Dr.

Popper Peter,
Dr. Ranschburg Jen6,
Dr. Vekerdy Tamas
Sorsd6nt6
tahill,ozasok:
szill61' es
gyermekek

S A X U M
.,

SorozatszcrkesztO: Popper PCter
Rorit(lterv: .Malum StUdiO
J:' Popper PCter, Ranschburg Jeni.i,
Vekerdy Tamas - 2005
ISBN 963 7168 27 3
!SSN 1585-4000
!SSN 1786-2817
Saxum Dt. - Affarone. Kft.
Feld6s kiad6: Jenei Tamis
Felel6s szerkeszt6: Zsolnai Margit
Tipogrifia es mUszaki szerkesztCs: Malum StU.di6
Nyomtatta Cs kotOtte
a Kaposvari Nyomda Kft.- 250920
Felelos vezet6: Pogany Zoltin igazgat6
Dr. Ranschburg Jen6
Egy egesz eletre sz616
talalkozas ...
Azt a - szamomra hihetetleni.il izgalmas
- lecket kaptam, hogy a szi.ilo cs a gycr-
mek kapcsolatar61, mint sorsdont6 talal-
kozasr61 ertekezzek.
Arr61, hogy a szi.ilo es a gyermek tala!koza-
sa sorsdont6 talalkozas, sokat es sokszor
beszelnek, de ritkabban keri.il sz6ba, hogy
mivel bizonyithat6 - ha bizonyithat6 cgyal-
talan -, hogy val6ban az? Nyilvanval6an
azzal - es erre nines is mas lehet6seg -,
ha igazoljuk, hogy ennek a talalkozasnak
nyoma marad. Bizonyitanunk kell, hogy
akar sikeres volt ez a talillkozas, ak:i.r siker-
telen, az ember karakterisztikus vonasaiban
egy eleten keresztiil cipeli magaval ennek
a talalkozasnak a sulyat, jelent6seget.
A gyermek es a sziil6 talalkozasanak pszi-
chol6giai temakiire harom reszre bonthat6:
I. Az anyaval val6 talalkozas
2. Az apaval val6 talalkozas (Errol sajnos
az en szakmamban is el szoktak felejt-
kezni)
3. A csaladdal, mint atmoszferaval va16
taJalkozas (ilyenkor nem a csaladtagok-
kal - az anyaval cs az apaval - va16 ta-
lalkozasr61 beszeliink, hanem arr61 a
tiibbe-kevesbe egyseges atmoszferar6l,
amely a csaladban fogadja az erkezo
gyermeket).
Termeszetesen - es ez biol6giai okok kii-
vetkezmenye - az elsa tal<\lkozas az anya
es a gyermek talalkozasa. Erre a talalko-
L
zasra nem teljesen tisztan es erintetleniil
erkezik cgyik fe1 sem. A babanak a putto-
nya ban rengeteg olyan do log van, ami a
talalkozas sikeret, vagy kudarcat befolya-
solja. Ezeket szoktak genctikus vonasok-
nak, biol6giai adottsagoknak is hivni. Kii-
ziiliik szamomra a legfontosabbaknak az
egyertelmuen jelen!evo temperamentum
jellemzok tunnek: hogy a gyermek meny-
nyire aktiv, mennyire erzi fontosnak, hogy
a jelenletere felhivja a kiirnyczete figyel-
met? Mennyire tud 6 maga figyelni a kiir-
nyezete targyaira es szemelyeirc? Mennyi-
re elterelheto a figyelmc, es mennyire tud
tart6san koncentralni, vagy eppen ragasz-
kodni vagyaihoz, igenycihez? Ezek mind-
mind a sziiletes pillanataban jclen vannak,
regisztn\lhat6ak es erzekclheto, merheto
individualis kiiliinbsegeket mutatnak.
A masik oldalon ott van az anya, akiben a
gyerek sziilctesekor vagy megfogalmazot-
tan, vagy megfogalmazatlanul, de jelen van
egy kep arr61 - cs ezt 6 mar h6napokkal,
neha evekkel a gyermek megsziiletcse cliitt
iirzi es apolja magaban -, hogy milyen gye-
rcket szeretne, azaz: milyen ,ember" le-
gyen a gyerek, akit majd a vilagra hoz? Ez
elsii-sziilii anyukaknal es ,elsii-sziilii apu-
kaknal" is egyertelmiien kimutathat6, de
a masodik, harmadik gyerek sziiletese eliitt
is ,miiki:idik". Ez a varakozas - vagy ,el-
varas" - mindenekeliitt a gyermek neme-
re vonatkozik. Ha az ember megkerdezi a
gyermeket var6 part, hogy milyen ncmii
gyermeket szeretne, akkor azonnal jon a
sztereotip valasz: ,nekiink teljesen mind-
egy, csak egeszseges legyen". Ha azonban
az ember egy kicsit tovabb kerdcz, akkor
nagyon gyorsan kideriil, hogy teljesen
mindegy nekik, csak egeszseges fiu (!) le-
gyen, a ti:ibbi nem szamit. Az elsii-sziilii
anyukak- es veliik egyiitt az apukak is -
tiz esetbiil nyolcszor szertc Eur6paban,
nemcsak Magyarorszagon, fiut szeretne-
nek. (Ez i:inmagaban is nagyon izgalmas
kerdes.) Ez a ,rejtctt" vagyakozas a fiu
utan rendszerint ugy deriil ki, hogy ami-
L
kor beszelgetek az apaval - aki kon\bban
mar ki:izolte: neki mindegy, hogy kisfia
vagy kislanya sziilctik-e - egyszer csak el-
sz61ja magat: ,majd amikor a fiam mcg-
sziiletik ... "- mondja ... Pillanatok alan
kideriil, hogy a lelke melyen li val6jaban
fiut szeretne. Szerencscs csctbcn a kuta-
t6nak m6djaban all nyomon ki:ivetni: van-e
szocia!iz:l.ci6s ki\vetkczmenye annak, hogy
a gyermek a talalkozas pillanataban meg-
fclelt-e a sziilii varakozasanak, vagy eppen
ellenkeziileg: kisllinynak sziiletett, holott
szulei fiura vagytak, vagy eppen forditva:
fiu lett, pedig szulci mar nagyon vagytak
egy szep kislanyra. A tapasztalatok azt
mutatjak: a szulii es a gyermek elsii talal-
kozasanak sikere vagy kudarca ebben az
ertelemben is jelentiis szerepet jatszhat a
szocializaci6 folyamataban.
A masik ilyen varakozas, vagy ha ugy tet-
szik elvaras a gyerek jellcmere, karaktere-
re vonatkozik. A sziiliikben rendszerint
jelen van ez a varakozas, es ha megkerdc-
zik 6ket, hogy milyen gyereket szeretne-
nek, gyakran az a v:ilasz: ,en egy j6 gye-
reket szeretnek". En ugy hivom az ilyen
gyerekeket, hogy ,haszn:ilat el6tt felr:i-
zand6 gyerekek", akiket, ha leiiltetetek
egy szekre, ott maradnak, nyugodtan el-
mehetek egy feJ6nira, vagy akar hosszabb
id6re is, nem lesz vele gond. Ezt a kisse
prof:in jelz6t en a kiihiiges elleni oldat
mint:ij:ira alkalmazom, melyben az ertek
leiilepszik a folyadek aljara. Ott van, ben-
ne van, de ha nem razom fel, akkor bizony
hatastalan folyadekot itatok a gyerekem-
mel. Tehat ott vannak ezek az ertekek, csak
fel kellcne r:izni, hogy a felszinre jiijjenek.
De erre nem eriink ra. A sziil6 ilyenkor
annak iiriil, ha a gycreket lciilteti, es pon-
tosan tudja, hogy egy 6ra mulva is ugyan-
Ott talalja. U gyanakkor van egy masik ti-
pusu sziil6 is, aki viirakozasat kiiriilbeliil
igy fogalmazza meg (leginkabb a fiatal szii-
16kre jellemz6 ez, de nem tiirvenyszeriien):
6 vagiiny, elettel teli gyereket szeretne.
Legyen a gyerek vagiiny, beleval6, neha
l
tiirjiin be a szomszed ablaka focizas kiiz-
ben, majd kifizetem stb., de lcgycn moz-
gekony, szellemileg es motorosan is moz-
gckony, a sz6 pozitiv ertelmebeh nyugta-
lan gyerek.
Igen am, de a temperamentumjellem-
z6k legalabb hetveniit-nyolcvan szazalek-
ban velesziiletettek. Ez azt jelenti, hogy
a magzat mehen bcliili mozgekonysaga
egyertelmiien es pozitivan korrel:il a gye-
rek mozgekonysagaval - meg negyven ev-
vel a sziiletes utan is. Teh:it a gyermek
alapvet6 mozgekonys:igi igenye - hangsu-
lyozom, hogy a szellemi mozgekonysagra
is igaz ez, a figyelemkoncentraci6ra, a ka-
landvagyra es sok minden egyebre is- eb-
ben a vonatkozasban velesziiletett.
Kepzeljek el, hogy egy ilyen haszn:ilat el6tt
felrazand6 gyerek helyett - az amerikai
szakirodalom ugy nevezi ezeket a gyerc-
keket, hogy kiinnyen kezelhet6 gyerekek -
egy hazasp:irnak, amely ilyen gyerekre v:i-
gyik, magas temperamentumszintii, aktiv,
mozgekony, folyamatosan foglalkozast
igenylo gyerekuk szuletik. Azt kell monda-
nom: az ilyen tahilkozas nem tulsagosan
szerencses. Ugyanis ha aszi.ilok varakoza-
sa, elvar:isa megegyezik a megszuletett
gycrek genetikai adottsagaival, genetikus
temperamentumjellemzokkel, akkor ez a
konzisztencia egeszseges fejlodest, jo szo-
cializacios folyamatot igcr. Ha viszont mast
var a sziilo, mint ami a gyerck puttonya-
ban van, nem lesz szerencses a tahilkozas,
es ez rcndkivi.ili mertekben mcgneheziti a
gyerek szocializacioj:it. Ez valojaban va-
laszt is ad cgy nagyon regi kerdesre, jele-
sul, hogy az orokletes tulajdonsagok, vagy
a kornyczcti hatasok jatszanak-c dominims
szerepet a fejlodesben? Mcrt azt mutatja,
hogyan jelentkezik mind a ketto egyiitt.
Abban az esetben, ha a gyerek ugy sziile-
tik meg, hogy tele van energiaval, hihctet-
lcniil fontos a szamara, hogy figyeljenek
ra, hogy ne legyen egyedul, hogy ingerek
vegyek korul (ingerehsegnck szoktak czt
nevezni), a k6nnyen kczclheto gycrekre
L
vagyo sziilo valosziniileg hamar csalodni
fog. Mar nehany het elteltcvel kideri.il,
hogy a gyerek nem olyan, mint amire az
emlitett hazaspar vart. Nappa! meg csak
megvan valahogy, merr rengeteg inger eri.
Olyan sok, hogy az ingeregyensuly bizto-
sitasa erdekeben nappal meg alszik is, men
vissza kell huzodnia a sok inger elol, de
ejszaka, amikor leteszik a kiilon szobaban
- talan mondanom sem kell, hogy hateves
korig a kulon szobat csak a szi.ilo igenyli,
a gyerek nem - ahol sotet van, csend es
egyedu!Iet, akkor czt az ingerszegeny hely-
zctet helyreallitando, a baba kitart6an i.iv61-
teni kezd. (Az , i.iv6ltes" ilyenkor szakszo,
mert a gyereknek meg nincsenek konnyei,
tehat nem mondhatom, hogy sir, mert az
mar konnyekkel jarna.) :Es akkor mi tor-
tcnik? A szulo csak iii az agy sze!en, es tiz
perc mulva folveszi, mcrt mit tehetne, ha
a gyerek ilycn kitarto es makacs? Ilyenkor
a sziil6 es a gyermek kapcsolatanak j6v6je
att61 fiigg, mekkora a sziilo tolcrancia-
szintje, fogadokeszsege a nehezen kezel-
het6, tempcramentumos gyermck fele. En
azt szoktam mondani, hogy nines creden-
d6en rossz anya, vagy eredend6en j6 anya.
Arr61 van sz6, hogy ez a nagy talidkozas
mit mozdit meg az anya puttonyaban,
es mit mozdit meg a baba puttonyaban'
Hogyha a szul6ben erre a magas aktivitas-
ra van fogad6kcszseg, hogyha nem okoz
neki gondot, es keszseggel reagal peldaul,
amikor a baba iilbe vagyik, es szeretcttel,
tiirelemmcl, valaszra mindig keszen keze-
li temperamentumos gyermeket, akkor
ebben az esetben szerencses talalkozas jiitt
letre, es ez a magas temperamentumszin-
tii gyerek egeszseges, harmonikus szocia-
lizaci6 ele nez. Abban az esetben, ha ez
nem igy tiirtenik, es a szul6 var, nem tud-
ja, mit csim\ljon, egyre idegesebb es tiirel-
metlenebb, majd vegiil aznin megis fiilve-
szi ( csak azert, hogy vegre nyugalom le-
gycn), akkor megtanitja a gyereket arra -
gyorsan tanulnak a gyerekek -, hogy nyu-
godtan iiviilthet, mert ezzel celt er, es
kialakul egy megha tarozott szokasrend.
L
Amikor a gyerek ejszaka sir, az anyuka elo-
sziir rcmenykedve varakozik, majd - ami-
kor latja, hogy remcnytelcn -, atmcgy,
fclveszi vagy mel!Hekszik a gyerekagyra
(az apa merges, mert maskcpp kepzcltc
ezt az ejszakat, azonfeliil reggel koran kell
kelni, dolgozni kell menni stb.), es amikor
sikcriilt elaltatnia, felkel mellole, 6vato-
san, nehogy valami megreccsenjen, halk
leptekkel, mint egy indian, megy a kilin-
csig. De abban a pillanatban, ahogy a ki-
lincshez er a kezevel, a gyerek ujra kezdi.
Es kezd6dik minden eliilr6l. A lenyeg cb-
ben az, hogy a gyerek es a sziil6 elkezdi
egymast val ami alapvet6en rosszra tanita-
ni, anelkiil, hogy ezt eszrevennek. Mire
tanitja a sziil6 a gyereket? Arra tanitja, hogy
az iiviiltes, a siras, a ,hiszti" vegiil mindig
eredmenyes, mert a sziil6 ugyan egy da-
rabig ellenall, de aztan ugyis enged - nem
az eloml6 nagy szeretete miatt, hanem
mert zavarja a zaj. Mint amikor kikapcso-
lok egy recseg6 radi6t, ha mar ncm hi-
rom rovabb. Ennek kiivetkezteben vegiil
olbe veszi a gycreket, illetve megadja ne-
ki, amit a gyerek akar. Lenyegeben cz tor-
tenik akkor is, amikor a haromeves gye-
rek mcg:ill a kirakat el6tt, es azt mondja:
,azt a jatekot kercm!". Nekem volt olyan
gyerekem a pszichoterilpias gyakorlatom-
ban, aki ilyenkor mindig megvarta, amig
a sarkon befordult egy idegen, es akkor
kczdett hisztizni. Mert pontosan tudta,
hogy ezzel le tudja roviditeni a folyamatot.
Volt olyan is, aki megvarta, amig a szom-
szcd hazajott, es akkor kezdte a hisztit,
mert tudta, a vegeredmeny biztos, igy is,
ugy is celt er, de igy konnyebb. Ez nem
tudatos dolog, sokkal me!yebbrol jon, de
egyertelmiien tanulasi folyamat eredmenye.
Es ekkor a sziilo megadja magat, a gyerek
pedig celt er. Ezt hivjak ,megerositesnek";
a sziilo ugyanis - azzal, hogy vegiil enged
a ,hisztinek"- akaratlanul is megerositi a
gyermek k6ros, egeszsegtelcn reakci6jat.
De egy forditott megerosites is elkezd mu-
kodni am! Mert a gyerek is elkezdi tanita-
ni a sziilot, megpedig a kovetkezokeppen.
L
Alrahlban hosszabb-rovidebb ideig ,tartja
magat" a sziilo, ellenall a csabirasnak, es
tapasztalataim szerint ugy gyermeke kctc-
ves kora tajan szokott megtortenni az els6
, vercs". Ez ilyenkor altalaban meg nem
,komoly", nem is kiilonosebbcn fajdalmas,
de mindenkeppen meg!epi a gyereket - es
eppen ezert eredmenyes. Es akkor a szulo
azt mondja: ,istenem, mar tudom, hoi
rontottam e!, hat ezzel kcllett volna kez-
denem". lgen am, de a masodik alkalom-
mal mar csak komolyabb vcressel tudja
ugyanezt elcrni! Sz6va! a sziil6 megtanitja
a gycreket, hogy "tessek hisztizni, a vcgen
ugyis celt ersz"' a gyerek meg a sziilot ta-
nitja arra: ,iitlegelj engem, ha azt akarod,
hogy sz6t fogadjak!" A gyerek tempera-
mentuma cs a kiilso szocialis hatasok igy
valnak lassankent - kozos gombolyagban
- egyre inkabb a gyerck szemelyisegjegye-
inek- agresszivitas, ingerlekenyseg, a sza-
balyok kovetkezetes megszegcse - meg-
alapoz6iva.
l!yenkor tehat alapvctoen rossz, hibas
tanuh\si folyamatok vannak a hatterben,
amelyekct kesobb visszaforditani nagyon
nehez, es a gyerek szocializaci6ja 6hatat-
lanul rossz iranyba halad. Amikor a gye-
rek masfel-ket eves, mar meg lehet mer-
ni: milyen kapcsolat ji:itt letrc az anya es
gyermeke ki:izi:itt. Hangsulyozni szeretnem,
hogy a kapcsolat minosegenek - mint min-
den igazi nagy talalkozasnak - eletre szo-
16 ki:ivetkczmenyei vannak az ember sze-
melyisegeben.
Masfel-ket eves korban szoktuk vizsgalni
ezt a gyerekekneJ, az ugynevezett ,idegen
helyzet" teszt segitsegevel. Ez tulajdonkep-
pen egyszerii vizsgalat, bar a gyereknek
idonkent kellemetlen. Bemegy az anyuka
a gyerekkel egy szobaba, amit jatekszoba-
nak rendeziink be, es elkezdenek egyiitt
jatszani. Ilyenkor azt figyeljuk, hogy mi-
lyen interakci6 van az anya es a gyerek
ki:izi:itt. Ez nehany percig zajlik, majd be-
lep egy idegen a szobaba. Ekkor mar egy-
szerre harman vannak jelen, az anyuka,
L
egy idegen feln6tt es a gyerek. Akkor azt
figyeljiik, hogy mennyirc befolyasolj a ez
egyreszrol az anya es a gyerek interakci6-
jat, masteszr61 magat a gyereket. Es uta-
na ki:ivetkezik a neheze: kimegy a szoba-
b61 az anya, es a masfel-ket eves gyerek
ott marad az idegen felnottel a szobaban
nehany percig. Majd az utols6 mozzanat
ki:ivetkezik, visszaji:in az anya, es akkor azt
regisztraljuk, hogy milyen az ujratalalko-
zas az anya es a gyerek ki:izott? Abban az
esetben, ha az elso masfel-ket ev azzal a
tolerilns sziil6i magatartassal telt el, mely-
r61 a fentiekben beszeltem, akkor harmo-
nikus a kapcsolat. Teljesen mindegy, hogy
milyen temperamentumszinttel sztiletik a
gyerek, a lenyeg az, hogy a szul6 varako-
zasanak- mondhatnam ugy is: szcmelyi-
segalkat;'mak - eppen mcgfelel. Ha mas
van a gyerek puttonyaban, mint amit a
szulo vart, akkor mindig gond van, es en-
nek a jelci mar a masodik evben megfigyel-
het6ek, kimutathat6ak.
Az egyik valtozat, amivel egy ilyen ,idegen
helyzet-teszt" soran talalkozunk, a ,biztos
kotes". Miben mutatkozik ez meg? Azt lat-
juk, hogy cbben az idegcn szobaban, ahol
jarekok vannak, az anya es a gyerek vida-
man, interaktiv m6don jatszanak. A gye-
rek erdeklodik, nem szamit, bogy a kor-
nyezet idegen. Ott van a biztos pont: az
anyuka jelen van. A gyerek riigton vizs-
galni kezdi a kornyezctct, a sziil6hoz for-
dul, vele jatszik, es nyitottan erdek16dik.
Ez az els6 mozzanat. Aztan bejon az ide-
gen feln6tt. A gyerek ranez: ki lehet ez?
Ismerjiik czt a gyermeki racsodalkozast.
De ncm jon kiilonosebben zavarba, az
anyaval va16 interakci6ja folytat6dik. Ki-
megy az anya. Baj van. A gyerek zavarba
jon, ott marad egy idegcnnel kettes ben,
meg sirva is fakad egy kicsit. Nem nagyon,
de a szcparaci6 nagyon rossz dolog, olyan,
mint az 6vodaba va16 beszoktatas els6 ne-
hany napja. Egy idegennel ott maradni
idegen kornyezetben: drama a gycrek sza-
mara. De ncm esik szet azcrt a nyugalma,
l
nem lesz hiszterias rohamokkal tele az a
nehimy perc, mig az anya tavol van. A gyer-
mek bizonytalanna valik, rosszul erzi rna-
gat, valaki, a biztos pont hiimyzik. Es ak-
kor visszajiin a szii16, a gyerek iiriil, rohan
a mama olebe, az intcrakcili folytat6dik.
Ezt hivjuk biztos kotesnek. Ez elkiseri fcl-
n6tt koraban, es befolyasolja majd mas
kapcsolatkoteseiben is. A feln6tt kapcso-
latok, legyenek azok barati, kortarsi vagy
heteroszexualis kapcsolatok, hiven tiikro-
zik ezt az els6 kotest, amit a sziilo es a gye-
rek megteremt cgymassal, ami a sziil6 es
a gyerek kiizott Ez az egyik val-
tozat, a ,biztos kotes", az esetek otvenot
szazalekaban van jelen.
A masik valtozat az ,ambivalens kotes".
Ez abb61 latszik, hogy a gyerek az idcgen
kiirnvezet jatekaival nem jatszik, idegen
neki minden, odabujik az anyahoz, latha-
t6an fel. Amikor bejon az idegen, ez a fe-
lelem meg inkabb fokoz6dik, az anyaba
val6 kapaszkodas er6sebb lesz. Amikor a
harmadik fazisban a mama kimegy, akkor
a gyerek ketsegbe esik, hangosan sir, es
olyan kinszenvedesre kepes, hogy az em-
ber szivc megszakad. E!Ofordul, hogy nem
is lehet befejezni a vizsgalatot, hiszen meg
a psziehol6gus kegyetlensegenek is van-
nak hatarai. Tehat a gyerek ketsegbeesik,
kisse magyartalanul fogalmazva: szet van
esve. Amikor visszajon az anya, nines az a
harmonikus felold6das, mint a biztos ko-
tes eseteben. Mikozben a gyerek sirva me-
nekiil anyjahoz, tele van agressziv indulat-
tal fele - g6res6sen kapaszkodik a szoknya-
jaba, ugyanakkor mcgiiti, meg bcle is rug.
Egyszerre van jelen a gyiilolet es a szere-
tet benne. Egyreszt tele van agrcsszi6val,
masreszt kapaszkodik abba, akire harag-
szik. Ezert hivjak ezt ambivalens kotesnek.
Es a kapesolatteremtesnek ez a ketsegbe-
esetten ragaszkod6, ugyanakkor gyiil6lk6-
d6, indulatokkal telt formaja megmarad
- cgeszen a felnottkorig.
A harmadik valtozat, amit elkeriilesnek
hivunk, azt jelenti, hogy kotes nines is.
Amikor kettesben vannak a szob:iban, a
gyerek szinte hatat fordirva az anyanak,
egyediil jatszik. Amikor az idegen bejon,
az egyaltalan nem zavarja. Neki teljesen
mindcgy, hogy az anya van-e ott vagy az
idegen. Es az sines r:i semmifele hatassal,
amikor az anya kimegy a szobab61. A te-
vekenyseget ugyamigy folytatja, sot az anya
visszaterese is teljesen indifferens a szama-
ra. Az elkeriilo kotes h:ittenben, mindig
valamilyen dramat talalunk. Ilyen lehet a
sziilok alkohol- vagy kabit6szer-fogyasz-
tasa, a gyerek vcrese, elhanyagolasa stb.
Tulajdonkeppen ket tipusa van. Az egyik
a szorongas elharitasat szolgalja. A gyer-
mek vagyik a kotesre ( oda szeretne bujni
anyjahoz, atelni a kozelseg biztonsagat es
melegct), de nem meri mcgengedni ma-
ganak, mert rengeteg kellemetlen tapasz-
talata van arra vonatkoz6an: ugyis eluta-
sitasban reszesiil. A masik tipus az, ami-
kor nines is a gyerekben semmi, amit
mozg6sithatna magaban az anya szcme-
lyevcl kapcsolatban. Akar a ,biztos", vagy
az ,ambivalens" ki:ites, az ,clkeriiJes"
mindket valfaja is jellemzojeve valik az
ember kapcsolatteremtesi stilusanak.
A sziiletes 6ta, az elso nagy talalkozas 6ta
eltelt masfel ev, kialakult az emlitett ki:ite-
sek valamclyike. Mi ennek a jelentosege
szamunkra? Nyilviinval6an az, hogy a fel-
nottkori karaktervonasokban megtalaljuk
a valaha volt szii!O-gycrmek ki:ites mino-
seget, es mint emlitettem, a felnottkori
kapcsolatfelvetelek stilusa i:isszefiiggest
mutat a korai anya-gyerek kapcsolat tipu-
saval. Peldaul a romantikus szerelem, az
arra va16 hajlam is szorosan i:isszefiigg a
korai sziiiO-gyerek kapcsolattal.
Akik olyan anya-gyermek kapcsolatban
nottek fel (kesobb tapasztalni fogjak: nem
feledkeziink el az apakr61 sem), melyet a
, biztos ki:ites" fogalmaval jellemezhctiink,
peldiiul kreativabbak az arlagosnal, egy-
szeriien azert, mert megtanultiik, hogy er-
demes megsz6litani a vilagot, mert a vilag
reagal, valaszol nekik. Sokszor elmondtam
miir: a kreativitas nem csupan az intelli-
gencia merteketol fiigg. A kreativitas a:zt
is jelenti, hogy bator vagyok, hogy merck
kockazatot vallalni - es a ,biztos ki:ites"
megfelelo alapot szolgaltat az eletvezetes
intellektualis batorsagahoz.
Azok az emberek, akik gyermekkorukban
a biztos ki:ites reszesei voltak, igazoltan
ki:innyebben letesitenek felnottkorukban
kapcsolatot. A masikhoz va16 ki:izelkerii-
les nem okoz szamukra gondot, es nem
zavarja 6ket, ha a partner akar ki:izel ke-
riilni hozzajuk. Az ilyen ember nem feJ
att61, hogy elhagyjak, tehat nem is felte-
keny. A karaktervonasok kerdesere terve
egy mondat erejeig meg kell allnom. So-
kan - tevescn - azt gondoljak, hogy a mai
megbizhatatlan vilagban a gyerekeket bi-
zalmatlansagra kell nevelni. A gyerekek
biztonsagat - gondoljak- csak az szava-
tolhatja, ha ok maguk k6vetkezetesen bi-
zalmatlanok masok irant. Ez nem igaz.
Ketsegtcleniil van kockazat, de - mint
mondani szoktak - nagy dolgokat csak
kockazatokat vallalva lehet letrehoz'ni.
Gyermekeinket arra kell nevelniink, hogy
bizzanak kortarsaikban es a felnott vilag-
ban, hiszen csak igy erhetik el, hogy ben-
niik is megbizzanak az emberek. A kol-
csonos bizalom pedig minden emberi
kapcsolat alapja.
Tehat a biztos kotesben felnott emberek
f6bb jellemzoi altalaban a k6vetkez6k:
- Bizalom, nyitottsag az emberek fele
- tartos barati es partnerkapcsolatok
- pozitiv onertekeles
- nyiltsag
-a halalfe!elem nem kozponti kerdese
e!etiiknek
Az ambivalens kotes bazisan feln6tt em-
ber ( ez a statisztikai adatok szerint az ese-
tek husz szazaleka) karaktervonasai:
- jobban kot6dik a partnen'hez, mint a
partner 6hozza
- anal fel, hogy elhagyjak, es ezt alta! a-
ban ki is provokalja
- bizonytalan az onertekelese
- almodik a sikerr61, de.kivivasara nin-
csen energiaja
- taplalkozasi problemakkal (sovany-
sag, tulsuly) kiizd
- sziileir61 rendszerint negativan nyilat-
kozik - de ha baj eri 6ket, konnyen
osszeroppan
- fel az elutasitastol
- partnerkapcsolataiban fe!tekeny
- emberi kapcsolataiban bizalmatlan
- a halalfe!elem szinte folyamatosan je-
len van mindennapjaiban.
