A gyermek és szülő jogai

a) A gyermeki jogok értelmezése és szabályozása;

b) A szülői felügyeleti jogról való lemondás feltételei;
c) A lemondó nyilatkozat következményei;
d) Tartós nevelésbe vétel fogalma, tartalma;
e ) Tartósan nevelt kapcsolattartásának feltételei;
f) Szülői jogok és kötelezettségek;
g) Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek fejlődésében;
h) A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek életében;
i) A családi kapcsolatok megőrzésének dilemmái;
j) A segítő szakember szerepe a gyermekek családi kapcsolatainak ápolásában;
A gyermeki jogok értelmezése és szabályozása
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól:
A gyermeknek joga van értelmi, erkölcsi, testi fejlődéséhez, felnevelkedéséhez,
jólétéhez, saját családi környezetben,
segítséget kapjon, az előbbiekhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az önálló
életvitelhez,
fogyatékosoknak a különleges, speciális ellátáshoz,
védelembe részesüljön az egészségkárosítással szemben,
emberi méltóságának megőrzése, tiszteletben tartása (nem bántalmazható
(fizikai, lelki, szexuális), nem vethető alá kínzásnak, nem elhanyagolható,
információs ártalom védeni kell a gyűlölet, erőszak és pornográfia ellen, a
médiából a neki megfelelő pozitív információk megszerzésére,
szülőtől való elválasztás indokolt esetben, anyagi okokból NEM,
kiemelt gyermeknek a helyettesítő védelemhez, saját értékeinek, vallásának
tiszteletben tartásához,
tartós neveltnek a vér szerinti szülők megismeréséhez, beleegyezésükkel a
kapcsolattartáshoz, mindkét szülővel való kapcsolattartásra, ha külföldön is él,
szabad véleménynyilvánításhoz, az őt érintő dolgokról információhoz, tájékoztatást
kapjon jogairól, véleményét, kora állapota, fejlettségi szintje alapján figyelembe
vegyék,
meghatározott fórumoknál panasszal élhet, ha sérelem éri, eljárást
kezdeményezzen,
tiszteletben kell tartani a vallási, etnikai hovatartozását,
átmeneti nevel gyermek állandóság, ellátás, neki megfelelő nevelés, oktatás,
gondozási hely testvérekkel együtt,
fejlesztő, felzárkóztató, szabadidős tevékenységben való részvétel,
vallásszabadság, véleménynyilvánítás, érdekei képviselése, támogatást kapjon
családba való visszakerüléshez kapcsolattartáshoz.
A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége,
aki a gyermek nevelésével oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
A gyermekek alkotmányos jogait az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Gyermekjogi képviselő segít panasz feltárásában, megfogalmazásában, ellátáshoz
jutásban, eljár bizonyos ügyekben,
meg kell ismertetni, kifüggeszteni.
b) A szülői felügyeleti jogról való lemondás feltételei
A szülő a magatartásával gyermeke javát, testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését
súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
Ha a szülő nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel, gyermekével
nem tart kapcsolatot, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés céljából nem
változtat.
Ha a bíróság valamelyik gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt
szabadságvesztésre ítélte.
Ha a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel, és tartani
lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja gyakorolni.
Ha a bíróság mindegyik gyermek tekintetében megszüntette a felügyeletet, az a
később született gyermekre is vonatkozik.
c) A lemondó nyilatkozat következményei
Szülői felügyeleti jogáról lemondva a gyermekét a gyámhatósági intézkedéseknek
követően beleegyezett a későbbi örökbe fogadásba. Gyermeke mellé gyámot
jelölnek ki.
d) Tartós nevelésbe vétel fogalma, tartalma
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy
a gyermek ismeretlen szülőktől származik.
Menete lehet:
Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése veszélyeztetve van és a
szülő a veszélyeztetettséget nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni a jegyző a
gyermeket védelembe veszi.
Ha azonnal el kell helyezni, akkor ideiglenes hatállyal elhelyezik a különélő szülőnél,
vagy más hozzátartozónál, ha nincs akkor nevelőszülőnél, de ha erre nincs
lehetőség, akkor bentlakásos intézménybe (gyermekotthon).
Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga
szünetel.
Az illetékes gyámhivatal 30 napon belül megvizsgálja az esetet, vagy megszűnik az
eljárás vagy per következik a szülő ellen a gyermek elhelyezése iránt.
A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezést megszünteti, ha a gyermek átmeneti
nevelésbe kerül. Az átmeneti neveléssel egyidejűleg a gyermeket a gyámhivatal
nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban helyezi el.
Ha a szülő felügyeleti jogának megszűnése miatt vagy más okból a gyermeknek
nincs felügyeletet gyakorló szülője, vagy ha a gyermeket a szülő örökbe kívánta adni,
de a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el az örökbe fogadni kívánó
szülőknél, a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi.
e )Tartósan nevelt kapcsolattartásának feltételei
Törvény szabályozza le. Figyelembe kell venni bentlakásos intézmény házirendjét,
illetve a nevelőszülői hálózatot működtetővel előzetes egyeztetés szerint
válogathatja.
Biztosítani kell a kulturált és zavartalan körülményeket. A látogatást továbbá az
eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal határozza meg.
