Büntetőjog Különös Rész – „B” tételek

1. Emberölés
2. Erős felindulásban elkövetett emberölés. Magzatelhajtás
3. Testi sértés
4. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
5. Segítségnyújtás elmulasztása. Cserbenhagyás
6. Kábítószer-kereskedelem. Kábítószer birtoklása. Kóros szenvedélykeltés
7. Emberrablás.
8. Személyi szabadság megsértése. Kényszerítés
9. Szexuális kényszerítés. Szexuális erőszak.
10. Szexuális visszaélés. Vérfertőzés.
11. Kerítés. Prostitúció elősegítése. Kitartottság
12. Gyermekprostitúció kihasználása. Gyermekpornográfia
13. Kiskorú veszélyeztetése. Kapcsolati erőszak
14. Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása. Tartás elmulasztása.
15. Magánlaksértés. Zaklatás.
16. Visszaélés személyes adattal. Minősített adattal visszaélés
17. Rágalmazás. Becsületsértés. A valóság bizonyítása
18. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
19. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése. Közúti veszélyeztetés. Közúti
baleset okozása
20. Járművezetés ittas állapotban. Járművezetés bódult állapotban. Járművezetés tiltott
átengedése
21. Hazaárulás. Hűtlenség
22. Hamis vád. Hatóság félrevezetése
23. Hamis tanúzás. Hamis tanúzásra felhívás
24. Bűnpártolás.
25. Vesztegetés. Vesztegetés elfogadása. Hivatali vesztegetés. Hivatali vesztegetés
elfogadása.
26. Befolyás vásárlása. Befolyással üzérkedés.
27. Bántalmazás hivatalos eljárásban. Kényszervallatás
28. Hivatali visszaélés. Jogellenes fogvatartás
29. Hivatalos személy elleni erőszak. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
Hivatalos személy támogatója elleni erőszak
30. Terrorcselekmény. Jármű hatalomba kerítése
31. Közveszélyokozás. Közveszéllyel fenyegetés
32. Közérdekű üzem működésének megzavarása. Rongálás

1
33. Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés. Lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaélés.
34. Bűnszervezetben részvétel. Uzsora-bűncselekmény
35. Közösség elleni uszítás. Közösség tagja elleni erőszak
36. Garázdaság
37. Közokirat-hamisítás. Hamis magánokirat felhasználása
38. Okirattal visszaélés. Egyedi azonosító jellel visszaélés
39. Embercsempészés.
40. Lopás
41. Sikkasztás. Csalás
42. Gazdasági csalás. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
43. Hűtlen kezelés. Hanyag kezelés
44. Jármű önkényes elvétele. Jogtalan elsajátítás
45. Rablás
46. Kifosztás
47. Önbíráskodás. Zsarolás
48. Pénzhamisítás. Pénzhamisítás elősegítése
49. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása. Készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel visszaélés
50. Költségvetési csalás
51. Pénzmosás.
52. A számvitel rendjének megsértése. Csődbűncselekmény
53. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása.
54. Gazdasági titok megsértése. Üzleti titok megsértése.
55. Információs rendszer vagy adat megsértése. Információs rendszer védelmét
biztosító technikai intézkedés kijátszása.
56. Kötelességszegés szolgálatban. Szolgálati feladat alóli kibúvás. Jelentési
kötelezettség megszegése
57. Szolgálati visszaélés. Parancs iránti engedetlenség

2
 AZ ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS ELEMEINEK RENDSZERE

OBJEKTÍV ELEMEK SZUBJEKTÍV ELEMEK

TÁRGY TÁRGYI OLDAL ALANY ALANYI OLDAL

SZÜKSÉGES Jogi tárgy: Elkövetési Bűnösség:

ELEMEK magatartás: Általános
• Általános alannyá válás • Szándékosság
• Különös • Tevés feltételei: • Gondatlanság
• Közvetlen • Mulasztás • Elkövetéskor
14. életévet
betöltött
• Legalább
korlátozott
beszámítási
képességű
• Természetes
személy

NEM Elkövetési Speciális tettes Motívum

SZÜKSÉGES tárgy: Eredmény -> Célzat
ELEMEK
Okozati (pl.: Hivatalos
• Dolog összefüggés személy; Katona)
• Személy
(passzív Elkövetés
alany) szituációjához
tartozó
ismérvek:
• Hely
• Idő
• Mód
• Eszköz

Ha egy különös törvényi tényállásban „nem szükséges elem” szerepel, akkor az adott
tényállás befejezettségéhez az említett tényállási elem (ismérv) megléte szükséges!

3
 1. Tétel - Emberölés
160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot
ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a
közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen
személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4)
bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált
szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
Jogi tárgy: az emberi élet megóvásához, védelméhez fűződő társadalmi érdek.

Passzív alany: más, az elkövetőtől különböző élő ember (kizárólag más -> öngyilkosság nem
bűncselekmény).

Az emberi élet az emberölés megállapíthatóságának alapvető feltétele. Az élet fogalmának

meghatározása nem büntetőjogi feladat, a büntetőjog az élet fogalmát adottnak tekinti,
kezdetének és végének megállapítását az orvostudományra, illetve más jogágakra bízza.
Élet:
• az élet keletkezését egy folyamatnak tekinti, amelynek kezdő időpontja a szülési
folyamat irreverzibilis (visszafordíthatatlan) megindulásával az ún.
„tolófájdalmak” jelentkezésével veszi kezdetét
• minden olyan cselekmény, amely a szülési folyamat közben – tehát még akár az anya
méhében vagy a szülőcsatornában is – a magzat életének kioltására irányul, már
emberölésnek minősül.
• A magzat életét, a fogantatástól a tolófájdalmak kezdetéig terjedő időszak alatt történő
jogellenes beavatkozások ellen, a magzatelhajtás tényállásával védelmezi a jogalkotó.
• A büntetőjog az ember életét a halál bekövetkezéséig védelmezi. orvosi szempontból
megkülönböztethető a klinikai halál és a biológiai halál
4
 ➢ klinikai halál: a keringés és a légzés megszűnésének időpontját jelenti. de
orvosi szempontból ma már visszafordítható állapot, így a klinikai halál
állapotába került emberi test még tárgya lehet az emberölésnek.
➢ biológiai halál: a testet alkotó sejtek, szövetek bomlási folyamatának
megindulását jelenti, amely az agyhalál, azaz a központi idegrendszer
működésének teljes és irreverzibilis leállásának az időpontjával veszi kezdetét.

Eutanázia: kegyes halál, jó halál.

1. csökkent értékű élet elvételére vonatkozó
2. sértett, haldokló halálba segítése (aktív) és halni hagyása (passzív)
3. halálkínok enyhítése
- aktív: halálba segítés; az élet kioltása külső segítséggel (magyar jog nem ismeri el) -
passzív (halni hagyás) eutanázia is emberölés, de az Eü. törvény megteremtette a beteg
önrendelkezési jogát. Adott esetben a haldokló beteg dönthet az életmentő beavatkozás
visszautasításáról is, de csak a törvény által előírt szigorú alaki követelmények
betartásával (csak a cselekvőképes beteg közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt nyilatkozata esetén)

Elkövetési magatartás: nyitott törvényi tényállás, az elkövetési magatartást a jogalkotó nem

határozza meg konkrétan. A törvény az eredményt, azaz a passzív alany halálát megvalósító
elkövetési magatartások bármelyikét büntetni rendeli. Így az emberölés akár tevékenységgel,
akár mulasztással – amely alkalmas az eredmény előidézésére – megvalósítható. -
Tevékenység esetében az elkövető aktív magatartásával indítja meg az okfolyamatot, amely a
halálos következményhez vezet. Az emberölés tipikusnak mondható fizikai eszközei olyan
dolgok, amelyek a sértett halálát eredményezik pl. fegyver, kés, de elkövethető fizikai eszköz
nélkül (ütés, fojtás)
- Mulasztással megvalósított emberölés akkor állapítható meg, ha az elkövető kötelezve
volt olyan tevékenység kifejtésére, amely megakadályozta volna a sértett halálát
➢ kötelezettség keletkezhet családi kapcsolat, munkaviszony vagy akár
szerződéses kapcsolat is
➢ a kötelezettség köréből kivételt képez a büntető jogszabályból eredő
segítségnyújtási kötelezettség, amely akkor áll fenn, ha más jogszabály nem
kötelezi az elkövetőt tevékenység kifejtésére a sértett irányába.
o Abban az esetben, ha az elkövetőnek a halálos eredmény elhárítása vonatkozásában
csak az általános, mindenkit terhelő segítségnyújtási kötelezettsége állt fenn, ennek
elmulasztása esetén nem az emberölés, hanem a segítségnyújtás elmulasztása
megállapításának lehet helye.

Eredmény: a bűncselekmény befejezettségéhez az elkövetési magatartással okozati

összefüggésben a passzív alany halálának bekövetkezése szükséges, azaz a bűncselekmény
tényállás biológiai sértő típusú eredményt tartalmaz.
- a halál oka az a magatartás, amely nélkül nem következett volna be a halálos eredmény
- a magatartás egyfelől objektív hatóképes, alkalmasnak kell lennie az eredmény
előidézésére, és az eredménynek e magatartás miatt közvetlenül kell létrejönnie
5
 - nem állapítható meg az okozatosság akkor, ha az eredményhez vezető folyamatot az
elkövető önkéntes magatartásával elhárította
- a mulasztással megvalósuló emberölés esetében az elkövető kötelezettsége a halálos
eredmény bekövetkeztésének elhárítása, az okozati folyamat megszakítása

Stádiumok: ameddig a tényállásszerű eredmény nem következik be, szándékos emberölés

esetében csak kísérlet megállapításának lehet helye
- ha a halál bekövetkezik, akkor befejezett bűncselekmény. - ha nem következik
be, akkor kísérlet (közeli, távoli)
➢ A kísérlet a tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtésével kezdődik, ami az
egyes esetekben a konkrét elkövetési magatartástól függ
➢ az a magatartásmozzanat tekinthető az elkövetési magatartás megkezdésének,
amelynek következtében az eredmény létrejön vagy létrejönne.
- a jogalkotó büntetni rendeli az előkészületi magatartásokat is
➢ az előkészületet az általános szabályok szerint kell értékelni, tehát
megnyilvánulhat mind a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges, vagy azt
könnyítő feltétel biztosításában, mint pedig gondolatközlésben (ajánlkozás,
vállalkozás)
➢ az előkészület rendbelisége szempontjából 5/1999. BJE kiemeli, hogy az
emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősül, ha az elkövető
célja több ember megölésére irányul.

Alany: bárki lehet. A bűncselekmény szándékosan bármilyen elkövetői formában (önálló

tettesség, közvetett, társtettesség) végrehajtható, gondatlanság esetén csak az önálló tettesség
jöhet szóba. A szándékos emberöléshez részesi magatartások is kapcsolódhatnak, amelyek
járulékos jellegül folytán a tettes által megvalósított bűncselekmény szerint minősülnek.
szándékosság:
o önálló tettes saját cselekményével, akár eszköz, akár állat felhasználásával is
elkövetheti a cselekményt
o közvetett tettesség akkor jön létre, ha az elkövető egy másik személyt, akinek
büntetőjogi felelőssége kizárt (kóros elmeállapotú vagy gyermekkorú) használ
fel eszközként a cselekmény végrehajtásához
o társtettesség akkor állapítható meg, ha a társtettesek szándékegységben,
közösen hajtják végre a bűncselekményt, azaz közösen kifejtett magatartásuk
okozza a sértett halálát.
✓ a bírói gyakorlat az ölésre irányuló szándékegység esetén a közös
elkövetés alatt nem csak az eredményt közvetlenül előidéző magatartást
érti, hanem minden olyan részcselekményt is, amely a másik tettestárs
cselekményével együtt vezet a passzív alany halálához

Alanyi oldal: az emberölés szándékos és gondatlan alakzata is bűncselekmény, míg a

szándékos emberölés bűntett, addig a gondatlanságból megvalósítottan vétség.

6
 A szándékos emberölés megvalósulhat egyenes és eshetőleges szándékkal, aszerint, hogy az
elkövető kívánta-e a halálos eredmény bekövetkezését, vagy csak belenyugodott abba. A
szándékos emberölés megállapításánál fontos tudati tényezője a sértett halálának, vagy a halál
bekövetkezése reális lehetőségének előre látása. A szándék vizsgálata mindig kellő
körültekintéssel kell, hogy történjen, ugyanis nem mindegy a minősítés szempontjából, hogy az
elkövető szándéka a sértett megölésére, esetleg testi sértés okozására vagy csak bántalmazásra
irányul.
A gondatlan emberölés vétségét az követi el, aki a magatartása következményeként beálló
halálos eredmény lehetőségét ugyan előre látja, de könnyelműen bízik annak elmaradásában
(tudatos gondatlanság), vagy ezért nem látja előre a következményt, mert a tőle elvárható
körültekintést és figyelmet nem tanúsítja (hanyagság).
➢ Tudatos gondatlanság megállapításához olyan tények feltárása szükséges,
amelyből okszerűen következik a terheltnek az eredmény elmaradásában való
bizakodása. A tényekkel alá nem támasztott puszta vágyakozás azonban nem más,
mint a következményekbe való belenyugvás, tehát eshetőleges szándék. ➢ Hanyag
gondatlanság esetén két alapvető feltételt kell vizsgálni, egyrészt az objektív
gondossági kötelezettség fennállását, másrészt az elkövetőnek az objektív
gondossági kötelezettség teljesítésére való képességét.

Elhatárolások: LB 15. számú Irányelve már nincs, helyette a 3/2013 BJE van hatályban
Szándékos - gondatlan emberölés, halált okozó testi sértés:
A gondatlan emberölés a halált okozó testi sértés tényállása miatt szűk körben állapítható
meg. Csak akkor lehet a cselekményt így minősíteni, ha az elkövető szándéka még a
sérülés, betegség okozására sem irányul, legfeljebb sérülést nem okozó bántalmazásra,
vagy csupán veszélyhelyzet előidézésére.
✓ Az elhatárolás alapkérdése tehát, hogy az elkövető részéről a
sérülés vagy betegség okozási szándék fennállt-e vagy sem,
ugyanis ha az elkövető csupán sérülés okozásának szándékával fejti
ki az elkövetési magatartást, amelynek következtében a sértett
meghal, de a halálos eredmény vonatkozásában az elkövetőt csak
gondatlanság terheli, akkor halált okozó testi sértés miatt vonható
felelősségre.

Elkövetői tudattartalom:
• Szándékos emberölés: halálát kívánja vagy belenyugszik
• Halált okozó testi sértés: szándék csak a sérülés vagy betegség okozására terjed ki,
halálos eredmény vonatkozásában csak gondatlanság terheli
• Gondatlan emberölés: szándéka nem terjed ki sem a halálos eredményre, sem a sérülés
– betegség okozásra o Gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége: az általa
ismerten megromlott egészségi állapotú, idős sértettet tenyérrel mellbe löki, aki
ennek következtében történő elesése folytán halálos koponyasérülést szenved.

7
A BJE szerint az elkövető emberölési szándékára, illetve az elkövető ölési vagy bántalmazási,
egészségsértési szándékának megkülönböztetésére a külvilágban megjelenő és megismerhető
tényekből kell következtetni. A szándék megállapítása során az elkövetéskori tudattartalom
objektív és szubjektív tényezők figyelembevételével lehet következtetést levonni. ✓ Objektív
szempontból minden esetben vizsgálni kell, hogy a használt eszköz, a cselekvés módja, a
támadás iránya s ereje az általános élettapasztalat szerint alkalmas volt-e a halálos eredmény
előidézésére, de objektív ok, illetve tény az is, hogy a sérülés helye és minősége
alkalmas volt-e a halál előidézésére vagy előidézhetőségére.
Objektív tényezők:
a) az eszköz ölésre alkalmassága: az általános élettapasztalat szerint lehet megítélni.
Ha olyan tárggyal bántalmazza a sértettet, amely halálos eredmény előidézésére, úgy
kell tekinteni, hogy a tudata átfogta az eredmény bekövetkezésének lehetőségét.
b) az elkövetés körülményei, módja: különösen az elkövetésnél tanúsított erőkifejtés,
annak mértéke, folyamatossága, elhúzódó jellege, egyszeri véghezvitele vagy
többszöri megismétlése jön figyelembe. A szúrás, ütés, vágás, döfés esetében
jelentősége az irányítottságnak és annak is, hogy az elkövető hogyan tartotta az
eszközt a használat időpontjában.
c) a sérülés helyéből és jellegéből: a leggyakoribb élet kioltásának szándékát mutató
sérülésekről a legfontosabb életfontosságú szervek vonatkozásában beszélhetünk.
d) elkövető kijelentései: jelentőséget kell tulajdonítani, főleg ha a fenti tényezőkkel
összhangban van
e) az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni magatartásából és
kijelentéseiből: az elkövetéskor fennálló aktuális viszonyáról. Rendszerint az élet
kioltására irányuló szándék fennállására utal, ha az elkövető a sértett előreláthatólag
bekövetkező halálával szemben a közömbösséget tanúsít.
Szubjektív oldalon, az alanyi tényezők körében minden esetben vizsgálni kell az elhatárolás
érdekében az elkövető és a sértett viszonyát, az elkövetőnek a tett elkövetése előtt tett
kijelentéseit és utólagos magatartását, valamint az egyéb személyi körülményeit.
a) az elkövető személyi tulajdonságai vizsgálata során az elkövetéskori
személyiség jön figyelembe
b) a cselekményt kiváltó indítóok (motívum): Amikor az akaratelhatározás és az
elkövetés között alig van időköz (hirtelen kialakult szándék), előfordul, hogy
hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása. Az egyenes szándékkal
elkövetett ölési cselekmények esetében csaknem kizárt, hogy az elkövetőt
valamilyen külső vagy belső tényező ne motiválta volna.
c) Az elkövető szándékának, a szándékosság fokának megállapításához fontos a
cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárása, amely a
külvilágban megvalósult jelenségekből ismerhető meg.
d) jelentősége lehet az elkövető a sértett kapcsolatának, rokoni viszonyának, érzelmi
kötődésének és egyéb alanyi mozzanatok feltárásának.

8
Szándékos emberölés minősített esetei:
• előre kitervelten történő elkövetés a bűncselekmény alanyi oldalával, közelebbről a
szándék tartalmával kell összefüggésbe hozni.
✓ nélkülözhetetlen feltétele a cselekmény elkövetésére indító és az ez ellen
szólómotívumoknak az elkövető tudatában lejátszódó küzdelme, a
céltudatos és tervszerű elkövetés mérlegelése, megfontolása
✓ csak egyenes szándékkal megvalósuló emberöléshez kapcsolódhat, e
minősítést akkor lehet megállapítani, ha az elkövető végiggondolja,
tervezi az ölési cselekmény végrehajtásának idejét, módját, eszközét,
számba veszi a végrehajtást esetleg akadályozó körülményeket
✓ a bűncselekményre való felkészülésre, az előre kiterveltségre
általában külső körülményekből lehet következtetni
• nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén a bűncselekmény motívumát értékeli
súlyosabban a jogalkotó.
✓ tartalmilag benne van a motívum és amellett a célzat is, a jogtalan
haszonszerzés, így kapcsolódhat mind az egyenes mind pedig az eshetőleges
szándékkal elkövetett emberöléshez
✓ csak akkor állapítható meg, ha az közvetlen anyagi előny megszerzésére
irányul. Az anyagi előny a pénzen kívül lehet valamilyen értékkel bíró dolog, de
lehet vagyoni jogosultság is. Közömbös, hogy az elkövető által elérni kívánt
vagy ténylegesen megszerzett vagyoni előny életszükséglet, káros szenvedély
vagy erkölcsileg meg nem alapozott igény kielégítését szolgálja.
✓ a közvetett anyagi előny elérése érdekében végrehajtott ölés aljas indokból vagy
célból elkövetettként értékelhető.
✓ Nyereségvágyból elkövetett emberölés csak akkor állapítható meg, ha az
elkövető szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt kiterjedt az anyagi
előny megszerzésére. A 2/1998. BJE értelmében, ha a dolog elvételi szándék a
befejezett emberölés után alakult ki, és az elkövető nyomban a sértett megölése
után veszi el annak értékeit, az emberölést és a kifosztást halmazatban kell
megállapítani.
✓ akkor is nyereségvágyból elkövetett emberölésnek minősül, ha az elkövető
anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalja a sértett megölését (bérgyilkosság)
aljas indokból, illetve célból történő elkövetés:
✓ az aljas indokból elkövetés eshetőleges szándékossággal is megvalósítható, a
célzatos elkövetésnek azonban az egyenes szándék az előfeltétele
✓ aljas indok vagy cél akkor állapítható meg, ha az ellentétes a társadalom
erkölcsi normáival.
✓ 3/2013. BJE szerint aljas indokból vagy célból elkövetett emberölésen az
erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó, vagy ilyen célból megvalósított
emberölést kell érteni
✓ a leszámolás (vérbosszú), bosszú, megtorlás vagy féltékenység lehet aljas indok
✓ az is aljas indoknak minősül, ha az ölési cselekmény nem közvetlenül irányul
haszonszerzésre, ám kiváltó oka a tettes által remélt nyereség elmaradása
✓ a szexuális indíték mindig aljas oknak számít
9
• különös kegyetlenséggel:
✓ 3/2013. BJE szerint a cselekmény végrehajtása az emberi élet kioltásával
rendszerint velejáró kegyetlenséget meghaladó, rendkívüli kegyetlenséggel
történik, vagy a cselekmény a sértettnek olyan testi szenvedést, illetve lelki
gyötrelmet okoz, amely az emberi élet kioltásával általában együtt járó
szenvedést, gyötrelmet lényegesen meghaladja
✓ az elkövető szándéka ki kell, hogy terjedjen annak a tudatára is, hogy az ölési
cselekmény végrehajtása különösen kegyetlen. Az elkövető ezzel kapcsolatos
tudattartalmára a sérülések számából, a bántalmazás hosszantartó, elhúzódó
voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje
alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés.
✓ nem csak tevéssel, hanem mulasztással elkövetett emberöléshez is kapcsolódhat
✓ ha a sértett eszméletlen, így fájdalomérzete nincs, nem akadálya e minősítés
megállapításának
• hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárás alatt,
ill. emiatt követik el, ill. ha a közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának
teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó
személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére
✓ az elkövető csak akkor felel, ha tudata átfogta, hogy a sértett hivatalos személy
• több ember sérelmére történő elkövetést akkor kell megállapítani, ha az elkövető kettő
vagy több személyt öl meg, vagy ha megölésüket megkísérli.
✓ a jogalkotó e pontban a halmazati értékelés kiküszöbölése és a súlyosabb
jogkövetkezmény alkalmazási lehetőségének megteremtése érdekében törvényi
egységet hozott létre (összefoglalt bűncselekmény)
✓ a minősítés megállapításának nem feltétele, hogy az ölési cselekményeket egy
időben kövessék el a sértettek sérelmére
✓ nem szükséges az időbeli és térbeli összefüggés, sem az egységes
akaratelhatározás, elegendő, ha az emberölési cselekményeket egy eljárásban
bírálják el, s az elkövető minden cselekményét szándékosan követi el.
• több ember életét veszélyeztetve: feltétele, hogy az elkövető szándéka egy ember
megölésére irányuljon, de olyan elkövetési módot válasszon, hogy a sértetten kívül
legalább másik két személy életét is veszélyeztesse
✓ az elkövetőnek más személyek megölésére még az eshetőleges szándéka sem
terjedhet ki. Ha az elkövető szándéka átfogta, akár csak eshetőlegesen is más
emberek halálának esetét, úgy több ember sérelmére való elkövetést kell
alkalmazni.
• különös visszaesőként követik el
✓ Btk. 459. § (1) bek. 31. a) pont: különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét
alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el;
✓ A 160. § (6) bek. alapján ezek a bűncselekmények: a népirtás, az erős felindulásban
elkövetett emberölés, az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
súlyosabban minősülő esetei, a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a
zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el

10
 • 14. életévét be nem töltött személy sérelmére
✓ 3/2013. BJE alapján e minősítéshez tartozik az újszülött megölése, nevezetesen
az, amikor a szülő nő gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után
szándékosan megöli.
• védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetés esetében is a passzív alany
állapota, helyzete alapozza meg a súlyosabb minősítést.
✓ védekezésre képtelenség (Btk. 459. § (1) bek. 29. pont): aki helyzeténél vagy
állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.
✓ olyan személy is, aki ájult, alszik, ittas vagy bódult állapotban van, vagy egyéb
okból nincs öntudatánál
✓ ha a passzív alany az elkövető cselekménye következtében kerül védekezésre
képtelen helyzetbe, abban az esetben e minősítés nem alkalmazható
✓ 3/2013. BJE kiemeli, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött passzív alany
önmagában az életkora folytán nem tekinthető védekezésre képtelen
személynek. Ezért az emberölés i) és j) pont szerinti kétszeres minősülése nem
kizárt
• bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személyek

Rendbeliség: A szándékos emberölés rendbeliségéről csak abban az esetben lehet beszélni, ha

az emberöléseket nem egy eljárásban bírálják el. A gondatlan emberölés rendbelisége a sértettek
számához igazodik. Az ítélkezési gyakorlat az emberölés vonatkozásában a folytatólagosság
fogalmilag kizárt, így azonos sértett sérelmére, rövid időközönként megvalósított emberölési
kísérletek homogén anyagi halmazatként annyi rendbelinek minősülnek, ahányszor azt az
elkövető megkísérelte.

Sui generis emberölési alakzat: 14 év alatti vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt

öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. (5). bek.
- 14 év alatti, gyermekkorú sértett nem képes arra, hogy cselekménye következményeit
felismerje, és e felismerésének megfelelő magatartást tanúsítson
- akaratnyilvánításra képtelen személy fogalma alatt olyan személyt kell érteni, akinek
nincs büntetőjogilag figyelembe vehető akarata
- a tényállás megállapításánál igen fontos tényező, hogy a passzív alany ezekben az
esetekben ugyan maga követi el az öngyilkossági magatartást, de ezt az elkövető
pszichikai ráhatásának eredményeként teszi, az öngyilkosság tulajdonképpen nem a
passzív alany saját, hanem a rábíró szándékának és akaratának megfelelően következik
be.

11
 2. Tétel - Erős felindulásban elkövetett emberölés. Magzatelhajtás
161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az erős felindulásban elkövetett emberölés a szándékos emberölés privilegizált esete, jogi
tárgya, passzív alanya, elkövetési magatartása megegyezik az emberölésével.
Az erős felindulásban elkövetett emberölés speciális büntetőjogi megítélésének feltétele az
erős felindultság állapota, az ölési szándék indítékának méltányolható volta és a
cselekmény rögtönössége.

1. erős felindultsági állapota

Az indulat, érzelmi fellobbanás kialakulását, eredetét és lefolyását tekintve pszichológiai
szempontból megkülönböztethető a patológiás (kóros) és fiziológiás (élettani) indulat,
tudatbeszűkült állapot. A kóros indulat az indulatot kiváltó okra a normális mértéket időben,
intenzitásban, minőségben abnormálisan, az indokoltat lényegesen meghaladó reakcióval
reagál. Amennyiben ez a kóros indulat az elkövetőnél olyan tudatborulást okoz, hogy nem
képes, vagy csak korlátozottan képes cselekménye következményeinek felismerésére, akkor a
Btk. 160. § szerinti emberölés tényállásának megállapítására és a Btk. 17. § alkalmazására
kerülhet sor.

Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítására az éplélektani (fiziológiás)

tudatbeszűkült állapot adhat alapot. Az indulat ilyenkor valamilyen külső hatásra, rövid időn
belül oly mértékben uralkodik el az emberen, hogy képtelen uralkodni pszichés reakcióin, a
tudata beszűkül, és a cselekedeteit egyébként vezérlő értékek nem játszanak szerepet
döntésének kialakításában.

3/2013. BJE szerint az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához az indulat

olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya
megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének
megtartása lehetetlenné válik.
Ha az elkövető a beszámítási képességét érintő mértékben, de fiziológiás tudatbeszűkült
állapotban követi el a cselekményét, úgy a Btk. 17. § alkalmazásának nincs helye.

2. A második feltétel, hogy az erős felindulás méltányolható okból származzon:

3/2013. BJE alapján az erős felindulásnak méltányolható okból származása akkor
állapítható meg, ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető.

A méltányolhatóság további feltétele, hogy az ok az elkövetőn kívüli, külső körülmény legyen,

azaz ne az elkövető magatartása idézze elő.
- Nem méltányolható ok a tettesben rejlő körülmény, hanem csak olyan ok lehet, amely
a társadalmi értékelés szerint megértésre tarthat számot, emberileg értékelhető.
- a jelentéktelen sérelmet követő túlzott indulatkitörés nem alapozza meg az erős
felindulásban való elkövetést

12
3. A cselekmény végrehajtásának rögtönösnek kell lennie, vagyis a felindult állapotban
kell az ölési cselekményt végrehajtani.
Elhatárolási, halmazat:
o Több embernek a megölése erős felindultság állapotában halmazatot képez.
o Önmagában az a körülmény, hogy a cselekményt az elkövető különös
kegyetlenséggel valósította meg, nem zárja ki az e törvényhely szerinti
minősítést. A különös kegyetlen módot a büntetés kiszabásánál kell értékelni. o
a jogos védelem körében időbeli túllépésre kerül sor, a jogos védelmi helyzet
megszűnése után. Ilyenkor ugyanis már nincs lehetőség arra, hogy az elkövető
cselekményét jogos védelemnek minősítsük, ezért ez nem jelentené a kétszeres
értékelés tilalmának megszegését, viszont a jogtalan támadás hatására kialakult
tudatbeszűkült állapota az elkövetőnek, illetőleg e bűncselekmény szerinti
minősítésének többi feltétele természetesen fennállhat.

Magzatelhajtás

163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerűen,
b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy
c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát
okozza.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Szót kell ejteni:
A jogszabály engedélye alapján kizárhatja az elkövető büntethetőségét.
Abortusz: sem az állapotos nő, sem az abortőr nem büntethető, ha különböző törvényi feltételek
fennállnak az1992. évi LXXIX. törvény alapján (pl. magzat fogyatékosság, anya egészségének
veszélye)
Jogi tárgy: méhmagzat élethez való jogának és az állapotos nő életének, testi épségének,
egészségének megóvásához, védelméhez fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: élő méhmagzat; illetve az (1) bek. szerint az állapotos nő.
o A magzat életképességének hiánya nem akadálya a bűncselekmény
megállapíthatóságának, de az élőnek hitt, azonban már halott magzat elhajtása
alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérletként minősíthető.

Elkövetési magatartás:
• magzat elhajtása – (1) bekezdés szerint
• magzat elhajtatása – (4) bekezdés szerint
A terhességmegszakadás természetes és mesterséges úton történhet. A természetes ún. spontán
vetélés kívül esik a büntetőjogi értékelés körén. A büntetőjog az ún. művi terhesség
megszakítást bünteti. A cselekmény jogellenességét a fent említett jogszabály engedélye
kizárja.

13
A bűncselekménynek a jogalkotó két alapesetét fogalmazza meg aszerint, hogy ki valósítja meg
az elkövetési magatartást. A két alapesetnek szétválasztását az indokolja, hogy a (2) és (3)
bekezdésben megfogalmazott minősítő körülmények csak az első alapesethez kapcsolódhatnak,
illetőleg a cselekmények társadalomra veszélyességének eltérő volta is indokolta a
szétválasztást.

Elméletileg a mulasztással való elkövetés sem kizárt. Tipikusnak vehető az aktív tevőleges
magatartással való megvalósítás. Általában művi beavatkozással vagy belső szerek
használatával követik el a bűncselekményt. Történhet elvetélés (abortus) előidézésével, a
magzatnak a méhen belüli elpusztításával, illetve koraszülés előidézésével is.

Kísérlet állapítható meg, ha az eredmény előidézésére alkalmas cselekmény kifejtése nem

hozza létre a kívánt eredményt, avagy a cselekményt még mielőtt az a magzat halálát
okozná, abbahagyják.

Amennyiben a használt eszköz alkalmatlan a magzatelhajtásra, vagy a tárgy, azaz a passzív

alany nem alkalmas a cselekmény végrehajtására, az alkalmatlan kísérlet szabályai szerint
értékelendő.

Eredmény: a tényállás biológiai sértő típusú eredményt tartalmaz. A bűncselekmény

befejezettségéhez szükséges a magzat megsemmisülése, halála. Az eredmény és az
elkövetési magatartás között okozatossági kapcsolat álljon fenn.

Alany: (1) bek.: bárki (4) bek.: állapotos nő lehet

A bűncselekmény a teherben lévő nő és az abortőr egységes elhatározásával elkövetve ún.
találkozó bűncselekmény. A nő, aki a magzatát elhajtatja a (4) bekezdés önálló tettesként, míg
aki a magzatelhajtást ténylegesen végrehajtja az (1) bekezdés önálló tettesként felel. Abban az
esetben, ha az állapotos nő saját magzatát elhajtja, úgy más személy csak felbujtóként, vagy
bűnsegédként kapcsolódhat magatartásához.

Alanyi oldal: A bűnösség mindkét alapesetben szándékos. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy
tevékenysége a méhmagzat pusztulását okozza.
Aki más magzatát gondatlanságból hajtja el, gondatlanságból elkövetett testi sértés vagy
foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt büntetendő.

Minősített esetek:
• üzletszerűen történő elkövetés: aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények
elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik
✓ az üzletszerűséget a magzatelhajtás haszonszerzés céljából történő ismételt
elkövetése alapozza meg
✓ 39/2007. BK vélemény szerint az üzletszerűség szempontjából hasonló jellegű
cselekménynek minősülő kuruzslással együttesen is megalapozhatja
• nő beleegyezése nélkül: csak akkor lehet megállapítani, ha az elkövető tudata átfogta a
belegyezés hiányát
14
 ✓ e körülményben való tévedése esetén felelőssége csak az alapeset elkövetése
miatt állapítható meg
✓ a nő beleegyezésének komolynak, határozottnak kell lennie, s szabad
akaratelhatározáson kell alapulnia. Amennyiben a beavatkozás kényszer vagy
fenyegetés hatására vállalja, az elkövető cselekményét úgy kell tekinteni, hogy
azt a nő beleegyezése nélkül hajtotta végre.
• ha a beavatkozás súlyos testi sértést, életveszélyt vagy halált okoz
✓ súlyos testi sértésen a 8 napon túl gyógyuló testi sértést vagy egészségromlást
kell érteni, életveszély alatt pedig olyan állapotot, amikor fennáll a halál
bekövetkezésének reális lehetősége.

Halmazati kérdések: o Azonos elhatározásból többször megkísérelt magzatelhajtás egységet

képez o Könnyű testi sértés beleolvad az alapeseti elkövetési magatartásba, a súlyosabb
eredmény minősítő körülményként való értékelése törvényi egység. Fontos, hogy az
elkövetőt az eredmény vonatkozásában gondatlanság terhelje. Ha az eredményre is (sérülés
okozása, életveszélyez állapot előidézése, halál okozására) az elkövető szándéka kiterjed,
abban az esetben a magzatelhajtás és a szándékolt eredménynek megfelelő testi sértés illetve
emberölés állapítható meg halmazatban. o 10/2007. BK vélemény megfogalmazza, hogy
amennyiben a terhes állapotban levő nővel szemben követtek el testi sértést és a nő a
bántalmazás folytán a méhmagzatát elvesztette, ez a következmény önmagában a sértett
súlyos egészségromlását idézi elő, így a cselekmény a súlyos egészségromlást okozó súlyos
testi sértésként kerül megállapításra, a magzatelhajtás pedig, annak gondatlansága miatt,
nem állapítható meg.

15
 3. Tétel - Testi sértés
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés
vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés
bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó
fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel követik el.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Jogi tárgy: az ember testi épségének és az egészségének megóvásához, fenntartásához fűződő
társadalmi érdek.
• Testi épség: ha az emberi test szervez helyesen működnek, azok teljes egészében
sértetlenek, szöveteken nincs folytonossági hiány
• Egészség: emberi testet alkotó legkisebb szervezeti egységektől a legbonyolultabb
anatómiai szervezeti rendszerig, ezeknek helyes, a funkciójuknak megfelelően működését
jelenti.
• +Büntetőjogi értelemben testi épség és egészség: fizikai és szellemi állapot, amelyben a
sértett a cselekmény elkövetése előtt volt.
•
A testi sértés kizárólag más ember sérelmére követhető el, az önkezűség nem lehet a
felelősségre vonás alapja.
Elkövetési magatartás: nyitott törvényi tényállás, azaz a jogalkotó nem határozza meg
konkrétan milyen magatartással lehet megvalósítani, így bármely tevés vagy mulasztás
tényállásszerű lehet, amely az eredmény előidézésre alkalmas

A jogirodalom a testi sértés elkövetéseként két magatartást emel ki, a bántalmazást és az

egészségsértést.

Lehet tevés vagy mulasztás is:

16
 1. Bántalmazás: más ember testére gyakorolt, ellenséges célzatú fizikai ráhatás (rúgás,
szúrás, lövés…) E bűncselekmény esetén azonban a bántalmazás csak akkor
tényállásszerű, ha a testen, illetve annak bizonyos részein nyomokat hagyó sérülést,
vagy betegséget idéz elő.
✓ A bántalmazás általános fogalomkörébe tartozik a sérülést elő idéző
tettlegességek is, így a kis erejű lökés, pofon is, azonban ezeket a bántalmazó
magatartásokat – ha az elkövető nem sérülés okozásának szándékával fejti ki –
legfeljebb tettleges becsületsértés körében lehet értékelni.
✓ a bántalmazást csak tevéssel követhető el
2. Egészségsértés: lelki hatás, vagy betegséget előidéző cselekmény (mérgezés,
megfertőzés…)
✓ az egészségsértés a bántalmazáshoz képest a szubszidiaritás viszonyában áll.
Minden olyan cselekmény ide tartozhat, amely nem minősül testbántalmazásnak
✓ az egészségsértés nemcsak tevéssel, hanem mulasztással is megvalósítható.

Eredmény: A testi sértés materiális bűncselekmény, a tényállásszerű eredmény a sérülés, ill.

betegség.
o Sérülés: testet alkotó szövetek felszínén keletkező folytonossági hiány, elváltozás.
o Betegség: az ember testi és szellemi állapotának normális jellegétől való patológiás
eltérése, amely mind a testbántalmazástól, mind az egészségsértéstől kialakulhat.
Mindkét esetben vizsgálni kell, hogy az elkövetési magatartás és az eredmény között fennáll-e
az okozati összefüggés!

Könnyű testi sértésként értékeli a jogalkotó a 8 napon belül gyógyuló sérülést, illetve
betegséget. A súlyos testi sértés 8 napon túl gyógyuló sérülés vagy betegség.
A sérülés illetve a betegség súlyossága a gyógytartam alapján különíthető el. A gyógytartam
idejének megállapítása orvosszakértői feladat. A büntetőjogi minősítés során kétféle
gyógytartam jöhet szóba: a tényleges illetve a vélelmezett gyógytartam.
Az orvostudomány kétféle gyógytartamot különböztet meg: az anatómiai és a funkcionális
gyógytartamot. Ennek magyarázatát az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16. sz.
Módszertani levele adja.
• E szerint anatómiailag általában a gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek
anatómiai egysége helyreáll.
• A funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés következtében károsodott
funkció maradéktalanul helyreáll
• Tényleges gyógytartam: az orvosszakértő mérlegelése alapján megállapított, az
anatómiai és funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő, esetenként meghatározott
gyógyulási idő.
• Vélelmezett gyógytartam: Amennyiben a tényleges gyógytartam megállapítására
direkt módon nem kerülhet sor, a cselekményt a vélelmezett gyógytartam alapján kell
minősíteni.

A vélelmezett gyógytartam alapulvételével történik a minősítés ha:

17
 • cselekmény kísérleti stádiumban marad
• sértett a tettesnek fel nem róható okból meghal
• szándékosan késlelteti a gyógyulást

Fontos, hogy a testi sértés esetén nemcsak annak a ténynek van jelentősége, hogy az elkövető
a passzív alanynak milyen gyógytartamú sérülést vagy betegséget okozott, a bűncselekmény
minősítése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az, hogy az elkövető szándéka milyen
sérülés vagy betegség okozására terjedt ki, illetve milyen sérülés vagy betegség okozására volt
alkalmas.

A könnyű testi sértés vétsége és súlyos testi sértés bűntette kísérletének elhatárolása
szempontjából nem a magatartás eredményének, hanem az elkövetői tudattartalomnak van
jelentősége. A bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a vádlott tudata átfogta-e a hosszabb
gyógytartamú sérülés bekövetkezésének a lehetőségét, és ezt kívánta vagy belenyugodott-e.

Alany: sértetten kívül bárki lehet. A tettesség, részesség kérdései az általános szabályok szerint
alakulnak. Társtettesség akkor állapítható meg, ha az egyik tettes csak a sértett lefogásával
teremti meg annak a lehetőségét, hogy társa a bántalmazást megvalósítsa.

Alanyi oldal: a jogalkotó az alapesetben büntetni rendeli a

• szándékos könnyű testi sértésen kívül a
• súlyos testi sértés gondatlan alakzatát is.
• (a könnyű testi sértés gondatlan alakzata nem bűncselekmény)!!!
Szándékosság abban az esetben állapítható meg alap és minősített esetekben is, ha az
elkövető tudata átfogja magatartását, azaz a másik személy bántalmazását vagy
egészségsértését, illetve annak eredményét, tehát a sérülést, betegséget, annak fokát vagy
várható nagyságát is, és ebbe belenyugodva vagy ezt kívánva cselekszik.
- (3), (5), (6) valamint (8) bekezdések szerinti minősítő eredményeket az elkövető akár
szándékosan, akár gondatlansággal is elkövetheti.
A (8) bekezdésben meghatározott halált okozó testi sértést csak vegyes bűnösséggel lehet
megvalósítani!!
- az elkövető testi sértés okozásának szándékával bántalmazza a sértettet, és
magatartása következtében úgy okoz halálos eredményt, hogy arra csak
gondatlansága terjed ki.
- e delictum praeterintentionalis
- az elkövető bűnössége nem alakulhat másként, mert ha a halálra, mint eredményre
is kiterjed a szándékossága, úgy szándékos emberölést lehet megállapítani.
- amennyiben az elkövető a sérülés okozását sem akarta, vagy ennek lehetőségét át
sem fogta a tudata, legfeljebb gondatlan emberölést valósít meg.
(9) bekezdés szerinti gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést az követi el, aki
magatartásának sérülést vagy betegséget okozó következményeinek lehetőségét előre látja, de
könnyelműen bízik azok elmaradásában, illetőleg aki az említett következményeket azért nem
látja előre, mert azt a kellő figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

18
 - Gondatlan súlyos testi sértés akkor állapítható meg, ha az elkövető
magatartásával nem törekszik sem sérülés, vagy betegség okozására, legfeljebb
sérülés okozásának szándéka nélkül, a tettleges becsületsértés keretein belüli
magatartást fejt ki, vagy csupán magatartásának veszélyességét ismeri fel, avagy
esetleg e felismerése sincs meg hanyagsága folytán.

Minősített esetek:
I. könnyű testi sértés minősített esetei:
1. A könnyű testi sértés súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, 8 napon túl
gyógyuló sérülést vagy betegséget okoz
✓ A 8 napot meghaladó gyógytartamú sérülés vagy betegség a bűncselekmény
eredménye, így mint minősítő eredménye kiterjedhet az elkövető szándékossága
is, azonban tekintettel a Btk. 9. §- ában meghatározottakra, az eredményhez,
mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb
jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény
tekintetében legalább gondatlanság terheli.
✓ a súlyos testi sértés megvalósítható az eredményre kiterjedő szándékossággal,
de megvalósítható ún. vegyes bűnösséggel is (ha az elkövető szándéka csak a
könnyű testi sértésre terjed ki, de cselekménye következtében 8 napon túl
gyógyuló sérülést okoz)

2. a) aljas indokból vagy célból

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére
✓ akaratnyilvánításra képtelen állapot: olyan állapotát jelenti a passzív alanynak,
amelyben nincs jogilag figyelembe vehető akarata
✓ védekezésre képtelen személynek azt kell tekinteni, aki akaratnyilvánításra képes
ugyan, de nem tud akaratának érvényt szerezni, fizikai ellenállást tanúsítani.
c) ha a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére
3. maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
✓ maradandó fogyatékosság: a sértett valamely képességének, szervének
elvesztését, használhatatlanná válását, a test tartós torzulását, elcsúfítását értjük.
✓ 10/2007. BKv szerint: ha a terhes nő a rajta elkövetett testi sértés következtében
a méhmagzatát elveszti, a cselekmény maradandó fogyatékosságot okozó testi
sértés bűntettének minősül.
✓ súlyos egészségromlás: a sértett sérüléskori állapotából kell kiindulni, s azokat
a krónikusság váló betegségeket kell érteni alatta, amelyeket a sérülések
szövődménye, a meglévő betegség rosszabbodása, gyógyulásának elhúzódása
idézhet elő. (ha a gyógytartam a 6 hónapot eléri, vagy meghaladja)
✓ a maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó könnyű testi
sértést csak vegyes bűnösséggel, azaz eredményre kiterjedő gondatlansággal
lehet megvalósítani.

19
II. súlyos testi sértés minősített esetei:
a) aljas indokból vagy célból
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére
c) ha a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz
✓ akár szándékosan akár vegyes bűnösséggel is megvalósítható
✓ Szándékosan akkor valósul meg, ha az elkövető tudata átfogja ezen
eredmény megvalósulását vagy annak lehetőségét, és ezt kifejezetten
kívánva vagy belenyugodva követi el a cselekményét
✓ vegyes bűnösséggel pedig akkor, ha a szándéka súlyos testi sértés okozására
irányul, de cselekményével ezen súlyosabb eredményt okozza.
e) különös kegyetlenséggel követik el.
III. még súlyosabban minősül a testi sértés, ha életveszélyt vagy halált okoz.
- Életveszély, ha a sértettet ért hatás életfontosságú szervet sért, életfontosságú szervek
működésének másodlagos gátlását idézi elő, súlyos heveny belső vagy külső vérzést
okoz, vagy olyan állapothoz vezet, amely shocktalanítást követel meg, továbbá
közvetett életveszélyes a testüreget megnyitó sérülés, ha szervsérüléssel és/ vagy
jelentősebb vérzéssel nem jár.

Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint az életveszélyt okozó testi sértés egyszersmind nem
minősül maradandó fogyatékosságot okozónak is, a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett
bűncselekmény magába olvasztja az enyhébb büntetéssel fenyegetett maradandó
fogyatékosságot is, a büntetés kiszabásánál azonban jelentősége van mind a gyógytartamnak,
mind pedig annak, hogy a sérülés okozott-e maradandó fogyatékosságot vagy súlyos
egészségromlást. (BJD 8934.)

Halált okozó testi sértés: akkor lehet megállapítani, ha az elkövető szándéka a sérülés
okozására kiterjed, tehát akár a könnyű, akár a súlyosabb testi sértés okozásának szándékával
fejti ki cselekményét.

A halált okozó testi sértés és az emberölés elhatárolása:

Az elkövető szándéka még eshetőlegesen sem irányul a sértett életének a kioltására, hanem
kizárólag testi sérülés okozására; és a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett
halálos eredmény tekintetében a bűnösség kizárólag gondatlanság formájában jelentkezhet. Ha
azonban az elkövető tudata átfogja a sértett élete kioltásának a lehetőségét, és ebbe
belenyugodva cselekszik: az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés megállapításának
van helye.

Az ítélkezési gyakorlat szerint a bántalmazással okozott testi sértés és a halál között akkor áll
fenn az okozati összefüggés, ha megállapítható, hogy a bántalmazással okozott testi sértés
indította el vagy mozdította elő azt az okfolyamatot, amely a sértett halálának bekövetkezéséhez
vezetett. A halálod eredményért nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha az a sértett

20
olyan korábbi megbetegedése folytán következett be, amelyről az elkövetőnek nem volt
tudomása.

A halált okozó testi sértés olyan vegyes bűnösségű, praeterintentionalis bűncselekmény,

amely kizárólag a testi sértés okozására vonatkozó szándékossággal, azonban a halálos
eredményt illetően csupán gondatlan bűnösséggel valósítható meg. Ebből következik, hogy e
minősített esetnek a kísérlete nem állapítható meg.

IV. gondatlan súlyos testi sértés minősített esetei:

a) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére
b) ha a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére
c) életveszélyes sérülést okozva követik el.

A könnyű testi sértés magánindítványra üldözendő bűncselekmény

Halmazati kérdések körében említendő, hogy a bűncselekmény rendbelisége a sértettek
számához igazodik.

21
 4. Tétel - Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást
vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott
esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évtől öt
évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a működőképes lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag
használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.
Jogi tárgy: az emberi élet, testi épség és az egészség megóvásához, fenntartásához fűződő
társadalmi érdek.
Passzív alany: más vagy mások kifejezése került meghatározásra
- csak abban az esetben valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövetőn kívül más személyek
élete, testi épsége kerül veszélybe, az önveszélyesség nem bűncselekmény
- e bűncselekménynél nem a sértettek száma szerint alakul a cselekmény rendbelisége
- több sértett sérelmére való elkövetést egységbe foglaló törvényi rendelkezések körébe
sorolható
Elkövetési magatartás: foglalkozási szabályok megszegése
• akár tevésben (tilalom ellen tesz)
• akár mulasztásban is konkretizálódhat (előírt szabályt nem követ)
A szabályszegés azt jelenti, hogy a foglalkozási szabály hatálya alatt álló személy tevékenysége
során nem azt a magatartást tanúsítja, amelyet munkaköri leírás, jogszabály, szakmai előírás,
vagy az adott szakma íratlan biztonsági szabálya, az élet, testi épség védelmében kötelezően
előír.
A foglalkozási szabály írott vagy íratlan jellegétől függetlenül lehet konkrét, eseti, vagy
általános szabály.
Foglalkozás: minden olyan tevékenység, amelyet valaki élethivatásszerűen, megélhetésének
biztosítása végett kereseti céllal folytat, illetve amelyet a törvény foglalkozásként rendel
figyelembe venni.
A (4) bekezdése szerinti értelmező rendelkezés szerint a lőfegyver használatára és kezelésére
vonatkozó szabályok is foglakozási szabálynak tekintendők.

Eredmény: az elkövetési magatartással okozati összefüggésben más vagy mások életének, testi
épségének, egészségének közvetlen veszélybe kerülése vagy testi sérülés keletkezése.
• Közvetlen veszély: a sérelem bekövetkezésének nyombani lehetősége, olyan objektív
helyzet, amely magában hordja az esetek sérelembe fordulásának azonnali lehetőségét.
✓ további feltétel, hogy a veszély közvetlenül veszélyeztesse a sértett vagy sértettek
életét, testi épségét.

22
 ✓ a közvetlen veszély több, mint a távoli (absztrakt) veszély. A közvetlen veszély a
sérelem bekövetkezésének reális lehetősége, időben közeli, a veszély személyre és
helyzetre konkretizált.
Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés csak akkor
állapítható meg, ha az emberi cselekmény az, ami az eredmény viszonylatában releváns ok.
Amennyiben az eredmény a szabályszegés nélkül is bekövetkezett volna, az okozati
összefüggés nem állapítható meg.
Alany: a bűncselekmény tettese olyan személy lehet, aki foglalkozási szabályok hatálya alatt
áll, tehát olyan tevékenységet fejt ki, amelyre foglalkozási szabályok vonatkoznak.
- Sajátosan alakul a tettesség és a részesség kérdése e bűncselekménynél. A gondatlan
alapesetben, ha több személy foglalkozási szabályszegése együttesen idézi elő a
veszélyhelyzetet, mindegyik elkövető önálló tettes, hiszen gondatlan bűncselekményt
társtettességben nem lehet elkövetni. A szándékos veszélyeztetés esetében a
társtettesség nem kizárt, de megállapításának feltétele, hogy minden elkövető
ugyanazon foglakozási szabály hatálya alatt álljon.
Alanyi oldal:
• 1. bek.: gondatlan bűncselekmény (tudatos és hanyag)
✓ tudatos gondatlanság: az elkövető s foglalkozási szabályt tudatosan szegi meg, ha
felismeri a foglalkozási szabály kötelező előírását, vagy tilalmát, azonban azt nem
teljesíti, illetve annak tiltása ellenére cselekszik, és az eredményt előre látja, de
könnyelműen bízik annak elmaradásában
✓ hanyag gondatlanság: ha ismernie kellene a foglalkozási szabály parancsát vagy
tilalmát, de kellő körültekintés, figyelem hiányában nem tudja, nem ismeri a
tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat, így a veszélyhelyzetet, az esetleges
sérülés lehetőségét nem s látja előre.
• (3) bek.: szándékos veszélyeztetéssel valósulhat meg. Ez az ún. limitált veszélyeztetési
szándék (41/2007. BK vélemény)
✓ szabályszegés szándékos volta
✓ akár egyenes, akár eshetőleges szándék csupán az eredményként megfogalmazott
veszélyhelyzetet foghatja át, ám ezen túlmenően jelentkező, a veszélyhelyzettel
okozati összefüggésben levő bármilyen káros eredmény tekintetében már csupán
gondatlanság állapítható meg, akár annak tudatos, akár hanyag formájában
✓ ha az elkövető a foglalkozási szabályszegés és a keletkező eredmény
vonatkozásában szándékos bűnösséggel cselekszik, de szándéka csak és kizárólag
e veszélyhelyzet előidézésére terjedhet ki, az azzal okozati összefüggésben
keletkező káros eredmény tekintetében csak gondatlanság áll fenn.
✓ az elkövető szándéka nem terjedhet ki sértő típusú eredmény okozására
Minősített esetek:
1. maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás és tömegszerencsétlenség
• tömegszerencsétlenség: olyan baleset, amelynek következtében legalább 1 ember
súlyos testi sérülést, legalább 9 személy pedig legalább könnyű testi sérülést szenved.
2. halált, 2-nél több ember halálát v. halálos tömegszerencsétlenséget okoz
• halálos tömegszerencsétlenség: legalább 1 ember meghal és legalább 9 személy
megsérül.
23
 5. Tétel - Segítségnyújtás elmulasztása. Cserbenhagyás
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi
épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás
megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles
a segítségnyújtásra.
Jogi tárgy: az emberi élet, testi épség és az egészség megóvásához, fenntartásához fűződő
társadalmi érdek.
Passzív alany: olyan sérült vagy közvetlen élet- vagy testi épségének veszélyhelyzetében lévő
személy, aki segítségre szorul.
- a sérülés vagy veszélyhelyzet keletkezése közömbös. Előidézheti természeti erő, állati
támadás, más ember támadása is, sőt a sérült személy saját magatartása miatt is
kialakulhat
- Nem menti fel a segítségnyújtásra kötelezett személyt az sem, hogy a segítségnyújtásra
szoruló önnön felróható, avagy vétlen magatartásból került ilyen helyzetbe.
Nem szorul segítségnyújtásra:
• aki már meghalt
• sérült vagy a balesetet szenvedett a reá háruló veszélyt mások közreműködése nélkül is
el tudja hárítani, ill. nem igényli, visszautasítja a felajánlott segítségnyújtást
• ha a passzív alany másoktól már megfelelő segítségben részesült

Elkövetési magatartás: tiszta mulasztásos bűncselekmény

- akkor valósul meg, ha az elkövető nem nyújt tőle elvárható segítséget a passzív
alanynak.
- A segítség nem nyújtásával a bűncselekmény befejezett, az alapeseti tényállás nem
fogalmaz meg eredményt.

