Az esetfelmérés elkészítésének tá mpontjai

GYERMEKVÉDELEM- SZEMINÁRIUMI DOLGOZATHOZ

Egy segítségre szoruló gyermek helyzetének és szükségleteinek a felmérése egy rendszerszemléletű

megközelítést igényel, amely egy közös elméleti és gyakorlati keretet és fogalomtárat használ, mégis tiszta
különbségeket tud megragadni a rászorultsági típusok és szintek között.

A most bemutatára kerülő támpontrendszer az angol gyermekvédelmi vizsgálati modellt használja.1

E modell a következő területek alapos ismeretét feltételezi:
a gyermek fejlődési szükségletei;
a szülők, gondozók készségei melyekkel a gyermek szükségleteinek megfelelően tudnak reagálni;
a tágabb család és a közösségi tényezők hatásai a szülői képességekre és a gyermekre.
Ez a három egymással szoros kapcsolatban levő rendszer, vagy terület több, kissebb dimenzió mentén
vizsgálható (lásd az alábbi ábrát) amelyeknek közötti interakciókat, egymásra kifjetett hatásukat a
felmérések alatt nagy körültekintéssel vizsgáljuk. A végső célunk ezek hatásának és összhatásának
megértése a gyermekre, illetve a gyermekre nézve a családban.

A gyermekjólét rendszerszemléletű megközelítése

A GYERMEK SZÜLŐI
FEJLŐDÉSI SZÜKSÉGLETEI KÉSZSÉGEK

Egésszég Alapgondozás

Nevelés Biztonság

Identitás Ösztönzés
A GYERMEK-
Szociális és családi kapcsolatok jólétének Érzelmi melegség

Szociális megjelenés
elősegítése és
Irányítás és határok
biztosítása
Önálló élethez
szükséges képességek Stabilitás

Közösségi erőforrások Munkahely Lakáskörülmények Jövedelem

A család története és működése Szociális és családi integráltság Tág család

CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI TÉNYEZŐK

1
Részletesebb információkat megtalálnak a
http://www.dh.gov.uk/en/Publicationsandstatistics/Publications/PublicationsPolicyAndGuidance/DH_4003256 honlapon.
 Az esetfelmérés elkészítésének tá mpontjai

I. A gyermek és a család bemutatása

A család és a gyermek identitását meghatározó adatok (a konfidencialitás elvét betartva

álneveket használunk).

Az esetleges problémák bemutatása- a gyermek, a szülő/k, illetve a szakember vagy hallgató

szemszögéből.

Keretek (a talalkozások számának, helyszínének, az informacióforrások leírása- legkevesebb egy

szülő/gondozó és a gyermek).

II. A gyermek szükségletei és erőforrásai- életkorának megfelelő szinthez képest

Egészséggel kapcsolatos szükségletek (fizikai és mentális egészség)

Nevelési szükségletek (kognitív jellemzők, ha lehet a születéstől kezdve: beszéd és gondolkozás,

emlékezés és figyelem; könyvekhez, életkor specifikus játékokhoz való hozzáférése, beleértve
nagyobb gyerekek esetén a számítógépet, internet használatát is; a siker és teljesítmény
átélésének lehetőségei. Olyan felnőtt személyek jelenléte, akik támogatják, segítik a
tevékenységeiben, aki figyelembe veszik a fejlődési sajátosságait és a sajátos igényeit). Óvodában,
iskolában hogyan teljesít.

Énkép, önértékelés, identitás- hogyan látja önmagát, mint egyént, hogyan értékeli a képességeit,
milyen mértékben érzi elfogadva magát, mint egyedi, értékelt személy a családja, kortárscsoportja,
környezete által, beleértve más kulturális vagy etnikai csoportokat is.

Családi és szociális kapcsolatok Empátiás készség. Családtagokkal és más személyekkel

kialakított (stabil és szeretetteljes vagy instabil, esetleg ellenséges) kapcsolatok feltérképezése,
testvérekkel való kapcsolatai, barátok; a család viszonyulása a gyermek kapcsolataihoz. Ovodában,
iskolában milyen kapcsolatai vannak. Szakemberekkel való kapcsolatainak története.

Szociális reprezentáció a külsőségben, megjelenézben való megmutatkozás milyensége,

benyomáskeltés- életkorához, neméhez, vallási, etnikai, stb. hovatartozásához viszonyított öltözködési,
tisztálkodási, higiéniai szokásai valamint a szülők vagy gondozók ezirányú tanácsaival szembeni
nyitottság.

Önmagáról való gondoskodás (önállósággal kapcsolatos gyakorlatias, érzelmi vagy

kommunikációs készségek: étkezés, öltözködés, a családon kívüli helyzetekben való elboldogulás).
 Az esetfelmérés elkészítésének tá mpontjai

III. A szülői készségek

Az alapvető szükségletek kielégítése Alapvető fiziológiai szükségletek (étkezés, pihenés,

ruházat, lakhatás, orvosi, fogorvosi ellátás, stb) biztosítása.

