20.

tétel
A művészeti nevelés hatása a személyiségfejlődésre. Célja, feladatai, színterei az oktató-
nevelő munkában.

 a művészeti-esztétikai nevelés fogalma

 a művészeti nevelés szerepe a mozgáskorlátozott tanulók személyiségfejlődésében
 a vizuális kultúra fejlesztése a rajz tantárgy tanítása során
 a rajztanítás korrekciós feladatai mozgáskorlátozott tanulók esetében
 az ének-zene tanításának sajátosságai a mozgásjavító iskolában
 a művészetek műveltségi terület tartalmainak megjelenése az egyes tantárgyakban

A MŰVÉSZETI-ESZTÉTIKAI NEVELÉS FOGALMA

Az esztétika a görög aisthesis szóból származik.

Jelentése: érzékelés, közvetlen megérzés, szellemi észrevétel.

Művészet a valóság megismerésének sajátos formája: érzékenység az élet szépségeinek, értékeinek

felfedezésére.

Művészeti nevelés
 holisztikus szemléletmódot alakít ki, gazdagítja az érzelmeket
 formálódik az ember művészetszemlélete
 nyitottá válik a nemzeti és egyetemes kultúra és annak környezetesztétikai értékei elfogadására
 képes lesz a művészeti alkotások megértésére, aktív befogadására, átélésére.
 akkor eredményes, ha a befogadáson és a kognitív ismeretek megszerzésén túl felkelti az alkotás,
teremtés, létrehozás iránti érdeklődést és vágyat.
 akkor éri el célját, ha a szenzitív pedagógiai módszerek következtében a befogadó is érzékennyé,
fogékonnyá, a művészi élményekre fokozottan visszahatóvá válik valamennyi művészeti ág:
irodalom, zene, vizuális kultúra stb. területén.
 Erre a nevelési területre különösen érvényes az empatikus készség, az átlényegülés megérzése, a
katarzis megélése képességének magasabb szintre történő fejlesztése.

NAT
 a Művészetek műveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a művészeteken kívül beletartozik
mindennapi életünk, valamint szűkebb és szélesebb értelemben vett környezetünk is.
 közös jellemzőjük:
o az értékközvetítés és értékőrzés
o aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetnek
o A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását erősítik:
 mindegyik célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a
kommunikáció összetett formáiról élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson,
amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a
harmonikus személyiség kialakulásához.
 A művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyerek nevelésének középpontjába
helyezi.
  Több műveltségi részterületnek is célja:
o a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés
o a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása
o a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása

Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet

megnyilvánulásaihoz egyaránt.
A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az
ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a
kreativitást.

Céljuk
 a képességek fejlesztése
 a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása
 az esztétikai fogékonyság
 a fantázia, az érzékenység fokozása
 a művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának
fejlesztéséhez.

A művészeti nevelés hatékonyságát növelheti, ha a művészetek más műveltségi területekkel összefonódva is

megjelennek az iskolai gyakorlatban.

A MK gyerekeknek is biztosítani kell a tehetség kifejeződését!

NAT
A mindennapos művészeti nevelés
Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés, amely az iskola délutáni foglalkozási
keretének felhasználásával is megvalósulhat, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti
tevékenységeinek fejlesztésére. Az 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli
iskolai feltételeit, lehetőségeit.

Kulcskompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések,
képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a
média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a
tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség
tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában
is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a
közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és
készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját
nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s
ez által az általános életminőség javítása.

