TARTALOM

\I N i l N E V E L E S H E L Y E A Z O V O D A I N E V E L E S
K>l V A M A T A B A N
A
A

rcnci neveles feladata

'
lonci neveles altalanos iranyelvei
<
lenci neveles helye az esztetikai nevelesben
lonci neveles hatasa a gyermek altalanos fejlodesere
t . . .
in k /enei neveles a Nevelesi Programban
Az oktatas hatekonysaga, korszeru tanulasi formak . . .
A szervezeti formak, a megvalositas keretei
Az oktatas anyaga
A modszerek valtozatossaga
. . .
i mek zenei fejlodese ovoda eldtt es ovoda utan

II
11
12
12
13
15
16
16
17
17
17

II \ / O V O D A I E N E K - Z E N E I N E V E L E S A N Y A G A

19

kianitas anyaga: mondoka, gyermekjatek, gyermekdal, muzene .

\i dalanyag kivalasztasanak szempontjai
30
i ului zenehallgatas anyaga
\ uvodaban elo nem kivant dalok

19

III

\ / O V O D A I ENEK-ZENEI NEVELES M6DSZEREI

\ ii. i uanyelvek ovodai megvalositasa

\. ill s/ies elvei korcsoportok szerint
H I neveles tervszerii es alkalomszerii formai
A /i in i kepessegek fejlesztese
Az. cneklesi keszseg fejlesztese
9

35
36

37
37
38
45
48
49

A Iis/(u cackles

49

A cycagc hallasu gyermek

53

KitiaiiKcr/ck fejlesztese

I. A ZENEI NEVELES HELYE A Z OVODAI NEVELES

FOLYAMATABAN

56

Az egyealetes liiktet.es
A moadokak es dalok ritmusa
Az egyealetes liiktetes es ritmus osszekapcsolasa
A kettes liiktetes erzekeltetese
A tempoerzekeles
Mozgaskultura, gyermektaac
A hallasfejlesztes
.
A magas es mely haag erzekelese
A halk es hangos kozotti kiiloabseg .
Hangszinfelismeres
A belso hallas fejlesztese
A gyermekhaag apolasa es fejlesztese
A zeaehallgatas
A zeaehallgatas aayaga
A zeae bemutatasa
A zenehallgatasra szoktatas lehetosegei
A zeaehallgatas modja
A szemleltetes modszerei a zeaei nevelesben
A zeaei neveles tavlati tervezese
Az eaekfoglalkozas felepitese
Nehaay foglalkozas leirasa

. . . .

56
59
67
69
70
73f
76
76
80
81
83
93
95
96
96
96
97
98
103
109
113

IV. A C S A L A D ES A Z 6 V O D A K A P C S O L A T A

125

DALANYAG

127

Moadokak
Jatekok
Dalok . ;

129
151
253

FOGGELEK

297

Zeaei read szeriati mutato - jatek-megjelolessel

. .
. 299
Bet li rend szeriati mutato - a hangkeszlet megjelolesevel
311
Jatekrend es alkalmi szoveg szeriati mutato - a szerzok megjelolesevel . . 321
A dalaayag forrasmuakainak jegyzeke
335
Irodalomjegyzek
337
10

r,i in-1 neveles az ovodabaa is csak akkor valosulhat meg hatekoayaa, ha

v> l< nibe veszi az altalaaos aevelesi elveket, es a zeaei feladatokat egyezteti
" \u gyermekek szamara kidolgozott oktatasi-aevelesi koacepcioval.
\ nvodai aeveles feladata a 3 - 6 eves gyermekek sokoldalii, harmoaikus
loilcscnek elosegitese. A z ovoaok , , A z ovodai aeveles programja" alapjan
Igozaak.
t

A ZENEI NEVELES F E L A D A T A

Program a zeaei aeveles feladatat igy hatarozza meg: Az ovoao juttassa

ivci mekeket az eaeklessel es zeaehallgatassal elmeayekhez, keltse fel zeaei
Irk Ic'WIcsiiket, formalja zeaei izlesiiket, esztetikai fogekoaysagukat. Szerettesse
r i gycrmekekkel az eaeklest, a gyermekdalokat, szoktassa a gyermekeket
.i.i dacklesre.
I ilcssze a gyermekek zeaei hallasat, ritmuserzeket, harmonikus, szep mozi i s/iisc elo a zeaei aayanyelv megalapozasat.
\. ladatok sikeres vegrehajtasa elosegiti a gyermekek biztoasagerzeteaek
l6set, gatlasaiaak feloldodasat, oafegyelmeaek, kozossegi erzeseaek es
'i ii.n lasaaak alakulasat. Orom lesz a gyermekek szamara azeaekles, fejlodik
\i cmlckezetuk, kepzeletiik, esztetikusaa formalodlk jarasuk, mozgasuk,
ii.n iilsuk."
\i aeveles kapcsolatban van a tobbi aevelesi feladattal is, de
' . " i ban az esztetikai neveles korebe tartozik.
A aeveles folyamatabaa a testi,
I 11ni ci kolcsi, vilagaezeti aeveles a gyermek fejleszteseben osszehangolt egy" i ulkot, amelynek alakulasara kihat a zenei neveles. Ugyanakkor a zenei
sic visszahat a tobbi aevelesi teriilet formalo ereje is.
II

A ZENEI NEVELES A L T A L A N O S IRANYELVEI

Ma a magyar zenei neveles minden teruleten ervenyesek Kodaly Zoltan

sokszor hangoztatott es irasaiban is vilagosan kifejtett gondolatai, iranyelvei.
A zene hatasa olyan emberformalo ero, mely kihat az egesz
szemelyisegre. A z ertekes zene fogekonnya teszi az embert
a szep befogadasara, formalja az izleset es emberi magatartasat.
Minden nep zenei nevelesenek a sajat nephagyomanyabol kell
kiindulnia. A kis zenei formakon keresztiil kell elerkezni a vilagirodalom remekeihez. Csak miiveszi erteku zene lehet a neveles
anyaga.
A zenei nevelest mar sziiletestol kell kezdeni. A sziiloi haz,
bolcsode, ovoda feladata, hogy a gyermeket koran, tervszeru
modon fejlessze es fogekonnya tegye a zene irant.
Egy nep zenei kulturaltsagat jelenti, ha a zene mindenkie".
A muveltseghez a zenei analfabetizmus felszamolasa is hozzatartozik. A kottairas, -olvasashoz olyan tervszeruen felepitett
nevelesi rendszert es modszert kell talalni, ami mindenki szamara kozertheto es megtanulhato. A zenei iras-olvasas tanulasahoz Kodaly a relaliv szolmizaciot javasolta. Sokszor hangsiilyozta annak fontossagat, hogy a zenei elemeket a kozvetlen elo zeneben kell megtanulni, tehat az enekelt, hangszeren eljatszott zenei
anyag legyen a szemleltetes eszkoze a torvenyszerusegek leszuresehez.
Kodaly az eneklest tartotta az aktiv zeneles legtermeszetesebb
modjanak, sot meg a hangszertanulas elokeszitojenek is. Azenekles es kottaolvasas mindenki szamara elerheto, belole tarsas
enekles, tarsas zeneles viragozhat ki.
Kodaly zenet mfivelo, zenet elvezo es erto magyar kozonseget
akart kimuvelni. Ehhez sziiksegesnek tartotta a zenei nevelest
kisgyermekkortol egeszen a felnotte vdlasig.

A ZENEI NEVELES H E L Y E A Z ESZTETIKAI NEVELESBEN

\ nekles, a zene, az ovodas gyermek esztetikai elmenyein beliil sajatos

lirlv/flii.
A zenei hatas folyamatosan a ritmus, a liiktetes es a dallam sajatos fizikai ingerein keresztiil hat; hallasi erzekelest, idobeni
eszlelest jelent.
A dalt, eneket, elo szemely adja elo, a gyermekek kozosen hallgatjak es eneklik. Erzelemre hat a zene tartalma is, melynek elvezetet fokozza a gyermeknek tarsaihoz es az ovonohoz fiizodo
szemelyes kapcsolata is.
A z enekles legtobbszor jatekhelyzetben, mozgas es enek egysegeben tortenik. A szerep atelese, az erzelmek es gondolatok egesz
testmozgassal valo kifejezese fokozza a gyermek oromet.
Mikozben a jatek es enek felszabadult, kellemes erzeseket kelt, a
zene belso liiktetese, a szabalyosan ismetlodo mozdulatok, a
gyermek altal onkent vallalt fegyelmezettseget is jelent. A kenyszer nelkiili rendszeresseg a gyermek biztonsagerzetet noveli.
A zenei befogadas termeszetes modon tortenik: a sokszor hallott
dallamot a gyermek az emlekezeteben elraktarozza, kesobb
visszaidezi es uj formaban adja elo. A korszerii zenei neveles
feladata, hogy a gyermekben kifejlessze a zenei elmenyekbol
fakado, spontan alkotokepesseget. A gyermeknel az alkotas
egyszeri, meg nem ismetelheto dallam- es mozgas-kitalalas, meg
a zenei ismeretek tudatos alkalmazasa nelkiil. A gyermek, korlatozott kifejezokepessege miatt beszed helyett inkabb enekelve
fejezi ki erzelmeit es gondolatait.

A ZENEI NEVELES HATASA

A G Y E R M E K A L T A L A N O S FEJL0DESERE

\i i imk altalanos fejlodesere a zenei neveles - mint minden mas iranyii

li |li i> . szinten hatast gyakorol. A zenei nevelesnek sajatos formalo ereje
rs/.t azert, mert a dal, a zene erzelmi hatasa szerteagazo, masreszt,
i a'nei anyag"-ban nem a reszletek, nem az egyes szavak ertelme fontos,
cnenui egyseges jelentese.
12

13

A zenei elmeny sajatos eszkoz a kornyezet jobb megismeresehez. A zorej

es zenei hang felfogasa, pontos differencial! megfigyelesre szoktat es ismeretbovitest jelent. A z enekleskor es a zenemuvek hallgatasakor a gyermek ujfajta
kapcsolatba keriil a cselekmennyel, tarsaival, kornyezetevel.
Kovetkezokben nemcsak azt kivanjuk megvizsgalni, hogyan hatnak a zenei
keszsegek mas kepessegekre, hanem azt is, hogy a zenei keszseg fejlesztese hogyan hat a gyermek tevekenysegere, viselkedesere, aktivitasara, alkoto gondolkodasara, fogekonysagara.
A gyermek a zene hatasara erzelmileg kiegyensiilyozotta valik. A huzamosabb ideig tarto enek, dal, jatek pozitiv erzelmi hatasu, feloldja a belso fesziiltseget. A gyermek hangulatat sokfelekeppen befolyasolja a zenehallgatas:
erzelmileg megnyugtatja, fellelkesiti stb. A dal kiilonbozo (szomoru, vidam,
trefas, meghatott) erzelmeket kelt, ami altal a gyermek erzelemvilaga szinescbbe, valtozatosabba es elmelyiiltte valik. Jatek kozben a gyermek biztonsagerzete erosodik, alkalmazkodokepessege fejlodik. Megtanulja - es nem szegyenli jatek kozben mimikaval, gesztussal kifejezni erzeseit. Szerepvallalaskor a lenyeges mozdulatokat kiemeli, onmaga formalja meg es megerzi azok humoros vagy
groteszkjatekat.
A gyermek tarsas kapcsolatai jatek kozben valtoznak: tarsait mind jobban
igcnyli, batran kozeledik hozzajuk, elfogadja es teljesiti kivansagaikat. Baratsagok szovodnek az enekes jatek parvalasztasai kozben, es a csoportban kialakul
a tisztan, biztosan eneklo, j o l szervezo gyermek iranti tisztelet. Az ovono es
gyermek kapcsolata kozvetlen, kozos az orom, a racsodalkozas, kozos a jatek
izgalma. A jatekhelyzetben, enekleskor az egyen es csoport viszonya is uj ertelmet kap. A gyermek az orommel vegzett cselekves kozben konnyen illeszkedik
be a csoportba es szivesen tarsul a tobbi gyermekhez.