Tőle elvárhatóság vizsgálata: annak megállapítása, hogy adott esetben kitől mi várható el a
jogalkalmazó feladata.
• elvárhatóság minimuma: a segítségnyújtásra kötelezett személy álljon meg a sérült
mellett, győződjön meg arról, hogy segítségre szorul-e, ajánlja fel segítségét, vagy
ha segíteni nem képes, hívjon segítséget.
• elvárhatóság felső határa: senki sem kötelezhető olyan segítségnyújtásra, amellyel
saját vagy mások életét, testi épségét veszélyeztetné.

Alany: bárki lehet, aki képes az adott helyzetben a segítségnyújtásra. Aki sérült vagy
veszélyhelyzetben van, nem követheti el a bűncselekményt.
- alapesetben a társtettesség kizárt
- minden személy, aki észleli más bajba jutását, önállóan fele a segítségnyújtás
elmulasztásáért
Alanyi oldal: szándékos bűnösségű bűncselekmény. Alapvető feltétel annak a ténynek tudata,
hogy valaki sérült, vagy veszélyhelyzetben van.
24
Minősített esetei:
ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna
 alapvető feltétele a mulasztás és a halál közötti okozatosság fennállása
 ennek nem kell szükségszerűen fennállnia, csak lehetőség szinten, vagyis
megállapítható abban az esetben is, ha ténylegesen nem akadályozta volna meg a
halál bekövetkezését, de bizonyítható, hogy megvolt rá a reális lehetőség.
 Ha bizonyítható, hogy a sértett segítségnyújtás ellenére is meghalt volna, nem
állapítható meg a minősített eset az elkövető terhére. (3) bek.: aki a
veszélyhelyzetet maga idézi elő -> elkövető
 2/1999. Büntető jogegységi határozat: Amennyiben az elkövető a sértett
sérülését, vagy életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet vétlenül
idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak,
cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapesetét
valósítja meg. Viszont különös segítségnyújtási kötelezettség
terheli az elkövetőt, aki a veszélyhelyzetet szándékos vagy gondatlan
magatartásával idézi elő, mellyel kapcsolatos segítségnyújtási kötelezettség nem
teljesítése esetén a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt tartozik
büntetőjogi felelősséggel.
(3) bek.: aki segítségnyújtásra egyébként is köteles- orvos, mentős, tűzoltó

Cserbenhagyás
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik,
mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető
veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: közlekedés biztonságának fenntartásához, közlekedésben résztvevők életének, testi
épségének megóvásához fűződő társadalmi érdek.
1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 58.§ (1) bekezdése:
„a balesettel érintett jármű vezetője köteles azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy
veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése
érdekében minden tőle telhetőt megtenni.”

Elkövetési magatartás: tiszta mulasztásos bűncselekmény. A tényállás két, alternatív

elkövetési magatartást fogalmaz meg:
1. baleset helyszínén történő megállás elmulasztása
2. baleset helyszínéről történő eltávozás, mielőtt az elkövető meggyőződött arról, hogy
valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély
miatt segítségnyújtásra szorul-e
- A cserbenhagyás vétségének elkövetője a baleset helyszín való megállási, meggyőződési
kötelezettséget akkor szegi meg, ha a közlekedési baleset jellegéből adódóan alappal
feltételezhető, hogy annak következményeként az érintettek személyi sérülésének
reális lehetősége fenn áll.
A baleset: nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget
kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen

25
veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik A
helyszín: olyan helyet is jelent, amelyet a balesettel érintett járművel az ütközés
következményeinek a felmérése érdekében elérhetnek

Az elkövetés helye: a közlekedési baleset helyszíne.

Alany: speciális, a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője.
- Utas és gyalogos a bűncselekmény tettese nem lehet, azonban részesként elvileg
kapcsolódhatnak a bűncselekményhez.
- A balesettel érintett jármű vezetője alatt nem csak a baleset okozóját értjük, hanem a
sértettjét is, továbbá azt a járművezetőt, aki számára a baleset tényének észlelése teremt
azonnali aktív baleset-elhárítási cselekvési kötelezettséget

Alanyi oldal: bűnösség szándékos.

• az elkövető észlelje a balesetet, s felismerje az ennek következtében létrejövő
sérülés lehetőségét, s ezek ismeretében mulassza el szándékosan a megállási,
meggyőződési kötelezettségét
• Bármely külső tényező vagy negatív személyi adottság miatt nem róható fel a
terheltnek az a tény, hogy a sértett „tényleges segítségre szoruló” állapotát
felismerje, úgy a kellő körültekintés elmulasztásában megtestesülő
gondatlansága nem alapozhatja meg bűnösségét.
• a „segítségre szorulás” vagy „segítségre nem szorulás” ténye objektív
körülmény

Egyéb rendelkezések: a bűncselekmény szubszidiárius (ha súlyosabb bűncselekmény nem

valósul meg) -> a segítségnyújtás elmulasztása merülhet fel súlyosabb bűncselekményként
• A segítségnyújtás elmulasztása bárhol és bárki által elkövethető, alapvető
különbség, hogy amennyiben a baleset helyszínén van sérült vagy olyan
személy, akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, akkor a
balesettel érintett jármű vezetője segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményét
valósítja meg.

Halmazat: ittas járművezetéssel lehetséges, ha az ittasság miatt nem észlelte a balesetet

Elhatárolás:
Segítségnyújtás elmulasztása Cserbenhagyás
Alany Bárki, aki képes a Közlekedési balesettel
segítségnyújtásra érintett jármű vezetője
Elkövetési magatartás Nem nyújt segítséget Nem áll meg, eltávozik, nem
győződik meg
Passzív alany Segítségnyújtásra szoruló ---
személy
Eredmény Minősített eseteknél van ---

26
 6. Kábítószer-kereskedelem. Kábítószer birtoklása. Kóros szenvedélykeltés.
176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős
mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi
eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal
kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve
annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi
eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre
követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő
elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ
el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: kábítószer egészség szempontjából káros, forgalmazói-kereskedelmi típusú
magatartásokban megnyilvánuló, társadalomra nem kívánatos hatásainak a kiküszöböléséhez
fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: A Kábítószer
• az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény
módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt
Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel
kihirdetett, a New Yorkban 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer
Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzékében meghatározott anyag

27
 • az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló,
Bécsben, az 1971. évi február 21. napján aláírt pszichotróp anyagokról szóló egyezmény
mellékletének I. és II. jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és
• az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében
meghatározott pszichotróp anyag

Eredetét tekintve:
o növényi eredetű kábítószerek:
- kenderből előállított készítmények, kerti mák (ópium), kokacserje leveléből izolált
kokain
o szintetikus eredetű kábítószerek:
- narkotikumok (metadon), hallucinogének (LSD), stimulánsok, nyugtatók

Elkövetési magatartások:
• kínál -> más személy felhívása értendő a kábítószer átvételére;
✓ eredménytelennek kell lenni a felhívásnak
• átad -> ingyenesen vagy visszterhesen forgalomba hozatal, fogyasztás céljából másnak
birtokba adás
• forgalomba hoz -> ingyenesen vagy visszterhesen, több (nem szükségszerűen
meghatározható) személy részére hozzáférhetővé tétel
• kereskedik -> az elkövetési tárgyra megvalósított folyamatos jellegű vétel-eladás,
rendszeres anyagi haszonszerzésre való törekvés
✓ BKV 57.: kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik
a kábítószer forgalmazásában.
✓ 1/2007. BJE: A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések
a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-
vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és
magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti,
hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz.
Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő
megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló
tettesi cselekmény.
Elkövetési mód:
• 177§: elkövetési magatartások tanúsítása kiskorúak
közreműködésével, felhasználásával
Alany:
• 176§: az elkövető bárki lehet
• 177§: 18. életévét betöltött személy lehet
Alanyi oldal: bűnösség szándékosság.
Privilegizált esetek:
I. 176.§ esetén: csekély mennyiségű kábítószer kínálása vagy átadása
II. 177. § esetén: csekély kábítószer kínálása vagy átadása
(pl.: kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb 5, csekély mennyiségű, ha
annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának
28
hétszeres mértékét nem haladja meg > csak akkor, ha nincsen külön meghatározva a csekély
mennyiség a törvényben

Minősített esetei:
I. 176. §, ha a bűncselekményt:
• bűnszövetségben
• hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget
felhasználva
• Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek vagy a NAV létesítményében
• jelentős mennyiségű kábítószerre
✓ jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott
csekély mennyiség felső határának hússzoros
✓ jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá
nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának 140-szeres
mértékét meghaladja
II. 177. §, ha a bűncselekményt nagykorú személy:
➢ 18. életévét be nem töltött személynek kábítószer kínálásával vagy átadásával
➢ kábítószer forgalomba hozását vagy azzal kerekedést 18. életévét be nem
töltött személy felhasználásával
➢ kábítószer kínálása, átadása, vagy forgalomba hozása, illetve azzal kereskedés
oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok
ellátására rendelt épület területén, ill. annak közvetlen környezetében történik
➢ jelentős mennyiségű kábítószerre (pl. 20x csekély mennyiség)
➢ bűnszövetségben
➢ hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva.
Sui generis alakzatok:
- Sajátképi bűnsegédi magatartásként büntetendő:
a) a 176. § (1) bek-ben írt alapesethez, illetve a 176. § (2)-(3) bekezdésben, továbbá
b) a 177. § (1)-(2) bek-ben írt minősített esetekhez kapcsolódó anyagi eszközök
szolgáltatása. Tényállásszerű az előbb meghatározott bűncselekmények
elkövetésnek segítéséhez bármilyen értékkel bíró dolognak a tettesek részére
történő rendelkezésre bocsátása.
Az előkészület: - A 176. § (1) bekezdésben írt alapesetre, illetve a (2) bek-ben írt minősített
esetekre továbbá - A 177. § (1)-(2) bekezdésekben írt minősített esetekre irányuló
előkészület büntetendő.
1/2008. BJE: A BTK. 77/B. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel, a kábítószerrel
visszaélés bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő
vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel
elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni,
függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagy mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer
értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e, a vagyonelkobzás mértéke
nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal.

29
 Kábítószer birtoklása
178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy
azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha aa) üzletszerűen, ab) bűnszövetségben, ac) hivatalos vagy
közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a
bűncselekményt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi
eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű
kábítószerre követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha
súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve
annak közvetlen környezetében kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét
be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű
kábítószerre követik el a bűncselekményt.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi
eszközöket szolgáltat.
(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez
vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet
meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító
kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson
vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért
függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más
ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.

30
(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén - ha az (1) bekezdés nem
alkalmazható - a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert
értékesítő személy kilétének megállapítását.
Jogi tárgy: a kábítószerek egészség szempontjából káros, fogyasztói-tranzit típusú
magatartásokban megnyilvánuló, társadalomra nem kívánatos hatásainak a kiküszöböléséhez
fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: kábítószer
Elkövetési magatartás: A 178. § (1) és (6) bekezdései, illetve a 179. § (1)-(2) bekezdései
fogyasztói-tranzit jellegű magatartásokat határozzák meg. Ezek a következők:
• termeszt -> olyan növények termesztésével valósul meg, melyek növényi eredetű
kábítószer alapanyagául szolgálnak (befejezett a cselekmény, ha a növény önállóan
fejlődik; előkészületként értékelendő pl. a magvak beszerzése)
• előállít -> termesztésen kívül minden olyan magatartás, művelet, mely során kábítószer
keletkezik (kivonás, tisztítás…)
• megszerez -> egyoldalú vagy konszenzussal, ingyenes vagy visszterhes birtokba vételt,
vagyis a kábítószer fölötti rendelkezési jog megszerzését jelenti. A megszerzés minden
olyan aktív és passzív magatartást jelent, amely révén a korábban ilyennel nem
rendelkező személy kábítószerhez jut.
• tart -> közvetlen birtoklást jelent, amely feltételezi a kábítószer termesztését,
előállítását, megszerzését. Ide tartozik minden olyan magatartás, amely a rendelkezési,
különösen a használati jogot biztosítja (raktározás, elrejtés). A tartásnak nem a
büntetőjogi felelősség keletkezése, hanem a bűncselekmény büntethetőségének
elévülése szempontjából van jelentősége. Az elévülési idő múlása mindaddig nem veszi
kezdetét, ameddig az elkövető a jogellenes állapotot fenntartja (vagyis fel nem
használja, vagy tovább nem adja a kábítószert.)
• az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít -> esetenként fogyasztói jellegű,
esetenként pedig forgalmazói-terjesztői magatartásnak is tekinthetők. E magatartások a
hazai és nemzetközi kábítószer-kereskedelemhez is kötődhetnek.
• fogyaszt -> a kábítószer felhasználása az elkövető saját szervezetbe történő juttatása
útján. (módszere közömbös) Mindenképpen feltételez valamilyen egyéb elkövetési
magatartást. A fogyasztás önmagában akkor értékelhető, ha egyéb elkövetési magatartás
nem bizonyítható.

A 178.§ (6) bekezdésében meghatározott:

a) kábítószer fogyasztás – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, illetve
b) csekély mennyiség fogyasztás céljából megszerzése vagy tartása-, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg- vétség. (szubszidiárius tényállás!!!)
Elkövetési mód: a 179. §- ban írt elkövetési magatartások tanúsítása kiskorúak
felhasználásával.
Alany: 178. §: az elkövető bárki lehet
179. §: 18. életévét betöltött személy lehet
Alanyi oldal: bűnösség szándékosság. A 178. § (6) bek. második fordulata csak egyenes
szándékossággal követhető el.
Célzat: fogyasztás céljából (178. § (6) bek. második fordulat)

31
Privilegizált esetek:
I. 178. §-ban írt delictum esetén: Csekély mennyiségű kábítószerre elkövetés
- az (1) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartások eseteiben
- a (2) bek. aa) és ac) pontjában meghatározott esetekben, továbbá
- a (6) bek. eseteiben (amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg)

II. 179. §-ban írt delictumok esetén: Csekély mennyiségű kábítószerre elkövetés
- az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben
- a (3) bek. ab) és ac) pontjában meghatározott esetben
Minősített esetei:
I. 178. §-ban írt delictum esetén, ha a bűncselekményt:
- üzletszerűen
- bűnszövetségben
- hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
- jelentős mennyiségű kábítószerre
- különösen jelentős mennyiségű kábítószerre.
✓ „A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer…
b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély
mennyiség felső határának 200-szoros mértékét meghaladja.
(4) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer
esetén a kábítószer
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem
szokott fogyasztó átlagos adagjának 1400-szoros mértékét meghaladja.”
II. 179. §-ban írt delictumok esetén, ha a bűncselekményt nagykorú személy: - 18. életévét
be nem töltött személy felhasználásával
- oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok
ellátására rendelt épület területén, ill. annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart
- 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország
területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, ha a bűncselekményt
- üzletszerűen
- bűnszövetségben
- hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
- jelentős mennyiségű kábítószerre
- különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

Sui generis alakzatok:

- Sajátképi bűnsegédi magatartásként büntetendő:
• a 178. § (1) bek-ben írt alapesethez, illetve a 178. § (2) bek-ben, továbbá
• a 179. § (1)-(3) bek-ben írt minősített esetekhez kapcsolódó anyagi eszközök
szolgáltatása. Tényállásszerű az előbb meghatározott bűncselekmények elkövetésének
segítéséhez bármilyen értékkel bíró dolognak a tettesek részére történő rendelkezésre
bocsátása.

32
Az előkészület:
- a 178. § (1) bekezdésében írt alapesetre, illetve a (2) bekezdésben írt minősített
esetekre, továbbá
- a 179. § (1)-(3) bekezdésekben írt minősített esetekre irányuló előkészület
büntetendő.
Büntethetőséget megszüntető ok: A jogalkotó álláspontja szerint az „elterelésben” részt vevő
elkövető mentesülhet a felelősségre vonás alól, így nem büntethető, aki (180. § (1) bek.):
• csekély mennyiségű kábítószert
• saját használatra
• termeszt, előállít, megszerez vagy tart ill.
• Kábítószert fogyaszt. HA!!!
✓ a bűncselekmény elkövetését BEISMERI és
✓ az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy
✓ legalább 6 hónapig folyamatos o kábítószer függőséget gyógyító kezelésben,
✓ kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy
✓ megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

Büntethetőséget megszüntető ok nem állapítható meg:

- a bűncselekmény elkövetését megelőzően 2 éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást
vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget
gyógyító kezelésen, kábítószer- használatot kezelő más ellátáson vagy
megelőző- felvilágosító szolgáltatáson való részvételt vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer
birtoklása miatt megállapították.
Korlátlan enyhítés:
- ha büntethetőséget megszüntető ok nem állapítható meg
- 178. § alap, illetve privilegizált eseteiben,
- 179. § (1) – (2) bekezdésekben írt minősített, illetve privilegizált eseteiben DE!!!
- az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószer értékesítő személy
kilétének megállapítását
Kóros szenvedélykeltés.
181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer
kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét
betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású
anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.
Jogi tárgy: kiskorúak erkölcsi fejlődésének, egészségi állapotának – a kábítószer kóros élvezete
kialakulásától való – megóvásához fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: 18. életévét be nem töltött kiskorú.

33
Elkövetési tárgy: kábító hatású anyag vagy szer (1) bek. a) pont és (2) bek. illetve a kábítószer
(1) bek. b) pont.
Ilyen anyagok lehetnek a bódulatot – kábulatot előidéző különféle gyógyszerek, melyek
hatása alkohollal fokozható. De ide tartoznak a különféle szerves oldóanyagok (önmagukban
vagy festékek, ragasztók alkotóelemeiként), melyek szippantással vagy belélegzéssel a
központi idegrendszerbe hatolva, azt izgatva tudat-, és hangulatváltozást idéznek elő. A
gátlások feloldódnak, eufória, izgatottság, hallucinációk alakulnak ki. Ezen anyagok rendszeres
használata a szervezet maradandó fizikai károsításán túl pszichikai függőséget
eredményeznek, mely a kábítószer- élvezetre való áttérés veszélyét hordozza magában.
Elkövetési tárgyai a kábítószernek nem minősülő pszichotróp anyagok is.

Elkövetési magatartás:
• rábírás -> fogalmilag felbujtás, a szándék keletkeztető hatású. A passzív alanyban az
elkövetési tárgy kóros élvezetére irányuló akaratot a rábíró magatartásával az elkövető
alakítja ki.
• rábírni törekvés -> mint eredménytelen rábírás, nem más, mint felhívás, jellegét
tekintve előkészületi magatartás (elkövetői oldalnak komolynak kell lenni)
✓ közömbös, hogy konkrét esetben a felhívás milyen formában ölt testet. Így
megnyilvánulhat a kábító hatású anyag, vagy szer élvezetére történő,
célirányos rábeszélésben, de látszólagos lebeszélésben, vagy heccelődésben
is.
✓ megállapítható az elkövető felelőssége, ha rábírta a passzív alanyt a kábító
hatású anyag, vagy szer élvezetére, azonban utóbb ez bármely okból
elmaradt, de akkor is, ha a passzív alany a felhívást határozottan
visszautasította.
• segítségnyújtás: jellegét tekintve bűnsegélyről van szó
- aktív magatartással valósul meg a segítségnyújtás, ha pl. a szert rendelkezésre
bocsájtja, segédkezik ilyen anyag beszerzésében, helyiséget biztosít az élvezethez.
Tényállásszerű a pszichikai jellegű segítségnyújtás is pl. tanácsadás
- passzív magatartással valósul meg, ha az elkövető nem akadályozza meg a kábító
hatású anyag vagy szer élvezetében – ilyen kötelezettsége ellenére– a passzív
alanyt.

Alany: tettesként csak nagykorú, azaz 18. életévét betöltött személy lehet. A cselekményhez
kapcsolódó bűnsegély megállapítására nincs lehetőség, mert az elkövető segítője (aki az
elkövető szándékával tisztában van) egyúttal a passzív alanynak is segítséget nyújt. Ilyen
esetben társtettesség áll fenn az elkövető és segítője között.

Alanyi oldal: a bűnösség csak szándékosság lehet. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy
kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer élvezetéhez nyújt segítséget, illetve
azt, hogy rábírásával, felhívásával milyen magatartás tanúsítására törekszik rábírni a passzív
alanyt.
Halmazat: Látszólagos a halmazat a kiskorú veszélyeztetése és a kórós szenvedélykeltés
között, melyet az előbbi bűncselekmény javára kell feloldani.
34
 7. Tétel – Emberrablás.
190. § (1) Aki mást személyi szabadságától
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva
megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) bűnszövetségben,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy
c) halált okozva követik el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos
emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott
volna - önként abbahagyja.
Az emberrablás a legsúlyosabb bűncselekmény az ember személyi szabadsága ellen. Az ember
személyi szabadságához való jogán túlmenően közvetve támadja a közrendet és közbiztonságot,
és közvetlenül a személyi szabadságot. E tényállást a törvényalkotó két bűncselekmény összetett
törvényi egységének létrehozásával alkotta meg, felismerve azt, hogy a személyi szabadság
megsértése és a kényszerítés ilyen eszköz- cél viszonyban való összekapcsolódása egy új,
jelentősen megnövekedett társadalomra veszélyességű bűncselekményt alkot. Tekintettel arra,
hogy a bűncselekmény összetett törvényi egységként került megalkotásra, különös figyelmet
érdemel a tényállás tárgyi oldali elemeinek vizsgálata, hiszen a tárgyi oldalon kettőződnek a
szükséges elemek.
Jogi tárgy: komplex
• egyrészt és elsődlegesen a kényszermentes cselekvés szabadságának biztosításához
fűződő társadalmi érdek, azaz a cselekmény jogi tárgya
• másrészt a személyi szabadság sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek, amely az
eszközcselekmény jogi tárgya, amely magába foglalja a szabad mozgáshoz,
helyváltoztatáshoz való jogot.

Passzív alany: túsz, az az ember, akit személyes szabadságától megfosztanak. A passzív

alany életkora vagy hivatalos személyi minősége a minősített esetek szempontjából játszik
szerepet.
• sértett: akihez az elkövető a követelést intézik (lehet az elrabolt személy, de más
személy is)

Elkövetési magatartás: 2 mozzanatú: eszköz és célcselekményből áll. E magatartás magába

foglalja a túsz elfogását és fogva tartását. Amennyiben az elkövető csak e részcselekményt tudja
megvalósítani, a követelést még nem intézte a címzetthez, a bűncselekmény kísérlete jön létre.

35
eszközcselekmény: személyes szabadságtól való megfosztás
célcselekmény: követelés intézése. A követelés önmagában erőteljes felszólítás olyan
cselekvésre, amely az elkövető akaratának felel meg. (lehet vagyoni és nem vagyoni -> pl. szex)
o Az emberrablás bűntette tekintetében bármely követelés alkalmas a bűncselekmény
megállapítására, és annak a tényállásszerűség szempontjából nincs jelentősége, hogy
az elkövető jogtalan, avagy jogos, illetőleg jogosnak vélt követelés teljesítésétől teszi
függővé sértett szabadon bocsátását.
o befejezettség: követelés a sértett tudomására jut (de teljesítenie nem kell)

Elkövetési mód: az eszközcselekményhez kapcsolódnak. Csak akkor valósul meg, ha a

„túszejtést” a törvényben meghatározott módok valamelyikével követik el, azaz:
• Erőszakkal, ill. élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel o erőszak: a
passzív alany testére irányuló ellenséges célzatú fizikai ráhatás (csak akaratot bénító
erőszak lehet– vis absoluta)
 minden esetben személy ellen irányul, általában olyan személy ellen, aki a
helyszínen jelen van
 az akaratot bénító hatású erőszak esetében a sértett komoly ellenállását kell az
elkövetőnek legyőznie, így ebben az esetben a könnyű testi sértés szükségszerűen
beletartozik az akaratot bénító erőszakba. Azonban, ha az erőszak súlyosabb
sérülést idéz elő, valódi halmazat jön létre.
• fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet keltsen
 a fenyegetésnek közvetlennek kell lennie, vagyis olyannak, hogy a sértett a
kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével számolhat
 kvalifikált, minősített fenyegetés: a sértett élete, testi épsége ellen irányul, azaz
sérülés vagy halál a kilátásba helyezett hátrány
• védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen
állapotát kihasználva o védekezésre képtelen: olyan állapotot kell érteni alatta, amikor
a passzív alany képes akaratát kinyilvánítani, de akár állandó jellegű, akár átmeneti
adottságai folytán képtelen fizikai ellenállásra (kötözés)
o akaratnyilvánításra képtelen: állandó vagy átmeneti jelleggel nincs jogi
értelemben figyelembe vehető akarata (altató beadás)

Alany: a bűncselekmény alanya bárki lehet, akár önálló tettességben, akár társtettességben.
- társtettesség esetén a tettesek között munkamegosztás jöhet létre, azaz az
elkövetési magatartás egyes részcselekményeit hajtja csak végre valamelyik
elkövető.

Alanyi oldal: a bűncselekmény csak szándékosan.

- amennyiben önálló tettességben követik el a bűncselekményt, akkor az elkövető
célja a követelés érvényesítése, így a szándéka csak egyenes lehet.

36
Minősített esetei:
• bűnszövetségben: ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el,
vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de
nem jön létre bűnszervezet.
• fegyveresen: aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy
robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt
ezen eszközök utánzatával követi el.
• vagy felfegyverkezve: aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az
élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére: a sértett életkorával kapcsolatban az
elkövetőnek tudomással kell bírnia, azaz a szándéknak ezt is át kell fognia.
• 14. életévét be nem töltött személy sérelmére

• hivatalos személy és a külföldi hivatalos személy, e minőségére tekintettel: Nem

pusztán a sértett hivatalos személyi minősége szükséges a minősített eset
megállapításához, egyrészt az elkövetőnek a sértett e minőségéről tudnia kell, illetve e
minőségére tekintettel kell megvalósítania sérelmére a bűncselekményt
• különösen súlyos hátrány okozása, nem vagyoni, hanem társadalmi sértő típusú
eredmény: minden olyan helyzet, állapot beletartozik, amely kedvezőtlenebb, rosszabb
az ezt megelőzőnél. Mivel minősítő körülmény eredmény, ezért elengedő, ha az
elkövető gondatlansága kiterjed rá.
• halálos eredmény: bekövetkezhet a fogvatartás körülményeiből, a sértett egészségi
állapotából, de a halálos eredményre az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki
• ha szándékos emberöléssel összefoglalt emberrablás (legsúlyosabb): Akkor
állapítható meg, ha az elkövetőnek a passzív alany halálára is kiterjed a szándéka.

Privilegizált eset: a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel az (5) bekezdésben a

törvényalkotó büntetni rendeli valamennyi előkészületet.
Korlátlan enyhítés: (6) bekezdésben a törvény korlátlan enyhítést enged, aki az emberrablást
önként abbahagyja, mielőtt súlyos következmény származott volna belőle.

Emberrablás elhatárolás:
- A személyes szabadság megsértése, a kényszerítés és az emberrablás látszólagos alaki
halmazatban van. A specialitás elve alapján nem értékelhető alaki halmazatban az
emberrablással sem az önbíráskodás, sem a zsarolás.
- Nem önbíráskodás bűntette, hanem az emberrablás bűntette valósul meg akkor is, ha a
személyi szabadságától erőszakkal megfosztott sértett szabadon bocsátását jogosnak
vélt vagyoni igény teljesítésétől teszik függővé.
- Tekintettel az elkövetési módoknál megkövetelt akaratot megtörő fokú erőszakra, ha az
erőszak alkalmazása során könnyű testi sértés is megvalósul, az emberrablással nem
kerül halmazatba, a halmazat látszólagos. A súlyos testi sértés, illetve azt ezt
meghaladó fokú testi sértés és az emberrablás halmazata valóságos.

37
 8. Tétel - Személyi szabadság megsértése. Kényszerítés
194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás színlelésével követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
Jogi tárgy: az Alaptörvény XXVII. cikke értelmében a személyi szabadság jogának részét
képezi a mozgás, helyváltoztatás, tartózkodási hely megválasztási szabadsága, amelyek
megóvásához, biztosításához fűződő társadalmi érdek.

Passzív alany: bárki lehet. Amennyiben hivatalos személyt hivatalos eljárása során fosztanak
meg szabadságától, vagy mozgásában korlátozzák, az elkövető terhére az akadályozással
elkövetett hivatalos személy elleni erőszak megállapításának van helye.

Elkövetési magatartás:
• tevés: személyes szabadságtól megfosztás: minden olyan magatartás, amely objektíve
alkalmas arra, hogy a sértettet a szabad mozgásban, helyváltoztatásban, vagy a
tartózkodási hely szabad megválasztásában megakadályozza. (lehet: elfogás,
megkötözés, bezárás)
• szabad mozgás „csak” bizonyos fokú korlátozása -> más útvonalra térítés, nem
tényállásszerű magatartás
• a bűncselekmény kivételesen mulasztással is megvalósulhat: véletlenül bezárt személy
ki nem engedése
• az elkövetési magatartásnak mindig jogellenes magatartásnak kell lennie. Kizárja a
jogellenességet a nevelés körében alkalmazott rövid idejű „bezárás” is, amelyet a szülő
vagy a pedagógus alkalmazhat fenyítő jogának gyakorlása során.
• A személyi szabadság megsértése tartós bűncselekmény. A tartós bűncselekmény
jellemzője, hogy a tevékenység bizonyos időn keresztül megszakítás nélkül folytatódik
és ez a jogellenes állapotot nem csak létrehozza, hanem fenn is tartja. E bűncselekmény
a személyi szabadságtól való megfosztással kezdődik és tart mindaddig, amíg a sértettet
fogvatartják, helyváltoztatásában megakadályozzák, függetlenül attól, hogy az
akadályozás meddig tart.
• A bűncselekmény befejezett, amikor a sértett nem képes akaratának megfelelő
mozgásra, helyváltoztatásra. A kísérlete elvileg nem kizárt

Alany: bárki, a hivatalos személyen kívül

38
Alanyi oldal: egyenes és eshetőleges szándékosság bűnösség. A gondatlanságból történő
elkövetés nem bűncselekmény.
Minősített esetei:
• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére
• aljas indokból vagy célból (bosszú, valamilyen nemi erkölcs elleni bűncselekmény
véghezvitele érdekében történő elkövetés)
• sértett sanyargatásával: bármiféle testi, lelki szenvedés, kínzás, gyötrelem okozása,
amely meghaladja a megfosztással összefüggő erőszak mértékét, de még nem okoz testi
sérülést
• védekezésre képtelen személy sérelmére
• fegyveresen történő elkövetés
• fegyverkezve történő elkövetés
• jelentős érdeksérelem okozása: társadalmi típusú sértő eredmény, minősítő eredmény.
így elegendő, ha erre az elkövetőnek csupán a gondatlansága terjed ki. A sérelem
jelentkezhet a sértett magánérdekének sérelmében is, de a közérdek sérelemben is. Az
érdeksérelem elsősorban nem anyagi jellegű joghátrányban, hanem egzisztenciális
érdek, szakmai tekintély sérelmében nyilvánul meg.
• hivatalos eljárás színlelésével: az elkövető magatartását, valamilyen közhatalmat
gyakorló hivatalos személy ténykedéseként tünteti fel.
• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére aljas indokból vagy célból, vagy
sanyargatásával követik el.
Elhatárolás:
A személyi szabadság megsértése számos erőszakos bűncselekménynél szükségszerű
magatartásként, részcselekményként szerepelhet. Ilyen esetben önálló bűncselekményként
nem értékelhető, az emberölés, a rablás stb. tényállásába beleolvad, a halmazat tehát
látszólagos.
Valódi halmazat, ha a személyi szabadság megsértése, mint eszközcselekmény súlyosabban
büntetendő, mint a célcselekmény vagy a két cselekmény időben elkülönül. Így a rablás és a
személyi szabadság megsértése halmazatban állapítandó meg, ha az elkövető a rablás
befejezése után a sértett személyi szabadságától megfosztott állapotát fenntartja. A
bűncselekmény rendbelisége a sértettek száma szerint alakul.

Kényszerítés
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: ember mindenirányú cselekvési szabadságának megóvásához, a kényszermentes
cselekvés biztosításához fűződő társadalmi érdek. A cselekvési szabadság magába foglalja az
akaratnyilvánítás, a mozgás, a helyváltoztatás szabadságát, és a kényszermentes cselekvéshez
való jogot is.
Passzív alany: bárki (az emberi szabadság jogok bárkit megilletnek). Minden olyan személy
passzív alanya, akit az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel olyan magatartás tanúsítására
kényszerít, amelyet e körülmények nélkül nem tanúsítana, vagy nem tűrne el, és amely
ellenkezik akaratával.
39
Elkövetési magatartás: kényszerítés arra, hogy a sértett valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön kényszerítés: a sértettre való olyan ráhatás, amely a cselekvési szabadságát korlátozza
vagy kizárja. A kényszerítés hatására a sértettnek aktív, vagy passzív magatartást kell
tanúsítania.
Elkövetési mód:
• erőszak: sértettre irányuló ellenséges célzatú fizikai ráhatás, minden esetben személy
ellen irányul, olyan személy ellen, aki a helyszínen jelen van. Az erőszak lehet akaratot
bénító, de a bűncselekmény megvalósításához elengedő az akaratot hajlító erőszak is.
• fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az, hogy a hátrány alkalmas-e komoly
félelem keltésére, csak konkrét körülmények mérlegelése, a sértett személyiségének,
családi állapotának, egzisztenciájának ismeretében állapítható meg. A sértett életének
bármely területét érintheti, és olyannak kell lennie, mely alkalmas arra, hogy őt az
akaratával ellentétes magatartásra, cselekvésre késztesse.

Alany: a cselekményt bárki elkövetheti, elkövethető önálló, közvetett vagy társtettességben is.
Amennyiben az elkövető hivatalos személy, és hivatalos eljárása során követi el, cselekménye
hivatali bűncselekmények valamelyikének megállapítására lehet alkalmas.

Alanyi oldal: a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Mind egyenes és eshetőleges
szándékkal is megvalósulhat. Az elkövetőnek ismernie kell magatartása erőszakos, fenyegető
jellegét, a sértett akaratának ellenkezőségét, valamint a cselekményével okozati összefüggésben
bekövetkező érdeksérelmet is. Tehát a szándéknak ki kell terjednie az eredmény
bekövetkezésére is.

Eredmény: materiális bűncselekmény, azaz a tényállás eredményt tartalmaz. Az eredmény

a jelentős érdeksérelem.
• A jelentős érdeksérelem ún. társadalmi típusú sértő eredmény. Mindig az eset összes
körülményeinek vizsgálatával lehet eldönteni, hogy bekövetkezett-e vagy sem.
• A bűncselekmény kísérlete valósul meg, ha a jelentős érdeksérelem nem következik be,
bár az elkövető szándéka erre irányult, és az elkövetési magatartás objektíve alkalmas
volt az eredmény előidézésére.

Elhatárolás: A kényszerítés Szubszidiárius, ún. kisegítő jellegű tényállás, a törvény csak

abban az esetben rendeli büntetni „ha más bűncselekmény nem valósul meg”. Alaki
halmazatba más bűncselekménnyel nem kerülhet. Még abban az esetben sem állapítható meg e
tényállás, ha más bűncselekmény enyhébben minősül, ugyani a törvény szövegéből adódóan
minden más bűncselekmény alá rendeli a kényszerítést.
A kényszerítés, mint elkövetési magatartás elem az erőszakos bűncselekmények tényállásaiban
is megtalálható, így szubszidiaritása mellett azért sem állhat alaki halmazatban rablással, vagy
erőszakos közösüléssel, mert e tényállások konszumálják, szükségszerűen magukba foglalják
a kényszerítést. Rendbeliség: sértettek száma

40
 9. Tétel - Szexuális kényszerítés. Szexuális erőszak
196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a
sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be
nem töltött személy sérelmére követik el.
Jogi tárgy: nemi szabadságnak a nőt és a férfit egyaránt megillető sérthetetlenségéhez, valamint
az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: élő nő és férfi is lehet. (többnyire nő)
Elkövetési magatartás:
• szexuális kényszerítés:
a) kényszerítés (eszközcselekmény)
b) szexuális cselekményre vagy c) annak eltűrésére (célcselekmény)
• szexuális cselekményre történő felhasználása
Szexuális cselekmény: szexuális erőszaknál írtak irányadóak.
Kényszerítés itt minőségét tekintve más, mint a szexuális erőszaknál: a szexuális erőszakhoz
szükséges kényszerítés tartalmilag a „minősített”, azaz az élet vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel írható le.
- a „nem zsarolás” eseteiben jellemzően akaratot hajlító erőszak, illetve nem élet vagy
testi épség ellen irányuló fenyegetés alkalmazása esetén nem állapítható meg a
szexuális erőszak.
- A szexuális cselekmény végzésére vagy annak eltűrésére való kényszerítés felölel
minden olyan magatartást, amikor a sértett nem önként és szabadon adja
beleegyezését a szexuális cselekményhez, hanem valamilyen kényszer (pl. dolog elleni
erőszak) hatására az tényállásszerű. Ez azonban nem nyilvánulhat meg lenyűgöző
erejű erőszakban, vagy élet/testi épség elleni közvetlen fenyegetésben!

Kísérlet: a szexuális erőszaknál írtak irányadóak.

Alany: bárki. tettesség, részesség általános szabályai irányadóak.
Alanyi oldal: szándékosság (szexuális erőszaknál írtak irányadóak)
Minősített esetei:
• ha a szexuális kényszerítést:
- 18. életévét be nem töltött személy sérelmére
- hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló
személy sérelmére, ill. a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonyával visszaélve követik el
• ha 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

!!!Büntethetőségi akadály: 196. § (1) bekezdése csak MAGÁNINDÍTVÁNYRA

büntethető, kivéve, ha vele összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt
is elkövetnek!!

41
 Szexuális erőszak
197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi
el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki
tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a
hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
(4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
aa) az (1) bekezdésben meghatározott módon,
ab) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott sértett sérelmére, vagy
ac) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott módon
követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
(4a) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott
bűncselekmény a (4) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja szerint is minősül.
(5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: nemi szabadságnak a nőt és a férfit – életkortól függetlenül- egyaránt megillető
sérthetetlenségéhez, valamint az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődéséhez fűződő
társadalmi érdek.

Passzív alany: élő nő és férfi is lehet. Többnyire nők. A halotton véghezvitt nemi jellegű
cselekmények kegyeletsértésnek minősülnek. Közömbös: a sértett életkora, erkölcsisége, nemi
fejlettsége, beszámítási képesség hiánya, vagy korlátozott volta. A bűncselekmény egyaránt
elkövethető a sértettel fennálló életközösség alatt, ill. annak hiányában is.

Elkövetési magatartás:
I. szexuális kényszerítés erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel történő elkövetése (197. § (1) bek. a) pont))

Ez az elkövetési magatartás olyan szexuális kényszerítés, amely ún. „minősített” vagyis az élet
vagy a testi épség elleni fenyegetéssel történik. A szexuális kényszerítés pedig nem egyéb,
mint másnak:
a) kényszerítés (eszközcselekmény)
b) szexuális cselekményre vagy annak c) eltűrésére (célcselekmények)

Kényszerítés: mint a szexuális erőszak eszközcselekménye a passzív alany komoly

ellenállásának leküzdésére alkalmas olyan tevékenység, amelynek következtében képtelenné
válik valódi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására.

42
• olyan állapotba kerül, hogy nem képes, vagy nem mer az elkövetővel szemben fellépni.
Következésképpen vagy egyáltalán nem tanúsít ellenállást, vagy ha mégis tanúsít valamilyen
magatartást, akkor az egyértelműen a másik dél akaratának megfelelően történik.
• A kényszerítés arra is irányulhat, hogy más személlyel végezzen szexuális cselekményt.
(Kényszerítés nélküli közösülés/fajtalanság esetén bizonyos feltételek mellett: szexuális
visszaélés, vérfertőzés lehet)

szexuális cselekmény lehet:

közösülés: az élettani (biológiai) értelemben vett különnemű személyek között (coitus)
magában foglalja az immisio penist (a megmerevedett hímvessző bevezetését a hüvelybe),
valamint az emissio seminist (a hüvelyben való kéjkielégítést) is, melynek részei az ejaculatio
és az orgazmus.
eddigi ítélkezési gyakorlat szerint a közösülés befejezetté vált már akkor, ha a közösülésre
irányuló szándék mellett a férfi és női nemi szervek érintkezése megtörtént. A bírói gyakorlat
változhat→ a puszta érintkezés a jövőben fajtalanságként minősülhetnek.
fajtalanság: minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére,
fenntartására, vagy kielégítésére irányul.
eltűrés: a szexuális cselekmény elkövetője aktív magatartást fejt ki. Az általa alkalmazott
kényszer hatására a passzív alany szexuális cselekményben testet öltő magatartása is
megnyilvánulhat aktivitásban.
Tényállásszerű, ha a kényszerített passzív alany tevőleges magatartást nem tanúsít, hanem csak
eltűri a közösülést, vagy a fajtalanságot.
Elkövetés módjai:
a) erőszak: olyan fizikai kényszer, amely alkalmas a komoly ellenállás leküzdésére. Az
erőszaknak a passzív alanynak a teste ellen kell irányulnia. A dolog elleni vagy nem közvetlenül
a szexuális cselekményre irányuló erőszak is tényállásszerű lehet, amennyiben az elkövetéshez
szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja.
• A sértett ellenállásának leküzdésére, megtörésére alkalmas erő jelen bűncselekmény
szempontjából Nem feltétlenül vis absoluta (leküzdhetetlen erő). Az akaratképződést kizáró
erőt a törvényalkotó olyan esetekben kívánja meg, amikor az ilyen erőszak hatása alatt
elkövetett bár törvényi tényállást kimerítő cselekményeket ki kívánja emelni a
bűncselekmények köréből.
• Nem a sértett követi el a bűncselekményt, hanem azt „rajta” követik el.
• Az erőszak fokának értékelése nem történhet mechanikusan, figyelembe kell venni az
veszélyhelyzet okozta, sértettben kialakuló lélektani hatást.
• Nem szükséges vis absoluta, ki kell emelni, hogy nem elégséges a vis grata, mely sürgető,
tolakodó fellépést jelent.
- Az erőszak megállapításának feltétele, hogy a sértett komoly ellenállásának leküzdésére
kell alkalmasnak lennie. Az olyan magatartás, mely a passzív alany részéről színlelt, azaz
vis haud ingrata, kizárja a közösülés, vagy fajtalanság erőszakos voltát.
- az erőszakkal elkövetett bűncselekményeknél a tényállás megvalósulása szempontjából
általában indifferens a sértett ellenállása. A szexuális erőszak eseteiben a törvényalkotó
elvárja, hogy a sértett is védelmezze nemi szabadságát, ezért neki a körülmények alapján
a tőle elvárható komoly ellenállást kell kifejtenie.
43
 - Az ellenállás komolyságának megállapítása a sértett tudattartalmának megismerése,
bizonyítása útján lehetséges. Erre utaló nyomok lehetnek a sértettnek, illetve az elkövetőn
fellelhető külsérelmi nyomok, ruházatuk, ékszerük sérülései. Adott esetben fontos lehet a
kérdés eldöntéséhez a sértett és az elkövető korábbi kapcsolata.
- Nem tekinthető komoly ellenállás hiányának, ha a sértett az eleve kilátástalan küzdelmet
meg sem kísérli, vagy felhagy a reménytelen küzdelemmel.
- Sajátos bizonyítási probléma, ha az elkövető téved az ellenállás komolyságában. A
tévedés minden kétséget kizáró megállapítása csak a körülmények gondos mérlegelésével
történhet meg. Nem menthető az elkövető tévedése, ha a megtévesztő előzmények után az
ellenállás olyan mértéket vagy formát ölt, hogy abból, annak komolysága félreérhetetlenül
felismerhető.

b) élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos
hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet
keltsen.
- 197. § (1) bek. a) pontja a fenyegetés vonatkozásában kétirányú megszorítást tartalmaz. A
fenyegetésnek, közvetlennek és az élet vagy a testi épség ellen irányulónak kell lennie.
- A közvetlen fenyegetés olyan hátrányt helyez kilátásba, amely nyomban bekövetkezhet.
Akkor tekinthető reálisnak, ha jelen van az a személy, akinek az élete vagy testi épsége ellen
irányul a fenyegetés.
- a fenyegetésnek az élet vagy a testi épség ellen irányulónak kell lennie. Ha a fenyegetés a
sértett más jogait vagy érdekeit érinti súlyos hátrány kilátásba helyezésével, akkor a szexuális
kényszerítés, illetve ezzel halmazatban más bűncselekmény megállapítására kerülhet sor. A
fenyegetésnek komoly félelemkeltésre való alkalmasságát a sértett pozíciójából kell
vizsgálni. Nem feltétele a fenyegetés megvalósulásának, hogy azt maga az elkövető
komolynak tartsa, vagy az, hogy a kilátásba helyezett súlyos hátrány egyébként ténylegesen
alkalmas-e az élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetésére.
- az elkövető önsértéssel való fenyegetése is alkalmas lehet a komoly félelem kiváltására

Elkövetési magatartás:
II. más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának szexuális cselekményre
történő felhasználása (197. § (1) bek. b) pont))
Elkövetés módjai: a) védekezésre, illetve b) akaratnyilvánításra képtelen állapot.
a) Védekezésre képtelen állapotban van az a sértett, aki képes ugyan az
akaratnyilvánításra, de akár állandó jellegű, akár átmeneti adottságai folytán nem tud ellenállást
kifejteni az elkövetővel szemben.
• védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva
ideiglenes vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.

b) Akaratnyilvánításra képtelen állapot: állapota, pszichés adottságai folytán jogi

értelemben figyelembe vehető akarata állandó vagy ideiglenes jelleggel hiányzik, képtelen arra,
hogy a szexuális kapcsolat jelentőségét, következményeit felismerje. (pl.: bódult állapot, mély
alvás, ájulás, mérgezés)

44
• elmebetegség és a gyengeelméjűség kérdésköre: mindkét esetben beszámítási képesség
részleges vagy teljes hiánya.
➢ automatikusan egyik fennállása sem jelentheti a nemi élettel kapcsolatos akaratképzés
lehetőségének hiányát.
➢ csak azt az elmebeteg vagy gyengeelméjű sértettet lehet a szexuális cselekmény
szempontjából akaratnyilvánításra képtelennek tekinteni, akinek a helyes ítélőképessége a nem
élettel kapcsolatban kizárt.

Fontos, hogy a szexuális cselekménynek az a) és b) alatt írt állapotok felhasználásával kell

történnie. Ha ezen állapotokat az elkövető erőszakkal, vagy az élet, avagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetéssel idézi elő, úgy a I. alatt írtak szerint felel.

Kísérlet: A szexuális erőszak kísérlete az I. alatt értelmezett elkövetési magatartás esetében az

eszközcselekménynek (kényszerítésnek) a tanúsításával megvalósul.

Alany:
• 14. életévét betöltött személy
• legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező, a sértettel azonos vagy attól
különnemű nő, ill.
• közösülési képességgel akár rendelkező, akár nem rendelkező férfi.

- Amennyiben a szexuális cselekmény konkrétan közösülés, úgy a delictum önálló tettese –ha
az elkövető férfi –csak közösülésre képes férfi lehet. A teljes közösülési képtelenség a férfi
önálló tettessé válását kizárja.
- Közvetett tettesség állapítható meg, ha az elkövető a szexuális cselekményt
beszámításképtelen személy, vagy 14. életévét még be nem töltött gyermekkorú, illetve
tévedésben lévő személy felhasználásával valósítja meg.
- az alapeset b) pontjának vonatkozásában a társtettesség kizárt. A védekezésre, illetve
akaratnyilvánításra képtelen állapot előidézése még nem tartozik az elkövetési
magatartáshoz. Azt az elkövető, aki azért, hogy a tettesnek módja legyen a sértettel közösülni,
azt nem erőszakkal vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával
védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezi, a szexuális erőszak
bűnsegédjének tekintjük.
- A bűncselekmény részese bárki lehet a következő megszorítással. Nem fizikai bűnsegély
miatt, hanem társtettesség címén felel az elkövető az olyan szándékos segítségnyújtás esetén,
amely a passzív alany elleni erőszak alkalmazásában áll. Nem pszichikai bűnsegéd, hanem
társtettes az, akinek tevékenysége a passzív alany ellen irányuló élet, vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetésben nyilvánul meg.

Alanyi oldal: bűnösség szándékosság. Az elkövető tudatában meg kell jelennie annak, hogy
kényszerrel, illetve a passzív alanynak 197. § (1) bek. b) pontjában írt állapot felhasználásával
hajtja végre a szexuális cselekményt, ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Alapeseti

45
társtettesség esetén az elkövetőnek tudnia kell, hogy a kényszert tettestársa szexuális
cselekmény elkövetésében alkalmazza.

Minősített esetei:
• 12. életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet
• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el
• az elkövető hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, ill.
egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követik el.

Hozzátartozó fogalma:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a
nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
- A nevelés, gondozás, felügyelet fogalmak nem csak a kiskorúakra értelmezhetőek.
- A sértett függőségi viszonya eredhet polgári jogi, családi jogi, munkajogi jogszabályi
kötelezettségből és fakadhat egyéb jogszabályi rendelkezésekben testet öltött erkölcsi
szabályokból, szokásokból.

• azonos alkalommal (objektív feltétel), egymás cselekményéről tudva (szubjektív

feltétel), többen követik el
- Az alapeseti társtettesség és a többes elkövetés közötti alapvető különbség, hogy e
minősített eset befejezett bűntettét kell megállapítani minden elkövető terhére, ha a
cselekmény véghezvitele során két elkövető a szexuális erőszakot befejezte. Kísérletet
kell megállapítani akkor, a több elkövető közül a büntetőjogi értelemben vett szexuális
erőszakot:
➢ csupán egyetlen személy hajtotta végre, vagy
➢ mindegyik elkövető cselekménye megrekedt a kísérleti szakban.
- A minősített eset megvalósulásának objektív feltétele az azonos alkalommal történő
elkövetés. Ez az időbeli kapcsolat általában a szexuális cselekmények folyamatos
egymásutániságát jelenti. Azonos alkalomnak kell tekinteni az újabb cselekményt, ha a
sértett még az előző cselekmény kiváltotta testi és pszichikai állapotban van.
- Szubjektív feltétel egymás tevékenységének tudata. E tudati állapot szándékegységet
jelent. Valamennyi elkövető tisztában van saját cselekményére és ugyanúgy tisztában
van elkövető társa magatartásával, annak következményeit kívánja, vagy abba
belenyugszik. Nem elegendő, ha csak az egyik tettes tud a másik cselekményéről.

• aki a 197. § (1) bek. a) pontjában vagy (3) bek. b) vagy c) pontjában meghatározott
bűncselekményt 12. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el
➢ a szexuális erőszakot vagy
➢ a szexuális erőszak elkövetője az a személy, aki a sértettel bizalmi, függőségi
viszonyban van. Így tehát hozzátartozója neveli, gondozza, felügyeli, avagy

46
 gyógykezeli őt, illetve a sértett egyéb módon az elkövető hatalma vagy befolyása
alatt áll vagy
➢ a szexuális erőszak elkövető egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg
a bűncselekményt.

• ha a (3) bek. a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bek. b) vagy c) pontja

szerint is minősül
- súlyosabb, ha 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális
erőszak elkövetője az a személy
➢ aki a sértette sértettel bizalmi, függőségi viszonyban van. Így tehát hozzátartozója
neveli, gondozza, felügyeli, avagy gyógykezeli őt, illetve a sértett egyéb módon az
elkövető hatalma vagy befolyása alatt áll vagy
➢ a szexuális erőszak elkövető egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják
meg a bűncselekményt.

Sui generis alakzat: Tettekben megnyilvánuló sui generis előkészületi magatartásként rendeli
bünteti azt: „Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket
biztosítja.”

Büntethetőségi akadály: 197. § (1) bekezdése CSAK MAGÁNINDÍTVÁNYRA büntethető,

kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is
elkövetnek.

Elhatárolás – Halmazati kérdések:

- A szexuális cselekmény annyi rendbeli, amennyi a sértettek száma.
- a szexuális erőszakot és a vérfertőzést bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a
sértett az elkövetőnek a vér szerinti testvére vagy féltestvére.
- ha a szexuális erőszak során a sértett meghal és a halál bekövetkezését az elkövető
szándéka nem fogta át a halált okozó testi sértés és a szexuális erőszak halmazatban
áll.
- A szexuális erőszak és a súlyos testi sértés halmazata valóságos.
- Személyi szabadság megsértése bűntettének és szexuális erőszak bűntettének
bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha az elkövetők a szexuális
cselekmény megvalósítása végett fosztották meg a sértettet tartózkodási helye
szabadon történt megváltoztatásától, de a két bűncselekmény térben és időben is
elkülönült.

47
 10. tétel - Szexuális visszaélés. Vérfertőzés
198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel
szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra
törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve
az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával
visszaélve követi el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét
be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális
cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: 12. életévét betöltött, de a 14. életévüket még be nem töltött gyermekkorúak, illetve
a jelen törvényhely 4. bekezdésére tekintettel a 14 életévüket betöltött, de a 18. életévüket még
be nem töltött (mindkét nembeli) kiskorúak egészséges nemi és erkölcsi fejlődéséhez fűződő
társadalmi érdek.
Passzív alany: tettessel akár azonos, akár különnemű, 12-14. életév között lévő gyermekkorú.
A nem érettség meglétének vagy hiányának a megállapítása elsősorban orvosi szakkérdés,
amelynek eldöntéséhez esetenként pedagógus, pszichológus szakértő közreműködése is
szükséges.
12 évet be nem töltött akár beleegyezésével is Btk. 197. § (2)- szexuális erőszak
12-14 év beleegyezésével történő szexuális szexuális visszaélés
cselekmény
14. életévet betöltötte és nem áll fenn 198. § (4), ill. nem büntetendő
nem valósul meg vérfertőzés
Elkövetési magatartások:
I. szexuális cselekmény végzése (198. § (1) bek. I. fordulat):
- Az elkövető a passzív alany beleegyezésével, saját maga szexuális cselekményt végez.
- Az elkövető büntetőjogi felelősséggel tartozik akkor is, ha a szexuális cselekményre
nem egyszerűen csak a sértett beleegyezésével, hanem a sértett kezdeményezésére,
kihívó magatartása nyomán kerül sor.
II. passzív alany rábírása (198. § (1) bek. II. fordulata):
- A Btk. sui generis felbujtói jellegű magatartásaként rendeli büntetni a tettest, ha
mással történő szexuális cselekményre bírja rá a passzív alanyt. A sértettet rábíró
személy büntethetősége nem függ attól, hogy a szexuális cselekményt e rábírás hatására
ténylegesen elkövető személy adott esetben nem büntethető.
- Az elkövető a rábírás eredményessége esetén büntethető, vagyis, ha a felbujtott
személy a szexuális cselekményt legalább megkísérli.
III. rábírni törekvés (198. § (1) bek. I. és II. fordulat) :
- sui generis előkészületi jellegű magatartásként büntetni rendeli a szexuális
cselekményre rábírni törekvést.

