i is azt, hogy a z a z o v o n o ne tanitson eneket.

A z ovonoknek egy resze batortalan, gatlasos,

i 'i s/ep hangja, nem mer enekelni, kulonosen, ha egy nagyon j o l eneklo o v o n o kozeleben d o l Inkiibb tovabbkepzesen vegyen reszt az ovono, kerjen segitseget, gyakoroljon valakivel egyiitt,
I n egy kicsit halkabban, de ne engedje k i a kezebol azt a neveldi lehetdseget, amit a zenei
I / i Inn- es szemelyisegformdlo ereje jelent. Elszigetelodne, kimaradna a sokoldalu fejleszte in-, ha egy heten csak ketszer 30 percre egy masik szemely jonne be eneket tanitani. HelyetteI | |ak kiveteles esetben lehet szo, a m i k o r egy kepzett, j o neveloi kepessegekkel rendelkezo
I 11, /cnei szempontbol szorul segit?egre.

Harmadszor:

Q
^ a
B8 A
m
f-^

ovono:

^ ^ be

'

O-da-kint

siit a nap!

Kesobb
ovono:

,
O-da-kint

siit

a nap!
I >.l HALLASU GYERMEK

A z ovono hangszalai nehany ev utan'a beszedtdl megkopnak, raeglazulnak,

es az ovonot mar farasztja a m a g a s " enekles. N e felejtsiik el, hogy h a ml]
20-40-60 evesek vagyunk is, a gyermek, akivel foglalkozunk, mindig 3-6 e v e l
az 6 hangszdlainak pedig a c-c' magassdg felel meg.
A dal hangulata es hangszine is megvaltozik, ha melyen enekeliink. Nenl
kozdmbos szamunkra, hogy a dal milyen erzelmi hatast valt k i a gyermekbfil
Ezert az ovononek - meg ha nehezere esik is - magasan kell kezdenie a dalokatf
H a az ovono nem biztos a helyes magassagban, hasznaljon segedeszko/l,
Adja meg magdnak a kezdohangot hangvillaval, hangsippal, hegedun, furulyan
vagy xilofonon. Hangszerrol nem k o n n y i i atvenni a hangot, azt gyakorolm
kell. A segitseg mindig csak az ovononek szol, a gyermekek mar az ovond
enekebol vegyek at a kezdo magassagot.
3. A z ovono mutasson jo pelddt, mindig enekeljen tisztdn, szep szovegkiejteM
sel, elvezhetoen.
A z ovono j o peldaja egyediil meg nem eleg a gyermekek tiszta eneklesehe/;
azt szoban is javitani, ertekelni kell, idonkent buzditva oket az eneklesre, n e h l
visszafogva a hangerejiiket.
Torekedjiink az egyontetii, kozeperds eneklesre, a j o l artikulalt, szep szovcgl
kiejtesre, a tiszta enek es a mozgas egyiittes j o megoldasara.
A z enek-foglalkozasokon sem a jatekhoz, sem az uj d a l tanitasahoz nem
haszndlunk hangszert. Fdlosleges tamassza valna, a m i meggatolna a gyermek
onallo eneklesi keszsegenek alakulasat. A t u l hangosan eneklo ovono ugyan
ilyen felesleges segitseg, mert csak a sajat hangjat hallja, nem tudja ellenori/nl'
a gyermekek enekleset, nem hallja, hogy a gyermekek kozt k i morog, k i t k o l
javitania. A gyermekek hozzaszoknak a segitsegehez, nem halljak a sajat haniilj
enekiiket, tehat nem is tudjak azt javitani. A gyermekek aktivitasi kedvet e l
vessziik, ha helyettiik enekeliink.
I'ofobekben fclvctodott a kerdes, nem volna-e helyes a muzikalis, tisztdn eneklo ovonokkel tanill.iliil
a / dncket egy mdsik csoportban is? Erre hadd valaszoljak a gyakorlat tapasztalataval - tobli mini
2S0 fdvarosi es 150 videki ovodat latogattam meg, es sokszor a vezetok mar elore mentegettek eg) M
Icai tirsukat, bogy nines hallasuk, nem tudnak tisztan enekelni. Osszesen csak ket esetben j a v a s o l t i l l i

52

k m e k e k kiilonbozo zenei elmenyekkel jonnek az ovodaba, adottsagaik,

i 11 /ckenysegiik es fogekonysaguk k i i l o n b o z o . Alapveto tetelkent kell eli l i i i n i k , hogy minden gyermek zenei halldsa fejlesztheto. A z eredmeny teri' .en fiigg a fent emlitett tenyezoktol. Vannak gyermekek, akik mar
nicves k o r u k b a n tisztan, csengo hangon enekelnek, es van gyermek, aki
6v alatt csak lassu fejlddessel, szandekos odafigyelessel es gyakorlassal
l i i i n i s enekles o k a lehet - kulonosen kiscsoportban es a kesobb ovodaba
In gyermekeknel - a gyakorlatlansdg, a m i abbol adodik, hogy a'gyermekiH in volt meg modja enekelgetni, kornyezetetol nem szerzett ilyen elme|t. A gdtldsos, zarkozott, szorongo gyermek batortalanul es hamisan, vagy
Ifiili'm nem enekel. N e m mer enekelni, akinek csiinya, rekedt vagy mely
mja, cs hallja, hogy az mas, mint a tobbieke. Mas hangon, neha magasabban
eliK-k az olyan gyermekek, akik nagyon lelkesek, tiilsagosan magabiztosak
\ . i n hangosan enekelnek, hogy nem is halljak hogy mast enekelnek, mint
>hick. Ritkabb eset a fiziologiai indok, a csokkent hallds vagy a hangkepzo
i fijlodcsi rendellenessege.

i latjuk, a hamis eneklesnek a kiscsoportban nem annyira zenei, mint

hi' lejlodesi, egyeni kiilonbozosegeken alapulo okai vannak. A nagyobb
llickckkcl, akiknek valoban zenei javitasra v a n sziikseguk, ktilon, egyenileg
M foglalkoznunk.
. import es a hamisan eneklo gyermek viszonya az ovonotdl fiigg. A gyer|k Jo kapcsolata sokat segithet a tiszta enekles kozvetett javitasan. A gyeri' I ludnia kell, hogy 6 m e l y e n " , kicsit maskepp" vagy m a s hangon"
I I / l nem mint szegyent, hibat, testi fogyatekossagot fogjuk fel, hanem
' n ilmeneti allapotot. 0 is tud majd tisztan enekelni, nemsokara 6 is
i in dnekel majd veliink." A gyermekek ne hiizodjanak el morgos tarsukn alljanak melle, segitsek. H a fejlodest tapasztalunk, a csoport elott
11nl meg oket, es a csoportot is, a k i hozzajarult a kivant valtozashoz.
ii biiszke az egesz csoport arra, hogy a regebben morgos hangii gyermek

53

mar tisztan enekel. A hamisan eneklo gyermek mindig enekeljen egyiitt a csoJ
porttal, sohase akadalyozzuk meg rcszvetelet. H a egyiitt enekelhet a tobbiekkoj
kedvet k a p az enekleshez es szivesen vallalja a javitgatast is.
Megemlitenek nehany fejlesztesi modot az egyeni foglalkozashoz.
U l j i i n k a gyermekkel szembe (lehetdleg mi is k i s szeken, hogy az a r c u n i
egy magassagban legyen vele) es egy nagyon sokszor enekelt, k o n n y i i kis dam
enekeljiink egyiitt: lassan, tagolva emeljuk k i a magasabb es melyebb h a n g o k a l
Jatekos mozgas kozben fogjuk meg a kezet, vagy ha mellettiink a l l , tegyili
tenyeriinket gyengeden a hatara. Ogyeljiink ra, hogy laza, elengedett i z m o k k a |
alljon, figyeljiik nem szorul-e gorcsbe a keze a felelemtol? A termeszetes vise
kedes, a jatekhelyzet (pi. baba-altatas), a nyugodt hang, a baratsagos viselked
megnyugtatja a gyermeket; az enekelgetes maga is oldja a fesziiltseget.
1

M a s k o r egy kis dallamreszletet enekeljiink, amit a gyermeknek utanozn

kell. Barmilyen szoveget illeszthetiink a m o t i v u m o k h o z . Szemelyesse es erd
kesse teszi a jatekot, ha a gyermek nevet enekeljiik:

\1

f N J l ^ a n J i J~J J
Hej- jas

Ta -

bo - ri

F e - ri

Ke-le-men

Haj-nal- ka

Pi - ros - ka

A gyermek utanunk enekii, valosziniileg mas magassagban, esetleg mas dallani

mal. Enekeljiik most m i ugyanazt, ugyanabban a magassagban, kesobb m a g i
sabban, mint 6. V a n ugyanis olyan tipusu gyermek, akinek a hallasa es h a n r
egy bizonyos magassagra van beallitva, annal se melyebben, se magasabba
nem tud enekelni. H a egyszer is sikeriil kimozditani a megrogzott, m e g s z o k o |
magassagbol, a k k o r enekleset mar konnyen javithatjuk tovabb.
Talalunk olyan gyermeket, akit kifejezetten zavar, h a azonos hangmagas
gon enekeliink vele. Peldaul, ha melyen enekii vissza a motivumot es mi
ugyanolyan melyre ereszkediink, meg melyebbre csiiszik a hangjaval. A z Wyi
gyermeknek az azonos hangrezges fizikai kellemetlenseget okoz es szinte tiirol
metlen, ideges lesz tole. Ebben az esetben nem az egyeni foglalkozdst kol
szorgalmazni, hanem a csoportosat. A szamtalan kozos ismetles termeszeB
folyamatara kell bizni a gyermek hallaskepzetenek atallasat.
54

A legkisebb eredmenynel is buzditsuk, bdtoritsuk a gyermeket, de soha ne

ndjuk, hogy tiszta es szep volt az eloadasa, ha a gyermek hamisan enekelt.
v i Meket veszti a dicseret, a m i k o r majd a tenyleges javulasnal mar i n d o k o l n li.isznaljuk. A gyermek ugyanis altalaban jol hallja, ha valami hamisan
nl. meg ha 6 maga nem is tudja tisztan enekelni. Megmondja, ha mas vagy 6
iv./ul enekelt, de a pontos, tiszta enekleshez meg nem tudja beallitani hangiil.im.ik automatizalt izommozgasat. A javitashoz tiirelem es pedagogiai optimums sziikseges.
\/tan eneklo csoportot allandoan ellenorizni kell, ugyanis a gyermekek
tyiitt tisztdn enekelnek, de egyenkent sokszor hamisan. Ezert alkalmat kell
ml az egyeni eneklesre is, kozepso csoportban meg csak onkentes jelentkezes
Ipjdn, nagycsoportban azonban mar rendszeres szoktatassal, egyeni fejleszl l c l . Peldaul enekeljenek a gyermekek korbeallva, m i pedig jarjunk korbe,
[klcsit minden gyermek mellett alljunk meg, hogy meghalljuk, k i az, akinek
iHjtl kesobb segiteniink kell. Vagy a jatszo, forgo korrel haladjunk ellentetes
nyban, es lehajolva figyeljiik, hogy k i az, a k i melyebben vagy hamisan enekel.
irlekeljiink azonnal, inert lehet ez a gyermeknel atmeneti rekedtseg vagy
clmetlenseg is, csak magunknak jegyezziik meg, kivel kell ktilon is foglalunk.