I'll'"')'.!' cgyenenkent valtozo. A z emlekkepek onkentelen megjelenese vagy egy

11' ila 1 lam eleneklese altalaban nem fedi a gyermek tenyleges zenei emleki' li'irat. A befogadott ,,passziv" adathalmaz es az aktiv" modon elenekelt
illliinok kozott valosziniileg nagy elteres van. Bizonyos azonban, hogy az
f.cs miiveszi elmenyhatas kovetkezteben egy ritmus, mozdulat vagy szo
lilliJ/ egy teljes dallamot is.
\-i mek kepzeletet fejlesztik a jatekos helyzetek, a szerepvallalas, a ,,nem
'/(> clkcpzelese. A regi zenei emlekekbol uj formakat alkot, amikor dallamIttliiliisl, dallam-befejezest, enekelve beszelgetest jatszik.
enei neveles gondolkoddsi
miiveletek gyakorlasara is lehetoseget ad.
| y n nickek az egyszerii zenei kifejezeseket konkret cselekvessel egyiitt gyakol|rtk A fogalmakat (pi. gyors, lassu, halk, hangos) egymashoz viszonyitjak.
ynh imalkotas kozben osszehasonlitanak, pi. magasabban-melyebben hangzo
Ullviiiiiokon kiilonbsegeket figyelnek meg, elemeznek, velemenyt mondanak.
M. i neveles az elvont gondolkoddsi
is elokesziti, pi. a hangok terbeli erzekelI I W ' I H I , amikor a dal elejerol es vegerol" beszeliink, vagy amikor a gyors
iip.vj'.esl inagasnak nevezziik. Ezekben az esetekben az idobeli tortenest
rhi'h I'ogalmakkal fejezziik ki.
l>i gyermekjatekok iratlan es szavakkal ki nem mondott belso torvenyi (Kegci, a gyermeket uj jatekhelyzetben is logikus kovetkeztetesekre
es alkal' i i ulasra kesztetik.
\\ 11nek cselekveset befolyasolja, molivalja az enek es zene keltette erzelem.
met ujra at akarja elni, az elmeny cselekvesre serkenti. A gyermek enekel( maga szervez jatekot, tarsat enekelni hivja, jatekot javasol az ovononek.
ii\1 az, eldenekelt dal ismetelt meghallgatasal, keri az ovonot, hogy enekeli \' neveloi legkor, az ovono es a gyermek kozvetlen kapcsolata lehetoseget
i nei erdeklodes es aktivitas kibontakozasara.
;

Az onkifejezes szempontjabol igen fontosak a gyermek dudolgatasai, maga

ulkotta dallamai,
mert azok megnyugvast es az erzelmi fesziiltseg levezeteset
jelentik.
A zenei neveles hatasara a gyermek ertelmi kepessegei is fejlodnek. A z enekIdsben - bar annak erzelmi fontossagat hangsulyozzuk - mindig kozremukodik
a gyermek ertelmi tevekenysege. Ez a kettosseg vagy inkabb termeszetes egyseg
im'ikodesbe hozza a gyermek ertelmi kepessegeit is.
A figyelem idotartama

es tartossaga a gyermekek eletkoratol, a zenei anyag(61, a jdtekformatol es a valtozatos modszerektol fugg. A szokatlan, az uj,
a varatlan felkeltik a gyermek erdeklodeset, a vonzo eszkozok es targyak lekolik a ligyelmet.
A dalok hangmagassaga, szovege, a kiilonbozo jatekmozdulatok a gyermek
vmlekezetet
fejlesztik. A z eszlelt jelensegek elraktarozasanak mennyisege, mi14

I NEK-ZENEI NEVELES A NEVELESI P R O G R A M B A N

i niekek altalaban 3 evet toltenek az ovodaban, ezt a harom evet a neveles

.-I I.Ii is cgyseges folyamatanak kell tekintenunk. Ennek megfeleloen kell
npvelcsi-oktatasi szakaszokat egymasra epiteni, az oktatas tartalmat, szerveII I'Miuiit, eszkozeit, a neveloi eljarasokat kovetkezetesen fejleszteni, es igy
II11 i nei anyagot is osszevalogatni.
\1 II szeru ovodai oktatas arra torekszik, hogy a gyermek ismereteit ne csak
isan, elvontan, hanem cselekvo es gondolkodo tevekenyseg utjan szerezze.
r\

15

Az uj szemlelet a tartalmat is megvaltoztatja, amely kihat a szervezeti formakra

es az alkalmazott modszerekre is.
A zenei neveles teriileten ez az atalakulas - bizonyos ertelemben - mar nehany
evtizede elkezdodott. Kodaly Zoltan hivta fel a figyelmet a zenei oktatas korszeriitlensegere es szorgalmazta azt az elobb emlitett uj oktatasi format, amelyben,
a tanulok a kozvetlen zenei elmeny, a dallamok eneklese, a hangszeres jatek
alapjan szerzik ismereteiket es abbol sziirik le a zenei torvenyszeriisegeket.
A eel az, hogy a szaraz zeneelmeleti kategoriak verbalis kozlese helyett a gyermekek sajat zenei tevekenysegiik reven, onalloan ismerjek fel a zenei elemeket
es azok osszefiiggeseit. A motivumokra bontott zenei anyag jatekos variaciokra
kreativitasra ad alkalmat. Iskolaban a zenei formak belso szerkezetenek es
zenetorteneti koroknak az ismerete improvizalo utanzasra, magasabbrend'
zenei tevekenysegre serkent. A z eneklesen es kozvetlen elmenyen alapul'
ismeretszerzes az ovodaban evtizedek 6ta elo gyakorlat.
;

a kdtetlen foglalkozasokon az ovono szabad jatekhelyzetben

a csoport egy reszet stimulalja, es a gyermekek onkentelen figyelin iik alapjan vesznek reszt a munkaban;
a napi alkalomszerii
jatekismetleseken, melyeknek inditasahoz
az ovono neha csak kozvetve - eszkoz elokeszitessel - jarul
hozza;
a spontdn enekelgetes kozben, amit a gyermekek maguk kezdemenyeznek akar egyenenkent, akar csoportosan, a nap barnicly szakaban.
/
\t modszer alkalmazhato mas oktatasi teriileteken is. A z ismek i . i l i n c i i y c k osszekapcsolasa kiilonosen az egyseges esztetikai nevelesili ik lonios szerepet (irodalom, zene-mozgas, abrazolas).

AZ

OKTATAS

A N Y A G A

AZ OKTATAS HATEKONYSAGA,
KORSZERO

TANULAS1

FORMAK

A z ovodai neveles uj programja a harom ovodai evre egyseges, egymasra epiil

feladatrendszert nyiijt az ovodaknak.
A Program zenei szempontbol is figyelembe veszi a gyermek testi es ertelmi
fejlodesenek fokozatait, es a feladatokat haromeves tavlatban aranyosan
osztjael.
A Program eloremutat, mert tudomanyosan megalapozott, egyseges gyermekgondozasi, nevelesi es oktatasi rendszert epit fel. Zdrtsdgdt, keretjelleget a
kiitelezo eloirasok, feladatok, nyitottsagat a javasolt es ajanlott utmutatok
jelentik. A kornyezetbol es kortilmenyekbol adodo kiilonbsegek miatt tehat a
megoldasok rugalmasan valtozhatnak.
A Program a zenei neveles teriileten is meghatarozza a kovetelmenyeket e
azon beliil megjeloli a fejlesztes maximalis es minimalis lehetosegeit es annak
korlatait. A nevelo batorsagan es felkesziiltsegen mulik, milyen rugalmasan
tud elni az adott lehetosegekkel.

M> i oktatas anyagat az ovodaban a pentaton karakterii, hat hang terjedeli\( i II s/.civegii gyermekjatekok, nepi mondokak, muzenei szemelvenyek
|.i I. A hagyomany a nep sajatos zenei jellemzoinek hordozoja, es a gyerk inl(-klodesi koret, tarsas kapcsolatait is tiikrozi.Az allatok, novenyek
ii kepzelet sziilte jatekhelyzetek atelese a mai gyermeket ugyamigy
ii/-i.
it evszazadokkal ezelott, jollehet az elet a gyermek elmenyanyagat
inslii ii( A / ovodaskoru gyermek erdeklodesi korenek megfeleloen a dal' iiy a iniiveszi igenyii megkompondlt gyermekdalokkal
boviil.

M6DSZEREK V A L T O Z A T O S S A G A

MI i H I .1 I'olyamatot a valtozatos modszerek felhasznalasa teszi korszeriive.

11 Ii. 1.11 la I tit sokfelekeppen lehet megkozeliteni. A z ovono a sajat otleteit is
iiN/iialhat ja, az oktatasi nevelesi folyamat igy egyben a neveloi munka alkoto
mi i i mi veszi elvezetet is jelenti. A z egyediil hatasos modszerek alkalmazasa
s;ig, tipizdlas veszelyet rejti magaban. A tobbeves oktato-nevelo
MI a i modszerfek ezer variaciojabol szovodik, az ovononek es gyermeknek
HI .mi (iiomet szerez.

A SZERVEZETI F O R M A K , A MEGVALOSITAS KERETEI

A z ovodai eletben az oktatas tobbfele szervezeti formaban valosul meg:
a kotelezd foglalkozasokon az egesz csoport szervezetten resz
vesz, az ovono valamennyi gyermek kepessegeit fejleszti;
16

iiviullthiin

17

II. AZ OVODAI ENEK-ZENEINEVELES ANYAGA

A G Y E R M E K ZENEI FEJLOIDESE OVODA ELOTT

ES OVODA U T A N

A gyermek elso neveloje az anya es apa, a sziiloi hdz, a gyermeket koriilvevo

testverek, rokonok, ismerosok. A csaladban a radio es televizio inkabb tul sok
zenei ingert jelent. A z enekelgetes, a szemelyes kapcsolat, az enekes jatek jobb
modszer a gyermek zenei erdeklodesenek elinditasara, mint a gepzene. A enekelgeto edesanya, nagymama jo pelda - a gyermek utanozza oket, maga is dudolgat
veliik. A gyermek dudolgatasa, eneklese mindig szoros osszefiiggesben van a
mozgasaval, a ketto egyiitt, egyseges egymasrahatasban fejlodik.
A bdlcsdde az utobbi evekben mindjobban torekszik a neveles-gondozas
egysegesitesere. Modszertani kutatasokat vegeznek annak erdekeben, hogy megallapitsak, hogyan lehet az intezmenyben a 0-3 eves gyermekek fejlodeset optimalis feltetelek mellett a legjobban elosegiteni. A kezdeti kutatasok mar azt
bizonyitjak, hogy a gyermek, akit rendszeres zenei hatasok ernek, erzelmileg
kiegyensulyozottabb, tobb hangot ad, fogekony a hangok utanzasara, figyel
a hangokra, dallamokra.
A zenei neveles feladata a bolcsodeben:
felkelteni a gyermek zenei erdeklodeset;
spontan hangadasra, ritmikus mozgasra serkenteni;
a zene reven a gyermek erzelmi kiegyensiilyozottsagat fokozni.
Kisgyermekkorban a beszedtanulas kezdeten, fontos szempont, hogy az enekles
es mondoka tagolt kiejtesenek hatasara tisztabban es pontosabban alakul a
magan- es massalhangzok formalasa.
A z ovoda a 3-6 eves gyermek fejlesztesenel vegye figyelembe a csaladbol,
bolcsodebol erkezo gyermek zenei elmenyeit es kepessegeit is.
A z iskoldba - orszagos adat szerint - a gyermekeknek tobb mint 60%-a az
ovodabol erkezik, tehat epithet az ovoda jo zenei nevelo munkajara. A z ovodaban 3 ev alatt megtanult dalanyag (kb. 60-70 dal) egy reszet felhasznalhatjaa zenei iras-olvasas oktatasi folyamataban a zenei elemek bemutatasanal es
tudatositasanal. A z iskola nevelo hatasara a gyermekjatekbol tobbszolamu
tdrsasenekles, a kis dalokbol bonyolultabb nagyivii dallamok es az egyszeru
zenehallgatasokbol szandekos zeneelvezet lesz.

