BJ4 - Teljes (Javított)

Az emberölés alapesete. Az eutanázia problémaköre.
160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen
személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
JOGI TÁRGY: a más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

PASSZÍV ALANY: kizárólag élő természetes személy lehet. Közömbös a kora, életvitele, neme, egészségi
állapota, haldokló ember sérelmére is elkövethető az emberölés. A 160.§ (5) bekezdése szerinti emberölés
(öngyilkosságra rábírás) esetében viszont jelentősége van az életkornak.
 Az emberi élet kezdete az az időpont, amikor a szülés, vagyis a gyermeknek az anya testétől történő
elszakadási folyamata megindul. Természetes lefolyású: a tolófájdalmak jelentkezésének időpontjában
kezdődik meg. Ha nem természetes lefolyású: a műtéti beavatkozás megkezdésének időpontjában. Alapvető
feltétel az élve születés, és az, hogy a magzat már rendelkezzék a méhen kívüli élethez elengedhetetlenül
szükséges szervekkel (ha ez a fejlettségi szint nincs meg, terhesség megszakadásáról beszélhetünk).
 Az emberi élet vége:
 klinikai halál: átmenetileg megszűnik a légzés, a keringés vagy az agy működése (reverzibilis állapot).
 agyhalál: az agy és az agytörzs működése teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. A központi
idegrendszer működésének végleges leállása szükségszerűen az ember halálát eredményezi, az
orvostudomány csak a bomlási folyamat lassítására képes, a szervek néhány órával túlélhetik a szervezet
halálát, ez idő alatt kerülhet sor a szervek és szövetek eltávolítására. (3 tagú orvosi bizottság egybehangzóan
megállapítja a halál beálltát és az elhunyt nem tett tiltakozó nyilatkozatot).
 biológiai halál: a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt megindul a szervezet
irreverzibilis felbomlása.
A büntetőjog a biológiai halál (gyakorlatilag az agyhalál) bekövetkeztéig védi az embert, ezért a klinikai halál
állapotában lévő személy passzív alanya lehet az emberölésnek.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: mind tevéssel, mind mulasztással megvalósítható.
Az aktív magatartás fizikai és pszichikai ráhatásban is megnyilvánulhat.
A fizikai ráhatásban megnyilvánuló aktív elkövetési magatartás megvalósítható eszközzel és eszköz nélkül is.
Passzív magatartással: ha az elkövetőt nem büntetőjogszabály kötelezte olyan aktív tevékenység kifejtésére,
amelynek megtételére az elkövetőnek reális lehetősége volt, és amely megakadályozta volna a halálos
eredmény bekövetkeztét. A speciális jogi kötelezettség alapulhat családjogi, polgári jogi vagy munkajogi
szabályon.
EREDMÉNY: Az emberölés eredmény-bűncselekmény, megvalósulásához szükségszerűen fenn kell állnia az
élet kioltására alkalmas elkövetési magatartás és a halál, mint eredmény közötti ok-okozati összefüggésnek.
Az okozati kapcsolat hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást. A szándékos emberölés mulasztással való
megvalósításakor is fenn kell állnia az okozati összefüggésnek.
STÁDIUMOK: A tv. büntetni rendeli az előkészületet is. (Btk 11. §) Kísérleti szakban a felhívó már
felbujtásért felel, ha az elkövetőben kialakult az ölési szándék, akkor pszichikai bűnsegélyért. Önkéntes elállás
befejezetlen kísérletnél, önkéntes eredményelhárítás befejezett kísérlet esetében.
Halott ember megölése: alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet? Passzív alany hiányában (hiányzik egy
tényállási elem) nem követhető el az emberölés, tehát nem büntethető.
ALANY: tettesként bárki lehet. A tettesi cselekmény lehet közvetlen, illetve közvetett. Az általános alannyá
válás feltételénél a 16. § pl. emberölés esetén kiterjesztést fogalmaz meg: a 12. életévét már betöltött, de még
14. életév alatti olyan személy, aki az elkövetés időpontjában rendelkezett a bcs következményeinek
felismeréséhez szükséges belátással büntethető!
 Közvetlen tettesség: ha az elkövető saját maga vagy állat felhasználásával hajtja végre az emberölést.
 Közvetett tettesség: ha az elkövető gyermekkorú, kóros elmeállapotú vagy tévedésben levő, továbbá
kényszer vagy fenyegetés hatása alatt álló személlyel valósíttatja meg az ölési cselekményt.
 Társtettesség: ha legalább ketten, szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva valósítják meg a
törvényi tényállást. Ha a közös elkövetők külön-külön olyan magatartást tanúsítanak, amelyek mindegyike
önmagában is alkalmas lenne a halálos eredmény előidézésére, ha az elkövetők magatartásának összessége
vagy annak egymást kiegészítő jellege eredményezi a passzív alany halálát.
 A bűncselekmény felbujtója, bűnsegéde bárki lehet.
Felbujtásért az felel, aki mást az emberölés végrehajtására rábír, amennyiben a felbujtott személy az
emberölést legalább megkísérli.
1
Bűnsegély az általános szabály szerint nyújtható, mind fizikai, mind pszichikai tevékenység kifejtésével. A
bűnsegéd felelősségének megállapításához nem feltétel, hogy már előzetesen szándékerősítő hatást fejtsen ki,
elegendő, ha az ölési cselekmény megvalósítása közben biztosítja szándékáról az elkövetőt.
BŰNÖSSÉG / SZÁNDÉKOSSÁG / GONDATLANSÁG / CÉLZAT / MOTÍMUM:
 egyenes szándékkal (dolus directus), vagy
 eshetőleges szándékkal (dolus eventualis).
Az elkövetés időpontjában fennálló tudatállapotnak a cselekmény jogi minősítése szempontjából determináló
jelentősége van.
 Tárgyi tényezők: az elkövetés eszközét, az elkövetés módját, körülményeit, az elkövető kijelentéseit, a
cselekmény elkövetése után tanúsított magatartását.
 Alanyi tényezők: a cselekményt kiváltó indítóoknak és a motívumnak van kiemelkedő szerepe, lényegesek
lehetnek az elkövető személyi tulajdonságai, a sértetthez fűződő kapcsolata, a cselekmény véghezvitelét
megelőző pszichikus folyamat.
 Az elkövetési tudattartalom megállapítása érdekében valamennyi alanyi és tárgyi tényezőt fel kell tárni, és
ezeket összhatásukban és kölcsönös összefüggésükben kell vizsgálni.
A tevéssel megvalósuló emberölés során az elkövetőnek tisztában kell lennie, hogy magatartása alkalmas a
halálos eredmény előidézésére.
A mulasztásos emberölés esetében: fel kell ismernie, hogy a halálos eredményhez vezető folyamat elindult.
MINŐSÍTETT ESETEK:
Emberölés enyhébb esetei:
- emberölés előkészülete 160.§ (3) külön tényállás (ld. 2. tétel)
- gondatlan emberölés 160.§ (4) külön tényállás (ld. 2. tétel)
- erős felindulásból elkövetett (privilegizált) 161.§ külön tényállás (ld. 4. tétel)
- újszülött megölése már csak a bírói gyakorlat szerint, mivel nincs tényállás
Emberölés súlyosabb esetei:
- minősített esetek: részletesen ld. 3. tétel
EUTANÁZIA (szép halál):

Köznapi értelemben minden olyan tevékenység, amelynek célja a halál közeli állapotban lévő, az emberhez
méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése, ami megtörténhet
kezdeményezésre (önkéntes eutanázia) vagy e nélkül (nem önkéntes eutanázia). Az eutanázia mindkét formája
szándékos emberölésnek minősül.
Eutanáziáról csak akkor lehet szó, ha az élet kioltására kifejezetten a beteg akaratából kerül sor.
- Aktív eutanázia esetén a beavatkozást az orvos végzi el,
- Passzív eutanázia esetén az életet meghosszabbító kezelést orvos mulasztja el.
A eü. törvény (1997. CLIV) a beteg számára biztosítja az önrendelkezési jogot, a beteg szabadon dönthet arról,
hogy kíván–e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve, hogy annak során milyen beavatkozásokba egyezik
bele. A törvény az ellátás visszautasításának jogát is szabályozza. A betegség természetes lefolyását lehetővé
téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetőség:
 ha a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet, az ellátás
mellett is.
 az ellátás visszautasítás akkor érvényes, ha egy 3 tagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és
egybehangzóan írásban úgy nyilatkozik, hogy az ellátás visszautasításának feltételei fenn állnak,
 a beteg a következmények ismeretében hozta meg a döntéstét, és
 ha a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon 2 tanú előtt ismét nyilatkozik.
 Közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a visszautasítással kapcsolatos
nyilatkozatot. Írásképtelenség esetén a beteg 2 tanú együttes jelenlétében utasíthatja vissza az ellátást.
A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó ellátást vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és képes a
gyerek kihordására.
A törvény az önkéntes passzív eutanáziát lehetővé teszi, az aktív, ill. a nem önkéntes passzív eutanázia azonban
szándékos emberölésnek minősül.
2
Az emberölés előkészülete. A gondatlanságból elkövetett emberölés.
160. § (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
ELŐKÉSZÜLET: Btk 11. §

 Biztosítja a szükséges vagy a végrehajtást megkönnyítő feltételeket: beszerzi az eszközöket, az
elkövetés érdekében megfigyeli a passzív alany életvitelét, életkörülményeit, szokásait.
 Mást az emberölés elkövetésére felhív,
 Mással a közös elkövetésben megállapodik,
 Az emberölés megvalósítására ajánlkozik, vállalkozik.
Aki mást arra hív fel, hogy valakit megöljön, mindaddig, amíg a felhívott az ölési cselekményt nem kezdi meg,
az emberölés előkészületéért felel. Abban az esetben ha a felhívott az ölési cselekményt kísérleti szakba juttatja
(tettesi magatartást tanúsít) a felhívó már felbujtásért felel (feltéve, hogy a szándékot kialakította). Ha a szándék
már a felhívását megelőzően kialakult az elkövetőben, úgy pszichikai bűnsegélyről beszélhetünk.
Az emberölés előkészületének bűntette többrendbeli, ha az előkészület több ember megölésére irányul.

Amennyiben ezek közül nem mindegyik jut el legalább a kísérlet szakaszáig, az emberölés és az emberölés
előkészülete halmazata létesül.
Amikor az eredmény bármely okból nem következik be, az emberölés kísérlete, valósul meg. Az, hogy a
cselekmény mikor lép kísérleti szakba, a konkrét elkövetési magatartástól függ
Az emberölés befejezett, ha a tényállásban meghatározott eredmény, vagyis a passzív alany halála

bekövetkezik.
A GONDATLANSÁGBÓL ELKÖVETETT EMBERÖLÉS vonatkozásában a gondatlanság mindkét alakzata

elképzelhető
LUXURIA NEGLIGENTIA
A tudatos gondatlanság (luxuria) Hanyagság (negligentia)

esetében az elkövető tisztában van A hanyag gondatlanság két alapvető feltétele:
azzal, hogy magatartása 1. Az objektív gondossági kötelesség megszegése: az objektív
eredményeként bekövetkezhet a gondossági kötelesség tartalmát az általánosan elvárható magatartás
passzív alany halála, de úgy véli, jelenti, amely pl. egy gyermekeire felügyelő szülőtől konkrét
hogy képes lesz ezt élethelyzetekben a társadalom általános értékrendje alapján elvárható
megakadályozni, vagy esetleg más 2. A szubjektív előreláthatóság fennállása: annak vizsgálatát jelenti,
körülmények gátolják meg az hogy az elkövetőt a bekövetkezett eredmény előre nem látásában
eredmény bekövetkezését. Az terhelte-e felróható mulasztás.
elkövetőnek a halálos eredmény E két feltétel együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy az elkövető
elmaradásában való bizakodása bűnössége hanyag gondatlansággal elkövetett emberölés vétségében
csak könnyelmű lehet, ami azt megállapítható legyen.
jelenti, hogy a bizakodásnak van Negligentia szintjén valósítja meg a gondatlanságból elkövetett
reális ténybeli alapja. Ha nincs emberölést, aki mérgező hatású permetezőszert pálinkás üvegben tárol,
ténybeli alapja, az ilyen bizakodás melyből a sértett fogyaszt és halálos mérgezést szenved, holott az
már nem könnyelmű, hanem elkövető tudta, hogy a gyengén látó sértett rendszeresen kutat szeszes
alaptalan és nem luxuriáról, hanem ital után a lakásban.
eshetőleges szándékról van szó. Gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt nem vonható
viszont büntetőjogi felelősségre az, aki kisgyermekeit néhány percig
közvetlen őrizet és felügyelet nélkül hagyja és ezalatt zárva tartott
ablak kinyitása folytan a kétéves gyermek az ablakon kizuhanva
halálos sérülést szenved.
3
Az emberölés minősített esetei.
160. §
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt,
közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos
vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére
követik el.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4)
bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált
szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
1, Előre kitervelt emberölés:

Az elkövetőben lejátszódó pszichikai folyamattal van összefüggésben. Előre kitervelt az emberölés, ha az
elkövető átgondolja a véghezvitel helyét, idejét, módját, számba veszi a végrehajtást akadályozó vagy segítő
tényezőket, és figyelemmel van a lehetséges elkövetéskori, ill. elkövetés utáni mozzanatokra. Az előre
kiterveltséget a tervszerűség és a céltudatosság jellemzi.
Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Ha az elkövető szándéka
eshetőleges, e minősítő körülmény megállapítására nem kerülhet sor.
2, Nyereségvágyból elkövetett emberölés:

Közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Az elkövetés indoka és célzata összefonódik, így ez a
cselekmény eshetőleges szándékkal is megvalósítható.
Lényeges, hogy az elkövető szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt az idegen anyagi javak
megszerzésére irányuljon. Nyereségvágyból elkövetettként minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében
elkövetett ölési cselekmény, valamint a rablási célzattal megvalósított emberölés.
3, Aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés:

Erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekmény. Az indok és cél
megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns:
 aljas indokból elkövetés egyenes és eshetőleges szándékkal is megvalósítható,
 aljas célból elkövetés  csak egyenes szándékkal valósulhat meg
A bosszú az aljas indokból elkövetett ölési cselekmény megállapítása szempontjából annyiban lényeges, hogy
milyen ok váltja ki az elkövetőben a keletkezett indulatot. Önmagában a bosszú nem minősül aljas indoknak,
csak akkor, ha a bosszút kiváltó ok erkölcsileg súlyosan elítélendő. A vérbosszú mindig aljas indok.
4, Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés:

Emberiességi és erkölcsi szempontokat kell figyelembe venni.
Tárgyi feltétele az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi
méltóság mély megalázásával való elkövetés. (a sértettnek okozott sérülések számából, súlyából és jellegéből
vonható le következtetés)
Az elkövető tudatának a végrehajtás különös kegyetlenségét át kell fognia. Eshetőleges szándékkal is
megvalósítható.
Tűzhalál, élve eltemetés, az ölési cselekményt megelőző kínzás, a lelki gyötrelmek okozása, nemi megalázás.
4
5, Hivatalos személy, külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt,
közfeladatot ellátó személy ellen, a feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos vagy a közfeladatot
ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen elkövetett emberölés:
 Ha a hivatalos eljárása alatt valósul meg, a bűncselekmény indítékának jelentősége nincs.
 Hivatali eljáráson kívüli emberölés esetén csak akkor, ha a hivatalos személy korábbi eljárása miatt.
 Ha a passzív alanyt a hivatalos eljárása során tett intézkedése miatt, de a hivatalos személyi minőségének
megszűnése után éri az élet elleni támadás, a cselekmény aljas indokból elkövetett. (Busch szerint nem)
6, Több ember sérelmére elkövetett emberölés:

A több ember életét kioltó elkövetővel szemben a halmazati büntetésnél súlyosabb büntetés kiszabására is
lehetőség legyen. Törvényi egység megállapításának akkor van helye, ha az elkövető:
● akár egyetlen akarat-elhatározásból egy időben, illetőleg egymást követően,
● akár különböző időpontokban és eltérő akarat-elhatározásból hajtja végre a
● legalább két ember megölésére irányuló ölési cselekményt.
Nem előfeltétel az egységes akarat-elhatározás és az időbeli közelség, de a felelősségre vonásnak egy
eljárásban kell megtörténnie.
7, Több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés:

Az elkövető szándéka egy, esetleg több meghatározott személy megölésére irányul, de tudata átfogja azt, hogy
cselekményével legalább 2 ember életét veszélyezteti. Veszély: az elkövetési cselekménnyel összefüggésben
fennáll a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége.
A több emberen elkövetett emberölés mellett a több ember életét veszélyeztetve elkövetés is megállapítható:
8, Különös visszaesőként elkövetett emberölés:

Aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. A különös visszaesés
szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
 a népirtás,
 erős felindulásban elkövetett emberölés
 emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei
 terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált
szándékosan okozva követik el
9, 14. életévét be nem töltött személy elleni emberölés:

A gyermekkorúak kiszolgáltatott, védtelen helyzete, ill. a sérelmükre elkövetett bűncselekmények számának
növekedése tette indokolttá e minősítő körülmény bevezetését.
10, Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés:

Aki bármilyen okból kifolyólag olyan állapotban van, hogy az életének a kioltására irányuló magatartással
szemben nem tud ellenállást tanúsítani. Nincs jelentősége, hogy ezt az állapotot az elkövető tevékenysége vagy
más ok idézi elő. Ha az elkövető helyezi ilyen állapotba a passzív alanyt, akkor ennek időben meg kell előznie
az ölési cselekmény megkezdését! Védekezésre képtelennek kell tekinteni azt, aki helyzeténél fogva
ideiglenesen vagy véglegesen nem képes az ellenállás kifejtésére.
11, Bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére elkövetett emberölés:
Az ilyen passzív alany nem tekinthető védekezésre képtelennek; védekezési képessége mérsékelt.
Azt, hogy a támadás elhárítási képesség valóban korlátozott volt-e, a konkrét eset összes körülményének
mérlegelésével lehet eldönteni.
A minősítő körülmények halmozódhatnak, lehet hogy az emberölés többszörösen is minősül pl. előre
kitervelten, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett ölési cselekmény
A konkrét szituáció dönti el, hogy nem zárják-e ki egymást (pl. nyereségvágy-aljas indok) pl. a 14. életév és a
védekezésre képtelen minősítés kizárja egymást.
5
Az erős felindulásban elkövetett emberölés.
161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGYA a más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A privilegizáció indoka, hogy
az elkövető méltányolható okból származó érzelmi fellobbanás hatása alatt cselekszik.
PASSZÍV ALANYA élő természetes személy lehet. Bárki passzív alannyá válhat életkortól egészségi
állapottól függetlenül és attól is, hogy kinek a magatartása idézte elő az elkövető erős felindultságát.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁSA tevés és mulasztás egyaránt lehet. Az esetek többségében tevéssel és
különös kegyetlenséggel valósul meg.
EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény, vagyis az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati
kapcsolat hiányában büntetőjogi felelősségre vonásra nem kerülhet sor.
STÁDIUMOK: A törvény az erős felindulásból elkövetett emberölés előkészületét nem rendeli büntetni. Egyes
nézetek szerint azért, mert itt az előkészület fogalmilag kizárt.
Ha az elkövető az ölési cselekményt megkezdte, de a passzív alany bármilyen okból kifolyólag életben marad,
kísérletről van szó.
ALANYA tettesként kizárólag az lehet, aki méltányolható okból származó erős felindulásban van.
Társtettesség lehetséges, ha mindegyik alanynál fennállnak az alannyá válás speciális feltételei.
Ha a felbujtónál (bűnsegédnél) hiányzik az erős felindulás, vagy ez nem méltányolható okból keletkezett, akkor
a felbujtó a 160. § szerint, a tettes a privilegizált esetért felel. Ha a felbujtónál adott, a tettesnél pedig hiányzik a
méltányolható okból származó erős felindulás, úgy a felbujtó a 161.§, míg a tettes a 160.§ szerint minősülő
cselekményért felel.
BŰNÖSSÉG: Az erős felindulás tudatbeszűkülést eredményez, érzelmi alapú FIZIOLÓGIAI jelenség. A
bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg. Döntő többségben egyenes szándékkal, de elvileg
eshetőleges szándékkal is elkövethető. Az indulatnak, az érzelmi fellobbanásnak (AFFEKTUSNAK) két fajtája
van:
a) patológiás (kóros): az egyén kóros elmeállapota miatt az indulat túlméretezett, nem felel meg sem
intenzitásában, sem időtartamában a kiváltó oknak, vagyis tudatborulás jön létre. Amennyiben a tudatborulás
képtelenné teszi az elkövetőt arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, vagy a felismerésnek
megfelelően cselekedjék, az elkövető büntetőjogi felelősségre vonására nem kerülhet sor (17.§ (1)
büntethetőséget kizáró ok). Ha csak korlátozta, akkor a büntetőjogi felelősséget meg kell állapítani, de a
büntetés korlátlanul enyhíthető. Megállapításához elmeorvosi szakértő szakvéleménye szükséges.
b) fiziológiás (élettani): Ez az indulat ép-lélektani alapon indul ki, de a privilegizált eset megállapításához az
is kell, hogy az indulat olyan magas fokú legyen, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya
megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos kialakulása, ill. megtartása
lehetetlenné válik. Ez egy érzelmi alapú tudatbeszűkült állapot.
A fiziológiás indulat sajátossága, hogy
 azt az elkövető személyén kívül álló külső körülmények váltják ki.
 ennek folytán ugyan tudatborulás nem jön létre, de az ilyen jellegű indulat fennálltakor hiányoznak a
felmérés fázisai, az önkontroll megszűnik.
Az ölési szándék további jellemzője:
 nem csak erős felindulásban kell kialakulnia, de rögtönösnek is kell lennie, az elkövetőnek az
emberölést az indulat kialakulása után viszonylag rövid időn belül kell végrehajtania.
A privilegizált eset alkalmazhatósága tudat elhomályosító indulat esetén is csak akkor lehetséges, ha az indulat
méltányolható okból származik. (az elkövetőn kívüli külső körülmény; ha erkölcsileg bizonyos fokig
igazolható, menthető; és ha arányban áll az ölési cselekménnyel)
A jogos védelem időbeli túllépése körében a leggyakoribb az ölési cselekmények erős felindulásban elkövetett
minősítése. Az emberi becsületérzet és az emberi méltóságot szóban sértő cselekmények jellegüknél fogva
lehetnek olyanok, amelyeknél az ennek folytán keletkező indulatot méltányolható okból kialakultnak kell
tekinteni.
EGYSÉG ÉS HALMAZAT:
Az emberölés folytatólagosan elkövetettsége fogalmilag kizárt
A több ember sérelmére megvalósított szándékos ölési cselekmény az emberölés minősített esetét valósítja meg,
összefoglalt törvényi egység lesz (delictum complexum). Az erős felindulásban elkövetett emberölés
rendbelisége a passzív alanyok számától függ.
6
Az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás.
ÖNGYILKOSSÁGBAN KÖZREMŰKÖDÉS
162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot
megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá
öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGY: a más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