Az ,elkeriil6 kotes" bazisan feln6tt ember
karaktervom\sai:
- ,harom lepes tavolsag" mindenkit61
- nem oldodik fel a partnerkapcsola-
tokban
- nem invesztal az emberi kapcsolatokba
- szeret egyedul dolgozni
- ha provokaljak, gyul6lk6di5 es cllen-
seges
-a halalfelelem latsz6lag nem zavarja
- melyen elfojtva munkal benne
Az anyaval val6 elso talalkozas tehat igen-
is sorsd6nt6 talalkozas, hiszen a kes6bbi
emberi kapcsolatok alapjai, az 6nerteke-
les, a bizalom, a biztonsag erzese, a j6
szocializaci6 alapveto emocionalis jegyei
ilyenkor alakulnak ki.
Bizonyara sokan elgondolkoztak mar azon,
milyen 6nz6 erzes a szeretet. Mien szere-
ti jobban az ember a sajat fh\t, hiszen pont
olyan, mint barki mase? Mert az 6ve. Az
6 fia, az 6 felesege, az i5 hazaja. A szom-
szed szekrenye teljesen k6z6mb6s az em-
ber szamara, amig bele nem teszi egyct-
len telikabatjin, de ett61 a perct61 kezdve
ennek a szekrenynek a sorsa rendkivul
fontossa valik a szamara. A szeretet le-
nyegc az, hogy bcfektetek egy m:i.sik em-
berbe, es a masik emberben szeretnem
keresni, megtal:i.lni 6nmagamat. Ez az
,en ap:im", ,en any:im", ,en haz:im" Osz-
szefiiggesrendszer nem vele szuletik az
emberrcl, hanem az els6 m:i.sfel evben -
ennek a sorsdiint6 tah\lkozasnak az ered-
menyekeppen - szeretni tanul meg a gye-
rek. Es azut:i.n ezt a szeretetet, amit meg-
tanult, megpr6balja mas cmbcri kapcso-
latokban ervenyesiteni. Ha j61 ment ez a
tanulas, mint a biztos k6tes eseteben, ak-
kor a kes6bbiekben is j61 megy majd, es
j6 emberi kapcsolatokban lesz kepes a ke-
sobbiekben is elni. Minden problema, ami
!etrej6tt az els6 kapcsolatletesites kozben,
probU:makent jelentkezik majd a kes6bbi
kapcsolatokban is.
De nem beszeltunk meg az apar61. Mind-
azt, ami eddig elhangzott, mar n:Og6ta tud-
ja a pszichol6gia. Az anya-gyerek kapcso-
lat el6nt6tte a pszichol6giai irodalmat,
mely az elmult tiz-tizen6t evet leszamitva
alig beszelt az apar61. Ugy gondolom,
hogy ideje ezt jov:itenni a pszichologi:i-
nak is - es nekem is.
Az a tapasztalatom, hogy a mai magyar
tarsadalom alapvetoen apatlan tarsada-
lom. Az ,apatlan tarsadalom" fogalma
nekcm nagyon sok mindent jelent. Elso-
sorban azt, hogy a gyerekek harminc-negy-
ven - de lehet hogy tiibb - sz:izaleka a
harmadik eletevetol nagyjabol a tizedikig
csak nokkel - gyakran frusztral t nokkel -
talalkozik. Anyuka elvalt, tele van velt es
valos serclmekkel a vilag es a ferfiak irant.
Ha kislanyt neve!, ezt bele is probalja ne-
velni a gyerekbe: ,a fiukkal vigyazz kisla-
nyom, mert minden ferfi csak azt akarja!"
Ez rcngeteg problem::\t okoz a kislany sze-
melyisegfejlodeseben (de ebbc most nem
mcnnek bele, mert messzire vezetne). Ha
fiut neve!, akkor azt mondja: ,Istenem,
csak kine ussiin rajtra az apja vere!". Ke-
rem, mi mast tehetne egy fiu, minthogy
kiiit rajta az apja vere. Ez a dolga. Es anyja
ezzel a nevelessel borzaszt6 sok kart okoz.
Es a gyereket az 6vodaban cs az iskolaban
is szinte kizarolag nok fogadjak. Az ,6v6
bacsi" regebben meg resze volt a nyelv-
nek, de mara mar kiveszett, mint ahogy
a , rani to bacsi" most van eppen kiveszo-
ben nyelvunkbol. Tehat a gyerek bemegy
az 6vodaba, az iskolaba, a napkiizibe, es
csak nokkel- sokszor bizony frusztralt nok-
kel - talalkozik, majd hazamegy a fruszt-
ralt anyukahoz- es ferfi sehol.
Tapasztalataim szerint a rarsadalom ,apat-
lansaga", a teny, hogy a gyermek sorsdiin-
to talalkozasa apjaval hianyos vagy eppen
teljesen elmarad, rettent6 sok kart okoz.
Mindenekelott azonban azt kell elmon-
danom, miert sorsdiinto ez az apaval va16
talalkozas. A mindennapi eletben azt szok-
tak mondani, hogy az apa adja a ferfi mo-
dellt, es ez fokent a fiuknak fontos. Ezzel
szemben: nem tud az ember ferfi lenni
nok nelkul, es nem tud a no no lenni ferfi
nelkiil. Hogy mutassa meg egy no a femi-
nin szerepvilagot egy Ianynak, ha nines
ott a ferfi, aki fele ezekct a magataw\s-
mintakat gyakorolhatja? Hogy tudok en
ferfias minn\kat miltatni a fiamnak, ha
nines ott egy no, aki fele ,ferfikent" visel-
kedhetem? En lassan hetveneves !eszek,
es rna is, ha esinos nok vesznek koriil, ki-
huzom magam, megigazitom a nyakken-
dom, megprobalok okosabbnak larszani,
mint amilyen vagyok, a ferfiassagnak ez a
resze a sirig kiseri az em bert - a masik re-
sze talan nem -, de ez elsosorban akkor
miikodik, ha nok veszik koriil. Mind a la-
nyok, mind a fiuk az ep esaladban - any-
juk es apjuk jelenleteben - kepesek elsajii-
titani ,hibatlanul" a ,noies", illetve a ,fer-
fias" szercpviselkedes alapveto szabalyait.
A modern kutatasok bebizonyitottak, hogy
az apa szerepe mar a eseesemokoru gyer-
mek eseteben is igen fontos. A biztos ko-
tes az apa fele - igaz hogy kiesivel kesobb
- ugyanugy kialakul, mint az anyanal. Az
apa azonban egeszen miiskepp kommuni-
kal gyermekevel, mint az anya. Amikor a
hazaspar veszekszik, az asszony rendsze-
rint azt mondja a ferjenek: ,en foglako-
zom a gyerekkel tobbet, mosok, fozok ra,
etetem, te mindig esak jatszol vele!" En
viszont azt alii tom: ennek a ,jateknak",
ami az apa es a gyerek kapesolatat jellem-
zi, igen fontos szerepe van a gyerek szeme-
lyisegfejlodeseben. Mint emlitettem, az
apa mar a gyermek eletenek elso honap-
jaiban maskepp kommunikal, mint az anya.
A mamat meleg, folyamatos, ritmusos
kommunikiici6 jellemzi, az apa kommu-
nikaeiojaban tuskek vannak, kiugrasok,
tehitt megjelenik - es vegigkiseri a gyermek-
kort - az apa jatekos kiszamithatatlansa-
ga. Ez fantasztikusan vonz6 egy egeszse-
ges baba szamara. Amikor az apa a leve-
gobe dobalja a gyereket, az anya haja az
egnek all, a gyerek meg sikongat 6r6me-
ben. Vizsgalatok igazoljak, hogy az apa ja-
tekstilusanak ,kalandossaga", izgalmas
kiszamithatatlansaga - a , veszely", mely-
nek hattereben a teljes biztonsag rejlik-
igen fontos szerepet jatszik a gyerek intel-
lektualis fejliideseben. A kisgyerekkort61
folfele egeszen a kisiskolas korig megj e-
lennek a jateknak azok a formai, melyek
miatt a talalkozas va16ban sorsdontii apa
es gyermeke kozott, ezek a birk6z6 ja te-
kok. Tulajdonkcppen nem is jiltek ez, ha-
nem arena, ahol a gyermeknek meg kell
vedenie magin, ahol ki kell szamitania a
masik reakci6it, meg kell tanulnia, hogyan
viselkedjen, mit tegyen bizonyos varatlan
helyzetekben, hogyan kell - a masik gon-
dola taiba ,belehitva"- kiizdeni, milyen
erzes a gy6zelem es milyen a vereseg. Sza-
mos pszichol6giai vizsgalat es tapasztalat
bizonyitja, hogy a gyerek bontakoz6 krea-
tivitasaban, onertekeleseben, empatiaja-
ban, abban, hogy bele tud helyezkedni
masok gondolatvilagaba, ennek az apa1
jateknak fontos szerepe van.
Amikor azt mondom, hogy apatlan tarsa-
dalomban e!iink, az nemcsak azt jelenti,
hogy a gyerek meltimytalanul el van zarva
az apjat61, hanem azt is, hogy ebben a mai
tarsadalomban a ragyog6 jogi elmek ke-
pesek azon torni a fejiiket h6napokig, eve-
kig: hogyan lehet tavol tartani az apat a
gyereket61, es senkinek nem jut eszebe,
hogy azon gondolkozzek: hogyan hozzuk
kiizel hozza. Az anyasag vele sziiletik a niik-
kel, az apasag nem sziiletik a fiukkal. Az
apasagra szocializalni kell a fiugyereket.
Nem elegend6 azt mondani, hogy manap-
sag sok a rossz apa, azon kell elgondol-
kodni, hogy hoi rontottuk el, es segite-
niink kell fiainkat abban, hogy j6 apakka
va]hassanak.
Harmine evvel ezel6tt beszeJgettem egy
apukaval, mert foglalkoztam a gyerekevel.
Megkerdeztem tole, miert dolgozik ilyen
rettenetesen sokat? El6vette a tard.jat,
megmutatta a csah\di fenykepeket.
- Ez a Ianyom, most erettsegizik, kell
neki egy szep ruha a balra. Ez a fiam, ke-
rekparra vagyik. Kell a penz.
Ma az apak- kiiloniisen az elvalt ferjek
- nem mondanak ilyesmit, es szerintem
ez gazdasagi kerdes is, nem csak szocialis.
Nines miert hajtania magat rna egy ilyen
ferfinak, es sokszor ugy erzem: a volt fer-
jek (es ,volt apak") a veletlennel java!
gyakrabban talalhatok meg varosaink alul-
jaroiban es palyaudvarain, a lezeng6 haj-
lektalanok koziitt. Ma az apasag a valast
kiivetoen - de gyakran mar el6tte is - ket
tenyezore redukalodik. Egy korabbi bio-
16giai aktusra (mert ebbol rna meg nem
lehet kihagyni a ferfit) es a tartasdijra,
vagyis annak fizetesere. Az apa nem in-
volvalt abban, hogy nagyon sokat dolgoz-
zek, men nem tud kiizel keriilni a csah\d-
jahoz. Elvalt es a kethetenkenti lathatas
azt jelenti, hogy az apa es a gyerek riivi-
desen nem tud mit mondani egymasnak.
Az apaszerep nem miikiidik.
Georgia allamban egy valoperes biro azt
nyilatkozta, hogy a valoperek alkalmaval
minden esetben gondolkodas nelkiil az
anyanak iteli a gyereket. Amikor megker-
deztek, hogy mien, azt felelte, 6 ott el az
allattanok kiiziitt, es latja, hogy a borju
mindig a tehen utan megy, soha nem a
bika utan. Magyarorszagon is igy miikii-
dik a jogrendszer, ha nem is ilyen primi-
tiv formaban es ilyen szelsosegesen fogal-
mazva. De mindenkeppen az apasag ellen
hat6 folyamatok vannak jelen a mai ma-
gyar tarsadalomban.
Ha megkerdeznek tolem, hogy mi a leg-
fontosabb, amit az apatol kap a gyerek,
mit61 valoban sorsdiint6 tah\lkozas a gyer-
mek es az apa talalkozasa, azt kell mon-
danom, az apa az, aki atemeli a kiisziibiin
a gyereket. Mit jelent ez a metafora?
Az anya funkcioja annak a meleg, sze-
retetteljes atmoszferanak a megteremtese,
amelyben a niiveked6 gyermek iit-hateves
koraig biztonsagban erezheti, erzi magat.
Ez nagyon fontos dolog. Az a kicsi elet
borzasztoan kiszolgaltatott, kell neki a biz-
tonsag erzese, es az a melegseg, amit els6-
sorban az anya nyiijthat szamara. De egy-
szerre csak ez elkezd keves lenni. A gye-
rekben erosodik a vagy, hogy kilepjen a
csaladnak ebbol a meleg, biztonsagos, de
zart es egyre fullasztobb dependens viszony-
. rendszen!bol: egyre job ban erdekli az a
szemelyi es targyi vilag, ami a csaladon
kivu! esik, nyitni akar, atlepni a kiiszobon,
ki a kiilvilagba. A gyerek atemelese a kii-
szobon - cz elsosorban az apa feladata a
szocializaci6 folyamataban. Megmutatko-
zik abban, amikor az apa egyiitt mossa,
szereli a kocsit kisfiaval a garazsban, ami-
kor horgaszni vagy eppen edzesre viszi ot,
es igy tovabb. Megmutatja neki: milyen a
vihig odakint, hogyan kell banni az ottho-
non kiviili eszkozokkel - es az otthonon
kiviili emberekkel. Egyfajta jartassagot
szerezni a kiiszobon tuli vilag ertekrend-
jeben es magatartasformaiban: ez egyer-
telmiien az apa feladata, es ezt az apat6l
kell megkapnia minden gyereknek. A ta-
pasztalatok azt mutatjak: a gyerek, aki apa
ne!kiil no fel, rendszerint nem szerzi meg
ezt a jiirtassagot, es igy, amikor a serdiiles
kezdeten iitlepi a kiiszobot, egy ismeret-
len vilaggal kell szembeneznie; olyannal,
amelynek kihivasaira nincsenek tanult vii-
laszai. Ennek kovetkezmenye lehet aztan
a kiibit6szer, a band:izas, a fiatalkori bu-
nozes es ezer antiszocialis es aszocialis ma-
gatartasforma. Hianyzik az apa, aki nem
serdiilokorban, hanem csecsemokorban
es kisgyermekkorban, 6vodaskorban tanitja
a gyereket, segiti ot abban, hogy majd a kii-
szobon - zokkenes nelkiil - atlephessen.
Meg kell emlitenem: ugy tunik, hogy a
klasszikus csaladokban, ezt a feladatat az
apa elsosorban a fiugyermekevel val6si-
totta meg, a limyaival kevesbe. Lanyait
mintha ,bennfelejtette volna" a csalad
meleg, interdependens viszonyrendszere-
ben, amely ot-hateves korig minden gye-
rek szamara fontos es kielegito, de amely-
bol ezt kovetoen minden gycrek kitorni
vagyik. Ennek val6szinuleg konvenciona-
lis okai vannak. Hajnalban ebreszti az apa
a fiat - rna is van ilyen apa -, mennek
edzesre, de: ,pszt, halkan, nehogy a no-
vered felebredjen!" Erezhero a kulonb-
seg? A lanyommal meleg, gondoskod6,
dedelget6 sziil6 pr6balok maradni ~ mint
az anyuka ~ , de a fiamat ~ kemenyen es
ferfiasan ~ atemelem a kuszobon. Es ha a
kiiszobon atlep6 nagyszerii n6k biografia-
jat olvasom, pe!daul Margaret Thatche-
n!t, vagy Anna Freudet, akkor szime min-
dig azt tapasztalom, hogy nem volt fiu-
gyermek a csaladban. Mintha az apa arra
kenyszeriilt volna, hogy ezt a ,kiiszobat-
leptett!st" fiu hijan ~ a Ianyaval val6sitsa
meg. Ha van a csaladban egy fiu is, talan
maskeppen alakul a sorsuk. Hogy sors-
donto ez a sziiloi feladat, ahhoz ketseg
sem fer. Az apaszerepre a fiukat szociali-
zalni kell, es fontos, hogy felnove enged-
jiik es segitsiik apaken t tevekenykedni
oket. Fontos, hogy akarjanak apaszerep-
ben miikodni, mert a harmonikus felnot-
te valashoz alapvetoen sziikseges, hogy
a gyermek serdiilokoraban ugy l t ~ p j e at a
csaladi kiiszobot, hogy mar rendelkezik
ismeretekkel a vilagr61, amelybe benyit,
es tapasztalt vezet6vel, aki segit az els6,
bizonyralan lepesek megtetele soran. Egy
brit etol6gus mondta, hogy az ember ele-
te ~ a felnotte valasig ~ harom nagy sza-
kaszra oszthat6:
1. 0/elj at szorosan peri6dus. Ez az elet
els6 nehany eve, amikor ~ mint emlitet-
tem ~ a gyercknek mindenekfelett szere-
tetre es biztonsagra van sziiksege.
2. Tegyelle, engedj el period us. Az or-hat-
eves kor tajekan jelenik meg. A szulo ilyen-
kor tapasztalja, hogy gyermeke ~ aki egy-
re robber kacsint a kiiszob fele ~ mar tar-
t6zkod6bb iranyaban, mint korabban volt.
3. Hagyjal beken period us. A serdiil6kor
szakasza ez, melynek soran a gyerek ~ az
onmaga megismereseert, az individuumert
folytatott hare okan ~ igen sokszor elesen
szembekeriil a sziilovel.
Aztan persze megint kovetkezik az ,olelj
at szorosan" period us, de ennek mar nem
az anya a targya. Fontos tudnunk: ha a
gyerek serdlilokonira nem jut el a hagyjal
beken peri6dusig, akkor ez az ujabb olelj
at szorosan peri6dus - melynek alapveto
feladata a barati, kortarsi es heteroszexua-
lis kapcsolatok megteremtese - nagyon
problematikussa valhat.
Remelem, hogy a fentiek alapjan vilagos-
sa valt: ugy !atom, a sziilok - az apa es az
anya - meghatarozott, egymiist61 tobbe-
kevesbe pontosan megkiilonboztetheto
funkci6val rendelkezik a csaliidban. Mil-
li6 tapasztalat es sok vizsgalat is igazolja,
hogy ezek a funkci6k bizonyos koriilme-
nyek kozott felcserelhetok ugyan, de a ,be-
valas" merteke soha nem lesz olyan meg-
gyozo, mint az eredeti felalhisban. Ez azt
jelcnti: a ferfi kepes arra, hogy megfelel-
jen anyai feladatoknak gyermekevel, de
soha nem valik olyan j6 anyiivii, mint a
no, es mindez forditva is igaz: a no soha
nem lehet igazi apja gyermekenek! Meg
kell mondanom, nagyon nem szeretem az
,egysziilos csaliid" kifejezest. A ,csonka
csahid", melyet kiirtottak a n:;elvbol, sok-
kal jobban tctszik. Az ,egysziilos csalad"
kifejezes ugyanis uniformizalja a sziilot.
Ugy tiinhet, mintha teljesen mindegy Jen-
ne, hogy a sziilo, aki hianyzik (illetve aki
van), ferfi vagy no. Azt a teves eszmet hor-
dozza, hogy a ,sziilo" megvan igy is, a kon-
vencionalis csahidban legfeljebb ,duplan
van meg". Holott az apa es az anya is spe-
cialis feladatok hordoz6i a csaladban. Nem
az ,egyik sziilot" vesziti cl a gyerek, ha-
nem vagy az apj at, vagy anyj at, igy a vesz-
tesegek - es ezeknek kovctkezmenyei is -
specialisak.
Eloadasom bevezetojeben emlitettem,
hogy a gyermek es a sziilo talalkozasanak
harmadik nagy teriiletc a csahidi atmosz-
fera, amely mintegy fogadja az erkezo gyer-
meket. A csaladi atmoszferanak, annak a
- beket, biztonsagot, vagy eppen szoron-
gast es agressziv indulatokat sugarz6 - szo-
cialis kapcsolatrendszernek, melyben a
gyermek el, szamos osszetevoje van. Ilyen
peldaul a sziilok harmonikus vagy disz-
harmonikus hazasdete, a csalad szocialis-
gazdasagi statusza - vagy eppen a lakas-
helyzete. Az alabbiakban azonban csupan
egyetlen osszetevovel, a sztilok nevelcsi
stilusaval - a szuloknek azzal a szisztema-
tikus es jellemzo magatartasaval, melynek
segitsegevel alkalmassa teszik (vagy ep-
pen nem teszik alkalmassa) gyermektiket
az eredmenyes eletvitelhez sziikseges ke-
pessegek megszerzesere - szeretnek fog-
lalkozni. Vizsgaljuk most meg n':szleteseb-
ben, milyen nevelesi stilusok, attitudok
ervenyesiilnek a csahidi nevelesben, i:s
ezek hogyan befolyasolhatjak a gyermek
fejlodeset. A pszichologia mindmaig elfo-
gadja, hogy a sziiloi neveloi magatartas
ket dimenzion abrazolhato. Az egyik a
,kontroll" dimenzioja, es a gyermek testi-
lelki mozgasi szabadsagara vonatkozik;
arra, hogy a kiilonbozo viselkedesi szaba-
lyok milyen kiterjedesben es mekkora suly-
lyal nehezednek a gyermekre. A masik di-
menzio a sziilo emocionalis viselkedesi:t,
a gondoskodas mi:rteket mutatja, igy mig a
kontrolldimenzio az engedi:kenyseg es a
korl:'ttozas, az emocionalis dimenzio a m:>
leg-elfogado, illetve a hideg-elutasito szii-
loi rhagatartas ki:t vegpontja kozott :i.br:i-
zolhat6. A ket dimenzi6 szelso crtekeinek
kombinaci6i negyfele attitudot eredme-
nyeznek - meleg-engedekeny, hideg-enge-
dekeny, meleg-korlatoz6 es hideg-korhito-
20 - melyek koztil az elsii ketto az agrcsszi-
vitas, az utobbi keno a szorongas iranyaban
befolyasolja a szemelyiseg alakulasat.
Az elmult negyven ev kutatasai kivetel
nelktil ahitamasztjak az emocionalis di-
menzi6 jelentoseget a csaladi nevelesben!
A gondoskod6, szeretetteljes sziilot min-
denekelott a bar:itsagos, meleg hangulatu
interakci6k jellemzik gyermekevel. Folya-
matosan tekintetbe veszi kisfia (vagy kis-
lanya) erzeseit, sziiksegleteit, kivansagait,
erdeklodik gyermeke napi tevekenysege
irant, es torekszik arra, hogy megismerje
- i:s elismerje - ni:zopontjat. Biiszke gyer-
meke sikereire, ugyanakkor stresszhelyze-
tekben tamogatja es batoritja ot. A magas
szintii szul6i gondoskodas el6nyei mar
a gyermck csecsem6kon1ban megmutat-
koznak: a szul6i szeretet megkonnyiti a
,biztos kotes" kialakulasat (ami viszont
el6revetiti a szocialis kompetencia megje-
leneset), es Iehet6ve teszi, hogy a csaliidi
elet napi tortenesei soriin a pozitiv toltesii
szul6-gyermek kapcsolatok szama meg-
haladja a negativ toltesiieket. Mindez haj-
lamossa teszi a gyereket, hogy viszonozza
a szul6 fel61 erkez6 szeretetet, es elvezze
az anyjaval, apjaval eltoltott id6t - azaz,
minden lehet6seg megvan arra, hogy a
szul6 nevel6i hatekonysaga novekedjek
a gyermekkor folyamiin. A szul6 szeretet-
teljes gondoskodiisa motivalja a gyereket,
hogy megfeleljen a szUI6i elvarasoknak,
es torekedjek arra, hogy ne okozzon fizi-
kai vagy lelki fajdalmat a ,legfontosabb
miisik"-nak. Mivel keszsegesebben azo-
nosulnak a gondoskod6 modellel, az ilyen
szul6 gyermekei konnyebben epitik be sa-
jat e!etvezetesukbe a szul6i ertekeket (mint
peldiiul a tisztesseget es a figyelmesseget
az interperszonalis kapcsolatokban), es
elvarhat6, hogy ezek a gyerekek ellemi116-
va valnak a kortarscsoport olyan ertekei-
vel szemben, melyek egyertelmiien ku-
lonboznek a csaladi ertekekt61. A meleg,
szeretetteljes szul6i magatartast tehat f6-
keppen a gyermeket elfogad6 es megert6,
gyermekkozpontu viselkedes jellcmzi. Az
ilyen szul6 gyakorlatilag soha nem alkal-
maz fizikai buntetest, annal tobbszor di-
cseretet, a helyes cselekedetek pozitiv meg-
er6siteset. Tetteit, iteleteit, dontcscit meg-
indokolja, es - mint emlitettem - gyakran
besze!get gyermekevel, akinek kozeledc-
sere (fllgg6segi torekveseire) lehet6leg
minden alkalommal pozitivan reagal.
A csaladi neveles modelljenek kontroll-
dimenzi6ja azonban evtizedck 6ta vita
targya a pszichol6giaban. A klasszikus mo-
dellben ugyanis a gyermek fejl6dese szem-
pontjab61 a legeredmenyesebb szul6i ne-
vel6i stilusnak a meleg-engedekeny ma-
gatartas bizonyult, amit - a maga idejeben
- sziimos kutatiis meg is er6sitett. Napja-
inkban azonban sok kutat6 ugy talalta,
hogy az engcdekenyseg a csaladi neveles-
ben korantsem olyan sikeres attitiid, mint
gondoltuk. 6vodaskoru gyerekekkel (es
szii.leikkel) vegzett vizsgalatok alapjan
megallapitottak, hogy val6jaban nem negy,
hanem harom szii.loi ncveloi stilus letezik:
az autoriter, az engedekeny es az autori-
tativ. Az autoriter- parancsuralmi rend-
szerben nevelo - szii.lo tulajdonkeppen a
hideg - korlatoz6 es a hideg - engedekeny
nevelesi stilust val6sitja meg: abszolut vi-
selkedesi sztenderdeket ir elo gyermeke
szamara, melyeket ketsegbe vonni - vagy
alkudozni ervenyessegi korii.ket illetoen -
lehetetlen. Amikor a gyerekkel nines gond,
az ilyen szii.lo meg is feledkezik szii.loi sze-
reperol: nem beszelget gyermekevel, soha
nem dicseri vagy jutalmazza ot, es - ter-
meszetesen - nem is biiszke ra. Konflik-
tushelyzetekben azonban azonnal megje-
lenik hatalomervenyesit6 technikaja: dur-
va, agressziv m6dszereket alkalmaz, es
azonnali, feltetel nelkii.li engedelmcsseget
kovetel! Vajon hogyan fejlodik ilyen leg-
korben a gyermek? A tapasztalatok szc-
rint - vclcszii.lctctt jellemz6it61, a szii.lok
egyeb szemelyisegvonasait61 es mas k6r-
nyezeti hatasokt61 fii.ggoen- ket lit all elot-
tc. Az egyikben: csecsem6korat61 folya-
matosan megfigyelheto tulajdonsagava
valik, hogy j6forman sohasem mosolyog.
A szemkontaktust elutasitja- nem gyako-
rolta soha, senkivel. Tekintete orokosen
ide-oda repked (a szakirodalomban ,der-
medt eberseg" -nek nevezik ezt a nezest),
mintha folyton a leselkedo veszi:ly forra-
sar kutatna. Visszahuz6d6 es passziv, nem
panaszkodik soha. Csaladjaban megta-
nulta, hogy altalaban eszre sem veszik, es
szamara az a legbiztonsagosabb, ha val6-
ban eszrevetlen marad. Erre torekszik az
6vodaban es az iskolaban is: kortarsaival
alig jatszik, az iskolai - es minden egyeb -
teljesitmeny irant kozombos (amotivalt),
a felnottek irant melyen bizalmatlan. Mi-
vel automatikusan magaeva terre szii.lei
velemenyet - tudniillik azt, hogy 6 ern!k-
tclen es haszontalan -, enkepe negatiwa,
i:inertckelese alacsonnya valik.