AZ ENEKTANITAS A N Y A G A

/ 1'ivtidai encktanitas a mondokdkat es az enekes jdtekokat a, magyar gyermekic.yomany anyagabol meriti. Felhasznal meg muveszi erteku, a magyar
in i ,.\){\[sdg,okraepiilokompondltgyermekdalokat

is.

A lu'-phagyomany apolasa ebben az eletkorban ketszeresen indokolt. Egy/l in. 11 a gyermek ugyanolyan eszrevetleniil tanulja meg a mondokakat es
n mi. k.lalokat, mint az anyanyelvet. Amikor a gyermek dallamokat enekel
l|IV ! i H111 > i > ii a 1, jatekos dallamalkotasa a magyar nyelvi, illetve zenei sajatossaik H I l lelcl meg. Masreszt, mert a nephagyomany a zenet a szoveg es dallam
i. s egysegeben tarja a beszelni tanulo gyermek ele. A sok egyszeru mon\a I. <l.iI a nep ajkan evezredek 6ta csiszolodik, fejlodik.'Kerdes, hogy a gyerii ! il.i11 ikban clofordulo regieskifejezesek vagy tajjellegu szavaknemzavarjak-e
liv. i n n kri, nem folosleges-e megtanulnia azokat? Ugy gondoljuk, hogy a
s>\\. in issiieset, a szokincs boviteset jelenti ez a nehahy szo, hiszen kulturtjn
,'mvi, nepszokasokat idez. A z ovono - ha maga is ismeri a kifejezesek
ii 1111.1 vagy hasznalati erteket - nehany szoval, egy jatekos mozdulattal
IHV pi/k6//.cl megmagyarazhatja azt a gyermekeknek.
\k ovodai tanitasat nagyon fontosnak tartjuk.
/ . in i i iu-kiik a gyermekdaleval egyenlo es ovodai szerepiik is ugyanolyan
Ii III''-

mondoka

i rmcli

hangu intondcid,

gyermekdal
deklamdlds

llliniN
MM ). mo/gas

Mli a,

szoveg +

dallam

ritmus
jatekos mozgas

iabb kutatasok szerint a mondokakat, kiolvasokat is eneklik, es

m i jegyeztek le hangjegyekkel, mert a gyujtok vagy nem tartottak
19

fontosnak a dallam rogziteset vagy nem tudtak kottat frni. Ezt az elo szajhagyomany is bizonyitja, ti. a kisgyermekkel jatszo felnott enekelve mondja
a jatek szoveget es a gyermekek is eneklik a kiolvasokat.
Mondokakat tanitunk az ovodai irodalmi anyagban is, ott altalaban a vers
ertelemszerii hangsulyozasa a fo szempont. A zenei neveles a mondokak
eros, negyedenkenti hangsulyozdsdt kivanja meg, ketszeres hossziisagra nyujtva
a massalhangzokat, tagolva, lassan ejtve oket a hozzatartozo jatekmozgas
tempojanak megfeleloen. ( > = hangsiily-jel.)

le,

||it|

li.uigzoejtes, valamint a folyamatos liiktetes elosegiti a beszed fejldi kicjtcst es a jol hangsiilyozott folyamatos, beszed technikajanak

r..it

kiscrt mondokak hangsiilyozasanak ketfele modja van. A z egyik:

pontosan kisero szabalyos, negyedenkenti hangsulyozas; a
. rv lii/.onyos mozdulat hangsiilyozasa fiiggetlenul attol, hogy hany
k.ipt solodik ossze. A ketfele hangsulyozas gyakran egy mondokan beliil

A iii. Ilil
|

Min/iliil.iiokat

|#nliii'

i. , I. .1.... I.. I

i/i'fM liiUetes,

Eccc, peccc,

kimme - hetsz,

holl - napp ut - tan

pi. a gyermeket jobbra balra diilongeltetjiik (folyamatos

j j j j

bej - jo - hetsz!

' . i n , ci - ni,

Fontos a massalhangzok kiemelese a magan- es massalhangzokkal jatszo mondokaknal:

jlfaluili

>

>

mu-zsi- ka,

luhiii haiigsiilyozds,

-n

>

>

tan - col a

kis Zsu-zsi- ka.

pi. a gyermek ujjait sorbavessziik:

Inn ni vndaszni,

En- ce,

Ben - ce,

kis

ke - men - ce,

nagy me - den - ce

Ve - len- ce.

it/

lulr

picikc mind megette.

vagy

A - pa cu - ka,
vagy

fun - da

E -

lu - ka

fun - da

rm

ke - te,

pe - ke - te,

ka - ve,

MHuoi

majd szabdlytalan

sulyok,

pi. a gyermek kezet fogva a szi-

lAlAnl iii.in.>//iik:

ka - man - du - ka.

cu - ko - ta

>

pe.

.1 vr^-ii:

Szi -

>

ta,

szi -

>

ta,

sii -

>!

rii

szi -

ta,

stb.

A kiolvasok befejezo motivumanak ritmusa az orszag kiilonbozo helyein valtozo: neha gyors, neha lassu.

rm n
Ie

szaladj

ki

luinyni, Mis -

n~n rm

J
ka!

vagy

Te szaladj

ki

hunyni, Mis- ka

Meg-

zsi - ro - zoin,

meg- va -

ja -

>
>
>
mondoka
hat,meg mint
- is, zenei
meg - egyseg
is
ne

=*
aked
ritmust,
a-

zom,

J
.

, niukir a
adom.
mozdulatot egy
ijlViii'i"
' m i cmlekkcpben orzi. Gyakran halljuk improvizalni a gyermckckct
20

21

egy jellegzetes mondoka ritmusara. H a azt kerjuk, hogy enekeljenek, sokszor

mondokakat mondanak el dal helyett.
A mondoka, a kiolvaso~soha nem valaszthato el az eredeti
jdtekmozdulattol.
Az ovonot es gyermeket ugyanakkor arra serkentheti, hogy ujabb mozdulatokat is talaljanak k i hozza, pi. jarashoz, vagy mas mozdulathoz is felhasznaljak.
A kiolvasokndl
minden luktetesre (negyedre) egy gyermeket kell megerinteni.
Akire az utolso szotag jut, az all be a korbe, vagy az esik k i a jatekbol, az lesz
a kergeto stb.
A kiolvaso gyermek a tarsainak fejet, vallat, mellet, az egyik okolbe szoritott'
kezet vagy paros oklet erinti meg. Tobbfele variacioja van a kiolvasonak, peldaul ugy is lehet kiszamolni, hogy a gyermek egyszer magara mutat, egyszer
a korbenallo gyermekekre, es igy er a szoveg vegere.

<? O

-o

t
I

J
11 in

A lit

II

22

ta,

_es

-JP

pa - lin - ta...

s
m

Ten - te,

ba - ba,

ten -

te...

sot

foz -

in

Csip,

tem.

IS M M i

MII.I,

bor,

za -

bor...

csip,

m
mi

cso -

ka...

* *

Mac-ko, mac- ko,

u - gor-jal...

I'clhang nelkiili otfokusag:

ft r
it*
\i

n1
- J U

IIH*I

ft &

idik gyermekdal-tipus m-r-d hangokon mozog:

/1

A magyar gyermekdalok, enekes jatekok alkotjak az ovodai dalanyag legnagyobb reszet.

A gyermekjatekok neha a felnottek ritmusaibol, nepszokasaibol ellesett motivumok, vagy a tortenelmi, tarsadalmi valtozasok toredekben megmaradt
hordozoi. A temat a gyermekek nagyobbreszt sajat kornyezetukbol vettek,
s mivel a gyermekjatekokat, dalokat elsosorban falusi gyermekek enekeltek,
a dalok a termeszettel, allatokkal, novenyekkel kapcsolatosak. A mozdulattal,
cselekmennyel egybekotott enek sokkal osibb es bonyolultabb jelenseg, mint
a dal, a kettot sohasem szabad elvalasztani.
A gyermekdalok zenei sajdtossdgai a jatek mozgasabol, a beszed hanglejtesebol es hangsulyaibol fakadnak. Valosziniileg az ismetlodo jatekmozdulat,
annak nyito es zaro mozdulata befolyasolja a gyermekdalok / 4
utemet.
A hangsuly mindig az iitem elejere esik, azaz - mivel a magyar beszedben
a szavak elejen van a hangsuly - a gyermekdalok mindig hangsulyos szokezdessel indulnak. A hangsulynal emeltebb, magasabb a hang, a hangsulytalan
2

nI

Ik icllemzo dallamfordulat a s - l - m :

t
I

jl a dallamhangkozoket legtobbszor az ismetlodo jatekos mozdulat is

masztja a mozgas lendiiletevel.

Id

-o

I' 9

oo

11, iiebb ereszkedik. A beszedben is erezheto termeszetes lejtest a gyermekl;ivolsagu dallamfordulattal fejezi k i .

il.il i . in

* '

Ii.uigkcszletbolapentatoniaadodna,degyermekdalainklegtobbjenem
/ i a/ otfokiisagot, mert hangsulytalan helyen, dallamfordulat kozben

i. Hi m i is clofordul. A dal vegen, amikor lefut a dallam, kiegeszul dur hexaiitiiiiiiiii

23

JMa

,
r

s m1
J
/.old

Bujj, bujj,

1 1 1J i
'
*
*
"
nyit - va van

az

ag,

s f
*

'

J
15 -

z ild
m

11 mekdalok ritmusa
egyszeru, legtobbszor a negyed es a nyolcad-par val, i i .1/ ismetlodo jatekmozdulatoknak megfeleloen, / -es iitemben. A nelincl kiemeli a szovegnek megfelelo tagolodast:

ve -

lees -

"

ke,

r -* r - Jr - n-

a-rany-ka- pu,

L 1 J1 J1 11
1

csak btij-ja- tok

raj-

fig

gyer- tya,

eg,

el

ne

a - lud -

jek.

ta.

Diir hexachord

p ,
m f

'

Ntilyos hclyen soha nines szunet,es nyolcad sziinet is csak akkor fordul
hit n befejezo negyed hangot rovidebben eneklik a gyermekek:

A gyermekdalok azonos magassagban ismetlodo motivumokbolepiilnek

fel, ezek
altalaban ketszer / -es iitemek, a motivum-ismetlesek szamat a jatekhoz
fuzodo szdveg befolyasolja. Laza szerkezetii, boviilesre es szukiilesre kepes
motivumlanc ez, amelybol ha egy jatekelem kimarad, kiilonosebb hianyerzet
nelkiil a szovegresz is elmaradhat. A kis elemekbol osszetevodo dallamok, amelyekben az ismetlodo dallammotivumok valtakoznak, konnyen szet is szedhetok. A gyermekdal neha nagyon rovid, elofordul, hogy csak 2-4 motivumbol
all, ezeknek makamszerii ismetelgetese jelent egy teljes zenei dallamsort.
A dallamfordulatok ismetlodnek es egymast valtogatjak, de a motivumok
hangmagassaga ugyanaz. A szekvenciaszeru ismetlodes mas nepek dalaira jellemzo, a magyar gyermekdalokban sohasem fordul elo. Milyen furcsa lenne
pi. a Kis kacsa" szekvenciaval:
2

v-i J n
Kis

ka - csa

m
^

J
any -

fur-

dik

f
J~" 1
ja -

&

hoz

ij

1J
ke -

fe -

1J

sziil

Len -

24

ke -

m
J 3
gyel - or -

JJ_

csii - csiil - jiink

J helyett
f?H
J

?I '

le,

la -

- nyok!

.il es tizenhatoddal inkabb olyan dalokban talalkozunk, amelyeket

tollik cnckclnek a gyermekeknek. PI.:

be - ze -

vd

'

J ~T~J J
re

j = -

gom - bocs - ka...

u ^ te

J~ J

Be - ze - re,

to-

I
i

I..

ka,

'

J H J' J

ma - ro -

ka,

mit foz -

i r n t i j =
tel?