Nem rendszeres látogatás esetén: levélírás, csomagküldés, telefonálás, évi egy két
látogatás. Mérlegelni kell a szülő körülményeit is, nem válhat a gyermek kárára, nem
sértheti a gyermeket.
f) Szülői jogok és kötelezettségek
A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét családban gondozza,
nevelje és a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez szükséges feltételeket
(lakhatás, étkezés) valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges
feltételeket biztosítsa.
gyermekét értelmi, erkölcsi, testi fejlődése érdekében gondozza, nevelje, megfelelő
oktatásban ellátásba részesüljön, gyermeke nevelésében segítséget, ellátásához
tájékoztatást kapjon, köteles gyermeke nevében, érdekében eljárni, gyermekével
együttműködni, emberi méltóságát tiszteletben tartani, tájékoztatni, véleményét
figyelembe venni, jogai gyakorlásában segíteni, iránymutatást adni,
hatóságokkal, szolgáltatásokkal, együttműködni a gyermek érdekében
átmeneti nevelt gyermek szüleinek a kapcsolattartásra, gyermekről tájékoztatásra,
együttműködni, kapcsolatot tartani az intézménnyel, gondozási hely megváltoztatását
kérheti, visszahelyezésért mindent megtenni (utógondozás) és ennek érdekében
segítséget kell, hogy kapjon (szolgáltatás, pénzbeli segítség) ; gyermek sorsát
illetően meghallgassák, tiszteletben tartani az intézmény házirendjét, dolgozóit,
térítési díjat fizetni.
g) Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek fejlődésében
Az anya-gyermek kapcsolatnak a korai kötődés kialakulásának óriási szerepe van.
Az anya hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a társas kapcsolatok kialakulását. Az
anya által nyújtott állandósság, biztonságérzetet ad. A harmonikus anya-gyermek
kapcsolatban kialakuló szeretet minden későbbi érzelmi kontaktus modellje.
h ) A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek életében
A családból a bölcsődébe, óvodába kerülő gyermek más-más szinten ugyan, de
rendelkezik bizonyos társ iránti igénnyel.
Az én-tudat kialakulásával az én és a másik elkülönül, egyre több személlyel létesít
társas kapcsolatot. Kezdetben főként a felnőttek, majd a gyerekek körében érzi jól
magát.
A társas kapcsolatok segítenek a szocializációban, kialakulnak a csoportban a
szokások, hagyományok, megjelenik az empátia, új szerepek ismernek meg a társas
kapcsolat révén.
Mintákat vehetnek át a társaktól, amik lehetnek pozitívak és negatívak. Toleranciát
tanulhatnak, segítőkészséget mutathatnak a társas kapcsolatok során, amik kihatnak
majd a felnőtt viselkedésére is.
A családi kapcsolatok megőrzése fontos, de problémát okoz, ha rossz hatással
vannak a gyermekre a kapcsolatok, fokozódik a hiányérzet vagy rossz szokásokat
vesz fel.
Segítenünk kell a megfelelő környezetet a gyermeknek, beszélgetni kell a gyerekkel
sokat, közös programokat kell vele szervezni.
i) A családi kapcsolatok megőrzésének dilemmái
elkötelezettség, lojalitás dilemmája (tudok-e harcolni a kliensemért?)
prioritás dilemma (mit tegyek meg elsőként az ügy érdekében?)
értékdilemma (az én és kliensem értékei különbözhetnek, pl. iskolaválasztás)
kontrolldilemma (segítő szakmában ellenőrzés - hogyan, -kell-e?)
értékelő dilemma (a kudarc esetén megfelelő következtetéseket vonok-e le? én
hibám-e?)
felelősségdilemma (én vagyok-e felelős a kialakult helyzetért?)
visszatérő kliens dilemma (meddig legyen a kliens a rendszerbe, mikor engedjem
el?)
j) A segítő szakember szerepe a gyermekek családi kapcsolatainak ápolásában
A másik személy jóllétének erősítése, támogatása a feladatunk. Meghallgatjuk a
másik embert és segítjük. /KLIENS : A szociális munka szakmai szóhasználatában a
segített személy./
A kliens az aki beszél, mi pedig meghallgatjuk, időt, figyelmet és szolgáltatást
nyújtunk.
Szabályozott viszonyrendszer, a beavatkozás speciális, a kommunikáció eszközeivel
történik. Nem társalgás, nem vita, nem interjú, nem kihallgatás, nem a kérdező
szónoklata, nem gyónás és nem diagnóziskeresés.
Nyílt érdeklődés előítéletek nélkül, saját nyelvén értsük meg, az ő kifejezéseivel
éljünk, maradjunk objektívek, a kontroll, gondolatmenet kézbentartása.
Nem indukálunk direkt választ, nem értelmezzük túl korán a helyzetet. Ne féljünk a
megbeszéléstől, ne féljünk a csendtől, a beszélgetést ne manipulációnak fogja fel a
kérdező, legyünk empatikusak és hitelesek. Arra összpontosítsunk, amit a kliens
átélt, tiszteljük, az ügyfél személyisége iránt érdeklődjünk, ne akarjunk semmit
felfedni, a közlést könnyítsük meg, ily módon folytatott beszélgetéssel segítsünk a
kliensnek kibeszélni a problémáit.
Tegyük lehetővé, hogy a gyermeket a szülő látogathassa, informálódjon róla,
személyesen, telefonon vagy levélben kereshesse, ezáltal a gyermek nem szakad el
a gyökereitől, testvéreitől, rokonaitól, társadalmi identitásától.
http://w3.hdsnet.hu/digis/gy/68t/68_15.html