1.

Tétel
Kodály Zoltán munkássága, zenei nevelési elvei.
Az óvodai zenei nevelés története, különös tekintettel az elmúlt 50 évre.
Különböző korú gyermekek együttes zenei nevelése. Az osztatlan csoport zenei nevelési
kérdései. A foglalkozás típusai, formái, a zenei nevelés alkalmai.

1882- ben született Kecskeméten. Galántán tanult, érettségi után felvételt nyert a Pázmány
Péter Tudományegyetem magyar–német szakára és az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem
mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Az
egyetem elvégzése után állást kapott az Akadémián.
1906- ban ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy
falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon
járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok
címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen zongora kísérettel ellátva.
1909-1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és
kamaradarabokat írt.
Az I. Világháború alatt ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és
a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a
Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki.
A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti
összefoglalását. Kodály arra is rávilágított, hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar
zenetörténeti kutatás legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon
is meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.
1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a
kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Dalegyesületek
Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. 1943-ban a Magyar
Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946-1949 között
igazgatója volt.
A 2. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi
újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és
Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint nemzetgyűlési képviselőjévé
választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé.
Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel ¾ 6-kor, szívroham következtében hunyt el
Budapesten.

A Kodály- módszer, Kodály zenepedagógiai elvei:

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti,
jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki,
fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925
táján a zenepedagógia felé fordult.
Kodály soha nem írt módszeres összefoglalást, hanem ezt a feladatot, a gyakorlati alkalmazás
kidolgozását munkatársaira, jórészt volt tanítványaira hagyta.
- a zenei nevelést a születés előtt 9 hónappal, magzati korban meg kell kezdeni
- „A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek... így hát magától értetődő
volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé.”
- „Az általános iskola célja: a teljes embert megalapozni. Zene nélkül nincs teljes
ember... Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. De
zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik
rendszeresen nyitogatni-gyakorolni a fülét... A zene ügye az általános iskolában nem
is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés=közösségnevelés.”

1
 - „...a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, hogy a gyermek a
zene alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a
korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé.”
- A zenei nevelést játékosság jellemezze, hogy ne gyötrelem legyen a gyereknek
- „Mindenkinek hozzáférhető a zene megismerésének útja: a zenei írás-olvasás. Ennek
birtokában mindenki részese lehet nagy zenei élményeknek.”
- A magyar néphagyományból kell kiindulni
- Művészi értékű zene legyen a nevelésünk alapja
- Főleg élő zene szerepeljen, énekelt és hangszeren játszott zenei anyag jelenjen meg
- Célunk legyen a zenei analfabetizmus felszámolása
- Hozzunk létre zenét értő, élvező, művelő magyar közönséget
- Az éneklést tartja az aktív zenélés alapjának.
- „Legyen a zene mindenkié!”

Forrai Katalin (1926-2004)

Forrai Katalin évtizedeken át a magyar zenepedagógia nagyköveteként járta a világot,
népszerűsítette a Kodály-módszert, illetve az annak alapján kidolgozott saját zenei nevelési
rendszerét, amelynek középpontjában az óvodáskori fejlesztés, a zene, a mozgás és a játék
összekapcsolása állt.
Mesterével, Kodály Zoltánnal és többi tanítványtársával együtt hirdette, hogy az ének, a zene
a személyiségformálás, a legfontosabb emberi alapértékek közvetítésének egyik
leghatásosabb eszköze. Hitt abban, hogy a kisgyermekkorban kell szükségletté tenni az
érzelmek énekléssel történő kifejezését, hogy ekkor kell megízleltetni az együtténeklés
örömforrást jelentő élményét.

Kiss Áron (1845, Porcsalma-1908, Budapest)

Lelkészi, ügyvédi képesítést szerzett, majd már huszonöt évesen, három évvel a kiegyezés
után a Nagykőrösi Tanítóképző igazgatója lett. Jól képzett tanítókat akar adni hazájának -
ehhez azonban kevesli saját tudását. Állami ösztöndíjat kér és 1872-ben nagy utazást tesz
Németországban, Svájcban, Olaszországba és Ausztriába. A tanítóképző intézeteket, a
gyakorló iskolákat és az oktatási rendszereket tanulmányozza elsősorban, de magába szívja az
ottani fejlettebb pedagógiai közélet minden megnyilvánulását.
Később a Budai Paedagogium (jogutóda az ELTE Tanító- és Óvónőképző Főiskolai Kara)
tanáraként és igazgatójaként szorgalmazta, hogy a történelmi Magyarország népi játékait,
legyenek azok szellemiek, mozgásosak vagy énekes-táncosak, gyűjtsék össze.
1883-ban az országos tanítógyűlésen Kiss Áron azt indítványozta, hogy gyűjtsék össze a
gyermekjátékokat. A gyűlés elfogadta az indítványt az alábbi határozatokkal
1./ A játékoknak az esetleg vele járó daloknak a magyar nemzeti nevelés szolgálatába kell
állniuk.
2./ A gyermekek játékai s esetleg dallamaik a haza minden vidékén össze kell gyűjteniük.
A gyűjtés megszervezésével Kiss Áront bízták meg.
1891. A magyar gyermekjáték-gyűjtemény
Közép-Európában is egyedülálló az, hogy a könyvben az énekek kottával együtt találhatók
meg. Kodály és Bartók is külön elismeréssel szólt róla a harmincas években, s meg is
jelentették a Magyar Népzene Tára című sorozat első köteteként.