/ iskoldig minden gyermek tanulja meg az onallo, tiszta enek.lest. A meg/elitoen tiszta eneklest azok is, akiknek a zenei fejlodese lassabb volt.
1

fnek lesi keszseg fejlddesenek fokozatai:

A gyermek egy-egy reszletet, a d a l veget vagy egy motivumot
enekel (az ovono vagy a tobbiek eneklese utan).
A gyermek az ovonovel egyiitt, illetve mindig kicsit kesobb, de j o
hangmagassagban utanenekel.
A gyermek az ovonovel es nehany tarsaval egyiitt, koriilbeliili
hangmagassagon j o ritmusban enekel.
A gyermek a csoportban, tarsaival egyiitt tisztan enekel.
A z ovono kezdes utan abbahagyja, a gyermekek egyiitt, onalloan
enekelnek, megtartjak a hangmagassagot es tempot.
A gyermek onkent, egyediil is k i v a n enekelni, masok elott: mar
majdnem tisztan, szep szovegkiejtessel.
A csoport (es ezen beliil nehany j o b b hangii gyermek) maga kezdi
az eneklest, vegig j o magassagot tart es tempot sem valtoztat.
A gyermek egyediil valaszt dalt, amit megfeleld magassagban, j o
tempoban enekel, a dal -jellegenek megfeleloen, halkan vagy
hangosan, gyorsan vagy lassan, szep szovegkiejtessel.
55

A betanult dalok tiszta eneklese mellett nagyon fontos a gyermek sponl

szabad enekelgetese. A z improvizalas minden fejlddesi szinten megjelcn
mindaddig, amig a gyermekben k i nem alakul egyfajta gatlas, a m i k o r m
szegyell dudoraszni es azt hiszi, hogy csak az egyiittes enekles a szep. Rajtunk
o v o n o k o n a l l , a mi helyeslesiinkon es peldamutatasunkon mulik, hogy van
kedve a gyermeknek 5-6 eves koraban is enekelve beszelgetni, babozni, d u d d
gatni.
1

A RITMUSERZEK

FEJLESZTESE

Ovodaban a dal es jdtekos mozgds egyiitt el, a nepi jatekok egysegeben magatl
ertetddden jelen van. A z ovodaskoru gyermek ritmuserzeke tehat - egy allandl
zenei tevekenyseg litjan - spontan es tervszeruen fejlddik.
1. A z egyenletes liiktetes,
2. a d al ritmusa,
3. a ritmusmotivumok,
4. a dal tempoja,
5. a d al kettes luktetese, hangsiilya, mind benne v a n a dalbaij
az enekles egyidejiileg mindegyiket magabanfoglalja. A kiemeles oktatlj
celbol tortenik, az egyes reszteriiletek aprolekosabb kigyakorlasa miatt, a k f
Ion bozo kepessegek fejlesztese erdekeben.

AZ EGYENLETES LUKTETES

A z egyenletes liiktetes a mondokak, dalok szabalyosan ismetlddd siilya.

gyermekdalokban a negyed, tehat a jatekokat kisero minden szabalyos moz
(lepes) a negyed luktetesnek felel meg. PI.:

56

M # fnhiiniaiossdgdt enekles kozben a jatekos mozgas erdsiti meg. K i kell

II H 11 < 11 k II nycrmekben azt a kepesseget, hogy a liiktetest hosszii id on keH | 4 i r / / o . Ennek erdekeben a dalokat egymas utan sokszor, folyamato f f l i i K k iii.in/asi kedvet azzal fokozzuk, hogy az ismetldddmozdulatoknak
m jti, hihi iiilmik. A gyermek barmilyen jatekhelyzetbe mindig szivesen
Ml iimi'iii I la a mozdulat, cselekves ertelmet kap, a k k o r nemcsak mechaniWjRWU'h inozdulatsor, hancm mosakodas, fesiilkddes, s/italas, szarnyI j l l l , i '(ipri'des stb. lesz a a karlendites es a hajlongas. Ugyanennek a
^ h l l H i k ii k i i l o n b o z o jatekokbantdbbfelcjclcntese in lehet.
I- i< niof-etesnek:
(hokires,
kmdertilolas,
kalapacsolas;
n i . n|n i. .in l
k acsaszarny-csattogas,
k a ticabogar-repkedes,
sas-repiiles;
HplAmiiik
< niUinyer-jatek,
/
<hoior6s,
k islibak gagogasa,
,
piii-acsa-siites, lapogatas stb.
^LWk gii/diif' lanla/iaja kifogyhatatlan a jatekhelyzetbdl fakado mozdu||||Mlillii'<>ikiii A niozgasok ne vdltozzanak tillgyakran: kettes motivumonlon at) vagy akar az egesz dalban vegig ismetelhetd ugyanaz a
In) n i ' ' I ' M l i |>e/ik-k a/ok a jatekok, ahol a szoveg miatt minden motiK | | Vdlln/ik .i uio/g;is. PI.: ,,Feher liliomszal".
57

A kicsinyeknel eldbb a z o k k a l a teslmozdulatokkal ereztetjiik meg a liiktet

melyeknel a test nyugalmi dllapotban van. O l n e k vagy allnak, es mozdulatc
csak a vegtagjaikkal vegeznek.
A legkisebbeknel az ovono maga jatszik, 6 iranyitja a mozdulatokat, es
vagy ket gyermeket bekapcsolva a jatekba, a liiktetes szerint vezeti a kezfl
Lassan a gyermek atveszi a liiktetest, es az ovono segitsege nelkul is annak nie|
felelden mozog. A haromeves gyermeknek nehez a csoporttal egyiitt mol
ni, mert d meg a sajat mozgastemppjahoz ragaszkodik, es nem kepes a/.i
sokhoz igazitani.
A kozepso csoportban a gyermekek mar biztosan mozognak, kepesek kdr
jarni, egymashoz alkalmazkodni. A kdrbejaras sajatos testtartdst ig6n
a gyermek a kdrben nem eldre lep, ahogy altalaban megszokta, hanem
j o b b r a fordul es arccal felig az eldtte jaro fele nez. H a ezt megszoktak, a
szabalyos, kerek formaju lesz.

I H111n >t-n alkalmas a liiktetes megereztetesere. A korjatek a kozepso

i n 11 i n mind nagyobb szerepet kap. A z egyenletes liiktetes megerzeset
mo/dulatot h a l l a n i " is lehet (taps, koppantas, erds lepes, labiitdgei l l ' i \s inger es a kemenyebb mozgas egyiitt erdsiti a zeneben
It ii y.i 11 I.I i < >s, cldre vivo liiktetest. Egyenletes liiktetesnel sziinet alatt is
h L II iiipsohri!
Ii
i

" f e j l e t t e b b mozgaskeszseget jelentazorej nelkiili jarases ater/dnlatok. A nagycsoport az egyenletes liiktetest esztetikus, egyMi
c . i s s a l emeli k i .
*.'/. nvolcaddal indulo d a l o k n a l vigyaznunk kell a kezdd tempora, hogy
p !ii'v> n lassii, mert a k k o r a gyermekek a nyolcadokat erzik egysegnek

In Ives lepes

l i . l y i c l c n lepes

;|MtKAh

n n n

En

tern

kis ker - tot ker- tel -

j""J~"J

J]

:
,

J^

IS DAI.OK RITMUSA

11 >I> es rdvidebb egysegek iddbeli egymasutanja. E z a gyermek n i s/.avak ritmikus tagolasaval egyenld. A magyar gyermekdalban
iin ii rev :./.6tag esik, kivetel meg a magyar nepdalban is ritka.
11

I K HfVilnura egy hang

K e t hang egy szotagra (hajlitas)

d

(\

em) ri

jn

5X

J 1

bor - so

E n k i - csi- ke

va -

gyok

J J

J J J J

59

A m o n d o k a k es gyermekdalok ritmusa egyszeru, legtobbszor negyedekben

es paros nyolcadokban mozog. A negyed sziinet a szavak ritmusanak megfelelden illesakedik a motivumokba. Felhang keves van, es azt is neh6z lenne
elddnteni, hogy csak a lejegyzd irta vazlatosan a J
^
-et
J
-nek, vagy csakugyan ket teljes negyed ertekig tartott a szotag. A magyar nyelv
hosszii es rdvid maganhangzoinak variaciojaban termeszetes a szinkopa megjelenese, es nem jelent nehezseget a gyermekeknek sem. A kdvetkezd ritmusok
a l e g g y a k o r i b b a k a g y e r m e k d a l o k b a n : J J"DJ J , d e r i t k a n J>J J>
mondokakban neha J"3 J J"S J ritmus is eldfordul.
A dalok ritmusat csak a k k o r kezdjiik megereztetni, a m i k o r a gyermekek az
egyenletes liiktetest mar teljes biztonsaggal erzik es az ovono segitsege nelk
is pontosan vegrehajtjak. A dalok, a m o n d o k a k eneklese, mondogatasa kdz"
eloszor tapssal emeljuk k i a dalok ritmusat. Valamivel lassabban mondjuk
mint maskor, hogy a tagolodast a gyermekek megfigyelhessek es kovethessek.
Eloszor olyan anyagot valasszunk, amelynek indito motivumaban valtozatosan
fordul eld paros nyolcad es negyed.

11 u lendites, ujjmozgatas). A nagyok lepessel, a kisebbek jatekos formaban szo | i ik kal es ritmikus mozdulatokkal is hangsulyozhatjak a ritmust.

( K i s kacsa)
Hap

hap, hap,

hap,

hap

userzek fejlesztesekor a szunetnek vildgos ertelmet kell kapnia. A gyerek a dal ritmusa alatt is erezzek az egyenletes liiktetest.

Kis

ka- csa

fiir - dik,

Kipp, kopp,

it

-|

k a - l a - pacs

A z egyforma negyedeknel vagy nyolcadoknal a gyermek nem erzi a negyed es

a paros nyolcad viszonyat:

PI.: Jo

JJ

I J J J J I J J J J

J J J J I
tan- cot jar-junk.

paj - ta - sok,

sor-ba all-junk,

tar - ka fu - zer

vagy:

I j

E - ni - pe - ni,

rm

i J J J J

ju - pi - te - ni,

e - fer-ge - fer,

i J J

J, J i

gu - mi - ne - ni.

A ritmushoz sokfele jatekos mozgast hasznaljunk. Reszben olyan mozdulatoka

gyakoroljunk, amelyek akusztikusan is segitik a ritmus megerzeset (laps,
kopogas), reszben olyanokat, amelyeknel csak lathato es erezhetd a mozgAl
60

r.
Suss

fel

nap,

fe -

nyes

nap,

\. let eleinte hasznos a d a l ritmusatol elterd mozdulattal mutatni, hogy

11- K audi, e s e z t a g y e r m e k e k m o z g a s u k k a l i s e r e z z e k . p l . :
1

J J

Ink1.1. .

PI,
taps
vagy:
terdiitogetes

J
x

J
x

I J
x

IJ

i
dobbantas

IJ

.x

I
dobbantas

vagy:
dobbantas
labfejjel

I u szoveg, a dallam es a ritmus dsszefonodo egyseget alkot. E b b e n az

HH-II a gyermeknek gondolatban szet kell valasztania az alkotoelemeket es
tk I 61 az egyiket kell kiemelnie.
^ ballott ritmust a gyermek a belsd hallasaban megfigyeli, megjegyzi,
ttluisonlltja mas ritmusokkal. Kivalasztja a szdveghez pontosan illeszkedd
Wos ritmust.
A tla Hclismerest modszertanilag fokozatosan epitsiik f e l :
a d a l (vagy mondoka) ritmusat csukott szajjal, hiimmdgve mondjuk
(dallam nelkiil);
egy jatekmozdulattal segitsxik a gyermek emlekezetet;
mas daltol tipikusan elterd jellegzetes ritmusu dalokat valasszunk
ki;
tapssal, dobolassal vagy mas hanggal (lassan es tagolva) emeljiik k i
a ritmust;
fogadjuk el, h a a gyermek egy hasonlo ritmusu dalt mond, de mutassunk ra a kettd kiildnbsegere;
*
elegedjiink meg azzal is, ha a d a l egy belsd szdvegreszletet jeloli meg
a gyermek, ahol raismert a d a l r a ;
\
felismeres utan mindig enekeljiik el a dalt egyiitt, hangosan kiemelve
a dal ritmusat.
i m c k d a l legkisebb zeneileg dsszefiiggd egysege a motivum. A gyermek
|6sen megerzi a zene legkisebb formaalkoto elemet, jatszik vele, a motikai osszerakja, szetszedi. A z ovono ehhez valtozatos mintakat, peldakat
t. K i t u n d eldkeszitd jatek a motivumegysegek megereztetesere, a m i k o r
rmekekkel egy j o l ismert dalt ugy enekeliink, hogy egyik motivumot az
". nuisikat a gyermekek eneklik folyamatosan (vagy fiuk es lanyok felll\a) latekmozgassal vagy kdrjatek k d z b e n a gyermekek j o b b a n erzik az
Ifiiilrles liiktetes tovabbvivd erejet es kdzben csak a valtasokra kell figyelnidk.
I MKiiuldkaval

r~m

0.: K i - ug- rott

Nehez feladat a gyermekeknek a dalt magukban enekelni ligy, hogy csak a r

must hangoztatjdk. A szoveg elvalasztasa a dallamtol mar elvont gondolkod
igenyel, ezert ezt csak fejlett ritmuserzeku nagycsoporttal gyakoroljuk.
A belsd hallasra es vilagos zenei emlekkepekre tamaszkodik a ritmuseral
fejlesztesnek az a modja, amikor a gyermekeknek enekles nelkiil, szoveg nclkUl
hangoztatott ritmusrol kell felismemiiik a dallamokat. A gyermek e m l e k e z e t l
62

Ink i.-ics

J J

J J J J J
0

l) - ta - na a

ICS

a gom- b o c

Gy.:

m o l - nar,

f a - zek - b o l ,

j"

-T]

Gy.: fa - it - kas - t o l .