Ka -

sat!

ba',

t,

in. in I. Ihivni a figyelmet arra, hogy a gyermekdalok eneklesenel milyen

II,/ i lii hexzedhez igazodd ritmus, a finoman nyiijtott es roviditett szotagok

1j p
szag - - ba.
25

kiejtese. A nepdalgyiijtemenyek - ez a konyv is - azt a latszatot keltik, hogy

a gyermekjatek csupa egyforma nyolcadokbol es negyedekbol all. A z eredeti
nepzenei felvetelek bizonyitjak, hogy a gyermekdalokban is kulonbseg va"
a rovid es hosszii szotagok kdzdtt, ha nem is annyira eles, mint a felnottekne
a szavak ertelmet jobban kidomborito enekeben. Folosleges kiirni az ap
ritmuseltereseket, mert akkor kvintolakat, szeptolakat kellene lejegyezni. A dalokat a magyar nyelvet jol ismero ovono magyar gyermeknek tanitja. A beszed
helyes ritmusa az elo nyelv allando hasznalataban egyertelmii, eleg tehat
az egyszeru, vazlatos ritmusjeloles. PI.:
lrva:

^ 'i ^ J J ' I J ^ J

|JJJJ 1

J =

i u lat azt bizonyitja, hogy keves az olyan koltd, aki a dal prozodiai
dull.inn sajatossagait pontosan kdvetni tudja, es sajnos tobb a gyengc
9\l, mint az ertekes es jol hasznalhato. E konyv is csak 13 ilyen fennmaradt
i kdzol.
/ i iK'kcs jatekokban az enekles es mozgds szoros egysegben el, az ovodasHycrmeknek is igy kell tovabbadnunk azokat.

.1/ ; i / ovono, a k i maga is atelte gyermekkoraban az enekes jatek oromet. O v o n o jeloltjeii

i inv.ihhkepzesen resztvevo gyakorlo ovonoket azert kellett a hagyomanyokat meg orzo
UM vinni, hogy legalabb szemlelodes alapjan kapianak izelitot az enekes jatekok varazsabol.
11. ir . r/rket leginkabb 12-14 eves lanyok jatsszak, m i pedig 3-6 eves k o r i i gyermekeknek akari 1111. 111. Hiaba egyszeru es kis hangterjedelmu egy dallam, ha a bonyolult es a szep esztetikus
.i i i iK'pvisclct adta rugalmas ringast a kicsinyek nem tudjak visszaadni. A z e r t az ovodaban
p t d n i kell a dal es mozgas egysegere, a mi gyermekeink testi es ertelmi fejlettsegenek megfelelo
II/ eredeti szepseget nem is erjiik el.

71,1I.I

tmg nelkuli

Mely

kut-ba

te - kin- tek,

a-rany-sza- lat

sza-kaj - tek...

u-i

J?

u> J j > .

Mely kiit - ba
te-kin - tek,
a - rany-s/.a - lat
sza-kaj - tek...
A ritmus finotn, rugalmas valtozasai teszik elove a dallamot, ne merevitsuk meg
azt. az egyszeriisitett zenei irasmod szigoru betartasaval.
Eveken keresztiil problemat jelentett a pedagogusok es tankonyv-irok szdnuira, hogy szamos temakorben nines megfelelo szovegii, kis hangterjedelmii
gyermekdalanyag. Megmentjiik-e a nepi hagyomanyt, ha uj szovegeket irunk
a nepdalhoz, megbontjuk-e vele a dallam es szoveg egyseget? Kodaly igy ir
errol a kerdesrol:
,,. . . hogy szabad-e uj szdveget irni a nepdalnak ? En ezt is megengedhetdnek
tartom azzal a feltetellel, hogy tehetseges ember irja, es kolteszet az, ami letrejon.
Ez mas ertelemben ugyanaz, mint ami a nepdalban spontan tortenik. Ott
is ligy szaporodnak meg a szovegeink, hogy egyszer egy olyan szoveg bukkan
fel, amilyet meg nem irtak l e . . . Ezt is szabad tehat, ha valakinek van egy
jo otlete, es olyan szdveget tud a dallam ala tenni, amely annak zenei sajatsagaival nem hogy ellenkezik, hanem azokat meg jobban kidomboritja, mint az
eredeti szoveg. Batran melldzni lehet azokat, amelyek valamilyen modon a
zenevel nem jol jarnak egyiitt."
26

ovodai felhasznalasat tobb tenyezo

A kisgyermek zenei megfigyelokepessege meg nem olyan fejlett, hogy

a felhangot pontosan meghallana, ugyanakkor fejlodesben levo
hangszalaival fizikailag is keptelen a finomabb rezgesek eldallitasara,
igy a felhangot mindig hamisan intonalja. H a a gyermek megszerzi
az 6t pillerhang intonalasanak biztonsagat, konnyen mellejiik illeszti
majd a felhangot, akar feliilrdl, akar alulrol. A pentatonia csak k i indulas lehet az iskolaban tanitott hetfokiisag elsajatitasahoz.
Jobban fejlodik a gyermek zenei felfogokepessege es hangtalalo
keszsege az ugrasokkal vegyes lepesekben - amelyeket meghallani
6s enekelni is konnyebb - , mint a diatonikus hangsor fokain.
A magyar nepdal megertesere fdkent a pentaton dallamokkal tudjuk elokesziteni a gyermeket. A gyermek a magyar zene alapveto
dallamfordulatait termeszetesnek es szepnek erzi majd, ha egy ideig
kizarolagosan abban el.

H - j - n

*\n. n
r

dalanyag

fcolja:

Enekelve:
m

otfoku pentaton

II

mindig azt hangoztattuk, hogy a gyermek zenei nevelesehez a

dalanyag a legmegfeleldbb.

6 hang

\ pentaton jellegil

i, .illiiottuk az 1951-es ovodai enekkonyv dalanyagat, vegigelemeztiik az a k k o r megjelent

.ii N6p/ene l a r a I. kotetenek gazdag gyermekdal anyagat. K i d e r i i l t , hogy a kivant zenei
i n . i (pentatonia, kis hangterjedelem, jatek-egyszeruseg, formai epseg) a tobb mint 1000
lllln il il 4.S lelelt meg. A k k o r javasolta eloszor K o d a l y , hogy koltok irjanak szovegeket a pena illiimokhoz. Igy sziilctctt meg keresunkreWeores Sandor 180 szovege a 333 olvasogyakorlat
II i iimclybdl az a k k o r i cnekkonyvben m a r nehanyat kozoltiink, kesobb pedig egy csokorra
HI. i |. I. ni .i ,,Kis emberek dalai"-ban. N e h a n y ebben a konyvben lat eloszor napvilagot.

27

A z uj ovodai Program nemcsak elvekben, hanem a gyakorlatban is megvalositja a pentatonia gondolatat. A dalanyag elrendezeseben, a zenei kovetelmenyekben egysegesen kiall a kis hangterjedelmii, otfoku vagy jellegeben pentaton
es hexachordda kiegesziild gyermekdalok mellett. Ez magaban foglalja a nepi
gyermekdal-anyagot, valamint az alkalmakra, iinnepekre, evszakokra irt miizenei gyermekdalokat is. Amikor az ovono dalokat valogat, akkor a Programban elofrt dallamfordulatokhoz (a kozepso es nagycsoportokban) mindig hozzaertenddk azok a dalok, amelyek foleg ezeken a hangokon mozognak, de elofordulhat benniik lefuto pentachord vagy hexachord (s-f-m-r-d, 1-s-f-m-r-d) is.
Azzal a gondolattal, hogy nem volt eleg ovodaskoriiaknak valo pentaton
jellegii gyermekdal, mar erintettem annak a sziiksegesseget, hogy ezeket valami
modon uj gyermekdalokkal kellett potolni. A kisebbek szamara sziikseg van
a nepdal szellemeben, de annak nehezsegei nelkiil megirt dallamokra,
amelyekkel
jatszva elokeszitjiik benne az igazi nepdal talajat." (Kodaly)
E konyv dalanyagaban megtalaljuk az eddig nyomtatasban megjelent legjobb
alkalmi es iinnepi dalokat. Meg mindig keves ez az anyag ahhoz, hogy az
ovodai iinnepelyeket valtozatossa tegyiik, es evenkent bo valasztekbol cserelgessiik az iinnepi musorokat.
A magyar zenei jellegzetessegek es a korlatozott hangterjedelem mellett ezek
a kis gyermekdalok megfelelnek a muzenei alkotasok szerkezeti es dallami
szabdlyainak
is. Fontos, hogy a gyermek mar ovodaban enekelje a pentatonia
hangjainak valtozatos fordulatait, sajatos hangkozeit, a m-r-d finom variaciojdt, p i . :

urn. i nil meg a gyermek ritmikai, szovegi szimmetriakat, koltdi fordulatoHt, pi.:

Csip, csep,

rr

#=*=

d
1

>1 -

Te - ke- reg a

* m

csa - va -

rog

ot

csepp,

meg

tiz,

vad

jeg - csap,

cse- pe - reg a

viz.

:ljen motivumokbol szott, de zenei sorokka koltott szerkezeteket, miniaii is tokeletes muzenei formakat:
I'l dallam:

i r

De jo

di -

6,

mm
fu- tyiil a

ri

go,

B
|T

-1

csepp,

-J-TT

ket

I
C

i - - dam

da - la

0
1

szall:

el - ni ja>

de

jo!

1
1

J
J

Clyakorolja a nepzenere jellemzo, de gyermekdalokban altalaban nem talalhato

ircs/kcdd es dallamvalto epitkezest, pi. amikor a motivumok zarohangjai

-r-d-1,
di - de - reg

ko -

ro,

mit

ii - /.en

tel.

a kvartlepes felhasznalasat:

Raj-ta, raj-ta

az - tunk,

faz - tunk

28

Jaj,de

ar -

1
va...

Por -

cos

po - ga -

csa,

fus -

tolt

sza - Ion -

na,

r
itt

van

ra - kas -

ra,

29

disz - lik

ha -

lorn -

ba!

A nagy miiveszi formakkal, a miizene csodalatos vilagaval igy mar a kis)

formaban ismerkedik a gyermek. Ezek a rdvid dallamok a nepdal mellett elo- j
keszitik a hallasat, izleset a tagabb zeneirodalom befogadasara is.
A z ovodaban eloszor tanulja meg a gyermek sajat nepenek gyermekdalait]
a sajat anyanyelvevel. Mas nepek gyermekdalait csak akkor tanulhatja, hal
a magyart mar jol ismeri. Tobb gyiijtemeny jelent meg az utobbi evekbenj
(Szomszedos nepek gyermekdalai, Europai gyermekdalok), amelyek vonzc
illusztraciokkal es jatekleirasokkal arra osztonoztek az ovonoket, hogy abbol]
az ovodasoknak dalokat tanitsanak. Ez nem volna baj, ha az ovonok a kis
hangterjedelmii, ketnegyedes, pentaton jellegii dalokat valasztottak volna kij
ebbol az anyagbol. A haromnegyedes, feliiteses, oktavterjedelmu idegen dal
meg korai zenei taplalek az ovodasoknak. Megzavarja a benniik kialakuloj
sajatos magyar zenei anyanyelvet es hangszalaikat is megerolteti.
A gyermekkor tagabb ertelemben 14 eves korig tart, es ezek a gyujtemenyek
elsosorban az iskolaskoni gyermekek szamara kesziiltek. A kitiino muveszi]
szovegforditasok, humoros, jatekos szovegek alkalmasak arra, hogy az ovondj
a gyermekeknek abbol eloenekeljen.
A gyermek tagulo vilagaba illeszkedjek I
bele mas orszag gyermekeinek dala - a nemet Wartburg tipusii auto mellej
a nemet cicanota. vagy a cseh Skoda melle a cseh tavaszi gyermekdal is.

