Ének-zene helyi tanterv

Évfolyam: 9 - 10. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra
Tanítási hetek száma: 37
Évi összes óraszám: 37 óra
Választhatóan: énekkari foglalkozás 74 óra (heti 2 óra)
Évfolyam: 11. évfolyam
Heti óraszám: 0,5 óra
Tanítási hetek száma: 18
Évi összes óraszám: 18 óra

Tankönyv

Lukin László – Ugrin Gábor: Ének-zene középiskola 9-10. évfolyam, Nemzeti

Tankönyvkiadó (új kiadás, 2010)

Célok és feladatok
Az ének-zene tanítás célja a gimnáziumban, hogy a zene élményszerű
tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a
legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. A
művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyerek nevelésének középpontjába
helyezi. Az aktív művészeti tevékenységek, a készség-, képességfejlesztés szisztematikus
rendje lehetőséget ad a művészetek tartalmi befogadására, s általa az egyéni
továbbfejlődésre. Ez elsősorban cselekedtető, tevékenység-központú tanítással
valósulhat meg, amelynek révén továbbfejleszthetők mindazok a zenei készségek,
amelyeket a tanulók az általános iskolából magukkal hoztak. A tanterv épít a
kerettantervi koncepció a tanulók önálló ismeretszerzési tevékenységére.
A zenei tudat- és ízlésformálás eszköze a zenei műfajok fejlődésének, alakulásának
végigvezetése a zenetörténetben, a zene különböző funkcióinak bemutatása, amelyben
szerepet kap a szórakoztató funkció is.
Szociológiai szemléletmód kialakítását segíti a zene szerepének bemutatása a
magyar és rokon, szomszéd, európai és más kontinensek népzenéinek panorámáján
keresztül. A különböző népek ősi muzsikája nemcsak zenei szempontból érdekes és
látókört tágító, hanem érthetőbbé válik a mágia, a varázslat, a szimbólumok sora, s azok
beköltözése mondákba, mítoszokba. Így komplex összefüggésrendszerben nyer értelmet
sok zene (pl. Bartók: Cantata Profana, Wagner zenedrámái, Mozart Varázsfuvolája).

Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció

A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések,

azok hangnemi, formai vonatkozásainak ismeretét és megfelelő önismeret alapján a
saját mondanivaló közvetítésére az azokkal való bánni tudást jelenti.
A zenei írás természetes kommunikáción, nem csupán a technikai gyakorlást
szolgálhatja, hanem a zenei anyag iránti érdeklődésre alapozva annak
megszólaltatásában is képes belsőleg motiválni a tanulókat.
A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs
képesség megléte és fejlesztése is.
Idegen nyelvi kommunikáció

Meg kell ismertetni a tanulókkal az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket. Az

idegen szakkifejezések használatára, értelmezésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A
műdalok,európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történőmegszólaltatására
igény szerint lehetőséget kell adni.A műdalok és más népek dalainak – alkalmasint
eredeti nyelven történő – éneklésével, hallgatásával egyrészt kitágul a tanuló látóköre,
másrészt elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű
befogadását.

Digitális kompetencia

Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az

énektanítási folyamatban. Fontos feladat lehet az eredményes fejlesztő munkához az
internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok
megkeresése. Elsősorban az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer-, videó vagy
zenetörténeti CD-ROM használata, a Youtube adta lehetőségek kihasználása, valamint
zenetörténeti prezentációk projektorral történő kivetítése.

A hatékony, önálló tanulás

A tanulók a családból hozott zenei tapasztalatai, a hallás utáni daltanítás esetében

megfelelőek lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásával. Önálló
otthoni feladatként adható az interneten megtalálható dalok hallás utáni gyakorlása,
memorizálása.

Szociális és állampolgári kompetencia

Az énektanítás több tekintetben hozzájárul, megfelelő érzelmi motivációval, az

önkifejezés megvalósulásához.
Az éneklés révén, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának
jellemzőit is megélhetik a tanulók, megtalálva az összekötő általános emberi érzéseket.
Ezzel megtanulják becsülni a hazai értékeket, de tisztelni és szeretni más kultúrák
értékeit is. Az éneklés közösségformálóereje az osztályközösségeket is alakítja, az
együttes munkavégzésre szocializálja a tanulókat.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A népdalanyag szövegtartalmával, a benne kifejezett erkölcsi, érzelmi tartalmakkal,

más népek dalaira vonatkozó ismeretekkel, a meghallgatott zeneművekkel lehetősége
nyílik a tanulóknak megalapozott véleményformálásra a feldolgozás során.