J
63

stb.

Visszhang-jateknak nevezzuk, a m i k o r az ovono egy ritmusmotivumot elotapsol

es ezt a gyermekek pontosan utanozzak. A ritmus-visszhang jatekos es kdnnyflj
ha a gyermek nem csak a tapsot utanozza, hanem a m o t i v u m o k h o z kis s/o
vegeket is hozzamond. A m o t i v u m ket / -es iitem, tehat a m i kitalalt motivuj
maink is ilyen hossziisaguak legyenek.
PL:
2

n
ovono:

0 - da - kinn
r

ovono:

rz

siit

nap, gyermekek: o -

rz J

csi-pog-nak a ma- da - rak,

da - kinn

J J J J

gyermekek: csi - pog-nak a

siit

a nap,

J~l

T '

J
j

JJ

"

rz

n
j

f 3

J <>

J3

J:

- r - j

64

nehezebb

J~D

it

it

it

i^

it

it

J-J

it

it

stb.

J
ma- da - rak.

A nimusmotivumok szdvege legyen a kdrulmenyeknek, kdrnyezetnek, hanlllluluak megfeleld. (Reggel, delutan, nyaron, telen stb.) Kezdetben tervezziik
v , Irjuk le eldre a motivumokat, es csak kesobb - ha mar a gyakorlat benniink
In ki.ilakitotta a motivum egysegenek az erzetet - improvizaljunk szabadon.
issuk a ritmusokat: 5-6 k i i l o n b o z o ritmus utan ismetlddjek csak meg
)< cli>/() ritmus.
A Irgkczenfekvobb szovegek azok, melyeket lepten-nyomon hasznalunk,
I Mimustapssal kdszdnes, visszhang-gyakorlas, a gyermekek nevenek tapsoMkii ill obbi az egyeni munkat segiti.
I A koszdnest is lehet valtozatosan tapsolni, p i . :

Nehezebb az a motivum, amelynek a vegen nyolcadpar a l l :

r*

if

.H

J D J

Egyszeriibbek azok a motivumok, amelyek a n y o l c a d o k valtakozasaraepulnck

vagy szimmetrikus belsd elrendezesiiek:

-T3

t N/.iinctek beillesztesenel is a fentiek ervenyesek.

I .

'

Jo

reg - gelt

k i - va - nok!

Jo

reg- gelt

Szep j o reg-gelt

Jo

k i - va - nok!

r m
J

k i - va - nok!

n n

reg - gelt, gye - re - kek!

A MI i n n . m o t i v u m o k szdveget mindig kiserje mozgds es hang (taps, kopogas,

hogy a ritmus a gyermek mozdulataiban is ervenyesiiljon, es a zdrej
ifANlIsi- a ritmusegysegeket.
I %wA ttf I'lvmlithun

65

A motivumokat egymas utan, folyamatosan kell hangoztatni,

egyenletes liiktetes erzese vegig alapot adjon a visszhangjatekhoz.
Belsd hallasban a liiktetes erzese
Ovono:

Hi-de- gen fiij a

JPNI

Gyermekek:

J
szel.

J .

Di-de-reg a

fa-le-vel,

H i - de - gen

fuj

J J J J -n

szel,

J
J

Di- de - reg a

fa-le-vel.

Helyes:

'
J

F3

J""3

Hibas:

-H-

LCKTETES

ES

RITMUS

OSSZEKAPCSOLASA

n|oiil..iii egy evig az egyenletes liiktetest gyakoroljuk, a kozepso

- a ritmust hangsulyozzuk, nagycsoportban a kettdt egymashoz
II. ly.viiiastol megkiildnbdztetve es dsszekapcsolva figyeljiik meg.
v elejen k i i l d n ismeteljiik az egyenletes liiktetest es k i i l d n
l i n n a dalok ritmusanak erzekelteteset. A kdvetkezd foglalkozasokon
liin umlatjuk be a kettdt, ugyanazon a dalon vagy mondokan.
Ii'b". liilielcsesdalritmuskuldnbsegenek megfigyelese:
l i i . soportban jatsszuk, a csoportok egymas utan enekJik vegig
.1 ' k i l l , az egyik az egyenletes liiktetest, a masik a , d a l ritmusat
' moli k i .
,
\t csoport k i i l o n b o z o mozgassal (tapssal, kopogassal) enekii
< r v nt t a dalt, es egyszerre szdlaltatja meg az egyenletes liiktetest
' i dal ritmusat.
i

A I'V. i nickek egyenkent enekelnek es az egyenletes liiktetest vagy

' ' l . i I ritmusat emelik k i . Lehet k i i l o n b o z o ritmusjatszo hangszert
i keziikbeadni.

A m i k o r eloszor prdbalunk visszhangot tapsoltatni a gyermekekkel, allal

veliink egyiitt akarjak tapsolni es mondani ugyanazt a motivumot. Iddbe
amig megertik, hogy a ket motivumnak egymas utan kell elhangzania, I
meg kell figyelni es csak azutan lehet utanatapsolni.
Fontos az eldbb emlitett valtozatossag es a kis elteresek bemutatasa, n
pontos megfigyelesre szoktatja a gyermeket. Nagycsoportban a motivmnjd
odaig fejlddik, hogy a gyermekek maguk is kitalalnak ilyen egyszeru mo
kat es dnalldan eldtapsolnak a csoportnak. K u l o n o s e n lelkesiti a gyermc
ha a felelgetest jatekhelyzetbe illesztjuk, p i . : egy hegyrdl j d n a vis;./
az ovono a fdposta, dk a taviratvevd allomasok; az ovono a fdldi (iralM
dk a raketak, a k i k az iirben a jelzeseket veszik; az ovono a taxikd/|>oiil,
a taxisofdrdk, akiknek U R H - v e v d j i i k van stb.
Regebben attdl feltiink, hogy a gyermekek feleslegesen tanulnak meg
szakkifejezeseket, elvont fogalmakat, p i . az egyforma, egyenletes liikb i !
a ritmust. M a mar tudjuk, hogy a gyermekek ennel s o k k a l tdbb fogalo
megismerkednek es ezek a szavak nem jelentenek szamukra inegtor'
A lenyeg az, hogy a gyermekek kozvetlen tapasztalatbdl, sajat tevekenS
alapjan ismerjek meg,fogjak fel, ertsek m e g a szdt, afogalmat. Peldaul a in

66

I' 11

1 , 1 , 1

A z ovono erzi ezt a pontos liiktetest, aminek alapjan a paros nyolcad..

szabalyosan szolalnak meg. Hibas, ha az egyik nyolcad megnyiilik, a m |
megrdvidiil.

P|Hl
p a r megnevezese egyszerunek tunik, pedig a hang terben erzekeliiI' i I . I k n o . A gyermek a gyakorlassal, szemleltetessel megis kdnnyen

J J J J

-n

hogy

K . i gyermek enekel egyiitt, vagy kiilonbozo hangszeren jatszik

(i I'vermekek hangszine kiildnbdzzek egymastol), az egyik gyerIII. k a z egyenletes luktetest, a masik a ritmust szdlaltatja meg.
\ ",>'.iI erzi az egyenletes luktetest (kdroejarnak vagy iilnek
I n labukkal kopognak), kdzben a dal ritmusat tapsoljak.
11 nek korbejar es kdzben a ritmust tapsolja vagy dobolja.
1

i l o k o z a t nem kdvetelmeny, es csak nagyon fejlett nagyesoport" it Ik >.-.- in i k vele, mert ez mar a ritmus-ketszdlamusag eldkeszitesenek
1

l;i - lunk, se -

le

csii - csii -

J
J

J
J

ta -

lunk,

egy"

kis

domb- ra

J"

lunk,

csiiccs!

J
J

\
A visszhangjdtek jdrds kdzben ugyanugy ketszolamusag. H a j o l megvizsgaljuk,
ez mar a haromszolamusagot is magaban rejti:

PI.

Jaras:

*
J

ovono:

Jut -

ka,

ne

gyermekek:

it

it

J
J

rz

jt

it

it

it

Jut-

ka,

si - ess!
it

ne

si - ess

it

it

ii

Fe - r i , hiizd k i

ma - g a - dat!

it

Fe - r i ,

it

hiizd k i

n
ma - ga -

i m s

LCKTETES

ERZEKELTETESE

y c n l e t e s liiktetes a negyedenkenti kiemelest jelenti, a kettes liiktetes az

1 lumgsulyos es hangsiilytalan reszeinek valtakozasat. A gyermekdalban
UgNiilyos es hangsiilytalan reszeket a jatekmozdulatok szabalyosan kdvetik:

J
dat

E z csak egy lehetdseg a tovabbfejlesztesre, de nem kdvetelmeny a hatevesel

szamara.
A ritmuserzk fejlddesenek fokozatai:
Egyenletes liiktetes:
jatekos ismetlddd mozdulatokkal (fejjel, labbal, k a r r a l , kezzflB
jarassal, tapssal.
Ritmuskiemeles:
tapssal, utdgetessel, kopogassal (allathang utanzassal, hangszenjH
utanzasaval), enekles vagy belsd enekles kdzben a gyermek ritmiml
tapsol stb.
Ritmus-visszhang jatek:
ovdnd - gyermek
egy gyermek - csoport
egy gyermek - masik gyermek
A z egyenletes liiktetes es a ritmus dsszekapcsolasa:
megfigyeles, dsszehasonlitas, megkuldnbdztetes, egyiitt hango/.talAi
(csoportban, egyenileg).
Barmilyen ertelemben beszeliink az dvodaban ritmuserzek-fejlesztesrol, az cftfl
monddkdn, dalon - azaz eld zeneben tdrtenhet. A gyermekek k d r b e n j a i A l l
68

Hl/dra, enek nelkiili tapsoltatasa, zeneietlen gyakorlas. Inkabb a figyelem

)nrtsat es a fegyelmezest szolgalja, mint a gyermek tevekeny fejleszteset,
i l l " ./abadfejlddeset.

o r az iitemkezdd hangsiilyokat kiemeljiik, nem szabad elfelejteniink,

p it niilsik egyseg is jelen van, csak kevesbe hangsiilyosan. A sulyosabb reszt
Mkkor tudjuk megereztetni, h a azt a masikkal dsszehasonlitjuk, tehat hibat
>. iunk el, ha azt teljesen kihagyjuk:

it

llemeles - eldbb hangzd formaban, kesobb mozdulatokkal erzekeltetve m helyes, ha mindket liiktetes benne van, de a z egyik sulyosabb. (Taps,
'IIUUMM',, koppantas, fejbiccentes, karlendites.) H a az ovdnd figyelembe veszi
II / i - i n i szempontot, batran valogathat a jatekos mozdulatokban, m o d Hkhcn.
II U ervenyes az az alapszabaly, hogy csak az egyenletes liiktetes biztos
Icse utan, es mindig dallal, monddkaval hangoztatva emeljiik k i a sulyo|, A k k o r jd a kettes hangsuly kiemelese, a m i k o r mozgasban vagy jarasban
in linoman erezhetd, mint amilyen a kiildnbseg a zeneben is.
\-NI i mekek erezzek meg a zeneben rejlo siilyokat. Szamlalassal (egy, kettd,
k c l l o ) vagy a mozgashoz adott tanaccsal ( p i . : m i n d i g a kiilsd labatokkal
i'i
satok") csak mechanikus segitseget adnank.
Mninldkdknal, jatekdaloknal a negyedenkenti luktetest emeljiik k i , kettes
inn. I .1/ elsd negyedet erdsen, a masodikat gyengebben hangsiilyozzuk.

69

Kiemelhetjiik meg a motivumok kezddhangjat is. A zenei alkotdclc

jatekos kidomboritasa a gyermek zenei formaerzeket fejleszti.

|it>n c le. A z alacsonyabb szam tehat lassabb mozgast, a magasabb szam

giist jeldl. Ettdl nemileg elterhetiink, de a csoport mozgasat ne
!( 1111 ..ic.osan felgyorsulni. A gyermekek a jatek heveben es izgalmukban
m i l ' I ' i n mozognak es a k k o r a dallam tiszta eneklese, a m o n d o k a pontos
ilek ordmenek elvezese elsikkad.
cyszerii, de valdjaban nagyon nehez feladat a gyermekeket
Jbii'i'iiii tusra szoktatni. Ezt is ugyanugy gyakorolni kell, mint az dnallo

Mit jat-szunk, la - n y o k , azt jat-szuk,

! J

>

J
J

Utemhangsuly
Motivumhangsiily

J ! J J

>

: J
J

>

la- nyok,

, >

>

J ! J J

>

i >

J : J J

.'

vliii>III |uk a jatekot, es azzal adjuk meg a tempot.

