Professional Documents
Culture Documents
¾ vázizmokat (musculus
(musculus,, m.) hará
harántcsí
ntcsíkolt
izomszö
izomszövet építi fel,
Izomrendszer ¾ test tö
tömegé
megének 35-
35-45%-
45%-át képezik
¾ izom ré
ré szei:
Dr. Bors Melinda z izomhas (venter)
venter)
z ín (tendo
(tendo))
z ínhü
nhüvely (vagina tendinis)
tendinis)
1
Az inger Az inger
¾ Küszö
szöb alatti inger: olyan gyenge inger, ¾ Ingermaximum:
amely izom-
izom-összehú
sszehúzódást nem vá vált ki. z az a leggyengé
leggyengébb inger, amely mámár maximá
maximális
izom-
izom-összehú
sszehúzódást idé
idéz elő
elő.
¾ Küszö
szöbinger: az a leggyengé
leggyengébb inger,
z az enné
ennél erő
erősebb ingerek az összehú
sszehúzódás
amely má
már izom-
izom-összehú
sszehúzódást mérté
rtékét má
már nem nö
növelik.
eredmé
eredményez. ¾ Ingerö
Ingerösszegző
sszegződés (summatio
(summatio):
):
¾ Küszö
szöb feletti inger: a kü
küszö
szöbingerné
bingernél z több kü
küszö
szöb alatti inger egy idő
időben hatva
erő
erősebb; miné
minél erő
erősebb, anná
annál nagyobb izom-
izom-összehú
sszehúzódást vá válthat ki, amennyiben
mérté
rtékű összehú
sszehúzódást vávált ki. együ
együttesen elé
elérik legalá
legalább a küküszö
szöbinger
erő
erőssé
sségét.
Izomtónus Az izom-összehúzódás
¾ nyugalomban levő
levő izom feszü
feszülését ¾ Isotoniá
Isotoniás contractio:
contractio:
az izomrostok megrö
megrövidü
vidülnek, de feszü
feszülési állapotuk
tónusnak nevezü
nevezünk z
nem változik
¾ egé
egészsé
szséges izom normá
normális tó
tónusa a
normotonus ¾ Isometriá
Isometriás contractio:
contractio:
¾ hypotonus, az izomrostok nem rö rövidü
vidülnek meg, de feszü
feszülési
hypotonus, a tó
tónus csö
csökkené
kkenése z
állapotuk fokozó
fokozódik
¾ atonus,
atonus, a tó
tónus hiá
hiánya z contractió
contractiónak ez a formá
formája figyelhető
figyelhető meg állálláskor,
azokon az izmokon, amelyek a test sú súlyá
lyát viselik, az
¾ hypertonus fokozott izomtó
izomtónus alsó
alsó végtag feszí
feszítőizmain, a gerinc ké
két oldalá
oldalán levő
levő
izmokon
¾ Karizmok
¾ Alkarizmok
¾ Kézizmok
2
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI A vállöv izmai (rotátor köpeny):
¾ A vá
vállö
llöv izmai (rotá
(rotátor kö köpeny): ¾ Deltaizom (m. deltoideus):
¾ a lapocká
lapockán, valamint a kulcscsonton erednek, a z ered: kulcscsont oldalsó
oldalsó harmadá
harmadán,
felkarcsonton tapadnak vállcsú
llcsúcson, lapockatö
lapockatövisen
¾ vállí
llízületet elö
elölrő
lről, felü
felülrő
lről és há
hátulró
tulról veszik z tapad: karcsont tuberositas deltoidea-
deltoidea-n
körül, s fontos szerepet já játszanak ennek az z működése: kart tá távolí
volítja, tá
távolí
volított kart elő
előre,
ízületnek az összetartá
sszetartásában illetve há
hátra hú
húzza
z Deltaizom (m. deltoideus)
z Nagy és kis gö
görgetegizom (m. teres major et minor)
z Lapockatö
Lapockatövis feletti (m. supraspinatus) és alatti ( m. z szerepet já
játszik a vá
váll jellegzetes alakjá
alakjának
infraspinatus) kialakí
kialakításában,
z Lapocka alatti izom (m. subscapularis) z alatta bursa subdeltoidea helyezkedik el
¾ Lapockatö
Lapockatövis alatti izom ( m. infraspinatus)
z ered: lapockatö
lapockatövis alatti árokban
z tapad: karcsont nagy gumó
gumóján (tuberculum maius)
z működése: kifelé
kifelé rotá
rotálja a kart
¾ Kis gö
görgetegizom (m. teres minor)
z ered: lapocka laterá
laterális szé
széle
z tapad: karcsont nagy gumó
gumóján (tuberculum majus)
z működése: kifelé
kifelé rotá
rotálja a kart
3
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI
¾ A kar izmai:
¾ felkar hajlí
hajlító izmai
z elö
elöl helyezkednek el
z könyö
nyökízületet mozgatjá
mozgatják
z kétfejű
tfejű felkarizom (m. biceps brachii)
z karizom (m. brachialis)
z holló
hollócső
csőrkarizom (m. coracobrachialis).