*.'/," A tars eloszor az ovono, kesobb nehany pajtas, majd az egesz

ni Nem er semmit az az enekes jatek, amit allva, tisztan, szep szoveglliel, jol megoldott feladatkent adnak elo a gyermekek. Fontosabbnak
illiimmk a zenei szemponton is tiil - az enekles oromet, a jatek elvezetet,
iiciest. A z igazi jatekkedv visszahat majd a zenei celok jobb megIll Ami I a is.
A M , \<>portban

eleinte maga az ovono jatszik es enekel, a gyermekek hall( i i leg jatekmozdulatokkal kiserik az eneket. Tehat a mondoka- es
|yMHl"'l olyan alkalmas jatekokat kell valasztani, amelyet felnott jatszik
> HIM I kel. A gyermekek szamara eloszor olyan jatekokat kell valasztani,
||oi beselalas nelkiil, allva vagy iilve is el tudnak jatszani, kesobb, az ev
i(i km bejarni is megtanulnak. A jatekos utanzo mozgas, egyszeru korseta,
jiiliis \y sima szerepesere-jatek felel meg a 3-4 eves gyermek mozgasanak.
,. , p\i> (soportban az egyszeru korjatek bonyolultabb mozg^sokkal (gugi ips, \, paros korbejaras) boviilhet. A z utanzo mozgasok
HIM iinirv alkalmasak, de fel lehet hasznalni valtozatos sorformakat vagy
^hlgyovonal sort alakito jatekot is.
a tobb szerepldvel, komplikaltabb mozgassal nagy terben
is valaszthatunk. A sima szerepeseren tul a parvalasztas, ket
(inin.i esoportos fogocska, sorgyarapodo, hidas-ludas jatekformakat is
lllln luiljuk. Az alakoskodo, huncutkodo, egymast megtrefalo jatekokhoz
Irl lejlett humorerzeke, jo tarsas kapcsolata, onkentes fegyelme
H,(j,-i, soportban

HM | ii, kokat

AZ

OVODAI D A L A N Y A G

K I V A L A S Z T A s A N A K

SZEMPONTJAI

*k lH"11 emlitettem, hogy a gyermekjatekokat eredetileg nagylanyok

Ilk i . alialaban kis letszamban jatsszak. M i viszont kicsinyekkel, nagy
MI p.vei mekcsoportokkal szeretnenk ugyanezeket a jatekokat lijjavaraii \. A iicdeti formdjdt es a dal szovegehez kapcsolodo jatekmozdulahiseg szerint meg kell tartanunk, de pedagogiai okokbdl
vdltoztatIIA l\ I logy mindenki sorra keriiljon, nem egy, hanem tobb gyermeket
ml i km he, a ketszemelyes jatekokat (pi. Csip csip csoka") az egesz
"Hi il i ii ,/atjuk ugy, hogy parosaval egymas fele fordulnak a gyermekek.
^i|i|' /supp" eredeti formaja peldaul az volt, hogy ket nagyobb gyermek
k| , hln i ke/encl labatnal fogva meglobalt es a vegen gyengeden a foldre
i I I a/ ovodaban vagy babaval (leejtes nelkiil), vagy ket kart osszefogva
mi* ,il |ni,s/iik. De lehet a Zsipp zsupp" dalt utanzo mozdulatokkal vegigiiH ni \, hogy a kenderaztatas, mosas, szoves, varras folyamatanak
li'ii miiiik.iiiio/.dulatat ismetelgetjiik.
i 111*'i

A Program a dalok kivalasztasahoz zenei hangkeszlet szerinti szempontokat i

A s-m hangokon mozgo es a 6 hang terjedelmii dallamok aranya a gyermekefl
kora szerint valtozik. A dalanyag kivalasztasa a jellemzo dallamfordulalok
szerint, a zeneileg miivelt ovonoknek jelentos szabadsagot biztosit. A nevelfl
az eddigi gyakorlatban egy korcsoport anyagabol valaszthatott, amelyen he-1 it I
a kotelezo dalok elo voltak irva. Most egy zenei rendben osszeallitotl b l
anyagbol az ovono maga valasztja ki a dalokat, jatekokat. A szelektalo M
gyiijto munkahoz szeretnenk nehany valogatasi szempontot adni.
A megjelolt dallamfordulat es hangterjedelem utan, a legfontosabb me|
keresni azon az anyagon beliil a korcsoport szamara legmegfelelobb jalckformat.
A jatekok legpozitivabb neveloi hatasa a kozos orom, a kozvetlen
tarsus
30

31

A Magyar Nepzene Tara I. koteteben a gyermekjatekok gazdag anyaga

dr. Kerenyi Gyorgy a kovetkezo felsorolasban rendszerezi:
I. Egy-ket gyermek jateka
a) allat, noveny
b) ketten + 3 gyermek
II. Egyik gyermek a masik helyett
a) szerep + szerepcsere
b) parcserelo
c) versenyzd
III. Egyik gyermek a masik melle
a) kifordulo
b) lanykero
c) hidasjatek
d) ludasjatek
e) nevetteto
f) zalogos
IV. Sor (egyik gyermek a masik mellett)
a) vonulas
b) tancok
c) alakoskodas
V. Kapcsolodo, atalakulo jatekok
a) kapcsolodo jatekok
b) szokastol eltero jatekok
VI. Kiilonleges jatekok
VII. Felnottek - olbeli gyermekekkel
a) ciroka, csipkedo, tapsoltato, csiklandozo
b) lovagoltato
c) altato

k a p u alatt athaladaskor fejiiket kicsit meghajtjak (egymds hatat

n e m iitogetik);
I >a i valasztasnal, paros forgasnal a tarsak vegig egymas szemebe
i i i / i i c k , a forgas utan fejhajtassal koszonik meg a tancot;
a mcghajlas nem derekbol tortenik, hanem egyenes testtartassal es
l ibillentessel;
.1/ lisszefogott kezeknel az ujjakat nem fuzik melyen osszc, hanem
egymas tenyerebe teszik a keziiket stb.

.1

uinak igazi, ifjaknak szant formajat, amit nagylanyok, vagy fiuk es

,1 pi ilancban, csodalatos szepseggel adnak elo, nem kivanhatjuk az
i '.I |6I A nehez lepesek gyakorlasa sok jatek- es szabadidot venne el
l i k l o l , es a nehez lepesek a 3-6 eves korii gyermek mozgasfejlettsege| in Ii lelnck meg.
||i'i!|imk niegagyermekjatekokbaneloforduloegyszeru tancos mozgasokiltis jatekmozdulatokkal es terformakkal; oldjuk meg azokat olyan
es s/.cpen, amennyire azt ovodas korban a gyermek mozgasa es riti|/rke megengedi.
l l M l i i i i y a g evi osszevalogatasanal figyeljiink a mondokak, dalosjatekok es
||c>| uss/callitdsanak aranyara is. A z ovodaban a gyermek legfontosabb
< gc a jdtek, a zenei nevelesnel is ezt kell szem elott tartanunk. Tobb
i .1 ill kell valasztanunk tehat, amely a mozgashoz, jatekhelyzethez kapUlll ( k b 70%), es kevesebbet a jatek nelkuli, evszakokhoz, iinnepekhez
Hili'idt'i ilalokbol (25-30%). Ez az arany meg a korcsoportokon beliil is
|||
mert a kicsinyek meg barmilyen dallal koszonthetik az iinnepet,
Hynk v i s / o n t mar jobban megertik es aterzik az iinnepek hangulatat,
n/itkok valtozasat, az ovodai bucsiit, nekik tehat tobb ilyen jellegii dalt
liiiiiilniuk.

A gyermekjatekok mozdulatainak, terforma alakitasainak vannak iratlan,

de az elo nephagyomanyban mindig egyforman ervenyesulo, hagyomanyos
mozgasformai, szabalyai. PI.:
az olbe iiltetett gyermek arcaval a felnott fele fordul;
ket kor eseteben a korok ellentetes iranyban haladnak;
a kor kozepen alio pontosan megkeresi a ter kozeppontjat;
a koron beliil vagy kiviil jaro a korrel ellentetes iranyban halad;
a hidas es kapus jatekokndl a kerdezok - a kapu es a sor, egymassal
szemben allnak es a sor a kapuval szemben halad at a feltartott
kezek alatt;
32

iililmn

AZ

6VODAI

Z E N E H A L L G A T A S

A N Y A G A

.2 .o
i>
O

JZ
o

D.
i

-O

S U M

c3
cfl ca 03
"O ^ 13 TJ "O "O "O
N rJ ^ oo n

T3T

N M - - N IO (N

n r

03 a

2 J

U :0

o. cm
-a

o
BO

c3m
6
0 ig

D.
o
o
lo

o uem
-sfa
> o>

c] a
d
"O "O "O "O "O

m n fN
I

c
o
>
BO

<ri
I

rs m m m

o E -g

>0

O
0

-o
J3 <g >o

= -a

g g 73 T3 "O T3
trt w) g i - t-i J- ^
I

"

'

"""'GEE '
1

crt v> r-

t-H i -

7 3

83

II zcnehallgatas celja, hogy a gyermek figyelmet a dal, az enek, a hang./(psegevel lekosse, felkeltse erdeklodeset a meghallgatott zene irant,
idasokat a zene tiirelmes, figyelmes hallgatasara, elvezesere szoktassa.
ci Izle'sformdlds kezdeti munkaja ez, legalabb annyira fontos, hogy
i legyiink az e celra szant ertekes, jo zene osszevalogatasanal, mint
ka, a dalanyag osszevalogatasanal. Mindenkinek az a zene fekszik
i nnelyhez gyermekkoraban szokott. A koran fejlesztett jo izles
fonthato el kesobb. Ezert iigyeljunk az elso benyomasokra. A z egesz
nilnak." (Kodaly)
| | ntekes zene, ami a kicsinyeknek valo?
ycrmek erdeklodeset leginkabb a szdveges, egyszolamu dalok kdtik le,
() eves gyermek az egyszolamu dallam megertesere, zenei felfogasara
trcfas, sokszakaszos nepdalok es a lassii, lirikusabb nepdalok egyarant
iik eloeneklesre. Ugyanakkor valogathatunk ebbol a cejbol a 6 hang
i i . nagyoknak es iskolasoknak szant gyermekdalokbol, rovid, klasz i i u Ivenyekbdl is.
.
ihallgatasra kivalasztott dalnal nines hangterjedelmi,
ritmikai, szdvegi tnegkdtes. A z ovono ismeri a csoportjat, tudja, mi koti le a gyermekek
. Az anyagot azonban bosegesen es nagyon valtozatosan kell osszent 11 amennyire jo, hogy a gyermekeknek van kedvenc daluk, amit
iinak hallani, annyira veszelyes, hogy a sokszori ismetles utan mar
mi I'.hallgatjak a dalt, hanem enekelni es tanulni is akarjak azt.
ill| iiashoz kivalasztott dal illeszkedjek az evszak hangulatahoz, az
ilkd/;is zenei celkituzeseihez, a gyermekek aznapi hangulatahoz.
u , cyermek igenyli, hogy a dalt eloado szemelyt Idssa, hallja, ismerje,
I tek a tenyezok a zenehallgatas muveszi, erzelmi ateleset fokozzak.
tun IIK k modjaban van a zene jelleget, humorat testtartassal, arckifenn/iliilatokkal kiserni, hogy a zenet a gyermek szamara kozvetlenebii ii'libe tegye. Otthon a gyermek ligyis hall napi 2-3 ora gepzenet (rai i " magno), ami szamara legtobbszor csak hangkulisszat, hatter"iii
I aniisuk meg 6t arra, hogy az elo eloaddson keresztiil figyeljen
mcgerezze az abbol arado szepseget es nyugalmat. A z ovono eneke,
i n I i , 2 ovono egyiittes dalolasa, volt ovodasok, iskolasok muzsika\hv az ovodas gyermekek szamara a kozvetlen, elo zenei elmenyt.
in 11 dalok hanglemezrdl vagy magnetofonrol tortend megszolaltatasa
11/, a gyermekeknek.
luillgatasi anyagot a muveszi ertek igenyevel kell osszevalogatni. Ez
35

az anyag az ovono zenei muveltsege, eneklesi keszsege, kedve, es hangszertuda

szerint modosul. Hegedun csaknem minden dallam muzikalisan eljatszhatd
viszont fern vagy facimbalmon, furulyan kevesebb mu - (meg a nepdalokb6
is inkabb a tancos jelleguek) adhato eld. Kodaly 100 kis induloja is ovoda
celokra kesziilt, de amig az ovondk kezeben nem lesz jol, tisztan hangol
xilofon, nem nyulnak kedvvel meg az ilyen kincs utan sem.
Ez a konyv nem kozol zenehallgatasi szemelvenyeket, ahhoz egy kiildn ki
advanyra lenhe sziikseg. Fontosabb volt most a gyermekek jatek, mondok
es dalanyagat boviteni, a dalok valogatasahoz nagyobb lehetoseget adn
A z ovondk a zenei szemelvenyeket eddig is sok helyrol valogattak ossze,
az elozo modszertan konyvben kozolteket csak mintanak, litmutatasnak te^
kintettek.