Iln valtozik, a g y e r m e k e k k e l j a v i t t a t j u k k i ;
linlii|iil
a dalt es a gyermekeknek tdbbszdr egymas utan el kell
l i t . / . i n i a jatekot, dnallo tempdtartassal, az ovdnd segitsege
ii.lkul;
|iv

ki k onalldan kezdik a dalt es tartjak a tempot, a jatek tdbb / " i i nu:gismetlese alatt is. A gyermekek a dal vegen nyugodtan v a -

brie- ket, brae- kot

J
J

J
J

ba - rac - k o t ,

>

>

csii - csiil-jiink le

J'

la

J
>

>

>

hat

>

iMNN/anak pdrt, vagy menjenek a kiilsd gyarapodd sorhoz, de utana

ki ' l | k ujra az eneklest az eldbbi tempoban. Figyeljiik meg, hogy
i i i n e k e k kepesek-e kivarni egymast, meg tudjak-e itelni a d a l
HI i II i ml il asanak iddpontjat ?
tun n/.i i ' i mink kifejleszteni a gyermekekben a gyors es lassu kdzdtti

J
J

t^i / c k c l e s e t is.

vfoiib.ui sokoldalii szemleltetes alapjan a gyermekek felismerik a gyorHiMiii Ko.-epsd csoportban maguk is megprdbalnak lassan es gyorsan
IWkn'. niozdulatokat vegezni, tapsolni, dobolni, haromszdgdn jatszani.
yhtpoii mar az ovdnd segitsege nelkiil is tempot tart, hangszerjatekra
iili". i.ii (|.u;is), a dalt gyorsan es lassabban is el tudja enekelni.

A TEMPOERZEKELES

A mozgasok gyorsasagat es lassiisagat jatek kdzben nagyon sokfelc (Alt

befolyasolja. A d a l jellege, a gyermekek mozgasfejlettsege, az ovono egyoiili
a faradtsag, a szabad ter stb. M i n d e n nepnek mas a mozgastempdjn, a vi
embereke es a falusiake is kiildnbdzik. Orszagos tapasztalatok szerinl l |
d a s k o r i i gyermekek dtlag normdl-tempdja 3-4 eveseknel: J = 6(>
eveseknel: J = 8 0 - 9 2 ; 5-6 eveseknel: J =92-108. A metrondmjclz.es < J
J =120) azt jelenti, hogy egy perc alatt a szamnak megfeleld niennyl

70

|iil"iii vihigos megertese erdekeben prdbaljuk a tempo idobeni fogalmat

\ic dttenni, p i . : ket gyermek egyforma tavolsagbdl induljon el
ft Ii Ii n/ egyik lassan, a masik gyorsan. Figyeljek meg, k i e r o d a e l d b b ?
n't | i \k (ha lehet egymas mellett allva) kezdjen egyszerre enekelni,
Ii i " i ' . . I . . i n lapsoljak a ketfele luktetest is, az egyik a gyorsat, a masik
I ijiyi hi k o k e t es allapitsak meg, hogy melyikiik fejezte be eldbb az

Hi

I. 11 i i i p o bemutatasandl vigyazzunk, hogy a gyors es lassu a n o r m a l

HA I v i " ' uihh es lassabb legyen.

71

A tempdvaltasnal figyeljunk arra, hogy a kuldnbseg ne legyen a tempdnak

pontosan ketszerese, mert a k k o r csak az egyenletes liiktetes felezeset mutat
juk be,

J
J

J J J J

J J

nem pedig a tempo kiildnbseget.

A ritmikus irdnyitoszavakat dvodaban a k k o r alkalma"zzuk, a m i k o r vezeny<
szdval akarjuk megadni a tempot.

J
Egy-

szer- re

J
in-

J
dulj!

In-

dulj!

Ez elegseges jelzes ahhoz, hogy a gyermekek valdban kierezzek a tempot beldl

Jatekoknal, m o n d d k a k n a l termeszetesen es egyszeriien csak elkezdjuk a da
itt nines sziikseg k i i l d n vezenyszavakra. A z iskolaban is inkabb a kezdd ha
magassag es a tempo egyiittes erdekeben adja meg a tanar igy az indita

Tanar:

In - dulj!

Gyerekek: (kezdenek enekelni)

O v o d a b a n az ovdnd - kesobb nehany ,.vezetd" gyermek - kezd, a tdbbl

folyamatosan bekapcsolddnak az eneklesbe.

MOZGASKULTURA,

GYERMEKTANC

A z dvodaskorii gyermek legfdbb tevekenysege a jatek, a m i az dvodai ze

neveles es esztetikai fejlesztes sajatos feladatait is magabanfoglalja. A dal
monddkaanyag legnagyobb resze mozgassal, tarsas kapcsolattal, j a t e k h e l y / i i
megelevenitett jatek.
A z dvodaban hasznalt jatekos mozgasok reszben a nepi j a t e k o k b a n megdj
hagyontdnyos mozdulatok, reszben az ovono es gyermekek kdzds kitaldl
A kdrjatek, azon beliil a paros forgas, guggolas, taps, kifordulas az, ^
72

i k o r b a n gyermektdncnak neveziink. A gyermektancnak hazankban hai m n v o s es k i t i i n d szakemberei vannak, akik tudjak, hogy a gyermekkor
| I r i d i i l d k o r parostancanak megjeleneseig tart, k b . 14-16 eves k o r i g .
Blgozott gyermektanc-fejlesztesi mddszerekkel az iskola 8. osztalyaig j d
Inyeket lehet elerni. N e k i i n k az dvodaban egyszeru, az eletkornak megi u i / g a s o k a t k e l l tanitanunk. A z enek-zenei altalanos iskolaban is - ahol
i l a n e elsd osztalytdl bevezetett tananyag - a nepi jatekokkal kezdik
iin kek ritmikus mozgasanak fejleszteset.
Ivodaskoruak mozgaskulturaja, a jelenleg ervenyben levd egyszeru gyerm i , jatekos mozdulatok, meg ket szempontbdl fejleszthetdk. A z egyik
figi igenyek emelese, a masik a ritmuserzek fejleszteshez hasznalhatd
mtok vdltozatainak bdvitese. Mindkettdt jatekos formaban, szinte eszreill kell beilleszteniink az enek-zenei nevelesbe.
pvdnd tervszeriien es celtudatosan fejlessze a mozgaskefeseget, ellen l |.ivitsa a mozgast. Talaljon k i valtozatos mozdulatokat es serkentse
Ittckeket is mozdulatok kitalalasara. Ebressze fel benniik az alkotd fantalakitson k i olyan legkdrt, amelyben a gyermekek batran.es szivesen
el otleteiket.
k e l l ligyelni, hogy a gyermekek mozgasa esztetikus legyen? ,
A testtartas szepsegere, a fejtartasra, az arckifejezesre es a tekintetre;
B laza es megis pontos jarasra ( p i . a termeszetesen emelt, nem
ki merevitett labra);
korbejarasnal a kisse arccal menetirany fele forditott testre;
kaputartasnal, fogdcskaknal a zart labra (kdrbenalldk);
a mozdulatok es az egyenletes liiktetes pontos dsszhangjara;
a szoba szabad teriiletet kihasznalva a k d r szabalyos formajara;
a n a , hogy a gyermekek a kdrben egymastdl szabalyosan, k b . laza
kartavolsagra alljanak.
iddon lehet a mozgasokat tovabbfejleszteni, valtozatosabba tenni?
.latckhelyzetekbe illesztjiik es annak megfelelden varialjuk a mozdulatokat;
I kez, kar, lab, test kis mozgasait az eletkor szerint valtoztatjuk;
elkepzeljiik egy allat vagy virag jellemzd mozgasat vagy sajatos
tbrmajat es azt fejezziik k i mozgassal, testtarta'ssal;
alkalmat adunk a gyermekeknek arra, hogy maguk is mozdulatokat
talaljanak k i a szerepjatekokhoz.
niozilulatokkal eljatszhatunk egy munkafolyamatot: PI. Zsipp-zsuppH lik e s vizbedobjak a z s u p p o t " (a kendercsomdt dsszefogjak), cipdt, .
Eoknit lehuzzak, vizbe gazolnak, a kenderzsuppokat a vizbdl a partra
(Inbaljak, a zsuppokat dsszefogjak es szekeren hazaviszik (kdrbe73

jaras), leteszik, tiszta vizzel locsoljak, kimossak a kenderszalakat,

megfonjak a szalat, felteszik a szdvdszekre, eldreldkik a szdvdfat,
elvagjak a kesz vasznat (lehet kenderkdtelet is sodorni), betes/ik
a szekrenybe, bezarjak. ( A dalt mindegyik mozdulathoz legalabo
ketszer-haromszor el kell ismeteltetni.)
B*'s6t foztem: begyiijtanak a kalyhaba (meggyiijtjak a gazt, villanyrezsdl)keverik a borsdt, megsdzzak, megpaprikazzak, megeszik (me
beszelik hogy izlett: forrd volt, sds volt, izes volt), elmosoga
nak, tdrdlgetnek.
^ ismetld mozdulatokkal legtdbbszdr az egyenletes luktetest fejezziik k!
flkabb esetben a dalok ritmusat. PI. kepzeletben zenekart alakitunk, ugyanai
dalt mindig mas hangszerrel kiserjiik es a mozdulatokkal a ritmust kdvetjffl

dob
ii lie iites ujjal)

cintanyer
(taps)

haromszdg stb.
(ket ujj kdzdtt iitdgetes)

hzatos terformdk a gyermek ter es formaerzeket fejlesztik. A szabalyos

Ink (tott formara hivjuk fel a gyermekek figyelmet, alljunk meg egy-egy d a l
| l ..ruljunk egyutt a szep r e t e s n e k " c i p d n a k " k a p u s o r n a k " .
I o / a I okbdl nehanyat:

hegedii
(karlendites)

furulya
(ujjmozgatas)

gitar
(kezfej)

zongora
('erden az ujjak)

trombita
(ket kezzel tdlcsert
formalnak)
74

nagybdl
(karkiuli!

k,

csigavonal

kigydvonal

egy k a p u
es ket atbujd sor

sorgyarapodd

szukiild-taguld
kdr

atbiijas
a kapusor alatt

75

000000

o-mo
koralakitas, egy
gyermek a k d r
kdzepen

i A vonalrendszeren elhelyezett abszoliit hangok rezgesszamai egy masodperc

III

261,6

mindenki part
cserel, a belsd k d r
all, a kiilsd egy
lepessel halad

ket kapusor

349,2

440

523,2

Osszefoglalva tehat: tartsuk meg a nephagyomany gazdag, valtozatos moz

anyagat, tartsuk tiszteletben a mozgasok sajatossagait, de alakitsunk es alk
sunk uj jatekmozdulatokat a magunk es a gyermekek dtleteibdl is. A ke
kdlcsdnhatasabdl, a zenei es esztetikai celok igenyes betartasaval az dvodat
megsziiletik es tovabbfejlddik a gyermekek mozgdskulturdja.

A HALLASFEJLESZTES
A magyar zeneoktatasban a hallasfejlesztes az aktiv eneklessel indul es a
sdbbiekben is arra epiil.
A z eldbbi fejezetben reszletesen targyalt tiszta enekles alapja a fejlett hal
A hallasfejlddesre sokfelekeppen visszahat a tiszta enekles.
A hallasfejlesztes kdvetkezd fejezetben reszletezett mddszerei is m m
eneklesre, aktiv zenei cselekvesre epulnek. Ezeket a gyermekek csak resz"
vegzik tudatosan, zenei kepessegeik inkabb utanzasos alapon, gyakorld
fejlddnek. A h a r o m ev alatt tanult anyag alkalmas a jo akusztikus es belsd ha
fejlesztesere, a begyakorolt, automatizalt mozgas- es eneklesi keszsegek p"
a zenei iras, olvasas megalapozasara.

