Vajdáné Homovics Dóra

A társadalmi kultúra
A társadalom:
a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket közviszonyrendszerük és az
intézményeik megkülönböztet más csoportok tagjaitól.

Társadalmi struktúra: egy olyan rendszer, amelyben az emberek különböző

személyes kapcsolatokkal kialakult mintázatok alapján társadalomba
szerveződnek.

Társadalmi rétegződés:
a különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi csoportok helyzetének a
hiearchikus sorrendje.

Társadalmi státuszcsoportok:
olyan egyének és családok csoportja, akik hasonló helyzetben vannak(
életkörülményeik, életmódjuk alapján)

A következő szempontok határozzák meg, hogy mely státuszcsoporthoz tartozik:

- anyagi színvonal
- lakókörnyezet, ill. lakás nagysága és komfortossága
- fogyasztás
- munkamegosztás ( foglalkozási ágazat ranglétra)
- kulturális és életmódbeli szokások- érdekérvényesítési lehetőség

1. Társadalmi egyenlőtlenségek a, Területi egyenlőtlenség egy ország

térszerkezetében központi elhelyezkedésű centrum terület ill. az azt körülvevő
periféria területeket különböztetünk meg.
Magyarország esetében a centrum és a periféria területek alá-, fölé rendeltségi
viszonyban helyezkednek el.
( A fővárosból kifelé a társadalmi egyenlőségek csökkennek.)

Ma Magyarországon nem mindegy, hogy az ország mely régiójában és milyen típusú

településen él valaki.
Az egyes régiók helyzetét a következők határozzák meg társadalmi-, gazdasági
szempontból:
- alapvető keleti-, nyugati meghatározottság
- centrum-, periféria elhelyezkedés

1
- munkahelyek száma

- az infrastrukturális ellátottság
( közszolgáltatások, szociális-, egészségügyi ellátó rendszerek vannak-e)

Szegregáció: a különböző társadalmi helyzetű csoportok közötti ( társadalmi)

távolság térbeli távolsággá alakulása.

2, Az etnikai egyenlőtlenségek:

Etnikai csoport: olyan közösség, amelynek a tagjai olyan közös kulturális

azonosságtudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a körülöttük élő más-,
többségi csoportoktól.

Asszimiláció: a hasonulást jelenti, ami etnikai csoport esetében azt jelenti, hogy
feladja azonosságtudatát annak érdekében, hogy egy nagyobb kultúra részévé váljon.

3. Oktatási egyenlőtlenségek:

Az iskolarendszer elsődleges feladata az esélyegyenlőség megteremtése, a tudás

átadásán keresztül.
Szociális kutatások azt bizonyítják, hogy az egységes iskolai oktatás törekszik az
egyenlőtlenségek mérséklésére, de azt nem tudja eltüntetni.
Hogy ki milyen családba születik, az nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen
típusú iskolában tanul. Milyen pályát választ, ill. hogy kap-e bármilyen ösztönzést a
továbbtanuláshoz.
A kulturális tőke, amit a családunkban észrevétlen sajátítunk el, ill. tovább is
örökítünk, döntő jelentőséggel bír az iskolai előmenetelünkben.

4, Foglalkoztatási egyenlőtlenségek:

Az iskolai végzettségnek jelentős hatása van a foglalkozási életpályára. A különböző

iskolai végzettségek a társadalmi munkamegosztásban eltérő és egyenlőtlen
pozíciókat hoznak létre.

5, Jövedelmi egyenlőtlenség:

A különböző iskolai végzettségek eltérő és egyenlőtlen pozíciókat hoznak létre a

társadalmi munkamegosztásban, amihez sokszor eltérő és egyenlőtlen jövedelmi
viszonyok társulnak.

A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése:

2
A 19 . sz-ban egy új gondolkodásmód jelent meg a liberalizmus, amely a társadalmi
hierarchiák megváltoztatásának szükségességét fogalmazta meg.
Ennek a feltételét az oktatásban látták, ami által mindenki számára elérhetővé válik a
a tudás és így a társadalmilag előnyös pozíciókba kerülés is.

A társadalom tudományos kutatások azt igazolták, hogy az iskolarendszer nem járul

hozzá a gazdasági egyenlőséghez, ugyanakkor újratermeli a társadalmi
egyenlőtlenségeket.
A társadalmi egyenlőtlenségek magyarázatára született elméletek:
1. Differencia elmélet az iskolarendszer a középosztály normáit és értékeit hordozza,
de felzárkózást biztosít más társadalmi rétegek számára is. Ez az un. homogenizáció.

2, Reprodukciós elmélet szerint az iskolarendszer az egyenlő esélyek

demokratikus látszata mellett fenntartja az egyenlőtlen társadalmi struktúrákat.
A szülői háttér, az un. kulturális tőkén keresztül befolyásolja a megszerzett
társadalmi pozíciót.
A magas társadalmi tőkével rendelkező családi háttér olyan készségekhez, stílushoz,
modorhoz, ízléshez juttatja a gyermeket, amellyel megfelelő módon tud
kommunikálni az iskola világában, és ezt az oktatási rendszer nagyra értékeli.
Ez a magasabb társadalmi rétegekből származó gyerekek számára áll rendelkezésre.

Két típusú kommunikációs módot tudunk megkülönböztetni egymástól:

1, a kidolgozott mód:
-az egyénnek nagy a szókincse,
-ismeri a fogalmak jelentéstani árnyalatait
- tud elvont fogalmakban gondolkodni
- könnyen kommunikál
- könnyen beilleszkedik az iskolarendszerbe és jól boldogul a formális emberi
kapcsolatokban

2, korlátozott mód:
- alacsony szókincs
- kevés elvont fogalmat ismer
- nehezen kommunikáln
- saját közvetlen környezetükkel értetik meg magukat
- az iskolázatlan, kedvezőtlen körülmények között élőkre jellemző

3. a mai magyar társadalom

A magyar társadalom térbeli jellemzői:

3
- az ország térszerkezetére jellemző, hogy erőteljesen főváros központú ország. A
közlekedési csomópontok is itt találhatóak, a fontos döntések mind a központban
történnek és a központtól távolabb eső kisebb települések sok tekintetben hátrányos
helyzetben vannak.

A rendszerváltozás után a társadalom szerkezetében bekövetkezett legfontosabb

változások:

- megkezdődött az állami ipar privatizációja és magán tulajdonú vállalatok jöttek

létre.
- csökkent a foglalkoztatottak száma, és növekedett a járadékosoké
- egyre nagyobb mértéket öltött az infláció
- a szélső helyzetű társadalmi csoportok közötti jövedelmi különbség megnőtt-
fokozatosan növekedett a szellemi foglalkoztatottak aránya, csökkent a fizikai
foglakozásuaké
- elkezdett kialakulni egy új szegényréteg, ami tartósan munkanélküliekből, krónikus
betegből áll
- növekszik a társadalmi juttatásokból, elsősorban a nyugdíjból élők száma

Veszélyeztetett csoportok Magyarországon:

A rendszerváltást követő időszak elsődleges vesztesei azok a társadalmi csoportok

voltak, akik nem jutottak megfelelő tőkéhez, ill. elestek attól a lehetőségtől, hogy
bármilyen hatalmi pozíciót a magukénak mondhassanak.
Továbbá megfelelő iskolai végzettség hiányában kénytelenek voltak megszilárdítani a
pozícióikat a piacon.