A társadalom fogalma:

-A társadalmi viszonyok
-A legfontosabb azonban, hogy a társadalom egy
viszonyrendszer, mely a benne élő egyéneket, csoportokat a
társadalomban elfoglalt pozícióik alapján egymáshoz fűzi.
-Sztálin osztály:
1945-től két osztály,egy réteg uralkodott.Ez a két osztály a munkás osztály és a
termelőszövetkezeti parasztságot.Ezen felül még egy réteg volt az értelmiség.1945-
ben kettős társadalom megbomlása.1947 utánúj társadalmi és gazdaság fejlesztési
stratégia.De a Sztálin felfofgás a 60-as években már nem volt alkalmas.Ezt
felismerve Ferge Zsuzsa és egy másik modellt dolgozott ki.Ezt nevezte munka jelleg
csoportnak.

2014 osztálylétszám:
Magyarországon az eddig legnagyobb, 13.560 fő megkérdezésével megvalósított „Osztálylétszám 2014” kutatás a GfK
Piackutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont szakmai együttműködésének
eredménye. A kutatás – a BBC: The Great British Class Survey módszerét hazai viszonyokra adaptálva – egyedülálló
módon az egyidejűleg az egyén rendelkezésére álló gazdasági, kapcsolati és kulturális tőke szemszögéből térképezi fel a
hazánkban mára kialakult osztályszerkezetet, határozza meg az egyes osztályokba tartozók számosságát és vázolja fel azok
főbb jellemzőit.

Körte Modell:
-Elit (2%, legfeljebb 200.000 ember): Gazdagok, magaskultúra fogyasztói, kapcsolati
szempontból zárt csoport. Magas a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek aránya,
státuszuk „örökletes”, szüleik is hasonló társadalmi körülmények között éltek.
-Leszakadtak (23%, bő kétmillió ember): A legnagyobb réteg. Jövedelmi, vagyoni
helyzetük kedvezőtlen, kapcsolatszegények, kultúrafogyasztásuk elhanyagolható.
Szakképzetlenek: ha dolgoznak, fizikai vagy mezőgazdasági munkát végeznek, de
leginkább munkanélküliek, közfoglalkoztatottak, segélyezettek, magas a rokkantak, a
nyugdíjasok aránya. Szüleik is hasonló jellemzőkkel bírnak, a legalsó réteg is
újratermeli önmagát.

Dimenzió 3
Bordien(1979,1980,1983)
-Egyenlőtlenség:az egyének és családok a társadalomba milyen különbséget mutat.Ez
lehet pl:munkakörülmény,műveltség,jövedelem,lakókörnyezet...stb.Ez a társi
pozicíók közötti egyenlőtlenséget mutatja.Ez a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését
és a társadalom zártságát (kasztosodását) eredményezi, hiszen az egyenlőtlenek egyenlő
joga/lehetősége egyenlőtlenséget szül.
-Esélyegyenlőtlenség:a társadalmi pozicíókba való bejutás.Pl:értelmiségbe való vagy
vezetői beosztás ez már a társadalom mobilitássát mutatja.Az esélyegyenlőség az előző 2
gondolat kombinációja. Ennek célja a társadalom minden tagja számára olyan starthelyzet (jövedelem,
kulturáltság, lakás stb.) biztosítása, ami lehetővé teszi számára az adott társadalomban elérhető javakhoz való
hozzájutást, az egyes státusdimenziókban történő előnyös helyzetbe kerülést.
-Egyenlőség:A teljes társadalmi egyenlőség a társadalom valamennyi tagja számára azonos
pozíciót jelentene minden egyes státusdimenzióban. Ez az állapot, az ún. kimeneti egyenlőség
azonban elvileg is elképzelhetetlen.

A család fogalma:

Szociológiai fogalma:
Olyan együtt élő kiscsoport, melynek tagjait vérségi, leszármazotti, házassági
kapcsolat köt össze, (kivételes eset az örökbefogadás).

Statisztikai fogalom:
Csak a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és a velük együtt élő nem házas
gyerekeket számítja a családhoz. (Családmag vagy nukleáris család)

- Házaspár
Házaspár gyermekkel
Egy szülő gyermekkel

Család funkciói:
Biológiai funkció (reprodukciós funkció):
Gazdasági funkció
Érzelmi szükségleteket kielégítő funkció
Társadalmi státusz újratermelése
Betegek ellátása, öregekről való gondoskodás
Szociokulturális funkció
Családtagok életének irányítása, ellenőrzése
Szocializációs, nevelési funkció
A család, mint támogató rendszer

A háztartás és családmag fogalma:

A család élettere a háztartás, ahol közösséget alkotnak a családtagok, közös a
fogyasztás és a költség. Funkciója az ellátás és fenntartás.

Családmag: házaspár vagy házaspár-gyerekkel, vagy szülő-gyerekkel.