Andorka - Szociológia 7.

fejezet

TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS

Alapfogalmak

Társadalmi mobilitás

Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi
helyzete megváltozik, például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. A
szociológiában a társadalmi mobilitás vizsgálatakor a foglalkozás szerinti elhelyezkedést
vizsgálják a társadalmi struktúrában.
A társadalmi helyzetet azonban meghatározhatjuk a jövedelem, az iskolai végzettség, a
kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lakóhely, az egyéni megbecsültség vagy a presztízs stb.
alapján is.
▪ Vertikális mobilitás: a társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé való
mozgás
▪ Horizontális mobilitás: azt a helyváltoztatást is mobilitásnak tekinthetjük, amikor
például amikor a gépkocsiszerelő foglalkozást változtat és gépkocsivezető lesz.
 Nemzedékek közötti mobilitás – intergenerációs mobilitás
Amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg, például a
munkás fia mérnökké válik.
 Nemzedéken belüli mobilitás – intragenerációs mobilitás
Amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe,
például először tanulói jogviszony, majd hallgatói jogviszony, később pedig
munkaviszony.
 Házassági mobilitás
Ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe, például egy asszisztensnő
házasságot köt egy orvossal.

Vándorlás (migráció)

A vándorlás vagy lakóhely változtatás latinos néven migráció.

Vándorlás: olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár.

Állandó és lakónépesség

Állandónépesség: az ott állandó lakóhellyel rendelkező népesség.

Lakónépesség: amely az állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma, plusz az itt
ideiglenesen bejelentett népesség, mínusz az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok,
akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van.
Állandó vándorlás: az állandó lakóhely megváltozása.
Ideiglenes vándorlás: az új ideiglenes lakóhelyre való bejelentkezés és a korábbi ideiglenes
lakóhely feladása.

Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg

Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van
lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy,
tehát amikor településhatárt lép át.
Az ingázás lehet:
▪ Napi

1
Andorka - Szociológia 7. fejezet

▪ Heti
▪ Havi
Nemzetközi ingázás: országhatárt átlépő munkavállalás céljából
A vándorlás lehet:
o Belső vándorlás: országhatáron belüli
o Nemzetközi vándorlás: országhatárt átlépő vándorlás
Vándorlási egyenlegnek a településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás
különbségét, illetve a nemzetközi vándorlásban a bevándorlás és a kivándorlás különbségét
értjük.

Módszerek

ISA-paradigma

ISA rövidítés a Nemzetközi Szociológiai Társaság neve, amelynek keretében ezt a módszert
az 1950-es években kidolgozták.
A „paradigma” kifejezés azt jelenti, hogy nemcsak egyszerűen módszerről, hanem a jelenség
vizsgálatának egy elméleti és módszertani megközelítéséről van szó.
A táblázatok dimenzióiban kimutatják az:
 Elért társadalmi kategóriákat és a
 A származási kategóriákat.
Kilépési mobilitási arányszám: lényege, egy adott származási kategóriából hány százaléka
válik (lesz) az elért társadalmi kategóriában.
Belépési mobilitási arányszám: az elért társadalmi kategória hogyan oszlik meg a származási
kategóriák között.

Az összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás

Fiú
Apa
Szellemi Munkás Paraszt Összesen
Szellemi 490 200 30 720
Munkás 770 2160 300 3230
Paraszt 440 2540 3070 6050
Összesen 1700 4900 3400 10000

A „nagyátlóban lévők száma 490+2160+3070=5720, tehát az összes megkérdezettek közül

immobil volt 57,2%, mobil volt 42,8%.
Az összes mobilitást szokás felosztani strukturális és cirkuláris mobilitásra.

Strukturális mobilitáson: azoknak az arányát értjük, akik szükségképpen mobilak voltak a

származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt, más szóval azért
kellett, hogy mobillá váljanak, mert az „apák” nemzedékének összetétele eltér a „fiúk”
nemzedékének összetételétől.
Úgy számoljuk ki, hogy a két széleloszlást egymásból kivonjuk, és a pozitív
különbségek összegét vesszük strukturális mobilitásnak.
Pl.: táblázat alapján:
Apák Fiúk Különbség
720 1700 -980
3230 4900 -1670
6050 3400 +2650

2
Andorka - Szociológia 7. fejezet

Tehát a strukturális mobilitás 26,5%

Cirkuláris mobilitásnak nevezzük az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbségét.

Tehát 42,8%-26,5%=16,3%

Stratifikációs paradigma

Az 1960-as évek második felében a mobilitás vizsgálatokban egy új módszer jelent meg. Ezt
szokás stratifikációs paradigmának nevezni.
Alapvető módszere az úgynevezett útmodellek elemzése. Nemzetközi összehasonlító
vizsgálatokon alapul.

Loglineáris paradigma

Az 1970-es évek közepétől a stratifikációs paradigma mellett a loglineáris paradigma kezdett

tért hódítani a mobilitás vizsgálatban, amely éppen ezeket a strukturális hatásokat domborítja
ki. Egyéni életutat vesznek végig.

Elméletet

 Társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra

A kasztrendszerű társadalmakban alig volt átlépési lehetőség az egyik kasztból a
másikba, mert a társadalom tagjai a kasztokba beleszülettek, más kaszt tagjaival
nem is házasodhattak, sőt társadalmi érintkezésük is sokszor korlátozott volt
A rabszolgarendszerben szintén mérsékelt volt a társadalmi mobilitás, bár a
rabszolgákat tulajdonosaik felszabadíthatták, így azok a szabad osztályokba
léphettek át
A rendi társadalomban szintén nemcsak gazdasági, hanem jogi tekintetben is
elkülönültek egymástól
A papság egy másik fölfelé irányuló mobilitási csatorna volt pl.: Bakócz Tamás
esztergomi érsek, aki jobbágyszármazású volt, és a pápaság elnyerésére is
kísérletet tett
A polgári társadalomban megszűntek az osztályokat elválasztó jogi határok, az
osztályhoz való tartozás alapja a tulajdon, illetve annak hiánya lett, ezáltal a
mobilitás jogi korlátai eltűntek.
A szocialista társadalomban a mobilitási esélyek teljesen egyenlőekké váltak, sőt
egyes korszakokban a „tőkés” vagy „kulák” származás egyenesen hátrányt
jelentett a privilegizált társadalmi pozíciók elérésében.

 A strukturális tényezők hatása a mobilitásra

A gazdasági szerkezet változatlansága statikussá teszi a társadalmi struktúrát. Lezárják a
mobilitációs csatornákat. Amennyiben prosperál egy gazdasági rendszert, a társadalmi
struktúra is megváltozik, ezzel együtt a mobilitációs csatornák is újra kinyílnak.