A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék
fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató
készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete,
emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.
NAT
MŰVÉSZETEK
Alapelvek és célok:
A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak a képzelőerő, az empátia, az ízlés és az árnyalt
kifejezés képességének fejlesztésében. Kora gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghathatósabban a forma-, a tér-, a ritmus-
és a színérzék kibontakozását, a mozgáskoordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az emlékezet, valamint a
kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztésében is. A művészi tevékenység mind a mai napig megőrizte beavatás jellegét:
a műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták megismerése az egyén szocializációjának döntő mozzanata, a kulturális
közösség fennmaradásának biztosítéka. A művészetpedagógia valamennyi ágazatának közös vonása a gyakorlat- és
tevékenységközpontúság. Az egyes művészetek formakincsének, kifejezésmódjának játékos elsajátítása a készségfejlesztés
leginkább örömteli módja. Ugyanakkor a művészeti nevelés széles teret biztosít a művészettel nevelésnek is, így az alkotókészség
és az együttműködési képesség és készség fejlesztésének, az erkölcsi értékek tudatosításának. Egyensúlyt keres a kiemelkedő
kulturális minták és a hétköznapok esztétikuma között: egyaránt kapcsolódhat művészi alkotásokhoz, a népszerű kultúrához és a
mindennapi élet megnyilvánulásaihoz. A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a
kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez. A közös ismeret- és élményanyag az összetartozás érzésének
erősítését szolgálja. A művészeti örökség és a kortárs alkotások megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a
fiataloknak, hogy eligazodjanak saját koruk kultúrájában. A művészeti nevelés eredményességéhez nélkülözhetetlen a művészeti
intézmények látogatása (mozi, színház, bábszínház, hangverseny, múzeum, kiállítás), és a tapasztalatok közös feldolgozása.

A MŰVÉSZETI NEVELÉS SZEREPE A MOZGÁSKORLÁTOZOTT TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉBEN

 harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás és az alkotás

 Fontos alapelv: mindig meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket,
eszközöket, amelyeknek segítségével alkotni képes !!!
 A felmentés bármely formája indokolatlan!!! /Irányelvek/
 A rajz is egy kommunikációs eszköz:
o Törekedni kell, hogy a gyermek ezen keresztül elképzeléseit, gondolatait, érzelmeit ki tudja
fejezni.
o nagy részük idegenkedik rajzolástól, festéstől, mintázástól
o Manipulációjuk gyakran még akkor is akadályozott, ha a sérülés közvetlenül nem a kezeket
érintette.
o Fontos:
 hogy a rajzolást, mint "ősi ösztönt" fenntartsuk, ill. kiváltsuk
 önmagától szívesen alkosson, és átélje az alkotás örömét
 bátran használja a már ismert technikákat és eszközöket
 ábrázolás útján is kifejezhesse érzelmeit, gondolatait
 használja magabiztosan a mozgáskorlátozottságnak megfelelő segédeszközöket az
ábrázolás folyamán

Mozgásjavító honlapja

Ének-zene 1-4. évfolyam

A zenei nevelés célja:
 jellemformálás
 muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés
 a zenei műveltség megalapozása
 a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése
 a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása
  az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása

A zene megszerettetéséhez az egyes zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. A sokszínű, igényes
és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang
minden gyermek veleszületett “hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik.

Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A ritmuskészség fejlődése, amely a
ritmusjátékok nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti a koordinált mozgás, megfelelő testtartás, jó légzés kialakítását. Az
éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget
gazdagítja.

A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a
zenei anyanyelv megismerésében.

A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz.

5-8. évfolyamon a Tánc és dráma tárgy is az Ének-zene tananyagba integrálódik.

Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban
az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés
lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a
hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének.

A pedagógiai munka feladata, hogy a tehetséges gyermekek felfedezéséről és fejlesztéséről, motiválásáról gondoskodjon. A zene
szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba
(kórusban való éneklés, hangszertanulás /zongora/, opera és hangverseny-látogatás) való bekapcsolódást.

Rajz és vizuális kultúra 1-4. évfolyam

Megjegyzés: a rajz és vizuális kultúra tanítása a tanulók egyéni képességeinek figyelembevételével osztálybontásban is történhet.

A rajz és vizuális kultúra tantárgy követelményei mindenkor alkalmazkodnak az adott gyermekcsoport (vagy egyén) fizikai,
kognitív, beszédtechnikai, pszichés adottságaihoz, fejlettségi szintjéhez. A „fejlődés” a követelmény alapja. Ezek
figyelembevételével kell adaptálni a tevékenységi tartalmakat és az eszközöket. Az eltérések nem kompenzálhatók teljes
mértékben, de széleskörű fejlesztőmunkával törekednünk kell rá minden szükséges területen.