¾ felkarfeszí
felkarfeszítő
z hátul talá
található
lható
z könyö
nyökízületet mozgatja
z háromfejű
romfejű felkarizom (m. triceps brachii)
4
Felkar hajlító izmai
¾ Karizom (m. brachialis)
z ered: karcsont elü
elülső
lső felszí
felszíne
z tapad: singcsont prox. vévége (tuberositas ulnae)
z működése: könyönyökizü
kizületet hajlí
hajlítja
¾ Holló
Hollócső
csőrkarizom (m. coracobrachialis).
z ered: holló
hollócső
csőrnyú
rnyúlvá
lvány
z tapad: karcsont medialis éle
z működése: kart elő
előrelendí
relendíti és kö
közelí
zelíti
Az alkarhajlító izmok
¾ Hengeres proná
pronátor izom (m. pronator teres):
z ered: karcsont epicondylus medialis
z tapad: orsó
orsócsont teste, kö
középtő
ptől feljebb
z működése: alkart proná
pronálja
¾ Orsó
Orsócsonti csukló
csuklóhajlí
hajlító izom (m. flexor carpi
radialis):
z ered: karcsont epicondylus medialis
z tapad: II. ké
kézkö
zközépcsont bá
bázisa
z működése:
• csukló
csuklót hajlí
hajlítja (volarflexio) (a singcsont oldali hajlí
hajlítóizommal
együ
együtt)
• csukló
csuklót az orsó
orsócsont felé
felé távolí
volítja (radialis abductio)
(orsó
(orsócsont felő
felőli csukló
csuklófeszí
feszítő izommal)
5
Az alkarhajlító izmok Az alkarhajlító izmok
¾ Singcsonti csukló
csuklóhajlí
hajlító izom (m.flexor carpi ulnaris): ¾ Felü
Felületes ujjakat-
ujjakat-hajlí
hajlító izom (m. flexor
z ered: karcsont epicondylus medialis
z tapad: V. ké
kézkö
zközépcsont bá bázisa digitorum superficialis):
z működése: csukló
csuklót hajlí
hajlítja (volarflexio) (orsó
(orsócsonti csukló
csuklóhajlí
hajlító z ered: karcsont epicondylus medialis
izommal együ
együtt)
z ina a ké
kéztő
ztőcsatorna (canalis carpi) felett húhúzódik z tapad: II-
II-V. uj kö
középső
pső ujjperceinek bá
bázisá
zisán
¾ Hosszú
Hosszú tenyé
tenyérizom (m. palmaris longus): z működése: II-II-V. ujjak hajlí
hajlítása
z ered: karcsont epicondylus medialis
z tapad: tenyé
tenyér kö
kötőszö
szövetes bő
bőnyé
nyéjébe (aponeurosis palmaris) ¾ Mély ujjakat-
ujjakat-hajlí
hajlító izom (m. flexor digitorum
sugá
sugárzik bele profundus):
z működése: feszesen tartja az aponeurosist, ezzel elő elősegí
segíti
tárgyak fogá
fogását z ered: singcsont elü
elülső
lső felszí
felszíne
a ké
kéztő
ztőcsatorna felett halad, ezé
ezért kú
kúpszerű
pszerűen összeszorí
sszeszorított
z
ujjak mellett a csukló
csuklótájékon el tud emelkedni z tapad: II-
II-V. ujj kö
körömpercé
mpercének basisa
z működése: II-II-V. ujjak hajlí
hajlítása
Az alkarhajlító izmok
¾ Hosszú
Hosszú hüvelyk-
velyk-ujjhajlí
ujjhajlító izom (m. flexor
pollicis longus):
z ered: orsó
orsócsont
z tapad: hüvelykujj kö
körömbercé
mbercének bá
bázisá
zisán
z működése:
se: hü
hüvelykujj hajlí
hajlítása
¾ Négyszö
gyszögű pronator izom (m. pronator
quadratus):
z ered: singcsont distalis ré
része
z tapad: orsó
orsócsont distalis ré
része
z működése: alkar proná
pronáció
ciója
Az alkarfeszítő izmok
¾ Karorsó
Karorsói izom (m. brachioradialis):
brachioradialis):
z ered: karcsont epicondylus lateralisa felett
z tapad: orsó
orsócsont distalis vé
végén (proc. styloideus radii)
z működése: spec. izü
izület-
let-stabilizá
stabilizálás (ellenkező
(ellenkező irá
irányú
nyú
mozgá
mozgásokban egyará
egyaránt)
¾ Hosszú
Hosszú és rö
rövid orsó
orsócsonti csukló
csuklófeszí
feszítő izom (m.