48
 - A rábírni törekvés fogalmilag eredménytelen felbujtás, és mint ilyen a
bűncselekmény elkövetésére való felhívás. E felhívás irányulhat arra, hogy magával az
elkövetővel, vagy arra, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjon a passzív alany.
- A felhívásnak komolynak és határozottnak kell lennie, amely bizonyos ellenállás
leküzdésére is alkalmas lehet.
- befejezett a bűncselekmény, ha a felhívás akár kifejezette, akár ráutaló magatartással a
sértett tudomására jut.
- Kísérlet valósul meg, ha a felhívás és a sértett erről való tudomásszerzése egymástól
időben elválik, a felhívás kifejezésre juttatásával. Ha a sértett a felhívásnak eleget tesz,
az elkövető a Btk. 198. § (1) bek. II. fordulata vonható felelősségre.
Dogmatikai értelemben nem szólhatunk valódi értelemben vett sui generis felbujtói, és sui
generis előkészületi magatartásokról, hanem csak ilyen jellegű (quasi sui generis)
magatartásokról, mert szexuális visszaélés esetén a rábírás, vagy a rábírni törekvés a
passzív alany felé irányul. A rábírásban manifesztálódó felbujtói magatartásnak
bűncselekmény elkövetésére kellene vonatkoznia, a rábírni törekvésnek pedig
bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak kellene lennie, azonban e tényállás passzív
alanya nem lehet a bűncselekmény elkövetője. Másrészt kizárt az, hogy a bűncselekmény
sértettje egyszersmind ugyanannak a bűncselekménynek az alanya legyen!

Alany: szexuális visszaélés tettes csak 18. életévét betöltött személy lehet.
Alanyi oldal: bűnösség szándékosság
„Beleegyezés” szexuális cselekmény esetén az elkövetőnek a passzív alany életkorában
való tévedése:
- ha tévedésből 14. életéven felülinek tartja a sértettet, mentesül a büntetőjogi felelősség
alól (tévedése bűnösséget kizáró ok), kivéve a Btk. 198. § (4) bekezdés esetét.
- ha tévedésből 12 életéven aluli sértettet e fölötti életkorúnak tartja, akkor a szexuális
erőszak helyett szexuális visszaélés helyett felel az elkövető.

Minősített eset: súlyosabban minősül, aki fokozott felelősséggel tartozik a sértettért és annak
kiszolgáltatottságával, illetve az elkövetőbe vetett bizalommal visszaélve követi el.
Privilegizált eset:
Az alapesethez képest enyhébb büntetéssel fenyegeti a jogalkotó azt a 18. életévét betöltött
személyt, aki 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött személlyel a vele
kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekmény
végez (198. § (4) bek.))
Elhatárolási, egység – halmazati kérdések:
- nem szexuális erőszak bűntettét, hanem eredménytelen rábírással elkövetett szexuális
visszaélés bűntettét valósítja meg, aki a kiskorú leánygyermeket fajtalanság
véghezvitelére törekszik rábírni.
- a szexuális visszaélés a vérfertőzéssel nem áll halmazatban, mert a passzív alannyal
egyenesági rokon vagy testvér részéről való szexuális cselekmény a szexuális
visszaélés minősített esetét valósítja meg.

49
 Vérfertőzés
199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény
elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Jogi tárgy: komplex: a nemi kapcsolatok társadalomban kialakult rendjének sértése mellett
veszélyezteti az egészséges utódok világrahozatalát, valamint sérti a rokoni kapcsolatok, illetve
a családi élet tisztaságát.
A szülők vérrokonsága az örökletes betegségek, károsodások folytán fokozott veszélyt jelent a
születendő utód egészsége szempontjából. Minél közelebbi vérrokonságról van szó, annál
nagyobb a valószínűsége a rejtett, öröklődő ártalmak felszínre kerülésének.
Elkövetési magatartás:
I. A Btk. 199. § 1. bekezdése elkövetési magatartásként az egyeneságbeli rokonok közötti
szexuális cselekményt rendeli büntetni. Amennyiben konkrét esetben a szexuális
cselekmény fajtalanság, úgy egyaránt tényállásszerű a külön nemű személyek és az
azonos nemű személyek közötti fajtalansága is.
II. A Btk. 199. § (2). bekezdésben a testvérek közötti közösülést tiltja a törvény. E
cselekményre a jogalkotó enyhébb büntetést helyez kilátásba, mint az (1) bekezdésben
írt delictumra.

Alany: tettesek vérszerinti rokonságában álló személyek lehetnek. Szükségképpeni többes

tettesség körébe sorolható delictum ún. találkozó bűncselekmény. A társtettesség kizárt, a
vérfertőzést megvalósító rokonok önálló tettesként felelnek.

Egyenesági rokonság: azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. A vérfertőzés
megállapíthatóságát nem érinti, hogy a rokonság házasságon belüli vagy házasságon kívüli
származáson alapul. Nem menti az elkövetők felelősségét, ha a vérrokonságról tudva, a
hatóságok megtévesztésével házasságot kötnek.
A törvény a vérrokonság alapján ítéli meg a cselekmény társadalomra veszélyességét, ezért a
„jogi” rokonságban álló személyek közötti nemi kapcsolat nem alkalmas a vérfertőzés
megállapítására.

A 199. § (2) bekezdésben a tettesek csak testvérek lehetnek. Közömbös, hogy az elkövetők
egész-, vagy féltestvérek, valamint az, hogy milyen az életkoruk. A testvérek önálló tettesként
felelnek.
Passzív bűnsegédi magatartás állapítható meg annak a szülőnek a terhére, aki speciális jogi
kötelezettségének nem tesz eleget.

Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy az a személy, akivel
közösül vagy fajtalankodik, az egyeneságbeli rokona. Avagy tudnia kell azt, hogy, akivel
közösül, a testvére. E cselekményekhez az elkövető érzelmi viszonyulása akár kívánás (dolus
directus), akár belenyugvás (dolus eventualis) formájában is megvalósulhat.

50
Büntethetőségi akadály: vérfertőzés miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény
elkövetésekor 18. életévét nem töltötte be.

Elhatárolási, egység – halmazati kérdések:

- A szexuális erőszak és a vérfertőzés közötti alaki halmazat látszólagos, melyet az
erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekmények javára kell feloldani.
- a szexuális visszaélés és a vérfertőzés alaki halmazata látszólagos.
- valóságos az alaki halmazat a szexuális erőszak és a vérfertőzés között, ha az
elkövetéskor a sértett nem áll az elkövető nevelése alatt.

51
 11. tétel – Kerítés. Prostitúció elősegítése. Kitartottság
200. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Kerítést követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be
nem töltött személyt prostitúcióra felajánl vagy felhív.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
(3a) Ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különös visszaesőként követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott kerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve,
c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel
követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül,
b) a (4) bekezdés valamelyik pontjában meghatározott kerítést különös visszaesőként követik el.
(6) Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
Jogi tárgy: nemi kapcsolatok társadalmi rendjéhez fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: bármely férfi vagy nő lehet, erkölcsi felfogásra tekintet nélkül, de csak 18.
életévét be nem töltött személy!!! (Btk. 200. § (2) bek., illetve (4) a) pont)

Elkövetési magatartás:
I. megszerzés más részére szexuális cselekményre (Btk. 200. § (1) bek.)
- A megszerzés tágabb fogalom, mint a rábírás
- Nem szükséges, hogy a passzív alany a kerítő rábíró cselekményének hatására határozza
el magát a közösülésre vagy fajtalanságra.
- megvalósul a bűncselekmény, ha a sértettben már egyébként meglévő szándékot a kerítő
csupán erősítette, és befolyásolásával segítette a cselekmény megvalósulását.
- A kerítő magatartásának objektív ismérve, hogy lehetőséget teremt más személyek
szexuális cselekményére.
- az egyszerű közreműködés a nemi partner megszerzésében nem valósítja meg a kerítést.
- közömbös, hogy a kerítő melyik féltől kapott megbízást
- döntő az, hogy az elkövető megteremti annak közvetlen lehetőségét, hogy a kerítés
tettesétől különböző személy egy harmadikkal közösüljön vagy fajtalankodjon.
- kizárt a megszerzés megállapítása, ha a felek a nemi cselekményben már megállapodtak.
(prostitúció elősegítése)
- a bűncselekmény befejezett, ha az elkövetési magatartás kifejtésével összefüggésben
harmadik személy számára megnyílik a közvetlen lehetősége a passzív alannyal való nemi
cselekményre.
- a passzív alanynak a harmadik személlyel való találkozását lehetővé tevő
cselekménysorozat kísérletként értékelendő.

52
II. felajánlás vagy felhívás prostitúcióra (Btk. 200. § (2) bek.)
- felajánlás felkínálást jelent elfogadásra,
- a passzív alany felhívása prostitúcióra sui generis előkészületi magatartás. A felhívás
fogalmilag egy irányba ható és kezdeményező jellegű gondolatközlésben megnyilvánuló
magatartás.

Alany: más számára szexuális cselekményre partnert megszerző férfi vagy nő.
Felbujtásért felel az, aki a kerítőt arra bírja rá, hogy a passzív alanyt szexuális cselekményre
neki megszerezze.
- ha 12. életévét be nem töltött személy megszerzésre nem kerítés, hanem szexuális erőszak
részei magatartásként értékelendő

Alanyi oldal: a bűncselekmény csak egyenes szándékossággal követhető el.

Célzat: a megszerzésnek haszonszerzés céljából kell történnie. A bűncselekmény csak akkor
valósul meg, ha az elkövetés bármilyen vagyoni vagy egyéb előny juttatásának formájában
történik. A megszerzésért nyújtott utólagos anyagi ellenszolgáltatás nem teszi a cselekményt
kerítéssé, mert a haszonszerzési célzatnak az elkövetéskor kell meglennie.

Minősített esetei:
üzletszerűen elkövetett kerítés – Btk. 200. § (3) bek.
BKv 37: az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye – halmazatot kell
megállapítani, kivéve, ha már egyetlen elkövetés is üzletszerűen elkövetettként értékelhető,
illetve a cselekmények a folytatólagos egység keretébe tartoznak.
• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére
• az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló
sérelmére, ill. a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási
viszonyával visszaélve követik el; megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel –
Btk. 200. § (4) bek.
• Megtévesztés: olyan eljárást jelent, melyben a sértett tévedésben ejtésével, vagy
tartásával az elkövető a valódi célját elleplezi.
• Még súlyosabban büntetendő a kerítés, ha a 18. életévét be nem töltött személy
sérelmére elkövetett kerítést, illetve az elkövető hozzátartozója, nevelése,
felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, ill. a sértettel kapcsolatban fennálló
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve elkövetett kerítést
megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el – Btk. 200. § (5) bek.

Ezek az elkövetési módok kizárólag arra irányulhatnak, hogy a passzív alany más részére
hozzáférhetővé váljon – A közösülés vagy fajtalanság véghezvitele érdekében kifejtett erőszak
a szexuális erőszak társtettesévé minősíti az elkövetőt.

Sui generis alakzat: A Btk. 200. § (6) bek. sui generis előkészületi bűncselekményként rendeli
büntetni annak a magatartását, aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik. A kerítés
egyéb eseteire történő megállapodás nem bűncselekmény.

53
Elhatárolás, egység- halmazati kérdések:
- A kerítő által megszerzett passzív alanyok száma szerinti halmazatot kell megállapítani.
- A Bkv 37-re tekintettel az üzletszerűség, mint minősítő körülmény nem zárja ki a
folytatólagosság megállapítását, ha ennek feltétele fennállnak.
- A kiskorú veszélyeztetése, valamint a kerítés minősített esete (Btk. 200. § (4) bek. b) pont)
látszólagos alaki halmazatban áll, melyet a kerítés javára kell feloldani.
- A szexuális visszaélés (Btk. 198. § (3) bek.), valamint a kerítés minősített esete (Btk. 200.
§ (4) bek. b) pont) látszólagos alaki halmazatban áll, melyet a kerítés javára kell feloldani.
- A szexuális erőszakba a kerítés beleolvad (látszólagos anyagi halmazat)
Prostitúció elősegítése
201. § (1) Aki
a) mást prostitúcióra rábír,
b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
prostitúciójával összefüggésben követi el, vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához
segítséget nyújt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Ha a prostitúció elősegítését különös visszaesőként követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.
Prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése.

Jogi tárgy: nemi kapcsolatok társadalmi rendjéhez, kiskorúak egészséges erkölcsi, nemi
fejlődéséhez, valamint másodlagosan a közrend fenntartásához fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: bármely férfi vagy nő lehet, erkölcsi felfogásra tekintet nélkül, de csak 18.
életévét be nem töltött személy (Btk. 201. § (1) bek. c) pont, illetve (2) bek.)!!!

Elkövetési magatartás:
prostitúcióra történő rábírás (Btk. 201.§ (1) bek. a) pont)-
• tettesi alapcselekmény hiányában nem tekinthető csupán egyszerűen a prostitúcióra való
eredményes felbujtásnak.
• Csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető rábíró akaratnyilatkozatának hatására „történik”
a prostitúció;
• nem büntethető az elkövető, ha rábíró magatartása folytán csak egyszer végeztek szexuális
cselekményt, vagy többször de ellenszolgáltatás nélkül
• Befejezett, ha a rábírt személy kísérleti szakba juttatja a cselekményét, azaz megkezdi a
szexuális cselekményt. Az eredménytelen rábírás nem büntetendő.
rendelkezésre bocsátás (Btk. 201.§ (1) bek. b) pont)
• nem csak akkor, ha az épület/helyiségnek tulajdonosa, hanem ha egyéb jogosultságánál
fogva módjában áll rendelkezni vagy rendelkezési joggal egyáltalán nem is bír.

54
 • Befejezett az egyetlen alkalomra való – akár ellenszolgáltatás nélküli- másnak történő
rendelkezésre bocsátással is. Nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának, hogy
az átengedés válogatás nélkül, különböző személyek részére történjen.
• A befejezettség szempontjából közömbös, hogy kinek a részére biztosította az elkövető a
tényleges rendelkezési lehetőséget, a rendelkezésre bocsátást követően valójában sor
kerül-e a szexuális cselekményre.
prostitúcióhoz segítségnyújtás (Btk. 201.§ (1) bek. c) pont)-
• 18. életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítségnyújtás sui generis bűnsegédi
magatartás (lehet fizikai vagy pszichikai) IV. prostitúcióra történő rábírás- (Btk. 201.§
(2) bek.)
• a 18. életévét be nem töltött személy prostitúcióra történő rábírása sui generis felbujtói
magatartás
• Az elkövető rábírásban testet öltő magatartása keletkezteti a passzív alanyban a szexuális
cselekmény végzésére irányuló akaratot.
• Olyan formához nem kötött, az elkövetőtől a passzív alany felé irányuló
akaratnyilatkozatról van szó, melynek hatására ez utóbbi legalább megkezdi a szexuális
cselekményt.
bordélyház fenntartása, vezetése, anyagi eszközök szolgáltatása (Btk. 201.§ (3) bek.)
kereskedelmi egységek, klubok, szalonok fenntartása, vezetése
• bordélyház fogalmát sem a törvény, sem nemzetközi egyezmény nem határozza meg
• bordély: kéjnőket (férfiak is) férfiak rendelkezésére bocsátó üzleti vállalkozás, illetve
annak épülete. A bordély tehát egy olyan vállalkozást jelent, amelyben a vállalkozó által
fizetett prostituáltak anyagi ellenszolgáltatásért bárki szexuális vágyainak kielégítésére
rendelkezésre állnak. A bordélyházat a vállalkozó „tartja fenn”, a bordélyházat a technikai
jellegű irányítási feladatokat ellátó személy vezeti. Ezek a személyek tevékenységük során
mind felbujtói, mind bűnsegélyi jellegű magatartásokat valósítanak meg.
• a bordélyház fenntartója és vezetője lehet ugyanaz a személy
• A működéshez anyagi eszközöket szolgáltató elkövető sui generis bűnsegédi magatartást
tanúsít. Lehetőség nyílik az anyagi javaikat a biztos üzlet reményében befektetők
(csendestársak) felelősségre vonására is.

Elkövetés helye: épület, egyéb hely

épület: bármilyen zárt helyiséget magában foglaló építmény (lakás, nyaraló, üzletek, klubok)
egyéb hely: minden olyan hely, ami nem épület és alkalmas üzletszerű kéjelgés céljára

Alany: 201. § (1). bek. a) és c) pontjaiban és (2). bekezdések tettese bárki lehet. 201. § (1). bek.
b) pontban és (3). bekezdésben az alany speciális tettes (bordélyház vezetője, fenntartója…)

Alanyi oldal: csak szándékosan követhető el

- 201. § (1). bek. b) pont esetén az elkövetőnek rá kell gondolnia arra, hogy az épületet vagy
egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára bocsátja rendelkezésre
- 201. § (1). bek. c) pontja 201. § (3). bek. esetén a tettesnek tisztában kell lennie a passzív
alany életkorával. Az ebben való tévedése büntethetőséget kizáró ok.

55
 - 201. § (1). bek. a) pont és a (2) bek. esetén az elkövető szándékának át kell fognia azt,
hogy a prostitúció rábíró akaratnyilatkozatának hatására történik.

Minősített esetek:
• 18. életévét be nem töltött személy prostitúcióra való rábírása;
• bordélyház fenntartásával összefüggően

Elhatárolása, egység- halmazati kérdések:

- az épület vagy egyéb hely rendelkezésre bocsátása tekintetében akár egy, akár több
alkalommal, akár azonos, akár különböző személyek részére történik, természetes egység
jön létre. Folytatólagosság vagy halmazat nem állapítható meg.
- A rábírással elkövetett prostitúció elősegítésének bűntette és a kitartottság bűntette
bűnhalmazatban nem állapítható meg.
- A szexuális visszaélés passzív alanyának prostitúcióra rábírása és az erre való törekvés
csak a szexuális visszaélést valósítja meg.
- A kiskorú veszélyeztetésének, valamint a prostitúció elősegítésének halmazata
látszólagos, melyet az utóbbi bűncselekmény javára kell feloldani.
- A kitartottság, illetve a kerítés és a prostitúció elősegítése halmazata látszólagos, melyet a
kitartottság, illetve a kerítés javára kell feloldani.
- A bordélyház fenntartása, illetve vezetése konkurálni látszik az üzletszerű kerítés
tényállásával. A látszólagos halmazatot az utóbbi javára kell feloldani.

Egyéb rendelkezések:
Nem tekinthető prostitúciónak, ha a közösülés, vagy a fajtalankodás akár ugyanazon, akár
különböző személyekkel, de azonos alkalommal történik. A prostitúció a rendszeres
haszonszerzésen törekvésen túl feltételezi a partnerek alkalomszerű, rendszertelen váltogatását,
a feléjük megnyilvánuló érzelmi sivárságot, a partnerválasztás válogatás nélküliségét, illetve a
kapcsolatteremtés szinte egyetlen kritériumaként az ellenszolgáltatás elvárhatóságának
lehetőségét.
Prostitúció elősegítése elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Kitartottság

202. § Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben valakit kitartanak az önmagában még nem minősül bűncselekménynek. A kitartás
legalább olyan juttatások biztosítását jelenti az érintett számára, melyek a létfenntartást
biztosítják.
A kitartottság, mint delictum, az imént írt kitartástól több vonatkozásban különbözik:
- kitartottság esetén a juttatása forrása nem pedig mértéke bír jelentőséggel
- a kitartó nem a kitartottnak nyújt nemi szolgáltatást, hanem másoknak
- a kitartó szolgáltatásának ellentételezéséből biztosítja a juttatást a kitartottnak.

56
Jogi tárgy: nemi kapcsolatok társadalmi rendjéhez, valamint a közrend fenntartásához fűződő
társadalmi érdek.
Elkövetési magatartás:
• egészben vagy
• részben való kitartottság prostitúciót folytató személlyel

Kitartottság: mások üzletszerű nemi kapcsolatának élősdi jellegű kihasználása. Tartalmilag

„eltartást” jelent.
• A juttatás forrása bír relevanciával – az elkövető nem törvényes forrásból származó
jövedelemből tartatja el magát, a kitartásnak nem feltétlenül üzletszerű kéjelgésből
származó jövedelemből kell történnie
• részbeni kitartottság: ha rendelkezik saját jövedelem-forrással is, míg teljes, ha kizárólag
vagy döntően a kitartó jövedelméből él

Alany: olyan férfi vagy nő, akivel szemben a prostituáltnak a törvénynél fogva vagy más okból
nem áll fenn eltartási kötelezettsége. A kitartott nemi kapcsolatban állhat kitartójával.

Alanyi oldal: csak szándékosság lehet a bűnösség. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy
kitartója üzletszerű kéjelgést folytat.

Elhatárolás:
A kerítés és a kitartottság halmazata valóságos, ha a kitartott az, aki a prostitúcióhoz a
partnereket szervezi.
A kitartottság akkor is természetes egység, és nem létesül bűnhalmazat, ha az elkövető több
olyan személlyel tartatja ki magát, aki üzletszerű kéjelgést folytat. (3/1999. BJE) Kitartottság
elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

57
 12. tétel - Gyermekprostitúció kihasználása. Gyermekpornográfia
203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki
magát, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez szolgáltat anyagi eszközöket,
amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a gyermekprostitúció kihasználását különös
visszaesőként követik el.
Jogi tárgy: gyermekprostitúció prohibiciójához, valamint a kiskorúak egészséges erkölcsi, nemi
fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: kiskorú
Elkövetési magatartás:
I. haszonszerzésre törekvés (kiskorú prostitúciójából) Btk. 203.§ (1) bek.
• 12. életévét be nem töltött kiskorúval – akár beleegyezésével –szexuális cselekmény végzése
bűncselekmény
• 12.- és 14. életéve közötti kiskorúval szexuális cselekmény végzése szexuális visszaélés
• 14. életévét betöltött kiskorú minden külső kényszer, befolyás nélküli saját elhatározásból,
nem vérrokonával akkor végez szexuális cselekményt, amikor csak akar.
• a prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése.
Nem zárható ki annak lehetősége, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú a szexuális
cselekményeket rendszeres haszonszerzés céljából végzi. A tényállás megfogalmazásából
pedig az következik, hogy:
o a kiskorú ismétlődően – minden kényszertől mentesen – szexuális cselekményeket
végez rendszeres haszonszerzés céljából
o és e kiskorú általi „prostitúcióból” törekszik haszonszerzésre az elkövető.
• a haszonszerzésre törekvés, mint tényállási elem megállapításának nem feltétele, hogy a
haszon egyáltalán realizálódjon. A befejezettséghez elegendő annak a konkrét tettekben
megnyilvánuló igyekezetnek a bizonyítása, melynek célja haszon realizálása.
II. ellenszolgáltatás nyújtása (kiskorúval való szexuális cselekmény nyújtásáért) Btk.
203.§ (2) bek.
- ellenszolgáltatás nyújtása, mint elkövetési magatartás tevés lehet.
- az ellenszolgáltatás mibenlétét a törvény nem határozza meg. Ellenszolgáltatás lehet a
szexuális cselekmény elkövető részéről való bármilyen formában történő ellentételezése.
- A delictum az ellenszolgáltatás passzív alany, vagy reá tekintettel már érdekkörében
történő realizálódása esetén befejezett.
III. kitartatás (prostitúciót folytató kiskorúval) Btk. 203.§ (3) bek.
IV. olyan bordélyház fenntartása, vezetése, anyagi eszközök szolgáltatása, amelyben 18.
életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót. Btk. 203.§ (4) bek.
Alany: bárki, 14. életévét betöltött kiskorú is lehet!!
Alanyi oldal: bűnösség szándékosság.
Célzat: Az (1) bekezdés esetén a haszonszerzésre törekvés miatt lehet tényállásszerű.

58
Minősített esetei:
• aki prostitúciót folytató kiskorúval tartatja ki magát
• aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat
Gyermekprostitúció kihasználása elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Gyermekpornográfia
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz,
vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.
(3)Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban
a) szereplésre felhív, három évig,
b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív,
b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való szerepeltetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
(6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez,
forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) E § alkalmazásában
a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely
a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja,
b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy
felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.
Jogi tárgy: kiskorúak egészséges szexuális fejlődésének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy:
I. passzív alany: kiskorú személy vagy személyek. A törvény védi a házasságkötéssel
törvény erejénél fogva nagykorúvá vált, 16. életévüket betöltő személyeket is. II. dolog:
kiskorúról készült pornográf felvétel
➔ pornográf felvétel: olyan videó, film, fényképfelvétel, ill. más módon előállított képfelvétel,
amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére
irányuló módon ábrázolja.
Elkövetési magatartások:
I. Passzív alanyról pornográf felvételt:
• megszerez: mely az elkövetési tárgy mástól történő birtokbavételével befejezett.
(ingyenes, visszterhes is lehet) Nem bír büntetőjogi relevanciával, hogy a korábbi birtokos
beleegyezett-e avagy sem a birtokállapot megváltozásába.
• tart: mint állapotbűncselekmény, időben a megszerzést követi és folyamatos birtokban
tartást jelent
• készít: elkövetési tárgy előállítása – ha annak képi tartalma már láthatóvá vált

59
 • kínál: mint sui generis előkészületi magatartás, a pornográf felvétel átvételre történő,
más személy felhívásában konkretizálódik. Sikeres felhívás esetén a felhívó magatartása
átadásnak, a felhívott magatartása megszerzésnek minősül.
• átad: más személy részére történő jogcímtől független birtokba adás
• hozzáférhetővé tesz: a kisebb személy kör (akár egy, akár több személy) számára
történő hozzáférhetővé tétel
• forgalomba hoz: az elkövetési tárgyak ingyenes, vagy visszterhes módon történő
eljuttatását jelenti meg nem határozható, több személy számára
• kereskedik: haszonszerzés céljából, rendszeres értékesítése
• nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz: széles körben való terjesztés,
megismerhetőségének biztosítása (világhálón való közzététel)
o nagy nyilvánosság: a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás, vagy elektronikus
hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is értékelni kell.
II. Forgalomba hoz, kereskedik, nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz
cselekményekhez:
• anyagi eszközöket szolgáltat: mint sui generis bűnsegédi magatartás, pénzügyi jellegű
tranzakciós tevékenységben realizálódik.
III. Passzív alanyt pornográf műsorban:
• szereplésre felhív: sui generis előkészületi magatartás, sikertelen rábírás. Amennyiben
a felhívás eredményes, úgy szerepeltet elkövetési magatartás valósul meg.
• szerepeltet: passzív alany aktív közreműködésének biztosítását jelenti, mindenképp
több személy előtt (akár nyilvános, akár zárt rendezvényen)
IV. Passzív alanyt pornográf felvételen való: szereplésre felhív
V. Pornográf műsoron, amin a passzív alany(ok) szerepelnek:
• vesz részt: aki megtekinti a pornográf műsort
VI. A passzív alany pornográf műsorban történő szerepeltetéséhez
• Anyagi eszközöket szolgáltat: mint sui generis bűnsegédi magatartás, akár engedéllyel,
akár anélkül végzett produceri tevékenység

Alany: bárki-, nem tartozik ide a kizárólag magáról pornográf felvételt készítő kiskorú
Alanyi oldal: bűnösség szándékosság. A kereskedés, illetve, mint sui generis előkészületi
magatartások a felhívás, valamint a privilegizált eset involválja a célzatot, ezért ezek
vonatkozásában a bűnösség csak dolus directus lehet.

Minősített esetek: aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt (készít,

kínál, átad, hozzáférhetővé tesz) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy
gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb
hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.
Privilegizált eset: vétség miatt, sui generis előkészületi magatartásként felel, Aki tizennegyedik
életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez,
forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő
feltételeket biztosítja.
Rendbeliség: nem a pornográf felvételek, illetve a rendezvények száma szerint, hanem a
magatartásokkal érintett passzív alanyok száma határozza meg.
60
 13. tétel - Kiskorú veszélyeztetése. Kapcsolati erőszak
208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet
gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a
kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi,
és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét
betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni
törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.
Jogi tárgy: kiskorúak mindenirányú (testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi) fejlődéséhez illetve
a közrend védelméhez fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: csak kiskorú személy lehet.
- kiskorú fogalma a Ptk. 2:10 § (1) bek.: kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be.
A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság
érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.
- a passzív alany életkorának alsó határa a szülés időpontjára tehető. Elválik egymástól
az passzív alany életkorának alsó határa, aszerint hogy testi /értelmi/erkölcsi fejlődés
veszélyeztetéséről van szó.
- A passzív alannyá válást minden esetben egyenként, sőt ugyanazon kiskorú
tekintetében

Elkövetési magatartás:
I. (1). bekezdésben: az elkövető súlyos kötelességszegése:
- a kötelességszegés megnyilvánulhat tevésben (kötelességgel ellentétes magatartás
tanúsítása) és/vagy mulasztásban (kötelességnek megfelelő magatartás nem teljesítése)
is
- lehet egyszeri, de rendszerint ismétlődő, folyamatos jellegű kötelességszegésekből áll.
- A nevelés, gondozás és felügyelet rendszerint együttjáró, részben összefüggő feladatokat
jelenteken – különösen családon belül.
- A testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődés veszélyeztetése azonban külön- külön is
megvalósítja a bűncselekmény tényállását.
- A nevelés, mint célzatos és nem célzatos hatások sorozata, a felügyelet, mint folyamatos
és szakadatlan ellenőrzés, a gondozás, mint a kiskorú normális testi fejlődésének
biztosítása, a legkülönfélébb jogi és erkölcsi kötelezettségeket foglalja magában.
- Csak a súlyos kötelességszegés tényállásszerű. Ennek megállapítása bírói mérlegelés
körébe tartozik. A jelentéktelene, alkalomszerű kötelességszegésnek a törvény nem
tulajdonít büntetőjogi jelentőséget. Azonban az önmagukban kisebb kötelességszegések
összességükben súlyos kötelességszegéssé válhatnak. Súlyosnak minősülhet a rövid
ideig hatást kifejtő egy kötelességszegés is.
- Megállapítható a súlyos kötelességszegés, amikor az elkövető a kiskorú nevelése,
felügyelete, gondozása terén, azokat a minimális kötelességeket sem teljesítette,
amelyeket az általános társadalmi felfogás e téren elvár.

61
 II.2. bekezdés a) pont alapján elkövetési magatartások:
a) rábírás (sui generis felbujtás)
➢ a18. életévét be nem töltött személy bűncselekményt kövessen el – akkor is
megállapítható, ha egyébként a kiskorú magatartásának tanúsításakor még nem
töltötte be 14. életévét. Ez annak ellenére igaz, hogy a 14 éven aluli gyermek
cselekménye a részességhez szükséges alapcselekménynek nem tekinthető.
➢ a 14. életévét be nem töltött kiskorúban a „bűncselekmény” elkövetésére
kialakult „szándék” pszichikai erősítése, támogatása, pszichikai bűnsegélyként
nem értékelhető.
➢ a 18. életévét be nem töltött személy bűncselekmény elkövetéséhez pszichikai
bűnsegélyt nyújtó személy büntethetősége a kiskorú életkorától függ. 14.
életéve alatt nem, fölötte büntethető.
- rábírni törekvés (fogalmilag eredménytelen felbujtás, azaz felhívás, mint sui generis
előkészületi magatartás) arra, hogy a 18. életévét be nem töltött személy
bűncselekményt vagy szabálysértést kövessen el, illetve züllött életmódot folytasson.
➢ olyan felhívást feltételez bűncselekmény elkövetésére. vagy züllött életmód
folytatására, amely alkalmas arra, hogy a 18. életévét be nem töltött személy
elkövetésre vonatkozó szilárd akarat elhatározást kiváltsa. Amennyiben e feltétel
nem adott, legfeljebb pszichikai bűnsegély megállapítására nyílik lehetőség.
➢ A rábírásnak és a rábírni törekvésnek bűncselekmény vagy szabálysértés
elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására kell irányulnia.
a. bűncselekmény – Btk. különös rész valamely tényállása alá tartozó
bűncselekmény értendő. Nem szükséges, hogy a 18. életévét be nem töltött
személy a konkrét esetben büntethető is legyen.
b. szabálysértés – 2012. évi II. törvényben írt cselekmények értendők.
c. züllött életmód- nem egyszeri magatartás, hanem huzamosabb ideig tartó,
erkölcsileg kifogásolható olyan életvitelt jelent, amely még nem valósít meg
bűncselekményt.
✓ A züllött életmódra történő rábírást nem valódi értelemben vett
sui generis felbujtásnak, hanem csak, mint ilyen jellegű (quasi
sui generis) magatartásnak tekintjük.
b) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott elkövetési magatartás a 18. életévét be
nem töltött személy bűncselekmény elkövetéséhez felajánlása
- A felajánlás magába foglalja, hogy az elkövető hozzájárul ahhoz, hogy
bűncselekményt kövessen el a passzív alany.
- A Btk. fogalmilag előkészületi magatartást rendel befejezett bűncselekményként
büntetni.
Eredmény: Az (1) bekezdésben a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének
veszélyeztetése.
- a tényállás megvalósulásához a súlyos kötelességszegéssel okozati összefüggésben
álló absztrakt veszélyhelyzet létrejöttét is elegendőnek tartja.
- legalább személyre konkretizált veszélyhelyzet szükséges a
tényállás megállapíthatóságához

62
Alany:
I. (1). bek. tettese: csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására
köteles személy
➢ lehet családjogi rendelkezés, hatósági határozat, szerződés, hivatás alapján
➢ bűncselekmény alanya lehet a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő is,
ha gyermeke nevelése, gondozása, felügyelete alá kerül.
➢ a bűncselekményt mindkét szülő elkövetheti, ha a szülői felügyelet együttes
gyakorlása során tanúsított súlyosan kötelességszegő magatartásuk
következtében alakul ki a veszélyhelyzet.
II. (2). bek. tettese: csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására nem
köteles, 18. életévét betöltött személy
➢ a bűncselekmény e változata szubszidiárius (kisegítő jellegű), mert csak
akkor alkalmazható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
➢ Csak a bűncselekmény elkövetésére rábír, vagy rábírni törekszik, illetve
bűncselekmény elkövetéséhez felajánl elkövetési magatartások esetében
értelmezhető!!
➢ A szubszidiaritásra utaló kitétel szabálysértésre, illetve züllött életmódra
történő rábírás, vagy rábírni törekvés esetén azonban súlytalan.

Ellenben a bűncselekmény elkövetésére történő ráírás vagy rábírni törekvés, illetve a

bűncselekmény elkövetéséhez felajánlás esetén az alanyiság a következőképpen alakulhat:
• Feltételezzük, hogy az alábbi a-d) esetekben a kiskorú még nem töltötte be a 14. életévét, az
e-h) esetekben a kiskorú már betöltötte a 14. életévét.
a) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút
rábír – a nagykorú a Btk. 208. § (2) bekezdése szerint felel, a kiskorú nem vonható
büntetőjogi felelősségre
b) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút
rábírni törekszik – a nagykorú a kiskorúval megvalósíttatni kívánt bűncselekmény
előkészületének büntetendősége esetén a Btk. 208. § (2) bekezdése szerint felel
c) nagykorú 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábír –
a nagykorú a kiskorú által elkövetett bűncselekmény közvetett tettese, a kiskorú nem
vonható büntetőjogi felelősségre
d) nagykorú 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábírni
törekszik – a nagykorú, ha az előkészület büntetendő, a kiskorúval megvalósíttatni kívánt
bűncselekmény előkészületéért felel
e) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút
rábír– a nagykorú a Btk. 208. § (2) bekezdése szerint felel, a kiskorú az általa elkövetett
bűncselekmény önálló tettese
f) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút
rábírni törekszik –a nagykorú a kiskorúval megvalósíttatni kívántbűncselekmény
előkészületének büntetendősége esetén a Btk. 208. § (2) bekezdése szerint felel

63
 g) nagykorú 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábír –
a nagykorú a kiskorú által elkövetett bűncselekmény felbujtójaként felel, a kiskorú az
általa elkövetett bűncselekmény önálló tettese
h) nagykorú 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábírni
törekszik –a nagykorú, ha az előkészület büntetendő, a kiskorúval megvalósíttatni kívánt
bűncselekmény előkészületéért felel. Az előbbi részletezésből megállapítható, hogy:
I. A nagykorú függetlenül a kiskorú életkorától a kiskorú veszélyeztetése miatt felel
minden olyan esetben, ha 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény
elkövetésére bírja rá a kiskorút.
II. Rábírni törekvés esetén az elkövető büntethetősége attól függ, hogy a
megvalósíttatni kívánt bűncselekmény előkészületét a törvényhozó büntetni rendeli-
e vagy sem.
Alanyi oldal: bűnösség szándékosság. A célzat és a motívum nem elemei a tényállásnak,
azonban a rábírás és a rábírni törekvés célzatosak, ezért vonatkozásukban a dolus directus
tényállásszerű.
Egység- halmazati kérdések:
I. A kiskorú veszélyeztetésének (1) bekezdését szem előtt tartva:
a) Valóságos halmazat jön létre:
➢ a vérfertőzés (testvérek közötti Btk. 199. § (2) bek.) és a kiskorú
veszélyeztetése között
➢ ha az elkövető magatartása a kiskorú veszélyeztetésén túl valósítja meg
más bűncselekmény törvényi tényállását
➢ annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány kiskorú
fejlődését az elkövető veszélyeztette
b) Látszólagos a halmazat
➢ ugyanazon kiskorú sérelmére huzamosan kifejtett, több irányú vagy
többszörös kötelességszegéssel elkövetett cselekmény esetén
➢ az első alakzat és olyan bűncselekmény között, amelyeknek a jogi tárgya
azonos vagy hasonló, de a büntetési tétele súlyosabb, így szexuális erőszak
(Btk. 197. § (3) bek. b) pont), megrontás (Btk. 198. § (3) bek.), vérfertőzés
(Btk. 199. § (1) bek.), kerítés (Btk. 200. § (4) bek. b) pont)
➢ tartási kötelezettség elmulasztásával
II. A kiskorú veszélyeztetésének (2) bekezdését szem előtt tartva:
a) valóságos halmazat jön létre
➢ ha az elkövető az eredményes rábírás után a kiskorút újabb bűncselekmény
elkövetésére törekszik rábírni
➢ ha a kiskorú veszélyeztetése mellett azonos vagy enyhébb büntetési tétellel
fenyegetett bűncselekmény is megvalósul.
b) Látszólagos a halmazat:
➢ ha a kiskorú egy rábírás eredményeként több bűncselekményt követ el
➢ ha a többszöri rábírásra törekvés, majd az eredményes rábírás folytán egy
bűncselekményt követ el a kiskorú
➢ ha az elkövető többszöri ráhatással törekszik rábírni vagy bírja rá a kiskorút
a züllött életmód folytatására.
64
 Kapcsolati erőszak
212/A. §(1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy
lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja
sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos
nélkülözésnek tesz ki,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt
három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését
vagy kényszerítést, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Jogi tárgy: a meglévő, illetve a korábbi kapcsolatból eredően kiszolgáltatott helyzetben lévő
személyek testi épségének védelméhez, emberi méltóságának, becsületének, anyagi javainak
megóvásához fűződő társadalmi érdek.

Az elkövetési tárgy:
a) Passzív alany:
1. Az elkövető
• gyermek szülője
2. Az elkövetővel az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy
egy laskában élő
• hozzátartozója (Ptk.)
✓ az egyenságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa
✓ az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő
mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve
az együtt élő mostohagyermeket is)
✓ testvért és a testvér házastársa vagy élettársa
✓ a házastárs, élettárs
✓ a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére (volt
házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondokoltja, gyámja,
gyámoltja)
3. az 1. és 2. alatt felsorolt passzív alanyi körből a Btk. 164. (4) bekezdésére
tekintettel:
- védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy, illetve
- a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan
képes személy
b) Dolog:
- a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javak

65
Elkövetési magatartások:
A) A vétségi (szubszidiárius) alakzat esetén alapesetben: Rendszeresen
1. megalázó és erőszakos magatartás tanúsítása: a passzív alany emberi
méltóságát súlyosan sérti
2. anyagi javak elvonása: az elkövetőnek a passzív alannyal közös gazdálkodása
körébe vagy közös vagyonba tartoznak és a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi
ki
B) A bűntett alakzat estén minősített esetben: Rendszeresen
1. könnyű testi sértés elkövetése: a passzív alany sérelmére
2. tettleges becsületsértés elkövetése: a passzív alany sérelmére C) A bűntetti
alakzat esetén súlyosabban minősített esetben: Rendszeresen
1. súlyos testi sértés elkövetése
2. könnyű testi sértés elkövetése: a passzív alanyi kört érintően
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére
3. a passzív alanyt személyi szabadságától megfosztja
4. a passzív alanyt kényszeríti
A kapcsolati erőszak tényállásába foglalt elkövetési magatartások súlyos, ismétlődő pszichikai
és fizikai traumát, gyötrelmet válthatnak ki a passzív alanyokból. Súlyosan sértik az emberi
méltóságot, személyi szabadságot, alkalmasak a sértettek gazdasági, anyagi függőségének
kialakítására, fenntartására, ellehetetlenítésükre.
Eredmény:
I. alapesetben:
a) az emberi méltóság súlyos sérelme II.
minősített esetekben:
a) könnyű illetve súlyos testi sértés okozása: biológiai típusú eredmény
b) jelentős érdeksérelem okozása
Az I., illetve a II. b) alatt írt eredmények sértő ún. társadalmi típusúak. Olyan külvilági
változásokról van szó, melyek az elkövetési magatartással okozati összefüggésben állnak.

Elkövetés ideje:
- az elkövetéskori vagy korábban együttélés

Elkövetés módja:
- rendszeresen: Rendszerességen nem egyszeri, hanem rövidebb időközönkénti,
ismétlődő, de nem folyamatos elkövetési módot kell érteni.

Alany: a delictum tettese vagy társtettes olyan személy lehet, aki a passzív alanynál
meghatározottak szerinti kapcsolatban áll a sértetti körrel. A részes bárki lehet.

Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. Az aljas indokból vagy célból történő könnyű testi
sértés esetén csak a dolus directus tényállásszerű.
66
Egység- halmazati kérdések:
- A delictum alapesete szubszidiárius. Akkor róható az elkövető terhére, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg.
- Egységet kell megállapítani tekintettel arra, hogy valamennyi elkövetési magatartás
akkor tényállásszerű, ha rendszeres, az ugyanazon sértett sérelmére megvalósított
kapcsolati erőszak egy rendbeli bűncselekmény - Valódi a halmazat:
➢ a delictum annyi rendbeli, amennyi a passzív alanyok száma
➢ az anyagi halmaza valóságos a jelen tényállásban nem írt testi sértés, illetve
személyi szabadság megsértésének minősített esetei között
➢ az anyagi halmazat valóságos a kiskorú veszélyeztetése és jelen tényállás (2)
bekezdése között - Látszólagos halmazat:
➢ ha a szexuális kényszerítést a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete,
gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve
követik el
➢ ha a szexuális erőszakot az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete,
gondozása, gyógykezelése illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló
személy sérelmére követik el.

A kapcsolati erőszak vétsége csak MAGÁNINDÍTVÁNYra büntethető Az

elkövetővel szemben kitiltásnak van helye.

67
 14. Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása. Tartás elmulasztása.
210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult
személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott
bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig megfelelően
biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.
Jogi tárgy: a kiskorúak mindenirányú fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: a kiskorú.

Elkövetési magatartás: a kapcsolattartás önhibából eredő akadályozása. Csak a rendszeres

(folyamatos, ismétlődő) akadályozás alkalmas az elkövetési magatartás kifejtéséhez.

Alany: akinél a kiskorút bírósági vagy hatósági határozat alapján elhelyezték.

Alanyi oldal: szándékosság. A büntetőjogi felelősségrevonás önhiba hiányában nem jöhet
szóba.
Büntethetőségi akadály: megszünteti a büntethetőséget, ha az elsőfokú ítéletig az elkövető a
kapcsolattartás pótlását megkezdi.
Egység- halmazat: a halmazati értékelés az akadályozott kiskorúak számához igazodik.

Tartási kötelezettség elmulasztása

212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét
önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem
teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése korlátlanul enyhíthető,
ha kötelezettségének az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig eleget tesz.
Jogi tárgy: a családjogi szabályokon alapuló tartási kötelezettség teljesítéséhez, illetve a
jogosult eltartásra való jogának biztosításához fűződő társadalmi érdek.
A tartási és életjáradéki szerződés megszegéséhez nem fűződnek büntetőjogi
következmények. A tartási kötelezettségeknek jogszabályon alapulónak és végrehajtható
hatósági határozatban előírtnak kell lennie.
A Ptk. családjogi szabályai alapján az alábbi személyeket terhel tartási kötelezettség (felsorolás
szerűen néhány):
• [A tartásra való jogosultság] A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság
felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
• [Az élettársi tartásra való jogosultság] Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet
az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt
és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
• [A rokontartásra való jogosultság] Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem
képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.
• [A testvértartás] Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére
köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai
szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni.

68
Passzív alanyok:
I. a gyermektarásdíj jogosultja
II. a tartásra jogosult
Elkövetési magatartások:
I. a gyermektartási kötelezettség (önhibából) nem teljesítése
II. a tartási kötelezettség (önhibából) nem teljesítése

Ad I.
Tiszta mulasztásos bűncselekmény, az eredmény bekövetkezése nem szükséges. A
bűncselekmény a tartási kötelezettség esedékességét követően már megvalósul. A
bíróságnak azonban az első mulasztástól kezdve az elsőfokú ítélet meghozataláig eltelt időszak
alatti összes mulasztást el kell bírálnia. Az önhiba hiánya kizárhatja a felelősséget.

Ad II.
Csak mulasztással elkövethető materiális bűncselekmény, eredmény bekövetkezése
szükséges! Az elkövetési magatartás a mulasztással megvalósul, de amíg a súlyos nélkülözés
nem áll fenn addig csak kísérletről beszélhetünk.

Eredmény: súlyos nélkülözés

Amennyiben a súlyos nélkülözés nem a tartási kötelezettség elmulasztása miatt, hanem egyéb
okból áll fenn úgy csak a kísérletet lehet megállapítani.

Alany: akit a végrehajtható határozat alapján tartási kötelezettség terhel.

Alanyi oldal: szándékosság, az önhibára való tekintettel.

Önhiba: ha a mulasztás vagy a mulasztás objektív oka felróható. Nem róható fel, ha az elkövető
beszámítási képessége hiányzik, valamint ha a fizetéséből szabályszerűen levont tartásdíj nem jut el
időben a jogosulthoz.

Büntethetőségi akadály: Az alapeset alapján az elkövető nem büntethető, a minősített fordulat

esetén a büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ügydöntő határozat
meghozataláig eleget tesz.

69
 15. tétel – Magánlaksértés. Zaklatás
221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal,
fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe
vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan bemegy, vagy ott bent marad.
(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre
bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.

2012.évi II. törvény 166. §-a szerint szabálysértést valósít meg, aki másnak a lakásába, egyéb
helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek
akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást
akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre
bemenjen.

Jogi tárgy: magánlakás sérthetetlenségéhez, konkrétabban a zavartalan birtoklásához fűződő

jog megóvásához fűződő társadalmi érdek.
- a jogalkotó akarata, hogy a lakás birtokosa maga határozhassa meg, hogy ki menjen be,
illetve, hogy ki tartózkodjon a lakásban. E jog megsértésének nagyobb társadalomra
veszélyességű változatai képezik a magánlaksértés bűncselekményét, kisebb
társadalomra veszélyességű magatartásokat, a fentiek szerint a szabálysértési jog
szankcionálja.

A magánlaksértés elkövetés tárgyaiként értelmezhető:

• lakás: minden olyan zárt, a külvilágtól elhatárolt helyiség, amely rendeltetésénél fogva
emberek tartózkodási helyéül, éjjeli szállásul szolgál. Közömbös ennek ingó vagy
ingatlan mivolta, valamint az is, hogy állandó vagy ideiglenes tartózkodásra készült-e.
Nem magántulajdonban álló lakások vonatkozásában csak az önkényes beköltözés
szabálysértés állapítható meg.
• egyéb helyiség: részben a lakással szorosan összefüggő, de nem lakás céljára szolgáló
helyiség, ill. gazdasági tevékenység végzésére és emberi tartózkodási helyül szolgáló
zárt épület, valamint az emberek összejövetele céljára használatos helyiség.
• lakáshoz vagy egyéb helyiséghez tartozó bekerített hely: minden olyan terület, amely
a külvilágtól egyértelműen el van határolva, és amely a fenti helyiségekhez tartozik, a
lakás vagy az egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti vagy kiegészíti. A
magánlaksértés csak más lakása stb. tekintetében követhető el! (nem a tulajdoni, hanem
a tényleges birtokviszonyokat jelöli)

70
Passzív alany: a bűncselekménynek passzív alanya csak a (3). bekezdésben megfogalmazott
alapesetben van szükségszerűen, ill. az (1). bek. esetén, ha az erőszak személy ellen irányul.
Passzív alany, ill. bűncselekmény sértettje bárki lehet, aki a lakás birtokosa vagy tulajdonosa.

Elkövetési magatartás: A törvényalkotó a törvényi tényállás (1)- (3) bekezdéseiben a

bűncselekmény alapeseti tényállásait fogalmazza meg, függetlenül azok büntetési tételeitől.
• (1). és (2). bekezdés szerinti elkövetési magatartás: lakásba, egyéb helyiségbe való
bemenetel, bent maradás.
➢ Bemenetel: lakásba való bejutást kell érteni. A cselekmény akkor befejezett, ha
egész testével behatol a lakásba. Kísérleti szakaszba pedig az általános
szabályoknak megfelelően akkor kerül a cselekmény, amikor az elkövető a laskába
való bejutás folyamatát megkezdi.
➢ Bent maradás: mulasztással (passzív magatartással) valósul meg. Előfeltétel,
hogy az elkövető bejutása a lakásba jogszerű volt, azonban kötelessége lenne a
lakás elhagyása, de e kötelezettségének nem tesz eleget. A bent maradásnak
kísérlete nem lehetséges. A bent maradás mindaddig fennáll, amíg az elkövető
teljes testtel el nem hagyja a lakást.
• (3). bek: a jogosultnak megakadályozása abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe
bemenjen
➢ A lakásba való bemenetel megakadályozása: minden olyan magatartás, amely
a jogosultat a lakásába történő bejutásban megakadályozza. Akadályozásnál
elegendő a laskásba való bejutás megnehezítése is. A megakadályozás olyan
magatartás, amely, ha ideiglenes jelleggel is, de az akadály leküzdéséig
lehetetlenné teszi a bejutást a laskába. A bűncselekmény kísérlete valósul meg,
amennyiben az elkövető elkezdi az akadályozást, de nem jut el a
megakadályozásig.

Elkövetési mód: A jogalkotó a törvényi tényállás alapesetét 3 bekezdésben fogalmazta meg.

I. (1). bekezdés szerint a bűncselekmény az erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás
színlelésével történő bemenetel, bent maradás: (a sértett beleegyezésének hiányával
valósulnak meg!)
• erőszak: személy ellen irányuló, ellenséges célzatú fizikai ráhatást jelent,
azonban e bűncselekmény esetében irányulhat mind személy elleni, mind
dolog ellen. Az egyszerű dolog elleni erőszak is elegendő, de mindenképpen
szükség van valamilyen akadály fizikai leküzdésére az elkövető által. Az
akadály megkerülése a szabálysértés tényállását meríti ki. A személy elleni
erőszaknak nem kell akaratot megtörő erejűnek lenni, elegendő az akaratot
hajlító erőszak.
• fenyegetés: nem kell közvetlennek lennie; irányulhat a sértettre, vagy rá
tekintettel másra, illetve lehet a kilátásba helyezett hátrány valamilyen dologra
vonatkozó kár, vagy más érdeksérelem kilátásba helyezése is.
• hivatalos eljárás színlelése: azért fokozottan társadalomra veszélyességű,
mert az állampolgárok a hivatalos személyek eljárását általában tiszteletben
71
 tartják, és így olyan személy juthat be, aki a hivatalos eljárás elősegítő
készséget használja ki
II. (2). bekezdésben meghatározott magánlaksértés esetében a lakásban lakónak vagy azzal
rendelkezőnek akarata ellenére történik a bemenetel, vagy a bent maradás:
• az „akarata ellenére” megfogalmazás kifejezetten személyre szóló tiltást,
ellenkező akaratkifejezést jelent. Nem általános jellegű, hanem konkrét. Ez
azonban kifejeződhet ráutaló magatartásban is.
• A megtévesztéssel való bemenetel, szintén a sértett akarata ellenére történik. Itt
nincs kifejezett tilalom az elkövetővel szemben, mivel éppen a tényleges,
valóságnak megfelelő akarat képzésében gátolta meg a fondorlat, a megtévesztés
a sértettet. Ennek hiányában a laskába történő bemenetelt vagy bent maradást
nem engedélyezné. Az akarat ellenére vagy megtévesztéssel történő elkövetés
azonban nem elegendő. Ehhez kell társulni vagylagosan további 4
követelménynek:
✓ éjjel: fogalmát pontosan nem lehet meghatározni. Függhet a helyi
viszonyoktól, szokásoktól, évszakoktól. Nagyobb városokban 23 óra,
vidéken 22 óra. Az éjjel általában 4 vagy 5 óráig tart.
✓ fegyveresen
✓ felfegyverkezve
✓ csoportosan: ha az elkövetésben legalább 3 személy vesz részt. A csoport
valamennyi tagjának részt kell vennie az elkövetésben, de nem szükséges
társtettesi minőségben.
kell elkövetni a bűncselekményt.
Akkor is megállapítható fegyveres/ felfegyverkezve, ha eredetileg nem tart magánál az elkövető,
hanem azt a sértettől elveszi, és azzal valósítja meg az elkövetési magatartást

Alany: bárki lehet, azonban

• (1). és (2). bekezdés tekintetében nem lehet olyan személy, aki az adott lakásban lakik,
vagy azzal rendelkezik.
• (3). bekezdés alanya bárki lehet, a lakás tulajdonosa is elkövetheti a másik tulajdonos
vagy jogos használó sérelmére.

Alanyi oldal: bűnösség szándékos. A szándék az elkövető tudattartalma át kell, hogy fogja a
tárgyi tényállási elemeken kívül a magatartás jogszerűtlenségét. Azt tehát, hogy a lakásba
történő bemenetel, vagy bent maradás a lakásban lakónak, vagy azzal rendelkezőnek akarat
ellenére történik, és hogy a jog más szabálya sem engedi meg az adott magatartás tanúsítását.

Minősített esetek: A minősített esetet a törvényhely (4) bekezdése fogalmazza meg. Ez

akkor valósul meg, ha a (1). bekezdésben foglalt elkövetési magatartásokat (erőszakkal,
fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével) a (2). bekezdésben felsorolt módokon (éjjel,
fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan) követik el.

72
Halmazati kérdések:
- minden esetben meg kell állapítani a halmazatot, amikor más, súlyosabb
bűncselekmény elkövetése érdekében valósítják meg a magánlaksértést.
- Amennyiben az elkövető lopási szándék nélkül bemegy valakinek a lakásába, s az
eltulajdonítási szándék csak ott alakul ki, a két bűncselekményt halmazatban kell
megállapítani. Ha azonban a bemenetel eleve lopási szándékkal történik, kétféle
minősítés lehet:
➢ ha a szabálysértési értékre vagy kisebb értékre irányult az elkövetés, de a
helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a
jogosult tudta és beleegyezése nélkül bemenve követik el a bűncselekményt,
azaz tulajdon elleni szabálysértés, kisebb értékre elkövetett lopás és
magánlaksértés szabálysértés.
➢ Ha a lopást nagyobb értékre követi el a tettes, akkor a magánlaksértés ilyen
módon elkövetett lopással nem kerülhet halmazatba.