A masik lit: az agressziv, antiszocialis
magatartas kibontakozasa. Szamos vizs-
galat igazolja, hogy az agressziv, ,bcillesz-
kedesi zavarral" (,conduct disorder") kiisz-
kodo gyermek csaladja ti:irteneteben,
eletviteleben es neve!Csi gyakorlataban
egyarant problematikus. A gyermek ma-
gatamisi zavaranak elsa jeleivel masfel
eves kor ki:iriil talalkozunk, akkor, amikor
beszclni es jarni kezd, vagyis szocialis in-
terakcioba lep ki:irnyezetevel. A ket-harom-
esztendiis koraban tapasztalt karakter-
vonasai - ingerlekenyseg, engedetlenseg,
figyelmetlenseg, impulzivitas - a nyomon
ki:iveto kutatasok szerint ketsegteleniil
i:isszefiiggest mutatnak a gyermekkor ke-
sobbi evciben es a serdiilokorban megjele-
no csavargassal, antiszocialis viselkedessel,
ugyanakkor o!yan csaladi jellemzokkel is,
mint peldaul a sziilok diszharmonikus
hazassaga, a gyermek elhanyagolasa es fi-
zikai bantalmazasa. A kutatok a csecsemo
es a szulo ki:izi:itt kialakulo .,ambivalens
ki:ites" meghatarozott tipusa, a sziilo pszi-
chologiai jellemzoi, valamint a gyermek
(kiili:ini:isen a fiu) kibontakozo agresszivitit-
sa ki:izi:itt cgycrtelmii kapcsolatot talaltak,
ami azt jelenti, hogy a gyermck vclesziile-
tett temperamcntuma es a szuloi valasz-
keszseg egyli.ttesen - i:iri:iki:is ki:ilcsi:inhatas-
ban - hat:irozzak meg azt a csecsemo- es
kisgyermekkori viselkedest, atnit - elerkez-
ven a kortarskapcsolatok vilitgaba - beil-
leszkedesi rendellenessegnek, agresszivi-
tiisnak neveziink. A kutatiisok egyertel-
miien igazoljiik az autoritcr sziiloi stilus
kapcsolatiit a gyermekkori agresszivitas-
sal, a beilleszkedesi rendellenesseggel, a
fiatalkori biini:izessel es a kabitoszer-fo-
gyasztiissal - bar ez utobbi esetben a szii-
16 specialis engcdekenysege is fontos te-
nyezo.
Ha szo szerint ertelmezziik a fogalmat,
a me leg- engcdekeny sziilo (aki tehitt rna-
gas ertekekct produkal a ,gondoskodiis,
elfogadas", de alacsonyat a ,kontrollten-
gelyen") egyilltalim nem vagy alig alkalmaz
kor!atokat a szocializaci6 folyamataban,
es a fegyelmezes teren altalaban kiivetke-
zetlen. Elismeri es ertekeli a: gyermek fe-
161 erkez6 impulzusokat, kiv:'msagokat es
viselkedesformakat, nevelesi gyakorlatat a
bizalomra epiti, ezert aztan mas sziil6knel
ritkabban ellen6rzi, ,monitorozza" gyer-
meket. A:z ilyen csaladban nevelked6 gye-
rekek szociabilisak, baratsagosak, de gyak-
ran fogalmuk sines, hogyan kell bizonyos
szocialis helyzetekben viselkedniiik, es hi-
baikert nem szivesen vallaljak a felel6sseget.
lgy azutan a pszichol6gusok napjaink-
ban els6sorban az autoritativ (,mersekelt
kontrollt alkalmaz6") szii16i magatartast
tartjak a leghatekonyabbnak. A:z autorita-
tiv sziil6 meleg, gondoskod6, ugyanakkor
nevelesi gyakorlatab6l nem hianyoznak
teljesen a szabalyok, melyeknek betarta-
sa, illetve betartatasa a gyermek viselke-
desi szabadsagat bizonyos korlatok kiize
szoritja. Szamos kutatas uta! arra, hogy a
kor!atozas - engedekenyseg dimenzion
letezik egy kenyes pont - a ,mersekelt
kontroll" -, amclyre a sikeres csaladi szo-
cializaci6 erdekeben feltetleniil sziikseg
van; ha a sziilok nevelesi gyakorlata meg-
haladja ezt a pontot (,korlatoz6 neveles"),
vagy ha alatta marad (,engedekeny neve-
les"), egyarant kockaztatja a szocializaci6
eredmenyesseget. A szeret6, gondoskod6
sziil6nek teh{n - ezen a ,mersekelt szin-
ten" - ellen6rzest kell gyakorolnia gyer-
meke felett, es nem szabad feladnia azt
a jogat, hogy olyan viselkedesi normakat
allitson gyermeke szamara, melyeknek
betartasa kiitelez6. A:z engedelmesseg meg-
kiinnyitese erdekeben az autoritativ sziil6
lehet6leg megindokolja diinteseit, es elma-
gyanizza aktualis igenyeinek ok:it. A tapasz-
talatok szerint az ilyen gyakorlat segiti a
gyermeket abban, hogy megertse a szaba-
lyokat, es a sziil6 hianyaban kontrollalni
legyen kepes sajat viselkedeset. A:z autori-
tativ sziil6 gyakran alkalmaz pozitiv meg-
er6siteseket - dicseretet, elismerest, jutal-
mazast -, es nevelesi gyakorlaniban talan
eppen ez a legfontosabb mozzanat, ami
az autoriter sziilotol megkiilonboztcti. Em-
litettem, hogy az autoriter sziilo altal:iban
akkor ebted r:i sziiloi szerepere, amikor
gyermeket biintetnie kell. Ha h\nyara, tia-
ra nem erkezik ,kiilso panasz" es a gyer-
mek otthon is az eloirt normakon beliil
marad, a neveloi viselkedes ,kavesziinetet
tart", azaz a sziilo ugy erzi: semmi dolga.
Holott az elvarttal megegyezo viselkedes
pozitiv megerositese a leghatekonyabb
eszkoz a gyermek normakoveto magatar-
tasanak kialakitasara, es igy termeszete-
sen arra is, hogy mine! ritkabban legyen
sziikseg biintetes alkalmazasara. Amikor
ez megis elkeriilhetetlen, fenyegetes es fi-
zikai biintetes helyett az autoritativ sziilc5
induktiv, ravezeto technikat alkalmaz,
vagyis megvilagitja az oksagi iisszefiigge-
seket, es elmagyarazza a gyereknek, mi-
lyen hatassal vannak cselekedetei masok-
ra. Ha csendet akar teremteni, es belepve
a kisszobaba rakialt gyermekere: ,Azon-
nal tedd vissza a polcra a szajharmoni-
kat!"- val6sziniileg j6val kevesebb ered-
menyt er el, mintha leiil kisfia melle, es
elmondja, hogy a nagymama hizasan fek-
szik a hal6szobaban, es ilyen allapotban
nagyon zavarja c5t a zaj. Ha a hitromeves
kislany anyja szoknyajat nincigitlva nyafog
a kozertben: ,Csokis pudingot akarok!",
az autoritativ sziilc5 - akar megveszi a pu-
dingot, akar nem - feltetleniil felhivja a
gyermek figyelmet arra, hogy a csaladnak
mas tagjai is vannak rajta kiviil: , Te cso-
kis pudingot szeretnel. Rendben van. Es
most lassuk, mit szeretne apu? Neki mit
vigyiink haza?". Az autoritativ sziilc5 soha
nem mondja gyermekenek: ,He, ne le-
gyel 6nzc5!". Inkabb nagyon csendesen
csak annyit: ,Legy tekintettel masok ige-
nyeire is." Vagyis az ilyen sziilo elsosorban
azt hangsulyozza, hogy mit tegyen a gyer-
mek, es nem azt: mit ne tegyen, mikiiz-
ben min dig a ,szemely" -re hivatkozik, es
nem a ,pozici6"-ra. Azt mondja: ,Csi-
nald, mert ezzel iiriimet szerzel nekem!"
- de sohasem mondja: ,Csinald, merr en
mondom, es en vagyok az anyad!"
Termeszetesen a meleg, gondoskodc\,
elfogadc\ sziil6 akkor sem kepes gyerme-
ket a szabalyok es a korlarok reljes me116-
zesevel nevelni, ha stilusa engedekenynek
minosiil; legfeljebb kevesebb szabalyr er-
venyesit- melyek elsosorban a masik em-
ber erdekszferajanak elismeresere es tisz-
teletben tartasara iranyulnak- es az ,al-
kudozasi pozicic\t" is job ban ruri, mint az
auroritativ sziilo. Az engedekeny es az au-
toritativ sziiloi neveloi magatartas han\rai
tehat meglehetosen bizonytalanok, meg-
itelesiik- bizonyos szubjektiv szempon-
tok mellen - fiigg attc\1 is, hogy mi a ne-
veles kimondott vagy kimondatlan celja.
Ha a sziilo arra tiirekszik, hogy gyermeke
szocia!isan kompetens legyen, azaz udva-
rias, ,j61 nevelt", a kiiziissegbe ziikkenes-
mentesen illeszkedo, kiizvetlen es tagabb
kiirnyezeteben is elismert ember, az auto-
ritativ sziiloi stilus ketsegteleniil a legeJ6-
nyiisebb. Ha viszont gyermeke 6nerreke-
lesenek es kreativit:\sanak alakulasat tart-
ja szem elott, kevesebb korlatot allit, azaz
magatartasa a kontrolldimenzic\n az en-
gedekenyseg fele tolc\dik el. A humanisz-
tikus pszichol6gia - elsosorban Rogers -
hangsulyozza, hogy az en-kep fokozatosan
bontakozik, parhuzamosan a folyamattal,
melynek soran az egyen k6lcs6n6s kap-
csolatban all kiirnyezetevel. Pozitiv en-kep,
egeszsegesen magas 6nerrekeles abban az
esetben fejlodik, ha a gyermeket gyakor-
latilag feltetel nelkiil elfogadjak, azaz a k6-
riil6tte elo felnottek kiivetkezetesen elis-
merik es ern!kelik ot - olyannak, amilyen!
Azok a gyerekek, akik ilyen ,feltetel nel-
kiili elfogadas" -ban reszesiilnek, ketsegte-
leniil nehezebben kezelhetoek, mint az
autoritativ sziilo gyermekei, es - bizony -
nagyon sok olyan helyzet adc\dhat, amely-
ben az ilyen gyerekek nem a szocialisan
eloirt viselkedest produkaljak, es igy nem
vivjak ki a felnott- vagy a kortarskiirnye-
zet osztatlan elismen!set. Ugyanakkor en-
kepuk, iinertekelesuk pozitiv lesz, ami le-
hctove teszi szamukra, hogy nyitott szivvcl
es elmevel, pszichol6giailag rugalmasan
es kreativ m6don kiizelitsenek feladataik-
hoz. Ebbol a nezopontb61 a szemelyiseg
fejlodese kevesbc harmonikus azokban az
esetekben, amikor a gyermek rendszere-
sen a ,helyes visclkedes feltetelei"-nek
korlaraiba utkiizik, azaz felnott kiirnyeze-
tc irja elo sziimara, hogy melyek azok a
viselkedcsformak, amelyek k6telezoek es
elismertek, illetve melyek azok, amelyek
tiltottak es buntetendok. A gyermek, aki
ilyen kiirnyezetben nevelkedik, a felada-
tokhoz- a kihiv:isokhoz- 6vatosabban es
bizonytalanabbul, az 6nbizalom alacso-
nyabb szintjen k6zeledik: a jiirt utat - ami
kevesebb kudarccal fenyeget - nem szive-
sen hagyja el a jaratlanert, holott a jatekos,
kiserletez6 kedv minden krcativ produk-
tum alapfeltetele. Amerikai kutat6k ket
igen tavoli idopontban - kora gyermek-
korukban es k6zcpiskoliis cveikben - vizs-
galtak meg egy gyerekcsoportot. A korai
gycrmckkorban - megfigye!Csck cs sziiloi
interjuk alkalmazasaval a ,rogeri:inus
stilus" jelenletet kerestek, azaz azt a neve-
loi magatart:ist, amely viszonylag keves
fcltctclt szab a gyermeki viselkedesnek,
ehelyett teret nyit a vil:ig szabad es span-
tan megismeresenck. J 6 tiz csztcndovcl
ki:sobb, ugyanezeket a gyerekeket vizsgal-
va, a kutat6k megallapitott:ik, hogy a ro-
gerianus nevelesi stilus es a gyerekek kre-
ativitasa cgyertelmu 6sszefiiggest mutat:
az atlagosniil engedekenyebb szi.iloi neve-
loi attitud a serdi.ilokori kreativitas sta-
tisztikailag igazolhat6 elozmenye! Tehat
nem arr61 van sz6, hogy az intelligensnek
szi.iletett es rogeriimus stilusban nevelt
gyerckck kreativakkii viilnak, hanem ar-
r61, hogy ez a sziiloi magatartas az intelli-
genciat61 fiiggetleni.il is j6solhat6va tcszi
a kreativitas kibontakozasat!
A pszichol6giai kutatasok- iskolakt61,
koncepci6kt61 fiiggetleni.il - vilagos kap-
csolatot jeleznek a harmonikus szemelyi-
segfejlodes (a sikeres szocializaci6) es a
meleg, gondoskod6, biztonsagot nyujt6
csaladi neveles k6z6tt! Ugyanakkor nem
szabad elfelejtenunk, hogy ez a kapcsolat
,egylittjaras" (korrelaci6) csupan; es nem
ok-okozati viszony. Eloadasomban t6bb-
sz6r is utaltam arra, hogy a gyermek vele-
sziiletett jellemz6i es a szuloi reakci6kesz-
seg k6z6sen formaljak meg azt a csaladi,
neve16i legkort, mel yet ,nevel6i stilus"-
kent regisztralhatunk. A gyermek nem
passziv befogad6ja, hanem magaval ho-
zott karaktervonasai reven n!szese, alaki-
t6ja is annak a stilusnak, amelyben szoci-
alizaci6ja zajlik. Lathattuk, hogy a masik
dimenzi6 - mely az engedekenyseg es a
korlatozas k6z6tt huz6dik - mar sokkal
problematikusabb. Vannak pszicho16gusok,
akik az engedekenyseget tartjak fontos-
nak, masok egyfajta ,mersekelt ellen6r-
zes" (,moderate control") szuksegessege-
r61 beszelnek. Ugy velem, a csahidi neve-
lesi stilus kontrolltengelyen legahibb ket -
egymast61 tobbe-kevesbe fiiggetlen - ne-
veloi magatartasm6d keveredik. A szul6,
aki automatikusan a kisgyermekkor meg-
nyujtasara torekszik, mindig 6nmagab61,
sajat igenyeib61 indul ki a normak felalli-
tasakor; szabalyaival, viselkedesevel a
gyermek megismen!si torekvesei ele allit
korlatokat. A csahid bels6 eletvitelcben
maximalisan engedekeny, a sz6 szoros er-
telmeben lesi gyermeke kivansagait. Jare-
kokban, 6lt6zk6desben, taplalkozasban,
anyagi erejet- es a gyerek val6di szukseg-
leteit - meghalad6an teljesiti igenyeit. En-
gedekenysegenek azonban ara van: a gye-
reknek el kell fogadnia a korlarokat on-
maga es a vilag megismereseben. Meg
kell tanulnia, hogy az 6nall6 velemeny es
a vilag auton6m megismeresere iranyul6
t6rekves felesleges es veszelyes kaland.
Biztonsagot csak a sziil6 kozelsege es ve-
delme nylijt. Ha a gyerek elfogadja ezeket
a korlatokat - vagyis vallalja, hogy id6sebb
koniban is kisgyermekkent el - a szulo
szinte alarendeltjeve valik. u gyanakkor
dominans m6don es minden lehetseges
eszkozzel igyekszik gyermeket meggatolni
abban, hogy kibujjon a ,prolongalt kis-
gyermekkor" korlatai kiiziil. A masik szii-
16 i:ppen a csalad bels6 allit
korlarokat- h!tezik pi:ldaul a rend, a kii-
telesseg, a kiilcsiiniis elismeri:s es az 6szin-
teseg fogalma, melyeknek gyakorlati meg-
val6sitasa minden csaladtag szamara el6-
irt norma - ezzel szemben a gyermek
megismeri:sre, iinmegval6sitasra ininyul6
tiirekvi:sei t - a kerdezi:shez, az iina116 ve-
lemi:nynyilvanitashoz, a ,mas megolda-
sok" keresesehez val6 jogat messzemeno-
en tamogatja. Ezen a teriileten ketsegte-
leniil engedi:keny tehat (fogalmazhatnank
ugy is: elengedo), i:s ezzel sokat segit gyer-
mekenek abban, hogy felnottkorara teljes
i:rti:kii, auton6m szemi:lyisi:ggi: valjek. Bar
paradox m6don azt is mondhatnam: az
ilyen csaladban az iinall6 iteletalkotas, a
szabad velemenynyilvanitas, a viselkedes
fokoz6d6 auton6miaja maga is norma,
melynek teljesiteset elvarjak a gyermek-
t61. Nemcsak arr61 van tehat sz6, hogy a
sziil6 altai alkalmazott szabalyok - sulyu-
kat es mennyisegiiket tekintve - merse-
kcltck-e vagy nyomaszt6ak, hancm arr61
is: az eletnek mely teriiletein korlatozzak
job ban, es melyeken kevesbe a gyerckckct!
Hogy azonban semmi sem veglegesen de-
terminalt, ennek bizonyitasara egy anek-
dotat mesC!ek el.
Valamikor az iitvenes i:vekben elt egy
nagyszcrii amerikai pszichol6gus, David
Rapaport. En azt hittem legalabbis, hogy
amerikai. Harminciit i:vvel ezelott, ami-
kor megsziiletett a masodik gyerekem, el-
mentiink a felesegemmel lakast kcresni,
mert egy kicsivcl nagyobbra volt mar sziik-
segiink. Egy idos hiilgyhiiz jutottunk el az
Asb6th utc:iba, aki a ketszobas lakasat
szerettc volna kisebbre cserdni.
- Pszichol6gus tctszik lenni? - kerdezte
- Igen, az vagyok- mondtam.
- Tetszik ismerni a Rapaport Davidot?
- Igen, ismerem, David Rapaport, ame-
rikai pszichol6gus ...
- Amerikai!? Itt lakott, itt kcsziilt az
erettsegire a Davidka, magyar gyerek az!
Ezt csak azert meseltem el, mert ett61 a
holgyt61 kaptam meg David Rapaport
amerikai el6adasanak a keziratat, ainit az-
ota is ereklyekent 6rzok. Nagyon fiatalon
halt meg, a legnagyobb pszichologus le-
hetett volna. A kovetkez6 tortenettel kez-
di ezt az el6adast. Eppen vonul a zsido-
sag Mazes vezetesevel a negyveneves nagy
liton a pusztaban, keresven a hazat. El-
terjed, hogy vonul ez a nep, es a napkeleti
kiraly hivatja a harom fest6jet, hogy men-
jenek, keressek meg a vandorlo nepet, ke-
ressek meg Mozest es fessek le neki, mert
6 latni akarja ezt az embert. Megy a ha-
rom fest6, megtalaljak a zsidokat, Mazes
modellt til nekik, lefestik, viszik haza a
kepet. Megnezi a kiraly a kepet, majd hi-
vatja a csillagaszokat, hogy azok masnap-
ra keszitsenek M6zesr61 jellemrajzot a
szamara. A csillagaszok egesz ejjel dol-
goznak a horoszkopon, majd jonnek mas-
nap az eredmennyel. Elviselhetetlen jelle-
mu e m b e r ~ igy szolt a horoszkop ~ , alap-
vet6cn 6nz6, ketsegbeejt6en indulatos,
nem jo a koze!Cben lenni, hili, ontelt es
irigy. Itt valami baj van, gondolja a kinily,
vagy a fest6im rosszak, vagy a csillagaszaim,
ez tiirhetetlen. Ezert nekiindul a puszta-
nak maga, megkeresi Mozest. Meg is ta-
lalja, leulnek, beszelgetnek, majd tobb
ora elteltevel indul haza, es mondja, hogy
kivegezteti a csillagaszait. De miert? ~ ker-
dezi Mazes. ~ Hat azert, mert !atom, hogy
a fest6im jok, pontosan megfestettek a
zsido nep vezet6jet, de a csillagaszok ha-
mis jellemrajzot keszitettek. ~ Miert, mit
irtak? ~ A kiraly elmondja, mire Mazes
azt feleli: ~ Ne vegeztesd ki a csillagaszai-
dat, mert a horoszkop jo. En egy alapve-
t6en hili, irigy ontelt es fekezhetetlenul
indulatos ember vagyok, es az egesz ele-
tem azzal telik, hogy uralkodom maga-
mon, hogy megprobalok mas lenni, mint
amilyennek szulettem.
Ezt a legendat azota a kognitiv pszi-
chologia egyik alaptortenetekent jegyzik.
Mert ez arrol szol, hogy nem vegzetesen
determinalt az ember e!ete, agykergiink
ti.ibbet er, mint ahogy azt eddig hittiik.
Kepesek lehetiink, es vagyunk is arra,
hogy bizonyos negativumainkon urra le-
gyiink, es mas iranyt adjunk az e!etiink-
nek.
Dr. VekeredyTamas
,Vagyok mint minden
b
, "
em er: ennseg ...
Ranschburg tanar ur bevezetese nagy-
szeruen n'tvih\gitott, hogy kisgyerekkort61
hogyan ivel at a felnott korba a legfonto-
sabb tulajdonsagok egesz nyalabja, es ho-
gyan fiigg ez iissze az anyaval es az apa-
val. En egy olyan teriiletet emelnek ki
ezekben a sorsdiint6 talalkozasokban es a
SORS-ban - ha ezt egyaltalan meg tud-
juk kiizeliteni -, amit a tanar ur csak fut6-
lag erintett. Ez pedig: az az eletkor - azok
az eletkori szakaszok -, amikor a gyere-
kek belepnek a kiiliinbiiz6 intezmenyekbe,
6vodaba, iskolaba - es hogy ez hogyan
fiigg ossze azzal, hogy ok hova sziilettek,
milyen sorsuk volt a sziileiknek, miket
varnak el toluka sziileik, cs cbbol kover-
kezoen ok majd milyen sorsot szannak
vagy tudnak biztositani a gyerekeiknek. ..
Egyaltalan: melyek- milyenek- az elva-
rasaik a gyerekeiket illetoen?
Mielott ebbe belemennenk vagy elmelyed-
nenk, emlekeztetni szeretnek az indiai fel-
fogasra - mel yet Weores Sandor is idez -,
hogy a gyerekek kivit!asztjak, hogy milyen
sziilokhoz sziilessenek. Ez nekiink furcsan
hangzik, de van, aki nagyon is egyetcrt
vel e. Sz6val valahol, ,ott fent", ahogy az
archaikus nepek gondoltak, vagy a Kek
Madar ir6ja, Maeterlinck, vagy az indiaiak
hatarozottan allitottak: valahol ,ott fent"
varakoznak, es m!zik fontrol, hogy melyik
sziilopar tudja megadni azt a fizikai tester,
azokat a geneket, azt a kornyezetet, ame-
lyekbcn ok magukra szabott sorsukat - ha
tetszik, karmajukat - a legjobban fogjak
tudni betolteni.-. I! yen ertelemben a regi
fclfogas szerint (vagy a mai felfogas egy re-
sze szcrint) nem velctlen, hogy hova sziile-
tik egy gyerek. Ez a felfogas ugy tartja, hogy
egy gyerek legalabb ket reszbol all. Az egyik,
amit a genekbol orokolt, fizikai testben
orokolt a sziileitol es a masik az 6 halha-
tatlan individualitasa, amelyet hoz maga-
val a transzeendeneiab61, amelyik terme-
szetesen a mai felfogasunk szerint, ha a
kiilonbozo nezetek kepviseloi egyet akar-
nak valamiben erteni, vagy van, vagy nines.
Az emberek egy resze szerint van, egy re-
sze szerint nines. Az elmult szazad, a hu-
szadik szazad elso fe!Cben volt egy nagyon
erdekes vita, mely szerintem kapesol6dik
a sors es sorsszeriiseg kerdesehez. Ez a
vita azt boncolgatta, hogy van-e az em-
bernek egyaltalan enje, vagy pedig az en
esak kikovacsol6dik az elet sor:in; tehat:
sziiletik egy kis biol6giai osztongombo-
lyag - Freud ezt nagyon pontosan leirta -
amelyikct az oriimelv vezerel, keresi a kejt,
a kie!Cguiesr es kerilli a kinr. :Es mindent
azonnal akar. Felebred, ehes, ordit, es ad-
dig ordit, amig nem szophat. Es ez a kis
iisztiingombolyag, ez a biol6giailag deter-
mim1lt oszton-en alland6an beleiitkiizik a
kiilvilagnak egy szabalyos - mert szabalyo-
zott - rendszerebe. Tehar peldaul az anya
meg most nem szoptatja, men kicsit regeb-
bi- helytelen- divat szerint azt gondolja,
hogy csak harom 6rakent szabad szoptat-
ni, es mivel meg nem telt el a harom 6ra,
hiaba ebred fel a gyerek, es hiaba ordit.
Az anya - a kiilvihig! - kivarja a harom
6rat; vagy eppen ellenkez6leg; a kival6an
alv6 gyereket felebreszti, men eltelt a ha-
rom 6ra ... Ez rna mar nem altalanos, de
ket-harom evtizeddel ezel6tt az volt. Vagy
pedig - es ebben a vagy-vagyban mar kez-
d6dik cgy sorsszerii talalkozas - az anya
var, riirelmesen, nem kiilti fel, de az ebre-
d6 gyereket, vagy ha van teje, megszopat-
ja, meg ha a harom 6ra nem is telt el...
Riividen, beleiitkiizik cz a biol6giai iisz-
tiin-en, iisztiingombolyag a kulvilag pa-
rancsaiba, beosztasaiba vagy pedig korla-
tokkal kiiriilvett lehetoscgeibe. Kesobb: a
szobatisztasag. (Zar6jelben jegyzem meg,
rettenetes magyar szokas a szobatisztasag
siirgetese; peldaul: a hath6napos szop6
gyermek ala odatartjuk a bilit, mert esz-
revettiik, hogy szoptatas kiizben kakil, es
ugy gondoljuk, hogy nem lehet eleg koran
kezdeni ... - Hogy ebbol milyen bonyodal-
mak, zavarok szarmaznak, abba most nem
bocs:itkozom bele, csak annyit mondok,
hogy a termeszeti nepeknel ket es felevcs
kor kiiriil a gyerckek maguktol es Magyar-
orszitgon is, ha ezt hagyiuk, maguktol szo-
batisztava vitlnak, valnanak. Termeszete-
sen, elvetve meg el6fordulhat a bepisi!es
iiteves korig, es ezt teljescn termeszetes-
nek kellene tekinteni.)
Szobatisztasitgra szoktat:is: megint a
kiilvilag akar valamit. A kiilvil:igban ugy
szoktak, hogy ... Nem azonnal eresztem
be a kakit vagy a pisit, vitrok, amig oda-
erek a vecehez, bilihez, raiiliik stb. Ez a
kiilvilagnak a rcalitaskiivetelmenye, amit
Freud a realitas-elvnek nevezett, amelyik
hat a biologikumra. Amikor nagyok lesziink
es tetszenek nekunk a b\nyok, akkor nem
vetjiik ra magunkat azonnal a villamoson
a gyonyorii holgyre, mert a realitas-elv
ezt nem teszi lehetove, hanem kulonbozo
m6dszereket alkalmazunk; leszallunk ve-
le, ,nem talalkoztunk mar valahol?"- idet-
len kerdes -, tehat keressiik a megval6si-
m6djat. Halasztas. A kiilvilag szabalyoz.
