Pitirim Sorokin: Social and Cultural Mobility.

New York: The Free Press, 1959

Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer In.: Fényes Hajnalka, Róbert Péter
(szerk.): Iskola és mobilitás szöveggyűjtemény, Debrecen, 2006

Róbert Péter: Bővülő felsőoktatás. Ki jut be? In.: Fényes Hajnalka, Róbert Péter (szerk.): Iskola és
mobilitás szöveggyűjtemény, Debrecen, 2006

Róbert Péter (1990): Társadalmi mobilitás in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás,
Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI

Társadalmi mobilitás jegyzetek

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 2006

Pitirim Sorokin így írja le: A társadalmi mobilitás fogalmával a szociológia azt a jelenséget jelöli,
melynek során egy személy vagy csoport társadalmi helyzete megváltozik.

A szociológiai kutatások egyik legrégebbi legalapvetőbb témája, vagyhát azóta, mióta nem az a
téma milyen legyen a társadalom, hanem hogy milyen most, mi van a társadalomban. A
társadalom jól jellemezhető a társadalmi egyenlőtlenségekkel, különféle társadalmi rétegek
viszonyával, hogy a különböző rétegeknek milyen esélyeik vannak, hogy esélyeiket
megváltoztassák.

A társadalmi helyzet alapján történik a beosztás, amit megkülönböztetünk: jövedelem,

végzettség, lakóhely, társadalmi megbecsülés szerint

Megkülönböztetünk horizontális és vertikális mozgást

horizontális: társadalmi rétegeken belül (gépkocsiszerelőből sofőr lesz

vertikális: egy személy egy adott társadalmi rétegből a másikba kerül (emelkedés vagy süllyedés)
a társadalmi hierachiában lefelé vagy felfelé, ha a betanított munkás fiából mérnök lesz az felfelé
nem egyértelmű

Nemzedékek közötti mobilitás: valakinek megváltozik a helyzete a szüleihez képest

Nemzedéken belüli: amikor az életpálya változik szakmunkás elvégzi az egyetemet és mérnök

lesz

Házassági mobilitás: házasságkötéssel más társadalmi helyzetbe jut

mitől függ, mi hat a társadalmi mobilitásra?

Társadalmi rendszerek hatás: nehezítik Indiában aktívan él a kasztrendszer hagyománya, rendi

társadalmakban se nagyon lett jobbágyból nemes, csakis rajta kívülállő körülmények miatt,
polgári társadalomban a jogi korlátok eltűntek, de így se egyszerű
Egyenlőtlenségek a társadalmi mobilitásban: minél nagyobb a cirkuláris mobilitás, vagyis minél
több a helycsere a társadalomban, annál kiegyenlítetebbek a társadalmi egyenlőtlenségek.
Legalábbis ezt hitték.

Kétféle társadalmi egyenlőtlenség: pozíciók közötti különbség: (jobb munkahely, lakóhely,

befolyás) és pozíciókba való bejutás különbsége, hogy mi lehet.

Egyenlőtlenség témakörében két fogalomról is szoktak beszélni.

Hozzárendelés: a társadalom tagjának veleszületett része jelöli ki a társadalmi pozícióját
Teljesítmény: mindenkinek a boldogulása az egyéni teljesüléstől függ

Meritokrácia: ahol csakis az egyéni teljesítmény számít.

ÉS AZ ISKOLA

Rendszerváltozás hatásai: megszámlálhatatlan változás állt be, megváltoztatták az érettségit és

a felsőoktatásbeli felvételit, piacosodott a tankönyvellátás, változott a pedagógusok
munkakörülménye. Valamennyire hasznosak voltak, ugyanis felerősítették az alsó és
középosztálybeli gyermekek iskoláztatottságának igényét. Rájöttek a szülők, hogy az alacsony
iskolai végzettség rosszabb munkákat kínál ebben az új világban, a megfelelő edukáció hiánya
legyőzhetetlen hátrányokat jelent a munkahelyekért folytatott versenyekben, amikből akkor nem
volt sok. Az iskolában mindenki egyenlő esélyekkel, indul, az állami tanterv mindenkinek
ugyanaz, ugyanazt tanulják, mindenkinek egyenlő esélyei vannak, legalábbis ezt hitték. De nem
volt egyenlő pl. különórák, ami a családi helyzettől függ, alsó osztályok esélyhátránya növekszik.
Alsó rétegekből kevesebben jutnak be gimibe,

A település is beleszól a tanulmányokba

mA végzettség hatása a társadalmi mobiltásra: sokak szerint a szülők, családi és társadalmi

helyzet után ez a legfontosabb. Mindegyik modern társadalomban az egyén életére hat a
végzettség. Jobb család magasabb minőségű oktatást tud biztosítani. Csak az, ha valaki magas
társadalmi pozíciót kap, nem jelenti azt, hogy jobb, lesz, hogy átkerülhet máshova.

Felsőoktatás: felsőoktatási férőhelyek bővültek, de esélykülönbségek nem teljesen szűnteek meg

kell anyagi háttér

szegényebbek a kötelező iskoláztatás után elmegy dolgozni

egyetemi-főiskolai szülők gyerekei diplomáznak döntősorban

Iskolai végzettség:

A népesség iskoláztatottsága Magyarországon is egyre nő