783,9

880

i Ii iii)- \s osszekapcsolasat az dvodaban ligy keszitjiik eld, hogy

t k e i i t rairanyitjuk a gyermek figyelmet a hangok relativ magassagara:
^ B u . v es mely beszed, monddka, enek, hangszerjatek bemutatasaval (eldbb
wk u lelismeres szintjen, kesobb egyiittes mondogatassal, eneklessel) sok l l i n n erzekeltetjiik a kiiidnbseget;
(i\tihh-melyebb hangokat mutatunk be ( p i . hangszeren vagy enekelve),
Bfornickek felemelt es terdre tett kezzel mutatjak - es egyben erzekelik ^^nbseget.
I M f i i i i r mutassuk m i is, addig, amig a gyermekek mar sajat hallaskepzeteik
H A n valtoztatnak mozdulatot. A megoldas a k k o r j d - akar egy kezzel,
k<H lt kezzel mutatjuk is - , h a a ket tavolsag viszonya mozgassal kifejezve is
^ t vagy harom hangon mozgd dalnal megprdbaljuk az egesz dal emelkcdd
"M\ do dallamvonalat kezmozgassal kifejezni. A gyermekek ilyenkor iilnek
MS nllnak es a feladatrafigyelnek.
m'\t>i>t>rlhan

A MAGAS E SM E L Y H A N G ERZEKELESE

A magasabb es melyebb hangok kdzdtti kiilonbseg erzekelese ne csak verbalist

fejezze k i a fogalmat, hanem a hangmagassdg es tererzekeles dsszekapcsohis
is jelentse. A magasabb hang csak a kottairas jelrendszereben van m a g a w
b a n " az dt vonalon. M i n t fizikai jelenseg, csak a rezgese gyorsabb, tehat r>
iddbeni tdrtenest terrel fejeziink k i .

76

659,2

kiilonbozo
sor-megoldaso

11

Kozepso csoportban

isabban es melyebben beszelnek, enekelnek, a k k o r nekik is ennek megJen magasan es melyen kell a keziiket tartani.

Nagycsoportban

~j

l (

"4 r

'

A hangmagassagokat ne mechanikus sorrendben mutassuk be, hanem v a l t o l

tosan, a nagyobb es kisebb hangkozok osszes viszonyaban is. M a r az 01
fokozatot, az oktavot is valtozatosan szolaltassuk meg. (PI.: c-c'-c'-c-c'-c-c-c'j
stb.) A karlendites igy nem gepies fel-le mozdulat lesz, hanem a tenylcg
hangmagassagok erzekletes kifejezqje. A gyermek ebben az esetben az azoi^
magassagot is meg fogja hallani.
A gyermekek kezjeleit - ezek meg nem szolmizacios kezjelek - a k u l o n b l
magassagu hangok eneklese vagy elqjatszasa k o z b e n szoval is iranyithatjl
ez hozzasegit a hangkepzet es a mozgas tudatosabb osszekapcsolasahl
A inagas es mely kiilonbseget erzekeltethetjiik babbal is. Barmilyen aj
beszelgethet egymassal v e k o n y " es v a s t a g " hangon (pi. cica, kutya, c m . n
eger, medve), a lenyeg az, hogy a babot tarto egyik keziink magasabban legjT
mint a masik. H a kesobb a gyermekek kezere tesszuk a babokat es Of
78

rmekek - ha melyen beszelnek vagy enekelnek, elsotetitik a hangjukat,

r l n i / / a k a szajukat es torzan ejtik k i a m e l y e b b " hangoKat. Szoktassuk
(iirra, hogy magas es mely eneklesekor egyforman nyissak a szajukat, ert i|tsek a szoveget. A kiilonbseg ne az eloadasmodban, hanem a hang|iwsagban legyen.
Bgasabb es melyebb enekles gyakorlasara kis hangterjedelmu dalokat
NN/unk, hogy a gyermekek korlatozott hangterjedelmet ne tegyiik probara.
Ilfele enekles kozott csak terc vagy kvart hangtavolsag legyen. H a a ket
kiilonbozo hangmagassagban enekeljiik, 6-7-8 hangot is erintiink.
magasabb es melyebb hangok kozotti kiilonbseg erzekeltetesenek fokoaz ovono bemutatja (valamilyen modon terben is erzekelteti) a magasabb-melyebb beszedet, mondokat, eneket;
tobbfele kifejezessel targyalja, kesobb mar csak a m a g a s a b b " ,
m e l y e b b " szavakkal nevezi meg a hangmagassagokat;
a gyermekek felismerik, megnevezik, terben mutatjak a magasat
es melyet (kiscsoportban 1 relacio), az ovono segit es terben m u tatja a magassagot;
az ovono segitsege nelkiil mutatjak a hallott magasabb es melyebb
hangokat;

az ovono segitsegevel maguk is kepesek csoportosan es egycr

m a g a s a b b a n " es m e l y e b b e n " enekelni, beszelni;
segitseg nelkiil (csoportosan es egyenileg) kepesek a dalt magi
b a n " es m e l y e b b e n " elkezdeni.

A HALK ES HANGOS KOZOTTI KULONBSEG

Helytelen

hangosabb
az atlag hangero a hangos

altalaban hasznalt k o z e p e r o s .
halkabb

halkabb

A ket hangero kdzdtti kiilonbseget ne tulozzuk el: a hangos" ne legyen Ml

las, a dallamot eltorzitd enekles, a h a l k " pedig ne legyen olyan suttogft,l
vele a dallam vagy szoveg elvesszen.
Lehet a hangerot is terben kifejezni, de hogy ne zavarja a hangiimgi
jeldleset, vizszintes iranyban mutassuk. ( A hangosabbat szettart karral,
kabbat kdzelebb tartott kezzel.)
H a a dal maga nem igenyli, ne valtoztassunk hangerot, egy rdvid f.vJf|
dalon beliil tartsuk meg az azonos dinamikat. N a g y o k n a l valass/unk
kiscsoportos dalokat ismetlesul es azon gyakoroljuk a hangerd-kiilonh*
Ugyeljiink arra, hogy a hangero megvdltoztatdsa ne vonja maga utan
a tempdvdltdst is. A hangero a gyorsabb tempot, sokszor a magasahli
sugallja. Sokaig k i i l d n - k i i l d n gyakoroljuk a kettdt, kdzben mindijj
es javitsuk a gyermekek hibait. Nagycsoportban a negy tehetdseget mal
tosan, a gyermekekkel megbeszelve, egyiitt is gyakoroljuk.
A gyermekek enekeljenek, mozogjanak:
halkan es gyorsan,
halkan es lassan,
hangosan es gyorsan,
hangosan es lassan.

80

MHI/INI i i I S M E R E S

A gyermekek kiilonbseget tesznek a halk es hangos kdzdtt is.

A kiilonbseg erzekeltetesenek fokozatai itt szinten a gyakori bemutatatl,
nevezes, gyakorlas, dnallo halk vagy hangos enekles.
A helyes viszonyitas erdekeben figyelniink kell arra, hogy a h a l k " vftj
halkabb, a hangos pedig j d v a l hangosabb legyen, mint a n o r m a l k<>/
enekles dinamikaja.
Helyes

li<M'V e/.l a negy variacidt meg fejlett nagycsoportban is csak az ovdnd

I i in 11.1 k megoldani. A z dnalldsag itt nem kdvetelmeny, mert az olyan
l|'M
ligyelmet es differencialt testmozgas-iranyitast igenyel, amelyre
^ H f l " Hyermek altalaban meg nem kepes.
.- i n n

I" i "

Reiiei hang, emberi beszedhang szinkuldnbseget befolyasolja a hang>\' i . eidssege, terjedelme, a hang megszdlaltatasanak mddja.
jinekck a hangokon keresztiil a kulvildgrdl fontos ismereteket, ertesiileli i n k . A zdrejek es hangok mindig mozgassal egyiitt jelennek meg,
gyermekek latas nelkiil, csak hangbdl is kepesek kdvetkeztetni
n i ' i ' I . M szerezni, p i . ajtdcsukddas: bejdtt v a l a k i ; kdzeledd motornni11 jon; edenyesdrges: ebedhez talalas stb. A nagyobb gyermekek
frdrklo teruleten finom hangszin-kiildnbsegeket is meghallanak. PI.
I |0
ekek a motor hangja utan felismerik a k u l o n b d z d autdkat.
)yuk I'S zdrejek hangszinenek megfigyeleset tervszeriien illesztjiik be a
mil i h a . A gyermekek eldbb az erdsen elterd zdrejek kiilonbseget,
i n . (Iveg; kesobb finomabb kiilonbseget, p i . iiveg, porcelan, cserep;
' I hangszinet: dob, cintanyer, haromszdg; dallamjatszd hangszerek:
i \ilofon hangjat ismerik fel.
1

Uyrlcs fokozatai:
ilatasa, megszdlaltatasa, megnevezese (ovdnd);
/dlaltatasa, megnevezese (gyermekek is);
/olaltatasa ligy, hogy a gyermekek a targyat nem latjak csak a
lialljiik;
" l l hallas utdn megnevezik a targyat.

i' I ha lelismeri a hangszint, altalaban targyat nevez meg (pi. p o " |

k. icka"), nem a targy anyagdt (pi. uveg, vas, fa). E z t is fogadjuk
lycrmek ismeretei a targyak anyagara vonatkozdan meg nagyon
Ink

uporl ligyelmet es helyes iteletet egyszerre tudjuk ellendrizni, ha p i .

ikat keszitiink a bemutatott, kiilonbozo hangszinii targyakrdl
n
ekek kezebe adjuk. (3-3 vagy 2-2 darab lesz minden gyermek-

iMI

XI

nel.) A hang utan a gyermekek kivalasztjak a megfeleld kartyat es antilogy egymaset neznek, felmutatjak. P L : h a r o m kartya v a n a gyermekek

H iias, agyazas). Iranyitsuk a gyermekek figyelmet a kdrnyezet hangh inak meg maguk is figyelni es a sokfele hangbdl informacidkat

ben

ALIAS KEJLESZTESE

dob

cintanyer

haromsB

A hangszinfelismerest az ovdnd valtozatos mddszerekkel iranyithatja:

asztalra helyezi a targyakat, felismereskor eltakarja;
megszdlaltataskor a gyermekek elfordulnak;
csak a szemiiket csukjak be;
az ovdnd paravan mdge rejti a targyakat es csak addig
I
amig a latasnak es hallasnak egyiitt kell ervenyesiilnie;
nem az ovdnd, hanem gyermekek szdlaltatjak meg a l a i n
a felismereshez stb.
A gyermek erzekenyen figyel az ovono beszedhangjdra, a gyorsabb, kcm6lt
beszedre, elesebb hangszinre, es a halk, csendes, lagy szavakra egyaranl,
a beszed hangszinebdl fakadd erzelmi bedllitottsdgot. A beszed temp6|
hangszinenek kifejezd erejet az o v d n d tudatosan es dsztdndsen is fcllia . / i
H a l k a n szdl egy gyermekhez, hangosabban a csoporthoz; targyilagoMil
utasitast ad, meleg hangon, ha vigasztal; gyermekhangon, h a b a b a s / o l
i i l ; sokfele hangszinnel, ha babuval jatszik. A gyermekek ellesik ezt 6s nli'
zak az dvdndt, sokszor meg a hanglejteset, hangszinet is. Ugyeljiink i d
szep beszedre es eljiink a beszedhang szeles skalajii hangszinevel es amm
veld hatasaval.
A gyermekek egymas hangjdt is pontosan tnegfigyehk. A hangszin-lclll
jdtekokban deriil k i , hogy milyen j o l ismerik egymas hangjat, cgy-k<-i hn|
is kitalaljak, k i szdlt. ( P L : K o s z o r i i , almaarus, Itt is egy kis k i n , ial^
Igaz, hogy mire kozepso vagy nagycsoportban ilyen feladatot kapnttl
hosszii ideje ismerik egymast.
A hangszinek megfigyelese tdrtenhet tervszeriien eldkcszitve az ovmlttl
lalkozason, vagy spontdn, a mindennapi elet valtozatos hangjainak nu i i i i
s c k o r : seta kdzben, utcan, vagy az dvodaban barhol, ahol munka, lvvek( i
82

n aI.II. nevezziik azt a zenei kepet, hallaskepzetet, amely a k k o r is

i, ha a fiilet akusztikus hanghatds nem eri. Tehat feltetele az eldzetes
Miv. amely az emlekezetben elraktarozddik, vagy a zenei alkotd
inelv a harmdniak ujszerii dsszeallitasara, lij dallamok, uj m u alko4|vs. liz utdbbival dvodaskorban n e m foglalkozunk, mert ha a gyerD V i / i i l , azt jatekosan, dsztdndsen teszi. A z o k csak a gyermekvilag
h/i'-sei, hangulatai, nem szandekosan megalkotott, atfogd emberi
uli |(/(">, melyertelmu zenei gondolatok; nem is marad utanuk m i i ,
11 I ' H ' d u k a l h a t d es m i n d e n k i szamara elvezhetd lenne.
I km han sokfele mddon. fejleszthetjiik a gyermek hallasat, mindezek
liU iejlddesere is hatnak.
|llk a helsd hallas fejlesztesenek nehany mddjat, melyhez hasonldt
liniK.uk iskitalalhatnak, alkalmazhatnak:
Wclisineres lenyege, hogy a gyermek egy jdlismert dalnak csak
! hnllja (dudolasrdl, hangszerrdl) es a szdveget neki kell kitalalnia,
k r / i l e b e n kikeresnie, belsd hallasaban dsszeillesztenie. H a ,,segitseili 11K-giievezunk, csak nehezitjiik a gyermek emlekezeset, mert a k k o r
n I el dalt kell elkepzelnie es ligy dsszeillesztenie a hallott hangokkal,
iclon hagyjuk g o n d o l k o z n i , lehet, hogy gybrsabban ratalal egy
Innyia vagy dallamfordulatra.
i i i i ni olyan dallamokat ismertessiink fel, amelyek kezddmotivuma
II Icves/thetd dssze massal.