PASSZÍV ALANY: bárki lehet, kivéve – ha az elkövetés rábírással valósul meg – a gyermekkorút, ill. az
olyan személyt akinek a akaratnyilvánítási, beszámítási képessége kizárt. Esetükben a szándékos emberölés
alapesete jön létre 160§ (5) alapján.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS:
o segítségnyújtás: bűnsegély-SZERŰ, ha a passzív alanyban már kialakult az öngyilkosság
elkövetésének szándéka és e szándékot az elkövető erősíti vagy az elkövető olyan magatartást fejt ki,
amellyel megkönnyíti az öngyilkosság elkövetését.
o rábírás: felbujtás-SZERŰ, e tevékenység eredményeként alakul ki a passzív alanyban az az elhatározás,
hogy öngyilkosságot követ el. A rábírásba, mint súlyosabb elkövetési alakzatba a segítségnyújtás
beleolvad, ha az elkövető mindkét elkövetői magatartást megvalósítja.
STÁDIUMOK: A bűncselekmény kísérlete fogalmilag kizárt. Mindaddig, amíg az öngyilkosságot meg sem
kísérlik, az öngyilkosságban közreműködésért a büntetőjogi felelősség kérdése szóba sem kerülhet.
Amennyiben az öngyilkosságot a passzív alany megkísérli, az öngyilkosságban közreműködés befejezetté
válik. Ez objektív büntethetőségi feltétel.
ALANYA tettesként bárki lehet.
Nem e bűncselekmény közvetlen tettese, hanem az emberölés megvalósítója az, aki gyermekkorút vagy olyan
kóros elmeállapotban levő személyt bír rá az öngyilkosság elkövetésére.
Közvetett tettességről akkor beszélhetünk, ha az elkövető büntetőjogi felelősséggel nem tartozó személyt
eszközként használ fel bűncselekmény elkövetésére.
Társtettesség: ha többen szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva közösen valósítják meg az
elkövetési magatartások bármelyikét.
Felbujtás, bűnsegély lehetséges minkét elkövetési magatartás esetében. Aki a tettesi alapcselekmény
elkövetésére (azaz másnak az öngyilkosságra való rábírására) vesz rá bárkit, felbujtóként működik közre.
BŰNÖSSÉG: Szándékos bűncselekmény, egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető.
A büntethetőség objektív feltétele, hogy az öngyilkosságot elkövessék, vagy megkíséreljék. Ennek hiányában a
büntetőjogi felelősség kérdése szóba sem jöhet.
MINŐSÍTETT ESET:
ha 18. életévét betöltött személy 18. életévét be nem töltött személyt bír rá az öngyilkosságra vagy ehhez
segítséget nyújt.
ELHATÁROLÁS: Az öngyilkosságban közreműködést el kell határolni az öngyilkosságba kergetéstől. Utóbbi
esetben ugyanis arról van szó, hogy az elkövető olyan pszichikai ráhatást gyakorol a passzív alanyra, hogy az –
kilátástalannak tartva a helyzetét – önkezével vet véget az életének. Ez emberölésnek minősül.
EGYSÉG, HALMAZAT:
Az öngyilkosságban közreműködés rendbelisége a passzív alanyok számához igazodik.
MAGZATELHAJTÁS
163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a) üzletszerűen,
b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy
c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGY: a magzati „életnek” és a nő egészségének, testi épségének védelméhez fűződő társadalmi
érdek.
ELKÖVETÉSI TÁRGY: a magzat.
7
A büntetőjogi oltalom a magzatot a fogantatás pillanatától (a női és a férfi ivarsejtek egyesülésétől) illeti meg,
azonban ekkor bj értelemben a szülési folyamat megindulásáig életéről még nem beszélünk. A magzat csak
védett jogtárgy.
PASSZÍV ALANY: csak nő lehet, a (4) bekezdés első elkövetési magatartásával megvalósított
magzatelhajtásnak (saját magzat elhajtása) azonban passzív alanya nincs.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS
 163. § (1)  más magzatának elhajtása,
 163. § (4)  a saját magzat elhajtása vagy elhajtatása.
Az elhajtás a magzat elpusztítását jelenti, minden olyan (csak) aktív tevékenység, aminek a következménye
abortusz, avagy a magzatnak a méhben való elpusztulása. Az elhajtatás lényege, hogy a terhesség-megszakítást
a teherben levő nő mással végezteti el (nem feltétlenül kell a nő rábírása, elég, ha az elhajtást végző
kezdeményezésére beleegyezik). Az elkövetési magatartások lényege, hogy megtörténik a magzat életének
jogellenes kioltása.
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény lehetőséget ad a terhesség megszakítására:
veszélyeztetettség, ill. a nő súlyos válsághelyzete esetén a jogszabályban meghatározott feltételekkel.
A súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, ill. társadalmi ellehetetlenülést okoz.
 A terhesség a 12. hétig szakítható meg, ha:
o azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja,
o a magzat valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved,
o a terhesség bűncselekmény következménye,
o azt az állapotos nő súlyos válsághelyzete indokolja.
 A terhesség a fentiekben említett esetekben a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
o korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
o terhességét neki fel nem róható egészségi ok, ill. orvosi tévedés miatt nem ismerte fel korábban,
vagy az egészségügyi intézmény, ill. valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhesség
a 12. hetet.
 A terhesség a 20. hétig, a diagnosztikai eljárás elhúzódása esetén, pedig a 24. hétig szakítható meg, ha a
magzat genetikai, terratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
 A terhesség az időtartamától függetlenül megszakítható, ha az állapotos nő életét veszélyeztető
egészségi ok teszi azt szükségessé ill., ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen
rendellenesség áll fenn.
A terhesség megszakítás, ha nem egészségi ok indokolja az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.
A Családvédelmi Szolgálat munkatársa előtt, személyesen, szakorvosi igazolással kell előterjeszteni a kérelmet.
Olyan eü. intézményben végezhető el, amely ehhez a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik. Orvos és
eü szakdolgozó részvételre nem kötelezhető, kivéve a terhes nő életveszélye esetén.
A többes terhességben kihordandó magzatok száma valamennyi magzat épsége esetén is korlátozható a
terhesség megtartása, az egészséges gyermek világra hozatala, ill. az anya érdekében.
EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény, vagyis az elhajtási vagy elhajtatási tevékenységnek és a magzat

elpusztulásának kauzális összefüggése szükségszerű.
STÁDIUMOK: Kísérleti szakba a bűncselekmény a terhesség megszakítására irányuló beavatkozás

megkezdésével jut. Ha a terhesség megszakítására irányuló tevékenység következtében megkezdődik a szülés
és a világra jött gyermek életképes, ugyancsak a magzatelhajtás kísérletéről van szó. Mindaddig, amíg a magzat
nem pusztul el, illetve ha a gyerek megszületik és életképes csak kísérletről, van szó.
Az abszolút alkalmatlan eszközzel elkövetett magzatelhajtás bűncselekményt nem valósít meg.
A relatíve alkalmatlan eszközzel elkövetett magzatelhajtás a bűncselekmény kísérletét valósítja meg. 10.§ (3)
Alkalmatlan tárgyon elkövetett a kísérlet, ha nő nincs teherben:
 Az (1) bekezdés esetén attól függetlenül, hogy a beavatkozást végző tud-e vagy sem arról, hogy a nő nem
állapotos, az alkalmatlan tárgyon elkövetett magzatelhajtás kísérlete, vagyis bűncselekmény valósul meg.
Ha az elkövető tisztában van ezzel, és mégis színlelt beavatkozást végez anyagi ellenszolgáltatásért, úgy a
cselekménye befejezett csalásnak és ezzel halmazatban testi sértésnek minősül.
 A (4) bekezdés alapján, amennyiben a nő nem állapotos, az alkalmatlan tárgyon elkövetett magzatelhajtás
kísérletét nem valósítja meg, ez csupán önveszélyeztetés és a társadalmi érdeket nem sérti.
8
ALANYA tettesként:
(1) bekezdés esetében az állapotos nőn kívül bárki
(4) bekezdés kizárólag a terhes nő.
BŰNÖSSÉG: A magzatelhajtás kizárólag szándékosan, egyenes vagy eshetőleges szándékkal valósítható

meg.
MINŐSÍTŐ ESETEK:
 üzletszerűen elkövetett magzatelhajtás, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények
elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
 magzatelhajtás a nő beleegyezése nélkül: ha a nő akaratnyilvánításra képtelen állapotban van,
kifejezetten tiltakozik, tévedésbe ejtik, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt adja beleegyezését. A
beleegyezésnek kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie.
 magzatelhajtás súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva.
Súlyos testi sértés a 8 napon túli tényleges gyógytartamú sérülés vagy egészségromlás.
Az életveszély olyan állapot, amely ha nem is szükségszerűen, de magában foglalja a halál
bekövetkezésének a reális lehetőségét.
Az elkövetőt a súlyos testi sértés, ill. az életveszély vonatkozásában kizárólag gondatlanság terhelheti.
 a terhes nő halálát okozza a magzatelhajtás: ha a beavatkozással összefüggésben következik be a nő
halála.
Az elkövető szándéka a halál okozására még eshetőlegesen sem terjedhet ki, e vonatkozásban csak
gondatlanság terhelheti. Ellenkező esetben emberölésnek minősül.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A magzatelhajtás, valamint a gondatlan súlyos testi sértés, a gondatlan életveszélyt okozó testi sértés és a
gondatlan emberölés halmazata csak látszólagos lehet. A bűncselekmény a szándékos testi sértés valamennyi
formájával halmazatban áll.
A testi sértés szándékos és gondatlan esetei. A testi sértés minősített esetei.
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés
vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés
bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy
súlyos egészségromlást okoz.
(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel
követik el.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
9
JOGI TÁRGY a más ember testi épségéhez, és egészségéhez fűződő társadalmi érdek.
PASSZÍV ALANY: az elkövetőn kívül bárki lehet.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a testi épség vagy az egészség megsértése.
az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai ráhatással (bántalmazással) valósítható meg.
 Közvetett módon valósítja meg a bűncselekményt az, aki testi sértéssel irányuló szándékkal üldözi a
sértettet, aki menekülés közben elesik és lábát töri.
 Egészségsértésről beszélünk minden olyan esetben, amikor az emberi testet olyan külső behatás éri,
amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő. Pl. mérgezés, a fertőző betegség továbbadása,
pszichés betegségek előidézése.
Mind a testi épség sértése, mind az egészségsértés megvalósítható aktív és passzív tevékenységgel.
EREDMÉNY: a sérülés, ill. a betegség.
Okozati összefüggésnek fenn kell állnia a cselekmény és az eredmény között.
o Testi sérülés, mint eredmény a sejtekben, szövetekben jelentkező külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérés,
működési zavar.
o Egészségsértés, mint eredmény, ha testi vagy lelki betegség, kóros állapot alakul ki.
A testi sértés alap- ill. minősített esetét a gyógytartam határolja el egymástól.
Az orvostudomány megkülönbözteti az anatómiai és a funkcionális gyógytartamot.
 Anatómiai gyógytartam: ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreáll. (varasodás)
 Funkcionális gyógyulás: ha a sérülés következtében károsodott szervezet működése zavaroktól mentes
vagy érdemleges javulás a továbbiakban nem várható.
A testi sértés okozásával elkövetett bűncselekmények törvényi minősítésénél a tényleges gyógytartamot kell
alapul venni. Ez általában azonos az anatómiai gyógyulás időtartamával. A tényleges gyógytartam mindig a
sérülés és a betegség természetétől függő, az anatómiai és a funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő, pontos
megállapítása orvos szakértő feladata. Számos tényező befolyásolhatja, így pl. a szövődmények gyógyulási
idejét is mindig figyelembe kell venni.
STÁDIUMOK:
A törvény a súlyos testi sértésnek és valamennyi fordulatának az előkészületét is büntetni rendeli.
Kísérleti szakasz, ha a testi épség, ill. az egészség sértésére objektíve alkalmas magatartás megvalósítását az
elkövető megkezdi, de a testi épség, ill. az egészség sérelme bármely okból nem következik be. (pl. a sértett
eredményesen védekezik).
A testi sértés esetében mindig vizsgálni kell, hogy az előidézett eredménytől függetlenül milyen gyógytartamú,
súlyosságú sérülésre irányult az elkövető szándéka.
Az elkövető által előidézni kívánt eredmény bekövetkezésével a bűncselekmény befejezett.
ALANY: tettesként bárki lehet.
A testi sértést közvetett módon (pl. kutyával) előidéző személy a bűncselekmény. közvetlen tettese, de
természetesen közvetett tettesség is lehetséges.
Társtettesség esetén nincs jelentősége, hogy a tényleges sérülést ki okozta, a bekövetkezett eredmény alapján
kell a felelősségüket megállapítani. Társtettesség, ha az egyik elkövető lefogja a passzív alanyt, míg a másik
bántalmazza.
Felbujtó, bűnsegéd bárki lehet.
ALAPESET: a könnyű testi sértés, kizárólag szándékosan valósítható meg. Egyenes és eshetőleges szándék
egyaránt lehet. A szándéknak a bántalmazáson felül a testi sértésre is ki kell terjednie, ennek hiányában a
cselekmény tettleges becsületsértésnek minősül.
MINŐSÍTETT ESET:
(1) Könnyű testi sértés súlyosabban minősül , ha:
a. aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés:
Erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekmény. Az indok és cél
megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns:
 aljas indokból elkövetés egyenes és eshetőleges szándékkal is megvalósítható,
 aljas célból elkövetés  csak egyenes szándékkal valósulhat meg
b. védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértés
Védekezésre képtelennek kell tekinteni mindenkit, aki bármely okból kifolyólag nem képes ellenállás
kifejtésére. Akaratnyilvánításra képtelennek minősül az, aki nem képes az akaratát kifejezésre juttatni (pl.
eszméletlen, mély álomban van, ittas, bódult).
10
c. a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan
képes személy sérelmére elkövetett testi sértés
A feltételek fennállása a sértett személyére és az elkövetés konkrét körülményeire tekintettel állapíthatók meg.
(2) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó könnyű testi sértés
A maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás megállapítása orvos szakértő feladata.
- Maradandó fogyatékosságról akkor beszélünk, ha a passzív alany elveszti valamely képességét, vagy
szervét, ill. ha az használhatatlanná válik.
- A súlyos egészségromlás azokat a rendszerint krónikussá váló betegségeket jelenti, amelyeket
előidézhet szövődmény, elhúzódó vagy elmaradó gyógyulás.
- Ha a terhes nő testi sértés következtében méhmagzatát elveszti, ez a passzív alany súlyos
egészségromlását idézi elő.
(3) a testi sértéssel okozott sérülés 8 napon túl gyógyul – súlyos testi sértés
A súlyos testi sértés bűntette megállapíthatóságának az a feltétele, hogy a tényleges gyógyulási idő a 8 napot
meghaladja. Ezt legfeljebb a büntetés kiszabása körében lehet súlyosító tényezőként értékelni.
Vegyes bűnösséggel is megvalósítható, vagyis ha az elkövető testi sértésre irányuló szándékkal bántalmazza a
passzív alanyt, de a bekövetkezett 8 napon túl gyógyuló sérülés, mint eredmény tekintetében csak gondatlanság
terheli, akkor is a súlyos testi sértés bűntettéért felel.
A törvény a súlyos testi sértés gondatlan változatát is büntetni rendeli.
(4) a szándékos súlyos testi sértés súlyosabban minősül:
 aljas indokból vagy célból
 védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben
 a bűncselekmény. elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes
személy sérelmére
 maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva
 különös kegyetlenséggel
(5) testi sértés életveszélyt vagy halált okoz
Életveszély: a halál bekövetkeztének reális lehetőségére utal, de ez nem azonosítható a halál szükségszerű
beállásával. Életveszélyről akkor van szó, ha a testi sértés folytán megkezdődött az az okfolyamat, amely
halálhoz vezethet, de ugyanakkor fennáll a halál elhárítására alkalmas beavatkozás lehetősége is.
- közvetlen életveszély: ha létfontosságú szervet ért sérülés
- közvetett életveszély: ha a sérülés miatt válik lehetővé további sérülés (pl.vérmérgezés, szövődmény)
Halált okozó testi sértés
ha az elkövető szándéka testi sérülés okozására irányul, míg a halál, mint eredmény tekintetében csak
gondatlanság terhelheti. A testi sértés okozására irányuló szándék hiányában e minősített eset megállapításának
nincs helye.
A halálnak, mint eredménynek okozati összefüggésben kell állnia az elkövetési magatartással.
A könnyű testi sértés vétsége kizárólag magánindítványra büntethető.
ELHATÁROLÁS, EGYESÉG, HALMAZAT:

Az emberölésbe a testi sértés beleolvad.
A súlyosabb minősítés alá eső bűncselekménybe és annak kísérletébe az enyhébb minősítés alá eső befejezett
bűncselekmény szintén beleolvad.
A könnyű testi sértés beleolvad az erőszakos közösülésbe, a szemérem elleni erőszakba.
A halmazat a passzív alanyok számától függ. Halmazatban áll a testi sértés valamennyi esete a
magánlaksértéssel, a hivatalos személy elleni erőszakkal, a személyi szabadság megsértésével; a súlyos testi
sértés az erőszakos nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel.
11
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és a gondozási kötelezettség elmulasztása.
FOGLALKOZÁS KÖRÉBEN ELKÖVETETT VESZÉLYEZTETÉS

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott
esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évtől öt
évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és
kezelésére vonatkozó szabály is.
JOGI TÁRGY: egy vagy több ember életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi
érdek.
PASSZÍV ALANY: kizárólag élő természetes személy lehet.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a foglalkozási szabály megszegése.
Minden olyan tevékenységet, amelyre írott vagy íratlan szabályok vonatkoznak. Csak azoknak van jelentősége,
amelyeknek a rendeltetése az élet, a testi épség és az egészség védelme.
Az ítélkezési gyakorlatban az alábbi foglalkozási szabályoknak van kiemelkedő szerepe:
 munkavédelmi és balesetelhárító szabályok,
 biztonsági előírások,
 orvosi tevékenység szakmai szabályai,
 építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki, statikai szabályok,
 lőfegyver, robbanóanyag és robbantószer használatára és kezelésére vonatkozó szabályok.
A különböző közlekedési ágazatokra vonatkozó előírások is foglalkozási szabályoknak tekinthetők, azonban
ezen előírások megszegését a Btk. a közlekedési bűncselekményekről szóló fejezetében rendeli büntetni.
EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény.
Gondatlan alakzat:
 közvetlen veszély
 testi sértés.
Szándékos alakzat:
 közvetlen veszélyeztetés
STÁDIUMOK: A gondatlan alakzatnál a kísérlet fogalmilag kizárt.
A szándékos veszélyeztetés kísérlete elvileg lehetséges (mivel nem absztrakt veszélyről van szó).
Befejezett a bűncselekmény a veszély közvetlenné válásával lesz.
 az is, aki szakképesítés birtokéban ellenszolgáltatásért végzi a tevékenységet,
 az is, aki semmilyen szakmai jártasággal nem rendelkezik, a gyakorlat szerint.
A gondatlan alakzatnál a társtettesség fogalmilag kizárt, a felbujtás és bűnsegély szintén kizárt.
A szándékos alakzatnál társtettesség, felbujtás és bűnsegély egyaránt előfordulhat.
BŰNÖSSÉG:
A foglalkozási szabály megszegése mind szándékos, mind gondatlan lehet, a közvetlen veszély létrehozására,
ill. a testi sérülés okozására azonban az elkövetőnek csak gondatlansága (luxuria vagy negligentia) terjedhet ki.
 A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés nem állapítható meg, ha a foglalkozási
szabályszegéssel okozati összefüggésben csupán absztrakt veszélyhelyzet keletkezik és a sérüléssel járó
eredmény bekövetkezését más személy többlet tevékenysége eredményezi.
 Szándékos alakzata akkor valósul meg, ha a foglalkozási szabályszegés szándékos és magának a
veszélyhelyzetnek – de csak ennek - a létrehozása is szándékos. (limitált veszélyességi szándék).
 A szándékos veszélyeztetésnek a testi sértés okozása nem tényállási eleme, tehát ha az elkövető a passzív
alanynak úgy kíván testi sértést okozni, hogy foglalkozási szabályt szeg meg, akkor a szándékos testi sértést
valósítja meg.
12
 Ha a foglalkozási szabályszegésre és a veszélyhelyzet létrehozására is kiterjed az elkövető szándéka, DE a
veszélyből kifejlődő materiális sérelem ( a testi sértés) tekintetében csak gondatlanság terheli
 ha a sérülés 8 napon belül gyógyul- foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésért
(mivel a könnyű testi sértésnek gondatlan alakzata nincs),
 ha 8 napon túl, akkor ezzel halmazatban gondatlan súlyos testi sértésért is felelősségre kell vonni.
 ha a sérülés maradandó fogyatékosságot/súlyos egészségromlást eredményez; foglalkozás körében
elkövetett szándékos veszélyeztetés minősített esete valósul meg (ez már törvényi egység).
 Gondatlan szabályszegés esetén a szándékos veszélyeztetés megállapítása fogalmilag kizárt, a szándék
egyenes és eshetőleges egyaránt lehet.
MINŐSÍTETT ESETEK:.
1) maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás (megállapítása orvos szakértő feladata)
o Maradandó fogyatékosságl, ha a passzív alany elveszti valamely képességét, vagy szervét, ill. ha az
használhatatlanná válik.
o A súlyos egészségromlás azokat a rendszerint krónikussá váló betegségeket jelenti, amelyeket előidézhet
szövődmény, elhúzódó vagy elmaradó gyógyulás.
2) tömegszerencsétlenség: ha az elkövető magatartása következtében 1 személy súlyos testi sérülést és
további 9 személy legalább könnyű testi sérülést szenved.
3) halált vagy kettőnél több ember halálát okozza
4) halálos tömegszerencsétlenséget okoz: legalább 1 ember meghal, és további 9 személy megsérül.
A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenő
bármely káros eredményre csak a gondatlansága terjedhet ki. Ezért ha a szándék a veszélyhelyzet okozásán
túlmenő káros eredményre is kiterjed, a ténylegesen létrejött eredményhez képest kell a cselekményét
minősíteni, mert ilyen esetben már nem veszélyeztető, hanem materiális sértő bűncselekmény valósul meg.
EGYSÉG, HALMAZAT: Törvényi egység valósul meg, ha az elkövető a foglalkozása szabályainak

megszegésével több személy életét, testi épségét, egészségét teszi ki közvetlen veszélynek, ill., ha több
személynek okoz testi sérülést.
Ha a szándékos veszélyhelyzetből következően a passzív alany sérülést szenved, a segítségnyújtást elmulasztó a
foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztását is
megvalósítja.
A gondatlan veszélyeztetéssel a segítségnyújtás elmulasztása minden esetben halmazatban áll.
A közúti járművezetés szabályainak a szándékos megszegésével, a járművel nem a közúton okozott sérülés
esetén a cselekmény nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek, hanem súlyos testi sértést okozó
közúti veszélyeztetésnek minősül.
A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel halmazatban, a szolgálatban kötelességszegés
vétségét is meg kell állapítani.
Több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete helyett, foglalkozás körében elkövetett szándékos
veszélyeztetés megállapításának van helye, ha a sértettek irányába lövöldöző elkövető ölési szándékára nem
lehet alappal következtetni.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét és nem közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt
valósít meg, aki a közlekedés biztonságát nem aktív magatartással veszélyezteti (hanem foglalkozási szabály
megszegésével).
GONDOZÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA

167. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási
kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGY: a más ember életének, testi épségének, és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
PASSZÍV ALANY: önmagáról gondoskodni nem tudó személy. Ki kell zárni a kiskorúakat, mert az ő
sérelmükre elkövetett ilyen jellegű bűncselekmény a kiskorú veszélyeztetésének törvényi tényállását valósítja
meg. Állapotánál fogva nem tud önmagáról gondoskodni, aki súlyos betegségben vagy testi fogyatékosságban
szenved.
13
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: csak mulasztással valósítható meg, a kötelezett nem, vagy nem a szükséges
mértékben tesz eleget gondozási kötelezettségének. Gondozási kötelezettség alatt a passzív alany testi
szükségleteinek a kielégítésére vonatkozó kötelezettségeket kell érteni (pl. étellel-itallal való ellátás, lakóhely és
lakhatási körülmények megteremtése, gyógykezelés lehetővé tétele, állandó felügyelet biztosítása).
EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény, ha a veszély közvetlen.
STÁDIUMOK:
Mindaddig, amíg a közvetlen veszély nem alakul ki, a cselekmény kísérleti szakban marad. Befejezett, ha a
gondozásra kötelezett mulasztása folytán a sértett élete, testi épsége, ill. egészsége közvetlen veszélybe kerül.
ALANY: tettesként az lehet, akit a jogi alapon (jogszabály, szerződés, más személyes viszony) nyugvó
gondozási kötelezettség terhel.
BŰNÖSSÉG: szándékosan valósítható meg, a szándék lehet egyenes és eshetőleges. Az elkövető szándéka
azonban még eshetőlegesen sem terjedhet ki a passzív alany életének a kioltására, a testi épségének,
egészségének sértésére.
ELHATÁROLÁS:
Ha az elkövető szándéka akár eshetőlegesen is, testi sértés okozására, vagy halál előidézésére irányul, úgy a
materiális sértő bűncselekmény befejezett alakzata, ill. kísérlete valósul meg.
Amennyiben a passzív alany halála tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli, gondatlanságból elkövetett
emberölés vétségének minősül.
Amennyiben a tartásra kötelezett, e kötelezettség elmulasztásával a sértett életét, testi épségét vagy egészségét
veszélyezteti, kizárólag a gondozás elmulasztásáért kell felelősségre vonni, az alaki halmazat látszólagos.
14
A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás.
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ELMULASZTÁSA
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége
közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás
megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a
segítségnyújtásra.
A segítségnyújtás elmulasztása egyike azoknak a (nagyon ritka) törvényi tényállásoknak, amelyekben a törvény
nem tilt valamilyen magatartást, hanem valaminek a megtételére kötelez (és a büntetőjogi felelősséget a
kötelezettség elmulasztása alapozza meg. Mindenkitől elvárható és követelhető, hogy TŐLE ELVÁRHATÓ
segítséget nyújtson, bármilyen okból (akár saját cselekvése miatt is) került is a sérült ilyen helyzetbe.
JOGI TÁRGY: a más ember életének, testi épségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
PASSZÍV ALANY: sérült vagy az életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került élő,
természetes személy. A sérülés oka irreleváns.
A segítségre szorultság elengedhetetlen feltétele a passzív alannyá válásnak. Az élet vagy testi épség
veszélybekerülése esetében azonban csak az lehet passzív alany aki közvetlen veszélyben van.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: kizárólag mulasztással valósítható meg, és mivel a törvény eredmény
bekövetkezését sem kívánja meg, a segítségnyújtás elmulasztása alapesetben ún. tiszta mulasztásos
bűncselekmény azért, mert nem más jogszabály írja elő a cselekvési kötelezettséget, hanem maga a BTK.
Senkitől sem várható el saját életének kockára tétele.
Nem várható el:
 az adott személy képességeit meghaladó segítségnyújtás,
 attól, aki maga is sérült vagy életét, testi épségét veszélyeztető helyzetben van,
 ha a sérült már más személytől megkapta a szükséges segítséget,
 ha a sérült önmaga is kétséget kizáróan képes elhárítani a veszélyt
 ha a felajánlott segítséget egyértelműen visszautasítja és nincs szemmel látható súlyos sérülése.
Azt, hogy a passzív alany segítségre szorul-e, nem az elkövető, hanem a sérült vagy veszélyhelyzetben lévő
szemszögéből kell megítélni.
EREDMÉNY: Az alapeset immateriális bűncselekmény (eredményt nem tartalmaz).
STÁDIUMOK: tiszta mulasztásos bűncselekmény, kísérlete fogalmilag kizárt. A mulasztás tényével a
bűncselekmény befejezetté válik.
ALANY: tettesként bárki lehet, kivéve
 azt a személyt, aki maga is segítségre szorul; vagy ittas állapota miatt nem várható el tőle a segítség!!
 aki szándékos tevékenységével okozott a passzív alanynak sérülést, vagy idézte elő a passzív alany
életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet.
1) a sértett meghal és életét a segítségnyújtás megmenthette volna: ha a halál elháríthatatlanul következett be,
az elkövető csak az alapesetért felel.
2) ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy a segítségnyújtásra egyébként is köteles:
Segítségnyújtásra egyébként is köteles személynek az tekinthető, akit foglalkozási szabály, jogszabály, vagy
szerződés kötelez az ilyen tevékenység kifejtésére (pl. orvos, tűzoltó, szülő).
Aki közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra, e minősített esetért, amennyiben
kötelezettségének nem tesz eleget, nem lehet felelősségre vonni.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A rendbeliség a passzív alanyok számától függ. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban
a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az eredmény (sérülés) is létrejön. Nem állhat
halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása a szándékos testi épség elleni, a kísérleti szakban maradt élet elleni
bűncselekményekkel. A gondatlan testi épség elleni bűncselekményekkel valóságos a halmazat.
15
CSERBENHAGYÁS
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt
meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt
segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
A cserbenhagyás nem kötődik személyi sérüléshez vagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető
veszély bekövetkeztéhez, és csak akkor valósul meg, ha a segítségnyújtás elmulasztása nem állapítható meg
(szubszidiárius).
JOGI TÁRGY: a közlekedés biztonságához, valamint az élet és testi épség védelméhez fűződő társadalmi
érdek.
A megállás, meggyőződés és segítségnyújtás kötelezettségét az egyes közlekedési ágazatokra vonatkozó
különös igazgatási normák is előírják.
A tényállás PASSZÍV ALANYt nem határoz meg, hiszen, ha volna, már a segítségnyújtás elmulasztása
valósulna meg.
1). a megállási kötelezettség elmulasztása a baleset helyszínén, vagy
2). eltávozás – a megállást követően – a baleset helyszínéről anélkül, hogy a járművezető
meggyőződne róla, marad-e a helyszínen olyan személy, aki megsérült, vagy életét, testi épségét
közvetlen veszély fenyegetné.
A helyszín fogalma – amennyiben a járművek mozgásképesek maradtak - nem szorosan az ütközés pontja lehet,
hanem a forgalmi és útviszonyoknak megfelelően az ahhoz lehetséges legközelebbi, a baleset hatókörében lévő
biztonságos megállásra alkalmas helyet is magában foglalja.
A közlekedési balesettel érintett jármű vezetője büntetőjogi felelősséggel akkor tartozik, ha a balesettel
összefüggésben személyi sérülés bekövetkezésének objektív lehetősége fennáll, s e sérülés bekövetkezésére
reálisan következtetni lehet. A dologi rongálás bekövetkezésének, illetve a rongálódás mértékének nincs
elsődleges jelentősége. A csekély erejű ütközés, súrlódás, külső alkatrészek összeütődése általában nem jár
személyi sérüléssel, s ez a vezető számára jól megítélhető.
EREDMÉNY: Tiszta mulasztási bűncselekmény,
STÁDIUMOK: a vázolt kötelezettségek elmulasztásával befejezett. Kísérlete fogalmilag kizárt.
ALANY: tettesként kizárólag a balesettel érintett jármű vezetője lehet.
A balesettel érintett jármű vezetője NEM KIZÁRÓLAG a balesetet okozó, hanem minden járművezető, aki
részese a balesetnek. Részese a balesetnek az a járművezető is, aki magatartásával közvetett módon idézi elő
mások balesetét, vagy aki a baleset folytán kényszerül valamely (pl. elkerülő) manőver megtételére.
Utasra és gyalogosra nem vonatkoznak e kötelezettségek, ők nem lehetnek tettesei e bűncselekménynek. Nem
kizárt azonban felbujtói bűnrészességük megállapítása.
BŰNÖSSÉG: Kizárólag szándékosan (egyenes vagy eshetőleges szándékkal) követhető el. A jármű
vezetőjének észlelnie kell a balesetet, és tisztában kell lennie az abból reá háruló kötelezettségeivel.
Ha a jármű vezetőjének bármely objektív (külső) vagy szubjektív (benne rejlő) oknál fogva nem róható fel az,
hogy a sértett segítségre szoruló állapotát nem ismerte fel, szándékos bűnösség hiányában büntetőjogi
felelősségének a megállapítására nem kerülhet sor.
Szubszidiárius törvényi tényállás. Csak akkor állapítható meg, ha cselekményegység keretébe tartozó
magatartás egyúttal súlyosabb bűncselekményt nem valósított meg.
EGYSÉG.HALMAZAT: A cserbenhagyás rendbelisége nem függ a közlekedési balesettel érintett személyek
számától, mert nem személy elleni, hanem közlekedési bűncselekmény. Rendbeliségét a tényállásban írt módon
elhagyott baleseti helyszínek száma határozza meg.
A járművezetéstől eltiltás (valamennyi járműkategóriától) büntetés kiszabásának helye lehet cserbenhagyás
elkövetése esetén.
16
Kábítószer kereskedelem.
176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős
mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi
eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal
kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve
annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre
követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő
elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGY: a polgárok egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: a kábítószer
 Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzékén szereplő anyagok,
 pszichotróp anyagokról szóló egyezmény mellékletének I. és II. jegyzékén szereplő anyagok
 gyógyszer tv. mellékletében meghatározott pszichotróp anyagok
 Btk. 461.§ csekély, illetve jelentős mennyiség meghatározása hatóanyag tartalom alapján.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: forgalmazó típusú tevékenységek
 Kínálás, ha az elkövető más konkrét személyt hív fel a kábítószer átvételére, azonban a felhívása
eredménytelen marad, Az elkövető birtokában van a kábítószer és annak megszerzésére, átvételére
ösztönöz. Lényegtelen, hogy ellenérték fejében vagy ingyenesen történik.
 Átadás esetén a kábítószert a megkínált személy átveszi. Csak akkor ha ez alkalmi jellegű tevékenység, és
ha ennek következtéében egy konkrét, meghatározott személy szerzi meg a kábítószert annak érdekében,
hogy azt maga fogyassza el.
 Forgalomba hozatal ha az elkövető több személynek juttat kábítószert. Lényegtelen, hogy ellenérték
fejében vagy ingyenesen történik. Eladók, vevők felkutatása, árú megtekintése, megvizsgálása,
megállapodás megkötése, tárolás… kábítószer mennyiség árulkodó lehet.
 Kereskedés, tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala. Felölel minden olyan tevékenységet,
amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz. Feltételezi a
17
rendszerességet, e tevékenység tehát folyamatos jellegű, és determináló fogalmi eleme az hogy
haszonszerzésre irányul .
 Anyagi eszközök szolgáltatása a kábítószer kereskedelem elkövetéséhez értékkel bíró dolog, illetve pénz
átadásával jöhet létre. Bármely alakzathoz kapcsolódhat.
EREDMÉNY: Immateriális deliktum, azaz a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz
STÁDIUMOK: Kiemelkedő tárgyi súlyára való tekintettel az előkészületet is büntetni rendeli a Btk.
a. Kínálás, szóban és írásban is megvalósítható, erre való tekintettel az írásban megvalósuló kínálás kísérlete
lehetséges, amennyiben a címzetthez az nem érkezik meg. A visszautasítással válik befejezetté.
b. Átadás kísérleti szakaszba lép a más személy birtokba juttatásának a megkezdésével. Az átvétellel válik
befejezetté.
c. Forgalomba hozatal megkezdésének, azaz kísérletének minősül bármilyen, a forgalmazással összefüggő
résztevékenység megvalósítása. Befejezetté akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis
ténylegesen megnyílik a lehetőség arra, hogy a kábítószerhez mások is hozzájuthassanak.
d. Kereskedés, általában a kísérleti stádium kizárt, hiszen ismétlődő adásvételek által valósul meg.
ALANY:
 A 176 § tekintetében
 alanya tettesként bárki lehet,
 társtettesség tekintetében is
 felbujtásra és bűnsegélyre az általános szabályok az irányadóak
 A 177 § tekintetében
 alany csak a tizennyolcadik életévet betöltött személy lehet
 ez az irányadó a társtettességre a felbujtásra és a bűnsegédre is.
BŰNÖSSÉG: kizárólag szándékosan valósítható meg, az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az
elkövetés tárgyát képező anyag kábítószernek minősül.
MINŐSÍTETT ESETEK: kettős szabályozási modell

1) alaptényálláshoz fűződő minősített esetek
2) a 18. életévet betöltött személy büntetőjog ellenes magatartásait súlyosabban rendeli büntetni
Így súlyosabbnak minősül 176 § értelmében ha:
 bűnszövetségben
 hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyként e minőséget felhasználva vagy
 a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, vagy a NAV létesítményében követik el
 még súlyosabban bünteti a törvény, ha jelentős mennyiségre követik el.
177 § értelmében súlyosabban büntetendő, ha
 az elkövetési magatartásokat 18. életévet be nem töltött személy tekintetében fejti ki, vagy
 oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület
területén vagy annak közvetlen környezetében.
 hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyként e minőséget felhasználva vagy
 még súlyosabban bünteti a törvény, ha jelentős mennyiségre követik el.
Privilegizált esetként szabályozza a Btk. a csekély mennyiségű kábítószer kínálását, vagy átadását, az alapeset
tekintetében és az egyes minősítő körülmények vonatkozásában.
EGYSÉG, HALMAZAT: fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása.
18
Kábítószer birtoklása.
178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon
átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig
terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha
súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén,
illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű
kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett
(6) Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy
tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig
okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-
használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért
függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más
ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.
(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén - ha az (1) bekezdés nem
alkalmazható - a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert
értékesítő személy kilétének megállapítását.
19
ELÉKÖVETÉSI MAGATARTÁS:
 termesztés a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és
felhasználásának rendjéről szóló korm. rend. hatálya alá tartozó növények termesztése
 előállítás olyan műveletek, amelyek közvetlen eredménye már maga a fogyasztható kábítószer. Így a
hatóanyag kivonás, vagy a szintetikus készítést.
 megszerzés, mástól történő birtokbavétel, ingyenesen, vagy visszterhesen, a korábbi birtokos akaratától
függetlenül, vagy annak beleegyezésével. (találás, vásárlás, ajándék elfogadása, lopás, rablás) Közömbös,
hogy saját magam vagy más számára szerzem meg.
 tartás folyamatos, hosszabb idejű birtoklást jelent, szükségszerűen meg kell előznie a termesztésnek,
előállításnak vagy a megszerzésnek.
 az ország területére történő behozatal, az onnan történő kivitel, az országon való átszállítás
 kábítószer birtoklásának megvalósításához anyagi eszközök szolgáltatása értékkel bíró dolog illetve
pénz átadásával valósulhat meg. Bármelyik korábban nevesített magatartáshoz kapcsolódhat.
 fogyasztás, önállóan is megjelenhet, de kapcsolódhat csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából
történő megszerzéshez vagy tartásához is. E törvényhely alapján csak akkor kerülhet sor a büntetőjogi
felelősség megállapításra, ha a fogyasztás vagy a kábítószernek ilyen célból történő megszerzése, illetve
tartása során az elkövető nem fejt ki súlyosabban büntetendő elkövetési magatartást.
EREDMÉNY: immateriális bűncselekmény, azaz a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz.
STÁDIUMOK: Az előkészületet is büntetni rendeli a Btk.
 fogyasztás  ennek kísérlete nem büntetendő
 termesztés előkészülete lehetséges
 előállításként előkészülete lehetséges
 megszerzés esetén a kísérlet fogalmilag kizárt.
 tartás esetén a kísérlet fogalmilag kizárt.
 behozatal, kivitel, átszállítás esetén a kísérlet fogalmilag kizárt.
 kábítószer birtoklásának előkészületét is büntetni rendeli a törvény
ALANY:
 A 178 § tekintetében
 tettesként bárki,
 társtettesség tekintetében is
 felbujtásra és bűnsegélyre az általános szabályok az irányadóak
 A 179 § tekintetében
 csak a tizennyolcadik életévet betöltött személy lehet
 tettes az is, aki jogosult arra, hogy kábítószert készítsen, megszerezzen vagy tartson, ha a konkrét
cselekményére a hatósági engedély nem terjed ki.
 ez az irányadó a társtettességre a felbujtásra és a bűnsegédre is.
BŰNÖSSÉG: Kizárólag szándékosan valósítható meg, az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az
elkövetés tárgyát képező anyag kábítószernek, kábító hatású anyagnak, szernek minősül.
 üzletszerűen aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres
haszonszerzésre törekszik
 bűnszövetségben  ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben
megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet
 hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyként e minőséget felhasználva
 jelentős mennyiségű kábítószerre, vagy
 különösen jelentős mennyiségű kábítószerre valósítják meg a törvényi tényállást
 az elkövető 18. életévét betöltötte,
 de az elkövetési magatartásokat 18. életévet be nem töltött személy tekintetében fejti ki,
 vagy oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület
területén vagy annak közvetlen környezetében valósítják meg a bűncselekményt.
Az ilyen elkövetést minősíti
 bűnszövetségben
 üzletszerűen
 hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyként e minőséget felhasználva vagy
 még súlyosabban bünteti a törvény, ha jelentős mennyiségre követik el.
20
Privilegizált esetként szabályozza a Btk.
 a fogyasztást
 a csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából történő megszerzést vagy tartást vagy átadását, az
alapeset tekintetében és az egyes minősítő körülmények vonatkozásában.
Büntethetőséget megszüntető ok: aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít,
megszerez, tart vagy fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig
okirattal igazolja, hogy legalább 6 hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, vagy más
ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Az alkalmazhatóságát kizárja, ha két
éven belül az elkövetővel szemben
 a vádemelés elhalasztására, illetve az eljárás felfüggesztésére azért került sor, mert vállalta az említett
kezeléseken való részvételt
 megállapították büntetőjogi felelősségét, kábítószer kereskedelem vagy birtoklás kapcsán
EGYSÉG, HALMAZAT: Természetes egységre vonatkozó álláspontból egyenesen következik, hogy

fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása.
A visszaélés kábítószerrel bűnhalmazatban áll a megszerzése érdekében kifejtett vagyon elleni
bűncselekményekkel, illetve a hamis magánokirat felhasználásával.
Kóros szenvedélykeltés. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés.
KÓROS SZENVEDÉLYKELTÉS
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer
kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét
betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású
anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.
JOGI TÁRGY: a 18. életévüket be nem töltött személyek egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
ELKÖVETÉSI TÁRGY: Kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer.
Minden olyan szer, ami bódulatot idéz elő. Azok a pszichotróp anyagok, amelyek nem minősülnek
kábítószernek, illetve azok a készítmények, amelyek nem értékelhetőek új pszichoaktív készítményként ebbe a
körbe sorolhatók.
Csak a 18. életévét betöltött személy valósíthatja meg , ennél fiatalabb személy vonatkozásában.
 kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetére való rábírás (tehát az ténylegesen fogyaszt is),
 kábítószer fogyasztására rábírni törekvés (eredménytelen felhívás)
 kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez történő segítségnyújtás (a szándék már kialakult,
és fizikai vagy pszichikai jellegű segítséget kap, aktív vagy passzív magatartással is létrejöhet. )
EREDMÉNY: Immateriális bűncselekmény, azaz a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz.
ALANY: tettesként és részesként is csak a 18. életévét betöltött személy lehet.
BŰNÖSSÉG: Kizárólag szándékosan valósítható meg, az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az
elkövetés tárgyát képező anyag, kábító hatású, valamint, hogy passzív alanya 18. életévét be nem töltött
személy.
A (2) bekezdésben foglalt segítségnyújtás szubszidiárius jellegű bűncselekmény.
ÚJ PSZICHOAKTÍV ANYAGGAL VISSZAÉLÉS

184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot
a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
(2) E § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a
gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
21
A tényállás megalkotására az ún. „dizájner drogok” elterjedése miatt volt szükség, mivel a folyamatos
kémiai szerkezet módosítások miatt a kábító hatású, jelentős mellékhatással bíró szerek forgalmazása legálisan
folyhatott.
ELKÖVETÉSI TÁRGY: az új pszichoaktív anyag.
A forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport,
amely a központi idegrendszer befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés
módosítására, megváltoztatására és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a
pszichotróp anyagok jegyzékén szereplő anyagok és erre tekintettel a Kormány rendeletében ilyen anyaggá
minősítette.
 az ország területére történő behozatal, az onnan történő kivitel, az országon való átszállítás
 előállítás, kínálás, átadás, forgalomba hozatal, és az avval való kereskedés
STÁDIUMOK:
Az előkészületét a Btk. nem rendeli büntetni, kísérleti szakba a cselekmény az elkövetési magatartás
megkezdésével lép, befejezetté pedig az elkövetési magatartás teljes körű kifejtésével válik.
ALANY: tettesként és részesként is bárki lehet.
BŰNÖSSÉG: Kizárólag szándékos megvalósítást rendeli büntetni a törvény
Teljesítményfokozó szerrel visszaélés. Egészségügyi termék hamisítása.
TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ SZERREL VISSZAÉLÉS

185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert
a) előállít,
b) kínál, átad, forgalomba hoz,
c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez,
b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott
bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el.
(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ
el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tiltott
teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer használatához
segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az
anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és
modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
szóló kormányrendelet I. számú mellékletében.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: a tiltott teljesítményfokozó szer:
 anabolikus szerek,
 peptid hormonok,
 növekedési faktorok és rokonvegyületeik,
 hormon antagonisták és modulátorok
melyek nevesítve szerepelnek a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezményt kihirdető kormányrendelet
mellékletében
 előállítás
 kínálás, átadás, forgalomba hozatal
 orvosi, vagy állatorvosi vényen történő rendelés
 a 18. életévét be nem töltött személynek teljesítményfokozó szer használatára való rábírás
 az ilyen személynek a használathoz kifejtett segítségnyújtás
22
A Btk. nem a fogyasztást rendeli büntetni. Csak, ha a sportteljesítmény fokozása érdekében kerül sor a
kifejtésükre. A sporttevékenység lehet profi vagy amatőr, de akár szabadidős tevékenység is.
A rábírás és a segítségnyújtás büntetendőségének előfeltétele, hogy ezeket az elkövetési magatartásokat a 18.
életévét betöltött személy fejtse ki a 18. életévet be nem töltött személyen.
STÁDIUMOK: A törvény a bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli. Kísérlete lehetséges. A bűnösség
formája kizárólag egyenes szándék lehet.
ALANY:
 Tettesként és részesként is bárki lehet az alapeset elkövetője.
 185 § (3) b.) és a 185 § (5) által büntetni rendelt deliktum elkövetője viszont kizárólag 18. életévet
betöltött személy lehet.
MINŐSÍTETT ESETEK::
 üzletszerűen
 bűnszövetségben követik el
 18. életévet be nem töltött személy jut tiltott teljesítmény fokozóhoz, vagy a deliktumot az ő
bevonásával, felhasználásával valósítják meg.
EGÉSZSÉGÜGYI TERMÉK HAMISÍTÁSA

186. § (1) Aki
a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít,
b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad,
forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,
d) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az
ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően
felhasznál,
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos
egészségromlást,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált
okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) egészségügyi dolgozóként,
b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet
alkalmazottjaként, vagy
c) bűnszövetségben
követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett
egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé.
(5) E § alkalmazásában
a) egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai eszköz, az in vitro
diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény;
b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely
meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza;
c) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség értékelési eljárás
lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is, továbbá azt a terméket is, amelyben
gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak
fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel
nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott
magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően
jogszerűen végezhető.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: az egészségügyi termék
 gyógyszer (olyan anyag, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő)
 állatgyógyászati készítmény
 orvostechnikai eszköz
23
 in vitro diagnosztikai eszköz
 vizsgálati készítmény
 meghamisítás (már létező termék lényeges összetevőinek megváltoztatását jelenti)
 hamis termék készítése (A valódi dolog látszatát kelti)
 hamis, hamisított, nem engedélyezett termék kínálása. átadása, forgalomba hozatala, az avval való
kereskedés, behozatal, átszállítás, kivitel, indokolatlan mennyiségben történő megszerzése, tartása.
 Magyarországon nem engedélyezett termék indokolatlan mennyiségben történő megszerzése, tartása,
behozatala, kivitele átszállítása.
 az egészségügyi termék dokumentumának, kereskedelmi céllal, rendeltetéstől eltérő felhasználása.
STÁDIUMOK: A kísérlet is lehetséges, a befejezett alak az elkövetési magatartás teljes kifejtésével jön létre.
ALANY: tettesként, társtettesként és részesként is bárki lehet.
BŰNÖSSÉG: Szándékos bűncselekmény, megvalósulhat egyenes és eshetőleges szándékkal is.
 maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást illetve
 halált okoz
Valamennyi minősítő körülmény eredmény, és büntetőjogi felelősség ezen minősített esetekért csak akkor
állhat fenn, ha az eredmény tekintetében az elkövetőt csupán gondatlanság terheli.
Ha az elkövető szándéka az eredményre is kiterjed nem a szóban forgó bűncselekmény, hanem súlyos testi
sértés, vagy emberölés jön létre.
Még súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha:
 egészségügyi dolgozóként
 gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel, rendelkező szervezet
alkalmazottjaként
követik el.
 ha a hamisított vagy nem engedélyezett egészségügyi termék széles körben válik hozzáférhetővé a
felhasználók számára.
24
Emberrablás. Emberrablás feljelentésének elmulasztása.
190. § (1) Aki mást személyi szabadságától
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva
megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) bűnszövetségben,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy
c) halált okozva
követik el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos
emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott
volna - önként abbahagyja.
Emberrablás
JOGI TÁRGY: a természetes személyek személyi szabadságához, ill. kényszermentes cselekvéséhez fűződő
társadalmi érdek. E bűncselekmény tehát két alapvető emberi jogot sért.
PASSZÍV ALANY: a személyi szabadságától megfosztott és a követelés címzettje is. A kettő egybe is eshet,
de el is különülhet.
A személyi szabadságától megfosztott passzív alany korának lehet jelentősége;
 súlyosabban rendeli büntetni a törvény ha 18. életévét be nem töltött személy sérelmére,
 még súlyosabban ha 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: egymással cél-eszköz viszonyban állnak.
ESZKÖZCSELEKMÉNYE a személyi szabadságtól való megfosztás.
 Erőszakkal, vagy
 az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen (azonnal bekövetkező) fenyegetéssel, illetve
 védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezéssel vagy
 az ilyen állapot kihasználásával kell megvalósulnia.
Az erőszak akkor tényállásszerű, ha személy elleni és akaratot megtörő jellegű (vis absoluta).
E tényállás esetében kvalifikált erőszakra van szükség (= élet, testi épség ellen irányul és közvetlen).
Élet vagy testi épség elleni a fenyegetés, ha a súlyos hátrány az élet kioltásában, avagy testi sérülés okozásában
konkretizálódik, míg a közvetlenség az azonnal bekövetkező hátrány kilátásba helyezését jelenti
Védekezésre képtelen, aki kifejezésre tudja juttatni akaratát, azonban helyzeténél vagy állapotánál fogva
ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Akaratnyilvánításra képtelen a passzív alany, ha
pszichikai adottságinál vagy fizikai oknál fogva nincs jogi ételemben figyelembe vehető akarata, avagy
képtelen arra, hogy az akaratát kifejezésre juttassa (kóros elmeállapotú, kábítószertől bódult személy,
gyermekkorú, stb.). Ha a védekezésre, ill. akaratnyilvánításra képtelen állapot az erőszak vagy (az élet/testi
épség elleni) közvetlen fenyegetés hatására alakul ki, a 190.§ (1) a, szerinti deliktum valósul meg.
CÉLCSELEKMÉNYE a követelés teljesítésének kikényszerítése.
A követelés valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy tűrésére vonatkozó felszólítás.
vagyoni és
nem vagyoni
jogtalan, illetve
jogos vagy
jogosnak vélt. A követelés jogszerűsége nem mentesít büntetőjogi felelősség alól.
EREDMÉNY: Immateriális bűncselekmény. A követelés teljesítése nem tényállási elem.
25
STÁDIUMOK: Az előkészülete is büntetendő.
Kísérleti szakba a cselekmény
o az erőszak vagy fenyegetés kifejtésével,
o védekezésre, ill. akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezés megkezdésével, illetve
o védekezésre/akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása esetén a személyi szabadságtól való
megfosztással lép.
Befejezetté az elkövető kifejezésre juttatja a sértett szabadon bocsátásának általa megszabott feltételét.
Bevégzett, ha az elkövető a követelés kifejezésre juttatása után
o a passzív alanyt szabadon bocsátja,
o ha a sértett megszökik, vagy
o ha a passzív alany életét veszti.
Ha a passzív alany megölésére a követelés megfogalmazását megelőzően kerül sor, a bűnösség jellegétől
függően a (3) vagy az (4) bekezdés szerinti minősített eset kísérletéért felel az elkövető.
Társtettesek:
1) egymással szándékegységben közösen fosztják meg személyes szabadságától a passzív alanyt, vagy
2) ha az egyik elkövető valósítja meg az eszközcselekményt, a másik a célcselekményt, vagy
3) aki a sértett őrzésében vesz részt.
A társtettesi elkövetés a bevégzettségig fejthető ki.
Felbujtásra az emberrablásba a befejezettség után bekapcsolódó tettestárs vonatkozásában a bevégzettségig
kerülhet sor.
Bűnsegédi magatartás szintén a bevégzettségig kifejthető.
BŰNÖSSÉG: az emberrablás szándékosan valósítható meg, csak egyenes szándékkal (mivel célzatos
bűncselekmény).
1) 18. életévét be nem töltött személy sérelmére
2) bűnszövetségben:
3) fegyveresen.
4) felfegyverkezve.
5) hivatalos vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el.
6) 14. életévét be nem töltött személy sérelmére
7) különösen súlyos hátrányt okozva:
A hátrány egy korábbinál kedvezőtlenebb állapot
o Különösen súlyos vagyoni hátrány, ami az 50 millió forintot meghaladja.
o Különösen súlyos személyi hátrány lehet, ha a passzív alanyt hosszabb ideig, esetleg több
hónapig tartják fogva, ha a fogva tartás körülményei embertelenek, vagy a fogva tartás súlyos
traumát, egészségkárosodást okoz
8) halált okozva
9) szándékos emberölést is megvalósít.
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást, mielőtt abból súlyos következmény
származott volna, önként abbahagyja. Alkalmazása csak akkor lehetséges, ha a cselekmény abbahagyása külső
körülményektől mentes, valamint ha a bűncselekmény már befejezetté vált, mert ha az emberrablás még
kísérleti szakban van és önkéntes elállásra, vagy eredmény elhárításra kerül sor – büntethetőséget megszüntető
ok létezése miatt – emberrablás kísérlete miatt nem vonható felelősségre az elkövető (legfeljebb a
maradékcselekményért lesz büntethető).
A követelés megfogalmazásával a bűncselekmény befejezetté válik.
A korlátlan enyhítés feltétele továbbá, hogy ne származzon súlyos következmény a az emberrablásból.
EGYSÉG, HALMAZAT: a túszok száma szerint alakul.
Az emberrablás – az önbíráskodással  specialitás viszonyában van, ezért akkor is emberrablásnak minősül a
cselekmény, ha a személyi szabadságától erőszakkal megfosztott sértet szabadon bocsátását jogosnak vélt
vagyoni igény teljesítésétől teszi függővé az elkövető.
Az emberrablás -- és a személyi szabadság megsértése  elhatárolásuk szempontjából annak van meghatározó
jelentősége, hogy az emberrablás törvényi tényállása a sértett szabadon bocsátásának követelés teljesítésétől
történő függővé tételét is megköveteli.
különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás + súlyos testi sértés  alaki halmazatban állnak, ha a sértett a
bántalmazás következtében 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved.
26
EMBERRABLÁS FELJELENTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA
191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt
vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt
Az emberrablás kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel az emberrablás előkészülete vonatkozásában

tájékoztatási, illetve feljelentési kötelezettséget ír elő annak, aki hitelt, érdemlő tudomást szerez arról,
hogy emberrablás elkövetése készül. A kötelezettség az elkövető hozzátartozóját is terheli.
Aki a bűncselekmény megkísérlése vagy befejezése után szerez tudomást az emberrablásról, feljelentési
kötelezettség nem terheli.
A büntethetőség objektív feltétele, hogy az emberrablást legalább megkíséreljék.
A személyi szabadság megsértése. Kényszerítés.
SZEMÉLYI SZABADSÁG MEGSÉRTÉSE

194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás színlelésével
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
JOGI TÁRGY: a szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek.

