SZOCIÁLPOLITIKA ALANYAI, SZEREPLŐI,

SZINTJEI
 Alanyai pedig mindazok az egyének, akikre a szociálpolitika irányul,
akiket a programok megcéloznak. Ez jelentheti az összes állampolgárt,
vagy csak egy valamilyen szempontból veszélyeztetett csoportot.

Általában azokról az egyénekről és csoportokról van szó, amelyek

valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak.
így például:
SZOCIÁLPOLITIKA  inaktívak és így nincs munkajövedelmük;
ALANYAI  depriváltak ("megfosztottak": anyagi-szellemi szükségleteiket
megfelelő források híján nem képesek az adott társadalom által
minimálisnak ítélt mértékben kielégíteni);
 deviánsok (eltérnek a társadalmilag helyesnek ítélt magatartástól és
normáktól; önmagukra vagy a társadalomra veszélyesek;
helyzetükön nem tudnak, vagy nem akarnak változtatni).
 Lehetséges csoportosításuk:
 Életkor szerint: gyermek, fiatal, idős
 Nem szerint
 Gazdasági aktivitás szerint: aktív, inaktív
SZOCIÁLPOLITIKA  Inaktivitás oka szerint: még munkaképtelen, már
ALANYAI munkaképtelen, ideiglenesen munkaképtelen
 Társadalmi státusz szerint: elit, középosztálybeli,
alsóosztálybeli
 Egészségi állapot szerint: egészséges, nem egészséges
 Társadalmi értékítélet alapján: deviáns, nem deviáns
  Mindazok, akik valamilyen módon szociálpolitikai célú vagy
jellegű tevékenységet folytatnak, azaz:
 a család,
 a gazdálkodó és társadalmi szervezetek,
 egyesületek,
SZOCIÁLPOLITIKA
 a társadalombiztosítás,
SZEREPLŐI  a központi és helyi állam.

 Kiemelkedő szerepe van az államnak, hiszen – ellentétben pl. a

politikai vagy gazdasági jogokkal – a szociális jogok
érvényesítése lehetetlen aktív állami szerepvállalás nélkül.
 A szociálpolitika megközelítési szintjei:

 Mikro szint: család, gyerekek nevelése, idősek ellátása. Egyénekkel,

családokkal végzett szociális munka.
 Mezo szint: szervezetek. személyek és társadalom közötti
SZOCIÁLPOLITIKA kapcsolatrendszer. pl. iskola, egyház.
SZINTJEI  Makro szint: állam, önkormányzat
 Vállalati szociálpolitika: speciális terület, a szervezet humánpolitikai
rendszerével függ össze, munkavállaló és munkáltató között, a
teljesítmény növelés érdekében.
 Nemzetközi szint: Európai Unió szociális dimenziója
(esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód, foglalkoztatáspolitika)
  ILO = Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1919. megalakulása óta
Mo. tagja.
 ENSZ = Egyesült Nemzetek Szervezete 1945. szükségesek olyan
egyességokmányok melyeket a tagállamok aláírhatnak, ratifikálnak.

a.) polgári politikai jogok egyességokmánya 1966.,

NEMZETKÖZI b.) Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi

egyezségokmánya 1966.
SZINT  NGO = nem kormányzati szervezetek → küzdelem pl. szegénység,
kirekesztés ellen
 Világbank (növekvő szerepet játszanak, gazd-i, pénzügyi
szervezetek)
 Nemzetközi valutaalap
 Európai Unió: nemzetközileg elfogadott normák
  Az együttműködés alapjait az Európai Gazdasági
Közösség alapításáról szóló Római Szerződés adja
meg.

 A szociálpolitika esetében az alapítók a tagállamok

szuverenitásának minél teljesebb megőrzésére
NEMZETKÖZI törekedtek.

SZINT
 Nincs egységes szociálpolitikára való törekvés: ezért
Európai Unió szociális dimenziója nevet viseli
(nyitott koordinációnak nevezi: tagállamok felelőssége,
hogy a kitűzött célokat, hogyan éri el)
 EU szociális dimenziói:
 Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
 A munkaerő szabad áramlásának megvalósulása
(társadalombiztosítási jogok és a fogadó ország által biztosított
igénybevehető szociális juttatások)
 Európai Stratégia 2020:
 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem: szegénység által
veszélyeztett csoportok (idősek, fogyatékosok, fiatalok stb.)
NEMZETKÖZI felzárkóztatása, integrációja, szegénységi kockázat
csökkentése,
SZINT  Foglalkoztatáspolitika: foglalkoztatottság 75%-ra emelése.
 Oktatás: felsőoktatás modernizációja
 Nyugdíjstratégia kialakítása (Fehér könyv, zöld könyv): elöregedés
problémái
 Egészségügyi stratégia kialakítása

Finanszírozásra: pályázati források (ESZA, TÁMOP, PROGRESS)

  A szociális rendszer alapvető feladata, hogy segítséget nyújtson a
szociális problémák felismeréséhez, általa a kirekesztődés
megelőzhető legyen, figyelembe vegye az egyéni szükségleteket,
valamint elősegítése az esélyegyenlőség megvalósulását. Így a
társadalmi kockázatok mérséklődni tudnak.

Több tucat jogforrás szabályozza, ezek közül a rendszer pillérének

két jogszabály tekinthető:
 az 1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról (Szt.), valamint
ÁLLAMI  az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a
SZOCIÁLPOLITIKA gyámügyi igazgatásról (a továbbiakban Gyvt.)

Az állam a szociálpolitikai feladatok érdekében:

 Törvényeket hoz, szabályokat alkot,
 Koordinál (minisztériumokon keresztül)
 Eszközrendszert határoz meg: Ellátásokat és szolgáltatásokat nyújt
és támogat
 Ellenőriz
  A központi állam és a helyi önkormányzat: legfontosabb kérdés a
jogok, kötelezettségek megosztása, az önkormányzat életébe való
állami beavatkozás formája és mértéke.

 Cél lehet: a szociális munka szakszerűségének, mennyiségének,

minőségi színvonalának biztosítása valamennyi polgár számára.

Szociális jogszabályok meghatározzák:

ÖNKORMÁNYZATOK
 melyek az alapvetőnek tekintett, közfinanszírozás útján
SZOCIÁLPOLITIKÁJA
kielégítendő szükségletek
 kinek jár, vagy adható
 hol (minden településen ?)
 milyen mértékben mennyiségben jár, vagy adható
 ki az illetékes, a felelős
 milyen eljárási szabályokat, garanciákat kell tiszteletben tartani.
 Állam különféle eszközökkel avatkozhat bele az önkormányzatok
életébe:

 jogi szabályozás keretében, mennyiségi, minőségi követelmények

előírása bizonyos szükségletek kielégítésére pl. szociális törvények

 jövedelemelosztás befolyásolása ( elvonások, támogatások )

ÖNKORMÁNYZATOK
SZOCIÁLPOLITIKÁJA  szakképzési feltételek, szakemberkínálat alakítása

 humánügyi politika pl. szakképesítési előírások

 kontrollok törvényességi, szakmai – módszertani szolgáltatás útján

– konkrét szociális felelősség viselése szociális programok
megvalósítása útján.
 Önkormányzat a feladatát teljesítheti:
 saját intézménye
 társulás keretében fenntartott intézmény
 más önkormányzati intézmény
 szolgáltatás megvásárlása útján.

ÖNKORMÁNYZATOK  Önkormányzati felelősségből következik hogy az állam többféle

SZOCIÁLPOLITIKÁJA szempontból jogosult ellenőrizni a nyújtott szolgáltatásokat:
törvényességi, pénzügyi, közegészségügyi, munkavédelmi,
környezetvédelmi, tűzrendészeti.
 Lehetőség van társadalmi (önkormányzati, egyesületi)
fogyasztóvédelmi, finanszírozói (vásárlói), szakmai (állami, vagy
kamarai) kontrollra is.
  Fontos azoknak a területeknek a meghatározása, amelyeket
befolyásolni kíván, amelyekbe köteles beavatkozni.
 Csak bővítheti hatáskörét a törvényben meghatározottakhoz képest.
 Döntés meghozatala előtt fontos:
 szociális állapot, szükségletek, erőforrások feltérképezése.
ÖNKORMÁNYZATOK Település humán állapotának felmérése: jövedelmi helyzet,
SZOCIÁLPOLITIKÁJA fogyasztási szerkezet, egészségi állapot, családszerkezet, tervek,
aspirációk, tradíciók, szokások, életstílusok, feszültségek
számbavétele. Adatgyűjtés empirikus felvétellel, népszámlálással
 helyi rendszerek – humán intézmények feltérképezése: lakosság
állapota, humán intézmények, szociális ellátások állapota
( bölcsőde, óvoda, iskola kórház, szociális otthoni férőhely)
intézmények belső működésének és környezeti hatásai
  helyi rendszerek – gazdasági, politikai élet, környező
települések, környező országok hatásának feltérképezése.
Településen működő pártok, gazdálkodó szervezetek,
egyházak, egyesületek, környező települések
 országos rendszerek feltérképezése: jogszabályok, ellátások,
eljárások, intézmények ismerete. Különböző állami és
ÖNKORMÁNYZATOK nemzetközi programok ismerete, sikeres pályázatokhoz
SZOCIÁLPOLITIKÁJA szükséges készségek.

 Fentiek alapján: szükségletek, erőforrások összevetése, hiány felesleg

feltérképezése, megállapítani, hogy van szükség leépítésre, további
építkezésre. Egyén, társadalmi, önkormányzati felelősség határainak
megvonása után: mit tud és akar közpénzekből biztosítani. Alkalmazott
szociálpolitikai technika megválasztása
  A humánerő-forrás menedzsment feladata
 Célja: a munkaerő magasabb mértékű teljesítményének elérése

Lehetséges területei:
 Esélyegyenlőség: nők, kisebbség, idősek, fogyatékos és
megváltozott munkaképességű személyek integrációjának
elősegítése
VÁLLALATI  Oktatás: saját munkaerő képzettségének, szaktudásának elősegítése
SZOCIÁLPOLITIKA  Rekreáció: és ezzel kapcsolatos szolgáltatások biztosítása
(fitneszbérlet)
 Szociális biztonságának növelése: magánegészségbiztosítás
finanszírozása cafetéria keretében), gyermekek felügyeletének
biztosítása, egészségmegőrzéssel kapcsolatos orvosi vizsgálatok
finanszírozása
 Vállalati felelősségvállalás: CSR: fogyatékos, nők, stb. Díjazások,
kvóták, stb.