!!!!!MAGÁNINDÍTVÁNY: A törvény 221. § (2) bekezdése szerint a bűncselekmény csak

magánindítványra büntethető.

Zaklatás
222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi
életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő
cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény
következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve
d) hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben
követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. a magánélet sérthetetlenségét a zaklató, a privátszférát feldúló magatartásokkal szemben
e törvényi tényállásában biztosítja.
Jogi tárgy: magánszféra sérthetetlenségének megóvásához, biztosításához fűződő társadalmi
érdek.

Sértett: bárki lehet. Ki kell emelni a sértett hozzátartozóját, valamint súlyosabban minősül a
bűncselekmény, ha a sértett az elkövető volt házastársa/élettársa; az elkövető nevelése,
felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt álló személy.

Elkövetési magatartás:
• (1). bekezdésben foglalt alapesetben a sértett rendszeres vagy tartós háborgatása.

73
 ➢ A zavaró, zaklató jellegű cselekmények megnyilvánulási formájukban igen
eltérőek lehetnek, amelyek összefoglaló néven háborgatásként fogalmaz meg
a törvény.
➢ háborgatás történhet személyese, telefonon, email-en, sms-ben. Fontos, hogy a
háborgatás rendszeres vagy tartós legyen. A kettő közötti különbség, hogy a
rendszerességen rövid időközönként vissza-visszatérő háborgatást, a tartós
elkövetés pedig a hosszabb időn keresztül folyamatosan tartó elkövetés.
• (2). bekezdés szerinti alapeseti rendelkezés első fordulata büntetni rendeli a másnak
vagy reá tekintettel a hozzátartozójának személy elleni erőszakos vagy közveszélyt
okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyegetést: személy elleni
erőszakos bűncselekmények körébe minden olyan
bűncselekmény érteni kell, amelynek elkövetési módja a személyre irányuló erőszak,
vagy a bántalmazó magatartás (nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények,
garázdaság, rablás); közveszélyt okozó bűncselekmények pl. terrorcselekmény,
közveszély okozása
• A (2) bekezdés második fordulata annak a látszatnak a keltése, hogy más életét, testi
épségét, vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik
be.
o látszatkeltés nem szóban, hanem jellemzően tárgyakkal, tárgyak elküldésével, a
sértett lakóhelyének közelében való elhelyezéssel valósítható meg, amely tárgyat
látva a sértett az életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztető
esemény bekövetkezésére fog következtetni.
Alany: bárki
Alanyi oldal: a bűncselekmény mindkét fordulata célzatos, ezért csak egyenes
szándékossággal követhetők el.
→ (1). bekezdésbe ütköző zaklatás célzata: mást megfélemlítsen vagy más magánéletébe,
mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon
→ (2). bekezdés szerinti célzat a félelemkeltés.
Minősített eset:
A zaklatás mindkét fordulata esetében minősített eset, ha a bűncselekményt az elkövető a
házastársa, a volt házastársa, az élettársa vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete,
gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követik el. Súlyosabban minősül,
ha hatalmi/befolyási helyzetével visszaélve követik el.

Halmazati kérdések:
- a zaklatás első fordulata szubszidiárius, megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adott
magatartás folytán egyben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg.
- Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel zaklatást, valamint más, nem
súlyosabban büntetendő különös részi tényállást is megvalósít.

Zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

!!!!!MAGÁNINDÍTVÁNY: A bűncselekmény a törvény csak magánindítványra büntethető.

74
 16. tétel - Visszaélés személyes adattal. Minősített adattal visszaélés.
219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes
adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi
rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és
ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra
követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos
személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
E bűncselekmény háttérjogszabálya az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amelynek célja a 1. §-a értelmében az
adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a
természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.

Jogi tárgy: személyes adatok sérthetetlenségéhez és biztonságos kezeléséhez fűződő alapvető

jog illetve ennek megóvásához fűződő társadalmi érdek.
A személyes adat fogalma nem elkövetési tárgy, hanem a jogi tárgy keretében értelmezhető

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat- különösen az érintett neve, azonosító
jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális
azonosságára jellemző ismeret valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó
következtetés

A (3) bekezdésben írt minősített eset értelmezéséhez szükséges meghatározni a különleges

személyes adat fogalmát:
Különleges személyes adat: faji eredete, nemzetiséghez tartozása, politikai véleményre vagy
pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek-képviseleti szervezeti
tagságra, szexuális életre vonatkozó személyes adat, valamint az egészségi állapotra, kóros
szenvedélyre vonatkozó személyes adat, illetve a bűnügyi személyes adat.

Bűnügyi személyes adat: büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy
a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények
felderítésére jogosult szerveknél, továbbá büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az
érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.

Elkövetési magatartás:
• (1). bekezdés szerinti magatartások
a. jogosulatlanul vagy a céltól eltérően történő személyes adatkezelés, amely csak
tevékenységgel valósítható meg
o adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely
művelet vagy műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése,
rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása,
75
 nyilvánosságra hozatala, összehangolása, vagy összekapcsolása, zárolása, törlése
és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának
megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy
azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése.
o jogosulatlan az adatkezelés, ha annak törvényi feltételei nem állnak fenn, vagy
ahhoz az érintett nem járult hozzá.
o Az adatkezelés akkor jogszerű, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény
vagy helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.
Személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlására és kötelezettség
teljesítése érdekében lehet kezelni. Ez esetben is csak olyan személyes adat
kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél
elérésére alkalmas és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
b. adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztása, amely csak mulasztással,
azaz kötelességellenes nem tevéssel valósítható meg.
o Az Infotv. alapján az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a
jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal,
törlés, megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az
alkalmazott technika megváltoztatásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. o
Aki személyes adatokat kezel, az köteles az adatkezelési műveleteket úgy
megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más
szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.
Így az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles
gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai
és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek
e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához
szükségesek.
• (2). bekezdés szerinti elkövetési magatartás az érintett tájékoztatására vonatkozó
kötelezettség nem teljesítése, amely szintén csak mulasztással valósítható meg.
o az érintett kérelmére az adatkezelő köteles tájékoztatást adni az érintett általa
kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok
forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjairól, időtartamáról, az adatfeldolgozó
nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá–az
érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és
címzettjéről. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb
idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül közérthető formában, az érintett erre
irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.
o A tájékoztatási kötelezettség az Infotv. szerint meghatározott érdekek esetén
megtagadható.

Eredmény: (1). bekezdése vagylagosan tartalmazza az eredményt, illetve a célzatot

➢ Az eredmény az (1) bekezdésben a jelentős érdeksérelem okozása
(2). bekezdése tartalmazza az eredményt.
➢ eredmény: más vagy mások érdekeinek jelentős sérelme.
- a sértett minden esetben csak természetes személy lehet.
76
 - Az elkövetési magatartások és a jelentős érdeksérelem között okozati összefüggésnek
kell fennállnia. Az érdeksérelem bekövetkezhet a sértett anyagi, társadalmi, családi
helyzetében egyaránt.
- Az érdeksérelem súlyosságának mértékét csak a konkrét cselekmény körülményei
alapján lehet meghatározni. Az érdeksérelem nem csak annál a személynél keletkezhet,
akire vonatkozóan az adatkezelési szabályokkal visszaéltek, hanem más személynél is.

Elkövetési mód: A bűncselekmény tényállása a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről

szóló törvényi rendelkezések megszegésével való elkövetés feltételéhez fűzi a cselekmény
büntetni rendelését.

Alany: a bűncselekményt bárki elkövetheti, tekintettel arra, hogy bárki kezelhet személyes
adatot.
• 1/2012. BJE kimondja, hogy e bűncselekmény elkövetője nemcsak az adatvédelmi
jogszabályok szerinti adatkezelő, hanem bárki lehet!!!

Alanyi oldal: bűnösség szándékosság. A tényállás (1). bekezdése vagylagosan fogalmaz meg
eredményt vagy célzatot, így e bekezdés szerinti elkövetés esetén, ha tényállásszerű eredmény
nem jön létre – csak akkor minősül a cselekmény bűncselekménynek, ha haszonszerzési célból
követik el. Ebben az esetben a bűnösség csak egyenes szándékosság lehet.

Minősített esetek:
• súlyosabban minősül, ha a bűncselekményt különleges személyes adatra követik el.
• Ha az elkövető hivatalos személy, vagy olyan személy, aki közmegbízatását használja
fel.

Halmazati kérdések:
• 3/2007. BJE: Amennyiben az elkövető egy cselekménnyel valósítja meg a hivatali
visszaélés bűntettét és a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés
bűntettét, ebben az esetben a hivatalos személyként elkövetett személyes adattal
visszaélést kell megállapítani és látszólagos halmazatot feloldani.

Minősített adattal visszaélés

265. § (1) Aki minősített adatot

a) jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál,
b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített
adattal visszaélést követ el.
(2) A büntetés
a) vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű,
b) egy évig terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas,
c) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha titkos,
d) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szigorúan titkos
minősítésű adatra követik el a bűncselekményt.
(3) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a minősített adattal visszaélést
korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatra követi el, a (2) bekezdésben
77
meghatározott megkülönböztetés szerint egy évig, két évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ
el, az ott tett megkülönböztetés szerint vétség miatt két évig, illetve bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban
meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint
bűntett miatt három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból
követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint vétség miatt elzárással, egy évig, két évig,
illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
266. § (1) A büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig kiterjed arra az adatra
is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a bűncselekmény elkövetésekor a minősítési eljárást még nem
fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír.
Jogi tárgy: a nemzeti és külföldi minősített adatok védelméhez, és ezen keresztül az állami és
közfeladatok zavartalan ellátásához és biztonságához fűződő társadalmi érdek.

A minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. §- a szerint: „Minősítéssel
védhető közérdek Magyarország
a) szuverenitása, területi integritása,
b) alkotmányos rendje,
c) honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége
d) igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége
e) külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai
f) állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan
működésének biztosítása.”
Elkövetési tárgy: a bűncselekmény a nemzeti és a külföldi minősített adatra, valamint
minősítési eljárás alatt álló adatra követhető el.
a) nemzeti minősítette adat: a minősítéssel védhető közérdek körébe tartozó, a minősítési
jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó
olyan adat, amelyről a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az
érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása
vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra
jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül
bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti, és tartalmára tekintettel annak
nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.
b) Külföldi minősített adat: Az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá
az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi
szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy
megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió
intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy
külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza.
c) A minősítési eljárás alatt álló adat: aminősítő döntéséig a kezdeményezett minősítési
szintre vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok
szerint kell kezelni.

78
Egy adat, információ, formai oldalról akkor lehet minősített adat, ha a minősítéssel védhető
közérdeket érint, továbbá az arra jogosult személy a törvényben szabályozott minősítési
eljárásban az adat nyilvánosságát és megismerhetőségét korlátozza, és a minősítés tényét az
adat a jogszabálynak megfelelően tartalmazza.
Tartalmi oldalról: az adat akkor tekinthető minősített adatnak, ha rá vonatkozóan a Btk. 265.
§-ban leírt elkövetési magatartások tanúsítása a minősítéssel védhető közérdekek közül
bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti.

Az elkövetési magatartások által a közérdeket ért sérelem foka alapján határozza meg a
jogszabály a minősített adatok minősítési szintjeit:
a) rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Szigorúan
titkos!”
b) súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket akkor „Titkos!”
c) károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Bizalmas!”
d) hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Korlátozott
terjesztésű!”
Az adatok minősítése során a formai és tartalmi követelményeknek összhangban kell állniuk
egymással. Amennyiben az adat tartalmilag minősített adatot hordoz, de nem került sor a
minősítési eljárás lefolytatására, úgy nem valósulhat meg a minősített adattal visszaélést
bűncselekménye.

Amennyiben minősítési eljárást folytattak le olyan adattal kapcsolatban, amely tartalmilag nem
minősített adat, akkor meg kell állapítani a törvényi tényállást megvalósítását annak ellenére,
hogy formailag minősített adattal kapcsolatos magatartás tartalmilag nem sérti a törvényben
meghatározott közérdek körét.

Büntetőjogi védelem szempontjából a nemzeti minősített adattal esik egy tekintet alá a
külföldi minősített adat is.
- A külföldi minősített adat esetén a jogi védelem feltétlen, nem állnak fenn a 2009. évi
CLV. törvényben előírt formai és tartalmi követelmények.

A minősített adattal visszaélés elkövetési trágya rendszerint tárgyiasult formában megjelenő

minősített adat, de a cselekmény elkövethető ún. „eszmei titokra” is, amely anyagi hordozón
nem jelenik meg, csak az emberek tudatában létezik.

Elkövetési magatartás:
I. A Btk. 265. § (1) bek. a) pont első fordulata szerint büntetendő az, aki minősített
adatot jogosulatlanul megszerez.
➢ a megszerzés aktív magatartást feltételez, az adat „meghallása”, „meglátása”
önmagában nem minősülhet elkövetési magatartásnak.
II. A Btk. 265. § (1) bek. a) pont második fordulata szerint büntetendő az, aki
minősített adatot jogosulatlanul felhasználja.
➢ A minősített adatot állami vagy közfeladat ellátása érdekében jogosult
felhasználni az erre feljogosított személy. Amennyiben eltérő módon használja
79
 fel a minősített adatot, úgy jogosulatlan felhasználás valósul meg. Amikor a
felhasználás útján a minősített adat nem válik mások számára felismerhetővé,
nem minősül e tényállás szempontjából jogosulatlan felhasználásnak.
III. A Btk. 265. § (1) bek. b) pont első fordulata szerint büntetendő a minősített
adatnak jogosulatlanul személy részére hozzáférhetővé tétele, amely esetén a
minősített adat felhasználására jogosult személy magatartásának
következményeként a minősített adat felhasználására nem jogosult személy részére
válik ismertté.
➢ az elkövetési magatartás akkor befejezett, ha „eredményes”, azaz a magatartás
következtében az adatot jogosulatlan személy ténylegesen birtokba veszi.
➢ a hozzáférhetővé tétel megvalósulhat tevéssel és mulasztással egyaránt.
IV. A Btk. 265. § (1) bek. b) pont második fordulata szerinti jogosult személy részére
hozzáférhetetlenné tétel valósul meg, ha a minősített adat jogszerű birtokosa a
minősített adat felhasználására jogosult személyt akadályoz meg az adat birtokba
vételében.
A Btk. 265. § (1) bek. a) és b) pontjában meghatározott elkövetési magatartások büntetési tétele
a minősített adatok egyes védelmi szintjeihez igazodik.

Alany: A Btk. 265. § (1) bek. a) pontjának első fordulatában meghatározott cselekményt csak
olyan személy követheti el, aki a 2009. évi CLV. tv. szerint minősített adat felhasználására
nem jogosult.
- A Btk. 265. § (1) bek. a) pont második fordulatát csak a minősített adat felhasználására
jogosult személy követheti el, vagy olyan személy, aki ugyan nem jogosult az adat
felhasználására, de ugyanakkor a minősített adat ismerete nem róható a terhére.
- A Btk. 265. § (1) bek. b) pontjában meghatározott esetekben az elkövető csak az adatot
korábban jogszerűen megismerő, felhasználó személy lehet.

Alanyi oldal: A Btk. 265. § (1) bekezdésében meghatározott magatartások szándékos

bűnösséggel valósulhatnak meg, amely feltételezi, hogy az elkövető tisztában van az adat
minősített adat jellegével, továbbá tudata átfogja az általa tanúsított elkövetési magatartást is.
- az elkövetőnek ugyanakkor nem kell tisztában lenni a minősített adat védelmi
szintjével, a tudatának tehát nem kell átfognia azt a körülményt, hogy az adat szigorúan
titkos, titkos, bizalmas vagy csak korlátozott terjesztésű adatnak minősül.

A Btk. 265. § (6) bekezdése szerint a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult
személy felelősségre vonható a cselekmény gondatlan elkövetése esetén is. A gondatlan
változat megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elkövető gondatlan magatartásának
következtében kerül sor a minősített adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé vagy
jogosult személy részére hozzáférhetetlenné válására.

Minősített esetek: A Btk. 265. § (3) bekezdése szerint súlyosabban minősül a minősített adat
felhasználására törvény alapján jogosult személy által elkövetett minősített adattal visszaélés.
➢ a minősített adatok felhasználására külön engedély nélkül jogosultak: a büntetőeljárás során
az eljárást folytató, illetve az eljárásban részt vevő ügyész, a büntetőeljárásban kirendelt
80
 vagy bevont igazságügyi szakértő nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági
tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja
fel a rendelkezésre bocsátott nemzeti minősített adatot.
Stádiumok: A Btk. 265. § (4) bekezdése a titkos és szigorúan titkos minősítésű minősített
adatokkal kapcsolatban büntetni rendeli a cselekmény előkészületét, míg a Btk. 265. § (5)
bekezdése ugyanezen adatkör vonatkozásában a minősített adat felhasználására törvény alapján
jogosult személy, általi elkövetést vonja az előzőhöz képest súlyosabb megítélés alá.

Egyéb rendelkezések: A Btk. 266. § (2) bekezdése értelmében büntetőeljárásnak csak a

minősített adat védelméről szóló törvényben, az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy
személy feljelentése alapján van helye.

Elhatárolási kérdések: nem minősített adattal visszaélés, hanem a Btk. 261. § (2) bekezdésben
meghatározott szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával elkövetett kémkedés valósul
meg, ha az elkövető a szigorúan titkos minősítésű adatot azzal a tudattartalommal teszi más
számára hozzáférhetővé, hogy a szigorúan titkos minősítésű adat idegen hatalomhoz vagy
idegen szervezethez kerül az elkövetési magatartás következtében.

81
 17. tétel - Rágalmazás. Becsületsértés. A valóság bizonyítása.
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre
közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Becsület: jelenti elismerését az ember erkölcsi értékének, szellemi tulajdonságainak, társadalmi
állásának és mindama sajátságainak, melyek benne becsülésre méltó. Különböző egyénekben
az említett tulajdonságok különböző mértékben lévén meg, ezáltal a becsületük is különböző
lesz. A becsület tehát értékkategória: az ember tulajdonságairól, magatartásáról, jelleméről a
külvilágban kialakult kedvező értékítélet.
A becsület, mint a büntetőjog által védett jogtárgy két elemből tevődik össze:
I. az egyik az egyén társadalmi megbecsülése, az, hogy mit gondolnak tulajdonságairól a
társadalom többi tagjai, milyen „kép” él róla az emberekben.
II. A másik az emberi méltóság. Az emberi méltóság az egyén arra vonatkozó igénye, hogy a
vele szemben tanúsított magatartás, bánásmód megfeleljen a társadalmi érintkezési forma
minimális követelményeinek.
A jogi tárgy két összetevője alapján alakította ki a jogalkotó a becsület elleni támadások két
változatát. A büntetőjog az állampolgár társadalmi megítélése, értékelése ellen irányuló
cselekményekkel szemben a rágalmazása, az ember méltósága ellen irányuló támadásokkal
szemben a becsületsértés törvényi tényállásának megfogalmazásával nyújt büntetőjogi
védelmet.

Jogi tárgy: az emberi becsület, mint a személyiségi jog lényeges részének védelméhez fűződő
társadalmi érdek.
Sértett: természetes személy, jogi személy, és személyek valamilyen közössége lehet. A
természetes személy életkortól, beszámítási képességtől függetlenül lehet e bűncselekmény
sértettje. A jogi személy vonatkozásában sem lehet közömbös a társadalom részéről
megnyilvánuló értékítélet jellege, tartalma. Alapvető követelmény azonban, hogy a rágalmazás
sértettjének határozottan felismerhetőnek kell lennie!!

Elkövetési magatartás: tényállítása, tény híresztelése, illetve tényre közvetlenül utaló

kifejezés használata.
Tény: az objektív valóságnak az emberi tudatban visszatükröződő jelensége. Jogi értelemben:
meghatározott magatartások, emberi cselekedetek tanúsítása, valamilyen esemény. A
cselekmény fogalmánál tágabban kell értelmezni, mert beletartozhat az érzékelés körébe
vonható, múltban lejátszódó esemény és valamely tudatállapot is.
• tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés, valamely megtörtént
/jelenben történő jelenségről vagy állapotról, amely konkrét személyre vonatkozik.
✓ Jövőbeli esemény állítása nem tényállítás, hanem feltételezés és inkább
becsületsértés megállapítására alkalmas.
✓ A tényállítás sértettjének mindenki számára egyértelműen felismerhetőnek kell
lennie. Nem feltétele a bűncselekmény megállapításának a sértett nevén

82
 nevezése, de nélkülözhetetlen olyan megjelölés, vagy utalás, amiből
következtetni lehet rá.
• tény híresztelése: mások nyilatkozatainak, közléseinek oly módon történő továbbítása,
közvetítése, amelyből határozottan kiderül. hogy az nem az elkövető saját
tudomásszerzésen alapul. A híresztelés attól függetlenül megvalósul, hogy az elkövető
a tény valódisága vagy valótlansága tekintetében állást foglal-e.
• tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: azt jelenti, hogy a tényből valamilyen
jellemző mozzanatot kiemelnek úgy, hogy az egész eseményre, történésre logikailag
következtetni lehet. Az elkövetési magatartás ez esetben egy-egy jelzővel, vagy egy
elejtett szóval is megvalósulhat.
A bűncselekmény megállapíthatóságának alapvető feltétele a tényállítás jogellenessége.
Nem állapítható meg a jogellenesség:
- feljelentési kötelezettség teljesítése esetén
- tanúvallomás, szakértői szakvélemény adásának esetén
- polgári perben való tényállítás esetén
- tudományos, művészeti és egyéb kulturális kritikák esetén
- munkahelyi minősítés, véleményezés esetén
- közérdekű tudósítások, tájékoztatások esetén, akkor, ha ezek nem tartalmaznak
szándékosan túlzó becsmérlő, gyalázkodó állításokat, kifejezéseket.

Elkövetési mód: a tényállításnak, híresztelésnek mások előtt kell történnie és közömbös a

bűncselekmény megvalósulása szempontjából, hogy a sértett jelen van-e vagy sem. Azt
azonban vizsgálni kell, hogy a kijelentésekről mások ténylegesen tudomást szereztek-e.
• a bűncselekmény megállapításának az is feltétele, hogy az állított tény a becsület
csorbítására alkalmasnak legyen, de a sérelem bekövetkezésének absztrakt lehetősége
is elengedő, a becsület csorbulásának a bekövetkezése nem szükséges.
• A bűncselekmény befejezett, amikor az ismertetett tények mások tudomására jutnak.
Írásban, nyílt levélben elkövetett rágalmazás esetén nem kizárt a kísérlet
megállapításának lehetősége, ugyanis az elkövetési magatartás és a tudomásra jutás
időben szétválik.

Alany: bárki lehet.

Alanyi oldal: bűnösség szándékos. A szándéknak át kell fognia, hogy az elkövetési magatartás
objektíve alkalmas a becsület csorbítására, nem szükséges azonban az erre irányuló célzat. Ezért
a rágalmazás egyenes és eshetőleges szándékossággal is elkövethető.
A rágalmazás bűncselekménye megvalósulhat akár valós, akár valótlan tény állításával
is!
Minősített esetei:
• aljas indokból vagy célból
• nagy nyilvánosság előtt: akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor
nagyobb létszámú személy van jelen vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy
nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a
bűncselekményről. A jelenlévő személyek száma akkor nagyobb, ha legalább annyi,
83
 hogy egyszeri ránézéssel nem állapítható meg, ez legalább 15 személyt szokott
jelenteni.
✓ + Btk. 459.§ (1) bek. 24. pontjának kiterjesztése szerint: nagy
nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás,
sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján
történő elkövetését is érteni kell. Tehát a nagy nyilvánosság nem helyhez,
hanem az elkövetéskor jelenlévők számához kötött.
• jelentős érdeksérelmet okoz: a cselekmény társadalomra veszélyességét fokozó
tényező, amely jelentkezhet a sértett személyi vagy vagyoni viszonyait érintő
hátrányban. Az érdeksérelemnek nem kell feltétlenül a sértettnél jelentkeznie, az más
személyt is érinthet.
Halmazati kérdések: a sértettek száma határozza meg a bűncselekmény rendbeliségét. Jogi
személy vagy személyösszesség sérelmére elkövetett rágalmazás egy rendbeli bűncselekmény.
- Amennyiben hatóság előtt történik a bűncselekményre vonatkozó terhelő tényállítás, és az
hamis, nem rágalmazást, hanem hamis vádat kell megállapítani.

Büntethetőséget kizáró ok: a valóság bizonyítása, de csak a törvény 229. §-ának (2)
bekezdése szerinti feltétel teljesülése esetén:
• A Btk. 229. § (1) A 226. §-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem
büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
• (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, ill. az arra
közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

Amennyiben megvalósult a becsületcsorbító tényállítás, az elkövetőnek a Btk. módot ad arra,

hogy az általa állított tények valódiságát bizonyítsa, és így büntethetőségét biztosítsa. Erre
azonban csak akkor van lehetősége az elkövetőnek, ha a bíróságnak azt tudja igazolni, hogy a
tényállítása közérdekből vagy jogos magánérdekből tette, azaz tényállítása jogos volt. Ha ez
nem igazolható, úgy a tényállítása valóságtartalma nem befolyásolja a bűncselekmény miatti
felelősségrevonást.
A törvény 231. § (2) bekezdése értelmében a bűncselekmény csak magánindítványra
büntethető.

Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével
összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy
egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A becsületsértés a rágalmazáshoz viszonyítva szubszidiárius tényállás, vagy csak akkor valósul
meg, ha rágalmazás nem állapítható meg.

Jogi tárgy: emberi becsület, mint a személyiségi jog lényeges részének védelméhez fűződő
társadalmi érdek. Míg a rágalmazás a társadalmi megbecsülést, addig a becsületsértés az emberi
méltóságot támadja. Az ember szubjektív értelemben vett becsülete: az önbecsülés, vagyis,

84
hogy hogyan vélekedik önmagáról. A becsületsértés törvényi tényállása a szubjektív
értelemben vett becsületet oltalmazza.
Sértett: bárki lehet.

Elkövetési magatartás:
a) becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata o sértő, becsmérlő kifejezés
jelent, amely az emberi méltóság ellen irányul. A kifejezés használatának tipikus
formája: szóbeliség, de képi ábrázolással, írásban is lehet, amennyiben az
megszégyenítő, lealacsonyító, becsmérlő értékítéletet tartalmaz
o Mindig a kifejezés tartalma dönti el, hogy megvalósult-e a bűncselekmény, és
közömbös, hogy a sértett jelenlétében, vagy távollétében történik. o A
cselekmény nem a társadalmi megbecsülést csorbítja, hanem a sértett önérzetét
bántja
o az hogy alkalmas e becsület csorbítására objektíven kell értelmezni
b) becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény o akkor állapítható meg, ha az
lealacsonyító, megvető értékítéletet közvetít a sértett felé és a tettleges bántalmazás
körén kívül esik
o Ez általában aktív magatartást feltételez (sértett felé köpés), de kivételesen
mulasztás is lehet (kézfogás elutasítása)
o 71/2008 Bkv. 1. pontja szerint: más személynek sérülés okozására tipikusan
nem alkalmas tárggyal (tojással) megdobása → tettleges becsületsértést valósít
meg!!!
o A bűncselekmény akkor befejezett, ha azt a sértett, vagy más személy észlelte.
c) tettleges becsületsértés: önálló elkövetési magatartás, o minden olyan
becsületcsorbításra alkalmas cselekmény, amely a sértett testének célzatos érintésében,
bántalmazásában nyilvánul meg és minden jogellenes testérintés, amely nem okoz testi
sérülést. (arculütés, hajhúzás)
o A tettleges becsületsértés és a könnyű testi sértés elhatárolása: Fontos annak a
kérdésnek eldöntése, hogy a bántalmazó magatartás alkalmas-e sérülés vagy
betegség előidézésére. A tettleges becsületsértést megvalósító cselekmények
ugyanis nem eredményezik az emberi test épségének a sérelmét.
o joggyakorlat alapján: az olyan szeméremsértő cselekmények is ide tartoznak,
amelyek a nemi vágy felkeltésére, vagy kielégítésére nem alkalmasak, de a
sértett becsületérzetének csorbítására igen.

Elkövetési mód: A fent felsorolt elkövetési magatartások csak akkor valósítják meg a
becsületsértés vétségét, ha:
• vagy a sértett munkakörével, közmegbízatásával, közérdekű tevékenységével
összefüggésben vagy
• nagy nyilvánosság előtt követik el.

85
 - az elkövetési mód nem jelent egyben szoros időbeli és térbeli összefüggést. A
becsületsértés megállapítható, ha nem munkavégzés során, hanem amiatt követik el.
Az elkövető indítéka, célja közömbös.

Alany: a bűncselekmény elkövetője bárki lehet.

Alanyi oldal: bűnösség szándékos. Az egyenes és eshetőleges szándékosság is tényállásszerű.

Halmazati kérdések:
!!!Rágalmazás és becsületsértés szubszidiárius viszonya: ez határolja el a két
bűncselekményt
• rágalmazás csak tényállítással, tényhíreszteléssel vagy e tényre utaló kifejezéssel, a
becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg.
• rágalmazásnak más előtt kell történnie, és még a rágalmazás alapjául szolgáló tényállítás
is csak becsületsértés lesz, ha csak a sértett hallja vagy zárt levélben történik
• a becsület egységes akarat elhatározásból 2 irányból szenved sérelmet csak a rágalmazás
megállapítására kerülhet sor. Kivételt képez ez alól a rágalmazás és a tettleges
becsületsértés, e két bűncselekmény halmazati értékelése nem kizárt.
• Egység, az ugyanazon sértett sérelmére megvalósított több becsületsértő cselekmény. A
több sértett léte egyetlen becsületsértő kifejezés használata esetén is halmazatot
eredményez. (homogén alaki halmazat)
• becsületsértés: kettős alakzatú bűncselekmény, szabálysértési alakzata is van: „Aki
mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen
cselekményt követ el…”

A törvény 231. § (2) bekezdése értelmében a bűncselekmény csak magánindítványra

büntethető.
A valóság bizonyítása
229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület
csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló
kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

86
 18. tétel - A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy
megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával,
megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más
hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint
két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a
veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Jogi tárgy: A közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek, ill. az emberi élet, testi épség,
egészség megóvásához fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgyak: a jogalkotó a tényállásban több elkövetési tárgyat rögzít:
a) közlekedési útvonal
b) jármű
c) üzemi berendezés vagy
d) az ezek a)- c) pontban meghatározottak tartozéka
e) közlekedési jelzés
f) a közlekedő jármű vezetője → passzív alany

a) A közlekedési útvonal: minden, gyalogosok, illetve közlekedési eszközök, járművek

közlekedésére szolgáló és arra igénybe vehető terület. A négy közlekedési ágazat eltérő
jellemzőiből következően ágazatonként eltér, hogy mely területek szolgálnak,
szolgálhatnak közlekedési útvonalként.
➢ közlekedési útvonalnak tekintendő a közúti közlekedés kapcsán az úttest, az útpadka, a
járda. A közúti közlekedés szabályiról szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
(KRESZ) szerint:
✓ út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg
magánterület
✓ úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része,
✓ útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része
✓ járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része, a gyalogút azonban nem
járda
➢ közlekedési útvonalnak tekintendő a kötöttpályás járművak közlekedésére szolgáló útvonal,
valamint a légi járművek közlekedésére szolgáló terület. Ide tartoznak a vízi közlekedésre
használt útvonalak.

87
b) jármű: generális fogalomként értelmezendő. Valamennyi közlekedési ágazat
vonatkozásában jármű a közlekedési eszköz.
✓ Jármű (KRESZ szerint): közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy
vontatott munkagépet is.
✓ vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein,
a vasúti sínen közlekedő jármű, amely egy vagy több alrendszerből, vagy ezen
alrendszerek egy vagy több részéből áll.
✓ légi jármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan
kölcsönhatásból ered, amely, más, mint a földfelszínre ható légerők hatása.
✓ vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény
továbbítására szolgáló úszólétesítmény.
c) üzemi berendezés: olyan eszköz, készülék, amely közvetlenül szolgálja a közlekedés
biztonságát. (irányító berendezések)
d) A közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés tartozéka: minden olyan dolog, amely
közvetett rendeltetése a zavartalan, biztonságos közlekedés.
e) Közlekedési jelzésnek: minden olyan, a közlekedés szempontjából releváns információ,
amelynek címzettei a közlekedésben résztvevők. A közlekedési jelzések lehetnek személy
által adott jelzések, vagy képi- hang-, illetőleg fényjelzések. Fontos, hogy a bűncselekmény
kizárólag olyan jelzésre követhető el, amelynek hatása lehet a közlekedés biztonságára.
f) közlekedő jármű vezetője: Általánosságban az a személy, aki a jármű haladását
tevékenységével ténylegesen uralja, illetőleg a járművet irányítja
✓ a közúti közlekedésben vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot
hajt.
✓ vasúti közlekedésnél: a vasúti járművezető olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek
feladata vasúti jármű működtetése.
✓ légi jármű- vezető személy: az a személy, aki a légi járművet repülés közben irányítja,
és a kormányait kezeli.
✓ vízi közlekedés: az úszólétesítmény vezetője az üzemben tartó által írásban megbízott,
jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy lehet.
✓ A tényállásban megjelölt közlekedő jármű vonatkozásában, hogy az erőszaknak,
a fenyegetésnek a haladásban levő közlekedő jármű vezetője ellen kell irányulnia.

Elkövetési magatartás: a tényállás példálózó jelleggel sorolja fel az elkövetési magatartásokat:

a) Közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása
b) Közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megsemmisítése
c) akadály létesítése
d) közlekedési jelzés eltávolítása
e) közlekedési jelzés megváltoztatása
f) megtévesztő jelzés alkalmazása
g) közlekedő jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazása
h) más hasonló módon történő elkövetés
- az elkövetési magatartások kizárólag tevéssel valósíthatók meg, mulasztással nem.

88
a) -b) Közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása,
megsemmisítése esetén az elkövető az adott dologban tipikusan valamilyen állagsérelmet
okoz, a korábbi állapothoz képest negatív változást idéz elő.
• A megrongálás esetén a dolog eredeti funkciójának rendeltetésszerű betöltésére nem
vagy korlátozottan alkalmas, de az állagsérelem helyreállítható, míg a megsemmisítés
esetén az állagsérelem helyreállíthatatlan.
• nem valósul meg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ha az álló közlekedési
jármű megrongálása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. Abban az
esetben, ha az elkövető úgy rongálja meg az elkövetési tárgyat, hogy az objektíve nem
alkalmas az eredmény előidézésére, akkor rongálást kell megállapítani

c) Akadály létesítésével: valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető olyan magatartást fejt

ki, amellyel a közlekedési útvonalon történő közlekedést úgy hátráltatja, gátolja, hogy
valamilyen dolgot ott elhelyez, illetőleg valamilyen dolgot onnan eltávolít.
d) Közlekedési jelzés eltávolítása: ha az elkövető közlekedés biztonságához szükségest
jelzést eredeti helyéről elmozdít, eltüntet. Kizárólag olyan jelzések vonatkozásában
valósítható meg, amelyek a közlekedés biztonságát befolyásolják.
e) közlekedési jelzés megváltoztatása: minden olyan magatartás, amely a jelzés eredeti
helyét, pozícióját, működését módosítja.
f) Megtévesztő jelzéssel: ha az elkövető magatartása a közlekedés résztvevőinek
félrevezetésére, tévedésbe ejtésére alkalmas, s ezzel más vagy mások élete, testi épségét
veszélyezteti.
g) Közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazása: az erőszaknak, a
fenyegetésnek a haladásban lévő közlekedő jármű vezetője ellen kell irányulnia.
• Amennyiben a jármű vezetője hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy, úgy
megállapítható a Hivatalos személy elleni erőszak, illetőleg a Közfeladatot ellátó személy
elleni erőszak.
• az erőszak: a közlekedő jármű vezetőjére irányuló, ellenséges érzületű fizikai ráhatás.
• A Btk. 459. § (1) bek. 4. pontja alapján erőszakos magatartásnak minősül a más
személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem
alkalmas testi sérülés okozására. Az erőszak lehet vis absoluta, de lehet vis compulsiva is.
• fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
f) A más, hasonló módon történő elkövetés: minden olyan, a korábbiakban nem rögzített
elkövetési magatartást jelent, amely alkalmas más vagy mások életének, testi épségének
veszélyeztetésére.

Eredmény: más vagy mások életének vagy testi épségének veszélybe kerülése.
• veszély: a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti. A bűncselekmény
megvalósulásához nem szükséges a közvetlen veszély létrejötte, elegendő a távoli veszély is.
• távoli veszély: ha a sérelem bekövetkezésének lehetősége nem zárható ki, az valószínű,
szemben a közvetlen veszéllyel, amely adott szituációra konkretizált, azonnali sérelem-
bekövetkezési lehetőséget rejt magában.

89
• más vagy mások fordulat miatt törvényi egység jön létre: egy bűncselekmény kerül
megállapításra, ha az elkövetőnek egy cselekményével több személy élete, testi épsége kerül
veszélybe.
• az alapeseti bűncselekmény befejezetté válik a távoli veszély kialakulásával.
• A bűncselekmény szándékos alakzatának kísérlete nem kizárt, így ha az elkövető olyan
elkövetési magatartást valósít meg, amely objektíve alkalmas arra, hogy más vagy mások
élete, testi épsége kerüljön veszélybe, azonban az eredmény mégsem következik be.
Az okozati összefüggés: A bűncselekmény megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az
elkövető által megvalósított, a törvényi tényállásban szereplő valamely elkövetési magatartási
magatartás idézte elő a veszélyhelyzetet, illetőleg a minősített esetekben foglalt valamely
biológiai típusú, sértő eredményt.

Alany: A bűncselekmény alanya kizárólag az adott közlekedési ágazat szabályinak hatálya

alatt nem álló személy lehet. (speciális)
• Fontos, hogy az egyes közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt álló személy a többi
közlekedési ágazat viszonylatában kívülállónak minősül.

Alanyi oldal: Az (1) bekezdésben meghatározott alakzat szándékosan követhető el.

• Ebben az esetben a kizárólag szándékosan megvalósítható elkövetési magatartáson túl
az elkövető szándékának ki kell terjednie a veszélyhelyzet előidézésére is.
• 41. BKv. szerint a szándékos veszélyeztetési bűncselekmények esetében az elkövetőnek
a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően bármely káros eredményre kizárólag csak a
gondatlansága terjedhet ki. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények közös
jellemzője az, hogy az elkövető szándéka csupán az eredményként megfogalmazott
veszélyhelyzetet foghatja át (limitált veszélyeztetési szándék), ám az ezen túlmenően
jelentkező, a veszélyhelyzettel okozati összefüggésbe levő bármilyen káros eredmény
tekintetében már csupán gondatlanság állapítható meg, akár annak tudatos, akár hanyag
formájában (vegyes bűnösség).
- (4) bekezdésben a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Ebben az esetben
az elkövetési magatartás lehet szándékos és gondatlan is, azonban a veszélyhelyzet
előidézésére kizárólag az elkövető gondatlansága terjedhet ki.

Stádiumok: A törvény (1) bekezdésben rögzített szándékos bűncselekmény előkészületét is

büntetni rendeli. A gondatlan alakzat esetén az előkészület fogalmilag kizárt.

Minősített esetek: súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha

a) súlyos testi sértést
b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget
c) c) halált
d) kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

A minősített esetek körében a rendező elv egyfelől az okozott biológiai típusú sértő eredmény
súlyossága, illetőleg a passzív alanyok száma.

90
Egyéb rendelkezések: A (3) bekezdésben a jogalkotó büntetni rendeli az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény előkészületét.
Az (5) bekezdés szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt
abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
- „mielőtt abból káros következmény származott volna” fordulat kapcsán
megjegyezendő, hogy ez nem kizárólag a minősítő körülményekre vonatkozik, hanem
minden egyéb hátrányra.
- az elhárítás önkéntes jellege azt jelenti, hogy az elkövető saját, belső elhatározásából
szüntetni meg a veszélyt, arra semmilyen külső, rajta kívülálló körülmény nem
kényszeríti.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény szándékos alakzata gyakran áll heterogén alaki
halmazatban közérdekű üzem működésének megzavarásával, valamint vagyon elleni
bűncselekményekkel: rongálással és lopással. A gondatlan elkövetési alakzata pedig más
közlekedési bűncselekménnyel: közúti baleset okozásával.

91
 19. tétel - Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése. Közúti veszélyeztetés.
Közúti baleset okozása.
233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy
testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint
két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a
veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Jogi tárgy: vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetésének jogi tárgya elsődlegesen a vasúti,
légi, vagy vízi közlekedés biztonságához, másodlagosan pedig a vasúti, légi, vízi közlekedésben
résztvevők életének és testi épségének megóvásához fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy: passzív alanyként az elkövetőn kívül más személy, akinek, vagy akiknek az
élete, testi épsége veszélybe kerül, illetve aki materiális sértő eredményt elszenvedi.

Elkövetési magatartás: vasúti, légi, vízi közlekedési szabályok megszegése.

- az elkövetési magatartás tevéssel és mulasztással egyaránt megvalósítható
- az egyes ágazatok közlekedési szabályait a vonatkozó jogszabályok, valamint a vasúti,
légi vagy vízi közlekedés szervezésére, irányítására és biztonságos lebonyolítására
vonatkozó egyéb forgalmi normák, szabályzatok tartalmazzák.
- legfontosabbak: vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv., a légi
közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. tv, a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. tv.
- olyan szabályok is beletartoznak, amelyek a tényállásban említett közlekedési ágazat
forgalmára vonatkoznak.
- A szabályok közül akár egynek a megszegése elegendő a bűncselekmény
megállapításához

Eredmény: más vagy mások életének, testi épségének a veszélyeztetése.

• veszély: sérelem bekövetkezésének reális lehetősége
• a bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges a közvetlen veszély, hanem
elegendő távoli (absztrakt) veszély – olyan helyzet, amelyben a sérelem
bekövetkezésének lehetősége kevéssé valószínű, de nem zárható ki.
• más vagy mások fordulattal a jogalkotó törvényi egységet teremtett: akkor is egy
bűncselekmény kerül megállapításra, ha az elkövetőnek egy cselekményével több
személy élete, testi épsége kerül veszélybe.
• a bűncselekmény alapesete befejezetté válik a távoli veszély kialakulásával
92
 • A veszélyeztető eredményen túli eredmény már valamely minősített esetet alapozhatja
meg.
• A bűncselekmény szándékos alakzatának kísérlete nem kizárt: ha az elkövető olyan
magatartást valósít meg, amely objektíve alkalmas arra, hogy más vagy mások élete,
testi épsége kerüljön veszélybe, azonban az eredmény mégsem következik be.

Okozati összefüggés: A bűncselekmény megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az

elkövető által megvalósított, a törvényi tényállásban szereplő elkövetési magatartás idézte elő
a veszélyhelyzetet, illetőleg a minősített esetekben foglalt valamely biológiai típusú, sértő
eredményt.

Alany: speciális, csak olyan személy lehet, aki vasúti, légi vagy vízi közlekedés
szabályainak hatálya alatt áll.
- ilyen lehet, aki az adott közlekedési ágazatba tartozó járművet vezeti, irányítja.
- olyan személy is, akire a közlekedési szabályok valamilyen magatartási követelményt
tartalmaznak. (pl.: akinek utasításait követni kell a közlekedési szabályok értelmében)
- Btk. 240. § (2) bekezdésére figyelemmel: nem tekinthetők közlekedési szabályoknak
a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések, így ők e bűncselekmény
alanyai tettesként nem lehetnek.

Alanyi oldal: Az (1) bekezdésben meghatározott alakzat szándékosan követhető el.

• a kizárólag szándékosan megvalósítható elkövetési magatartáson túl az elkövető
szándékának ki kell terjednie a veszélyhelyzet előidézésére is.
• 41. BKv: a szándékos veszélyeztetési bűncselekmények esetében az elkövetőnek a
veszélyhelyzet előidézésén túlmenően bármely káros eredményre kizárólag csak a
gondatlansága terjedhet ki. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények közös
jellemzője, hogy az elkövető szándéka csupán az eredményként megfogalmazott
veszélyhelyzetet foghatja át (limitált veszélyeztetési szándék), ám ezen túlmenően
jelentkező, a veszélyhelyzettel okozati összefüggésben levő bármilyen káros eredmény
tekintetében már csupán gondatlanság állapítható meg, akár tudatos, akár hanyag
formájában (Vegyes bűnösség).
➢ Amennyiben az elkövetőnek a veszélyhelyzet okozásán túlmenően káros eredményre is
kiterjed a szándéka, úgy a ténylegesen létrejött eredményhez képest kell a cselekményt
minősíteni.
- (3) bekezdésben a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
az elkövetési magatartás lehet szándékos és gondatlan is, azonban a veszélyhelyzet
előidézésére kizárólag az elkövető gondatlansága terjedhet ki.

Minősített esetek: súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha

a) súlyos testi sértést
b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget
c) halált
d) kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

93
Egyéb rendelkezések:
- A tettes által megvalósított több olyan közlekedési forgalmi szabályszegés, amely
azonos közlekedési szituációban ugyanazt az alapeseti veszélyhelyzetet eredményezi,
természetes egységet képez.
- A több személy életének, testi épségének veszélyeztetése szintén egységként
értékelendő.
- A vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetésének mind szándékos, mind gondatlan
elkövetésű alakzatának minősített esete nem állhat alaki halmazatban a szakmai
szabályok megsértésével elkövetett Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetéssel.
➢ a komplex jogi tárgyú vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése specialitása folytán,
megelőzi az általános foglalkozási szabályok megszegését büntetni rendelő bűncselekményt
- Valóságos alaki halmazat állapítható meg a közlekedés biztonsága elleni
bűncselekménnyel, ha az elkövető magatartásával más közlekedési ágazat
résztvevőinek életét, testi épségét is veszélyezteti.
- Segítségnyújtás elmulasztása:
➢ A szándékos veszélyeztetési cselekmények elkövetőjének szándéka kizárólag az általa
kívánt vagy felismert és elfogadott veszélyhelyzet okozására terjed ki. Amennyiben az ilyen
cselekménnyel érintett személy a szándékos tevékenység következtében kerül
veszélyhelyzetbe, és e helyzetét előidéző a részére nem nyújt segítséget, az elkövető
büntetőjogi felelőssége a segítségnyújtás elmulasztása miatt – az eredeti szándékra
figyelemmel, nem állapítható meg.
➢ Más a helyzet, ha a szándékolt veszélyhelyzetből következően a sértett bármilyen sérülést
szenved, vagy az elkövetői tevékenységgel összefüggően újabb további veszélyhelyzetbe
kerül. Mivel az ilyen eredményre az elkövetőt csupán gondatlanság terhelheti, ezért a Btk.
166. §- a megköveteli a segítségnyújtást, és annak elmulasztása a veszélyeztetési
cselekménnyel bűnhalmazatban megállapítható.
- (4) bekezdés szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető azzal szemben, aki a veszélyt,
mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Közúti veszélyeztetés

234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

94
Jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonságához, illetve az abban résztvevők életének testi
épségének megóvásához fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy:
- Passzív alany: elkövetőn kívül más személy, akinek vagy akiknek az élete, testi épsége
közvetlen veszélybe kerül, illetve akik materiális sértő eredményt elszenvedik.

Elkövetési magatartás: közúti közlekedési szabályok megszegése.

• A közúti közlekedés szabályait a vonatkozó ágazati jogszabályok tartalmazzák, így erre
tekintettel e jogszabályok azok, amelyek az elkövetési magatartás vonatkozásában a
törvényi tényállás kereteit tartalommal kitöltik. A törvényi tényállás nem maga
határozza meg a közúti közlekedési szabályokat, és azt sem jelöli meg, hogy mely közúti
közlekedési szabály megszegésével követhető el a közúti veszélyeztetés. A közúti
veszélyeztetés valóban ún. keretdiszpozíció, a KRESZ alapján kell eldönteni, hogy
közlekedési szabályt szegett-e
• kizárólag azon szabályok megszegésével követhető el a bűncselekmény, amelyek
forgalmi szabálynak minősülnek. A nem közvetlenül a forgalomra vonatkozó szabályok
megszegése nem alkalmas arra, hogy közvetlen veszélyt idézzen elő (lejárt engedély
birtokában történő vezetés)
• Kizárólag az olyan közúti közlekedésre vonatkozó forgalmi szabályok bírnak
relevanciával a bűncselekmény kapcsán, amelyek objektíve alkalmasak arra, hogy
megszegésük esetén más vagy mások élete, testi épsége, közvetlen veszélybe
kerüljön.
• nem szükséges a tényállásszerűséghez több szabály megszegése. A szabályok közül
akár egynek a megszegése elegendő a bűncselekmény megállapításához.
• a Btk. 240. § (2) bekezdésére figyelemmel: nem tekinthetők közlekedési szabályoknak
a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések, így ők e bűncselekmény
alanyai tettesként nem lehetnek

Eredmény: más vagy mások életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése.
veszély: sérelem bekövetkezésének reális lehetősége
• a bűncselekmény megvalósulásához szükséges a közvetlen veszély létrejötte
• közvetlen veszély: mindig a sérelem bekövetkezésének nyombani, reális lehetőségét
jelenti, azaz helyzetre és személyre konkretizált
• más vagy mások fordulattal a jogalkotó törvényi egységet teremtett: akkor is egy
bűncselekmény kerül megállapításra, ha az elkövetőnek egy cselekményével több
személy élete, testi épsége kerül veszélybe.
• a bűncselekmény alapesete befejezetté válik a közvetlen veszély kialakulásával A
veszélyeztető eredményen túli eredmény már valamely minősített esetet alapozhatja
meg.
• A bűncselekmény szándékos alakzatának kísérlete nem kizárt: ha az elkövető olyan
elkövetési magatartást valósít meg, amely objektíve alkalmas arra, hogy más vagy
mások élete, testi épsége kerüljön veszélybe, azonban az eredmény mégsem következik
be.

95
Okozati összefüggés: A bűncselekmény megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az
elkövető által megvalósított, a törvényi tényállásban szereplő elkövetési magatartás idézte elő
a veszélyhelyzetet, illetőleg a minősített esetekben foglalt valamely biológiai típusú, sértő
eredményt.

Elkövetés helye: közút vagy közforgalom elől elzárt magánút.

• út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút),
illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút)
• Btk. 240. § (1) bekezdése szerint: a közúton elkövetett bűncselekményekre
megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre
vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy
halált.

Alany: tettes csak olyan személy lehet, aki közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll.
tettese a bűncselekménynek az lehet, aki vezetőnek minősül
• nincs jelentősége annak, hogy a tettes rendelkezik-e az adott jármű vezetéséhez
szükséges hatósági engedéllyel

Alanyi oldal: a bűncselekmény szándékosan követhető el, mind egyenes, mind eshetőleges
szándékkal.
• A kizárólag szándékosan megvalósítható elkövetési magatartáson túl az elkövető
szándékának ki kell terjednie a veszélyhelyzet előidézésére is.
• 41. Bkv: a szándékos veszélyeztetési bűncselekmények esetében az elkövetőnek a
veszélyhelyzet előidézésén túlmenően bármely káros eredményre kizárólag csak a
gondatlansága terjedhet ki. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények közös
jellemzője, hogy az elkövető szándéka csupán az eredményként megfogalmazott
veszélyhelyzetet foghatja át (limitált veszélyeztetési szándék), ám ezen túlmenően
jelentkező, a veszélyhelyzettel okozati összefüggésben levő bármilyen káros eredmény
tekintetében már csupán gondatlanság állapítható meg, akár tudatos, akár hanyag
formájában (Vegyes bűnösség).
➢ Amennyiben az elkövetőnek a veszélyhelyzet okozásán túlmenően káros
eredményre is kiterjed a szándéka, úgy a ténylegesen létrejött eredményhez
képest kell a cselekményt minősíteni.

Minősített esetek: súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha

a) súlyos testi sértést
b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget
c) halált
d) kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Egyéb rendelkezések:
- 2012. évi II törvény (szabálysértési tv.) A közúti közlekedés rendjének megzavarása
nevű szabálysértés: „aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy

96
 másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki
vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el.”
ha a veszélyhelyzetre az elkövető gondatlansága terjed ki, akkor a szabálysértést kell
megállapítani
- bűncselekmény valóságos alaki halmazatban állhat a hivatalos személy elleni
erőszakkal, illetőleg a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal.
- a bűncselekmény gyakran áll egyes közlekedési bűncselekménnyel valóságos halmazatban
(ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetéssel). Szintén valóságos alaki halmazatban
az állhat a közúti veszélyeztetés valamely minősített esete és a segítségnyújtás elmulasztása
bűncselekménnyel.
Közúti baleset okozása

235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból
súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást
vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Jogi tárgy: közúti közlekedés biztonságához, ill. az abban résztvevők életének testi épségének
megóvásához fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy: passzív alanyként az elkövetőn kívül más személy, aki a materiális sértő
eredményt elszenvedi.

Elkövetési magatartás: közúti közlekedési szabályainak megszegése

történhet tevéssel vagy mulasztással is.
• A közúti közlekedés szabályait a vonatkozó ágazati jogszabályok tartalmazzák, így erre
tekintettel e jogszabályok azok, amelyek az elkövetési magatartás vonatkozásában a
törvényi tényállás kereteit tartalommal kitöltik. A törvényi tényállás nem maga
határozza meg a közúti közlekedési szabályokat, és azt sem jelöli meg, hogy mely közúti
közlekedési szabály megszegésével követhető el a közúti veszélyeztetés. A közúti
veszélyeztetés valóban ún. keretdiszpozíció, a KRESZ alapján kell eldönteni, hogy
közlekedési szabályt szegett-e
• kizárólag azon szabályok megszegésével követhető el a bűncselekmény, amelyek
forgalmi szabálynak minősülnek. A nem közvetlenül a forgalomra vonatkozó szabályok
megszegése nem alkalmas arra, hogy közvetlen veszélyt idézzen elő (lejárt engedély
birtokában történő vezetés)
• Kizárólag az olyan közúti közlekedésre vonatkozó forgalmi szabályok bírnak
relevanciával a bűncselekmény kapcsán, amelyek objektíve alkalmasak arra, hogy
megszegésük következtében másnak vagy másoknak súlyos sérülése keletkezzen.
• nem szükséges a tényállásszerűséghez több szabály megszegése. A szabályok közül
akár egynek a megszegése elegendő a bűncselekmény megállapításához.

97
Az elsőbbségadási kötelezettséggel kapcsolatos 6/1998 BJE határozat A
jogegységi határozat két kérdésre ad választ:

1. az elsőbbségadásra kötelezett akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok

megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte?
1. A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is
felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a
megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége
szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében
nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.

2.Felelősséggel tartozhat-e az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti

balesetért az elsőbbségre jogosult, ha a megengedett sebességet túllépte? 2. Az elsőbbségre
jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével
összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű
megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.

