Gyermekek az iskolában: A társadalmi együttélés szabályait

kirívóan be nem tartó személyek?

Dolgozatomban az idén júliusban létrehozott iskolaőrség intézményét elemzem a Gyermekjogi

Egyezmény1 (továbbiakban: Egyezmény) tükrében. Ehhez ismertetem az iskolaőrséget
létrehozó törvény2 releváns rendelkezéseit és az Egyezményben nevesített azon jogokat, amik
sérülnek, vagy sérülhetnek az iskolaőrök tevékenységéből fakadóan. Kutatásom részeként
interjút készítettem Fehér Tibor Dániel klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági
szakpszichológus jelölttel a közben felmerült, szakértői véleményt is igénylő kérdésekről,
amiket a vonatkozó jogi szabályozás egységei szerint ismertetek.

A témát azért választottam, mert a gyermekjogok egy olyan jogterület, ami nagyon közel áll
hozzám, szintúgy az oktatásban és a társadalomban felmerülő egyenlőtlenségek problémája. Az
iskolaőrség létrehozása pedig olyan fontos jelenségekre világít rá, amikkel szerettem volna
mélyebben foglalkozni.

I. Jogkörök

1. Mit tehet meg az iskolaőr?

Funkcióját tekintve az iskolaőrök köznevelési intézményekben biztosított jelenléte hivatott

növelni a pedagógusok, oktatók biztonságérzetét, másrészt a diákokban erősíteni a visszatartó
erőt attól, hogy a pedagógusokkal szemben fenyegetően lépjenek fel3, amihez kényszerítő
eszközökkel rendelkezik, és sajátos jogokkal4 van felruházva, amiket a legenyhébbtől a
legsúlyosabbig mutatok be a következőkben:

a) Az iskolaőr bárkitől felvilágosítást kérhet, bármit kérdezhet, és a válaszadásig a

gyermeket feltartóztathatja, aki a válaszadást nem tagadhatja meg.

b) Ha úgy ítéli meg, hogy egy gyermek biztonságot sért vagy veszélyeztet, abbahagyásra
felszólíthatja, és igazoltathatja.

1
Magyarországon kihirdette a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény
2
Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2020.
évi LXXIV. törvényt 2020. július 3-án fogadta el az országgyűlés.
3
A jogalkotó általános indokolása a törvényhez
4
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény 10/C.§ (1)–(2) bekezdése

1
 c) Ha egy gyermek valamely intézkedésnek fizikailag ellenszegül, az iskolaőr őt a rendőr
megérkezéséig visszatarthatja. Ugyanígy visszatarthatja a gyermeket, ha személy elleni
erőszakot, tulajdon elleni szabálysértést követ el, vagy közveszélyt okoz, és a gyermeket
tetten érte.

d) Olyan tárgyat, ami bizonyítékként felhasználható, ideiglenesen elvehet a rendőr

megérkezéséig

e) Önveszélyes állapotban, más személyeket vagy anyagi javakat közvetlenül fenyegető

gyermek esetében a veszély elhárításához szükséges intézkedéseket megteheti, ezen
kívül intézkedhet az önmagára veszélyes gyermek orvosi vizsgálatára, közreműködhet
az egészségügyi intézetbe történő szállíttatásában. Intézkedhet az öngyilkosság
lehetőség szerinti megakadályozására, illetve az iskola területét lezárhatja és
megakadályozhatja a ki- és bejutást.

f) Biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenységét megakadályozhatja testi kényszer

alkalmazásával, a gyermeket cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítheti.

g) A rendőr kiérkezéséig visszatartott gyermeket megbilincselheti

h) Ellenszegülő, vagy támadó gyermek esetén vegyi eszközt, illetve rendőrbotot

alkalmazhat.

