Zenei nevelés az óvodában

A zenei nevelés: ének, zene, énekes játék, gyermektánc jelentősége és kompetencia- fejlesztő hatása.
A zenei képesség- és készségfejlesztés területei az óvodai zenei nevelésben.
A zenei nevelés kapcsolata más tevékenységi formákkal, komplex fejlesztő hatása.

A zenei nevelés feladata

• a művészeti neveléshez tartozik, magába foglalja:
• zenei érdeklődés felkeltése
• zenei ízlés formálása
• esztétikai fogékonyságát is fejleszti
• hatására szeret énekelni, dúdolgatni, szeret zenét hallgatni
• népdalok, komponált gyermekdalok éneklése közben fejlődik hallása, éneklési készsége,
ritmusérzéke, harmonikus mozgása ezáltal fejlődnek azok a képességei is amelyek lehetővé
teszik az iskolában való boldogulást.

A zenei nevelés hatása a gyermek általános fejlődésére

• a zene erőteljesen befolyásolja a gyermek általános fejlődését
• „áttételes hatás”: különböző képességekben mutatkozik meg, és ugyanúgy visszafelé
közvetlenül váltja ki az érzelmeket
• fizikai ingerek (hangamagasság, ritmus, mozgás) => lelki jelenséggé, örömmé válnak
• „szerepvállalás”
• zenehallgatás: nem feltétlenül a szöveg a fontos
ÉRTELEMRE hat:
• zenei fogalompárok megértése összpontosítást igényel
• összehasonlítás – más tárgyaktól eltérően – elég cselekvéssel jelezni
• elvont gondolkodás a zenénél a képzeletben történik. pl. dal eleje és vége
• hangmagasság elhelyezése: kottaolvasás előkészítése (kondicionált reflex)
EMLÉKEZET fejlesztése
• játékok, dalok megtanulása
• nagyobbak: figyelem szándékossága is segít
• minél több dalt tanul, annál jobban fejlődik az emlékezete
• szöveget, játékszabályt, mozgást is meg kell jegyezniük
KÉPZELET
• tapasztalatokból eredő emlékekből rak össze képet, ami eltérhet a valóságtól
• „úgy teszünk, mintha…”
• képzelet színessége => művészi átélés
• enélkül nincs átélés, csak hanginger
ALKOTÓKEDV
• alapja a belső hallás és a képzelet
• spontán alkotás már megismert dallamok, ritmusok, játékforma hatására
• ez fejleszti a problémamegoldó gondolkodást is
AKARAT
• a zene fékezheti az indulatokat is
• hat a gyermek akaratának fejlődésére is
• vágyik a játékot újra átélni
• sokszor maguktól játsszák újra azt
• játékszabály elfogadása, térforma betartása, egyforma hangmagasság, tiszta éneklés: ezek mind a
• gyermek akaratát formálják
TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE
• szocializációt elősegíti az énekes játék: minden egyszerre csinálunk
• morális és művészi hatása
• szavak helyett: egy mozdulat, egy gesztus, egy pillantás is elég a kapcsolatfelvételre
 • csoporthoz tartozás biztonságos érzése
• egyéni felelősség a közös éneklésért, szép mozgásért, növeli a kapcsolatigényt
TESTI FEJLŐDÉS
• természetes módon segíti
• lüktetés: koordinált mozgás
• éneklés: nő a légzéskapacitás
• szabályozott mozgás
• egyensúlyérzék

NEVELÉSI TERÜLETEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT

• a sokféle hatásra alakuló SZEMÉLYISÉGJEGYEK ÖSSZESSÉGE jelenti a kapcsolatot
• legszorosabb kapcsolat: irodalommal, anyanyelvi neveléssel
• hanglejtés, szöveg ritmusa, hangsúly
• mozdulatok => szép kiejtésre serkentenek + állandó ismétlődés, ami nem fárasztó
• új szavak: szókincsbővítés
• mozgással egybekötött cselekvések: szövetértelmezést segítik

Óvodában fejlesztendő zenei képességek:

• éneklési,
• ritmikai,
• hallási
• zenehallgatási készségek

Ezeket életkor, és azon belül egyesével fejlettségi szintenként vizsgáljuk célunk hogy
változatos módszereket találjunk arra hogy hogyan lehet egyidejűleg fejleszteni a különböző fejlettségű
gyermekeket.

Az óvónőnek ismernie kell:

— az adott csoport fejlettségi szintjét, teljesítőképességét;
— azt a szintet, amelyre a gyerekeket el szeretné juttatni; a megfelelő zenei anyagot;
— a fejlesztés fokozatait (az általánosat és eltérőt)
— a művészeti nevelés és az érzelemkeltés hatásrendszerét.
Az óvoda feladata: a gyermek zenei képességeit játékkal és játékos módszerekkel fejlessze.
A hangsúly az érzelmi nevelésen, a zene iránti fogékonyságon, érdeklődésen van. A képességeket
fejleszti tovább az iskola:
a hangok jelrendszerekben válnak olvashatóvá.