I'HI.IIV.I

Cyci

Lsz-ter- lane,

i i k , la-nyok,

esz - ter-lanc,

l i - get - re,

83

li -

get-re,

Nagycsoportban mar olyan feladatot is adhatunk, hogy a dallamot egy n

jellemzo belsd vagy befejezd motivumxbX ismerjek fel.

lll('> dallamok szovegbol eredo finom ritmuseltereseit csak fejlett nagykfl ki'pcsfelismerni.

Hoi jarsz?
m
leis-

Diidolvavagy
hangszerrel

ka-pi-tany

u -zcn- te,

akendla-nyat

kd- rtj

ket

la-

Jojj

tok,

ki,

na -pocs- ka,

J
H r re

cso - rog

di -

6,

Erzsebet asszony...

m
...szeb-

iliii"! i dallam mindig tiszta es pontos legyen, finoman ereztesse a szoveg

i d u d iidoljuk, akar hangszeren adjuk elo. Fogadjuk el azt a megoldast
' i i gyermek nem a dal kezdosorat, hanem azt a szovegreszet nevezi
H p | nlisinert. H a hasonlo dallamot jelolt meg, enekeljiik el a kettdt egy l i \\k dssze, mutassuk meg, hoi a kiilonbseg kdzdttiik.
Dili lismeresnel is alkalmazhatjuk azt a mddszert, amit a hangfelisme[ l y c r m e k e k kezebe annyi kepes kartyat adunk, ahanyfele dalbdl
illlilolunk. A gyermekek felmutatjak a helyesnek velt kartyat, es az
l'.i(/< cllendrizheti az egesz csoportot, hogy csakugyan a megfeleld
ibdi.ik e? Ebben az esetben termeszetesen eldbb meg kell beszelniink,
II i . |> melyik dalt jelenti.
1

b i - ket,

job - bi - kat,

kar - csii ma - ga -

- sab-

bi

Csip, csip, csoka...

s

ko - mam - asz - szony

k-

A d h a t u n k azonban olyan feladatot

re-

ti

sze -

ke

is, hogy a gyermekek

keics^li

mindazokat a dalokat, amelyek p i . igy kezdddnek:

Lehet: Csip, i si|i

Bors6l l " i

Cson, cioitJ
Acsorogjiinl

Diidolas

84

Jo emlekezteto, ha a daloknak egy tdbldt keszitiink, amire (mint egy kepej

lottdnal) kirakjuk a dalokat jelkepezd kartyakat. A m i k o r lij dalt tanulunkJ
egy kepet is feltesziink a tablara. A gyermekek emlekezeteben a kep visszaidezt
a dalt, a d a l a kepet. Oriilnek, hogy milyen sok dalt tudnak mar es szamonJ
tartjak az iires kockakat, hogy hany dalt fognak meg megtanulni.
A dallam felismeres fokozatai:
egy j o l ismert dalt szoveg nelkiil bemutatunk, a gyermekek meg*
figyelik, megnevezik, es a felismeres utan eleneklik;
eloszor a kezdd m o t i v u m o k r d l , kesobb a belsd vagy a befejezd
motivumokrdl is felismerik a dalt;
dsszegyiijtik a bemutatott dallammotivumhoz hasonld dalokat.

Magaban

'> ^ Q
Szeb - bi - ket,

Jel \

job - bi - kat,

kar- csii ma - ga -

sab - bi - kat

Hangosan

Er-

zse- bet

asz -

szony.

J'

2. A dallambujtatds az a jatek, a m i k o r egy j d l ismert dalt hangosan kezdiir

enekelni, adott jelre magunkban folytatjuk es masik jelre ujra hangosan '
keljiik.
A gyermekek figyelmet ilyenkor a belsd hallasra iranyitjuk, egyidejiileg
terheljiik vizualis ingerrel, tehat legyen az_elbujtatd jel hallhatd. Egy kezfeltart
vagy dkdlnyitas es zaras nem eleg pregnans, es nem t u d olyan pontosan a d
liiktetesebe illeszkedni, mint egy hallhatd jel, p i . taps, koppantas vagy dol
bantas.
A h h o z , hogy a dalt a gyermekek magukban enekleskor is ugyanabban a t e r f l
pdban folytassak, az egyenletes liiktetes pontos erzesere es j o tempdtait.iil
keszsegre van szuksegiik. A d j u n k segitseget azzal, hogy a dallambujtatas k d z b B
a luktetest kdzds mozgassal, finom kopogassal vagy jdrdssal egyiitt is e r e z t e t j H
Szoktassuk a gyermekeket arra, hogy amikor a dalt mar befejeztek (akar h g f l
gosan, akar magukban), azonnal kezdjek ujra az eneklest, hogy az ..elbujtaioil"
motivumokat egy hosszii dallamlanc reszenek erezzek.
A dalt a motivumoknak megfelelden, zenei ertelem szerint tagoljuk, e z H
fontos a hallhatd j e l megadasanak a z iddpontja. M i n d i g az eldzd motivuB
utolsd hangsiilytalan hangjan adjuk meg a jelet, hogy a gyermekek a kdvetk^L\
motivum hangsulydndl kezdjenek magukban vagy hangosan enekelni.

tezdetben szabdlyos iddkdzdnkent biijtassuk el a dalt, kesobb a gyermekek

(OKszabb egysegeket, tdbb motivumot enekeljenek magukban, es a jel varatlan
M k i i z o k b e n jelenjen meg.
| A z lijraeneklesnel a gyermekek dnalldan kezdjek a dalt, a m i segitsegiink
llosleges. Inkabb figyeljiik meg, hogy a kezddhang egydntetuen tiszta-e?
Ugyanis vannak gyermekek, a k i k n e m eneklik a dallamot, csak a szdveget es
ilinak ritmusat mondjak a belsd hallasukban. J d eldkeszitessel ezen a hiban
H [ segithetiink, hogy kezdetben az elbiijtatd jelnel nem magukban, hanem csak
klkan enekelnek a gyermekek. Egy darabig a belsd eneklest meg nema szajftozgiissal is segithetik. A fejlett belsd hallasnak mar nines sziiksege ilyen segitA il.illambujtatas f o k o z a t a i :
a dalreszletet hangosan, jelre halkan enekeljiik;
a dalreszletet szabalyos iddkdzdkben (ket, kesobb negy motivumonkent) elbiijtatjuk;
a dallam hangos es belsd eneklese adott jelre szabalytalan iddkdzdkben valtozik (de ebben az esetben is motivumonkent).
^ ilnllanibujtatas valtozatos mddszereinel mindig figyeljiink arra, hogy:
az egyenletes liiktetest (mozgassal, vagy hallhatd jellel) vegig ereztessuk;
a dalt folyamatosan kezdjiik ujra;
a jel hallhatd legyen;
a jelet a motivum vegen adjuk meg;
az lijrakezdesnel a hangmagassagot ellendrizziik;
a gyermekek a belsd hallasukra figyelve enekeljenek, ne csak egymast
utanozzak.

87

3. A dallammotivumok eneklese es a k i s zenei egysegek k i i l d n gyakn

ritmus- es hallasfejlesztes szempontjabdl is tdbbfele celt szolgdl:
a gyermek megerzi a zenei epitdelemek egyseget, ezzel ala|>l
zenei formaerzeke fejlodik;
a gyermek a rdvid, valtozatos dallamreszek pontos megfigyc
es utanzasara szokik, a m i a teljes d a l l a m o k pontos enekle
es vegsd eredmenykent a tiszta enekleshez vezet;
a sokszor gyakorolt es megis finom valtozataiban hasznalt tl.il
fordulatokbdl 6 maga is lij dallamokat alakit.
Elso eldkeszitd feladatunk, hogy megereztessiik a gyermekekkel a moth
hosszusdgdt es szabalyos valtakozasat. A ritmusmotivumok eldkes/ii
emlitettiik, hogy a csoport es az ovono motivumonkent valtott eneke igefl
mas erre.
Masodszdr arra szoktassuk a gyermekeket, hogy varjak meg, amig in
mutatjuk a kis dallamot, es csak azutan kezdjenek enekelni. Erre a o i l
felhasznalhatok az ismert dallamok is. A z o k n a l azonban arra figyeljiink.
a dalt nem folytatni kell, hanem egy kis reszt megismetelni. O l y a n dall
szunk, amelynek a motivumai nem ismetlodoek, hanem valtoznak. PI.:

Ovono:

Gyermekek:

in

;
sik

az

E -

so,

sik

so,

yermekek:

Haj -

vesz - szo,

lik a

vesz

szo,

M Iniiig-jdtek sokban hasonlit a ritmusvisszhang-jatekhoz:

n motivum hossza altalaban ketszer
(IHIKI

/ , azaz negy negyed liiktetes

4

haromszor_ ~U, azaz hat negyed egyseg) legyen;

ovizalt, kitalalt szoveg jatekos, aktudlis legyen;

las/ok folyamatosan, az egyenletes luktetest ereztetve hangoz/anak el.

inipi

I' nek lest crdekesebbe teszi, hogy mar nemcsak szdvege es ritmusa,
Uiiui is van. A ritmikai variacidk mellett most a dallamfordulatokkal
Vrtllo/atok szamat. A gyermekdalok ismert dallamfbrdulatai melle
nl|iik a miizenei szemelvenyek jellemzdfordulatait is ligy, hogy csak
llli /lunk hozzajuk.
\m 'l.illainfordulatok legyenek nagyobb szamban, es a lefutd hexaR Ulliokal csak ezek kiegeszitdjekent hasznaljuk.
1

Gyermekek;

Ovono:
s

Egyenletes
liiktetes:

Ken- do,

el - ej -

to,

Ken - do,

el - ej - lil]

Kitalalt szdvegek:

ik | i \ i ' i m e k d a l o k b d l :

Gyemiekek:

Ovono:

J
Vesd el

Vesd

ken - dot,

el

vilr.

vedd

be...

A harmadik fokozatban jatszhatunk ligy egy ismert dallammal, ho^y

csak a szoveget hasznaljuk fel es lij dallamot k o l t u n k hozzd. PI.:
8X

l' in (I le

keny
ros
tek

J J J J

mm

kes tu pen -

esz-ter-lanyfa)...

89

gye - re i - de,
e - des - a - nya
soh- se lat - tarn

ut - ca,
re - tcs,
es - te,
n
J
Ju-dit - ka,
ha- za- var,
sza-ma- rat.

K i t a l a l t szdvegek:

M o t i v u m o k muzenei anyagbdl:

n
sa -

Jan

etan
tap

nek
col
sol

ka -

U -

szik a

ka -

csa..

fe
mam

ko-po-go.

-cso- SZ1,
el - ko -pott a
ga- la - go-nya
CSI - SZ1

m *

... no de ki-csit

n
ze- no

n
Ka- li
Fe-

el - no - taz- tunk.

jobb-ra,
csiz-mam
e - les

J J
v c

r
" szel- lo

fim 11 I > 11 ;i 11 o motivumalkotasat a visszhangkent ismetelt sok dallamii

i kcszithetjiik eld.

J J

3 iitemes motivumokkal is

tal koc
al -

I-

Csiz -

ros a
posz-tas
csi- ka

ka-nya-rog az e - gen.