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép és önismeret

Az iskolai nevelőmunkának a személyiségfejlesztés kiemelt feladata, melyet az

énkép, az önismeret alakításával a dalanyag, a tevékenység, a tanítás segítségével
célként szem előtt kell tartania.
 A jellegzetes életkori sajátosságokból adódóan a mutáló hanggal nem szívesen
énekelőket segíteni kell abban, hogy saját énképüket megerősítsék. Fel kell ismertetni
velük, hogy életkorukból adódó problémájuk természetes.

Hon- és népismeret

Az azonosságtudat pedagógiai jelentősége az uniós csatlakozás során különösen

megnőtt. El kell érni annak a képességnek a kifejlesztését a tanulókban, amellyel a
kulturális különbségekből is tudjanak közös nemzeti értéket kovácsolni.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Az audiovizuális eszközök segítségével lehetőség adódik a kontinensek zenékhez

kapcsolódó zenei anyagok, népszokások eredeti környezetükben történő bemutatására.
Ezzel lehetővé válik az ismert hazai szokásoknak és távoli népek szokásainak
egybevetése, a kulturális azonosságtudat alakítása a zene segítségével.

Csoportos koncentrációra, munkára nevelés

Fontos kialakítandó feladat az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges

részképességek elsajátítása.A csoportos többszólamú éneklés, valamint a kórushangzás
lehetőségének megismerésével – osztályközösségben, tanári és hangszeres segítséggel –
kifejlődik az együttműködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége.

Környezettudatosságra nevelés

Az ének, a zeneművek, dalok segítségével a természet szeretete, értékként

tisztelete és védelme kiváltható illetve feldolgozásuk közben az erre való tudatos
odafigyeltetéssel megvalósítható.

A tanulás tanítása

A szép, a kifejező egyéni és csoportos éneklési készség fejlesztésével, a stílus-hű

előadásmód gyakorlásával és a zenehallgatás során átélt élményeken keresztül
meggyőződhet a tanuló arról, hogy személyisége formálásának egyik legörömtelibb
eszköze a művészetekkel való aktív, befogadói találkozás.

Testi és lelki egészség

A művészi értékre alapozott pedagógia segítséget ad ahhoz, hogy gyönyörűség

legyen a tanuló számára az ének, a zene művelése és hallgatása, és hozzájáruljon a
mentális egészség alakításához.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Fejlesztéséhez az érdeklődés felkeltésére, természetes kíváncsiság mozgósító

fenntartására, sikerélményre, egyéni és közösségi zenei, művészeti élmények
biztosítására van szükség.
A tanulás-tanítás tervezésének és szervezésének fenti rendszerekben való
átgondolása garanciát jelenthet nem csupán az ének-zene, hanem a többi, különböző
területen folyó iskolai munka azonos irányba, a kompetenciák fejlesztésének irányába
történő végzésére.

Fejlesztési követelmények
1. Zenei alkotóképesség
1. 1. Interpretáció

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a

megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel a művészi önkifejezés szintjére emelhető. Az
énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető
hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók
közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez.A csoportos és
egyéni éneklés – tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel,
az előadásmód helyes megválasztásával – a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből
a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a
tonalitás iránti érzék erősödése következik.

1.2. Improvizáció
A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a
zenei fantáziát. Alapját a már eddig megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és
formai elemek képezik Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek
összefüggések belsővé válása segíti elő a zenei, művészi tevékenységben az alkotás
mozzanatát.
A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-,
dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget az életre szóló tanulást is
befolyásoló adalék lehet az önismerethez. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás pedig az
önbizalmat erősíti, elősegíti aproblémamegoldó gondolkodás (a helyzet felismeréséhez,
a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó
alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is.
A saját és mások rögtönzéseire való önreflexió, illetve reflektálás, a jó és rossz
miértjeinek megítélése a kritikai gondolkodás fejlődéséhez járul hozzá zenei
eszközökkel.

2. Megismerő és befogadóképesség
2. 1. Zenehallgatás

A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás.

Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek
észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési
készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek
alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon.
A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9–10.
évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések,
formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a
zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és
összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere,
véleménynyilvánítási készsége. A zenehallgatás területén a zene összetevőinek
felismerése és értelmezése az elérendő cél, mely egyrészt önálló munkára alapozva,
dokumentumok gyűjtésével, másrészt kisebb műhelymunkát igénylő elemzésekkel
érhető el. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető
stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való
összevetésre, a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek
megfigyelésére.