A Z O V O D A B A N el6

NEM KIVANT DALOK

Tobb mint 2 0 eve, hogy ,,a nepdal csodalatos faja az agait" az ovoda fole i
kiterjesztette, es azt hinndk, hogy a regi szazadok csokeveny dallamai a kes
evtized alatt vegleg lemorzsolodtak. M a mar csakugyan nem beszelhetiin'
a mult szazadi nepies mudalok ovodai hasznalatarol, sem az oktatgato, sab
lonos tandalokrol. Megszabadultunk a nemet zenebdl atsugarzo zenei jellegj
zetessegektol es a rossz prozodiaval forditott idegen gyermekdaloktol. Ren|
delkezesiinkre all a magyar gyermekdalok gazdag anyaga.
Miert kell akkor megis errol a kellemetlen temarol beszelniink? Mert nehany
hclyen meg mindig felcsendiil a nagy hangterjedelmii, szep, de ovodaba nem
valo, iskolas- es uttorddal vagy nehez nepdal. A gyermekek kornyezetebdl,'
a csaladbol, iskolas testverektol visszaszivarognak a nem kivant gyermekda*
lok is.
Hogy ezek a dallamok meg ma is elnek, tobbfele okra vezethetd visszaJ
Az ovondk valtozatossa akarjak tenni a dalanyagot, a miisorokat, es vagy
nem talalnak vagy nem ismernek uj dalokat, ezert a regi, felig mar elfelejtet
cnckcket idezik vissza. A z is teny, hogy a ,,szabad" dalanyag-valasztast sokan
ugy ertelmeztek, hogy barmilyen dalt enekeltethetnek az ovodaban.
A program megszabja az ovodaskoni gyermekeknek megfelelo muveszi i i
tekii dal hangterjedelmet, zenei sajatossagait. Nem ir eld kotelezden egy dal
anyag-gyiijtemenyt sem, tehat az ovondk valoban szabadon vdlaszthatnak az 6|
tckes gyermekdal-irodalombol, de be kell tartaniuk a Program
dalanya^yjd
szemben tdmasztott igenyeit. A Program gondos zenei fokozatainak felepilcsc,
iskolat eldkeszitd szerepe ertelmet vesztene, ha a rugalmassagot es szabadsagol
tagasan, a dalok zenei ertekenek rovasara ertelmeznek.
36

in. AZ OVODAI ENEK-ZENEI NEVELES

MODSZEREI

Wtiiu'i crtsen a modszerek, neveloi eljarasok valtozatos megtervezesehez,

a gyermek fejlettsegi szintjet, teljesitokepesseget;
azt a szintet, amelyre a gyermeket eljuttatni kivanja;
valamint a nevelesi, oktatasi anyagot.

\I N E I I R A N Y E L V E K O V O D A I M E G V A L O S I T A S A

ink ismernie kell a zenei neveles ovoddra vonatkoztatott

irdnyelveit,
i " l al ligyelembe veve alakitsa modszerek, neveloi stilusat. A zenei es
> "I lalasi iranyelvek ismerete biztonsagot ad, amely az eljarasok, mod Miii.ilan valtozatanak kitalalasara,kiprobalasara,bator ujravarialasara
lllckol.

lobbi Irjezetben felvazolt altalanos zenei iranyelvekbdl vizsgaljuk meg

I Hiiiclyck az ovodara is vonatkoztathatok.
i MM nevelest kordn kell kezdeni. Ez a csalad es bolcsdde felelossegteljes
i i i ovoda epiteni kivan erre az alapra. A z ertekes zenet, a nepi
hagyomiiveszi ertekii muzenei gyermekdalokat
a Program mar beepitette
i i i niiba. A zene nevelderejenek
mas teriiletre gyakorolt hatasat munrMimck fejlodesen magunk is tapasztaljuk. t ,
anyclvekbdl harom - eddig meg meg nem valositott - gondolatot
i I i amclyct a korszerubb oktatas erdekeben az ovoda is felhasznalhat.
A.//1//1A
sokal, ne csak a foglalkozasok kereteben, hanem barmikor
I"l\1 iia 11. linekeljunk tisztan, jo magassagban, onmagunkat es a gyerme 1 ' iI v11 enek kozben. Enekeljiink
szepen, izlesesen megformalva a dallaivcgkiejtessel, a dal jellegenek megfeleloen. A szep enekles zenei
\ iiyii|l ugyanakkor peldamutatas a gyermekek atelt eneklesehez. A z 6von 1 i i , I, kozben spontan felcsendiild dal vagy enekelt beszed a legjelesebb
37

bizonyiteka a jo zenei legkornek. A gyermek enekes alkotokedve, erzelmil

szinezett hangulatban, intim, viszonylag nyugodt legkorben bontakozik
Eddig a gyermekek zenei fejlddeset a betanult dalok szaman es tiszta elenekles
mertiik le, ezutan a gyermek zenei ertekelesenek szempontja a szep, kifeje
enekles, az eneklesi kedv es neha a dallamkitaldlo
kepesseg lesz.
Fogadjuk el mi is azt az ismeretszerzesi modot, amire az iskola a zen
iras-olvasas tanitast es a zenei muveltseget alapozza. A z elo zenebdl, eneklesb
szurjiik le a zenei fogalmakat, az enekles kozvetlen tapasztaldsdn,
az akt
cselekvesen kecesztiil a gyermek dnalloan ismerje fel a zenei alapfogalmaka
Nem kell a gyermeknek minden neveloi mozzanatot eldre vagy utolag me
magyarazgatni. Kdzld, ismertetd szovegek helyett cselekedni, a jatekokat eln
a dalokat enekelni kell.
A tdrvenyszeriisegek, elvont fogalmak megtanitasa az iskola
feladata.
a jol begyakorolt keszsegekkel,
kepessegekkel
keszitjuk
elo a
gyermekek
az elsd osztdlyra.
Sem az ovodaban tanult dalok mennyisege, sem a tudatositj
alapfogalmak ismerete nem lehet egyeduli ertekmerdje a jo iskolai eldkeszi
nek, de a zenei fogekonysag, az alkotokedv, a gyermek koordinalt mozgasa
daltudassal egyiitt, mar igen.
A gyermek zenei fejlettsege mellett a konkret alapismeretek, a gyakorlas
formai es a dalanyag sokfelekeppen kesziti eld az iskolai neveldmunkat.

A FEJLESZTES ELVEI KORCSOPORTOK SZERINT

Az ovono ismeri az eletkorok testi-ertelmi fejlddesenek sajatossagait. Viselk

dSsevel, mozdulataival, kapcsolatteremtesi formaival, beszedevel minden ev
alkalmazkodik a gyermekcsoport korahoz. Vagyis olyan kdzeledesi form
keres, amelyek a gyermek felfogokepessegenek, tarsigenyenek, tevekeny
szintjenek legjobban megfelelnek. Ez az evenkenti atalakulas" folyama
hiszen a gyermekek is lassan valtoznak es fokozatosan fejlddnek. A legnehe:
es legtudatosabb atallas az, amikor nagycsoport utan ujra kicsinyek koze kcaz ovono.
A kiscsoportba keruld 3 eves gyermek az uj kornyezet, az ismeretlen felndt
a sok uj gyermek kozott szorongast, felelmet erez. Biztonsagerzetet es nyu
mat csak a hatarozott es szeretetteljes felndtt adhatja meg. Tarsaihoz altala
csak kesobb, az ovono segitsegevel kozeledik.
A 3 eves gyermek nem mindig erti meg a szavak pontos jelenteset, na
38

ki s/amara a metakommunikdcid:
az ovono arckifejezese, szeme,
llliilai I /rk nek pontos osszhangban kell lenniiik egymassal es vigyaznunk
lin|i\ ki. |iett szavak a helyzetekhez, mozdulatokhoz,targyakhoz mindig
n i | i \ .11Hsolodjanak. Hatastalan pi. a siro gyermeket szavakkal vigaszi I n n clsetalni mellette. Viszont megnyugtatja 6t a felndtt testi
t*'i" h.ilk lieszede, eneke. Felkelti a gyermek figyelmet egy uj inger, dal,
IIIHI II.Ih vagy kep. Minden gyermeknek mas az oldodasi ideje, ezert
i i i ni in megfelelo turelmi iddt kell hagyni a bekapcsolodasukra.
. /,. Igcti's eloszor egyes gyermekekkel
kezdddjek, a latasi-hallasi ingerekil upcsolva a tapintdsi, kozvetlen testi, erintesi ingereket is. Boventalain .lie kcz-ujj jatekokat a nepi hagyomanyban, amit evszazadok ota
in i' uiyai es nagyanyai jatszottak es jatszanak a gyermekekkel. A z
I. l u k i c t c s begyakorlasa egy evig ritmikai feladat, ezt jatekos ismetlodo
Itokkal alapozzuk meg. A jaras, a korbesetalas csak a kozepsd cso|, ev vcgc fele valik jellemzdve.
I i , nyszemelyes jdtekhelyzetbol
fejlodik k i a gyermek eneklesi kedve.
||l II. M harman, azutan egyre tobben vesznek reszt a jatekban. Mivel
H V ii -itartasa es mozgasa csak most fejlodik, a kotetlen jellegii foglali ni I a/ ovono idonkent nyugodtan leiilhet a gyermekek koze, ugy
enekclhet veliik.
i ipi irt zenei tevekenysegei koziil a zenei befogadds kiemelkedd szerepet
\ Isd honapokban joforman az ovono enekel egyediil. A gyerradk
v I, hallgatja. gyujti az elmenyeket, amig egyszer csak maga is elkezd
H u l l A Idbbszori, rovid ideig tarto zenehallgatasra" tehat a kiscsoportban
o b b szukseg. A z eldeneklesre szant dalokat gyakran valtogassuk.
.1 d u l l m e g akarjuk tanitani, ismeteljiik sokszor, mindig jatekhelyzetben.
H|.iiii. a kiesiknel az uj dal tanuldsdnak modja is. Tobb napon keresztiil
|iU i i / HI dalt, az lassan emlekezetiikbe vesddik es mar regen ott erik,
Inn i IAN/OI kezdenek enekelni. Olyan ez, mint a passziv es aktiv szokincs:
id i, I'l. dalt tudnak a gyermekek, mint amennyit enekelnek. Eldfordul
K i n . }'\ i niekeknel, hogy meg mieldtt a dalt tudnak, mar enekelni kezt | | y i n l o r mondjdk kanonban" a dalt: eldbb megfigyelik a motivumot,
ik..i i dallam mar tovabbhaladt, dk utanaeneklik.
.|'i .i in a i anylag keves dalt ir eld a kiscsoport reszere - mondokdt azonban
.in l " i i soportbol a legtdbbet: otot, hatot. Ev vegere csak tiz dalt kell
nihil a / ovono segitsegevel.
11