1. Éneklési készség:
alakulása óvodában a gyermek utánzási vágyán alapszik
Az óvónő gyakori énekléssel kelti fel a gyermekek érdeklődését.
hallás után tanítjuk a dalokat
pontos hallásképzet + éneklés tiszta éneklés (sokszori ismétlés, sokéves gyakorlás szükséges)
A legtöbb gyermek a három év folyamán tanul meg tisztán énekelni.
• A tiszta, szép éneklést segíti:
• rövid, kis hangterjedelmű dalokat tanítunk
A kis hangterjedelmű dallammotívumokat meghallani és utánozni is könnyebb.
• megfelelő hangmagasságon énekelünk
• Ez a kiscsoportban a d’-h’, a nagyoknál a c’-d’’ közti hexachord
• A kezdőhangot a dallam hangkészlete alapján kell megválasztanunk.
Szó tengelyen mozgó dal: szó=a’
Az éneklési készség valószínű fejlődése három év alatt:
— a gyermek egy-egy részletet, a dal végét vagy csak egy motívumát énekli (az óvónő vagy a
többiek éneklése után);
— az óvónővel együtt körülbelüli hangmagasságban énekel;
— az óvónővel és néhány társával együtt megközelítő hangmagasságban, jó ritmusban énekel;
— a csoportban, társaival együtt tisztán énekel; a csoport az óvónő kezdése után önállóan tovább
énekel, megtartja a hangmagasságot és tempót;
— a gyermek önként, egyedül is kíván énekelni, néha már tisztán is;
— a csoport (és ezen belül néhány jobb hangú gyermek) maga kezdi az éneklést, végig jó
magasságot tart és tempót sem változtat;
— a gyermek egyedül választ dalt, amit megfelelő magasságban, jó tempóban, tisztán énekel.

2. Ritmusérzék fejlesztése
A dal és a ritmus együtt él, a ritmusérzék tehát az állandó zenei tevékenység útján fejlődik.

Az egyenletes lüktetés:
• mondókák, dalok szabályosan ismétlődő súlya
• gyermekdalokban a negyed
• a gyermekdalok ütemhangsúlya világszerte kettes: egy súlyos és egy súlytalan mozdulat
• járás kettes fázisa – lüktetés megéreztetése
• a lüktetést a folyamatos mozgás erősíti meg lüktetés hosszú időn keresztül: képesség, melyet ki
kell alakítani a dalok folytonos ismétlésével
Ha a mozdulat értelmet kap, akkor: pl. mosakodás, fésülködés, szitálás, szárnycsapkodás,
csipegetés lesz.
Az egyenletes lüktetés fejlődése:
• legkisebbeknél az óvónő irányítja a mozdulatokat (pl. Csip-csip csóka)
• a hároméves még a saját mozgástempójához ragaszkodik
• a középsős mozgása már összerendezettebb

A mondókák és dalok ritmusa

• A ritmus hosszabb és rövidebb egységek időbeli egymásutánja.
• A magyar gyermekdalban egy hangra egy szótag esik, kivétel alig van.

A dalok ritmusának megéreztetése:

• amikor a gyermekek az egyenletes lüktetést már teljes biztonsággal érzik
• az óvónő segítsége nélkül is pontosan tapsolják.

3. Zenei hallás fejlesztése

Az aktív énekléssel indul.
A fejlett hallás visszahat az éneklésre:
-belső hallás fejlesztése
-automatizált mozgás
Akusztikus hallás a tényleges hang meghallása: A belső hallás olyan zenei kép, amely
hangrezgés, tényleges hang nélkül jön létre. (emlékezet)

A magas és mély hang különbsége:

Óvodában a tér és hangmagasság jelzése a zenei írás-olvasást készíti elő.
A hang- és térérzékelés összekapcsolása:
Ráirányítjuk a gyermek figyelmét a hangok relatív, egymáshoz viszonyított magasságára.
 A megoldás akkor jó — akár egy kézzel, akár két kézzel mutatjuk —, ha a két távolság viszonya
mozgással kifejezve is pontos. Előbb nagy különbséget figyeltetünk meg, később kisebb
hangtávolságokat is.

A halk és hangos közötti különbség:

Kifejezi a zene jellegét és hangulatát
A halk és hangos különbségét mindig egymáshoz viszonyítva, hallható módon kell
érzékeltetni: prózai beszéddel, mondókával, énekléssel, hangszeren (hegedű, furulya, metallofon).
Nagycsoportra alakulhat ki az a készség, amikor akár a csoport, akár egy gyermek az óvónő
segítsége nélkül is tud halkan vagy hangosan énekelni.
Nagycsoportban a dinamika és tempó összefüggésének variációit (ritkán és csak tréfás jelleggel)
már tudatosan, együtt is alkalmazhatjuk.
A gyermekek énekeljenek, mozogjanak:
— halkan és gyorsan,
— halkan és lassan,
— hangosan és gyorsan, hangosan és lassan.