extensor carpi radialis longus et brevis):
z ered: karcsont epicondylus lateralis
z tapad: II-
II-III. ké
kézkö
zközépcsont bábázisa
z működése: csuklócsuklót az orsó
orsócsont felé
felé távolí
volítja (orsó
(orsócsont felő
felőli
csukló
csuklóhajlí
hajlító izommal együ
együtt)
6
Az alkarfeszítő izmok
¾ Singcsonti csukló
csuklófeszí
feszítő izom (m. extensor
carpi ulnaris):
z ered: karcsont epicondylus lateralis
z tapad: V. ké
kézkö
zközépcsont bábázisá
zisán
z működése: csukló
csukló feszí
feszítése
¾ Ujjakat feszí
feszítő izom (m. extensor digitorum):
z ered: karcsont epicondylus lateralis
z tapad: II-
II-V. ujj kö
közép és kökörömperc bá
bázisa
z működése: ujjak feszí
feszítője
Az alkarfeszítő izmok
¾ Kisujjfeszí
Kisujjfeszítő izom (m. extensor digiti minimi):
z ered: karcsont epicondylus lateralis
z tapad: V. ujj dorsalis iná
inában
z működése: kisujj kükülön feszí
feszítője
¾ Rövid és hosszú
hosszú hüvelykujj-
velykujj-feszí
feszítőizom (m.
extensor pollicis brevis et longus):
z ered: orsó
orsócsont-
csont-singcsont
z tapad: hüvelyk alapperc-
alapperc-körömperc bá
bázisa
z működése: hüvely feszí
feszítője
Az alkarfeszítő izmok
¾ Mutató
Mutatóujj-
ujj-feszí
feszítőizom (m. extensor indicis):
z ered: singcsont distalis rérésze
z tapad: II. ujj dorsalis iná
inába csatlakozik
z működése: II. ujj feszí
feszítője
¾ Hosszú
Hosszú hüvelykujj-
velykujj-távolí
volítóizom (m.abductor pollicis
longus):
z ered: singcsont kö
középső
pső harmada
z tapad: hüvelyk ké
kézkö
zközépcsont bá
bázisa
z működése: II. ujj feszí
feszítője
¾ Supinator izom (m.supinator):
z ered: karcsont epicondylus lateralis
z tapad: orsó
orsócsont nyaká
nyakára csavarodik
z működése: alkar supinatioja
7
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI
¾ A ké
kéz izmai:
¾ a ké
kézen há
három csoportban rö
rövid izmok
talá
található
lhatók:
z hüvelykpá
velykpárna izmai (thenar)
z tenyé
tenyér kö
közép izmai (mesothenar)
z kisujj pá
párna izmai (hypothenar)
8
9
Mellkas izmai
¾ mellkas elü
elülső
lső és oldalsó
oldalsó részé
szén
talá
található
lhatóak,
¾ felü
felületes mellkasizmok a vá
vállö
llöv és felkar
csontjairó
csontjairól erednek,
10
Mély mellkasizmok
¾ Külső
lső és belső
belső bordakö
bordaközti izmok (mm.
intercostales externi et interni):
z erednek: felső
felső bordá
bordák alsó
alsó részé
szén
z tapadnak: alsó
alsó bordá
bordák felső
felső része
z működésük: belé
belégzé
gzésben emelik a bordá
bordákat
¾ Bordaemelő
Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum):
z erednek: VII. nyakcsigolyá
nyakcsigolyától a IX. há
hátcsigolyá
tcsigolyáig a
hará
harántnyulvá
ntnyulványokon
z tapadnak: egy bordá
bordát átugorva a mé
mélyebben levő
levő
bordá
bordán
z működésük: bordá
bordákat belé
belégzé
gzésben emelik
Mély mellkasizmok
¾ Rekeszizom (diaphragma):
z ered: mellkas alsó
alsó hatá
határának belső
belső peremé
pereméről
körkö
rkörösen
z tapad: a kupola tetejé
tetején talá
található
lható inas
lemezen
z működése: belé
belégzé
gzésben a kupola lelapul Æ
a mellü
mellüreg tá
tágul
11