- A bírói gyakorlat szerint az adott útszakaszra megengedett haladási sebesség legalább

felével való túllépése jelentős túllépésnek minősül.
- A közúti járművek számára megengedett haladási sebesség duplájával való
meghaladását extrém sebességtúllépésként értékeli és legalább súlyos sérüléssel járó
baleseteknél közúti veszélyeztetés bűntette minősített eseteként értékeli

Eredmény: az alapeset vonatkozásában súlyos testi sérülés, a minősített esetek körében

pedig egyéb, a (2) bekezdésben felsorolt biológiai típusú sértő eredmény.
• a bűncselekmény kizárólag akkor állapítható meg, ha az elkövető másnak, vagy
másoknak okoz súlyos sérülést.
• más vagy mások fordulattal a jogalkotó törvényi egységet teremtett: akkor is egy
bűncselekmény kerül megállapításra, ha az elkövetőnek egy cselekményével több
személynek okoz legalább súlyos sérülést.
• nincs helye e bűncselekmény megállapításának, ha kizárólag a szabályszegő szenved
legalább sérülést a balesetben
• A közúti balesetben elszenvedett sérülések gyógytartamának szakértői megítélésével
kapcsolatban az Országos Igazságügyi Orvosi Intézet 16-os számú módszertani
levelében foglaltak nyújtanak eligazítást.

Okozati összefüggés: A bűncselekmény megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az

elkövető által megvalósított, a törvényi tényállásban szereplő elkövetési magatartás idézte elő
más, vagy mások súlyos sérülését, illetőleg a minősített esetekben foglalt valamely egyéb,
biológiai típusú sértő eredményt.

98
 - Legfelsőbb Bíróság kimondta: hogy a váratlan akadály (gyalogosok, kerékpárosok)
felbukkanása a jármű vezetője számára is veszélyhelyzetet jelent, melynek elkerülése
érdekében intézkednie kell. Tisztázni kell, hogy megtett-e minden tőle elvárhatót a más
által előidézett veszélyhelyzet megszüntetésére, a baleset elhárítása érdekében.

Alany: speciális, csak olyan személy lehet, aki közúti közlekedési szabályok hatálya alatt
áll.
• a Btk. 240. § (2) bekezdésére figyelemmel: nem tekinthetők közlekedési szabályoknak
a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések, így ők e bűncselekmény
alanyai tettesként nem lehetnek.
• Tettese a bűncselekménynek csak az lehet, aki vezetőnek minősül.

Alanyi oldal: a bűncselekmény gondatlanul valósítható meg. Az elkövetési magatartást a tettes

megvalósíthatja szándékosan és gondatlanul is, azonban az alapeseti tényállásba foglalt súlyos
sérülésre kizárólag a gondatlansága terjedhet ki.
- Figyelemmel arra, hogy gondatlan bűncselekmény, társtettesség, illetőleg részesi
magatartás a tettesi cselekményhez nem kapcsolódhat, s kísérlete sincs a gondatlanság
miatt.
Minősített esetek: súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha
a) súlyos testi sértést
b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget
c) halált
d) kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Egyéb rendelkezések:
• 2012. évi II. tv. A közúti közlekedés rendjének megzavarása: „Aki a közúti
közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét,
vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést
okoz.”
➢ azaz ha a baleset következtében a passzív alanynak könnyű sérülése keletkezik,
akkor a bűncselekmény helyett a szabálysértést kell megállapítani.
• a közúti baleset okozása kizárólag gondatlanul valósítható meg, így ha a sértő
eredményre az elkövetőnek a szándéka terjed ki, akkor valamilyen élet, testi épség
egészség elleni bűncselekmény megállapításának lehet helye.
• A biológiai típusú sértő eredményt okozó foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés bűncselekményétől történő elhatárolás alapja, hogy abban az esetben
foglalkozási szabályt szeg meg az elkövető, míg közúti baleset okozás esetében közúti
közlekedési szabályt.
• A közúti baleset okozása halmazatban állhat a segítségnyújtás elmulasztása nevű
delictummal.

99
 20. Tétel - Járművezetés ittas állapotban. Járművezetés bódult állapotban.
Járművezetés tiltott átengedése
236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton,
illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos
tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az
ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Jogi tárgy: közlekedés biztonságának, ill. az abban résztvevők életének testi épségének
megóvásához fűződő társadalmi érdek.
• KRESZ alapján: járművet az vezethet, aki a vezetési képességére hátrányosan ható szer
befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó
alkohol.
• a büntetőjogban az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény az ittasság ténye súlyosbító
körülmény (56. BKv.), jelen esetben pusztán az ittasság ténye alapozza meg a büntetőjogi
felelősségre vonást.
Elkövetési magatartás: a járművezetés, amelyben a jármű mozgásba hozatalát, valamint a
jármű műszaki berendezéseinek – a haladás érdekében való –működtetését értjük.
• az ittas járművezetés megállapításának feltétele, hogy az ittas állapotban lévő elkövető
a mozgásban lévő járművet irányítsa

Elkövetés eszköze:
I. Az (1) bekezdés szerint vasúti jármű, légi jármű, gép meghajtású úszólétesítmény és
közúti gép meghajtású jármű.
➢ vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját
kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű, amely a transzeurópai hagyományos
és nagysebességű vasúti rendszerben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő
műszaki előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek
egy vagy több észéből áll.
➢ légi jármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való
olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása.
➢ úszólétesítmény: a víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal
összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet,
berendezés. (az úszólétesítmények közül kizárólag a gépi meghajtású lehet az
(1) bek. elkövetési eszköze)
➢ jármű: közúti szállító vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott
munkagépet is. A közúti járművek közül szintén csak a gépi meghajtású lehet az
(1) bekezdés elkövetési eszköze.

100
 ✓ a Btk. 236. §-ában meghatározott „gépi meghajtású jármű” és a
KRESZ-ben szabályozott „gépjármű” fogalma nem azonos.
✓ A Btk. gépi meghajtású jármű fogalma tágabb kategória, az felöleli
mindazokat a járműveket, amelyeket a KRESZ nem minősít
gépjárműnek, de gép hajtja.

II. (3) bekezdés: Nem gépi meghajtású úszólétesítmény, illetőleg nem gépi meghajtású
jármű
➢ a (3) bekezdés szerinti járművek ittas állapotban történő vezetés akkor valósítja
meg jelen tényállást, ha az (2) bekezdésben meghatározott követelmények
(eredmények) valamelyikét idézi elő.

Elkövetés helye: közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút.

• út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút),
illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút)
• Btk. 240. § (1) bekezdése szerint: a közúton elkövetett bűncselekményekre
megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre
vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy
halált.

Elkövetés módja: ittas állapotban történő elkövetés.

• A Btk. 240. § (3) bekezdésében foglalt szerint a 236. és a 238. § alkalmazásában ittas
állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/ liter véralkohol-,
illetve 0,25 milligramm/ liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték
előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
• 3/2013. BKv. alapján: az ittas járművezetés bűncselekménye – az egyéb feltételek
mellett – akkor állapítható meg, ha az elkövető vérében lévő alkohol-, illetve
levegőalkohol-koncentráció a vezetéskor meghaladja a törvényben írt mértéket.

Alany: járművezető: az a személy, aki a jármű haladását tevékenységével ténylegesen uralja,

illetőleg a járművet irányítja.
• KRESZ alapján vezető, az a személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt.
• vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata a vasúti
gépjármű működtetése.
• légi jármű- vezető: az a személy, aki a légi járművet repülés közben irányítja, és a
kormányait kezeli
• úszólétesítmény vezetője az üzemben tartó által írásban megbízott, jogszabályban
előírt képesítéssel rendelkező személy lehet.
• a tényállás megvalósulásának szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jármű
vezetője rendelkezik-e az adott járműkategória vezetéséhez szükséges engedéllyel.

Alanyi oldal: a bűncselekmény alapesete szándékosan követhető el, míg a minősített esetek
gondatlanul valósíthatók meg.
Minősített esetek: súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha
101
 a) súlyos testi sértést
b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget
c) halált
d) kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

• Jelen bűncselekmény kapcsán is szükséges az okozati összefüggést vizsgálni, mivel a

minősített esetekért akkor tartozik felelősséggel az elkövető, ha a biológiai típusú sértő
eredmény okozati összefüggésben áll az elkövetési magatartással.
• Az ittas járművezetés esetén a súlyosabb minősítés megállapításának akkor van helye, ha
az ittassága miatt befolyásolt járművezető a meghatározott eredmények valamelyikét a
büntetőjog által felróható módon okozta
• az ittas befolyásoltságának a baleset bekövetkezésében való közrehatását úgy kell vizsgálni,
hogy az eljárás alá vont személy ténylegesen tanúsított magatartása összehasonlítandó a
józan, jogkövető és a közlekedésben a megengedett kockázat keretei között maradó gondos
járművezetőtől elvárt magatartással.

Egyéb rendelkezések:
• 2012. évi II. tv. Ittas vezetés szabálysértését az követi el, aki vasúti, vagy légi járművet,
gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet
úgy vezet, hogy a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
• azonos alkalommal és több mozzanatban ittas járművezetéssel okozott közúti baleset során
több személy súlyos testi sérülése esetén több rendbeli bűncselekmény vagy
folytatólagosság megállapításának nincs helye.

Járművezetés bódult állapotban

237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan
ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve
közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos
tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer
befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az
ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

Jogi tárgy: közlekedés biztonságának, ill. az abban résztvevők életének testi épségének
megóvásához fűződő társadalmi érdek.
• KRESZ alapján: járművet az vezethet, aki a vezetési képességére hátrányosan ható
szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó
alkohol.
102
Elkövetési magatartás: a járművezetés, amelyben a jármű mozgásba hozatalát, valamint a
jármű műszaki berendezéseinek – a haladás érdekében való –működtetését értjük.
• az ittas járművezetés megállapításának feltétele, hogy az ittas állapotban lévő elkövető
a mozgásban lévő járművet irányítsa

Elkövetés eszköze:
I. Az (1) bekezdés szerint vasúti jármű, légi jármű, gép meghajtású úszólétesítmény és
közúti gép meghajtású jármű.
➢ vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját
kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű, amely a transzeurópai hagyományos és
nagysebességű vasúti rendszerben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki
előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy
több észéből áll.
➢ légi jármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való
olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása.
➢ úszólétesítmény: a víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal
összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet,
berendezés. (az úszólétesítmények közül kizárólag a gépi meghajtású lehet az
(1) bek. elkövetési eszköze)
➢ jármű: közúti szállító vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott
munkagépet is. A közúti járművek közül szintén csak a gépi meghajtású lehet az (1)
bekezdés elkövetési eszköze.
✓ a Btk. 236. §-ában meghatározott „gépi meghajtású jármű” és a KRESZ-
ben szabályozott „gépjármű” fogalma nem azonos.
✓ A Btk. gépi meghajtású jármű fogalma tágabb kategória, az felöleli
mindazokat a járműveket, amelyeket a KRESZ nem minősít gépjárműnek,
de gép hajtja.

II. (3) bekezdés: Nem gépi meghajtású úszólétesítmény, illetőleg nem gépi meghajtású
jármű
➢ a (3) bekezdés szerinti járművek ittas állapotban történő vezetés akkor valósítja
meg jelen tényállást, ha az (2) bekezdésben meghatározott követelmények
(eredmények) valamelyikét idézi elő.

Elkövetés helye: közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút.

• út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút),
illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút)
• Btk. 240. § (1) bekezdése szerint: a közúton elkövetett bűncselekményekre
megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre
vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy
halált.

Elkövetés módja: a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési

képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő elkövetés.
103
E bűncselekmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha:
• járművezető nem áll szeszes ital fogyasztásából származó alkohol hatása alatt, de
valamilyen egyéb, a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezeti az
elkövetési tárgyat.
➢ vezetési képességre hátrányosan ható szer: minden olyan anyag szóba jöhet,
amely negatívan befolyásolja a vezetési képességet. (kábítószerek, új
pszichoaktív anyagok, gyógyszerek)

Alany: járművezető: az a személy, aki a jármű haladását tevékenységével ténylegesen uralja,

illetőleg a járművet irányítja.
• KRESZ alapján vezető, az a személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt.
• vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata a vasúti
gépjármű működtetése.
• légi jármű- vezető: az a személy, aki a légi járművet repülés közben irányítja, és a
kormányait kezeli
• úszólétesítmény vezetője az üzemben tartó által írásban megbízott, jogszabályban
előírt képesítéssel rendelkező személy lehet.
• a tényállás megvalósulásának szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jármű
vezetője rendelkezik-e az adott járműkategória vezetéséhez szükséges engedéllyel.
Alanyi oldal: a bűncselekmény alapesete szándékosan követhető el, míg a minősített esetek
gondatlanul valósíthatók meg.
Minősített esetek: súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha
a) súlyos testi sértést
b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget
c) halált
d) kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Egyéb rendelkezések:
• bármilyen csekély mennyiségű szer fogyasztása tényállásszerű, ha az a vezetési
képességre hátrányosan hat.
• a bűncselekménynek szabálysértési alakzata nincs.
• Amennyiben a bódult állapotot kábítószer, illetőleg új pszichoaktív anyag idézi elő, úgy
felmerülhet a Kábítószer birtoklása, illetőleg az új pszicho aktív anyaggal visszaélés
nevű bűncselekmények halmazatban történő megállapítása.
Járművezetés tiltott átengedése
238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom
elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek,
illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

104
Jogi tárgy: közlekedés biztonságának, ill. az abban résztvevők életének testi épségének
megóvásához fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési magatartás: jármű vezetésének átengedése.

• átengedés olyan magatartás, amely következtében más személynek tényleges
lehetősége lesz a jármű vezetésére.
• szóban írásban és ráutaló magatartással is történhet az átengedés, azonban
egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie.
• az elkövető az átengedéssel ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a
vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek tegye lehetővé a jármű vezetését.
• a vezetésre egyéb okból alkalmatlan: minden olyan személy ilyennek tekinthető, aki
nincs ittas vagy bódult állapotban, de fizikális vagy pszichés okból alkalmatlan a
vezetésre.
• ittas állapotban történő elkövetés.
✓ A Btk. 240. § (3) bekezdésében foglalt szerint a 236. és a 238. § alkalmazásában
ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/ liter
véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/ liter levegőalkohol-koncentrációnál
nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó
alkohol van.
• a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyása alatt történő elkövetés.
✓ vezetési képességre hátrányosan ható szer: minden olyan anyag szóba jöhet,
amely negatívan befolyásolja a vezetési képességet. (kábítószerek, új
pszichoaktív anyagok, gyógyszerek)
• önmagában a járművezetői engedély hiánya nem elegendő a járművezetésre
alkalmatlanság megállapításához.
• Szintén nem bűncselekmény, ha valaki a jármű vezetését olyan személynek engedi át
az eltiltás hatálya alatt, akit a bíróság a járművezetéstől eltiltott. ✓ 2012. évi II. tv.
alapján Engedély nélküli vezetés szabálysértése

Elkövetés eszköze:
I. Az (1) bekezdés szerint vasúti jármű, légi jármű, gép meghajtású úszólétesítmény és
közúti gép meghajtású jármű.
➢ vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját
kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű, amely a transzeurópai hagyományos
és nagysebességű vasúti rendszerben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő
műszaki előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek
egy vagy több észéből áll.
➢ légi jármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való
olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása.
➢ úszólétesítmény: a víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal
összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet,
berendezés. (az úszólétesítmények közül kizárólag a gépi meghajtású lehet az
(1) bek. elkövetési eszköze)
105
 ➢ jármű: közúti szállító vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott
munkagépet is. A közúti járművek közül szintén csak a gépi meghajtású lehet az
(1) bekezdés elkövetési eszköze.
✓ a Btk. 236. §-ában meghatározott „gépi meghajtású jármű” és a
KRESZ-ben szabályozott „gépjármű” fogalma nem azonos.
✓ A Btk. gépi meghajtású jármű fogalma tágabb kategória, az felöleli
mindazokat a járműveket, amelyeket a KRESZ nem minősít
gépjárműnek, de gép hajtja.

Elkövetés helye: közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút.

• út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút),
illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút)
• Btk. 240. § (1) bekezdése szerint: a közúton elkövetett bűncselekményekre
megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre
vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy
halált.
Alany: a bűncselekményt tettesként az követheti el, akinek tényleges lehetősége van a jármű
feletti rendelkezésére.
• a tényleges lehetőség nem csak a jogszerű rendelkezésre vonatkozik.

Alanyi oldal: a bűncselekmény alapesete szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át

kell fognia azt a tényt, hogy az a személy, akinek a jármű vezetését átengedi, ittas vagy bódult
állapotban van, illetőleg a vezetésre egyéb okból alkalmatlan. Amennyiben ez számára nem
ismerhető fel, úgy ténybeli tévedés okán nem büntethető.
• Kizárt a tévedésre történő hivatkozás sikeressége abban az esetben, ha az elkövető és a
járművet vezetni szándékozó személy együtt ittasodik el, együtt került bódult állapotba,
illetőleg ismertségük okán tudomással bírt az elkövető arról, hogy a másik személy
valamilyen okból alkalmatlan a biztonságos járművezetésre.

Minősített esetek: súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha

a) súlyos testi sértést
b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget
c) halált
d) kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Egyéb rendelkezések:
Abban az esetben, ha a járművet vezető személy számára szándékos bűncselekményt
valósít meg, azért a Járművezetés tiltott átengedése elkövetője a másik szándékos
bűncselekményhez kapcsolódó cselekvősége hiányában nem felel.
Abban az esetben, ha az átengedésre végszükségből kerül sor, a magatartás nem
bűncselekmény.

106
 21. Tétel - Hazaárulás. Hűtlenség.
258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy
alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz
fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgy: Magyarország alkotmányos rendje. Magyarország függetlensége, területi épsége,

ill. alkotmányos rendje. Ezeket sértő célzattal valósítja meg az elkövető a hazaárulást. E célzatra
tekintettel az általános jogi tárgy Magyarország állambiztonsága. (külső, belső biztonság)
• alkotmányos rend: a fennálló társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok összességét
értjük. Az alkotmányos rend magában foglalja az Alaptörvényben található alapelveket,
alapvető jogokat és kötelességeket, az állami intézményrendszert, azok működési elveit,
a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat.
• Függetlenség alatt Magyarország szuverenitását, önállóságát értjük. Az ország területi
épsége, a határok sérthetetlenségét, garantálását jelenti.

Elkövetési magatartás: a hazaárulás bűntettének az elkövetési magatartás külföldi kormánnyal

vagy külföldi szervezettel kapcsolat felvétele, vagy kapcsolat fenntartása.
• A kapcsolat felvétele: az összeköttetés megteremtése a másik féllel. (szóban, írásban,
elektronikus módon).
• Kapcsolat fenntartása: a már meglévő kapcsolat továbbfolytatását jelenti.
✓ a tényleges érintkezés gyakorisága a bűncselekmény megállapíthatósága
szempontjából nem releváns.
✓ a kapcsolattartási szándéknak azonban át kell fognia a folyamatot.
✓ A kapcsolat fenntartása állapotbűncselekmény, melynek elévülése a jogellenes
állapot megszűnésétől kezdődhet.
✓ Elkövetési magatartás akkor lesz tényállásszerű, ha az elkövető az ott megjelölt
szervezetekkel lép érintkezésbe.
✓ Külföldi kormány alatt bármely idegen állam kormánya értendő, függetlenül
attól, hogy Magyarország milyen viszonyt ápol az adott idegen állammal. ✓ A
külföldi szervezet lehet állami és nem állami, ide értve a nemzetközi
szervezeteket is.

Stádiumok: hazaárulás bűntette immateriális bűncselekmény. Az elkövetési magatartás

tanúsításával befejezett. A befejezettséghez elég tehát a kapcsolat felvétele vagy fenntartása,
eredményt a törvényi tényállás nem tartalmaz.
• Mindaddig, míg kapcsolat nem jön létre, csak kísérletről beszélhetünk. (elkövető
megkeresi a külföldi kormányt, v. szervezetet, de választ a megkeresésre nem kap).

107
Előkészület: a bűncselekmény súlyosságára tekintettel az előkészület is büntetendő.
• súlyosabban minősül, ha háború idején történik.
• Háború: az Alaptörvényben szabályozott rendkívüli állapot és szükségállapot, a háború
áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmények és azok kiegészítői
jegyzőkönyveiben meghatározott helyzetek, valamint a háborús és katonai
bűncselekmények vonatkozásában, amikor a magyar honvédséget külföldön
alkalmazzák.

Alany: csak magyar állampolgár lehet.

• kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgár is ebbe a körbe sorolható
• részesként külföldi állampolgárságú személy is felelősségre vonható

Alanyi oldal: a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A törvényi tényállás célzatot
is tartalmaz. Az elkövető célja Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy
alkotmányos rendjének megsértése. Célzat hiányában hazaárulást nem lehet megállapítani.

Minősített eset: a bűncselekmény súlyosabban minősül, ha a hazaárulást

a) súlyos hátrányt okozva
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával: elkövetési módot és nem
hivatali pozíciót jelent.
c) háború idején
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybe vételével követik el.

• Súlyos hátrány fennállta mérlegeléssel állapítható meg.

• az állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználása fokozott veszélyt jelent a jogi
tárgyra.

Egység- halmazati kérdések:

- természetes egység a kapcsolat felvétele, majd fenntartása.
- természetes egység az is, ha az elkövető több külföldi kormánnyal lép kapcsolatba
- látszólagos az alaki halmazat az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának
bűntettével
- látszólagos alaki halmazat jön létre a hazaárulás minősített esete és a hűtlenség között.

Hűtlenség

259. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi
kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel Magyarország
függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Sok tekintetben megegyezik a hazaárulással.

108
Jogi tárgy: Magyarország alkotmányos rendje. Magyarország függetlensége, területi épsége,
ill. alkotmányos rendje.

Elkövetési magatartás: a hűtlenség elkövetési magatartása a külföldi kormánnyal vagy

külföldi szervezettel kapcsolat felvétele, vagy kapcsolat fenntartása.
• A kapcsolat felvétele: az összeköttetés megteremtése a másik féllel. (szóban, írásban,
elektronikus módon).
• Kapcsolat fenntartása: a már meglévő kapcsolat továbbfolytatását jelenti.
✓ a tényleges érintkezés gyakorisága a bűncselekmény megállapíthatósága
szempontjából nem releváns.
✓ a kapcsolattartási szándéknak azonban át kell fognia a folyamatot.
✓ A kapcsolat fenntartása állapotbűncselekmény, melynek elévülése a jogellenes
állapot megszűnésétől kezdődhet.
✓ Elkövetési magatartás akkor lesz tényállásszerű, ha az elkövető az ott megjelölt
szervezetekkel lép érintkezésbe.
✓ Külföldi kormány alatt bármely idegen állam kormánya értendő, függetlenül
attól, hogy Magyarország milyen viszonyt ápol az adott idegen állammal. ✓ A
külföldi szervezet lehet állami és nem állami, ide értve a nemzetközi
szervezeteket is.

Elkövetés módja: tettes kizárólag a saját állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával
való visszaélés útján követhet el hűtlenséget.

Stádiumok: a hűtlenség bűntette materiális bűncselekmény.

- Akkor befejezett, ha létrejön a tényállásban megkívánt eredmény. A jogalkotó
eredményként Magyarország függetlenségének, területi épségének, vagy alkotmányos
rendjének veszélyeztetését jelöli meg.
✓ nem szükséges, hogy ezek a sérelmek bekövetkezzenek, elegendő ennek a reális
veszélye. Ez a veszély nem szükséges, hogy közeli legyen, elegendő az basztrakt
veszély megállapíthatósága.
- Bűncselekmény előkészülete nem büntetendő.

Alany: kizárólag magyar állampolgár lehet.

- kettős állampolgár is e körbe tartozik
- Tettesként az követheti el a hűtlenség bűntettét, aki állami szolgálatban áll vagy
hivatalos megbízást teljesít. Tehát a tettes speciális.

Alanyi oldal: hűtlenség bűntette csak szándékosan követhető el. a Hűtlenség törvényi
tényállása nem tartalmaz célzatot.

Egység – halmazati kérdések:

A hűtlenség bűntette látszólagos alaki halmazatban áll a Btk. 258. § (2) bek. b) pontjában
szabályozott hazaárulással. Ilyen esetben a hazaárulást kell megállapítani.
109
 22. Tétel – Hamis vád. Hatóság félrevezetése
268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság
tudomására, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás
indul.
(3)A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4)A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
(5)Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról,
hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan
vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó
koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás
csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád
büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése,
ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.
Jogi tárgy: igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, de
másodlagosan védelemben részesül a megvádolt személy becsülete, emberi méltósága,
személyi szabadsága is.
- nem csak a büntetőjog felelősség megállapítására irányuló büntetőeljárás, hanem a
szabálysértési-, fegyelmi- felelősség, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés
megállapítására irányuló eljárások védelmét is biztosítja.
Elkövetési magatartás: A Btk. 268. § (1) bekezdése a büntetőügyben elkövetett hamis vád két
elkövetési magatartását fogalmazza meg:
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol:
➢ akkor valósul meg, ha az elkövető a hatóság előtt a megvádolt személy büntetőjogi
felelősségét megalapozó objektíve valótlan tartalmú állítást tesz.
➢ a tényállás mindig konkrét személy konkrét jogilag tilalmazott magatartására
vonatkozik
➢ egyedileg nem azonosítható személyre vonatkozó valótlan tényállítása a Btk. 271.
§ Hatóság félrevezetése bűncselekményét alapozhatja meg.
➢ a vádolás nincsen alakisághoz kötve, megvalósulhat szóban, írásban vagy akár
ráutaló magatartással is.

110
 ➢ Az elkövető tényállítása alapján sértett ellen indult eljárás bizonyítottság hiányában
megszüntetéssel zárul, nincs helye a vádoló személy ellen hamis vád miatt büntető
eljárás lefolytatásának.
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság
tudomására:
olyan bizonyítási eszköz szolgáltatása, amelyből a hatóság konkrét személy konkrét
cselekmény büntetőjogilag releváns kapcsolatára tud következtetést levonni. Az
elkövető által szolgáltatott tárgyi bizonyítási eszköz a bűncselekményre és az
elkövetőre vonatkozóan objektíve valótlan nyomokat hordoz.
A Btk. 269. § (1) bekezdése a szabálysértési, közigazgatása szabályszegés miatti vagy fegyelmi
ügyekben elkövetett hamis vád két elkövetési magatartását határozza meg:
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegéssel hamisan vádol
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértésre vagy
fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz hatóság vagy fegyelmi jogkör
gyakorlójának tudomására
Annyiban különbözik, hogy az elkövető valótlan tényállítása, vagy az elkövető által koholt
bizonyítékból levonható következtetés nem bűncselekmény, hanem fegyelmi vétség,
szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetését valószínűsíti.
- a bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik, nem
szükséges, hogy a tényállítás vagy a koholt bizonyíték szolgáltatása alapján megvádolt
személy ellen eljárás induljon.
Az elkövetési szituációhoz tartozó tényállási elemek: a hamis vád elkövetésére csak hatóság
előtt kerülhet sor.
- fegyelmi ügyben a hamis vád hatóság, valamint fegyelmi jogkör gyakorlója előtt
követhető el.
Alany: általános alanyiság feltételeivel rendelkező személy lehet.
Alanyi oldal: a jogalkotó a Btk. 268. § (1) bekezdésében a bűncselekményre vonatkozó hamis
vád szándékos változatát, a Btk. 269. §-ban szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegés miatti, valamint fegyelmi ügyre vonatkozó hamis vád szándékos változatát
rendeli büntetni. A Btk. 268. § (5) bekezdése a bűncselekményre vonatkozó hamis vád
gondatlan változatát szankcionálja.
• A Btk. 268. § (1) bekezdése szerinti és a 269. § szerinti szándékos változat
megállapításának alapfeltétele, hogy az elkövető által a hatósággal, vagy a fegyelmi
jogkör gyakorlójával közölt tény objektíven ne feleljen meg a valóságnak, ezen felül
pedig az elkövető szubjektíven is tisztában legyen a közölt tény valótlanságával.
• Hamis vád eshetőleges szándékkal is elkövethető. Elegendő, ha az elkövető tisztában
van azzal, hogy tényállítása alapján a sértett ellen felelősségre vonásra kerülhet sor, nem
szükséges, hogy kívánja a sértett felelősségre vonását, elegendő, ha csak közömbösség
terheli ebben a kérdésben.
• A Btk.268. § (5) bekezdése a bűncselekmény gondatlan változatát is büntetni rendeli.
Hamis vád gondatlan változata akkor valósul meg, ha az elkövető gondatlanságból nem
tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy az általa szolgáltatott bizonyíték hamis, azaz
111
 az elkövető objektíven valótlan tényt abban a hiszemben közöl, hogy az a valóságnak
megfelelő, és a tévedését gondatlansága idézi elő.
Minősített esetek:
• A Btk. 268.§ (2) bekezdése alapján súlyosabban büntetendő, ha a hamisvád alapján az
érintett ellen büntetőeljárás indul
✓ büntetőeljárás megindulása olyan eljárási cselekmény foganatosítását jelenti,
amelyet csak a elkövetővel szemben alkalmazható.
• A Btk. 268.§ (3) bekezdése még súlyosabban minősül az elkövető cselekménye, ha
a) hamis vád alapján vádlottat elítélik
✓ vádlotti elítélés jogerős ítélet megszületésekor állapítható meg
b) olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó
szabadságvesztéssel fenyegeti
• A Btk. 268.§ (4) bekezdése, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
Egyéb rendelkezések:
- a jogalkotó speciális feljelentési szabályt és ehhez kapcsolódóan speciális elévülési
szabályt is megállapít a Btk. 270. § (1) bekezdésében.
270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád
miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.
• a megvádolt személy elleni eljárás lezárulásáig csak az eljáró hatóságnak van
jogosultsága hamis vád miatti eljárás megindulására. Az alapügy lezárulását
követően a megvádolt személy feljelentési jogosultsága „feléled” ettől kezdve
korlátozás nélkül jogosult feljelentést tenni az őt megvádoló személlyel
szemben.
• Amennyiben az alapügyben eljáró hatóság nem látja indokoltnak az alapügy
befejezéséig az alapügyben érintett személyt hamisan megvádoló személy ellen
a büntetőeljárás megindítását, úgy a hamis vád elévülése az alapügy jogerős
befejezésének napján veszi kezdetét.
• Ez a törvényi rendelkezés kizárja, hogy az alapügy lezárulásáig feljelentési
jogában korlátozott sértett azért nem tud az alapügy lezárulását követően
feljelentési jogával élni, mert az általa feljelenteni kívánt cselekmény
időközben elévült.

270. § (2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád
elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.
• a büntetés korlátlan enyhítésének vagy mellőzésének kilátásba helyezése arra
ösztönözheti a hamis vádat elkövető személyt, hogy az alapügyben eljáró
hatósággal közölje az általa közölt tényállítások valótlanságát, és ezzel
akadályozza meg a megvádolt személy további jogsérelmének bekövetkezését.

Egység – halmazati kérdések:

- bűnhalmazat megállapításának van helye, ha az elkövető több személlyel szemben tesz
bűncselekmény elkövetésével vádoló valótlan tartalmú tényállítást. - 2/2004. BJE
szerint:

112
 1. Ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja
ki magát, és az ennek megfelelő adatokkal kerül az ügyben eljáró hatóságok által
készített közokiratba, a hamis vád bűntette mellett az „intellektuális”
közokirathamisítás bűntettét is elköveti
2. Ha az elkövető a személyazonosságának az igazolására más nevére szóló valódi
közokiratot is felhasznál, a hamis vád bűntette és az „intellektuális”
közokirathamisítás bűntette mellett a Btk. 342. § (1) bek. b) pontjának III,
fordulatába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti.
- ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személy ellen, ugyanabban az eljárásban,
többször is előadott hamis vád: természetes egység.
Hatóság félrevezetése
271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy
valótlan - és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás
alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan
bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.
Jogi tárgy: a Btk. 271. § (1) bek. szerint a büntetőügyekben eljáró hatóságok, (2) és (3)
bekezdésekben megfogalmazott esetekben más hatóságok zavartalan működéséhez valamint
indokolatlan, felesleges eljárásainak elkerüléséhez fűződő társadalmi érdek

Elkövetési magatartás: valamely hatósági eljárás alapjául szolgáló valótlan tartalmú bejelentés
• Btk. 271. § (1) bekezdésben büntetőeljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentés
• Btk. 271. § (2) bekezdés szerint a hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör
gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló valótlan
bejelentés
• Btk. 271. § (3) bek. alapján a hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló
valótlan bejelentés
➢ a bejelentésnek komolynak kell lennie, alkalmasnak arra, hogy ez alapján a
hatóságban a bűncselekmény, szabálysértés, fegyelmi vétség, vagy egyéb eljárás
elkövetésének gyanúja megfogalmazódjon.
➢ a bejelentés valótlansága nem csupán valamely tény valótlanságát jelenti, hanem a
bejelentés teljes egészére vonatkozik, azaz egy nem létező bűncselekményt,
szabálysértést, fegyelmi vétséget vagy egyéb eljárás alapjául szolgáló cselekményt
tartalmaz.

A jogalkotó a Hatóság félrevezetését alárendelt tényállásként fogalmazta meg, amely csak

akkor valósulhat meg, ha az elkövetési magatartás tanúsítása a Btk. 268. § vagy 269. § szerinti
Hamis vád bűncselekményeknek megállapíthatóságát nem alapozza meg.
- A hamis vád és a hatóság félrevezetése elkövetési magatartásainak különbözőségét az
adja, hogy a hamisvád során az elkövető mindig egyedileg azonosítható, konkrét
személy vagy személyek felelősségét megalapozó valótlan tényeket közöl a hatósággal,
míg a hatóság félrevezetését elkövető személy bejelentése egyedileg nem azonosítható
személyre vonatkozóan közöl valótlan tényeket a hatósággal.

113
 - a valótlan tényállítás akkor alkalmas a megvádolt személy egyedi azonosítására, ha
kétséget kizáróan megállapítható belőle a megvádolt személy személyi azonossága.

Alany: a bűncselekmény alanya bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válási
feltételeinek.

Alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösség mellett valósulhat meg. Az elkövető

tudatának át kell fognia, hogy az általa közölt tények büntető, szabálysértési, fegyelmi vagy
egyéb eljárást alapoznak meg, továbbá tisztában kell azzal is lennie, hogy ezek a tények nem
felelnek meg az objektív valóságnak. Az elkövető tehát objektíve és szubjektíve is hamis
tényeket közöl a hatósággal.

114
 23. Tétel - Hamis tanúzás. Hamis tanúzásra felhívás.
272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót
elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis
okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.
(4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári
ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik
be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét
kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért,
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény
elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem
figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az
alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát
bejelenti.
Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás és más hatósági eljárások zavartalan működéséhez fűződő
társadalmi érdek, továbbá a hatósági eljárásokban résztvevő személyek közreműködési
kötelezettségének, és igazmondási kötelezettségének biztosítása, valamint a hamis tanúzással
érintett személy jogainak védelme.
- a jogalkotó nem csupán a büntető-, és polgári- igazságszolgáltatás védelmét biztosítja,
hanem a Btk. 273. § kiterjeszti a védelem körét a fegyelmi, szabálysértési, más hatósági
eljárásokban résztvevő személyek kötelezettségeinek teljesítésére is.
- a tényállás a tanú magatartásával azonos megítélés alá vonja az eljárás egyéb
résztvevőinek, a szakértőnek, a szaktanácsadónak, a tolmácsnak és a fordítónak a
magatartását is.
- a jogalkotó az egyes hatósági eljárások eltérő súlya, lehetséges következményei alapján
más- más büntetési tételt állapít meg a büntető, polgári és az egyéb hatósági
eljárásokban.

Elkövetési magatartás: a bűncselekmény elkövetési magatartásait a Btk. 272. § (1) és (2)

bekezdései határozzák meg.

115
I. a Btk. 272. § (1) bekezdése szerinti elkövetési magatartás akkor valósul meg, ha a tanú a
hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót
elhallgatja.
➢ mind az aktív, mind a passzív- hazugság tilalmát megfogalmazza a jogalkotó
➢ A tanú igazmondási kötelezettsége az ügy minden lényeges körülményére
fennáll, agy akár anyagi- jogi, akár eljárás-jogi szempontból fontos
körülmény tekintetében elkövethető
➢ mindig a konkrét ügy, konkrét körülményeinek ismeretében lehet állást
foglalni, hogy mely körülmények tekinthetők akár anyagi- jogi, akár eljárás-
jogi szempontból jelentősnek.
➢ a hamis tanúzás megállapításának nem akadálya, hogy a valótlan
tanúvallomást az eljáró hatóság mérlegelési körben figyelmen kívül hagyta,
tehát döntését nem arra alapította.
II. Btk. 272. (2) bekezdése a lehetséges elkövetési magatartásokat kiterjeszti az eljárásban
résztvevő egyéb személyek magatartásaira is, amikor kimondja:
„A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki:
a) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis
felvilágosítást ad
b) Mint tolmács vagy fordító hamisan fordít.”
➢ az eljárási résztvevők igazmondási kötelezettsége tehát az írásban megjelenő
szakvélemény, vagy fordítás, valamint a szóban elhangzó szaktanácsadói szaktanács,
valamint a tolmács által fordított szöveg esetén is fennáll.
➢ Amennyiben a közreműködős írásban vagy szóban eltér az objektív valóságtól,
megvalósítja a hamis tanúzást.
III. Btk. 272. § (2) bekezdés c) pontja alapján a hamis okirat vagy hamis tárgyi bizonyítási
eszköz szolgáltatása is hamis tanúzásnak minősül, kivéve, ha az elkövető által szolgáltatott
hamis okirat vagy tárgyi bizonyítás eszköz hatására a hatóság valamely személy
vonatkozásában az eljárásnak eddig tárgyát nem képező bűncselekmény elkövetésére
következtethet.
➢ ebben az esetben ugyanis az elkövető által szolgáltatott hamis tárgyi bizonyítási
eszköz hamis vádat alapoz meg.
➢ Azonban az elkövető az általa szolgáltatott hamis okirattal, vagy tárgyi bizonyítási
eszközzel az eljárás tárgyát képező bűncselekményre vonatkozóan erősíti vagy
gyengíti a hatóság gyanúját, úgy cselekménye hamis tanúzásnak minősül.
➢ a hamis okirat, vagy tárgyi bizonyítási eszköz vonatkozhat az ügy anyagi-jogi vagy
eljárás-jogi jelentős körülményére.
IV. Btk. 272. § (3) bekezdése értelmében nem büntethető a büntetőügy terheltje, ha hamis
okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
➢ a terhelt védekezési szabadságát csak az korlátozza, ha az általa szolgáltatott hamis
okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz más személy vonatkozásában hamis vádat
valósít meg.

Az elkövetési szituációhoz tartozó tényállási elemek: a bűncselekmény csak hatóság előtt

követhető el.
116
 ➢ a „hatóság előtt” elkövetés nem csupán az elkövetés helyét és idejét, hanem az
elkövetés módját is meghatározza. A hatóság előtti elkövetés, mint feltétel
magában hordozza a hatóság alakszerű eljárásának követelményét, a tanú, a
szakértő, szaktanácsadó, tolmács vagy fordító a hatóság felkérésére vagy
utasítására válik az eljárás részesévé, nyilatkozatának megtételét megelőzően a
hatóság felhívja a figyelmét az eljárásban őt megillető jogokra és kötelezettségeire,
így a hamis tanúzás törvényes következményeire is
Alany: a bűncselekmény alanya az a személy lehet, aki az eljárásban tanúként, szakértőként,
szaktanácsadóként, tolmácsként vagy fordítóként vesz részt.
➢ az a tanú, aki a tanúvallomását megtagadja nem követi el a passzív hazugságot,
azaz magatartása nem minősül az ügy lényeges körülménye elhallgatásának. Az
ilyen magatartás a Btk. 277. § szerint Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása.

Alanyi oldal: a jogalkotó a hamis tanúzás Btk. 272. § (1) bekezdésében, illetve a Btk. 273. §
(1) bekezdésében meghatározott szándékos bűnösségű változata mellett, a Btk. 272. § (6)
bekezdésében a gondatlan bűnösségű változatot is büntetni rendeli.
➢ a hamis tanúzás szándékos megvalósulása során az elkövető tudata, átfogja az
objektív valóságot, valamint azt is, hogy szóbeli, írásbeli nyilatkozatával, vagy az
általa szolgáltatott okirattal vagy egyéb tárgyi bizonyítási eszközzel a hatóság
számára nem az objektív valóságot közvetíti.
➢ Amennyiben az elkövető szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatában, illetve az általa
szolgáltatott okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz által közvetített objektív
valóságtól úgy tér el, hogy szubjektíven nincs ezzel tisztában a hamis tanúzás
gondatlan változatát lehet a terhére megállapítani, feltéve, ha az objektív valóságot
illető tévedése gondatlanságának következménye. A gondatlan bűnösség
megállapítása tehát azt feltételezi, hogy az elkövető tőle elvárható figyelem, vagy
körültekintés tanúsítása esetén az objektív valóságot megismerhette volna.

Minősített esetek:
I. Btk. 272. § (4) bekezdése alapján súlyosabban minősül a Büntetőügyben elkövetett
hamis tanúzás, ha olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó
szabadságvesztés is kiszabható.
II. Btk. 272. § (5) bekezdése alapján súlyosabban minősül a Polgári ügyben elkövetett
hamis tanúzás, ha az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős
egyéb érdek.

Privilegizált eset: a jogalkotó a Btk. 273. §-ben privilegizált esetként fogalmazza meg, ha a
hamis tanúzást szabálysértési, avagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban
követik el.

Egyéb rendelkezések:
A jogalkotó speciális feljelentési szabályt és ehhez kapcsolódóan speciális elévülési szabályt
állapít meg a Btk. 274. §-ban.
117
 274. § „Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették,
nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az
ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének
napján kezdődik.”
➢ ez a rendelkezés időlegesen korlátozza a hamis tanúzás elkövetőjével szemben a hamis
tanúzás miatti feljelentési jogot.
➢ a hamisan tanúzó személy elleni eljárás lezárulásáig csak az eljáró hatóságnak van
jogosultsága hamis tanúzás miatti eljárás megindulására. Az alapügy lezárulását
követően aki számára a tanúvallomás sérelmet okoz, annak feljelentési jogosultsága
„feléled” ettől kezdve korlátozás nélkül jogosult feljelentést tenni a hamisan tanúzó
személlyel szemben.
➢ Amennyiben az alapügyben eljáró hatóság nem látja indokoltnak az alapügy
befejezéséig az alapügyben érintett hamisan tanúzó személy ellen a büntetőeljárás
megindítását, úgy a hamis tanúzás elévülése az alapügy jogerős befejezésének napján
veszi kezdetét.
➢ Ez a törvényi rendelkezés kizárja, hogy az alapügy lezárulásáig feljelentési jogában
korlátozott sértett azért nem tud az alapügy lezárulását követően feljelentési jogával
élni, mert az általa feljelenteni kívánt cselekmény időközben elévült.

Büntethetőséget kizáró okok: Btk. 275. § (1) bekezdése szerint:

275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért,

a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény
elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem
figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.
a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 82. § (1) bek. b) pontja alapján az
eljárásban részt vevő személy közreműködési kötelezettségének teljesítése nem vezethet
a Be. tv. 8.§-ában rögzített alapelv megsértéséhez: „Senki sem kötelezhető arra, hogy
önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.”
b) Az a személy, akinek kihallgatása a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 81.
§ rendelkezései alapján kizárt, nem követheti el a hamis tanúzás bűncselekményét akkor
sem, ha kihallgatása során valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.
c) Az a személy, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, amennyiben nem él a
vallomás megtagadási jogával a vallomás során köteles az igazat mondani, mert
ellenkező esetben felelősségre vonható hamis tanúzásért.

Egyéb rendelkezések: a Btk. 275. § (2) bekezdése szerint:

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki
az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis
voltát bejelenti.

Elhatárolási kérdések: A hamis tanúzás bűncselekményét a hamis vád bűncselekményétől

az elkövető tényközlésének tartalma alapján lehet elhatárolni.

118
 ➢ a hamis vád megállapítására akkor kerül sor, ha a tényközlésben megjelölt személyre az
elkövető tényközlése alapján irányul a hatóság gyanúja, valamely konkrét
bűncselekmény elkövetése tekintetében. Ez a tényközlés megvalósulhat a hatóság
eljárását megelőzően feljelentés, vagy bejelentés formájában, de megvalósulhat olyan
hatósági eljárás során is, amely nem a tényközléssel érintett személy ellen folyik, illetve
a tényközléssel érintett személy ellen folyik ugyan az eljárás, de más bűncselekmény
miatt.
➢ a hamis vád tanúkihallgatás során is elkövethető, amennyiben a valótlan nyilatkozat
nem az eljárás tárgyává tett cselekményre vonatkozik, hanem más bűncselekményt vagy
nem az eljárás alá vontat, hanem más személyt érint.
➢ ha a feljelentő személy az eljárás későbbi szakaszában tanúként is megismétli valótlan
nyilatkozatát, ez nem változtatja meg cselekményének hamis vádkénti minősítését. ➢ a
hamis tanúzás megállapítására azokban az esetekben kerül sor, amikor az elkövető
hamis tényközlése hatóság által vizsgált cselekményére vonatkozik. Az elkövető a
hamis tényközléssel nem megalapozza a hatóság gyanúját a tényközléssel érintett
személy vonatkozásában, csupán erősíti, vagy gyengíti azt.
- Nem csalás, hanem hamis tanúzás bűntettét valósítja meg, aki azért, hogy az örökséget
jogtalanul megszerezze, hamis végrendeletet készít és azt a polgári ügyben
felhasználja.
➢ az elkövető a bíróságot és az ellenérdekű felet megtévesztő magatartása a csaláshoz
képest speciális tényállás, a Btk. 272. § (2) bek. c) pontjában megállapított hamis
bizonyítási eszközszolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás tényállása alá tartozik.
Hamis tanúzásra felhívás
276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi
jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Jogi tárgy: igazságszolgáltatás és más hatósági eljárások zavartalan működéséhez fűződő
társadalmi érdek továbbá a hatósági eljárásokban résztvevő személyek közreműködési
kötelezettségének, és igazmondási kötelezettségének biztosítása.
- sui generis előkészületi bűncselekményét teremti meg a hamis tanúzás törvényi
tényállásának.
Elkövetési magatartás: az elkövető más személyt hamis tanúzásra rábírni törekszik.
➢ a rábírni törekvés tartalmilag eredménytelen felbujtás, azaz felhívás
➢ Az elkövető magatartása arra irányul, hogy a Btk. 276. § (1) bekezdése szerint a
büntető vagy polgári ügyben, a (2) bekezdés szerint a szabálysértési, egyéb
hatósági eljárásban vagy fegyelmi jogkör gyakorlója előtti eljárásban a tanút vagy
potenciális tanút valótlan tartalmú vallomás megtételére bírja rá.
➢ a rábírni törekvés a büntető vagy polgári ügyben megvalósulhat az eljárás
megindulása előtt vagy az éppen folyamatban levő eljárásban, szabálysértési,
egyéb hatósági eljárásban vagy fegyelmi jogkör gyakorlója előtti eljárásban csak
a folyamatban lévő eljárásban valósulhat meg.

119
 ➢ a rábírni törekvés történhet rábeszéléssel, anyagi előny kilátásba helyezésével, sőt
kijelentő vagy felszólító tartalmú közlésen túl történhet kérdéssel is.
➢ a hamis tanúzásra felhívás az elkövetési magatartás kifejtésével – más személy
hamis vallomás tételére felszólításával – befejezetté válik. Amennyiben a felhívó
személy és a felhívott személy között tényleges kapcsolat nem jön létre, akkor a
bűncselekmény kísérletét kell megállapítani.

Alany: a bűncselekmény alanya bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válás
feltételeinek.
➢ ha az elkövető a bűncselekmény terheltjeként a terhelt társát igyekszik az üggyel
kapcsolatban hamis nyilatkozatra bírni, nem valósul meg a bűncselekmény.

Alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösség esetén állapítható meg.

➢ az elkövetőnek tudnia kell, hogy az általa felhívott személy az ő rábíró
tevékenységének következtében valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz a hatóság előtt.

Elhatárolási – halmazati kérdések:

- amennyiben a felhívott személy a felhívás alapján hamis vallomást tesz, a cselekmény
minősítése megváltozik, a hamis vallomást tevő személy hamis tanúzásért, az őt erre
rábíró személy hamis tanúzás felbujtásáért vonható felelősségre.
- nem valósul meg a hamis tanúzásra felhívás, ha az elkövető olyan személyt törekszik
hamis vallomásra rávenni, akinek az ügyben gyanúsítottként kell nyilatkoznia.

120
 24. Tétel – Bűnpártolás.
282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik
el.
(3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az
állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása [263. § (1) bekezdés],
b) emberöléssel [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)-(4) bekezdés], emberkereskedelemmel
[192. § (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)-(2) bekezdés], terrorizmus finanszírozásával [318. §
(1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)-(2) bekezdés],
c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető
bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy
d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége
megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.
(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.
Jogi tárgy: állami büntetőigény feltétlen érvényesüléséhez, a büntetőeljárás sikeres
lefolytatásához fűződő társadalmi érdek.
- a magyar büntetőjog nem ismeri az utólagos bűnrészesség fogalmát. A Btk. szerint
részesi magatartás csak a bűncselekmény befejezése előtt kapcsolódhat a tettesi
magatartáshoz.
- azaz elkövető, aki a bűncselekmény befejezése után nyújt segítséget az alapcselekmény
tettesének, valamilyen önálló bűncselekményért, úgynevezett bűnkapcsolati
alakzatért vonható felelősségre.
- a bűnpártolás, mint bűnkapcsolati alakzat mindig feltételez egy büntetendő
alapcselekmény, amihez nem csupán fizikailag, hanem pszichésen is utólag
kapcsolódik a bűnpártoló személy segítő magatartása.
➢ amennyiben előre megígéri az alapbűncselekmény után tanúsítandó magatartást, akkor
a bűnpároló személy ígérete szándékerősítően hat az alapcselekmény tettesére, és ezért
a segítséget ígérő személy nem bűnpártolásért, hanem az alapcselekményhez nyújtott
pszichikai bűnsegélyért vonható felelősségre.
➢ a bűnpártolás, mint önálló bűncselekmény akkor is megállapítható, ha az
alapcselekmény elkövetője nem vonható felelősségre.

Elkövetési magatartás: a jogalkotó a Btk. 282. § (1) bekezdésben az alapcselekményhez utólag

kapcsolódó 3 lehetséges elkövetési magatartást határoz meg:
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön
b) Be sikerét meghiúsítani törekszik
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában

A bűnpártolásnak a Btk. 282. § (1) bek. a) és b) pontjaiban meghatározott változatát személyi

bűnpártolásnak, a c) pontban meghatározott változatát tárgyi bűnpártolásnak nevezik.

121
 a) az elkövető által az alapcselekmény elkövetőjének az alapcselekmény után nyújtott
bármely fizikai segítség tényállásszerű lehet, feltéve, hogy az elkövető a fenti
segítséget az alapbűncselekmény elkövetése előtt vagy alatt nem ígéri meg, mert ekkor
az alapbűncselekményhez nyújtott pszichikai bűnsegélyként kell a cselekményt
értékelni.
b) a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására törekvés célzatos magatartást feltételez. Az
elkövető azért tanúsít valamely magatartást, hogy ezzel büntetőeljárást hátráltassa,
vagy lehetetlenné tegye.
c) az elkövető azon magatartása, amikor közreműködik az alapbűncselekményből
származó előny biztosításában. Az előny lehet az alapcselekményből származó dolog,
de lehet az alapcselekmény következményeként megnyíló valamely jog vagy
szolgáltatás is. Az elkövetői közreműködés megnyilvánulhat a dolog értékesítésében, a
jog vagy szolgáltatás igénybe vételéhez a feltételek megteremtésében.
➢ közreműködi tevékenység valósul meg akkor is, ha az elkövető saját maga
számára biztosítja az alapbűncselekményből származó előnyt, de az elkövető
eljárhat az alapcselekmény elkövetőjének vagy egy harmadik személynek
érdekében is.

A Btk. 282. § (1) bek. c) pontjában meghatározott tárgyi Bűnpártolás több tekintetben
hasonlóságot mutat a Btk. 379. §-ban meghatározott Orgazdasággal.
➢ a hasonlóság alapja az, hogy tartalmilag mindkét cselekmény bűnkapcsolati
alakzatnak minősül, a két bűnkapcsolati alakzatot azonban élesen elhatárolja,
hogy milyen alapcselekményhez kapcsolódhat, továbbá a cselekmény
elkövetése során az elkövető milyen tudattartalommal jár el.
➢ az Orgazdaság csak a törvényi tényállásban tételesen felsorolt szándékos vagyon
elleni bűncselekményekhez, illetve Költségvetési csaláshoz kapcsolódhat, míg
a tárgyi Bűnpártolás bármely bűncselekménnyel összefüggésben elkövethető.
➢ az orgazda mindig saját vagy harmadik személy haszna érdekében cselekszik. A
bűnpártolást elkövető személy a Btk. 282. § (1) bekezdésben meghatározott
változatban az alapcselekmény elkövetője érdekében „önzetlenül” jár el.
➢ abban az esetben viszont, ha a bűnpártoló a Btk. 282. § (2) bek. szerinti
minősített esetet valósítja meg, tehát haszonszerzés érdekében cselekszik, akkor
magatartása költségvetési csaláshoz vagy vagyon elleni szándékos
cselekményhez nem kapcsolódhat, hiszen ekkor cselekménye orgazdaságnak
minősülne.
Alany: a bűnpártolás tettese olyan általános alanyiság feltételeivel rendelkező személy lehet,
aki az alapbűncselekmény elkövetésében sem tettesként, sem részesként nem vesz részt.
- Az alapcselekmény elkövetője a bűnpártolás felbujtójaként is felelősségre vonható, ha
mást a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására irányuló magatartásra felhív.

Az alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösségű, az (1) bekezdés b) pontban megjelölt

cselekmény kizárólag egyenes szándékossággal követhető el, mert célzatos magatartás. Az
elkövető „a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik” fordulat esetén a cselekményt a
büntetőeljárás sikeres lefolytatásának vagy az elkövető felelősségre vonásának
122
megakadályozása érdekében követi el. A büntetőeljárást objektíven hátráltató, de nem célzatos
elkövetői magatartások nem valósítják meg a bűncselekmény elkövetési magatartását.
• ugyancsak célzatos magatartás a Btk. 282. § (2) bekezdése szerint, ha az elkövető a
cselekményt haszonszerzés végett követi el.