2.2. Zenei hallás és kottaismeret

Önművelés

A gimnáziumban a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A

gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s
hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép
értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei, eszköze lehet új dallamok
megtanulásának.

Kollektív művészi tevékenység

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek

tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek
birtokában – kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM), internetes
honlapok felhasználásával – részfeladatok önálló feldolgozására.
A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének
megértéséhez.
A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás
képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése
és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves
részévé váljon.

Fejlesztési feladatok

9. évfolyam

Énekes tananyag
A bolhási kertek alatt
A nagy bécsi kaszárnya
Annyi bánat a szívemen
Béres legény
Este, este, de szerelmes
Hej, rozmaring
Katona vagyok én
Körösfői kertek alatt
Megkötöm lovamat
Megrakják a tüzet
Röpülj, páva
Szép a gyöngyvirág
Szivárvány havasán
Tavaszi szél
Alleluja dallamok
Ut quent laxis
Moniot D’Arras: Nyári ének

1. Zenei alkotóképesség
1.1. Interpretáció. Órakeret: 16 óra
Népdalelemzés általános szempontok szerint(szerkezet, dallamvonal, hangkészlet,
hangnem, ambitus, ritmika, stílusréteg, előadásmód). Hallás utáni népdaltanulás (eredeti
népzenei felvételről is.) Pontos szövegejtés és ritmus.Szép, kifejező, prozódiailag
helyesenértelmezett előadás,önálló szöveges éneklés emlékezetből.
Intonációs biztonságra való törekvés.
.A stílushoz közelítő, kifejező előadásmód.
Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal).
A históriás ének zenei jellemzőinek meghatározása.
Ungaresca dallam éneklése szolmizálva a tanult előjegyzési körökben (2#–2b).
Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének

Koráldallamok, műzenei szemelvények

Josquin des Pres: Ave vera virginitas
J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek
G. F. Händel: Csordul a könnyem G. F. Händel: Hímes rétek
J. Haydn: Szerenád
W. A. Mozart: Jöjj, drága május
W. A. Mozart: Figaró házassága
L. van Beethoven: A mormotás fiú dala
L. van Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia-részlet)
Ungaresca (1583)

Korál dallamok éneklése, szerepük meghatározása a barokk passió, oratórium és

kantátákban.
A magyar verbunkos dallam jellegzetességei
Reneszánsz, barokk és klasszikus témák,énekelhető zenei szemelvények, áriák, dalok
a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból.
A barokk áriák és dalok formatani, hangnemi elemzése.
Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból.

1.2. Improvizáció. Órakeret: 2 óra

Dallamrögtönzés megadott és választott hangkészlettel.
Dallamalkotás népdalaink mintája szerint. Ritmusrögtönzés ismert dallamhoz,
olvasógyakorlathoz.
Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása.

2. Megismerő és befogadó képesség

2.1. Zenehallgatás. Órakeret: 10 óra

 A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése,önálló értelmezése

hangzó zeneianyagok alapján.
 A népdalgyűjtő munka szerepe,jelentősége és megjelenése aXX.század magyar
műzenei alkotásaiban.
 Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők
 műveinek alapján.
 Népzenei és műzenei alkotások ismertetése,
 hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján (korszak és stílus jellemzése).
 A magyar történet zenei műfajainak felismerése. (virágének, históriás ének,
ungaresca)
 Virágének előadása szöveggel emlékezetből.
 A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek ismerete.
 Az európai zenetörténet műfajai felismerése a XVIII. századig hangzási élményhez
kötve:
 Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése.

Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások a XX. század zenéjében. Népi hangszerek

hallási
(felismerése.furulya, citera, cimbalom, tekerőlant). Népdalfeldolgozások felismerése,
előadói apparátus.
Trubadúr és Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből.
Egyéni munka: esszé írása hangzásélményhez kapcsolódó témában.
Hangszerek felismerése zenemű részletekből.
Megadott téma alapján esszé írása.
Kiválasztott barokk zenei műfaj meghallgatás utáni elemzése.
Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó,
internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata.

A reneszánsz, barokk, klasszikus kor zeneszerzői:

Josquin des Pres, G. P. Palestrina, O. Lassus; H. Purcell, J. B. Lully, C.
Monteverdi, A. Corelli, A. Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, G. F. Händel, J. Haydn,
W. A. Mozart, L. van Beethoven.
Magyar zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig
Az európai zenetörténet műfajai a XVIII. századig.
Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós
forma, szonáta-forma.
Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem
Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium,
fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio.