2. Mit mond az egyezmény?

Az Egyezmény 6. cikke kimondja, hogy a részes államok elismerik, hogy minden gyermeknek
veleszületett joga van az életre, és a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek
életben maradását és fejlődését. Ennek a rendelkezésnek az értelmezése kapcsán az Egyezmény
ellenőrző szerve, a Gyermekjogi Bizottság5 (továbbiakban: Bizottság) különösen hangsúlyozta
a gyermekeket a biztonsági erők és a rendőrség által ért erőszakot.6 Szorosan kapcsolódik ezért
a 6. cikkhez az Egyezmény 19. cikke, ami kimondja, hogy a részes államok megtesznek minden
arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék
a gyermeket az erőszak bármilyen formájától, tehát hogy a gyermek életét intézményeken
keresztül, jogi eszközökkel is megvédik. Ennek ellenére nem példátlan, társadalmi
elfogadottság mellett a gyermek jogainak védelmét és fejlődési szükségleteit nem figyelembe
véve az állam a jogrendszer részévé teszi, jóváhagyja, vagy akár egyenesen támogatja a

5
Egyezmény 43. cikk 1. bekezdés
6
Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, 195. o

2
gyermekekkel szembeni erőszakot. A fentebb felsorolt jogkörök közül ezek alapján az f)-h)
pontok alkalmazása minden esetben sérteni fogja az érintett gyermek azon egyezményes jogát,
miszerint az erőszak bármilyen formájától védelem illeti meg, hiszen egy veszélyes, számára
félelmetes és kiszolgáltatott helyzetből (adott esetben a megbilincselésből) szabadulni próbáló
gyermeket törvényi engedéllyel rendőrbottal megütni, vegyi szerrel7 lefújni az erőszak egyik
legbrutálisabb formája.

Gyermekjogi kérdésekben minden kiindulópont a „gyermek legfőbb érdeke”8 és annak

értelmezése, amitől a jogalkotó az iskolaőrség kapcsán eltekintett, és még a szabályozás
indokolásában sem tért ki erre az Egyezményes kritériumra, ami az erőszak vonatkozásában azt
mondja ki, hogy nincs olyan mértékű testi fenyítés, ami a gyermek legfőbb érdekét szolgálná.
Véleményem szerint egy olyan törvényi rendelkezés, ami nem reflektál az állam gyermekjogi,
illetve gyermekvédelmi kötelezettségvállalásaira, nem lehet mércéje annak, hogy mit enged
meg a társadalom a leggyengébb, legsérülékenyebb csoportjával szemben. Ugyanakkor még
abban az esetben is, ha a jogalkotó a gyermek legfőbb érdekét tette volna az iskolaőrség
létrehozásának indokául, a Bizottság kimondta, hogy semmilyen eljárást nem lehet a gyermek
legfőbb érdekével igazolni, ami sérti a gyermek emberi méltóságát és testi épséghez való jogát.9

Tovább haladva, a 28. cikk 2. bekezdése kimondja, hogy a részes államok megtesznek minden
alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet a gyereknek, mint emberi
lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák,
és ennek a 19. cikkel (tehát a gyermeknek az erőszak minden formájával szembeni védelemmel)
összhangban kell történnie, ami a testi fenyítés és más lelki erőszakhoz vezető megalázó
bánásmód tiltását jelenti.10 Mi a megalázó bánásmód? Nem csak a fizikai fájdalmat kiváltó
cselekedetek, hanem azok is, amelyek lelki szenvedést okoznak az áldozatnak. Bár a jelenleg
vizsgált törvény elkövetőként bélyegzi meg azokat a gyermekeket, akik sérelmére törvényes
keretek között szabályozottan erőszakot fognak elkövetni, ez nem mentesíti a jogalkotót az
Egyezményben foglalt kötelezettségei betartása alól. Az Egyezmény 37. cikke ugyanis
kimondja, hogy gyermeket nem lehet sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó
büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. Ez a tilalom a testi fenyítésre is kiterjed, ideértve a
túlzott fenyítést, vagy korlátozást. A Bizottság értelmezésében további olyan a tilalmakat,
állapított meg, amiket az iskolaőrség intézménye szintén közvetlenül sért: „A gyermekek

