Társadalmi mobilitás Magyarországon

Kocsis Edit Erzsébet

Szociológia beadandó dolgozat
Javított változat
Osztály: eám
A társadalmi mobilitás alapfogalmai
Társadalmi mobilitásnak nevezzük,amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete
megváltozik, például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. Lehet
foglakozás alapján de a jövedelem, az iskolai végzettség stb. alapján is, az ilyen
kategóriák közötti mozgást is mobilitásnak tekintjük.

A vertikális mobilitás
Vertikális mobilitásnak nevezik, amikor a társadalmi hierarchiában fölfelé vagy lefelé
mozgás történik. Például kőművesből mérnök lesz, vagy értelmiségiből segédmunkás.

A horizontális mobilitás
Horizontális mobilitásnak tekinthetjük, amikor például az óvó nőből tanító nő, vagy a
kozmetikusból fodrász lesz. Ezek párba állítva nagyjából azonos szinten vannak a
társadalmi hierarchiában.

A nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitás

Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük, amikor valakinek a
társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg, például a fizikai munkás szülők
gyermeke szellemi foglalkozást választ.

A nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier) mobilitás

Nemzedéken belüli (intragenerációs) mobilitásról, amikor valaki foglalkozási életpályája
folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe, például egy szakmunkás elvégzi a műszaki
egyetemet és mérnök lesz.

A házassági mobilitás
Házassági mobilitás fogalma alatt azt értjük, ha valaki házasságkötésével lép át másik
társadalmi helyzetbe, például egy varrónő házasságot köt egy mérnök informatikussal.
(Fogalmak (Pecze Mariann Bevezetés a szociológiába)
Nyitott társadalom, ahol könnyű átlépni egyik társadalmi rétegből a másikba.

Zárt társadalom, ahol nagyok a mobilitási esélyegyenlőtlenségek, nehéz az átlépés az

egyik társadalmi rétegből a másikba.

Migráció (vándorlás), vagyis a lakók települések közötti megoszlásának változása

(lakóhelyváltozás,amely településhatár átlépésével jár) ingázás, nemzetközi vándorlás.
Vándorlási egyenleg, egy településre vagy országba történő bevándorlás és az onnan
elvándorlás egyenlege.

A Portfolio 2018. 11. 07-i cikke szerint az amerikai álom alaptétele az volt, hogy az
országban nagyok az egyenlőtlenségek, de nagy a társadalmi mobilitás is.
Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek ugyan nőttek, de miközben a társadalmi
mobilitás nagyon alacsony. Az ellenkezőjét látjuk annak, mint amit Amerikában- mondta el
Szelényi Iván, aki Tóth István Györggyel közösen írt "Bezáródás és fluiditás a magyar
társadalom szerkezetében" címmel írt tanulmányt. A Tárki Társadalmi Riport 2018
tanulmánykötetében megjelent cikkről Szelényi Iván azt mondta, hogy a skandináv
országokban a legjobb a helyzet, ahol alacsony egyenlőtlenség mellett nagy a mobilitás.
Ha már valaki bekerült a felső 10%-ba Magyarországon, akkor onnan nehéz kiesni, de
nehéz oda bekerülni is . A rendszerváltás után megnőtt a felső 10%-ra jutó jövedelem,
majd látható egy korrekció, ami összefüggött a gazdasági válsággal, azonban a gazdasági
fellendüléssel ismét növekedett. Szelényi szerint 2014 után feltehetően tovább növekedett
a felső 10%-ra jutó jövedelmek aránya. Az alsó 10% részesedése évtizedek óta stagnál,
vagy kissé növekedhetett, ami a közmunkával függhetett össze. A jövedelmük
összességében nem nőtt. A felső 10-20% elkülönülésének 3 mechanizmusa van:
Az egyik az össze gyűjtött vagyon átöröklődése, ahol legfontosabb az ingatlanvagyon.
A másik az oktatási rendszer, vagyis az elit iskolák rendszere, ahol társadalmi előnyök
kumulálódnak. Ez a belső elit újratermelésének helyszíne.
A harmadik tényező a párválasztás, vagyis aki felkerült a felső 10%-ba, onnan is válasz
párt magának. Mindezzel a jövedelmi-vagyoni egyenlőtlenségek felerősödnek.
A tanulmány szerint a szülők társadalmi-gazdasági helyzete meghatározza, hogy a
gyerekük milyen iskolázottságú lesz. Megjelentek a magániskolák, különösen a "nyelvi
tagozatú magániskolák", a módosabb szülők gyermekei kerültek ilyen iskolákba. A
magániskolai végzettség előnyt jelent az egyetemi felvételeknél, vagy az egyetemekre
való bekerülésben.
Magyarországon magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti összefüggés, erős a
származás hatása a diplomaszerzés valószínűségére. A korábbi évtizedekre vonatkozó
magyarországi elemzések, ami a nemzetközi trendekkel összhangban vannak, a nők
"felfelé házasodásának" jelentős csökkenését mutatták ki 1980 és 2010 közötti időszakra.
A KSH népszámlálási adatai szerint 2011 és 2016 között az azonos iskolázottságúak
házasodása növekedését, illetve a nők "lefelé" házasodása nagyobb csökkenését
mutatják. Tehát létezik a "ragadós padló" és "ragadós plafon" elmélete, ezek
Magyarországon erősek. Visszahúz a padló és fenntart a plafon.
A társadalom felső rétegében megfigyelhető "csomósodás" létrehoz egy olyan burkot,
amelynek az újratermelődése viszonylag zökkenőmentes, amiből kiesni viszonylag
nehezebb és amelybe való bekerülés a kívülállók számára egyre nehezebbé válik. A
bezáródásnak vannak természetes tendenciái, amelyekkel semmilyen társadalompolitika
nem tud mit kezdeni (mint például a házasodási szokások alakulása), és vannak olyanok,
amiken társadalompolitikai hivatott változtatni, ez pedig az oktatási rendszer olyan
átalakítása, amely a mobilitást nem akadályozza, hanem inkább támogatja.
Magyarországon a fenti okok miatt a felső 10-20% elszakadása fokozatos a társadalom
egészétől, és az elmúlt években tovább erősödhetett.
Huszonkét tanulmányt felvonultató kötet jelent meg Társadalmi riport 2018 címmel, ami a
társadalmi mobilitás és az iskolarendszer összefüggéseiről ad átfogó képet. A kötet egyik
szerkesztője az InfoRádiónak beszélt a munkáról.
A társadalmi mobilitás témájával több tanulmány is foglalkozik, egyik szerkesztője, Tóth
István György az InfoRádiónak elmondta, hogy milyenek az ország hosszú távú kilátásai,
mennyire lesz fejlődőképes, egyrészt múlik azon, hogy a különböző társadalmi rétegek
között mennyire könnyű vagy nehéz az átjárás.
Ahol a társadalmi mobilitás nagyobb, ott a tehetségek érvényesülni tudnak, és nem fogja
őket vissza valamilyen korlátozó tényező.
Magyarországon az egyenlőtlenségek viszonylag kicsik, a társadalmi mobilitás is nagyon
kicsi, ami ritka jelenség.
Általánosságban elmondható, hogy ahol nagyobb az egyenlőtlenség, ott kisebb a mobilitás
és fordítva is igaz. Értelem szerűen ahol kisebbek a társadalmi rétegek közti különbségek,
ott könnyebb az átjárás is.
Egy társadalom alsó rétegeiből akkor nehéz feljebb jutni (ragadós padló), ha nem elég jó
az iskolarendszer, és nagyon nagy mértékben azon a szinten ragadnak a gyermekek, ahol
a szülő is van. Nem csak a "padló", a "plafon is ragadós", egyrészt a vagyonátörökítés,
másrészt a házasodási szokások miatt, illetve szerepe van az iskolarendszer
elérhetőségének is, hiszen a tehetősebb szülők gyerekei könnyebben érvényesülnek, még
ha a gyermekeik szerényebb képességűek is.
Megoldás lehet a kötelező óvodáztatás intézménye. Viszont nálunk az a probléma, hogy
az iskolarendszerben már nagyon korai a szelekció,vagyis attól függően, hogy mit
engedhetnek meg maguknak a szülők, már 6 éves kortól sok gyermek járhat alapítványi
iskolába; a különbségek egyetemista korra pedig csak fokozódnak. A gazdagabb családok
gyermekei már nem is itthon járnak egyetemre.
Az ebből következő elvándorlás, hogy a tehetősek gyerekei külföldön, a többiek itthon
maradnak, valós társadalmi probléma.
Az Index 2020. 01. 22-én megjelent cikke alapján Magyarországon a 3. legrosszabb a
társadalmi mobilitási helyzet az EU-ban. Globális összevetésben Magyarország a 37.
helyen áll a rangsorban, Bulgária a 40., Románia pedig a 42 helyen áll.
A visegrádi országokban mindenhol könnyebb előre jutni a társadalmi ranglétrán, mint
nálunk. A listán Szlovákia a 32., Lengyelország a 30., Csehország a 19. helyen áll.
A lista első öt helyét nem meglepő módon az észak-európai államok töltik be, Dánia,
Norvégia, Finnország, Svédország és Hollandia vezetik az összesített rangsort, majd
Svájc, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Németország és Franciaország következik. A fejlett
világ országai közül Magyarországon a legnehezebb egy szegény családba születő
gyereknek előre jutnia.
A társadalmi mobilitás egyenlőtlensége a nők és a férfiak között- Közeledés vagy
távolodás? című dolgozat, melynek szerzői Huszár Ákos Balogh Karolina Győri Ágnes azt
vizsgálják, hogy a származás mennyiben határozza meg az egyének társadalmi helyzetét
a mai Magyarországon, illetve hogy van-e különbség ebben a nemek között. A magyar
társadalom a záródás jeleit mutatta.
Vizsgálatuk minden vonatkozásban azt találta, hogy a korábban megfigyelt trendek a
2010-es években is folytatódtak. Nem beszélhetünk a nemek közötti egyenlőtlenségek
érdemi mérséklődéséről.
Három főállításuk van, egyrészt, az abszolút mobilitás kohorszok (egy nemzedék, tehát
olyan emberek részcsoportja, akik valamilyen jellemzőjük szerint vannak csoportosítva, pl.
egy évben születtek) szerinti a fiatalabb generációk egyre kisebb arányban lépnek előre a
szüleikhez képest vagy romlik a társadalmi helyzetük. A rendszerváltást megelőző
évtizedekben a társadalom strukturális változása fölfelé irányuló mobilitást idézett elő,
addig az 1990 utáni ezzel ellentétes irányú folyamatok zajlottak. A strukturális mobilitás
ebben az időszakban már egyre inkább lefelé irányuló mobilitást jelentett.
Másrészt, a mobilitási mutatók mindegyik nemnél egyaránt romló tendenciákat mutatnak,
de a nőknél jelenleg is magasabb a felfelé mobilak aránya. Ha részletesen szemügyre
vesszük a két nem jellemző mobilitási útjait, láthatjuk, hogy a nőknek fölfelé irányuló
mobilitásban mutatkozó többlete javarészt a társadalomszerkezet középső részében zajló
mozgásoknak köszönhető. A társadalom felső részében mindkét nem mobilitási rátái
hasonlóak, alul viszont jóval magasabb a nők körében azok aránya, akik szüleikhez
hasonlóan kedvezőtlen helyzetben vannak. A nőknek a foglalkozási szerkezet alsó illetve
felső szegmensében tapasztalható hátrányos helyzetét e mobilitási folyamatok tehát nem
enyhítik, hanem súlyosbítják.
Harmadrészt, a férfiaknál a plafon mutatkozik ragadósabbnak, a nőknél viszont a padló,
ami szintén a nemek közötti egyenlőtlenségek stagnálását jelzi. A férfiak nagyobb eséllyel
őrzik meg származási társadalmi pozíciójukat, az alulról indulók körében viszont a nőknek
van nagyobb esélye arra, hogy megöröklik szüleik kedvezőtlenebb társadalmi helyzetét.