Zenetörténet. Órakeret: 8 óra

A zene kezdetei
Az őskor és az ókor kultúrája
A középkor zenéje (egyházi-gregorián, világi-trubadúr)
A reneszánsz kor zenéje
A barokk zene jellemzői
A bécsi klasszicizmus stílusa a zenében

10. évfolyam

Fejlesztési feladatok
1. Zenei alkotóképesség
1.1. Interpretáció. Órakeret: 14 óra
Népzenei stílusok jellemzése hangzóanyag vagy írott anyag alapján, műzenei
szemelvények műdalok éneklése. Intonációs biztonságra törekvés, előadói
készség fejlesztése. A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód. A népzenei anyag
ismétlése és folyamatos kiegészítése (intonációs biztonság, legalább két versszakkal
történő éneklés emlékezetből, pontos szövegejtés és ritmus, stílushoz közelítő kifejező
előadásmód). Többszólamú művek csoportos éneklése. Csoportos éneklés
hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is.
A XIX. századi zenei szemelvények, áriák, dalok éneklése

Tananyag

Duna parton vagy egy malom

Elindultam szép hazámból
Megkötöm lovamat
Tiszán innen, Dunán túl
Sok Zsuzsánna napokat
Most Jöttem Gyuláról
A Vidróczki híres nyája
Kőműves Kelemen
Magos Kősziklának
Gyújtottam gyertyát
Megkötték már nékem
Simonffy Kálmán: Három a tánc
Magasan repül a daru
Schubert: Hová?
Schubert: A molnár virágai
Schumann: Zöld hímes rét
Brahms: Bölcsődal
Liszt Ferenc: Les Preludes
Verdi: Nabucco-Rabszolgák kara
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
Erkel Ferenc: Bánk bán-Hazám, hazám
Erkel Ferenc: Hunyadi László – Meghalt a cselszövő
Dvorak: Újvilág szimfónia
Smetana: Moldva
Puccini: Pillangó kisasszony
Impresszionizmus
C. Debussy: A tenger M. Ravel: Bolero
Dallamrögtönzés adott és kitalált verssorokhoz, szövegekhez.
Kitalált dallam éneklése, ritmusváltoztatással, tempóváltoztatással.

2.2. Zenei hallás és kottaismeret. Órakeret: 2 óra

Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján. Tegzes György: Hétfokú
olvasógyakorlatok I-II.
Dalok, zeneművek témáinak éneklése
szolmizálva violinkulcsban kottáról,a tanult hangnemekben, 2#–2b-ig. Hangközök,
hangsorok (2#–2b) szolmizációs Abc-s hangok azonosítása F-kulcsban, szótagok és abc-
s nevek módosításai,(a basszuskulcs szerepe a partitúrában). Pentatónia, diatónia, dúr
és moll hangsor. Ismert dallamok írása (betűkottával és/vagy ABC-s nevekkel)modális
hangsorok; moduláció a tanult hangnemekben.
Hangzatismeret (hármashangzat elve, funkciók elve (T-S-D); alaphelyzetű
hármashangzatok).
Ütemfajták rendszerezése. Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem.

A továbbhaladás feltételei

Éneklés
15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből
egyénileg és csoportosan.
Egyszerű többszólamúság (kánon és biciniumok) éneklése csoportosan.

Ritmus
Egyszerű 2/4-es ritmusképletek variatív hangoztatása mérővel, osztinátóként, több
szólamban.
Ismert dalok ritmusának felismerése és hangoztatása

Zenei ismeretek
C-dúr, F-dúr, G-dúr
Hangközök építése oktávon belül (szolmizálva)
Népzenei alapismeretek
Zenei írás-olvasás
Ismert dalok, dallamok éneklése szolmizálva a tanult hangnemekben
Dallamátírás

1.2. Improvizáció. Órakeret: 2 óra

Ritmus rögtönzése a tanult ütemformákban. Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-,
dinamikai és formai elemek felhasználása.

2. Megismerő és befogadó képesség

2.1. Zenehallgatás. Órakeret 10 óra

A XIX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek

megismerése a zeneművek hallgatása során.
Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni
ismerete.
A romantika új zenei műfajainak, formáinak,
egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni elemzése.
Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni
ismerete. Zenetörténeti korok általános jellemzői, stílusjegyek
Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában. Művek, műrészletek a
XIX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból.

