TÁRSADALMI TŐKE,

ANÓMIA
 Társadalmi tőke
2
 A társadalmi tőke fogalmának
3
megjelenése
 A társadalmi tőke fogalmát valószínűleg Hanifan
használta elsőként (Hanifan 1916, 1920) a vidéki
iskolaközösség-központok elemzése során.
 Azon emberek mindennapi életével kapcsolatos
interakciók, szimpátiák és baráti kötődések leírására
használta, akik valamilyen társadalmi egységet
alkotnak.
 Szerinte társadalmi tőkének tekinthető mindaz, ami
fontos az emberek mindennapjaiban: jóakarat,
barátság, kölcsönös érzékenység egymás iránt (Orbán
Szántó, 2005).
 Bourdieu
4

 Felfogásában a társadalmi tőke azokat az

erőfeszítéseket foglalja magában, amelyeket az
egyének a társadalmi kapcsolathálók kialakítása
céljából fejtenek ki. A társadalmi tőke magánvagyon,
amely révén az érintettek erősíthetik társadalmi
státusukat, sőt hatalomra tehetnek szert.
 A társalmi tőke nagysága függ egyrészt annak a
kapcsolathálónak a kiterjedtségétől, erősségétől,
amelyet mozgósítani tud,
 másrészt azon tőke (gazdasági, kulturális vagy
szimbolikus) nagyságától, amellyel azok rendelkeznek,
akikkel kapcsolatban áll (Bourdieu, 1986).
Fukuyama
 Fukuyama a társadalmi tőke fogalmát még szélesebb
körre terjeszti ki. Az ő értelmezésében a társadalmi
tőkét úgy határozhatjuk meg, mint „ az emberek
közötti együttműködést (kooperációt) elősegítő,
mozgósított informális társadalmi normák és
értékek együttese, kezdve a reciprocitástól a
bizalmon át egészen a valláserkölcsig.
 Coleman
6

 Coleman társadalmi tőkén belül három formát

különböztet meg:
 kötelezettségek és elvárások rendszere,
 információs csatornák,
 társadalmi normák és szankciók,
 Később hozzáteszi még
a hatalmi viszonyokat,
 és a kisajátítható és szándékosan létrehozott
szervezeteket.
 Putnam
 Putnam szerint a társadalmi tőke egyének közti
kapcsolatokat, szoros társadalmi kapcsolathálókat, erős
civil szervezeteket, valamint a közösség, a szolidaritás és
a bizalom ezekből fakadó normáit jelenti.
 E szerint a felfogás szerint a társadalmi tőke az egyének
közötti, valamint a köz- és politikai intézmények iránti
magas bizalmi szinten nyugszik, ahol a legtöbb érintkezés,
társadalmi kapcsolat átlátható és biztonságos.
 Ezáltal olyan közjószág jön létre, amely nemcsak a
gazdaság termelékenységét, hanem az egész társadalom
hatékonysági szintjét növeli.
 A társadalmi tőke típusai
8

 Összetartó (bonding) társadalmi tőke - lokális

 Összekötő (bridging) társadalmi tőke - horizontális
 Összekapcsoló (linking) társadalmi tőke - vertikális
 A társadalmi tőke típusai II.
9

 Az összetartó (bonding) társadalmi tőke a családon, az etnikai és

a nemzetiségi közösségen belüli vagy vallási csoportkapcsolatokon
alapuló kötődés. A tagok közötti kölcsönös segítségre és
szolidaritásra utal, de ugyanakkor forrása lehet, kirekesztő, másik
családdal, nemzetiséggel szembeni ellenséges magatartásnak is. A
helyi szintű horizontális kapcsolatokat jelenti.
 Az összekötő (bridging) társadalmi tőke kifejezés a távolabbi vagy
más nemzetiségű, etnikumú barátokkal, kollégákkal, üzleti
partnerekkel való kapcsolaton alapuló "hidakra" utal. Elsősorban a
különböző társadalmi csoportok, rétegek közötti együttműködési
képességek és készségek mérésére alkalmas. A transzlokális,
regionális horizontális kapcsolatokat jelenti.
 A társadalmi tőke típusai III.
10

 Az összekapcsoló (linking) társadalmi tőke a különböző

szintű társadalmi csoportokat köti össze. Ez dimenzió a
például a civil társadalom és a kormányzat, illetve más
hierarchikusan elkülönülő egységek összekapcsolását
szolgálja. A vertikális kapcsolatokat jelenti.
 A társadalmi tőke hatása
11