Minősített esetek: a minősített eseteket a Btk. 282. § (2) és (3) bekezdései határozzák meg.
• a Btk. 282. § (2) bekezdés értelmében súlyosabban minősül a bűnpártolás, ha az elkövető
a cselekményt haszonszerzés végett követi el
➢ ez a fordulat akkor állapítható meg, ha az elkövető a cselekmény végrehajtása
során nem az alapcselekmény elkövetőjének érdekében, hanem saját vagyoni
haszna, vagy harmadik személy vagyoni haszna érdekében cselekszik.
➢ a haszonszerzés végett elkövetés az elkövető tudatában jelentkező célzat.
➢ a minősített eset megállapításának nem feltétele, hogy a haszon az elkövetés során
ténylegesen realizálódjon. Elegendő, ha az elkövető ennek érdekében cselekszik.
➢ Amennyiben a bűnpártoló magatartása haszonszerzési célzattal költségvetési
csaláshoz, vagy szándékos vagyon elleni bűncselekményhez kapcsolódik, akkor a
cselekmény a Btk. 379. § szerinti Orgazdaságot valósít meg.
• a jogalkotó súlyosabb megítélés alá helyezi azokat a magatartásokat, melyek kiemelt
jogtárgyak elleni alapbűncselekményekhez kapcsolódva akadályozzák az állami
büntetőigény érvényesülését, illetve a bűnpártolás elkövetőjének személyi sajátosságaihoz
kapcsolódnak.

a) A (3) bekezdés a) pontja a Btk. azon fejezeteit határozza meg, amelyben szereplő összes
bűncselekményhez kapcsolódó bűnpártolás súlyosabban minősül.
b) A (3) bekezdés b) pontjában a jogalkotó olyan tényállásokat sorol fel, amelyekhez
kapcsolódó bűnpártolás magasabb társadalomra veszélyességet hordoz.
c) A (3) bekezdés c) pontjában a jogalkotó generális szabályt alkot. Az előző két pontban fel
nem sorolt, de életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett egyéb
bűncselekményekhez kapcsolódó bűnpártolást súlyosabb megítélés alá vonja.
d) A (3) bekezdés d) pontjának I. fordulata szerint a hivatalos személy által elkövetett
bűnpártolás csak a hivatalos személy eljárása során, hivatali kötelezettsége megszegésével
követhető el. A két feltétel együttes fennállása szükséges a minősített eset
megállapításához.
➢ amennyiben a hivatalos személy e minőségében, de nem eljárása során hivatali
kötelezettsége megszegésével fejti ki a Btk. 282. § (1) bekezdésben leírt
magatartások valamelyikét, cselekménye a Btk. 305. § szerinti hivatali visszaélés
törvényi tényállásának „hivatali helyzetével egyébként visszaél” fordulatát
valósítja meg.
➢ A (3) bekezdés d) pontjának II. fordulat szerint minősül súlyosabban a közfelaadtot
ellátó személyek eljárása során elkövetett bűnpártolás.
✓ a közfeladatot ellátó személy eljárása a közfeladat teljesítését jelenti.
✓ amennyiben a bűnpártoló tevékenység nem kapcsolódik a közfeladat ellátásához,
akkor csupán a cselekmény alapesete állapítható meg.

123
Büntethetőséget kizáró ok: a Btk. 282. § (4) bekezdése szerint a (2) bekezdést és a (3)
bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bek. a) pontjában meghatározott
bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.
- E törvényi rendelkezés alapján nem vonható felelősségre az elkövető, ha
hozzátartozójának segít a hatóság üldözése elöli menekülésben, feltéve, hogy ezt: ➢
nem haszonszerzés érdekében vagy
➢ nem hivatalos személyként teszi.

Elhatárolása, egység –halmazati kérdések:

- nem hamis tanúzást, hanem bűnpártolást valósít meg az a tanú, aki a válaszadást
jogosulatlanul megtagadja abban a kérdésben, hogy ki volt az a személy, akitől a tőle
eltulajdonított tárgyakat visszavásárolta.
- a bűnpártolás az azzal érintett személyek száma szerint bűnhalmazatban áll. Az
elkövető terhére annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani ahány személynek
segítséget nyújt az elkövetési magatartás tanúsításával.

124
 25. Tétel – Vesztegetés. Vesztegetés elfogadása. Hivatali vesztegetés. Hivatali
vesztegetés elfogadása.
290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel
másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel
kapcsolatban követik el.
(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(6) Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben
dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan
előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. => új elköv. magatartás!!!
Jogi tárgy: gazdálkodó szervezetek pártatlan, tisztességtelen befolyástól, korrupciótól mentes
működéséhez fűződő társadalmi érdek.
- a Btk. 459. § 8. pontjában meghatározottak szerint: elkövethetőnek tekinti a
cselekményt nem csupán a gazdálkodó szervezetek, hanem minden olyan szervezet
tevékenységével összefüggésben, amelyeknek gazdálkodó tevékenységével
összefüggő polgári jogi viszonyaira a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
- a cselekmény elkövethető a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság,
egyesülés, európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, szövetkezet,
lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, állami vállalat, egyéb
állami gazdálkodó szerv, közös vállalat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda… stb.
- ezeken felül megvalósulhat a bűncselekmény az állam, a helyi önkormányzat, a
költségvetési szerv, az egyesület, köztestület, alapítvány gazdálkodó tevékenységével
összefüggő polgári jogi kapcsolataiban is.
- A Btk. 290. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján a cselekmény külföldi
gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel
kapcsolatban is elkövethető
- A Btk. 292. § értelmező szabálya szerint: „A 290- 291. § alkalmazásában külföldi
gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely személyes joga szerint jogi
személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági
tevékenység végzésére jogosult.”

Elkövetési tárgy: a bűncselekmény elkövetési tárgya a jogtalan előny.

➢ előny: mindaz, ami valamely emberi szükségletet elégít ki, amely az előnyt kapó
számára a korábbi helyzeténél jobb helyzetet idéz elő.

125
 ➢ az előny fogalmi körébe tartozik a személyes szolgáltatások, így a szexuális
szolgáltatások is.
➢ az előny akkor minősül jogtalannak, ha az előny szolgáltatását jogszabály nem írja
elő, vagy nem teszi lehetővé. Nem tekinthető jogtalannak az előny, ha a mindennapi
életben szokásos udvariasság keretét nem lépi túl.
Elkövetési magatartás: a Btk. 290. § (1) bekezdés alapján a gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak jogtalan előny adása
vagy ígérése.
• a gazdasági aktív vesztegetés tényállását megvalósító elkövető a korrupciós
kapcsolatban az (1) bekezdésben a gazdálkodó szervezet, a (4) bekezdésben a külföldi
gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyt kívánja
közvetlenül, vagy közvetve a közérdek kárára befolyásolni.
• a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő személyek köre tágabb
kategóriát jelent, mint az adott szervezet munkavállalóinak vagy tagjainak köre. Ebbe a
körbe tartozhatnak az ún. „kiszervezett” tevékenységek is, amikor a befolyásolni kívánt
személy a gazdálkodó szervezet valamely feladatát nem, mint munkavállaló, hanem
mint külsős személy látja el.
• a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő személy befolyásolására
irányuló magatartás akkor is büntetendő, ha nem közvetlenül, hanem közvetetten kerül
rá sor. Ilyenkor az elkövető az előnyt nem közvetlenül a gazdálkodó szervezet részére
vagy érdekében tevékenykedő személynek adja vagy ígéri, hanem egy olyan személy
számára, aki kapcsolatban áll a befolyásolni kívánt személlyel.
• az előny adása esetén az elkövetési magatartás befejezetté válásához szükséges az
előny tényleges átadása, vagy szolgáltatása, az előny ígérete esetén a jövőbeni teljesítés
kilátásba helyezésével már megvalósul a bűncselekmény.

Alany: a bűncselekmény alanya bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válás
feltételeinek.
Alanyi oldal: a Btk. 290. § (1) bekezdésben meghatározott magatartás csak egyenes
szándékkal megvalósítható, célzatos magatartás. Az elkövető azért adja vagy ígéri az előnyt,
hogy a befolyásolni kívánt személy a kötelességét megszegje. A bűncselekmény
megállapításának nem feltétele, hogy a befolyásolni kívánt személy, az aktív vesztegető
akaratának megfelelően ténylegesen megszegje a kötelezettségét.
• Amennyiben az elkövető az előnyt nem kötelesség megszegésére késztetés céljából adja
az ügyintézőnek, hanem az általa elvégzett tevékenységgel kapcsolatos elégedettség
kifejezéseként akkor természetesen nem valósul meg az aktív vesztegetés.

Minősített esetek:
• a jogalkotó a Btk. 290. § (2) bekezdésben súlyosabb megítélés alá helyezi, ha az aktív
vesztegető a cselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet
végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követi el.
✓ önálló intézkedésre az a személy jogosult, aki az adott szervezet működését
irányítja, vagy azzal kapcsolatban álló személyek jogait és érdekeit érintő
lényeges kérdésekben dönthet.
126
 ✓ nem tekinthető önálló intézkedésre jogosult személynek az, akinek döntései
felett más személy minden egyes ügyre kiterjedő ellenőrző, vagy jóváhagyó
funkciót gyakorol.
• (3) bek. súlyosabb megítélés alá helyezi mind az alapeseti változatot, mind az önálló
intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetést szerint, ha az elkövető a
vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
✓ bűnszövetség: ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ
el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését
megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
✓ üzletszerűen: követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
Egyéb rendelkezés:
- a jogalkotó a korrupciós cselekmények megelőzését, a korrupciós kapcsolatok feltárását
fontosabb érdeknek tekinti, mint az elkövetők felelősségre vonását, ezért a tényállás
(5) bekezdésében a büntetés korlátlan enyhítésének vagy mellőzésének lehetőségét
teremti meg, arra az esetre, ha az elkövető a bűncselekményt, mielőtt a hatóság
tudomására jutott volna
➢ a hatóságnak bejelenti és
➢ az elkövetés körülményeit feltárja.
✓ az elkövető számára adható kedvezmény csak az alapeseti magatartásaira vonatkozik,
a minősített esetekre nem.
✓ a korlátlan enyhítésre vonatkozó rendelkezés mindaddig alkalmazható, amíg a
hatóságnak nincs hivatalos ismerete a bűncselekmény elkövetéséről.
✓ az elkövető együttműködési kötelezettsége a bűncselekmény körülményeinek
ismertetésére is kiterjed
Halmazat: a vesztegetés annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg, ahány embernek jogtalan
előnyt adnak vagy ígérnek.
Vesztegetés elfogadása
291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan
előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által
kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető
a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől
nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre
jogosult személy, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben és a
(3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt

127
az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak
ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(6) E § alkalmazásában az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek minősül az
egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny.

Jogi tárgy: belföldi vagy külföldi gazdálkodó szervezet pártatlan, tisztességtelen, befolyástól
mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek.
- a Btk. 290. § szerinti bűncselekményt egészíti k, biztosítva ezzel a másik szereplő
cselekményének, a gazdasági passzív vesztegetésnek a büntetőjogi üldözését.

Elkövetési tárgy: jogtalan előny

➢ előny: mindaz, ami valamely emberi szükségletet elégít ki, amely az előnyt kapó
számára a korábbi helyzeténél jobb helyzetet idéz elő.
➢ az előny fogalmi körébe tartozik a személyes szolgáltatások, így a szexuális
szolgáltatások is.
➢ az előny akkor minősül jogtalannak, ha az előny szolgáltatását jogszabály nem írja
elő, vagy nem teszi lehetővé. Nem tekinthető jogtalannak az előny, ha a mindennapi
életben szokásos udvariasság keretét nem lépi túl.

Elkövetési magatartás: a jogalkotó az elkövetőnek a gazdálkodó szervezet részére vagy

érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban 3 elkövetési magatartás büntetendőségét
határozza meg:
a) jogtalan előnyt kér
b) jogtalan előnyt vagy annak ígéretét elfogadja
c) elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével
vagy elfogadójával egyetért

a) a szervezetek részére vagy érdekében tevékenykedő személyek tevékenységükkel

kapcsolatban nem kezdeményezhetik jogtalan előny adását, azaz nem kérhetnek előnyt.
Feladatkörül, tevékenységük ellátására ugyanis az ügyfél által szolgáltatott előnytől
függetlenül kötelesek.
✓ Jogtalannak minősül minden olyan előny, amelynek szolgáltatását a feladatkör
ellátásával kapcsolatban jogszabály vagy jogszabály engedélye alapján döntésre
jogosult személy nem teszi lehető, vagy kötelezővé.
b) A jogalkotó egyaránt büntetni rendeli az előnynek vagy előny ígéretének elfogadását.
Az elkövetési magatartás e változatában a korrupciós kapcsolatot a gazdasági aktív
vesztegető, az ügyfél kezdeményezi.
✓ az elkövetési magatartás akkor válik befejezetté, ha a gazdálkodó szervezet
részére vagy érdekében tevékenykedő személy ténylegesen átveszi az előnyt,
vagy az ügyfél által felajánlott későbbi teljesítést jóváhagyólag veszi tudomásul.
✓ az előny ígéretének elfogadása történhet egyértelmű gondolatközléssel, de
történhet ráutaló magatartással is.
c) az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével
vagy elfogadójával egyetértés esetén a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében

128
 tevékenykedő személy nem közvetlenül szerzi meg a jogtalan előnyt, hanem az aktív
vesztegető az ügyintézőre tekintettel harmadik személy részére biztosítja az előnyt.
✓ a harmadik személy részére adott dolog, vagy teljesített szolgáltatás az
ügyintéző egyetértésével, tudomásával történik.
✓ akkor válik befejezetté, amikor az ügyfél által a harmadik személy részére
szolgáltatott előnyt, vagy harmadik személynek az ügyfélhez irányuló jogtalan
előny kérésére irányuló nyilatkozatát az ügyintéző egyetértőleg tudomásul veszi

Alany: a bűncselekmény alanya a gazdálkodó szervezet, vagy külföldi gazdálkodó szervezet

részére vagy érdekében tevékenykedő személy.
• a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő személyek köre tágabb
kategóriát jelent, mint az adott szervezet munkavállalóinak vagy tagjainak köre. Ebbe a
körbe tartozhatnak az ún. „kiszervezett” tevékenységek is, amikor a befolyásolni kívánt
személy a gazdálkodó szervezet valamely feladatát nem, mint munkavállaló, hanem
mint külsős személy látja el.

Alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos, de nem célzatos magatartás.

• a bűncselekmény megállapításának szempontjából lényegtelen körülmény, hogy az
elkövető a vesztegetés elfogadása során milyen célzat vagy motívum vezérli. A
tudatának csupán elegendő azt átfognia, hogy a cselekménnyel érintett előny az elkövető
tevékenységével összefüggésben jogszabály alapján nem kérhető és nem kapható.
• lényegtelen az is, hogy az elkövető saját vagy a gazdálkodó szervezet érdekében
valósította meg a bűncselekményt.

Minősített esetek: a Btk. 291. § (2) bekezdése minősített estként határozza meg, ha az elkövető
a) szerint jogtalan előnyért a kötelességét megszegi
b) bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

a) az elkövető kötelességszegése állapítható meg, ha tevékenysége során a tevékenységét

meghatározó jogszabályban, munkaköri leírásban, szervezeti és működési
szabályzatban előírt kötelességét tevéssel vagy mulasztással megszegi.
b) bűnszövetség: ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el,
vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de
nem jön létre bűnszervezet.
✓ üzletszerűen: követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

- a Btk. 291. § (3) bek-ben a jogalkotó az önálló intézkedésre jogosult személy fokozott
büntetőjogi felelősségét teremti meg a vesztegetés elfogadása esetén.
- a Btk. 291. § (3) bekezdés a) pontja alapján: ha az elkövető gazdálkodó szervezet
részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy,
akkor az alapeseti tényállásban meghatározott jogtalan előny kérését, előnynek vagy
az előny ígéretének elfogadását, valamint a harmadik személynek adott vagy ígért

129
 jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértést az alapesthez képest
súlyosabb megítélés alá helyezi a jogalkotó.
✓ önálló intézkedésre az a személy jogosult, aki az adott szervezet működését
irányítja, vagy azzal kapcsolatban álló személyek jogait és érdekeit érintő
lényeges kérdésekben dönthet.
✓ nem tekinthető önálló intézkedésre jogosult személynek az, akinek döntései
felett más személy minden egyes ügyre kiterjedő ellenőrző, vagy jóváhagyó
funkciót gyakorol.
- a Btk. 291. § (3) bekezdés b) pontja alapján: még súlyosabb büntetési tétellel
fenyegetett, ha az önálló intézkedésre jogosult személy az előnyért a kötelezettségét
megszegi.
✓ az elkövető kötelességszegése állapítható meg, ha tevékenysége során a
tevékenységét meghatározó jogszabályban, munkaköri leírásban, szervezeti és
működési szabályzatban előírt kötelességét tevéssel vagy mulasztással megszegi.
- a Btk. 291. § (3) bekezdés b) pontja alapján: az önálló intézkedésre jogosult személy
által üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett vesztegetés elfogadása a
legsúlyosabb tételű minősített eset.
Egyéb rendelkezések: a jogalkotó a korrupciós cselekmények megelőzését, a korrupciós
kapcsolatok feltárását fontosabb érdeknek tekinti, mint az elkövetők felelősségre vonását, ezért
a tényállás (5) bekezdésében a büntetés korlátlan enyhítésének vagy mellőzésének lehetőségét
teremti meg, arra az esetre, ha az elkövető a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására
jutott volna
➢ a hatóságnak bejelenti
➢ a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja és
➢ az elkövetés körülményeit feltárja.
✓ az elkövető számára adható kedvezmény csak az alapeseti magatartásaira vonatkozik,
a minősített esetekre nem.

Egység – halmazat: bűnhalmazat megállapításának van helye, ha a gazdálkodó szervezet

dolgozója a kötelességét úgy szegi meg, hogy ezzel idegen dolog jogtalan eltulajdonítás céljából
történő elvételhez is segítséget nyújt.
A törvényellenes kapcsolatok száma dönti el, hogy hány rendbeli a bűncselekmény.
Hivatali vesztegetés
293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért
jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy
ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali
helyzetével egyébként visszaéljen.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos
személy működésével kapcsolatban követi el.
(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre
feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet
végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének
teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

130
(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre
vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha
a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság
tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Jogi tárgy: hivatalos személyek, és általuk képviselt hatóságok tisztességtelen befolyástól,
korrupciótól mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek.
- azoknak a hivataloknak a felsorolását, amelyeket ellátó személyek hivatalos személynek
minősülnek a Btk. 459. § (1) bek. 11. pontja határozza meg:
11. hivatalos személy:
a) a köztársasági elnök,
b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott
európai parlamenti képviselő,
c) az alkotmánybíró,
d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes
államtitkár és a kormánymegbízott,
e) a bíró, az ügyész és a választottbíró,
f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,
g) a közjegyző és a közjegyző helyettes,
h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói
kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,
i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja
j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű
parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására
jogosult,
k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az
Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami
Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási
szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi
szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy
megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó
központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy,
akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
l) a választási bizottság tagja;

Elkövetési tárgy: hivatalos személynek, külföldi hiv. személynek, vagy rá tekintettel másnak
adott vagy ígért előny.
➢ előny: mindaz, ami valamely emberi szükségletet elégít ki, amely az előnyt kapó
számára a korábbi helyzeténél jobb helyzetet idéz elő.
➢ az előny fogalmi körébe tartozik a személyes szolgáltatások, így a szexuális
szolgáltatások is.
➢ az előny akkor minősül jogtalannak, ha az előny szolgáltatását jogszabály nem írja
elő, vagy nem teszi lehetővé. Nem tekinthető jogtalannak az előny, ha a mindennapi
életben szokásos udvariasság keretét nem lépi túl.

131
 ➢ az adott vagy ígért előnynek alkalmasnak kell lennie a hivatalos személy
befolyásolására. El kell érnie azt a szintet, ami túl van a mindennapi udvariassági
formákon.
➢ a készpénz felajánlása mindenképpen befolyásolásra alkalmas előnynek
tekintendő.

Elkövetési magatartás: a jogalkotó a hivatali vesztegetés két önálló változat határozza meg a
Btk. 293. § (1) és a (4) bekezdéseiben.
• (1) bek. szerint: hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá
tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik.
➢ Az elkövetési magatartás része az előny adása vagy ígérése, amelyre
vonatkozóan az elkövető célzataként jelenik meg a befolyásolni törekvés.
➢ a bűncselekmény a befolyásolási célzattal történő előnyadásával vagy ígéretével
befejezetté válik.
➢ az előny adása vagy ígérete mind a hivatalos személy, mind hivatalos
személynek nem minősülő harmadik személy részére büntetendő, feltéve, ha a
harmadik személy az előnyt vagy az előny ígéretét a hivatalos személyre
tekintettel kapja.
➢ az előny ígérése fordulat esetén a bűncselekmény az előny felajánlásával
befejezetté válik, nem szükséges, hogy a hivatalos személy ténylegesen átvegye
vagy elfogadja a felajánlott előnyt.
• (4) bek. hivatali aktív vesztegetés körében speciális – mulasztással valósuló elkövetési
magatartást fogalmaz meg:
➢ elkövetési magatartás tehát a vezető beosztású, vagy ellenőrzésre, vagy
felügyeletre feljogosított személyt terhelő vezetői, felügyeleti vagy ellenőrzési
kötelezettsége elmulasztása.
➢ az elkövetőt a gazdálkodó szervezetnél betöltött vezető beosztása, ellenőrző
vagy felügyelő feladatköre alapján a gazdálkodó szervezet dolgozóival
kapcsolatban, felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség terheli. A
bűncselekmény elkövetési magatartása azáltal valósul meg, hogy a vezető
beosztású vagy ellenőrzést, vagy felügyeletet ellátó elkövetőnek, ennek a
kötelezettségének nem tesz eleget.
➢ a bűncselekmény csak akkor állapítható meg az elkövető terhére, ha az
elmulasztott magatartás hatóképes volt, tehát, ha az elkövető tett volna a
vezetői, felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének, úgy a gazdálkodó szerv
érdekében, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző
személy által elkövetett aktív vesztegetést megakadályozhatta volna.

Alany: a Btk. 293. § (1) bekezdésben a bűncselekmény alanya az általános alannyá válási
feltételekkel rendelkező személy lehet.
- a Btk. 293. § (4) bekezdésben csak az a személy lehet, aki gazdálkodó szervezetnél
vezető beosztásban van, illetve felügyeleti vagy ellenőrzési feladatokat lát el. Alanyi
oldal: a Btk. 293. § (1) és (4) bekezdésekben meghatározott bűncselekmény akár
egyenes akár eshetőleges szándékossággal is megvalósulhat.
132
 - a Btk. 293. § (4) bekezdésben megvalósuló vesztegetés esetén az elkövető tudata
átfogja, hogy vezetői, ellenőrzési, felügyeleti kötelezettségének megszegése lehetővé
teszi, hogy a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző
személy a szervezet érdekében elkövesse a hivatali aktív vesztegetést.
- a Btk. 293. § (2) bekezdésben meghatározott minősített eset célzatos magatartást
feltételez, az elkövető azért adja vagy ígéri az előnyt, hogy a hivatalos személy a
hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével
egyébként visszaéljen.
- a Btk. 293. § (4) bekezdésben meghatározott mulasztással elkövethető
bűncselekmény gondatlan bűnösséggel megvalósuló változatát is büntetni rendeli a
Btk. 293. § (5) bekezdésben.
✓ a bűncselekmény gondatlan változata akkor állapítható meg, ha az elkövető a vezetői,
ellenőrzési, felügyeleti kötelezettségeinek elmulasztásakor könnyelműen bízik abban,
hogy ezzel nem teszi lehetővé a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személynek az aktív vesztegetési magatartás kifejtését, vagy az
elkövető azért nem látja ellenőrzési, felügyeleti kötelezettségeinek megszegésével
összefüggésben a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző
személy aktív vesztegetési cselekményének lehetőségét, mert a tőle elvárható
figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.

Minősített esetek: a Btk. 293. § (2) bekezdésében minősített esetként fogalmazza meg, ha az
elkövető: az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét
megszegje, hatáskörét túllépje vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
- az elkövető célzatos magatartást tanúsít az előny adásakor vagy ígéretekor.
- a minősített eset megállapításához nem szükséges, hogy a hivatalos személy a hivatali
kötelezettségét ténylegesen megszegje, elegendő, ha az aktív vesztegető ezzel a céllal
követi el a cselekményt.

Egyéb rendelkezések: a Btk. 293. § (6) bek. a büntetés korlátlan enyhítésének vagy
mellőzésének lehetőségét teremti meg mind az alap, mind a minősített eseti aktív hivatali
vesztegetés elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Halmazat:
- a hivatali visszaélés és hivatali vesztegetés bűncselekmények elkövetési magatartásai
önálló büntetőjogi oltalmat igénylő eltérő jogi tárgyakat sértenek. Mind a két
bűncselekmény sérti a hivatalos szervek tárgyilagos, szabályszerű működéséhez
fűződő társadalmi érdeket.
➢ a hivatali vesztegetés azonban ezzel együtt, de ezen felül védi a közélet
tisztaságához és ennek keretében a hivatalos szervek és személyek elfogulatlan és
befolyástól mentes működéséhez fűződő társadalmi érdeket is.
➢ minden olyan esetben, amikor az elkövető különböző cselekményei eltérő jogvédte
érdekeket sértenek, a bűnhalmazat megállapításának van helye.

133
 Hivatali vesztegetés elfogadása
294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy
ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy
ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos
személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt
évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott
bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja,
és az elkövetés körülményeit feltárja.
Jogi tárgy: hivatalos személyek, és az általuk képviselt hatóságok tisztességtelen befolyástól
mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek
- a hivatali vesztegetés törvényi tényállásának magatartás-párja

Elkövetési tárgy: hivatalos személy, külföldi hivatalos személy által saját maga vagy harmadik
személy számára kért vagy elfogadott előny.
- a hivatali aktív vesztegetés vonatkozásában az adott vagy ígért előnynek
alkalmasnak kell lenni a hivatalos személy befolyásolására.

Elkövetési magatartás: hivatalos személynek a működésével kapcsolatos mindenfajta

előnyszerzésre irányuló magatartását büntetni rendeli.
A Btk. 294. § rendelkezései a hivatali passzív vesztegetés 3 elkövetési magatartást határoz
meg: A hivatali passzív vesztegetés akkor valósul meg, ha a hivatalos személy a működésével
kapcsolatban
a) előnyt kér
b) előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja
c) hivatalos személyre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével
vagy elfogadójával egyetért
a) a korrupciós kapcsolat e változatában a hivatalos személy lép fel kezdeményezően, jelzi
az ügyfélnek, hogy az ügy kedvező elbírálása érdekében előnyre tart igény. A
bűncselekmény az elkövetői gondolatközléssel befejezetté válik. Amennyiben az ügyfél
teljesíti az ügyintéző igényét, úgy az ügyfél hivatali vesztegetésért vonható felelősségre.
b) Az elkövetési magatartás e változatában a korrupciós kapcsolatot a hivatali aktív vesztegető,
az ügyfél kezdeményezi. Az elkövetési magatartás akkor befejezett, ha a hivatalos személy
ténylegesen átveszi az előnyt, vagy az ügyfél által felajánlott későbbi teljesítést

134
 jóváhagyólag veszi tudomásul. Az előny ígéretének elfogadása történhet gondolatközléssel,
de ráutaló magatartással is.
c) az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével
vagy elfogadójával egyetértés esetén a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenykedő személy nem közvetlenül szerzi meg a jogtalan előnyt, hanem az aktív
vesztegető az ügyintézőre tekintettel harmadik személy részére biztosítja az előnyt.
✓ a harmadik személy részére adott dolog, vagy teljesített szolgáltatás az
ügyintéző egyetértésével, tudomásával történik.
✓ akkor válik befejezetté, amikor az ügyfél által a harmadik személy részére
szolgáltatott előnyt, vagy harmadik személynek az ügyfélhez irányuló jogtalan
előny kérésére irányuló nyilatkozatát az ügyintéző egyetértőleg tudomásul veszi.

Alany: bűncselekmény alanya tettesi minőségben csak hivatalos személy, vagy külföldi
hivatalos személy lehet.
Alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösségű.
- harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért
esetében:
A hivatalos személy csak akkor vonható felelősségre, ha a harmadik személy a hivatalos
személy tudtával és beleegyezésével kérte vagy fogadta el az előnyt, vagy ha a hivatalos
személy utólag jóváhagyólag vette tudomásul a harmadik személynek az előny megszerzésére
irányuló magatartását.

Minősített esetek:
• A Btk. 294. § (2) bek. szerint súlyosabban minősül a vesztegetés, ha vezető beosztású
hivatalos személy követi el.
• A Btk. 294. § (3) bek. szerint súlyosabban minősül a vesztegetés, ha az elkövető
a) jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy
hivatali helyzetével egyébként visszaél
✓ abban az esetben kerülhet megállapításra, ha a hivatalos személy a
munkakörének ellátására vonatkozó valamely utasítást vagy tilalmat
megszeg.
✓ a kötelességszegés abban nyilvánul meg, hogy a feladat szabályszerű
ellátást előny adásához köti.
✓ a hivatali helyzettel való visszaélés: a hivatalos minőséghez
kapcsolódó helyzet, tekintély, a hivatali tevékenységből adódó
ismertség, függőség, befolyás személyes cél érdekében, személyes
indokból, saját vagy más előnyére, illetve más hátrányára történő
felhasználása.
b) bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el
Egyéb rendelkezések: A Btk. 294. § (5) bek. a büntetés korlátlan enyhítésének vagy
mellőzésének lehetőségét teremti meg, mind a beosztott,mind a vezető beosztású hivatalos
személy által elkövetett bűncselekmény esetén, feltéve, hogy a bűncselekményt mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, az elkövetés körülményeit feltárja, és
a kapott jogtalan előnyt, vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja.
135
 26. Tétel - Befolyás vásárlása. Befolyással üzérkedés.
298. § (1) Aki
a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy
b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad
vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá
tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt külföldi
hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Jogi tárgy: hivatalos személyek, személyükön keresztül a hatóságok, továbbá a gazdálkodó
szervezetek és velük egy tekintet alá eső más szervezetek pártatlan, tisztességtelen befolyástól
mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy: az előny.

➢ előny: mindaz, ami valamely emberi szükségletet elégít ki, amely az előnyt kapó
számára a korábbi helyzeténél jobb helyzetet idéz elő.
➢ az előny fogalmi körébe tartozik a személyes szolgáltatások, így a szexuális
szolgáltatások is.
➢ a befolyással üzérkedés esetén a kölcsönnyújtás is vagyoni előnyként értékelhető.

Elkövetési magatartás:
a Btk. 298. § (1) bek. hivatali befolyás vásárlása.
✓ (1) bek. a) pontja alapján büntetendő a befolyást vásárló elkövető, ha
közvetlenül a befolyással üzérkedő személynek ad vagy ígér előnyt.
✓ A befolyást vásárló személy az előnyt azért adja vagy ígéri, mert a befolyással
üzérkedő személy arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol. A
befolyást vásárló személy tehát abban a reményben keresi meg a közvetítő
személyt, hogy az a hivatalos személy döntését az elkövető számára kedvező
módon tudja befolyásolni.
✓ (1) bek. b) pontja esetében a befolyás vásárlója nem közvetlenül a befolyással
üzérkedő személy számára adja vagy ígéri az előnyt, hanem rá tekintettel
másnak adja vagy ígéri azt. A folyamatba közbeiktatott harmadik személy
szerepe csupán annyi, hogy a hivatalos személyt befolyásoló és a befolyást
vásárló személy kapcsolatát leplezze.
a Btk. 298. § (2) bek. gazdasági befolyás vásárlása – (1) bekezdéshez hasonlóan
✓ a befolyás vásárlója gazdálkodó szervezet döntésre jogosult személyének
befolyásolására tekintettel ad vagy ígér előnyt a befolyással üzérkedő
személynek, aki viszont bárki lehet, nem csupán gazdálkodó szervezet vagy
egyesület részére vagy érdekében tevékenykedő személy.

136
 a Btk. 298. § (4) bek. külföldi hivatalos személlyel kapcsolatos befolyás vásárlása
Alany: (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott cselekmény elkövetője bárki lehet.

Alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösségű. Az elkövető tudata átfogja, hogy az

általa szolgáltatott, vagy ígért előny fejében a befolyással üzérkedő személy az (1) bek. esetében
hivatalos személy, a (2) bek. esetében gazdálkodó szervezet vagy egyesület részére vagy
érdekében tevékenykedő személyt befolyásol az elkövető számára kedvező döntés
meghozatalára.

Elhatárolási kérdések: amennyiben a befolyás vásárlója azzal a tudattartalommal adja át az

előnyt, hogy a befolyással üzérkedő azt hivatalos személynek adja tovább, úgy a cselekmény
nem a Befolyás vásárlását, hanem a Vesztegetést, vagy a Hivatali vesztegetés felbujtását
valósítja meg.

Befolyással üzérkedés
299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt
kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy
harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,
b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy
c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.
(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadva e színlelt működésével
kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.
(3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult
személlyel kapcsolatban követik el.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos
személlyel kapcsolatban követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság
tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a
hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Jogi tárgy: hivatalos személyek, személyükön keresztül a hatóságok, továbbá a gazdálkodó
szervezetek és velük egy tekintet alá eső más szervezetek pártatlan, tisztességtelen befolyástól
mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek.
- a befolyással üzérkedés az ügyintéző és az ügyfél közötti közvetítői szerepet vállaló
személy magatartását hivatott szankcionálni.

Elkövetési tárgy: az előny.

➢ előny: mindaz, ami valamely emberi szükségletet elégít ki, amely az előnyt kapó
számára a korábbi helyzeténél jobb helyzetet idéz elő.

137
 ➢ az előny fogalmi körébe tartozik a személyes szolgáltatások, így a szexuális
szolgáltatások is.
➢ a befolyással üzérkedés esetén a kölcsönnyújtás is vagyoni előnyként értékelhető.

Elkövetési magatartás:
1. 299. § (1) bek. hivatali befolyással üzérkedés
2. 299. § (3) bek. gazdasági befolyással üzérkedés
3. 299. § (5) bek. külföldi hivatalos személlyel kapcsolatos befolyással üzérkedés

1) A Btk. 299. § (1) bek. három elkövetési magatartást fogalmaz meg a hivatali befolyással
üzérkedés körében.
Ez alapján büntetendő: „Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga
vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá
tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával
egyetért.”
Az elkövetési magatartás két mozzanatból áll:
1. az elkövető az ügyfélben azt a képzetet kelti, hogy a hivatalos személlyel fennálló
kapcsolata alapján képes az ügyfél számára kedvező döntés meghozatalát elérni
2. a közreműködéséért előnyt kér, előnyt vagy az előny ígéretét elfogadja vagy a harmadik
személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyet ért.
✓ a tényállás megállapítása szempontjából közömbös, hogy a befolyással
üzérkedőnek ténylegesen van e kapcsolata a hivatalos személlyel, vagy csupán
megtéveszti az ügyfelet.
✓ Amennyiben az elkövetőnek nincs tényleges kapcsolata a hivatalos személlyel,
úgy csalást követ el. A bírói gyakorlat szerint ez a csalásszerű magatartás
beleolvad a befolyással üzérkedés tényállásába, tehát a csalás megállapítása
kizárt.
✓ amennyiben a befolyással üzérkedő személy nem személyes kapcsolata alapján
befolyásolja az ügyintézőt, hanem részére előnyt ad vagy ígér, úgy befolyással
üzérkedő személy valójában aktív vesztegetést követ el.
✓ a befolyással üzérkedő személy a közreműködéséért maga vagy harmadik
személy részére egyaránt kérhet vagy fogadhat el előnyt, vagy előny ígéretét.
✓ A bűncselekmény befejezetté válik az előny kérésével, az előny vagy az előny
ígéretének elfogadásával, illetve annak jóváhagyó tudomásvételével.
✓ a bűncselekmény létrejöttéhez nem szükséges, hogy a hivatalos személy döntést
hozzon az ügyben, sőt még az sem, hogy a befolyással üzérkedő a hivatalos
személlyel felvegye a kapcsolatot
2) A 299. § (3) bek. szintén két mozzanatból áll.
1. az elkövető az ügyfélben azt a képzetet kelti, hogy a gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenykedő személlyel fennálló kapcsolata alapján képes az ügyfél
számára kedvező döntés meghozatalát elérni.
2. a közreműködéséért előnyt kér, előnyt vagy az előny ígéretét elfogadja vagy a harmadik
személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyet ért.

138
Alany: a bűncselekmény alanya az általános alannyá válás feltételeivel rendelkező személy –
bárki– lehet.

Alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösségű. Elkövető tudata átfogja azt, hogy azért
kap ő vagy harmadik személy előnyt, vagy annak ígéretét, mert az előny felajánlója az előny
fejében a hivatalos személy, vagy a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő
személy befolyásolását várja.

Minősített esetek: a Btk. 299. § (2) bekezdés szerint súlyosabban minősül, ha az elkövető
a) elkövető azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget
b) hivatalos személynek adja ki magát
c) bűncselekményt üzletszerűen követi el

Mind az a) mind a b) pontban meghatározott minősített esetben nagyobb mértékben sérül a

hivatalos eljárás tisztaságába vetett bizalom, ha az ügyfél a hivatalos személyek
megvesztegethetőségére következtethet a cselekménnyel összefüggésben.
a) pont alapján a befolyással üzérkedő személy, sem a bűncselekmény alapesetében, sem
minősített eseteiben nem adhat vagy ígérhet előnyt sem a hivatalos személynek, mert
ebben az esetben vesztegetést vagy hivatali vesztegetést követ el.

A Btk. 299. (4) bek. alapján súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha gazdálkodó szervezet
rézére vagy annak érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel
kapcsolatban követik el.
az elkövető nem az előnyt kéri a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző önálló intézkedésre jogosult személytől, hanem a befolyás
vásárlójától azzal a hivatkozással kéri az előnyt, hogy önálló intézkedésre jogosult
személyt befolyásol a befolyás vásárlójának érdekében.

Halmazati kérdések:
- a befolyással üzérkedés minősített esete a csalás törvényi tényállásához képest speciális
törvényi tényállás. Az előbbi ugyanis – a hivatalos személy megvesztegetésének
valótlan állítása vagy az ilyen látszat keltése folytán – szükségképpen feltételezi a
másik fél tévedésbe ejtését, továbbá magába foglalja a csalás többi törvényi tényállási
elemét, így a jogtalan haszonszerzés célzatát, valamint a károkozást is. A két
bűncselekmény bűnhalmazata ekként tehát látszólagos, ezért a speciális törvényi
tényállás szerinti bűncselekménynek kell a cselekményt minősíteni.

139
 27. Tétel – Bántalmazás hivatalos eljárásban. Kényszervallatás
301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
csoportosan követik el.
(3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének
körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
A jogi tárgy: a védett jogi tárgy kettős, egyrészt a hivatalos eljárás törvényes rendje, az
államapparátus szabályszerű működésébe vetett bizalom, másrészt az eljárásban részt vevő
személyek emberi méltósága.
A passzív alany: a bűncselekmény passzív alanya valamely hivatalos eljárás hivatalos
személynek nem minősülő résztvevője lehet. Amennyiben ugyanis a bántalmazás hivatalos
személy sérelmére valósul meg, úgy a Btk. 310. § szerinti Hivatalos személy elleni erőszakot
kell megállapítani.
Az elkövetési magatartás: A bűncselekmény elkövetési magatartása más személy tettleges
bántalmazása. A tettleges bántalmazás más személy testének támadó szándékú érintésével
valósul meg. A tényállás nem rögzíti, de a bántalmazás csak akkor valósítja meg a
bűncselekményt, ha a bántalmazás „jogellenes”.
Az egyes hivatalos eljárások rendjét meghatározó jogszabályok lehetővé tehetik a hivatalos
személy részére az eljárás alá vont személy testének támadó szándékú érintését, (pl. a rendőri
intézkedés során indokolt és arányos kényszerítő eszköz alkalmazását). Ilyen kényszerítő
eszköz alkalmazása, ha mindenben megfelel az előírásoknak, nem minősül bántalmazásnak. A
bántalmazás intenzitása (ereje, időbeli lefolyása) legfeljebb a büntetés kiszabása során jut
jelentőséghez. A Bántalmazás hivatalos eljárásban már akár a tettleges becsületsértést
megvalósító érintéssel is létrejön. A tényállás megállapításnak nem fogalmi eleme, hogy a
bántalmazás sérülést idézzen elő.
Az elkövetési szituációhoz tartozó tényállási elemek: a Bántalmazás hivatalos eljárásban csak
hivatalos eljárás során követhető el. Amennyiben a cselekményt a hivatalos személy nem
konkrét eljárás keretében, hanem eljáráson kívül, de hivatali tevékenysége során hajtja végre, a
Btk. 305. § szerinti Hivatali visszaélésért kell felelősségre vonni.
Az alany: a bűncselekmény alanya az eljárást folytató, vagy az eljárásban részt vevő hivatalos
személy.
Az alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösséggel valósul meg. Az elkövető által a
bántalmazással elérni kívánt cél, vagy a bántalmazás motívuma (pl. felháborodás az eljárás alá
vont személy által elkövetett bűncselekmény miatt) csak a büntetéskiszabása során jut
jelentőséghez.

Minősített esetek: a Btk. 301.§ (2) bek. szerint súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt
csoportosan követik el. „Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben
legalább három személy részt vesz”.
A csoportos elkövetés megállapításának feltétele legalább három elkövető tárbeli és időbeli
együttes jelenléte és részvétele a bűncselekmény elkövetésénél. Az elkövetésben való részvétel

140
nem feltételezi, hogy valamennyi elkövető tettesi magatartást tanúsít, akár egy tettes és két
részes magatartása is elkövetésként értékelhető.
A stádiumok: a Btk. 301. § (3) bek. büntetendővé nyilvánítja a bűncselekmény előkészületét.
Egyéb rendelkezések: a Btk. 301. § (4) bek. alapján korlátlanul enyhíthető annak a büntetése,
aki a (2) bek-ben meghatározott csoportosan elkövetett bántalmazás hivatalos eljárásban
bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Tehát az alapbűncselekmény elkövetője nem részesülhet a korlátlan enyhítés lehetőségében.

Halmazati kérdések: a jogalkotó a testi épséget e tényállásnál közvetlenül nem részesíti

védelemben, ennek következményeként – az állandó bírói gyakorlat szerint – ha a bántalmazás
a bántalmazott személynek sérülést is okoz, alaki halmazatban két bűncselekményt kell az
elkövető terhére róni. A Bántalmazás hivatalos eljárásban tényállással együtt a Btk. 164. §
szerinti Testi sértés valamely változatát is meg kell állapítani.
Mint azt az eljáró bíróság kifejtette: ha a rendőr az eljárás során mást tettleg bántalmaz, a
hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazással bűnhalmazatban a szolgálatban kötelességszegés
vétsége – a látszólagos alaki halmazat folytán – nem állapítható meg.
Kényszervallatás
303. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne
tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
csoportosan követik el.
(3) Aki a kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének
körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
A jogi tárgy: a hivatalos eljárás résztvevőinek kényszertől mentes, szabad joggyakorlásához,
illetve kötelezettség teljesítéséhez fűződő társadalmi érdek. Bár maga a tényállás nem rögzíti,
a bűncselekmény csak hivatalos eljárásban követhető el.
Az elkövetési magatartás: a Btk. 303. § (1) bek. értelmében elkövetési magatartás a sértettel
szemben:
a) erőszak,
b) fenyegetés,
c) más hasonló módszer alkalmazása.
Ad. a) A kényszervallatás során alkalmazott erőszak irányulhat közvetlenül személy ellen, vagy
lehet dologról személyre áttevődő erőszak is. A tisztán dolog ellen irányuló erőszak legfeljebb
fenyegetésként értékelhető. (Pl. az elkövető a sértett jelenlétében tárgyakat tör össze, hogy
fizikai erejét bemutassa.)
A jogalkotó tényállásszerűnek tekinti az akaratmegtörő szintű erőszak mellett az akaratot
hajlító szintű erőszakot is.

Ad. b) „fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése,

amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;”.

141
 A jogalkotó ennél a tényállásnál nem kívánja meg az akaratot megtörő szintű fenyegetést,
elegendő az is, ha a fenyegetés a sértett akaratának hajlítására alkalmas. Az állandó bírói
gyakorlat szerint a fenyegetésnek jogellenesnek kell lennie, jogos következményre történő
figyelem felhívás nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek (pl. az alkalmazható előzetes
letartóztatás lehetőségére történő figyelem felhívás).

Ad. c) A más hasonló módszer körébe sorolható minden olyan magatartás, amely alkalmas a
sértett akaratának befolyásolására. Ilyen lehet a sértett túl hidegben vagy túl melegben, túl
sötétben, vagy éles fényben tartása, ételtől, italtól, az elemi higiéniás szükségletektől
megfosztása, de ide tartozhat az alvás lehetőségének megvonása, sőt a pihenés nélkül folytatott
extrém hosszú kihallgatása is.
A törvényhozó a tényállást alaki bűncselekményként fogalmazza meg, amely az elkövetési
magatartás tanúsításával befejezetté válik, nem szükséges tehát, hogy az elkövetési magatartás
hatására a sértett ténylegesen vallomást vagy nyilatkozatot tegyen.

Az alany: az a hivatalos személy lehet a bűncselekmény alanya, akinek feladatköréhez tartozik

az eljárásban résztvevő személy vallomásának vagy nyilatkozatának felvétele.
Az alanyi oldal: a bűncselekményt csak egyenes szándékkal és célzatosan lehet elkövetni. Az
elkövető a törvényi tényállásban leirt elkövetési magatartásokat annak érdekében (abból a
célból) tanúsítja, hogy a sértett az eljárásban vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne
tegyen.
A bűncselekmény megítélése szempontjából közömbös, hogy az elkövető tudja-e, hogy a
sértett valótlan vagy valós vallomást tesz.
Minősített esetek: a Btk. 303. § (2) bekezdése szerint súlyosabban büntetendő, ha a
bűncselekményt csoportosan követik el.
A stádiumok: a Btk. 303. § (3) bek. büntetendővé nyilvánítja a bűncselekmény előkészületét.
Egyéb rendelkezések: a Btk. 303. § (4) bek. alapján korlátlanul enyhíthető annak a büntetése,
aki a (2) bek-ben meghatározott csoportosan elkövetett kényszervallatás elkövetésének
körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.

Elhatárolási – halmazati kérdések: ha a kényszervallatásra nem jogszerű hivatalos eljárás

során kerül sor, úgy az elkövető felelősségét a Btk. 305. § szerinti Hivatali visszaélés
bűncselekményében kell megállapítani.
A Kényszervallatást a célzat tartalma alapján tudjuk elhatárolni a Bántalmazás hivatalos
eljárásban bűncselekményétől. A hivatalos személy által működése során elkövetett
bántalmazás, csak akkor valósítja meg a kényszervallatás büntettet, ha az erőszak vagy
fenyegetés alkalmazásának célja vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése.
A kényszervallatás bűntettével bűnhalmazatban az aljas indokból elkövetett jogellenes
fogvatartás bűntette is megvalósul, ha a hivatalos személy ugyanazon intézkedése során a
nyilatkozat kikényszerítése után a sértettet bosszúból személyes szabadságában is jogellenesen
korlátozza.
Ha a kikényszerített valótlan tartalmú vallomás alapján a sértettel szemben alaptalanul folyik
büntetőeljárás, a kényszervallomással nem állapítják meg halmazatba a hamis vád
bűncselekményét.
142
 28. Tétel – Hivatali visszaélés. Jogellenes fogvatartás
305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogi tárgy: a hivatalos személyek, és ezen keresztül a hivatalos szervek törvényes
működésének biztosításához fűződő társadalmi érdek.

Az elkövetési magatartás: a jogalkotó a Btk. 305. §-ban három elkövetési magatartást sorol
fel. Ezek:
a) a hivatali kötelezettség megszegését,
b) a hatáskör túllépését,
c) a hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélést.
Ad a) A hivatali kötelezettségek körébe tartozik minden olyan előírás, amely a hivatalos
személy tevékenységének szabályozására hivatott, függetlenül attól, hogy az előírás
jogszabályban, vagy pl. belső utasításban, egyéb munkakör ellátását szabályozó normában
jelenik meg.
Ad b) A hivatali kötelezettségek speciális körét jelentik a hatásköri szabályok. A jogalkotó,
mint tipikus kötelességszegést fogalmazza meg a hatáskör túllépését, azt az esetet, amikor a
hivatalos személy más hatáskörét elvonva, a hatáskörébe nem tartozó ügyben jár el. Nem e
fordulat szerint büntetendő, hanem az a) pont alá tartozik, ha a hivatalos személy passzív
magatartást tanúsít, tehát hatáskörének hiányára hivatkozva nem hajt végre valamilyen számára
kötelező magatartást.
Ad c) A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés tilalma a bírói gyakorlat szerint minden
olyan esetet magában foglal, amikor a hivatalos személy hivatali feladataihoz nem kapcsolódó
tevékenysége során az érintetteket megtévesztve azt a látszatot kelti, mintha magatartása
hivatali tevékenységének része lenne, vagy amikor a hivatalos személy a hivatali beosztásából,
állásából folyó ismeretségét személyes célokra való befolyásolás érdekében használja fel.

A Hivatali visszaélés alaki bűncselekmény, az elkövetési magatartások valamelyikének

tanúsításával befejezetté válik. A bűncselekmény létrejöttéhez nem szükséges, hogy jogtalan
előny vagy jogtalan hátrány keletkezzen a cselekményből.

Az alany: a bűncselekmény alanya tettesi minőségben csak hivatalos személy lehet. Az a) és

b) pontban jelölt elkövetési magatartások feltételezik, hogy a hivatalos személy hivatalos
személyként, hivatali tevékenysége során feladatkörében eljárva hajtsa végre. A c) pontban
megjelölt magatartás hivatali tevékenységen túl, a hivatalos személy „civil” minőségben
tanúsított magatartása esetén is megállapítható.

Az alanyi oldal: a bűncselekmény célzatos, így csak egyenes szándékossággal valósítható meg.
Az elkövető azért (abból a célból) tanúsítja az elkövetési magatartások valamelyikét, hogy
jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen.
A jogtalan előnyszerzésre vagy hátrányokozásra irányuló célzat hiányéban a cselekmény
Hivatali visszaélést nem, legfeljebb fegyelmi vétséget alapozhat meg.

143
Elhatárolási, egység – halmazati kérdések: a Hivatali visszaélés a Btk. XXVIII. Fejezetben
szabályozott többi hivatali bűncselekménnyel alaki halmazatba nem kerülhet, a speciálisabb
tényállás pl. a Bántalmazás hivatalos eljárásban tényállása megelőzi a Hivatali visszaélés
tényállását. Amennyiben azonban a speciálisabb tényállás valamely tényállási eleme hiányzik,
(pl. a bántalmazásra nem hivatalos eljárás során kerül sor,) úgy az elkövető terhére a Hivatali
visszaélés tényállását kell megállapítani.
Jogellenes fogvatartás
304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból
vagy célból,
b) a sértett sanyargatásával vagy
c) súlyos következményt okozva követik el.

A jogi tárgy: a védett jogi tárgy a hivatalos eljárás alá vont személyek személyi szabadságának
védelméhez fűződő társadalmi érdek, valamint a közhatalmat gyakorló szervezet működésébe
vetett bizalom.
A személyi szabadság több részelemből álló alapvető emberi jog. A személyi szabadság része
a tartózkodási hely megválasztásának és megváltoztatásának joga, valamint a helyváltoztató
mozgás szabadsága is. A hivatalos személy által elkövetett jogellenes fogvatartás elsősorban a
tartózkodási hely szabad megválasztásának és megváltoztatásának jogát vonja el a sértettől.

Az elkövetési magatartás: a bűncselekmény elkövetési magatartása azáltal valósul meg, hogy

az elkövető más személyt a személyi szabadságától jogellenesen megfoszt. A személyi
szabadságtól megfosztás megvalósulhat a személyi szabadság teljes elvonásával (pl. előzetes
letartóztatásba vétellel), de megvalósulhat a személyi szabadság korlátozásával is (pl.
meghatározott közigazgatási egységből kitiltással).
A személyi szabadságtól megfosztás akkor jogellenes, ha az elrendelésének feltételei nem
állnak fenn.
Az elkövetési magatartás megvalósulhat tevéssel és mulasztással egyaránt. Mulasztásos
változatról akkor beszélhetünk, ha a személyi szabadságtól megfosztás eredetileg jogszerű volt,
időközben azonban a személyi szabadság korlátozásának feltételei megszűntek, és az elkövető
ennek ellenére a személyi szabadság korlátozását nem szünteti meg.

Az elkövetési szituációhoz tartozó tényállási elemek: a személyi szabadságtól megfosztás

csak hivatalos eljárás során (idején) követhető el. Amennyiben a hivatalos személy nem
hivatalos eljárás során fosztja meg a sértettet a személyi szabadságától, akkor a terhére
legfeljebb a Hivatali visszaélés, valamint ezzel alaki halmazatban a Btk. 194. § szerinti
Személyi szabadság megsértésének bűncselekménye állapítható meg.

Az alany: a bűncselekmény alanya csak olyan hivatalos személy lehet, akinek feladatkörébe
tartozik más személy személyi szabadságától megfosztása.

144
Az alanyi oldal: a cselekmény csak szándékos bűnösséggel valósulhat meg, ami jelen
tényállással összefüggésben azt jelenti, hogy az elkövető a személyi szabadságtól való
megfosztás időpontjában tisztában van azzal, hogy a személyi szabadság korlátozásának
törvényben rögzített feltételei nem állnak fenn.

Minősített esetek: a Btk. 304. § (2) bek. három minősített esetet határoz meg. Súlyosabban
minősül a cselekmény, ha:
a) aljas indokból vagy célból,
b) a sértett sanyargatásával,
c) súlyos következményt okozva követik el.
Ad a) Az aljas indok vagy cél megállapítása a konkrét ügy konkrét körülményeinek vizsgálata
alapján lehetséges. Aljas indokból vagy célból elkövetettnek minősíti a jogalkalmazói gyakorlat
általában a bosszúból, a bűncselekmény leplezése céljából végrehajtott személyi szabadság
megsértését.
Ad b) A sértett sanyargatása a sértett számára fizikai vagy lelki gyötrelmet okozó elkövetés
esetén állapítható meg. A sanyargatás nem feltétlenül jelenti azonban sérülés, vagy betegség
előidézését.
Ad c) A súlyos következmény okozása társadalmi típusú eredmény létrehozását jelenti.
Megállapítható például a sértettnek okozott jelentős anyagi, erkölcsi vagy egzisztenciális
hátrány bekövetkezése esetén. A súlyos következménynek az elkövetési magatartással okozati
összefüggésben kell létrejönnie, és csak akkor róható az elkövető terhére, ha kialakulását
tekintve legalább a gondatlan bűnössége fennáll.

145
 29. Tétel – Hivatalos személy elleni erőszak. Közfeladatot ellátó személy elleni
erőszak. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak
310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt
a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan,
fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a
csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)(4) bekezdés szerint
büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem
külföldi hivatalos személy.
(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására
elhagyja.
A jogi tárgy: a hivatalos személyeket és a külföldi hivatalos személyeket eljárásuk során nem
csak fokozott büntetőjogi felelősség terheli, hanem fokozott büntetőjogi védelem is megilleti
őket. A védett jogi tárgy a jogszerű hivatalos eljárás zavartalanságához, valamint a hivatalos
személy emberi méltóságának védelméhez fűződő társadalmi érdek.