gyermekei meg jobban igenylik egymas tarsasagat, jol

iinip.iik.ii az ovodaban, az a nehany uj gyermek kdnnyen illeszkedik
csoport

39

a kdzdssegbe. A z ovono a szabad jatekban nehany gyermekkel jatszik, a kdte

lezd jellegii foglalkozasoknal pedig mar az egesz csoporttal. Komoly feladat
az oktatas uj formajanak megszervezese, amikor a kdzepsd csoport a kotetlen
jellegii ismeretszerzesi formabol atter a kotelezo reszvetelt igenyld foglalkozasokra.
A kdzepsd csoportosok is szivesen vesznek reszt a jatekban, e'neklesbcn,
zenei keszsegeik ugrasszeriien fejlddnek. Szivesen enekelnek dnalloan, sajat
kezdemenyezesre is, mar kepesek - csak elkezdes utan - az ovono segitsegfl
nelkiil, csoportosan enekelni. Felfogasuk gyorsabb, jatekuk elmelyiiltebb, hosz>
szabb ideig tudnak figyelni. A mondott szavak ertelmet jobban felfogjak,
kepesek az utasitasokat vegrehajtani.
A z ovono a gyermekek fejlddesenek megfelelden meghallgatja az egyenl
dtleteket, es jatek kozben, amit lehet, teljesit is beldliik. Felhaszndlja a gyer>
mekek erdeklddesebdl fakado spontdn dtleteket, es engedi, hogy egyediil il
kitalaljanak egy-egy mozdulatot, jatekhelyzetet vagy jatekot.
Kiscsoportban egy teljes evig az egyenletes liiktetes tudatositasaval, gyakor
lasaval foglalkoztunk, kdzepsd csoportban egy teljes ev all rendelkezesunkr^
a dalok es mondokak ritmusanak kiemelesere. A kiscsoportban tanult zenei
alapfogalmakat ujra ismeteljuk, ezeket mar nemcsak felismerik a gyermekek,
hanem gyakoroljak is.
5 - 6 eves gyermekei dntudatosak,
batrak, dnalloak. Igenyllk
a csoporthoz tartoznak, de mar kisebb barati kdroket is alakl<
tanak. A beszedet - szavak jelrendszeret - gesztus es arcjatek nelkiil is megertik,
az utasitasokat dnalloan vegrehajtjak. Oriilnek az enekes jatek valtozatoi
formainak, szeretik, ha ertelmiiket, alkotokepessegiiket probara tessziik. S/i
vcsen enekelnek, maguk is kezdemenyeznek, jatekot szerveznek.
A kis- es kdzepsd csoport feladatai itt megismetlddnek. Reszben azert, men
mar nehezebb feladatok megoldasara is kepesek, reszben azert, hogy az CCIIIIH
kiildn megismert es begyakorolt zenei fogalmakat
dsszekapcsoljdk
(pi. a hall
hangos es gyors-lassii fogalompart, vagy az egyenletes liiktetest es dalritmusi)
Az ovononek az uj, kozos feladatok mellett nagy siilyt kell fektetnii .1/
egyeni fejlesztesre
is. A gyermek nagycsoportban igenyli legjobban az egyoni
ertekelest, biralatot, az dnallo feladatok megoldasanak drdmet, a kicmcll
szereplest. Nehez, de szep feladat megtalalni az egyensiilyt a visszahii/iidu
es ervenyesiilni akaro gyermekek aktivizalasa, valamint a csoportos es cgyira
munka kdzdtt.
A kotelezo foglalkozdsok
formaja a nagycsoportok szamara mar termeszctel
A jo zenei legkdr arra serkenti a gyermekeket, hogy a nap folyaman maguk
is kezdemenyezzek az eneklest es a jdtekot.

Iftici

nevelest egymdsra

epiilo,

tavlatban kell elkepzelniink. Ebbdl

vim 1.111is cgysegbdl kell evenkent egy szakaszt megmunkalnunk. Az egyes
<ni'\i icridetek mindharom korcsoportban eldfordulnak. Ketiranyii dssze11 kell tehat a feladatokat attekinteniink: a zenei kepessegek
hdromeves
IKION li'jlesztese es az abbol egy korcsoportra
varo, egyeves feladatok

nagycsoport

a kozos jatekot,

40

3 eves

A 3 KORCSOPORT E G Y M A S R A E P U L 6 ZENEI

Eneklesi

Hangterjedelem

keszseg

Abszolut
magassagban

Kiscsoport

Kozepso csoport

Nagycsoport

3-5 hang

3-6 hang

3-6 hang

d-h

-e.f. an

ovono segitsegevel, egyszerre, csoportosan, korulbeliili magassagban

20

Dalanyag
Hallasfejlesztes

c-c'
J =sn-q?
ovono inditasaval onalloan,
egyes gyerek segitseggel; tisztan, egyiitt, jo szovegkiejtessel

c es d'
J =92-108
csoportosan es egyenileg, onallo inditassal, tisztan, helyes
kezdo magassagban es tempoban. Dallam 6s ritmusmotivumok visszaeneklese
30

28

Magas-mely relacio

oktav tavolsagban
terben mutatjak

2 fokozatban oktav
es kvint, terben mutatjak; dal kezdohangjanak valtasa

3 fokozatban terben
mutatjak (oktav, kvint, terc)

A halk es hangos
felismerese

beszeden, eneken,
zorejen

ismerjek fel es enekeljenek,

beszeljenek, tapsoljanak
ugy (valtakozva is)

a halk es a hangos, a gyors

es a lassu fogalomparok
tisztazasa es egyiitt
gyakorlasa

Dallamfelismeres

jol ismert dalokat szoveg

nelkiil ismerjenek fel,
dudolasrol vagy hangszerrol

dallamfelismeres
kezdo- vagy belso
motivumrol

Dallambujtatas

motivumok valtva,
halkan, hangosan

dallambujtatas rovidebb
es hosszabb egysegekkel

KOVETELMENYEI

. ,

Kiscsoport

Kozepso csoport

Nagycsoport
mrttivnin

viCCTQPTIPHPC VI-

es egyenenkent

Ritmuserzek
fejlesztese

Hangszinek
megfigyelese

2-3 elesen eltero zorej,

hangszer hangszinit kiilonboztessek meg

finomabb zorejek es egymas

hangjanak felismerese

zorej es zenei hangok, egymas

hangjanak felismerese, kis
kiilonbseggel

Zenehallgatas

az ovono eneket erdeklodve

hallgassak

nehany percig tudjanak

figyelni az eneklesre, hangszerjatekra

hosszabb enekelt vagy hangszeren eloadott dal figyelmes

hallgatasa

Egyenletes liiktetes

egyenletes liiktetes

egyenletes liiktetes es

egyenletes liiktetes es

dalok, mondokak ritmusanak kiemelese

dalritmus kiilonbsege, kapcsolata, dalritmus kiemelese,

dallamfelismeres ritmusrol

gyors es lassu beszed, enek,

mozgas

gyors es lassu kiilonbsege,

gyakorlatban onallo iranyitassal is

kettes liiktetes valtozatos

mozdulatokkal

dalok kettes liiktetesenek kiemelese tapssal, jarassal,

finom kiilonbseggel

Ritmus

Gyors-lassii
-

Kettes liiktetes

Nagycsoport

Kozepso csoport

Kiscsoport

Ritmusmotivumok
visszatapsolasa

Ritmus visszhang

Ritmuserzek
fejlesztese

Mozgas
terforma

jatekos mozdulatok egyenileg, az ovonovel, kis csoportban egyiitt

teljes csoporttal egyiitt, egyontetii mozgas, esztetikus

jatekmozdulatok

esztetikus, egyutemu mozgas,

valtozatos terforma, jatekos
tancmozdulatok

Utohangszerek

dob hasznalata

dob es haromszog
hasznalata

dob, haromszog, cintanyer

egyeni hasznalata/ valtozatosan

z.
8
3
*

"

c/>

Et

- s,

CD
o
(Tl

1 *
3

rr

<

ni,

2.

3
3

jS,

p.

" a.
a.

P3
5.

v.

II
3
rt
I I2
- 3-

45- p

p . ><

2-

rt. rt rt

<

oL

B. p-- 5 3
I
2:
3
P
. N
2. ^ * < 5
05
3 2: B ?r P

_ ft ^

05

rt

rt

o-

3- ft- cn

3,

<

ora ra

P^ s

" 2

ora

era

W 3
P

rt <

a. ^ o! j - -

^1

ora

ft <
p >< N ft
f ft N

5 3" ^P
Ora p , N
< 3 3
p

3,

P:

=2

s
S; N
- 2
P T
p, < PI
P s 3
3

c
2 3
5?
3 ft
IT

7? ft

rt s>r
>r -

3 -

pa

2
eo s- &

O
-1 N
p n
j i ft

r*h

3 ft N ^"
3 **

S- <
5L

J- 05

2 '
3
S

SS

O:

CT"

zr S

5.

N rt

p
rp_ ^ ft3 3
rt- !T ft

-1 S! r?
ft- 05 ai
^^ g*
rt E 8
O?
CL 3 R 3?
ft- ft-

0rt

N crt P N
p 05 1->- S S
N 3
OS O 7? O: rt v ; rt rt_
ft PP
ft
S
rt
1 rr
R 2
P ft
R !
818
rtft ^ ora N5
rt
rt
o^ P
3 rt
3 ft ^
F
5
3 S - 7T
ft- v
5 ft>
s

- j ' ft> ft?r rt- < ft 3

rt ora
3
O
rt
N : D.
0

3-1.
O CL
05
D5 3 < -1
rtrt VI
N N
ft
rt a.

s **P P

3
^ 3
>

05

: 2. ~ O
2:^

a,

s^

?2 2
tra

O N
~> P'

2 ^
3
g-g.

3 ^
05

a
p. p
t, c
^ 3P ^

2.

O era

- o

\
7-

ft

sr
I' r^iI rt
3

rt- 3 *< "

_ (Us

7?

o-

&t Eli

01

~
ora

5S 3
z
< 3 ^
& 3' 3 O: ST P g> 3.

K 2.
- - O- p
:
rt
o oa. gg* 2:05 05'
2. OJ .
<

P
=r *
rt
rt 2' P 3
o> >
<
O
*
g
a 3
(re Ft
3
~

05

3
3 p^
& 3
3 (H<y 7?
a. 3 o
~
o
3
P O P
O
3" P ' P
N

P 5
N
rt- -3
3 rt-

| l

= g. a
3- a- 2.

<w

<

qs.

c 05
n
ft- p- 1
P
Vi
rt 3 05
^
0
5
c: v
P3 PI 2:
^
jiT* rt
55 05
7T "
P v<
a 3

c-

2-
N N
rt p

ft

* 3
3 3
P C- ft

rt

fit

gj f?

ft T3 2
X rt ?

P -

1?

rt
rt c/3
-! N

>

05

7?

q- ><s S
g- R rt
a.
P 5:
rt- rt oft

p rt

-1

OS. -1
p, P

p
5

? "

3"

r, 05

rt 7?
- O

r t

ft

rt;
rt-

rt.

e-

a.

rt S
en P

rt

3 3rt
3

rt
P-

rt >
2.
S
rt- rt
en

W
O

<
N
W
a

cx>

<
rt- N
rt rt

3.
P

rt-

2:g;

rt

rt
o
rt- g

7S 2;
3 rt *P
1
rt '
P C!
rS 8
P rt p
*=L; 3 p N
3 rt
2 N 0
P
N
P

rt 05

g - '> fto
O 2 P- N "3
3 3 05
rt W rt 3. 3-'
P-

05

rn>
00

<
< p
Q. 3 ft
.