 Egyre több kutatás erősíti meg, hogy megfelelő

társadalmitőke-készlettel rendelkező közösségek
élvezik a magasabb gazdasági növekedés, az
alacsonyabb szintű bűnözés, a kiterjedt szocializáció,
a jobb lelki/egészségi állapot, vagy a jobb iskolai
teljesítmény előnyeit (Putnam 2000, 2003).
 A társadalmi tőkének három átfogó – egy gazdasági,
egy politikai és egy társadalmi – funkcióját tárgyalja a
szakirodalom (Fukuyama 1999:13-14, Fukuyama
2000(1999).
12

 Gazdasági hatás: a tranzakciós költségek

csökkentése.
 Politikai hatás: civil társadalom megerősítése,
növekedése.
 Társadalmi hatás: társadalmi integráció és kohézió
előmozdítása.
 Vidékfejlesztés és társadalmi tőke
13
kapcsolata

DORGAI (1998) szerint a vidékfejlesztést nem lehet

csupán a gazdaságfejlesztés támogatására, sőt
általában a támogatásokra korlátozni, hiszen
számos igen fontos eleme a tudatformáláson, a
közösségi élet aktivizálásán, a civil szervezetek
működésén, a közösségi értékek megóvásán, az
élő és épített környezet védelmén, továbbá egyéb
tevékenységeken keresztül éri el hatását.
 Vidékfejlesztés és társadalmi tőke
14
kapcsolata II.
A vidékfejlesztés újszerű gazdasági-társadalmi
hálózatok kiépítését jelenti vidéki környezetben, a
vidéken élők és a városi emberek életminőségének
javítása érdekében.
A vidékfejlesztés jellege az erőforrások származása és a
társadalmi tőke erőssége szerint

A domináns A társadalmi tőke szintje

erőforrás magas alacsony
a szereplők
Endogén együttműködésén a helyi elit által
alapuló, alulról véghezvitt
kezdeményezett fejlesztés
fejlesztés
konfliktusok központosított,
Exogén mentén felülről lefelé
végbemenő, irányuló fejlesztés
kierőszakolt, nem
szerves fejlesztés
(Kulcsár, 2006 alapján)
 A társadalmi tőke szerepe a helyi
16
gazdaság fejlesztésében
 A szakirodalmi források igazolják a társadalmi tőke
vidék/helyigazdaság-fejlesztésben betöltött fontos
szerepét.
 Ahol a társadalmi tőke gyenge, normabizonytalanság
(anómia) tapasztalható, hiányzik a bizalom, ami
(meg)akadályozza a helyi gazdaság és társadalom
fejlődését.
 A társadalmi tőke fogalmát sokan használják, mert a
használatával a társadalmi fejlődés
megmagyarázhatóvá válik (Schafft/Brown).
 A társadalmi tőke mérése
Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?

egyáltalá teljes
nem ért
n nem ért egyetért mértékbe
egyet
egyet n egyetért
A legtöbb emberben meg lehet
bízni. 18,5 35,2 37,0 9,3
A barátokban általában meg
lehet bízni. 5,6 9,3 35,2 50,0
A családtagokban általában
meg lehet bízni. 1,9 7,4 20,4 70,4
A legtöbb ember kihasználná
Önt, ha tehetné. 18,5 37,0 18,5 25,9
 Értéktér
18
 A korrupció
19
 A korrupció-érzékelési index 2015

20
21
22
„Ha nagy a tét, kevésbé korrektek a hallgatók. És
ez sokukat nem is zavarja.”
•A hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más,
az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka
biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha
szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-
ügyintézést látna.
• A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos
hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes
jogszabályokat és programokat.
•A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet
tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem
lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A hallgatók
ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a
diákok körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait.
A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes
lakosságnak
23
csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a
legalacsonyabb arány az Európai Unióban.”
 Anómia
24

 A társadalomban a közös értékek, normák

meggyengülését jelenti, azt az állapotot, amelyben
a társadalom szabályozó hatása nem vagy nem
eléggé érvényesül.
 A társadalom egészséges
működésének alapja
 A szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család,
lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom, amelyek
számomra fontosak, amelyek értékrendjével,
normáival, kultúrájával azonosulok,
 hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom,
 hogy a társadalom működése nagy vonalakban
kiszámítható,
 hogy az életemnek van célja és értelme,
 És hogy erős az un. társadalmi tőke: a bizalom.
 Az anómia dimenziói
a mentális betegségek vizsgálatánál (Srole, 1956)