Speciális alapelvek és feladatok a rajz és vizuális kultúra tantárgy oktatásához

 az elsődleges és másodlagos sérülésekből, az eltérő életvitelből, beszűkült élettérből fakadó hiányok pótlása
 a közvetlen tapasztaltatás, élmények, hatások tudatos és rendszeres biztosítása
 percepció fejlesztése, érzékszervek stimulálása
 helyes belső képek és ezek visszafordítási képességének (ábrázolóképesség ) kialakítása.
 a figyelemorientáció, fixáció
 manipuláció, finommortorika, eszközhasználat fejlesztése

Alapelvünk, hogy a legsúlyosabb sérülés esetén is keressük meg azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, amelyeknek
a segítségével a gyermek alkotni képes - a felmentés bármelyik formája indokolatlan és felesleges.

A mozgáskorlátozott gyermekek nevelése-oktatásának kiemelt fontosságú feladata a környezetről való tapasztalatszerzésben

mutatkozó,
 az elsődleges és másodlagos sérülésekből, az eltérő életvitelből, beszűkült élettérből fakadó hiányok pótlása
 a közvetlen tapasztaltatás, élmények, hatások tudatos és rendszeres biztosítása
 percepció fejlesztése, érzékszervek stimulálása
 a környezet aktív befogadására és befolyásolására, alakítására való motiváltság fejlesztése
 helyes belső képek és ezek visszafordítási képességének (ábrázolóképesség ) kialakítása
 az önkifejezési módok, a környezettel való sokoldalú kommunikációs lehetőségek elsajátítása
 a figyelemorientáció
 manipuláció, finommortorika, eszközhasználat fejlesztése.
A VIZUÁLIS KULTÚRA FEJLESZTÉSE A RAJZ TANTÁRGY TANÍTÁSA SORÁN

A vizuális kultúra tanításának célja: hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos
képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azon
képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű
műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek.

A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magában foglalja a vizuális
jelenségek, közlések köznapi formáit is, például a tömegkommunikáció vizuális megjelenéseit, az új, elektronikus médiumokhoz
kapcsolódó jelenségeket és az épített környezetet is. Mivel a vizuális kultúra részterületei a képzőművészet, a vizuális
kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek
kifejteni motiváló hatásukat, illetve különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra.

A tantárgy elsődleges célja nem a művészeti képzés, így a művészet nem célja, hanem eszköze a vizuális nevelésnek. A vizuális
kultúra hatékony tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és
hatással van azok fejlesztési lehetőségeire is.

Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem
jelenti azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. A
szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek. Mivel a vizuális nevelés fejlesztési célja komplex –
más műveltségi területekhez hasonlóan – a megfogalmazott közműveltségi tartalom nem értelmezhető kizárólag ismeret jellegű
tudáselemek felsorolásaként ebben az esetben sem.

A vizuális kultúra /nevelés/ összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja:

 rajzolást
 festést
 mintázást
 képalakítást
 kézimunkát
 műalkotásokkal való ismerkedést

A rajz tantárgy célja: Feladatai

 az önkifejezés fejlesztése  vizuális képzetek, fogalmak fejlesztése /térre, színre,
 a személyiség harmonikusabbá tétele formára/
 műalkotás megszerettetése  vizuális emlékezet fejlesztése
 az esztétikai érzék és ízlés fejlesztése  vizuális ítéletalkotás fejlesztése
 vizuális gondolkodás fejlesztése /analízis-szintézis,
általánosítás ítéletalkotás /
 önkifejezés fejlesztése - ezzel a személyiség
harmonikusabbá tétele
 kézmozgások ügyesítése
Fejlesztési területek
 Megismerő- és befogadóképesség
o Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása
o pl. különböző anyagok élményszerű meghatározása, élmények szóbeli megfogalmazása,
tájékozódás lakóhelyen és annak környékén vizuális elemek alapján, tárgyak, épületek,
 műalkotások megfigyelése, eszköz nélkül végzett anyagalakítás (később eszközzel), szabadkézi
rajzolás, festés (később kül. technikák), stb.
 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás
o pl. megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése, képek, élmények leírása és
megjelenítése síkban és térben
 Kommunikációs képességek
o pl. egyszerű, vizuálisan értelmezhető ábrák, jelzések értelmezése, készítése, fényképek, újságképek
csoportosítása, értelmezése
 Kreativitás
o Alkotóképesség: pl. történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése, új technikák
kipróbálása, átélt, elképzelt események ábrázolása
o Problémamegoldó képesség: pl. a kapott feladat irányított és önálló értelmezése, munkafolyamatok
tanári segítséggel történő megoldása, gazdaságos anyaghasználat gyakorlása
 Önismeret, önértékelés, önszabályozás: pl. saját képességek számbavétele, saját és mások munkájának
összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel

Mozgóképkultúra és médiaismeret
 Megfigyelés, Ismeretszerzés
 Kommunikáció, Értelmezés, elemzés, tolerancia
 Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység
 Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

A RAJZTANÍTÁS KORREKCIÓS FELADATAI MOZGÁSKORLÁTOZOTT TANULÓK ESETÉBEN

A rajzolás, kézügyesség fejlesztésénél a FV érintettség, a izomtónus fokozódása, a gyenge izomzat, a törzs-

és fejkontroll hiánya, stb. okozhat problémát. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését
célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges
lehet adaptált eszközök használata, esetleg eszközök rögzítése, a finommotorika és a grafomotoros
képességek célirányos fejlesztése.

Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, cselekvéses ismeretszerzés

lehetőségének megteremtése. A MK gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái,
testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a
minél sokrétűbb mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési
területeket, figyelmet, téri tájékozódást, stb…

A munkamozgás tárgyi és személyi feltételeinek megváltoztatása

 különböző markolatú ceruza, ecset, lap mérete, rögzítése (csúszásgátló, dönthető pad)
 vízfesték esetén a festékkorong és a vizes edény megfelelő méretű legyen.
 köpeny, tartalék ceruza és ecset

A Mozgásjavító Általános Iskolában a rajz tantárgy tanítása osztálybontásban történik.

 segíti a zavart szenzomotorium korrekcióját
 a mozgásállapotot és készségszintet jobban figyelembe lehet venni
 egyénre szabottan fejleszthető a vizumotoros koordináció, a térbeli irányok, arányérzék, szemmérték.
  A rajz és vizuális kultúra tantárgy követelményei mindenkor alkalmazkodnak az adott
gyermekcsoport (vagy egyén) fizikai, kognitív, beszédtechnikai, pszichés adottságaihoz, fejlettségi
szintjéhez.
A „fejlődés” a követelmény alapja.

Speciális alapelvek, kiemelt fontosságú feladatok

 Az elsődleges és másodlagos sérülésből, az eltérő életvitelből, beszűkült élettérből fakadó hiányok
pótlása
 A közvetlen tapasztalatszerzés, élmények, hatások biztosítása
 Percepció fejlesztése
 Érzékszervek stimulálása
 A környezet aktív befogadására, és alakítására való motiváltság
 A környezetről egy belső kép és annak visszafordítási képessége, ill. ezek fejlesztése
 Önkifejezési módok, kommunikáció forrása
 Figyelemorientáció, fixáció
 Manipuláció, finommotorika fejlesztése

Mindezek jelentősen befolyásolják

 a személyiség alakulását
 Az önkifejezést
 A kognitív fejlődést
 Az önkiszolgálást, az eligazodást
 A beilleszkedést

Célja Módszerek
 A gyermek sokoldalú, harmonikus  Megfigyelés
fejlődésének és önkifejezésének elősegítése  Többoldalú érzékletes tapasztalatgyűjtés
 Utánzáson alapuló gyakorlás  Kísérletezés
 Tudatos megfigyeléses tanulás  Analizálás-szintetizálás
 Fantázia, kreativitás kibontakoztatása  Tanulmányi séták, kiállítások megtekintése
 A különböző technikák megismerése  Anyaggyűjtés, kutatás
 Dramatizálás
 Szituációs játékok
 Mesélés, fantáziálás
 Utánzás
 Differenciálás

AZ ÉNEK-ZENE TANÍTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A MOZGÁSJAVÍTÓ ISKOLÁBAN

A Tánc és dráma tantárgy modulként, az ének-zene órák tananyagába integrálódik, de céljai, fejlesztési
követelményei, tevékenységei és tartalmai külön jelennek meg.