7
Még nem került meghatározásra a használható vegyi eszköz pontos formája.
8
Egyezmény 3. cikk
9
Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, 192. o
10
Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, 315. o

3
mindennemű testi fenyítése, akárcsak a legenyhébb is, ellentétes a gyermek jogairól szóló
egyezménnyel.”11 Ezt a követelményt kötötte össze a már korábban ismertetett 19. cikkel,
amely védi a gyermeket a „a fizikai vagy lelki durvaság… bármilyen formájától”. Kiegészítve
az iskolai fegyelmezés kapcsán megállapított tilalmakkal, a megalázó bánásmód tilalmába
ütközik véleményem szerint az iskolaőrség közvetlen fizikai erőszakkal nem járó tevékenysége
is12, ami a jogalkotó korábban idézett indokolásából is kiolvasható, hiszen a cél az elrettentés
és a megfélemlítés, amik az iskolákban előforduló erőszakos helyzeteket csupán tünetileg
kezelnek.

3. Erőszakra erőszak a válasz?

Úgy vélem, hogy ezen a ponton a jogszabályok értelmezése már nem segíti sem az iskolán
belüli erőszaknak, sem azoknak a problémáknak az értelmezését, amiket az iskolákon belüli
erőszakos esetek ilyen felszíni kezelése generálhat. Ezért kell a pedagógia és a pszichológia
szempontjait is felhasználva körbejárni az iskolai erőszak kezelésének jogon túli szempontjait
is, hogy a valódi szabályozási igényekhez vezethessenek. Az iskolaőrség kapcsán felmerül az
a kérdés, hogy az elérni kívánt cél, tehát az iskolai erőszak visszaszorítása meg fog-e valósulni,
vagy legrosszabb esetben még több erőszakot fog generálni a közösségek életében. Matthew
Theriot az Egyesült Államokban már létező iskolai rendvédelmi szervek tevékenységével
kapcsolatban állapította meg azt13, hogy attól, hogy növekedik az iskolaőrök száma, nem áll be
csökkenés az iskolai erőszakkal kapcsolatban. Olyan aggasztó tendenciákat viszont megfigyelt,
hogy a kisebb zavarások, zavargások, rendbontások miatti intézkedések, szabálysértések és az
ezeket követő letartóztatások milyen káros hatással lehetnek a fiatalokra és a gyermekekre.
Különösen azokra, akik nehezebb szociális körülmények között élnek, és az oktatási rendszer
elengedhetetlen színtere az életkörülményeik javulásának, ami a „rendbontásaik”
kriminalizációján keresztül akár már gyermekkorban teljesen ellehetetlenülhet. Azok az
eszközök, amiket az iskolaőrök alkalmazni fognak az iskolákban, a büntetés eszközei, ami
egyrészt a fentebb leírt gyermekjogi szempontok alapján jogellenesen kerülnek be az iskolákba,
de az iskolai közösségen belül sem segíti elő bizalmi kapcsolatok létrejöttét, ami pedig
elengedhetetlen ahhoz, hogy az erőszakot onnan együttesen kivezessék. Az állami erőszak
iskolákon belüli megjelenése még jobban elmélyíti ugyanis a társadalomban már meglévő
egyenlőtlenségeket, igazságtalanságokat és elnyomást, a jövő generációinak nevelésén

11
Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, 389. o
12
Az iskolaőr jogköreinek a)-e) pontjai
13
Theriot, Matthew. (2009). School Resource Officers and the Criminalization of Student Behavior. Journal of
Criminal Justice. 37. 280-287.

