4.

tétel Gyermekjóléti alapellátás

Gyermekjóléti alapellátások rendszere

A gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások rendszerét a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. A jogszabály a
gyermekek védelmének rendszerét négy fő kategóriába sorolja: pénzbeli és természetbeni
ellátások, gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, hatósági
intézkedések
A gyermekjóléti alapellátások részei: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek
napközbeni ellátásai, a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekek esélynövelő
szolgáltatásai. A gyermekek napközbeni ellátásainak szabályozása a Családokért Felelős
Miniszter, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szabályozása pedig a
Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, ezért jelen tájékoztató csak az Emberi Erőforrások
Minisztériuma hatáskörébe tartozó ellátási formákat mutatja be.

1) Gyermekjóléti szolgáltatás
A gyermekek és családok kiemelt támogatása érdekében a 2016. évtől átstrukturálódott az
eddigi alapszolgáltatási rendszer és integrált szervezeti egységek gondoskodnak a
családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások együttes biztosításáról. Két új intézményi forma
jött létre: a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ.
Család- és gyermekjóléti szolgálat
A család- és gyermekjóléti szolgálatot minden települési önkormányzatnak kötelezően
biztosítania kell a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő vagy egyéb krízishelyzet
megoldásához segítséget igénylő gyermekek, egyének, családok számára.
A család- és gyermekjóléti szolgálat a családsegítés keretében biztosítja a szociális,
életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást; a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz, valamint
a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését; szociális segítő munkát;
közösségfejlesztő, egyéni, csoportos preventív programokat és szolgáltatásokat, a
kríziskezelést, valamint a nehéz helyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
A család- és gyermekjóléti szolgálat által nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek
érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek
felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő
nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult
veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
A család- és gyermekjóléti szolgálat helyi szinten a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a
család, személy krízishelyzetét észlelő- és jelzőrendszert működtet, melyet járási szinten a
család- és gyermekjóléti központ által biztosított folyamatos szakmai háttér egészít ki.
Család- és gyermekjóléti központ
A család- és gyermekjóléti központ fenntartója a járásszékhely önkormányzat, amely a
járásszékhely településen működik. A család- és gyermekjóléti központ egyrészt a
gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó
tevékenységeket lát el, másrészről speciális szolgáltatásokat nyújt (készenléti ügyelet,
kapcsolattartási ügyelet, iskolai szociális munka, utcai, lakótelepi szociális munka, kórházi
szociális munka), valamint speciális szakembereket biztosít (pl.: jogász, pszichológus,
fejlesztő pedagógus, stb.), továbbá a járás család- és gyermekjóléti szolgálatainak szakmai
munkáját támogatja.
Az észlelő- és jelzőrendszer fontos részét képezi a család- és gyermekjóléti központok által
nyújtott készenléti szolgálat, amely egy állandóan hívható telefonszámon érhető el, és
melynek célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő
krízishelyzetekben történő tájékoztatás, tanácsadás és segítségnyújtás biztosítása.
2) Gyermekek átmeneti gondozása
A gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői ellátás, gyermekek átmeneti otthona
vagy családok átmeneti otthona formájában működik.
Helyettes szülő
A helyettes szülő a gyermeknek az ő vagy szülője kérelmére, illetve beleegyezésével teljes
körű ellátást biztosít saját háztartásában, határozott időtartamra. A helyettes szülővel a
települési önkormányzat alapellátást biztosító intézménye, mint működtető vagy a
gyermekvédelmi szakellátás intézményei kötnek megállapodást ennek a feladatnak az
ellátására.
Gyermekek átmeneti otthona
A gyermekek átmeneti otthonának működtetése minden húszezer főnél több lakost számláló
települési önkormányzat kötelező feladata. Gyermekek átmeneti otthonába olyan gyermek
kerülhet elhelyezésre, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint akinek
ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az otthonban a szülő
kérelmére, illetve beleegyezésével a tizenkettedik életévét betöltött gyermek helyezhető el
legfeljebb tizenkét hónapra, ami hat hónappal, szükség esetén a tanítási idő végéig
meghosszabbítható. A teljes körű ellátást nyújtó intézményben legalább 12 legfeljebb 40
gyermek együttes gondozása látható el.
 Családok átmeneti otthona
A családok átmeneti otthonának működtetése minden harmincezer főnél több lakost számláló
települési önkormányzat kötelező feladata. Családok átmeneti otthonába az otthontalanná vált
szülő kérelmére az egész család, egyes családtagok és gyermekeik, valamint a
válsághelyzetbe került várandós anya és születendő gyermeke kerülhet elhelyezésre legfeljebb
tizenkét hónapig, ami hat hónappal, szükség esetén a tanítási idő
végéig meghosszabbítható. A szükség szerinti ellátást biztosító intézményben legalább 12
legfeljebb 40 fő együttes elhelyezésére van lehetőség.
A biztonságos lakhatáson túl, az intézmény munkatársai többek között a gyermekeknek
nyújtott fejlesztő programokkal, iskolán kívüli felzárkózást elősegítő és közösségi
programokkal segítenek. A szülőknek életvezetési, munka-erőpiaci, jogi, illetve pszichológiai
tanácsadást biztosítanak. Mindez azt szolgálja, hogy a család megerősödjön, és a lelki
sérülések negatív hatásai csökkenjenek. 
A családok átmeneti otthona külső férőhelyeken biztosíthatja azoknak a családoknak az
ellátását, amelyek önálló lakhatásra minimális támogatással képesek. A külső férőhelyen a
családok összesen 3 évig tartózkodhatnak, beleszámítva a családok átmeneti otthonában
eltöltött időt is.

