Professional Documents
Culture Documents
Indoklás:
Az óvodás és kisiskolás korú gyermekek személyiségének fő motívuma a játékosság,
az érzelmi indíttatás. Elsősorban érzelmeiken keresztül közelítik meg a világot. A
gyermekeknek, különösen vidéken, még 50-60 éve is lehetőségük volt belenőni a népi
kultúrába. A játékokat, mondókákat, népdalokat, néptáncot, népszokásokat, a hagyományokat
nem közvetett módon, szakemberektől, pedagógusoktól tanulták, hanem közösségük
mindennapjaiban élték, ismerték meg. Ez egyfajta természetességet, megfelelő időt, érést,
ugyanakkor komoly erőt jelentett számukra a tanulási folyamatokban.
A népi játékok segítették a gyermeket önmaga fizikai és szellemi lehetőségeit,
korlátait megismerni, környezetét felfedezni, a világ számos hatás-mechanizmusát
megtapasztalni, mindezekhez való viszonyulását kialakítani, érzelmeit, indulatait kifejezni,
helyes mederbe terelni. Egyengették a közösségbe való beilleszkedést, az alkalmazkodást, a
felnőtt világra való felkészülést.
Csoportjainkban az elmúlt években nagy sikernek örvendett a népi gyermekjáték
oktatása, a népi hagyományok sokszínű megélése, a jeles napokhoz kapcsolódó hiedelmek
felkutatása. Ennek a sikerességnek, gazdag élményszerzési lehetőségnek és a sok pozitív
visszajelzésnek eredményeképpen, a szülők ebben a tanévben a Léleksimogató népi
játékainkkal való ismerkedés mellett döntöttek, amikor gyermekeiknek választott
tevékenységet választottak.
Tartalom:
jeles napokhoz kapcsolódó népszokások, hagyományok
időjárásjósláshoz kapcsolódó hiedelmek
névcsúfolók, mesterségcsúfolók
Értékelési módozatok:
frontális / csoportos / szóbeli minősítés (folyamatos megfigyelés)
frontális /egyéni / rövid értékelő közlés (folyamatos megfigyelés)
egyéni / rövid értékelő közlés (megfigyelés)
kooperatív értékelési módszerek (önértékelés, társak értékelése, kiscsoport értékelése)
Módszertani ajánlások:
„A ma gyermekének ugyanúgy szüksége van a játékra, mint 50-100 éve. Hiszen a
játékokon keresztül ismeri meg önmagát, majd fedezi fel a világot. Szüksége van egyéni
fejlődése szempontjából, hogy testtudata kialakuljon, mert megismerve saját testét képes
eleinte szűkebb, majd tágabb környezetében helyesen tájékozódni. Később ez elengedhetetlen
az írás-olvasás-tanulás folyamatában. A játékokkal gyermekeink tudását, ismereteit
bővíthetjük, valamint odairányíthatjuk a figyelmüket népi kultúránk más területeire, a falusi
élet építészetére, mesterségeire, viseleteire, szokásaira, költészetére, énekeire, táncaira. De
szüksége van rájuk a közösségbe való beilleszkedés, alkalmazkodás, szocializálódás
folyamata során is. A játékokon keresztül kipróbálhatja önmagát, fizikai és szellemi
képességeit, határait. Felfedezheti, hogy miben ügyes, miben értékes, miben tűnhet ki, miként
vívhatja ki közössége elismerését. De megtanulja más ügyességét, leleményességet is
értékelni, tisztelni. Az életfenntartó ösztönökön túl a játékok révén alakul ki kötődése előbb
szűk környezetéhez, a családtagokhoz, majd tágabb környezetéhez, rokonokhoz,
szomszédokhoz, barátokhoz, közösségéhez. A játékokon keresztül ismeri meg a rokonszenv-
ellenszenv, az összetartozás-kirekesztés, barátság-ellenségesség, a szeretet-gyűlölet érzését,
megtapasztalja a győztes-vesztes szerepet és megtanulhatja érzelmeit pontosan kifejezni,
érzelmi kitöréseit, indulatait a közösség által elfogadott módon közvetíteni. Így fokozatosan
megismeri a közösséghez tartozó szabályokat, kialakul szabálytudata, majd felelősségérzete.
„ (Tálas Ágnes)
Szakirodalom:
Terület:
· Esztétika és kreativitás
· Ember és társadalom
· Nyelv és kommunikáció
Csoport: nagy
Fejlesztési részterületek:
· nagymozgások
· szenzo-motoros magatartás
· felnőttekkel és gyerekekkel való kapcsolattartás
· proszociális magatartás
· énkép kibontakozása, alakítása
· érzelmek kifejezése, önuralom
· kíváncsiság, kezdeményezés
· kreativitás aktiválása, megnyilvánulása
· szóbeli kifejezés különböző beszédhelyzetekben
· a világ megismerése, jelenségek megértése
Követett magatartásformák:
· koordináció
· összerendezett, ismételt mozgások végzése, dallamkövetés
· pozitív viszonyulás felnőttekhez és hasonló korú társaihoz
· szabálykövetés
· pozitív önértékelés különböző nevelési helyzetekben
· különböző érzelmek megfelelő felismerése és kifejezése, érzelmek irányítása
· éreklődés az új dolgok megismerése iránt
· kreativitás a tevékenységek végzésében, a játékokban
· hatékony kommunikáció, ötletek, érzelmek kifejezése
· a környező világ egyes jellemzőinek(hagyományok, viselet, szokások, stb.)
felismerése és bemutatása
Értékelési módozatok:
frontális / csoportos / szóbeli minősítés (folyamatos megfigyelés)
frontális /egyéni / rövid értékelő közlés (folyamatos megfigyelés)
egyéni / rövid értékelő közlés (megfigyelés)
kooperatív értékelési módszerek (önértékelés, társak értékelése, kiscsoport értékelése)