Osszeiitkozik a realitas-elv (amit magun-
keva tettunk, sajat szemelyisegiinkbe in-
tegraltunk), az osztontorekvesekkel. A re-
alin\s-elv, mint a neve is mutatja, a val6-
saghoz akar minket igazitani. Es ez volt a
huszadik szazad elso fe!enek egyik tudo-
manyos felfogasa, hogy e keno iitkozese-
ben kovacsol6dik ki az, amit emberi en-
nek nevezunk. Karinthy irt egy kis kolte-
menyt is errol, hogy:
tudat alatt egy kis hazban,
iii az enke, talpig gyaszban
- ami arra utalt, hogy ez egy rettenetes
helyzetben levo kis szerencsetlen, mert
valamit akar tole a biologikum azonnal,
es azt visszautasitja a realitas-elv, amit o
kozben magaeva tett - interiorizalt, a ma-
gaenak tekint, es most orlodik a
misszumkotes kenyszereben ... Mi az, hogy
magaev:i. tett, interiorizalt? Ismerunk ezt
bemutat6 videofelveteleket. Mag:i.ra hagy-
juk Feriket a szob:i.ban, es ott van a cukor-
tart6ban a kockacukor az asztalon. Ferike
odatotyog - ket es fdeves -, nylil a cuko-
rert, es kozben mondja maganak, hogy:
,nem, nem!". Megint jOn, ,nem, nem!",
aztan gyozedelmeskedik a vagy, es bekap-
ja a cukrot. Lehet latni, hogy kiizd a ki-
vulrol kapott realitas-elv - ez esetben pa-
rancs, hogy ne edd meg az osszes cukrot
a tart6b61 - azzal, hogy o szeretne. Mindezt
azert mondom el, mert az 1950-60-as
evekben klinikusok szerettek volna kimu-
tatni, hogy ez tenyleg igy van. Es ami a
tudomanyban ritkasag, nem azt talaltitk
'
amit kerestek- ugyanis azt akartak kimu-
tatni, hogy nines az embereknek vele szu-
lctett enje -, hanem azt talaltak, hogy ez
nem igaz. Az ember vele szilletett im-struk-
turaval jon a vil<igra, egyetlen, egyszeri, egye-
di. De ezt gondolhattuk volna, hiszen akar-
hany ember el a Foldon, mindenkinck
mas az ujjlenyomata, a rend6rseg legna-
gyobb oromere. Mien mas az ujjlenyoma-
ta? Val6sziniileg a dezoxiribonukleinsavak,
genek stb. ezt igy kov:icsoljak ki. Nines
ket egyforma emberi ujjlenyomat, mien
Jenne ket egyforma en-struktura? Az en-
strukruran a kutat6k azt ertettek, hogy a
csecsem6, az ujsziilott sajatos m6don fog-
ja fel, analizalja es szintetizalja maganak a
vilagot - sok reszletet most nem meselek
el -, es az 1950-60-as evekben az en-pszi-
chol6gusok azt mondt:ik ki, hogy tevedti.i.nk,
nem ugy van, ahogy gondoltuk, minden
ember vele sziiletett en-strukturaval jon a
vil:igra! Es itt kanyarodok vissza ahhoz,
hogy akkor viszont mar mindegy, hogy
azt mondom-e, hogy ez a halhatatlan lel-
ke, a transzcendenci:ib61 erkez6 individu-
alit:isa, vagy azt mondom, hogy a dezoxi-
ribonukleinsav altai megszabott egyetlen-
egy, egyedi mivolta. Persze, hogy nem
mindegy abban az ertclemben, hogy mi-
ben hiszi.i.nk, hozz:ink mi all kozelebb. Azt
azonban el kell fogadni, hogy a vilag ebben
rna megosztott. Van, aki ebben hisz, van,
aki abban hisz. De abban meg kell egyez-
ni, kutat:isok bizonyitjak, hogy az ember-
nek van egy sajcitos individualitasa, amelyet
ki szeretne bontakoztatni az elete soran. Es
itt jutottunk el a szi.i.l6 es gyerek viszonya-
nak egy rendkiviil fontos pontjahoz.
Vajon mi a sziil6 vagya? Mit pr6bal a szii-
16? Azt pr6balja, hogy a gyereket hozz:i-
szabja a sa;at elveihez, gondolataihoz, va-
gyaihoz, vagy azt pr6balja elerni, segiteni,
mert azt szeretne, hogy a gyerek azza le-
gyen, aki. Maskepp fogalmazva: tudja-e a
sziilo elvezni kiil6nb6z6 gyerekeit? Mert
ha testverek szi.i.letnek - akkor is, ha ik-
rek, de ha csak testverek, akkor kiil6n6-
sen - mindegyik mas termeszetesen.
Kepes-e a szi.i.l6 arra, hogy valamilyen
iiriimot jelentsen szamara az, hogy az egyik
ilyen, a masik olyan. Vagy neki van egy el-
kepzelese, amit csak az egyik gyerek tiilt
be? Az ,iigyes", a ,gyors", az ,okos"_, a
masik meg ,olyan kis szerencsetlen" ... Min-
dig mosolyog, j61 erzi magat, na de ,scm-
mire sem jut". (Zar6jelbcn: tudjuk, hogy
az e!ctben nem egyszer o lesz a sikeres,
akit az apa esetleg ,lenez" - sziirnyii! -,
megvet, mert ,egy sziiget nem bir bever-
ni" ... Vagy mondjuk: sikeres lesz, de se-
riilni fog att61, hogy az apa 6t igy megve-
tette, vagy eppen: benne marad, amit ho-
zott magaval, nem tudja kibontakoztatni
eppen az apai szuggesztivitas miatt: ,te
semmire se vagy j6", mer! mas vagy, mint
amilyennck en akarlak, en szeretnelek-
ezek messze vezeto kerdesek.)
Sz6val: mit akar a szulo? Van-e egy el-
kepzelese, hogy az 6 gyereke milyen legyen,
mit higgyen, mit vall jon, mihez csatlakoz-
zon - ahhoz, amihez en, termeszetesen! -,
vagy pedig arra tiirekszcm, hogy okosan
megadott szabadsagokkal (erre meg ki fo-
gok terni) onmagcu tudja kibontakoztatni.
Ez a h'rdes az elsii pillanatt61 ott van,
hogy olyan lcgyen-c, mint amilycnnek en
elvarom - mint amilyennek a gyakran oly
rosszul itcl6, oly rossz {non jar6 kiilvilag
elvarja -, vagy hagyjam (es segitsem!) iin-
magava bontakozni, a maga temp6jaban?
A szorongasomat - jaj, milyen lesz, rend-
ben lesz-e - aztan persze igyekeznek tap-
lalni masok is, nagysziiliik, szomszedok,
jatsz6teri anyukak ... ,Hogyhogy? Zsolti-
ka tizenhat h6napos, es meg negykezlaba-
zik? De hin Agika kilcnch6naposan fol-
allt, tizenegy h6naposan elindult, es jart!"
Tudnunk kell: cz a sokfele osszchasonlit-
gatas, siettetes mind hulyesegi Ha egy gye-
rek keteves koniig febill, es clindul, telje-
sen mindegy, hogy mikor teszi. Meg egy-
szer mondom: TELJESEN MINDEGY.
Nem iigy van, hogy a tehetseges, okos ki-
lench6naposan all fel, a hiilye, Justa ti-
zennyolc h6naposan. Errol sz6 sines! Ma-
sik pe!da. Mikor kezd beszelni? ,Az en
Zsuzskam het h6naposan besze!t". Mar-
hasag termeszetcsen. Perszc, hogy kiadott
hangokat, es az anya a szituaci6b61 talan
ncha rajiitt, hogy ez most mi lehet (ha
volt ,ertelme" egyaltalan), aztan kcsobb
mar'ugy cm!Ckszik, hogy akkor mar be-
szelt. (Az persze, hogy en beszelek vele
mar ujszillott, mar magzati kort61 - s eb-
bol 6 igenis felfog valamit -, ez a gyerek
szamara els6 perctol jelent6s, fontos do-
log, erre majd meg visszaterek! Es akkor
itt ez a szegeny Zsoltika - vegyilk megint
ot -, aki mar keteves, mar ket es fe!eves,
es meg mindig csak azt mondja, hogy
,miamu, tiapo". Miamu- kerek meg ka-
ka6t! Tiapo - eleg! Es az elet osszes vi-
szonylatait ezzel a ket sz6val oldja meg,
mikozben en !atom, hogy erti, amit mon-
dok. S latjak a nagysziilok is. Es mondj:ik
is nekem: ,Mert ti olyan lustak vagytok!
Ti a fejlesztesre nem helyeztek sulyt! Hat
kepezni kene azt a gyercket, gyakorolja-
tok vele. Azert nem beszel ez a gyerek -
olyan Justa lesz, mint ti vagytok!"
Egyik jeles ir6nk - igy meselik, s maga
is leirja - engedett ennck a nagyszilloi
nyomasnak, es kisfiaval, aki mar minden!
ertett, de nem besze!t, egy delutan leillt-
talan ket es feleves lehctett a gyerek vagy
kicsit tobb - kczeben egy zacsk6 napolyi-
val, amit a kisfia nagyon szeretett. Leult,
es azt mondta: Csak akkor kapsz napolyit,
ha mondod, hogy: Kerek napolyit! A gyerek
ult. Es megint: Csak akkor kapsz napo-
lyit, ha azt mondod, hogy kerek napolyit!
A szerzo ugy emlekszik: a , vegen teljes
siker!". Az az6ta komoly tud6ssa n6tt kis-
fiu azt mondta: ,Kceek napolit" - es ka-
pott' De: azt mondjak a rossznyelvek, hogy
akkor kezdett dadogni - ami aztan hosszu
idon at kinozta' Ugyhogy ez cgy megfon-
toland6 e!jaras. De mindenkepp tudnunk
kell, hogy sz6 nines arr61, hogy nekiink
fejleszteni, kepezni kellcne cgy egyebkent
egeszseges gyereket barmiben: jarasban,
beszedben ( ez a ket legfontosabb dolo g).
Egy fcladatunk van, hogy viselkedjiink
tiibbe-kevesbe normalisan, hagyjuk mo-
zogni, beszelgessiink vele, enekeljilnk ne-
ki, mond6kazzunk velc, csiklandozzuk,
dobaljuk, lovagoltassuk, es ehhez mond-
juk azokat a mond6kakat is, amiket talan
most mar ujra tudunk. (Az anyai-dadai
gyakorlat az evezredekcn keresztul tudta
ezeket, es csak az utols6 szazadban felej-
tettek el oket az izolaltan nevelo sziilok.)
Es akkor a gyerek elobb vagy ut6bb be-
szelni fog, es hangsulyozom, MINDEGY,
hogy haromeves koraig mikor sz6lal meg.
Aki haromeves korban sz6lal meg, az is
nagyjab61 ugyanakkor fog mondatokban
besze!ni - megszolalasa utan hamarosan
- mint aki het- vagy kilench6naposan
mar ,megszolalt".
Es megint csak nem ugy van, hogy az okos
gyerek e!Obb beszel. Elmondom a regi
angol viccet, erosen leriividitve. Az Earl
of Suddessex csaladjaban van egy !any,
ket !any, harom !any, jon a negycdik !any,
szornyii. Fe!arbocra engedik a zasz16t, mert
csak fiu iirokolheti az earli cimet. S veglil
megszuletik iitodik gyermckkent a varva
vart fiu. Felhuzzak a lobogot, es az egesz
csalad boldog. Eltelik ket ev, harom, negy,
ot ev, es a fiu nem sz6lal meg! Tragcdia.
Nem mondom el a reszlctcket, hosszan
lehetne huzni a viccet, de a kilencedik
szuletesnapj:'m a reggeline! a fiu igy sz61:
- Anyam, ez a tojas csak langyos.
- Fiam! Te beszi:lsz?
- Hogyne beszelnek, anyam'
- Hat miert nem sz61altal meg eddig'
- Mert eddig minden rend ben volt!
Mindez szorosan kotodik a gyerek es az
ot befogad6 intezmenyek (6voda, iskola)
problemakiirehez. Ugyanis: ahogy most
viselkedem (a magzattal, az ujszulottel, a
csecsemovel, a kisgyerekkel), ugy, olyan
elvarasokkal fogok majd az 6voda es az
iskola (az iskolak) fele is fordulni- es ami
meg enneJ is fontosabb: az 6vodas es az
iskolas gyerekem fele. Bizok-e az eresben
az onmagat - kedvez6 korulmenyek ko-
zott- kibontakoztat6 gyermeki (emberi)
termeszetben, vagy azt hiszem (szivesen
mondanam: gogos-kevelyen), hogy min-
dent nekem kell elinteznem, megolda-
nom. ,Fejlesztenem" kell - mert nem hi-
szek a fejlodesben (holott az csak testilcg
is szemrhel hithat6).
Sz6val a dolog li:nyege itt is az, hogy: nyu-
galom' Varjuk ki. Es akkor- miclott az
6vodar61 beszelni:k - egy picit elorelepek,
konkretizalok. Van egy olyan kifejezes, hogy
iskolaereuseg. Ez pontos. A gyerek megerik
az iskolara, mint az alma a jim. Ahhoz,
hogy az iskolara megerjen, ha egyebkenr
egeszseges es normalis csaladban no fel,
nekem semmit sem kcll tennem! - de ha
forszirozom a dolgot, le fog maradni, rosz-
szabbul fog neki menni, kifarad, niun stb.
Mierr?
Mirol van sz6?
Es most egy val6ban sorsszerii kerdes-
hez erkeztiink. Eleri-c a sziilot a mai divat?
,Teljesitmenyelvii tarsadalomban eliink,
az fog j61 teljesiteni, aki mar kisgyerek-ko-
raban is, legkesobb a 6vodaban minimum
menedzserkepzesben reszesiilt, ami nel-
kiiliizhetctlen a kcsobbi karrierhez ... "
Hogy is van ez?
Elmegyek az 6vodaba, es azt mondom az
altalam szcretett vezeto 6v6 neninek, aho-
va mar ket gyerekem jan, hogy Zsuzsika,
tudom, milyen j6 volt itt Becinek es Zsol-
tinak, de azt mondja a ferjem, hogy nem
hozhatom ide Tcrkat, mcrt nalatok nines
idegen nyelv, es a Ziild 6vodaban van an-
go! es nemet, es jiivore mar allit6lag japan
is lesz. Es a ferjem azt mondta, hogy fel-
tetleniil oda kell adnom a gyereket, mert a
mai vilag ezt kiiveteli. Es van-e nalatok sza-
mit6gepes szoba es egyaltahin ... Es akkor
az egyik lovagolni viszi a gycreket, a masik
uszni, a harmadik dzsud6zni vagy karatez-
ni ... Es mi, sziilok, mivel rossz a lelkiisme-
retiink, mert keves az idonk, es mert nem
rudjuk faradtsagunkban, idegessegiinkben,
hogyha egyaltalan volna idonk, mit is kez-
dem!nk a gyerekkel, ezert befizetjiik. ,Min-
dent" meg akarok adni a gyereknck: hoi
van az az ovoda, ahol van idegen nyelv,
sziimitogep, karate, lovaglas, befizetem,
legyen. Roviden es egyszeriien' neumtiza-
/om a gyereket- de persze csak ,az 6 cr-
dekeben"! (Valojiiban: a sajat - rosszul
miik6d6! - lelkiismeretem megnyugtata-
sara.)
Regen az iskolak nyomasa rontotta - is-
kolasitotta - az 6vodiikat elsosorban. Ilyes-
mi van ugyan rna is, de rna mintha a fcl-
revezetett sziilok nyomiisa volna a nagyobb.
Ahogy mondtam is: van-e idegen nyelv,
szamitogep stb. Szegeny 6voda, amelyik
fel, hogy elviszik a gyerekeket toliik (amugy
is keves a gyerek) egy o!yan oviba, ahol
van, ezert kiizd a gyerekekert. Hiszen a
gyerek viszi magiival a normativ tamoga-
tiist, a kiegeszito tiimogatast, es ha elfogy-
nak a gyerekek, beziirjak az 6vodat. Lehet
cgy nagyszerii vezeto 6v6n6, akinek az
anyuka azt mondja, hogy nem hozhatja
Terkiit ide, mert itt nines idegen nyelv.
En azt mondanam az 6v6n6 helyeben:
lesz! Kompromisszumkesz vagyok. Nil-
Junk dolgozik Sarika, aki harom evig volt
Angliaban bcbiszitter, j61 ismcri az angol
mond6kakar es gyerckdalokat, Sarika fog-
ja csinalni. Kctnaponta 10 perc. Ez nem
fog annyit artani, mint egy nyelvtanar, de
megse fogjak elvinni a gyerekeket toliink
cgy elrontott 6vodaba, hanem itt hagyjak
nalunk, ak.ik tudjuk, nem kene neki most
idegen nyelv, e!eg Jenne het-nyolceves
kort61. (U gyanis tizenegy eves korban az
a gyerek, aki haromevesen kezdett, ha ha-
sonl6 csaladi hatterbol jon ugyanott fog
tartani, mint aki het vagy nyolceves kor-
ban kezdte az idegen nyelvet.)
Mit tehet ilyenkor az ember? Az anyai
es sziiloi intuici6 dont. Vagyis: mi eri meg?
Ha j6! erzi magat a gyerek, otthagyom, ha
nem erzi j61, elhozom ... De: 6vatosan es
beleerzessel kell a jeleket ertckelni, ugyan-
is lehet, hogy mar regen rossz ott neki, de
meg nem !ti.tszik (elegge) rajta ... Ha elho-
zom, hova viszem?
Az egeszcn rettenetes, ami nem cgy
6vodaban van, hogy moziznak. Mien ret-
tenetes?
Azert rettenetcs, mert a kisgyerek zse-
nialis belso kepkeszit6. Mi a belso kep?
Amit mcgtudunk a vilagr61, es a sajat bel-
so vilagot azt mind bels6 kepekben dol-
gozzuk fel. A fantaziakepekben, az alom-
kepekben ... mind bels6 kepek. A bels6
kepkeszitest a pszichol6gia elaboraci6nak,
feldolgozasnak hivja. Amikor cgy kisgye-
reknek meselek, ram fiiggeszti a szemet,
es en meselcm, hogy felhuzza a hetmer-
fiildes sarga csizmat, :itlepi az Arany-he-
gyet, atkpi az Eziist-hegyet, atlepi az Opc-
renciast ... es akkor latni a gyerek szemen,
hogy mar nem engem Iat, hanem beliil
csinalja a mozit hozza. Es mine] tiibb az
ismetles, mine! dallamosabban, ritmiku-
sabban meselek, annal jobban tud bels6
kepeket kesziteni; a dallam, a ritmus for-
maja, figuraja a kep, a bels6 kep formaja-
va alakul at ... Ezzel oldja, feldolgozza a
napkiizben bclerak6dott szorongast, va-
gyat, duhiit, tapasztalatot - mindez bele-
iimlik az 6 bcls6 kepeibc. Ugyanez tiirte-
nik, amikor szabadon jatszik a gyerek. ,Ne
li:pj a sziinyegre, az a tenger!" Ez a kctt6s
tudat; tudj a, hogy sz6nyeg, de azert olyan
izgatott, men neki az a kivetitett bels6
kepben tenger is. Ez is bels6 kepkeszites.
Ezek nagyon fontosak a gyerek szamara,
men a kiilvilagb61 es bels6 vilagab61 szer-
zett tagolatlan tapasztalatokat ezekbcn ta-
golja, dolgozza fcl. Ezert fejlodik a szabad
jatekban es mesehallgatas kiizbcn. De:
6riasi a kepehsege es nem tud kulonbseget
tenni a kulso kep es be/so kep kozott. Oda-
liikiim a teve ele, nem tud clszakadni. Ez
kep! Ez az, ami nekcm olyan j6! De ez ne-
ki nem j6, mert a kiils6 kep megjelenese
pillanataban leall a belso kepkeszites! Ha a
gyerck csak a legszelidebb, legkitiin6bb
angol termeszetfilmet nezi, akkor is izga-
tottabb es agresszivabb lesz, mert nines
feldolgozas. Egyreszt tcstileg lebenitottam
- Henry Wall onto! tudjuk, hogy a kisgye-
rek csak akkor dolgoz fel, ha mozog, azcrt
6r6kmozg6 -, testileg lebenitottam, iii a
teve clott, es lelkilcg is lebenitottam, meg-
a/It a belso kepkeszites. Arr61 mar nem is
beszelvc ~ nagy amerikai vizsgalat ~ hogy
a val6sagban latott agresszi6t pontosan
tudja utanozni, de nem no nagyon az al-
tal:inos agresszi6s szintje (szorong is a la-
tottakt61). A film en latottat kevesbe j61
utanozza, de tetemesen megno az agresz-
szi6s szint. Ez egy virtualis vilag, nem baj,
ha megi:iltek, tizenketszer eli:ilrol kezdem,
megint e!, mien ne lehetnek en is ilyen
agressziv ... A legkevesbe utimozhat6 a rajz-
film. Tom raugrik Jerryre, vagy forditva,
az belapul, de felugrik, es fut tovabb. Ez
dramaturgiai esalas, ezt nem lehet lejat-
szani. Es itt az agresszi6s szint felszi:ik-
ken! Amikor szombat dele! ott, amikor en,
az anya, fozi:ik, mosok, takaritok es ferjem
az aut6t polirozza vagy jobb esetben por-
sziv6zik es a gyerek esak a neki val6 Car-
toon Networki:it es Minimaxot nezi, ak-
kor ~ tudnom kellene ~ azt nezi, amitol a
legagresszivabb lesz! U gyhogy ne esodal-
kozzunk ezekcn a hatasokon. Most ha az
6vodaban a testi jatek, a mozg:i.sban meg-
nyilvanul6 szabad jatek helyett, a futkaro-
zas helyett odaiiltetik oket a kepernyo ele
~ ez egyszeriieri tilos! Erre nem tudok mast
mondani. Ilyen nines. Ha megis van, ez
ellen minden eszki:izzel fel kelllepni. Mert
nem arra val6k az 6vod:iban ti:ilti:itt draga
6rak, hogy rong:iljuk a gyerekeket.
Di:into a sziiloi h{mer. Mit tegyen a sziilo,
ha a gyerek iskolaba lep, es az iskola ~ hat
bizony nines a hclyzet magaslatan.
Ket dolgot kell tudni:
1. A gyerekek hihetetleniil sokat kibir-
nak. Meg minket is, meg az iskolat is.
2. Ha a gyerek az iskolaba lepve azt er-
zi, hogy a sziilo ott all mi:igi:ittc cs mellet-
te az iskolaval val6 kiizdelmeben, hogy
otthon a sziilonel egy einkos tamogatasra
sz:imithat, ez 6riasi er6t ad es a gyerek
rengeteg akadalyon tudja atkiizdeni rna-
gat. Ha a esaladi hatter ilyen es a sziilo
nem enged annak, amit egy idoben mond-
tak, hogy ,ne legyen kettos neveles",
hogy ha egyszer az iskola valamit peldaul
biintet, akkor otthon is fenyitsen a sziilo
- akkor van remeny!
Hogy is miikodik ez? Peldaul a tanit6
neni beirja: ,Tizpercben szaladgalt! Meg-
intern!", akkor a sziilo ne azt mondja:
-Szaladgaltal? Himyszor mondtam mar:
nyughass! Na megallj! Meglesz ennek a
kovetkezmenye! Most takarodj a szobildba!
Nem. Han em? Termeszetesen nem azt
kell mondani, hogy -micsoda hiilyeseget
irt be ez a no -, de azt igen, hogy: - Hogy-
hogy? Nalatok baj, ha tizpercben szalad-
galtok? Szerintem tizpercben szaladgalni
kell... Mi min dig szaladgaltunk ... Lcgki\-
zelebb beszelek errol a tanit6 nenivel... -
es de j6 Jenne, ha tenyleg beszelnek! Ha
ez nem megy, lehet, hogy kompromisz-
szumra beszelem ra a gyerekct - majd itt-
han rohangillunk ...
(Egy zar6jeles megjegyzes: Egy iskola-
ba lepo gyerek agya felnott agy, kifejlett
nagysagban. Ezert nagy a gyerek feje aril-
nyaiban. Az iskolaba lepo gyerek tiidofel-
szine viszont csak egyiitode a felnottenek.
Hogy tudja ezt az agyat errol a tiidorol
oxigennel ellatni? Ezt a legoxigenigenye-
sebb szervet? Ha egesz nap rohan es ordit
-de legalabb negy-iit 6rat naponta! Es ez
bizony nem jut ki neki.)
Ne essiink tehat ketsegbe, val6ban a
rossz iskolaban is felnonek nagyszerii gye-
rekek. (N em besze!ve arr61, hogy a rossz
iskolaban is vannak, lehetnek nagyszerii
tanarok - amig ki nem utaljak oket. Es
hogy igenis vannak j6 iskobik, nem csak
az alternativok, melyek maguk is kiizde-
nek a rossz tankiinyvekkel, teves - nem
egyszer sziiloi - elvarasokkal, de a szeren-
csesen iisszejiitt tamirok es vezetoik megis
;avateszik az iskobit!) Es ha mar errol be-
szeliink, itt van meg egy vigasztal6 dolog.
A tiikeletlen csaladokban is felnohetnek
nagyszerii gyerekek, men az en-ero cso-
dakra kepes. Ezert is helyes sorsr61 besze!-
niink es nem vegzetrol, hozzateve a regi
mondast (ami csak reszben igaz), hogy
ki-ki a maga sorsanak kovacsa. Es ezt ta-
l:'m meg nem hangsulyoztuk ki elegge. Az
en-er6 ncm csak belerokkanni, belcrop-
panni tud, nem csak eltaposni lehet, ha-
nem minden akad:ilyon kepes rhag:it at-
kiizdeni. Hogy milyen titkos tamogata-
sokkal, az mas kerdes.
Karacsony Sandor, a ket vil:ighaboru
ki:izti magyar, nagy intuici6val dolgoz6
pszichol6gus-pedag6gus es sokan masok
valljak, hogy a kisgyerekcknek mindig a
kozmoszt kene tanitani, az egeszet. Elmenyt
adoan, muvcszi hitasm6ddal. Ha a kis-
gyereknek reszeket ki:izvetitenek, akkor
egy halon, szamukra felfoghatatlan viii-
got kozelitenek hozzajuk. A kamaszkori
intellektualis fordul6 utan lehet a modern
tudomany reszeredmenyeit ki:izvetiteni,
de akkor is meg egy szintetikusabb felfo-
gasban. Egyik volt miniszteriink felolvas-
ta nekem - amikor mas iigyben nala jar-
tam - a hetedikes fizikaki:inyv harmadik
leckejenek i:isszefoglal6j:it, es megkerdez-
te, hogy en ertem-c, mit akar a konyv . .En
mondtam, hogy nem ertem. 6 is mond-
ta, hogy 6 scm erti . .Es kett6nknek leg-
alabb negy ,diplomank" volt. Es ezt kene
egy hetedikes gyereknek megertenie ... Ez
lehetetlen. Es kizarja a gyereket egy vilag-
bol, amely 6t erdekli, s amelyet egyebkent
tudnank hozza ki:izvetiteni. Mir61 van sz6?
Idezni szeretncm a nagy angol csillag:iszt,
}canst, aki azt mondja, hogy a tud6s urak
:iltalaban - ezen beliil a csillagasz urak-
ugy viselkednek, mintha azt hinnek, hogy
a koordinata rendszer mag:ira a magassa-
gos mennyboltra van felkarcolva, es nem
vennek tudomasul, hogy az az 6 tavcsi:i-
viik lencsejen van csak rajta. A tudom:iny
ugynevezett rendszeret az elct rcndszere-
kent akarj:ik prczentalni, a kilenc, tiz, ti-
zcnharom eves gyerekeknck, elidegenitve
6ket a vilagt61 es a tudomanyt61, ami sok-
kal erdekcsebb es egyetemesebb Jenne, ha
megfelel6en tudmink ki:izvetiteni a gyere-
kekhez. Pont ez hianyzik a tanki:inyvck-
b61, a tantervekb61 - bar most a tanter-
vek jelent6sen valtoztak- a vilagnak es az
eletnek egy olyan ki:izvetitese, mely meg-
felel a gyermek eletkorimak. Mikor? Mit?
Hogyan? Ezt tudjak a reformpedag6giak,
az alternativ iskolak es ezt nem akarjak
tudomasul venni - vagy sokaig ncm akar-
tak, most mar erzik, hogy tudomast kell
vcnni r6la - az ugynevezett normal iskohi.k.
Reges-reg tudjuk, hogy nem az lesz sike-
res felnott, aki kisgyerckkoni.ban mar fel-
nott m6don e!t, cs teljesitett, hanem az,
aki teljes ertekii kisgyerekeletet elhetett.
Mi az, hogy teljes ertekii kisgyerekelet?
Tessek elolvasni a rna ervenyben levo
Ovodai Neveles Orszagos Alapprogram-
jar. Az 6vod:is legfejlesztobb tevekenysege
a szabad jatek! Nem az ir:inyitott jittek,
nem a keszsegfejleszto jatek, nem a jatekos
tanulas. A szabad jarek.
Itt most meg:illok egy pillanatra, es azt
kepzelem be magamnak, hogy ramutat-
hatok egy sorsszerii iisszefiiggesre. Ransch-
burg tanar U.r nagyszeriien mondta el, hogy
milyen nagy sziikseg van az apakra, es
teljesen igaza van. En azonban most azt
abrazolnam, hogy milyen hibakat kiivet-
hetiink el mi, apak, ha cgyaltal:in vagyunk
a gyerekiink sz:im:ira.