Alaptörvény IV. cikk (1): mindenkinek joga van a szabadsághoz,
Alaptörvény XXVII. cikk (1): mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarországon, joga van a szabad
mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
PASSZÍV ALANY: bárki lehet (cselekvőképtelen, öntudatlan, akaratnyilvánításra képtelen személy is - ezek
„akaratának” megfogalmazatására a törvényes képviselő, gondnok jogosultak).
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a személyi szabadságtól való megfosztás.
Megfosztás: minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amelynek következtében a passzív alany elveszíti a
mozgási, helyváltoztatási, ill. a tartózkodási hely megválasztásával kapcsolatos cselekvési szabadságát.
Az elkövetés módja nem tényállási elem, a bűncselekmény általában fenyegetéssel vagy erőszakkal valósul
meg Elkövetési tevékenységek pl.: megkötözés, bezárás, visszatartás, ottmaradásra kényszerítés, lefogás,
mozgáshoz szükséges segédeszközök elvétele…
A bűncselekményt mulasztással valósítják meg, ha pl. az elkövető gondatlanul, vagy véletlenül fosztja meg a
passzív alanyt a személyi szabadságától, majd ezt felismerve, a passzív alany ilyen helyzetét változatlanul
fenntartja.
Tartós bűncselekmény: mindaddig tart, amíg a jogellenes állapot fennáll, vagyis amíg a passzív alany a mozgási
szabadságát vissza nem nyeri. A szabadságkorlátozás időtartama irreleváns. Bármilyen rövid időtartamú is a
személyi szabadságtól való megfosztás, a bűncselekmény megvalósul.
EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény eredmény a mozgás, s helyváltoztatás lehetőségének megszűnése,
fenn kell állnia az ok-okozati összefüggésnek a személyi szabadságtól megfosztásra alkalmas elkövetési
magatartás és az eredmény között.
STÁDIUMOK: Ha az elkövetési magatartás aktív tevékenység annak megkezdésével lép a cselekmény
kísérleti szakba. Szintén kísérletről lehet szó, ha a személyi szabadságától megfosztásra objektíve alkalmas
tevékenység nem vezet eredményre.
Befejezetté a cselekmény akkor válik, ha a passzív alany ténylegesen elveszti mozgási, helyváltoztatási
szabadságát.
27
Ha mulasztással valósul meg a bűncselekmény, a kísérlet fogalmilag kizárt, a mulasztás tényével tehát a
személyi szabadság megsértése befejezetté válik.
A befejezettség szempontjából közömbös, hogy a passzív alanynak esetleg még nincs tudomása, arról, hogy
megfosztották a személyi szabadságától.
ALANY: tettesként bárki lehet. Társtettesség, felbujtás, bűnsegély a bűncselekmény befejezése után is
megvalósíthatók egészen a bevégzettség időpontjáig.
BŰNÖSSÉG: Kizárólag szándékosan követhető el (egyenes és eshetőleges szándékkal).
(1) 18. életévét be nem töltött személy sérelmére
(2) aljas indokból vagy célból
(3) a sértett sanyargatásával
(4) védekezésre képtelen személy sérelmére:
(5) fegyveresen:;
(6) felfegyverkezve:
(7) jelentős érdeksérelmet okozva:.
(8) hivatalos eljárás színlelésével:.
ELHATÁROLÁS, EGYSÉG, HALMAZAT:
a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett erőszakos bűncselekménybe a személyi szabadság megsértése
beleolvad, az alaki halmazat csak látszólagos (konszumpció).
Ha a személyi szabadság megsértése az összetett bűncselekmény eszközcselekménye és az egység felbomlik,
maradék bűncselekményként értékelhető a személyi szabadság megsértése. Csak magánindítvány indítható.
A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik.
A személyi szabadság megsértése bűnhalmazatban áll a testi sértéssel.
Azon bűncselekményekkel, amelyek tényállása eszközcselekményként foglalja magában a személyi szabadság
megsértését (erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak stb.), azokkal anyagi halmazatban állhat.
Amennyiben a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértése során a passzív alany súlyos
testi sérülést szenved, az alaki halmazat a súlyos testi sértéssel valóságos.
KÉNYSZERÍTÉS
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és
ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő
JOGI TÁRGY: az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek.

PASSZÍV ALANY: természetes élő személy. Nem feltétele a cselekvőképesség a passzív alannyá válásnak,
így megvalósítható gyermek vagy elmebeteg személy sérelmére is.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a valaminek a tevésére, nem tevésére vagy eltűrésére való kényszerítés.
A cselekvési szabadság két alkotóelemből áll: akarat-elhatározás és akaratmegvalósítás szabadságából.
A kényszerítés hatása alatt álló személy magatartása nem felel meg akaratának. A kényszerítésnek jogtalannak
kell lennie, kizárja a jogtalanságot, ha a kényszerítésre jogszabály, szülői vagy felügyeleti jog biztosít
lehetőséget. Csak akkor tényállásszerű, ha személy elleni erőszakkal (akaratot hajlító vagy bénító) valósul meg.
EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény, mégpedig kettős értelemben is:
1) pszichés eredmény valamit tegyen, ne tegyen, vagy tűrjön,
2) másrészt eredmény a jelentős érdeksérelem.
Eredmény a passzív alanynak akaratával ellentétes magatartása, ami lehet tevés, nem tevés vagy tűrés.
A cselekmény sértheti a passzív alany személyes érdekeit, de a közérdeket is. Azt, hogy az érdeksérelem mikor
tekinthető jelentősnek, a konkrét eset összes körülményeire figyelemmel lehet megítélni. Általában jelentős az
érdeksérelem, ha, az elkövetési magatartással okozati összefüggésben csorbát szenved a passzív alany szakmai
elismertsége, erkölcsi megbecsülése, családi becsülete, vagy vagyoni hátrány éri.
STÁDIUMOK: A kényszerítés kísérleti szakba az erőszak, ill. fenyegetés alkalmazásának a megkezdésével
lép, míg befejezetté akkor válik, ha mindkét eredmény megvalósul, vagyis ha a passzív alany akaratával
ellentétesen cselekszik és a jelentős érdeksérelem is bekövetkezik. Az utóbbi hiányában, - ha az elkövetési
magatartás egyébként ennek előidézésére objektíve alkalmas volt – a bűncselekmény kísérlete állapítható meg.
Befejezett alakzata maradék bűncselekményként megvalósulhat.
ALANY: tettesként bárki lehet, aki a törvényi tényállást saját tevékenységével valósítja meg. Társtettesség,
felbujtás, bűnsegély lehetséges.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan valósítható meg (egyenes vagy eshetőleges szándékkal).
28
EGYSÉG, HALMAZAT: Alternatív bűncselekmény, amiből az következik, hogy az alaki halmazat fogalmilag
kizárt. Anyagi halmazatban állhat más bűncselekményekkel.
Több személy kényszerítése a passzív alanyok számához igazodó bűnhalmazatot valósít meg.
Szexuális kényszerítés. Szexuális erőszak.
SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS
196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a
sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve
követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem
töltött személy sérelmére követik el.
JOGI TÁRGY: az ember nemi életének szabadságához fűződő társadalmi érdek.

PASSZÍV ALANY: természetes élő személy lehet, nem feltétele a teljes cselekvőképesség.
 12. életévét betöltött személy
 korlátozott beszámítási képességgel rendelkező személy
 beszámítási képességgel nem rendelkező személy  vizsgálni kell, hogy szexuális cselekmények
vonatkozásában akaratnyilvánításra képtelennek tekinthető-e? Ha képes az akaratnyilvánításra, akkor
alanya lehet a szexuális kényszerítésnek (ha pedig nem képes, szexuális erőszak valósul meg).
1. szexuális cselekményre kényszerítés (a passzív alany aktív magatartása szükséges)
2. szexuális cselekmény eltűrésére kényszerítés (passzív tűrés)
459.§ 27.: szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy
felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;
A két magatartás cél-eszköz viszonyban áll egymással. Eszközcselekmény: a kényszerítés.
Célcselekménye: a szexuális cselekmény.
E bűncselekményt megvalósítására a törvényben meghatározott elkövetési módon, vagyis erőszakkal,
fenyegetéssel kerülhet sor.
o Erőszak: a szexuális kényszerítés akkor tényállásszerű, ha az elkövető személy elleni erőszakot
alkalmaz. Személy elleni erőszak = az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatás.
Csak az akaratot hajlító (vis compulsiva) erőszak tényállásszerű a kényszerítésnél (mivel a vis absoluta már
szexuális erőszakot valósít meg).
o Fenyegetés = súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly
félelmet keltsen.
EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény, kísérleti szakba az erőszak/fenyegetés alkalmazásának
megkezdésével lép, befejezetté akkor válik, amikor az eredmény megvalósul.
ALANY: tettesként bárki lehet, társtettesség, felbujtás, bűnsegély kapcsolódhat hozzá. Kizárólag egyenes
szándékkal valósítható meg.
MINŐSÍTETT ESETEI:
 18. életévét be nem töltött személy sérelmére  12-18 életév közötti személyt jelent (mivel 12 évnél
fiatalabb passzív alany sérelmére megvalósított cselekmény szexuális erőszaknak minősül).
 a hozzátartozója sérelmére
459.§ (1) 14.: hozzátartozó:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt
gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
 nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló sérelmére állandó vagy ideiglenes, jogszabályon, szerződésen,
fokoni kapcsolaton fennálló viszony
 gyógykezelése alatt álló sérelmére
 a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi / befolyási viszonyával visszaélve (tipikusan ilyen a
munkajogi viszony)
29
 14. életévét be nem töltött személy sérelmére 12-14 közötti személy
30
SZEXUÁLIS ERŐSZAK
197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki
tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a
hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
(4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott bűncselekményt
tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is
minősül.
(5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Lényeges változás 1997. szeptember 15. óta, hogy házasságon belül is elkövethető, a sértett férfi is lehet
(delicta communa) és a 12. életévét be nem töltött sértett fokozott büntetőjogi védelmet kapott.
JOGI TÁRGY: az ember nemi életének szabadságához fűződő társadalmi érdek.

PASSZÍV ALANY: bárki lehet életkortól és nemtől függetlenül.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: két fordulata van:
1. szexuális kényszerítés
2. szexuális cselekményre való felhasználás
Az elkövetési magatartás közös eleme a szexuális cselekmény.
A bűncselekmény első fordulata két egymásba kapcsolódó tevékenységgel valósítható meg, a szexuális
cselekményen kívül szükséges magatartás a kényszerítés. (ld. előző tétel!)
A bűncselekmény második fordulata egyetlen magatartással, a szexuális cselekménnyel valósul meg.
Az elkövetési magatartás mindkét fordulatánál értékelésre kerül az elkövetési mód:
 első fordulatnál: erőszak
élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés
 második fordulatnál: védekezésre/akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása
Erőszak: valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. Az
ellenállás komolysága körében jelentősége van az elkövető és a sértett közötti viszonynak (szülő-gyermek,
korábbi ismeretség), a védekezésnek, illetve a védekezés hiányának, a sérüléseknek..
Fenyegetés: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly
félelmet keltsen. A tényállás azonban megjelöli azokat az értékeket, amelyek ellen a fenyegetésnek irányulnia
kell és utal a fenyegetés közvetlen voltára.
 A fenyegetés jellegének és súlyának alkalmasnak kell lennie a sértett akaratának a megtörésére.
 Az élet vagy testi épség ellen kell irányulnia.
A fenti feltételeknek meg nem felelő fenyegetés jellemzően a szexuális kényszerítés megállapítását
eredményezheti.
A fenyegetésnek élet, testi épség ellen kell irányulnia, bárki ellen irányulhat de közvetlennek kell lennie (ezért
jellemzően a jelenlévő személy ellen irányul).  Kvalifikált fenyegetés.
A fenyegetés helyszínen jelen nem lévő személy vonatkozásában akkor közvetlen, ha kellő alappal tehető fel,
hogy a kilátásba helyezett hátrány előbb következik be, mint hogy a sértett a fenyegetett helyzetből szabadulni
tudna.
Védekezésre képtelen állapot kihasználása: olyan helyzetet jelent, amikor a sértett állapotánál fogva nem
képes fizikai ellenállást kifejteni. Döntő, hogy az elkövető ezt az állapotot használja ki a szexuális cselekmény
végrehajtására.
Akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása: ha a sértett pszichikailag képtelen a védekezésre.
Az ilyen állapotban lévő személyek beleegyezése a büntethetőséget nem zárja ki, kivéve korlátozott beszámítási
képesség esetén.
Korlátozott beszámítási képesség esetén a sértett rendelkezik akaratnyilvánítási képességgel, így a közösülésbe
történő beleegyezés esetén bűncselekmény nem történik.
31
Szexuális erőszakot követ el, aki 12. életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy
végeztet.
EREDMÉNY: Eredmény bűncselekmény
STÁDIUMOK: a szexuális cselekmény végzésével befejezett. A kényszerítés megkezdésével lép be az
elkövető a törvényi tényállásba (kísérlet). Az (5) bekezdés sui generis előkészületi cselekményként rendeli
büntetni a szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítását.
ALANY: tettesként bárki lehet, nemre, közösülési képességre tekintet nélkül.
Társtettesség csak akkor állapítható meg, ha a kényszerítő magatartást és a szexuális cselekményt megvalósító
személy nem azonos.
Ha a szexuális cselekményt legalább 2 személy egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg
minősítő körülmény és minden elkövető önálló tettese a bűncselekménynek!
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, kizárólag egyenes szándékkal.
EGYSÉG, HALMAZAT:
 Ugyannak a sértettnek a sérelmére, azonos alkalommal, azonos elkövető által végrehajtott több közösülése
természetes egység;
 Ugyanazzal a sértettel, különböző időben, egységes akarat-elhatározással megvalósított közösülések a
folytatólagosság körébe tartoznak. Csak azok az esetek vonhatók a folytatólagosság egységébe, amelyeket a
magánindítvány tartalmazza.
 A személyi szabadság megsértésével látszólagos a halmazata. Viszont ha a két bűncselekmény időben és
térben elkülönül, akkor valódi halmazatban állnak.
 Ha könnyű testi sértéssel párosul, ez beleolvad a szexuális erőszakba, a súlyos testi sértéssel azonban
halmazatban áll.
 A szándékos emberöléssel halmazatban áll (mégpedig minősített esetével  aljas indokból vagy célból),
viszont ha gondatlansága terjed ki a halálos eredményre, akkor
 Az erőszak során elkövetett szándékos emberölés esetén aljas indokból vagy célból elkövetett emberölést
kell megállapítani. Ha a halálos eredmény vonatkozásában csak gondatlanság terheli, akkor az erőszakos
közösüléssel halált okozó testi sértés halmazatban állapítható meg.
A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik.
1) 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el
2) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a
hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el  e viszonyoknak az elkövetés időpontjában
ténylegesen fenn kell állniuk.
Amennyiben az elkövető egyben a sértett egyenes ági rokona is, a minősített eset mellett a vérfertőzés
látszólagos alaki halmazatban áll. Ha azonban a sértett az elkövetéskor nem állt az elkövető nevelése,
felügyelete stb. alatt, akkor a szexuális erőszak alap-, vagy minősített esete a vérfertőzéssel valódi alaki
halmazatban áll.
3) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el: többes elkövetés törvényi egység
(összefoglalt bűncselekmény). A minősítő körülmény megállapításának 3 feltétele van és ezeknek együttesen
kell fennállniuk:
 a sértettel többen végeznek szexuális cselekményt
 a sértett azonos
 egymás cselekményéről tudva, azonos alkalommal:
Azonos alkalom a folyamatos végrehajtás és az is, ha a második szexuális cselekmény olyan időpontban valósul
meg, amikor a sértett még az előző cselekmény hatása alatt áll.
Egymás cselekményéről tudva = mindegyik elkövető tud arról a szexuális cselekménye megkezdése előtt, hogy
a sértettel szexuális erőszak történt.
Mindaddig, amíg 2 személy szexuális cselekménye nem történik meg, a minősített eset kísérlete állapítható
meg.
32
Szexuális visszaélés.
198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel
szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik
rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve az
elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával
visszaélve követi el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be
nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális
cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGY: a gyermek egészséges nemi és erkölcsi fejlődése.
PASSZÍV ALANY:
198.§ (1) és (2)  12-14 éves személy
198.§ (4)  14-18 éves személy
 szexuális cselekmény  a törvény elkövetési módot (kényszert, fenyegetést, erőszakot) nem határoz
meg.
A bűncselekmény megállapíthatóságát nem zárja ki, hogy adott társadalmi csoportban elfogadott szokás
a büntetőjogi védelemben részesülő sértettekkel folytatott nemi kapcsolat létesítése…
 rábírás  eredményes magatartás, az szükséges, hogy a passzív alany szexuális cselekményt végez
vagy megkísérli azt
 rábírni törekvés  sui generis előkészületi magatartás, ami azonban eredménytelen.
ALANY: tettesként egyebekben bárki lehet.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékos elkövetés lehetséges, a rábírás és rábírni törekvés célzatos cselekmények.
Minden esetben vizsgálni kell, hogy az elkövető a passzív alany életkorát illetően nem volt-e tévedésben, mely
tévedését megalapozhatja a sértett kijelentése, testi fejlettsége, viselkedése, stb.
 Ha 12. életév alatti sértett életkorában téved  cselekménye szexuális visszaélés
 Ha 14. életév alatti sértettet tartja idősebbnek  akár a ténybeli tévedés szabályi is alkalmazhatók
lesznek az elkövető javára.
MINŐSÍTETT ESET: a függőségi kapcsolathoz kötődik az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése,

felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy
sérelmére követi el  e viszonyoknak az elkövetés időpontjában ténylegesen fenn kell állniuk.
33
Kerítés. Prostitúció elősegítése. Kitartottság.
KERÍTÉS
200. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt
(2) Kerítést követ el, és az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
prostitúcióra felajánl vagy felhív.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott kerítést
b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve,
c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel
követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott
kerítés a c) pont szerint is minősül.
(6) Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGY: a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje.

PASSZÍV ALANY: bárki lehet, nemre, erkölcsiségre tekintet nélkül.
12. életévét be nem töltött személy e bűncselekménynek nem lehet sértettje, mivel az ilyen korú passzív alany
sérelmére elkövetett kerítői cselekmény a Btk. 197. § (2) szerinti bűncselekmény (szexuális erőszak) részesi
(felbujtói vagy bűnsegédi) alakzata.
1) a megszerzés [(1) bekezdés]:
 A bírói gyakorlat szerint a szexuális cselekményre megszerzés olyan magatartás, amely megteremti
mások nemi kapcsolatának közvetlen lehetőségét. Akkor befejezett, amikor a partnerek már személyesen
találkoznak egymással, a nemi aktus megtörténtét nem tartják szükségesnek
 A tankönyv szerint (Sinku): Megszerzés alatt csak az olyan cselekmény értendő, amellyel valakit olyan
személy részére, akivel annak a nemi cselekményre vonatkozó megállapodása nincsen, szexuális
cselekményre közvetlenül hozzáférhetővé tesz. Az elkövetési magatartáshoz tehát az szükséges, hogy a
kerítő közvetítő szerepe a döntő tényező a nemi kapcsolat létesítésének.
Kizárt a megszerzés, ha a felek között a szexuális cselekményre vonatkozó szándék már korábban
kialakult, és az elkövető már csak e szándék realizálásához nyújt segítséget.
A megszerzésnek más részére kell történnie, ebből következik, aki saját maga számára szerez meg valakit
szexuális cselekményre, az elkövetési magatartást nem valósítja meg.
A befejezettséghez szükséges a szexuális cselekmények magvalósítása. Ameddig az a cselekmény, amire
valakit másnak megszereztek, nem következik be, a cselekmény kísérlet.
A (6) bekezdés büntetni rendeli az előkészületet és az előkészületi magatartások közül kiemeli a
megállapodást. A megállapodásnak az üzletszerűen elkövetett kerítésre kell irányulnia, s mint sui generis
bűncselekményt rendeli büntetni.
Ha azonban a rendszeres haszonszerzési célzattal létrejött megállapodás alapján egyetlen cselekmény
kísérleti szakaszba jut, a cselekmény a (3) bekezdés szerinti üzletszerű kerítés befejezett alakzatát valósítja
meg
2) A (2) bekezdés szerinti kerítés elkövetési magatartása a prostitúcióra felajánlás vagy felhívás (sui generis
előkészület).
ALANY: tettesként bárki lehet, kivéve, aki saját maga számára szerez meg valakit.
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény (a haszonszerzési célzatra tekintettel) csak egyenes szándékkal követhető el.
A haszonszerzési célzatból következik, hogy közömbös az, hogy az elkövető ténylegesen megkapta-e a
vagyoni előnyt, vagy sem. Az ún. szívességi cselekmények célzat hiányában nem minősülnek
bűncselekménynek.
1) Üzletszerű elkövetés: a kerítő rendszeres haszonszerzési törekvése.
Az üzletszerűség szempontjából hasonló jellegű: a szexuális visszaélés
a gyermekprostitúció kihasználása
a prostitúció elősegítése
a kitartottság
a kerítés
34
2) A kerítő részben vele függőségi viszonyban lévő személy sérelmére követi el a bűncselekményt
3) A sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve
4) A 18. életévet be nem töltött passzív alany sérelmére
5) Erőszakkal, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
6) Megtévesztés alatt olyan magatartást kell érteni, amelynek eredményeként a passzív alanynak a tényekről
nincs valós tudomása. Ez történhet úgy, hogy az elkövető tévedésbe ejti, illetve úgy, hogy tévedésben tartja.
Eredménye, hogy a passzív alany az elkövető valódi szándékát nem ismeri.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A bűncselekmény rendbeliségét a megszerzett passzív alanyok száma határozza meg.
A kerítés mellett az üzletszerű kéjelgés elősegítése nem állapítható meg halmazatban.
Valódi halmazat jön létre a kitartottság és a kerítés között.
Ha az erőszak, vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazására azért került sor, hogy a
passzív alany más részére váljon hozzáférhetővé, de a szexuális cselekmények véghezvitelét e módok már nem
segítik elő – kerítést kell megállapítani.
Ha azonban az erőszak vagy fenyegetés alkalmazására a szexuális cselekmény végrehajtása érdekében kerül
sor, az elkövető szexuális erőszak társtettese lesz.
PROSTITÚCIÓ ELŐSEGÍTÉSE
201. § (1) Aki
a) mást prostitúcióra rábír,
b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt,
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír
rá prostitúcióra.
(3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, egy évtől öt évig

PASSZÍV ALANY: bárki lehet.
Prostitúció = rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése.

Szexuális cselekmény = a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy
felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas vagy arra irányul.
A rendszeres haszonszerzésre törekvés e körben csak annyit jelent, hogy a folyamatosan cselekvő célja
bármilyen vagyoni előny megszerzése, amely akkor is megállapítható, ha a vagyoni előny a cselekményből nem
realizálódik. Nem folytat tehát prostitúciót, aki egyetlen szexuális cselekményért fogad el pénzt, ahogyan az
sem, aki ellenszolgáltatás nélkül folytat szexuális cselekményeket.
1) Prostitúcióra rábírás: akkor tényállásszerű, ha a rábírt személy TÖBB, időben elkülönülő szexuális
cselekményt végez. Az elkövető által kifejtett pszichikai hatás a döntő motívum, amelynek
eredményeként a rábírt szexuális cselekményeket végez (rábírás=eredményes felbujtás). Ha a rábírás
eredménytelen, a cselekmény nem büntethető előkészület.
2) Épület vagy egyéb hely rendelkezésre bocsátása : tartalmát illetően fizikai bűnsegély. Rendelkezésre
bocsátás az épület vagy egyéb hely használatának a lehetőségét megteremtő bármely magatartás.
Történhet közvetlenül (pl. kulcs átadása), de közvetetten is (pl. a lakásból való távozás), egyetlen
alkalomra, hosszabb időre, vagy állandó jelleggel.
A tényállást nem csak az épület vagy egyéb hely felett ténylegesen rendelkezni jogosult követheti el,
hanem az is, akit a rendelkezési jogosultság nem illet meg.
A rendelkezésre bocsátásnak más részére kell történnie. A „más” személy lehet a szexuális
„szolgáltató”, a szolgáltatást elfogadó vagy az ún. futtató.
Nem bűncselekmény, ha valaki a saját lakásán folytat üzletszerű kéjelgést, és az sem, ha saját lakásán
fogadja a prostitúciót folytató személyt.
3) 18. életévét be nem töltött személy prostitúciójához történő segítségnyújtás tartalmilag bűnsegédi
magatartás.
35
4) Bordélyház fenntartása, vezetése, anyagi eszközök szolgáltatása: a bordélyház olyan vállalkozást
jelent, amelyben a vállalkozó által fizetett üzletszerű kéjelgést folytató személyek, anyagi
ellenszolgáltatásért, bárki szexuális vágyainak kielégítésére rendelkezésre állnak. Az azonban nem
szükséges, hogy az adott vállalkozás keretében kizárólag ilyen tevékenység folytatására kerüljön sor (pl.
éjszakai mulató is).
A prostitúció elősegítésének bűntettét bordélyház fenntartásával valósítja meg, aki üzleti vállalkozásként
szervezi a prostitúciót, függetlenül attól, hogy a szexuális szolgáltatás az épületen belül történik-e vagy
sem.
Az anyagi eszközök szolgáltatása fizikai bűnsegély.
BŰNÖSSÉG: csak szándékosan, egyenes szándékkal követhető el.
MINŐSÍTETT ESET: ha 18. tévét be nem töltött személyt bír rá az elkövető a prostitúcióra.
EGYSÉG, HALMAZATA
Ha épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát  természetes egység, ezért
nem kerülhet sor folytatólagosság megállapítására
A fenntartás, vezetés, anyagi eszközök szolgáltatása folyamatossága miatt a cselekmény egység.
A halmazat a bordélyházak számától függ.
Az elkövető annyi rendbeli bűncselekményt követ el, ahány személyt üzletszerű kéjelgésre rábír.
Bordélyház fenntartásával elkövetett prostitúció elősegítése mellett a specialitás folytán alaki bűnhalmazatban a
kerítés bűntette nem állapítható meg.
KITARTOTTSÁG
202. § Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett miatt három évig
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a kitartás.