3) Gyermekek napközbeni ellátásai

1. Bölcsődei ellátás
2. Napközbeni gyerekfelügyelet
3. Alternatív napközbeni ellátás

4) A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai

1. Biztos kezdet gyerekház
2. Tanoda

Pszichopedagógus kompetenciája az alapellátásban

Bölcsődei ellátás:
Sajátos nevelési igényű gyermek ellátása:
A 0-5 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek felvehetők abba a bölcsődébe, ahol
megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak és a csoportlétszám lehetővé
teszi. A bölcsődei ellátásba kerülő gyermekek sajátos nevelési igényét a Szakértői Bizottság
szakértői véleménye állapítja meg. Az SNI-s gyermekek felvételének bölcsődei lehetőségéről
a bölcsődei központvezetők döntenek. A bölcsődében ellátott SNI-s gyermekek nevelését-
gondozását végző kisgyermeknevelők munkáját egy fő gyógypedagógus segíti, aki szükség
szerint konzultál a korai fejlesztést végző szakemberekkel. Az SNI-s kisgyermekek bölcsődei
nevelése, gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve segítsük a gyermek
optimális fejlődését, biztosítsuk a szülőkkel való együttműködést.

Biztos kezdet gyerekház:

Vezetője: Hosszú a lista gyógypedagógus is lehet. A Biztos Kezdet program partnerei:
védőnő, gyermekorvos, családgondozó, óvónő, gyógypedagógus.
Fogyatékossággal élő, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett
gyermekek szülei számára szervezett beszélgetések vannak. Ezen csoportvezetés a fejlesztő
pedagógus vagy a gyógypedagógus feladata.

Tanoda:
Fejlesztő nevelés-oktatás csoportos formájában, heti 20 órában, délelőtti foglalkoztatással
fogadja a fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott, súlyosan, halmozottan sérült
gyermekeket. 
Egy tanoda csoport állandó munkatársai: konduktor-tanító, gyógypedagógus,
fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, dajka.

Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes

formáiban:
Gyógypedagógus képesítéssel lehet:
Család- és gyermekjóléti szolgálat és család- és gyermekjóléti központ: vezető
Család- és gyermekjóléti szolgálatnál: családsegítő
Család-és gyermekjóléti központnál: esetmenedzser és tanácsadó
Alternatív napközbeni ellátásban: vezető
Gyermekek átmeneti otthonában: családgondozó
Családok átmeneti otthonában: családgondozó és fejlesztő pedagógiai tanácsadó
Törvényi hivatkozás: 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról
5. §
g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás,
illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a
feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja
a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi,
vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
A gyermekek védelmének rendszere:
14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére,
veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más
hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására
irányuló tevékenység.
(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben
meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
(3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.