Az apak szerint a pszichol6gusok mind
hiilyek, ami egyebkent lehetseges, de ak-
kor tegyiik hozz:i, hogy nemcgyszcr a hii-
lye pszichol6gus is hasznal a gyereknek
vagy feln6ttnek. Mert az ember onmagar
gy6gyitja egy m:isik ember jelenletebcn,
s ez akkor is miiki:idik, ha a pszichol6gus
nem is olyan tehetseges. De tegyiik fel,
hogy felkeres az apa egy ilyen pszichol6-
gust, aki azt tan:icsolja az ap:inak, ha me-
goly keson jon is haza, de a gyerek meg
ebren van, akkor menjen be hozza i:it perc-
re, nyolc percre. Tiz pcrcre. Kicsit. J6, de
mit csinaljon akkor ott? Nem kell semmit
csin:ilnia. Nem kell jatekmatadornak len-
ni, nem kell ,erteni" a kisgyerekhez. Egy
tanacs: iiljiin Je a szonyegre vagy padl6ra,
a gyerek kezdeni fog velc valamit. Azt ugye
mondanom se kell, hogy ne hagyjuk rcs-
nyire nyitva az ajt6t, hogy ki:izben tanul-
m:inyozhassuk a tevchirad6t, es ne vigyen
be magaval Nernzeti Sportot, hogy azt azert
atfutja kozben ... Nem. Menjen be es le-
gyen ott. Es csodalkozva fogja tapasztalni,
hogy Ferike boldogan repes, mikor meg-
latja, szaja mosolyra huz6dik, szeme ra-
gyog, es azonnal odaloki a labditt. Es mi-
vel apa zsenialis, visszaloki a labdat. Es
meg az is esziikbe jut, hogy szetteszik a
labukat, es ugy lokdosik a labdat, es re-
mekiil mulatnak. Azonban mi, apak, am-
bici6zus emberek vagyunk, j6, most lok-
dostiik kicsit a labdat - ami egyebkent
nagyszerii jatek- , de most egy pi cit jej-
lesztern a gyereket. Eloveszem azt a mer-
hetetleniil ronda miianyaggombot, es azt
mondom: - Nezz ide, Ferike! Itt van ez
az i:itszogletii fekete csillag, latod? Na hoi
littsz te a gombon ugyanilyet? Ferike oda-
nez, es hal' istennek, sehol sem !at ilyet.
Mert ha latna, nem tudna megtanulni
besze!ni! Nem volna konkret a gondolko-
dasa ... Ugyanis a luk es a kontur neki nern
azonos a fekete testtel, amit apa a keze-
ben tart. Kicsit szorongva l:itom, hogy a
gyerek nem !itt ilyet, de en majd megtani-
tom neki. - Itt van, kisfiam, hat nem hi-
tod, ugyanolyan ot kis csucsa van - veze-
tem az absztrakt gondolkodas fele -, na,
itt lehet bedobni. Bedobom, diadalma-
san. Es akkor veszem a rozsaszinii tojitst.
- Es ezt hoi dobnad be? Es mivel Ferikc
zsenialis rnegfigye/0 (igy tanul meg besze!-
ni), ezert fogja a tojast, es elkezdi nyomni
befele azon a !yukon, ahol apa nyomta be
a csillagot, mert ugyanakkor zsenialis utan-
zb is. Ez a ket do log - a megfigyeles es az
utanzas - amivel olyan teljesitmenyt nylijt,
nem nyelvrol indulva az anyanyelv meg-
tanulasaban, ami bamulatos, es amire so-
ha tobbet nem lesziink kepesek, hacsak
nem vagyunk Lomb Katok. De talan meg
annal is tobbet, hogy nem nyelvrol indul-
va megtanul egy anyanyelvi struktur:it
ugy, hogy archaikus fordulatokat es nepi
fordulatokat kever bele, amit soha nem
hallott. Mert a nyelv strukturaj:it, szelle-
met sajatitja el rejte!yes m6don. Ez azert
van, mert egy kiszolgaltatott utimz6. Es
nem azert van, mert olyan jol figyelt.
Mindjart errc is visszaterek. Most vissza
Ferikehcz. Azt mondom, hogy Ferikem,
de hat ez kerek! Hat nem l:itod, az meg
szogletes volt stb. Es egy fut6 gondola-
tom van, hogy sz6lok a felesegemnek, fej-
lesztheto-e ez a gyerek egy:iltal:in? Nines
itt valami problema? Es akkor veszem a
toronyepit6t, es azt mondom: -Figyelj,
Ferikem! Neked azert dol le mindig,
mert te a kis kockakat teszed alulra, es a
nagyot r:i. De hat kisfiam, elemi statikai
elv, hogy a nagy kockat teszem alulra, es
a kis kockar teszem r:J .. Latod, apa milyen
magas tornyot epitett?
Ferike arcar61 lassan lehervad a mosoly,
meg b6logat, foldonti a tornyot, es mcgint
a kicsit teszi alulra. Mien tunik el Ferike
arciir61 a mosoly? Es ha meg sok:iig foly-
tatom a fejlesztest, a szemeben a j61 ismert
uveges tekintet jelenik meg. A magyar:izat
nagyon egyszeru. Bar amikor elkezdem,
el6szor bonyolultnak fog hangzani.
A 1990-es evek elsa feleben agykutat6k,
neurobiol6gusok vizsg:ilt:ik, hogy min mu-
lik az, hogy valaki kihozza-e magab61, ami-
vel szuletett. (lgy is fogalmazhatn:im: sors-
szerii-c, hogy milyen szulei vannak? Hogy
miert? Mindjart megpr6balom megvih1gi-
tani.) Kideriilt - nagyon egyszeriien fo-
galmazva -, azon mulik, hogy ki tudja-e
magat bontakoztatni, hogy milyen gyor-
sak es siiriik a kisgyerekkori szinaptikus
kapcsolatai. A szinapszis egy iitkapcsol6
kozpont az idegrendszerben. Befut az ideg-
vegz6des - sokszor villas vegz6dessel -,
vele szemben egy masik, de nem ernek
ossze. Itt van egy hezag. Ezen a hezagon
az ingeruletnek at kell ugrania, mint egy
szikranak. De ez nem azt jelenti, hogy szik-
riizik a fejunk, ez csak egy hasonlat. Val6-
jaban vegyi anyagok, neurotranszmitterek,
neuronok, idegrostok kozti transzmitt:i-
16k, atkozvetit6k viszik at az ingeruletet.
Az egyetemen is legal:ibb huszonhatot meg
kell tanulni. Az 1990-es evekben a maga-
zinok is sokat irtak r6luk, boldogsaghor-
monok cimen - clsosorban az endorfinok-
r61. U gyanis, ha kello mcnnyiscgii az cn-
dorfintermeles, akkor ezek a szinaptikus
kapcsolatok gyorsak es siiriik. N em a gyc-
rek gyors, nehogy azt higgyi.ik! (A gyerek
6r6kmozg6, de ezen beliil lehet adott hely-
zetben tart6zkod6 es ,lassu".) Tehat ezek
a kapcsolatok a szinapszisban gyorsak, es
siiriik - es a gyerek deriis! Negyszaz eve ol-
vassuk a gyerekekrol sz616 orvosi k6ny-
vekben, hogy a kisgyerek alaphangulata,
ha nem beteg, a derii. Es nem tudtuk, mi-
en ilyen deriis a kisgyerek. J6, nincsenek
egzisztencialis gondjai, de ez iinmagaban
nem indokolja. A 1990-es evek eleje 6ta
tudjuk, hogy - kicsit leegyszeriisitve - a
megfelelii szintii endorfintermeles a derii
alapja. De pcrsze meg tovabb kcrdezheti.ink:
es ez min mulik? A gyerek- ha egyebkent
testi es lelki ertelembcn biztonsagban
(a gondoskodas cs az erzelmek biztonsa-
gaban) van, ameddig nem ,tanitom" es
nem ,fejlesztem ", addig j61 crzi magat.
Szabadon jiitszik, rohan, 6riikmozg6. Ab-
ban a pillanatban, mihelyt iskolasan kez-
dcm fejleszteni, mihelyt korrigalni kcz-
dem- az endorfintermcles cs6kkenl Le-
hervad a mosoly, megjeleriik az unatkoz6,
iiveges, befelc meneki.ilo tekintet... Uzgyis
a fejlesztett kisgyerek fejlodese /eidl. A szaba-
don hagyott kisgyerek fejlodesc t6retlen.
A labdat apavall6kd6s6 Feri fejlodese t6-
retlen. A miianyagg6mbbel, toronyepito-
vcl ,fejlesztett" Ferike fejlodese leal!.
Masik pelda: nagyon helytelen korrigitl-
ni, javitgatni a gyerek beszedet. A kisgye-
rek azt mondja: anya, add ide a tanyerat!
- Kisfiam, nem tanyerat, tanyert! Ez ter-
meszetescn reszemrol, a felnott reszerol,
cleve hiilyeseg. Miert? Men a magyar nyelv
szabalyainak a ,ranyerat" alak- nem sze-
retjiik a massalhangz6-torl6dast - meg
jobban meg is felel, korrekt ncpnyelvi for-
dulat. Sajatos veletlen, a nyelv fejlodese
irracionalis, hogy az irodalmi nyelvbe a
, tanyert" alak ment ar. De 6, mint az elobb
mondtam, tudja mondani a , tanyerat"
fordulatot is - mert a nyelv egesz struktu-
r:ijin, szcllemiseget rejtclycs m6don ma-
gaba szivta spont!m utanzassal... Nem kell
a kisgyerekct besze!ni , tanitani", semmire
nem kell ,tanitani"- es riem szabad korri-
galni, hanem j61 kell a jelenleteben vele es
k6riil6tte beszelni, sokat kell neki meseJ-
ni, enekelni vele, mond6kazni. Itt kell hoz-
zatenncm, hogy a mai kisgyerek csetebcn
sorsszerii hendikepnek nevezhetnem, ami-
rc az elobb utaltam, hogy az utols6 szaz-
husz-szazhatvan evben elfeley"tettuk, hogy
kell a kisgyerekkel banni, amit az emberi-
seg mindig is tudott.
Tudjuk, hogy a tizenkilencedik szazad
vege k6riil kezdenek vegkepp eltiinni ezek
a tudasok, amikor vilagszerte f6lbomla-
nak a videki kornyezctben el6 nagycsala-
dok, dedikevel, nagynenivel, nagymama-
val, es cltiinnek a dajkarigmusok, a mon-
d6kak. Angliaban az utols6 percekben
6sszeszedik az Oxford Nursery Rhyme
Bookot (Oxfordi day"karim-kdnyv), Magyar-
orszagon Kiss Aron gyiijti 6ssze az utols6
percbcn, de meg kotta nelkiil, es gyorsan
jon Kodaly es Bartok, a tanitvanyok, es
pr6baljak a komit is megszerezni.
Mir61 van sz6? Arr61, hogy ebben az 6si
gyakorlatban a szabad jatek strukturalt
szituaci6jat teremtettek meg majd minden
e!ethelyzetben a gyerekkel foglalkoz6 fel-
n6ttek. Mondok egy pe!dat. A kisgyereket
mindig is fiirdettek, mert a kisgyerek bii-
d6s, bekakil, bepisil - csak nem kadban
fiir6szt6ttek, hanem dezsaban vagy tekn6-
ben. Amikor egy gyereket fiirdetnek, el6-
fordul, hogy viz megy a fulebe, ami nagyon
rossz erzes, olyan, mintha a fejem egyik
fele megn6tt volna. A gyereket n!miilet
t6lti el, sikoltozik es ordit. Mi, modern
sziilok rohanunk a palcikaert, tunkoljuk
a fiilebe. Ha keves viz ment bele, a vatta
felszippantja. Ha sok ment bele, meg bel-
jebb nyomjuk, es 6 ordit, sir, es mi izga-
tottan kapkodunk, n6velve az 6 ketsegbe-
eseset. Hogy volt regen? Dedike, mond-
juk 6 fiirdette, ilyen esetben bedugta a
kisujjat a gyerek fillebe, es razogatni kezd-
te. K6zben azt enckelte, hogy:
Kek ko, veres ko,
h1iyj ki kigyo fiilembO, cupp!
- es kirantotta a kisujjat. Es a gyerek mar
a ,kek k6, veres k6"-nel elamult, elfelej-
tette a sziirnyiiseget. Ugye a testi erintes,
ott rezeg dedike kisujja a fiileben, es ene-
kel hozza. Varazslat. S 6 lenyiigiizve hall-
gatja. Ez jatek, ez erzelemkozles, ez egy
nevelesi technika - es ezer ilyen volt. A viz-
b61 kivett gyereket, mikor tiiriilgettek, ni-
iiltettek a fatuskora vagy a szerszamos asz-
talra. Akkor a dedike, ha volt ideje - es
volt -, egy ujjaval harulrol iitiigette-Iiik-
d6ste a Iel6g6 sarkat, es azt enekelte, hogy:
Log a /aha, log a,
nincsen semmi doga,
mert ha doga vona,
a /aha nem logna.
Ha kiprobaljak ezeket a rigmusokat, mon-
dokakat, jatekokat, melyeket Forrai Kata-
Iin es tarsai, aztan sokan masok is ujra ki-
adtak ez elmult evekben, evtizedekben,
tiibbsziir is, hogy okuljunk mi, sziil6k, ak-
kor eszlelni fogjak, hogy a gycrekek vala-
mi fantasztikus modon e!vezik ezeket. De
az egyeb diigiinyiiz6kct, csiklandozokat
is, igen, mert igy kell banni egy kisgyerek-
kel, es ez kozvetiti neki a feln6tt adta er-
zelmi biztonsagot, es meg sok minden t,
pe!daul a nyelv - barmilyen csunyan hang-
zik - artikulacibs bazisat. Tehat azt, ami-
b61 egy kisgyerek az iisszes hangot mond-
ja. Azt mar elfelejtettem, h:i.ny ezer hang
lehetseges: teljesen maskepp beszelnek a
negerek, a malajok, a jap:i.nok, a kinaiak,
magas hang, me!y hang, gurgulazo hang ...
Ezeket a kisgyerek mind tudja. Egy anya-
nyelv ehhez kepest 20-30-40 hangot hasz-
mil a tobb ezerb61, es a kisgyerekekhez
ezek a mondokak, dalocskak, versikek nagy-
szeriien kozvetitik testi erintkezes, erintes,
ritmus, diigiinyiizes kiizben az 6 anyanyel-
venek hangjait, hanglejtesi tudasat, mely-
lyel hamarosan majd elnie keiL Es igy ez
az iiromszerzo (endorfin!), ,celtalan" sza-
had jdtek- igazi ,fejlesztes". (Inkabb a
fejl6desi lehet6seg megteremteser61 be-
szelnek.)
Azt mondhatnam, kapcsol6dva a cimhez,
a gyerek szamara sorsszerii vagy sorsszeriien
fontos, hogy tudjak-e ezt a sziil6k. Tiszta-
ban vannak-e ezzel, beken hagyjak-e? Olyan
6vodat keresnek-e, ahol egy kedves 6v6
neni egy vegyes csoportban hagyja, hogy
szabadon jatszanak a gyerekek, es akar 6
is bevon6dik, es jarszik veliik ha hivjak, es
minden nap mese/nek ( es enekelnek es pa-
lantaznak, es sok min dent csinalnak).
Sopron, szep nagy 6voda. Her csoport-
b61 hatban van enekzene-foglalkozas, a
hetedikben nines. Itt a ]atekkal, mesevel
program szerint dolgoznak, egyaltalan
nines kiitelez6 foglalkozas. Az 6v6 neni
viszont sokszor enekel; leiil, enekel, negyen,
iiten odagyiilnek, aki akar. Palantaznak,
kiizben enekelnek, maskor elmennek se-
t ~ \ l n i , kiizben enekelnek, az enekel, aki
akar. Azok a gyerekek, akik ebbe a cso-
portba jarnak, rengeteget enekelnek. Maguk-
t61! Rajzolas kiizben, jatek kiizben, seta
kiizben, otthon. Az cnckzene-foglalkoza-
son resztvev6 gyerekek csak a foglalkoza-
son enekelnek. Oriasi kiiliinbseg. De mi-
en van igy? Azert, mert a kisgyerek tanula-
sanak formaja a spontan utanzas! Nem a
szandekos utanzas! Zsenialisan utanoz,
de csak akkor, amikor neki tetszik.
Es most terek vissza oda, amit emleget-
tem, hogy egy kisgyerek nem ugy tanul
egy nyelvet: edesanyam azt mondja a negy-
labu barmira, hogy asztal, bevesem: ,asz-
tal, asztal, asztal ... " Igy mi tanulunk egy
nyelvet, azert nem tudjuk megtanulni!
De 6 ,nem jigyel"! Abszolut nem is ,fi-
gyel". El, mozog, jatszik, szaladgal - es
mind e kiizben ,ragad r:i" a nyclv! Mert:
iinken tel en a figyelme! Es ez egy hatal-
mas teljesitmenyii figyelem! Akkor figyel,
amikor megragadja a figyelmet a dolog.
Sokkal gyengebb figyelem a szandekos.
Mikor iskolaba lcp, van neki mar szande-
kos figyelme. Ez egy sokkal gyengebb tel-
jesit6kcpessegii figyelem ... De most meg
spontanul figyel, es igy tanulja meg a nyel-
vet. ,Beveses" ndkul, szimdekos figyclem
nelkul, nyelvtani szabalyok nelkUI terme-
szetesen - soha nem tudna megtanulni,
ha ,nyelvtanoznimk". Mondhatnam: a ka-
maszkori intcllcktm\lis, struktura- es tor-
venykereso fordulat elott a nyelvtantanu-
his karos, art; jeles elmek szerint ugy tizen-
ket eves kor elott nem is szabadna nyelvtant
es helyesirast tanitani. Mert az visszatart-
ja a gyereket a spontan - es a kreativ! -
nyelvhasznalattol. (Tanulmimyozzuk Arany
Janost! Sokat kuzdott ,az akademikusok"
szabalyai ellen, s a ,paraszti ", spontan
nyelvhasznalatert!) Fontos dolgokrol be-
szelunk a beszedrol szolva, hiszcn a beszed
edzesben tartja, alakitja a gondolkodast.
6vodai pelda:
Zsoltika berobban hetfo reggel, cs liheg-
ve, hebegve meseli az 6v6 neninek hogy:
- A Zsuzsival a nagymamanal voltunk,
es ... es ... es ... a nagymamanak van egy
nagy vizslaja, cs ... es ... hat ... a Zsuzsival
felultunk ra, es hat. .. hat. ..
- Kisfiam! ,Es"-sel nem kezdunk mon-
datot! ,Hat" -tal ncm kezdunk mondatot!
Nem.
,Es"-sel, ,hat"-tal csak Arany Janos,
Moricz Zsigmond, a magyar paraszt -
amig volt - kezdhet mondatot. 6, Zsolti-
ka semmi csetre sem.
Itt kezdjuk a gyerek leszoktatasat a spon-
t:l.n, arado, kreativ nyelvhasznalatrol. A kedv-
vel, erzelemmel athatott beszedri51, mely-
nek indito impulzusai az agy osi, kereg
alatti reszebol erednek, onnan emelked-
nck fel a szavakkal bano kergi reszbe. Ha
en, a felnott, javitgato szavaimmal a gyer-
meki keregre hatok -nem kezdunk ,es"-
sel mondatot! - az gato/ja a kereg alatti
impulzusokat. A gyerck nem fog beszdni,
nem annyit fog beszelni, nem olyan jol
fog beszdni.
Tehat nyugodtan kezdjen igy mondatot!
A masik pelda:
Mar iskolaba jar a gyerek, es a kedves ta-
nito neni, akinek penteken mondta Ferko,
hogy elmennek vasarnap a nagymamaval
meggyet szedni, hetfon reggel megkerdezi:
- Ferko, elmentetek vasarnap a nagy-
mamaval meggyet szedni?
Mire Ferko boldogan felugrik:
- El!
- Kisfiam! Egesz mondatban va/aszolj!
- Igen, tanito neni kerem, elmentiink
vasarnap a nagymamaval meggyet szedni.
Igy magyarul csak egy hiilye valaszol.
Egy finnugor nyelvben - es a magyar
az, egyelore (meg persze ,sumer") -, szo-
val a finnugor nyelvekben az ,el" igekiito
teljes mondat! Az indoeur6pai nyelvekben
nem. Ott ki kell tenni az igei allitmanyt,
de legalabb egy segediget. Mezzofanti,
olasz biboros ezert is mondhatta azt, hogy
a legkiiltoibb, Jegtiimiirebb nyelv az altala
ismert hatvanhet nyelv kiiziil az ogiirog es
a magyar - a finnt nem ismerte -, mert
ezt a tiimiirseget dijazta benne. Tehat ami-
kor en ezt mondtam Ferikenek, hogy ,egesz
mondatban valaszolj", cgyreszt, hogy tisz-
tessegesen valaszoljon, ne ,foghegyrol",
masteszt, hogy ,gyakorolja" a nyelvct, ak-
kor ezzel rongalom Ferike finnugor es ma-
gyar nyelverzeket! Plusz egy marhasagra
kesztetem, amire kcsobb az e!etben soha
ebben a formaban nem lesz sziiksege. Ezt
az elemzest meg hosszan lehetne folytatni.
Itt most csak annyit szcretnck mondani,
hogy reljes tevedesben vagyunk a gyerekek
fejleszteset illetiien, es igenis, azt allitom,
sorszerii kerdes egy gyerek szempontja-
bol, hogy a sziilo mekkora en-erovel es nyu-
galommal rendelkezik. El tudja-e hinni, hogy
a mai rohano-, tapos6-, teljesitmenyelvii
vilagban nem az fog igazan jol teljesiteni,
akit koran felnott szempontbol merlegelt
teljesitmenyekrc birok, hanem az, aki le-
hetett teljes erteku kisgyerek, teljes imeku ko-
lyok - tehat kisiskolas, mint Karacsony
Sandor mondja -, teljes erteku kamasz es
ugyancsak teljes erteku ifiu. Jeleneben elhc-
tctt, egyszer sem siettettck ...
(Zarojelben, gyorsan: Az iskolaban, szo-
ban megtanult, mindennap nem hasznalt
anyag 75%-at 6t ev alatt az eminens is
ganinn\ltan elfelejti! A legfrissebb magyar
vizsgalat: husz es harmine ev k6z6tti fia-
tal felnottek mekkora mennyisegre emle-
keznek - felhasznalva - a kozepiskolas
tananyagbol? Rovid leszek: 9%-ra. Gon-
doljak meg, a t6bbi 91 %-ot f6loslegesen,
vagy nagyreszt f6loslegesen tanultak meg.
Onok mennyire emlekeznek a kemiai kep-
letekbi:il, a eosinus es sinus alkalmazasa-
bol es egyebekbol, haesak nem ilyen a fog-
lalkozasuk? Vizsgalatokbol tudjuk, hogy
az a fajta fejlesztes, amely viszonylag kis,
pe/dakent szolgalo anyagon - men olyan
iskola nines, ahol nines tananyag! - az
anyaggal va/6 banas kepesseger fejleszti ki,
sokkal jobb eredmenyeket hoz a felnott-
korban, mint az oriasi anyagot a gyerekek
fejebe presel6 iskola.)
Az iskola a huszadik szazadban romlott
igy meg, a magyar iskola specialisan a sza-
zad utolso nyolcvan eveben. Lassan, az-
tan egyre gyorsabban. Ha tanulmanyoz-
zak a boldog e6tv6si iskolat, latjak, sokkal
kisebb tananyagbol sokkal nagyobb anyag-
mennyisegre emlekeztek a regi gimn:iziu-
mot, a regi iskol:it vegzettek.
Mien?
Mert a tul sok inform:iei6 dezoriental,
szetszor, nem ad hasznalhat6 kepet. A j61
megv:ilogatott inform:iei6 pedig oriental,
t:ijekoztat, k6zeppontok k6riil rendez6d6,
maradand6 kepeket ad ...
Mindez lehet, hogy most majd valtozni
fog, mert az uj erettsegi mar nem t a n a n y ~ g
mennyiseget, hanem 6na116 gondolkodast
ker szamon.
Sorsszeru szamunkra es a gyerekek sz:ima-
ra, hogy sziileink mennyire sodr6dnak el a
divat:iramlatokkal, es mennyire tudnak
nyugodtak lenni, megbizni a sajat 6szt6nos
megerzeseikben. Mert legalabb az anyak,
ha elengedik magukat, akkor erezni fogjak,
hogy az 5 gyerekuk szamara mi a fontos.
De a mai vilag olyan, hogy nem hagyja,
szorongast kelt az anyaban, es nem cngedi
neki, hogy rabocsatkozzon a minden em-
bcrben ott fut6 mely aram!atokra. A tudat-
talan kepek folyamatosah aramlanak az
emberben - ez az imaginativ sik vagy kata-
tim kepsik, mint a tudomany is mondja az
1920-as evek 6ta - es ehhez az aramlathoz
sajar en-er6k tartoznak. Ha valaki relax:i.ci-
6ban lesiillyed, vagy felemelkedik eddig a
sikig, es husz perc ut:i.n felebreszti magat,
sokkal jobb cr6ben van fizikailag, de az en-
er6i is meger6s6dtek. Ilyen ertelemben,
ha r:i.bizzuk magunkat a megerzeseinkre,
anyai osztoneinkre, ott jobban fogjuk tud-
ni, hogy mi kell a gyereknek, mi kell ennek
a gyereknek - mert 6 pcrszc czt jelzi, sok-
szor nagyon is er6teljesen! Ez sokszor a vi-
laggal szemben al!6, /atszo/ag a vihlg ten-
denciaival szemben all6 sziikseglet, de
megis fontosabb a gyereknek sziikscgcs
dolgokat onnan, az ,anyai, szii16i oszton"
melysegeibol kihalaszni, mint rohanva ko-
vetni a mindig uj divatokat.
Az 1990-es evek els6 fe!eben zarultak
le azok a vizsgalatok, amelyek, roviden
szolva, azt neztek, hogy ,mi a fontos az
eletben val6 bevahi.shoz". Ezekbol az de-
riilt ki, hogy az iskolaban, szoban megta-
nult anyag es az iskola maga mintcgy 18%-
ban befolyasolja az e!etben val6 bevalast.
82%-ban nzas tenyezokon mulik. Egesz
roviden: az erzelmi inte//igencian. N em is
az IQ-n, az ertelmi intclligenci:i.n (aminek
tiz tenyez6jeb61 a mai iskola csupan ket-
tot osztalyoz!) hanem az EQ-n, az erzel-
mi intelligencian. Mi az erzelmi intelli-
gencia (amib6l a naknek ugy tunik, sajnos
valamivel tobb van, mint a ferfiaknak)?
Az erzelmi intelligencia - most nem tudo-
manyosan szalazom - lehetove teszi pel-
daul, hogy kibirjam onmagamat. Nem le-
szek magamt61 depresszios. Kibirom a
hazastarsamat, a sziileimet, a gyerekeimct.
Miert birom ki? Mert fel tudom adni a
sajat magamra centralizalt szemleletemet,
es bele tudok helyezkedni a masik ember
szempontjaba. Empatiaval elek, dccentr:l-
lok, 6 hogy larja a vilagot, en hogy hi tom ...
Aha! Sz6val azert vcszeksziink, mert ii ugy
hitja, en igy !atom, es valahol a kettii k6-
z6tt van nyilvan a megoldas. Tchat decent-
ralas. Meg tudom erteni a munkatarsai-
mat, beosztottjaimat, a f6n6keimet is eset-
leg ... Erzelmi intelligenciaval letezem a
vih'lgban; intuici6val felismerem, meger-
zem, atelem mikor mi az, amit tennem kell,
hiszek magamnak (tudok hinni magam-
nak), kompetencia-erzesem van ... Han-
nan veszi eredetet, hova melyeszti gyoke-
reit ez az erzelmi intelligencia? Ransch-
burg tanar urra is vissza kell utalnom: az
erzelmi biztonsagba, amit az anya es a csa-
lad ad meg. Erzelmi biztonsag. Ez a mag-
zati korban kezd6dik. Oriilnek a gyerek-
nek. A kistestver hallgat6zik, bekopog es
bekiabal. Legujabb vizsgalatok szerint az
anyai figyelem magzatra iranyulasa cs egy
kommunikativ kapcsolat felvetele gondo-
latban, sz6ban, fantaziaban, erzelmekben,
igenis hat a magzatra, barmilyen hihetet-
lennek is hangzik. Sot: a magzat reagal
ra! Tehat magzati kort61 kommunikativ
a gyerek. Es akkor megsziiletik, es abban
a pillanatban nem csak en szocializalom
6t a vilagra es magamra, '6 is szocializal
engem onmagara. Az 6 halhatatlan en jere,
vagy az 6 dezoxiribonukleinsavainak spe-
cialis kombinaci6j:ira. Azzal, hogy melc-
gen, puhan odaomlik, vagy elfesziti rna-
gat, mert valamivel elegedetlcn, vagy ugy
sir, vagy igy mosolyog ... Es ha tudok neki
oriilni, ahogy a leg-elejen mondtam, tudok
oriilni, hogy mas, mint a tobbi, es bels6
szandek el bennem, hogy azza legyen, aki
(es en meg nem tudom, hogy 6 ki is volta-
keppen, de elvezem a bontakozasat).