A zenei nevelés célja

 jellemformálás
 muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés,
  a zenei műveltség megalapozása
 a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése
 a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása
 az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása

Célok és feladatok
 A gyerekek érzelmi, értelmi és jellemnevelése
 A zene megszerettetése az egyes zeneműveken keresztül
 Az éneklés, mivel az énekhang minden gyermek veleszületett hangszere
 Ritmuskészség fejlődése segíti a koordinált mozgást, megfelelő testtartást, jó légzést
 Gazdagítja az előadói készséget
 Néphagyományok, népszokások megismerése, megszerettetése
 Aktív muzsikálás igénye is felébredhet a gyermekben

Fejlesztési követelmények
 Éneklés
 Zenei hallás
 Zenei olvasás-írás
 Zeneértés

Az ének-zene tanítását nehezítő tényezők

 A csecsemőkor egy premuzikális szakasz ekkor a baba játszani kezd a hangjával
o egy CP-s babának a szenzoros deficit miatt nem sikerül, lelassul a beszédfejlődése és a
zenei fejlődése is.
 Az egészséges gyermek utánzás révén tanulja a beszédet ez számára egy játék,
o egy CP-s gyermeknek ez a játék nehéz, egy irtózatos munka számára így nem is teszi
boldoggá.
 Az óvodában az egészséges gyermek énekel, sok új dolgot tanul
o egy CP-s gyermeknek egy-két szó kimondása is nehéz nem, hogy az éneklés. Nem
motiválja a szereplési vágy sem.
o Ha nem volt óvodás, az iskolában hátránnyal indul, hiszen a zenei tudása kevesebb,
 A zenetanítás alapja a ritmus. A járásunknak is van egy ritmusa. Tehát a saját mozgás élményéből is
adódik a ritmus.
o Ataxia, Athetósis esetén a koordinációs zavar miatt a mozgása a gyermeknek ritmustalan
lesz így nehezebb a ritmus elsajátítása.

Az éneklés helyes szokásai

 Közös éneklés esetén az egyöntetű kezdés
o CP esetén a tónusfokozódás miatt nem tudja egyszerre kezdeni a többiekkel, vagy dysarthia
miatt visító a kezdés, esetleg nem azon a hangon kezdi
 Helyes légzés fontossága
o egyenletes légzés a CP esetén problémát okoz az izomzat miatt.
 Helyes testtartás
 Helyes artikuláció
  Hangerő akaratlagos adása
 Hangterjedelem fokozatos bővítése
 A zenei olvasás és írás is nehéz a téri orientáció zavara miatt, nem mindig megvalósítható.
 Zenehallgatás: Nagyon fontos, lazító hatású, relaxáló, zenei élmény.
 Fontos a zene megszerettetése, hiszen mintát nyújthat a helyes időtöltésre.

Dráma és tánc
 A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek, készségek
 Rögtönzési és együttműködési képesség
 Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség
 Megismerő- és befogadóképesség