Nem illeti meg a hivatalos személyt azonban a fokozott büntetőjogi védelem, ha eljárása nem
jogszerű. Az állandó bírói gyakorlat különbséget tesz a hivatalos személy eljárásának formai és
tartalmi jogszerűtlensége között.
A tartalmilag jogszerűtlen intézkedés – amikor a hivatalos személy az intézkedés során rosszul
alkalmazza az anyagi jogi szabályokat – az intézkedés alá vont személy a hivatalos személy
tartalmilag hibás döntése ellen jogorvoslattal (panasz, fellebbezés stb.) élhet, ezért nem jön létre
olyan érdeksérelem, amely indokolhatja a hivatalos személy intézkedésével szembeni fizikai
ellenszegülését.
Amikor azonban a hivatalos személy intézkedése formailag jogszerűtlen – az intézkedés
végrehajtására vonatkozó eljárási szabályokat sérti meg – előállhat olyan helyzet, amelyben a
hivatalos személy durva eljárási szabálysértése jogtalan támadásnak minősül, amely az eljárás
alá vont személy részére későbbi jogorvoslattal nem orvosolható jogsérelmet okoz, ezért a jogos
védelem szabályai alapján a jogszerűtlen intézkedés ellen védekezési joga támad.
A büntetőjogi védelmet a Btk. 310. § (5) bek. kiterjeszti arra az időszakra is, amikor a sértett
hivatalos személyi, vagy külföldi hivatalos személyi minősége már megszűnt (pl. nyugdíjba
vonult).

A passzív alany: A bűncselekmény passzív alanya a hivatalos személy, valamint a külföldi

hivatalos személy lehet.

Az elkövetési magatartás: a bűncselekmény elkövetési magatartásait a Btk. 310. § (1) és (4)

bek-ei határozzák meg.

146
A Btk. 310. § (1) bek. három elkövetési magatartást sorol fel. Ezek:
a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozás,
b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerítés, vagy
c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazás,
Ad a) A hivatalos személy akadályozása nem feltétlenül jelenti az intézkedés
megakadályozását.
A hivatalos személy akadályozása egyértelműen csak aktív magatartással valósulhat meg. Az
elkövető passzív ellenállása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. 169.§-a szerinti Rendzavarásnak minősülhet,
ha a szabálysértési tényállásban meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek.
A jogalkotó a bűncselekmény megvalósulásának feltételéül szabja, hogy csak a hivatalos
személy jogszerű eljárásban valósítható meg. A formailag súlyosan jogszerűtlen eljárásban az
eljárás alá vont személy nem követ el bűncselekményt, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel
akadályozza a hivatalos személy eljárását.

Ad b) A hivatalos személynek jogszerű eljárásban intézkedésre kényszerítése akkor valósul

meg, ha a hivatalos személy akarata ellenére olyan intézkedést hajt végre, amely tartalmilag a
kényszerítő személy akaratának megfelelő (pl. a hivatalos személy az elkövető által alkalmazott
kényszer hatására hajt végre közúti ellenőrzést.)

Ad c) A hivatalos személy eljárás alatti, vagy eljárás miatti bántalmazása a hivatalos személy
testének támadó szándékú érintésével valósul meg.

Fennállhat a fokozott büntetőjogi védelem akkor is, amikor a hivatalos személyt nem hivatali
feladatainak végzése során, hanem magánszemélyként – korábbi hivatalos tevékenysége miatt
– éri támadás.

A Btk. 310. § (4) bek. önálló elkövetési magatartásként fogalmazza meg a hivatalos személy
elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részvételt, valamint a csoport szervezését és
vezetését. A felsorolt magatartások úgynevezett sui generis előkészületi magatartások, tehát a
jogalkotó befejezett elkövetési magatartásként határozza meg, ezeket a tevékenységeket.
A csoport szervezése megvalósul a csoport létrehozásával, vagy a más célból létrejött csoport
áthangolásával, a csoport vezetése pedig más személyek (a csoporttagok) cselekvőségének
meghatározását jelenti.
A csoportban részvétel aktív magatartást feltételez az elkövetőtől. Önmagában a cselekmény
elkövetésének helyén tartózkodás nem jelent részvételt a csoport tevékenységében.

Az elkövetési szituációhoz tartozó tényállási elemek: a Btk. 310. § (1) bek. két fordulata a
„hivatalos személy akadályozása”, valamint „intézkedésre kényszerítése” csak akkor valósít
meg bűncselekményt, ha speciális elkövetési módok valamelyike: erőszak, vagy fenyegetés
kapcsolódik hozzá. Az állandó bírói gyakorlat szerint az erőszak közvetlenül személy elleni
erőszak, vagy dologról személyre áttevődő erőszak formájában valósulhat meg, és elegendő, ha
a hivatalos személy akaratának hajlítására alkalmas.

147
Az alany: a bűncselekmény alanya bárki lehet, az sem kizárt, hogy a hivatalos személy elleni
erőszakot ugyanazon szervezeten belül működő hivatalos személyek kölcsönös eljárásban
egymás sérelmére kövessék el.

Az alanyi oldal: a bűncselekmény szándékos bűnösségű. Az elkövető tudatának az elkövetési

magatartás elemein túl át kell fognia azt is, hogy a sértett hivatalos személy, aki jogszerű
eljárásban tevékenykedik.

Minősített esetek: a Btk. 310. § (2) bek. minősített esetként fogalmazza meg, ha a hivatalos
személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
Csoportosan követik el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha a magatartás
tanúsításában legalább három fő részt vesz.
A fegyveres elkövetés fogalmát a Btk. 459. § (1) bek. 5. pontja határozza meg. Eszerint:
fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki „a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c)
robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket
tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával
fenyegetve követi el.”
A felfegyverkezve elkövetés értelmezésére a Btk. 459. § (1) bek. 6. pontja ad eligazítást.
Eszerint: felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki „az ellenállás leküzdése vagy
megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.”

A stádiumok: a Btk. 310.§ (6) bek. büntetendővé nyilvánítja a hivatalos személy elleni erőszak
előkészületét is.

Büntethetőséget megszüntető ok: nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport

résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. A jogalkotó a
büntethetőséget megszüntető okot kizárólag a sui generis előkészületi magatartással
megvalósuló (4) bek. szerinti Hivatalos személy elleni erőszakra teszi alkalmazhatóvá.

Halmazati kérdések: Ha a hivatalos személy elleni erőszakot több hivatalos vagy külföldi
hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem
válik több bűncselekménnyé.
A Közúti veszélyeztetés bűntette és a Hivatalos személy elleni erőszak bűntette
bűnhalmazatban állapítható meg, ha a gépjárművel haladó terhelt az őt megállásra felszólító
rendőr utasítását figyelmen kívül hagyva a járművével úgy hajt fel, hogy a rendőr az elütését
csak az árokba ugrásával tudja elhárítani.

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen
követi el.
A jogi tárgy: a közfeladatok zavartalan ellátásához fűződő társadalmi érdek, valamint a
közfeladatot ellátó személyek méltósága.

148
A passzív alany: a Btk. 459. § 12. pontja szerint közfeladatot ellátó személynek minősül:
„a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,
b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben
meghatározott tevékenységének ellátása során,
d) az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagja,
e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos
személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,
g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel
és betegszállítással összefüggésben,
h) az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a
tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,
i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott
esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,
j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális
igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e
tevékenységének gyakorlása során,
k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
törvényben meghatározott tevékenysége körében,
m)a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége
körében,
n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot
ellátó személy e tevékenysége során,
o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során”
A felsorolt tevékenységeket végző személyek fokozott büntetőjogi védelme kizárólag a
közfeladat ellátáshoz kapcsolódik.
Az elkövetési magatartás: a jogalkotó ún. hivatkozó diszpozícióval határozza meg a
cselekmény elkövetési magatartását, visszautal a Btk. 310. § (1) és (4) bek-eiben meghatározott
elkövetési magatartásokra. Az elkövetési magatartások értelmezésére a Hivatalos személy
elleni erőszak tényállásánál kifejtettek irányadóak.

Az alany: a bűncselekmény bárki által elkövethető, aki megfelel az általános alanyisági

feltételeknek.
Az alanyi oldal: a Btk. 310. §-ban meghatározott bűncselekmény alanyi oldalához fűzött
magyarázat azzal a kiegészítéssel irányadó, hogy fokozottan kell vizsgálni átfogta-e az elkövető
tudata a sértettnek a közfeladatot ellátó személyi minőségét, valamint azt, hogy a sértett éppen
közfeladatot lát el.

Minősített esetek: a Btk. 310. § (2) és (3) bek-eiben foglalt minősített esetekhez kapcsolódó
magyarázat irányadó.
A stádiumok: büntetendő a cselekmény előkészülete is.
Büntethetőséget megszüntető ok: a Btk. 310. § (7) bek-hez kapcsolódó magyarázat irányadó.

149
Egység – halmazati kérdések: bűnhalmazat helyett egy rendbeli bűncselekmény
megállapításának van helye, ha az elkövető két vagy több közfeladatot ellátó személy ellen,
azok egységes eljárása során alkalmaz erőszakot.
A Közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal alaki halmazatban okozott testi sértést minden
esetben halmazatban kell elbírálni, még akkor is, ha a sértett nem tesz feljelentést, vagy azt az
eljárás során visszavonja.
Hivatalos személy támogatója elleni erőszak
312. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi hivatalos
személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.
A jogi tárgy: a 310. – 311. §§ által védelemben részesített jogi tárgyak köre kibővül azoknak a
magánszemélyeknek a védelmével, akik a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyek oldalán
a hivatalos eljárás vagy a közfeladat zavartalan ellátása érdekében nyújtanak segítséget.
A passzív alany: A hivatalos személy, vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy
védelmére kelt személy. A bűncselekmény passzív alanya csak olyan személy lehet, aki nem
minősül sem hivatalos, sem közfeladatot ellátó személynek.

Az elkövetési magatartás: a jogalkotó ebben az esetben is hivatkozó diszpozícióval határozza

meg a cselekmény elkövetési magatartását, visszautal a Btk. 310. § (1) és (4) bek-ben
meghatározott elkövetési magatartásokra. Az elkövetési magatartások értelmezésére a
Hivatalos személy elleni erőszak tényállásánál kifejtettek irányadóak.

Az alany: a bűncselekmény bárki által elkövethető, aki megfelel az általános alanyisági

feltételeknek.

Az alanyi oldal: az elkövető szándékos bűnösségének a Btk. 310. – 311. §§-ban

meghatározottakon túl azt a körülményt is át kell fognia, hogy a bűncselekmény sértettjének
magatartása a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy tevékenységéhez kapcsolódik, annak
sikerét kívánja előmozdítani, vagy annak védelmében cselekszik.

Minősített esetek: a Btk. 310. § (2) és (3) bek-eiben foglalt minősített esetekhez kapcsolódó
magyarázat irányadó.

A stádiumok: büntetendő a cselekmény előkészülete is.

Büntethetőséget megszüntető ok: a Btk. 310. § (7) bek-hez kapcsolódó magyarázat irányadó.

Halmazati kérdések: a hivatalos személy és annak támogatója ellen ugyanazon intézkedés

során alkalmazott erőszak egységet alkot. A bírói gyakorlatban kialakult álláspont szerint, nem
állapítható meg a Hivatalos személy elleni erőszak, valamint a Hivatalos személy támogatója
elleni erőszak bűncselekmény halmazatban. A cselekményt egységesen egy rendbeli Hivatalos
személy elleni erőszakként kell minősíteni.

150
 30. Terrorcselekmény. Jármű hatalomba kerítése
314. § (1) Aki abból a célból, hogy
a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen
vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi
szervezet működését megzavarja,
a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos
bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül
hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi
függővé, vagy
b) terrorista csoportot szervez vagy irányít.
(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki
a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény
származott volna, és
b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi,
ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további
elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.
(4) E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény
a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)-(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás körében
elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés],
b) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),
c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés
veszélyeztetése [233. § (1)-(2) bekezdés],
d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1)-(2) bekezdés],
e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311.
§), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett
személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
f) a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés], a
közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaélés [324. § (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)-(3) bekezdés],
g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel
vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)-
(2) bekezdés],
h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. § (1)-(6) bekezdés],
i) * az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [375. § (2)-(4) bekezdés], az információs rendszer
vagy adat megsértése [423. § (1)-(4) bekezdés].
315. § (1) * Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy
ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) * Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott
bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság
tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
316. § * Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
316/A. § * (1) Aki

151
a) a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetése vagy az elkövetésére történő felhívás,
ajánlkozás, vállalkozás, a közös elkövetésben megállapodás, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez
szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása, illetve
b) terrorista csoporthoz csatlakozás
céljából Magyarország területére beutazik, onnan kiutazik vagy azon átutazik, bűntett miatt két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott utazást szervezi, vagy az ilyen utazás támogatása
céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt.
Jogi tárgy: az állami szervek, más államok, nemzetközi szervezetek zavartalan, kényszertől
mentes működéséhez, a lakosság megfélemlítésétől mentes életviteléhez fűződő társadalmi
érdek.
Elkövetési tárgy:
a) passzív alany: bárki – az elkövetőn kívüli más személy – lehet, akin 314. § (4) bek-
ben írt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmények
megvalósulnak.
b) -314. § (2) bek: jelentős anyagi javak, továbbá azon dolgok, melyeken a 314. § (4)
bek-ben írt közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények
megvalósulnak
Elkövetési magatartás:
A Btk. a terrorcselekmény két alapesetét szabályozza: 314.§ (1) bek.; 314.§ (2) bek.
1. „bűncselekményt követ el”: in concreto minden olyan magatartás, amely a 314.§ (4)
bekezdésben felsorolt bűncselekmények elkövetési magatartásaként tanúsítható.
2. eszköz-célcselekmény:
a. eszközcselekmény: jelentős anyagi javak hatalomba kerítése
b. célcselekmény: követelés intézése
3. terrorista csoport szervezése

Stádiumok:
• a 314. § (1) bek. szerinti alapesetnél a 314. § (4) bek-ben írt bármelyik bűncselekmény
kísérleti szakba juttatásával
• a 314. § (2) bek. szerinti alapesetnél, ha a terrorcselekmény az eszközcselekmény
tanúsítását követően megreked
Sui generis alakzatok:
a) a 315. § (1) bek. sui generis előkészületi magatartás miatt rendeli büntetni azt, aki a két
alapesetben meghatározott bármelyik bűntettnek az elkövetésére felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, illetve az elkövetés elősegítése céljából
az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja
b) a 315. § (2) bek-e súlyosabban bünteti a sui generis előkészületi magatartás elkövetőjét,
ha cselekményét a két alapesetben meghatározott bármelyik bűntettnek terrorista
csoportban1 történő elkövetés érdekében valósítja meg.

1
A terrorista csoport három, vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő
csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.
152
Privilegizált eset: a 316. §-a a két alapeset bármelyikének elkövetésével fenyegető2 személy
magatartását az alapesetekhez képest enyhébben szankcionálja.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal:
• a bűnösség csak szándékosság lehet a bűncselekmény célzatossága miatt. (Csak a dolus
directus = egyenes szándék tényállásszerű)
• a célzat:
a) állami szerv, más állam vagy nemzetközi szervezet arra kényszerítése, hogy valamit tegyen,
ne tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása vagy
megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása.
Jármű hatalomba kerítése
320. § (1) Aki légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal,
fenyegetéssel, illetve másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotát előidézve magához ragadja, bűntett
miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
(3) Aki jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos
következmény származott volna.

Jogi tárgy: a légi, valamint a tömegközlekedési vagy tömeges áruszállítás – a közbiztonságra

veszélyes, azt sértő módon támadó magatartások elleni – védelméhez, biztonságához fűződő
társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy:
a) passzív alany: az a személy, aki ellen az elkövető az erőszakot alkalmazza, illetve akit
öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, ill. akinek a bűncselekmény a
halálát okozza.
b) dolog:
• légi jármű: bármely szerkezet, amelynek a légkörben maradása a levegővel való
kölcsönhatásából ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerő hatása.
• vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott és önjáró jármű.
• vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, ill. más úszólétesítmény
továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb
úszólétesítménynek nem minőülő – úszólétesítmény.
• közúti közlekedési és tömeges áruszállításra alkalmas jármű (pl: jármű,
gépjármű, gépkocsi, személygépkocsi, autóbusz, trolibusz, vontató, nyerges
vontató, tehergépkocsi, motorkerékpár, villamos, járműszerelvény)

2
A fenyegetés formához nem kötött, olyan tartalmú közlés, melyben az elkövető kinyilvánítja, felfedi a
terrorcselekmény elkövetésére irányuló szándékát.
153
Elkövetési magatartás: jármű(vek) ellenőrzésének magához ragadása. (a járművekkel történő
jogellenes, önhatalmú rendelkezés bármilyen formája) A bűncselekmény befejezetté válik az
elkövetési magatartás kifejtésével. Eredmény bekövetkezése az alapeseti tényállásnak nem
eleme.
Elkövetési mód:
a) erőszak: irányulhat személy, vagy dolog ellen
A személy elleni erőszak a járműveken tartózkodó bármely személy(ek)re történő olyan
ellenséges célzatú fizikai ráhatás, mely alkalmas a járműveken lévő, azok irányítóiban az
elkövető akaratának megfelelő magatartás kiváltására.
A dolog elleni erőszak esetén a járműveken bekövetkezett dologrongálás teszi lehetővé az
elkövető számára a járművek ellenőrzésének magához ragadását.
b) fenyegetés: irányulhat személy, vagy dolog ellen
A Btk. 459. § (1) bek. 7. pontjában meghatározottak irányadók.
c) másnak öntudatlan állapotba helyezése: ha az elkövető – az irányítás magához ragadása
érdekében kifejtett – magatartása következtében a járművön tartózkodó bármely személy
olyan állapotba kerül, melynél fogva jogilag figyelembe vehető akaratot nem tud
kinyilvánítani (pl. elájult, elaludt).
d) másnak védekezésre képtelen állapotba helyezése: ha az elkövető – az irányítás magához
ragadása érdekében kifejtett – magatartása következtében a járművön tartózkodó
bármely személy olyan állapotba kerül, hogy fizikai helyzeténél, állapotánál fogva nem
képes akaratának megfelelő magatartás tanúsítására (pl. lekötözték, bezárták).
Stádiumok: a törvény az előkészületet büntetni rendeli.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség csak szándékosság lehet.
Minősített esetek: ha a bűncselekmény halált okoz.
Egyéb rendelkezések: korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt
abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna.

154
 31. Közveszélyokozás. Közveszéllyel fenyegetés
322. § (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély
elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) csoportosan,
b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy
c) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált
okoz.
(4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt
meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott
volna, önként megszünteti.

Jogi tárgy: a személy-és vagyonbiztonságban konkretizálódó közbiztonság.

Elkövetési tárgy:
-a passzív alany bárki lehet
-az elkövetési tárgy jelentős értékű dolog lehet, mely megsemmisülésének,
megrongálódásának a veszélyeztetettsége ténylegesen bekövetkezik.
Elkövetési magatartás:
1. (Anyag vagy energia) pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő.
- A tényállásban eredményként megfogalmazott közveszély előidézése előtti
cselekmény.
Tételesen nem sorolhatóak fel. Anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltása.
Árvíz okozása, robbanóanyag, sugárzóanyag, vagy pusztító hatás kiváltására
alkalmas bármilyen más anyag, illetve energia felhasználása, gyújtogatás.
2. Közveszély elhárítását, illetve a következményeinek enyhítését akadályozza.
- Annak előidézése után tanúsíthatóak. Ha valaki az első elkövetési magatartást
kifejtette, akkor az előidézés utáni elkövetési magatartás alanya nem lehet.
Eredmény: az előidézett közveszély3, melynek létrejöttével a delictum befejezetté válik.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség lehet szándékosság és gondatlanság is.
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt
- csoportosan,
- különösen nagy (ötvenmillió és ötszázmillió forint közötti), vagy ezt meghaladó kárt
okozva
- bűnszövetségben követik el.
A bűncselekmény halált okoz.

3
Olyan –emberi magatartás következtében kialakult- objektív helyzet, amely előre meg nem határozható
személyeket vagy fel nem becsülhető értékű anyagi javakat közvetlen sérüléssel, megsemmisüléssel vagy
megrongálással fenyeget.

155
 Közveszéllyel fenyegetés
338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot
kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat
súlyosan megzavarta.

Jogi tárgy: a köznyugalom fenntartásához, sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek, a

zavartalan közhangulat.
Elkövetési magatartás:
a) valótlan tényállítás:
-A tényállítás fogalmilag személyes tudomásszerzésen alapuló közlés arról, hogy
közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.
-Valótlan az a közlés, melyben foglaltak nem felelnek meg az objektív valóságnak.
-A köznyugalom megzavarására alkalmas a cselekmény, ha fennáll a lehetősége
annak, hogy a tényállítás valóságtartalmának ellenőrzésére hivatott szervek veszély
elhárítására irányuló tevékenysége nyomán más személyekben is tudatosulhat, hogy
közveszéllyel járó esemény következhet be.
-A cselekmény alapesete immateriális, befejezett a valótlan tényállítással.
b) híresztelés: fogalmilag a nem személyes tudomásszerzésen alapuló információ (közlés)
továbbadása.
c) látszat keltése: olyan érzet (elképzelés) keltése valamiről, vagy valakiről, amely nem
egyezik a valósággal.
Elkövetési mód: a valótlan tényállításnak más előtt, illetve a köznyugalom megzavarására
alkalmas módon kell történnie.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a az
elkövetési magatartás tanúsításával megvalósuló közlése valótlan.
Minősített eset: ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta (minősítő
eredmény). Az intézkedéseket foganatosító erők pl. rendőrség, tűzszerészek helyszíni fellépése
nyomán kialakul pánik → köznyugalom tartós, sok embert érintő zavara.

156
 32. Közérdekű üzem működésének megzavarása. Rongálás
323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) csoportosan,
b) bűnszövetségben vagy
c) különösen nagy kárt okozva
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve vagy
c) különösen jelentős kárt okozva
követik el.
(4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt
meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgy: a közérdekű üzem zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy: közérdekű üzem:
a) a közmű,
b) a közösségi közlekedési üzem,
c) az elektronikus hírközlő hálózat,
d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett
logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,
e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra
szánt alapanyagot termelő üzem;

Elkövetési magatartás: Nyitott törvényi tényállás (szükségképpeni eredmény-

bűncselekmény). A bűncselekmény a tényállásszerű eredmény előidézésére alkalmas – azzal
ok-okozati összefüggésben lévő- bármilyen tevéssel vagy mulasztással megvalósítható.

Eredmény: közérdekű üzem működésének megzavarása.

Stádiumok: az előkészület büntetendő. Kísérlet megállapítására kerülhet sor, ha az elkövető
bármilyen – az eredményre is kiterjedő bűnösség mellett megvalósuló – tevése vagy mulasztása
ellenére a közérdekű üzem működésének jelentős mértékű zavara nem következik be.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség lehet szándékosság és gondatlanság is.
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt
- csoportosan,
- bűnszövetségben vagy
- különösen nagy (ötvenmillió és ötszázmillió forint közötti) kárt okozva követik el.
Még súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt
- fegyveresen,
- felfegyverkezve vagy
- különösen jelentős (ötszázmillió forintot meghaladó) kárt okozva követik el.

157
 Rongálás
371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
ba) falfirka elhelyezésével vagy
bb) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás nagyobb kárt okoz,
b) az elkövető
ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére
rendelt tárgyat
rongál meg.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás jelentős kárt okoz,
b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít
meg,
c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.
(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott
képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.
Jogi tárgy: a tulajdonjog
Elkövetési tárgy: az idegen vagyontárgy. A vagyontárgy fogalomkörébe mind az ingók, mind
az ingatlanok beletartoznak. A vagyontárgy idegen voltának megítélése szempontjából a
lopásnál írtak az irányadóak azzal a különbséggel, hogy a rongálás szempontjából az osztatlan
közös tulajdonban álló dolgok a tulajdonostárs számára a tulajdonostársat megillető hányad
mértékéig idegennek minősülnek, ezért a rongálás megvalósítható rajta.
Saját dolog megrongálása, megsemmisítése nem minősül rongálásnak, ha azonban a
vagyontárgy egyben műemlék, vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, illetve a
tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhely megrongálása, megsemmisítése már
büntetendő.
Tekintettel arra, hogy a rongálás materiális bűncselekmény, az idegen vagyontárgy
megrongálása csak akkor okozhat kárt, ha annak értéke van.

A jogalkotó a minősített esetekben nevesít több vagyontárgyat:

- védett kulturális javak: a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a
közgyűjteményként működő kép-és hangarchívumokban, valamint a könyvtárakban
muzeális dokumentumként őrzött kulturális javak (2001. évi LXIV. tv.)
- műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté
nyilvánítanak (2001. évi LXIV. tv. 7.§ 15. pont)
- régészeti lelőhely: törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag
körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti
összefüggéseikben láthatók
- régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó
eleme
- vallási tisztelet tárgya, templom, vallásgyakorlásra rendelt hely
158
 - temetési hely, temetkezési hely, emlékhely, illetőleg temetőben vagy temetkezési
emlékhelyen halott emlékére rendelt tárgy

Elkövetési magatartás: az idegen vagyontárgy

a) megrongálása
b) megsemmisítése

ad. a) A megrongálás a dolog állagát károsítja vagy használhatóságát csökkenti, esetleg kizárja,
következtében a vagyontárgy értéke csökken vagy használhatósága csak ráfordítással állítható
helyre.
A rongálás jellegzetes elkövetési magatartása a dolog elleni erőszak kifejtése, de megvalósulhat
töréssel, vegyítéssel, összekeveréssel, eláztatással, átalakítással, stb. Nem rongálás viszont a
dolog állagának olyan megsértése, amely nem jár értékcsökkenéssel (pl. a dolog minőségét
javító átalakítás)
ad. b) A megsemmisítés a vagyontárgy állagának megszüntetését vagy olyan fokú károsítását
jelenti, hogy az már az eredeti állapotba nem állítható vissza.
Az elkövetési magatartás jellemzően tevés, de nem zárható ki a mulasztás sem.

Az eredmény: a kár, melynek okozati kapcsolatban kell lennie az elkövetési magatartással.

Stádiumok: a rongálás a kár (eredmény) bekövetkezésével válik befejezetté. Kísérlet

megállapításának van helye az elkövetési magatartás megkezdése után mindaddig, amíg a kár
be nem következik.

Az alany: tettes (társtettes) bárki lehet, kivéve a tulajdonost és bizonyos esetekben azt, akinek
a kezelésére az idegen dolgot rábízták.

Az alanyi oldal: a bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg, elkövethető mind

egyenes, mind eshetőleges szándékkal. A szándéknak át kell fognia a vagyontárgy
megrongálódását, megsemmisülését, illetve a kárt. Kísérlet esetén vizsgálni kell, hogy az
elkövető szándéka milyen nagyságú kár okozására irányult.

Minősítő körülmények: a bűncselekmény elsősorban az okozott kár nagysága, másrészt az

elkövetési tárgy fokozott védettsége, valamint a végrehajtás módjának, eszközének
veszélyessége alapján minősül szabálysértésnek, vétségnek, bűntettnek, vagy súlyosabban
minősülő bűntettnek.

1. Szabálysértést valósít meg, aki a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt
okozva szándékos rongálást követ el, úgyszintén aki ezt megkísérli, feltéve, hogy a
cselekmény egyébként sem bűncselekmény.
2. Vétség miatt büntetendő, aki
a. kisebb kárt okoz, vagy
b. a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó cselekményt

159
 i. falfirka4 elhelyezésével
ii. bűnszövetségben követi el
3. Bűntett miatt büntetendő, aki:
a. nagyobb kárt okoz, vagy
b. az elkövető
i. védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti
lelőhelyet, vagy régészeti leletet
ii. vallási tisztelet tárgyát, templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet
iii. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy
temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg
4. A bűntett súlyosabban minősülő esete, ha a rongálás
a. jelentős kárt okoz
b. a fenti b pontban felsorolt valamely helyet, épületet, tárgyat semmisít meg,
illetve
c. a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el
5. További, súlyosabban minősülő eset, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz

Egység, halmazat, elhatárolási kérdések:

- közveszélyokozással a rongálás alaki halmazatban nem állapítható meg
- közérdekű üzem működése megzavarásának bűntettével szintén nem állapítható meg
alaki halmazatban
- nem közveszélyokozás, hanem rongálás, ha az elkövető a lakóházaktól távoli
szalmakazalt felgyújtja.

4
Falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy
szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges
160
 33. Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés. Lőfegyverrel vagy
lőszerrel visszaélés.
324. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket
a) engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon
átszállít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy
bűnszövetségben követik el.
(3) Aki robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: a veszélyes anyagok és eszközök készítésének, megszerzésének, forgalmának
rendjében megnyilvánuló közbiztonság.
Elkövetési tárgy: Robbanóanyag, robbanószer, vagy ezek felhasználására szolgáló készülék.
- Robbanóanyag: olyan különféle anyagi részecskéből álló keverék vagy vegyület,
amely megfelelő indító impulzus hatására nagy sebességgel lejátszódó-a környezet
fizikai, illetve kémiai állapotát megváltoztató- folyamatot vált ki melynek során
jelentős hőenergiát és feszítő erőt fejleszt.
- Robbantószer: olyan eszköz, amely a robbanóanyag hatásának kiváltására szolgál (pl.
gyutacs, gyújtózsinór, csappantyú)
- Készülék: Robbanóanyagot és robbanószert-ezek egybeszerelése folytán- magába
foglaló szerkezet. (pl. gránát, akna, bomba, pokolgép)
Elkövetési magatartás:
I. (elkövetési tárgyak engedély nélküli)
a) készítése: olyan eljárás, amelynek során különféle alkotó elemekből kémiai
összevegyítéssel, és/vagy fizikai összekeveréssel robbanóanyagot állítanak elő.
b) megszerzése: az elkövetési tárgy tényleges jogellenes birtokbavételét jelenti.
c) tartása: az elkövetési tárgyak folyamatos jogellenes birtoklását, vagy ennek
lehetőségét jelenti.
d) forgalomba hozatal: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának
átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítői kereskedelmi
tevékenységet is.
e) tartásukra nem jogosult személynek átadása: melynek során olyan személy birtokába,
tényleges hatalma alá kerül az elkövető jogellenes rendelkezése folytán az elkövetési
tárgy, aki azt birtokolni nem jogosult.

II. (az elkövetési tárgyak engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve)
a) az ország területére behozatal
b) az ország területéről kivitel
c) az ország területén átszállítás
Stádiumok: a delictum előkészülete büntetendő.
Elkövetés módja: bűncselekmény csak fenti magatartások engedély nélküli illetve az engedély
kereteit meghaladóan történő tanúsítása esetén valósul meg.
Alany: bárki lehet, aki a az elkövetési magatartásokat engedély nélkül, illetve az engedély
kereteit túllépve tanúsítja.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság.
161
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt
- üzletszerűen
- bűnszövetségben
követik el.
Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés
325. § (1) Aki
a) működőképes lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart,
b) lőfegyvert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,
c) működőképes lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan
kivisz, vagy azon átszállít,
d) a lőfegyver készítésére, kereskedelmére, illetve a működőképes lőfegyver megszerzésére, tartására vonatkozó
engedély kereteit túllépi,
e) engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy
más lőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
b) lőszert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,
c) lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon
átszállít,
d) a lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,
e) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély
mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy
bűnszövetségben követik el.
(4) Aki az engedéllyel tartott kézilőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó
lőszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.

Jogi tárgy: a veszélyes anyagok és eszközök készítésének, megszerzésének, forgalmának

rendjében megnyilvánuló közbiztonság.
Elkövetési tárgy: működőképes lőfegyver, lőfegyver és/vagy lőszer.
• Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7.5 joule-nál nagyobb
csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki.
• Lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet
tartalmaz.
• Tűzfegyver: tűzfegyver: olyan, a 2004. évi XXIV. törvény mellékletében
meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó - vagy ilyenné átalakított -
eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki,
kivéve, ha
a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő
halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy
rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül;

Elkövetési magatartás:
I. 1) (működőképes lőfegyver engedély nélküli)
162
- megszerzése, tartása, készítése vagy forgalomba hozatala

a) megszerzése: az elkövetési tárgy tényleges jogellenes birtokbavételét jelenti.

b) tartása: az elkövetési tárgyak folyamatos jogellenes birtoklását, vagy ennek
lehetőségét jelenti. Lőfegyvertartás: birtoklás, viselés és tárolás
c) készítése: olyan eljárás, amelynek során különféle alkotó elemekből kémiai
összevegyítéssel, és/vagy fizikai összekeveréssel robbanóanyagot állítanak elő
(lőfegyver, vagy lőszer fő darabok előállítása, illetve összeszerelése).
d) forgalomba hozatal: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának
átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítői kereskedelmi
tevékenységet is.
2) (lőfegyvernek engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve)
a) az ország területére behozatal
b) az ország területéről kivitel
c) az ország területén átszállítás
3) (működőképes lőfegyver készítése, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére
vonatkozó) engedély kereteinek túllépése.
4) (engedéllyel tartott lőfegyver engedéllyel nem rendelkező részére)
• átadása
• lőfegyver átadása: amikor a lőfegyver a tartási engedéllyel rendelkező felügyelte alól
kikerül
• lőfegyver átengedése más engedéllyel rendelkező személynek engedi át a fegyverét. -
→ nem tényállásszerű
II. A lőszer vonatkozásában tanúsítható elkövetési magatartások – az alábbi kiegészítést
figyelembe véve – megegyeznek az I. alatt elemzettekkel.
- kézilőfegyver, vadászlőfegyver vagy sportlőfegyver vonatkozásában, a bűntett csak az
ezekhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó lőszer esetén valósul meg. (Csekély
mennyiségű a legfeljebb 10 db lőszer.)
Elkövetési mód: a fenti magatartások engedély nélküli vagy az engedély kereteit meghaladó
tanúsítása.
Alany:
- az I. 1) pont alatt tárgyalt elkövetési magatartások elkövetője bárki lehet.
- az I. 2) pont és a II. esetén csak olyan személy lehet, akinek nincs engedélye, vagy az
engedély kereteit túllépi.
az I. 3)-4) pontok és a II. esetén aki az engedéllyel rendelkezik.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság.
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt
- üzletszerűen
- bűnszövetségben
követik el.

163
 34. Bűnszervezetben részvétel. Uzsora-bűncselekmény
321. § (1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös
elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Bűnszervezet fogalma: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan

szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.( Btk. 459. § (1) 1.)

Jogi tárgy: a szervezett bűnözés elleni harc eredményességének biztosításához, ezen keresztül
a közbiztonság fenntartásához, megóvásához fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési magatartás:
a) sui generis előkészületi alakzat (gondolatközlésben, ill. tettekben megnyilvánuló
előkészületi magatartások)
1. felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben megállapodás (bűntettnek
bűnszervezetben történő elkövetésére)
-felhívás: (eredménytelen felbujtás) az elkövető más személy irányába ható
kezdeményezésével arra törekszik őt rábírni, hogy bűntettet bűnszervezetben
kövessen el. A felhívással e bűncselekmény befejezetté válik.
-ajánlkozás: az elkövető más személy irányába ható kezdeményezésével a
bűntettnek bűnszervezetben történő elkövetésére felajánlkozik.
-vállalkozás: az elkövető a felhívó irányába ható elfogadó nyilatkozatával a
felhívásra ad pozitív választ.
-közös elkövetésben megállapodás: az egymás irányába ható és
kezdeményező/elfogadó jellegű magatartás miatt legalább két személy felel
elkövetőként.
2. (az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges, vagy ezt könnyítő) feltételek
biztosítása.
Az idesorolt magatartások tevésben nyilvánulhatnak meg, aktivitást feltételeznek a
bűntettnek bűnszervezetben történő elkövetés elősegítése céljából.
b) egyéb módon támogatása (a bűnszervezet tevékenységének). E magatartással az
elkövető már létező bűnszervezet működéséhez kapcsolódik, mert annak a
tevékenységét támogatja, de nem vesz részt a bűnszervezet által megvalósított
bűncselekmények elkövetésében.

Stádiumok: amennyiben az adott elkövetési magatartás kizárólag szóban valósul meg, a kísérlet
kizárt. E bűncselekmény immateriális deliktum, az elkövetési magatartások tanúsításával a
bűncselekmény befejezetté válik.
Alany: olyan személy, aki a bűnszervezeten kívüli (extráneus).

164
Alanyi oldal:
a) sui generis előkészületi magatartások esetén – tekintettel a célzatra – egyenes
szándékosság
b) egyéb módon támogatás esetén szándékosság.

Egyéb rendelkezések: Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt,

mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
Uzsora-bűncselekmény
381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást
tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a
megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által
tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A Ptk. 6:97. § értelmében h a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének
kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés)
Jogi tárgy: a vagyoni viszonyok biztonsága az adósok jogainak védelme

Elkövetési magatartás: olyan megállapodás kötése, amely különösen aránytalan mértékű

ellenszolgáltatást tartalmaz, illetve alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás
kötelezettjét, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, vagy eltartottját súlyos vagy
további súlyos nélkülözésnek tegye ki.
A megállapodás kifejezés használatának az indoka az, hogy az uzsoratevékenység jellemzően
sok esetben más szerződésnek vagy megállapodásnak van álcázva. A megállapodás létrejöhet
írásban és szóban is.
A megállapodás alkalmas kell, hogy legyen arra, hogy teljesítése a kötelezettet illetve a vele
közös háztartásban élő hozzátartozóját, vagy az általa tartási kötelezettség alapján eltartott
személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki. Az „alkalmas arra” fordulat tehát
nem eredményt jelöl, így a bűncselekménynek nem feltétele a súlyos vagy további súlyos
nélkülözés bekövetkezése.
Elkövetési mód: a sértett rászorult helyzetét kihasználva. A rászorultság bírói mérlegelést
igényel. Ha sértettnek nincs vagyona, jövedelme, nélkülöz egyértelmű. De szorul helyzet az is,
ha valaki első rendű szükségleteinek kielégítése végett kényszerűé hitel felvételre.
Stádiumok: a bűncselekmény immateriális, a magatartás tanúsításával befejezetté válik.
Alany: bárki lehet
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. A sértett rászorult helyzetét és annak kihasználását is
át kell fognia.
Minősített esetek:
a) bűnszövetségben
b) üzletszerűen
Mellékbüntetésként kitiltásnak helye van

165
 35. Közösség elleni uszítás. Közösség tagja elleni erőszak
332. § Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet ellen,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy
c) a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra
tekintettel -
erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgy: a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának

biztosításához fűződő társadalmi érdek, ill. ezek sérthetetlenségében megnyilvánuló
köznyugalom.
Elkövetési tárgy: fogalmilag nincs. A tényállásban meghatározott értékek: magyar nemzet,
vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai – különös
figyelemmel a fogyatékosságukra, nemi identitásukra, szexuális irányultságukra.
• nemzeti és etnikai kisebbség: Mo. területén legalább egy évszázada honos népcsoport,
amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar
állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve, és kultúrája, hagyományai
különböztetik meg.
• vallási csoport: azonos hitelveket követő személyek összessége.
• lakosság egyes csoportjai: eltérő nézetrendszer (egyesületek, pártok résztvevői tagjai)
vagy bármely egyéb ismérv szerint elkülönülő személyek csoportjai (melegek). Az
alkotmányos berendezkedéssel szembe helyezkedő lakossági csoportok tekintetében a
tényállás nem valósítható meg!

Elkövetési magatartás: erőszakra vagy gyűlöletre uszítás: olyan kárt okozó tevékenységre
bíztatás, lázítás, mely képes az emberek nagyobb tömegében a társadalmi béke és rend
megzavarására irányuló szenvedélyek magas fokú lángba lobbantására.
• gyűlölet: heves ellenszenv, ellenséges indulat
• uszítás: valakinek az ellenséges viselkedésre, támadásra ingerlése. A kialakult
nyugalmat zavarja meg, másokat valami vagy valaki ellen irányuló dühödt indulatra
sarkall. Indulatból, vagy primer ösztönökből fakadó ellenséges ártó megnyilvánulást
igyekszik kiváltani.
• izgatás: nem azonos fogalom az uszítással. A gondolat olyan nyilvános kifejtése,
amely meghatározott jelenségekkel kapcsolatos tudat és érzelemformáló és ebből
következően esetenként indulatébresztő ráhatást gyakorol mások pszichikumára. Ez
megnyilvánulhat racionális érvek felsorakoztatásával, míg az uszítás nem.
Elkövetés helye: nagy nyilvánosság előtt: az elkövetés helyszínén nagyobb létszámú személye
van jelen, legalább annyi hogy pontos számuk egyszeri ránézéssel nem is állapítható meg. -
Btk.459.§ (1) bek. 22. pontja: nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék,
médiaszolgáltatás, sokszorosítás, vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján
történő elkövetését is érteni kell.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság.

166
 Közösség tagja elleni erőszak
216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása
vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan
közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy
vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve
erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a közösség tagja elleni erőszakot
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentős érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan vagy
f) bűnszövetségben
követik el.
(4) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: az emberi szabadság és emberi méltóság, illetve ezen belül a nemzeti, etnikai, faji,
vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjainak szabadsága és emberi méltósága, valamint
a meghatározott csoporthoz való tartozás joga és az ezen alapuló különbözőségek tiszteletben
tartása.
Passzív alany: valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes
csoportjaihoz - különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultság- tartozó személy.
Elkövetési mód: erőszak, fenyegetés
Elkövetési magatartás:
(1) bekezdés: kihívóan közösségellenes magatartás, ami alkalmas arra, hogy a csoport
tagjában riadalmat keltsen. Az riadalom keltés nem eredmény, az arra való alkalmasság már
elegendő a megvalósításhoz.
(2) bekezdés:
• bántalmazás: a sértett testére irányuló fizikai ráhatás, nem feltétele a sérülés okozás,
amennyiben a bántalmazás sérülést okoz már könnyű testi sértés esetén is halmazat
keletkezik.
• kényszerítés arra, hogy a csoport tagja valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön
A bűncselekmény befejezetté válik a magatartás kifejtésével.
Alany: bárki lehet
Alanyi oldal: a bűnösség szándékos

167
 36. tétel - Garázdaság
339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy
másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen
követik el.

Jogi tárgy: a társadalmi kapcsolatok, a közösségi együttélés jogi és erkölcsi szabályaink

tiszteletben tartásához, sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: lehet személy, vagy dolog is.
Elkövetési magatartás: olyan tevés lehet, amelynek két konjunktív feltétele van.
A magatartás:
• kihívóan közösségellenes: A magatartásnak a társadalmi együttélési szabályok
semmibevételével, valamint e szabályokkal nyílt, provokatív, kötekedő módon való
szembehelyezkedésben, agresszivitásban megnyilvánuló jellemzője.
• erőszakos: lehet személy, vagy dolog elleni:
a) személy elleni erőszakos magatartás
A sértett testének egyszerű érintésével is megvalósulhat, ha az támadó jellegű.
pl. lökdösés, arculütés, ütlegelés, zaklató, tolakodó, erőszak nyombani bekövetkezésére
utaló fenyegető fellépés is.
Nem tartozik hozzá szükségszerűen a megtámadott személynek bármilyen súlyú testi
sértés okozása. Btk. 459. § (1) bek. 4. pont : erőszakos magatartás: más személyre
gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás, abban az esetben is ha az nem alkalmas testi
sérülés okozására.
b) dolog elleni erőszakos magatartás
Akár saját, akár idegen dolgok, tárgyak helyének rendeltetésellenes (állagsérelem
nélküli) megváltoztatásával; vagy a dologban csak jelentéktelen állagsérelem,
rongálódás keletkezése által.
Eredmény: immateriális bűncselekmény. Alkalmasnak kell lennie a megbotránkozás, vagy
riadalom keltésére, de nem szükséges ezeknek a bekövetkezése, elég az objektív lehetőség.

Alany: bárki lehet.

Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. Az elkövető szándékának ki kell terjednie magatartása

közösségellenes, erőszakos voltára, amely alkalmas megbotránkoztatás, vagy riadalom
keltésére.

168
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő a garázdaság, ha
- csoportosan (lsd. Btk. 459.§ (1) 3.) Az elkövetésben legalább három személy vesz részt,
akár egymással szemben fellépve is.
- köznyugalmat súlyosan megzavarva: minősítő eredmény, amely megállapítható, ha a
megbotránkozás, illetve a riadalom ténylegesen bekövetkezik, a cselekmény a lakosság
nagyobb tömegének magatartását, közhangulatát befolyásolja.
- fegyveresen (lsd. Btk. 459.§ (1) 5.)
- felfegyverkezve (lsd. Btk. 459.§ (1) 6.)
- nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen 5 (lsd. Btk. 459.§ (1) 24.)
követik el.

A tényállás szubszidiárius!

5
„A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely
mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.”
169
 37. Közokirat-hamisítás. Hamis magánokirat felhasználása
342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó
valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ
el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt
elzárással büntetendő.

Jogi tárgy: közokiratok valódiságába, hitelességébe vetett bizalom fenntartásához fűződő

társadalmi érdek; a közbizalom.
Elkövetési tárgy: közokirat: olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, melyet bíróság,
közjegyző vagy más hatóság, közig szerv ügykörén belül, megszabott alakban állít ki.
Elkövetési magatartás:
1. Hamisítással összefüggő magatartástípus (manuális közokirat-hamisítás):
• (hamis közokirat) készítése – olyan közokirat jön létre, mely előtte nem
létezett, tartalma lehet valós vagy nem valós, de ennek nincs jelentősége, a
készítő nem azonos a kiállítóként feltüntetett hatósággal;
• (közokirat tartalmának) meghamisítása – már meglévő közokiraton végez
utólag olyan változtatást, amely jogi relevanciával bír.
A tényállás ezen alpontjainak kimerítéséhez nem szükséges az elkövetési tárgy
bizonyító erejének érvényesítése, a bűncselekmény a fenti elkövetési magatartásokkal
befejezetté válik. Kísérletnek nincs jelentősége a gyakorlatban.
2. Felhasználással megnyilvánuló magatartástípus:
• (hamis, hamisított, más nevére szóló valódi közokirat) felhasználása –
közokirat bizonyító erejét érvényesíti joghatás kiváltásának a szándékával.
Közömbös, hogy a felhasznált hamis, vagy hamisított közokiratot a felhasználó
elkövető vagy más személy készítette. Amennyiben a felhasznált hamis
közokiratot a felhasználó készítette vagy hamisította meg (ha ennek a
büntethetősége nem évült el), úgy a felhasználás büntetlen utócselekmény.
Nem feltétele a befejezettségnek a joghatás kiváltása, ezért a kísérlet nem bír
gyakorlati jelentőséggel.
3. Intellektuális közokirat-hamisítás:
• közreműködés valótlan adatok közokiratba történő bejegyzésében – csak tevés
lehet, nevezetesen közreműködés
Alany: bárki lehet, kivéve a hivatali hatáskörében eljáró hivatalos személy.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. (Az intellektuális közokirat-hamisítás gondatlan
bűnösséggel is megvalósítható!)
Elhatárolási és halmazati kérdések:
1. közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait megvalósító elkövető
cselekményei, ha ugyanarra az okiratra vonatkoznak, egységet alkotnak.
2. az előző pontban említett cselekmény akkor minősülhet az (1) bek. b) pontja szerint, ha
az (1) bek. a) pontja alapján – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból – nem
vonható felelősségre.

170
 Hamis magánokirat felhasználása.
345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis,
hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.

Jogi tárgy: az ügyleti forgalom valódi magánokiratokra alapozott biztonságához fűződő

társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: magánokirat: (lehet teljes bizonyító erejű, vagy egyszerű)
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról:
196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban
foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi
feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását
előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem
általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített
vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma
az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt
helyezett el; (…)

Elkövetési magatartás: a felhasználása (hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú

magánokiratnak)
- Minden olyan jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének
bizonyítására irányuló cselekmény felhasználásnak minősül, melynek következtében a
magánokiratban foglaltakról más tudomást szerez.
- Nem von maga után büntetőjogi felelősséget a magánokirat meghamisítása, illetve hamis
magánokirat készítése, illetve az, ha valaki ilyen okiratot tart magánál, illetve ha az elkövetési
tárgy felhasználása nem joghatás kiváltása miatt történik.
- Az előkészület nem büntetendő.
- Befejezett a bűncselekmény a felhasználással (használat, átadás, becsatolás, bemutatás,
benyújtás, felmutatás, stb.)
- Elévülésének határideje a magánokirat használata napján kezdődik.

Alany: bárki lehet.

Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az akár
más, akár általa készített, de általa felhasznált magánokirat hamis, hamisított vagy valótlan
tartalmú.

171
 38. Okirattal visszaélés. Egyedi azonosító jellel visszaélés
346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,
a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,
b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy
c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés
céljából közokiratot átad vagy átvesz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt
szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgy: okiratokkal való bizonyítás zavartalanságához, az okiratok bizonyító erejének

érvényesítéséhez fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: (egy vagy több) olyan köz-, illetve magánokirat, mely
• nem az elkövető sajátja (pl. rendőrigazolvány – az állam tulajdona), vagy
• nem kizárólag az elkövető sajátja (pl. házassági anyakönyvi kivonat).
Joghatás kiváltására alkalmasnak kell lennie az okiratnak.
Elkövetési magatartás: (az okirat)
a) megszerzése – viszonylag hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű, a közokiratok iránti
bizalom megingatására alkalmas birtoklás;
b) megsemmisítése – következtében az okirat eredeti rendeltetésének megfelelően többé
nem használható, joghatás kiváltására végleg alkalmatlanná válik (pl. elégetés);
c) megrongálása – a gondolati tartalom hordozó anyagán előidézett olyan állagsérelem,
amely az okirat joghatás előidézésére való alkalmasságának korlátozását vagy
ideiglenes kizárását idézi elő (pl. széttépés);
d) elvétele – az okirat egyoldalú, vagyis mástól annak beleegyezése nélküli birtokba
vételét jelenti, mellyel az elkövető megszerzi a tényleges uralmat az okirat felett;
e) eltitkolása – az okiratnak a jogosult előli ideiglenes vagy végleges eltagadásával,
elvonásával valósul meg, de ebben az esetben az elkövető nem jogszerűtlenül jutott az
okirat birtokába;
f) közokirat átadása, átvétele.
Elkövetés módja: (konjunktív feltételek)
• mástól, annak beleegyezése nélkül
• jogtalanul tanúsítása az elkövetési magatartásoknak
Mindkét feltétel együttes fennállása szükséges!
Alany: csak az lehet, aki az okiratnak nem tulajdonosa.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság, tekintettel arra, hogy
• közokirat átadása vagy átvétele csak akkor tényállásszerű, ha jogtalan haszonszerzés
céljából történik;
• magánokiratra történő elkövetés csak akkor tényállásszerű, ha az elkövetőnek már az
elkövetéskor meglévő célzata az, hogy jogtalan előnyt szerezze, vagy jogtalan hátrányt
okozzon.

172
 Egyedi azonosító jellel visszaélés.
347. § (1) Aki
a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít,
b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis,
hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3) E § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű
használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak
alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.

Jogi tárgy: egyedi azonosító jellel ellátott dolgok jogszerű, biztonságos (a dolog hatósági
azonosítását lehetővé tevő) forgalmazásához fűződő társadalmi érdek, illetve az ebben
megtestesülő közbizalom.
Elkövetési tárgy: egyedi azonosító jellel ellátott dolog, maga az egyedi azonosító jel6.
Az egyedi azonosító jel nem okirat! Közokiratban szereplő egyedi azonosító jel közokiratban
történő meghamisítása a közokirat-hamisítást valósítja meg.
Elkövetési magatartás: csak tevés lehet.
• az (1) bek. a) pontja minden olyan magatartást büntetni rendel, amely az egyedi
azonosító jel eredetiségén, meglétén eltávolítással, meghamisítással változtatást idéz
elő;
• az (1) bek. b) pontja szerinti megszerzése, felhasználása olyan dolognak, illetve
rendelkezés olyan dologról, melynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított vagy azt
eltávolították.
Alany: bárki – az egyedi azonosító jellel ellátott dolog tulajdonosa is – lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság.
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő a bűncselekmény, ha
• üzletszerűen7, vagy
• bűnszövetségben8
követik el.

6
Az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez
köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló
jelölése.
7
üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén
rendszeres haszonszerzésre törekszik
8
bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben
megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet
173
 39. Embercsempészés.
353. § (1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget
nyújt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a) vagyoni haszonszerzés végett,
b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagy
c) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy
megrongálásával
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a) a csempészett személy sanyargatásával,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
d) üzletszerűen vagy
e) bűnszövetségben
követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti embercsempészést a b)-e) pontban meghatározott módon
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészést az a), illetve a c)-e) pontban meghatározott módon
követik el.
(5) A (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény szervezője vagy irányítója tíz évtől húsz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgy: az államhatár átlépésének, a határforgalom jogszabályban meghatározott rendjének
érvényesüléséhez fűződő társadalmi érdek.
Magyarország területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége
(államhatár) határolja.

Elkövetési magatartás: másnak a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő

határátlépéshez történő segítségnyújtás. Ezt a segítségnyújtást sui generis bűnsegédi
magatartásként rendeli büntetni a jogalkotó, amely magatartás megvalósulhat mind pszichikai,
mind fizikai formában.
Az elkövetési magatartás tevéssel, aktív magatartással valósulhat meg tipikusan. A csempészett
személy a jogszabályi rendelkezések megszegésével kívánja átlépni a határt, és ehhez nyújt
segítséget az elkövető.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság, a (2) bek. a) pontjában meghatározott esetben (vagyoni
haszonszerzés végett) pedig kizárólag egyenes szándékosság lehet.
Stádiumok: az előkészület büntetendő.

Minősített esetek:
• Vagyoni haszonszerzés végett; államhatár átlépéséhez több személynek segítséget
nyújtva; az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz
megsemmisítésével, megrongálásával követik el.
• Csempészett személy sanyargatásával; fegyveresen; felfegyverkezve; üzletszerűen;
bűnszövetségben követik el.

174
 40. Lopás
370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt
állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik
-,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és
beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre vagy
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre vagy
b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy
közveszély színhelyén
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy
közveszély színhelyén
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon
vagy közveszély színhelyén
követik el.
Jogi tárgy: a birtoklás, illetve a tulajdonjog sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.
Birtokos: az a személy, akinél a dolog van, akinek a dolog tényleges uralma alatt áll → tolvaj
sérelmére is elkövethető

Elkövetési tárgy: az értékkel bíró idegen ingó dolog

dolog: Ptk. szerint minden testi tárgy, amely emberi uralom alá hajtható, térbeli kiterjedése és
értéke van, illetve a vagyon elleni bcs-k vonatkozásában a dolgon a villamos- és gazdaságilag
hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is
érteni kell, amely a benne tanúsított érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában
biztosítja. (lopás elkövethető villamos- és gazdaságilag hasznosítható más energiára, vagyoni
jogosultságot megtestesítő okiratra, dematerializált (elektronikus) értékpapírra.