Vagyok, mint minden ember: fenseg,
Eszak-fok, titok, idegenseg,
Liderces, messze feny,
Liderces messze feny
- mondja Ady Endre. Ez a Szeretnem, ha
szeretnenek cik!us bevezet6 verse. Es igy
folytat6dik:
De,jaj, nem tudok igy maradni,
Szeretnem magam megmutatni,
Hogy liuva lassanak,
Hogy latva lassanak: ..
Gyermeki vagyak es gyermeki erziilet. En
en vagyok, es azt szeretnem, ha Iatva lat-
nanak, es ilyenkent, amilyen vagyok, igy
szeretnenek. Tehat ez adja meg az erzelmi
biztonsagot a gyereknek, hogy 5t szeretik,
at fogadjak el; 6 nem egy kis tiikeletlen
ize, amit hozza kell faragni a sziilok elva-
rasahoz. Es itt elertiink egy nagyon fon-
tos ponthoz. Umnak olyan pedag6giak a
vilagban, amelyek eppen ezt tiizik ki ce-
lul. Idezem kedves baratomat es kollega-
mat, Horn Gyiirgyiit, aki nagyszerii isko-
lat vezet evek 6ta Obudan, az Alternativ
Kiizgazdasagi Gimnaziumot, ahova a gye-
rekek szeretnek jarni. 6 egy nagy konfe-
rencian azt mondta: ,Mi az iskola felada-
ta? Hogy ne anson! Ezt nem tudja teljesi-
teni. Meg a mi iskolank sem. Akkor azt
tiizziik ki magunknak, hogy a leheto leg-
kevesebbet artsunk." Es ez mar nagy sz6.
Ez tal:in egy elsz:illt, abnormalis gondo-
lat? En ,szazhusz ev" tapasztalata utan ...
sok ev tapasztalata utan azt mondom: nem!
Az iskola bizony - es mai formajaban kii-
liiniisen, mikor szamtalan dolgot elfelej-
tett, akit erdekel, hogy mit, az majd meg-
kerdezi - art. Azt akarja, mert autoriter
rendszcrekben fcjlodiitt ki vagy valt ilyen-
ne, hogy: te legyel olyan, mint amilyenne en
akarlak tenni teged. Kairov, az egykori szov-
jet ,pedag6giai akademia" elniike vastag
kiinyveben sok pontban foglalja iissze ,a
szocialista ember" tulajdonsagait. Valaha-
nyadik pont: rendszeresen olvassa a faliuj-
sagot. Nc higgyiik azt, hogy ez Kairov sa-
jatossaga. Mas szempontb61 a hitleri isko-
la, de mas szempontb61 az enneJ szelidebb
autoriter rendszerek iskolaja, a spanyol, a
portugal, a magyar. .. - ilyenne valt. Meg-
mondta, hogy milyen legyen a gyerek. Ki a
j6 gyerek? Melyek a j6 gyerek tulajdonsa-
gai? (Az6ta tudjuk a tudomanyb61, hogy
a ,j6" gyerekre kell odafigyelni, mert dep-
resszi6ra hajlik. A rossz gyerek az rendben
van; mert abban van aktivitiis. Azt nem
fenyegeti a depresszi6, kevesbe fenyegeti
a kamaszkori iingyilkossag vesze!ye. A na-
gyon csendes gyerek figyelmet kel!, hogy
kapjon ... ) Sz6val: nem szabadna megmon-
danom semmilyen szempontb61, hogy ,mi-
lyen gyereket akarok", arra kellene tiireked-
nem az isk?laban is, hogy te legyel azza,
aki vagy! Es vajha a szi116 is tiirekedne
arra, hogy olyan iskolat keressen gyerme-
kenek, ahol megengedik, hogy a gyerek
azza fejl6dj6n, azza bomoljon ki, akive
Iennie kene, magaval hozott es egyenlore
sziimara is ismeretlen tulajdonsagai szerint.
Ebben az evben van 120 eve, hogy Do-
mokos Laszl6ne, Liillbach Emma Salg6-
tarjiinban szuletett, es 90 eve, 1915-ben
elinditotta Magyarorszagon U) iskolajat,
amely alternativ, reformpedag6giai isko-
laja volt. Es ebbol az alkalomb61 unnep-
seg volt, ahova eljiittek azok az uj iskolasok
- 1949-ig mukodott. Vannak, akik annan
meg koztunk elnek. Jeles termeszettud6-
sok, matematikusok, ti:irteneszek vannak
koztiik. (N em sorolom fel 6ket, de ket ne-
ver megis megemlitenek. Ott volt Goncz
Arpad, es megemlekeztek Bib6 lstvanr61,
aki ebbe az iskolaba jan.) Es elmondtak
ezek a jeles tud6sok, hogy ok az Uj isko-
laban nem tudtak, hogy tanulnak. Azt hit-
tek, jatszanak. Ok mulattak. Ha betegek,
lazasak voltak, akkor is el akartak menni
iskolaba, es sirtak, ha otthon kellett ma-
radniuk. Miert? Milyen dolgokat csinaltak?
Peldaul, agyagb61 es ragaszt6val kevert
papirb61 megformaztak a Karpat-meden-
cet. Befestettek, a hegyeket barnara es fe-
herre, az alfoldet ziildre, majd vodrokben
vizet hoztak, es belei:intottek a foly6kba,
tavakba. Ott folyt a Tisza, a Duna, a Drii-
va, a Riiba ... Nem ,tanultiik" a Karpat-
medence hegy- es vizrajziit, ugy, hogy most
feladom es holnap kikerdezem, de ezzel
foglalkoztak napokon iit. Bejeloltek a ter-
kepen, elki:szitettek, megalkotuik ... Es min-
denki tudta es m ~ l i g tudja. N em igaz, hogy
ezekbcn az iskohikban nem tanulnak a
gyerekek, es hogy kisebb teljesitmenyii
gyerekek keriilnek ki.
Meg egy pelda. Az 1970-es evekben a Ne-
met Sziivetsegi kormany elrendelte a Wal-
dorf-iskolasok erettsegijenek vizsgalatat
es nyomon kiiveteset. Az deriilt ki, hogy
ezek kiiziil a tizenharom even at nem osz-
talyozott, es hagyom:inyos ertelemben
nem feleltetett gyerekek, es nem szilrt gye-
rekek kiiziil tiibben jelentkeznek mindjart
a lehetseges els6 evben erettsegire - Ne-
metorszagban ugyanis szokas halasztani -,
mint a tiibbi iskol:ib6l, ahol ketszer sziirt
gyerekek jelentkeztek. Es Jobban is eren-
segiztek! (Ekkor adta ki a nemet Waldorf
Sziivetseg azt a nyilatkozatot, hogy aki
ezert akarna Waldorj-iskolaba iratni gyer-
meker, ne tegye, mert a statisztikak csak a
multat min8sitik, es a szovetseg semmilyen
garanciat nem vallal, hogy ez a jovoben z:S
igy lesz, mert nem ez a ce/ja. A celja az,
hogy a gyerek erdekl6deset kielegitse, eb-
ren tartsa az ember es a vilag ir:int; elme-
nyekhez juttassa 6ket a tanulasi folyamat
jelenidejeben - es ilyen hclyeken a gyerek
j61 erzi magat!).
Meg egy pelda. Norvegiaban, ahol 65
eve miikodik Waldorf-iskola, elt6r6ltek a
Waldorf-iskolasok erettsegijet. Azt mond-
tak, ha a tizenkettedik ev vegen megvedi
vizsgamunkajat- van mindig egy vizsga-
munka, egy mestermunka, meg kell csi-
nalni, el6 kell adni, meg kell vedeni - az-
zal mehet az egyetemre. Nem kell kiilon
erettsegiznie. Nyilvan 65 ev alan azt ta-
pasztaltak, hogy ez elegend6. Az, hogy
,ott ugyse tanul semmit a gyerek, ott meg
fog hiilyiilni, a tehetseges gyerekeket nem
erdemes odaadni, az a hiilyek iskolaja",
nem bizonyult igaznak. Nemetorszagban
egy id6ben azt is mondtak, hogy az a mil-
liomos hiilyek iskolaja, mikor nagyon sze-
genyek is jartak oda ... Vagy azt mondtak
- ugyanekkor, holott ez ennek az ellcnke-
z6je -, hogy az a proletariatus szamara
kesziilt iskola. Oda nem adja epeszu em-
ber a gyereket. Ma, a Pisa-felmeres utan
azt rriondjak, persze, azert olyan j6 a Wal-
dorf-iskolak eredmenye (amelyeket most
megrohantak a nemet sziil6k, meg jobban,
mint eddig), mert masfel orin at felvete-
liztetik a gyerekeket, es a legtehetsegeseb-
beket valogatjak ossze. (Lam: eljutottunk
a hiilyek iskolajat61 a legtehetsegesebbck
iskolajaig - holott az iskola es gyerekk6-
z6ssege mit sem valtozottl) Valogatasr61
persze sz6 sines. Azert tart masfel 6rat a
felveteli, mert a sziil6kkel beszelnek annyit,
es csak azt nezik, hogy a gyerek iskola-
erett-e, s j61 illeszkedik-e az osztaly minden
!ehetseges gyerektipust integral6
sebe .... Hogy ,kepessegei" vannak-e azt
nem. A felreertesek tomege kering az alter-
nativ iskolak es iskolarendszerek korul.
Bucsuzoul meg egy dolgot szeretnek cl-
mondani, visszautalva, osszefoglalva az
iskolar61, szul6kr61, kapcsolatokr61 mon-
dottakat.
Cinkossagl
Kilenceves gycrmekem az asztalnal iii,
fel kilenc van, toll a kezeben es nem csi-
nal semmit.
- Mit csinalsz kisfiam?
-En ezt ncm tudom! En nem ertem
1
Nem ertem! Nem tudom megcsinalni!
-Mit nem tudsz megcsinalni?
- Fogalmazas! Egy napom! Egy napom!
En ezt ncm tudom megcsinalni!
A gyerek hiszterizalt allapotban van.
Ugye itt ket reakci6 lehet. Vagy az, hogy
,Kisfiam! Mii:rt nem probaltad meg fel
haromkor? Miert mente! le akkor bicik-
lizni? Most addig iilsz itt, amig meg nem
csinalod." En ezt nem javallanam.
E helyett:
- Tedd le a tollat, kisfiam, gyere ki a kony-
haba, igyal egy pohar vizet, hamozok ne-
ked egy kis almat. Menjiink vissza, iilj le,
kisfiam, figyelj, dikuilok: ,Reggel felebrcd-
tern es a redony resein at mar besut6tt a
nap. Gyorsan elzartam az e brcszt66nit,
mert utalom, ha arra ebredek. Es ak-
kor ... "
Gyermekem leirja es en megkapom ra
a j6l megerdemelt harmast.
Aztim meghallgatom a nagysziiloket, hogy
,Ezert nem fognak tudni beilleszkedni a
gyerekek. Egy eletre mank6ra fognak szo-
rulni, men te t6nkre teszed oket, mert te
is Justa vagy es a gyereket is lustava teszed,
ahelyett, hogy ravenm!d a gyereket" ... stb.,
stb. :Es en Iegkozelebb uJra tediktatom, es
megint. Mert hitom, hogy a gyerek ilyen-
kor gorcsben van. Es ket vagy harom h6-
nap mulva a gyerek az iskolaban otos dol-
gozatot ir. Hogy lehet ez? Azert, mert a
gyerek a diktahisok alatt rajiitt, hogy en
hogy csinalom. Hogy odakepzelem magam,
hogy csak azt mondom el, ami kepben meg-
jelenik elottem, de 6 jobban tudja, hogy
mit var el a tanar. Ezert mig en legnagyobb
eriifeszitessel is maximum negyesig tud-
tam felvergodni, 6 eleri az iitiist is.
Ezt akartam igy negyszemkiizt elmon-
dani. Cinkossag a gyerekkel - ami ezen
till meg arra is kiterjed, hogy amikor a
gyerek zold es sapadt, megkerdezem, hogy
nem akarsz egy-ket napot itthon maradni?
Es mindez, amir6! beszelgetni pr6bal-
tunk a kiirul forgott: lehet-e a gyerek, le-
het-e az en gyerekem az, aki - vagy val ami
masra akarom kenyszeriteni, valami mas-
ra, amit en gondoltam ki szamara (felel-
memben, bizonytalansagomban, hitetlen-
segemben - ami mind a konvenci6k, a
ktils6 parancsok kiivetesere kenyszerit).
Ennyiben vagyok, ennyiben leszek en, a
sziil6, a gyerekem sorsa.
Dr. Popper Peter
"
Osok es ut6dok
A Mesterkurzus eloadasai saran ugy ala-
kult, hogy en cgy amolyan iirdiig iigyvedje
lettem. Hiszen elhangzott itt most is ket
nagyszeru eloadas, amelyeket hogyan is
lehetne feliilmulni? De az ember hiu, mit
is tehetne, ha nem akar lemaradni, es ki-
nalkozik egy olcs6 szerep? Egy kicsit vitat-
kozom, egy kicsi t ellenkezem, egy kicsit
mas aspektusat pr6balom elmondani a
dolgoknak. Ezzel tessek kalkul:ilni, ami-
kor azzal kezdem, hogy van Shaw-nak egy
rovid kis tanulmanya. Ennek az i:rdekes
tanulmanynak az a cime, hogy Hogyan
kell verni a gyereket? Ez altalaban felhordii-
Jest valt ki, mert jobb korokben azt tart-
jak, hogy a gyereket nem kell verni, sot
nem szabad (!) verni. A jobb korokbe nem
tartozik bele a Biblia, amely ellenben azt
tanitja az atyaknak, hogy amennyiben sziik-
seges, ne rarrozrassak a vesszejiiket, ha
azt akarjak, hogy rendes ember legyen a
gyerekb61. Es nem rarrozik a jobb korok-
be Shaw sem, aki azt mondja a tanulma-
nyaban, hogy a gyereket csakis es kizaro-
lag indulatbol lehet, illetve szabad verni.
Ez meglep6, de igy van, es en is ezt gon-
dolom. Vagyis, nem kell verni a gyereket,
de ha mar az ember megteszi, csakis in-
dulatbol tegye!
A veres resze egy altalanos magatartas-
nak es ezert is emlitem Shaw-t. A gyerek
ugyanis mindent elvisel, ha az 6szinten,
teh::\t spontan erzelemb61, spontan indu-
latbol fakad, legyen az szidas, vagy egy
pofon vagy barmi. Es semmit sem vise!
el, ami hidegverb61 ercd. Tehat a Shaw-
nak a szovege es az en velemenyem azt
jelenti, hogyha a gyerek pimasz vagy vala-
mi folhaborito dolgot cselekszik, akkor ab-
ba! nem lesz semmi nagy baj, ha a sziil6
nyakon vagja. De ha a sziil6 sziszeg, hogy:
,megallj, csak erjiink haza, majd megka-
pod a magadet!", es meg is kapja, es hi-
degverrel, az indulat, a diih elmultaval iit
a sziil6 -az borzaszto. Ez az, ami nem ki-
heverhet6, ez az, ami traumat okoz. Es ez
nem csak a gyerekre vonatkozik, hanem
mindenfe!e emberi kapcsolatra. Az 6szin-
te megnyilvanulasokat elviselik az embe-
rek, de pl. a hidegverrel vegrehajtott ag-
ressziot nem. Ezert kezdtem igy, hogy
hogyan kell banni a gyerekkel? Oszinten.
En rettenetesen utalom, amikor valami-
lyen altudomanyt csinalnak a sziilbi szerep-
b61. Amikor egyenl6segjelet tesznek peda-
gogusok, sziil6k es az e!et kbzbtt. A sziil6
is neve!, a pedagogus is neve!, s az e!et is
neve!. Am nehogy kialakuljon egy tankony-
vi attitiid. Azt gondolom, hogy amennyire
igaz vagy jogos ez az attitiid egy hivatasos
pedag6gus eleteben - s persze erre a hi-
vatasra sok tanulassal es olvasassal kell
felkesziilni -, en a sziiloknek ezt nem ajan-
lanam. Nem benitanam meg ezzel a span-
tan neveloi kesztetesiiket, a spontan peda-
g6gusi reagalasukat. Nem ijesztenem 6ket
azzal, hogy ez egy tudomany, amelyre
fol kel! kesziilni, tudomany, hogyan kell
anyanak lenni, hogyan kell apanak lenni,
es mindezt konyvekb61 kell megtanulni.
U gyanis igy meghal ez a dolog, es soh a
nem alakulhat ki egy hiteles viselkedes.
Most a nagymamam jut az eszembe.
Sajnalatos m6don en szabad nevelesben
reszesiiltem - amiert nagy arakat fizettem
kesobb. Megbiinhodtem az en szabadne-
velesii gyermekkoromert. Sz6val oteves
koromban valamiert megharagudtam a
sziileimre, es ugy dontottem, hogy elkiil-
tiiziim a nagymamamhoz. Nagymamahoz
nagyon szerettem menni, mert mindig
volt pecsenyezsir meg majzsir - csak ne-
kem fe!reteve, mas nem kaphatott belole.
Mondtam anyamnak, hogy kiiltoziim a
nagymamahoz, ott fogok lakni. Erre sok-
felekeppen reagalhat a sziilo. Nem tu-
dom, hogy iiniik kiiziil ki, hogyan reagal-
na, ha bejelentene a gyerek, hogy a nagy-
mamahoz megy lakni, en indulatosan
reagalnek. Agressziven, de 6szinten. Foly-
tatva a tortenetet, egy kis boriindiit ker-
tem az anyamt61, beletettem ket konzer-
vet, amit a spajzb61 emeltem ki, hogy meg-
se menjek iires kezzel. Valamint az anyam
ejjeliszekrenyen volt egy kiinyv, az Ember-
re neve/is cimii kiinyv, ami Hermann Aliz
munkaja, s akkoriban nagyon divatos volt.
Azt is bele tettem a boriindbe, aztan taxi-
val elvittek a nagymamahoz. Mondtam
neki, hogy:
- Itt fogok lakni naiad, mert iisszevesz-
tem az anyammal. De nem jiittem iires
kezzel!
Azzal atnyujtottam neki a ket konzer-
vet meg a Hermann Aliz kiinyvet.
- Hogy tudd - mondtam neki - hogy
hogyan kell engem nevelni.
Mire a nagymama nagyot s6hajtott.
- En tudom kis unok:im, bar anyad is
tudna!
Emlitettem, hogy en agressziven rcagal-
nek egy ilyen esetben. Tudom, hogy ez a
pedag6giailag es pszichol6giailag kotele-
z6 magatartasba nem fer bele. Egy szul6
ne legyen agressziv, egy pedag6gus ne le-
gyen agressziv!
Egyszer cljott hozzam egy asszony, aki
tortenetesen pedag6gus is volt, es elme-
selte, hogy regen elv:ilt, es egyedul neveli
a fi:i t. Ed dig nem volt semmi zur. De a
gyerek mostan:iban kezdett serdi.ilni, ti-
zenket eves, es elkezdte mondani, hogy a
pap:ival akar e!ni. El akar koltozni az ap-
j:ihoz.
Az asszony elmondta, hogy 6 rudja, ho-
gyan szokt:ik ezt ertelmisegi korokben el-
intezni: meghivj:ik apuk:it, lei.ilnek har-
man, es clmagyanizz:ik a gyereknek, hogy
ezt meg kell gondolni, mert nem lehet
ide-oda csak ugy, ez komoly dolog stb.
Ezzel szemben 6t olyan duhroham fogta
el, hogy elkezdte a gyereket ossze-vissza
utni-verni, mint egy eszel6s es azt uvol-
totte, hogy:
- Kuss! Befogod a pof:id! Itt maradsz!
Itt a helyed mellettem!
Es ett61 ketsegbeesctt, :im az6ta minden
rendben van, es olyan j6ban vannak, mint
tal:in meg sohascm.
Azt v:ilaszoltam, hogy 6 egy nagyon sze-
rencses no. Mert ha el6z6leg eljott volna
hozz:im, en nem tan:icsolhattam volna
neki, hogy verje ossze a gyereket. De 6
6szt6n6sen megtal:ilta az egyetlen j6 meg-
old:ist. Tessek elgondolni ezt a gyerek szem-
pontj:ib61. Itt van az any:im, akivel j6 vi-
szonyban vagyok, szepen eliink egyutt, es
megcukkolom azzal, hogy ap:ihoz akarok
menni. Es ez a szelid anya erre ugy bego-
rombul, ugy felhuzza mag:it, hogy nekem
esik, es azt iivolti, hogy itt a helyed mel-
lettem! Ennel szebb b6kot kaphat-e a gye-
rek az anyj:it61? A szeretetnek ennel na-
gyobb bizonyitek:it? Hogy diihrohamot
kap a gondolatt61 is, hogy a gyerek elhagy-
ja 6t. Ez csodalatos b6k. Hat persze, hogy
j6ban vannak az6ta.
Ugyanis arra is kell am gondolni, ha az
ember gyerekkel foglalkozik, hogy a gye-
rek provokal neha. A gyerek kipr6balja a
szul6t, hogy bizonyos helyzetekben ho-
gyan reagal. Es nem biztos, hogy a mo-
solyg6s szelidseg az egyetlen lehet6seg,
amivel egy szU16 reagalhat a gyerek dol-
gaira. Es ha faj, amit mond, vagy tesz,
miert ne lassa, erezze ezt is a gyerek? Es
ha duhit, mien ne lassa a gyerek, hogy
duhit? Vagyis miert ne kaphatna a gyerek
egy eleven, el6 szUI6t, akinek fajdalma is
van, duhe is van, sirasa is van, tehat egy
el6 ember? Miert kellene megjatszani egy
pedag6giai fapofat?
Nem tudom ki hova helyezi magaban a
gyerekkorat. Engem nagyon elgondolkod-
tatott Radn6ti Mik16snak egy konyve - ami
talan a magyar irodalom legszebb pr6zaja -,
az Ikrek hava -, ami tulajdonkeppen nap-
16 a gyerekkorr61. Radn6ti mamaja belc-
halt a szulesbe, es ez egy eleten at nyomasz-
totta Radn6tit, gyilkosnak erezte magat.
Felel6snek a mama halalaert. Es ebben a
konyvben emleket allit a gyermekkora-
nak, s ott irja le: Nagy dolog a gyermekkor!
Es tenyleg, nagy dolog. Elindul a gyerek
egy eresi uton, aminek az elejen ra van
bizva a szul6re. S ez a bizalom aztan las-
san elvekonyodik, felel6s lesz onmagaert
- mindhalalig. S az Ikrek hava utols6
mondata szivbemarkol6.
S halott-e mar a perdiilo szirom,
ha hullni kezd?
Tilgy akkor hal meg, mikor foldet er?
Mivel a gyerek ra van bizva a szul6re, fol
lehet fogni ezt az egesz szul6szerepet egy
megbizatasnak: hozzad erkeztem - telje-
sen mindegy, ehhez fiiz-e valaki ezoterikus
asszociaci6kat, vagy sem -, es en most rad
vagyok utalva, hogy bevezess engem az
eletbe, es megadd nekem mindazt, amivel
az i:letben letezni es ervenyesU!ni tudok.
Vagyis a sziil6-gyerek viszonyra is ervenyes
- amit, ha Jenne vani.zsvesszom, mindcn-
ki szivebe beirnek - az, hogy az ember
nem "tulajdon! Nem tulajdon meg a szc-
relemben sem, nem tulajdon a sziil6-gye-
rek viszonyban sem. A gyerek nem a szii-
16 birtoka. A gyerck a sziilore van bizva
e bben a vilagban, a hoi elunk. En eppen
ezert nem szeretem a ,funkci6gyerekek"
helyzetet. u gyanis a kerdes ugy hangzik,
hogy miert is sziiletik a gyerck, mire kell
egy gyerek a felnott eleteben? Minck kell?
A legjobban en annak oriilok, ha az deriil
ki, hogy: csak! Vagyis, ha erre nines igazi
valasz. Egyiitt ei egy ferfi es egy no, es ugy
erzik, hogy ennek a kapcsolatnak a terme-
szetes folytatasa az, hogy lesz gyerekiik.
Nem kell ehhez semmifele ideol6gia. Ez
az igazan j6. Amikor jon a magyarazat,
hogy mire kell a gyerek - van ezek kozt
elkepeszt6 meg ertheto is -, az mar baj.
Amikor elhoznak hozzam egy gyereket,
amikor mar valami baj van a csaladban,
cs megkerdezem, hogy kivant gyerek-e,
ilyen valaszok is vannak:
- Nezze doktor ur, az apamnak infark-
tus volt, majdnem bele is halt, es az egyet-
len kiv:insaga az volt, hogy meg szerctnc
egy unokat. En az apam kedveert sziiltem
a gyereket.
Ez a funkci6ja a gyereknek, a nagypapa
eletenek meghosszabbitasa, unoka utimi
vagy:inak kielegitcse.
Elofordul, hogy lassan a tonk szelere ke-
riil hazassag. Talan majd egy gyerek hely-
rehozza. Talan megse megy el a ferj. Ilyen-
kor kapcsolatragaszt6 funkci6ja van a gye-
reknek.
Vagy annyi minden becsvagya nem si-
keriilt a sziilonek, de majd egy gyerek ...
S akkor a gyereknek mindenaron zenet
kell tanulnia, mert anyuka tehetsegtelen
volt, es most neki kell bevaltania az o va-
gyait.
Gyakran e!Ofordul, hogy megcsapja az
embert a magany szele, es pl. az egyediil
maradt asszonynak kell valaki, aki ot sze-
reti, es ezert kell a gyerek, azzal a funkci-
6val, hogy az anyuka tarsa legycn. Aztan
j6nnek a bajok, amikor a gyerek le akar
valni, mcrt fcln6tt mar, de az anyuka tiz
k6r6mmel fogja, nem engedi, hogy 6nitll6
legyen.
Nem kizan, hogy az anyava valas a n6i
bizonytalansagot hivatott megszuntetni.
Bizonyitits a vihignak es 6nmaganak: tel-
jes erteku n6 vagyok!
Lchetne tovabb sorolni a peldakat a
kul6nb6z6 ,funkci6gyerekekrol". Alapve-
t6en nem j6, ha valaki egy masik embert
hasznalni akar valamire. Men hasznalati
erteke lcsz ugyan, de ha nem valik be,
megis elmegy a ferj, megse lesz a gyerek
orvos, vagy zongorista, akkor nagy erzel-
mi zurzavar kezdodik, mert a gyerek nem
teljesiti a remenycket, amelyeket a szul6
tamasztott vele szemben. Baj lcsz a kap-
csolatban, es baj lesz a gyerek lelkeben is.
Mert meg nem fclcltnek lenni igen su-
lyos teher. Ezert nem j6 ez a bcallit6das,
amcly valami celra akarja hasznalni a gye-
reket.
En a szulo-gyerek kapcsolatnak mindig
a neg"ativ oldalat lattam egesz eletembcn,
hiszen en klinikus vagyok, hozzam a gye-
rek mindig akkor kerult, ha baj volt vele,
ha konfliktus, megoldatlan erzelmi viszony
volt a szulo es a gyerek k6z6tt. Igy, mivel
mindig a negativumok kerultek a szemem
ele, meglchet, hogy kisse keserii a latas-
m6dom.
Van egy fontos kerdes. Mi a termesze-
tes, hogy meddig tartson egy szulo-gye-
rek kapcsolat? Persze, k6nnyen lehetne
ravagni, hogy as6-kapa-mindhalalig. De
azert nem biztos, hogy ez ilyen egyszerii
dolog. Ha az ember a termeszetet nezi, az
allatvilagot, egy allat es ut6djanak a kap-
csolatat, akkor igen erdekes dolgot lat.