4
keresztül konzerválja azokat.14 Csak formalitás kérdése, hogy az iskolarendészet milyen néven,
egyenruhában, hatáskörrel jelenik meg az oktatási intézményekben, legjobb esetben is csak
tüneti kezelést lehet rajtuk keresztül elérni, miközben a társadalmi-kulturális szakadékokat még
jobban felerősítik, holott az iskolaközösség hosszú távú fennmaradása csak akkor tud
megvalósulni, ha az erőszak csökkenése mellett ezek a szakadékok megszűnnek és azok a
tagjai, akik segítségre szorulnak azt meg is kapják, és utána ugyanúgy a közösség tagjai tudnak
maradni.

Nem csak a közösség, hanem annak érintett tagjainak szemszögéből is meg kell vizsgálni az
iskolaőrség tevékenységét. Ha intézkedés miatt terápiás kezelésre szorul egy gyermek, akkor
az az adott iskolai pszichológus vagy szociális munkás meg tudja állapítani, hogy milyen hatása
van az érintettre az intézkedésnek. Ezek olyan kérdések, amiket nem lehet vizsgálni anélkül,
hogy a gyermek személyiségét, családi hátterét, a közösség egészét vizsgálnánk. Ennek kapcsán
releváns az itthoni iskolaőrség kérdésében a kisebbségi diákok helyzete a közoktatásban, amik
visszatükrözik a Magyarországon élő kisebbségeket érintő mindennapos szegregációt
diszkriminációt és társadalmi kirekesztettséget. Erre a jelenségre reflektált az a szintén Egyesült
Államokban végzett kutatás15, amely többek között a diákok biztonságérzetét is vizsgálta
iskolaőrség jelenlétében. A kisebbségi diákok számára az iskolaőrök intézkedései sokkal
kevésbé hoztak el biztonságérzetet, mint a fehér diákok számára. A kutatás azt is kimutatta,
hogy a teljes diákság általános biztonságérzete is csökken az iskolaőrök jelenlétével, valamint
azt, hogy nem csökken az iskolán belüli erőszak. Az, hogy a diákok biztonságérzetét megosztja
az iskolaőrség jelenléte, komoly kérdéseket vet fel a közösségen belüli bizalom és
biztonságérzet kapcsán, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az erőszak okai megoldásra találjanak
és hosszú távon is fenntartható legyen a mindenki számára biztonságos iskolai élet.

II. A büntethetőségi korhatár leszállítása

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) a gyermekkor

tekintetében az alábbi rendelkezést tartalmazta: “Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény
elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős
felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás
elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az

14
Scott, J., Moses, M.S., Finnigan, K.S., Trujillo, T., & Jackson, D.D. (2017). Law and Order in Schooland Society:
How Discipline and Policing Policies Harm Students of Color, and What We Can Do About It .Boulder, CO:
National Education Policy Center.
15
Nakamoto, J., Cerna, R., and Stern, A. High School Students’ Perceptions of Police Vary by Student Race and
Ethnicity : Findings from an analysis of the California Healthy Kids Survey, 2017/18. San Francisco, CA: WestEd.