P'
O

PI
n N
rt
P P 3>

rt

z
m
<
m

ft

3^3 3
p,

rrt Hp r. - E
3 3
rt
3/ P - a ? 2
rt rt Cfl
cn rt- 7? 3-

P (A

cr

D. SL

rt

3
rt- rt5
o5 i i :

>
r
>
r
O

?o

kozas lesz es addig csendesebben jatsszanak. A gyermekek lassan megszokjakj

hogy amikor enekles van, akkor halkan kell beszelni es lassabban kell tolni
a vonatot is.
A kdtetlen foglalkozas eldnyds a gyermek egyeni kepessegeinek kibontakoza
sahoz, de megosztott, tdbbiranyu figyelmet igenyel az ovondtdl. Amikor
ovono kdtetlen foglalkozdst
vezet, figyeli az abban resztvevd gyermekek reagala
sait, valaszol a kerdeseikre, tisztan, elmenyszeriien enekel, belefeledkezik u
jatekba; vagy egy gyermekkel az dleben jatszik, de ugyanakkor figyelnie kcl
az egesz csoportot is, a tobbi gyermek jatekat, az esetleg kialakulo konfliktuJ
sokat. csellengd gyermekeket. A kdtetlen foglalkozas csak nehany perces e f l
tdbbszdr is ujra kezdddd, de igazan eredmenyes csak akkor lesz, ha a gyermek^
csoport mar elmelyulten kepes jatszani, ha a legkdr tartosan nyugodt, es hflfl
a csoport elviseli, hogy az ovono egy rdvid iddre csak nehany gyermekkM
foglalkozik.
Kdzepsd es nagycsoportban kotelezo foglalkozasokon fejlesztjuk a zenei k f l
pessegeket. A gyermekeket fokozatosan szoktatjuk a kozos jatekra, k d r a l a k l
tasra. A kozepso csoportban 20-25 percig, a nagyoknal, az iskola e l d k e s z i t ^
sekent 30-35 percig tartanak a foglalkozasok.
Az ovond a kotelezo foglalkozast is olyan erdekesen es valtozatosan vezess^H
hogy a gyermek reszvetele - a szervezett forman beliil is - dnkentes legyciM
Ket ev alatt az ovono irdnyito szerepe megvaltozik a kotelezo foglalkozasokoiB
A nagycsoportban a gyermekek egyre dnallobbak lcs/nek es megszokjak, hofF
jatekot szervezzenek az enekfoglalkozason kivul is.
A Program egyetlen nevelesi terulet fejleszteset sem sziikiti le a kotelc/.fl
foglalkozasok idejere. A z ovond szabadon es alkalomszeruen a nap barnu-ly
iddszakaban enekelgethet, jatszhat hangszeren, es jatekot ismetelhet a gyer
kekkel. Kodaly Zoltan gyakran hangsiilyozta annak fontossagat, hogy az iskufl
laban minden nap, ha csak nehany percet is - enekeljenek a novendekek. U g f l
hiszem, hogy az ovodaban mindez megvalosithato. Az ovond, aki szeret e n f l
kclni, valamilyen formaban mindig beleszdheti az enekelgetest a napi cldH
ritmusaba.
A zenei neveles sokfele lehetdsegere nyilik alkalom a csoport napi eleteboiBj
A gyermekek spontan enekelgetese szabad jatek (babaaltatas, egymas enckrlvi
hivogatasa, fozdcske) kozben bizonyitek arra, hogy a gyermekek a d a l o k | H
nem mint tananyagot" tanultak meg, hanem szeretik azokat, bennc c l n o l f
es akkor is felelevenedik a dal egy jatekhelyzetben, amikor az ovond mm
mellettiik.
Fel kell figyelniink a gyermekek enekes tdrteneteire, meseire, onkcntcloi
halandzsdzdsaira
is. Ha a szavakat, kifejezesi formakat, a hozza tartozo gcsztl
sokat dsszerakjuk, rajovunk arra, hogy hallatlanul erdekes jelzeseket, infflj
46

lot ii I iiink a gyermekerzelemvilagarol,elmenyeirdl, szorongasainak okaA | i \k szabad jatekban visszaadja, ujrajatssza a vele tdrtent esemenye. in I i Ivc kimondas egy konkret, megis atvittebb formaja az elmenyek
II. i i". .1/ erzcsek oldasanak.
in pi jatekokban a gyermek sokszor vallal szerepet, d lesz a varli i|l i.l../o meggyfa", mely kiit", kis csiko". Ilyenkor eszebe sem jut,
it i l l . 11'M a jatek megszokott formajatol, mert annak dallama, szdvege,
nye kdtdtt. Mesedramatizdldsndl,
bdbozdsndl
azonban, ahol a
i l viit>\< It in-let a gyermek ismeri, de megfogalmaznia neki maganak kell,
| | | Inl.il I i ilallamot hiiz a mondanivalojara. Inspiralja a gyermeket az is,
M m l i halliak, amikor mar szandekos szorakoztatasi, szereplesi vaggyal
1 Mm.lit; egy emelkedettebb erzelmi hdfokot - legtdbbszdr pozitiv
Jelent, ha a bab enekel. Az improvizaciokban jelentds szerepe van
KtVi'ini< 1 null a dallam aldveti magat a dramai fesziiltsegnek es a szoveg
H I I.U \ iivi-inck.
Mliki''. nirgligyclni, hogy a babjatekban a pozitiv hds enekel, a negativ

11 ukii'.. i n k a ) csak beszel vagy torzza ferditett hangon, enekelve morug.

I||lly.vi Hi. id, hogy amikor a gyermek dallamot improvizal vagy enekelve
|
/ i . n i i ' M i i kiilcinbseget tesz a ,Jatek" kiildnleges hangulatu enekH p ^ i
idennapi prozai beszed kdzdtt. Nem fordul elo, hogy a gyermek
/'.nipmlian, helyteleniil hangsiilyozva hiizna a massalhangzokat es
H I V P " bfs/i-lnc, amikor napkozben kozolni akar valamit.
l l n v k H mini mddszert mas nevelesi teriileten is megtalaljuk. Testnevelesben
wk |Ilmik II. |;iiast segiti, abrazolasanal a mozgas minta a jatekos mozdulat
WillIn'/ II mlalomban az esztetikai erzelmet erdsiti meg, setanal az evszak
ii Ii .ilu-ii al;i. A matematika foglalkozas utan jol pihentet es frissit.
ni||liilki'/.is kcrcteben az enekles csak kiegesziteskent szerepeljen, legyen
l II/
ilcklodes fclkeltesenek modja, a megerdsites eszkdze, de ne vdljek
inrirrt , hogy jelentdsege, erzelmi atiitdereje a mas iranyu tevekeny^ H f y liklnliisi folyamatot megbontsa.
1

47

HETI T E R V S Z E R U E N E K - F O G L A L K O Z A S O K

Kiscsoport
ket kezdemenyezett, tervszerii,
kotetlen foglalkozas
nehany perc

Kozepso csoport
egy kotelezo foglalkozas

20-25 perc

i ulapkeszsegek fejlesztesenek valtozatos modszereihez az alabbiakban

tvuslatot, dtletet, iranymutatast kivanunk adni:
a) az eneklesi keszseg,
b) a ritmuserzek fejlesztese,
c) a hallasfejlesztes,
d) a zenehallgatas teriileten.

Nagycsoport
ket kotelezo foglalkozas

30-35 perc

AZ ENEKLESI KESZSEG FEJLESZTESE

napi enekelgetes, jatek-ismetles

keszseg alakulasa ovodaban a gyermek utanzasi vagyan alapszik.

vakoi i eneklessel kelti fel a gyermekek erdeklodeset, akik fogekonyfUk szerint kapcsolodnak be az eneklesbe. A z ovodaban hallas
Iill|nk a d a l o k a t :

A ZENEI KEPESSEGEK FEJLESZTESE

A gyermek testi es szellemi fejlddese dsszhangban all egymassal. A neV

celzattal megtervezett hatasok bonyolult modon, sokoldaliian formaljak a gft
meket. Talan merevnek es formalisnak tunik, hogy az egyes fejlesztesi ter(B
teket, a gyermek tevekenysegeit mint kiildn reszek fejleszteset targyaljuk.
A gyermek lelki es testi sajatsagainak komplex fejlddeset az egyes szaktoB
letek - a specialis szempontnak megfelelden - meg reszeire bontva is targyal|iilj
Amikor nevelesi es didaktikai okbol erre kenyszerulunk, szem eldtt kell IN
tanunk, hogy a reszfeladatok megmunkalasa dllando dsszhangban van a gyernti
egesz szemelyisegenek fejlddesevel.
A zenei kepessegek fejlesztesenel is kiildn beszeliink ritmuserzek- es hultfl
fejlesztesrdl, holott az a ket keszseg mindig egyiitt fejlodik. A neveldi iM
tudatossag, a modszerek reszletes targyalasa soran elmeletileg
kidolgo/fll
tudomanyosan megalkotott gondolatrendszerek
a valosagban egyszerre vanill
jelen. A neveles gyakorlataban, a gyermek cselekveseiben, megismeresi tea
kenysegeiben ezek szerves egyseget alkotnak.
Az ovondnek meg kell ismernie a szakemberek altal kidolgozott e l i i i g k l
rendszereket, amelyek ismereteben munkajat tudatosan, logikus indokok nly
jan tudja majd megtervezni. A z ovond a gyakorlat kozben a jelensegek <S%m
fiiggeseit megerti, a gyermek viselkedeset, reakcioit dnmagaban elemzi es M
megfelelden valtoztatja nevelesi eljarasait, modszereit.

I 6v6nd enekel, bemutat, mintat ad,

i gyermek megfigyeli, emlekezeteben elraktarozza es reprodukalni
l'i(>h;ilja.
\
I
uuinzashoz eloszor pontos halldskepzet
sziikseges, azutan a
Ii/Ai I (nem ludatos) iranyitasanak helyes mechanizmusa.
A kettd egyiittes
ii./ta enekles.
I l l H ' k Ir
|| i keszseg fejlddesehez sokszori ismetles, sokeves gyakorlds
sziikI / i 11 ll kell szem eldtt tartanunk a tenyt, hogy a gyermekek jatekn rlvcsen enekelnek. A z ismetles sematikussagat eltunteti a jatek
IIKI
i lesziiltsege.

M l

hi i s

" 1 nek lest segiti, ha:

ertelmi es fizikai adottsagainak megfelelo rdvid, kis hang itillokni i initnnk. A nagy hangterjedelmii dallamokat csak kdrul' ' ' i l ' HI, i-set leg jo ritmusban, de hamisan enekelnek a gyermekek.
Ill i|i ili linn dallammotivumokat meghallani es utanozni is kdnnyebb.
/. /.
Iianyjiiagassdgon enekeliink, ez a kiscsoportban d-h a nagyoknliil hangok kozdtti hexachord hangterjedelmet jelenti. A kezddlumj-keszlete alapjan kell megvalasztanunk. A szd tengelyen
II ' i ' in; s I m; s-m-d). ahol a szd sokszor fordul eld es onnan
h Ii legjobb a .vzo-nak az egyvonalas a-t hasznalni.
11

1 , 1

1,1

I I

4X

irt

49

ir iivctclere. Jo fejlesztesi mod ehhez, hogy a dalt (tdbbszdri ismetiiui^.asabban, hoi melyebben kezdjiik el.

A m-r-d dallamoknal szinten az a kezddhang ajanlatos:

Suss ki, nap,
m

Siiss ki, nap,

Amikor ket olyan dalt enekliink egymas utan, amelyek s-m es m-d hangokolj
mozognak, nagyon kell figyelniink a ketfele terc tiszta intonaciojara, ha mind
kettdt azonos hangon akarjuk kezdeni.

|fkt'l|iil

Jf

52*
a

fisz

fal

a - la...

esz

Suss, ki, nap,

A kezddhang tehat azonos marad, de a terclepest lefele a kisterc eseuUii

magasan, a nagyterc eseteben melyebben kell enekelni.
Kdnnyebb egy tonalitasban megmaradni, es a s-m hangkdz utan ugyan.i/l
a mi-t hasznalni a m-r-d-val kezdddd dalnal is.

fisz

I) d I nil
fisz

vegig

1 dull
nniivumokat hoi magasabban, hoi melyebben kezdjiik, es azt
. nvci mckek. (A kezdo magassagok kdzti elteres he legyen tiil nagy.)

fisz

fal a - la...

f
nagy terc

kisterc

<

vegig

a/iilan:

fal a - la...

siit a

nap!

gyermekek:0- da - kint

siit a

nap!

d
Mm

Hasznos, ha a gyermekek a jo relativ hallas erdekeben iddben megszokjall

hogy ugyanazt a hangkdzt vagy dallamfordulatot magasabban es melycblwl
is el lehet enekelni. Tehat ha s-m es m-r-d dallamokat enekeliink egynfl
utan, ketfelekeppen indithatunk: azonos hangrdl, vagy azonos tonalitasbB
maradva.
Gyakori eset," hogy a gyermek mas hangmagassagon kezdi a dalt, mini
az ovond, es vegig ki is tart mellette. A gyermeket meg kell tanitani a k e H

50

1.
l.i

kint

0 '

siit

51

nap!

a gyermekek ugyaniigy