Ha- rom
E - des
Var-jon

J
I,Ml
Sill

fcli'let jatek lij feladatot jelent es fejlettebb kepessegeket igenyel.

ilas/, dallama es szdvege elter. A kerdesre ugy kell valaszolni
in I bogy a kerdes szavai benne legyenek a valaszban, de a felelet

linl'. li even. P I . :

iim

J
el - sza-ladt a
tu - ros-tas- ka,
c - des- a - nya

p*
i
i,

n i - hat

rim
m

nagycsoportban ket motivumot is eloenekelhetunk,

kozvelknul
:

utdn.

bhi/.t ds

'
4
'

1
i

Ovnnii Mi

^ %J J
Teg -

nap

j
del - u -

tan

hul -

J i
lott

hor - dasz? Gyermek: Piros ru - hat

kek

nad

got.

ked -

ves

ja

te -

. J
kod?

j U
ba -

ra

hor - dok.

ba.

vagy:

Tu'z -

ol - to

au -

to.

i motivumok dallami es ritmikai valtozatossagara. H a a gyermekek

I I i . / m l i e , hogy egyenkent is tudnak motivumokat alkotni, a k k o r

A z ovono ne csak az egyes motivumokat tervezze meg elore, h a n e i n a m

cgymasutanjat is. A dallamfordulatok szerint a motivumok n y i t 6 " vn
jelleguek. A felfele kanyarodd nyitd motivumokat kdvesse egy me
befejez6s erzetet keltd zard m o t i v u m . P I . :
90

i ' i HI <ni, hogy mindig mast es mindig mdskepp enekeljenek. E z z e l

i'I - in-i cmlckezokepesseget es alkotd-fantaziajat is fejlesztjiik.
I" II ni is alkalmas a visszaeneklesre a kdszdnes es nevenekles, kesobb
h.miMih a tihnakdrt napi esemenyekkel, humoros, trefas szdvegekkel.
91

kerdes-felelet jatek (egy gyermek kerdez, a masik valaszol);

ismert monddkara egy dallammotivum raillesztese (csoportosan);
ismert monddkara egy gyermek improvizal dallamot.

A kitalalas, dallam- es ritmusalkotas altalaban egyeni munka. Fejlett nagycsoportban

azonban kiprdbalhatjuk

a kdzds improvizdldsnak egy erdekes

mddjat: a gyermekekkel egy j o l ismert monddkdt kezdiink el enekelni. A gyermekek az inditd dallamfordulat zenei es prozddiai torvenyszeriisegeinek megerzese alapjan - majdnem egyontetiien, vagy legalabbis k i s elteresekkel fogjak
a monddkat egyiitt enekelni.
PL:

A (iYERMEKHANG APOLASA ES FEJLESZTESE

A z ovono indit:

A gyermekek koriilbelul igy folytatjak:

'

~~9;<i

Bi-

bi-ci

a - kit

er,

'

iJ J J J IJ J j
P a n - na,

majd el -

ra - kez - dii

vi - szi

V i in
*>
V
n - eee,

nagy

m ^

a - kit e
a - k i t er,

szel.

vagy:

Az. ovono indit:

Bi a-

bi - ci

kit

er,

A gyermekek koriilbelul igy folytatjak:

Pan - na,
majd e l -

ra - kez-di
vi - szi

V i n - ce,
nagy

a - k i t er,

szel.

Ovodaban - tagabb ertelemben - a gyermekhang apolasa, a szep enekles es

K gyermekhang fejlesztese is a hallasfejlesztes teriiletehez tartozik. A gyermek
k i i g nem tudatosan iranyitja a hang kepzeset, egyszeruen es termeszetesen
Inckcl, ahogy masoktdl latja es hallja.
[ A gyermekhang dpoldsdra vonatkozd elsd feladatunk a gyermek hangjanak
mdijme es megdvasa. A tiilerdltetes, a tul hangos vagy tiil sok enekles, a hideg
Vegdn, poros utcan vald kiabalas, mind a gyermekhang karosodasat okozza.
Alnpvetd kdvetelmeny a kdzeperds, kdnnyed, lagy enekles, a j d artikulalas,
l l / d p szdvegkiejtes.
| Nchez megmagyarazni a gyermekeknek a helyes legzes mddjat. Peldamutatas| | l 6s kis gyakorlatokkal szoktathatjuk oket a mely rekeszlegzesre es a levegdk/.lop lassii kieresztesere. A k a p k o d d , motivumonkent levegdt szippantd
fcrmekkel enekeljiink egyiitt lassan, azutan mutassuk be a szep folyama6neklest, vegiil ujra vele egyiitt prdbalkozzunk. A l l i t s u n k melle masik, he f O N c n lelegzd gyermeket, hogy egyiitt enekeljenek.
I A szep eneklesre, a ,,hangkepzesre" is alkalmazhatunk nehany jatekos gya-

rlatot:
a gyermekek ismert dallamot csukott szajjal, szoveg nelkiil dudolnak;
ismert dallamot jatekos szdtagokkal enekelnek (mintha hangszereket
utanoznanak), p i . : fu fu, mi m i , la la, dii d i i , no no, te te, ma ma,
l u l u , ne ne, ha ha stb.

A dallam motivumok eneklesenek mddozatai nehezsegi sorrendben:

ismert d a l eneklese motivumonkent (az ovdnd es gyermekek
valtva enekelnek);
ismert dal motivumai visszhangszeriien ismetelve (az

dvo

gyermekek);
ismert d a l b d l vett dallammotivumok eneklese uj szdveggel, v i
hangszeruen;
ismert szdvegek uj dallamra illesztese;
kitalalt ket- esetleg haromutemes motivumok eldeneklese es a
pontos visszaeneklese eloszor csoportosan, majd egyenileg;
dallamvisszhang (egy gyermeknek a csoport vagy egy masik

I' 1.11><> itt v a n . . .

m

I ' i J J~3 i J J

i J f

la,

la,

la,

la,

la

...stb.

mek valaszol);
kerdes-felelet kitalalt dallammal es szdveggel (az ovdnd ker
egy gyermek valaszol);
93

i n p

Ismert dalt motivumonkent enekelnek egy szdtaggal, a dallamivot

egy maganhangzdra eneklik. Ilyenkor nem a ritmus a fontos, ha
nem a tiszta enekles, a hangok lagy dsszekdtese:
Telapo itt van.

f=$=\
i
1 * 1

0
la

* 0

*1

la

la

sih

Dallamvisszhangkent enekelnek egy motivumot mindig lejjebb vagy

feljebb, szekvenciaszeruen. E z a zenei megfigyelest, a j o kezdfi*
hang-atvetelt, a pontos utanzast, a tiszta eneklest es a hangnemvaltas erzekeleset is erositi.

Ovono:

* r
la,

Gyermek:

la,

la,

la,

la,

la,

la,

la,

la,

la,

la,

la,

la,

la,

Ovono:

^1
la,

J
la,

la,

J1

a = 3 =
la,

IJ
la,

la,

J ^

la stb.

94

la,

I 6vodai zenehallgatds feladata, hogy a gyermekeket a zene figyelmes hallItAsiira nevelje es felkeltse a zene iranti erdeklodesiiket. Ismertessiik meg oket
lldnbozo jellegu d a l o k k a l es zenei hangulatokkal, hangszerek sajatos hangllievel es jatekaval. Jelentsen dromet a gyermekek szamara a zene meghall|Asa is, ne csak az aktiv enekles es a jatek. A gyermek maga is szivesen enekel
^luinak, a tobbiek pedig - meg ha ismerik is a dalt - tiirelemmel. erdeklddeshallgatjak tarsuk eneket, enekes mesejet vagy babjatekat.

jffe

Gyermek:

Ovono:

A ZENEHALLGATAS

fil'.N KHALLGATAS ANYAGA

^ ^
f C-T

tlldnos gondot forditsunk a magdnhangzok megformdlasara: a gyermekek l a I a hangzoknak megfeleloen nagyitott vagy szethiizott szajjal ismetelgessek
l/,6tagokat, es a massalhangzokat lagyan illesszek kozbe.
Osszefoglalva: feladatunk a gyermekhangot vedeni es o v n i az erolteto enek61. A szep enekles, a lagy hangszin, az egyontetu hangzas a helyes fejlesztes
fedmenye.

la,

la,

la,

r.enehallgatas anyagat az dvodai dalanyagnal mar targyaltuk. Ebben a fejeitbcn az anyag dsszeallitasardl es felhasznalasardl szdlunk. A zenehallgatas
yaga zenei szempontbdl nines korlatozva. A bemutatashoz javasolt d a l yag kdriilbeluli sorrendje:
(csoport:
jatekdalok es mondokak (jatekmozgassal),
gyermekdalok allatokrdl, viragokrdl,
iinnepelyekhez hangulatot keltd dalok.
|kt6psd csoport:
iddjarashoz, alkalomhoz k d t d d d dalok,
tdbbszakaszos, trefas tdrtenetek,
k i i l d n b d z d hangulatot kifejezd nepdalok,
kdnnyu, egyszdlamii muzenei szemelvenyek, dallamok (hangszerrel is),
yesoport:
ket ovdnd kdzds eneke vagy hangszerjateka (kanon vagy ketszdlamu
k d n n y u feldolgozas),
dalok enekes es hangszeres eldadasa,
ismert gyermekdalok, nepdalok bemutatasa, magnetofonrdl vagy
hanglemezrdl is,
95

mas nepek gyermekdalai,

r d v i d klasszikus szemelvenyek.
A z anyag kivdlasztdsdt befolyasolja, hogy milyen az ovono eneklesi keszscxc
hangszertuddsa.
Celszerii, h a az ovono dsszeirja maganak, mit tud j o l enekelni es hangszeren,
tisztan eljatszani, hogy azt alkalomszeruen, foglalkozasokon k i v i i l is

barmikJ

eloadhassa. E z a gyujtemeny legalabb 40-50 dalt es zenemiivet tartalmazzon

(esetleg ugyanazt a dalt hangszeren is).

A ZENE BEMUTATASA

A kisgyermek zenei ateleset erdsen befolyasolja, hogy latja-e a gyermek az eld

adot, kiseri-e az eldadast

arcjatek, gesztus. Erdekli a gyermeket az is, hojijt

hangszerjateknal hogyan szdlal meg a hang, hogyan forog a magndszalal

as utan vagy szabad jatek kdzben, nehany gyermeknek vagy az egesz

iportnak. Feltetele azonban a relative nyugodt legkdr es a gyermekek erdekld\e.
\s iddtartama nemcsak a korcsoportnak, hanem a helyzetnek
tcgfelelden is valtozik. K i r a n d u l a s o n is enekelhetiink a gyermekeknek, telen
i nport-szobaban, enekfoglalkozas utan, vagy pihentetdiil, frissitdiil a jatek
Inn. A z ovdnd itelje meg a dalt kdvetd figyelembdl, hangulatbdl, hanyszor
niKtelheti meg a dalt. A z egyszeri eneklest mindenkeppen kevesnek tartjuk,
Icsak nines a dalnak 5-6 szakasza. A k k o r meg a szoveg dsszefiiggese es a h u IOI megertese miatt k e l l r d v i d szdvegmagyarazat utan a dalt ujraenekelni.
by dal k b . 30-40 masodperc, tehat h a tobbszor elenekeljiik(harom-negyszer),
kor is csak 2-3 percig figyeltek a gyermekek. Keves idd alatt eppen csak megllcnne az erzelem, de nem alakulna k i beldle tartds erzelmi allapot, hangulat.
A zenehallgatas az enekfoglalkozas barmelyik reszebe beepithetd, kezdddhet
vegzddhet zenei bemutatassal.

hogyan kell bekapcsolni a lemezjatszdt.

A z dvodaban a zenehallgatas elsosorban az egyszolamu eld zene meghallgti
tasat jelenti. A z ovono kesziiljdn fel a d a l vagy zenemii eldadasara, enekelje 1

BNEHALLGATAS

M O D J A

otthon, jatssza el a miivet tobbszor is a hangszeren. C s a k a szep es izleses eldadM

kelti fel a gyermek zenei erdeklddeset. Inkabb valasszunk k d n n y u dalt, sen]
hogy eldadasi hibak miatt a gyermeket a zenehallgatas valodi drdmetdl
elmenyetdl megfosszuk.
A dalok eldadasakor figyeljen az o v d n d :
a zenei frazedldsra, megfeleld reszek osszekapcsolasara, z e n e l l
k i i l d n b d z d reszek szetvalasztasara ( m o t i v u m , zenei s o r ) ;
a szdvegben rejld dramaturgiai lehetdsegekre (pdrbeszed k i i l d n b d l
hangszinnel, a csattand eldtt megallni, szomoru reszt lasifl
halkan, vidamat gyorsan enekelni stb.);
a keves es termeszetes gesztussal kisert arcjatekra (felelem, dftfll
rosszallas, kivancsisag, meglepetes, cinkos humor stb.);
a d a l hangszeres vagy gepzenei eldadasanal arra, hogy azt elm
szdveggel enekelve ismerjek meg a gyermekek, es csak azfl
hallgassak meg hangszeren, a szdvegtdl elvalasztva. A hang
jatek eldadasmddja, tempdja feleljen meg a dal jellegenek.