A kitartás lényegében „eltartást” jelent, amely a prostitúciót folytató személyhez kapcsolódik. A kitartó és a
kitartott között döntően vagyoni jellegű viszony van, az anyagi juttatás fedezetét prostitúció biztosítja. A
kitartás anyagi juttatás elfogadását jelenti, amely az elkövető megélhetési forrása. Közömbös, hogy a
prostitúciót folytató személy milyen konkrét formában nyújtja a támogatást.
Teljes a kitartottság, ha az elkövető kizárólag vagy túlnyomórészt a kitartó személy anyagi juttatásaiból él.
Részbeni a kitartottság, ha az anyagi juttatás rendszeres és nem jelentéktelen, az elkövető életszínvonalát
lényegesen emelő juttatást kap.
Megállapítható az elkövetési magatartás akkor is, a prostitúciót folytató személy törvényes, legális
jövedelméből is juttat a kitartottnak.
Nem követi el a bűncselekményt az a személy, akinek tartására a prostitúciót folytató személy törvénynél
fogva, vagy más jogos címen köteles.
ALANY: tettesként bárki lehet, kivéve, akik a törvénynél vagy más törvényes oknál fogva eltartatásra
jogosultak.
BŰNÖSSÉG: csak szándékosan követhető el.
EGYSÉG, HALMAZAT: A kitartottság akkor is természetes egység (és így nem létesülhet bűnhalmazat), ha
az elkövető több személlyel tartatja ki magát.
A prostitúció elősegítése nem állapítható meg halmazatban a kitartottság mellett.
36
Gyermekprostitúció kihasználása. Gyermekpornográfia.
GYERMEKPROSTITÚCIÓ KIHASZNÁLÁSA
203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, három
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális
cselekményért ellenszolgáltatást nyújt.
(3) Aki részben vagy egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt
(4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez szolgáltat anyagi eszközöket,
amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő
JOGI TÁRGY: a gyermekprostitúció megakadályozásában megnyilvánuló társadalmi érdek, a gyermekek

egészséges nemi és erkölcsi fejlődése.
PASSZÍV ALANY: a 18. életévét be nem töltött személy.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: központi eleme a prostitúció
A prostitúció: a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése.
 haszonszerzésre törekvés, amely nem szükséges, hogy az elkövető oldalán realizálódjon, elegendő az
erre irányuló szándék.
 szexuális cselekményért nyújtja az ellenszolgáltatást. Nemcsak anyagi lehet, hanem olyan előnyök,
amelyek a 18. életévet be nem töltött személy részére előnyt jelent (pl. kilátásba helyezett iskolai
érdemjegy) DE nem jelenthet fenyegetést.
 kitartottság, amely anyagi elfogadását jelenti, amely az elkövető egészbeni vagy részbeni megélhetési
forrása.
 bordélyház működéshez kötődő: Fenntartás esetében jellemzően az üzemeltetést, költségek
finanszírozását, újabb prostituáltak bevonását jelenti. A vezetés a bordélyház technikai jellegű
irányítást jelenti, az elkövetők irányítását a passzív alanyok felé, az ellenszolgáltatás meghatározását,
egyéb olyan jellegű tevékenységek, amelyek a bordélyház működéséhez szükségesek.
Az anyagi eszközök szolgáltatása fizikai bűnsegédi tevékenység, kívülről biztosítja a működéshez szükséges
feltételeket.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan követhető el a bűncselekmény, az (1) bekezdésben meghatározott elkövetési
magatartásra (haszonszerzésre törekvés) figyelemmel csak egyenes szándékkal.
EGYSÉG, HALMAZATA:
A bűncselekmény rendbeliségét a passzív alanyok száma határozza meg, azonban a kitartottságnál kifejtettekre
figyelemmel a (3) bekezdésben írt elkövetési magatartás (kitartottság) csak természetes egység.
Halmazat: a (2) bekezdés vet fel kérdéseket:
Ha a 14-18 éves gyermek önként végzi a szexuális cselekményt ellenszolgáltatás fejében, akkor e
bűncselekmény miatt lesz büntethető, de ha 12-14 éves, akkor a gyermekprostitúció kihasználása halmazatban
áll a szexuális visszaéléssel.
Ha a 12 évesnél fiatalabb gyermek önként végzi a szexuális cselekményt ellenszolgáltatás fejében, akkor a
szexuális erőszak és a gyermekprostitúció kihasználása halmazatban áll.
GYERMEKPORNOGRÁFIA
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz,
vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat, két évtől nyolc évig
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.
(3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban
a) szereplésre felhív, három évig,
b) szerepeltet, egy évtől öt évig
37
(5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív,
b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való szerepeltetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez,
forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja,
(7) E § alkalmazásában
a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely
a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja,
b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy
felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.
JOGI TÁRGY: a 18. életévét be nem töltött gyermekek egészséges nemi fejlődése, megvalósítva azt a célt,
hogy az ilyen korú gyermekek ne legyenek a szexualitás tárgyai.
ELKÖVETÉSI TÁRGY: a passzív alanyról készített pornográf felvétel (a nemiséget súlyosan
szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja) vagy pornográf
műsor (a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló
cselekmény vagy előadás) Annak van jelentősége, hogy a képfelvétel készítésekor a személy még nem töltötte
be a 18. életévét.
PASSZÍV ALANY:
 a 18. életévét be nem töltött létező személy vagy személyek,
 a (6) bekezdésben leírt bűncselekmény esetén 14. életévét be nem töltött személy.
 Megszerzés: mástól történő birtokbavételt jelent, amely történhet ingyenesen vagy visszterhesen,
alapulhat a korábbi birtokossal való megegyezésen, vagy annak akaratától függetlenül.
 Tartás: folyamatos, hosszabb idejű birtoklást jelent, amelyet megelőz a megszerzés
 Készítés: a képfelvétel olyan előállítása, a mely az anyagon szereplő képet vizuálissá teszi.
 Kínálás: az elkövető más konkrét személyt hív fel a képfelvétel átvételére, amely azonban
eredménytelen marad. Mivel ha eredményes lenne, akkor már az átadás lenne az elkövetési magatartás.
Ebben az esetben az elkövető megvalósítja a megszerzés elkövetési magatartását.
 Hozzáférhetővé tétel: Más által történő megismerés lehetősége.
 Forgalomba hozatal: a képfelvétel több, esetleg meg nem határozható személyekhez jut el, akár
ingyenesen, akár visszterhesen.
 Kereskedés: a képfelvétel értékesítése haszonszerzés céljával, rendszeres tevékenységet feltételez.
 Nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel: sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás
vagy elektronikus hírközlési hálózaton való hozzáférhetővé tétel.
Egyetlen képfelvétele elegendő a bűncselekmény megvalósításához, a forgalomba hozatal és
kereskedés esetén több képfelvételről van szó, de az akár lehet ugyannak a sokszorosított másolata is.
A hozzáférhetővé tétel a forgalomba hozatal része.
 anyagi előnyök szolgáltatása, amely a forgalomba hozatalhoz, kereskedéshez, vagy nagy
nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez kapcsolódik.
 szereplésre felhívás: a (élőben történő) szerepeltetésre irányuló eredménytelen felbujtás.
 Szerepeltetés: a szereplésre irányuló felhívás eredményes volt.
 Bünteti a pornográf műsor nézőjét, amelyben 18. életévét be nem töltött személy szerepel.
ALANY: bárki lehet, kivéve a passzív alany, aki magáról készít felvételt.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan követhető el, a kereskedés és a felhívás célzatos.
EGYSÉG, HALMAZAT: A bűncselekmény rendbeliségét a képfelvételek és műsorok száma határozza meg.
38
Kiskorú veszélyeztetése.
208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet
gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval
közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a
kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét
betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.
A (2) bekezdés szerinti bűncselekmény

JOGI TÁRGY: a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi, érzelmi fejlődése.
PASSZÍV ALANY: a kiskorú. (aki a 18. életévét nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött (Ptk.))
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a SÚLYOS kötelességszegés, amely aktív és passzív magatartással
egyaránt megvalósítható.
A kötelességszegés az alábbi feladatkörökön alapul:
 nevelés: tervszerű magatartások sorozata, amelyek egy része ismeret-, képzet-, vagy érzelemgazdagító
céllal kerül tanúsításra, más részük funkcionálisan hat (pl. példamutatás)
 felügyelet: a kiskorú folyamatosan, időről időre visszatérően, vagy csak egy alkalommal, de
maghatározott időtartamban történő figyelemmel kísérése; célja a testi épség védelme, megóvása, a
személyiségre károsan ható jelenségek elhárítása.
 gondozás: tágabb körű a felügyeleti kötelezettségnél; közös vonásuk, hogy mindkettő a testi fejlődéssel
függ össze. Ide tartozik minden olyan tevékenység, amely a kiskorú testi szükségleteinek kielégítésére
irányul (élelem, ruházat stb.)
EREDMÉNY: a kiskorú
 testi (pl. éheztetés, többszöri súlyos bántalmazás, gyógykezelés elmulasztása),
 értelmi (pl. iskolába nem járatása huzamosabb ideig, feltéve, hogy ez erkölcsi, szellemi fejlődését
veszélyezteti, ha nem, akkor szabálysértés lesz csak) vagy
 erkölcsi (pl. a kiskorú előtti trágár beszéd, jelenlétében elkövetett bűncselekmény, de tipikus esete a
tanköteles gyerek iskolába nem járatása)
fejlődésének a veszélyeztetése, amely szoros kapcsolatban áll a súlyos kötelességszegéssel.
A tényállás veszélyeztetési delictum, a kiskorú tényleges károsodása nem tényállási elem, a kialakult testi,
szellemi károsodás a büntetés kiszabása körében értékelendő. Ha az elkövetési magatartás a kiskorú életét
közvetlen veszélybe hozza, a életveszély vagy halált okozó testi sértés bekezdés állapítandó meg (esetleg
emberölés kísérlete).
Nem kiskorú veszélyeztetése, hanem szabálysértés valósul meg, ha a szülő vagy törvényes képviselő:
 nem íratja be óvodába/iskolába a gyereket
 nem biztosítja fogyatékos gyermeke megfelelő intézményi nevelését, oktatását
 akinek gyermeke a kötelező óvodai/iskolai foglalkozásokról a jogszabályban előírtnál többet marad
(igazolatlanul) távol
ALANY: tettesként speciális (delictum proprium):
 a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles személy
 szülői felügyeletet gyakorló szülő,
 gyám élettársa,
 a szülői felügyelet jogától megfosztott szülő,
ha a kiskorúval egy háztartásban él.
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
EGYSÉG, HALMAZAT:
Ha a bűncselekményt több kiskorú sérelmére követik el, annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani,
ahány sértett van (halmazat). Ugyanannak a kiskorúnak a sérelmére huzamosan és többször ismétlődően
kifejtett tevékenység természetes egység, folytatólagosság nem állapítható meg.
A kiskorú veszélyeztetése mellett a gondatlanságból elkövetett élet, testi épség elleni bűncselekmények
halmazatban állnak.
39
A (2) bekezdés szerinti bűncselekmény
JOGI TÁRGY: a kiskorú erkölcsi fejlődése, azaz szűkebb, mint az (1) bekezdésben.
PASSZÍV ALANY: csak olyan 18. életévét be nem töltött személy lehet, aki viszonylagos értelmi
fejlettségénél fogva erkölcsi fejlődésére nézve károsan befolyásolható; aki képes felismerni az elkövetési
magatartás irányultságában megjelenő bűncselekmény társadalomra veszélyességét.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a bűncselekményre, szabálysértésre vagy züllött életmód folytatására
rábírás (eredményes felbujtás) vagy rábírni törekvés (eredménytelen felbujtás, s mint ilyen sui generis
előkészület).
A züllöttség: olyan életfelfogás, eszmerendszer, amely erősen negatív erkölcsi elítélést vált ki, de
bűncselekményt nem valósít meg (pl. csavargás; az italozó, rendszeres éjszakai életmód).
STÁDIUMOK: A bűncselekmény befejezett, ha a kiskorú a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését
vagy a züllött életmód folytatását megkezdi.
A rábírni törekvés akkor befejezett, ha a felhívás eljutott a kiskorúhoz, arról tudomást szerzett.
ALANY: tettesként csak olyan 18. életévét betöltött személy lehet, aki nem köteles a kiskorú nevelésére,
felügyeletére vagy gondozására (egyébként az (1) bekezdés szerint vonható felelősségre).
BŰNÖSSÉG: Szándékos bűncselekmény, a rábírni törekvés a maghatározott irányultságra figyelemmel
célzatos.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A halmazat megállapításának az alapja a rábírások, ill. a rábírni törekvések száma, amelyek a bűncselekményre
irányulnak.
A tárgyalt alakzat szubszidiárius. Ha a nagykorú elkövető által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele 5
évnél nem súlyosabb, nem kerül sor halmazat megállapítására.
A züllött életmód folytatása, miután az folyamatos, több mozzanatú magatartás, az erre irányuló rábírások, ill.
rábírni törekvések a természetes egység körébe tartoznak.
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása.
KISKORÚVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS AKADÁLYOZÁSA

210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult
személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott
bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig megfelelően biztosítja, és az
elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.
JOGI TÁRGY: a kiskorúval történő kapcsolattartáshoz, a kiskorú egészségéhez, erkölcsi fejlődéséhez fűződő
társadalmi érdek.
PASSZÍV ALANY: kettős:
 a kiskorú
 a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a kapcsolat kialakulásának vagy fenntartásának önhibából történő
akadályozása.
A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartást nem biztosítja az, akit erre hatósági határozat kötelez.
Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a gyámhatóság a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és
jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.
Az elkövetési magatartás tényállásszerű megvalósulásának ideje a kikényszerítés érdekében alkalmazott bírság
kiszabását követő időpont.
ALANY: elkövetőként csak olyan személy lehet, akinél jogszerűen helyezték el a kiskorút.
BŰNÖSSÉG: Elkövetése csak szándékos lehet, alapja az önhiba (felróhatóság).
Büntethetőséget megszüntető ok, ha az elkövető biztosítja a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig és
az elmaradt alkalmakat is pótolja.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A bűncselekmény rendbeliségét a kapcsolattartásban akadályozott kiskorúak száma határozza meg.
40
KISKORÚ ELHELYEZÉSÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA
211. § (1) Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte,
annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy
titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az elvitelkor erőszakot, illetve az élet
vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, bűntett miatt három évig terjedő
JOGI TÁRGY: a végrehajtó hatósági határozat érvényesülésén keresztül a kiskorú érdeke a számára
legmegfelelőbb elhelyezésre.
PASSZÍV ALANY: az olyan kiskorú (18 év alatti, kivéve, ha házasságot köt), akit végrehajtó hatósági
határozat helyezett el valakinél.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: 3 vagylagos magatartást határoz meg a törvény:

1. Ha a határozatot végrehajtották, azaz a kiskorú a jogosultnál van, az elkövetési magatartás az elvitel
(=minden olyan aktív magatartás, amelynek következtében a kiskorút elvonják a jogosított felügyelete alól, és
más környezetben helyezik el).
Kétmozzanatú cselekmény, amely egyrészről megszünteti a jogosított tényleges felügyeleti jogkörét úgy, hogy
egyben létrehozza az elkövető felügyeleti helyzetét. Az elkövetési magatartás ez utóbbi helyzet
bekövetkeztével válik befejezetté.
Ha az elkövető az elvitel szándékával a kiskorút „birtokba veszi”, de távozását megakadályozzák, kísérlet
állapítható meg. A kiskorúnak elvitel céljából történő eredménytelen kikövetelése büntetlen előkészület.
Az elvitel történhet közvetlenül a jogosulttól, és minden olyan helyről, ahonnan hazatért volna, vagy
hazavitték volna a kiskorút
Az elvitel akkor jogellenes, ha a jogosult beleegyezése nélkül történik. A beleegyezés akkor állapítható meg,
ha az kifejezett, előzetes vagy egyidejű.
A tudomásulvétel, az utólagos jóváhagyás a büntetés kiszabása körében értékelendő.
2. Elrejtés: tipikusan a végre nem hajtott határozatokhoz kötődik, de nem minden esetben. Az elrejtés a
kiskorú hollétét leplező olyan elhelyezés, amely a jogosult számára való hozzáférhetetlenné tételre irányuló
aktív magatartásokat öleli fel.
3. Titokban tartás: tipikusan a végre nem hajtott határozatokhoz kötődik, de nem minden esetben. A kiskorú
hollétére vonatkozó ismeretek kifejezett tagadása, hamis információk, adatok közlése.
ALANY: bárki lehet, nemcsak szülő, hozzátartozó.
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény célzatos, az elkövetési magatartásokat az elhelyezés tartós megváltoztatása

céljából kell megvalósítani, csak egyenes szándék megállapítása jöhet szóba. Az elrejtés, titokban tartás
elkövetési magatartások jellege önmagukban utalnak a célzatra. A célzat meg létére lehet következtetni az
elkövetés körülményeiből (az elkövető a kiskorú nevére szóló okiratokat visz magával)
MINŐSÍTETT ESET: valósul meg, ha az elvitelkor erőszakot, illetve élet vagy testi épség ellen irányuló
közvetlen fenyegetést alkalmaz az elkövető.
Ha az erőszak vagy fenyegetés nem vis absoluta, akkor a cselekmény az alapeset keretei között értékelhető.
A kényszer vagy fenyegetés irányulhat az elvinni kívánt kiskorú ellen, vagy más személy ellen is.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A bűncselekmény rendbelisége az elhelyezésében megváltozott kiskorúak számától függ.
41
Tartási kötelezettség elmulasztása. Családi jogállás megsértése. Kettősházasság.
TARTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA

212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét
önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem
teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése korlátlanul enyhíthető, ha
kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.
JOGI TÁRGY: a tartási kötelezettség, a tartásra jogosultnak az eltartásra vonatkozó joga. A bűncselekmény
egy speciális polgári jogi kötelem kikényszerítésére irányul; ez a végrehajtható hatósági határozat.
A tartási kötelezettségnek jogszabályon és végrehajtható hatósági határozaton kell alapulni. Gyermek és
házastárs tartása bírósági végzés vagy ítélet alapján. Gyermekgondozási díj fizetési kötelezettség megállapítása
gyámügyi határozat alapján történik, jogerős illetve a nem jogerős, de azonnali végrehajtást elrendelő határozat
vehető figyelembe. Más határozat illetve jogviszony nem jöhet szóba.
PASSZÍV ALANY:
 az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat fizetni kell,
 az (1) bekezdés esetében: a gyermektartásdíj jogosultja
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a tartási kötelezettség nem teljesítése (tiszta mulasztási bűncselekmény).
A kötelezettség tartalma:
● a végrehajtható határozatnak rendelkezni kell a tartásdíj összegéről
● a teljesítés határideje, amit a határozat rögzít
● a kötelezettség végső időpontjáról a határozat általában nem rendelkezik, ezt a vonatkozó törvényi
szabályok határozzák meg, kivéve a házastársi tartást, amely határozott időtartamra is megállapítható
● Az elkövetési hely a fizetés teljesítésére meghatározott hely.
A tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni, ezért rendszerint az elkövetési magatartás hosszabb időn át
ismétlődő mulasztásokkal valósul meg. Az elkövetési magatartás az első mulasztással kezdődik.
ALANY: az a személy lehet, akit a végrehajtható határozat tartásra kötelezett.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan követhető el, amelynek tartalmi eleme a kötelességek ismerete és az önhiba
(= annak szükségessége, hogy a mulasztás a mulasztónak felróható okra vezethető vissza). Csak olyan
körülmények meglétét lehet önhibaként értékelni, amelyek vonatkozásában az elkövetőt szándékosság terheli.
Önhiba megállapítása kizárt, ha
 az elkövető nem rendelkezik az alannyá válás feltételeivel, nem beszámítható.
 ha a kötelezettnek nincs megfelelő jövedelme, vagyona, keresete, a teljesítésre képtelen, s ezen okok
fennállása miatt felelősség nem terheli (előzetes, börtön, katona)
Önhiba, ha az alkalmi munkalehetőséget kifejezetten visszautasítja.
Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy van olyan végrehajtható hatósági határozat, amely őt meghatározott
személy javára, meghatározott összegű tartásdíj fizetésére kötelezi, és ezek ismeretében nem teljesíti-
önhibájából- a kötelezettségét.
MINŐSÍTETT ESET: ha tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.
A súlyos nélkülözés, ha a tartásra jogosult olyan javakban szenved hiányt, amelyek az elemi életszükségletek
kielégítésére szolgálnak. Az eredmény tényleges bekövetkezése szükséges a befejezettséghez, amely eredmény
lehet gondatlan vagy szándékos bűnösségű. Ha e körülmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli, és
az eredmény nem, csak annak közvetlen veszélye következik be, akkor csak az alapeset valósul meg (mivel ez
csak veszélyeztetésnek minősül). Szándékosság esetén a minősített eset kísérlete is lehetséges.
A törvényi tényállás büntethetőséget megszüntető okot –a minősített esetben korlátlan enyhítést- tesz lehetővé
arra az esetre, ha az elkövető a kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig visszamenőleg teljes körűen
eleget tesz (célja, hogy teljes reparációra ösztönözzön). A hátralék részleges megfizetése, valamint a másodfokú
eljárás alatti teljesítés nem szűnteti meg a büntethetőséget. A teljesítés személyhez kötött, vagyis ha helyette
más fizet, továbbra büntetőjogilag felelősségre vonható marad az elkövető.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A bűnhalmazatot a passzív alanyok száma (és nem a gyermekek száma) határozza meg.
A vád tárgyává tett első mulasztástól az elsőfokú ítélet meghozataláig terjedő időszakon belüli valamennyi
mulasztás természetes egység, ez időpont után megvalósított mulasztások új bűncselekmény elkövetését
alapozzák meg.
42
CSALÁDI JOGÁLLÁS MEGSÉRTÉSE
213. § (1) Aki más családi jogállását megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt három évig terjedő
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás megsértését
a) egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy
követi el.
(3) Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény
alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
JOGI TÁRGY: a más családi állása, családi jogállásának a Csjt.-ben szabályozott rendje.
Az ember családi állásának alapja a rokonság, amely vérségi leszármazás vagy jogi helyzet.
PASSZÍV ALANY: bárki lehet, aki családi hovatartozása tekintetében tájékozatlan. Tipikus sértettje a
gyermek.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a más családi állásának jogellenes megváltoztatása vagy megszüntetése.
1) Megváltoztatás: minden olyan aktív magatartás, amelynek eredményeként a passzív alany korábbi
családhoz tartozása megszűnik és bekerül egy másik családba. Általában megtévesztéssel történik, tipikus a
kicseréléssel, csempészéssel megvalósított tényállás.
2) Megszüntetés: a korábbi családhoz tartozás úgy szűnik meg, hogy a passzív alany családhoz tartozás nélkül
marad. E körben a gyermek kitétel jöhet szóba, azaz a gyermeknek olyan körülmények között hagyása, amely
nem valósít meg élet elleni bűncselekményt. A 2005. évi Gytv. módosítás óta nem valósítja meg a tárgyalt
bűncselekményt az a nő, aki az egészségügyi intézmény által működtetett inkubátorban helyezi el gyermekét.
BŰNÖSSÉG: csak szándékosan lehet elkövetni, kivéve a (3) bekezdésben leírt esetet kivéve, ami gondatlan.
MINŐSÍTETT ESETEK: alapja a speciális alanyiság:
 aki bűncselekményt foglalkozása körében követi el
 egészségügyi szolgáltató
 gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény
 aki 18. életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles
KETTŐS HÁZASSÁG
214. § Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, bűntett
JOGI TÁRGY: a monogám házasság intézménye.

A törvényi tényállás központi eleme a házasság, amely meghatározza az elkövetési magatartást, és egyben utal
az elkövetés idejére is. Az elkövetés idején legalább az egyik házasságra lépő személynek van korábbi, fennálló
házassága. A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő házasulók az anyakönyvvezető előtt
személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Bármelyik feltétel hiánya esetén a házasság nem
létező, az nem tekinthető fennállónak (Csjt.)
Nincs fennálló házasság akkor
o ha az megszűnt (egyik házastárs halála, bírósági felbontás).
o a házastársat holtnak nyilvánították. A holtnak nyilvánítás a halál megdönthető vélelmét állítja fel.
Amennyiben a vélelem megdől, s kiderül hogy a holtnak nyilvánított személy él, a jóhiszemű új
házasulók nem követhetik el a kettős házasság bűntettét, mert a korábbi házasságot megszűntnek kell
tekinteni.
Minden más esetben a házasságot fennállónak kell tekinteni.
Érvénytelen házasság:
AZ ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK ELLENÉRE KÖTÖTT HÁZASSÁG IS FENNÁLLÓ HÁZASSÁG. Mivel
a Btk. alkalmazása nem függ a korábbi házasság érvényességétől, mert az érvénytelen házasság is fennálló
házasság, a polgári bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a büntetőeljárás felfüggesztése nem kötelező.
Nem létező házasság:
Ha egy házasságról azt lehet megállapítani, hogy nem létező, akkor érvénytelenségi per indítására nincs
szükség (a létezés mindig megelőzi az érvénytelenséget). A házasság nem létezésének megállapítása iránti
polgári per jogerős befejezéséig a büntetőeljárást fel kell függeszteni, mert a fennálló házasság, mint tényállási
elem megítélésében a bíróság döntése mindenkire kötelező.
43
A külföldön kötött házasság
A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasság kötés helyén és idején hatályos jog az irányadó.
Ha magyar állampolgár házasságának fennállása alatt olyan államban köt újabb házasságot, amely a poligámiát
elismeri, illetve a poligámiát elismerő állam polgára házasságának fennállása alatt Magyarországon köt újabb
házasságot, a cselekmény a kettős házasság bűntettét valósítja meg.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: cselekvés.

EREDMÉNY: A törvényi tényállás immateriális.
STÁDIUMOK: A bűncselekmény a házasság megkötésével befejeződik. Ez az időpont a másik házasuló fél
egybehangzó nyilatkozatának az elhangzásával következik be, s a cselekmény kísérleti szakba az egyik fél
nyilatkozatával lép. Minden ezt megelőző magatartás büntetlen előkészület.
ALANY: minden házasságkötésre jogilag képes személy lehet. Ha a házasságkötésben részt vevők tudnak a
korábbi, fennálló házasság tényéről, mindketten a cselekmény önálló tettesei. A kettős házasság tényéről tudó
közreműködők (anyakönyvezetők, tanúk) a bűncselekmény bűnsegédei.
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, amelynek feltétele, hogy tudni kell arról,
hogy házasságkötés történik, ill. arról, hogy az egyik házasuló korábbi házassága fennáll.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A bűncselekmény annyi rendbeli ahány újabb házasság megkötésére kerül sor a fennálló házasság alatt.
A kettős házasság elkövetésének az intellektuális közokirat-hamisítás szükségszerű eszközcselekménye, az
anyagi halmazat látszólagos. Ha azonban az elkövető materiális közokirat-hamisítást követ el, valódi anyagi
halmazat megállapítható (pl. az elkövető meghamisítja a személyi igazolványának ide kapcsolódó bejegyzését,
és ennek felhasználásával köt házasságot). A bűncselekményhez segítséget nyújtó anyakönyvvezető a
házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyezve, mint hivatalos személy megvalósítja a közokirat hamisítás
törvényi tényállását is (valódi anyagi halmazat).
A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése. A magánlaksértés.
A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG MEGSÉRTÉSE

215. § Aki mást
a) lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,
b) vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
Az Alaptörvény VII. cikkének (1) bekezdése és a 2011./CCVI. tv alapján: mindenkinek joga van a gondolat, a
lelkiismeret és a vallás szabadságához, mely jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad
megválasztását vagy megváltoztatását és hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen
nyilvánosan vagy magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze,
gyakorolja, vagy tanítsa.
JOGI TÁRGY: a lelkiismereti szabadsághoz, valamint a vallás szabad gyakorlásához fűződő társadalmi érdek.
PASSZÍV ALANY: bármely természetes élő személy lehet. (nincs jelentősége kornak, nemnek, hitnek)
 a lelkiismereti szabadság vonatkozásában a korlátozás (keretek közé szorítás, csökkentés),
 a vallásszabadság tekintetében az akadályozás (gyakorlásának gátolása, megnehezítése).
ELKÖVETÉSI MÓD: személy elleni erőszak (vis absoluta vagy vis compulsiva), vagy fenyegetés.
EREDMÉNY: Immateriális jellegű, vagyis a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz.
STÁDIUMOK: Kísérleti szakba az erőszak vagy fenyegetés kifejtésének, ill. alkalmazásának a megkezdésével
lép. Befejezetté a lelkiismereti szabadság korlátozásával, ill. a vallás szabad gyakorlásának megakadályozásával
válik.
ALANY: tettesként bárki lehet. Társtettesség, felbujtás, bűnsegély lehetséges.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan (egyenes vagy eshetőleges szándékkal) követhető el, nem célzatos. A
cselekmény motívumának a felelősségre vonás szempontjából jelentősége nincs.
ELHATÁROLÁS: Ha a törvényi tényállási elemek nem valósulnak meg szabálysértési felelősségre vonásra
kerülhet sor. Aki nyilvántartásba vett egyház szertartásaira rendelt helyiségben nyilvánosan botrányt okoz, ill. a
44
vallási tisztelet tárgyát, vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat, a szertartásokra rendelt helyiségben
vagy azon kívül meggyaláz, szabálysértést valósít meg.
45
MAGÁNLAKSÉRTÉS
221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel
vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe
vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre
bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.
JOGI TÁRGY: az ún. házi jog védelméhez fűződő társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: a lakás, az egyéb helyiség, ill. az ezekhez tartozó bekerített hely.
PASSZÍV ALANY: a lakás tényleges használója (tulajdonos, bérlő, ill. az azt jogszerűen ideiglenes jelleggel
használó).
Lakás: minden olyan zárt hely, amely rendeltetésszerűen emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli
szállásul szolgál. Bármely feltétel hiánya kizárja a büntetőjogi felelősséget.
Nem szükséges, hogy valóban lakjanak a lakásban. Közömbös, hogy a lakással rendelkező, azt milyen célra
használja, ill. hogy természetes vagy jogi személy tulajdona-e, DE természetes személynek kell a lakást
használnia. Lakás lehet a szállodai szoba, szanatóriumi szoba, kollégiumi szoba. Lehet ingatlan vagy ingó
(lakókocsi, lakósátor) is..
Egyéb helyiség: minden olyan, a lakás fogalma alá nem tartozó oldalról fallal körülhatárolt és tetővel ellátott,
akár ideiglenes jellegű mesterséges építmény, amely emberek tartózkodási helyéül szolgál. Csak akkor
elkövetési tárgya a magánlaksértésnek, ha az adott területen lakás is van.
Bekerített hely: olyan összefüggő, körülhatárolt terület, ahová csak a bemenetelre szolgáló eszközök (ajtó,
kapu) használatával lehet szabályszerűen bejutni, ill. a bejutás fizikai erőkifejtéssel csak azon az akadályon
keresztül lehetséges, amelyet a hely védelme érdekében (kerítés) emeltek.
Nem valósul meg a bűncselekmény ha a bekerített telek üres, avagy azon olyan épületek állnak, amelyek nem
minősülnek lakásnak. Nem tekinthető bekerített helynek az olyan terület, amelyen a kerítés létesítése nem
képez akadályt (pl. alacsony sövény).
A törvényi tényállás a házi jogot és nem a tulajdonjogot védi. A használat, birtoklás részesül védelemben, ennek
feltétele, hogy használó, bérlő jogszerűen kerüljön birtokba. Annak ellenben nincs jelentősége, ha a használat
utóbb jogszerűtlenné válik (pl. a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, és a tulajdonos felmondta a bérleti szerződést).
Másnak a lakásába történő jogellenes bemenetele, vagy bent maradása, ill. másnak a jogellenes
megakadályozása abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre
bemenjen.
Mindhárom alapeset tekintetében akkor valósul meg bűncselekmény, ha a magatartás jogellenes. Nem
jogellenes, ha jogszabály engedélyezi (házkutatás), vagy ha a passzív alany érdekében kifejtett tevékenység (pl.
tűzoltás).
A bemenetel, a bent maradás és az akadályozás is csak akkor minősül bűncselekménynek, ha a törvényben
meghatározott módon valósul meg:
 Erőszakkal: személy és dolog ellen is irányulhat. A személy elleni erőszak lehet vis absoluta és vis
compulsiva. A dolog elleni erőszak általában a dolog sérelmével jár. Az erőszaknak nem kell célzatosnak
lennie.
 Fenyegetéssel
 Hivatalos eljárás színlelésével- minden olyan tevékenység, amikor a passzív alany abban a hiszemben van,
hogy az elkövető beengedésére köteles. Ez esetben a passzív alany beleegyezésével történő bemenetel vagy
bent maradás is bűncselekményt valósít meg, mivel tévedésben van az akaratnyilvánítása során.
46
ALANY: tettesként bárki lehet. Elkövetheti a lakás tulajdonosa is a bérlő sérelmére. Társtettesség, felbujtás,
bűnsegély lehetséges.
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény mind egyenes mind eshetőleges szándékkal megvalósítható. Az elkövetőnek
tisztában kell lennie azzal, hogy másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy az ezekhez tartozó bekerített
helyre hatol be ill., hogy mindezt a jogosult akarta ellenére teszi.
A törvény súlyosabban rendeli büntetni a cselekményt, amennyiben az (1) ill. a (2) bekezdésben meghatározott
elkövetési módok együttesen valósulnak meg. Pl. erőszakkal, éjjel hatol be; hivatalos eljárás színlelésével
csoportosan követik el. Az akadályoztatásnak [(3) bekezdés] nincs minősítő körülménye.
Éjjel: városban este 11 órától hajnali 5-ig, kisebb helyeken este 10 órától, illetve a helyi szokásoknak
megfelelően.
A csoportos elkövetés akkor is megvalósítható, ha csak az egyik elkövető megy be a lakásba, míg a dolog
elleni erőszakot megvalósítók a lakáson kívül maradnak.
Megvalósítható fegyveresen vagy felfegyverkezve is.
EGYSÉG, HALMAZAT:
 Valóságos halmazatban áll: a nemi erkölcs elleni, nemi élet szabadsága elleni vagy az élet, testi épség
elleni bűncselekményekkel.
 A rablást és a magánlaksértést bűnhalmazatban kell megállapítani, ha az elkövető rablási szándékkal,
erőszakkal vagy fenyegetéssel hatol be más lakásába.
 Az önbíráskodással és a súlyos testi sértéssel halmazatban áll amikor a vádlottak a sértett lakásába
bemennek és a sértettet 8 napon túli sérülést okozva bántalmazzák, és azt követelik tőle, hogy az
ismerősüknek okozott kárt térítse meg.
 Ha az elkövető az erőszakkal bemenetel kapcsán rongálási kárt okoz, ez nem alapozza meg a rongálás
vétségének a magánlaksértéssel bűnhalmazatban való megállapítását.
 A magánlaksértés vétsége nem válik bűntetté azzal, hogy a lakásban, az esti órákban erőszakkal
behatoló elkövető ott tölti az éjszakát.
 Lopással halmazatban akkor állapítható meg, ha a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi
ismérve a lopástól elkülönülten valósul meg.
A magánlaksértés bűncselekményi és szabálysértési alakzata között az a különbség, hogy ha a Btk.-ban
meghatározott elkövetési módokon kerül sor a cselekmény kifejtésére, úgy bűncselekmény, ezek hiányában,
pedig szabálysértés valósul meg. Tehát:
Személyes adattal visszaélés. Közérdekű adattal visszaélés.
SZEMÉLYES ADATTAL VISSZAÉLÉS

219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi
rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más
vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra
követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos
személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
JOGI TÁRGY: a személyes adatok védelméhez fűzött társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY:
 a személyes adat  az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatból levonható, az érintettre
vonatkozó következtetés
 a különleges személyes adat  a személyes adat speciális formája, a faji eredetre, nemzetiséghez
tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek-
képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó
személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat
47
PASSZÍV ALANY: az a természetes személy lehet, akire az adatok vonatkoznak.
 adatkezelés  az adatokon végzett bármely művelet. Személyes adat akkor kezelhető, ha az érintett
hozzájárul, vagy ha azt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a helyi önkormányzat rendelete
közérdeken alapuló célból elrendeli. Abban az esetben, ha jelentős társadalmi érdek fűződik hozzá,
kivételesen az érintett beleegyezése nélkül is kezelhető a rá vonatkozó személyes adat. Személyes adatot
kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása, valamint kötelezettség teljesítése érdekében lehet.
A különleges adat kezelésének feltétele, hogy ahhoz az érintett írásban hozzájáruljon.
 biztonsági intézkedés elmulasztása
Aki adatot kezel vagy feldolgoz, köteles gondoskodni annak biztonságáról.
 tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
Az érintett kérelmére az adatkezelő köteles tájékoztatást adni a kezelt adatokról, azok forrásáról, az
adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, stb. A tájékoztatást az adatkezelő csak akkor tagadhatja
meg, ha azt a törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő
alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles a tájékoztatást megadni.
STÁDIUMOK: A bűncselekmény tiszta mulasztásos fordulatainak kizárt a kísérlete. A vegyes mulasztásos és
a többi fordulat kísérlete lehetséges. Az eredményt tartalmazó alakzatok akkor válnak befejezetté, ha legalább
egy passzív alany érdekei jelentős sérelmet szenvednek.
ALANY: tettesként bárki lehet. Ezt az „aki” vonatkozó névmás használatával a törvény egyértelművé teszi.
Társtettesség, részesség kapcsolódhat a cselekményhez.
BŰNÖSSÉG: A haszonszerzési céllal elkövetett bűncselekmény egyenes szándékot feltételez, az egyéb
alakzatok pedig egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt megvalósíthatók. A gondatlan elkövetést nem
bünteti a törvény
 ha az elkövetési tárgy különleges személyes adat
 ha hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el
EGYSÉG, HALMAZAT:
Rendbelisége:
 az (1) bekezdésben meghatározott esetben  a sértettek számától függően alakul
 a (2) bekezdésben meghatározott esetben  a sértettek számától függetlenül egység jön létre.
Ha az elkövető cselekménye megvalósítja a hivatali visszaélés bűntettét és a hivatalos személy által elkövetett
személyes adattal visszaélés bűntettét, ezek halmazata csak látszólagos.
KÖZÉRDEKŰ ADATTAL VISSZAÉLÉS

220. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat
közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű adattal visszaélést jogtalan
haszonszerzés végett követik el.
JOGI TÁRGY: a személyes adatok védelméhez fűzött társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: közérdekű adat.
Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb
közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes
adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül
kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Különösen ilyen a hatáskörre, illetékességre, megkötött szerződésekre, stb. vonatkozó adat.
PASSZÍV ALANY: bárki lehet
 eltitkolás - az igényelt információk nem léteznek, vagy nincsenek a birtokában
 tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
Az igény megtagadása esetén vagy a meghosszabbított határidő eredménytelen elteltét követően az
igénylő bírósághoz fordulhat. A megtagadás jogszerűségét, indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania.
Amennyiben a bíróság jogerősen elrendeli a közérdekű adat közlését, az igényt a kezelő szervnek
teljesítenie kell.
48
 hozzáférhetetlenné tétel  az adat elrejtése vagy megsemmisítése
 meghamisítás  minden olyan megváltoztatás, amelynek következtében nem a valóságot tükrözi
 hamis vagy hamisított adat hozzáférhetővé tétele vagy közzététele  valóságot nem tükröző adat
megismerhetővé tétele
STÁDIUMOK: A kísérlet megállapítása a tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén kizárt, a többi esetben
lehetséges.
ALANY: tettesként bárki lehet, társtettesség, részesség lehetséges.
BŰNÖSSÉG: Szándékos bűncselekmény, egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt megvalósítható
MINŐSÍTETT ESET: amennyiben azt jogtalan haszonszerzés végett követik el.
A magántitok megsértése és a levéltitok megsértése.
MAGÁNTITOK MEGSÉRTÉSE
223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül
felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
JOGI TÁRGY: a magántitok védelméhez fűződő társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: a magántitok.
A magántitok minden olyan csak szűk körben ismert (magánjellegű) tény, körülmény, adat, amelynek
nyilvánosságra hozatala sértené a magántitok jogosultjának az érdekeit. A magántitoknak a passzív alany – aki
bárki lehet – személyével kell kapcsolatban állnia (pl. életvitel, egészségi állapot, szokás, családi kapcsolat,
vagyoni vagy társadalmi helyzet). A titok lehet: materiális (pl. fénykép) vagy eszmei (pl. csak szóban elmondott
információ).
Kizárólag a foglalkozásnál vagy közmegbízatásnál fogva megszerzett magántitok tekintetében követhető el a
bűncselekmény.
Foglalkozás: minden olyan rendszeres tevékenység, amelyet az elkövető ellenszolgáltatásért végez.
Közmegbízatás: olyan feladat ellátása, amelyet az elkövető állami vagy társadalmi szervezetnél,
ellenszolgáltatás nélkül végez.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a magántitok alapos ok nélküli felfedése. Megvalósulhat tevéssel és
mulasztással.
A felfedés csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha arra alapos ok nélkül kerül sor. Ha a magántitok
felfedéséhez fűződő társadalmi érdek nyomatékosabbak, mint a passzív alany titoktartáshoz fűződő érdeke, a
bűncselekmény nem valósul meg, mert van alapos ok. A magántitokra vonatkozó adatok nyilvánosságra
hozatalát jogszabály is elrendelheti, ekkor a büntetőjogi felelősséget a társadalomra veszélyesség
(jogellenesség) hiánya zárja ki. A tanúzási kötelezettség teljesítése során szintén sor kerülhet a magántitok
felfedésére. Ha a tanú annak ellenére tesz vallomást, hogy titoktartási kötelezettség alól nem mentették fel, és a
magántitkot a hatóság előtt felfedi, a jogszabályi engedélyre figyelemmel bűncselekményt nem követ el.
EREDMÉNY: A bűncselekmény alapesetéhez eredmény nem tartozik.
STÁDIUMOK: A magántitok megsértésének előkészületét nem rendeli büntetni. Ha a magántitok felfedésére
szóban kerül sor, a bűncselekmény kísérlete fogalmilag kizárt. Ha írásban, a cselekmény kísérleti szakba jut, az
írásos anyag, pl. a levél postára adásával és befejezetté csak akkor válik, ha a címzett a levelet elolvassa. Ha
nem jut el a címzetthez, a bűncselekmény kísérleti szakban marad.
ALANY: tettesként csak az lehet, aki foglalkozásánál (pl. ügyvéd, közjegyző, orvos) vagy közmegbízatásánál
fogva jut a magántitok birtokába (delictum proprium). A bűncselekmény részese személyes kvalifikáltsággal
rendelkező és nem rendelkező is lehet.
BŰNÖSSÉG: Kizárólag szándékosan valósítható meg (egyenes, eshetőleges). A gondatlan elkövetést a törvény
nem rendeli büntetni.
MINŐSÍTETT ESET: ha jelentős érdeksérelmet okoz. Mivel a minősítő körülmény eredmény, az elkövető a
minősített esetért akkor is felel, ha az eredményre csak a gondatlansága terjed ki.
A magántitok megsértésének elkövetője csak magánindítványra büntethető.
EGYSÉG, HALMAZAT: bűncselekmény rendbeliségét a sértettek száma határozza meg. Ugyanazon passzív
alanyra vonatkozó több magántitok egy elkövetési magatartással történő felfedése természetes egység.
49
LEVÉLTITOK MEGSÉRTÉSE
224. § (1) Aki
a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja,
megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás
vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,
b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény
jelentős érdeksérelmet okoz.
JOGI TÁRGY: a levélben, vagy a távközlési berendezés útján továbbított magántitok megőrzéséhez fűződő
társadalmi érdek. A levéltitok a magántitok speciális formája.
 a közlést tartalmazó zárt küldemény (pl. levél, távirat, magnó vagy videokazetta, CD-lemez), ill.
 a távközlési berendezés útján (telefon, rádió, géptávíró, számítógép, minden, ami elektronikus jelek,
rádióhullámok segítségével teszi lehetővé gondolatok közlését) továbbított közlemény.
Valójában nem is a küldemény formájának van jelentősége, a lényeg, hogy írt vagy szóban elmondott és
valamilyen technikai eszközön rögzített közlést tartalmazó, emberi gondolatokat kifejező jellegű legyen.
A gondolatközlés mellett a küldemény zártsága szintén szükséges feltétele az elkövetési tárggyá válásnak.
PASSZÍV ALANY: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező személyösszesség
egyaránt lehet.
Felbontásnak minősül minden olyan magatartás, amelynek következtében a zárt küldemény tartalma
hozzáférhetővé válik, így az olyan tevékenység is, amely a küldemény zárt jellegét nem változtatja meg
(röntgennel való átvilágítás).
A küldemény megszerzése annak birtokba vételét jelenti, minden olyan tevékenységet felölel, amelynek
következtében az elkövetőhöz kerül a közlést tartalmazó zárt küldemény. A címzettnek kézbesített levél
elvétele is bűncselekménynek minősül, ha azt már felnyitotta és elolvasta, de azt zárt helyen, pl. a
páncélszekrényben tartja.
Az illetéktelen személynek való átadás azokat a tevékenységeket jelenti, amelyek következtében arra nem
jogosult harmadik személyhez jut a küldemény.
A kifürkészés minden olyan magatartás, amelynek következtében arra nem jogosult harmadik személy ismeri
meg a közlemény tartalmát
A bűncselekmény megvalósulásának szükségszerű feltétele a cselekmény jogellenessége. Kizárja a
jogellenességet a sértett beleegyezése, a szülői felügyeleti jog gyakorlása, a jogszabály engedélye.
STÁDIUMOK:
Kísérleti szakba a cselekmény felbontás esetén akkor lép, ha az elkövető megkezdi a pecsét, kapocs, ragasztó
eltávolítását; megszerzés esetén, ha kifejti, pl. a tévedésbe ejtéssel kapcsolatos tevékenységét, vagy a
levélszekrényt kinyitja; átadás estén, ha pl. illetéktelen személynek postázza, megsemmisítéskor, ha a
magatartás kifejtését megkezdi. Befejezetté felbontással, tényleges megszerzéssel, az átadás tényével, ill. a
megsemmisüléssel válik. Arra nincs szükség, hogy az elkövető a zárt küldemény tartalmát meg is ismerje.
Kifürkészés esetén kísérlet, ha a lehallgató készüléket bekapcsolják, ám a beszélgetés éppen akkor bármely
okból megszakad. Befejezett, ha az elkövető a közlemény birtokába jut.
ALANY: tettesként és társtettesként is bárki lehet. Önálló tettesként felel, aki a zárt küldeményt illetéktelen
személynek átadja, ill. az is, aki ezt átveszi, majd a levelet felbontja. Felbujtás és bűnsegély lehetséges.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan követhető el. Célzatos bűncselekmény (a megsemmisítés kivételével)  a
bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövető a felbontást ill. megszerzést azért tanúsítja, hogy a
közlést tartalmazó zárt küldemény tartalmát saját maga vagy felbujtója megismerje, míg az illetéktelen
személynek való átadás esetében az elkövető szándékának a megszerző ilyen jellegű célzatát is át kell fognia. A
célzatosságra tekintettel az elkövetés mindkét alakzata kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg.
Szubszidiárius bűncselekmény, csak akkor alkalmazható, ha a cselekmény súlyosabb bűncselekményt nem
valóst meg.
A bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.
50
MINŐSÍTETT ESET: ha foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. Még súlyosabb, ha
jelentős érdeksérelmet okoz.
51
A rágalmazás.
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre
közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
JOGI TÁRGY: a személy társadalmi megbecsülésének védelméhez fűződő társadalmi érdek

Az Alaptörvény VI. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jó hírnevét tiszteletben
tartsák. A Ptk. deklarálja, hogy a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is.
A becsület büntetőjogi értelemben magában foglalja a társadalmi megbecsülést (az emberről, tulajdonságairól,
jelleméről, magatartásáról kialakult kedvező értékítélet) és az emberi méltóságot (az az igény, hogy a személyt
a társadalomban kialakult kulturált érintkezési mód minimális követelményeinek megfelelően kezeljék).
PASSZÍV ALANY: bármely élő természetes személy, jogi személy és személyösszesség lehet. A
személyösszességeknél feltétel, hogy olyan kollektív társadalmi kötelezettségekkel rendelkezzenek, amelyek
teljesítése megalapozhatja a társadalmi megbecsülésüket. A természetes személyek körébe a hivatalos
személyek is beletartoznak.
A rágalmazás passzív alanyának konkrétan megjelöltnek, egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, ez azonban
nem egyenlő a néven nevezéssel. Az elkövetőnek elégséges olyan adatokat közölnie, amelyek alapján a passzív
alany személy mindenki által kétséget kizáróan felismerhető.
a) tény állítása: tény a múltban lejátszódott, vagy a jelenben folyamatban levő emberi cselekedet,
magatartás, ill. bármilyen esemény és történés. Bármilyen jövőbeni eseményre, történésre vonatkozó
fejtegetés nem tényállítás, hanem feltételezés. Bírálat, kritika, véleménynyilvánítás nem tényállítás.
b) tény híresztelése: a mások által tett tényállítás továbbadása.
c) tényekre közvetlenül utaló kifejezés használata: a valóság egy jellemző mozzanatának olyan
kiemelése és továbbadása, amelyből logikailag következtetni lehet az egész jelenségre, eseményre,
történésre.
Valamennyi elkövetési magatartásra igaz, hogy:
 Nem valósít meg rágalmazást, az általános jellegű utalás (pl. tolvaj, gyilkos).
 A passzív alany nevét nem kell megjelölni, de kilétének egyértelműen ki kell derülnie.
 Újságcikkben, sajtótudósítás során, szépirodalmi műben is megvalósíthatók.
 A valótlan, becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés
használata minden esetben kimeríti a rágalmazás tényállását, míg a valós, de a becsületet csorbító tények
közzétételének esetében lehetőség van közérdekből vagy jogos magánérdekből a valóság bizonyítására.
Büntetendőséget kizáró ok, nevezetesen a jogszabály engedélye miatt nem bűncselekmény, ha a hivatalos
személyek hivatali hatáskörükben eljárva fogalmazzák meg a becsület csorbítására alkalmas és utóbb
valótlannak bizonyult tényállítást. (pl. az elsőfokú bíróság bűnösséget kimondó, míg a másodfokú bíróság
bizonyítottság hiányában felmentő ítéletet hoz)
Az elkövetési magatartás megvalósítható verbálisan, írásban, képes, rajzos ábrázolással, de mindig aktív
tevékenységgel. A tényállításnak a társadalomban kialakult általános megítélés alapján a becsület megsértésére
objektíve alkalmasnak kell lennie (a passzív alany szubjektív véleménye, érzékenysége irreleváns).
EREDMÉNY: Immateriális bűncselekmény, elég a sérelem absztrakt lehetősége. Nem feltétele a
megvalósulásának, hogy bármilyen hátrányos következmény bekövetkezzék.
STÁDIUMOK:
Verbális elkövetés esetén a kísérlet fogalmilag kizárt.
Írásbeli elkövetés esetén lehetséges, pl. ha az elkövető a passzív alanyra vonatkozó becsületet csorbító
tényállást tartalmazó levelet harmadik személynek postára adja, de az nem érkezik meg.
A bűncselekmény azzal, hogy a tényközlés harmadik személy tudomására jut, befejezetté válik.
ALANY: tettesként bárki lehet. Társtettesség (együttesen fogalmazzák meg), felbujtás, bűnsegély lehetséges.
BŰNÖSSÉG:
Csak szándékosan követhető el (egyenes, eshetőleges szándék). Az elkövető tudatának át kell fognia a más
előtti elkövetést, a becsület csorbítására alkalmas voltát. Közömbös, hogy a tény valóságtartalmát ismerte-e,
vagy a tény valósága ill. valótlansága tekintetében tévedésben volt-e.
52
MINŐSÍTETT ESET:
a) Aljas indokból vagy célból követik el,
b) Nagy nyilvánosság előtt valósul meg a rágalmazás, ha az elkövetés időpontjában nagyobb létszámú (ha
egyszeri ránézéssel nem állapítható meg, mennyien tartózkodnak a helyszínen) személy van jelen, vagy
megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy
szerezzen a bűncselekményről tudomást. A sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás,
elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzététele útján történő elkövetés is ide
tartozik.
c) Ha jelentős érdeksérelmet okozva követik el. A jelentős érdeksérelem eredmény, mely eredmény a
rágalmazás társadalomra veszélyességi fokát nagymértékben növeli.
EGYSÉG, HALMAZAT:
Természetes egységet alkot az ugyanazon passzív alany sérelmére azonos alkalommal és egységes akarat-
elhatározásból fakadó több becsületsértő tény állítása. Törvényi egység (folytatólagosság): a ugyanazon passzív
alany sérelmére, egységes akarat-elhatározásból, különböző időpontokban való megvalósítás.
A különböző személyek sérelmére megvalósított rágalmazás esetén a rendbeliség a passzív alanyok számától
függ (személyösszesség esetén egy rendbeli).
A rágalmazás beleolvad az élet elleni és a testi épség, valamint a nemi erkölcs elleni bűncselekményekbe.
Halmazatban állhat viszont a tettleges becsületsértéssel.
A becsületsértés és a kegyeletsértés. A valóság bizonyítása, valamint a magánindítványra

vonatkozó rendelkezések.
BECSÜLETSÉRTÉS
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével
összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
JOGI TÁRGY: a személy emberi méltóságának védelméhez fűződő társadalmi érdek. Kisegítő jellegű
törvényi tényállás, amennyiben az elkövetési magatartás a rágalmazás törvényi tényállási keretei közé illik,
becsületsértés nem valósul meg.
PASSZÍV ALANY: bármely
 élő természetes személy,
 jogi személy és
 személyösszesség (a személyek meghatározott és zárt köre, munkaközösség, jog személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság) lehet
1) becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata: minden olyan kifejezés, ami emberi méltóságot
sért. Ami
 a passzív alany testi vagy szellemi képességére utal: nyomorék, szamár, idióta
 jellembeli tulajdonságaival kapcsolatos: hazudozó, szószegő
 negatív szokásokra vonatkozik: iszákos.
2) becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény elkövetése: minden olyan tevékenység, ami
megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító jellegű, de nem minősül kifejezés használatának, ill. tettleges
becsületsértésnek..
3) tettleges becsületsértés: olyan becsületcsorbító cselekmény, amely a passzív alany testére valamilyen
fizikai ráhatásban nyilvánul meg DE semmilyen sérülést nem eredményez (pofon üti, leönti, stb.)
EREDMÉNY: immateriális bűncselekmény, eredményt nem tartalmaz.
STÁDIUMOK: A tettleges becsületsértés akkor is befejezett, ha pl. az ütés nem éri el a passzív alanyt, mert az
elhajol előle. Ebből is következik, hogy kísérlete fogalmilag kizárt.
BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan követhető el (egyenes, eshetőleges szándék). Az elkövető tudatának át kell
fognia a cselekmény becsületsértésre alkalmas voltát, valamint az egyéb objektív körülményeket.
53
Szubszidiárius jellegű a rágalmazáshoz viszonyítottan.
A büntetőeljárás csak magánindítvány alapján indulhat meg.
Szabálysértési alakzata: aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb
ilyen cselekményt követ el, szabálysértést valósít meg. A szabálysértési eljárás is csak magánindítvány alapján
indulhat.
ELHATÁROLÁS: A szóbeli becsületsértés beleolvad:
 azonos sértett sérelmére azonos alkalommal elkövetett rágalmazásba
 a tettlegesen elkövetett becsületsértésbe (a szabálysértési alakzat is)
 az élet és testi épség, nemi erkölcs elleni bűncselekményekbe
 a tettleges becsületsértés beleolvad az élet és testi épség, nemi erkölcs elleni bűncselekményekbe
A rágalmazást és a tettlegesen elkövetett becsületsértést bűnhalmazatban kell megállapítani.
KEGYELETSÉRTÉS
228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott
meghatározott büntetéssel büntetendő.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a halott emlékének a hozzátartozók kegyeleti jogainak védelméhez fűződő
társadalmi érdek.
2. A bűncselekmény elkövetési tárgya a halott teteme, illetve a kegyeleti tárgyak.
3. Elkövetési magatartás a meggyalázás, ami a rágalmazás és a becsületsértés törvényi tényállásaiban
meghatározott módon valósul meg.
4. Magánindítványra büntethető, melyet az elhunyt hozzátartozója vagy örököse terjeszthet elő.
JOGI TÁRGY: a halott emlékének, a hozzátartozók kegyeleti jogának védelméhez fűződő társadalmi érdek.
ELKÖVETÉSI TÁRGY: a halott tetem, a kegyeleti tárgyak (sírhely, síremlék)
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: meggyalázás, ami a rágalmazás, ill. a becsületsértés törvényi tényállásaiban
meghatározott módon valósulhat meg.
A kegyeletsértés magánindítványra büntethető (hozzátartozó, örökös).
A VALÓSÁG BIZONYÍTÁSA
229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület
csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló
kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
A valótlan tényállítás minden esetben megvalósítja (az egyéb törvényi tényállási elemek fennállása esetén) a
rágalmazást, becsületsértést vagy kegyeletsértést. A valós tény állítása is minősülhet bűncselekménynek, de a
törvény e körben megengedi a valóság bizonyítását.
A valóság bizonyításának tárgya csak a tényállítás lehet, és feltétele, hogy a tényállítást közérdek vagy
bárkinek a jogos magánérdeke indokolja. Nincs helye a bizonyításnak, ha a becsületsértés ténytartalom nélküli,
gyalázkodó , szidalmazó kifejezésekkel történt.
Közérdek: minden, ami az államot, a társadalmat, azok intézményeit, az egyes jogi személyiséggel rendelkező
vagy nem rendelkező személyösszességeket érinti.
A magánérdek személyi, családi, vagyoni tekintetben hat ki a passzív alany helyzetére.
Mind a közérdek mind a magánérdek esetében a valóság bizonyításának alapvető feltétele, hogy jogos érdekről
legyen szó (jogszerűség követelménye), de tekintettel kell lenni arra is, hogy a tényállítás megtételéhez fűződő
érdek és a becsületet ért sérelem milyen viszonyban áll egymással (arányosság követelménye).
A valóság bizonyításának elrendelésére az ügyben eljáró bíróság jogosult. A bíróság hivatalból is
elrendelheti, és nem kell az elrendelésről alakszerű határozattal dönteni.
MAGÁNINDÍTVÁNY
231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal
összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a
magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az
elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban
meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
54
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény.
232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy
megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő
jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más
vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig,
három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a
veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
JOGI TÁRGY: valamennyi közlekedési ágazat biztonságához fűződő társadalmi érdek, azaz a közlekedésben
résztvevők, a közlekedés hatókörében lévő személyek életének, testi épségének, ill. a járművek és más, a
közlekedéssel kapcsolatos tárgyak állagának sértetlensége. Valamennyi közlekedési ágazat biztonságához
fűződő társadalmi érdeket védi.
A bűncselekmény megvalósulásnak nem feltétele, hogy baleset következzék be. Ha viszont az elkövető
magatartása nem volt alkalmas a közlekedés biztonságának veszélyeztetésére (csak sérti az elkövetési
tárgyakat) a bűncselekmény nem állapítható meg.
A bűncselekmény alapesete a veszélyhelyzet szándékos előidézését rendeli büntetni, és privilegizált esetként
határozza meg, amikor a veszély előidézése vonatkozásában az elkövetőt csak gondatlanság terheli.
ELKÖVETÉSI TÁRGY / PASSZÍV ALANY:
● A közlekedési útvonal: valamennyi közlekedési ágazat által igénybe vett
olyan terület, amely a közlekedés céljára szolgál ill., szolgálhat. Így pl. a vasúti sínpályák, álló és
folyóvizek, kifutópályák, légifolyosók, közutak, magánutak.
● Jármű: fogalmát a legtágabb értelemben használjuk, az egyes ágazatokra vonatkozó jogszabályok fogalom
meghatározásait figyelembe véve
● Üzemi berendezés: minden olyan készülék, szerkezet és felszerelés, amely a közlekedés biztonságos
működését szolgálja: sorompók, jelzőlámpák, radarok stb. A tartozékok a berendezések járulékos tárgyai,
rendeltetésük azok biztonságos és zavartalan működésének biztosítása (jelzőberendezésekhez vezető
kábelek)
● Közlekedési jelzések: kötelező jellegű utasításokat, tiltásokat vagy információkat nyújtanak. Többnyire
jelző táblákon, de a rendőr által szóban adott utasítás vagy karjelzései is lehetnek ilyenek. Az utasítást adó
jelzéseknek a járművezető köteles eleget tenni.
● A jármű vezetője: passzív alanya lehet a bűncselekménynek. Járművezető, aki az adott járművet a saját
tevékenységével ténylegesen vezeti, haladását irányítja. A kerékpáros is jármű vezetője.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: részben pontos, részben általános a fogalom meghatározás:
 Közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékainak a megrongálása,
megsemmisítése: kisebb állagsérelemtől a használhatatlanná tételig terjedhet.
 Közlekedési útvonalon akadály létesítése: az akadály létrehozatalát és a jogszerűen képzett akadály el
nem távolítását is jelenti. Lehetetlenné teszi a biztonságos közlekedést.
 A közlekedési jelzés eltávolítása, megváltoztatása: a jelzőtáblák, fényjelző készülékek leszerelése,
eltulajdonítása, módosítása, felismerhetetlenné tétele.
 Megtévesztő jelzés adása
 A jármű vezetőjével szemben erőszak vagy fenyegetés alkalmazása: kizárólag haladásban lévő jármű
vezetőjével szemben követhető el.
 bármilyen más cselekmény is tényállásszerű lehet, ha az ott írt veszélyhelyzet előidézésére alkalmas
55
EREDMÉNY: A bűncselekmény eredménye a mások életének, testi épségének veszélyeztetése.
A veszély olyan helyzet, amelyből a sérelem bekövetkezése valószínű, de nem szükségszerű. Egyetlen személy
veszélyhelyzetbe kerülése is megvalósítja a bűncselekményt.
STÁDIUMOK: Befejezetté válik a bűncselekmény, ha a távolabbi veszély bekövetkezik. Kísérlete elméletileg
nem zárható ki.
Ha az elkövetési magatartás nem volt alkalmas arra, hogy a közlekedés biztonságát reálisan veszélyeztesse, a
bűncselekmény nem valósul meg. Az elkövetési magatartás és a veszély kialakulása között okozati
kapcsolatnak kell fennállnia.
ALANY: A bűncselekmény elkövetője tettesként csak az lehet, aki nem áll az előidézett veszéllyel érintet
közlekedési ágazat szabályainak a hatálya alatt, ún. kívülálló, aki nem valamely meghatározott közlekedési
szabály megszegésével veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény alapesete szándékos veszélyeztetési bűncselekmény. Az elkövető tudata az
elkövetési magatartás tanúsításakor átfogja magatartásának lehetséges következményeit.
A bűnösség kérdését külön kell vizsgálni az elkövetési magatartás, a veszélyhelyzet előidézése, a ténylegesen
bekövetkezett eredmény (a minősített esetekben megfogalmazott sérelem) vonatkozásában.
Miután az alapeset szándékos, elkövetési magatartása és eredménye csak szándékosság mellett tényállásszerű.
A szándék korlátozott (limitált, körülhatárolt), kizárólag a veszélyhelyzet előidézésére terjedhet ki.
A veszéllyel okozati összefüggésben levő bármely káros eredmény tekintetében csupán gondatlanság (luxuria
vagy negligentia) terhelheti az elkövetőt. Ha viszont az elkövető szándéka a (veszélyhelyzet okozásán
túlmenően) a káros eredményre is kiterjed, úgy a tényleges eredmény szerint minősül a cselekmény, s nem
„veszélyeztető”, hanem materiális „sértő” bűncselekmény valósul meg.
ALAPESET: szándékos veszélyeztetés, tehát az elkövetési magatartás és az eredmény is (veszély) csak
szándékosság mellett tényállásszerű.
PRIVILÉGIZÁLT ESET: ha a bűncselekményt gondatlanágból követik el, a veszélyeztetésre, mint eredmény
kizárólag az elkövető gondatlansága terjedhet ki. A gondatlan alakzat elkövetési magatartása szándékos és
gondatlan egyaránt lehet. Az objektív gondossági kötelesség nem az előrelátás, hanem az eredmény elkerülése
vonatkozásában áll fenn.
MINŐSÍTETT ESETEI: egyaránt kapcsolódnak mind a szándékos, mind a gondatlan elkövetési alakzathoz.
Differenciált, 4 lépcsős felelősség:
 súlyos testi sértés (ld. 164. § 6. tétel!!!),
 maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás (ld. 164. § 6. tétel!!!), tömegszerencsétlenség
 halál
 kettőnél több halál, halálos tömegszerecsétlenség
Tömegszerencsétlenség: legalább 1 ember súlyos testi sérülést, legalább 9 személy pedig legalább könnyű testi
sérülést szenved.
Halálos tömegszerencsétlenség: legalább 1 ember meghal és legalább 9 másik személy megsérül.
A minősített esetekben eredményt fogalmaz meg a törvény Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő
körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény
tekintetében legfeljebb gondatlanság terheli.
A büntetés korlátlanul enyhíthető vagy - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a
veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. A szándékos és a gondatlan
előidéző számára is.
ELHATÁROLÁS, EGYSÉG, HALMAZT: Ha az egyik közlekedési ágazat keretében elkövetett
szabályszegés egyszersmind a másik közlekedési ágazat biztonságát is érinti, bűnhalmazat lehetséges
Garázdaság szubszidiárius megfogalmazása folytán csak akkor kerülhet halmazatba a közlekedés biztonsága
elleni bűncselekménnyel, ha annak büntetési tétele nem súlyosabb a garázdaság büntetési tételénél.
Rongálás: ha a rongálással okozott kár a bűncselekmény értékhatárát eléri, az alaki halmazat valóságos.
Lopás: valóságos alaki halmazatban áll a tárgyalt bűncselekménnyel
Hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal valódi alaki halmazatban állhat
A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztását is meg kell
állapítani, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön, és az
elkövető a sérültet segítség nélkül hagyja..
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény és a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége halmazatban
állapítható meg, ha az autóbuszvezető terhelt a fénysorompó tilos jelzése ellenére hajt be a vasúti
kereszteződésbe és ütközik az ott haladó vonat mozdonyával.
Szándékos súlyos testi sértéssel nem állhat halmazatban.
56
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése. Közúti veszélyeztetés.
VASÚTI, LÉGI VAGY VÍZI KÖZLEKEDÉS VESZÉLYEZTETÉSE

233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi
épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig,
három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a
veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
JOGI TÁRGY: a vasúti, a légi és a vízi közlekedés működésének biztonsága valamint az ezzel érintett
személyek élete, testi épsége.
Veszélyeztetési bűncselekmény.
ALAPESET: a veszélyhelyzet szándékos, míg PRIVILÉGIZÁLT ESETE a gondatlan előidézést bünteti.
PASSZÍV ALANY: egy vagy több ember, az elkövető más vagy mások életét, testi épségét veszélyezteti (vagy
sérti).
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedésre előírt közlekedési szabályok
megszegése. Kerettényállás, a konkrét közlekedési szabályokat az egyes közlekedési ágazatokban irányadó
igazgatási normák határozzák meg
A bűncselekmény elkövetői ezen közlekedési szabályok valamelyikének hatálya alatt álló személyek lehetnek,
akiket e szabályok megtartásának kötelezettsége terhel. Kívülálló nem követheti e ezt a bűncselekményt.
A közlekedési szabályokat alacsonyabb szintű jogszabályok vagy ún. szakmai szabályok határozzák meg. A
közismert szakmai gyakorlatot is a közlekedési ágazatra vonatkozó kötelező szabálynak kell tekinteni.
A gyalogosokra és utasokra vonatkozó szabályok e tényállás alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési
szabályoknak.
EREDMÉNY: más vagy mások életének vagy testi épségének a veszélyeztetése. Absztrakt veszély (ld. 232. §
a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény!)
Egyetlen személy életének vagy testi épségének a veszélyhelyzetbe kerülése esetén is tényállásszerű a
magatartás.
STÁDIUMOK: Ha az absztrakt veszély bekövetkezik, a bűncselekmény befejezetté válik. A veszélyeztetési
bűncselekmény kísérlete elméletileg nem zárható ki, de nem gyakorlati.
ALANY: elkövető tettesként kizárólag olyan személy, aki a vasúti, légi, vagy vízi közlekedés szabályainak
hatálya alatt áll, akit e szabályok megtartásának kötelezettsége terhel. Társtettesség megállapítása nem zárható
ki, részese bárki lehet.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A közlekedési szabályszegések, vagy a veszélyeztetett személyek száma nem befolyásolja a rendbeliséget.
Több szabály megszegése vagy több személy veszélyeztetése nem eredményezi valóságos alaki halmazat
megállapítását.
Vízi közlekedés veszélyeztetésének bűntettében és cserbenhagyás vétségében állapította meg a bíróság a
motoros hajó vezetőjének bűnösségét, aki a vízi járművével, nagy sebességgel kis sugarú kört ír le a kenu körül,
s miután a kenu felborult és utasai a vízbe estek, a helyszínről elhajózott.)
Ha a vasúti baleset hatókörében nem volt absztrakt veszélynek kitett személy, de a baleset következtében a
forgalom megzavarása következett be, a közérdekű üzem működése gondatlan megzavarásának a vétsége
valósul meg.
57
KÖZÚTI VESZÉLYEZTETÉS
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig
(2) A büntetés
okoz.
JOGI TÁRGY: a közúti közlekedés rendjéhez és biztonságához, valamint az élet, a testi épség védelméhez
fűződő társadalmi érdek.
PASSZÍV ALANY: egy vagy több ember, akinek az életét vagy testi épségét az elkövető szándékosan és
közvetlenül veszélyezteti (vagy sérti). Több ember veszélyeztetése a bűncselekmény egység keretében nyert
értékelést.
Kerettényállás. Az elkövetési magatartásként meghatározott közlekedési szabályokat a KRESZ (1/1975 KPM-
BM rendelet), ezen felül pedig a közúti járművek forgalomban helyezésének, tartásának a műszaki feltételeiről
szóló, valamint a közúti igazgatással kapcsolatos további jogszabályok határozzák meg.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a közúti közlekedésre előírt közlekedési szabályok megszegése.
A tényállás meghatározza az elkövetés helyét; e bűncselekmény közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton követhető el. Tehát a közlekedési szabályok szándékos megszegése önmagában – a tényállásszerű
eredmény hiányában – nem alapozza meg a cselekmény bűncselekményi minősítését.
A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti
járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált (240. §)
EREDMÉNY: más vagy mások életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése.
A közvetlen veszély az élet, testi épség vagy az egészség sérelmének a reális lehetőségét jelenti; személyre és
helyzetre konkretizált veszélyt jelent. A veszélynek határozott és külsőleg is felismerhető formában,
meghatározott személy(ek)hez kapcsolódva kell megjelennie.
A közlekedési szabályok megszegésének a közvetlen veszéllyel okozati összefüggésben kell állnia.
ALANY: tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak a hatálya alatt áll.
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény szándékos veszélyeztetési bűncselekmény. Az elkövető egyenes vagy
eshetőleges szándéka kiterjedhet mind az elkövetési magatartásra, mind, pedig más vagy mások életének vagy
testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére.
Az elkövető olyan helyzetet hoz létre, amely konkrét személy(ek) megsérülésének, halálának előidézésére
alkalmas, ez utóbbi következményeket nem kívánja és nem is nyugszik bele, valójában könnyelműen bízott
azok elmaradásában. A veszélyre korlátozott szándékossága mellett a sérülés (halál) okozására a tudatos
gondatlansága terjed ki (limitált veszélyeztetési szándék).
A közúti veszélyeztetésnek nincs gondatlan alakzata. Ha az elkövető a KRESZ szabályainak a szándékos vagy
gondatlan megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét gondatlanságból veszélynek teszi ki, ezáltal
bűncselekményt nem követ el. Ha viszont e gondatlan veszélyből legalább súlyos (8 napon túl gyógyuló) testi
sérülés vagy annál súlyosabb következmény származik, közúti baleset okozása állapítható meg.
A minősített esetek, a bűnösségi struktúra, a büntetés enyhítése, mellőzése, a más bűncselekményektől
való elhatárolás megegyezik a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynél leírtakkal.
Itt a halálos tömegszerencsétlenség okozásával azonos értékelés alá esik a cselekmény, ha kettőnél több ember
halálát okozza, amely legalább 3 ember ténylegesen bekövetkezett halála esetén állapítható meg.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A közúti veszélyeztetés bűnsegéde és a rablás társtettese a gépkocsi utasa, aki a jármű vezetőjével
szándékegységben, a mozgó gépkocsi ablakából kihajolva magához ragadja a gépkocsi mellett haladó
kerékpáros járművének kormányára felakasztott kosarat.
Az egyenes szándékkal elkövetett emberölés bűntettét és azzal bűnhalmazatban a közúti veszélyeztetés
bűntettét valósítja meg az a terhelt, aki az általa vezetett személygépkocsival az úttest jobb szélén haladó másik
személy életét közvetlen veszélynek teszi ki.
Jogos védelemnek lehet helye: ha a vezető az élete vagy testi épsége elleni támadást a járművének
továbbhaladásával hárítja el, s ezáltal a támadót veszélyezteti, testi sérülést okoz neki.
58
Járművezetés ittas állapotban. Járművezetés bódult állapotban. Járművezetés tiltott
átengedése.
JÁRMŰVEZETÉS ITTAS ÁLLAPOTBAN

236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve
közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
okoz.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az
ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
JOGI TÁRGY: a közlekedés biztonságához, az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a törvényben meghatározott járművek ittas állapotban történő vezetése.
Ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el, tudatzavara a 17. §
keretei között nem értékelhető.
Ittas állapot: akinek a szervezetében
 0,50 g/l ezrelék véralkohol vagy
 0,25 mg/l ezrelék levegőalkohol
koncentrációnál nagyobb értéket eredményező, szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, amely a
terhelt egyéni adottságaitól függetlenül már igen nagy valószínűséggel az egyéni befolyásoltság kialakulásához
vezethet.
Az elkövetés eszköze lehet:
 bármilyen vasúti illetve légi jármű [(1) bekezdés]
 gépi meghajtású (300 W teljesítménynél nagyobb elektromos motorral hajtott) vízi illetve közúti jármű
(300 W teljesítmény alatt szabálysértés valósul meg)
 nem gépi meghajtású jármű [(3) bekezdés] de csak ha a minősítő eredmény létrejön!
Az elkövetési magatartás a fent meghatározott járművek vezetése. Jármű vezetése alatt annak elindítását,
mozgásba hozatalát, irányítását, meghajtó gépezetének a működtetését értjük.
STÁDIUMOK: A cselekmény a jármű mozgásba hozatalával befejezetté válik.
Kísérletet állapított meg a bíróság, amikor az ittas elkövető a motorkerékpárját a közútra tolva beindította és
éppen fel akart ülni rá, amikor az intézkedő rendőr abban megakadályozta.
Kísérlet az is, ha az ittas elkövető a személygépkocsi volánjához ül, és mások segítségével próbálja „betolva”
beindítani a jármű motorját, sikertelenül.
ALANY: tettesként bárki lehet. Közömbös, hogy van-e járművezetői engedélye, kellő jártassága, gyakorlata a
jármű vezetésévben. Kapcsolódhat hozzá felbujtás, bűnsegély. Az utas részesi tevékenység hiányában, azáltal,
hogy az ittas állapotban lévő vezetővel egy járműben utazik, bűncselekményt nem valósít meg.
BŰNÖSSÉG: Szándékos bűncselekmény. Az elkövető büntetőjogi felelősségét tévedése Kivételesen a
végszükség szabályainak alkalmazása is kizárhatja a büntetőjogi felelősség megállapítását.
A minősített esetek azonosak a közúti veszélyeztetés bűntettének minősített eseteivel.
EGYSÉG, HALMAZAT:
 Nem állhat halmazatban a minősített eset a közúti baleset gondatlan okozásával
 A járművezetés folyamatos magatartás. Ha a járművezető egyazon alkoholos befolyásoltság állapotában, ám
megszakításokkal vezet, a járművezetés természetes egységként jelentkező egy rendbeli bűncselekményt valósít
meg. Kizárt a folytatólagosság megállapítása, még akkor is, ha további szeszes italt fogyaszt.
 Nincs halmazat ha a közlekedési szabályszegés munkavédelmi és/vagy foglalkozási szabályszegéssel párosul.
 Az ittas járművezető az általa okozott baleset esetén segítségnyújtásra köteles, így segítségnyújtás
elmulasztásával vagy cserbenhagyással halmazatban állhat e bűncselekmény.
 Alapesete halmazatban állhat a közúti veszélyeztetéssel a bírói gyakorlat szerint
 Az ítélkezési gyakorlat az ittas járművezetést és az annak keretében megvalósított közúti veszélyeztetést
halmazatban állapítja meg.
59
JÁRMŰVEZETÉS BÓDULT ÁLLAPOTBAN
237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer
befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől
el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer
befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az
ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a törvényben meghatározott járművek vezetési képességre hátrányosan
ható szer befolyása alatt történő vezetése.
A kábítószerek sokféleségükre és az egyéni szervezetre gyakorolt különböző hatásaira tekintettel nem köthető
törvényi tényállásban rögzíthető egzakt mérőszámhoz, így orvos szakértői közreműködéssel állapítható meg.
EGYSÉG? HALMAZAT: Mivel azonos a jogi tárgy, a járművezetés ittas állapotban és a járművezetés bódult
állapotban nem állhatnak halmazatban.
JÁRMŰVEZETÉS TILTOTT ÁTENGEDÉSE

238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el
nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a
vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
okoz.
A járművezetést átengedő személy a közlekedés biztonságának absztrakt veszélyeztetését nem közvetlenül,
hanem csupán közvetve, a járművet ténylegesen vezető személy által valósítja meg.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a jármű vezetésének átengedése. A vezetés átengedése csak olyan személy
részére tilos, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban van, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.
STÁDIUMOK: A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a vezetés átengedése folytán a járművet, a
vezetést átvevő személy elindítja, a vezetést ténylegesen megkezdi, a jármű megmozdul.
ALANY: tettesként bárki elkövetheti, aki a tényállásban megjelölt jármű felett tényleges hatalmat gyakorol.
Közömbös, hogy hatalma milyen jogcímen alapul. Nem csak a tulajdonos, az üzembentartó, vagy az követheti
el, akit a jármű őrzésével ideiglenesen megbíztak, hanem a tolvaj is, aki lopás útján, vagy a jármű önkényes
elvétele révén jutott annak birtokába. Megvalósulhat az átengedés a tulajdonos részére történő átengedéssel is.
ALAPESET: szándékos vétség. Elkövetője tisztában van vele, hogy az a személy, aki a vezetést átveszi,
szeszes italtól befolyásolt állapotban van, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.
Egyenes és eshetőleges szándék is lehet.
MINŐSÍTETT ESET: csak akkor kerülhet sor, ha az (1) bekezdésben írt magatartás és a (2) bekezdés szerinti
eredmény között okozati összefüggés állapítható meg.
A járművezetés tiltott átengedése vegyes bűnösségi alakzatú. A minősített esetekben megjelölt súlyosabb
következmények vonatkozásában az elkövetőt csupán gondatlanság terhelheti.
EGYSÉG, HALMAZAT: Annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány személy részére a járművezetés
tiltott átengedése megtörtént. Ha az átengedő a járművezetés tiltott átengedése előtt vagy azt követően maga is
szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetett, akkor az ittas járművezetéssel bűnhalmazat állapítható meg.
60
A közúti baleset okozása.
235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos
testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
okoz.
JOGI TÁRGY: a közúti közlekedés rendjéhez és biztonságához és az emberi élet, testi épség védelméhez
fűződő érdek.
PASSZÍV ALANY: a járművezetőn kívüli egy vagy több személy, akinek az elkövető gondatlanságából
legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a közúti közlekedés szabályainak megszegése - Kerettényállás
Az elkövetési magatartásként meghatározott közlekedési szabályokat a KRESZ (1/1975 KPM-BM) és egyéb, a
közúti járművek forgalomban helyezésének, tartásának a műszaki feltételeiről szóló, valamint a közúti
igazgatással kapcsolatos jogszabályok határozzák meg.
A bűncselekmény általános (a vezetés személyi feltételeire, a járművekre, a járművezetésre vonatkoznak) és
speciális (sebesség, kivilágítás, elsőbbségadás, irányváltoztatás, bekanyarodás stb.) közlekedési szabályok
megszegésével egyaránt tényállásszerű.
A bűncselekmény aktív és passzív magatartással egyaránt elkövethető
EREDMÉNY: Gondatlan eredmény-bűncselekmény.
A bűncselekmény megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a közlekedési szabályok megszegésével okozati
összefüggésben az elkövető gondatlansága folytán legalább egy személy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved.
Okozatosság hiányában nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a baleset közlekedési szabály
megszegését követően, DE elháríthatatlan külső körülmény folytán következik be (vis maior).
A bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását alapvetően befolyásolhatja a sértett közreható magatartása
is. Ha mindkét járművezető kölcsönös szabályszegő magatartása volt a baleset bekövetkezésének az oka,
mindegyikük a másiknak okozott sérülésért, halálért, ill. az okozott kárért tehető felelőssé. Mindketten
elkövetők és sértettek egy személyben.
Az okozati összefüggés vizsgálata:
1) FELTÉTEL-EGYENÉRTÉKŰSÉGI ELMÉLET: az okozatosság jelenti a kiindulópontot.
2) vizsgálni kell a szubjektív (alanyi) oldalon a bűnösség (szándékosság/gondatlanság) elemeit is
3) elvárhatóság és felróhatóság vizsgálata Felróhatóság = nem úgy járt el, ahogyan TŐLE elvárható.
4) OBJEKTÍV EREDMÉNY-BESZÁMÍTÁS ELMÉLETE
Az eredmény akkor számítható be, ha valaki felróható (nem a tőle elvárható) magatartásával
veszélyhelyzetet teremtett és bekövetkezett ezzel összefüggésben egy tényállásban foglalt eredmény. Ha
az eredmény nem következik be, akkor nincs bűncselekmény. Ha az eredmény bekövetkezik, akkor van
bűncselekmény.
Az elmélet alkalmazásának feltételei:
 az eredmény tiltott veszélyét előidéző cselekmény
 védelmi céllal való összefüggés
 a konkrét normasértés konkrét relevanciája
ALANY: tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak a hatálya alatt áll.
BŰNÖSSÉG: a közúti közlekedés szabályait szándékosan vagy gondatlanságból szegi meg.. A közúti baleset
okozása gondatlan bűncselekmény.
MINŐSÍTETT ESET: ld. 28. tétel!!!
ELHATÁROLÁS:: a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés tényállásától való elhatárolás
alapja: közúti baleset okozása a közúti közlekedés, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés a
foglalkozás szabályainak a megszegésével követhető el.
Közúti közlekedés rendjének megzavarása – szabálysértés: gondatlanságból közvetlen veszély vagy könnyű
testi sértés okozása.
61
Környezetkárosítás
241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel
vagy más módon
a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható
helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,
bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt
évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig, b)
pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában meghatározott esetben az elkövető
nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ítélet
meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a
károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja.
(4) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy
hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
JOGI TÁRGY: az emberi környezet védelméhez fűződő társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint ezek összetevői.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló trövény szerint a föld védelme kiterjed a föld felszínére és
a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és ásványokra, magában foglalja a talaj termőképességének,
szerkezetének, víz- és levegőháztartásának, valamint élővilágának oltalmazását is. A törvény biztosítja az
élővilág védelmét, amely valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire is vonatkozik. Külső
behatásra felborulhat a természetes kémiai és biológiai egyensúly, s ezt csak újabb külső beavatkozással, vagy
esetleg egyáltalán nem lehet helyreállítani.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: valamely elkövetési tárgy:
 veszélyeztetése
 oly mértékű károsítása, hogy csak beavatkozással hozható helyre
 oly mértékű károsítása, amely nem hozható helyre
Tevékenységgel és mulasztással egyaránt megvalósítható e bűncselekmény.
A jelentős mértékű szennyezés fogalmát a Btk. nem határozza meg (szennyezés a határértéket meghaladó
terhelés) tehát mindig az adott eset körülményeire tekintettel kell elbírálni, hogy a szennyezés mértéke jelentős-
e. Veszélyeztetés mindaz, amivel okozati összefüggésben létrejön a károsodás bekövetkezésének reális
lehetősége. Károsítás minden olyan emberi magatartást felölel, amelynek következtében a korábbi, vagy a
természetes állapot többé nem állítható helyre, vagy a helyreállítás csak emberi beavatkozással lehetséges.
EREDMÉNY: A veszélyeztetés és károsítás materiális bűncselekmények, fenn kell állnia az elkövetési
magatartás és az eredmény közötti okozati kapcsolatnak.
STÁDIUMOK: Kísérlet a veszélyeztetés és a károsítás esetében is lehetséges. Befejezetté válik: a közvetlen
veszélyhelyzet bekövetkezésével, a károsodással.
ALANY: tettesként bárki lehet, társtettesség lehetséges, felbujtó és bűnsegéd is bárki lehet.
BŰNÖSSÉG: A szándékos és gondatlan alakzatot a törvény egyaránt bünteti.
Szándékos elkövetés esetén az elkövető tudatának át kell fognia, hogy olyan tevékenységet végez, amely
veszélyezteti/károsítja a környezetet.
Gondtalanságért felel az elkövető, ha a törvényi tényállás bármely elemére csak gondatlansága terjed ki.
A törvény büntethetőséget megszüntető okot is meghatároz: amennyiben az elkövető az első fokú ítélet
meghozataláig a cselekménye miatt bekövetkezett veszélyt elhárítja, a környezetkárosodást megszünteti, illetve
az eredeti állapotot helyreállítja.
62
Természetkárosítás.
242. § (1) Aki

a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj
egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege
eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK
tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét
jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja,
azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan
mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban
meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei
esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő
(4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az
élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak
valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek
életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett
barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős
károsodását vagy megsemmisülését okozza.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő
(4) E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat
kell érteni.
JOGI TÁRGY: a természeti környezet, illetve az ökológiai egyensúly védelméhez fűződő társadalmi érdek.
1) fokozottan védett élő szervezet (mikroorganizmusok, gombák, növények, állatok.) egyede
 élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota (pl. gumó, palánta)
 élő szervezetek kereszteződéseként létrejött egyed  hibrid; védett és oltalom alatt nem álló élőlény
kereszteződése
 élő szervezet egyedének származéka  ide tartozik az elő szervezet egyedének bármely része
(virág, termés), az elpusztult élőlény, sőt az elpusztult élőlényből készült készítmény is (pl.
preparátum).
2) Natura 2000 terület, védett barlang; természeti terület vagy Védett élőszervezetek közössége,
élőhelye
A Natura 2000 terület európai közösségi jelentőségű természetvédelmi terület.
A barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, melynek mérete egy egy ember számára
lehetővé teszi az abba való bejutást.
A természeti terület olyan földterület, amelyet természetközeli állapotok jellemeznek. Ez kizárólag akkor lesz
elkövetési tárgy, ha jogszabály védetté nyilvánítja. A védett természeti terület lehet:
 nemzeti park
 tájvédelmi körzet
 természetvédelmi terület
 természeti emlék
Az élő szervezetek életközössége olyan szerveződés, amelyben a különböző élő szervezetek állományai
meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt.
63
 megszerzés  élő szervezet birtokbavételét jelenti. A jogcímnek nincs jelentősége
 tartás  hosszabb ideig történő birtoklás
 forgalomba hozatal  amelynek következtében az elkövetési tárgy harmadik személyhez kerül
 országba behozatal, kivitel, ország területén történő átvitel
 kereskedés  rendszeresség és haszonszerzésre törekvés jellemzi
 károsítás  az élő szervezet egyede nem pusztul el, de jelentős sérelmet szenved
 elpusztítás
 jogellenes, jelentős mértékű megváltoztatás  a jogellenesség hiányát eredményezi a jogszabály
felhatalmazása alapján kiadott hatósági engedély
BŰNÖSSÉG:
Alapesetei kizárólag szándékosan, minősített esetei szándékosan és gondatlanul is megvalósíthatók.
MINŐSÍTETT ESET: jogszabályban meghatározott értékhatár feletti valósulnak meg.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A lopással halmazatban is megállapítható.
Szabálysértési alakzata a természetvédelmi szabálysértés és a csendháborítás.
Állatkínzás. Tiltott állatviadal szervezése.
ÁLLATKÍNZÁS
244. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan
bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását
okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
JOGI TÁRGY: az állatok ésszerű védelméhez, kíméletéhez fűződő társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: a gerinces állat, valamint speciális gerinces állatként a veszélyes állat.
1. gerinces állat bántalmazása, indokolatlanul olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy az
állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza
Az Ávtv. értelmében tilos:
 kínozni,
 emberre vagy állatra uszítani, állatviadalra idomítani,.
 kényszertakarmányozásra fogni,
 kíméletlenül mozgatni, szállítani, elhelyezni,
 teljesítőképességét meghaladó teljesítményre képezni,
 természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
2. gerinces állat elűzése, elhagyása, kitétele Minden olyan magatartás ide tartozik, amelynek
eredményeként az állat feletti korábbi birtokviszony megszűnik.
ALANY: tettesként az (1) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekmény esetében bárki lehet, az (1) bekezdés b)
pontja szerinti bűncselekmény esetében az állattartó
BŰNÖSSÉG: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
MINŐSÍTETT ESET:
1) különös szenvedés okozása  az átlagot meghaladó fizikai vagy pszichikai gyötrelem okozása
2) több állat maradandó egészségkárosodása / pusztulása  legalább 2 állat
Kizárja a jogellenességet az állat életének megengedett módon való kioltása;
 a legkisebb szenvedés okozásával
 a faj adottságainak figyelembe vételével
 szakszerű és gyors
EGYSÉG, HALMAZAT: Rendbelisége az elkövetési tárgyak számához igazodik.
64
TILTOTT ÁLLATVIADAL SZERVEZÉSE
247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy
fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
JOGI TÁRGY: az állatok ésszerű védelméhez, kíméletéhez fűződő társadalmi érdek.

ELKÖVETÉSI TÁRGY: a gerinces állat.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: központi eleme az állatviadal.
Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy
emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat.
 Állatviadal szervezés: az elkövető másokat az állatviadalon való részvételre vesz rá vagy törekszik
rávenni. Felbujtás szerű tevékenység.
 Állatviadal tartása: tényleges lebonyolítás
 Állatviadalra történő fogadás szervezése: olyan személyek bevonását jelenti, akik nyerésre irányuló
szándékkal jelennek meg az állatviadalon.
 Állatviadal céljára történő állattartás, tenyésztés, kiképzés, idomítás, forgalmazás (vagyis az állatviadal
létrejöttének feltételeit biztosító tevékenység).
BŰNÖSSÉG: Kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg.
EGYSÉG, HALMAZAT:
Rendbelisége az állatviadalok számához igazodik.
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása.

254. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos
rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig
tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében
a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Alaptörvény B cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
A magyar állam működése a hatalommegosztás elvén alapszik. Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a
hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben
mindenki jogosult ÉS kötelezett fellépni.
JOGI TÁRGY: Magyarország alkotmányos rendje. A tényállás ezt az alkotmányos rendet védi. Ezen belül
elsősorban Magyarország államformáját, a hatalomgyakorlás módját és kereteit, ezek szervezetét és működését.
A bűntett akkor valósul meg, ha valamely magatartás közvetlenül az alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatására irányul. A köznyelv az ilyen cselekményeket puccsnak, államcsínynek nevezi.
A bűncselekmény konkrét elkövetési magatartását nem határozza meg. Bármely cselekmény tényállásszerű
lehet, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel
fenyegetve megváltoztassa. Az ilyen magatartások kiemelkedő veszélyt jelentenek ezért bármely releváns
cselekmény büntetendő.
Az elkövetési magatartást két körülménnyel jellemzi: a cselekmény közvetlen irányultságával és
elkövetésének módjával.
1. Az elkövető magatartása közvetlenül irányul az alkotmányos rend megváltozatására, rendeltetése,
hogy megteremtse a változás lehetőségét.
Megváltoztatás: a fennálló alkotmányos rendnek más hatalmi formával való felváltása.
2. Az elkövetés módja: A bűncselekmény csak olyan aktív, nyílt, erőszakos magatartásokban nyilvánulhat
meg, amelyek eredménye a hatalom erőszakos megváltoztatása lehet.
65
STÁDIUMOK: A magatartás kifejtésével a bűncselekmény befejezetté válik, eredményt nem értékel a
tényállás.
Kísérlet csak az erőszak vagy a fenyegetés megkezdését közvetlenül megelőző magatartás lehet, mert az
erőszak, illetve a fenyegetés tényleges kifejtése már befejezett bűncselekmény megállapítását eredményezheti.
Büntetendő a bűncselekmény előkészülete is, az előkészület valamennyi elkövetési magatartásának jelentősége
lehet.
ALANY: tettesként bárki lehet, magyar és nem magyar állampolgár egyaránt. Több elkövető esetében a
társtettesség lehet a legjellemzőbb közreműködés.
BŰNÖSSÉG:
A bűncselekmény csak szándékos elkövetés mellett tényállásszerű. Az elkövető akkor büntethető, ha
tisztában van vele, hogy cselekménye az alkotmányos rend bármely elemének erőszakos megváltoztatására
irányul és arra alkalmas lehet. Csak egyenes szándékkal követhető el.
A tényállás nem célzatos bűncselekmény. A cselekmény közvetlen célja Magyarország alkotmányos rendjének
megváltoztatása, az elkövető egyéni célja közömbös.
Nyomatékosabb társadalmi érdek fűződik a bűncselekmény folytatásának elkerüléséhez, mint az elkövető
megbüntetéséhez, ezért büntethetőséget megszüntető okból nem büntethető az elkövető, ha önkéntes elállása
folytán a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy ha annak folytatását önként megakadályozza. (nem külső
körülmények hatására, hanem belső indítékból). Ez mindig aktív magatartás. Ha az elkövető a bűncselekmény
mások által történő folytatását már nem tudta megakadályozni, magatartása legfeljebb enyhítő körülményként
vehető figyelembe.
EGYSÉG, HALMAZAT:
A 255.§-ban meghatározott alkotmányos rend elleni szervezkedés az alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatásának sui generis előkészülete, ezért halmazatuk látszólagos.
Ha a magyar állampolgár elkövető a hazaárulást külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybe vételével
követi el, azzal halmazatban az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása nem állapítható meg.
Hazaárulás – Kémkedés
HAZAÁRULÁS
258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos
rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn,
bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével
követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő
JOGI TÁRGY: Magyarország függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje. Szuverenitását és területi
integritását mindenki köteles tiszteletben tartani. A három társadalmi érdek egy közös fogalomba,
Magyarország állambiztonságába foglalható.
A hazaárulás tényállása az állam belső és külső biztonságát sértő cselekményekkel szemben egyaránt védelmet
nyújt.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a kapcsolat felvétele, ill. fenntartása külföldi kormánnyal vagy külföldi
szervezettel. A kapcsolat felvételéről a kapcsolat létrejöttével beszélhetünk. Közömbös, hogy melyik fél
kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, továbbá, hogy az milyen formában történt meg.
A kapcsolat fenntartása a korábban létrejött kapcsolat keretei közötti együttműködés, amelynek intenzitása,
gyakorisága a minősítés körében nem releváns. A kapcsolat fenntartása alatt a bűncselekmény nem évülhet el.
Az elévülés csak a kapcsolat megszűnésével veszi kezdetét (27.§ d)
A kapcsolat másik pólusán külföldi kormány, vagy külföldi szervezet áll. A külföldi szervezet megjelölés
gyűjtőfogalom. Attól külföldi a szervezet, hogy rendeltetésszerű működését nem Magyarországon fejti ki.
STÁDIUMOK: A hazaárulás alaki bűncselekmény, amely a tényállásszerű magatartás tanúsításával befejezetté
válik. A kapcsolat kezdeményezése annak létrejöttéig a kísérlet keretei között értékelhető.
66
Az előkészület is büntetendő. Jellemzően ajánlkozással valósulhat meg, de csak addig, amíg az ajánlat a
megkeresett félhez nem jutott el, ill. arról a megkeresett fél nem szerzett tudomást. Ezzel ugyanis már a kísérleti
szakaszba jut a cselekmény.
ALANY: tettesként csak magyar állampolgár lehet. A kettős állampolgár magyar állampolgár is, így lehet
tettes. Részesekre ez a megszorítás nem vonatkozik.
BŰNÖSSÉG: Szándékos bűncselekmény. A tényállás értékeli az elkövető célzatát is, ezért csak egyenes
szándékkal követhető el.
MINŐSÍTETT ESET:
 A súlyos hátrány jelenthet anyagilag, gazdaságilag mérhető károkat, öltheti politikai, erkölcsi természetű
káros következmény formáját. Mivel eredmény, ezért elegendő, ha az elkövető gondatlansága kiterjed rá.
 Azok, akik állami szolgálatban állnak vagy hivatalos megbízást teljesítenek, fokozott bizalmat élveznek,
ezért rájuk fokozott felelősség hárul, ha e bizalommal visszaélve követik el a bűncselekményt.
 A háború idején történő elkövetés
 A külföldi fegyveres erő (külföldön szervezett, ill. külföldiek vezetése alatt álló fegyveres személyek
kisebb-nagyobb csoportja) behívása vagy igénybevétele már a védett jogi tárgyak – különösen a szuverenitás
és a területi integritás- közvetlen veszélyét teremti meg, ezért a sérelem lehetőségét fokozza.
KÉMKEDÉS
261. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el,
öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző
tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének
bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.
JOGI TÁRGY: Magyarország állambiztonságához fűződő érdek. A kémkedés Magyarország biztonságát,

szuverenitását, területi sérthetetlenségét, fontos állami, politikai, gazdasági és egyéb érdekeit veszélyeztető
tevékenység.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a hírszerző tevékenység. Napjainkban a kémkedés már nem korlátozódik a
titkos adatszerző, adatszolgáltató tevékenységre, annál lényegesen tágabb körű tevékenység.
A hírszerző tevékenység magában foglalja az:
 adatok megszerzését,
 átadását, gyűjtését,
 elemzését,
 értékelését,
 az erre alkalmas személyek felkutatását,
 beszervezését,
 kiképzését,
 a megszerzett ismeretek továbbítását.
A kémkedés idegen hatalom vagy szervezet részére történik.
Konjunktív feltételként a tényállás meghatározza a hírszerző tevékenység célját. Ez a tevékenység
Magyarország ellen irányul, vagyis annak politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sérti, vagy
veszélyezteti.
STÁDIUMOK: A kémkedés alaki bűncselekmény, amely a hírszerző tevékenység kifejtésével befejezetté
válik. Rendkívül veszélyes a társadalomra, ezért előkészülete is büntetendő.
ALANY: tettesként bárki lehet, állampolgárságra tekintet nélkül.
BŰNÖSSÉG: Szándékos bűncselekmény. Nem célzatos bűncselekmény, az elkövető egyéni célját nem
értékeli a tényállás. Eshetőleges szándék mellett is tényállásszerű a cselekménye (anyagi és más előnyök is
motiválhatják, nem csak a fennálló politikai rendszer iránti gyűlölet).
MINŐSÍTETT ESET: ha a hírszerző tevékenység keretében szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatására
kerül sor.
Büntethetőséget megszüntető ok: közvetlenül és jelentősen sérti az állambiztonságot, ezért a
megakadályozásához fontosabb érdek fűződik, mint az elkövető büntetéséhez.
67

BJ4 - Teljes (Javított)

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

BJ4 - Teljes (Javított)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az emberölés alapesete. Az eutanázia problémaköre.

JOGI TÁRGY: a más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

EUTANÁZIA (szép halál):

ELŐKÉSZÜLET: Btk 11. §

Az emberölés előkészületének bűntette többrendbeli, ha az előkészület több ember megölésére irányul.

Az emberölés befejezett, ha a tényállásban meghatározott eredmény, vagyis a passzív alany halála

A GONDATLANSÁGBÓL ELKÖVETETT EMBERÖLÉS vonatkozásában a gondatlanság mindkét alakzata

A tudatos gondatlanság (luxuria) Hanyagság (negligentia)

1, Előre kitervelt emberölés:

2, Nyereségvágyból elkövetett emberölés:

3, Aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés:

4, Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés:

6, Több ember sérelmére elkövetett emberölés:

7, Több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés:

8, Különös visszaesőként elkövetett emberölés:

9, 14. életévét be nem töltött személy elleni emberölés:

10, Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés:

JOGI TÁRGY: a más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény, vagyis az elhajtási vagy elhajtatási tevékenységnek és a magzat

STÁDIUMOK: Kísérleti szakba a bűncselekmény a terhesség megszakítására irányuló beavatkozás

BŰNÖSSÉG: A magzatelhajtás kizárólag szándékosan, egyenes vagy eshetőleges szándékkal valósítható

A testi sértés szándékos és gondatlan esetei. A testi sértés minősített esetei.

A könnyű testi sértés vétsége kizárólag magánindítványra büntethető.

ELHATÁROLÁS, EGYESÉG, HALMAZAT:

FOGLALKOZÁS KÖRÉBEN ELKÖVETETT VESZÉLYEZTETÉS

EGYSÉG, HALMAZAT: Törvényi egység valósul meg, ha az elkövető a foglalkozása szabályainak

GONDOZÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA

EREDMÉNY: Materiális bűncselekmény, ha a veszély közvetlen.

JOGI TÁRGY: a polgárok egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

EREDMÉNY: Immateriális deliktum, azaz a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz

MINŐSÍTETT ESETEK: kettős szabályozási modell

EGYSÉG, HALMAZAT: fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása.

EGYSÉG, HALMAZAT: Természetes egységre vonatkozó álláspontból egyenesen következik, hogy

Kóros szenvedélykeltés. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés.

ÚJ PSZICHOAKTÍV ANYAGGAL VISSZAÉLÉS

Teljesítményfokozó szerrel visszaélés. Egészségügyi termék hamisítása.

TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ SZERREL VISSZAÉLÉS

JOGI TÁRGY: a polgárok egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

EGÉSZSÉGÜGYI TERMÉK HAMISÍTÁSA

JOGI TÁRGY: a polgárok egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

Az emberrablás kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel az emberrablás előkészülete vonatkozásában

A személyi szabadság megsértése. Kényszerítés.

SZEMÉLYI SZABADSÁG MEGSÉRTÉSE

JOGI TÁRGY: a szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek.

JOGI TÁRGY: az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek.

JOGI TÁRGY: az ember nemi életének szabadságához fűződő társadalmi érdek.

JOGI TÁRGY: az ember nemi életének szabadságához fűződő társadalmi érdek.

JOGI TÁRGY: a gyermek egészséges nemi és erkölcsi fejlődése.

ALANY: tettesként egyebekben bárki lehet.

MINŐSÍTETT ESET: a függőségi kapcsolathoz kötődik az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése,

JOGI TÁRGY: a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje.

JOGI TÁRGY: a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje.

Prostitúció = rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése.

BŰNÖSSÉG: csak szándékosan, egyenes szándékkal követhető el.

JOGI TÁRGY: a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje.

ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: a kitartás.

BŰNÖSSÉG: csak szándékosan követhető el.

JOGI TÁRGY: a gyermekprostitúció megakadályozásában megnyilvánuló társadalmi érdek, a gyermekek

BŰNÖSSÉG: Csak szándékosan követhető el, a kereskedés és a felhívás célzatos.

EGYSÉG, HALMAZAT: A bűncselekmény rendbeliségét a képfelvételek és műsorok száma határozza meg.

A (2) bekezdés szerinti bűncselekmény

Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása.

KISKORÚVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS AKADÁLYOZÁSA