A hangszínek felismerése:
nagycsoportig 5—6 féle hangot is felismerhetnek szemléltetés alapján
A hangszínekre érzékeny gyermek többet ismer meg a világból.
A nagyobb gyermekek már vizuális inger nélkül, csak hangból is képesek következtetni és
információkat szerezni.
A nagyobb gyermekek az őket érdeklő területen finom hangszín-különbségeket is meghallanak
A megfigyelés fokozatai lehetnek:
— a tárgy bemutatása, megszólaltatása, megnevezése (óvónő);
— a tárgy megszólaltatása, megnevezése (gyermekek is);
— a tárgy megszólaltatása úgy, hogy a gyermekek a tárgyat nem látják, csak a hangját hallják;
— a gyermekek hallás után megnevezik a tárgyat.
A gyermek érzi a beszéd hangszínéből fakadó érzelmi töltést.
A gyermekek ellesik az óvónő különböző, alkalmazott hangszíneit és utánozzák őt, sokszor még
a hanglejtését is.
A gyermekek egymás hangját is pontosan megfigyelik
A hangszínek megfigyelése történhet tervszerűen előkészítve az óvodai foglalkozáson, vagy
spontán.
.
A formaérzék fejlesztése:
• motívumnak megérzése fontos a zenei formaérzék alapozásához
• még más készségek fejlődésére is hat: például a tiszta éneklésre, kérdés-feleletnél a zenei
alkotókészségre
• egyenletes lüktetés negyedenkénti kiemelést jelent, a kettes lüktetés az ütem tagolását:
gyermekdalokban az ismétlődő mozdulatok miatt az ütem két negyedre: egy súlyos és egy
súlytalan negyedre bomlik

A dallammotívum fejlesztése
• előzetes feladat: megéreztetni a
motívumok hosszúságát és szabályos váltakozását
• kihangsúlyozzuk a motívum első negyedét
• folyamatosság
• visszhang-játék: a gyermekek megfigyelnek és utánoznak egy kis dallamfordulatot.
— A dallamvisszhang-játékban és a ritmusvisszhang-játékban a motívum hossza kétszer 2/4,
azaz négy lüktetés legyen;
— az improvizált, kitalált szöveg legyen játékos, aktuális, humoros;
— a válaszok folyamatosan, az egyenletes lüktetést éreztetve hangozzanak el.
 Zenei alkotókészség fejlesztése
• művészeti tevékenység egyik lehetséges formája
• számtalan tapasztalás, zenei emlékkép előzi meg
• alapja a gyermek kitaláló és önkifejező törekvése, amit az óvódaped. improvizáló kedve
bontakoztat ki
• Az óvódaped. zenei műveltsége, bátorsága és humorérzéke ad mintát és vágyat ahhoz, hogy a
gyermekek is kitaláljanak valamit.
• e képesség fejlesztését erőszakolni nem lehet
• Akik az óvónőjüktől sok ilyen példát látnak, és akiknek az ötleteit figyelembe veszik, azok
szívesen dúdolgatnak kockarakosgatás, festegetés, babázás közben is.
• A spontán hangicsáló, énekelgető gyermeknek kitűnő óvónője van, mert már sok zenei
tapasztalatot gyűjtött.
• Ez csak egyszer elhangzó gyermeki játszadozás.
• Az alkotóképesség nem különleges egyéniségek kivételes adottsága, hanem az emberi
személyiség általános jellemzője, de nem azonos mértékben van meg mindenkiben. Fontos, hogy
milyen életkortól kezdve, és hogyan kezdjük el fejleszteni ezt a képességet.
• a gyermek a maga kedvére dúdolgat
• ismert dallamot új szöveggel,
• játékdalt,
• mondóka ritmusára húz rá más szöveget,
• mondókával játszik úgy, hogy a magánhangzókat megtartva egyetlen mássalhangzót
használ
• spontán önkifejezés vágyát a tudatos önkifejezés öröme követi
• indirekt módon fejleszthetjük az alkotókedvet: pl. motívumok éneklése…
• az óvódaped. legyen eredeti, újszerű, alkalmazkodjon a zenei sajátságokhoz, a magyar
prozódiához, a motívum szabályos formájához

4. Zenehallgatásra nevelés
 Feladata, hogy a gyermeket a zene figyelmes hallgatására nevelje és felkeltse a zene iránti
érdeklődését és zenei élménynyújtás.
 Ismertessük meg:
• különböző jellegű dalokkal és zenei hangulatokkal,
• hangszerek sajátos hangszínével és játékával.
 Jelentsen örömet számára a zene meghallgatása is, ne csak az aktív éneklés és a játék.
 Az óvónő az első „előadóművész”, akit a gyermek közelebbről hall, ismer és szeret.