1. Meggyőződés, hogy a közösség vezetői közömbösek a

közemberek igényei iránt,
2. hogy a társadalom működése érthetetlen,
kiszámíthatatlan,
3. az életcélok megvalósíthatatlanok, ezért nem
fontosak,
4. az egyén hiábavalónak, haszontalannak érzi magát,
5. és nem várható segítség az embertársaktól.
 Az anómiás állapot jellemzői a
társadalomban
 Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek
meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi
szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf),
 ez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult
tehetetlenséget”, krónikus stresszes állapotot ,
eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége,
az egységes világkép alapvető emberi igény,
 ez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar
társadalom, különösen a férfiak idő előtti
egészségromlásának és halálozásának hátterében
 különösen súlyos probléma a társadalom esélytelen,
leszakadó rétegeiben.
 Az anómia dimenziói a mentális betegségek
vizsgálatánál (Srole, 1956)
28

1. Meggyőződés, hogy a közösség vezetői

közömbösek a közemberek igényei iránt,
2. hogy a társadalom működése érthetetlen,
kiszámíthatatlan,
3. az életcélok megvalósíthatatlanok, ezért nem
fontosak,
4. az egyén hiábavalónak, haszontalannak érzi
magát,
5. és nem várható segítség az embertársaktól.
 A társadalom egészséges
működésének alapja:
1. A szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család,
lakóhely, munkahely, nemzet) tartozunk, amelyek
számunkra fontosak, amelyek értékrendjével,
normáival, kultúrájával azonosulunk,
2. hogy bízhatunk azokban, akikhez tartozunk,
3. hogy a társadalom működése nagy vonalakban
kiszámítható,
4. hogy az életünknek van célja és értelme,
5. hogy erős az ún. társadalmi tőke: bizalom.
29
 Az anómiás állapot jellemzői
• Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek
meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi
szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf)
• ez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult
tehetetlenséget”, krónikus stresszes állapotot
eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége,
az egységes világkép alapvető emberi igény
• ez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar
társadalom, különösen a férfiak idő előtti
egészségromlásának és halálozásának hátterében
• különösen súlyos probléma a társadalom esélytelen,
leszakadó rétegeiben.
30
 Az anómiás állapot haszonélvezői

 Vannak olyan emberek, őket nevezzük elsődleges

pszichopatáknak, akikben nem alakult ki, vagy
nagyon csökevényes az erkölcsi érzék,
 így pl. az ilyen embereknél a hazugságvizsgáló
készülék nem alkalmazható, mivel nem érzik át
tetteik erkölcsi súlyát.

31
 Robert Hare: A köztünk élő
pszichopaták sokkoló világa (1993)
 Észak Amerikában óvatos becslések szerint is legalább
kétmillió pszichopata él, kb. minden 200. ember
 erkölcsi vírusokként a társadalom közmegegyezését
támadják meg, az anómiás állapot haszonélvezői sőt
gerjesztői
 az ép erkölcsi érzékű embereknek nincs
„immunrendszere” velük szemben
 igen sokan „lebuknak”, de a társadalom leggazdagabb,
legbefolyásosabb rétegeiben is bőven van belőlük, hiszen
olyan módszerekkel élnek, amelyek mások számára
elfogadhatatlanok
32
Az anómiás állapot mérése
 Az anómia gyakorisága a magyar
társadalomban az 1990-es években:

 A teljes népesség 54 százalékát anómiás

lelkiállapot jellemez,

 ez az arány a nyolc általánosnál

alacsonyabb végzettségű rétegben 74, a
nyolc általánost végzettek között 64
százalék.
34
 Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme
terveket szőni
80
70
60
százalék

50
40
30
20
10
0

ég
á lt

gi
os

ás

p
sé
zé

tts
lán

nk
8

kö

ett

ze
nt

mu
lt a

ak

ér
mi

ég
8á

ak

sz

uv
bb

sz
se

fok
ve

ső
ke

végzettség
fel

35
 Minden olyan gyorsan változik, az ember azt sem
tudja már, miben higyjen
100
90
80
százalék

70
60
50
40
30
20
10
0

ég
á lt

gi
os

ás

sé
zé

tts
lán

nk
8

kö

ett

ze
nt

mu
lt a

ak

ér
mi

ég
8á

ak

sz

uv
bb

sz
se

fok
ve

ső
ke

fel

36
37
ke
ve
se
bb
m
100

0
10
20
30
40
50
60
70
80
90

in
t8
ál
t
8
ál
ta
lá
no
sz s
ak
m
un
ká
s
sz
ak
kö
zé
p

fe ér
lső et
ts
fo ég
ku i
vé
gz
et
ts
ég
Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban
 Férfiak halálozási aránya
(1000 azonos korú férfi közül)

40 60-64 55-59 50-54

35
30

25

20
15

10
5

0
1930 1938 1948 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1997 2001 2003 2004

Forrás: Demográfiai Évkönyv, 2004

 Az anómia és a manipulálhatóság
kapcsolata
 Az értékrenddel nem rendelkező, jövőkép nélkül
szorongó, elbizonytalanodott ember a leginkább
manipulálható,
 ez az állapot az alacsonyabb végzettségű,
gyökértelenné vált rétegekben gyakoribb
 az ép személyiségű, nem anómiás ember ellent
tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes
kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai
megvédik.