A ZENEHALLGATASRA SZOKTATAS LEHETOSfiGEI

A zenehallgatasra neveles a l k a l m a es iddpontja nem korlatozddik azenek-i

fnglalkozdsokra. A nap bdrmely szakdban megszdlalhat egy d a l , reggeli i
96

Teremtsiink nyugodt legkdrt, ne zavarja semmi kiilsd tenyezd

az erdeklddest, ne vonja e l semmi mas a gyermekek figyelmet
a zenerdl;
ha kell, mondjunk nehany szdt, a m i a d a l szdveget, az dsszefiiggeseket vilagosabba teszi. Megemlithetjiik a dal alkalomszeriiseget ( p i . induld, altatd), de ne befolyasoljuk oket eldre
magyarazgatassal. N e zavarjuk a gyermek spontan zeneelvezeset;
a d a l eldadasa utan varjunk egy kicsit es csak aztan ismeteljiink.
A gyermekek arcardl, viselkedesebdl iteljiik meg, hogy megegyszer
elenekelhetjuk-e a dalt;
az enekles utan hagyjunk iddt, hogy a gyermekek a zene keltette
hangulatbdl, racsodalkozasbdl a hetkdznapi eletbe visszaterjenek.
Varjuk meg, amig maguktdl elfordulnak, beszelgetni kezdenek
egymassal;
p
a gyermekek spontan megnyilvanulasait, megjegyzeseit vegyiik
tudomasul, de csak a k k o r valaszoljunk ra, ha a gyermek kerdez;
a murdl vagy a zene keltette erzelmekrol beszelni dvodaskorban
fdldsleges tiilzas.
i kell minden foglalkozasra zenehallgatast tervezniink, inkabb epitsiik be
I' i n . i s iddszakaba, alkalomszeruen is.
' a, lui/lgatds feladata megvaltozik, a m i k o r egy dalt azert enekeliink el
ulubun

97

a gyermekeknek, hogy azt zenei szempontbdl megfigyeljek, peldaul, hogy a

lassan vagy gyorsan enekeltiik-e. Ilyenkor is keletkezhet zenei e l m e n y . B
befolyasolja az atelest a tudatos figyeles, az intellektualis elmeny d
A z ilyen zenei bemutatas utan sem az erzelmekrdl beszelunk, hanem c l f l
a zenei alapfogalmak megerteset ellendrizziik.

A SZEMLELTETES MODSZEREI
A ZENEI NEVELESBEN

Kisgyermekkorban kiildnosen ervenyes az a pavlovi megallapitas, hogy a f l

sodik jelzdrendszer - a beszed - mindig az elsd jelzdrendszerre epiil. A z crjfl
letek alkotjak a megismeres alapjat, es a fogalmak csak a k k o r v i l d g f l
es valdsagosak, ha azok a kdzvetlen tapasztalasra epiilnek. A z oktatas cs/kfl
tehat tagabb ertelemben minden olyan szemleltetes es tapasztalas, m e l f l
alapjan a gyermek - a neveld iranyitasaval - tdrvenyszeriisegeket tud l e s z f l
ismereteit rendszerezni tudja.
A zenei neveles - K o d a l y elmeleti elgondolasai alapjan - a gyermek k d z v a j
zenei tevekenysegere az enekre, mozgdsra epiil, a gyermek tapasztalatait a z H
zenelesen keresztiil szerzi.
A zenei alapfogalmak ismertetesekor a dal sokfele bemutatasa a moilm
A bemutatasokbdl a gyermek egy kdzds vonast emel k i es abbdl altalitflfl
P I . : halkan mondunk monddkat, halkan enekeliink, halkan hegeduliink, h | l
beszelunk, halkan dudolunk.
Lehet a dal a zenei fogalom megfigyeltetesenek a targya, eszkdze is.
fig a gyertya cimii dalt egyenletes luktetessel, a ritmusat kiemelve, a kett
tetest hangsulyozva, a motivumokat ereztetve enekeljiik.
A gyermek manipulativ, cselekvd megismerese is ervenyesiil a zenei fo
zasokon, mert ismereteit, tapasztalatait a mozgassal komplex egyse'ghrn
lend enekles kdzben szerzi.
A targyi szemleltetdeszkdz hasznalatanak celja az, hogy felkeltse es az
tasi tema fele iranyitsa a gyermekek erdeklddeset. J o l alkalmazott az
ha segiti a megertest, es meginditja a kepzelet mukddeset. Celjat tevesztl
szemleltetes:
ha tul erdekes, nagy es szines, mert elvonja a figyelmet a
ha technikailag nehezen kezelhetd, bonyolult, mert a kezeUJ
a gyermek figyelmet:

98

ha tul sok van beldle, mert enekles helyett jatekra serkenti a gyermeket.
yi-nei neveleshez helyesen alkalmazott az olyan targyi eszkdz,
amely jelkep, es a kepzelet mukddeset elinditja,
p i . : k o r o n a , kendo, kacsacsdr;
a dal szdvegenek megerteset segiti
p i . : a B o r s d t fdztem" dalnal egy kis labas borsd fakanallal
(az ovdnd), tenyeren ujjal keveres (a gyermekek);
vagy az E g a gyertya" dalnal gyertyagyujtas (az ovdnd), karfeltartassal langot utanoznak (a gyermekek); vagy: a R e e s e
recse pogacsa" dajjial tepertds pogacsa egy talon (ovdnd), keztartassal szimbolizaljak a tanyertartast (a gyermekek);
a jdtekhoz szukseges, hagyomdnyos eszkdz (ez is jelkep) p i . :
zsebkendd - tiiz
bot - vdfelybot
szoknya - kosar
dsszekdtdtt kendo - komatal
m a k k vagy termes - elgurult gyiirii stb.
[yohb sulyt k a p az eszkdz, ha csak egy v a n beldle es az bizonyos szerephez
Mges. A gyermekek egy jellel, szimbdlummal nagyobb kedvet kapnak
B c h o z , a kepzeletuk tovabb szinezi a vallalt szerephez tartozd viselkedest.
iKcrii dtletes eszkdzdk a szerepvallalashoz:
kendo - hazasitd anya,
derekon diszes tdrld - vdfely,
kalap, bot - csdsz stb.
Illeltcid eszkdzdk a hangszerek is, amelyek hasznalata erdekesse, valtoza| tcsz.i a zenei foglalkozasokat.
Program szerint egy hangszeren minden ovononek kell tudni jatszani.
meghatarozva, hogy melyiken, mert minden kepzesi formaban mas
H p r t lehetett tanulni. A hangszertanulas nemcsak az dvodai zenei neveles
kckent nyer fontossagot, hanem szukseges kiegeszitdje az ovdnd zenei
Hteinek, zenei miiveltsegenek is. A z enekeskultiira alapot ad a hangszerl U k l i o z . de sohasem akarja helyettesiteni azt.
cdii hajlekony, zengd hangja a l l legkdzelebb az emberi hanghoz.
i r j e d e l m e nagy, nemcsak az dvodai dalok jatszasara, hanem a zeneH u r a szant szemelvenyek eldadasara is alkalmas. A hegediijatek elsajatil l i i / lolih eves tanulnuiny es gyakorlas sziikseges, es kesobb, a gyakorlofolvaman is rendszeres gyakorlast igenyel.
f\n til vdnak egyszeriibb a kezelese, a hangszeren rdvidebb idd alatt meg lehet
11111 i.ilszani. Hangterjedelme kisebb, mint a hegediinek, es hangja is mere99

vcbb, clcsebb. A hangokat a lyukak befogasaval kepezziik es ha a hangs

nem eleg tisztan hangolt, a dallamok is hamisan hangzanak rajta. A fin nl
egy oktavval magasabban szdl, mint az enek. Ezert, ha p i . a dallamfelismercsh
hasznaljuk, utana az eneklest az ovononek kell elkezdenie, mert a gyermek
nem kepesek a furulyardl atvenni a kezddhangot. A z ovdnd maganak is inka
hangvillaval vagy hangsippal adjon hangot, mint a furulyaval. A furulya - b
lehetdsegei korlatozottak - alkalmas zenehallgatasi szemelvenyek bemuta
sara.
A femcimbalom vagy metallofon es a facimbalom vagy xilofon iitdhangszcro^H
pattogd, induldszeru jatekra alkalmasak. Jatekuk rendkivul egyszeru, bnrjH
gyorsan megtanulhatja, a k i a kottat ismeri. K o d a l y Z o l t a n evtizedekig szoigul
mazta a xilofon hazai gyartasat. A z dtfokii zene II. fiizeteben 100 penlaiurtl
induldt irt az dvodak szamara (1941), es a fiizet eldszavaban pontos javasltaYV
tett az dtfokii facimbalom gyartasara.
A z dvodai eszkdz-norma is javasCjV
a pentaton hangolasii metallofon v | H
xilofon hasznalatat. N a g y segitseg IcflH
az dvdndknek egy d-ddra hangolt ( f l
foku c i m b a l o m , amelyen a szolmiza
szdtagokat is jeldlnek, es amelyei
m'
dvodai dalokat es a 100 kis induli
kdnnyen eljatszhatnak.
Lehetne mas, a gyermekek enekhan
=
d"

nak megfeleld pentaton xilofoni

gyartani, melyen a fa-hang sziikseg m
ten feltehetd es leszedhetd lenne.

JO

IX

\
o

I
2

11 cdetileg jatekszernek kesziilt melodikan az dvodasok hangjanak nem megb!6 magassagok vannak es a hangszin sem elegiti k i a zenei igenyeket.
A yjtdr szep hangzasii hangszer, es miivesz kezeben a jateka - a zeneirodalom
liny sajatos teriileten - zenei elmenyt jelent. A z a k k o r d o k , harmdniak gazdag
gat szdlaltatja meg hurjaival. A magyar nepdal es kiildnosen a gyermekdal
i kivan kiseretet, a pentaton dallamfordulatoknak nines tonalis vdnzasa.
(Wszhangzattan es hangszertechnika elsajatitasa az egyszdlanni gyermekdalok
fccngetesehez tul nagy iddbefektetes lenne. A gitarjatek alkalmas arra, hogy
6vdndt zeneileg miiveltebbe tegye. A gitarozd ovdnd nehezen allna meg, hogy
H t n r t csak zenehallgatdsra hasznalja, es ne kiserje a gyermekdalokat is.
4 helyes hangszerhaszndlatnak sokfele lehetdsege van az dvodaban: A z egyet korlatozd javaslat, hogy ne szoktassuk a gyermekeket hangszerkiserethez,
u l j a n a k meg zenei tdmasz nelkiil, dnalldan is enekelni. A z iinnepelyt szineB)c teszi, ha az ovdnd hegediil, a gyermekek enekelnek, aztan a hangszer
H ^ k egyiitt is felcsendiil. E z nem s z o k t a t a s " , csak alkalmankenti hangulat^ H n a l j u n k hangszert:
a zenei fogalmak sokoldalu bemutatasahoz (halk-hangos, gyorslassu);
a zenehallgatashoz, dalok, muzenei szemelvenyek izleses, szep eldadasahoz, hangulatkelteshez;
a ritmuserzek fejlesztesehez, az egyenletes liiktetes erzekelesehez,
gyermektanchoz, a gyors es lassu tempo erzekelesehez, a kettes
hangsuly kiemelesehez;
a hallasfejleszteshez: dallamfelismereshez, magasabb-melyebb fekvesii dallamok kiildnbsegenek megfigyelesehez.
^B(l< a gyermekeket, hogy hogyan szdlal meg a hang. A legjobb az volna,
^ H i n o n o mindharom hangszeren tudna jatszani, igy a vonos, fuvos es iitdv,cr megszdlaltatasanak technikai kiilonbseget is be tudna mutatni.
^ H h a d jatekiddben ne feljiink odaadni a gyermekeknek a xilofont. Engedjiik
B | , hogy jatszanak vele, ha nem mint zorejkelto eszkdzt hasznaljak, hanem
^ f d s ilallamfordulatokat utdgetnek k i rajta. A gyermekek kezebe dvodaban
^SuHy.s-eicket adunk: dobot, haromszdget es cintanyert. M e g kell tanitanunk
nglzcrek nevet es kezelesi mddjat.

101