A részben osztott és az osztatlan csoportok foglalkozásai

A részben osztott óvodákban két csoport működik. A középső csoportos korúak közül a
gyengébben fejlett gyermekeket a kicsik közé, a fejlettebbeket a nagyok közé soroljuk. Ezek a

2
gyermekek valamelyik évfolyamot ismétlik.
Ha a kiscsoportban egyenlő arányú a megoszlás, akkor február-március táján áttérünk a
kötelező foglalkozásokra. Ha a kicsik vannak többségben valamivel később, ha a nagyok
vannak többségben már december- január táján, kötelező foglalkozásokat vezetünk. A
kicsiknek megengedjük, hogy egy idő múlva, mikor elfáradnak, kiváljanak a közös énekes
játékból. A középsős korúak részt vehetnek a kicsik tervszerű kötetlen foglalkozásain.
Nagycsoportban a középső- és nagycsoportos korúak kötelező foglalkozáson vesznek részt. A
középsősök akkor vegyenek részt, ha maguk is kívánnak bekapcsolódni, a továbbiakban ne
zavarják a nagyok produkcióját, csendben rajzoljanak…

Az osztatlan óvodákban a játékidő alatt külön kezdeményezzük a kicsik tervszerű kötetlen

foglalkozásait, a középsősökkel és nagyokkal együtt foglalkozunk. Ha a középsősök vannak
többen heti egy, ha a nagyok vannak többen heti két, foglalkozást tervezünk.

A különböző korú gyermekek együttes zenei nevelése serkenti a gyermekek képességeinek

fejlődését. A többszöri ismétlés által a nagyok ismerete, gyakorlottsága megalapozottabb lesz,
a kicsik viszont igazodnak a nagyok énekhangjához, így felgyorsul fejlődésük.
A különböző korú gyerekek zenei tevékenységében a mozgás tempója és a figyelem
tartósságának mértéke jelenti a legnagyobb különbséget, ezért nem kötelezhetjük őket az
állandó közös gyakorlatra, a nagyok viszont tudatosan alkalmazzák a lassúbb tempót.
A különböző korú és fejlettségű gyermekek feladatainak összehangolására sok lehetőség
akad, pl.:
- a nagyok énekelnek, míg a kicsik egyenletesen tapsolnak/járnak
- a középsősök halkan- hangosan énekelnek, a kicsik kézjellel mutatják, hogy mit hallanak (a
középsősök éneklését az óvónő irányítja a kicsik mögött állva)

Osztott és osztatlan óvodák közös gondja, ha fiúk vannak számbeli fölényben. Ilyen
csoportokban a fogyó-gyarapodó kiolvasókat, az ügyeskedő, az erőt kifejtő és mozdulatutánzó
játékokat, és a fiús mozgású táncokat tanítjuk első sorban.

Foglalkozási típusok

Az ének- zene foglalkozások különböző énekes és mondókás játékokat, ritmikus mozgással

kísért dalokat, ritmusképző és hallásfejlesztő játékos gyakorlatokat és zenei bemutatásokat
tartalmaznak.
A túlsúlyban levő didaktikai feladat alapján új anyagot közlő, gyakorló és ismétlő
foglalkozásról beszélünk.
A foglalkozások nagy része kombinált (vegyes) típusú.
Tiszta típusú az ismétlő foglalkozások egy része, tisztán új anyagot közlő pedig a kiscsoport
néhány első foglalkozása.

3
Az elsődleges didaktikai feladat és a foglalkozás központi témája szerint a felépítésnek
különböző változatai alakíthatók ki:

A) új énekes- mondókás anyagot közlő B) új képességfejlesztő anyagot közlő

foglalkozás foglalkozás
I. képességfejlesztés I. énekes- mondókás játék
II. II.
1. új énekes- mondókás játék 1. új képességfejlesztő anyag
2. játékismétlés 2. játékismétlés
3. képességfejlesztés
III. III.
1. az eredmény ellenőrzése 1. az eredmény ellenőrzése
2. zenehallgatás 2. zenehallgatás
C) énekes- mondókás anyagot gyakorló D) képességfejlesztő játékot gyakorló
foglalkozás foglalkozás
I. képességfejlesztés I. énekes- mondókás játék
II. II.
1. énekes- mondókás játék gyakorlása 1. képességfejlesztő játék gyakorlása
2. játékismétlés 2. játékismétlés
3. képességfejlesztés
III. ritmuszenekar vagy zenehallgatás III. ritmuszenekar vagy zenehallgatás
E) énekes- mondókás anyagot ismétlő F) képességfejlesztő játékot ismétlő
foglalkozás foglalkozás
I. képességfejlesztés I. énekes- mondókás játék
II. II.
1. játékismétlés 1. képességfejlesztés
2. képességfejlesztés 2. játékismétlés
III.
1. tánc III. ritmuszenekar vagy
2. (zenehallgatás) zenehallgatás

A Program előírja, hogy „a foglalkozásnak egy zenei cél köré kell épülnie.” ”Ez tükröződjék a
bevezető részben, függjön össze a főrész dalanyagával és játékismétlésével, hassa át a
bejfejezést is.”

Egy foglalkozáson 3-4-5 dal, ill. mondóka kerülhet feldolgozásra. Tanulás, játékismétlés,
képességfejlesztés és zenehallgatás céljaira választjuk ki ezeket.
A bevezető rész mindig tartalmazzon éneklést.
Az ismétlő foglalkozás ismétlési szempontjai az énekes- játékos anyaggal, vagy a
képességfejlesztéssel kapcsolatos, Központi témája tehát lehet a soron a levő ismeretanyag
megszilárdítása, a hangkészlet, ritmikai sajátosság, a szövegben megfogalmazott téma, a
játék, illetve bármelyik képességfejlesztő témakör. Eszerint lehet megszilárdító és rendszerező
ismétlés.