Nevezetesen azt, hogy egy allatmama ha-
bozas nelkul felaldozza magat, eletet, ha
kell, a kicsiert, de ha az felnott, mar scm-
mi k6ze hozza. Tehat a sziil6-gyerek rela-
ci6 a gyerek felnovcseig tart. Utana meg
a legonfehildoz6bb allatmamaban is elhal a
szuloi oszton. Szam unkra ez szornyunck
riinhet. Nalunk, embereknel a gyerek tar-
talekolva van oregsegrc, betegsegre, mint
tamasz, mint eltart6, vagy csak mint pusz-
tan kapcsolat, biztositek az elmaganyoso-
das ellen. Es ha ez a kapcsolat valamiert
megszunik, azt elviselhetetlen veszteseg-
nek eljuk meg. Nehez ugy, ezen nem le-
het valtoztatni. Az embernek ezer evek
alatt cbbe az iranyba valtozott az erzelmi
kulturaja a gyerekevel kapcsolatban. Ren-
geteg teherrel persze. Hogy mast ne mond-
jak, a szulo gyerek kapcsolatot terheli egy
kenyszer. Amikor a felnott megkerdezi
Gyurikat:
- Na Gyurika, kit szeretsz jobban, apat,
vagy anyar?
Es ha a Gyurika normalisan szocializa-
16dott, akkor azt feleli, azt hazudja, hogy:
- Mindkettot egyforman.
S ugyanezt feleli a legtobb szulo a ha-
sonl6 kerdesre:
- Mindegyik gyerekemet egyforman sze-
retem.
Na ne tessek mondani. Egyforman nem
lehct szeretni ket embcrr. De ha a gyerek
veletlenul azt mondana: - Apat szeretem,
anyat szeretem jobban - 6riasi felhaboro-
dast es elszornyedest valtana ki. Mert a
sziilot szeretni kell! Es itt a kell-en van
a hangsuly. Tehat erzelmi kenyszerrol van
sz6. Hiszen akar szereti, akar nem szereti,
ugy kell tennie, ugy kell megnyilvanulnia,
mintha szeretne. Vagyis hazudnia kell. Men
tarsadalmi botrany lenne. Es forditva? lgaz
az, hogy minden apa es minden anya sze-
reti a gyereket? Mar a kerdesen fel lehet
haborodni, de ez meg sines igy. Ezert tel-
nek meg a pszichol6giai rendelesek a fel-
resiklott kapcsolatok tomegeivel, mert az
emberek kotelessegszen1en megj:itsszak,
hogy mindig es minden koriilmenyek ko-
zott szeretik a gyerekuket. Ez tarsadalmi
kenyszer! Micsoda szornycteg anya vagy
apa, aki nem szercti a gyereket! Ezt nem
lehet felvallalni. Pedig egy gycrekkel ak-
kor is lehct jol banni, lehet hozza kedves-
nck lenni - peldaul embersegbol, j6indu-
latb61, felelossegerzetbol -, ha az ember
nem szereti ugyan, de felvallalja a helyze-
tct: most igy alakult az e!et.
Egyaltaliin, rettenetes, hogy manaps:ig
mennyit hazudoznak az crzelmek i.igye-
ben, mennyire visszaelnek a szeretet szo-
val. Ferfi-no kiiziitt mar csak ez a kct szo
maradt: Szeretsz? Szerctlek. Valoban nines
miis lehetoseg az erzelmek kifejezesere?
Es a szeretet akiir a vizcsapbol iimlene:
valliisban, politikaban, rekh\mban ...
Pszichologus tanitvanyaim gyakran meg-
kerdezik:
- Tanar ur, tudunk dolgozni olyan em-
berrel, akit nem szereti.ink?
S en ridegen azt felelem:
- Az emberek nem azert jiinnek hozzank,
hogy szeressi.ik, hanem hogy meggyogyit-
suk oket.
S kiizben titokban tudom, hogy a leg-
tiibb ember igenis szeretetert jon, ,ciro-
ka-hianyban" szenved, tiirodesre viigyik ...
De vcsze!yesnek tartom, ha a tcrapias tu-
dast erzclmi iimlenges hclyettesiti, kliens
es terapeuta viszonya vegtelen szentimcn-
talls beszelgetcsekke valtozik. Mindez el-
moshatja a terapias celt, mar nem lehet
tudni mi a siker, mi a kudarc, a kapcsola-
tot nem lehet befejezni, s cnnek kiivet-
kezteben a kliens egyre inkabb fUggo
hclyzetbe keti.il a terapeuratol, s betegebb
lesz, mint volt.
A szi.iloi alszeretet rengeteget art a gye-
reknek. Es rendszerin t ki is derul, hogy
a gyerek bajai a szi.ilotol szarmaznak. A gye-
rek jobbadara reaktiv leny, er&teljesen re-
agal a kiirnyezetere. Miert viselkedik ugy
a szi.ilo, hogy akarata ellcnere gyakran ba-
natot, lelki kart okoz? Azert, mert nem
szeret igazan. Csak ezt nem meri bevalla-
ni. Pedig jobb Jenne a gyerekkel valo kap-
csolatot igaz alapokra epiteni.
Egy pelda. Egyszer eljiitt hozzam egy
asszony, es a kiivetkezot meselte:
- Doktor ur segitsen. Neki.ink minden
vasarnapunk egy pokol. A ferjemnek az
az al!aspontja, hogy ugy kell enni, hogy
az ember felvagja a hust, raszurja a villa-
ra, moge kotorja a koretct, es ugy kapja
be. Igy cszik a tisztesseges ember. De a
gyerck nem hajland6 igy cnni. Nem valo-
gar, mindent megeszik, de elobb megeszi
a hust, aztan megeszi a koretet. A ferjem
meg orjong. Szidja a gyereket, elzavarja
az asztalt61, nekem tesz szemrehanyaso-
kat, hogy elronrom, hogy felrenevelem.
Pokol minden vasarnap.
Errol sok mindent lehet gondolni, de
el tudjak kepzelni, hogy egy ferfinak, aki
emiatt teszi tonkre a csaladjanak minden
vasarnapjat, zargatja a gyereket, milyenek
az erzelmei? Szereti 6 a gyereket? Netan
a feleseget? Viselkedhet igy valaki, aki sze-
ret? N emcsak hatalomra vagyik az, aki
igy teszi tonkre a csaladja vasarnapjait es
mas napjait, igy, errelmet!cnul? Es persze
meg van gyozodve arr61, hogy igenis, sze-
rct. 6 csak j6t akar, csak nevelni akar.
Hadd mondjak el indiszkret m6don egy
peldar a sajat eletembol. Mereivel mente-
getem magam, aki azt mondogatta: ,Az
elcti.inkbol kell pszicho16giat csin:i.lni, nem
a tankonyvekbol."
Anyam kisse uralkodni vagy6 no volt,
szeretett belcsz61ni a csaladtagok eletebe.
Kamasz koromban en ettol orjongtem.
A pam legtobbszor igy pr6balt csillapitani:
- Peterkem, igazad van, de hisd be, hogy
szeretetbol tette.
lgaz szoveg, hatasaban megis nagyon
rossz. Majdnem megutaltam miatta a sze-
retet sz6t. Ha a szeretct arra jogosit bar-
kit is, hogy belesz6ljon az eletembe, ak-
kor nekem nem kell.
Nehez kerdes, hogy hogyan lehet j61
felnoni egy csahidban? Es meddig tart a
szi.ilo kompetenciaja a gyerekkel szem-
ben? Meddig nevelheto a gyerek?
Ezt a primitiv termeszeti kulturak ugy
oldowik meg, hogy hatarozott nemmel
feleltek a kerdesre. Azt tartott:i.k, hogy
a csaladban nem lehet felnoni. Tchat az a
gyerck, aki till sokaig el apja-anyja mel-
lett, nem tud sem erzelmilcg, sem szocia-
lisan felnoni, orokre gyerek marad. Soha
nem fogja megC!ni azt az elmenyt, hogy 6
egy felnott szuveren ember. A nyolcvan-
ket eves anyukanak; ha van egy hatvanot
eves fia, azt kisfiunak tartja. Es azt fogja
mondani ennek az oregurnak, hogy:
- Lacika! Hideg, szeles ido van. Vegyel
fol salat.
Instrualja, mint egy kisgyereket, hilt hogy
valhat igy felnotte?
Tobbszor elmeseltem mar, hogy en eleg
hamar elkeriiltem otthonrol, de ez a szii-
loi attitud megmaradt felem az anyam re-
szerol. Nem is igen oriilt, amikor a tudo-
manyos fokozatom megszereztem, mert a
pszichol6giat marhasagnak tartotta. Az iigy-
ved, az orvos, a tanar rendes ember, de
a pszichologus? ... A masik oldalrol azert
ott volt az anyai oszton, es egy estelyt szer-
vezett nekem ez alkalomra, a hoi to bben
felkiisziintottek, 6 is, ekkeppen:
- Peterkem! Nagyon oriilok, hogy ilyen
fiatalon akademiai tudomanyos fokozatot
szereztel. Ugye most mar beiratkozol a
Muegyetemre?
N a most tessek elkepzelni, ha en ott-
han maradok, mikor kapok teret, hogy en
is szuveren felnott lehessek?
Ezert a termeszeti nepek a serdiilokor
vegen altab\ban elvittek a gyercket a csa-
h\db61. Ferfihazakban, limyhazakban el-
tek tovabb. Itt keriilt sor a fclnotte avatasi
pr6bakra. Pl. a fiuk clso pr6baja volt, hogy
el tudnak-e egyediil ejteni egy nagy vadat,
es haza birjak-e cipelni? Ez tehar a szocia-
lis erettseg pr6baja volt: el tudja-e majd
tartani a csaladjat?
Masodszor: nagy testi fajdalmakat kel-
lett moccanas es jajsz6 nclkiil kiallnia. Pl.
tiizbe tettek a kezet, felhasogattak az ar-
dt vagy a h:itat. Ennek nyomait kesobb
biiszken viselte. Ez volt az onuralom pr6-
baja.
Vegul kiivetkezett a lelki stressz: hogy
vise! el eletveszelyt, halalkiizeli allapoto-
kat? S ha ezt is kiallta, ferfive avattak, s a
venek elmondnlk neki a totemek es tabuk
titkait, amirol hallgatnia kellett.
Teh:l.t a fcrfit gondoskodas, 6nuralom,
JeJki allokepesseg CS hallgatni tudas je]]ec
mezte.
A lanyok avatasa is hasonl6 volt, de t6bb
szexualis tartalommal.
Tehat j61 tudtak, hogy nines gyerekne-
ve!es. Mindig ferfiakat, vagy noket neve-
li.ink.
Vajon milyen egy ferfi a mi kulturank-
ban? Tessek megnezni egy influenzas fer-
fit es egy influenzas not. Uitni lehet, hogy
itt valami teljesen felrecsuszott. A ferfi ha-
lalra valtan sipakol az agyban, es limona-
det meg madartejet k6vetel, meg hogy tes-
sek ot beken hagyni, szenvedni. Es a no,
ugyanebben a helyzetben? Ell:itja a haz-
tartast, mos, foz, takarit, bevasarol. Me-
lyik a ferfiasabb attitud? Mi fordult itt
meg? Es mien?
Vagy egy masik pe!da. A ferfinak el!en-
all6nak kellene Iennie a stresszhatasokkal
szembcn. Es ha nem az, hanem megfor-
dul a helyzet, es ncm 6 a tamasz a nonek,
hanem 6 kapaszkodik a nobc, hogy tartsa
ot meg, akkor megint megfordult a dolog.
Es az sem artana, ha cgy ferfi bizonyos
dolgokban hallgatag tudna lenni, diszk-
ret, megfontolt. Ha nezem czckct a konf-
liktushelyzeteket, amik egy hazassagban
megjelennek, es mindcnkit megviselnek,
azt kell mondjam: el tetszett felejteni fel-
noni!
Amerika ezt megpr6balta megoldani,
megpedig ugy, hogy tizennyolc eves koni.-
ban kivagtak otthonr61 a gyercket, hogy
csak halaadas napjim es karacsonykor ta-
lalkozzanak. Persze ennck megvannak az
anyagi feltetelei is.
Am lelkileg is nehez hist6ria ez. Egyva-
lamit azert ne felejtsunk el - es ez nagyon
fontos ebben a szulo-gyerek kapcsolat-
ban - hogy az indulat, a duh, a szeretet,
ezck energiak. Es ugy viselkednek, ahogy
barmilyen energia viselkedik. Ha valaki
feltoltodik ilyen energiaval, erzelemmcl,
az mindig hatalmas feszultscggcl jar, ami
ott terjed es feszit a csah\dban. Mit lchct
tenni ennyi energiaval? A baj az, hogy az
energia, ha tulfeszi.il, robban. Legycn az
goz, atom vagy psziches energia, ha tulfe-
szitik, rob ban. Thomas Mann a ]6zsef es
testveretben foglalkozik azzal, hogy Jozsef
ketszer ,esik giidiirbe". Kctszer megy szct
az e!ete. Elosziir, amikor a testverek fe!te-
kenysegi di.ihe nizudul, iisszeverik, bedobjak
egy kutba, majd eladjak arab kereskedok-
nek, akik elviszik Egyiptomba. Masodszor
meg akkor, amikor mar Egyiptomban, ahol
egzisztencialisan mar feltiir, egy four is-
pimja lesz, teljhatalmu ur, es beleszeret az
eunuch fOur felesege. Jozsef ugyan mene-
ki.il ez elol a szerelem elol, de a no vcgi.il
is biirtiinbe juttatja ot, di.ihbol es indulat-
b61. Jozsef persze nem csak menekiil, ha-
nem kicsit riszalja is magat. Es amikor
mar a biirtiinben i.il, elgondolkozik az ele-
ten, es arra jut, hogy 6 mindig abba bu-
kott bele, hogy az erzelmeket hagyta el-
burjanzani az eleteben. A testverek esete-
ben hagyta elhatalmasodni a gyiiloletet,
e!vezte sajat fiilenyet. Aztan Egyiptomban
a szerelmet hagyta elburjanzani. Ncm al-
litotta meg mcrtck szerint, hanem hagyta,
s titokban megint elvezte, ahogy a rajon-
gas, a noi vagyakozas kiiri.ilveszi at, amig
aztan bortiinbe nem jutott.
Tehat ezeket az energiakat komolyan
kell venni, mert ezek robbannak, ha tulfe-
szi.ilnek. Es legyen annyi esze az ember-
nek, hogy a sajat erzelmi haztartasaban
eszrevegye, amikor robbanasponthoz kii-
zelednek - akar a pozitiv, akar a negativ
erzelmek.
Ez az energetikai jellemzoje az ember-
nek azt is eredmenyezi, hogy az emberi
erzelmek, pont ugy viselkednek, mint bar-
melyik masik energia. Pe!daul: mindig a
kiinnyebb ellenallas fele mennek, arra ha-
ladnak. Mindig. Most, ha a sajat teri.iletem-
rol kell, hogy pe!dat mondjak, elmondom,
a fiatal orvosoknak gyakran az a legnagyobb
bajuk, hogy a professzor, a foorvos, a be-
reg elott tolja le oket. Megalazza, megsze-
gyeniti oket. :Es a megszegyenitett alorvos
di.ihtol fuldokolva megy haza, s latja, hogy
a fia saros cipovel vegigment a szonyegen,
es otthagyta a nyomait. Lekever neki egy
nyaklevest, es raordit, hogy ,nem meg-
mondtam szazszor, hogy ne gyere be sa-
ros cipovel?!".
Kerdes: Ha nem di.ihtol fuldokolva ment
volna haza, kapott volna a gycrek pofont?
Talan csak megszidja. Akkor kinek szol a
pofon? A foorvos urnak. Ki kapja? A gye-
rek. Miert a gyerek kapja? Mert a gyerek
a legkiszolgaltatottabb, a legtehetetlenebb
a kapcsolatukban. Vele legkisebb a riziko.
Az egesz pedagogiai foleny abbol szarma-
zik, hogy a gyerek gyengcbb, mint a fel-
nott, ki van szolgaltatva. Ezzel vissza le-
het elni.
A spontan regulacioja az erzelmeknek,
a lelki energiaknak - hogy mindig a kon-
nyebb ellenalb\s fele haladnak -, azt ered-
menyezi, hogy a legtobb agressziot min-
dig a legkiszolgaltatottabb helyzetben le-
vo emberek kapjak. Vagyis, ott mer az
ember agressziv lenni, ahol a legnagyobb
a tolerancia. Tehat a felesegek, a ferjek, a
gyerekek, a beosztottak fe!C. A miniszter-
rel, a fonokkcl senki nem agressziv. Most
a kcrdes az, hogy ez tendjcn van-e? Jova
kell-e hagyni az egesz pedagogiaban jelen
h ~ v o lcgkonnyebb ellena!las fc!c haladast?
Vagy meg lchet-e rendszabalyozni egy
kicsit? Nezzi.ik meg cgy vcszekedo hazas-
par delutanjar, amikor a ferj hazajon:
-Mar megint ncm vetted le a cipodet
Lajos! En egesz nap takaritok, te pedig
osszejarkalsz mindent a saros cipoddel,
mert nem vagy kepes lcvcnni az eloszoba-
ban. En agyondolgozom magam, te meg
nem becsi.ilod.
Mire Lajos:
-Hoi az ujsag? Hat nem elerni ebben a
csaladban, hogy az ujsagot a radio teteje-
re tegyetek?! Tudjatok, hogy ha hazajo-
vok, mindig el akarom olvasni az ujsagot,
hat miert nem Iehct ide tenni a radio te-
tejere, ahogy szeretem?!
- Hoztal sajtot? - kerdezi crrc az asszony.
- Nem?! Hat ennyit sem lehet kerni to-
led? Mit adok a gyereknck tizoraira? Per-
sze, ez neked nem fontos.
Es meg a vegtelensegig lehetnc folytat-
ni. De a lenyeg az, hogy egy ilyen vesze-
kedo h:i.zasparnak husz ilyen kis robbam\s-
sal megy c1 a ctelutimja. Miert? Hat em-
beri elmevel elhiheto, hogy a sajt a bajuk
egym:i.ssal vagy az ujs:i.g? Dchogy. Itt sok-
kal nagyobb diihok, indulatok, sokkal na-
gyobb problem:i.k es ellenem!sek vannak.
Kielegiiletlenseg es f:i.jdalom. Ha mindez
egyszerre robbanna fel, akkor nagy baj
Jenne, mondjuk v:i.l:i.s, de lehet, hogy La-
jos diihroham:i.ban agyoniitne a fcleseget.
Vagyis, szet ke11 hasitani a hatalmas ener-
giat sok apr6 energia-kisiilesre. Igy elle-
het viselni. De akkor a gyerek is ebbcn e!,
ezcknek az apr6 robbanasok indulati to-
megeben, ami biztosan nem tesz jot szo-
ci:i.lis es erzelmi fejlodesenek.
A mai tarsadalmi helyzetben a csalade-
hoz hason16 jelentosegii szerepe van az
iskolanak, vagyis a szervezett pedag6giai
kornyezetnck a gyerekek e!eteben. Ehhez
figyelembc ke11 venni, hogy az eur6pai is-
kolazas a modern idokben - vagyis mi6ta
kikeriilt a szerzetesi iskolak korszakab6l -
valaszut ele keriilt. A kozepkor bomh\sa
utan kialakult ketfajta iskolatipus. Az egyi-
ket nevezhetjiik angolsz:i.sz iskohinak, a
m:i.sikat kozep-eur6pai, vagy nemet tipusli
iskolanak. Ez ket kiilonbozo pedag6giai
lit, a gyerekre kifejtett hatas szempontjab61.
Mi a kiili\nbscg? A nemet iskola - nagyja-
b6l a mi iskolaink tobbsege is - didakti-
kus iskolatipus, vagyis elsosorban oktato-
intezmeny. Az iskola legfontosabb fclada-
ta, hogy targyi ismereteket oktasson, es
megtanitsa a gyereket a tantargyak - ma-
tematika, irodalom, fizika, fOldrajz stb. -
alapjaira. Tehat lexikalis tudast ad. Ron-
dan fogalmazva ez a nemet tipusu iskola
olyan, mint egy fut6szalag. Hat-hctcvesen
a gyereket n\teszik a fut6szalagra, a szalag
ket oldalan ott allnak a tan:i.rok, es min-
den 6ran n\szerelnek egy kis tudast a gye-
rekre. Egy kis matematika, egy kis torte-
nelem, cgy kis magyar, egy kis biologia.
Es ez a fut6szalag megy-megy evck soka-
s:igan at, es a tanarok szerelgetik a tudast
a gycrekre. J6 gyerek az, aki hagyja, hogy
raszereljek e tudast, nem tiltakozik ellcne,
es mindazt zoksz6 ne!kul megteszi, amit a
szerelovel, a tanarral val6 egylirtmiikodcs
mcgkivan. Tovabba j6 gyerek az, akinek a
fut6szalag sebessege megfelel. Men ha nil
lassu a szalag, a gycrck mcghal az unalom-
t61, ha pedig tul gyors, akkor nem tud h!-
pest tartani, lemarad. Mind a ket esetbcn
pedag6giai csod all be, de ezt ilyenkor nem
a tanar oldja meg, ez mar nem az o fclada-
ta, hancm siirgosen be kell nyomni a gye-
reket a nevelcsi tanacsad6ba, hogy a pszi-
chol6gus rendezze a problemakat. Ilyen
a didaktikus iskola. Es ha a szerencsetlen
tanart meg azzal is nyomja az oktatasi rend-
szer, hogy: hat a neveles hoi marad? S en-
nek demonstralasara szemelyisegfejlodesi
lapot is kell vczetnie, az mar a totalis ku-
darc. En megpr6baltam a fiamr61 szeme-
lyisegfejlodesi lapot vezetni, hat ncm mcnt,
marhasag. Ilyct csak miniszteriumi bii-
rokran\k agya sziilhet. A nemct tipusu is-
kola tanarimak az a jogos attitiidje, hogy
az 6 dolga a tanit:is. Minden egyeb csak
ra van oktroj:ilva az iskolara. Ez a helyzet
termelte ki az cllenorzo kultuszt, az ellen-
orzo-konyvet.
Amikor az en fiam eloszor hozta haza
azt beirasul, hogy: ,Tisztelt sziilo! A gye-
rek szamtan6rim fegyelmezetlen volt." -
elgondolkodtam. Tessek mondani, ennek
mi ertelme van? Persze, rogton alairtam.
De en is beleirtam a konyvecskcbe: ,Tisz-
telt tam\rno! A gyerek vacsoninal nem ette
meg a tokfozeleket." Ezen lehet nevetni,
de amikor pedag6guskorokben ezt eload-
tam, nagyon lctoltak: hin nem veszem esz-
re, hogy a csalad, a sziilo es az iskola ko-
zort a fo kommunik:ici6s eszkoz az ellenor-
zo! Ha ezt komolyan gondoljak, az mar
regen rossz. Mert en nem vagyok ott az
6ran, hat mit akar tolem a tam\rno? Po-
fozzam meg a gyereket, szidjam le a sarga
foldig? 6 meg nines ott az esti vacsora-
nal, mit akarjak tole en tokfozelek-iigy-
ben? Egymasra passzoljuk a gyerekkel ja-
r6 problemakat? A vacsora az en dolgom,
erdekes 6rat tartani az iive.
En huszonki!enc evig dolgoztam a gye-
rekklinikan, de az nem fordult el6, hogy
irtunk volna a sziilonek, hogy a gyerek ren-
detlenkedett a belgy6gyaszaton. Azt ne-
kiink kell megoldani. Fiilvettiik a gyereket
gy6gykezelesre. Ett61 kezdve, ha a gyerek
cirkuszt rendezett, hisztizett, az a mi dol-
gunk volt, ncm passzolhattuk at a szii-
liiknek.
Tehat ilyen a nemet tipusu iskolarend-
szer, ahol a pedag6gus munkajat a tanita-
si eredmenyen, a gycrek lexikalis tudasan
meri a szakfeliigyelet. Viszont a gyerek
erettsegi utan azonnal mehet egyetemrc.
Ha egy kiizep-eur6pai gyerek elkeriil
Amerikaba, az ottani tanarok a fenckiikre
esnek, hogy mit tud ez a gyerek fiildrajz-
b61, matematikab61, tiirtenelemb61. Eltar-
jak a szajukat. Ugyanis az angolszasz is-
kola karakternevel6 hely.
Az angol iskola j61 tudja, hogy sem a
gyerekkor, sem a serdiil6kor nem a nagy
teljesitmenyek korszaka. Az a pedag6gia,
amelyik teljesitmenyekct forsziroz, intellek-
tualis szuperprodukci6kra er61teti a gye-
reket, az teljesen rossz uton jar. A gyerek
erzelemmcl vezerelt e!etet eJ, a serdiilii el
van foglalva a serdiil6kor problemaival.
A teljesitmeny-centrikus elet, az a fiatal
feln6ttkorra jellemz6.
En sokaig az 6vodat tartottam minden
pedag6gia csucsanak Magyarorsz:\gon.
Mert az 6vodasgyerekben megiiriztek a
megismeres vagya t es iiriimet. Szivescn
mondott es tanult verset, egyebeket. Az is-
kola ban pedig ket ev kellett ahhoz, meg-
utalja a tanulast. Ugy harmadikos kora
fele. Es uramfia, lass csodat
1
Nem az is-
kola veszi at az 6voda hatasat, hogy jate-
kosan, kiinnyeden banjon a gyerckkel, ha-
nem mara az 6voda alakult at iskola el6-
keszit6ve. Ez borzaszt6. Mcgkerdeztek
egyszer Piaget-t61, * hogy nem lehetne a
*jean Piaget (1896-1980) svajci pszichologus
kisgyerekekb61 nagyobb intellektwilis tel-
jesitmenyt cl6hivni, mint ahogy ezt a ha-
gyom{myos pedag6gia teszi? Dehogynem
- rnondta -, de minek? Nem lennenek to-
le boldogabbak. Az a szemlelet, aminek
szempontja, hogy a gyerek boldog-e, vagy
ncm, nem tud mit kezdeni azzal a peda-
g6giaval, ami fiirytil erre, hanem minden-
aron produkci6t akar, ahol mar 6vodas
korban halmazelmelettel kell foglakozni a
gyereknek. Ez nagy vita az angolszasz es
a kiizep-eur6pai pedag6gia kiiziitt.
Az angolszasz utnak viszont az a kiivet-
kezmenye, hogy az erettsegi utan nem le-
het egyetemre menni. Hanem ki kellett
talalni egy kiiztes iskolatipust, ahol fiilhoz-
zak a gyereket a targyi tudasnak arra a
szintjere - att61 fuggocn, hogy milyen egye-
temre akar menni -, amivel aztan tovabb
tanulhat. Mert ebben az iskolarendszer-
ben a gyerek karaktere a fontos, es nem
az, hogy hogyan tudja a harmas szabalyt.
Az a fontos, hogy a gyerek hogyan visel-
kedik, mennyire szocialisan vagy aszocia-
lisan kiiliinbiiz6 elethelyzetekbcn? Kin:i-
nik, hogy nekem szimpatikusabb ez az is-
kolatipus, mint a honi, de nem biztos, hogy
igazam van. Ugyanis az ahgolszasz iskola
szabad legkiirenek is megvannak a hinul-
iitoi, f6leg fegyelmi sikon. En csak !atom
ezt a kettosseget. Es mindenfele kalan-
dokba keveredtem emiatt.
Egyszer Svedorszagban egy matemati-
ka6ran iiltem, hospitaltam. Az egyik gye-
rek ,megbolondult". Elovette a kiirz6jet,
beleszurta a szomszed fenekebe, vonalz6-
val a fejere csapott, sz6val csinalta a fesz-
tivalt, akarcsak nalunk.
- Mi van, Johansen?- kerdezte a tanar.
- Nem fcrsz a boriidbe?
- Nem- felelte Johansen iintudatosan.
- Tudod mit? Menj le az udvarra, kapsz
husz percet. Rohangald ki magad, aztan
gyere Vlssza.
A gyerek lement az udvarra, en figyel-
tem az ablakb61, hogy mit csinal? Rohan-
galt, ugralt, labdat dobalt a kosarba. Egy
kis id6 multan visszajiitt, lihcgve leiilt a
fenekere. Rend volt utana. A sziinctben
megkerdeztem a tanart, hogy mit csinalt
voltakepp. Azt mondta, mindenkinek van
rossz napja, neki is, de IS felnott, tudja
magat fegyelmezni. A gyerek erre meg
nem kepes. Adott hat neki lehetoseget,
hogy levezesse a fesziiltseget.
- De mulasztott az 6rar61 - mondtam.