40
 Astroturf

41
 Az emberi tőke nagyfokú romlása
• Az aktív korú népesség – főleg a középkorú férfiak
– mutatói ma is tragikusak, régiós
összehasonlításban is!
• Az egészségi mutatóink Ukrajnához és
Oroszországhoz hasonlítottak az elmúlt időszakban.
• A 45-65 éves magyar férfiak halálozási aránya a
90-es években magasabb volt, mint az 1930-as
években. A jelenlegi népegészségügyi modellek
nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget.

42
 Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú
férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

40 60-64 55-59 50-54

35
30

25
20

15
10

5
0
1930 1938 1948 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1997 2001 2003 2004

43
 A korai halálozással szignifikánsan
összefüggő pszichoszociális stresszorok
a férfiak között:
 Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb
halálozással jár együtt,
 a társadalmi bizonytalanság, az élet
értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-
szeres kockázattal járnak együtt
 szignifikáns védőfaktor: házastárssal él, számíthat
házastársára 5-szörös védőfaktor.

44
 Depresszió súlyossági csoportok 2002
és 2005 között - utánkövetés
18,0 15,9 15,4
16,0
14,0
11,0
% of cases

12,0
10,0 2002
8,0 6,6 6,7
5,9 2005
6,0
4,0
2,0
0,0
Enyhe (10-18) Közepes (19-25) Súlyos (26-)
BDI súlyossági csoportok

45
 A legfőbb területek, amelyekkel kapcsolatban a
társadalmi tőke erősítésétől jelentős gazdasági
eredmények várhatóak:
46

 Az alacsony végzettségű népesség, elsősorban a férfiak rendkívül

rossz egészségi állapotának javítása közösségi alapú társadalmi tőkét
erősítő programok segítségével a foglalkoztatottság javítása és a
rokkantellátásban részesülők számának csökkentése céljából
 A vállalkozói világban a társadalmi tőkét- bizalmat, megbízhatóságot,
kölcsönösséget romboló magatartás visszaszorítása és büntetése
 A kívánt gyermekek megszületésének támogatása, a magasabb
végzettségű nők hátrányos helyzetének ellensúlyozása a demográfiai
helyzet javítása céljából
 Az alkotóképes idősek képességeinek hasznosítása, a generációk
közötti együttműködés erősítése (Kopp-Skrabski)
47

Zsobok/Jebucu
 Zsobok népesedése (1850 -2013)
800
48

698 697
700 668
652 647
623 623

600 583

500
444
418
400
333

300
250

200
1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020

Source: http://varga.adatbank.transindex.ro
49

A zsoboki gyermekotthon és szórványiskola-központ

50

A stúdió
51

A közösségi élet szabályozása I.

52

A közösségi élet szabályozása II.

 Általános bizalom Zsobokon
„A legtöbb emberben meg lehet bízni” (%)
53

nem tudja;
teljesen
1
egyetért; 26
nagyon
nem ért
egyetért; 31 egyet; 11

nem ért
egyet; 30

Forrás: Farkas  Kassai, 2015

 Stratégiai bizalom Zsobokon (%)
„A legtöbb barátban/családtagban meg lehet bízni”
100 4 1
90 18 19
80 nagyon nem ért
70 egyet
nem ért egyet
60 36
50 egyetért
40 78
teljesen egyetért
30
20 39 nem tudja
10
0 4 3
barátok családtagok
54
Forrás: Farkas  Kassai, 2015
55
Közös húsvéti locsolkodás
56

Közösségi főzés a falunapon

57
Asztalitenisz-bajnokság a falu összes férfitagjának a részvételével
A kalotaszegi falvak hierarchiájának változása
58

In the first half of

the 20th century

At the beginning
of the 21th
century

Source: Balogh–Fülemile, 2004

CSERHÁTSZENTIVÁN
 Az együttműködési megállapodás (örökbefogadás)
aláírása (2010 június)