5
elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges
belátással, ez került kiegészítésre a hivatalos személy elleni erőszakkal, a közfeladatot ellátó
személy elleni erőszakkal, és a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója
elleni erőszakkal.16 A jogalkotó a tizenkettes korhatárt eredetileg azzal indokolta, hogy mivel a
tizenkettő-tizennégy év közötti gyerekek körében egyre nagyobb mértékben elterjedt az
erőszakos érdekérvényesítés, szükség van a büntethetőségi korhatár bizonyos kirívó esetekben
módosítani.17 Az új szabályozással már tizenkét évesen is büntetőeljárás hatálya alá kerülhetnek
gyermekek, amennyiben az iskolaőrséget ellátó személy ellen erőszakot követnek el, legalábbis
ez következik a törvény szövegéből, de a jogalkotó más magyarázattal szolgál: „…indokolt
módosításban szereplő bűncselekményekkel kibővíteni, hiszen ezek az esetek fizikai sérülést
okozó erőszak hiányában is olyan demoralizáló hatásúak, hogy társadalomra való különös
veszélyességük nem vonható kétségbe.”18 Ebből egyértelműen kiderül, hogy a jogalkotó célja
a fizikai és lelki megfélemlítés, nem magának az iskolán belüli erőszaknak a kezelése. Ezzel
szemben a büntethetőségi korhatár kapcsán a Bizottság úgy értelmezi az Egyezményt, hogy a
helytelenül viselkedő, vagy törvénysértő kisgyerekeknek együttérző segítségre és megértésre
van szükségük, hogy fejlődhessen az önkontrolljuk, szociális és empátiás készségük és
konfliktusmegoldó-képességük.19 Ezért az Egyezmény 18. Cikke alapján a részes államoknak
biztosítaniuk kell, hogy a szülők vagy gondozók megfelelő támogatást és képzést kapjanak
feladataik teljesítéséhez és hogy a kisgyermekek hozzáférjenek a színvonalas kora gyermekkori
oktatáshoz és ellátáshoz, illetve amennyiben szükséges, szakértő segítségéhez vagy terápiához.
Ezek alapján a jogalkotó számára egyértelmű kötelezettség, hogy mindenki számára biztosítsa
az erőszakmentes fejlődés, tanulás és konfliktuskezelés lehetőségét, ami egyáltalán nem
szerepel az iskolaőrök kialakításának részletszabályaiban. Az intézmény bevezetése több olyan
eset került nyilvánosságra, ahol az iskolák közössége és vezetése tudta nélkül iskolaőrt
helyeztek el.20 Amellett, hogy az Egyezményt úgy kell értelmezni, hogy minden esetben a
gyermek legfőbb érdekét kell figyelembe venni, a 12. cikk kimondja, hogy az ítélőképessége
birtokában lévő gyermek számára biztosítani kell azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben
szabadon kinyilváníthassa véleményét, amit figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően
tekintetbe kell venni. Ez kiemelten igaz a gyermek oktatással kapcsolatos véleményére.21 Ebbe

16
Btk. 16.§
17
A Büntető Törvénykönyvről szóló T/6958. számú törvényjavaslat részletes indokolása a 16. §-hoz.
18
Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló
2020. évi LXXIV. törvény általános indokolása
19
CRC/C/GC/7/Rev.1, 36. bekezdés i) pont
20
https://merce.hu/2020/08/05/hiaba-allitotta-a-szombathelyi-iskolaigazgato-hogy-nem-kert-iskolaort-retvari-
bence-szerint-ez-alhir/
21
Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, 115. o.

6
beletartozik az, hogy az iskolában dolgozó pszichológusnak feladata együttműködni a
gyerekekkel, az iskolának kötelessége informálni a gyerekeket az ő életüket ekkora mértékben
érintő döntésről és a véleményüket meghallgatni, amiben a tanácsadójuk segíti őket. Ameddig
ezek az intézményi körülmények nem adottak minden iskolában, addig az iskolaőrség jelenléte
a gyermekek jogainak érvényesülését a véleményük figyelmen kívül hagyásának
szempontjából is sérti.

III. Családtámogatás és bűnügyi költségek

A törvénymódosítás bevezeti be a támogatás megvonásának lehetőségét az érintett gyermek