A biztonság kialakítása Biztonságos, erőszakmentes viszonyulás, biztonságos környezet

kialakítása, beleértve az önmagára való ártalmas viselkedéseket is. Esetleges veszélyhelyzetben a
gyermek fizikai és érzelmi védettségét elősegítő magatartás.

Érzelmi melegség A gyermek érzelmi igenyeinek kielégítése, pozitív önértékelés kialakítása,

pozitív kulturális és etnikai identitás kialakítása. Megfelelő testi közelség, kontaktus, simogatás.
Szetetet, elfogadás, dicséret, biztatás kifejezése (szavakban és gesztusokban).

Stimulálás A gyermek kognitív és szociális szükségletei kielégítésének lehetővé tétele és

támogatása. Beleértve a játékot, a tanulást és a különböző életszakaszokra jellemző kihívásokkal
való szembesülést.

Irányítás és a határok kijelölése Az érzelmek és viselkedés irányításának megtanítása: a szülő,

mint modell megtanítja a gyermeket a határok kijelölésére, a feszültségekkel teli helyzetekben való
megfelelő reagálásokat, mások érzéseinek figyelembevételét, a viselkedés kontrollját.

Stabilitás A gyermek fejlődése számára megfelelően stabil családi környezet biztosítása, a

biztonságos érzelmi kötődés az elsődleges gondozóval/-kkal az optimális fejlősést érdekében:
zavartalan érzelmi kötődés, ki- és beszámíthatóság a viselkedésben, a szülői hozzáállás megfelelő
változása a gyermek fejdődési folyamatainak megfelelően. Mindezek mellett, ide tartozik a más
fontos személyekkel (családtagok vagy mások) való kapcsolattartás biztosítása a gyermek
számára.

IV. Családi és környezeti tényezők

A család története és családi működés. A család történetének feltérképezése a genetikai és a
pszichoszociális tényezők figyelembevételét egyaránt feltételezik. A családi működés befolyásolt
azáltal, hogy: kik laknak egy gazdaságban, milyen az egymásközti viszony és hogyan viselkednek a
többiek a gyerekkel; a szülől gyermekkori tapasztalatai, a fonos családi események és ezek hatása
a családtagokra; a szülők/gondozók egymásközti viszonya és ezek hatása a gyermekre (beleértve
a különélő szülőket).
Tág család Kik képezik a gyermek és a szülők számára a tágabb családot? – beleértve a
rokonokat, de nem csak valamint ezen személyek hiányának feltérképezését. Mit jelentenek a
gyermek és a szülő/gondozó számára, pontosan milyen szerepet töltenek be az életükben.
Lakáskörülmények Teljesítik-e az alapkövetelményeket, figyelembe véve a gyermek és más
családtagok fejlettségi szintjét és szükségleteit? Milyen a külső, belső kinézetel, a közvetlen
 Az esetfelmérés elkészítésének tá mpontjai

környezet; megvannak-e az alapberendezkedések: víz, fűtés, higiénia, főzési lehetőségek, alvási

körülmények, biztonságos-e a gyermek számára.
Szociális és családi integráltság A család viszonya a barátokkal, szomszédsággal, a
közösséggel és ezek hatása a gyermekre- a család integráltsági vagy éppen izoláltsági foka, a
kortárscsoporttal való kapcsolatok, szociális és baráti háló jellege és ennek fontossága a család
életében.
Közösségi erőforrások A lehetőségek, szolgáltatások amelyeket a család igénybevesz illetve
amelyek megtalálhatók a közösségben- beleértve a szállítási lehetőségeket, az oktatási, felügyeleti
szolgáltatásokat, üzletekkel való ellátottságot, szabadidő- sporttevékenységekhez, hitgyakorlási
tevékenységekhez való hozzáférést. Ezek hatását és jelentőségét a család/gyermek életében.
Munkahely Dolgozó/k a háztartásban, a munkaprogramok és ezek hatása a gyermekre; a
családtagok viszonyulása a dolgozók munkájához/ ennek hiányához. Ide tartozik a gyermek
munkatapasztalata is, ha van és a gyermek illetve a családtagok viszonyulása ehez.
Jövedelem A jövedelem mértéke a szükségletekhez, illetve a környezetben levő másokhoz
viszonyítva; a jövedelem kiszámíthatósága és stabilitása; a jövedelemmel való gazdálkodás módja,
a családtagok általi hozzáférhetőség. Ezek hatása a gyermekre.

V. Ajánlatok és a munka irányának meghatározása. Ezek indoklása.

FONTOS: a felméréshez használt eszközöket csatolni kell!

Az esetfelmérő dolgozat terjedelme 4-5 oldal