61
 Cserhátszentiván a mozivásznon

62
A falukutató-tábor munkában
Cserhátszentiván népességének változása (1870-2011), fő

800
694
663
700 643
608 602 610 616
594
600 554
533

500

400 350
274
300
210
168
200 140

100

0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011

Forrás: KSH Statisztikai évkönyvek, Cserhátszentiván honlapja

 Általános és stratégiai bizalom
Cserhátszentivánban

egyáltalán
A legtöbb ember kihasználná Önt, 18,5 37 18,5 25,9 nem ért egyet
ha tehetné.
nem ért egyet
A családtagokban általában meg 7,4 20,4 70,4
lehet bízni. 1,9
egyetért
A barátokban általában meg 5,69,3 35,2 50
lehet bízni.
teljes
A legtöbb emberben meg lehet 18,5 35,2 37 9,3 mértékben
egyetért
bízni.
0% 20% 40% 60% 80% 100%

Forrás: Farkas –Kenderfi, 2015

 Az adott a kijelentéssel egyetértők aránya a
tősgyökeresek és a gyüttmentek között (%)

tősgyökeres gyüttment együtt

Az ember az egyik napról a másikra él,

43,3 18,2 32,7
nincs értelme terveket szőni.

Minden olyan gyorsan változik, az ember

71,0 30,4 53,7
azt sem tudja miben higgyen.
Manapság alig tudok eligazodni az élet
61,3 34,8 50,0
dolgaiban.
Ha problémám van, számíthatok a
90,3 95,7 92,6
házastársamra vagy a családomra.

Forrás: Farkas –Kenderfi, 2015

 Noblesse oblige

68
69 Cserhátszentivániak világtalálkozója
70 BÁTYA
71
 Általános bizalom Bátyán (%)
„A legtöbb emberben meg lehet bízni.”

6
egyáltalán nem ért
21 egyet

29 nem ért egyet

egyetért

teljes mértékben
egyetért
43

Forrás: Kassai, 2017

72
Általános bizalom Bátyán (%)
„A legtöbb ember kihasználná Önt, ha tehetné.”

10
egyáltalán nem ért
30
egyet
nem ért egyet

32 egyetért

teljes mértékben
egyetért
28
Forrás: Kassai, 2017
Stratégiai bizalom Bátyán (%)

100%
90%
teljes mértékben egyetért
80%
32
70%
69 egyetért
60%
50%
40% 53 nem ért egyet
30%
20% 25 egyáltalán nem ért egyet
10% 13
0% 2 6
barátok családtagok
Forrás: Kassai, 2017
75
A templom előtti beszélgetés Vendéglátás
76

Fokhagymafesztivál Bátyán
 A bizalom mértéke a vizsgált
77
településeken (%)

Általános Stratégiai bizalom

bizalom
Barátok Családtagok

Zsobok 57 75 97

Cserhátszentiván 46 85 91

Bátya 35 85 94
Forrás: A falukutatóbárok adatai alapján, saját szerkesztés
 A lelki állapot helyzete
A kijelentésekkel egyetértők aránya (%)
78
Cserhát-
Hungarostudy Zsobok szentiván Bátya
2013 2013 2014 2016
Az ember az egyik napról a
másikra él, nincs értelme 39,9 58,2 32,7 35,1
terveket szőni.
Minden olyan gyorsan
változik, az ember azt sem 56,4 68,4 53,7 54,9
tudja, miben higgyen.
Manapság alig tudok
eligazodni az élet 43,9 73,4 50 50,9
dolgaiban.
Ha problémám van,
számíthatok a - 94,9 92,6 94,5
házastársamra vagy a
családomra.
 Összefoglalás
79

 Erőforrás-hiányos térségekben nem elég a külső

erőforrásokat igénybe venni, hanem támaszkodni kell a
belső erőforrásokra is, amelyek közé a társadalmi tőke is
beletartozik.
 A társadalmi tőke valamint a helyi gazdaság és társadalom
fejlődése egymástól nem elválasztható folyamatok.
Nehezen állapítható meg, hogy melyik az ok és melyik az
okozat.
 A társadalmi tőke vizsgálata nem elég a fejlettség vagy
fejletlenség megértéséhez, mert például a források , a
hatalom és különböző privilégiumok feletti rendelkezés és
egyéb külső tényezők is befolyásolhatják.
Ellenőrző kérdések
1. Mit nevezünk társadalmi tőkének általában?
Milyen típusai vannak?
2. Milyen hatásai vannak a társadalmi tőkének?
3. Milyen szerepe van a társadalmi tőkének a
vidékfejlesztésben?
4. Mi jellemzi az anómiás állapotot?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!