családjától.22 Abban az esetben, ha a tanköteles, vagy ezen túl is tanulmányokat folytató
gyermeket a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondja
ki, de nem szabadságvesztést szabott rá ki, a családtámogatást számára az illetékes hatóság 12
naptári hónapon át – szünetelteti. A kérdés ugyanaz marad itt is, mint korábban: Az elrettentés
fogja visszaszorítani az erőszakot? A jogalkotó ezzel a szabállyal a gyermek otthoni
körülményeit, családi neveltetését teszi felelőssé egy iskolán belüli konfliktusban, és
ösztönzőnek szánt szabályozással szól bele iskolai erőszakban (még ha csak demoralizálóan és
nem is tettlegesen) érintett gyermekek családi életébe. Bekerült a törvénybe emellett az anyagi
terhelés is az érintett családok számára, amennyiben ugyanis a bíróság fiatalkorú vádlottat
szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés
elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott
gondozását ellátó nagykorú személyt is kötelezheti. 23 Ez csak újabb és újabb kérdéseket vet fel
a családok anyagi és mentális tűrőképességeinek kapcsán, de ezek a kérdések, mint nagyon sok
másik, teljesen reflektálatlanok voltak a szabályozás létrehozásánál.

IV. Az iskolaőrök képzése

Utolsóként az iskolaőrök képzésének szabályait és annak rövid kritikai elemzését ismertetem.

A törvény alapján iskolaőrnek jelentkezhet az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar
állampolgár, aki nem áll rendvédelmi szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és megfelel az az iskolaőrökről szóló rendeletben24
előírt egészségügyi, pszichológiai és fizikai erőnléti alkalmassági feltételeknek. Ezt követően
egy hónapos tanfolyam keretei között pedagógiai és gyermekpszichológiai, bűnmegelőzési és

22
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 16. §
23
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 693/A. §
24
28/2020. (VII. 17.) BM rendelet az iskolaőrök képzéséről, kiegészítő képzéséről, vizsgáztatásáról, valamint a
képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékéről

7
konfliktuskezelési, valamint rendvédelmi felkészítési és gyakorlati modulokat kell teljesíteniük
és levizsgázniuk. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mennyire, milyen készségeket és
tudást lehet elsajátítani ennyi idő alatt egy ilyen kritikus feladatra, mint az iskolai erőszak
kezelése és megakadályozása. Egy pedagógus több félévet tölt fejlődéslélektan
tanulmányozásával, az iskolaőrök képzése ennek a közelébe sem ér. A kérdés azonban nem az,
hogy egy hónapnyi képzés elég-e az iskolai erőszak kezeléséhez, amihez más, alternatív
megoldási formák hatékonyabbnak bizonyultak, mint a rendvédelmi erők növelése az
iskolákban. Ilyenre példa Magyarországon a Békés Iskolák program, ami rendszerszinten kezeli
az iskolai erőszakot.25

V. Konkúzió

Az iskolaőrség áttekintése közben rengeteg olyan kérdéssel találkoztam, amivel mélyebben is

szívesen foglalkoznék, illetve amire nem tudtam kitérni a dolgozatban, mert ésszerű terjedelmi
korlátok között szerettem volna dolgozni. Ilyen kérdés például az iskolaőrség közvetetten disz-
kriminatív jellege, hiszen nem minden iskolában kerül bevezetésre, hanem önkényesen olyan
iskolákban, amik „problémásnak” lettek címkézve, ezzel a hátrányosabb szociális körülmények
között élő diákokat, a kisebbségi, de leginkább a speciális nevelési igényű gyermekeket hátrá-
nyosan megkülönböztetve a többi diáktól. Ennek ellenére mégis szeretnék konklúziót levonni
a kutatásom kapcsán. Az Egyezményben deklarált jogok számtalan ponton sérülnek még abban
az esetben is, ha egy iskolaközösségben tényleges intézkedésre nem kerül sor, mert a jogalkotó
szándéka egyértelműen a megfélemlítés és elrettentés, nem az erőszak valódi okainak felszá-
molása. Nem veszi figyelembe a gyermek legfőbb érdekét, sem a testi és lelki épségét, bizton-
ságát, egészséges fejlődéshez való jogát.

25
http://www.bekesiskolak.hu/

8
Források:

A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Törvény
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv (Utolsó letöltés: 2020.08.09.)

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400034.tv (Utolsó letöltés: 2020.08.09.)

Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes

törvénymódosításokról szóló 2020. évi LXXIV. törvény
https://www.parlament.hu/irom41/10863/10863.pdf (Utolsó letöltés: 2020.08.09.)

UN Committee on the Rights of the Child (CRC), General comment No. 1 – 24

https://tbinternet.ohchr.org/_layouts/15/treatybodyexternal/TBSearch.aspx?Lang=en&TreatyID=5&D
ocTypeID=11 (Utolsó letöltés: 2020.08.09.)

Herczog Mária szerk.: Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához. 2009.

https://unicef.hu/wp-content/uploads/2014/10/K%C3%A9zik%C3%B6nyv-a-
gyermekjogiegyezm%C3%A9ny-alkalmaz%C3%A1s%C3%A1hoz.pdf (Utolsó letöltés:
2020.08.09.)
Scott, J., Moses, M.S., Finnigan, K.S., Trujillo, T., & Jackson, D.D. (2017). Law and Order in
Schooland Society: How Discipline and Policing Policies Harm Students of Color, and What
We Can Do About It .Boulder, CO: National Education Policy Center.
https://www.academia.edu/33415268/Law_and_Order_in_School_and_Society_How_Discipline_and
_Policing_Policies_Harm_Students_of_Color_and_What_We_Can_Do_about_It (Utolsó letöltés:
2020.08.09.)

Nakamoto, J., Cerna, R., and Stern, A. High School Students’ Perceptions of Police Vary by
Student Race and Ethnicity : Findings from an analysis of the California Healthy Kids Survey,
2017/18. San Francisco https://www.wested.org/wp-content/uploads/2019/05/resource-high-
school-students-perceptions-of-police.pdf (Utolsó letöltés: 2020.08.09.)

Theriot, Matthew. (2009). School Resource Officers and the Criminalization of Student
Behavior. Journal of Criminal Justice. 37. 280-287.
https://www.researchgate.net/publication/222199181_School_Resource_Officers_and_the_Criminaliz
ation_of_Student_Behavior (Utolsó letöltés: 2020.08.09.)

9
Interjúkérdések:

1. Az iskolaőrök jogkörei az alábbiak: Gyerekek igazoltatása, rendőrség kiérkezéséig

visszatartás, dolgok elkobzása, iskola lezárása, testi kényszer, bilincs, rendőrbot, vegyieszköz
alkalmazás. Egy potenciálisan veszélyes helyzet megakadályozásának ezekkel az eszközökkel
(pl. egy gyerek nyilvános megbilincselése és ha ennek ellenáll, akkor a törvény engedélyével
akár gumibot/vegyianyag alkalmazása) milyen hosszútávú hatása lehet az érintett gyerekre és
a közösségre?

2. Az iskolaőri feladat ellátásához egy hónapos képzés elvégzése szükséges, ahol pedagógiai,
gyermekpszichológiai, büntető és büntető eljárásjogi képzést kapnak. Az egy hónap elég idő
ahhoz, hogy elsajátított tudással egy komplex, iskolában fellépő erőszakos helyzetet kezelni
tudjon?

3. A Btk. módosítása alapján 12 éves kortól lesznek a gyerekek büntethetők közfeladatot ellátó
személy elleni erőszak, és hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni
erőszak esetében. Azokban az iskolákban, ahol nagy számban tanulnak hátrányos helyzetű,
nehezebb szociális körülmények között élő gyerekek, akiknek speciális figyelemre és oktatási
módszertanra van szükségük, amit pedagógusként is külön kell tanulni, milyen
következményekkel járhat egy iskolaőr megjelenése és esetleges intézkedései?

4. A jogerősen, de nem szabadságvesztésre ítélt gyerekek után járó családtámogatás egy évre
felfüggesztésre kerül. Milyen hatása lehet ennek a megvonásnak azokra a családokra nézve,
akiket a támogatástól való elesés szociális körülményeik miatt aránytalanul negatívan érint?

10