Fejlesztési területek
Zenei reprodukció
 Éneklés: A tantervben meghatározott zenei anyag megszólaltatása egy- vagy többszólamú
énekléssel, illetve hangszeres kísérettel történhet. Az éneklést kiegészítő tevékenységként javasolt a
tanulók által könnyen elsajátítható hangszerek használata, valamint az énekórai műhelymunka
kiegészítése kórusénekléssel. Az alsóbb osztályokban a gyermek- és játékdalok tanulása és előadása
sok mozgással történjen (ritmikus mozgás, táncos koreográfia, szabad mozgásos improvizáció).
 Generatív, kreatív zenei tevékenység: Zenetanításunkban fontos szerepet kell biztosítani az alkotó-
és önkifejező tevékenységnek. A generatív zenei tevékenység leggyakrabban használt formája az
énekes vagy hangszeres improvizáció, amely a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz
kapcsolódhat. A zenei tudás mélységét a zenei ismeretek és a generatív készségek megfelelő aránya
határozza meg.
 Felismerő kottaolvasás: A zenei olvasás és írás a zene értésének és szeretetének eszköze, általa
olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely abban segíti őket, hogy hatékonyan
eligazodjanak a zenei tartalmakban. A fejlesztés részei: ritmikai, metrikai, dallami és formai elemek,
tonális hallás fejlesztése, többszólamú készségek, valamint a kottaolvasáshoz és íráshoz feltétlenül
szükséges elméleti alapok.
Zenei befogadás
 A befogadói kompetenciák fejlesztése
o A befogadáshoz szükséges képességek a zeneműre vonatkozó tájékozódást segítő emlékezet, a
koncentráció, a zenei fantázia, azonosulás a zenei folyamatokkal és tartalmakkal, valamint a
zenei történések elővételezésének képessége.
 Zenehallgatás
o A zenehallgatás a másik meghatározó tanórai tevékenység az éneklés mellett. Anyagában
törekedni kell az infokommunikációs társadalomban elérhető gazdag médiatartalmak
felhasználására (pl. letölthető multimédiás tartalmak, különböző interpretációk összehasonlítása).
o A zenehallgatás egyszerre élmény és szellemi aktivitást serkentő, tudatos tevékenység; segíti a
tanulók tájékozódását a zene világában, és olyan remekművekkel ismerteti meg őket, amelyek
különösen alkalmasak esztétikai fogékonyságuk, érzelemviláguk elmélyítésére. Ennek
eszközeként különösen az első négy évfolyamban a zenehallgatás összekapcsolható a szabad
mozgásimprovizációval.
 o Mozgáskorlátozott gyermekeknél artikulációs problémák, légzési problémák, vitálkapacitás
beszűkülése, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. FV érintettségnél
kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével.
o Az éneklés pozitív hatása előnyösen befolyásolja a mozgásfejlődést (pl. test ellazulása), társas
cselekvést jelent, fejleszti a ritmusérzéket.
o A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg adaptált
eszközök használata.

Életvitel és gyakorlat
 A műveltségi területen belül olyan ismeretek, tevékenység formák és eszközök használatának
megtanítása szükséges:
o amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése
o pályaválasztása
o önálló felnőtt élete
o a szűkebb és tágabb környezetébe való beilleszkedés során
 Az életkor, illetve a mozgásállapot határozzák meg:
o az eszközök
o a praktikus tevékenység formák kiválasztását.
 Az önállóság kialakítását célzó eszközök (sokszor gyógyászati segédeszközök) használatának
elsajátítása során a tanulóknak minden esetben meg kell tanulniuk az eszközök használatán túl azok
karbantartását, illetve a velük kapcsolatos higiénés és balesetvédelmi szabályokat

A NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazottakon kívül: adaptált követelmények

 Pszichomotorium fejlesztése
 A munkamozdulatok összerendezettségének, pontosságának kialakítása
 Tevékenykedtetés (információszerzés)
 Készségek, jártasságok kialakítása
 Célszerű, szervezett, kitartó munkavégzésre szoktatás
 Gazdaságosságra nevelés
 Önálló munkavégzés
 Egyéni korlátok felismertetése, kompenzáció
 Önbizalom növelése, sikerélményhez juttatás
 Speciális eszközök használata
 Egyéni adottságok figyelembevétele
 Egyéni munkabírás, terhelhetőség kialakítása
 Nyelvi kommunikáció fejlesztése

Feltételek:
 Helyigény
 Emberi erőforrás
 Csoportlétszám
 Eszközök
A MŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGI TERÜLET TARTALMAINAK MEGJELENÉSE AZ EGYES TANTÁRGYAKBAN

Magyar nyelv és irodalom

 szépirodalmi művek olvasása, értelmezése
 művészettörténeti korok megismerése
 alkotómunka kipróbálása (pl. versírás, esszéírás)
 felolvasott vers, történet vizuális/akusztikus (hangszeres) megjelenítése
 versmondás közben ritmizáló gyakorlat (pl. taps, ceruza kopogtatása ritmusra)

Történelem
 művészettörténeti korok megismerése
 egy történelmi esemény lerajzolása, eljátszása (Tánc és dráma)

Matematika
 színes korongok – taps gyakorlat (pl. pirosnál tá, kéknél ti-ti)
 pálcikák, geometriai formák használata  vizuális megjelenítés