A pedagógus jogai, kötelezettségei

Előadó: Godó Katalin (katalin1en@gmail.com)

Jogi szakértő: Dr. Farkas Ádám (douglasadam1988@gmail.com)
Tematika

 Nemzetközi kitekintés – gyermekek jogairól

 Alaptörvény
 Gyermekvédelmi törvény
 Köznevelési törvény
 Polgári törvénykönyv, Rendeletek
 Gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai
 Intézményen belüli és kívüli segítség
 A gyermek jogairól
 Eglantyne Jebb (1. vh-s tapasztalatok) → (Save the Children Fund) →a
Népszövetség (ENSZ elődje) közgyűlése elfogadja a Gyermekek
Chartáját (Genfi Nyilatkozat, 1924. 09. 24. )
 ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)
 ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozatot (1959. 11. 20.)
 ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezménye (1989. 11. 20-án fogadta el az
ENSZ Közgyűlése, s mára több, mint 193 államban vált hatályossá)
 Mon: Gyermekjogi Egyezmény: 1991. évi LXIV. törvénnyel vált
hatályossá (hirdették ki)
 Minden gyermeknek joga van
 az élethez, a névviseléshez, az orvosi ellátáshoz
 az ingyenes oktatáshoz legalább alapfokon, valamint játékhoz, pihenéshez
és szabadidőhöz
 gyermekként elkövetett bűncselekményekért nem lehet élefogytiglani
szabadságvesztést kiszabadni (BTK: 20 éves kor előtt nem lehet)
 Gyermekjogi Egyezmény értelme
 A Gyermekjogi Egyezmény 19. cikkének 1. és
2. pontjai szerint:
 az Egyezményben részes államok (tehát
Magyarország is) megtesznek minden
törvényhozási, közigazgatási, szociális és
nevelési (védelmi) intézkedést, hogy
megvédjék a gyermeket az erőszak, a
támadás, a fizikai és lelki durvaság, az
elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz
bánásmód vagy a kizsákmányolás – ideértve a
nemi erőszakot is – bármilyen formájától.
 Alaptörvény (Alkotmány)
 XV. cikk
 (1) bekezdés: A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember
jogképes.
 (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely
megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság,
nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. →
diszkriminációtilalom
 (3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
 (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi
felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(tehetséggondozó programok stb.)
 (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a
gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
 → gyermekvédelmi rendszer alkotmányos alapja
Alaptörvény

Az Alaptörvény XVI. cikkének (1) és (3) bekezdése

szerint
 „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi,
szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez
és gondoskodáshoz.”
 „A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről
gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását.”

 VI. cikk (1) bekezdése szerint:

 Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi
életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét
tiszteletben tartsák. → alapja: a gyermek családban
maradjon (családban nevelkedés – szegénység,
enyhébb fokú veszélyeztettség esetén is)
Veszélyeztetettség
 Gyvt 1997. évi XXXI. törvény
 „olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított -
magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében
kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi,
erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza”
 mértéke:
 alacsony fokú veszélyeztetettség
 mérsékelten súlyos veszélyeztetettség
 nagyon súlyosan veszélyeztető magatartás
 életveszélyes veszélyeztetettség
Veszélyeztetett helyzet

alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb

jelenségek
 elhanyagolás: pl.:mosdatlanság, fejlődésbeli lemaradás
 fizikai bántalmazás jele: alig látható vagy enyhe fokú felszíni sérülések
 érzelmi bántalmazás: veszekedés, bántó szavak használata
 szexuális visszaélés: a gyerek előtt exhibicionista, csábító viselkedés
mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás:
 elhanyagolás: rossz higiéniás viszonyok, elhanyagolt fizikális jellemzők
 fizikai bántalmazás: súlyosabb felszíni sérülések, kisebb égési sebek,
ütésnyomok,
 érzelmi bántalmazás: rendszeres szóbeli bántás, veszekedés, lebecsülés,
megalázás
 szexuális visszaélés: a gyerek fogdosása
nagyon súlyos veszélyeztető magatartás:
 elhanyagolás: a szülő, gondozó, családtag gyakori távolléte, a bőr
elhanyagolása, alulfejlettség
 fizikai bántalmazás: törött csont, mély sebek, súlyos bevérzések, égések,
vágások,
 érzelmi bántalmazás: gyakori visszautasítás, étel, ital megvonása,
bezárás
 szexuális visszaélés: szexuális kapcsolat bármely formája
életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai
károkozás
 elhanyagolás: a gondozó felnőtt állandó vagy tartós távolléte, gyakori
megbetegedések, fertőzések a rossz higiénés viszonyok miatt
 fizikai bántalmazás: állandó, makacs sebek és sérülések
 érzelmi bántalmazás: állandó elutasítás, étel-ital gyakori megvonása,
terrorizálás,
 szexuális visszaélés jelei: vérfertőzés, kiskorú terhessége. erőszak
Felmérés

10
Az elhanyagolt gyermek lehet:

 viselkedése apatikus (motiválatlan)

 olykor rossz higiéniás körülmények
 a rosszul tápláltság jeleit mutatja
 egészségtelen helyen lakik
 retardált (visszamaradott, lassított) fejlődés,
kezeletlen orvosi problémái vannak,
 gondolkodási képességei nem felelnek meg az
életkori szintjének
 rossz családi minták, nevelési eljárások
 iskolakerülés, bűnelkövetés
 Gyermekvédelmi törvény
 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározza:
• a gyermekek és szüleik alapvető jogait és kötelességeit, e jogok
védelmét
• a gyermekek védelmének rendszerét (ellátásokat és hatósági
intézkedéseket, pénzbeli + természetbeni ellátásokat határoz meg:
• családi pótlékot: családtámogatási törvény: a családok támogatásáról szóló 1998.
évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.6. §-ának)
• Gyvt. 15. §: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermekétkeztetés
(kedvezményes, ingyenes), gyermektartás
• az állam és az önkormányzatok gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok
• a gyermekvédelmi és a gyámügyi igazgatás szervezetét és főbb szabályait és az
adatvédelmi rendelkezéseket (Gyermekjléti Szolgálat, Gyermekjóléti Központ,
Gyámhatság feladatai, finanszírozása, szervezete, fenntartók)
 Gyermekvédelmi törvény
6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját
családi környezetében történő nevelkedéshez.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját
családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének
kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet
elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint
önálló életvitelének megteremtéséhez.
(2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a
fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek
növeléséhez.
7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját
érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon
választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
 Köznevelési törvény
 korábban: közoktatási törvény → ma: köznevelési törvény (2011. CXC.
Törvény, Nkt. 62. §) tartalmazza a pedagógus jogait, kötelezettségeit
 Pedagógus feladata:
 a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása
 ha bármilyen veszélyeztetettségre utaló jelet talál → elhárítsa az okokat
 „f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai
teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról,
az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
 g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása
érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést:
felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával
és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a
szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,”
- szükség esetén más szakemberek bevonását is kezdeményeznie kell →
JELZÉS - gyermekvédelmi jelzőrendszer felé
Gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplői
 A gyermekvédelmi jelzőrendszer a gyermekjóléti szolgálatok által
működtetett együttműködési rendszer az egészségügyi és oktatási
intézményekkel, különböző hatóságokkal

 A Gyvt. 17. § (1) szerint ide tartoznak:

 köznevelési intézmények

 Célja:
 a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése
 a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és
megszüntetése
Probléma jelzésének elmulasztása – munkajogi felelősség

A Gyvt. 17. § (4) bekezdés alapján, ha a

gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja jelzési vagy
együttműködési kötelezettségének nem tesz
eleget, a szociális és gyámhivatal – jelzésre vagy
hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját
és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni
fegyelmi felelősségre vonás megindítására.
Nemcsak a jelzés elmaradása alapozza mega
fegyelmi felelősségre vonást, hanem az is, ha a
jelzőrendszeri tag nem vesz részt a jelzőrendszer
munkájában, pl. esetkonferencián való részvétel.
 Jelzés
 A jelzés írásban bármilyen formátumban megküldhető, a
gyermekjóléti szolgálat köteles azt elfogadni. Szóban is lehet,
de írásos formában inkább hivatalos.
Tartalmaznia kell:
 az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idő, hely,
anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakóhely, tényleges
tartózkodási hely)
 a jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy
nevét és elérhetőségét
 a probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a gyermek és családja
életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezését,
megjelenésének időpontját, időtartamát, a felmerülésének gyakoriságát
 a jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok
megszüntetése érdekében eddig megtett intézkedéseit, a gyermek
veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében esetleges javaslatait
 Rendőrség bevonása?
• Súlyos bántalmazás vagy életet veszélyeztető
helyzet, sérülés észlelése esetén – valamennyi
jelzőrendszeri tag, a gyermekvédelmi
gondoskodásban dolgozó személy kötelessége
hatósági intézkedést kezdeményezni, azaz
értesíteni kell a gyámhivatalt és/vagy a
rendőrséget (mindkettő beutaló szerv)
• Azonnali intézkedést igénylő jelzés esetén - a
jelzés írásbeli megküldését utólag kérni kell
• Gyvt. 72. § (1) ideiglenes hatályú elhelyezés → akut
veszélyeztettség esetén
 Jelzés - SZMSZ
 Köznevelési intézmények működési szabályzatának kötelezően
tartalmaznia kell (SZMSZ)
 20/2012-es EMMI rendelet 4. §
 t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket,
munkakörileírás-mintákat,
 u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá
a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést,
amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy
nem lehet szabályozni
 f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló
eljárásrendet
 5 §: A házirend
 a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó
előírásokat
 f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit

Jelzés: SZMSZ/Pedagógiai Program (20/2012 EMMI rendelet)

Az intézményvezető
 Az igazgató feladata (Nkt. 69. § (1) bekezdés)
 A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos
feltételeinek megteremtése, a tanuló- és gyermekbaleset
megelőzése, a rendszeres egészségügyi vizsgálatának
megszervezés
 A gyermekvédelmi munka megszervezése, gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős kijelölése (régen), de ma: iskolai szoc.
munkás

 Törvény (Nkt. 69. § (1) bekezdés)

 f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és
ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési
intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,
 g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek
megteremtéséért,
 i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (gyakorlatban él fennmaradt)

 Kijelölte: igazgató (lehetett ő maga vagy egy

pedagógus) → delegálhatja
 2018. szept. 1-től: a Gyvt. 40/A § (2): iskolai
szociális munkás
 a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős általában az
volt, aki családlátogatást tesz a szülőknél,
illetve ő az, aki - magasabb szintű beavatkozást
igénylő eseteknél - kezdeményezi, hogy az
igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot.
 Probléma jelzése → GYEJO, rendőrség,
Gyámhivatal felé
 + szülőket mindig értesíteni kell
Iskolai szociális munkás
 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet
 2018. szeptemberétől az intézmények munkáját
segíti az iskolai szociális munkás
 professzionális segítő - jogi kérdésekben (szülők,
tanárok számára, akik nem jártasak a nehezen érthető jogi nyelv
területén)
 továbbá szerepe az is, hogy a segítő intézményekkel,
szakemberekkel való gördülékeny együttműködést előmozdítsa a
problémák leghatékonyabb és legeredményesebb megoldása
érdekében → HÍD - az otthon, az iskola, a közösség, és
a támogató rendszerek, szolgáltatások között
 a köznevelési intézmény az óvodai és iskolai szociális segítő
személye kapcsán kifogással élhet a Család- és Gyermekjóléti
Központ vezetőjénél
Iskolai szociális munkás
Segíti (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 25. §):
 (1) c) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését
akadályozó tényezők észlelését és feltárását
 d) a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő
kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a
családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában
 e) prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek
veszélyeztetettségének kiszűrését és
 f) a jelzőrendszer működését
 Ha a köznevelési intézmény foglalkoztat gyermek- és ifjúságvédelmi
felelőst, az intézményt érintő gyermekvédelmi feladatokat az óvodai
és iskolai szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel
együttműködésben látja el.
 FOGLALKOZTATÓJA a GYEJO Kp.:
 (4) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy a
szolgáltatásnyújtás helye szerinti intézménnyel nem állhat
foglalkoztatási jogviszonyban
Iskolapszichológus
 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
 kooperációs lehetőséget nyújt a diáknak, a
pedagógusoknak problémáik feltárásában és
preventív feladatokat is ellát
 szerepe van a pszichoedukációban, ami a
nehézségekkel küzdő személy (és hozzátartozói)
oktatását, felkészítését, felvilágosítását foglalja
magában
 ha osztályszintű problémát kell kezelni (pl.
verekedés az osztály tagjai között)
 tarthat különféle foglalkozásokat (felvilágosító,
konfliktuskezelési, önismereti képzések)
Iskolapszichológus
 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 131. §
 Az iskola feladatai pszichológiai téren 131. § (1-2):
 lelki egészségfejlesztés, kiegyensúlyozott környezeti alkalmazkodás, beilleszkedés
segítése, személyiségfejlesztés
 szenvedélybetegségek, magatartási függőség kialakulásához vezető szerek
fogyasztásának megelőzése
 agresszió bántalmazás megelőzése, beilleszkedési nehézségek kezelése
 Pedagógus szerepe ebben:
 (3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy
deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport
nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést
kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges
okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek.
 A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt
segítségében részesülnek.
 Iskolapszichológus
 KÖTELEZHETŐ a gyermek
 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 131. § (4)
 Amennyiben az érintett gyermek, tanuló
vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a
viselkedési problémák ismétlődő jellegűek,
az intézmény vezetője értesíti óvodás
gyermek esetén az óvodapszichológust,
tanuló esetén az iskolapszichológust, és
egyúttal meghatározza azt az időpontot,
amikor a gyermek, a tanuló köteles a
pszichológus tanácsadásán részt venni.
 Mentálhigiénés szakember
 tanulók, tanárok mentális állapotára irányuló
tevékenységet folytat
 eszköze: a segítő beszélgetés
 leginkább a belső folyamatokra fókuszál, és
olyan élethelyzet, életesemény során
avatkozik be, ami maradandó lelki sérülést
okozhat → segít ezeken egészségesen
keresztül jutni, így csökkenteni a testi-
szellemi sérülés kockázatát
 mind a prevenciónál, mind a korrekciónál
fontos szerepe van a hatékony
kommunikációnak
 Iskolán belüli személyek
Gyermekvédelmi Iskolai szociális Mentálhigiénés Pszichológus
felelős régen munkás szakember
Feladata: - jogi tanácsadás Feladata: leginkább talán a • lelki problémák
- igazagató jelöli ki - gyermekvédelmi prevenció körébe tartozik feltárása
- a tanulók jelzőrendszer - sokféle élethelyzet van, • beilleszkedési
veszélyeztetettségéne összehangolása ami segítség nélkül nehézségek kezelése
k feltárása az ő - HÍD szerep: iskola + maradandó lelki sérülést • prevenció
feladata is otthon (szülő) + okozhat (megelőzése)
- jelzés a GYEJÓ támogató rendszerek → a mentálhigiénia • közvetlen segítség:
(Gyermekjóléti között segíthet átjutni ezeken nemcsak a diáknak,
Központ) felé az élethelyzeteken hanem segítséget nyújt
- segítő beszélgetéseket a pedagógusoknak a
folytat (a belső nevelő-oktató
folyamatokra fókuszál) munkához
• szakértői vélemény
- gyakran nyújt kiegészítő
segítséget a
pszichiátereknek,
pszichológusoknak
Iskolán kívüli intézmények

 Család- és gyermekjóléti Szolgálat

 Családsegítő – a Család- és gyermekjóléti Szolgálat munkatársa
(15/1998. (IV. 30.) NM rendelet)
 Gyámhatóság
 védelembe vétel
 nevelésbe vétel
 Ideiglenes hatályú elhelyezés
A gyermekjóléti szolgáltatás tartalma (Gyvt. 39.§ törvény)

 családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi,

mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó
tanácsadás
 szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást
igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében
(környezettanulmány)
 tájékoztatást ad a lehetséges ellátások (szociális,
családtámogatási, társadalombiztosítási) formáiról, a
hozzájutás lehetőségeiről
 pszichológia, jogi és egyéb tanácsadást szervez
 programokat szervez (üdültetés, táboroztatás,
gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság
számára
 segítséget nyújt az egyének, családok kapcsolatkészségének
javításához
Család- és gyermekjóléti Szolgálat
 1993. évi III. törvény 64 § a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról
 Olyan segítségnyújtó szerv, amely pszichológiai, pedagógiai
eszközökkel, családgondozással, szociális munkával és az
alapellátások biztosításával próbálja elérni, hogy a gyermek a
családjában maradhasson
 Konkrét működési tevékenységeit a 15/1998-as NM rendelet a
határozza meg
 Családsegítés mint tevékenység 64 §
 (4) 1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve
egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok
számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet
megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából
nyújtott szolgáltatás.
 (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és
krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik.
 Család- és gyermekjóléti Szolgálat
 segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését,
működtetését
 prevenciós tevékenységet végez
 pl.: elmennek az eladósodott szülők, és megbeszélik,
hogyan tudnák rendezni a pénzügyeiket és a
helyzetükben hogyan tudnák kigazdálkodni a gyermek
iskoláztatásának költségeit
 segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi
feladatának ellátását
 felkérésre környezettanulmányt készít
 feladata még: a gyermekvédelmi jelzőrendszer
megszervezése, működtetése, koordinálása a
gyermekjóléti szolgálat feladata
 működtetése: önkormányzati feladat
 Család- és gyermekjóléti Szolgálat
 hozzásegít, tájékoztat: szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzájutás
megszervezése (alapellátások igénybevételével megszüntethető a veszélyeztetettség)
 javaslatot tesz: döntéskörrel rendelkező szerveknek (pl. hátrányos helyzet megítélésre → arról a Gyámhatóság
dönt)

 alapellátások
 minden olyan ellátás, amely nem jár hatósági kényszerintézkedésekkel, és a helyi lakosság
számára elérhető
 a gyermekneveléshez szükséges alapszükségletek kielégítésére irányul (pl. étkeztetés,
napközi, egészségügyi ellátások – háziorvosi ellátás, fogorvosi vagy védőnői, valamint iskola-
egészségügyi ellátás)
 lehetnek pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve személyes gondoskodás körébe
tartozó gyermekjóléti alapellátások
 pénzbeli ellátás:
 pénzbeli támogatást jelent (pl. van olyan család, akinek arra van szüksége, hogy
tisztálkodni tudjon a gyermek: ebben az esetben megveszik a higiéniás eszközöket, ill.
kapnak gyermekvédelmi támogatást.)
 személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások:
 itt a hangsúly a közvetlen érintettségen van, személyesen foglalkozik valaki a
gyermekkel / időssel (általában szociális munkások), őket a Gyvt. 15. § (2) bekezdése
sorolja fel
 Eszközei
 Esetkonferencia: Amikor a Család-és gyermekjóléti Szolgálat (egy család ügyében a
hatékony esetkezelés miatt) összehívja az érintett szakembereket – bevonva a szülőket,
gyermeket – azért, hogy megfelelően értékeljék a kialakult helyzetet, illetve
megfogalmazzanak különféle javaslatokat. Ez egy szervezett tevékenység, melynek
során a szakemberek és az ügyfelek egyidejű találkozása megtörténik egy adott helyen.
A cél: közös célok megfogalmazása, és az ahhoz vezető lépések pontosítása.
 Javasolt: esetkonferenciát olyan szakember vezesse (amennyiben erre az adott
szolgálatnál lehetőség van), aki a család gondozásában nem érintett
 Szakmaközi konzultáció: Legalább három szakember egyidejű tanácskozása a
probléma megoldása érdekében. Itt már nem igényelt a szülő jelenléte, de bevonják
az iskolapszichológust, az iskolai szociális munkást, pedagógust is.
 Egyéni konzultáció: Egy adott család ügyében a Gyermekjóléti Központ által kirendelt
család gondozó, (aki nyomon követi az adott család helyzetét, alternatív módszereket
javasol, illetve szükség esetén jelez a Gyámhatóság felé) és „az észlelő- és jelzőrendszer
egy-egy érintett tagja közötti megbeszélés”.
 Esetmegbeszélés
 Az együttműködés összehangolásának érdekében a
gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart [NMr. 15. § (2)–
(6) bekezdés).
 Az esetmegbeszélés történhet:
 lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó
szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család
ügyében tartott megbeszélés
 a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői
között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat
alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés
keretében
 az esetmegbeszélésekről minden esetben feljegyzést kell
készíteni
 Esetmegbeszélés résztvevői
 Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde,
óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a
családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa.
 Ha nincs az adott köznevelési intézményben gyermek-és ifjúságvédelmi
felelős,
 a köznevelési intézmény vezetője
 vagy az általa delegált pedagógus
vesz részt a megbeszélésen
 Család- és Gyermekjóléti Központ
 Járásszékhelyeken működik, önálló intézményegységként
 a Család- és gyermekjóléti központok alá vannak szervezve a
Gyermekjóléti szolgálatok
 a gyámhivatalban ülő hivatalnokok a gyermekjóléti szolgálat
javaslataiból dolgoznak
 van: készenléti ügyelete (készenléti telefonszám: minden
Gyermekjóléti Központnál más)
 határozatot nem hozhat, mert nem hatóság (egyik sem)
 Család- és Gyermekjóléti Központ
 1997. évi XXXI. törvény 40/A. § - Mi az a többletfeladat,
amit csak a Gyermekjóléti Központ csinálhat, a szolgálat
nem?
 gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot
 jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást
 családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó
konferenciát
 kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb
fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú
elhelyezését, nevelésbe vételét
 javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően
a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék
természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek
családjából történő kiemelésére
 utógondozás előkészítése, és szociális diagnózist az Szt. 64/A. §-
a szerint
 feladata: szupervízió
 Gyámhatóság
 a gyámhivatal mint közigazgatási hatóság
döntéseket hoz a krízishelyzet megoldására
• védelembe vétel
• nevelésbe vétel
• gyermekelhelyezés – családból való kiemelés

 továbbá a gyámhivatal kezdeményezi az

iskoláztatási támogatás szüneteltetését is (de a
családtámogatási ügyekben eljáró hatóság: az
Államkincstár)
 Védelembe vétel
 legenyhébb szakhatósági intézkedés, mivel nincs
kihatása a gyermek családban való nevelkedésére
 a védelembe vett gyermek a családjában marad
 ilyenkor a gyámhatóságtól kapnak a szülők egy
határozatot, melyben az intézkedő szerv közli, hogy
hogyan változtassanak a magatartásukon, hogyan
viselkedjenek, ha nem akarják, hogy súlyosabb
hatósági intézkedéseket foganatosítsanak (pl.
nevelésbe vétel) → ha betartják, ott marad a
gyermek, ha nem, akkor rendszerint, de nem minden
esetben nevelésbe vételre is sor kerülhet
Nevelésbe vétel
 csak a legvégső esetben kerülhet rá sor, ugyanis a gyermeket csak
végsősoron szakíthatják el a szüleitől és más hozzátartozóitól
 a gyermeknek alaptörvényben védett joga, hogy a családjában
maradjon, vagyis joga van a családban történő nevelkedéshez, emellett
az államnak is ez az alapvető érdeke.
 a gyermek nevelésbe vétele esetén már nem marad a családjában, de
más hozzátartozóknál sem helyezhető el (pl. családba fogadás
keretében), hanem állami gondozásba kerül
 rosszabb esetben gyermekotthonban, míg jobb esetben (12 év alatti
gyerekeknél különösen törekednek erre) hivatásos nevelőszülőknél
történik a gyermek további ellátása, gondozása.

 Az állami gondozásnak két formája van:

 hivatásos nevelőszülőhöz kerül a gyermek (max. 6)
 gyermekotthonba kerül a gyermek
Ideiglenes hatályba helyezés
 akut veszélyeztetés egy szélsőséges esete
 kiskorú veszélyeztetettsége AZONNALI intézkedést igényel (pl. testi-
lelki trauma miatt tartós egészségkárosodás áll fenn, vagy a gyermek
felügyelet nélkül marad, vagy testi- értelmi- érzelmi fejlődését
önmaga vagy családi környezete súlyosan veszélyezteti)
 azonnal kiemelik a gyermeket a környezetből
 ennek lényege, hogy a szülőktől elveszik a gyermeket, és ha van másik
szülő/hozzátartozó, vagy nevelését vállaló és arra alkalmas harmadik
személy, akinél a gyermeket el lehet helyezni, akkor hozzájuk, ha a
fenti eset nem áll fenn, akkor hivatásos nevelőszülőhöz kerül
 miért ideiglenes? mert a beutaló szervek gyermeket kimentő vészhelyzeti
intézkedése még nem végleges hatályú, mivel a gyámhatóság
megszüntetheti az ideiglenes hatályú elhelyezést
 ezekről a beutaló szervek ideiglenes „ gyereket kimentő” határozata után
határidőn belül (30, 45 és 60 nap) döntést kell hoznia
Ideiglenes hatályú elhelyezés
 Mik a feltételei? Gyvt. 72. § (1)
 A gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és
erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan
veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. A
gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a
menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-
végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a
gyermeket azonnal végrehajtható határozatával ideiglenesen
nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más
hozzátartozónál, illetve személynél helyezi el, vagy

 Ha erre nincs lehetőség: intéztebe, hivatásos nevelőszülőkhöz kerül.

 Súlyos veszélyeztetettség (Gyvt. 72. § (2))
 Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek
minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét
közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.
 Miért ideiglenes? Mert a beutaló szervek gyermeket kimentő vészhelyzeti
intézkedése még nem végleges hatályú, mivel a gyámhatóság
megszüntetheti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak
fenn, vagy amennyiben indokoltnak látja az ideiglenes határozatot és a
veszélyeztető körülmények további fennállását a gyerek –”kimentése” után is,
elrendelheti a gyerek védelembe vételét, pert indíthat a szülők felügyeleti
jogának megszüntetése iránt.
 ezekről a beutaló szervek ideiglenes „ gyereket kimentő” határozata után
határidőn belül (30, 45 és 60 nap) döntést kell hoznia
 Család- és Gyermekjóléti Gyermekjóléti Gyámhatóság
Szolgáltatás Központ
(családsegítés)
Hol található? települési (Budapesten kerületi) szinten megyei szinten létezik Járási Hivatalokban,
szerveződik, az önkormányzat működteti Kormányhivatalokban van

Feladata • - a szolgáltató tevékenység célja a veszélyeztetettséget észlelő és a gyámhivatal mint közigazgatási

gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, jelző rendszer működtetése hatóság döntéseket hoz a
értelmi, érzelmi és erkölcsi - a veszélyeztetettséget krízishelyzet megoldására
fejlődésének, személyi, vagyoni és előidéző okok feltárása és (pl. védelembe vétel, döntés a
ezek megoldására javaslat nevelésbe vételről és a gyermek
egyéb jogainak biztosítása
készítése gondozási helyéről, eldönti a
- 2018. szeptember 1-től a szülők vitáját, akik pl. nem
• szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az Gyvt. 40/A. § (2): az iskolai
ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása tudnak megegyezni a gyermek
szociális munkás életpályájáról stb.)
érdekében - kezdeményezi a gyermek
• tájékoztatást ad a lehetséges ellátások (szociális, - továbbá a gyámhivatal
védelembe vételét vagy
családtámogatási, társadalombiztosítási) kezdeményezi az iskoláztatási
súlyosabb fokú
formáiról, a hozzájutás lehetőségeiről támogatás szüneteltetését is (de
veszélyeztetettség esetén a
• pszichológia, jogi és egyéb tanácsadást szervez a családtámogatási ügyekben
gyermek ideiglenes hatályú
• programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, eljáró hatóság: az
elhelyezését, nevelésbe
gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő Államkincstár)
vételét,
lakosság számára
• segítséget nyújt az egyének, családok
kapcsolatkészségének javításához
• segíti speciális támogató, önsegítő csoportok
szervezését, működtetését
• prevenciós tevékenységet végez
PTK - Családjogi Könyv

 A gyermek jogait és érdekét védi a Családjogi Könyv

 A gyermek érdekének elsődlegessége és védelme összhangban áll
az Alaptörvény idézett rendelkezésével és a Gyermekjogi
Egyezménnyel
 „A családi viszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott
védelemben részesülnek. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy
saját családban nevelkedjék. Ha a gyermek nem nevelkedhet
saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg
családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait
megtarthassa.”
Probléma jelzésének feladata

 a jelzőrendszer tagjainak kommunikációja,

konzultációja elengedhetetlen
 Gyvt. 17. § (3) bekezdése alapján, a fent
meghatározott személyek, szolgáltatók stb.
kötelesek egymással együttműködni és egymást
kölcsönösen tájékoztatni
A gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének
folyamata
 megelőzés
 gyanú esetén jelzés – a jelzést tevőnek ennek során nem kell
mérlegelnie a veszélyeztetettség súlyosságát
 cselekvés – a gyermekjóléti szolgálat feltárja a problémát, azokra
megoldásokat dolgoz ki, indokolt esetben hatósági intézkedéseket
kezdeményez
 megoldási javaslatait gondozási tervben rögzíti határidők
megadásával, ebbe bevonja a jelzőrendszer azon tagjait, akik az
érintettek az adott gyermek ügyében
 az intézkedésekről visszajelzés a jelzőrendszer aktivált tagjainak – itt
mérik fel a veszélyeztetettség mértékét az összes információ
birtokában
 utánkövetés, szükség esetén a gyermekvédelmi intézkedés
fenntartása, meghosszabbítása vagy éppen megszüntetése, a
lehetőségek figyelembevételével a gyermek családba való
visszajuttatása
 Megelőző intézkedések
 A megelőző intézkedések célja, hogy mérsékelje a gyermeket
érő káros családi hatásokat, megelőzze az elhanyagolás, nem
megfelelő nevelés vagy súlyosabb esetek (bántalmazás stb.)
kialakulását.
 Segítenie kell a családot, hogy alkalmas legyen a
gyermeknevelésre, amennyiben a család nem bizonyul
alkalmasnak, tájékoztatnia kell az érintetteket a gyermek
jogairól, az elérhető átmeneti vagy tartós szociális juttatásokról,
támogatásokról, képzési lehetőségekről, lakó- vagy
munkahelyváltásban való lehetőségekről.
 Beavatkozási lehetőség van már a gyermek megszületése előtti
időszakban is (családtervezés, szociális válsághelyzetben lévő
várandós anyák tanácsadása, védőnő igénybevétele stb.).
Kérdések

Kihez kell fordulni az adott esetekben?

 Iskolai hiányzás meghaladta a megengedett óraszámot
 Diákverekedés (egymást)
 Drogfogyasztás
 Bántalmazás a családban
 Iskolai szegregáció
Köszönjük a figyelmet!
 Forrás
 https://kk.gov.hu/download/e/60/c0000/A%20gyermek%20b%C3%A1ntalmaz
%C3%A1s%C3%A1nak%20felismer%C3%A9s%C3%A9re%20%C3%A9s%20megs
z%C3%BCntet%C3%A9s%C3%A9re%20ir%C3%A1nyul%C3%B3%20egys%C3%A
9ges%20elvek%20%C3%A9s%20m%C3%B3dszertan.pdf
 https://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_27
_gyermekvedelmi+jelzorendszer.pdf/104dd04a-dca3-47bc-944e-bfb07067676f
 http://www.gyermekjogok.ajbh.hu/
 http://www.ekmk.hu/images/helyismeret/ELBIR/ELBIR-2014-
08.pdf?fbclid=IwAR0iOA5TJEvBCwU4OOaHrT3vDMwUgBgPIDZL2PgwwCkt8QG
g7cA6skM_YOU
 www.netjogtar.hu
 https://unicef.hu/gyermekjogok?fbclid=IwAR00oEoNupg7vIenWWcGfg1aFwht
cR8WY0WKK5MXTo1fjUD0LS9b88NdzEo
 http://egyhelyen.info/2020/11/27/miert-nehezebb-a-roma-gyerekek-elete-
magyar-animacios-film-keszult-a-rasszizmusrol/