Zenetörténet. Órakeret: 8 óra

A romantika korszaka. Zeneszerzők: Schubert, Shumann, Chopin, Mendelssohn, Brahms,
Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt Ferenc, Verdi, Wagner, Erkel
Későromantika: Dvorak, Puccini
A századforduló zenéje: Debussy, Ravel,
Meghallgatott zeneművek az egyes korszakokban.
11. évfolyam

Énekes tananyag

Tanult népdalok ismétlése, elemzése

Népdalok a magyar népdal műfajaiból.
Ballagási dalok
Gaudeamus igitur

XX. századi zenei szemelvények:

C. Orff: Carmina Burana
G. Gershwin: Porgy és Bess
Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán vokális zenéjéből.
Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése.
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Bartók Béla: Cantata profana
Bartók Béla: Concerto
Bartók Béla: Kékszakállú herceg vára
L. Berstein: West Side Story
Mai dalok, az egyes osztályok igényei szerint válogatva a ballagásra

1. Zenei alkotóképesség

1.1. Interpretáció. Órakeret: 6 óra

Népzenei stílusok jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján.
megfigyelése, megnevezése.
Az oratórium, a kantáta, gyászmise, mise műfaja
és dramaturgiai alkotóelemei fejlődésének megfigyelése,
a különböző korokban megjelenő formák összehasonlítása. felismerése,önálló
értelmezése hangzó zenei
anyagok alapján.

2.2. Zenei hallás és kottaismeret. Órakeret: 2 óra

Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák A XIX. századi zene énekelt és
megszólaltatása kottaképről meghallgatott zenei példáinak anyaga. Könnyebb
aszimmetrikus ritmusok és egyszerűdallamok lejegyzése emlékezetből 2#–2b-ig.

A továbbhaladás feltételei

Éneklés
15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből
egyénileg és csoportosan.
Egyszerű többszólamúság (kánon és biciniumok) éneklése csoportosan.

Ritmus
Egyszerű 2/4, 3/4, 4/4-es ritmusképletek variatív hangoztatása mérővel, osztinátóként,
több szólamban.
Ismert dalok ritmusának felismerése és hangoztatása
Zenei ismeretek
D-dúr, B-dúr és a tanult hangnemek párhuzamos molljai Hármashangzatok oktávon
belül (szolmizálva)
A leggyakoribb tempó és dinamikai jelzések
Népzenei alapismeretek
Tájékozódás a kvintkörön. Tonalitás

Zenei írás-olvasás
Ismert dalok, dallamok éneklése szolmizálva a tanult hangnemekben
Dallamátírás
Intonációs biztonságra törekvés, előadói készség fejlesztése.
A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód.
Többszólamú művek csoportos éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei
karakterek kifejezése önállóan is.

2. Megismerő és befogadó képesség

2.1. Zenehallgatás. Órakeret: 5 óra
Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának átfogó bemutatása.
Népdalfeldolgozások jellegzetességének megfigyelése a XX. század zenéjében. XX. század
jellegzetes,meghatározó stílusjegyeinek megismerésea zeneművek hallgatása során.XX.
század új zenei műfajainak, formáinak,
egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni elemzése.
Zenetörténeti korok általános jellemzői, stílusjegyek megfigyelése, megnevezése.
A XX. században megújuló műfajok, oratórium, opera, kantáta, gyászmise
mise.
XX. századi zenei irányzatainak megnevezése.
A XX. század legfontosabb zenei irányzatai,és zeneszerzői munkásságának ismerete.
Komponálási technikák felsorolása, és lényegének
ismerete: atonalitás, bitonalitás, politonalitás poliritmika, polimetria, dodekafónia, reihe,
szerializmus, egészhangú skála, elektronikus zene, aleatória, hangfürt (cluster),
disszonancia átértékelődése. Különböző korokban lévő zenei formák összehasonlítása
A szórakoztató zene hangzásvilágának elemzése. Összefüggések, kapcsolatok
megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat
adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, internet, egyéb oktatóanyagok és multimédiás
anyagok használata.
XX. századi legjelentősebb zenei irányzatai Neobarokk, folklórizmus, expresszionizmus,
neoklasszicizmus. szerializmus, elektronikus zene.
A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XX. század
zenéjére).

2.2. Zenei hallás és kottaismeret

Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről.
Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 2#–
2b-ig.
A továbbhaladás feltételei
A XIX–XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga.
Éneklés
15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből
egyénileg és csoportosan.
Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan.
Zenei ismeretek
Disszonancia és oldás
Műfajismeret
Népzene
Zenei írás-olvasás
Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva a tanult hangnemekben

2.3 Zenetörténet. Órakeret: 5 óra

Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakban.