Büntetőjog 3 Teljes Tételsor Kidolgozva

Büntetőjog 3 teljes tételsor kidolgozva
A nemzetközi jogi bűncselekmények rendszere. A népirtás és az emberiesség elleni

bűncselekmény
Tényállástan, elkövetők, egység-többség halmazat, társas bűnelkövetési

alakzatok, - átnézni
XIII. FEJEZET
AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Népirtás
142. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges
megsemmisítése céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait
pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberiesség elleni bűncselekmény

143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
a) emberölést követ el,
b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt
vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c) a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti,
d) emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet,
e) mást személyi szabadságától megfoszt, vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn,
f) mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására
vagy magzatelhajtásra kényszerít,
g) másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
h) politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján
meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz tartozása miatt alapvető
jogaitól megfoszt,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak
minősül minden olyan magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt
cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet
politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében.
+ Órai jegyzet
2. Az emberölés alapesete és a Kúria vonatkozó jogértelmezése

AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A 2012. évi Btk. a Különös Részben a korábbinál több, azonban kisebb terjedelmű fejezetet
alakított ki, abból a megfontolásból, hogy az egy fejezet alá tartozó bűncselekmények a védett
jogtárgy lapján szorosabb kapcsolatban álljanak.
Ez a fejezet azokat a bűncselekményeket foglalja magában, amelyek kizárólagos jogi tárgya
az emberi élet, illetve az ember testi épsége vagy egészsége. A fejezet az alábbi
bűncselekményeket tartalmazza:
– emberölés (160. §),
– erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
– öngyilkosságban közreműködés (162. §),
– magzatelhajtás (163. §),
– testi sértés (164. §),
– foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (165. §),
– segítségnyújtás elmulasztása (166. §),
– gondozási kötelezettség elmulasztása (167. §).
6. Az összbűnözést illetően az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

jelentőségét nem számszerűségük, hanem a közvélemény megítélésében megmutatkozó
kiemelkedő súlyuk határozza meg.
Emberölés
160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az
emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt,
illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során,
továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására
vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy
akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot
elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló
jellegű bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés
(161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban
minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő
esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés,
320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
A bűncselekmény jogi tárgya : az emberi élet, a szó biológiai és fiziológiai értelmében.
Büntetőjogi értelemben az emberi életről, mint embertől származó, az anyaméhből kivált lény
létéről beszélünk.
Emberölésen csak más személy életének megsemmisítését lehet érteni. Emberölést csak
jogellenes cselekmény képezhet.
A bűncselekmény passzív alanya: az élő ember. A büntető-jogtudományban az élet

kezdőpontjaként két eltérő álláspont alakult ki. Az egyik szerint a magzat akkor válik emberré,
ha teljes egészében elhagyta az anya testét. A másik, a magyar irodalomban hosszú ideje
uralkodó álláspont szerint a magzat attól az időponttól tekinthető embernek, amikor az anya
testétől történő elszakadási folyamat megindul, vagyis a szülés kezdetét jelentő toló fájdalmak
megindulásától.
A büntetőjog az emberi életet a halál beállásának időpontjáig védelmezi. Orvosi szempontból

megkülönböztethető az ún. klinikai és a biológiai halál fogalma. Az utóbbi akkor áll be,
amikor a szívműködés, a keringés és a lélegzés megszűnéséhez – azaz a klinikai halál
beálltához – csatlakozik az agyműködés, a központi idegrendszer teljes megszűnése és a
szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A büntetőjog az embert a biológiai halál
beállásának pillanatáig védelmezi.
Ha a passzív alany – a sértett – gyermekkorú személy, az ellene elkövetett ölési cselekmény a

társadalom fokozott felháborodását és elítélését váltja ki.
Az emberölés elkövetési magatartása az eredményre, a más ember halálának előidézésére
utal. Ez megvalósulhat mind tevéssel, mind mulasztással. Tényállásszerű ölési magatartáson
olyan tevékenységet és/vagy mulasztást értünk, amely az általános élettapasztalat szerint
alkalmas a törvényi tényállásban meghatározott eredmény: a halál előidézésére. Az aktív
elkövetési magatartás a tényállásszerű ölési cselekmények esetében tipikusnak mondható, a
mulasztás útján történő elkövetés tipikusnak a gondatlan emberölés vonatkozásában
tekinthető, de nem kizárt a szándékos esetekben sem. Mulasztás akkor róható fel az
elkövetőnek, ha kötelezve volt olyan aktív magatartás kifejtésére, amelynek megtétele
megakadályozta volna a halálos eredmény beálltát, feltéve, hogy erre reális lehetősége volt.
Az emberölés véghezvihető mind az elkövető fizikai ereje segítségével, mind pedig ölésre
alkalmas eszközök igénybevételével. Eszközként felhasználható a beszámíthatatlan, a
tévedésben levő személy (a közvetett tettesség esetei), továbbá állat, természeti erő stb.
Az emberölés elkövetése pszichikai úton is lehetséges. Idetartozik gyermeknek vagy
beszámíthatatlan személynek öngyilkosságra való rábeszélése vagy más személy megölésére
rábeszélése, feltéve, ha a rábeszélés eredményes volt.
Az alaptényállás keretében a minősítés szempontjából a használt eszköznek általában nincs
jelentősége. Az eszköz jellege és felhasználási módja azonban alapot adhat következtetés
levonására a bűnösséget illetően, amelynek gyakorlati jelentősége az emberölés kísérletének
elbírálásánál jelentkezik. A szándékos emberölés alaptényállásának keretében az emberölés
módjának sincs jelentősége a minősítésre.
Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés tekintetében kiemelendő: a kriminológiai

tapasztalatok szerint e sajátos bűncselekménytípus elkövetési magatartása általában a szülés
alatt vagy közvetlenül a szülés után megy végbe.
Az emberölés eredmény-bűncselekmény, amelyet az jellemez, hogy a törvényi tényállás

nemcsak a jogellenes magatartást, hanem az ennek következtében beálló eredményt is a
bűncselekmény szükséges elemének tekinti. Az emberölésnek a törvényi tényállás által
meghatározott eredménye: a passzív alany – a sértett – halála. Minthogy az emberölés
eredmény-bűncselekmény, a büntetőjogi felelősség tárgyi (objektív) alapja az elkövető
magatartása és az eredmény között fennálló okozati kapcsolat.
Az okozati kapcsolat közeli vagy távoli jellege a bűncselekmény minősítése szempontjából
közömbös, szerepe lehet azonban a büntetés kiszabásánál. Mulasztással elkövetett emberölés
esetén okozatosságról nem beszélhetünk. Az elkövető büntetőjogi felelősségét az alapozza
meg, hogy nem vett részt a tőle függetlenül megindult okfolyamat elhárításában, amely a
halálhoz vezetett, noha erre köteles és képes volt, és az elhárítás reális lehetősége is fennállt.
4. Az emberölés befejezett, ha a törvényi tényállásban meghatározott eredmény: a sértett

halála bekövetkezett. Az emberölés kísérlete valósul meg, ha a szándékosan véghezvitt ölési
magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, illetőleg a halál egyéb okból elmaradt.
4.1. Az emberölés kísérlete relatív fogalom . Az, hogy a vizsgált magatartás a bűncselekmény
megkezdésének számít-e, csak a törvényi tényállás és az elkövető konkrét ölési
cselekményének összevetése alapján dönthető el. A konkrét ölési magatartás folyamatában el
kell határolni azokat az aktusokat, amelyek még előkészületet képeznek, azoktól az
aktusoktól, amelyek már az ölési cselekmény végrehajtásának a területére tartoznak. A döntő
az, hogy az előkészület még nem indítja meg azt az okfolyamatot, amely a halálos eredmény
beállásához vezethet.
Gyakorlati nehézségekkel jár a szándék tartalmának megállapítása az emberölés kísérletének

külső képét felvevő cselekményeknél. A Kúria 3/2013. Büntető jogegységi határozata:
A leggyakrabban értékelt objektív tényezők:

– a használt eszköz ölésre alkalmassága;
– az elkövetés körülményei, módja (a bántalmazás mérve, irányítottsága, az erőkifejtés stb.);
– a sérülés helye, jellege (életfontosságú szervek veszélyeztetettsége);
– az ölési szándékra utaló kijelentés, illetve a kijelentés komolyságára utaló körülmények;
– az elkövetőnek a cselekmény befejezése után tanúsított magatartása.
A leggyakrabban értékelt szubjektív tényezők közül kiemelhetők a különböző motívumok, az

ellenséges, haragos viszony, a féltékenység, az egyéb indulat stb.
A szándékos emberölés kísérlete és a testi sértés elhatárolását illetően elvileg azt kell
kiemelni, hogy ha az adott magatartás az alkalmazott eszközre, a sérülés helyére, minőségére,
az elkövetés módjára tekintettel általában alkalmas a halálos eredmény előidézésére, bár a
halálos eredmény valamely oknál fogva nem következett be, a magatartás ölési jellege alapján
szándékosság esetén az emberölés kísérlete valósul meg.
A joggyakorlatban időnként nehézséget okoz az ún. alkalmatlan kísérlet megállapítása,

melynek típusai az alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan tárgyon, illetve alkalmatlan módon
történő elkövetés.
A szándékos emberölés kísérletének jogi megítélése szempontjából jelentősége van az

önkéntes elállásnak, illetve az önkéntes eredményelhárításnak. Önkéntes elállás csak az ún.
nem teljes, befejezetlen kísérlet esetén lehetséges. Ez esetben az elkövető még nem valósította
meg teljesen és maradéktalanul a tényállásszerű ölési magatartást, így még lehetősége van a
cselekmény továbbvitelétől elállni.
Befejezett ölési kísérlet esetén a kísérlettől való elállás fogalmilag kizárt és csupán az
eredmény önkéntes elhárítása biztosíthat büntetlenséget az elkövetőnek. A kísérlet akkor
befejezett, ha a tettes mindent megtett az általa szándékolt eredmény bekövetkezése
érdekében és magatartása objektíve is alkalmas a célzott eredmény elérésére.
Továbbá: az eredmény önkéntes elhárítása csak abban az esetben állapítható meg, ha az
elkövetőnek az eredmény elhárítására irányuló céltudatos cselekménye szükségszerűen
akadályozta meg az eredmény bekövetkezését. Ha az elkövető magatartása csak megindítója
volt egy olyan folyamatnak, amelyben véletlen tényezők közrehatásától függött az eredmény
bekövetkezése vagy elmaradása, önkéntes eredmény-elhárításról nem beszélhetünk.
A szándékos emberölés bűntettének alanya bárki lehet (általános alany). A Btk. 160. § (1)–
(2) bekezdése szerinti emberölés elkövetője abban az esetben is büntethető, ha a
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor
rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Az alany tettesi cselekménye lehet közvetlen és közvetett. A szándékos emberölés közvetlen
tettese az, aki a tényállásszerű ölési magatartást saját testi erejével, illetve természeti, állati
vagy mechanikus erők felhasználásával, azaz valamilyen eszközzel követi el. Közvetett
tettességről viszont akkor van szó, amikor az elkövető a bűncselekmény elkövetésére
eszközként beszámíthatatlan vagy büntethetőséget kizáró ok fennforgása miatt büntetőjogilag
felelősségre nem vonható személyt használ fel. Társtettességben elkövetett emberölés
állapítható meg, ha két vagy több személy, egymás tevékenységéről tudva úgy oltja ki a sértett
életét, hogy valamilyen tényállásszerű magatartást tanúsítanak.
A felbujtásra vonatkozó általános tételek alapján szándékos emberölésre való felbujtás miatt
felelős az a személy, aki olyan személyt bír rá emberölésre, akinél a felbujtó fellépéséig fel
sem merült az emberölés elkövetésének a szándéka. Következésképpen a felbujtás akkor
állapítható meg, ha az ölési szándék a felbujtó magatartásának hatására alakul ki a tettesben.
Emellett a felbujtásnak konkrétnek kell lennie. Törvényi feltétel, hogy a felbujtott személy az
emberölést legalábbis megkísérelje. Ennek hiányában az elkövető felelőssége nem felbujtás
miatt, hanem előkészületi cselekmény miatt áll be.
Az emberöléshez nyújtott segítő tevékenység bűnsegélynek minősül. Feltétele, hogy a

bűnsegéd vagy fizikai, vagy pszichikai segítséget nyújtson, ezt szándékosan tegye és
tevékenysége ne legyen tényállásszerű.
Mind a felbujtás, mind a bűnsegély tekintetében követelmény, hogy a részesi magatartások

álljanak okozati kapcsolatban az elkövetett bűncselekménnyel. A felbujtás és a pszichikai
bűnsegély vonatkozásában az okozati kapcsolatnak bizonyos elemei az elkövető tudatához
kapcsolódnak, azon keresztül érvényesülnek (az ún. alanyi okozatosság esetei).
Az emberölés bűntette csak szándékosan követhető el. Megvalósulhat egyenes szándékkal

(dolus directus) és eshetőleges szándékkal (dolus eventualis).
Egyenes szándékkal (dolus directus) követi el az emberölést, aki magatartásának

következményét, az általa megölni kívánt személy halálát előre látja és kívánja. Eshetőleges
szándékkal (dolus eventualis) cselekszik, aki magatartásának következményét, a sértett
halálát előre látja ugyan, s bár ezt a következményt kifejezetten nem kívánja, de belenyugszik
bekövetkezésének lehetőségébe.
A szándékos elkövetés mindkét formájánál a tudati elem – a sértett halálának előrelátása –
azonos szándékos elkövetés két formájánál az akarati, érzelmi elemek eltérően jelentkeznek.
Egyenes szándék esetében az elkövető magatartásának általa előre látott következményét
kívánja és kifejezetten a halálos következmény elérése érdekében céltudatosan cselekszik.
Az eredmény beállásába való belenyugvás azt jelenti, hogy a sértett halála az elkövető
számára vagy teljesen közömbös, vagy nemkívánatos.
Az ítélkezési tapasztalatok szerint az élet elleni bűncselekményeket – az esetek jelentős

részében – alkoholos befolyásoltság által felfokozott indulat hatása alatt követik el.
A leggyakrabban értékelt szubjektív tényezők közül kiemelhetők a különböző motívumok, az

ellenséges, haragos viszony, a féltékenység, az egyéb indulat stb.
Az újszülött sérelmére elkövetett szándékos ölési cselekmény tekintetében kiemelendő: a

szülő nő sajátos testi-lelki állapota önmagában nem teszi lehetetlenné az ölési szándék
kialakulásának normális pszichikai menetét.
A szándékos ölési cselekmények tekintetében a tévedés elbírálása sajátos problémákat vet fel.
Az emberölés tárgyi oldalához tartozó valamely tényről való téves tudat kizárja az ebből
eredő következményekért való felelősséget (ténybeli tévedés). A ténybeli tévedés közömbös,
ha a célba vett és a tévedés folytán megsértett jogtárgyak egyenlő értékűek. Nincs kihatással a
büntetőjogi megítélésre, ha az elkövető tévedés folytán más személyt öl meg, mint akit meg
akar ölni (error in persona).
Az okozati kapcsolatban való tévedés sajátos esete az ún. elvétés (aberratio ictus), amikor is
az elkövető által szándékolt eredmény nem a célba vett, hanem harmadik személyen áll be
3. Az emberölés minősített esetei és a Kúria vonatkozó jogértelmezése
A szándékos emberölés minősített eseteit a Btk. 160. § (2) bekezdése tartalmazza.
a) Az előre kitervelt elkövetés, mint minősítő körülmény a szándékosság tartalmi

vonatkozásaival van összefüggésben. Az előre kiterveltség az elkövetőben végbemenő
pszichikai folyamat, amely felöleli az ölési szándék kialakulását, annak megerősödését és a
végrehajtás körülményeinek kitervelését.
Az előre kitervelt emberölés megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha kétséget kizárólag
megállapítható az egyenes szándék (dolus directus).
Az előre kiterveltség általában megkívánja, hogy nemcsak az ölési szándék kialakulását,
hanem a végrehajtás módját is az előre kiterveltség jellemezte.
b) Statisztikailag igazolható, hogy az emberölések számottevő részét nyereségvágyból követik

el. Többek között ez a körülmény indokolja, hogy a törvény ezt az esetcsoportot kiemeli az
aljas célból elkövetett cselekmények közül és önálló minősített eset rangjára helyezi.
A nyereségvágy fogalma – ideértve a nyerészkedési célt is – bármely jellegű anyagi haszonra

törekvést fejezi ki. Ebben a vonatkozásban az anyagi haszon lehet pénz, dolog, vagyoni jog.
Az emberölés akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen anyagi előny
megszerzésére irányul.
A nyereségvágyból elkövetett emberölés tipikus esete továbbá a rablási céllal elkövetett
emberölés.
E minősített eset megállapításának feltétele, hogy az elkövető szándéka már az ölési

cselekmény megkezdése előtt az idegen dolog megszerzésére, illetve vagyoni haszon
megszerzésére irányuljon, ez motiválja az elkövető szándékát.
Hangsúlyozandó, a nyereségvágyból elkövetés esetén az alanyi oldalt az elkövetés indokának
és céljának összefonódása jellemzi. A nyereségvágy a célzatot és az indító okot is magában
Downloaded by Zsolt Mikula (mikula.zsolterik@gmail.com)
lOMoARcPSD|22269050
foglalja. Miután azonban a hangsúly az indító okon van, a cselekmény nem kifejezetten
célzatos jellegű, ezért eshetőleges szándékkal is megvalósítható.
c) A nyereségvágy mellett minősítő körülmény az „aljas indokból vagy célból” történő
emberölés.
Azt, hogy mi tekinthető aljas indoknak vagy célnak, a törvény nem határozza meg. Az indok,
illetve a cél aljasságát mindig az uralkodó erkölcsi felfogással összhangban kell értékelni.
E minősítő körülmény fogalma alá vonja az ítélkezési gyakorlat a bosszúból, a
féltékenységből, a különböző szexuális indítékból, illetőleg más bűncselekmény elkövetése
vagy más bűncselekmény felfedezésének meghiúsítása végett elkövetett emberölést,
amennyiben az ügy körülményei a motívum vagy a cél aljasságát egyéb vonatkozásokban is
megerősítik. A bosszú, mint indíték sem tekinthető feltétlenül aljas indoknak. Okaitól függ,
hogy mely esetben lehet minősítő körülmény.
Más bűncselekmény elkövetése, illetőleg más bűncselekmény felfedezésének meghiúsítása
végett elkövetett emberölés erkölcsi és társadalmi megítélése egyértelmű, az ilyen típusú
eszközcselekményként alkalmazott emberölés mindig aljas indítékú, illetőleg célú (BJD
8883).
Az alanyi oldal tekintetében kiemelendő az indok és a cél megkülönböztetésének jelentősége.
Az aljas indokból elkövetés – éppen úgy, mint a nyereségvágyból történő elkövetés –
eshetőleges szándékkal is megvalósítható, célzatos elkövetésének azonban az egyenes
szándék az előfeltétele (3/2013. Büntető jogegységi határozat).
d) A különös kegyetlenség, mint minősítő körülmény megállapításánál az elkövetési mód
etikai értékelésének van meghatározó jelentősége.
Különös kegyetlenséggel elkövetettként akkor minősül az emberölés, ha a cselekmény
végrehajtása az élet kioltásával rendszerint velejáró kegyetlenséget meghaladó, rendkívüli
embertelenséggel történik, vagy a cselekmény a sértettnek olyan testi szenvedést, illetve lelki
gyötrelmet okoz, amely az ember életének kioltásával általában együtt járó szenvedést,
gyötrelmet lényegesen meghaladja.
A második bekezdés e) pontja szerint minősülő tényállás jogi arculata kettős: egyrészt az
emberi élet védelmét, másrészt pedig a hivatalos személy [Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont],
illetve közfeladatot ellátó személy, vagy e személyek támogatására, védelmére kelt személy
fokozottabb büntetőjogi védelmét célozza.
A második bekezdés e) pontja szerint minősülő tényállás passzív alanyai :
– a hivatalos személy
– a közfeladatot ellátó személy
– az e személyek támogatására vagy védelmére kelt személy.
A hivatalos személy elleni elkövetés tulajdonképpen két fordulatot takar. Az első fordulat
szerint a minősítés alapjául az a körülmény szolgál, hogy a hivatalos személy sérelmére az
emberölést a sértett hivatalos eljárása alatt követik el.
A második fordulat esetén a törvény értékeli a cselekmény motívumát is. Az ölési szándék
indítéka lehet valóságos vagy vélt sérelem, ami a sértett hivatalos eljárásával függ össze vagy
abból következik.
A bűnösséget a szándékosság jellemzi, a cselekmény megvalósulhat eshetőleges szándékkal
is. A bűnösség tartalmi elemei közé tartozik annak tudata, hogy a sértett hivatalos személy. Az
nem feltétel, hogy az elkövető tisztában legyen a hivatalos személy jogi meghatározásával.
Több ember sérelmére elkövetettnek akkor minősül az emberölés, ha az elkövető kettő vagy
több személyt öl meg, illetve megölésüket megkísérli.
A minősített eset megállapításának feltételei:
– az egységbe foglalt ölési cselekmények szándékosak legyenek,
– azonos tényállásba ütközzenek,
– elbírálásuk egy eljárásban történjék.
Ez akkor lehetséges, ha még egyik miatt sem hoztak jogerős ítéletet.
E minősítő körülményt csak a szándékos emberölés alapesete vonatkozásában lehet
alkalmazni.
Sajátosan alakulnak e minősítő körülmény vonatkozásában a befejezettség és a kísérlet
szabályai. Összefoglalt tényállás esetén ugyanis a kísérlet akkor jön létre, amikor valamely –
egyébként önálló bűncselekményt is képező – tényállási elem megvalósul. A bűncselekmény
viszont befejezett akkor, ha az elkövető cselekménye a bűncselekmény valamennyi tényállási
elemét megvalósítja.
g) A több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés megállapításának feltétele, hogy az
elkövető egy (vagy több) konkrét sértetten kívül legalább kettő vagy ezt meghaladó számú
személy életét is veszélyeztesse anélkül, hogy szándéka ezek megölésére irányulna. Az
elkövető szándéka tehát meghatározott ember(ek) megölésére irányul, de tudata átfogja annak
a lehetőségét is, hogy cselekményével több ember életét veszélyezteti. E minősített esetnél az
elkövetés másokat is érintő veszélyeztető módja alapozza meg a súlyosabb felelősséget.
h) Az elkövető fokozott társadalomra veszélyességét tükrözi az emberölésnek különös
visszaesőként történő elkövetése. Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal
ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.
Az egyazon törvényszakaszban szereplő szándékos bűncselekmények a különös visszaesést
tekintve „ugyanolyanok”, következésképpen különös visszaesőként elkövetettként minősülhet
az emberölés, ha az elkövetőt korábban az emberölés Btk. 160. §-ának (5) bekezdésében
meghatározott alapeset, vagy emberölés előkészületének bűntette miatt ítélték végrehajtandó
szabadságvesztésre (3/2013. Büntető jogegységi határozat)
i) A gyermekek hatékonyabb büntetőjogi védelme érdekében a törvény súlyosabban bünteti az
elkövetőt, ha tizennegyedik életévét be nem töltött személyt öl meg.
j) Az emberölés súlyosabban minősül védekezésre képtelen személy sérelmére történő
elkövetés esetén. Védekezésre képtelenség tehát azt jelenti, hogy az egyébként
akaratnyilvánításra képes sértett – a passzív alany – valamilyen oknál fogva az adott
helyzetben képtelen arra, hogy fizikai ellenállást, elhárító tevékenységet fejtsen ki. Ez az
állapot származhat a sértett fizikai adottságaiból, testi fogyatékosságából (pl. nyomorék),
súlyos betegségéből, saját magatartásából vagy mások cselekményéből (pl. mások előzőleg
megkötözték, leütötték, elkábították).
k) Az emberölés minősített esete valósul meg abban az esetben is, ha a bűncselekmény
elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére követik el.
A végrehajtáshoz szükséges vagy azt könnyítő feltételek fogalmán minden olyan cselekmény
értendő, amely megteremti a lehetőséget az emberölés későbbi véghezvitelére.
Az emberölés elkövetésére való felhívás, ajánlkozás vagy vállalkozás a bűntársak keresését,
kiválasztását jelenti, amelyet követhet a megállapodás létrejötte.
A gondatlan emberölés tényállása csak az alanyi oldal tekintetében tér el a szándékos ölési
cselekmények tényállásától. Megvalósítható tudatos gondatlanságból vagy hanyag
gondatlanságból.
A tudatos gondatlan (luxuria) emberölés a bírói gyakorlatban ritkán fordul elő.
Sokkal gyakoribb eset a hanyagságból (negligentia) elkövetett gondatlan emberölés.
Hanyagságból (negligentia) követi el a gondatlan emberölést az, akinek az adott körülmények
alapján előre kellett volna látnia a sértett halálát és az előrelátásra a szubjektív lehetősége fenn
is állott, de az objektíve szükséges és szubjektíve lehetséges előrelátást felróhatóan
elmulasztotta.
Az emberölés 160. § (5) bekezdése szerinti, öngyilkosságra rábírással megvalósuló
alapesete
A Btk. 160. § (1) bekezdése szerint az emberölést az valósítja meg, aki mást megöl, azaz az
öngyilkosság, illetve kísérlete nem esik a büntetőjogi elbírálás körébe.
A passzív alany – tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen
személy.
Az elkövetési magatartás az öngyilkosságra rábírás. Sui generis felbujtásszerű cselekményről
lévén szó, értelmezésénél a felbujtás ismérvei irányadóak.
A bűncselekmény tettese bárki lehet, kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövető
tudatának ki kell terjednie arra, hogy gyermekkorú vagy akaratnyilvánításra képtelen személy
az ő rábíró magatartása, pszichikai ráhatása folytán követ el öngyilkosságot.
4. Az erős felindulásban elkövetett emberölés, az öngyilkosságban közreműködés, a
magzatelhajtás
Erős felindulásban elkövetett emberölés
161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett
miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
lOMoARcPSD|22269050
Az erős felindulásban elkövetett emberölés a szándékos emberölés privilegizált – enyhébben
büntetendő – esete. A törvényi tényállás tárgyi oldala megegyezik a 160. § (1) bekezdésében
foglalt bűncselekménnyel.
A törvényi tényállásban szereplő erős felindulás jellegét tekintve a pszichikai folyamatok
sajátos megnyilvánulása, lényege a fiziológiai vagy patológiás eredetű indulat, érzelmi
fellobbanás (affektus).
Az elkövető szándékának kialakítását eredményező pszichikai folyamatban hiányoznak a
megfontolás, a meggondolás ismérvei, az indulat hatására az elkövető elveszíti az önkontrollt
és tevékenysége ezáltal ellenőrizhetetlenné válik.
Az affektus meghatározott foka mindig tudatszűkítő hatással jár.
A pszichológia az affektusok fajtáinál különbséget tesz a pathológiás (kóros) és a fiziológiás
(élettani) affektus között.
A patológiás indulatra az a jellemző, hogy az egyén kóros elmeállapotára vagy pszichés
állapotára tekintettel a felindulás a kiváltó oknak minőségében, intenzitásában vagy
időtartamában nem felel meg és a tudat elborulásához vezet.
Az erős felindulásban elkövetett emberölés megítélése szempontjából azonban nem a
patológiás, hanem az esetek többségében a fiziológiás affektusnak van jelentősége. Ilyen
esetben az indulat ép lélektani alapon alakul ki, amikor valamilyen külső, pszichés behatás
folytán az érzelmek rövid idő alatt olyan mértékben uralkodnak el az egyénen, hogy az akarat
elhatározási folyamat időbelileg jelentősen lerövidül. Az erős felindulás hatására az elkövető
belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ebben az állapotban a meggondolás a
megfontolás szokásos kialakulása lehetetlenné válik (BJD 1047).
A jogalkotó azzal, hogy privilegizált tényállásban rögzítette az erős felindulásban elkövetett
emberölést, a büntetési tételben kifejezésre juttatta azt az értékelést, amellyel a korlátozott
beszámítást figyelembe vette. Ezért ezen a címen a tényállás keretei között általában nem
lehet helye a büntetés korlátlan enyhítésének. Annak a megítélése, hogy az elkövető
tudatzavara kóros jellegű-e, olyan különleges szakismeretet igénylő kérdés, amelyben való
állásfoglalás az elmeorvos-szakértő feladatkörébe tartozik. Az erős felindulás, a fiziológiás
tudatzavar fennállta és foka azonban nem elmeorvos-szakértői, hanem a bíróság által
eldöntendő tény és jogkérdés, amelyet az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján
kell megítélni.
A törvényi tényállásban értékelt erős felindulásnak méltányolható okból kell származnia.
Ez azt jelenti, hogy az indulatnak a) az elkövetőn kívül álló ok hatásaként kell előállnia, és b)
erkölcsileg menthetőnek kell lennie. a) Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy az
elkövetőn elhatalmasodó indulatot valamilyen külső oknak kell kiváltania.
lOMoARcPSD|22269050
A bírói gyakorlat ugyancsak következetesen alkalmazza azt a tételt is, hogy aki saját magát
hozza ittas állapotba, és ittassága szolgál alapul az erős felinduláshoz, a felelősségének
csökkentése érdekében nem hivatkozhat erre a körülményre (BJD 2965).
Az ítélkezési gyakorlat hangsúlyozza: az erős felindulás fennállását és fokát az elkövető
konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni. A felindulást kiváltó ok megítélésénél
pedig nemcsak a cselekmény elkövetését közvetlenül megelőző eseményeknek, hanem az
összes körülményeknek kölcsönhatásukban és folyamatosságukban való elemzése ad
eligazítást. A külső ok az esetek többségében a sértett magatartásában gyökerezik, de más
körülményekben is állhat. Azok az érzelmi momentumok pedig, amelyek az erős felindulást
kiváltják, a legkülönbözőbbek lehetnek: harag, félelem, ijedtség, sértettség, felháborodás stb.
(BJD 1047).
Az erős felindulásban elkövetett emberölés rendszerint az ellen irányul, aki az erős felindulást
kiváltotta. A tényállás megvalósításának azonban nem feltétele, hogy a sértett okozza az erős
felindulást. Ha az erős felindulás létrejött, közömbös, hogy az ölési cselekmény az azt kiváltó
személy vagy más személy ellen irányul (BJD 1049).
b) A törvény szerint az erős felindulásnak méltányolható okból kell származnia. Az ok
méltányolható jellege pedig az objektív indokoltságon felül erkölcsi, emberi menthetőséget is
feltételez.
Az elkövető erős felindulásának egyik leggyakoribb kiváltó oka a sértett provokatív
magatartása, amely az elkövető vagy hozzátartozója ellen irányuló jogellenes cselekményben
– bántalmazásban vagy sértegetésben – nyilvánul meg.
A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló
viszonynak, érzelmi kapcsolatnak.
Szándékos ölési cselekményt kiválthat olyan erős indulat is, amelyet a sértett részéről nem
szándékos vagy kihívó, hanem gondatlanságban megnyilvánuló magatartás idézett elő. A
sértett nem jogellenes magatartása is alkalmas lehet az elkövető méltányolható okból
keletkezett felindultságának a kiváltására. Ennél az elkövető és a sértett között fennálló
életviszonyoknak, érzelmi kapcsolatoknak van meghatározó jelentősége.
Az erős felindulásban elkövetett emberölési cselekmények jelentős számát azok a
magatartások alkotják, amelyeket a féltékenység vagy a szerelemféltés motivál.
Az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés tényállásának törvényileg kiemelt
ismérve szerint a cselekmény végrehajtásának rögtönösnek kell lenni. A bűncselekmény
végrehajtásának rögtönössége viszonylagos fogalom: ahhoz a pszichikus állapothoz tapad,
amelyben az erős felindulás kialakult. Közelebbről azt jelenti, hogy általában a felindulást
követő viszonylag rövid időn belül kell az élet kioltását eredményező cselekményt
végrehajtani. Az indulati állapot lehet ugyan viszonylag hosszabb, de napokat vagy heteket
semmiképpen nem jelenthet.
Az erős felindulásban elkövetett emberölés eredménybűncselekmény, így az eredmény
elmaradása esetén – amennyiben az elkövető az ölési cselekményt megkezdte –, a kísérlet
szabályai az irányadóak. A bűntett előkészülete fogalmilag kizárt.
lOMoARcPSD|22269050
Az erős felindulásban elkövetett emberölést jellemző rögtönös szándék, illetve a felindulás
méltányolhatósága önmagában nem zárja ki a több elkövető részvételét, de a gyakorlatban ezt
rendkívül szűk körre korlátozza. Társtettesség esetén ugyanis valamennyi tettesnél fenn kell
állnia a méltányolható okból származó erős felindulásnak.
Halmazati és elhatárolási kérdések
Az erős felindulásban elkövetett emberölés halmazatban állhat bármely más
bűncselekménnyel, így a 160. § bármely bekezdésében meghatározottal is. Több embernek
erős felindulásban történő megölése értelemszerűen halmazatot képez.
Öngyilkosságban közreműködés
162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha
az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az
öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő
A modern büntetőjogi felfogás az öngyilkosságot részben elvi, részben gyakorlati
megfontolásokból nem tekinti bűncselekménynek. Erkölcsileg elvetendőnek és társadalmilag
károsnak tekinti viszont azoknak a magatartását, akik az öngyilkost tettére rábeszélik, akaratát
erre irányítják, illetőleg az öngyilkossághoz segítséget nyújtanak. Miután azonban az
alapcselekmény
– az öngyilkosság – nem büntetendő, a közreműködés tilalma csak sui generis tényállás
megalkotása útján lehetséges.
1. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet.
A bűncselekmény passzív alanya – sértettje – lehet bárki, korra, nemre, egészségi állapotra
tekintet nélkül. A cselekmény jogi értékelése (minősítése) azonban a passzív alanytól és az
elkövető életkorától függően eltérően alakulhat.
2. Az elkövetési magatartá s kétirányú. Egyrészt másnak öngyilkosságra történő rábírása,
másrészt pedig az öngyilkossághoz történő segítségnyújtás.
A tényállás alkalmazásának objektív büntethetőségi feltétele, hogy az öngyilkosságot
elkövették vagy legalábbis megkísérelték. E feltétel kiemelése nélkül ugyanis alaptalan
feljelentésekre, zsarolásra és más nemkívánatos következményekre kerülhet sor. De az
következik abból a körülményből is, hogy sui generis delictum rangjára emelt quasi
részességről van szó, amelynek járulékos jellegére tekintettel befejezett vagy legalábbis
megkísérelt alapcselekménynek kell fennforognia.
Rábíráson a tényállás alkalmazásában tényleges felbujtói tevékenységet kell érteni. A
rábírásnak tehát az öngyilkossággal, illetve kísérletével okozati kapcsolatban kell állnia.
lOMoARcPSD|22269050
Az elkövető felelőssége szempontjából jelentősége van a passzív alany személyének és az
elkövető életkorának.
Ha a rábíró tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt
vesz rá az öngyilkosság elkövetésére: az elkövető életkorától függetlenül nem
öngyilkosságban közreműködés, hanem a Btk. 160. § (5) bekezdésébe ütköző emberölés miatt
felel.
Ha az elkövető a tizennyolcadik életévét már betöltötte és az általa öngyilkosságra rábírt
akaratnyilvánításra (legalább korlátozottan) képes passzív alany a tizennegyedik életévét
betöltötte, de tizennyolcadik életévét még nem, a Btk. 162. §-ának (2) bekezdése szerinti
minősített eset valósul meg.
Az öngyilkossághoz való segítségnyújtás esetén nemcsak a 14. életévét betöltött és 18.
életévét be nem töltött személy öngyilkosságában, hanem a 14. életévét be nem töltött
személy öngyilkosságában való ilyen közreműködéssel is a Btk. 162. §-ának (2)
bekezdésében megállapított minősített esetet valósítja meg a 18. életévét betöltött elkövető,
minthogy az emberölés Btk. 160. § (5) bekezdésében írt törvényi tényállásában elkövetési
magatartásként az öngyilkossághoz segítségnyújtás nem szerepel.
Ha az elkövető a rábíró magatartáson felül még segítséget is nyújt az öngyilkosság
véghezvitelében:
a rábírással elkövetett közreműködést kell megállapítani, amely mint súlyosabb elkövetési
alakzat magába olvasztja a segítő tevékenységet.
Alapvető feltétel, hogy mind a rábírásnak, mind a segítő tevékenységnek okozati kapcsolatban
kell állnia az öngyilkosság, illetőleg annak kísérlete véghezvitelével.
A bűncselekmény alanya bárki lehet az öngyilkos kivételével.
minősített esetet csak a 18. életévét betöltött személy követheti el. A bűncselekmény
megvalósítható társtettességben is. A tényállás sui generis jellegére tekintettel elvileg helye
van a felbujtás és a bűnsegély megállapításának is.
4. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Ez következik egyébként a két részesi
alakzat fogalmából is.
A szándékosság mindkét alakzata szóba jöhet, azonban az egyenes szándék a tipikus. Mind a
rábíró, mind a segítő magatartás lehet célzatos is, azonban a célzat nem tényállási elem.
Magzatelhajtás
163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a) üzletszerűen,
b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy
lOMoARcPSD|22269050
c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás
az állapotos nő halálát okozza.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő
A törvényi rendelkezés alapján megkülönböztethetők a magzatelhajtás alapesetei attól
függően, hogy az elkövető az állapotos nő vagy harmadik személy, illetve a bűntettnek az
elkövetés módjára, alanyára és következményeire tekintettel szabályozott minősített esetei.
1. A magzatelhajtás fogalmilag: az emberi magzat jogellenes megsemmisítése.
Jogi tárgya a méhmagzat és az állapotos nő egészsége, testi épsége.
embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejezése után a terhesség
tizenkettedik hetéig, magzat: a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség tizenkettedik
hetétől. A magzat, illetve méhmagzat mint jogi kategória felöleli mind az embrió, mind a
magzat fogalmát. A terminológiától függetlenül hangsúlyozandó, hogy – mint az AB több
határozatban kifejtette – a magzat jogilag nem ember, nem jogalany.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a terhes nő méhmagzata. Csak élő méhmagzat ellen
követhető el a bűncselekmény, holt magzat elhajtása – még ha nem is orvos eszközli – nem
vonható a tényállás körébe.
Jogellenességet kizáró körülmények: a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX.
törvény lehetőséget nyújt a terhesség művi megszakítására. A törvény kimondja, hogy a
terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan
veszélyeztető ok indokolja,
b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban
szenved,
c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
A fentiekben foglalt feltételek esetén a terhesség 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
Végül a terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén
A bűncselekmény elkövetési magatartása az (1) bekezdés szerint: más magzatának elhajtása,
a (4) bekezdés szerint: saját magzat elhajtása vagy elhajtatása.
Magzatelhajtás egyaránt elkövethető tevőleges magatartással és mulasztással; az utóbbi a
gyakorlatban rendkívül ritka, de lehetőségét kizárni elvileg nem lehet.
A törvényi tényállás szempontjából az elkövetési módnak és eszköznek nincs jelentősége.
lOMoARcPSD|22269050
3. A magzatelhajtás eredmény-bűncselekmény. A cselekmény csak akkor vonható a törvényi
tényállás körébe, ha az elkövetési magatartás és az eredmény – a magzat elpusztulása – között
az okozati kapcsolat fennáll.
4. A cselekmény akkor befejezett, ha az elhajtó magatartás következtében a méhmagzat
elpusztult. Ha az elkövető a művi beavatkozást megkezdte vagy befejezte, de az eredmény
nem következett be, a bűncselekmény kísérlete jött létre.
A magzatelhajtás kísérletétől való önkéntes elállás – melynek feltétele az ún. befejezetlen
kísérlet – kizárja a büntetőjogi felelősség megállapítását.
A magzatelhajtás kísérlete körében sajátosan merülnek fel az alkalmatlan kísérlet esetei.
Alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérletről beszélünk, ha a nő nincs teherben.
A bűncselekmény alanya tettesi minőségben az első bekezdésben meghatározott esetben a
teherben lévő nőn kívül bárki lehet. A negyedik bekezdés körében a bűncselekmény tettese
csak a teherben lévő nő lehet, aki maga hajtja el magzatát vagy azt mással hajtatja el. A
magzatelhajtás minősített eseteinek alanya a terhes nő sohasem, hanem csakis harmadik
személy lehet.
A törvényi tényállás szerkezetére tekintettel a tettesség és a részesség esetei sajátosan
alakulnak.
Ha a teherben lévő nő maga hajtja el magzatát, a külső személy (extraneus) ennek a
tényállásnak csak felbujtója vagy bűnsegédje lehet. Bűnsegéd az, aki a terhesség
megszakítását könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz eszközöket, szereket szolgáltat, a lakását
a beavatkozás végrehajtásához rendelkezésre bocsátja, aki a terhes nőnek olyan személy címét
adja meg, aki illegális magzatelhajtással foglalkozik stb. A társtettesség viszont kizárt, mert ha
a külső személy hajtja el a méhmagzatot, ezt más személynek a magzata ellen teszi és ezért
cselekménye az első bekezdésben meghatározott tényállás szerint minősül. Amennyiben nem
a teherben lévő nő, hanem más szakítja meg a terhességet, úgy a nő elhajtási cselekménye
változatlanul tettesi tevékenység és a negyedik bekezdés szerint minősül. Önálló tettese a
cselekménynek az, aki a beavatkozást végrehajtja, de cselekménye az első bekezdés szerint
minősül.
A magzatelhajtás bármely változata kizárólag szándékosan – egyenes vagy eshetőleges
szándékkal – követhető el
A magzatelhajtás minősített esetei csak az első bekezdésben meghatározott alaptényálláshoz
kapcsolódnak. A cselekmény súlyosabban minősül, ha az első bekezdésben meghatározott
bűntett tettese a magzatelhajtást üzletszerűen követi el.
Elhatárolási kérdések a bűncselekményegység és -halmazat területén: Az azonos akaratelhatározásból
véghezvitt kísérlet és az új cselekmény folytán befejezett cselekmény egységet
képez és kizárja a halmazat megállapítását. Újabb magzatelhajtási szándék kialakulása folytán
megismételt cselekmények viszont már halmazatot hoznak létre. A könnyű testi sértés
beolvad az alapcselekménybe.
5. A testi sértés és bűnösségi formái, valamint a Kúria vonatkozó jogértelmezése
lOMoARcPSD|22269050
Testi sértés
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az
elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető
súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű
testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés
maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel követik el.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt
vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra
büntethető.
E törvényhely több, egymással szoros kapcsolatban álló bűncselekmény törvényi tényállását
tartalmazza.
Ehhez képest e törvényhely keretében megkülönböztetjük a szándékos könnyű testi sértés,
illetve a szándékos súlyos testi sértés alap- és minősített eseteit, a gondatlan súlyos testi
sértés és annak minősített eseteit, az életveszélyt okozó testi sértést és a halált okozó testi
sértést.
Mind a súlyos testi sértés tényállása alapesetet képez.
A bűncselekmény jogi tárgya az ember testi épsége és egészsége. A testi sértés elkövetési
tárgya – passzív alanya – bárki lehet. Az önokozta testi sértés nem bűncselekmény.
A testi épség, mint elkövetési tárgy fogalmát az orvostudomány és a jogtudomány eltérően
értelmezi. Az emberi testet az orvostudomány akkor nevezi épnek, ha szervei helyesen
funkcionálnak, illetve, ha szervei s az emberi test legkisebb egységei sértetlenek.
lOMoARcPSD|22269050
Büntetőjogi szempontból a testi épséget és az egészséget, mint a bűncselekmény elkövetési
tárgyát, az adott sértettre konkretizálva kell érteni. Testi épségen és egészségen azt a testi és
szellemi állapotot értjük, amelyben a sértett a jogtalan támadás előtt volt és annak
eredményeként testi épségében és egészségében hátrányos változás következett be.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása: a testi épség vagy egészség megsértése, amely a
test bántalmazásában vagy egészség sértésében nyilvánul meg.
A testi bántalmazáson a testet érő olyan külső behatást értünk, amely a testen, illetőleg annak
egy részén nyomokat visszahagyó sérülést eredményez.
A testi bántalmazás különböző módon valósulhat meg, A testbántalmazás létrejöhet közvetlen
és közvetett módon is.
Az egészségsértés a testi bántalmazás mellett kisegítő helyet foglal el és azokat az eseteket
öleli fel, amikor az egészség sérelme nem a test közvetlen megsértése által, hanem más okból
áll elő, amikor a tevékenység eredményeként a betegségnek nevezett patológiás állapot jön
létre.
Kiemelendő, hogy az egészségsértés elkövethető mind tevékenységgel, mind mulasztással,
illetve közvetlenül vagy közvetett módon is.
3.1. A testi sértés eredmény-bűncselekmény. Az eredmény: a testi épség megsértése – a
sérülés –, illetve az egészségsértés – a betegség –, amelynek okozati összefüggésben kell
lennie az elkövető magatartásával.
3.2. A testi sértési bűncselekményeket a gyógytartam határolja el egymástól. Eszerint, ha a
sérülés vagy a betegség 8 napon belül gyógyul: könnyű testi sértést, ha pedig 8 napon túl
gyógyul: súlyos testi sértést kell megállapítani.
Az orvosszakértői gyakorlat anatómiai és funkcionális gyógytartamot is ismer.
Anatómiailag akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége
helyreállt.
A funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés következtében károsodott funkció
maradéktalanul helyreáll. A funkcionális gyógyulás az anatómiai gyógyulás idejét rendszerint
meghaladja.
A gyógytartam megállapításához rendszerint orvosszakértő igénybevételére van szükség,
akinek nyilatkoznia kell a sérülés tényleges gyógytartamának idejéről.
Nem állapítható meg a tényleges gyógytartam: pl.
– olyan kísérlet esetén, amikor sérülés vagy betegség nem következett be;
– amikor a gyógyulási folyamat elkezdődött, de nem fejeződött be, mert a sértett más oknál
fogva meghalt.
4. A testi sértés alapesetei vonatkozásában a cselekmény kísérletére az általános szabályok az
irányadók (Btk. 10. §). Szándékos és eredménybűncselekmény lévén, mind a könnyű, mind a
súlyos testi sértésnek van kísérlete.
lOMoARcPSD|22269050
Jelentős elhatárolási nehézségeket okoz a könnyű testi sértés vétségének a súlyos testi sértés
bűntettének kísérletétől való elhatárolása.
Az ítélkezési gyakorlat erőteljesen hangsúlyozza azt az álláspontot, hogy a súlyos testi sértés
kísérlete csak akkor állapítható meg, ha az eset összes körülményeiből egyértelműen lehet
következtetni arra, hogy az elkövető szándéka – legalább eshetőlegesen – nyolc napot
meghaladó gyógytartamú sérülés okozására irányult. Ennek feltétele, hogy a bántalmazást
olyan eszközzel, intenzitással és módon valósítja meg, amely a közönséges élettapasztalat
szerint is a ténylegesen okozottnál súlyosabb sérülés előidézésére vezet, és az ilyen eredmény
kizárólag az elkövetőn kívül álló okok miatt (pl. a sértett védekezése, elhárítása, más
közbeavatkozása stb.) marad el.
A könnyű testi sértés vétségének is van kísérlete.
Büntetendő a súlyos testi sértés, valamint a súlyos testi sértés minősített eseteinek (az
életveszélyt okozó és a halált okozó testi sértés kivételével) az előkészülete is.
5. A testi sértés alanya bárki lehet, kivéve a sértettet.
A tettesség és részesség kérdései a testi sértés esetén is az általános szabályok szerint
alakulnak.
A társtettesség kérdése a testi sértési cselekményeknél sajátos kérdéseket vet fel. Az ítélkezési
gyakorlat – az emberölési cselekmények megítélésével összhangban – társtettességet állapít
meg akkor is, ha az egyik elkövető lefogja a sértettet, míg a társa bántalmazza (BJD.2437,
2991).
A könnyű testi sértés vétsége, valamint a testi sértés bűntette – azaz a testi sértés alapesetei –
csak szándékosan követhetőek el.
Az elkövetőnek az eredményhez való érzelmi viszonya határozza meg, hogy a szándéka
egyenes vagy eshetőleges.
A testi sértési minősített tényállások ugyanis tipikusan vegyes bűnösségi szerkezetűek,
amelyeknél elegendő, hogy csupán az alapeset tekintetében áll fenn szándékosság, míg az
eredmény vonatkozásában a gondatlan bűnösség is elegendő.
7. A testi sértés minősített esetei egyrészt a könnyű testi sértéshez, másrészt a súlyos testi
sértéshez kapcsolódnak.
7.1. A törvényhely (4) bekezdés a) pontja, illetve (6) bekezdés a) pontja értelmében
bűntettként súlyosabban minősül mind a könnyű testi sértés, mind a súlyos testi sértés, ha
aljas indokból vagy célból követik el. Az aljas indok vagy cél tekintetében az emberölésnél
kifejtettek irányadóak.
7.2. A törvényhely (4) bekezdés b) pontja, illetve (6) bekezdés b) pontja szerint minősítő
körülmény, ha az elkövető a könnyű vagy súlyos testi sértést védekezésre vagy
akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követi el.
lOMoARcPSD|22269050
A törvényhely (5) bekezdése és (6) bekezdés d) pontja szerint súlyosabban minősül a testi
sértés, ha maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
Az egészségromlás akkor súlyos, ha a cselekmény krónikus vagy gyógyíthatatlan betegséget
okozott.
A törvényhely (6) bekezdés e) pontja értelmében a különös kegyetlenséggel elkövetés
kizárólag a súlyos testi sértés minősített esete. Ha az elkövető a nyolc napot meg nem haladó
gyógytartamú testi sértést követi el ilyen módon: ez a büntetés kiszabásánál mint súlyosbító
körülmény jön figyelembe.
8. A törvényhely rendszerében minősítő körülményként szerepel az életveszélyt okozó testi
sértés.
8.1. A Kúria 3/2013. Büntető jogegységi határozata szerint az életveszély fogalmilag a halál
bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti. Rendszerint olyan esetben állapítható meg,
amikor a testi sértési cselekmény eredményeként megindul az az okfolyamat, amely halálos
eredmény irányába halad, de fennáll annak a lehetősége, hogy ebbe az okfolyamatba
orvosilag beavatkozva az életveszély megszűnjön és a halál bekövetkezésének elhárítását
célzó beavatkozás sikerre vezessen.
Az életveszély fennállása: orvosi kérdés. Az életveszély lehet közvetlen vagy közvetett.
Közvetlen életveszély áll fenn az életfontos szervek, szervrendszerek sérülése; a súlyos belső
vagy külső vérvesztés: a légmell, a vérmellkas, a koponyaűri vérzés esetében. Közvetett az
életveszély olyan esetekben, amikor a sérülésekhez sokk járul, amely azonnal sokktalanítást
igényel.
8.3. Az életveszélyt okozó testi sértés eredmény-bűncselekmény jellegével függ össze, hogy
nem kizárt a bűncselekmény kísérlete olyan esetben, amikor az elkövető tudata átfogja az
életveszélyes következmény beállásának a lehetőségét és ezt kívánva, vagy abba legalábbis
belenyugodva cselekszik.
Az ítélkezési gyakorlatban nehézséget okoz az emberölés kísérletének az életveszélyt okozó
testi sértéstől való elhatárolása.
Az elhatárolás kizárólag az elkövetés időpontjában az elkövetőnél fennálló tudattartalom
alapján oldható meg.
Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy az életveszélyt okozó testi sértés egyszersmind
nem minősül maradandó fogyatékosságot okozónak is. A büntetés kiszabásánál azonban
jelentősége van mind a gyógytartamnak, mind pedig annak, hogy a sérülés maradandó
fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott-e.
9.1. A halált okozó testi sértés – a testi sértésre irányadó általános szabályokon felül – három
fogalmi kritérium szempontjából vizsgálandó:
– a minősítés alapja az elkövetőnek olyan magatartása, amely önmagában szándékos testi
sértést valósít meg;
– a halálos eredmény a testi sértés folytán, azzal okozati kapcsolatban következik be;
lOMoARcPSD|22269050
– az elkövető bűnössége a halálos eredmény viszonylatában csakis a gondatlanság formájában
áll fenn.
9.2. A testi sértésre irányuló cselekménynek okozati összefüggésben kell állnia a
bekövetkezett halálos eredménnyel.
9.3. A halált okozó testi sértésre vonatkozó törvényi rendelkezés vegyes-bűnösségű tényállást
tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a halált okozó testi sértés esetében az elkövető bűnösségét
külön kell vizsgálni egyrészt az alapcselekmény, azaz az elkövetési magatartás, másrészt az
eredmény vonatkozásában.
Az eredmény tekintetében a gondatlanság mindkét formája megvalósulhat: akár a tudatos
gondatlanság (luxuria), akár a hanyag gondatlanság (negligentia).
10. A Btk. 164. § (9) bekezdése értelmében csak a gondatlanságból elkövetett súlyos testi
sértés büntetendő, a könnyű testi sértés nem.
A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége kizárólag a bűnösség tekintetében tér
el a szándékos testi sértés bűntettétől.
A gondatlan súlyos testi sértésnek három minősített esete van, éspedig, ha a cselekményt
védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, avagy a bűncselekmény
elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére követik el, illetve még súlyosabban büntetendő, ha a cselekmény életveszélyes
sérülést okoz. A gondatlanság az utóbbi esetben a minősítő körülményhez, mint eredményhez
is kapcsolódik.
11. A bűncselekményegység és -halmazat kérdéseivel kapcsolatban kiemelendők a
következők:
Egységnek minősül a cselekmény folytatólagos elkövetés esetén, ha a kísérlet és a befejezett
cselekmény ugyanazon sértett sérelmére következett be.
A könnyű testi sértés beolvad a szexuális erőszakba, amennyiben a közösülési aktus
megkísérlésével kapcsolatos, annak mintegy szükségszerű velejárójaként.
Ilyen esetben a könnyű testi sértés olyan eszközcselekménye a célcselekménynek, amely a
szoros kapcsolat folytán önállóságát elveszti.
Halmazat kerül megállapításra általában, ha az elkövető akár egy, akár különböző
magatartásával több sértettnek okozott testi sértést.
6. A veszélyeztetési bűncselekmények jellemzői és a foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét
vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
lOMoARcPSD|22269050
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az
(1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott
esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig,
illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a
robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.
A törvény megkülönbözteti a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és a
foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés alaptényállásait, továbbá a mindkét
alaptényállásra egyaránt irányadó minősítő körülmények rendszerét.
1. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet, testi épség, illetve egészség, pontosabban a
törvény szavaival: egy („más”) vagy több ember („mások”) élete, testi épsége, illetve
egészsége.
Itt is érvényes az általános szabály, hogy a bűncselekmény passzív alanya az elkövető nem,
hanem csak más személy lehet.
2. A bűncselekmény elkövetési magatartása: a foglalkozási szabályszegés, amely azt jelenti,
hogy az elkövető magatartása nincs összhangban, vagy egyenesen ellentétben van a jogtárgy
védelme érdekében alkotott foglalkozási szabállyal. A foglalkozási szabályszegés általában
tevőleges magatartással valósul meg, de nem kizárt a mulasztás útján történő megvalósítása
sem.
A foglalkozás gyűjtőfogalom, amely felöleli a hivatás, az állás stb. fogalmakat is.
A tényállás alkalmazása szempontjából foglalkozási szabálynak tekintendők a jogszabályok, a
műszaki (technológiai) előírások, szakmai előírások, az üzemi rendtartás, vagy minden egyéb
az adott szakma, foglalkozás területén elfogadott írott, vagy íratlan szabály.
Ilyenek különösen:
– az általános munkavédelmi és balesetelhárítási szabályok;
– az építkezéssel kapcsolatos műszaki, statikai szabályok;
– az orvosi tevékenységgel kapcsolatos előírások;
– a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag tartására és kezelésére vonatkozó szabályok.
Az orvosi tevékenység körében a bírói gyakorlat általában akkor állapítja meg a műhibáért
való felelősséget, azaz foglalkozási szabályszegést, ha az orvos a tevékenységet nem
szabályszerűen (lege artis) végezte, míg ha az orvosi szakmai előírások megtartása mellett –
akár a beavatkozás közben, akár ezt követően – áll be a szövődmény, ez olyan kockázatnak
minősül, amely a magatartás jogellenességének hiányában kizárja a büntetőjogi felelősség
megállapítását.
lOMoARcPSD|22269050
3. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés eredménybűncselekmény. A törvényi
tényállásban meghatározott eredmény: másnak vagy másoknak közvetlen veszély, illetve testi
sértés okozása.
A közvetlen veszély az élet, a testi épség, vagy egészség sérelmének reális lehetőségét, az
adott helyzetben és személyre konkretizált veszélyt jelent. A lényeg az, hogy a veszély
általános jellegéből kilépve, határozott, külsőleg felismerhető formában, egyes személyhez
vagy személyekhez kapcsolódva jelentkezzék.
A szabályszegő magatartás és a bekövetkezett veszélyhelyzet, illetőleg testi sértés között
okozati összefüggésnek kell lennie.
4. A bűncselekmény befejezett, ha a törvényi tényállásban meghatározott eredmény – a
közvetlen veszély, illetve testi sértés okozása – létrejött. A foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés vétségének és bűntettének a kísérlete fogalmilag kizárt.
A bűncselekmény alanya tettesi minőségben csak olyan személy lehet, aki foglalkozási
szabályok hatálya alatt tevékenykedik. (Ezek körét ld. részletesen a 2. pont alatt.) Az alanyi
kör tehát speciális.
Sajátosan alakul a tettesség és a részesség kérdése a foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés esetén.
Az első bekezdésben foglalt gondatlan veszélyeztetés esetén a társtettesség kizárt, az együttes
magatartással közvetlen veszélyhelyzetet előidéző elkövetők önálló tettesként vonhatók
felelősségre.
Szándékos veszélyeztetés esetében a társtettesség megállapításának is helye van, de ennek
feltétele, hogy valamennyi elkövető ugyanazon foglalkozási szabály hatálya alatt áll.
Ennek hiányában a közvetlen veszélyhelyzet szándékos előidézésében közreműködő
extráneus legfeljebb felbujtó vagy bűnsegéd lehet.
6. Az első bekezdésben meghatározott alapeset gondatlan bűnösség mellett valósulhat meg.
A foglalkozási szabályt akkor szegi meg bűnösen az elkövető, ha:
– felismeri, hogy foglalkozási szabályok meghatározott magatartásra kötelezik, mégsem
így, hanem egyáltalán nem, illetve az előírástól eltérő módon cselekszik;
– ismeri az adott foglalkozási szabályt, de a tőle elvárható figyelem, körültekintés
elmulasztása
folytán nem ismeri fel, hogy az adott helyzetben ez milyen magatartásra kötelezi;
– a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása folytán az adott helyzetben irányadó
foglalkozási szabályt nem ismeri.
Az első esetben a szabályszegés szándékos, a másik két esetben gondatlan. Ha a foglalkozási
szabályszegés szándékos, akkor az eredmény tekintetében rendszerint gondatlanság áll fenn.
Ha pedig az elkövetési magatartás volt gondatlan, úgy az eredményt illetően a bűnösség
legfeljebb gondatlan lehet. Ha viszont a szabályszegés önmagában nem bűnös, tehát még
gondatlanság formájában sem áll fenn, a közvetlen veszély előidézése tekintetében a bűnösség
fogalmilag kizárt.
lOMoARcPSD|22269050
6.2. A bűncselekmény alapesete megvalósítható a gondatlanság bármely formájával.
6.3. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntetti alakzata valósul meg, ha az
elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. Az elkövető tudatának át kell fognia
mind a foglalkozási szabályszegést, mind pedig a közvetlen veszélyeztetést, illetve testi
sértést.
7. Mindkét alapcselekményt illetően – eltérő büntetési tételekkel – a törvény a következő
minősítő körülményeket határozza meg:
– ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott,
– ha a bűncselekmény halált okozott,
– ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozta,
– ha bűncselekmény tömegszerencsétlenséget okozott,
– ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okozott.
A minősített esetek csak akkor állapíthatók meg, ha a minősítő körülményként szabályozott
eredmény vonatkozásában egyrészt az okozati összefüggés, másrészt az elkövető bűnössége
fennáll.
7. A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás
Segítségnyújtás elmulasztása
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek
az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és
életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy
ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési
szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
1. A bűncselekmény jogi tárgya: az emberi élet és a testi épség.
A bűncselekmény passzív alanya: a sérült vagy olyan személy, akinek az élete vagy a testi
épsége közvetlen veszélyben van. Sérült az, akinek az egészsége vagy a testi épsége sérelmet
szenvedett;
2. A bűncselekmény elkövetési magatartása: az elkövetőtől elvárható segítségnyújtás
elmulasztása.
Az „elvárhatóság” megítélése bírói feladat.
Általában nem várható el az adott személy ismereteit és képességeit meghaladó szakszerű
segítségnyújtás. Minimumként jelölhető meg, hogy a kötelezett álljon meg a sérülés, vagy
baleset színhelyén, győződjön meg arról, hogy van-e segítségre szoruló személy. Az olyan
lOMoARcPSD|22269050
baleseteknél, ahol kifejezett orvosi segítségnyújtásra van szükség, a balesetet észlelő az
elsősegély elvégzését követően köteles orvost hívni, a mentőket értesíteni stb.
A segítséget annak a sérültnek, balesetet szenvedettnek kell nyújtani, akinek az élete vagy
testi épsége közvetlen veszélyben van.
A segítségnyújtási kötelezettség nem állapítható meg akkor, ha a sértett meghalt. Nem
kötelező a segítségnyújtás akkor sem, ha a balesetet szenvedett vagy sérült már más részéről
megfelelő segítségben részesült. Nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség akkor sem, ha a
sérült, a balesetet szenvedett stb. személy nem szorul segítségre.
Ha a segítséget nyújtó személy nem a legjobb módját választotta a segítésnek, vagy éppen a
laikus beavatkozás gyorsította a sértett halálát, állapotának súlyosbodását: ez a körülmény
terhére nem róható fel.
3. A segítségnyújtás elmulasztása tiszta mulasztásos bűncselekmény, a mulasztással a
bűncselekmény
befejezetté válik, kísérlete fogalmilag kizárt (BJD 8954).
4. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki maga is
segítségre szorul.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a bűncselekményt elköveti a gépkocsi utasa is, aki észlelve,
hogy a balesetet előidéző gépkocsivezető nem áll meg: passzív marad.
5. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén valósul meg.
6. A segítségnyújtás elmulasztásának a (2) bekezdés szerinti minősített esete, ha a sértett
meghal és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Feltétel az elkövető mulasztása és a
sértett halála közötti (hipotetikus) okozati összefüggés fennállása.
A 166. § (3) bekezdés második fordulata különös segítségnyújtási kötelezettséget ír elő azok
irányába is, akik a segítségnyújtásra „egyébként is” kötelesek. Ilyen kiemelt kötelezettség
terheli például az orvost, mentőst, a tűzoltót, a betegápolót, az óvónőt stb. (BJD 10077).
Különös segítségnyújtási kötelezettség fennállhat a sértetthez fűződő kapcsolat folytán is, így
például a szülő, a gyermek.
lOMoARcPSD|22269050
A segítségnyújtás elmulasztásának hivatkozott minősített esete nem állapítható meg azzal
szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
7. A bűncselekményegység és -halmazat kérdéseivel kapcsolatban kiemelendők az alábbiak.
A cserbenhagyás bűncselekménye azonban szubszidiárius jellegű, kizárólag akkor kerülhet
alkalmazásra, amennyiben súlyosabb bűncselekmény – rendszerint a Btk. 166. §-a – nem
valósult meg.
Segítségnyújtás elmulasztása és más bűntettek között a halmazat létrejötte nem gyakori.
Halmazat jön létre rendszerint, ha az egyik összetevő a közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §),
közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), illetve
járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §
?
Gondozási kötelezettség elmulasztása
167. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem
tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra
szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ilyen helyzet áll elő akkor, ha az arra kötelezett az önmagáról gondoskodni nem tudó
személlyel szemben fennálló gondozási kötelezettségét megszegi vagy nem teljesíti, és ezáltal
hozza a sértett életét, testi épségét vagy egészségét veszélyhelyzetbe.
1. A bűncselekmény jogi tárgya: az élet, a testi épség és az egészség.
A bűncselekmény passzív alanya: állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról
gondoskodni nem tudó személy.
A bűncselekmény kiskorú sérelmére nem követhető el.
A bűncselekmény kizárólag mulasztással valósulhat meg.
A bűncselekmény megvalósul, ha a gondozásra köteles személy mulasztása folytán a sértett
élete, testi épsége, illetve egészsége sérelmének reális lehetősége következik be.
3. A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy az elkövető magatartása és az életet,
testi épséget stb. fenyegető közvetlen veszély között okozati összefüggés legyen.
lOMoARcPSD|22269050
A bűncselekmény befejezett, ha a mulasztás folytán a sértett – passzív alany – élete, testi
épsége vagy egészsége közvetlenül veszélybe került. Kísérlete fogalmilag kizárt.
4. A bűncselekmény (speciális) alanya tettesi minőségben csak az lehet, akit a sértettel
szemben konkrét gondozási kötelezettség terhel. A gondozási kötelezettségnek jogi alapokon
kell nyugodnia.
A gondozási kötelezettség fakadhat:
– a jogszabály rendelkezéséből,
– szerződésből,
5. A gondozási kötelezettség elmulasztása szándékos bűncselekmény. A szándék tartalmára
vonatkozóan kiemelendő, hogy az elkövetőnek tudnia kell azt, hogy milyen kötelezettség
terheli a sértett irányában.
Cserbenhagyás
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg,
illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az
életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
1. A bűncselekmény jogi tárgya valamennyi közlekedési ágazat biztonsága, továbbá ezen
ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének
védelméhez fűződő társadalmi érdek.
lOMoARcPSD|22269050
2. A bűncselekmény elkövetési magatartásának két fordulata van. Az első: a baleset
helyszínén történő megállás elmulasztása. A második: amikor a járművezető formailag
teljesíti ugyan megállási kötelezettségét, de ezután eltávozik a baleset helyszínéről, mielőtt
meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült vagy az életét, vagy testi épségét közvetlenül
fenyegető veszély miatt segítségre szorul-e.
A „baleset” fogalmán büntetőjogi értelemben nem csupán a sérülést, halált vagy anyagi kárt
okozó szerencsétlenség értendő, hanem a közlekedés körében történt olyan esemény is, amely
közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek hatókörében egy vagy több személy
tartózkodik
3. A cserbenhagyás ún. tiszta mulasztásos bűncselekmény, azaz az előírt megállási, illetve
meggyőződési kötelezettség elmulasztásával egymagában, eredményre tekintet nélkül
megvalósul.
Az első fordulat a baleset helyszínén való megállás elmulasztásával befejezett, míg a második
a baleset helyszínéről való eltávozással.
4. A bűncselekmény alanya tettesként a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője.
Utas vagy gyalogos tettes nem lehet. A felbujtás viszont megállapítható a jármű utasa terhére,
akinek rábírása vagy rendelkezése folytán haladt tovább a balesettel érintett jármű vezetője. A
felbujtói minőség más személyekkel szemben is megállapítható.
5. A cserbenhagyás szándékos bűncselekmény. A bűnösség megállapításának az a feltétele,
hogy az elkövető észlelje a közlekedési balesetet, felismerje az ebből fakadóan rá háruló
kötelezettségeket és mindezek tudatában szándékosan kell az őt terhelő kötelezettségeket
elmulasztania.
6. A cserbenhagyás szubszidiárius bűncselekmény, vagyis csak akkor állapítható meg, ha a
súlyosabb bűncselekmény – jellemzően a 166. § szerinti segítségnyújtás elmulasztása – nem
valósult meg. Ennek megfelelően kizárt a két bűncselekmény alaki halmazata.
Elkövetés helye Alany Passzív alany
Cserbenhagyás A baleset helyszíne A balesettel érintett
jármű vezetője
Nincs segítségre
szoruló személy
Segítségnyújtás
elmulasztása
Bárhol Bárki Van segítségre
szoruló:
akinek az élete vagy
testi épsége
lOMoARcPSD|22269050
közvetlen
veszélyben van
Amennyiben tehát a baleset helyszínén sérült vagy olyan személy van, aki az életét vagy testi
épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt ténylegesen segítségre szorul, akkor a balesettel
érintett jármű vezetőjének mulasztása segítségnyújtás elmulasztásának, nem pedig
cserbenhagyásnak minősül. Ha viszont a baleset helyszínén nincs segítségre szorult személy,
akkor a megállási, illetve meggyőződési kötelezettségét elmulasztó járművezető
cserbenhagyásért vonható felelősségre.
Nem érvényesül a szubszidiaritás, ha járművezető a cserbenhagyáson kívül egyéb
közlekedési bűncselekményt is megvalósít. Ennek következtében a cserbenhagyás
halmazatban állhat a járművezetés ittas állapotban (236. §), a járművezetés bódult állapotban
(237. §) bűncselekménnyel vagy a közúti veszélyeztetéssel (234. §).
8. A kábítószer-büntetőjogi tényállások: a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer
birtoklása, a kóros szenvedélykeltés és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés
Btk. XVII. fejezetébe sorolt bűncselekmények közös jogi tárgya az ember egészségének
védelméhez fűződő társadalmi érdek. A kábítószerek, kábító hatású anyagok,
teljesítményfokozó
szerek, meghamisított egészségügyi termékek, mérgező anyagok, egészségre ártalmas
közfogyasztási cikkek veszélyeztetik az ember egészségét.
Az emberi egészség védelme érdekében a fejezet tizenegy tényállást tartalmaz, amelyek a
következők:
– kábítószer-kereskedelem (176–177. §),
– kábítószer birtoklása (178–180. §) ,
– kóros szenvedélykeltés (181. §),
– kábítószer készítésének elősegítése (182. §),
– kábítószer-prekurzorral visszaélés (183. §),
– új pszichoaktív anyaggal visszaélés (184. §),
lOMoARcPSD|22269050
– teljesítményfokozó szerrel visszaélés (185. §),
– egészségügyi termék hamisítása (186. §),
– kuruzslás (187. §),
– méreggel visszaélés (188. §),
– ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (189. §).
Kábítószer-kereskedelem
176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
létesítményében követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő
6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, három évig,
lOMoARcPSD|22269050
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1. A kábítószer-bűncselekmények büntetőjogi szabályozásának általános kérdései
1.1. Korunkat a kábítószernek minősülő anyagok fogyasztása tekintetében a tiltó kultúra
jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a nem gyógyászati, illetve tudományos célú drogfogyasztás és az
ezzel összefüggő jelenségek (pl. illegális drogtermesztés, terjesztés, kereskedelem)
visszaélésnek, egyúttal bűncselekménynek minősülnek.
Az új Btk. megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó privilegizált tényállásokat.
2. A kábítószer-kereskedelem jogi tárgya az emberi egészség védelméhez, valamint a
büntetőjogilag
kábítószernek minősülő anyagok jogszerű terjesztéséhez és ezzel párhuzamosan az illegális
drogterjesztés, illetve kereskedelem visszaszorításához fűződő társadalmi érdek.
3. A bűncselekmény elkövetési tárgya a büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyag.
A „kábítószer” és a „pszichotrop anyag” jogi, az ENSZ egyezményeiben szereplő fogalmak.
A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy egy
büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyag ténylegesen alkalmas-e kábulatkeltésre.
Az idegrendszerre gyakorolt hatásuk szempontjából a drogokat három csoportba
sorolhatjuk:
I. Nyugtató hatású anyagok, az opiátok: az ópium és származékai (morfin, heroin, metadon,
máktea). Ezek olyan anyagok, illetve szerek, amelyek a központi idegrendszerre hatva a
fizikai érzékenységet és az ingerekre való válaszkészséget csökkentik.
II. Stimulánsok : olyan szerek, amelyek az idegrendszer működését serkentik, izgatják,
élénkítik: amfetaminok, speed, kokain.
III. Hallucinogének : azok a szerek, amelyek megváltozott tudatállapotot, megváltozott
érzékelést, észlelést, tudattágulást okoznak. Idetartozik az LSD, illetve idesorolják az extasyt
is, noha az egy amfetaminszármazék. Ebbe a csoportba tartoznak még a kannabiszfélék, tehát
az indiai kenderből nyert marihuána és hasis.
Eredetük szerint különbséget teszünk természetes eredetű és szintetikus drogok között.
Az illegális drogokat függőségkialakító potenciáljuk szempontjából is csoportosíthatjuk.
lOMoARcPSD|22269050
Így vannak a testi (szomatikus) és lelki (pszichés) függés előidézésre alkalmas ún. addiktív
szerek, mint az opiátok, valamint a jellemzően csak lelki, pszichikai hozzászokás kialakítására
alkalmas anyagok, az ún. szokáskialakító drogok, mint a stimulánsok és hallucinogének.
3.2. A kábítószer, mint elkövetési tárgy mennyiségének a bűncselekmény minősítését
meghatározó szerepe van.
A kábítószerek első csoportjában [Btk. 461. § (1) bek.] a leggyakrabban előforduló anyagok
szerepelnek, és rájuk nézve a törvény konkrét tömegértékkel meghatározza a csekély
mennyiség felső határát. A mennyiség meghatározásának alapja a kérdéses anyag bázis
formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma. A második csoportba tartozik a kannabisz
növény [Btk. 461. § (2) bek.]. A mennyiségmeghatározás alapja itt a növényegyedek száma.
A harmadik csoportba tartoznak azok a kábítószerek, amelyek az előző kettőben nem
szerepelnek [Btk. 461. § (4) bek.]. Ezen anyagok esetében a törvény úgy rendelkezik, hogy a
kábítószer csekély
mennyiségű, ha a tiszta hatóanyag-tartalom a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos
adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg.
A csekély mennyiség felső határa tehát kábítószerenként különböző, mivel eltérő az egyes
drogok élettani hatása.
A csekély és a jelentős mennyiség között helyezkedik el a törvényben nem nevesített
alapegység vagy alapeseti kábítószer-mennyiség, amely gyakorlatilag legfeljebb hússzorosa a
csekély mennyiség felső határának.
A kábítószer-kereskedelem a kábítószer-probléma kínálati oldali cselekményeit, a terjesztői
magatartásokat rendeli büntetni, mégpedig súlyosabban, mint a fogyasztói magatartásokat
értékelő tényállások.
Kábítószert kínál az 57/2007. BK vélemény szerint, „aki mást kábítószer átvételére
eredménytelenül felhív” (BKv. 57. II. 4.). A idézett vélemény értelmében ezt az elkövetési
magatartást tehát akkor kell megállapítani, ha a felhívás eredménytelen marad. Amennyiben
ugyanis eredményes, akkor a bűncselekmény valamely más elkövetési magatartása valósul
meg.
A kínálás lehet vételre felajánlás vagy akár ingyenes fogyasztás kezdeményezése. A kínálással
megvalósuló cselekménynek a bűncselekmény előkészületétől [176. § (6) bek.] való
elhatárolása szempontjából a lényeg: a kínálás csak az elkövető birtokában, illetve
lOMoARcPSD|22269050
rendelkezése alatt álló kábítószer vonatkozásában állapítható meg. Ezzel szemben, ha a
jövőben birtokába kerülő (pl. még termesztés, előállítás alatt álló, későbbiekben
megszerzendő) kábítószert kínál, azzal a bűncselekmény előkészülete valósul meg.
Kábítószert átad – ugyancsak a BKv. 57. véleményt idézve – „aki azt más személy birtokába
adja” (BKv. 57. II. 4.). Ha tehát a kínálás nyomán a megkínált személy átveszi a kábítószert
(megszerzi), akkor a kábítószert juttató személy a „kábítószert átad” elkövetési magatartást
valósítja meg. Átadásának akkor minősül az elkövetési magatartás, ha egy meghatározott
személy részére történik a kábítószer birtokba adása. Aki viszont a kábítószert több
személynek juttatja, a kábítószer forgalomba hozatalát, illetve a kábítószerrel kereskedést
követi el.
Az átadás lehet ingyenes vagy visszterhes; célja pedig közömbös.
Kábítószert forgalomba hoz, aki azt, a BKv. 57. értelmezésében „– akár ellenérték fejében,
akár ingyenesen – több személy részére juttatja”
A forgalomba hozatal is történhet akár ellenérték fejében, akár ingyenesen. A
bűncselekménynek ez a fordulata befejezetté válik akkor, ha kábítószer bekerül a forgalomba,
vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik a lehetősége, hogy a kábítószerhez más
vagy mások is hozzájussanak.
Kábítószerrel kereskedik „aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer
forgalmazásában
A tényállás különböző fordulatai közül a kereskedésnek elvileg csak befejezett alakzata van.
Elvileg lehet kísérlete a kábítószer kínálásának, átadásának és a forgalomba hozatalnak.
Ha a kábítószert a címzett nem veszi át és a hatóság lefoglalja, a bűncselekmény a kísérleti
szakban marad
6. A Btk. 176. § szerinti bűncselekmény alanya tettesként is bárki lehet, a 18. életévét
betöltött személy cselekménye azonban – az ott írt feltételek megvalósulása esetén – a 177. §
szerint minősülhet.
A részesség mindkét, felbujtói és bűnsegédi alakzata elvileg megvalósulhat.
7. A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el.
lOMoARcPSD|22269050
Minősített eset a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
elkövetés.
Minősítő körülmény továbbá, ha a bűncselekmény elkövetésének helye: a Magyar Honvédség,
a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítménye.
8.2. A jelentős mennyiségű kábítószerre történő elkövetés a legsúlyosabb minősítő
körülmény, amelynek megvalósulása esetén akár életfogytig tartó szabadságvesztés is
kiszabható.
A bűncselekményi egység-többség problémájának lényeges kérdése hogy az ismétlődő, azonos
vagy különböző elkövetési magatartásokkal egyfajta vagy többféle kábítószerre elkövetett
bűncselekmények esetén kell-e összegezni a mennyiségeket. Az 1/2007. Büntető jogegységi
határozat ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan rögzítette, hogy természetes egységet csak az
azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek.
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert
forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt
épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt
lOMoARcPSD|22269050
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély
mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó
személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére
irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1. A bűncselekmény jogi tárgya az ember egészsége, a tizennyolcadik életévüket be nem
töltött személyek kábítószer-fogyasztásának, valamint az illegális drogterjesztésben való
részvételük megakadályozásához, megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek.
2. A bűncselekmény elkövetési tárgya a büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyag.
A bűncselekmény passzív alanya a tényállásnak azokban az eseteiben, amikor 18 éven aluli
jut vagy juthat kábítószerhez, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy.
A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával való elkövetés, mint
tényállási elem tulajdonképpen az elkövetés módja.
Ha a terjesztői magatartások elkövetési helye oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területe, illetőleg annak közvetlen
környezete. A kínálás, átadás, forgalmazás és kereskedés súlyosabban büntetendő, tehát, ha
óvodában, alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, gyermek-, illetve
nevelőotthonban, illetve az ezekhez tartozó bekerített helyen vagy a felsorolt intézmények
közvetlen környezetében történik.
Ennél a tényállásnál is sui generis bűncselekmény az (1)–(2) bekezdés szerinti
bűncselekmények bármelyikéhez anyagi eszközök szolgáltatása [177. § (3) bek.]. 4. A
tényállás (5) bekezdése szerint büntetendő az (1) és (2) bekezdés szerinti bűncselekmény
előkészülete.
5. A tényállás speciális alanya – amint arra fentebb már utaltunk – tizennyolcadik életévét
betöltött személy.
lOMoARcPSD|22269050
6. A bűncselekmény szándékosan követhető el. A tényállás esetében ez azt jelenti, hogy az
elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy tizennyolc éven aluli személyt használ fel a
vonatkozó bűncselekményi fordulat megvalósítása során, illetve az elkövetési hely 177. § (1)
bekezdés c) pont szerinti jellegére.
– cselekményeihez további minősítő körülményeket is társít. A bűncselekmény súlyosabban
büntetendő, ha
– jelentős mennyiségű kábítószerre;
– bűnszövetségben;
– hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
Kábítószer birtoklása
178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz,
onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű
kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(4) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig terjedő
szabadságvesztés.
lOMoARcPSD|22269050
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából
megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyagok jogszerű
használatához és ezzel párhuzamosan az illegális droghasználat visszaszorításához fűződő
társadalmi érdek.
2. A bűncselekmény elkövetési tárgya büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyag (ennek
fogalmához lásd a kábítószer-kereskedelemhez írtakat).
3. A bűncselekmény elkövetési magatartásai az ún. fogyasztói típusú magatartások, amelyek a
következők: a kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, az országba
behozatala, kivitele vagy az ország területén átszállítása, illetve a kábítószer fogyasztása.
– A kábítószer termesztése a Legfelsőbb Bíróság 57/2007. BK véleménye szerint „olyan
növény termesztését jelenti, amely, illetve amelynek a részei szerepelnek a kábítószerek
jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók”
A termesztés feltételeinek előzetes biztosítása (pl. vetőmag beszerzése) a bűncselekmény 178.
§ (4) bekezdés szerinti előkészületének minősül.
A kábítószer előállításának „olyan műveletek tekinthetők, amelynek közvetlen eredménye a
kábítószer.
A kábítószer megszerzése birtokbavételt jelent, amely révén a korábban ilyennel nem
rendelkező
személy kábítószerhez jut.
A kábítószer tartása a kábítószer tényleges birtoklását jelenti. A közvetlen birtokláson túl
azonban tartáson érteni kell minden olyan magatartást is, amely a használati jogot biztosítja
(pl. raktározás, elrejtés).
Tehát a kábítószer rendelkezési jog nélküli birtokba vétele tartást, míg a rendelkezési jog
melletti birtoklás megszerzést valósít meg.
– A kábítószernek az országba behozatala, kivitele, az ország területén átszállítása elkövetési
magatartásokként való szerepeltetésének a tényállás jellegére tekintettel kettős funkciója van.
Az egyik: az illegitim fogyasztáshoz szükséges beszerzői magatartások szankcionálása; a
lOMoARcPSD|22269050
másik pedig az illegális nemzetközi kábítószer-kereskedelem elleni büntetőjogi fellépés
biztosítása.
A kábítószer fogyasztása – figyelemmel az 1998. évi LXXXVII. törvény indokolására is –
minden olyan magatartás, amelyek a kábítószer közvetlen emberi szervezetbe kerülését
jelentik (pl. szívás, szippantás, rágás, ivás, evés, lenyelés, belélegzés, intravénás bejuttatás,
nyalás stb.).
privilegizált eset állapítandó meg abban az esetben is, ha „az elkövető csekély mennyiségű
kábítószert fogyasztás céljából szerez meg, vagy tart.
Lényeges, hogy a privilegizált eset szubszidiárius tényállás, csak akkor állapítható meg, ha
súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
4. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Tettese lehet a bűncselekménynek az a
személy is, aki tényállásban szereplő elkövetési magatartások valamely fordulata szerinti
cselekményre jogosultsággal rendelkezik, azonban olyan magatartást valósít meg, amelyre az
engedély nem vonatkozik.
A tényállás megvalósulhat társtettesi elkövetéssel
is. A társtetteseknek nem feltétlenül azonos elkövetési magatartási fordulatot kell
megvalósítaniuk. Társtettesek azok is, akik közös elkövetési szándékkal ugyanannak az
alaptényállásnak, illetve annak privilegizált vagy minősített esetének más-más elkövetési
magatartását valósítják meg [pl. az egyik elkövető a kábítószert termeszti, a másik pedig tartja
(raktározza)].
A részesség mindkét, felbujtói és bűnsegédi alakzata elvileg megvalósulhat.
5. A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el.
6. A tényállás különböző fordulatai közül a kábítószer termesztésének és tartásának elvileg
csak befejezett alakzata van. Elvileg lehet kísérlete a kábítószer előállításának,
megszerzésének, az országból kivitelének, az ország területén való átszállításnak és az anyagi
eszközök szolgáltatásának.
A törvényhely (4) bekezdése büntetni rendeli az alapesetben, illetve a minősített esetekben
szabályozott bűncselekmények előkészületét.
7. A bűncselekmény minősített eseteit a 178. § (2) bekezdése tartalmazza. E szerint a
bűncselekmény
súlyosabban büntetendő, ha alapegységi kábítószer mennyiségre nézve üzletszerűen
vagy bűnszövetségben illetőleg hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget
felhasználva követik el.
lOMoARcPSD|22269050
A bűncselekmény másik privilegizált esete a korábban már részletezett kábítószerfogyasztás,
illetve csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából történő megszerzése
vagy tartása.
Bűnhalmazat valósul meg továbbá a visszaélés kábítószerrel és a kábítószer beszerzését
szolgáló nem kábítószer-bűncselekmények [pl. gyógyszertárba betörés, kórházi osztályról
kábítószer-lopás, hamis vagy hamisított orvosi vénnyel (hamis magánokirat felhasználása)
kábítószer jogtalan megszerzése] esetében is, amennyiben azokat egy eljárásban bírálják el.
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására
rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött
személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert
az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen
jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
lOMoARcPSD|22269050
(5) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6) Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
bűntett miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek
kábítószer- fogyasztásának, illetve az illegális drogterjesztésben való részvételük
megakadályozásához, megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek.
2. A bűncselekmény elkövetési tárgya büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyag.
A bűncselekmény passzív alanya a tényállásnak azokban az eseteiben, amikor 18 éven aluli
jut vagy juthat kábítószerhez, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, tekintet nélkül
arra, hogy esetleges házasságkötés révén polgári jogi szempontból nagykorúnak tekintendő.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartásai:
– A 179. § (1) bekezdésének a) pontja, illetve (2) bekezdése a korábban részletezett ún.
fogyasztói
magatartásokat – termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan
kivisz, vagy azon átszállít – rendeli súlyosabban büntetni, amennyiben azokat, illetve
azok valamelyikét tizennyolcadik életévét betöltött személy, tizennyolcadik életévét be nem
töltött személy felhasználásával követi el. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
felhasználásával való elkövetés, mint tényállási elem tulajdonképpen az elkövetés módja.
Azt jelenti, hogy a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy a tizennyolcadik
életévét betöltött elkövető ráhatására a visszaélés elkövetésében tárgyi szempontból tettesi
vagy bűnsegédi tevékenységgel közreműködik.
– Az előző fordulattal megegyező büntetési tétellel, a 179. § (1) bekezdése alapján
büntetendőek az ún. fogyasztói típusú magatartások közül a termesztés, az előállítás, a
megszerzés és a tartás, amennyiben azokat speciális elkövetési helyen, oktatási, köznevelési,
gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve
lOMoARcPSD|22269050
annak közvetlen környezetében valósítják meg. Ehhez lásd a kábítószer-kereskedelemhez
írtakat.
– Végül, a 179. § (4) bekezdés szerint büntetendő az alapesetekben és a minősített esetben
szabályozott cselekmények vonatkozásában az anyagi eszközök szolgáltatása.
4. A tényállás speciális alanya – az anyagi eszközök szolgáltatása kivételével – a
tizennyolcadik életévét betöltött személy. A kivételként említett eset elkövetője bárki lehet.
5. A bűncselekmény szándékosan követhető el.
A bűncselekmény minősített esetei megegyeznek az előző tényállásban szabályozott minősítő
körülményekkel, azzal az eltéréssel, hogy a kiszabható büntetési tételek „eggyel”
súlyosabbak. A bűncselekmény privilegizált esete a csekély mennyiségű kábítószerre történő
elkövetés, amely szintén csak az alapestben szabályozott elkövetési magatartásokra, illetve a
minősített esetek közül az üzletszerűen, illetve a hivatalos vagy közfeladatot ellátó
személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetésre vonatkozik.
180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra
termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a
bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal
igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító
kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőzőfelvilágosító
szolgáltatáson vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően
két éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást
vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget
gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy
megelőzőfelvilágosító
szolgáltatáson való részvételt, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer
lOMoARcPSD|22269050
birtoklása miatt megállapították.
(3) A 178. § (1) és (5)–(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)–(2) és (6) bekezdés esetén
– ha az (1) bekezdés nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha
az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének
megállapítását.
1. A Btk. a 180. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott büntethetőséget megszüntető ok révén
teremt lehetőséget kábítószer-fogyasztók esetében a „büntetés helyett kezelés” elv
érvényesülésére.
2. A büntethetőséget megszüntető ok alkalmazásának konjuktív feltételei az alábbiak:
– az elkövetési tárgy csekély mennyiségű kábítószer;
– csak a következő fogyasztói magatartások saját használat céljából történő elkövetése esetén
lehetséges: termeszt, előállít, megszerez, tart vagy fogyaszt;
– a bűncselekmény beismerése;
– az elkövetőnek az első fokú ítélet meghozataláig okirattal kell igazolni, hogy legalább hat
hónapig folyamatos kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő
más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
2.1. A büntethetőséget megszüntető ok alkalmazására nem kerülhet sor, ha a bűncselekmény
elkövetését megelőző két évben
– az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az
eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen,
kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való
részvételt; vagy
– az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása
miatt megállapították.
Kóros szenvedélykeltés
lOMoARcPSD|22269050
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő
kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik,
vagy
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására
rábírni
törekszik,
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő
az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét
be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag,
illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.
Az új Btk. ismét önálló deliktumként szabályozza akóros szenvedélykeltés bűncselekményét.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek
kábítószer, illetve kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag használatának
megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési tárgya egyrészt a kábítószer ). Másrészt elkövetési tárgy a
kábítószernek nem minősülő bármely más kábító hatású anyag vagy szer, amely a
rendszeres használóknál magatartási és emocionális zavarokat kelt és annak a veszélyét is
hordozza, hogy az egyén a megszokás következtében kábítószerek szedésére tér át.
A jogalkalmazói gyakorlat szerint a jellemzői elkövetési tárgyak: különböző ragasztók,
festékek oldószerei, a kábítószert nem tartalmazó gyógyszerek.
A bűncselekmény passzív alanya kizárólag tizennyolcadik életévét
be nem töltött személy lehet.
3. A bűncselekmény háromféle elkövetési magatartással valósulhat meg :
lOMoARcPSD|22269050
a, Az első fordulat szerint a tettes kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetére rábírja vagy
rábírni törekszik a 18. életévét még be nem töltött személyt. A rábírás sui generis
felbujtásszerű cselekmény
b,Az elkövetési magatartás második fordulatában az elkövető kábítószer fogyasztására
rábírni
törekszik a 18. életévét még be nem töltött személyt.
c, Végül az utolsó fordulat szerint a tettes kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez
segítséget nyújt a tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek. A segítségnyújtás lehet
fizikai (pl. átadja a szipózásra alkalmas ragasztót tartalmazó tubust a passzív alanynak) vagy
pszichikai (a 18 éven felüli „nagyfiú” kioktatja 18 éven aluli barátját, hogyan kell
„ragasztózni”) jellegű. A cselekménynek ez a változata megvalósulhat mulasztással is
A bűncselekmény e fordulata szubszidiárius, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg.
4. A bűncselekmény az elkövetési magatartások kifejtésével befejezetté válik.
A bűncselekmény alanya tettesi minőségben csak tizennyolcadik életévét betöltött személy
lehet. A bűncselekmény részese azonban lehet tizennyolc éven aluli személy is.
6. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg, a szándéknak az objektív tényállási
elemeket – így a passzív alany életkorát is – át kell fognia.
lOMoARcPSD|22269050
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot
a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról
szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni
korábbi Btk. 2012. március 1-jén hatályba lépett módosításával büntetendővé vált az új
pszichoaktív anyaggal visszaélés (283/B. §), amely tényállás átkerült az új Büntető
Törvénykönyvbe is.
A kódex indokolása szerint az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a nagyrészt interneten
forgalmazott, új típusú ún. „dizájner drogok” (új pszichoaktív anyagok) fogyasztása.
Ezeket valamely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával hozzák
létre azért, hogy az új szer az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan forgalmazható,
használható legyen.
1. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek.
2. A bűncselekmény elkövetési tárgya az új pszichoaktív anyag.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartásai az új pszichoaktív anyagnak
– az ország területére behozatala, onnan kivitele, azon történő átszállítása;
lOMoARcPSD|22269050
– előállítása, kínálása, átadása, forgalomba hozatala vagy azzal történő kereskedés.
Ezen elkövetési magatartások értelmezésére nézve a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer
birtoklása bűncselekményeknél írtak irányadók.
4. A bűncselekmény alanya bárki lehet és kizárólag szándékosan követhető el.
lOMoARcPSD|22269050
9. Az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az emberkereskedelem
Emberrablás
190. § (1) Aki mást személyi szabadságától
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy
ilyen állapotát kihasználva
megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett
miatt
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) bűnszövetségben,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,
lOMoARcPSD|22269050
ha az emberrablást
a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy
c) halált okozva
követik el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,
ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt
abból súlyos következmény származott volna – önként abbahagyja
Emberrablás feljelentésének elmulasztása
191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése
készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja,
ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig
Az emberrablás törvényi tényállását az 1993. évi XVII. törvény iktatta be a magyar Büntető
Törvénykönyv rendszerébe.
1. Az emberrablás közvetlenül támadja a személyi szabadságot – és emellett nagyon gyakran
a vagyoni jogokat –, közvetve viszont a közrendet és a közbiztonságot. Ennek megfelelően
jogi tárgya komplex jellegű: egyrészt a személyi szabadság, illetve a vagyoni jogok, másrészt
a közrend és közbiztonság.
2. Passzív alanya bárki lehet, akit személyi szabadságától az elkövető a tényállásban
meghatározott
lOMoARcPSD|22269050
módon és célzattal megfoszt.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása kétmozzanatú, eszköz- és célcselekményre
oszlik.
I. Az első mozzanat, az eszközcselekmény a passzív alanynak a személyi szabadságától való
megfosztása, amely értelemszerűen azonos a személyi szabadság megsértése (Btk.
194. §) tényállásában meghatározott elkövetési magatartással. Különbség azonban, hogy
emberrablás esetén a tényállás meghatározza az elkövetés módját is, amely lehet a) erőszak,
vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés; vagy b) a passzív alany
védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezése, illetve ilyen állapotának
kihasználása.
a) Az erőszak a passzív alany testére irányuló fizikai ráhatás, amely az ellenállást megtöri,
vagyis az emberrablás megvalósulásához szükséges erőszak egyrészt személy ellen irányul,
másrészt akaratot megtörő erőszak (vis absoluta).
A fenyegetés fogalmát a Btk. meghatározza, eszerint eltérő rendelkezés hiányában súlyos
hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet
keltsen [Btk. Az emberrablás tényállásszerűségéhez megkívánt fenyegetés azonban ún.
minősített (qualifikált) fenyegetés, vagyis egyrészt az élet vagy a testi épség ellen irányul (pl.
megöléssel, megveréssel fenyegetés), másrészt közvetlen.
Közvetlen a fenyegetés, ha az elkövető a kilátásba helyezett hátrányt azonnalra ígéri, vagyis
tartani kell annak azonnali bekövetkezésétől.
Az erőszak vagy fenyegetés nem szükségszerűen a passzív alany ellen irányul,
II. Az elkövetési magatartás második mozzanata a célcselekmény, az a magatartás, hogy az
elkövető a passzív alany szabadon bocsátását valamely követelés teljesítésétől teszi függővé.
A követelés címzettje az, akire az elkövető az eszközcselekménnyel hatást kíván gyakorolni.
Az eszközcselekmény passzív alanya tipikusan elkülönül a célcselekmény címzettjétől. A
követelés címzettje egyébként lehet természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet is, de
nem lehet állami szerv vagy társadalmi szervezet.
lOMoARcPSD|22269050
4. Az emberrablás kétfázisú bűncselekmény, kísérleti szakaszba kerül az első fázis, az
erőszak vagy a fenyegetés, illetve a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba
helyezés kifejtésével, az említett állapotok kihasználása esetén pedig a személyi szabadságtól
való megfosztással. Befejezetté akkor válik, ha a követelés eljut a címzetthez.
5. A bűncselekmény alanya bárki lehet.
6. Az emberrablás csak szándékosan és csak egyenes szándékkal követhető el
7. Az emberrablás minősített eseteit a 190. § (2), (3) és (4) bekezdése határozza meg.
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha azt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére, bűnszövetségben, fegyveresen, felfegyverkezve , illetve hivatalos személy vagy
külföldi hivatalos személy, e minőségére tekintettel követik el.
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy
megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
Az emberrablás még súlyosabban minősülő esetét megállapítani, ha a cselekményt
tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, különösen súlyos hátrányt okozva,
illetve
halált okozva követik el. A különösen súlyos hátrány fogalmának értelmezésére irányadó lehet
a fogvatartás körülményei és időtartama, a sértett életkora, a fogvatartás által a sértettnek
okozott fizikai vagy pszichikai sérülés és általában a sértettet ért mindennemű személyi,
anyagi vagy erkölcsi jellegű hátrányos következmény súlyos foka. A „halált okozva”
minősítő körülmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha a sértett meghal és az elkövetőt az
eredmény tekintetében gondatlanság terheli (delictum complexum). A legsúlyosabban
minősülő eset ugyancsak delictum complexum: ha az emberrablás szándékos emberölést is
megvalósít. Ebben az esetben az elkövető szándéka kiterjed a sértett halálára, halmazati
minősítés ebben az esetben is kizárt.
A büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget, ha az elkövető az emberrablást abbahagyja,
mielőtt abból súlyos következmény származott volna.
Az emberrablással összefüggésben az elkövető sok esetben más bűncselekményt is elkövet.
Halmazatot kell megállapítani a sértettek számára tekintettel, ha a cselekményt több személy
sérelmére követik el. A halmazat körét szűkítik, hogy az erőszak, illetve a fenyegetés elemeit
magukban foglaló körülmények (pl. testi sértés) beleolvadnak az alaptényállásba.
Az új Btk. külön §-ban rendeli büntetni az emberrablás feljelentésének elmulasztását. A
feljelentési kötelezettség általános, a terrorcselekményhez hasonlóan az elkövető
lOMoARcPSD|22269050
hozzátartozóját is terheli. A feljelentés elmulasztója csak akkor büntethető, ha az emberrablást
legalább megkísérelték.
Emberkereskedelem
192. § (1) Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít,
elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez,
(2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz,
toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberkereskedelmet
a) személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel,
c) megtévesztéssel,
d) a sértett sanyargatásával,
e) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló
személy
sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonnyal visszaélve,
f) emberi test tiltott felhasználása céljából,
g) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,
h) bűnszövetségben vagy
i) üzletszerűen
lOMoARcPSD|22269050
követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét
be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b)–i) pontjaiban foglaltak
valamelyike szerint minősül, vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt
vagy életveszélyt okoz.
(5) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be
nem töltött személy sérelmére követik el,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint
is minősül,
c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy
életveszélyt
okoz, vagy
d) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét
be nem töltött személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
(6) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,
ha
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint
lOMoARcPSD|22269050
is minősül,
b) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt
okoz, vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét
be nem töltött személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
(7) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) E § alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy
helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés.
A tényállás megszövegezése, majd később az új Btk. vonatkozó rendelkezésének megalkotása
során a törvényhozó figyelemmel volt a vonatkozó nemzetközi dokumentumok
szabályozására, így egyebek
között:pl
– a rabszolgaság elleni Genfi Egyezményre (1926), e szerint rabszolgaság az egyénnek az az
állapota vagy helyzete, amelyben felette a tulajdonjog ismérveit gyakorolják;
– a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Palermói Egyezményhez (2000) fűzött kiegészítő
jegyzőkönyvre, amely az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme
elleni küzdelem tárgyában született;
A magyar Alaptörvény szintén tilalmazza az emberkereskedelmet [III. cikk (1) bek.]
1. A bűncselekmény jogi tárgya az ember cselekvési szabadsága.
2. A bűncselekmény passzív alanya csak más ember lehet. Az elkövető saját személyére nézve
megvalósított magatartása e bűncselekményt nem valósítja meg.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása minden olyan cselekmény, amely az embert
adásvételi viszonyban tárgyként forgalmazza. Ezek a törvény szerint az első fordulatban a
passzív alany eladása, megvásárlása, elcserélése, ellenszolgáltatásként való átadása-átvétele.
lOMoARcPSD|22269050
A második fordulat szerint büntetendő – sui generis előkészületi jellegű cselekmények – a
szállítás, az elszállásolás, az elrejtés, valamint a passzív alany megszerzése, amennyiben
ezeket az elkövető az első fordulatban meghatározott magatartások megvalósítása érdekében
fejti ki.
6. A bűncselekmény szándékosan, a második fordulat a célzat miatt kizárólag egyenes
szándékkal valósítható meg.
I. Az új Btk. által kriminalizált első minősített esetben az elkövetési magatartások
megegyeznek az alapeseti cselekményekkel, kiegészülve a toborzással, amelyek akkor
büntetendőek súlyosabban, ha azokat a sértett kizsákmányolása céljából követik el. A
jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a törvény meghatározza a fogalmat: a
kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy abban tartott sértett e helyzetének
kihasználásával előny szerzésére törekvés.
II. További súlyosabban minősülő esetek:pl .
– a passzív alany minőségére tekintettel a személyi szabadságától megfosztott személy
sérelmére történő elkövetés, illetve, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása
vagy gyógykezelése alatt áll, vagy az elkövető és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonnyal visszaélve történik az elkövetés;
– az elkövetési módra tekintettel az erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, a sértett
sanyargatásával,
illetve az üzletszerűen történő elkövetés;
III. A (2) bekezdésben meghatározott cselekményhez – kizsákmányolás céljából elkövetett
magatartások – további súlyosító körülmények kapcsolódnak:pl
lOMoARcPSD|22269050
– ha a cselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el;
IV. A (2) bekezdésben meghatározott cselekményhez kapcsolódó további, még súlyosabban
minősülő körülmények a passzív alanyra figyelemmel:
– ha a cselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el;
8. A bűncselekmény a sértettek száma szerint minősül bűnhalmazatnak.
lOMoARcPSD|22269050
10. A szubszidiárius bűncselekmény fogalma és a kényszerítés; a személyi szabadság
megsértése és a kényszermunka
Kényszermunka
193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal
vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát
a) a sértett sanyargatásával,
b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
követik el.
lOMoARcPSD|22269050
Az új Btk. önálló tényállásban kriminalizál minden olyan magatartást, amelynek lényege más
személy munkavégzésre kényszerítése.
1. A bűncselekmény jogi tárgya az ember cselekvési szabadsága, passzív alanya bárki lehet.
2. A bűncselekmény elkövetési magatartása a passzív alany munkavégzésre kényszerítése,
amely értelemszerűen annak akarata ellenére történő munkavégzést jelent.
Amunkavégzésre kényszerítés akkor tényállásszerű, ha a törvényben meghatározott elkövetési
módon
történik:
a. a passzív alany kiszolgáltatott helyzetének kihasználásával.
b)erőszakkal, illetve fenyegetéssel. E fogalmak az emberrablás kapcsán kifejtésre kerültek,
említést érdemel azonban, hogy a kényszermunka tényállásszerűségéhez elegendő az
akaratot hajlító erőszak (vis compulsiva),
3. A bűncselekmény befejezett, amennyiben a passzív alany a munka elvégzését megkezdi, az
erőszakkal, illetve fenyegetéssel történő elkövetés esetén az elkövetési módok kifejtésével
kísérleti szakaszba lép a cselekmény.
4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, szándékos elkövetés esetén büntetendő, az elkövető
tudatának a passzív alany kiszolgáltatott helyzetére ki kell terjednie.
5. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha
– a sértett sanyargatásával követik el. E minősítő körülmény megállapítható, ha a sértettre
irányuló behatás meghaladja a munkavégzésre kényszerítéshez szükséges erőszakot vagy
fenyegetés mértékét.
– jelentős érdeksérelmet okozva követik el. A jelentős érdeksérelem átfogja a sértett
személyét, vagyoni viszonyait érintő minden hátrányos következményt. Érintheti a nemi
szabadság, a családi élet zavartalanságát, lehet egzisztenciális, vagy akár pszichés jellegű
káros következmény is;
– tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
lOMoARcPSD|22269050
Személyi szabadság megsértése
194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság
megsértését
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás színlelésével
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik
lOMoARcPSD|22269050
életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés
b) vagy c) pontja szerint is minősül.
1. A bűncselekmény jogi tárgya: a személyi szabadság, illetve a térben való mozgás, a
helyváltoztatás, azaz a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága. A tényállás a személy
mozgásszabadsága elleni támadásokat öleli fel, a személyi szabadság megsértésének egyéb
eseteit a törvény számos bűncselekménynél eszközcselekményként értékeli.
2. A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, akinek a cselekmény elkövetésekor az
előbbiekben említett mozgásszabadsága megvolt.
A hivatalos személy cselekvési
vagy mozgási szabadságának megsértése nem e tényállást, hanem a hivatalos személy elleni
erőszakot valósítja meg.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása: a személyi szabadságtól bármilyen módon
történő megfosztás. Az elkövetési magatartáshoz sorolható minden olyan cselekmény, mely a
sértettet mozgási szabadságától, illetve tartózkodási helyének megválasztásáról bármilyen
rövid időre is megfosztotta. Lényeges, hogy nem elegendő a személyi szabadság puszta
korlátozása.
Az elkövetési magatartás többnyire tevékenységben jelentkező, aktív magatartás (pl. lefogás,
lekötözés, bezárás), de lehet mulasztás is. Mulasztás esetében azonban a tevésre az
elkövetőnek büntetőjogon kívüli kötelezettsége áll fenn, amelyet lehetősége ellenére nem
teljesít.
A bűncselekmény létrejöhet bármilyen módon, akár erőszak, fenyegetés vagy megtévesztés
útján is. Az ítélkezési gyakorlatban leggyakoribb a sértett jogszabályellenes elfogása,
letartóztatása, meghatározott helyen való visszatartása, a tartózkodási hely elhagyására való
kényszerítése, a sértett lefogása, lekötözése.
A személyi szabadságtól való megfosztásnak jogellenesnek kell lennie.
4. A személyi szabadság megsértésének bűntette befejezett, ha az elkövetési magatartás
folytán a sértett elvesztette mozgási, cselekvési szabadságát. Befejezetté válik abban a
pillanatban, amikor beállt mozgásszabadságának megfosztása.
A személyi szabadság megsértése tartós bűncselekmény, amely mindaddig tart, amíg a sértett
mozgási szabadságát vissza nem nyeri. Ekkor válik bevégzetté. A bűncselekmény kísérlete
lOMoARcPSD|22269050
fennáll, ha az elkövetési magatartás tanúsítása után a sértett szabadságától történő
megfosztása még rövid ideig sem következett be.
5. A bűncselekmény alanya a hivatalos személyt kivéve bármely más személy lehet.
6. E bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándékhoz speciális célzat nem
szükséges, az létrejöhet mind egyenes, mind eshetőleges szándék esetén.
7. A bűncselekmény minősített esetei az alábbiak:
– tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el;
– az aljas indokból vagy célból történő elkövetés értelmezéséhez lásd az emberöléshez és a
testi sértéshez írottakat
a sértett sanyargatásával történő elkövetés megállapítható, ha a sértettre irányuló behatás
meghaladja a személyi szabadság megfosztásához szükséges erőszakot vagy fenyegetés
mértékét.
védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetés tekintetében a Btk. 459. § (1)
bekezdésének 29. pontja, illetve az emberölésnél és a testi sértésnél írtak az irányadók, a
fegyveresen és a felfegyverkezve történő elkövetés fogalmával kapcsolatban pedig lásd
részletesen az emberrablásnál írtakat;
– a jelentős érdeksérelmet okozva történő elkövetésnél az előző tényálláshoz írtak itt is
irányadók,
a hivatalos eljárás színlelésével történő elkövetés esetén a törvény nem a hivatalos minőség,
hanem a hivatalos eljárás színlelését követeli meg.
A legsúlyosabb minősített eset, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
történő aljas indokból (célból) vagy a sértett sanyargatásával történik.
Halmazat állapítható meg, pl, ha a személyi szabadság megsértése a másik cselekménynél
súlyosabban büntetendő, vagy ha az a másik bűncselekmény megvalósulása után elkülönülten
jön létre. A sértettek számára tekintettel halmazatot kell megállapítani, ha a cselekményt több
személy sérelmére követik el.
lOMoARcPSD|22269050
Kényszerítés
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit
tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más
bűncselekmény
nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a cselekvési szabadság, amennyiben annak megsértése nem
esik valamely speciális törvényi tényállás alá. A cselekvési szabadság két részből áll:
az akarat-elhatározás szabadságából (belső szabadság) és a cselekvés szabadságából (külső
szabadság). A tényállás büntetés alá vonja a cselekvési szabadságtól való bármely irányú
megfosztást, illetve a cselekvési szabadságot befolyásoló olyan ráhatások, hátrányok,
fenyegetések kilátásba helyezését is, melyek a passzív alanynak választási lehetőséget
engednek.
2. A tényállás az ember cselekvési szabadságát, mint a sértett személyes minőségétől
független, objektív értelemben felfogott szabadságjogát védi. Ezért ennek passzív alanya –
sértettje – bárki lehet, még akaratnyilvánításra képtelen (gyermek, elmebeteg, öntudatlan
állapotban levő) személy is.
3. Az elkövetési magatartás: a sértettnek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy
eltűrésére kényszerítése, az elkövetés módja: erőszak vagy fenyegetés.
Az erőszak lehet lenyűgöző erejű, akaratot megbénító (vis absoluta), s lehet a sértett
ellenállását
feltételező, akaratot hajlító (vis compusiva) is.
A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie.
3.1. A kényszerítés eredménybűncselekmény. A tényállásban meghatározott eredmény a
jelentős érdeksérelem. Ez lehet elsősorban a magánérdek sérelme de lehet közérdek sérelme
is.
lOMoARcPSD|22269050
4. A kényszerítés mint materiális bűncselekmény befejezett, ha a cselekmény eredménye, a
jelentős érdeksérelem bekövetkezett. Kísérlete megállapítható, ha az elkövető az erőszakot
megkezdte vagy fenyegetést alkalmazott és ez a cselekmény alkalmas volt a jelentős
érdeksérelem okozására.
5. A bűncselekmény alanya – hivatalos személy kivételével – bárki lehet.
6. A kényszerítés szándékos bűncselekmény, elkövethető mind egyenes, mind eshetőleges
szándékkal. Az elkövető tudatának át kell fognia magatartásának erőszakkal vagy
fenyegetéssel véghezvitt jellegét, a kényszerítő magatartással okozati összefüggésben
bekövetkező érdeksérelmet, végül az érdeksérelem jelentős fokát.
7. A törvénynek az a kitétele, hogy „amennyiben más bűncselekmény nem valósult meg” jelzi
azt, hogy a tényállás kisegítő (szubszidiárius) jellegű.
A tényállás szubszidiárius jellege folytán a bűnhalmazat kizárt az olyan bűncselekményi
tényállásokkal, amelyeknek tényállási eleme a kényszer vagy fenyegetés. Bűnhalmazat jön
létre, ha az elkövető akár egy, akár több magatartásával több személyt kényszerít valaminek
megtételére, eltűrésére stb. Az egyszeri erőszakkal vagy fenyegetéssel kikényszerített
huzamos sértetti magatartás viszont természetes egység.
lOMoARcPSD|22269050
11. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak
.
lOMoARcPSD|22269050
Szexuális kényszerítés
196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális
kényszerítést
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt
álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi
vagy befolyási viszonyával visszaélve
követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést
tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
A nemi erkölcs elleni cselekményekkel szembeni büntetőjogi védelem igénye a társadalmi
életviszonyok szabályozásának megjelenése óta jelen van a külföldi és a hazai
szabályozásokban egyaránt
1. A bűncselekmény jogi tárgya a nemi önrendelkezés, a nemi szabadság.
A bűncselekmény passzív alanya a nemtől függetlenül bárki lehet. A törvényi „semleges
megfogalmazásból („mást”), valamint a szexuális cselekmény komplex fogalmából arra
következtethetünk, hogy a sértett az elkövetővel azonos vagy különböző nemű egyaránt lehet.
A passzív alany életkorának a cselekmény minősítése szempontjából lesz szerepe.
A szexuális erőszak tényállásából arra következtethetünk, hogy a szexuális visszaélés esetén a
passzív alannyá válás alsó korhatára a 12. életév. Aki ezen életkor alatti sértettel végez vagy
végeztet szexuális cselekményt szexuális erőszakért tartozik felelősséggel.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása kétmozzanatú, melyek egymással cél-eszköz
viszonyban állnak. A célcselekmény a szexuális cselekmény, melynek véghezviteléhez
szükséges eszközcselekmény a kényszerítés.
lOMoARcPSD|22269050
A Btk. szerint a szexuális cselekmény: „a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő
cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy
arra irányul”
A cselekmény egyaránt jelentheti a passzív alany aktív közreműködését, vagy az elkövető
általi szexuális cselekmény sértett általi passzív eltűrését. Erre a „szexuális cselekményre,
vagy annak eltűrésére” fordulatból következtethetünk.
A kényszerítés fogalma magába foglal minden olyan tevékenységet, amelynek következtében
a bűncselekmény sértettje nem képes a valódi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására.
A kényszerítés felfogható gyűjtőfogalomként, amelynek tipikus, de nem kizárólagos
elkövetési módjai az erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő elkövetés. Az új Btk. Indokolása
szerint „a szexuális cselekmény végzése vagy annak eltűrésére való kényszerítés felölel
minden
olyan magatartást, amikor a sértett nem önként és szabadon adja a beleegyezését.”
Fontos azonban megjegyezni, ha a kényszerítésre az élet vagy testi épség elleni fenyegetés
alkalmazásával kerül sor, akkor nem szexuális kényszerítés, hanem a súlyosabban minősülő
szexuális erőszak megállapításának van helye.
4. A szexuális kényszerítés törvényi tényállása nem fogalmaz meg eredményt, így
immateriális bűncselekménynek tekinthető.
5. A bűncselekmény alanya bárki lehet, a sértettel azonos vagy különböző nemű személy is.
6. A deliktum szándékosan követhető el. A cél-eszköz viszonyban álló elkövetési
magatartásokra tekintettel célzatos bűncselekmény. A tettesnek az eszközcselekményt
(kényszerítés) a szexuális cselekmény vagy annak eltűrése érdekében kell kifejtenie. Fontos,
hogy
az elkövető tudatának – a minősített esetek megállapításához – ki kell terjedni a passzív alany
életkorára.
7. A minősített esetek a sértett életkora, valamint az elkövető és a sértett között fennálló
speciális viszony alapján csoportosíthatók.
A 196. § (2) bekezdése súlyosabban rendeli büntetni, ha a szexuális kényszerítést
– a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy
lOMoARcPSD|22269050
– a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával
visszaélve követik el.
Még súlyosabban büntetendő a bűncselekmény, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik
életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
A hozzátartozó fogalmát a Btk. értelmező rendelkezése taxatív jelleggel szabályozza:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa;
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe
fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is);
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa;
d) a házastárs, az élettárs;
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére
A nevelés, felügyelet, gondozás vagy gyógykezelés alatt álló személy sérelmére történő
elkövetést a Btk. a bizalmi, függőségi kapcsolatra tekintettel rendeli súlyosabban büntetni.
8. A bűncselekmény a célcselekmény érdekében kifejtett eszközcselekmény (kényszerítés)
megvalósulásával lép a törvényi tényállás keretei közé (kísérlet), és a szexuális cselekmény
megvalósulásával válik befejezetté.
9. A szexuális kényszerítés bűncselekménye annyi rendbelinek minősül, ahány sértett
sérelmére történt a bűncselekmény megvalósulása. Azonos sértett sérelmére, ugyanazon
alkalommal egy vagy több eszközcselekménnyel megvalósított szexuális cselekmény
természetes egységet alkot.
10. A bűncselekmény alapesete magánindítványra üldözendő bűncselekmény.
Szexuális erőszak
197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig
terjedő
lOMoARcPSD|22269050
szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni
közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre
használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés
büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel
szexuális cselekményt végez vagy végeztet.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése,
illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére
követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
(4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy
c) pontjában meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem
töltött
személy sérelmére követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés
b) vagy c) pontja szerint is minősül.
(5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket
biztosítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
lOMoARcPSD|22269050
A bűncselekmény jogi tárgya a nemi élet szabadságához fűződő érdek. Az új törvényi
tényállás által – a nemzetközi szabályozásnak megfelelően – a 18. és a 12. életévét be nem
töltött sértettek fokozott védelemben részesülnek.
Hazánk a 12. életévét el nem érő passzív alany sérelmére elkövetett cselekmények szigorúbb
szabályozását – önálló minősítő körülményként történő értékelését – az 1997. évi LXXIII.
törvénnyel vezette be.
2. A bűncselekmény passzív alanya akár férfi, akár nő egyaránt lehet. A sértett az elkövetővel
azonos, vagy különböző nemű is lehet. A cselekmény minősítésénél a passzív alany
életkorának különös jelentősége van.
A 197. § (1) bekezdése a szexuális kényszerítés első alapesetének két fordulatát rendeli
büntetni:
Az (1) bekezdése a) pontban szabályozott fordulatnál a kényszerítést – mint
eszközcselekményt
– az elkövető a szexuális cselekmény vagy annak eltűrése érdekében (célcselekmény) fejti ki.
Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elkövetési magatartás egyetlen mozzanataként a
szexuális cselekményre felhasználást határozza meg.
Btk. a szexuális erőszak első alapesetnél [197. § (1) bek.] két elkövetési módot határoz meg :
a) az erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetéssel,
b) valamint a más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználásával
történő elkövetést.
a) Az erőszak valamely személyre közvetlenül ható, olyan fizikai erőkifejtés, amely a passzív
alany ellenállását megtöri. Ez rendszerint együtt jár a legalább könnyű testi sértés okozásával
(BKv 34.).
A szexuális cselekmény érdekében kifejtett erőszak a sértett teste ellen irányuló fizikai
erőbehatás, amelyet az elkövető a komoly ellenállás leküzdése érdekében fejt ki.
b)A 2. fordulatnál a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának
kihasználása kerül büntetőjogi értékelésre. Fontos hangsúlyozni, ha az elkövető a sértett
védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának előidézéséhez erőszakot, illetve
élet vagy testi épség elleni fenyegetést alkalmaz, azaz azt ő idézi elő, akkor a cselekménye az
első fordulat szerint minősül.
lOMoARcPSD|22269050
-A bűncselekmény eredményt nem fogalmaz meg, így a szexuális kényszerítéshez hasonlóan
a szexuális erőszak is immateriális bűncselekmény.
- A szexuális erőszak kísérlete a kétmozzanatú első fordulatnál a szexuális cselekmény
érdekében megvalósított eszközcselekmény kifejtésével valósul meg.
Befejezett stádiumba a célcselekmény, azaz a szexuális cselekmény kifejtésével jut a deliktum.
A közösülés megvalósulása nem szükséges, bármely más súlyosan szeméremsértő
cselekmény elegendő a befejezetté váláshoz. A befejezett és a bevégzett stádiumok közötti
különbségtételre tekintettel a jogos védelmi helyzet a bevégzettségig fennállhat.
A bűncselekmény második fordulata akkor válik befejezetté, amikor az elkövető a
védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen sértettel közösül.
-Szexuális erőszak alanya bárki lehet (nő és férfi egyaránt). A szexuális cselekmény új
fogalmára tekintettel az elkövető a sértettel azonos, vagy különböző nemű egyaránt lehet.
8. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.
A szexuális erőszak első fordulata a cél-eszköz viszonyban álló elkövetési magatartásokra
tekintettel kizárólag egyenes szándékkal valósulhat meg.>> az elkövető tudatának át kell
fognia, hogy a sértett védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen helyzetben van, és ezt
használja ki a szexuális cselekmény véghezviteléhez.
A (2) bekezdésben szabályozott alakzatnál az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a
sértett 12. életévét még nem töltött be.
Minősített esetek:
Az új Btk. – a szexuális kényszerítéshez hasonlóan – új minősítő körülményként vezeti
be a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére, valamint az elkövetőnek „egyéb módon a
hatalma, vagy befolyása alatt álló személy” sérelmére történő elkövetést
– A szexuális erőszakot tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
-A bűncselekményt az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére
követi el.
lOMoARcPSD|22269050
-A szexuális erőszakot azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
-A szexuális erőszak legsúlyosabb eseteként minősül annak az elkövetőnek a cselekménye,
aki a 12. életévét be nem töltött sértettel szemben erőszakot vagy minősített fenyegetést
alkalmaz, a sértett a hozzátartozója, nevelése, felügyelete stb. alatt áll, vagy a többek általi
elkövetés esete áll fenn.
-Az új Btk. az elkövető büntethetőségének feltételeként csak egy esetben – a 18. életévét
betöltött személy sérelmére erőszakkal vagy minősített fenyegetéssel elkövetett szexuális
erőszaknál – írja elő a magánindítvány előterjesztését.
- A szexuális erőszak bűncselekményének rendbelisége a sértettek számához igazodik.
Ha az elkövető ugyanazon sértett sérelmére, azonos alkalommal, több szexuális cselekményt
is megvalósít, természetes egységről van szó.
lOMoARcPSD|22269050
12. A szexuális visszaélés és a vérfertőzés
Szexuális visszaélés
198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét
be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt
arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be
nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt
végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi
el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött,
de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban
fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez,
A szexuális visszaélés bűncselekményének jogi tárgya a gyermekek egészséges nemi
fejlődéshez való joga. E bűncselekménynél a passzív alany és az elkövető életkorának –
annak alsó és felső határának – különösen fontos szerepe van.
az új szabályozást a jogalkotó
lOMoARcPSD|22269050
nem az elkövető, hanem a sértett oldaláról nézve alakította ki. További fontos változás, hogy
a szexuális visszaélés elkövetője valamennyi esetben csak 18. életévét betöltött személy lehet.
Ezzel a jogalkotó figyelembe vette a fiatalok szexuális érésének, pszichoszexuális
fejlettségének megváltozását
A bűncselekmény passzív alanya – a nemre és szexuális érettségre tekintet nélkül – az első
két bekezdésben szabályozott alakzatoknál bármely 14. életévét be nem töltött személy lehet.
A Btk. a 14. életévet tekinti olyan felső korhatárnak, amely alatt a sértett fokozott védelemre
szorul. Ez az idő az egészséges nemi érettség eléréséhez szükséges. A szexuális visszaélés
harmadik a passzív alannyá válás felső korhatára 18 év, az alsó korhatár a 14. életév.
Fontos megjegyezni, hogy noha a szexuális visszaélés tényállása nem utal rá, de az (1)
bekezdés első fordulatánál a passzív alannyá válás alsó korhatára a 12. életév.
A bűncselekmény egyes alakzatainál az elkövetési magatartások eltérően vannak
meghatározva.
A szexuális visszaélést a többi szexuális bűncselekménytől megkülönböztető ismérv a sértetti
beleegyezés, amely egyben szükségszerű tényállási elem is. A beleegyezés hiánya a
gyakorlatban azt jelenti, hogy az elkövető a szexuális cselekmény végrehajtásához
kényszerítést alkalmaz, amely más bűncselekmény valósít meg.
3.1. A Btk. az első bekezdésben két elkövetési magatartást szabályoz: a 14. életévét be nem
töltött személlyel szexuális cselekmény végzése, vagy arra rábírása, hogy mással szexuális
cselekményt végezzen. Szexuális cselekmény a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő
cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas vagy
arra irányul.
Az (1) bekezdés második fordulatának elkövetési magatartása a rábírás>>A Btk. felbujtás
jellegű magatartást rendel sui generis deliktum formájában önállóan büntetni. Ebben az
esetben nem az elkövető, hanem egy harmadik személy („más”) végzi a passzív alannyal a
szexuális cselekményt.
-A 198. § (2) bekezdésében szabályozott alakzatnál az elkövetési magatartás az elkövetővel
vagy mással szexuális cselekményre rábírni törekvés. A rábírni törekvés tartalmilag azonos a
sikertelen felbujtással, azaz a felhívással. Így a Btk. előkészületi jellegű cselekményt rendel
önállóan büntetni (sui generis deliktum).
-A szexuális visszaélés a 198. § (1) esetében akkor válik befejezetté, ha az elkövetővel, vagy
az elkövető rábírására harmadik személlyel a szexuális cselekmény megvalósul.
lOMoARcPSD|22269050
- A szexuális visszaélés alanya – valamennyi fordulat esetében – kizárólag 18. életévét
betöltött személy lehet.
-A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A rábírás, valamint a rábírni törekvés a
cselekmények célzatos jellegére tekintettel csak egyenes szándékkal valósulhat meg. A
szexuális visszaélésnél vizsgálni kell, hogy az elkövető tudata átfogta-e a sértett életkorát,
illetve arra nézve tévedésben volt-e.
- 198. § (3) bekezdése szabályozza a minősített eseteket .
-bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
vagy gyógykezelése alatt áll.
- az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonyával visszaélve követi el.
A szexuális visszaélés rendbelisége a sértettek számához igazodik. Természetes egység, ha
ugyanazon elkövető azonos alkalommal ugyanazon sértett sérelmére több szexuális
cselekményt is véghezvisz. Folytatólagosság akkor állapítható meg, ha az elkövető egységes
akarat-elhatározással, ugyanazon sértett sérelmére, rövid időközökben, többször követi el a
A szexuális visszaélésnek mind a minősített, mind pedig az alapesetei hivatalból üldözendő
cselekmények.
Vérfertőzés
199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt
(2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető
a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte
be.
lOMoARcPSD|22269050
1.A bűncselekmény jogi tárgya a nem kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje.
2. Amennyiben mindkét elkövető önálló büntetőjogi felelősséggel tartozik a vérfertőzésért, a
bűncselekménynek nincs passzív alanya. Ugyanakkor a 18. életévét be nem töltött
leszármazót – aki a 199. § (1) bekezdése alapján tettéért felelősségre nem vonható – a
bűncselekmény passzív alanyának tekinthetjük.
3. A törvényi tényállás a bűncselekmény elkövetési magatartásait a rokoni kapcsolatok
alapján különbözteti meg.
A vérfertőzés törvényi tényállása nem szabályoz elkövetési módot. A vérfertőzésre általában
az elkövetők beleegyezésével kerül sor. A konszenzus hiányában szükséges vizsgálni más
szexuális bűncselekmény megvalósulását (pl. szexuális erőszak).
4. Az egyenesági rokonok közötti vérfertőzés befejezett stádiumához – tekintettel a szexuális
cselekmény fogalmára– nem szükséges a közösülés, elegendő a súlyosan szeméremsértő
cselekmény megvalósulása. Ellenben a testvérek közötti vérfertőzés a közösüléssel válik
befejezetté.
5. A vérfertőzés tényállásszerű elkövetésének alapfeltétele két tettes közreműködése, akik
egymással meghatározott rokonsági kapcsolatban állnak (szükségképpeni többes
közreműködés).
Mivel a két tettes cselekménye egymás felé irányul, ezért találkozó bűncselekményről van
szó.
Btk. alapján „az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a
leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be”
6. A vérfertőzés csak szándékosan következő el. A szándékosság tudati oldalának át kell
fognia azt a tényt, hogy az elkövetők között vérségi kapcsolat áll fenn.
7. Az azonos személyek között, azonos alkalommal megvalósuló, több szexuális cselekmény
természetes egységként értékelendő.
A szexuális erőszak bűntette és a vérfertőzés vétsége valóságos alaki halmazatban állhat
egymással, ha az elkövető a leánytestvére sérelmére erőszak alkalmazásával valósítja meg
Abban az esetben, ha a vérfertőzést a 12. és 14. év közötti gyermek sérelmére követik el, a
szexuális visszaélés hozzátartozó által elkövetett minősített esete állapítandó meg.
lOMoARcPSD|22269050
lOMoARcPSD|22269050
13. A prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekmények: a kerítés, a prostitúció elősegítése, a
kitartottság és a gyermekprostitúció kihasználása
Modell Prostitúció megítélése Arra épülő élősdi
cselekmények megitélése
Prohibicionista tiltja és bünteti (a prostituált
bűnelkövető
tiltja és bünteti
Reglementációs szabályokhoz kötött
legálisan végezhető
tevékenység (ha a prostituált
nem tartja be az előírásokat,
akkor büntetővé válik)
tiltja és bünteti
Abolicionista tiltja a prostitúció
szabályozását
tiltja és bünteti
Legalizált(holland) a prostitúciós üzletág legális tiltja és bünteti
Neoabolicionista(svéd) a prostitúció igénybevételét,
azaz a kereseti oldalt bünteti
tiltja és bünteti
lOMoARcPSD|22269050
A prostitúció, valamint az ahhoz kapcsolódó élősdi cselekmények szoros kapcsolatban állnak
a szervezett bűnözéssel.
A gyakorlatban hatástalannak tűnő prohibíciós rendszerről hazánk fokozatosan áttért az
abolicionista rendszerre.
A Btk. XIX. fejezetén belül a prostitúcióhoz kapcsolódó deliktumok sajátos csoportot
alkotnak, amelyhez az alábbi bűncselekmények tartoznak:
– a kerítés (Btk. 200. §),
– a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), és
– a kitartottság (Btk. 202. §).
Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy egy büntetőjog által nem értékelt
cselekményhez (prostitúció) kapcsolódnak. Ebből a szempontból tekinthetjük járulékos
jellegűbűncselekményeknek. E tényállások közös jegye továbbá, hogy a Btk. felbujtásszerű,
bűnsegélyszerű, előkészületszerű cselekményeket önállóan rendel általuk büntetni.
Kerítés
200. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére
másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Kerítést követ el, és az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személyt prostitúcióra felajánl vagy felhív.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott kerítést
b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló
sérelmére, vagy a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási
viszonyával visszaélve,
c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel
lOMoARcPSD|22269050
követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés
a) vagy b) pontjában meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül.
(6) Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő
1. A bűncselekmény jogi tárgya a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje, a
fiatalkorúak egészséges szexuális és erkölcsi fejlődése, valamint egyes minősített eseteknél a
nemi élet szabadsága.
A kerítés új szabályozása a gyermekprostitúció elleni fellépést is szolgálja.
2. Az (1) bekezdésben szabályozott alaptényállás passzív alanya bárki lehet, férfi és nő
egyaránt. A (2) bekezdésben szabályozott alapesetnél, valamint a (4) bekezdés a) pontjában
szabályozott minősített esetnél a passzív alanyi kör szűkebb, az csak 18. életévét be nem
töltött személy sérelmére követhető el. A passzív alany életkora a minősített esetek körében is
jelentőséggel bír
3. A törvény a kerítés bűncselekményének alábbi elkövetési magatartásait szabályozza .
3.1. Az egyik elkövetési magatartás valakinek – más részére – szexuális cselekmény céljából
történő megszerzése
3.2. A Btk. sui generis deliktumként szabályozza azt az esetet, ha az elkövető a 18. életévét be
nem töltött személyt prostitúcióra felajánlja vagy felhívja. A prostitúció fogalmát a Btk.
értelmező rendelkezése meghatározza: „prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából
történő szexuális cselekmény végzése”
Mindkét elkövetési magatartás az elkövető, egyoldalú aktív tevékenységét feltételezi. A
felhívás eredménytelen felbujtás, amely előkészületi magatartást a törvény befejezett
bűncselekményként önállóan rendeli büntetni.
4. A kerítés (1) bekezdésében szabályozott esete akkor válik befejezetté, ha az elkövető
közreműködésével a passzív alany és a harmadik személy szexuális cselekményének közvetlen
lehetősége megteremtődik, azaz a személyes találkozás létrejön. Szükséges feltétel, hogy az
elkövető anyagi haszonszerzés céljából fejtse ki a cselekményét.
lOMoARcPSD|22269050
5. A bűncselekmény alanya bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki a szexuális cselekmény
végzésére magának szerez partnert.
Az üzletszerűen elkövetett kerítéshez nyújtott bűnsegély megvalósul, ha az elkövető tudatában
van annak, hogy az általa kiszemelt nőket a társa – az általa üzemeltetett bárban, a saját
vagyoni haszna végett – üzletszerű kéjelgés folytatására bírja rá, és ennek érdekében vesz
részt a nőknek a szórakozóhelyre való szállításában (BH2003. 142. II).
6. A kerítés szándékosan követhető el. Kizárólag egyenes szándékkal valósulhat meg, hiszen a
törvényalkotó célzatot fogalmaz meg a tényállásban.
7. A Btk. szerint a kerítés (1) bekezdésben szabályozott alakzatához kapcsolódóan az alábbi
minősített eseteket szabályozza:
– Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az üzletszerű elkövetés
A kerítést kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha:
– a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére;
– az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére,
vagy a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve;
– megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el.
A bűncselekmény annyi rendbelinek minősül, ahány passzív alanya van a bűncselekménynek.
Folytatólagosság állapítható meg, ha ugyanazt a passzív alanyt többször szerzi meg és a
folytatólagosság megállapításának egyéb feltételei is fennállnak.
Prostitúció elősegítése
201. § (1) Aki
lOMoARcPSD|22269050
a) mást prostitúcióra rábír,
b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére
bocsát,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget
nyújt,
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személyt bír rá prostitúcióra.
(3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket
szolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje, valamint
a prostitúcióhoz kapcsolódó társadalom által nem tolerált magatartások üldözéséhez fűződő
érdek.
2. A bűncselekménynek a passzív alanya – nemre tekintet nélkül – bárki lehet. A passzív alany
életkorának két esetben [201. § (1) bek. c) pont, és (2) bek.] azonban jelentősége van, hiszen
ezekben az esetekben a Btk. a 18. életévét betöltött személy sérelmére történő elkövetést
bünteti.
3. A prostitúció e lősegítése az alábbi elkövetési magatartásokkal követhető el .
Az (1) bekezdésben szabályozott alakzat három elkövetési magatartást szabályoz:
3.1. Az első cselekmény a prostitúcióra rábírás. A rábírás büntetendővé tétele felbujtásszerű
sui generis deliktum. A rábírás bármilyen formában történhet (szóban, írásban stb.).
3.2. A b) pontban szabályozott elkövetési magatartás: az épület, egyéb hely rendelkezésre
bocsátása. A Btk. tartalmilag bűnsegélyszerű magatartásokat rendel önállóan, sui generis
deliktum formájában büntetni.
3.3. A c) pontban szabályozott elkövetési magatartás: a segítségnyújtás 18. életévét be nem
töltött személy prostitúciójához. A törvény ezzel bűnsegélyszerű magatartást rendel önállóan
büntetni.
lOMoARcPSD|22269050
3.4. A Btk. 201. § (3) bekezdésében szabályozott súlyosabban büntetni rendelt eset elkövetési
magatartása a bordélyház fenntartása, vezetése, vagy annak működéséhez anyagi eszközök
szolgáltatása.
4. A bűncselekmény az elkövetési magatartások kifejtésével válik befejezetté. A rábírással
megvalósuló fordulat, amennyiben nem eredményes, felhívásnak minősül, amely a sui
generis szabályozásra tekintettel – álláspontunk szerint – a bűncselekmény kísérletét valósítja
meg.
5. A prostitúció elősegítésének alanya bárki lehet, nő és férfi egyaránt.
6. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
7. A Btk. 201. § (1) bekezdésében szabályozott alakzathoz kapcsolódó minősített eset,
-ha az elkövető 18. életévét be nem töltött személyt bír rá prostitúcióra.
A halmazati kérdések vonatkozásában a következőket kell kiemelni: A bűncselekmény
rendbelisége fő szabályként a passzív alanyok számától függ, így annyi rendbelinek minősül a
cselekmény, ahány passzív alanyt rábír a prostitúcióra, illetve ahány személynek segítséget
nyújt a prostitúcióhoz. A (1) bekezdés b) pontjában szabályozott eset attól függetlenül
természetes egységnek minősül.
Kitartottság
202. § Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát,
1. A bűncselekmény jogi tárgya a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje.
lOMoARcPSD|22269050
2. A deliktum elkövetési magatartása a „kitartás”. Ez a prostitúciót folytató személytől olyan
anyagi juttatás elfogadását jelenti, mely a kitartott személy megélhetését hivatott biztosítani.
Az elkövetési magatartás folyamatosságot feltételez.
A kitartottság negatív tartalmú eltartottság .Nincs érzelmi kapcsolat a felek közt.
Az anyagi juttatás mértéke alapján tehetünk különbséget a teljes és a részbeni kitartás között.
A tényállásszerűség megállapításához azt is meg kell vizsgálni, hogy a kitartónál fennállnak- e
a prostitúciós tevékenység folytatásának fogalmi elemei.
3. A kitartás akkor válik befejezetté, ha az elkövető huzamosabb időn keresztül fogad el
juttatásokat a prostitúciót folytató személytől. Egyszeri alkalom még nem elég a
befejezettséghez, mert a kitartás rendszerességet feltételez. A bűncselekménynek nincs
minősített esete.
4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, kivéve azt a személyt, akinek eltartására a
prostitúciót folytató személy törvény alapján köteles.
5. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia,
hogy prostitúciót folytató személy tartja el.
6. Mivel a kitartás folyamatos jellegű tevékenységet feltételez, így a folytatólagosság
megállapítása e bűncselekmény vonatkozásában kizárt. A kitartottság akkor is természetes
egység, és nem jön létre bűnhalmazat, ha az elkövető több olyan személlyel tartatja ki magát,
aki prostitúciót folytat. A bűncselekmény rendbelisége főszabályként a sértettek számához
igazodik.
Ha az elkövető tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel tartatja ki magát,
cselekménye nem kitartásnak, hanem gyermekprostitúció kihasználásának minősül.
7. Kitartottság bűncselekménye esetén az elkövetővel szemben kitiltás büntetés is kiszabható.
Gyermekprostitúció kihasználása
203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából
haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
lOMoARcPSD|22269050
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt.
(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót
folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez
szolgáltat anyagi eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
folytat prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A 2012. évi Btk. – az európai és a nemzetközi dokumentumoknak való megfelelés érdekében
– különálló tényállásban rendeli büntetni a gyermekprostitúció kihasználását.
A bűncselekmény jogi tárgya a gyermekprostitúció megakadályozásához fűződő társadalmi
érdek, a 18. életévüket be nem töltött személyek egészséges nemi és erkölcsi fejlődése.
2. A gyermekprostitúció kihasználásának passzív alanya a 18. életévét be nem töltött személy
lehet. Az életkor a bűncselekmény elkövetési időpontjában vizsgálandó.
3. A Btk. a bűncselekmény négy alapeseté ben az alábbi elkövetési magatartásokat rendeli
büntetni. Közös jellemző , hogy ezek prostitúcióval összefüggő tevékenységet rendelnek
büntetni. Kivétel a 2. alapeset, amely a „szexuális cselekményhez” kapcsolódik.
3.1. A 203. § (1) bekezdésében szabályozott elkövetési magatartás a 18. életévét be nem
töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekvés.
3.2. A (2) bekezdés esetében az elkövetési magatartás ellenszolgáltatás nyújtása a 18. életévét
be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért.
3.3. A (3) bekezdésben szabályozott elkövetési magatartás megegyezik a kitartottság
bűncselekményének elkövetési magatartásával: azaz az elkövető prostitúciót folytató 18.
életévét be nem töltött személlyel tartatja ki magát.
3.4. A gyermekprostitúció kihasználásának negyedik elkövetési magatartása a bordélyház
működtetéséhez kapcsolódó cselekményeket fogja át. Így a bordélyház fenntartása, vezetése,
működéséhez anyagi eszközök szolgáltatása.
4. A bűncselekmény alanya bárki elkövetheti.
lOMoARcPSD|22269050
5. A gyermekprostitúció kihasználása szándékos elkövetés esetén büntetendő– kizárólag
egyenes szándékkal valósulhat meg.
6. Az első két alapeset rendbelisége a passzív alanyok számához igazodik. A (3) bekezdésben
szabályozott eset akkor is természetes egység, és nem létesül bűnhalmazat, ha az elkövető
több 18. életévét be nem töltött személlyel tartatja ki magát. A (4) bekezdés esetében a
rendbeliség a bordélyházak számához igazodik.
lOMoARcPSD|22269050
14. A kiskorú veszélyeztetése, a gyermekmunka, a kiskorúval való kapcsolattartás
akadályozása
Kiskorú veszélyeztetése
208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy –
ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői
felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy
lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú
testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt
2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az
a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására
rábír vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődése.
2. A bűncselekmény passzív alanya a kiskorú.
lOMoARcPSD|22269050
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy
gondozására vonatkozó kötelezettség súlyos megszegése. A bűncselekmény mind aktív, mind
passzív, illetve egyszeri vagy huzamosabb ideig tartó magatartással is megvalósítható. A
kiskorú veszélyeztetése gyakran mulasztás következménye.
A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására irányuló kötelezettség megszegése
akkor tényállásszerű, ha súlyos. Ennek megállapítása jogalkalmazói értelmezésen,
mérlegelésen alapul.
Magyarországon a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény 6. § (5) bekezdésének eredeti szövegezése szerint „A gyermeknek joga van
emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki
erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez”.
4. A bűncselekmény materiális deliktum. Eredmény a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy
érzelmi fejlődésének veszélyeztetése.
A testi fejlődés veszélyeztetése valósul meg például a kiskorú élelmezésének, tisztán
tartásának rendszeres elmulasztásával, továbbá gyógykezelésének elmulasztásával stb.
Az értelmi fejlődés veszélyeztetésének gyakori esete, hogy a tanköteles gyermeket huzamos
ideig nem járatják az alapfokú képzést biztosító iskolába.
A bűncselekmény materiális jellegére figyelemmel szükséges az okozati összefüggés az
elkövető súlyosan kötelességszegő magatartása és a bekövetkezett konkrét veszélyhelyzet
mint eredmény között. Az eredmény bekövetkezésével válik a bűncselekmény befejezetté.
A kísérlet megvalósulása (amikor már megtörténik a súlyos kötelezettségszegés, de még nem
következik be a veszélyeztető eredmény) elviekben lehetséges.
5. A bűncselekmény alanya speciális (delictum propium). Tettese olyan személy lehet, aki a
kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles, jellemzően a szülő vagy a gyám.
7. A bűncselekmény annyi rendbeli, ahány passzív alany sérelmére valósul meg. Az azonos
kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének huzamosabb ideig, ismétlődően
történő veszélyeztetése természetes egység (folytatólagosság kizárt). A kiskorú
veszélyeztetése és a testi sértés halmazatban állhat.
lOMoARcPSD|22269050
A Btk. 208. § (2) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetésének bűntette
1. A bűncselekmény jogi tárgya szűkebb, mint az (1) bekezdés esetében, azaz a kiskorú
erkölcsi fejlődése.
2. A bűncselekmény passzív alanya a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy lehet.
a) a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábírás
vagy rábírni törekvés,
b) a bűncselekmény elkövetéséhez felajánlás.
Az a) pont első fordulata szerinti rábírás fogalmilag eredményes felbujtás (sui generis
felbujtásszerű bűncselekmény). A második fordulat szerinti rábírni törekvés sikertelen rábírás,
azaz eredménytelen felbujtás, közelebbről felhívás, amely a büntetendő előkészület egyik
formája (sui generis előkészületszerű bűncselekmény).
A rábírás és rábírni törekvés irányulhat bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére vagy
züllött életmód folyatására.
A b) pont értelmében a bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlás valósítja meg a
kiskorú veszélyeztetését.
4. A bűncselekmény alanya (tettese) csak az olyan tizennyolcadik életévét betöltött
személy lehet, aki nem köteles a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására.
Amennyiben köteles, az esetben az (1) bekezdésért felel.
5. A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény szándékosan követhető el, s ezen belül a sui
generis alakzat célzatosan.
6. Az egység és halmazat körében kiemelendő, hogy a rendbeliség a bűncselekményekre
történő rábírások, rábírni törekvések, felajánlások számához igazodik.
A látszólagos alaki halmazat kérdésköréhez kapcsolódik, hogy a (2) bekezdés szubszidiárius
bűncselekmény
lOMoARcPSD|22269050
Gyermekmunka
209. § Aki
a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó
törvényi előírásokat megszegi, vagy
b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik
életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat,
A gyermekmunka tilalmának önálló tényállásban szerepeltetésére a nemzetközi elvárásoknak
megfelelően került sor.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a gyermekmunka tilalmához fűződő társadalmi érdek.
2. A bűncselekmény passzív alanya az a) pont szerint az olyan munkavállaló, aki a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a b) pont szerint pedig a keresőtevékenység
folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött
harmadik országbeli állampolgár.
3. A bűncselekménynek két elkövetési magatartása van .
Egyrészt a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó
törvényi előírások megszegése.
Másrészt elkövetési magatartás a keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem
rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár
foglalkoztatása.
4. A bűncselekmény alanya bármely munkáltató lehet.
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval
kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a
kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is
önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
lOMoARcPSD|22269050
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig
megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.
Ebben az esetben büntetőjogi felelősségre vonásra akkor kerül sor, ha a bírság kiszabását
követően sem kényszeríthető ki a jogszerű állapot.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személy közötti
kapcsolat fenntartásának, a gyermek egészségének, testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, illetve
lelki egészségének védelme.
2. A bűncselekmény passzív alanya a kapcsolattartás akadályozása miatt érintett kiskorú és a
vele kapcsolattartásra jogosult személy.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása a kiskorúval való kapcsolat kialakításának vagy
fenntartásának akadályozása.
4. A bűncselekmény alanya személyes kvalifikáltsággal rendelkező olyan személy, akinél a
kiskorút hatósági határozat alapján elhelyezték.
5. A bűncselekmény szándékosan követhető el. A szándékossághoz kapcsolódik a
kötelezettség elkövetői ismerete és az önhiba. E bűncselekmény gondatlanul nem követhető
el.
lOMoARcPSD|22269050
15. A tartási kötelezettség elmulasztása, a kettős házasság, a családi jogállás megsértése
és a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
Tartási kötelezettség elmulasztása
212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt
gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő
(2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt
lOMoARcPSD|22269050
tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos
nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése
korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.
1. Bűncselekmény jogi tárgya a jogosítottnak az eltartáshoz való joga, az eltartó eltartási
kötelezettsége.
2. A bűncselekmény passzív alanya tekintetében kiemelendő, hogy a büntető anyagi jogban,
jogtudományban ismert passzív alany és a büntető eljárásjogi fogalomként használatos sértett
személyi kört a közeljövőben hatályba lépő, az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a
bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó
minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/B kerethatározat felváltásáról szóló
2012/29/EU irányelve összefoglaltan és részben kiegészítve tartalmazza az áldozat
fogalomban.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartásai a gyermektartás [212. § (1)–(2) bek.], a
házastársi tartás, és a rokontartás [212. § (2) bek.] elmulasztása. A tartási kötelezettségnek
jogszabályon és végrehajtható hatósági határozaton kel alapulnia.
A gyermek tartására vonatkozó szabályokat a Csjt-ben találhatjuk, amelyekből kiemelendők a
következők: A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú
gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a
gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető
más egyenesági rokona van. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő
szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).
A bűncselekmény elkövetési magatartásával összefüggésben kiemelendő a tartási
kötelezettség teljesítésének ideje, illetve a bűncselekmény alapjául szolgáló időtartam.
4. A 212. § (1) bekezdésében foglalt bűncselekmény immateriális. A gyermektartási
kötelezettség nem teljesítése tiszta mulasztásos bűncselekmény
212. § (2) bekezdése szerinti bűncselekmény materiális deliktum (vegyes mulasztásos
bűncselekmény) és az (1) bekezdéshez képest súlyosabban büntetendő. Az eredmény az,
hogy a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, azaz a tartásra jogosult
az alapvető, elemi életszükségletek kielégítését szolgáló javakban szenved hiányt a tartási
kötelezettség nem teljesítése miatt.
5. A tartási kötelezettség elmulasztása szándékosan valósítható meg. Az elkövető akkor
vonható büntetőjogilag felelősségre, ha önhibájából nem teljesíti a tartási kötelezettséget.
lOMoARcPSD|22269050
Az önhiba megállapításának alapja, ha akár maga a mulasztás, azaz a tartásíj nem fizetése,
akár a mulasztás objektív oka felróható a kötelezettnek.
6. A bűncselekmény rendbelisége a gyakorlatban a tartásdíj átvételére jogosult személyek
számához igazodik
Kettős házasság
214. § Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel
házasságot köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az új Btk. 214. §-a a kettős házasság tradicionális tényállását tartalmazza, amely csak a
házassággal kapcsolatban követhető el.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a monogám házasság jogintézménye
2. A bűncselekmény elkövetési magatartásai a házasság fennállása alatt újabb házasság kötése
vagy a házas személlyel történő házasságkötés. A bűncselekmény tárgyi oldalán fontos az
elkövetési idő, mert a házasságot kötő – legalábbis egyik – személynek a korábbi, fennálló
házassága alatt kerül sor az újabb házasság megkötésére.
A bűncselekmény a házasságkötéssel befejeződik. Kísérlet valósul meg, amikor csak az egyik
házasulandó jelentette ki a házasságkötésre irányuló nyilatkozatát.
3. A bűncselekmény alanya (tettese) bármely, házasságkötésre jogilag képes személy lehet,
de legalább az egyik házasulandónál feltétel a korábbi házasság fennállása, s az, hogy erről az
elkövetőnek tudomása legyen. A bűncselekmény a szükségképpeni többes közreműködés
esetét képezi, ezért a bűncselekmény önálló tetteseiről beszélünk. Amennyiben a házasulók
tudnak a korábbi, fennálló házasságról, mindketten önálló tettesek. Bűnsegéd lehetséges (pl. a
tanú).
4. A bűncselekmény szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy
házasságkötés történik és azt is, hogy az egyik házasulandó házassági köteléke még fennáll.
5. A halmazat körében kiemelendő egyrészt, hogy a rendbeliség a megkötött újabb
házasságok száma szerint állapítandó meg.
Amennyiben az elkövető materiális közokirat-hamisítást követ el, valódi anyagi halmazat jön
létre a házasságkötéssel.
lOMoARcPSD|22269050
Családi jogállás megsértése
213. § (1) Aki más családi jogállását megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás
megsértését
a) egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény
alkalmazottja foglalkozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy
gondozására köteles személy követi el.
(3) Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi
el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a családi jogállás és az ehhez kapcsolódó jogi és társadalmi
helyzet védelme.
2. A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, aki nincs tisztában családi hovatartozását
illetően. A bűncselekmény elszenvedője akár nagykorú is lehet, de a gyakorlatban tipikusan a
gyermekek sérelmére valósul meg.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása vagylagosan kettős: családi jogállás
megváltoztatása vagy megszüntetése. Megváltoztatás esetén a jelentős körülmények hamis
beállításával, megtévesztéssel a valódi családhoz tartozás megszűnik és a másik családba
kerülés miatt új jogok (kötelezettsége) jönnek létre.
4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, de a minősített eseteknél és a gondatlan alakzatoknál
csak a tényállás szerinti személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy.
5. A bűncselekményt szándékosan lehet elkövetni, de a (3) bekezdés szerint büntetendő a
gondatlan alakzat is, ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében követi el.
6. A minősített esetek az elkövetők személyes kvalifikáltságára figyelemmel kerültek
kialakításra.
lOMoARcPSD|22269050
A minősített eseteknek speciális alanyai vannak.
-az egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény
alkalmazottjaként foglalkozása körében valósítja meg a bűncselekményt.
- A (2) bekezdés b) pontjának tettese csak a 18 életévét be nem töltött személy nevelésére,
felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet.
7. A bűncselekmény rendbelisége tekintetében a passzív alanyok száma meghatározó.
Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
211. § (1) Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél
a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása
céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az elvitelkor
erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz,
1. A bűncselekmény jogi tárgya a kiskorú érdekeinek védelmét szolgáló hatósági határozat
(ideértve a bírósági határozatot is) érvényesülésének biztosítása.
2. A bűncselekmény passzív alanya a kiskorúak köréből az a személy, akinek elhelyezéséről
végrehajtható hatósági határozat rendelkezett. Ilyen határozatok meghozatalára a bíróság és a
gyámhivatal jogosult.
3. A bűncselekménynek három vagylagos elkövetési magatartása van.
A,Az egyik elkövetési magatartás a kiskorú elvitele. Az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó
elem, hogy a jogosult beleegyezése nélküli elvitelről van szó
B, Az elkövetési magatartások másik köre az elrejtés és titokban tartás, amelyek jellemzően,
de nem kizárólagosan végre nem hajtott határozatokhoz kapcsolódnak. Ezen két elkövetési
magatartást az egyszeri elvitellel összehasonlítva, különbség az is, hogy a kiskorú rejtve vagy
titokban tartása állapot – bűncselekmény.
A kiskorú rejtve tartása esetén az elkövető a kiskorút a jogosult számára hozzáférhetetlenné
teszi.
lOMoARcPSD|22269050
C, A titokban tartás azáltal valósul meg, hogy az elkövető kifejezetten tagadja a kiskorú
tényleges tartózkodási helyére vonatkozó ismereteket, illetve hamis információkat ad, vagy
azok közlését tagadja meg. Mindhárom elkövetési magatartás közös ismérve a tevőlegesség
(aktív magatartás).
4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, azonban gyakran szülők, hozzátartozók az elkövetők.
A kiskorú elvitelében együttesen résztvevők, illetve a rejtve tartásba később bekapcsolódó
személyek társtettesek.
5. A bűncselekmény célzatot tartalmaz, ugyanis az elkövetési magatartásokat az elhelyezés
tartós megváltoztatása céljából kell kifejteni. Ezért a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
csak egyenes szándékkal valósítható meg.
Amennyiben az elvitelkor erőszakot, illetve az élet és a testi épség ellen irányuló közvetlen
fenyegetést alkalmaz az elkövető, a bűncselekmény súlyosabban minősülő alakzata valósul
meg.
A bűncselekmény rendbelisége ahhoz igazolódik, ahány kiskorú elhelyezésének
megváltoztatására
kerül sor.
16. A magánlaksértés és a zaklatás
Magánlaksértés
221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre
erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent
marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak
a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy
azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
lOMoARcPSD|22269050
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez
tartozó bekerített helyre bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon
követik el.
Az emberi méltóság és más alapvető jogok – pl. a magánlakás zavartalan használata, a
levéltitokhoz fűződő érdek – elleni bűncselekmények csoportjába tartozó deliktumok igen
régóta a büntetőjog által szankcionált cselekmények közé tartoznak.
1. A magánlaksértés bűncselekményének jogi tárgya: a lakás, illetve a lakáshoz tartozó egyéb
helyiség vagy bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, azaz az ún. házi jog.
2. A bűncselekmény elkövetési tárgyai: a lakás; egyéb helyiség; az azokhoz tartozó bekerített
hely.
Lakás minden olyan zárt hely, amely emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli
szállásául szolgál
A bűncselekmény csak másnak a lakása, helyisége vagy bekerített helye tekintetében
követhető el.
3. A törvényi tényállás az elkövetési magatartásra és módra tekintettel három tényállási
változatot fogalmaz meg:
I. A bűncselekmény elkövetési magatartása és módja az (1) bekezdés esetén másnak
lakásába, egyéb helyiségébe vagy bekerített helyre bemenetel vagy bent maradás a)
erőszakkal, b) fenyegetéssel, c) hivatalos eljárás színlelésével;
II. A (2) bekezdés esetén – amely az első fordulatnál súlyosabban büntetendő – az ott lakónak,
vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c)
felfegyverkezve, d) csoportosan bemenetel vagy bent maradás;
lOMoARcPSD|22269050
III. A (3) bekezdés esetén: az első, illetve a második fordulatban szereplő módon másnak
megakadályozása abban, hogy lakásába stb. bemenjen.
A magánlaksértés akkor jogellenes, ha az elkövető az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek
akarata ellenére cselekszik.
Az elkövetési magatartások a magánlaksértés első két változatánál azonosak – a bemenetel
vagy bent maradás –, míg a harmadik változatnál a jogosított bemenetelének akadályozása.
A magánlaksértés mindhárom elkövetési magatartásnál a törvény elkövetési módokat kíván
meg.
– A magánlaksértés első változatánál az elkövetési mód az a) erőszakkal, b) fenyegetéssel
vagy c) hivatalos eljárás színlelésével történő elkövetés.
Az erőszak vagy a fenyegetés tekintetében a kényszerítésnél kifejtettek irányadók.
A második változatnál az elkövetési mód a) az éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve,
d) csoportosan történő elkövetés(legalább3 ember).
– A magánlaksértés harmadik változatának elkövetési magatartása a jogosított
bemenetelének az előbbiekben [az (1) és (2) bekezdésben] felsorolt módokon történő
akadályozása.
Magánlaksértés csak akkor állapítható meg, ha az jogos indok nélkül történik, vagy
jogszabályba ütközik.
4. A magánlaksértés befejezett, ha az elkövető másnak lakásába stb. a tényállásban leírt
módon bement vagy bent maradt, illetve a sértettet megakadályozta a bemenetelben. A
cselekmény jellegére nézve kísérlete csak szűk körben képzelhető el.
5. E bűncselekmény alanya a törvény szerint bárki lehet, így hivatalos személy is. A
cselekmény társtettességben is elkövethető, a részesség valamennyi formája előfordulhat.
6. A magánlaksértés csak szándékosan követhető el, megvalósítható mind egyenes, mint
eshetőleges szándékkal. A célzatnak vagy a motívumnak nincs jelentősége, ez csak a büntetés
kiszabásánál értékelhető. Abban az esetben, ha az elkövető azt hiszi, hogy jogos indoka volt,
vagy a sértett beleegyezését kellő alappal feltételezhette – mivel a bűntettnek gondatlan
alakzata nincs – tévedés folytán nem büntethető.
7. Súlyosabban büntetendő a magánlaksértés, ha másnak lakásába, egyéb helyiségébe vagy
ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével
történő bemenetelhez vagy ott bent maradáshoz éjjeli, fegyveres vagy felfegyverkezett,
illetőleg csoportos elkövetési mód valamelyike járul.
lOMoARcPSD|22269050
8. A halmazati és elhatárolási kérdésekkel kapcsolatban a korábbi bírói gyakorlat általános
tétele szerint, ha a magánlaksértés más súlyosabb bűncselekmény eszközcselekményeként jött
létre, akkor a célcselekmény a magánlaksértést magába olvasztja.
9. A magánlaksértés bűncselekménye csak magánindítványra büntethető.
Zaklatás
222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve
mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan
háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt
okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy
közvetlenül veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el, az (1) bekezdésben
meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt
1.A bűncselekmény jogi tárgya a magánszférához való jog.
2. A bűncselekmény passzív alanya az alapesetben bárki lehet, a minősített esetben azonban
csak meghatározott személyek.
a) Az elkövetési magatartás első fordulata a háborgatás. Ennek egyik leggyakoribb formája a
korábbi szabályozásban nevesített – az új Btk. tényállásában már nem szereplő – cselekmény,
amikor az elkövető személyesen vagy telekommunikációs eszköz útján rendszeres
kapcsolatteremtésre törekszik a passzív alannyal.
lOMoARcPSD|22269050
b) Az elkövetési magatartás második fordulata a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt
okozó büntetendő cselekménnyel történő fenyegetés. A bűncselekménnyel fenyegetés vagy a
passzív alany, vagy – rá tekintettel – a hozzátartozója ellen irányul.
c)Az elkövetési magatartás harmadik fordulatának elkövetője azt a látszatot kelti, hogy a
sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül
veszélyeztető esemény következik be.
4. A zaklatás immateriális bűncselekmény, az elkövetési magatartások tanúsításával
befejezetté válik, nem szükséges, hogy a passzív alanyban félelem alakuljon ki.
6. A zaklatás csak szándékosan, a célzat miatt kizárólag egyenes szándékkal követhető el.
Az első fordulat esetén az elkövető célja, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy a sértett
magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. A célzat
bizonyítottsága hiányában a bűncselekmény nem állapítható meg.
7. A Btk. 222. § (3) bekezdése értelmében a zaklatás minősített esete (bűntetti alakzata)
valósul meg, ha az elkövető a bűncselekményt házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt
élettársa sérelmére követi el. Szintén minősített eset, ha a bűncselekményt az elkövető a
nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, vagy a
hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el.
8. A bűncselekmény első fordulata szubszidiárius bűncselekmény, vagyis a zaklatás csak
akkor állapítható meg, ha az adott magatartás folytán más súlyosabb bűncselekmény nem
valósul meg.
9.A bűncselekmény kizárólag magánindítványra büntethető.
Kitiltásnak is helye van.
lOMoARcPSD|22269050
17. Az emberi becsület fogalmának elemei és büntetőjogi védelme: a rágalmazás és a
becsületsértés
lOMoARcPSD|22269050
Az emberi méltóság és más alapvető jogok – pl. a magánlakás zavartalan használata, a
levéltitokhoz fűződő érdek – elleni bűncselekmények csoportjába tartozó deliktumok igen
régóta a büntetőjog által szankcionált cselekmények közé tartoznak.
Az új Btk. szakított az alkotmányos jogokat sértő deliktumok egységes szabályozásával, és
két külön fejezetben gyűjti össze egyrészt az emberi szabadság elleni, másrészt az emberi
méltóság és egyéb alkotmányos jogok elleni bűncselekményeket.
E deliktumok jellemző vonása, hogy több, az Alaptörvényben is deklarált alapvető jogosultság
megsértését valósítják meg, így jogi tárgyuk meglehetősen heterogén.
Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít,
híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
+Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése(226/A)
+Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra
hozatala(226/B)
1. A rágalmazás jogi tárgya: a személy társadalmi megbecsülése, becsülete és emberi
méltósága, mint a személyiségi jog része.
A becsület, mint büntetőjogi védelemben részesülő jogi tárgy egyrészt az egyént megillető
társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot foglalja magában. A társadalmi
megbecsülés az emberről, egyéni sajátosságairól, tulajdonságairól, magatartásáról, személyes
értékeiről a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti; az emberi méltóság pedig
azt, hogy az egyént olyan bánásmódban részesítsék, amely a társadalomban kialakult kulturált
érintkezési forma minimális követelményeinek megfelel.
lOMoARcPSD|22269050
2. A bűncselekmény passzív alanya – sértettje – lehet természetes, illetve jogi személy, egyéb
szervezet, továbbá személyösszesség (kollektíva) is.
A bűncselekmény passzív alanya lehet gyermekkorú személy, illetőleg elmebeteg.
A hatóságok és a hivatalos személyek is passzív alanyai lehetnek a rágalmazásnak és a
becsületsértésnek abban a körben, amelynek határait az Alkotmánybíróság határozata vonta
meg.
3. Az elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése,
illetőleg ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.
Tényállítás az olyan nyilatkozat, amely valamely végbement, vagy végbemenő eseményre,
jelenségre, állapotra úgy utal, mintha az az elkövető személyes tapasztalatán, meggyőződésén
alapulna.
Az elkövetési magatartás történhet szóban, írásban vagy egyéb módon, például képes
ábrázolás útján.
b) A tényállításnak, híresztelésnek, kifejezés használatának más, a sértettől különböző személy
előtt kell történnie.
c) A rágalmazó tényállításának, híresztelésnek a becsület csorbítására alkalmasnak kell
lennie.
Ezt azonban nem a sértett egyéni érzékenysége vagy az elkövető felfogása szempontjából,
hanem – objektív értelmezés útján – a társadalomban kialakult általános megítélés
figyelembevételével kell eldönteni (BJD 8970).
4. A rágalmazás – és a becsületsértés – immateriális, azaz absztrakt veszélyeztető tényállás,
megvalósulásához a becsület csorbulása eredményként nem tartozik, ehhez elegendő a
sérelem absztrakt lehetősége. Ebből következik, hogy a rágalmazás akkor befejezett, ha a
becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, annak tudomására
jutott. Az írásban, levélben foglalt tényállítás, híresztelés esetén a rágalmazás akkor befejezett,
ha a címzett vagy bárki más a levelet elolvasta. Ennél az elkövetési módnál az elkövetési
magatartás és a tényállítás tudomásulvétele időben szétválthat, s így itt a kísérlet
megállapítható.
5. A rágalmazás alanya bárki lehet. A hivatalos személy részéről e minőségével visszaélve
jogtalan előnyszerzés vagy jogtalan hátrány okozása céljából elkövetett rágalmazás azonban
hivatali visszaélésnek minősül. A tényállás körében a tettesség és a részesség kérdései az
általános szabályok szerint alakulnak.
6. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándéknak át kell fognia a tényállítás
becsületcsorbítására alkalmas jellegét.
lOMoARcPSD|22269050
7. A bűncselekmény minősített eseteit a törvényhely (2) bekezdése tartalmazza.
-Az aljas indok vagy cél itt is ugyanolyan etikai és társadalmi szempontok alapján
értelmezendő, mint az emberölés kapcsán.
- A nagy nyilvánosság jelenti egyrészt azt, hogy olyan – nagyobb – létszámú személy van a
helyszínen jelen, hogy azok száma egyszeri rátekintéssel nem állapítható meg, vagy fennáll
annak a reális lehetősége, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható személy szerezzen
tudomást a bűncselekményről.
- jelentős érdeksérelem, mint minősítő körülmény átfogja a sértett személyét, vagyoni
viszonyait érintő minden hátrányos következményt
A rágalmazás és becsületsértés elhatárolása:
a) a rágalmazás csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel, míg a
becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg;
b) a rágalmazásnak más előtt kell történnie, viszont a rágalmazás jellegű tényállítás is
becsületsértésnek minősül, ha az a sértettel szemben négyszemközt vagy írásban történik;
c) a rágalmazás és a becsületsértés egymással a szubszidiaritás viszonyában áll.
9. A rágalmazás bűncselekménye kizárólag magánindítványra büntethető.
Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy
egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
lOMoARcPSD|22269050
1. A rágalmazás és a becsületsértés tényállása között a jogi tárgy azonossága folytán szoros
belső összefüggés áll fenn. Amíg azonban a rágalmazás elsődlegesen a sértett társadalmi
megbecsülését – becsületét – támadja, és ehhez kapcsolódva sérti az egyén emberi méltóságát,
addig a becsületsértés törvényi tényállása elsődlegesen az emberi méltóság védelmét kívánja
biztosítani.
A bűncselekmény jogi tárgya és a passzív alanya tekintetében a rágalmazásnál kifejtettek az
irányadók.
2. Az elkövetési magatartás a) becsületcsorbításra alkalmas kifejezés használata, b) ilyen
cselekmény elkövetése, c) tettleges elkövetés.
A becsület csorbítására alkalmas minden olyan, mással szembe használt kifejezés – ez
általában valamely tényre kifejezetten nem utaló jelző használata –, amely az emberi
méltóságot sérti.
A becsületsértő kifejezés használatának, és az egyéb cselekmény elkövetésének vagy
– a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben
kell történnie.
vagy
- nagy nyilvánosság előtti elkövetés szükséges
Abecsületsértő cselekmény harmadik változata a (2) bekezdésben meghatározott elkövetési
mód a tettlegesség. Tettlegesség az olyan becsületcsorbító cselekmény, amely a sértett
testének megalázó vagy sértő jellegű célzatos érintésében vagy bántalmazásában jelentkezik,
anélkül, hogy testi sértést valósítana meg(leköpés).
3. A becsületsértés akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezés vagy
cselekmény használata mással szemben megtörtént, s ezt a sértett vagy más személy
érzékelte. A becsületsértés immateriális bűncselekmény, a kísérlet ehhez képest csak nagyon
szűk körben jöhet szóba
4. A becsületsértés alanya lehet bármely beszámítási képességgel rendelkező természetes
személy.
5. A becsületsértés csak szándékosan követhető el. A szándékos bűnösség formái és
tudattartalmát illetően a rágalmazásnál kifejtettek az irányadók.
lOMoARcPSD|22269050
6. A halmazati problémák megítélésénél illetően ugyanazok az irányadók, mint a rágalmazás
tekintetében
7. A becsületsértés bűncselekménye kizárólag magánindítványra büntethető.
lOMoARcPSD|22269050
18. A közlekedési bűncselekmények általános jellemzése és a közlekedés biztonsága elleni
bűncselekmény
4.1. Az új Btk. XXII. fejezetében szereplő bűncselekmények közös jogi tárgya a közlekedés
biztonságához fűződő társadalmi érdek védelme. Az egyes tényállásokban megjelölt passzív
alanyok révén a fejezet közvetlen jogi tárgyai közlekedésben részt vevő emberek életének,
testi épségének és egészségének a védelme.
A XXII. fejezet a következő tényállásokat tartalmazza:
– a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232. §),
– vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233. §),
– közúti veszélyeztetés (234. §),
– közúti baleset okozása (235. §),
– járművezetés ittas állapotban (236. §),
– járművezetés bódult állapotban (237. §),
– járművezetés tiltott átengedése (238. §),
– cserbenhagyás (239. §).
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka
megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés
eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője
ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások
életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő
lOMoARcPSD|22269050
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ
el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott
esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig,
illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető
– azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna,
önként megszünteti.
1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény jogi tárgya valamennyi közlekedési ágazat
biztonságához fűződő érdek védelme.
2A bűncselekmény elkövetési tárgyai
A bűncselekmény elkövetési tárgyai: a) közlekedési útvonal, b) jármű, c) üzemi berendezés
vagy ezek tartozéka, d) közlekedési jelzés
3. Az elkövetési magatartásokat a tényállás nem taxatív jelleggel, hanem példálózóan sorolja
fel.
lOMoARcPSD|22269050
Az elkövetési magatartások: a) közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek
tartozékának megrongálása, vagy megsemmisítése;
b) akadály létesítése;
c) közlekedési jelzés eltávolítása, megváltoztatása, megtévesztő jelzés;
d) közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazása;
e) más vagy mások életének vagy testi épségének más, hasonló módon történő
veszélyeztetése.
A közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával akkor valósul meg
a bűncselekmény, ha a magatartás kifejtése a tényleges vezetés közben történik, illetve az a
mozgásban lévő, közlekedő jármű vezetője ellen irányul.
Erőszakon egyébként nemcsak a járművezető akaratát megbénító (vis absoluta), hanem az
akarat hajlítására szolgáló (vis compulsiva) is értendő.
4.1. A bűncselekmény alapeseti eredménye : más vagy mások életének vagy testi épségének a
veszélyeztetése. Ezen olyan távoli veszélyhelyzetet kell érteni a Btk. Indokolása szerint
„amelyben a sérelem bekövetkezése valószínű, de nem zárható ki”. A bűncselekmény
alapesete tehát befejezetté válik e veszélyhelyzet bekövetkeztével, azaz még közvetlen
veszélyhelyzetet sem követel meg a törvény az alapeset befejezettségéhez. A
veszélyeztetésnél súlyosabb eredmény a bűncselekmény minősített eseteinek megállapítását
alapozza meg.
4.2. Tekintettel arra, hogy a közlekedés biztonsága elleni deliktum eredménybűncselekmény,
a büntetőjogi felelősség objektív alapja az elkövető magatartása és az eredmény közötti
okozati kapcsolat.
5. A bűncselekmény alanya tettesként csak kívülálló („extraneus”) lehet. A kívülálló
fogalmának kettős tartalma van. Kívülálló az, aki nem áll az adott közlekedési ágazatra
vonatkozó közlekedési szabályok hatálya alatt, illetve nem azok megszegésével idézi elő a
közlekedés biztonságának veszélyeztetését.
6. Az alanyi oldal tekintetében külön-külön kell vizsgálni a bűnösség formáit az alapeset [(1)
bek.], a minősített esetek [(2) bek.], valamint a (4) bekezdés esetében.
6.1. A 232. § (1) bekezdésében meghatározott alapeset szándékosan követhető el: a tettes
tudatának át kell fognia, hogy cselekményével veszélyezteti más vagy mások életét vagy testi
épségét és ezt a veszélyhe1yzetet kívánja, vagy abba belenyugodva cselekszik.
lOMoARcPSD|22269050
6.2. A minősített eseteket a 232. § (2) bekezdése tartalmazza.
A (2) bekezdés differenciáltan szabályozza a veszélyeztető magatartásból fakadó súlyosabb
következmények miatti felelősséget. A minősítő körülmények a büntetési tételek, illetve a
büntetési tételek növekvő súlyossága szerint:
– súlyos testi sértés;
– maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség;
– halál;
– kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség.
A bűncselekmény minősített eseteit kizárólag ún. limitált veszélyeztetési szándékkal lehet
elkövetni. Ez azt jelenti, hogy az elkövető szándéka csak a veszélyhelyzetnek, nem pedig a
ténylegesen bekövetkezett, a (2) bekezdésben szereplő bármelyik sérelemnek az előidézésre
irányulhat.
A 232. § (4) bekezdése szabályozza azt az esetet, ha az elkövető az (1), illetve a (2)
bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el. Ez esetben az elkövetési
magatartás lehet szándékos vagy gondatlan, de a veszélyhelyzet kialakulását az elkövető
szándéka nem foghatja át, arra csak a gondatlansága terjedhet ki.
7. A 232. § (5) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítését, különös méltánylást érdemlő
esetben pedig a büntetés mellőzését teszi lehetővé azzal az elkövetővel szemben, aki a
veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszüntette.
8. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek más bűncselekményektől való
elhatárolása szempontjából elsősorban a XXII. fejezetben szabályozott egyéb közlekedési
bűncselekményektől való megkülönböztetésnek van jelentősége és ez irányadó a bűnhalmazat
vonatkozásában is
Pl: A közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával megvalósított
közlekedés biztonsága elleni bűntett mellett bűnhalmazatban megállapítható a hivatalos
személy elleni erőszak (310. §), illetőleg a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §),
ha a passzív alany hivatalos személy, illetőleg a posta vagy a közforgalmú tömegközlekedési
vállalat, vagy a mentőszolgálat járművének vezetője, azaz közfeladatot ellátó személy.
lOMoARcPSD|22269050
lOMoARcPSD|22269050
lOMoARcPSD|22269050
lOMoARcPSD|22269050
19. A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése és a közúti veszélyeztetés
Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más
vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő
1. A bűncselekmény jogi tárgya a vasúti, légi vagy vízi közlekedés biztonsághoz és a felsorolt
közlekedési ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és
egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
A vasúti, légi és vízi közlekedés területén, jóval kisebb gyakorisággal történnek balesetek
mint a közúti közlekedésben.
lOMoARcPSD|22269050
2. A bűncselekmény passzív alanya, illetve alanyai: más vagy mások, tehát az a személy vagy
személyek, akinek, illetve akiknek a közlekedési szabályszegéssel az elkövető az életét vagy
testi épségét veszélyeztette (alapeset), illetve sérülést okozott vagy halálát, illetve halálukat
idézte elő.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása a vasúti, légi vagy vízi közlekedés szabályainak
megszegése.
Közlekedési szabályok alatt azonban nemcsak a jogszabályok által előírt magatartási normákat
kell érteni, hanem az adott közlekedési ágazatra vonatkozó különböző, szakmai utasításokat,
elfogadott és közismert szakmai gyakorlatot is.
4. A bűncselekmény eredménye: más vagy mások életének vagy testi épségének
veszélyeztetése.
A veszélyhelyzet kialakulásával a bűncselekmény alapesete befejezetté válik.
5. A bűncselekmény alanya tettesként csak vasúti, légi vagy vízi közlekedési szabályok
hatálya alatt álló személy lehet. A bűncselekményt „extraneus” nem követheti el, továbbá
gyalogosok és utasok sem lehetnek tettesi minőségben elkövetők
6. A bűncselekmény alapesete kizárólag szándékosan követhető el: az elkövető szándékosan
megszegte a releváns közlekedési szabályt és tudatában volt annak, hogy ezzel más vagy
mások életét, vagy testi épségét veszélyezteti; azaz kiterjedt a szándéka a veszélyhelyzetre,
mint az elkövetési magatartás következményére.
6.1. A (2) bekezdésben a minősítő körülmények és a büntetési tételek azonosak a 232. § (2)
bekezdésében szereplőkkel.
6.2. A bűncselekmény gondatlan alakzata a 233. § (3) bekezdése. A gondatlan alakzat esetén a
közlekedési szabályszegés lehet szándékos vagy gondatlan, a bekövetkezett eredményre
(veszélyhelyzet, illetve a súlyosabb következmények) viszont csak az elkövető gondatlansága
terjedhet ki.
A „más vagy mások” megfogalmazás – a törvényi egység speciális esete – okán nem
bűnhalmazatot, hanem csak egy bűncselekményt kell megállapítani, amennyiben az
elkövetési magatartás következtében több személy élete vagy testi épsége került veszélybe: a
törvényi egység speciális esete. A veszélyeztetett személyek számát a büntetéskiszabás során
lehet figyelembe venni.
Ugyanakkor viszont valóságos alaki halmazat állapítható meg, ha a 233. § szerinti
bűncselekménnyel az elkövető a közúti közlekedés biztonságát (232. §) is veszélyezteti.
lOMoARcPSD|22269050
Közúti veszélyeztetés
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy
közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét
közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
1. A bűncselekmény jogi tárgya a közúti közlekedés biztonságához és ezzel összefüggésben a
közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének
2. A közúti veszélyeztetés passzív alanya, illetve alanyai: más vagy mások, vagyis az elkövető
(járművezető) kivételével egy vagy több ember.
3 . A bűncselekmény elkövetési magatartása: a közúti közlekedés szabályainak megszegése.
Ezek a szabályok a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a 232. §-ról szóló részben
már hivatkozott KRESZ rendelkezései, valamint az azt kiegészítő, a közúti közlekedés
biztonságát szolgáló egyéb normák.
A KRESZ-nek vannak feltétlen érvényesülést igénylő és mérlegelést engedő szabályai.
lOMoARcPSD|22269050
4. A bűncselekmény eredménye : más vagy mások életének vagy testi épségének közvetlen
veszélyeztetése. A „közvetlen veszély” a Btk. Indokolása szerint „mindig a sérelem
bekövetkezésének nyombani lehetőségét jelenti, azaz helyzetre és személyre konkretizált.”
közúti veszélyeztetés a szabályszegő magatartás következményeként a közvetlen veszély
előidézésével befejezett.
4.1. A 234. § esetében a büntetőjogi felelősség objektív feltétele a közlekedési szabályszegést
jelentő magatartás és a közvetlen veszély közötti okozati összefüggés.
4.2. A bűncselekmény elkövetési helye közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút
lehet.
5. A bűncselekmény alanya tettesként közúti közlekedési szabályok hatálya alatt álló személy.
Az utasok és a gyalogosok a 240. § (2) bekezdésére figyelemmel tettesként nem lehetnek a
234. § szerinti bűncselekmény alanyai, hanem csupán részesként.
6. A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el. Ebben az esetben ez azt
jelenti, hogy az elkövető szándéka egyaránt kiterjed a közúti közlekedési szabály
megszegésére és a közvetlen veszélyhelyzet előidézésére.
6.1. A közúti veszélyeztetés minősített esetei azonosak a közlekedés biztonsága elleni
bűncselekmény
(2) bekezdésében foglaltakkal.
A közúti veszélyeztetés minősített esetei szintén kizárólag limitált veszélyeztetési szándékkal
követhetők el. Ebből például az következik, ha a halálos eredmény bekövetkezését átfogja az
elkövető szándéka, akkor az elkövetőt nem halált okozó közúti veszélyeztetés, hanem
szándékos emberölés miatt kell felelősségre vonni.
A közúti veszélyeztetés minősített esetei és a segítségnyújtás elmulasztása bűnhalmazatban
lehetnek.
lOMoARcPSD|22269050
20. A közúti baleset okozása és elhatárolása a közúti veszélyeztetéstől
Közúti baleset okozása
235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak
gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő
(2) A büntetés
1. A bűncselekmény jogi tárgya a közúti közlekedés biztonságához és ezzel összefüggésben a
közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének
A közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életének, testi épségének
vagy egészségének gondatlanságból könnyű testi sértés okozása: a közúti közlekedés
rendjének megzavarása elnevezésű szabálysértés.
2. A közúti baleset okozásának passzív alanya, illetve alanyai: vagyis az elkövető
(járművezető) kivételével egy vagy több ember.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartása : a közúti közlekedés szabályainak megszegése.
A szabályok ennél a tényállásnál is alapvetően a KRESZ rendelkezései.
A közúti baleset okozása bűncselekmény jellemzően KRESZ-szabály megszegésével valósul
meg. A leggyakrabban elkövetett szabályszegések: a megengedett sebesség túllépése, az
elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása, az irányváltoztatás,
irányjelzés , az előzés, a bekanyarodás szabályainak megszegése, továbbá a követési
távolságra vonatkozó rendelkezés be nem tartása.
A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett felelősségéről c. határozat
rendelkező részében a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi tanácsa megállapítja:
lOMoARcPSD|22269050
,,1. A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is
felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult
a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősséget, ha az elsőbbségadási
kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése
következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult
megtévesztette.
2. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási
kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat,
kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.
A 6/1998. Büntető jogegységi határozat egyúttal a modern közúti közlekedés egyik
meghatározó elvének, az ún. bizalmi elvnek konkrét közlekedési szituációra való értelmezését
tartalmazza.
A bizalmi elv lényege, hogy valamennyi közlekedésben részt vevő alappal bizakodhat abban,
hogy amennyiben a szabályoknak megfelelően jár el, mások is megtartják a közlekedési
szabályokat.
A bizalmi elv alóli lényeges kivételek a KRESZ rendelkezéseit magyarázó hivatalos útmutató
szerint a következők:
– aki maga is szabálytalanul közlekedik, eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy bízott
mások szabályos közlekedésében;
– senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabályszegés ténye
számára már kellő időben felismerhető;
– nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan személyek is
megtartják, akiktől a szabályos magatartás koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt
felismerhetően nem várható el.
4. A bűncselekmény eredménye: más vagy mások súlyos testi sérülése. A súlyos testi sértésnél
enyhébb eredmény – gondatlanságból okozott közvetlen veszély vagy könnyű testi sértés.
4.1. A közúti baleset okozás a bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősség objektív feltétele a
közlekedési szabályszegés és a törvényi tényállásban meghatározott eredmény közötti okozati
összefüggés. Ha a bekövetkezett eredmény azonban nem a közlekedési szabályszegésnek –
hanem például a sértett mulasztásának – a következménye, akkor hiányzik az okozati
kapcsolat és a szabályszegésnek nincs büntetőjogi következménye (BH2000. 286.).
5. A bűncselekmény alanya büntetőjogi szempontból a közúti közlekedés szabályainak
hatálya alatt álló személy lehet. (Gyalogos és utas nem!).
lOMoARcPSD|22269050
6. A bűnösség szempontjából a bűncselekmény alapesete és minősített esetei egyaránt csak
gondatlanságból követhetők el. Ez azt jelenti, hogy az elkövető a közúti közlekedés szabályát
szándékosan vagy gondatlanul megszegi és ezzel másnak vagy másoknak gondatlanságból
alapesetben súlyos testi sérülést, minősített esetben a 235. § (2) bekezdésében szereplő
eredmény valamelyikét okozza, anélkül azonban, hogy a szabályszegéssel előidézett
veszélyhelyzetre a szándékossága kiterjedne.
Tudatos gondatlanságból történő elkövetés esetén az elkövető ismeri az adott helyzetre,
körülményre irányadó közlekedési szabályt; előre látja, hogy ennek megszegésével olyan
közlekedési veszélyhelyzetet hozhat létre, amelyben egy vagy több személy súlyos testi
sérülést szenved, azonban ez a felismerés nem tartja vissza a szabályszegéstől, mert saját
ügyessége, vezetői jártassága és esetleg mások közlekedési magatartása alapján könnyelműen
bízik abban, hogy sikerül elkerülni a tényállásban szereplő eredményeket.
Hanyagság esetében pedig a járművezető nem ismeri fel az adott körülmények között
irányadó közlekedési szabályt, ezért nincs is tudatában annak, hogy szabályszegésével olyan
veszélyhelyzetet alakít ki, amelyből nyolc napon túl gyógyuló vagy még súlyosabb sérülés
következhet be.
Az elkövető bűnösségének további feltételei: a közlekedési szabályszegés következtében
előálló veszélyhelyzet és a súlyos testi sérülés objektíve előre látható és szabályszerű
közlekedés esetén elkerülhető legyen; ez az előrelátás és felismerés a járművezető személyes
tulajdonságaira tekintettel elvárható legyen.
Afoglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (165. §) és a közúti baleset okozása (235. §)
elhatárolásának alapja az, hogy az előbbi bűncselekményt az elkövető foglalkozási szabályok,
míg az utóbbit a közúti közlekedés szabályainak megszegésével követi el.
8. Egy bűncselekményt, nem pedig bűnhalmazatot kell megállapítani akkor is, ha a közúti
baleset okozása alapesete úgy valósul meg, hogy több személy szenved súlyos testi sérülést,
mert a sértettek száma – a másnak vagy másoknak tényállási elemekre figyelemmel – a
minősítés szempontjából közömbös. Megalapozza viszont a bűnhalmazat megállapítását, ha
az egyik közlekedési ágazat keretében elkövetett szabályszegés egyúttal a másik közlekedési
ágazat biztonságát is érinti.
lOMoARcPSD|22269050
21. A járművezetés ittas állapotban, a járművezetés bódult állapotban és a
járművezetés tiltott átengedése
lOMoARcPSD|22269050
Járművezetés ittas állapotban
236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású
úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi
meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve
közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a
(2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés
szerint büntetendő.
Bevezető rizsa a szóbeli vizsgához:
Az alkoholos állapot hátrányosan befolyásolja a biztonságos közlekedéshez szükséges
képességeket, készségeket. Az ittasság károsan hat a járművezető koncentrációs, észlelő
reagáló és cselekvési képességére.
Valamennyi közlekedési ágazat szabályai tiltják az ittas vagy bódult állapotban történő
vezetést.
Büntetőjogi szempontból tehát egy társadalomra veszélyességet megtestesítő tény, a
biztonságos járművezetésre való képesség hiánya esetén minősült az alkoholt fogyasztott
járművezető szeszes italtól befolyásolt állapotúnak.
A bírói gyakorlat – az orvostudomány álláspontja alapján – objektív mérceként a
véralkohol- koncentráció 0,8 ezreléket meghaladó mennyiségét jelölte meg mint olyant,
amely esetén az emberi cselekvőképesség bizonyos mérvű korlátozottsága már
törvényszerűen jelentkezik, azaz egyértelmű a befolyásolt állapot megléte, így a
járművezető nem képes a biztonságos vezetésre.
lOMoARcPSD|22269050
A büntetőeljárás során nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban írt
alkoholkoncentráció a vezetés idején fennállt-e, hanem azt hogy azon időpontban a
szervezetben volt-e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt
alkoholkoncentrációt képes volt előidézni.”
Lényeg:
1. A 236. §-ban szereplő Járművezetés ittas állapotban bűncselekmény jogi tárgya
egyrészt valamennyi közlekedési ágazat közlekedésének biztonságához, másrészt ezen
2. Ami a járműfajtákat illeti: a vasúti és a légi közlekedés területén valamennyi jármű, a
vízi közlekedésben a gépi meghajtású úszólétesítmény, míg a közúti közlekedésben a gépi
meghajtású jármű mint elkövetési eszközök vezetésével valósítható meg az alapeseti
tényállás.
Valamennyi közlekedési ágazat esetében gépi meghajtásúnak az a jármű minősül, amelyet
beépített erőgép hajt.
2. A bűncselekmény elkövetési magatartása a járművezetés.
2.1. Az elkövetés módja a 240. § (3) bekezdésében meghatározott ittas állapotban való
vezetés.
2.2. A járművezetés ittas állapotban alapesete tehát immateriális bűncselekmény,
amelynek befejezett alakzata megvalósul, ha az elkövető ittas állapotban a járművet
mozgásba hozza. A befejezettséghez rövid, néhány méter távolság megtétele is elegendő.
Az alapeset körében és a büntetéskiszabás során kell értékelni az ittas állapotban történő
járművezetéssel összefüggésben gondatlanságból előidézett közvetlen veszélyt vagy
könnyű testi sértést is.
A bűncselekménynek csak a kísérletét valósítja meg viszont az ittas állapotú vezető a
jármű motorjának tényleges beindításával vagy az erre irányuló sikertelen próbálkozással.
Ugyancsak a bűncselekmény kísérletének minősül, a nem rendeltetésszerűen mozgásba
hozott – megtolt – jármű irányítása, amennyiben az elkövető szándéka a motor
beindítására irányul, de a megkezdett cselekményt, a jármű folyamatos haladásának és a
motor tényleges beindításának hiányában nem tudta befejezni (BH1973. 152., BH1984.
340.).
lOMoARcPSD|22269050
Az előzőekkel szemben viszont az ittas állapotú személynek a jármű motorja
beindításának szándékával a volán mögé, illetve a motorkerékpár nyergébe ülése és az
indítókulcs behelyezése önmagában csupán előkészületi cselekmény, amit a Btk. 236. §-a
nem rendel büntetni. Szintén csupán előkészület valósul meg és ezért nem büntetendő, ha
az ittas állapotú gépjárművezető nem a közúton vezeti a járművét és a közútra történő
kihajtást ténylegesen meg sem kísérelte (BH1998. 163. és EBH2008. 1754.).
3. A bűncselekmény alanya tettesként az ittas állapotban lévő járművezető. A jármű
vezetőjének pedig az tekintendő, aki – összhangban a járművezetés, mint elkövetési
magatartás fogalmával – az adott jármű működését, valamint a jármű irányítását annak
haladása közben ténylegesen segíti (pl. a vontatott jármű vezetője), illetve aki a jármű
ereje vagy az irányítás a felett uralkodik.
4. A bűncselekmény alapesete csak szándékosan valósítható meg. A szándékosság ebben
az esetben azt jelenti, hogy az elkövető tudata átfogja azt a tényt, hogy ittas állapotban
van, továbbá, a szeszes ital fogyasztásának tilalmát, azaz, hogy nem vezethet járművet, ha
a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
5. A Btk. 236. § (2) bekezdésében szereplő minősített esetek azonosak a közúti
veszélyeztetés (234. §) minősített eseteivel, de a büntetési tételek alacsonyabbak. Az
elkövető csak akkor vonható felelősségre a minősített esetek elkövetéséért, ha a törvényi
tényállásban szereplő állapota okozati összefüggésben áll a minősítő körülmények
valamelyikével és erre az eredményre nézve gondatlanság terheli.
7. Az egység-többség kérdésében a tényállás vonatkozásában felmerülő tipikus
jogértelmezési problémák megoldásában töretlen a bírói gyakorlat, azaz:
pl. nem szakítja meg a magatartás folyamatosságát a rendőri intézkedés sem (BH1992.
277.);
8. A 236. §-ban leírt magatartás tanúsítása esetén is lehetséges büntethetőséget kizáró ok
megállapítása. Így a bíróság végszükséget állapított meg, amikor a terhelt azonnali
műtétet igénylő, balesetet szenvedett hozzátartozóját – más lehetőség hiányában – szeszes
italtól befolyásolt állapotban vezetve, a saját gépkocsiján vitte a kórházba (BH1993. 360.).
lOMoARcPSD|22269050
Járművezetés bódult állapotban
237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési
képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi
meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy
közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű
vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett
megkülönböztetés szerint büntetendő.
Nemcsak az alkohol, hanem más bódulatkeltő szerek (gyógyszerek, kábítószerek stb.) is
hátrányosan befolyásolják a járművezetéshez szükséges képességeket, készségeket.
A Járművezetés bódult állapotban bűncselekmény jogi tárgya, elkövetési eszköze, elkövetési
magatartása, alanya, bűnösségi formái és minősített esetei azonosak a Járművezetés ittas
állapotban bűncselekményének vonatkozó tényállási elemeivel.
2. Az elkövetés módja a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési
képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti vezetés.
lOMoARcPSD|22269050
3. A 237. § esetén nincs egzakt mérőszám arra vonatkozóan, illetve nem köthető
konkrétszinthez, hogy mikor állapítható meg a vezetési képességre hátrányosan ható szer
befolyása alatt állás.
Járművezetés tiltott átengedése
238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton,
illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművezetését ittas
vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan
személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemcsak az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés veszélyezteti a közlekedés
biztonságát, hanem az a magatartás is, amikor a jármű vezetője, illetve a jármű felett
tényleges rendelkezési joggal bíró személy egy, a biztonságos vezetésre alkalmatlan embernek
engedi át a jármű vezetését. Ennek a társadalomra veszélyes magatartásnak a
bűncselekménynek minősülő eseteit tartalmazza a 238. §.
1. A bűncselekmény jogi tárgya valamennyi közlekedési ágazat biztonsága, továbbá ezen
2. A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetésének átengedése. Az
átengedésnek akkor van büntetőjogi jelentősége, ha a vezetést átvevő személy:
a) ittas vagy bódult állapotban van,
b) a vezetésre egyéb okból alkalmatlan
3. A bűncselekmény alapesete akkor befejezett, amikor a járművezetés tiltott átengedését
követően a jármű mozgásba lendül, vagy az átvevő a vezetést ténylegesen megkezdte.
A 238. § (1) bekezdése tehát szintén immateriális bűncselekmény.
lOMoARcPSD|22269050
4. A bűncselekmény alanya tettesként az a járművezetést átengedő személy lehet, akinek a
jármű felett rendelkezési joga vagy lehetősége van.
A jármű vezetését átengedőnek tudatában kell lennie, hogy a jármű vezetését átvevő személy
ittas vagy bódult állapotban van vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.
Nem büntethető viszont a vezetést átengedő személy, ha az átvevő vezetési alkalmassága
tekintetében tévedett.
6. A bűncselekmény minősített eseteit tartalmazó 238. § (2) bekezdésének a)–c) pontjai
azonosak a közúti baleset okozása (235. §) minősített eseteivel, tehát a súlyos testi sérülést
még az alapeset körében kell értékelni. Az elkövető (átengedő) a minősített esetekért akkor
felel, ha az átvevő okozza a minősítő körülményként szereplő eredményeket, az átengedőnek
pedig ezek tekintetében a gondatlansága megállapítható.
7. A bűnhalmazat tekintetében érvényesülő bírói gyakorlat: a járművezetés tiltott átengedése
annyi rendbeli bűncselekmény, ahány személy részére a tiltott átengedés megtörtént.
8. A végszükség, mint büntethetőséget kizáró ok megállapítása a 238. § szerinti
bűncselekmény elkövetése esetén is előfordulhat.
lOMoARcPSD|22269050
22. A környezetkárosítás, a természetkárosítás és a hulladékgazdálkodás rendjének
megsértése
Környezetkárosítás
241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit
jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon
a) veszélyezteti,
lOMoARcPSD|22269050
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak
beavatkozással állítható helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota
nem állítható helyre, bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig,
a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott
esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés
a) pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában
meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén
pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig a
bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti,
a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja. (4) E § alkalmazásában
szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint
azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási
határértéket meghaladó terhelése.
1. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi környezet egészséget biztosító
kiegyensúlyozásához fűződő társadalmi érdek.
A környezet védelmének eszköztárában a büntetőjog ultima ratio (végső eszköz).
Amennyiben más jogágak szankciói nem eredményesek, büntetőjogi fenyegetettségre is
sor kerül. Ugyanakkor a büntetőjogi szabályozás és felelősségre vonás kapcsán szoros a
kapcsolat környezetvédelmi büntetőjog és a közigazgatási környezetvédelmi jog között.
2. A környezetkárosítás elkövetési tárgya föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint ezek
összetevői.
3. A környezetkárosítás elkövetési magatartásai az egyes elkövetési tárgyak, azaz a föld, a
levegő, a víz az élővilág, valamint ezek összetevőinek a – jelentős mértékű szennyezéssel
vagy más módon történő – veszélyeztetése vagy károsítása.
A veszélyeztetési alakzat konstruálásával a Btk. lehetővé teszi, hogy az olyan
magatartások, amelyek környezetkárosítást idézhetnek elő, nem kísérleti alakzatként,
hanem befejezett bűncselekményként kerülhessenek értékelésre.
lOMoARcPSD|22269050
4. A környezetkárosítás alanya bárki lehet és valamennyi tényállási alakzat szándékosan,
valamint gondatlanságból történő elkövetése egyaránt büntetendő.
A gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétsége esetén az elkövető a tőle
elvárható figyelem vagy körültekintés hiányában nem ismeri fel a bekövetkezendő
károsítást vagy ezek veszélyét (negligencia), illetve felismeri ugyan bekövetkezésük
lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (luxuria).
A környezetkárosító cselekmények jelentős része nem szándékos, hanem bűnösségi
formájukat
tekintve luxuria.
A Btk. 241. § (3) bekezdése értelmében a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás a
környezetvédelmi büntetőjog területén is érvényesül a büntethetőséget megszüntető ok (az
enyhébb megítélésű veszélyeztetés esetén és a gondatlanságból történő elkövetés
ugyancsak enyhébb formáinál), illetve a büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő ok (a
súlyosabban értékelendő, de még beavatkozással helyreállítható szándékosan elkövetett
károsítás esetében) létesítésével a környezetkárosítás körében.
6. Az egység, többség, bűnhalmazat kérdéseivel kapcsolatban kiemelést igényelnek a
következők:
– Több környezeti elem azonos időben vagy folyamatosan történő veszélyeztetése, illetve
károsítása természetes egység.
– A környezetkárosítás és a természetkárosítás egymással valóságos alaki halmazatba nem
kerülhet, a két tényállás együttes kimerítése esetén az alaki halmazat látszólagos (a
specialitás, illetőleg a konszumpció elvére figyelemmel).
7. A környezetkárosítás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Természetkárosítás
242. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
lOMoARcPSD|22269050
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból
jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban
meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan
védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett
legalacsonyabb értéket,
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által
biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó
élő szervezet egyedét
jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza,
onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja,
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az
élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet
egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének
együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében
megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának
fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
(4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt,
valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a
terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek
valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet
vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős
mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a
Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő
szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy
megsemmisülését okozza.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból
lOMoARcPSD|22269050
követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló
törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
A bűncselekmény jogi tárgya az egészséges természeti környezethez, annak zavartalan
működéséhez, ökológiai egyensúlyának védelméhez fűződő társadalmi érdek.
A hatályos Büntető Törvénykönyvben a természetkárosítás tényállása két paragrafusba
rendezve szerepel. A 242. § az egyedvédelmi bűncselekmény, a 243. § a természeti
értékek és területek védelmével kapcsolatos bűncselekmény. Mindkét bűncselekményi
alakzat elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Természetkárosítás I. (Btk. 242. § – egyedvédelmi bűncselekmény)
1. A hatályos Btk. 242. paragrafusában szereplő természetkárosítás elkövetési tárgyai:
fokozottan védett élő szervezet egyede, védett élő szervezet egyedei vagy az Európai
Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedei bizonyos
körben, továbbá a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása
által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet A) és B) mellékletének
hatálya alá tartozó élő szervezet egyede.
1.1. A 242. § (1) bekezdés szerinti alapeset vonatkozásában elkövetési tárgy egyrészt a
fokozottan védett élő szervezet egyede.
1.2. Elkövetési tárgy körébe tartoznak a védett élő szervezetek egyedei.
2. A 242. § (1) bekezdése szerinti természetkárosítás körében az elkövetési magatartások:
az elkövetési tárgy jogellenesen történő
– megszerzése,
– tartása,
– forgalomba hozatala,
– az országba behozatala,
– onnan kivitele,
lOMoARcPSD|22269050
– az ország területén történő átszállítása,
– az azzal történő kereskedés,
– a károsítása,
– az elpusztítása.
4. A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el. Mivel az alaptényállás
gondatlan megvalósítása nem minősül bűncselekménynek.
A gondatlanságból történő elkövetés kizárólag a minősített esetek tekintetében
büntetendő.
Kizárhatja a szándékosság miatti büntetőjogi felelősséget a tévedés.
5. A Btk. tartalmaz minősített eseteket:
– A 242. § (1) bekezdés szerinti alapesethez [a) és b) pont] kapcsolódóan minősített eset a
fokozottan védett, valamint védett élő szervezetek olyan mértékű pusztítása, amelynek
eredményeképpen az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban [a
hatályos
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet] meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes
összege eléri a fokozottan védett növény- vagy állatfaj egyedei esetében megállapított,
pénzben kifejezett legmagasabb érték (azaz fokozottan védett növények esetében 250 000
Ft, fokozottan védett állatok tekintetében pedig 1 000 000 Ft) kétszeresét.
– Ugyancsak a 241. § (1) bekezdés szerinti alapesethez [c) pont] kapcsolódóan minősített
eset továbbá a 338/97/EK tanácsi rendeletben foglalt, de Magyarországon védetté, illetve
fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet egyedeivel kapcsolatos elkövetési
magatartás, amely az élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető
pusztulását okozza.
6. Az egység, bűnhalmazat kérdései:pl
– A természetkárosítás és a környezetkárosítás alaki halmazatban történő megállapítása
kizárt, ahogy az a környezetkárosításnál is szerepel.
lOMoARcPSD|22269050
Természetkárosítás II. (Btk. 243. § – a természeti értékek és területek védelmével
kapcsolatos bűncselekmény)
A243. § szerinti természetkárosítás elkövetési tárgyai: a Natura 2000 terület, a védett barlang,
a védett természeti terület, valamint a védett élő szervezetek életközössége, s azok élőhelye.
A Tvt. 4. §h) pontja szerint Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű terület).
További elkövetési tárgyak a védett barlang, a védett természeti terület, valamint a védett élő
szervezetek életközössége vagy azok élőhelye is.
2. A 243. § szerinti alapesetben a jogellenesen és jelentős mértékben történő megváltoztatás
az elkövetési magatartás
4. A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el. Gondatlanságból történő
elkövetés esetén az alapeset megvalósítója nem, csak a minősített eset elkövetője büntethető.
5. A bűncselekmény minősített esete a 243. § (2) bekezdés szerinti alapesetben meghatározott
elkövetési tárgyak vonatkozásában a jelentős károsodás, valamint a megsemmisülés okozása.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
248. § (1) Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási
tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra
követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben
meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig
(4) E § alkalmazásában
lOMoARcPSD|22269050
a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas
az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő
szervezet egyedének veszélyeztetésére;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben
meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt,
onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást –, előkezelése, tárolása,
hasznosítása, ártalmatlanítása.
1. A bűncselekmény jogi tárgya az egészséges emberi és természeti környezet fenntartásához,
a hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások megtartásához fűződő társadalmi érdek.
2 . Az elkövetési tárgy az alapeset és minősített eset vonatkozásában eltérő.
A Btk. 248. § (1) bekezdése által meghatározott alapesetben a hulladék, a (2) bekezdés
szerinti minősített esetben pedig a veszélyes hulladék az elkövetési tárgy. Nem tekintendő
azonban e tényállás alá tartozónak a radioaktív hulladék, amelyre nézve történő jogellenes
magatartások büntetendőségét a Btk. más törvényi tényállása (250. §) tartalmazza.
3. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése elnevezésű bűncselekmény elkövetési
magatartásai:
– hulladék hatóság által arra a célra nem engedélyezett helyen történő elhelyezése [a) pont],
– engedély nélküli hulladékkezelési tevékenység [b) pont 1. ford.],
– az engedély kereteit túllépő hulladékkezelési tevékenység [b) pont 2. ford.],
– hulladékkal más jogellenes tevékenység végzése [b) pont 3. ford.].
Az első elkövetési magatartás az arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen történő
hulladék elhelyezése.
A bűncselekmény második és harmadik elkövetési magatartása az engedély nélkül vagy az
engedély kereteit túllépő hulladékkezelési tevékenység végzése.
lOMoARcPSD|22269050
A tényállás negyedik elkövetési magatartása a hulladékkal más jogellenes tevékenység
végzése.
Az elkövetési magatartások kifejtésével a bűncselekmény befejezett, immateriális
bűncselekmény.
4. A bűncselekmény alanya tettesként – az (1) bekezdés b) pontjának első és második
fordulatát és az ahhoz kapcsolódó minősített esetet kivéve – bárki lehet. A kiemelt esetekben
azonban nem lehet bárki, csak az a személy, aki nem rendelkezik engedéllyel, vagy
rendelkezik, de az engedély kereteit túllépi (delictum proprium).
5. A bűncselekmény minősített esete a veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás
rendjének megsértése. A veszélyes hulladék megítélésére nézve a Ht. fentiekben részletezett
fogalma az irányadó.
6. Az egység, bűnhalmazat köréből kiemelést igényel, hogy több elkövetési magatartás
egyidejű vagy egymást követő kifejtése, avagy többféle hulladékra nézve elkövetett
magatartás esetében természetes egység valósul meg.
7. A bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
lOMoARcPSD|22269050
23. Az állam elleni bűncselekmények rendszere és szabályozásának elvei, a hűtlenségi
bűncselekmények (hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása)
Az állam elleni bűncselekmények(egy kis rizsa):
Az állam elleni bűncselekményeken az adott államban kifejezésre jutó politikai rendszert,
annak alapintézményeit és működését, illetve az állam függetlenségét, területi épségét és
biztonságát sértő vagy veszélyeztető deliktumokat értünk, amelyeket általában a fennálló
rendszerrel szembeni ellenérzésből vezettetve, a rendszer megváltoztatásának szándékával,
jogilag fogalmazva: politikai célzattal vagy motívummal követnek el. Ezért nevezik ezt a
bűncselekménycsoportot a köznyelvben – de sokan az irodalomban is – politikai
bűncselekményeknek, amelyeknek megítélése a köztörvényi bűncselekményektől eltérő
erkölcsi, politikai és jogi értékítéletet tükröz.
A hatályos rendelkezések állam elleni bűncselekményeknek azokat a magatartásokat
tekintik, amelyek sértik vagy veszélyeztetik az Alaptörvényben rögzített demokratikus
jogállam politikai rendszerét, az állam függetlenségét, biztonságát és területi épségét.
A fejezet a következő állam elleni bűncselekményeket tartalmazza:
– az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (254. §),
– az alkotmányos rend elleni szervezkedés (255. §),
– lázadás (256. §),
– rombolás (257. §),
– hazaárulás (258. §),
– hűtlenség (259. §),
– az ellenség támogatása (260. §),
– kémkedés (261. §),
lOMoARcPSD|22269050
– a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (262. §),
– állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (263. §).
Hazaárulás
258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi
épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy
külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1. A bűncselekmény jogi tárgya Magyarország alkotmányos rendje, függetlensége és területi
épsége.
2. A bűncselekmény elkövetési magatartása a) kapcsolat felvétele, vagy
b) kapcsolat fenntartása külföldi kormánnyal, illetve szervezettel.
3. A tényállás immateriális jellegű bűncselekményt szabályoz. A bűncselekmény akkor jön
létre, amikor az elkövető a tényállásban írt célból a külföldi kormány megbízottjával vagy a
külföldi szervezet képviselőjével személyi kapcsolatba kerül. Ezzel a bűncselekmény
befejezetté válik, kísérlete elképzelhető.
4. A bűncselekmény alanya tettesként csak magyar állampolgár lehet.
5. Alanyi oldalon a tényállás megköveteli a célzatot. Ebből következően a hazaárulás
szándékosan, csakis egyenes szándékkal követhető el.
lOMoARcPSD|22269050
6. A törvényhely (2) bekezdése a súlyosabban minősülő eseteket sorolja fel.
Az a) pontban írt minősített eset eredménybűncselekményt jelent, amely az eredmény
jellegére tekintettel normatív értelmezést igényel.
A b) pontban meghatározott minősített eset tulajdonképpen két fordulatot tartalmaz.
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha az elkövető saját állami szolgálatát vagy hivatalos
megbízatását felhasználva követi el a hazaárulást. De ugyancsak súlyosabban büntetendő az
is, aki maga ugyan nem rendelkezik ilyen állami szolgálattal vagy hivatalos megbízatással, de
a bűncselekményt más személy állami szolgálatának vagy hivatalos megbízatásának
felhasználásával követi el.
A c) pontban írt „háború idején” minősítésre a Btk. 459. § (1) bekezdésének 10. pontja
irányadó.
7. A törvényhely harmadik bekezdése büntetni rendeli a hazaárulásra irányuló előkészületet.
Hűtlenség
259. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával
visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart
fenn, és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét
veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig
1. E bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek nagy része azonos a hazaárulás tényállási
elemeivel. Azonos a jogi tárgy, az elkövetési magatartás és részben az alany.
2. A két tényállása között a különbség az elkövetési magatartásban és a tényállás által
megkívánt eredményben van.
Az elkövetési magatartást az jellemzi, hogy az elkövető az általa jogszerűen gyakorolt állami
szolgálatával vagy megbízatásával él vissza, amikor a külföldi kormánnyal vagy külföldi
szervezettel olyan kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, amely a tényállásban meghatározott
jogtárgyakat veszélyeztethet.
A különbség lényege, hogy a tényállás a hazaárulás bűntettétől eltérően a hűtlenség bűntettét
materiális bűncselekményként fogalmazza meg.
A tényállás tehát eredmény bűncselekménynek tekinthető és az eredménymozzanatot a
jogtárgy közvetlen veszélyeztetése jelenti.
3. Az alany tekintetében az eltérés a hazaárulás tényállásától az, hogy az elkövetők köre
lényegesen szűkebb, miután tettesként csak olyan magyar állampolgár jöhet szóba, akinek
állami szolgálatából vagy hivatalos megbízatásából van lehetősége külföldi kormánnyal vagy
lOMoARcPSD|22269050
szervezettel kapcsolatot felvenni vagy fenntartani. Ezért is nevezte a régebbi irodalom a
hazaárulásnak ezt az esetét diplomáciai hűtlenségnek.
4. A tényállás a hazaárulással ellentétben nem követel meg semmiféle speciális célzatot az
elkövető oldalán. Következésképpen az elkövető bűnösségét a szándékosság jellemzi és a
cselekmény a szándékosság bármely formájával elkövethető.
Az ellenség támogatása
260. § (1) Aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az
ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a
szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő
vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig
E bűncselekmény csak háború idején követhető el.
1. E bűncselekmény tételezésével a jogalkotó a hazaárulás speciális esetét szabályozza.
A tényállás jogi tárgya tágabb értelemben Magyarország alkotmányos rendje, biztonsága és
integritása, szűkebben viszont Magyarország katonai ereje.
2. A bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartások:
– érintkezésbe bocsátkozás az ellenséggel,
lOMoARcPSD|22269050
– segítségnyújtás az ellenségnek,
– hátrány okozása a saját vagy a szövetséges fegyveres erőknek.
3. Ugyancsak különbséget kell tenni a három elkövetési magatartás között a bűncselekmény
befejezettségének időpontja kérdésében. Az érintkezésbe bocsátkozás ugyanis a kapcsolat
felvételével megvalósul, a bűncselekmény ezzel befejezetté válik. A másik két elkövetési
magatartás tekintetében a bűncselekmény akkor befejezett, ha az ellenséges fegyveres erőnek
a segítségnyújtásból valamilyen előnye származott. Mindebből az is következik, hogy a két
elkövetési magatartás tekintetében megvalósulhat a bűncselekmény kísérlete is.
4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, magyar és külföldi állampolgár egyaránt, kivéve az
ellenség állampolgárát.
5. Az ellenség támogatása célzatos és szándékos bűncselekmény. Az elkövető célzata
Magyarország katonai erejének gyengítése. Ebből következően a szándékosság csak az
egyenes szándék formájában jöhet létre.
6. A törvényhely (2) bekezdése büntetni rendeli az ellenség támogatására irányuló
előkészületet is.
lOMoARcPSD|22269050
24. A hamis vád és a hatóság félrevezetése
Hamis vád
268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az
érintett ellen büntetőeljárás indul.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a
vádlottat elítélik.
1. A bűncselekmény védett jogi tárgya elsődlegesen az igazságszolgáltatás zavartalan és
törvényes működéséhez fűződő társadalmi érdek, másodsorban a konkrét ügyben érintett
személy személyi szabadsága, emberi méltósága vagy egyéb jelentős érdeke.
lOMoARcPSD|22269050
2. A bűncselekmény passzív alany a az elkövetőn kívüli bármely, konkrétan meghatározható
személy lehet, akinek jogát vagy érdekét az elkövetési magatartás sérti vagy veszélyezteti.
3 . A törvény az alaptényállás két elkövetési magatartását határozta meg: a hamisan
vádolást,
azaz a tulajdonképpeni szűken értelmezett hamis vádat, és a bűncselekményre
vonatkozó koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatalát („hamis gyanúkeltés”).
3.1. A tulajdonképpeni hamis vád: bűncselekmény elkövetésével való hamis vádolás.
A tényállásszerű elkövetési magatartásnak tehát több feltétele van:
– „vádolás” A vádolás büntetőeljárás megindítására alkalmas tényállítás.
Fontos feltétel, hogy a vád alkalmas legyen arra, hogy büntetőeljárás alapjául szolgáljon.
A vád alkalmassága kapcsán a vádolás időpontja is jelentőséggel bír. Ennek ugyanis olyan
időben kell történnie, amikor a vád tárgyát képező cselekmény büntethetősége még fennáll,
ugyanakkor a passzív alannyal szemben az adott bűncselekmény miatt még nem indult meg az
eljárás.
- „bűncselekmény elkövetésével” Fontos eleme a tényállásbeli magatartásnak, hogy a hamis
vád bűncselekmény elkövetésére vonatkozzon.
– „más személy vonatkozásában” A törvény szövegezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a
vádnak más ellen kell irányulnia. Ennek két következménye van.
Egyrészt, hogy aki önmagát vádolja hamisan, e bűncselekményt nem követheti el – felel
azonban hatóság félrevezetéséért. Másrészt, hogy a más személynek konkrét, felismerhető,
egyedileg meghatározható, élő személynek kell lennie.
– „hatóság előtt” A tényállás egyértelműen meghatározza, hogy a hamis vádolást hatóság
előtt kell elkövetni.
– „hamisan” A tényállás lényeges eleme, hogy a vád tartalmát jelentő tényállítás valótlan
legyen, s ezt az elkövető tudata át is fogja.
Hamis a vád, ha az annak lényeges részeit érintő illetve kitevő tényállítás tárgyilag valótlan.
Ez lehet teljes vagy részleges.
3.2. Bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatala.
A második elkövetési magatartás azokat a kevéssé egyértelmű vádoló jellegű magatartásokat
foglalja össze, amely során az elkövető nem tényállítással, hanem annak leplezettebb
módjával, a koholt bizonyíték szolgáltatásával fejti ki tevékenységét.
lOMoARcPSD|22269050
– „koholt bizonyíték” A bizonyíték olyan tény, amely alkalmas arra, hogy a bizonyítandó tény
valódiságát, az események megtörténtét támassza alá.
Koholt bizonyítékot az hoz létre, aki szándékosan hamis bizonyítási eszközt készít vagy a már
létezőt e célból megváltoztatja, például már létező tárgyat az elkövetés helyszínén elhelyez,
vagy onnan eltávolít.
Fontos feltétel ebben az esetben is, hogy a koholt bizonyítéknak bűncselekményre kell
utalnia, tehát hogy bűncselekmény történt, és azt adott személy követte el.
4. A bűncselekmény mindkét fordulat esetén akkor válik befejezetté, ha a hamis vádat a
hatóság előtt szóban előadják, illetve ha az ilyen vádat tartalmazó irat vagy a koholt
bizonyíték a hatóság tudomására jut.
5. A hamis vád tettese bárki lehet, tehát büntetőeljárás alá vont személy is, aki a hamis vádat
vagy a koholt bizonyítékot a hatóság tudomására hozza. Az, aki a hamis bizonyítási eszközt
előállítja, bűnsegélyért felelhet.
6. A bűncselekmény szándékosan – akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal – elkövethető.
Fontos feltétel mindkét elkövetési magatartás esetén, hogy az elkövető tudatának minden
tényállási elemet át kell fognia.
7. Minősített esetek.
A minősített esetek a büntetőeljárás különféle szakaszaihoz, illetve a váddal érintett
bűncselekmény társadalomra veszélyességének fokához kötődnek.
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. Ez eltérő
intézkedéseket jelent attól függően, hogy közvádas vagy magánvádas eljárásról van-e szó.
Ennél is súlyosabb a cselekmény jogi megítélése, ha a hamis vád alapján a passzív alanyt
elítélik, vagy ha olyan bűncselekményre vonatkozik a hamis vád, amely életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is fenyegetett. Még szigorúbban szankcionálja a jogalkotó azt, ha ilyen
cselekmény miatt ítélik el a sértettet.
8.Egység-többség, bűnhalmazat. A rendbeliség alapvetően a sértettek számához kötődik:
azaz a hamis vád annyi rendbeli, ahány személyt megvádolnak, függetlenül attól, hogy az egy
vagy több bűncselekménnyel kapcsolatos.
lOMoARcPSD|22269050
268. § (5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert
gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis,
A törvény meghatározott feltételek mellett a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
A gondatlanság két formája, a tudatos gondatlanság és a hanyagság közül az előbbi
gyakorlatilag kizártnak tekinthető, hiszen ebben az esetben az elkövető előre látja
magatartásának lehetséges következményeit.
Ebből adódóan a gondatlan hamis vád a bűnösség szempontjából a hanyagságot öleli fel.
Azaz, ha az elkövető kellő körültekintéssel vagy figyelemmel járt volna el, felismerhette
volna, hogy az általa igaznak tartott vád, illetve valódinak vélt bizonyítékot hamis.
269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan
vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy
fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör
gyakorlójának a tudomására, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Alapesetben a hamis vád elkövetője igen súlyos magatartással, bűncselekmény elkövetésével
vádolja hamisan a passzív alanyt.
A tényállás speciális elemei:
– A hatóság fogalma>A nyomozó hatóság fogalmát az eljárásjogi törvény pontosan
meghatározza.
Az „ügyész” és a „bíróság” fogalmát az irányadó törvények nevesítik.
A „szabálysértési hatóság” a szabálysértés elintézésére jogosult bármely szerv.
A„fegyelmi jogkör gyakorlója” a passzív alany felett fegyelmi jogkörrel rendelkező személy,
akinek személyét a passzív alanyra vonatkozó fegyelmi felelősség szabályok határozzák meg.
lOMoARcPSD|22269050
– A hamis vád tárgya szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy
fegyelmi vétség elkövetése.
A „szabálysértés” fogalmát a szabálysértési törvény 1. §-a határozza meg, amikor kimondja:
szabálysértés az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes
a társadalomra.
A cselekmény csak szándékosan követhető el, ugyanis a gondatlan elkövetés – az egyéb
feltételek fennállta esetén – rágalmazást valósít meg.
270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig
hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján
indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az
alapügy befejezésének napján kezdődik.
(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád
elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró
hatóságnak feltárja.
E bűncselekmény vonatkozásában a törvény két speciális rendelkezést is tartalmaz. Előbbi
egy időleges eljárási akadály, míg utóbbi egy enyhítési lehetőség. Ennek okai és feltételei
eltérőek.
1. Az eljárási akadály feltételeihez a következő fogalmak tartoznak:
– Az alapügynek már folyamatban kell lennie;
– Az alapügy befejezése a jogerős befejezést jelenti;
– Az alapügyben eljáró hatóság fogalma alatt a nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság mellett
a tényállásból adódóan a fegyelmi, szabálysértési stb. hatóság is értendő.
– A feljelentés tényleges formája attól függ, hogy melyik hatóság kezdeményezi.
Hatóság félrevezetése
271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz,
amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn – vétség miatt két évig
(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési,
illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy
valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn –, egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
lOMoARcPSD|22269050
(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz,
amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn –, elzárással büntetendő.
A hamis vád bűncselekményéhez képest a hatóság félrevezetése kiegészítő jellegű tényállás.
1. A tényállás legfontosabb elemei a következők:
– A hatóság fogalmára a hamis vád kapcsán leírtak az irányadóak.
– A bejelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy annak alapján hatósági eljárás
indulhasson.
Az eljárások köre – a hamis vádhoz képest is – tovább bővül, hiszen a büntetőeljárás,
szabálysértési eljárás, fegyelmi eljárás mellett ezektől különböző, más hatósági eljárás
– így közigazgatási hatósági eljárás – vonatkozásában történő elkövetést is a büntetendő
magatartások közé emeli a törvény.
– Az elkövető bejelentés tesz. A bejelentésnek tényállításnak kell lennie és a tényállásban
jelzett jogsértésre, azaz bűncselekmény, szabálysértés, fegyelmi vétség vagy közigazgatási
bírsággal sújtandó szabályszegésre kell vonatkoznia.
– A bejelentésnek valótlannak kell lennie. A bűncselekmény – hasonlóan a hamis vádhoz – az
igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdeket sérti.
2. A bűncselekmény befejezetté válásához elegendő a törvényi feltételeknek megfelelő
bejelentés megtétele.
3. A bűncselekmény tettese elkövetőként bárki lehet. Társtettesség nem kizárt, ehhez azonban
az elkövetőknek azonos alkalommal, ugyanazon bíróság vagy hatóság előtt együttesen kell
megtenniük e valótlan tartalmú bejelentést.
4. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő.
5 . Egység, többség, bűnhalmazat Az elkövető cselekménye átminősül hamis váddá, ha az
eredetileg ismeretlen tettes ellen az elkövető valótlan bejelentésére indult eljárásban utóbb
konkrét személyt nevez meg. Ilyenkor a hatóság félrevezetésének minősülő korábbi
magatartása a hamis vádba beleolvad.
lOMoARcPSD|22269050
lOMoARcPSD|22269050
25. A hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás és a tanúvallomás jogosulatlan
megtagadása
Hamis tanúzás
272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz,
vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis
okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.
(4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre
vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető,
a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték
lOMoARcPSD|22269050
vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés.
(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő
1. Hasonlóan a hamis vádhoz, a bűncselekmény védett jogi tárgya itt is az igazságszolgáltatás
zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek.
2. A bűncselekmény passzív alanya az a személy, akire nézve a hamis tanúzás negatív vagy
pozitív következményekkel jár.
3. A törvény az alaptényállás vonatkozásában több elkövetési magatartást is meghatároz:
a valótlan vallomástétel – illetve a való elhallgatása –, a tulajdonképpeni hamis tanúzás
mellett a büntetőjogi védelem körét kiterjeszti a hamis okirat illetve hamis bizonyítási
eszköz szolgáltatására.
3.1. A tulajdonképpeni hamis tanúzás: az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan
vallomástétel vagy a való elhallgatása.
– „vallomást tesz vagy a valót elhallgatja” A tanúvallomás, mint bizonyítási eszköz lényege,
hogy az adott személy a szóban forgó eljárás alapját képező ügy vonatkozásában olyan
tényeket közöl a hatósággal, amelyekről közvetlenül vagy közvetve tudomása van és melyek
az eljárás lényegét érintő kérdések eldöntéséhez hozzájárulnak. A vallomástétel egy aktív
magatartás, míg a való elhallgatása általában passzív, az információk, tények nem közlését
jelenti.
– „valótlan” A vallomásnak valótlannak kell lennie. Ezt az elkövető akár tevéssel, akár
mulasztással is előidézheti. Tevéssel, amennyiben a tanú olyan tényeket állít, amelyek – akár
egyenként, akár összességükben – nem felelnek meg a ténylegesen történteknek, így például,
ha az általa hallott tényt saját maga által észleltként adja elő.
3.2. Egyéb, speciális elkövetői körhöz kötődő , hamis tanúzásnak nyilvánuló magatartás :
hamis szakvélemény vagy felvilágosítás nyújtása, hamis fordítás.
3.3. Hamis tárgyi bizonyítási eszközök, azaz hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz
szolgáltatása.
lOMoARcPSD|22269050
4. A hamis tanúzás az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. Azaz, ha az
elkövető – tanú, szakértő stb. – még kihallgatásának befejezése előtt hamis nyilatkozatait
visszavonva feltárja a valóságot, nem meríti ki a tényállást.
5. A bűncselekmény önálló tettese elkövetőként – a (3) bek. vonatkozásában a büntetőügy
terheltjét kivéve – bárki lehet, aki bíróság vagy más hatóság előtt vallomást vagy
nyilatkozatot tesz
Tekintettel arra, hogy e személyek vallomásaikat mindig személyesen teszik meg, ezért a
társtettesség általában kizárt. Előfordulhat azonban, hogy például több szakértő együttesen
ad szakvéleményt.
Közvetett tettesként felel egyebek mellett az is, aki olyan személyt használ fel valamely hamis
bizonyítási eszköz hatóság felé történő eljuttatásához, aki annak valótlan voltáról nem tud.
Részesként felel, aki a hamis bizonyítási eszközöket elkészíti (bűnsegéd), vagy aki a hamis
vallomást tévő tanút rábeszélte e cselekedetére (felbújtó).
6. A bűncselekményt általában szándékosan követik el. Ekkor az elkövető tudatának a
vallomás, szakvélemény, felvilágosítás vagy fordítás, illetve az okirat vagy tárgyi bizonyítási
eszköz hamis voltát át kell fognia.
Amennyiben ez azért hiányzik, mert az elkövető a tőle elválható figyelmet vagy körültekintést
elmulasztja, a hamis tanúzás gondatlan alakzatáért felel.
273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve
fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Enyhébb megítélést von maga után, ha a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési vagy egyéb
hatósági eljárásban követik el.
275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény
elkövetésével vádolná,
lOMoARcPSD|22269050
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem
figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása a törvény alapján kizárt.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető
azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa
szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.
1. A hamis tanúzás kapcsán a törvény több büntethetőségi akadályt is meghatároz, melyek
alapvetően a tanúkihallgatásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak.
– A tanúvallomás megtagadható, ha abban valaki önmagát vagy hozzátartozóját vádolná
bűncselekmény elkövetésével.
– Ha a hozzátartozó ellen azonban már folyamatban van az adott ügy miatt az eljárás, akkor
önmagában e rokoni kapcsolatra hivatkozva megtagadható a vallomástétel.
Hamis tanúzásra felhívás
lOMoARcPSD|22269050
276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés
esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő
elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb
hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hamis tanúzásra felhívás sui generis bűncselekmény; a törvényhozó egy fogalmilag
előkészületi jellegű magatartást önálló bűncselekményként rendelt büntetni.
1. A bűncselekmény védett jogi tárgy a az igazságszolgáltatás sérthetetlenségéhez fűződő
társadalmi és jogi érdek.
2. A bűncselekmény passzív alany a az a személy, akit az elkövető a hamis tanúzásra rábírni
törekszik.
3. A cselekmény elkövetési magatartása a rábírni törekvés. Ez előkészületi jellegű
magatartás, tartalmát tekintve eredménytelen felbujtás. Ennek azonban célzottan, a hamis
tanúzást kimerítő magatartásra – pl. valótlan vallomás tételére – kell irányulnia.
A cselekmény elkövetési módját a törvény nem határozza meg. A törvény közvetetten
meghatározza az elkövetés idejét.
4. A bűncselekmény a rábíró magatartás tanúsításával általában befejezett. Kísérlet a
gyakorlatban
akkor képzelhető el, ha a felhívás például írásban történik, de az útba indított, felhívást
tartalmazó dokumentum még nem jutott a passzív alanyhoz.
5. A cselekmény tettese bárki lehet, aki a passzív alanyt a hamis tanúzásra felhívja.
6. A bűncselekményt csak szándékosan, méghozzá csak egyenes szándékkal lehet elkövetni,
tekintettel a magatartás célzatos voltára. Az elkövető célja az, hogy a tanú – akár pozitívan,
akár negatívan eltérve a valóságtól – hamisan valljon.
7. Egység, többség, halmazat . A halmazat alapvetően a passzív alanyok számához igazodik:
ugyanazon személy többszöri felhívása nem, több személyé viszont már halmazatot képez.
8. Az elhatárolási kérdések kapcsán is fontos kiemelni, hogy a cselekmény nem eredmény
bűncselekmény.
Sőt, a felhívásnak nem szabad eredményesnek lennie. Abban az esetben ugyanis, ha az
eredményes felbujtás hatására a tanú az eljárásban hamisan vall, ő maga megvalósítja a hamis
tanúzást.
lOMoARcPSD|22269050
Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
277. § A tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a következményekre
történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással
büntetendő.
1. A védett jogi tárgy az igazságszolgáltatás, különösen a büntetőeljárás zavartalan
működéséhez fűződő társadalmi érdek.
2. A cselekmény elkövetési magatartás a a vallomástétel jogosulatlan megtagadása. Ennek
feltételeit a törvény közvetlenül illetve közvetett módon határozza meg:
– tanúvallomás: a Be. a tanúvallomás, mint bizonyítási eszköz nevesítésén túl (76. §)
kimondja a tanú kötelezettségeit. Eszerint az a személy, akit tanúként megidéztek, a törvény
által felsorolt kivételektől eltekintve köteles vallomást tenni.
A Büntető Törvénykönyv azonban csak a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását emeli
bűncselekményi szintre; így nem állapítható meg annak büntetőjogi felelőssége, aki a bírói
szakban törvényi feltételek hiányában sem vesz részt az egyéb eljárási cselekményekben.
– Megtagadás: a tanú a Be. alapján meghatározott feltételek mellett megtagadhatja a
tanúvallomás
megtételét.
– Jogosulatlanság: ha a tanúvallomás megtagadására a törvényben felsorolt eseteken
hiányában kerül sor, feltéve, ha a vallomásmegtagadás jogosulatlanságára és az azzal
kapcsolatos következmények beállására a bíróság a vallomás megtagadásával kapcsolatosan
tett nyilatkozatának elhangzása előtt a tanú figyelmét már felhívta.
– Bíróság előtt: a törvény csak azt az esetet rendeli büntetni, ha a tanúvallomás
megtagadására a bíróság előtt kerül sor.
3. A bűncselekmény az említett feltételek fennállása mellett az elkövetési magatartással
befejezetté válik.
4. A bűncselekmény alany a az a tanú lehet, aki büntetőügyben a bíróság előtt vallomástételre
köteles.
lOMoARcPSD|22269050
5. A bűncselekmény csak szándékosan valósulhat meg. A tettes tudatának mind tanúkénti
minőségét, ezzel kapcsolat kötelezettségeit, mind a megtagadás jogellenességét át kell fognia.
6. Egység-többség, halmazat . Arra figyelemmel, hogy a tanúkénti státusz, illetve kötelezettség
egy adott büntetőeljáráshoz kötődik, nem jön létre halmazat, ha a tanúvallomás
megtagadására több alkalommal, de egyazon büntetőeljáráson belül kerül sor. Ha azonban az
eljárások különbözőek, akkor a nyilatkozattételi kötelezettség – az egyéb törvényi feltételek
fennállta esetén – az eljárások számának megfelelően keletkezik, s képezhet halmazatot.
7 . Az elhatárolási kérdések kapcsán fontos kiemelni, hogy ha a tanúvallomás jogosulatlan
megtagadására nem a bíróság előtt kerül sor, vagy egyéb eljárási cselekményekben nem
működik közre a tanú, akkor vele szemben a büntetőeljárásban kényszerintézkedés
alkalmazható.
lOMoARcPSD|22269050

Büntetőjog 3 Teljes Tételsor Kidolgozva

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Büntetőjog 3 Teljes Tételsor Kidolgozva

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Büntetőjog 3 teljes tételsor kidolgozva

A nemzetközi jogi bűncselekmények rendszere. A népirtás és az emberiesség elleni

Tényállástan, elkövetők, egység-többség halmazat, társas bűnelkövetési

Emberiesség elleni bűncselekmény

2. Az emberölés alapesete és a Kúria vonatkozó jogértelmezése

6. Az összbűnözést illetően az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

A bűncselekmény jogi tárgya : az emberi élet, a szó biológiai és fiziológiai értelmében.

A bűncselekmény passzív alanya: az élő ember. A büntető-jogtudományban az élet

A büntetőjog az emberi életet a halál beállásának időpontjáig védelmezi. Orvosi szempontból

Ha a passzív alany – a sértett – gyermekkorú személy, az ellene elkövetett ölési cselekmény a

Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés tekintetében kiemelendő: a kriminológiai

Az emberölés eredmény-bűncselekmény, amelyet az jellemez, hogy a törvényi tényállás

4. Az emberölés befejezett, ha a törvényi tényállásban meghatározott eredmény: a sértett

Gyakorlati nehézségekkel jár a szándék tartalmának megállapítása az emberölés kísérletének

A leggyakrabban értékelt objektív tényezők:

A leggyakrabban értékelt szubjektív tényezők közül kiemelhetők a különböző motívumok, az

A joggyakorlatban időnként nehézséget okoz az ún. alkalmatlan kísérlet megállapítása,

A szándékos emberölés kísérletének jogi megítélése szempontjából jelentősége van az

Az emberöléshez nyújtott segítő tevékenység bűnsegélynek minősül. Feltétele, hogy a

Mind a felbujtás, mind a bűnsegély tekintetében követelmény, hogy a részesi magatartások

Az emberölés bűntette csak szándékosan követhető el. Megvalósulhat egyenes szándékkal

Egyenes szándékkal (dolus directus) követi el az emberölést, aki magatartásának

Az ítélkezési tapasztalatok szerint az élet elleni bűncselekményeket – az esetek jelentős

A leggyakrabban értékelt szubjektív tényezők közül kiemelhetők a különböző motívumok, az

Az újszülött sérelmére elkövetett szándékos ölési cselekmény tekintetében kiemelendő: a

3. Az emberölés minősített esetei és a Kúria vonatkozó jogértelmezése

A szándékos emberölés minősített eseteit a Btk. 160. § (2) bekezdése tartalmazza.

a) Az előre kitervelt elkövetés, mint minősítő körülmény a szándékosság tartalmi

b) Statisztikailag igazolható, hogy az emberölések számottevő részét nyereségvágyból követik

A nyereségvágy fogalma – ideértve a nyerészkedési célt is – bármely jellegű anyagi haszonra

E minősített eset megállapításának feltétele, hogy az elkövető szándéka már az ölési

You might also like