- Na es? Ha influenzas, tobbet is mu-
laszt. ..
Megtetszett nekem a pasi. Meghivat-
tam hozzank a kulturalis csereegyezmeny
kereteben. Nagyon megbantam, hogy sze-
geny el is jott.
Egy alkalommal azt mondja nekem, hogy
ot erdekli a gyerekvedelcm. Eppen volt
egy ilyen tanacskozas, ugy emlekszem,
az Epitok muvelodesi hazaban, elvittem.
Az aulaban alltak az uttorok piros nyak-
kendoben, dezsas vir:igok kozott: egy vi-
r:igz6 bokor, egy uttoro. Erre a sved sar-
kon fordul, indul kifele. Kerdezem tole,
hova megy, hat ncm ide akart jonni? Azt
mondja, mar nem akar. 6t cgy olyan gye-
reknevelesi tamicskozas ncm crdckli, ahol
a gyereket dekoraci6nak hasznaljak. Em-
ber nem lehct dekonici6! Es elment. En
meg gondoltam magamban: igy el vagyok
romolva, hogy az ilyen dolgokat mar nem
veszem cszre?
Aztan elkezdtem a svedet kivinni isko-
lakba, tantestiileti ertekezletekre, de min-
dig osszevesztek. Egyszcr pcldaul clvcsz-
tette a tiirelmet, es azt mondta:
- Nezzek kollegak, ha az en 6ramon han-
gosan felrohi:ig ket gyerek, en oriilok, hogy
j61 erzik magukat. Maguk pedig ugy itclik
meg, hogy fegyelmezetlenek. Ez alapveto
szemleleti kiili:inbscg.
Azt mondja erre egy honi kollega:
- Es honnet tudhatom, hogy nem raj-
tam ri:ihi:ignek?!
Hat, sakk-matt. Mert a paranoi:J.t ncm
az iskolaban kell orvosolni ugye, hanem a
pszichiatrian.
Felvetodik a kcrdcs, megoldas lehetne az
alternativ iskola? Szivembol azt monda-
nam, hogy nosza rajta, alakuljanak, virul-
janak. A baj csak az, hogy ezeknek az is-
kolaknak altalaban nincsen folytatasa. Ve-
kcrdy Tamas el tudna mondani, hol tart
peldaul a Waldorf? Waldorf 6voda, Wal-
dorf gimnazium, Waldorf egyetem? Kike-
riilvc egy ilyen iskolab61, fegyelmileg es
tudasszintben is baj lehet a sokkal mere-
vebb, kotottebb fels6bb iskolaban. Es itt
jelentkeznek a konfliktusok. Hiaba remek
az alternativ iskola, aki onnan kikeriil,
hatranyos helyzetbe keriilhet. Tehat, ha
altcrnativ iskola, akkor az legyen a palya-
kezdesig. De csak akkor, ha nem ad gyen-
gebb tudasr, mint a hagyomanyos iskola.
Hazajott Angliab61 egy csalad. A gim-
nazista lany hozzaszokott az angolszasz
iskolahoz, es angoloran kijavitotta a tana-
rat, aki nem jol mondott valamit. Ebb61
olyan botrany lett, mert a gyerek ,pimasz"
volt, mert ,megalazta" a tanarat az osz-
raly elott. Volt a tantestiiletben egy isme-
ros tanar. Azt mondta, javasolja, hogy vi-
gyek mas iskolaba a lanyt, mert ugy el-
vagta magat. Az anya azt mondta crrc,
hogy: ,marad, mert en arra ncvelem a hi-
nyom, hogy kibirja az elet megprobaltata-
sait, minden artalmat kibirjort, titeket is".
Tehat hogyan kell nevelni egy gyerckct?
Mire kell nevelni? Ez egy cseles vihig. Van-
nak normak, melyeket, ha mcgscrtiink,
kemenyen szankcionaljak. Vannak mas
normak, melyeket, ha megsertiink, nem
szankcionaljak. Vagy a diszkret normaser-
test nem szankcionaljak, a kemeny, dirckt
normasertest igen.
Men a szemleleti kiilonbseg val6 ban
letezik: a honi iskola elkomorult. PeJdaul,
ha valaki rna elolvassa Karinthy Tanar ur,
kerem cimii nagyszeru konyvet, jokat de-
riil rajta - de nem veszi komolyan. Pcdig
a regi iskolaban minden megrortent, ami-
r61 Karinthy irt. De a mai intolcn\.ns isko-
larendszer a gyermeki viselkedes normal
variacioit sem tiiri el. Mert ha a gyerek az
otodet megcsinalna annak, amit Karinthy
a Tanar ur, keremben leir- en meg olyan
gimnaziumba jartam, ahol ezeket meg is
csinaltuk -, az biztos, hogy ket perccn be-
lui a ncvclcsi tanacsad6ban talalja magat,
mint szocialis zavarban szcnvedo gycrek.
Ez sajnos igy van. Es ez elkepeszt6.
Nem is olyan regen meg en vezettcm
az Orvosegyetemnek a gyerme k- es ser-
diilopszichol6giai rendeleset. Jiitt ket zo-
kog6 sziil6 beutal6val az iskolaorvost61,
hoztak egy tiikmagot, aki els6 osztalyos
volt. , Tisztelt Klinika! Kcrem kivizsgala-
sat! Diagn6zis: exhibicionizmus?" Mon-
dom a tiikmagnak, gyere ide aranyoskam,
mit csinaltal? Azt mondja, a sziinetben le-
tolta a nadragjar, es a bugyijat is, a mez-
telen fenekere csapott, es azt mondta:
,Ide siissetek, most kezd6dik az uttiir6te-
levizi6 el6adasa!" Ki beteg itt? A gyerek,
vagy az, aki beutalta?
De kaptam erettsegiz6 gyereket is:
, Tisztelt Klinika! Kerem szives vizsgala-
nit! Pszichop:itia?"
Az erettsegi e16tt a!l6 gyerekeket arra
tanitott:ik eppen, hogy hogyan kcll iin-
eletrajzot irni, ez hasznos dolog. De ez a
gyerckck vcrsbcn ina az iineletrajzot.
A vers igy sz61t - maig is tudom sz6
szerint:
Szerettem jatszani,
Nem lehetett.
Volt, aki ram nezett,
Felnevetett.
Egyszer, egy hetig
N em volt szekletem,
ime az e!etem!
Nem cleg ez tizennyolc evre? Na most ez
rendben van, ezen riihiighet egy tanar is,
en is riihiignek. De nem kiildiim be egy
klinikara, a pszichotenipias osztalyra a
gyereket! Sz6val az intoleranciara szeret-
nem felhivni a figyelmet. U gyanis ennek
az a kiivetkezmenye, hogy humor hi:iny:i-
ban ahelyctt, hogy konfliktusmegold6 sze-
repe Jenne az iskolanak, konfliktusterem-
t6 szerepe lesz. Ha egy iskol:iban valami
balhe tiir ki, azt az iskola a tizszeresere
tudja felnagyitani, ahhoz kepest, amit az
egesz dolog realit:isa egyebkent meger.
Hadd legyek megint indiszkret, hadd
mcsCljek a fiamr61. U gy nyolcadikig nem
volt vele lenyeges iskolai zur. Amikor is
clkczdett beirasokat hazahozni az ellcnor-
zojebe, ami mind arr61 sz6lt, hogy turhe-
tetlen, fegyelmezetlen, pimasz stb. Ncm
megyek bele, hogy ez mit jelent egy gye-
rek lelki fejlodese szempontjab61, aki meg
nem ellena116kepes a ki.ilso visszajelzesek-
kel szemben. Ha egy gyereknek folyton
azt hallja, hogy 6 pimasz es Justa, es ezt
hi.isszor beirjak az ellenorzojebe, elobb-
ut6bb pimasz es Justa lesz. Mert kenytelen
magat olyannak elfogadni, amilyennek ot
a kornyezet konzekvensen visszajelzi. Ep-
pen ezert, amikor a fiamat alland6an szem-
telennek es pimasznak kezdte visszajelez-
ni az iskola - amit egy ido utan ti.ilzasnak
tartottam -, utima szerettem volna nezni.
De nalunk ez nem volt egyszeru, ugyan-
is en ki voltam tiltva az iskohib61 a csalad
altai, mert mar az elso szi.iloi ertekezleten
elrontottam a dolgomat. Megjelentem,
mint bi.iszke apa. Jon egy b6gy6s tanar
neni, nagyon csinos volt. Mi szi.ilok, i.ilti.ink
a padokban, 6 a katedran, es szepen kiok-
tatott benni.inket. Elneztem, hogy mar
csak feli.ilrol lefele tud beszelni. Katedra-
artalma van. Aztan lehetett kerdezni.
En is kerdezni szerettem volna, hat fel-
tettem a kezem, ahogy azt kell, szabalyo-
san. 6 felsz6litott.
- En azt szcretnem kerdczni - mond-
tam -, hogy a gyerek miert csak a nagy-
szi.inetben eheti meg az uzsonnajar? Mi-
en nem ehet akkor, amikor ehes?
A tanit6 neni ezt felelte kct oktavval
magasabb hangon:
- Ez azert van igy apuka, mert nalunk
ez igy szokas!
Volt nehany masodpercem, hogy vcgig-
gondoljam, reagaljak, vagy sem, es persze
a legrosszabbat valasztva czt feleltem neki:
- Edes asszonyom, engem apukanak
utoljara Arizona ban a rosszlanyok sz6li-
tottak, amikor azt kerdeztek: -Van penz
naiad apukam? Gyere be, egy boldog
6t percre!
Tenyleg, miert nem hasznaljak a peda-
g6gusok, az uram, asszonyom megsz6li-
tast? Sz6val ezek utan a csalad eltiltott az
iskolat61.
Visszaterve a fiam iigyere, el6szi:ir is ki-
kerdeztem,
- Mond csak, mit csinalsz te az iskola-
ban, amiert folyton beirast kapsz?
- Cicegek- mondta.
Kideriilt, hogy ez a ciceges a konzek-
venciaja az iskola ki:itelez6 bizalmatlansa-
ganak. Amit en szellemilcg es lelkileg a
legrombol6bb helyzetnek tartok. Neveze-
tesen a gyanakvast. Minden jegyet be kell
irni az ellen6rz6be. Miert is? Mert a fel-
tetelezes az, hogy a bitang ki:ilyi:ik elhall-
gatja. Be kell irni, a sziil6nek meg ala kell
irni. Ez rendjen van? Ez a pszichesen meg-
felel6 atmoszfera? Hogy a harom napom
tuli hianyzast a sziil6 nem igazolhatja,
csak az orvos? Mert a gyanakvas arra is
kiterjed, hogy a sziil6 a bliccelest scgiti
el6. Ez rendjcn van?
Ennek a gyanakvasnak lett aldozata a
fiam. Azt mondta a tornatanar, hogy hord-
jak be a felszerelest az udvarr61 a szertar-
ba, mert es6 lcsz. Elhiilyeskedtek az idot,
elkestek a matematika6rar61. Kerdeztek
t6liik, hol voltak, mcgmondtak, ncm hit-
tek el. Megbiintettek 6ket azzal, hogy nem
mehetnek haza tanitas utan, ez a harom
gyerek, bezarva marad. Jelentkezik a gye-
rek, hogy szeretne masnap leti:ilteni a biin-
tetest, mert anyukaval tabilkozik, meg
van beszeJve, hogy mennek cip6t venni.
Nem hittek el termeszetesen. 6 elszi:i-
ki:itt. Masnap kapott egy intot - igy terjed
a balhe (!) -, hogy a tanari tiltas ellenere
elhagyta az iskolat. Ez nagyon bantotta
6t, de ez meg nem volt eleg, az utt6r6ta-
nacs ele cipeltek, letoltak, aztan talalko-
zott a sziil6i munkaki:izosseg elni:ikevcl,
aki szinten megszidta. Es ekkor bosszut
cskiidott. Ez volt a ciceges. Vagyis amikor
a tanar pl. azt mondta, hogy most figyel-
jenek, mert nehez feladat jon, a fiam el-
kezdett cicegni: c6c6c6. Es ezzel kibori-
tott es megorjitett egy egesz tantestiiletet.
Amikor vegiil bementem az iskohiba, meg-
nintorodtam attol a gylilolett61, amivel a
gyerekr61 beszcltck a tanarok. Otthon szo-
rongva fogadott a gyerek.
- Mi legycn apa?
- Cicegj tovabb.
Ezen elcsodalkozott. Mondom neki:
- Azert cicegj, mcrt ez nekem imponal.
Tetszik, hogy lazadsz a fennall6 rcndszer
ellen. A szememben te egy mini Dozsa
Gyorgy vagy, aki lazad a tantestiilet ellen
es ez imponal6. Bar a sorsod is az lesz,
mint a D6zsa Gyorgynek - mondtam
mcgnyugtatasul. Nem fognak javasolni
kozepiskolaba. De en rendelkezem annyi
protckci6val, hogy beteszlek valamelyik
gimnaziumba.
Na, erre abbahagyta a cicegest. Egy mel-
lekkoriilmeny miatt. Nem tetszett neki a
protekcios gyerek.
Ebbol a marhasagbol ekkora iigy? Ren-
geteg ilyen pelda van. El kell gondolkod-
ni ezeken.
Ugyanez a Popper Gabor- mar gim-
nazistakent, ahova protekcioval bekeriilt
- hazahozott egy beirast: ,Tisztelt sziilo!
Fia, nemi szervet tarsanak t:i.plalekul ajan-
lotta fcl. Ezert osztalyfonoki megrovasban
reszesitem." Most akkor en mit csinaljak,
hiszen minden kamasz tragarkodik? Fiam
bevallotta, hogy val6 ban mondott ilyet a
sziinetben egy tarsanak, a folyos6iigyele-
tes meghallotta, elkerte az ellen6rz6jet,
es beirt. Egy kerdes: miert hallotta meg?
Az ilyet, ket kamasz tragarsagat nem kell
meghallani. Mit tehettem? Alairtam, es
mondtam neki, ha meg hozol ilyen jo be-
in\.sokat, kapsz egy-egy huszast. Csak
nem allhatok ilyen marhasagban az iskola
partjara?
En a Berzsenyi Dimiel gimmiziumba jar-
tam a Marko utc:i.ba. Ott elvbol nem csap-
tak ki gyereket. Maskepp inteztek a dol-
gokat. A haboru utan szet volt love a fel
iskola, mi egy megmaradt terembe jar-
tunk. Es hiilyeskedtiink is persze. Egy al-
kalommal, amikor j6tt Holenda tanar ur
- hozta a miiszereit a fizika kiserlethez, es
elkezdte iisszeszerelni - kirohan egy Fabian
nevii osztalytarsam es mondja neki:
- Tanar ur, tanar ur! A Popper azt mond-
ta, hogy menjek az anyam ... -jabal
Kimondta. Akkoriban nem szoktunk
tragarkodni, plane felnott jelcn!eteben.
Az osztalyban nema csend lett. Fabian
van, tekintetet a tanarra tapasztva.
De Holenda tanar ur nem sz6lt scm-
mit, szerclt tovabb. Ha a Fabian eleg in-
tclligens, elkullog, mert latja, hogy a ta-
nar nem akar reagalni. De nem volt az,
vart, alit nagy, varakoz6 szemekkel. A ta-
nar ur meg, latva, hogy meg kell megis
oldani a helyzetct, mely, diirmiigii hang-
jan igy sz6lt:
- Fiam, most nem mehetsz sehova. Fi-
zika 6ra lesz.
Ez nagyszerii pedag6giai megoldas volt.
Azert bujtatom a pszichol6giai es peda-
g6giai m6dszertani kcrdeseket gyakorlati
peldakba, mcrt ezekbollehet csak levonni
a hasznosithat6 tanulsagokat. Hogy mi-
bol lesz konfliktus, vagy mibol ncm, az a
tanart61 fi.igg. Es nagyon nehez pedag6giai
helyzet volt, amit meseltem. Hiszcn az en
gencraci6m megbolondult a haboru alatt.
Kijiittunk a pincekb61 a szetlott Budapes-
ten, es belc akartak megint nyomni ben-
nunket a szabalyozott polgari eletbe. De
nem lehetctt, mert ncm hagytuk, mert
mar reg tul voltunk ezen. Tul sok halalt
lattunk, tul sok halottat es gyilkossagot,
tul sok felelmet eltunk meg, mar ncm le-
hetett minket konformizalni. Vagy meg
tudta oldani egy pedag6gus, vagy nem,
hogy kezelje ezt a vad tarsasagot. Kriti-
katlanok voltunk.
Hogy cgy utols6t mese!jek, egyszer egy
hajnalban, egy evvel az erettsegi elott be-
lop6ztam az iskolaba, felszedtem egy cso-
m6 parketnit a tanteremben, es maglyat
raktam a terem kiizepen. Elloptam az egy-
kori cserkeszcsapat bognicsat, ratettem a
maglyara, bele a biol6gia szertar csontva-
zat, es kiirtam, hogy , Tanarsiitiide". Be-
hivnik anyamat meg engcm, mert az volt
az elv, hogy ha a gyerekrol beszelnek, ne
a h:ita mogott tegyek, legyen jelen 6 is.
- Asszonyom, mint tudjuk, a gyerek el-
mebeteg .:... mondta az osztalyfonokom -,
de az okozott kart meg kell fizetni.
Anyam kifizette, en kaptam egy igazga-
t6i intot, es el volt intezve. A fiu akkori-
ban val6ban nem volt normalis, de ami
a haboru h6napjai alan torrent velem, az
sem volt normiilis. Jogom volt nem nor-
malis reakci6kat produkiilni egy darabig.
Sz6val el lehet miiskepp is intezni a dol-
gokat.
Egyszer sokaig kiilfoldon voltam, es ami-
kor hazajottem, elszornyiilkodtem a bar:i-
taimon. Azel6tt abban a tarsasiigban le-
hetett mindenrol beszelni: csajokr61, ver-
sekrol, politikar61, mindenr61, de mire
visszajottem, csak a penzrol. Penzimad6k
lettek. Mitol hiilyiiltek meg? Nem volt
igazam, en voltam a hiilye. Mert nem vet-
tern eszre, hogy amig en kiilfoldon val-
tam, Magyarorsziigon felszamoltak a tel-
jes szociiilis hal6t. Megsziint a szocialis
biztonsag. Mert ha most valaki zuhanni
kezd szocialisan, egzisztenci:ilisan, vege
van. Nines kez, ami megallitsa az ember
zuhanasat. Egy maradt meg, ami bizton-
sagot ad: a penz. Ezert voltam en a hiilye,
men miert veszem rosszneven a penz-
imiidatot, ha egyetlen esetben vagyok szo-
cialisan biztonsiigban - ha penzem van.
Nines mas. Mi vedi meg az embert? Mi
biztositja a j6 egeszsegiigyi ellatasiit? Gye-
rekenek niv6s iskoliiztatiisat? Mi tartja
szinten? A penz. Ezert az emberek elgya-
vulnak, nem akarnak egzisztencialisan
kockazatokat viillalni, akar az iskola gyo-
keres megv:iltoztan\saert sem. Ezt kell rna
tudomasul venni.
A csah\d nagyon magara marad rna a gye-
rek neveleseben, a csahidnak maganak
meg mas baja van. Kimeriilt. Ma a kime-
riiltseg nepbetegseg. A csaliidok tobbse-
geben annyit dolgoznak a sziilok, hogy
val6ban kimeriiltseget produkiilnak. A fix
fizetesbol ei6knek rna ez a sorsa, es egyiil-
talan nem polgarosodnak, csak dolgoz-
nak-dolgoznak, hogy lc ne csusszanak,
hogy szinten maradjanak. Ez a faradt csa-
lad mar nem birja el a pluszterheleseket.
Nines er6 es energia a gyerek nagy balhc-
it rendbe tenni, megoldani. De az iskola-
nak sines ereje. Ekkor van az, hogy jiijjiin
a pszichol6gus, a nevelesi tanacsad6. De
meg tudja 6 oldani azt, amire a csalad es
az iskola keptelen? Nem tudja. Es a gye-
rek felresiklik. Nem tudom, mi a megol-
das, de a pedag6guskepzesben is hianyzik
ez a csah'tdp6tl6 szerepre val6 felkeszites.
De ha a tanar megteszi ezt, neveli a gye-
reket moralisan, akkor viszont tessek beken
hagyni. Amikor kijdn a szakfeliigyelet, ne
biintesse a tanan, men az elmaradt a tan-
menettel, de sulyos mor:ilis problemakat
megoldott!
F6leg also tagozatban karos a tiirelmet-
lenseg. Hat nem mindegy, mikorra tanul
meg bizonyos dolgokat a gyerek? Lenyeg,
hogy mikorra fels6be megy, tudja azokat.
Lassan kezdik bevezetni a ncm oswilyzast
az also tagozatban. N em kell osztalyozni,
nem kell piros cs fekete pontot adni. Be-
ken kell hagyni a gyereket. Nem lehet al-
land6an a sikcr es a kudarc feszultsegeben
e!ni. Egy orvos vagy merniik scm birm't
elviselni, ha naponta minden megnyilva-
nulasat pontoznak, ertckelni:k.
A testi fejl6di:s megiteli:si:ben sokkal
turelmesebbek vagyunk. Az egyik kislany
tizenket i:vesen kezd menstrualni, a ma-
sik tizennegy i:vesen. Ha testileg hagyom
ezt a ,szabadsagot" az eresre, ezt a ki:t-ha-
rom-negy-iit ever szellcmileg mien nem?
Miert kell er61tetni a fejl6dest? Nem kell.
Id6 kell ahhoz, es hagyni kell, hogy a pe-
dag6gus pedag6gus legyen, hogy ne csak
oktasson, hanem neveljen. De ehhcz ujra
egzisztenciat kell formalni pedag6giab61.
Mert a dolog mar ott buzlik, hogy peda-
g6gusnak lenni rna mar nem egzisztencia
Magyarorszagon. Tessek megni:zni a fran-
cia tud6sokat, akiknek nem kelllabor, mind
gimnazmmi tam1r. Kevi:s 6raszam, sok
szabadid6 ... Es f6ki:nt: egesz j61 me gel.
Nalunk regen egy kozepiskolai tanar fele-
segenek nem kellett dolgozni. Telt ha-
romszo bas lakasra, haztartasi alkalma-
zottra, si6fdki nyaralasra. Nem veletlenul
noiesedett el a tanari p:ilya.
Unokahugom Angliaba ment ferjhez.
Hateves gyereket is vine magaval. A gye-
rek egy mukkot sem tudott angolul. Egy
ido utan depresszi6s lett, kedvtelen. Egy-
szer azonban vidaman megy haza, mutat-
ja a dolgozatfiizetet, r:i van irva magya-
rul, hogy remek. A mama rohan az isko-
laba, mert azt hiszi, magyar ember is van
a tanarok kozott, de nem. Az angol tanar
latta, hogy a gyerek kiborult, ezert elment
a varosi konyvtarba, kinezte az excellent
sz6 magyar jelenteset egy sz6tarb61, es ra-
irta gyerek dolgozatara. Semmivel nem
jobb ember 6, mint a magyar tanarok, de
a magyar pedag6gus ezt nem teheti meg,
mert vegez a tanitassal, es rohan masz-
szorkodni, konyvelni, egyeb mellekallasai-
ba, hogy mege!jen. Itt kellene eloszor ren-
det tenni. Itt, azt gondolom, nem a tan-
ugyi reform az eszkoz, ezt sokkal melyeb-
ben kell megvaltoztatni.
De hogyan kezdjiik a viiltoztatast, arra
nehez felelni. En ugyan tudom, hogy ki-
nek kellene kezdeni, de aki ilyen funkci6-
ban van, nines lehetosege han\sosan intez-
kedni a rengeteg kulonbozo erdek kozott.
Ugy !atom, az ilyen vezeto helyzetben le-
vo ember helyzetet, mint az orvosct, aki-
nek a beteget meg hat orvos is kezeli. Ab-
ba a beteg elobb-ut6bb bele fog halni.
Nem nyulhat az elodok vagy a meg elok
konstrukci6ihoz, a minisztcrek hullnak,
mint a legyek ... Ha en miniszter lennek,
en is hatszor meggondolnam, mit teszek,
mert nem tudom, milyen erdeket sertek,
es nem ved meg senki, ha till nagy hatal-
makkal kezdek ki. Nines meg a vezetes
biztonsaga. Az embernek biztonsagban
kell ereznie mag:it ahhoz, hogy cselekedni
merjen. Hogy ellentmondani merjen, hogy
vitatkozni merjen. Ha nem adorn meg a
tisztvise!Onek ezt a biztonsagot, csak na-
gyon lassan fog barmi megvaltozni.
Nehai baratom, Tiiriik Sandor szavaival:
vannak szabad nepek es vannak szabad-
sagszereto nepek. A szabad nepek szaba-
don eltek, es kialakult egy olyari visclke-
deskultura, mely a demokratikus egytitt-
eleshez kell. A szabadsagszereto nepek
csak szerettek volna szabadok lenni, de
sohasem voltak, cs nem alakult ki egy ilyen
kulturajuk. Se viselkedesi kultura, se kiiz-
clcti-, se politikai kultura. Ennek a kiivet-
kezmenye az, hogy sohasem erdekes, hogy
valaki mit mond. Egy erdekes van, hogy
ki mondja? Ki all a hata miigiitt? Ebben
a vonatkozasban ez egy aggaszt6 hist6ria
politikailag is, meg szakmailag is. Szak-
mai szempontb61 azert, mert nem tud el-
menni a politika az emberek feje fiiliitt.
Angliaban teljesen mindegy a pedag6gus-
nak, hogy a konzervativok, vagy a mun-
kaspiirt van-e hatalmon, nem erinti oket
egzisztencialisan. Magyarorszagon nem
mindegy, mert a politika bejiin a szobiiba
cs beletolakodik a maganeletbe is. Es eg-
zisztencialisan is vagy kinyir, vagy felemel.
Normalis helyen, ha valaki politikus, is-
kolaigazgat6, egyetemi tamir, az egy fog-
lalkozas. Nalunk nem. N:ilunk kiildetes
'
karizma. Abban a pillanatban, ha en a sa-
j:it statuszomat karizmatikusan elem meg,
akkor a m:iskepp gondolkoz6 nem cgy
m:isik ember, aki maskepp kcpzeli a dol-
gokat, hanem ellenseg. De nemcsak ellen-
seg, hanem gonosz. De nemcsak gonosz,
hanem s:it:ini. De nemcsak satan, hanem
hazaarulo ... :Es akkor erdemes a pusztu-
hisra.
Itt tartunk rna ...
A kdtet szerzoi:
Dr. Popper Peter
Egyeumi tanci:r, eredetileg klinikai pszicho/Ogus, a Sem-
nlelweis Eg_verem Orvospszicho!Ogiai
Csoportj6nak vezet6ie volr. Fir b1didban, hcirorn i:vig ra-
niwu lzrae/ben a Ilan egyeremen. ErdeklOdi:se egyre
inkcibb a vallcispszicho!Ogia je!i fordu/l. az Or-
szO.gos Rabbiki:pzO ZsidO !:,'gyerem ranr:ira) A Tan Kapu-
ja Buddhista FOiskola i:s a SzinhO.z- i:s Filnunih.Hiszeti
Egyetem megbizou elOad(Jja.
Dr. Ranschburg Jeno
Fiiiskolai tandr, klinikai g_vermekpszicholOgus. 1977-ig
az ELTE Pszicho/Ogiai Tamzeken tanit, majd 1996-ig
az j\:fTA Pszichol6giai Inti:zete Fej/Odi:stelekrani OsztG.-
lyimak tudonu!myos osztill)"vezet6je.
1975-80 kOz6tt a Magyar Pszichol6giai Tcirsascig fi.itit-
ktira. OktatOkint, kutatOkint is gyakorlb klinikuskim is
ivtizedek Ora a feJ!Odis!elekwn, illet'i)e a gyermek-pszi-
chopawl6gia ten:tletin dolgozik.
Dr. Vekerdy Tamas
Klinikai gyermek-szakpszicholbgus. Az ambulims praxisr
kiivetOen az /skolakutattisi Kdzpont fOmunkatilrsa, majd
a Miskolci Egyetem nevelisrudomtin;:i tanszikinek do-
cense lett.
A Waldoif-isko!tik, is a Waldorj-tantirkipzis egyik alapi-
t6ja, szerveziije; jelenleg a nappali Waldorf-ta-
nO.rkipzO szervezO-vezetOje is tanilra is.
Szakemberkinr elsOsorban a kisgyerekkor is a kamasz-
kor pszicholbgiai kirdiseivelfoglalkozik.