15. § (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) a gyermekek napközbeni ellátása,
c)  a gyermekek átmeneti gondozása,
d)  *   gyermekek esélynövelő szolgáltatásai

A gyermekjóléti alapellátások célja

38. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség
megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek
családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
Gyermekek esélynövelő szolgáltatásai:
Biztos Kezdet Gyerekház 
38/A. §  *   (1) A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szociokulturális hátrányokkal küzdő,
elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges
fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői
kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nem járó gyermek számára együttesen
nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.
Tanoda 
38/B. §  *    (1) A tanoda olyan, elsősorban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő, vagy hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és
kivételesen fiatal felnőttek számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető társadalmi
felzárkózást segítő, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó, prevenciós szolgáltatás,
amely az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel idején kívül,
valamint a tanítási szünetekben segíti elő a szociokulturális hátrányok kompenzálását, a
tanulmányok folytatását, a társadalomba való sikeres beilleszkedést, az életpálya-tervezést és
a szabadidő hasznos eltöltését.

Gyermekjóléti szolgáltatás
A szolgáltatás tartalma
39. § (1)  *    A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes
szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával
szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének
elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség
megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

Család- és gyermekjóléti szolgálat:

40. § (1)  *   Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató - a család- és
gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) - keretében működtethető.
A gyermekjóléti szolgálat ellátja a 39. § és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási
feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.

Család- és gyermekjóléti központ:

40/A. §  *    (1) Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti
központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely
önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként
működik.

Gyermekek napközbeni ellátása 

41. §  *   (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali
felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon
gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a
gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás
folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban,
képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás
munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali
képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem
tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama
lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni
ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban
részesülő gyermek is.

Bölcsődei ellátás:
42. §  *   (1) A bölcsődei ellátás keretében - ha e törvény kivételt nem tesz - a három éven aluli
gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani.

Bölcsőde:
43. §  *   (1) A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek
napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja
szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár
több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

Mini bölcsőde:
43/A. §  *   (1) A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek
napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja
szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár
több, a 43. § szerinti bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint
egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és
nevelést.
Munkahelyi bölcsőde:
44. § (1)  *   A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a
foglalkoztató, vagy a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján az 5. §  s) pontja szerinti
fenntartó tart fenn, elsősorban a foglalkoztatónál keresőtevékenységet folytató személyek
gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására. A foglalkoztatóval kötött megállapodás
alapján az 5. § s) pontja szerinti fenntartó által működtetett szolgáltatásra is a munkahelyi
bölcsődére vonatkozó szakmai és finanszírozási szabályokat kell alkalmazni.

Családi bölcsőde:
44/A. §  *   (1) A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a
szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít.

Napközbeni gyermekfelügyelet:
44/B. §  *   (1) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében - nem nevelési-oktatási céllal - a
szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít
a) a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára,
b) a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,
c)  az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való
részvételének idején kívül,
d)  *   az egyéni munkarenddel rendelkező tanuló számára,
e)  az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és
egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és
f)  az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett
egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.

Alternatív napközbeni ellátás:

44/D. § *  Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás
keretében nyújtott,

Gyermekek átmeneti gondozása  * 

45. § (1)  *   A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti
gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő
étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról,
gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell
gondoskodni.

Befogadó szülők:
48/A. §  *   (1) A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt
teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek.
(2) Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges
nevelőszülő.

Helyettes szülő:
49. § (1)  *   A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető
által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja.

Gyermekek átmeneti otthona:

50. § (1)  *    A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, tizenkettedik életévét
betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek
helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában
ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt
veszélyeztetett.

Családok átmeneti otthona:

51. § (1)  *   Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában
együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig
vagy - ha tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban
áll -, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, feltéve, hogy
elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene
választani szülőjétől, családjától. A nagykorú testvér tanulói jogviszonyának, hallgatói
jogviszonyának vagy felnőttképzési jogviszonyának fennállását félévente igazolni kell.

A települési önkormányzat feladatai

94/A. §  *    A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó
gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, mini bölcsőde, a gyermekek átmeneti
otthona, a családok átmeneti otthona működtetését társulás útján is biztosíthatják.