175
A dolognak 3 feltételnek kell megfelelnie:
▪ a lopás idegen dologra követhető el, tehát az ne legyen az elkövető tulajdona,
ne legyen gazdátlan, uratlan (meghatározott személy tulajdonában kell állnia)
Idegen dolognak számít:
▪ őrizet nélkül hagyott dolog
▪ elhagyott dolog
▪ tévedésből vagy véletlenül a szemétbe került dolog
▪ az elkóborolt háziállat
▪ a régészeti lelet
▪ a természet kincsei, állatai és azok származékai
▪ a lopás kizárólag ingó dolgokra követhető el
Ingó a dolog, ha a helyéről állagsérelem nélkül elmozdítható. Az ingatlan
tartozékai mindig ingók, a földtől, az épülettől, építménytől elválasztással az
ingatlan alkotórészei is ingókká válnak.
▪ A dolognak meghatározott vagyoni értékkel kell rendelkeznie. Az érték
büntetőjogilag az elkövetés időpontjában meglévő, pénzben (forintban)
kifejezett forgalmi értéket jelenti.
Elkövetési magatartás: az idegen dolog elvétele
Elvétel: a korábbi birtokállapot megszüntetése és új birtokállapot létrehozása. Az elvétel
cselekménye 2 szakaszra osztható:
1. a dolog elmozdítása – a dolog kikerül a birtokos uralma alól
2. a dolog birtokba vétele
A bírói gyakorlat szerint befejezett a lopás, ha az elkövető az üzletben a polcról levett
árut a ruhájába rejti, függetlenül attól, hogy lelepleződik-e vagy sem. Elvételnek
minősül, ha a dolog nincs már a tulajdonos (birtokos) uralma alatt és nincs is reális
lehetősége, hogy azt újra birtokba vehesse.
Stádiumok:
A dolog elvételével befejezetté válik, a tényállásban nincs eredmény. Kísérletről akkor
ha a két mozzanat közül csak az első valósul meg. Ha a lopási cselekmény csak a
kísérletig jutott el, meg kell állapítani, hogy az elkövető szándéka milyen érték ellopására
irányult.
Az alany: bárki lehet a dolog tulajdonosát és/vagy birtokosát kivéve
Az alanyi oldal:
A bűnösség: a lopás kizárólag egyenes szándékkal (dolus directus) valósítható meg,
tekintettel a tényállásban szereplő célzatra. A szándéknak át kell fogni a dolog idegen
voltát, a dolog értékének ismerete a kísérlet esetén jut jelentőséghez.
A célzat: Az elkövető célzata az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása. Jogtalan
eltulajdonításról beszélünk, ha az elvételt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem
engedélyezi. Nem lopás, ha a célzat a dolog ideiglenes használatára vagy egyéb célra
(megsemmisítés, megrongálás) irányul, illetve akkor sem ha a sértett joghatályosan
beleegyezett a dolog elvételébe.
A lopás minősítési rendszere:
A lopás minősítése esetén jelentősége van az ellopott dolog értékének, továbbá az egyes
értékekhez kapcsolódó tényállási elemnek, amely lehet a dolog valamely speciális
176
 tulajdonsága (pl. vallási tisztelet tárgya) az elkövetés módja (üzletszerűen,
bűnszövetségben) az elkövetés helye vagy ideje (közveszély színhelyén).
Az ellopott dolog értéke alapján megkülönböztetünk:
▪ szabálysértési értékre – 50 000 Ft-ot ne haladja meg
▪ kisebb értékre – 50 001 - 500 000 forint
▪ nagyobb értékre – 500 001 - 5 millió forint
▪ jelentős értékre – 5 millió - 50 millió forint
▪ különösen nagy értékre – 50 millió - 500 millió forint
▪ különösen jelentős értékre – 500 millió forint felett
történő elkövetést.
A lopás vétsége akkor állapítható meg, ha:
a) a lopást kisebb értékre követik el
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopáshoz a Btk. 370.§ (2) bek. ba)-bi) pontjaiban
meghatározott minősítő körülmény is kapcsolódik.
A szabálysértést vétséggé felminősítő körülmények:
▪ bűnszövetségben: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és
legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre
bűnszervezet
▪ üzletszerűen: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy
hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre
törekszik
▪ dolog elleni erőszakkal: összetett törvényi egység, eszközcselekmény +
célcselekmény: eszközcselekmény a dolog elleni erőszak, tehát a dologra
történő ellenséges célzatú fizikai ráhatás; célcselekmény maga a lopás.
A bírói gyakorlat szerint dolog elleni erőszak az elkövetőnek minden olyan
magatartása, amely az eltulajdonítani szándékolt dolog elvételét, megszerzését
nehezítő fizikai akadály, dologi ellenállás leküzdésével, a vagyontárgyat védő,
rögzítő berendezésnek rendeltetésellenes felnyitásával, eltávolításával valósítja
meg. Egyszerűbben dolog elleni erőszak a dolog elvételének olyan
rendeltetésellenes módja, amelyet az elkövetőnek elsődlegesen a vagyontárgy
megszerzését nehezítő akadályra kell kifejteni anélkül, hogy ez személy elleni
támadást is jelentene.
A 4/1998. BJE szerint:
1. A lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás
tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem annak birtokbavételekor,
hanem a helyszínről eltávozva, később töri fel.
2. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérletét valósítja meg, aki a lopás
tárgyát az annak védelmére, vagy megőrzésére szolgáló készülékkel (zárral)
együtt birtokba veszi, de tettenérés vagy más körülmény folytán azokat nem töri
fel.
▪ zsebtolvajlás útján: akkor állapítható meg, ha az elkövető a sértett közvetlen
testi őrizetében lévő dolgot észrevétlenül vesz el áldozatának éberségét
kijátszva.
177
 ▪ egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz helyettesítő fizetési
eszköz egyidejű elvételével:
Közokirat, magánokirat: a jegyzet 29. oldalán
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben
meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a
kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy
adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének
kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve,
hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a
meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett.
▪ helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a
jogosult illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve:
E minősítő körülmény a magánlaksértés és a lopás összetett törvényi egységeként
került kialakításra. A magánlaksértés képét mutató cselekményre ebben az
esetben kizárólag azért került sor, mert az idegen dolog elvétele csak így
lehetséges (eszközcselekmény + célcselekmény). 42/2007.BKv kiemeli, hogy a
magánlaksértés és a lopás halmazatban csak akkor állapítható meg, ha a lopási
szándék elkülönülten, a jogtalan bemenetel után keletkezik.
▪ hamis vagy lopott kulcs használatával:
Hamis kulcs: ha a zárat olyan eszközzel nyitják ki, amely eredetileg nem erre a
célra készült (pl. álkulcs, meggörbített szög, stb)
Lopott kulcs: lopott a kulcs, ha azt a jogosulttól beleegyezése nélkül szerzik
meg, illetve ilyen elkövetésnek minősül az ismert rejtekhelyről (lábtörlő alól)
elővett kulcs is. Nem állapítható meg lopott kulcs használata, ha a kulcsot a sértett
mindenki számára felismerhető helyre teszi vagy a zárban felejti.
▪ a lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére:
Akkor valósulhat meg, ha az együttlakás vagy a közös használat huzamosabb
idejű vagy állandó jellegű (társbérlő, albérlő kollégisták).
A lakáshoz hasonló helyiséget tágan kell értelmezni: pl. közös munkahely,
kórházi kórterem, közös garázs, közös zárka, a lényeg, hogy az érintettek
ugyanazon a helyen jogszerűen tartózkodjanak.
▪ erdőben jogellenes fakivágással:
Ha a lopást erdőben található élő fára követik el. Konkrét elkövetési hely és
elkövetési tárgy. Erdő: e terület jellegét fák sűrű csoportja határozza meg ☺
pontos meghatározása a 2009. évi XXXVII. tv. (az erdőről, az erdő védelméről
és az erdőgazdálkodásról) tartalmazza (erdei életközösség: fákból és egyéb fás
növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség)
A lopás bűntette alapesetének három változata:
a) ha a lopást nagyobb értékre követik el
b) a kisebb értékre elkövetett lopást a 370. § (3) bek. b) pontja szerinti
súlyosabban minősítő körülmény megvalósításával követik el.
c) a lopást közveszély színhelyén szabálysértési vagy kisebb értékre követik el
ad. a) A nagyobb értékre elkövetett lopás megállapításának együttes feltételei:

178
 • ötszázezer forintot meghaladó értékre kövessék el, de az érték ne haladja
meg az ötmilliót
• ne forogjon fenn a 370. § (3) bek. b)-c) pontjában meghatározott valamely
minősítő körülmény
ad. b) A kisebb értékre elkövetett lopás minősített esetében:
A kisebb értékre elkövetett lopást:
• bűnszövetségben
• üzletszerűen
• dolog elleni erőszakkal
• zsebtolvajlás útján
• egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz egyidejű elvételével
• továbbá a (3) bek. bb)-be) pontjaiban meghatározott dolgokra, amelyek:
o védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
o vallási tisztelet tárgyára
o holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési
emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra
o nemesfémre
ad. c) Ha a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén
követik el:
Közveszély: Olyan –emberi magatartás következtében kialakult- objektív
helyzet, amely előre meg nem határozható személyeket vagy fel nem becsülhető
értékű anyagi javakat közvetlen sérüléssel, megsemmisüléssel vagy
megrongálással fenyeget.
A lopás bűntettének minősített esetei:
a) jelentős értékre elkövetett lopás
b) nagyobb értékre elkövetett minősített lopás
ad. a) A jelentős értékre elkövetett lopás:
• ötmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó értékre
követik el
• ne forogjon fenn a 370. § (2) bek. ba)-be) pontjában meghatározott valamely
minősítő körülmény
ad. b) A nagyobb értékre elkövetett minősített lopás esetében:
• nagyobb értéket – ötszázezer forintot – meghaladó, de ötmillió forintot meg
nem haladó értékre követik el a lopást és
• egyúttal ezt a lopást
o bűnszövetségben
o üzletszerűen
o dolog elleni erőszakkal
o zsebtolvajlás útján
o egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz egyidejű elvételével
o illetve közveszély színhelyén követik el.

179
A lopás bűntette további, súlyosabban minősülő esetei:
a) különösen nagy értékre elkövetett lopás
b) jelentős értékre elkövetett minősített lopás

ad. a) A különösen nagy értékre elkövetett lopás

• ötvenmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó
értékre követik el
• ne forogjon fenn a 370. § (2) bek. ba)-be) pontjában meghatározott valamely
minősítő körülmény
ad. b) Jelentős értékre elkövetett minősített lopás
• jelentős értéket – ötmillió forintot – meghaladó, de ötvenmillió forintot meg
nem haladó értékre követik el a lopást és
• egyúttal ezt a lopást
o bűnszövetségben
o üzletszerűen
o dolog elleni erőszakkal
o zsebtolvajlás útján
o egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz egyidejű elvételével
o illetve közveszély színhelyén követik el.

A lopás legsúlyosabban minősülő esetei:

a) különösen jelentős értékre elkövetett lopás
b) különösen nagy értékre elkövetett minősített lopás

ad. a) A különösen jelentős értékre elkövetett lopást ötszázmillió forintot meghaladó

értékre követik el.
ad. b) Különösen nagy értékre elkövetett lopást egyúttal
• bűnszövetségben
• üzletszerűen
• dolog elleni erőszakkal
• zsebtolvajlás útján
• egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz egyidejű elvételével
• illetve közveszély színhelyén követik el.
2/2005 BJH:
A jogosulatlan vadászattal elkövetett lopás és rongálás bűncselekményének sértettje az
adott vadászterületen vadászatra jogosult.

Egység, halmazati és elhatárolási kérdések:

- a lopás rendbelisége a sértettek száma szerint alakul

180
- a többmozzanatú lopás természetes egység, amelynek értékelése szempontjából az
összértéknek van jelentősége, ha pedig az egyik elkövetési magatartás súlyosabb
minősítés alá esik, ez kihat a természetes egység körébe tartozó egész cselekményre
- a közérdekű üzem működése megzavarásával összefüggésben elkövetett lopás esetén
bűnhalmazatot kell megállapítani
- lőfegyvernek lopással történt megszerzése esetén a visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel bűntettével halmazatban lopást is meg kell állapítani
- a szállítással megbízott személy általi áru eltulajdonítása, illetve a személyszállító
kisiparos taxijában felejtett dolog eltulajdonítása sikkasztás
- lopás a megtekintésre átadott dolog jogtalanul eltulajdonítása
- nem lopás, hanem csalás, ha a sértett nyilvános szórakozóhelyen felejtett dolgát a tettes
úgy szerzi meg az őrzési és kezelési kötelezettségét teljesítő alkalmazottól, hogy azt
valótlanul magáénak mondja
- nem csalás, hanem lopás valósul meg, ha a megtévesztés a dolog elvételének a
megkönnyítését szolgálja, és a megtévesztés hatására nem maga a sértett rendelkezik a
vagyontárgy átadásáról (fondorlatos lopás)
- nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás az elkóborolt állat befogása, illetve a
vadásztársaság rendelkezése alatt álló területen elhullott állat trófeájának a jogtalan
eltulajdonítása, valamint az orvvadászatnál a vad eltulajdonítása
- nem lopás, hanem kifosztás valósul meg, ha a garázdaságot elkövető terhelt fogásából
menekülő sértett által hátrahagyott ingóságot az elkövető nyomban az erőszak
alkalmazását követően eltulajdonítja

181
 41. Sikkasztás. Csalás
372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást
követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon,
vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely
módon
követik el.
Jogi tárgy: a tulajdonjog, azon belül a tulajdonjog részjogosítványai közül a rendelkezési jog
Elkövetési tárgy: a tettesre rábízott idegen ingó dolog. A dolog fogalmával kapcsolatban a
lopásnál kifejtettek az irányadóak.
Az 1/2005. BPJE az egységes ítélkezési gyakorlat értelmében kimondta, hogy a sikkasztás
elkövetési tárgya mindkét elkövetési magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet. A
sikkasztás veszélyessége ugyanis abban rejlik, hogy az elkövetési magatartások bármelyikének
kifejtésével a tulajdonos számára a dolog további sorsa követhetetlenné válik vagy válhat.
Ingatlan esetében azonban ez a helyzet nem áll fenn.
A rábízás valamilyen jogügylet formájában történik, tehát nem jogellenes. Kétoldalú
akaratmegegyezést jelent, mellyel a tulajdonos (birtokos) átengedi a birtoklás jogát. Jogcíme
közömbös (fuvarozás, őrzés, kezelés, használat).
Leggyakrabban az alábbi jogügyletekből keletkezik:
- vállalkozási szerződés
- fuvarozási szerződés
- bizományi szerződés
- ügynöki tevékenység
- megőrzés
- óvadék
- bérleti szerződés
- a hatóság által lefoglalt dolog

182
Nem idegen dolog, ezért nem lehet sikkasztást elkövetni:
- az elkövetőnek a saját dolgára
- szerződés alapján kapott előlegre
- hitelbe vásárolt dologra
- közös vagyonba tartozó dologra
Elkövetési magatartás:
a) jogtalan eltulajdonítás: a dolognak a tulajdonos vagyonából végleges elvonását, az
elkövető vagyoni körébe vonását, és a tulajdonost megillető jogok tényleges
gyakorlását jelenti. Kifelé felismerhetően a rábízott dolognak a tulajdonosként való
végleges birtoklását és használatát, azzal tulajdonosként való rendelkezését foglalja
magában. A jogtalanság objektív kategória (ha sem jogszabály, sem az erre jogosult
nem engedi meg). Eltulajdonításnak minősül az elidegenítés, az elhasználás, illetve az
eltagadás.
b) a dologgal sajátjaként rendelkezés, ún. generális clausula, amely minden olyan
magatartást felölel, amelyet az adott dologra nézve csak a tulajdonos tanúsíthatna.
Ezekben az esetekben azonban az elkövető szándéka nem a dolog végleges
eltulajdonítására, hanem a rendelkezési jog ideiglenes gyakorlására irányul.
Sajátjaként rendelkezésnek minősül a dolog birtokának, használatának másnak
időleges átengedése, vagy a dolog elzálogosítása.

Stádiumok: a sikkasztás immateriális bűncselekmény. A befejezettséghez a „kár”

bekövetkezése nem szükséges, így az eltulajdonítást kifejező magatartással, illetve a sajátjaként
való rendelkezéssel befejezett. Kísérlet általában akkor állapítható meg, ha az elkövetési
magatartás természetes egységet alkotó több részcselekményből tevődik, össze és annak teljes
megvalósulása elmarad.

Az alany: speciális, csak olyan személy lehet, akire az idegen dolgot ténylegesen rábízták.

Az alanyi oldal: mivel nem célzatos a deliktum, ezért egyenes és eshetőleges szándékossággal
is elkövethető. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy a dolog idegen, és hogy azt rábízták. A
szándékának át kell fognia a cselekmény jogtalanságát.

Minősítési rendszer:
A lopáshoz hasonlóan egyrészt a dolog értékéhez, másrészt a minősítő tényállási elemekhez
kapcsolódik.
1. Legenyhébb felelősségi formája a sikkasztás szabálysértése. Erre vonatkozóan (mutas
mutandis) a lopás szabálysértésénél megfogalmazottak az irányadóak.
2. A sikkasztás vétsége akkor állapítható meg, ha a sikkasztást
a. kisebb értékre követik el
b. a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztáshoz a 372. § (2) bek. ba)-bc)
pontjaiban meghatározott minősítő körülmény is kapcsolódik, azaz a
szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
i. bűnszövetségben
ii. üzletszerűen vagy
183
 iii. közveszély színhelyén követik el.
3. A sikkasztás bűntetti alapesete valósul meg, ha a sikkasztást
a. nagyobb értékre követik el
b. a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a 372. § (2) bek. ba)-bc) pontjaiban
meghatározott módon, azaz
i. bűnszövetségben
ii. üzletszerűen vagy
iii. közveszély színhelyén követik el.
c. a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.
4. A sikkasztás bűntettének minősített esete valósul meg, ha a sikkasztást
a. jelentős értékre követik el
b. a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a 372. § (2) bek. ba)-bc) pontjaiban
meghatározott módon, azaz
i. bűnszövetségben
ii. üzletszerűen vagy
iii. közveszély színhelyén követik el.
c. a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál
vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik
el.
5. A sikkasztás bűntettének súlyosabban minősített esete valósul meg, ha a sikkasztást
a. különösen nagy értékre követik el
b. a jelentős értékre elkövetett 372. § (2) bek. ba)-bc) pontjaiban meghatározott
módon követik el.
6. A sikkasztás legsúlyosabban minősülő esete valósul meg, ha a sikkasztást
a. különösen jelentős értékre követik el
b. a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a 372. § (2) bek. ba)-bc)
pontjaiban meghatározott módon követik el.
Egység, halmazati és elhatárolási kérdések:
- sikkasztást a lopástól az elkövetési tárgy szerint határoljuk el;
- nem értékelhető rábízásként a felkérés, amely a dolog pillanatnyi őrizetére vagy
felügyeletére vonatkozik, az így átadott dolog eltulajdonítása lopást valósít meg;
- a sikkasztás annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére elkövetik;
- több sikkasztási cselekmény, ha megfelel a folytatólagosság feltételeinek,
folytatólagosan elkövetett egy rendbeli sikkasztásnak minősül;

184
 Csalás
373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást
követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el,
vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követi
kel.
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett
ellenértékét is.
Jogi tárgy: a vagyoni jogok egésze, ez azonban nem szűkíthető le a tulajdonjogra, tulajdonjogi
és kötelmi jogi jogviszonyokat is tartalmazhat. A csalás jogi tárgya tehát szélesebb, mint a
lopásnak vagy a sikkasztásnak.
Elkövetési tárgyat a csalás törvényi tényállása nem határoz meg, tehát ingó és ingatlan, létező
és jövőbeli dologra (öröklési jog) egyaránt elkövethető.

Elkövetési magatartás: tevéssel és mulasztással is elkövethető, elkövetési magatartása más

személy tévedésbe ejtése, vagy tévedésben tartása. A tévedés a valóságtól eltérő
képzettartalom, mely az elkövető magatartásával okozati összefüggésben következik be.
a) A tévedésbe ejtés a megtévesztettnél valamilyen téves képzet előidézése,
valótlanságnak való tényként történő feltüntetése (pl. hazugság) vagy való tény
másként beállítása (elferdítése, elhomályosítása), melynek hatására a sértett tévedésbe
kerül. Lehet könnyen felismerhető, akár primitív magatartás is, közömbös, hogy azért
vezet-e eredményre, mert a sértett nem elég körültekintő.
b) A tévedésben tartás pedig a sértettnek már – a tettes közreműködésétől függetlenül –
meglévő tévedésének el nem oszlatása, vagy annak megerősítése. Nem tévedésben
tartás valaki tévedésének egyszerű kihasználása (pl. feltűnően alacsony vételár
kikötésének az elfogadása).
Az eredmény: a kár. A csalás materiális bűncselekmény, az elkövető a sértettnek kárt okoz.
A kár a Btk. 459. § (1) bek. 16. pontja szerint a vagyonban okozott értékcsökkenés.
A kár büntetőjogi fogalma – szemben a polgári jogi fogalommal – csak a károsult
vagyonában történő értékcsökkenést jelenti.

185
(A polgári jogi kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállt
értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell
megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy
kiküszöböléséhez szükséges).
A tényállás (7) bek-e azonban a kár fogalmát kiterjeszti az igénybe vett szolgáltatás meg nem
fizetett ellenértékére is.
A kár utólagos megtérítése nem érinti a bűncselekmény minősítését, ezt csak a büntetés
kiszabásánál lehet értékelni.
Fontos kiemelni:
Stádiumok: az elkövetési magatartás tanúsítása kísérlet mindaddig, amíg a kár (eredmény) nem
következik be. Önmagában az, hogy a sértett a megtévesztés hatására vagyoni intézkedést tett,
a bűncselekményt nem teszi befejezetté, ha abból kár nem keletkezett. Befejezett akkor lesz a
csalás, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben a megtévesztettnél vagy harmadik
személynél kár következik be.
Az alany: bárki lehet.
Az alanyi oldal:
- a bűnösség: a csalás csak egyenes szándékossággal (dolus directus) követhető el
- a célzat: a jogtalan haszonszerzés. A csalási célzatot képező haszonnak mindig
vagyoni jellegűnek és jogtalannak kell lenni. A haszon jogtalansága azt jelenti, hogy az
elkövetőnek sem objektíve sem szubjektíve nincs jogcíme a haszonra.
Minősítési rendszer: a csalás esetében az eredmény, azaz a kár összege szerint ugyanúgy
minősül a bűncselekmény, mint a lopás vagy a sikkasztás, illetve ugyanazok a körülmények
emelik ki a szabálysértések köréből, mint a sikkasztást, és ugyanazok minősítik is.
A szabálysértési kárt okozó csalás körében a jogalkotó a 373. § (2) bek. bd) pontjában új
minősítő körülményt határozott meg, a jótékony célú adománygyűjtés színlelésével történő
csalást. Az adomány nemcsak a pénzadományt, hanem a tárgyadományt is magában foglalja.
Elhatárolási, egység, halmazati kérdések:
- a csalás nem állapítható meg alaki halmazatban azokkal a bűncselekményekkel,
melyekkel a specialitás viszonyában áll (pl. költségvetési csalás, gazdasági csalás,
befolyással üzérkedés).
- ha a sértett a megtévesztés eredményeként hosszabb időn keresztül, több részletben
fizet ki pénzt az elkövetőnek, a bűncselekmény az utolsó kifizetéskor fejeződik csak
be, ezért az elévülés is ettől az időponttól kezdődik
- nem jön létre csalás, ha az elkövető csak a hitel megszerzése végett téveszti meg a
sértettet, és csupán később alakul ki benne az elhatározás, hogy a kölcsönt nem fizeti
vissza; önmagában azon az alapon, hogy az adós a lejártkor nem tudja visszafizetni a
kölcsönt, nem állapítható meg a csalás
- csalást követ el azonban, aki a fizetésképtelensége, eladósodott voltának
elhallgatásával vesz igénybe kölcsönt, amit nem képes visszafizetni, ezáltal kárt okoz a
kölcsönt adónak
- a csalást az különbözteti meg a megtévesztéssel elkövetett lopástól, hogy míg az
előbbinél a tévedésbe ejtés a dolog megszerzését, addig a lopásnál a tévedésbe ejtés a
dolog elvételének megkönnyítését vagy a leleplezés megnehezítését célozza, ha a
megtévesztés hatására nem maga a sértett rendelkezik a vagyontárgy átadásáról
186
 42. Gazdasági csalás. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt
okoz, gazdasági csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt
okoz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott
módon követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott
módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában
meghatározott módon követik el.

Jogi tárgy: a vagyoni viszonyok illetve a gazdasági tevékenység rendjéhez fűződő társadalmi
érdek.

Elkövetési magatartás: a színlelt gazdasági tevékenység végzése.

Akkor minősül színleltnek, ha nem történik tényleges gazdasági tevékenység, a megkötött
ügylet mögött nincs valós gazdasági tartalom így csupán a vagyoncsökkentésre teremt jogcímet.
Megállapítható pl.: ha a gazdasági tevékenységért kifizetett ellenérték nincs arányban a végzett
tevékenységgel vagy a tevékenységre nincs is szükség.

Eredmény: a vagyoni hátrány okozása. Ez a vagyonban okozott kárt és az elmaradt vagyoni

előnyt jelenti. Ennek az elkövetési magatartással okozati összefüggésben kell létrejönnie.

Alany: bárki lehet. Tettesek, akik a színlelt gazdasági tevékenységben részt vesznek, és mivel
minden tettes kölcsönös, akarategységben való cselekvése szükséges, így a szükségképpeni
többes közreműködésükre tekintettel minden tettes önálló tettesként felel.

Alanyi oldal: tekintettel arra, hogy a bűncselekmény célzatos, így kizárólag egyenes
szándékossággal követhető el.

Minősülési rendszere: A vagyoni hátrány nagyságához igazodik, illetve az elkövetés

módjához.
• Vétség valósul meg: ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz
• Bűntett valósul meg:
o nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy

187
 o a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
▪ bűnszövetségben,
▪ üzletszerűen
• Súlyosabban büntetendő
o jelentős vagyoni hátrányt okoz
o a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
▪ bűnszövetségben,
▪ üzletszerűen
• További súlyosabban minősülő:
o különösen nagy vagyoni hátrányt okoz
o a jelentős vagyoni hátrányt okoz
▪ bűnszövetségben,
▪ üzletszerűen
• Legsúlyosabban minősülő:
o különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz
o nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
▪ bűnszövetségben,
▪ üzletszerűen
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot
megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer
működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy
b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz
kárt.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

E deliktum két alapeseti tényállást tartalmaz. Egyrészt az (1) bek-ben az információs rendszer
és adatok elleni bűncselekmény egyik – vagyoni eredményű kárt okozó – alakzatát (Ad I.),
illetve a másik tényállásban, az (5) bek-ben büntetni rendeli az elektronikus készpénz-
helyettesítő fizető eszközzel elkövetett csalásszerű visszaéléseket is (Ad II.), mivel ezek is
szükségszerűen az információs rendszer felhasználásával valósulnak meg.

Ad I.
Jogi tárgy: a vagyoni és gazdasági viszonyok rendje, ezen túl pedig az információs rendszerek
zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek
Elkövetési tárgy: az információs rendszer és az információs rendszerben lévő adat

188
Információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását
biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.
Adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk
vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi
feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs
rendszer által való végrehajtását biztosítja.

Elkövetési magatartás: az információs rendszerbe

• adat bevitele: valamilyen tény, információ vagy program feltörését jelenti az
információs rendszerbe
• megváltoztatása: a rendszerben már meglévő adat tartalmának módosítását jelenti
• törlése: az adat megsemmisítését jelenti
• hozzáférhetetlenné tétele: az adat megismerésére kezelésére felhasználására jogosult
személy részére történő hozzáférhetetlenné válásával valósul meg
Eredmény: a kár, ami az elkövetési magatartással okozati összefüggésben jön létre

Alany: bárki lehet

Alanyi oldal: a célzat miatt csak egyenes szándékossággal követhető el
Célzat: az elkövető a bűncselekményt jogtalan haszonszerzési célzattal valósítja meg

Ad II.
Jogi tárgy: a vagyoni, gazdasági viszonyok, valamint a készpénzkímélő fizetési forgalom
biztonsága.

Elkövetési tárgy: a hamis, hamisított, illetve a jogosulatlanul megszerzett elektronikus

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.
Hamis az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ha azt nem a kibocsátásra jogosult
adta ki.
Hamisított, ha az eredetileg jogszerűen és szabályosan kibocsátott elektronikus készpénz-
helyettesítő fizetési eszközt utólag megváltoztatják, az általa hordozott adatokon utólag
változtatást eszközölnek.
Jogosulatlanul megszerzett, ha azt a tulajdonostól, birtokostól vagy arra rendelkezésre
jogosulttól felhatalmazás nélkül megszerezték, elvették.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási
csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy
szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a
váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a
meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz alatt valamennyi papíralapú vagy elektronikus formában
kibocsátott fizetési eszközt értjük, ha az a másolás, meghamisítás, illetve a jogosulatlan
felhasználás ellen védett.

189
Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben
meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi
jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve,
hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra.

Elkövetési magatartás: a hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
• felhasználása: az ilyen eszköz rendeltetés szerinti használatát kell érteni. Pl.:
bankkártyával való fizetés készpénz felvét
• az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadása: nem különbözik a normál fizetés
elfogadásával, a jogellenesség abból adódik, hogy az elfogadó tud a készpénzt
helyettesítő eszköz hamisságáról, hamisított voltáról.
Eredmény: kár okozása. E tényállás materiális bűncselekmény, amíg a kár be nem következik,
kísérleti stádiumban marad.
Alany: a felhasználás esetében bárki lehet, a fizetés elfogadása fordulat esetében csak a fizetés
elfogadására jogosult személy
Alanyi oldal: a bűnösség csak szándékos lehet, a szándéknak a kár okozását is át kell fognia,
másrészt a fizetés elfogadójának a tudata ki kell terjedjen az elektronikus készpénz-helyettesítő
eszköz hamis, hamisított voltára, illetve a jogosulatlan felhasználásra

Mindkét tényállás minősített esetei:

• Minősített I.:
o az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz
o nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást
üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el
• Minősített II.:
o információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt
okoz
o a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el
• Minősített III.::
o információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt
okoz
a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el

190
 43. Hűtlen kezelés. Hanyag kezelés
376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni
hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e
minőségében követi el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi
el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
Jogi tárgy: vagyoni jogok sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A vagyon
tulajdonosának vagy azzal rendelkezőnek az a jogilag védett érdeke, hogy a vagyonában kezelés
következményeként kár ne érje, vagyonát óvják meg, lehetőleg gyarapítsák.

Elkövetési tárgy: idegen vagyon, amelynek kezelésével a tettest megbízták (ingatlan, ingóság
és összes vagyoni jogosultság, kötelezettség). Kötelezettség megléte szükséges a tényállás
megvalósulásához, amelyet meghatározhat jogszabály, SZMSZ, munkaköri leírás, Gazdasági
Társaság társasági szerződése. A hűtlen kezelésnek akkor van elkövetési tárgya, ha a vagyon
valamilyen konkrét dologban testesül. Ekkor az elkövetési tárgy az idegen vagyontárgy,
függetlenül attól, hogy kinek a tulajdona.

Elkövetési magatartás: megbízásból eredő vagyonkezelői kötelesség megszegése

• tevéssel- pl.: tiltás ellenére kockázatot vállal (befekteti a pénzt)
• mulasztással pl.: szabályzatban meghatározott intézkedéseket elmulasztja megtenni
Az ún. indokolt kockázatvállalás általában hozzátartozik a vagyonkezeléshez. Ha a
vagyonkezelő szándéka arra irányul, hogy megengedett kockázatvállalással a megbízónak
hasznot biztosítson, illetve kártól óvja meg, ha a döntéshez szükséges körülményeket kellően
figyelembe veszi, nem valósul meg kötelességszegés.
Kötelességszegés minden olyan tevékenység, amely
- a megbízási viszony kereteit engedély nélkül túllépi
- ellentétes a megbízó gazdasági érdekeivel
- engedély nélkül más személy közreműködését veszi igénybe
- megszegi az ésszerű gazdálkodás szabályait
- jogilag tiltott

Eredmény: vagyoni hátrány (vagyonban okozott kár + elmaradt vagyoni előny) okozati
összefüggésben kell állnia a vagyoni hátránynak a kötelességszegéssel.
Alany: speciális tettes, csak olyan személy, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg.
Alanyi oldal: egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető.

191
 Hanyag kezelés
377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő
kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó
vagyoni hátrányt okoz.
Jogi tárgy: tulajdoni és egyéb vagoni viszonyok
Elkövetési tárgy: akkor van, ha valamilyen konkrét dologban testesül meg a vagyon, tehát
valamilyen vagyontárgyban.
Elkövetési magatartás: vagyonkezelési vagy felügyeleti megbízáson alapuló kötelesség
megszegése/elhanyagolása. Elkövetési magatartás tehát:
- kötelességszegés: történhet tevéssel vagy mulasztással a kötelezettségtől függően
o az idegen vagyon kezelésének vagy felügyeletének törvényen kell alapulnia
(munkajog, polgári jog. stb.) így a szerződésben vállalt kötelezettségek
megszegése nem minősül bűncselekménynek akkor sem, ha gondatlanságból
vagyoni hátrányt okoz
- a kötelesség elhanyagolása általában passzív magatartással valósul meg (valamilyen
intézkedés meg nem tétele, stb.)
A hanyag kezelés leggyakoribb elkövetési magatartásai:
- a pénzkezelési szabályok megszegése
- az ellenőrzés illetve a felügyelet elmulasztása
- a biztonsági intézkedések elhanyagolása
Eredmény: a hanyag kezelés materiális bűncselekmény, eredmény a vagyoni hátrány
bekövetkezése
Alany: aki idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével van megbízva
(gyám, gondnok, vagyonfelügyelő, felszámoló, végelszámoló, vagyonkezelő).
Alanyi oldal: a bűnösség tudatos/hanyag gondatlanság (luxuria, negligentia) A hanyag kezelés
az egyetlen gondatlan bűnösségű vagyon elleni bűncselekmény, a hűtlen kezelés speciális,
gondatlan változata.
Minősített esetek:
• alapesete valósul meg, ha 100.000 Ft és 50 millió Ft közötti a bekövetkezett vagyoni
hátrány
• minősített eset valósul meg, ha 50millió Ft-t meghaladó a vagyoni hátrány
Elhatárolás/halmazat:
• folytatólagos elkövetés kizárt, mivel gondatlan bűncselekmény (tehát nem lehet akarat-
elhatározás egység)
• nem bűncselekmény, ha az okozott vagyoni hátrány 100.000 Ft-ot nem haladja meg
• ha vagyontárgy megsemmisül a tettes kötelességszegése, (elhanyagolása miatt), e
bűncselekményt megvalósítja
4/2003 BJE
A Btk. 320.§-a (1) bekezdésében meghatározott hanyag kezelés vétsége akkor állapítható meg,
ha – a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett – az idegen vagyon
kezelésére, vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak
tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg.

192
 44. Jármű önkényes elvétele. Jogtalan elsajátítás
380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett,
illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.
Jogi tárgy: a tulajdonjog részjogosítványai közül a használat és birtoklás joga
Elkövetési tárgy: idegen (más tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő) gépi meghajtású
jármű. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet villamos, benzin, gázolaj vagy más energia
felhasználásával beépített erőgép hajt. Tágabb fogalom, mint a KRESZ gépjármű fogalma.
Jármű tartozékokra, alkatrészekre nem követhető el.
Elkövetési magatartás:
Első fordulat: elvétel - a jogos használó birtoklási és használati jogának időleges korlátozása.
Második fordulat: jogtalan használat a más által elvett idegen gépi meghajtású jármű
rendeltetésnek megfelelő alkalmazása, időtartamot nem állapít meg a Btk. Nem minősül
használatnak a felnyitott gépkocsiban alvás, vagy a rádió hallgatása.
Harmadik fordulat: rábízott idegen jármű jogtalan használata (nincs elvétel), vagyis megbízástól
eltérő használat akadályozza a jogos tulajdonost. Sikkasztáshoz és a hűtlen kezeléshez hasonló.
Nem állapítható meg akkor, ha a tulajdonos érdekében történik. Az a körülmény, hogy az
elkövető milyen időtartamban akarta használni a járművet, azért jelentős, mert a tartós használat
eltulajdonítási szándékra utalhat, így lopássá minősítve a cselekményt.

Elkövetési mód: jogtalan (mind az elvétel, mind a használat) – amire nincs felhatalmazás. A
jogtalanságnak az elvételkor és a használat megkezdésekor kell fennállnia. Jogtalan a
felhatalmazás nélküli, elkövető érdekében történő használat.

Alany: tulajdonoson, jogos használón kívül bárki

Alanyi oldal: szándékosság, első fordulat esetén csak egyenes szándékosság (elkövető tudata át
kell, hogy fogja a jármű idegen voltát, és tettének jogszerűtlenségét)
Célzat: Első fordulatban a jogtalan használat céljából történő elvétel (ez határolja el a lopástól).

Minősített esetek:
a) erőszakkal az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel
b) bűnszövetségben
c) fegyveresen
d) felfegyverkezve
e) bűnszövetségben

193
 Jogtalan elsajátítás.
378. § (1) Aki
a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem
adja át, illetve
b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja
vissza,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó
tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

Jogi tárgy: a tulajdonjog

Elkövetési tárgy: a talált illetve a véletlenül vagy tévedésből az elkövetőhöz került idegen
ingó dolog.
A találás a Ptk. szerint eredeti tulajdonszerzési mód, amelynek azonban szigorú feltételei
vannak. A találó csak akkor szerez tulajdonjogot a talált dolgon, ha mindent megtett azért, hogy
a tényleges tulajdonos a dolgát visszakaphassa, azonban a tulajdonos egy éven belül nem
jelentkezett a tárgyért. További feltétel, hogy a találó a tárgyat nem a közönség részére nyitva
álló hivatali, vállalati, vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési
és szállítási vállalat szállító eszközén találja.
a) talált dolog az olyan dolog, amelyet a tulajdonosa (birtokosa) elvesztett, tehát
szándékon kívül került ki a birtokából. A találás az elvesztett dolognak az elkövető
általi birtokba vételét jelenti. Nem tekinthető birtokból kiesettnek, s így elvesztettnek
az olyan dolog, melyet a tulajdonosa (birtokosa) olyan helyen és körülmények között
vesztett el, hogy azt még képes visszaszerezni.
b) véletlenül, azaz tudatos emberi magatartástól függetlenül kerül a dolog az
elkövetőhöz. Ilyenkor mindkét személynek az erre irányuló akarata hiányzik (pl. a
tulajdonos a dolgát az elkövetőnél felejti).
c) tévedésből akkor kerül az idegen dolog az elkövető birtokába, ha a dolog felett
rendelkezni jogosult személy tévedése folytán, nem tudatosan történik ez, s mindketten
tévedésben vannak.

Elkövetési magatartás: a deliktum elkövethető tevékenységgel és mulasztással is.

a) eltulajdonítás aktív magatartás, mely bármely tulajdonjogi részjogosítvány
gyakorlásával elkövethető, kivéve a birtokba vételt. Az elkövető az eltulajdonítást a
nyolc napos határidő alatt is megvalósíthatja azzal, hogy kifejezésre juttatja ezt a
szándékát, vagy lehetetlenné teszi a visszaadást azzal, hogy a dolog felett rendelkezik
(eladja, elajándékozza)
b) a dolog nyolc napon belül vissza nem adása, illetve át nem adása tiszta mulasztásos
alakzat, mert e tényállás nem tartalmaz eredményt. Itt a Btk. vélelmezi az
eltulajdonítási szándékot, azonban ez a vélelem megdönthető, ha a dolog birtokosa
bizonyítja a dolog visszaadására irányuló szándékát és azt is, hogy objektív okból
késett a visszaadással, illetve átadással.

Stádiumok: a bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik. A kísérlet a dolog

vissza nem adása esetén fogalmilag kizárt, hiszen a tiszta mulasztásos bűncselekménynek nincs

194
kísérlete. Az eltulajdonítás kísérlete elméletileg megállapítható, gyakorlati jelentősége azonban
nincs.

Az alany: a tettes speciális. Tettes csak a találó lehet, illetve akihez a dolog véletlenül vagy
tévedésből került.

Az alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. Eshetőleges és egyenes szándékosság is lehetséges,

a szándéknak a tényállás összes elemére ki kell terjednie.

Minősített eset: szabálysértési alakzat valósul meg szabálysértési értékű dolog esetén.
Kisebb értékű dolog jogtalan elsajátítása vétség, amely súlyosabban büntetendő, ha kulturális
javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

Egység, halmazat, elhatárolási kérdések:

- bűnhalmazat akkor valósul meg, ha az elkövető különböző időben és helyen talált
dologra követi el a cselekményt
- az utcán álló kerékpár nem elhagyott dolog, elvétele nem jogtalan elsajátítás, hanem –
célzattól függően – lopás, illetve jármű önkényes elvétele
- a vendéglátóipari egységben, üzletben, valamint a közönség számára nyitva álló
hivatali, vállalati vagy más helyiségben elvesztett, otthagyott vagy ottfelejtett tárgy
elvétele nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás
- az elkóborolt állat befogása nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás
- a vadásztársaság rendelkezése alatt álló területen elhullott állat trófeájának jogtalan
eltulajdonítása nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás
- a vasúti kocsiban felejtett idegen dolog eltulajdonítása szintén lopás
- a szolgálatban lévő rendőr által talált dolog eltulajdonítása sikkasztás

195
 45. Rablás
365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni
közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre,
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása,
illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan
képes személy sérelmére
követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása,
illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon
követik el.
(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rablás a legsúlyosabb erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, ezért csak bűntetti alakzata
van. Két bekezdésben kerül meghatározásra a törvényi tényállása, ezért ezeket egymástól
elkülönítve tárgyaljuk.
Az (1) bekezdésben meghatározott rablás a kényszerítésből és a lopásból létrehozott törvényi
egység, összetett bűncselekmény (delictum compositum). Az eszközcselekményt, a
kényszerítést azért alkalmazza az elkövető, hogy a célcselekményt, az idegen dolog elvételét
megvalósítsa.
A (2) bekezdésben meghatározott rablás összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum). A
lopás ebben az esetben megelőzi a kényszerítést, mely arra irányul, hogy a tolvaj a dolgot
megtartsa.

Jogi tárgy:
• a tulajdon-, illetve a birtokviszonyok sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek,
• a passzív alany személyi, illetve cselekvési szabadságát, esetleg testi épségét
védelmezi.

Ad.I.
Elkövetési tárgy:
• dolog:(1) bek-ben idegen ingó dolog. Ugyanaz, mint a lopásnál, de itt az elkövetési
tárgy értékének (az alapesetben) nincs jelentősége.
• passzív alany: az a személy, akivel szemben erőszakot, illetve élet vagy testi épség
elleni közvetlen fenyegetést alkalmaznak, illetve akit öntudatlan vagy védekezésre
képtelen állapotba helyez a tettes.

196
Elkövetési magatartás: Az (1) bek-ben meghatározott rablás összetett törvényi egységként
került megalkotásra, így elkövetési magatartása is két részből áll, eszköz-, és célcselekményből.
a) eszközcselekmény: a kényszerítés, amely
- erőszak (itt kizárólag vis absoluta, amely személy ellen irányul, és a dolog
elvétele érdekében kell alkalmaznia az elkövetőnek), vagy az
- élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés (ennek is akaratbénító
hatásúnak kell lennie) kifejtésével, illetőleg
- öntudatlan állapotba (ez csak a dolog birtokosa ellen irányulhat, azaz a
passzív alany és a sértett egybeesik), vagy
- védekezésre képtelen állapotba helyezéssel kell történnie.
b) célcselekmény: a lopás, tehát az idegen dolog elvétele.
Stádiumok: a rablás immateriális bűncselekmény. Befejezetté válik az (1) bek-ben
meghatározott rablás, ha az eszkösz-, és a célcselekmény is megvalósult.
Kísérletet kell megállapítani, ha az elkövető az eszközcselekményt a célcselekmény érdekében
realizálta, de a dolog elvételére még nem került sor.
Az előkészület az (5) bek. alapján büntetendő.
Alany: az (1) bek-ben meghatározott rablás önálló tettese bárki lehet, kivéve a dolog
tulajdonosát, közös tulajdon esetén a társtulajdonosát.
Alanyi oldal:
• a bűnösség: a rablás csak egyenes szándékossággal követhető el, mert tényállási elem a
célzat.
• a célzat: az (1) bek-ben írt rablás mindkét elkövetési magatartása meghatározott célból
kerül alkalmazásra. Kétszeres célzat áll fenn. Az eszközcselekmény (kényszerítés)
célja a célcselekmény elkövetésének lehetővé tétele, míg a célcselekmény (lopás)
célzata az idegen dolog eltulajdonítása.

Ad.II.
Elkövetési tárgy:
• dolog: a rablás (2) bek-ben foglalt esetében az elkövetési tárgy speciális, csak olyan
idegen ingó dolog lehet, amely már az elkövető - tehát a tettenért tolvaj - birtokában
van.
• passzív alany: az a személy, aki ellen a tettenért tolvaj célzatosan erőszakot, vagy ún.
minősített fenyegetést alkalmaz.
Elkövetési magatartás: a (2) bek-ben szabályozott rablás összefoglalt bűncselekmény, így a
részcselekmények nem állnak egymással eszköz-cél viszonyban. Ebben az esetben az erőszak,
avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazását megelőzi az idegen
dolog elvétele, tehát a részcselekmények sorrendje az (1) bek-hez képest fordított:
a) az idegen dolog elvétele (eredetileg a szándék csak erre terjedt ki)
b) kényszerítés (A tettenért tolvaj alkalmazza a lopott dolog megtartása végett. Az
erőszak, illetve a minősített fenyegetés nem eszköz-, hanem utócselekménye a
lopásnak)
Stádiumok: A (2) bek-ben meghatározott rablás kísérlete, és az előkészülete is fogalmilag
kizárt, hiszen ha az első részcselekményt nem követi az erőszakos magatartás kifejtése, a
cselekmény lopásnak minősül.

197
Alany: a (2) bek-ben írt rablás tettese speciális, csak a tettenért tolvaj lehet.
Tettenérés: nem csupán az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele (dolog elvétele)
közben történt leleplezését jelenti, hanem azt is, hogyha a bűncselekmény felfedése a lopás
befejezését jelentő elvétel után, de még az elvitelt megelőzően történik.

Alanyi oldal: a (2) bek-ben meghatározott rablás esetében is megtalálható a kétszeres célzat.
Célzatos a lopás, az idegen dolog elvétele, továbbá célzatos az erőszak vagy a minősített
fenyegetés alkalmazása, melynek célja a dolog megtartása. (Ha a tettenért tolvaj csak a
menekülés érdekében alkalmaz erőszakot vagy minősített fenyegetést, de a dolgot hátrahagyja,
az nem minősül rablásnak.)

Minősített esetek: A jogalkotó két bekezdésben sorolja fel őket.

Súlyosabban büntetendő a bűncselekmény, ha
• fegyveresen, (Btk. 459. § (1) bek. 5. pontja)
• felfegyverkezve, (Btk. 459. § (1) bek. 6. pontja)
• csoportosan, (Btk. 459. § (1) bek. 3. pontja)
• bűnszövetségben, (Btk. 459. § (1) bek. 2. pontja)
• jelentős értékre, (Btk. 459. § (6) bek.: ötmillió-egy és ötvenmillió forint között)
• hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy
sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során, (Btk. 459. § (1) bek. 11.;
12.; 13. pontja)
• a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál
fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
Legsúlyosabb a minősítés, ha
• különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre; (Btk. 459. § (6) bek.: ötvenmillió-egy
forint feletti érték)
• jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon (fegyveresen,
vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, ill. bűnszövetségben);
• hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy
sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d)
pontjában meghatározott módon (fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy
csoportosan, ill. bűnszövetségben) követik el.

198
 46. Kifosztás
366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni
közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy
fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) jelentős értékre,
b) csoportosan,
c) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben
követik el.
Joghézagot kitöltő bűncselekmény, mely a lopás és a rablás között helyezkedik el. Három
különböző esetét fogalmazta meg a jogalkotó, az (1) bek. a), b) és c) pontjaiban, amelyeket
külön tárgyalunk.
Jogi tárgy: kettős, egyrészt a tulajdon-, illetve a birtokviszonyok, másrészt a cselekvési
szabadság.
Elkövetési tárgy: idegen ingó dolog. (lásd Btk. 365. § lopásnál írtak)

Ad.I.
Passzív alany: az „a) pontos” kifosztásnak nincs passzív alanya, csak sértettje van, az a személy,
akit az elkövető lerészegít, illetve akinek a bódult állapotát előidézi, illetve akitől a dolgot
elveszi.
Elkövetési magatartás: az a) pont a rablás speciális, privilegizált esete, így elkövetési
magtartása is a rablásnak megfelelően eszköz- és célcselekményekre osztható.
• eszközcselekmény: sértett lerészegítése vagy bódult állapotának előidézése
• célcselekmény: az idegen dolog elvétele, megegyezik a lopás elkövetési
magatartásával.
Lerészegítés: a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra ösztönzését jelenti, amelynek
eredményeként a sértett ittas állapotba kerül, s ez által dolgának eltulajdonítását nem tudja meg
akadályozni, holott ez józan állapotban lehetséges lett volna.
Bódult állapot előidézése: Kábítószer illetve kábítószernek nem minősülő anyag vagy szer,
továbbá pszichoaktív anyag fogyasztása során jön létre a bódult állapot, és ebben az állapotban
nem tudja megakadályozni a dolga elvételét. (Itt szükséges a sértett közreható magatartása, mert
ha tudtán kívül csempész az elkövető pl. az italába, ételébe olyan szert, amelynek hatása miatt
a sértett nem képes a védekezésre, öntudatlan állapotba kerül, a rablás (1) bek. szerint
minősíthető.)

Stádiumok: az „a pontos” kifosztás a célzatos lerészegítés, vagy a bódult állapot előidézésének

megkezdésével kísérleti stádiumba lép, befejezetté pedig az idegen dolog elvételével válik.
Alany: a kifosztás tettese az a) pont alapján az lehet, aki a sértett célzatos lerészegítésében vagy
bódult állapotának elősegítésében, illetve az elvételben részt vett.

199
Alanyi oldal:
• a bűnösség: a kifosztást csak szándékosan (egyenes szándékossággal) lehet elkövetni.
• a célzat: az (1) bek. a) pontja esetén kétirányú célzat szükséges. Az előcselekménynek
a lerészegítésnek, vagy bódult állapot előidézésének azzal a célzattal kell történnie,
hogy lehetővé tegye a dolog elvételét, míg a célcselekmény, a dologelvétel célzata a
dolog jogtalan eltulajdonítása.

Ad.II.
Passzív alany: a „b pontos” kifosztás esetén egybeesik a passzív alany és a sértett, itt ugyanis
attól a személytől kell elvenni az idegen dolgot, aki ellen előzőleg - más célból - erőszakot,
avagy élet vagy testi épséget közvetlen fenyegetést alkalmazott a tettes, és a sértett még ennek
a hatása alatt van.
Elkövetési magatartás: a b) pontban meghatározott bűntett két szakaszban valósul meg,
előfeltétele ugyanis egy másik, személy elleni erőszakos bűncselekmény megvalósítása a sértett,
azaz a passzív alany sérelmére, amelynek során a tettes a sértettel szemben erőszakot vagy élet,
testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
A kifosztás ezt követően jön létre azzal, hogy a tettes ugyanezen személytől- a fenti hatás alatt
lévő sértettől - elveszi a dolgot.
• Az előcselekmény megállapításának feltételei:
- olyan bűncselekmény, amelyért az elkövető büntethető
- olyan bűncselekmény legyen, amelynek tényállási eleme a személy elleni erőszak
vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés.
- az előcselekményt a kifosztás tettese kövesse el
- az előcselekmény hatása alatt legyen a sértett. amikor a dolog elvétele megtörténik,
azaz állapot folytán ne legyen képes a dolog elvételét megakadályozni.
• Az utócselekmény megegyezik a lopás elkövetési magatartásával.
A „b) pontos” kifosztás esetén az elő-, és az utócselekmény nem alkot egységet, ezért a kifosztás
megállapítása nem érinti az elkövető felelősségét az előcselekmény (pl. emberölés, garázdaság,
szexuális erőszak) elkövetéséért. Ezért ez a pont csak egy másik, személy elleni erőszakos
bűncselekménnyel anyagi halmazatban jöhet létre.
Fontos kiemelni, hogy a dolog elvételére irányuló szándék az előcselekény kifejtésekor még
nem alakult ki, csak azt követően.
A 2/1998. BJE értelmében a kifosztás (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő kifosztás
bűntettét kell megállapítani, ha „az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak
értékeit.”

Stádiumok: a „b) pontos” kifosztás az idegen dolog elvételének a megkezdésével lép kísérleti
szakaszba, befejezetté szintén az idegen dolog elvételével válik.
Alany: a tettes speciális, az, aki az elő-, és az utócselekményt is elköveti.
Alanyi oldal:
• a bűnösség: a dolog elvételi szándék csak az előcselekmény befejezése után alakulhat
ki.
• a célzat: az utócselekménynek, tehát a dolog elvételének itt is a jogtalan eltulajdonítás
végett kell történnie.

200
 Ad.III.
Passzív alany: a c) pontban megfogalmazott kifosztás passzív alanya speciális, csak
védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy
fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy lehet.
A halott személytől történő dologelvétel – tekintettel a lopás Btk. 370. § (3) bek. bd) pontjában
megfogalmazott esetére – nem minősül kifosztásnak.
Elkövetési magatartás: a „c) pontos” kifosztás esetén a dolog elvétele védekezésre, vagy a
bűncselekmény elhárítására képtelen személytől.

Ezen fordulat esetében a védekezésre képtelen állapotot, nem az elkövető idézi elő, valamint
az eltulajdonított tárgyat a sértett testi közelségéből kell eltulajdonítani.

Alany: bárki lehet.

Alanyi oldal:
• a bűnösség: tekintettel a dologelvétel célzatosságára, kizárólag egyenes szándékkal
valósítható meg. A tettes tudatának át kell fognia a sértett állapotát.
• a célzat: az utócselekménynek, tehát a dolog elvételének itt is a jogtalan eltulajdonítás
végett kell történnie.
Minősített esetek:
A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha
a) jelentős értékre, (ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti érték)
b) csoportosan, (Btk. 459. § (1) bek. 3. pontja)
c) bűnszövetségben (Btk. 459. § (1) bek. 2. pontja)
követik el.
A bűncselekmény még súlyosabban minősül, ha
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, (ötvenmillió forint feletti érték)
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben
követik el.

201
 47. Önbíráskodás. Zsarolás
368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást
erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének
megengedett eszköze.

Jogi tárgy: a vagyoni viszonyok illetve a vagyoni igény érvényesítésének törvényes rendjéhez
fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: bármely természetes személy, akivel szemben az elkövetési magatartást, azaz a
kényszerítést kifejti az elkövető. Ez többnyire az a személy, akivel szemben a jogos vagy
jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése történik, de lehet más személy is.
Elkövetési magatartás: a kényszerítés, valaminek a megtételére, meg nem tételére, vagy
eltűrésére.
Elkövetési mód:
• erőszak: nem akaratmegtörő erőszak, elég, ha arra alkalmas, hogy a sértett akaratát
hajlítsa (vis compulsiva) meghagyva számára a választási lehetőséget az elállás és az
engedelmesség között. Személy elleni erőszak szükséges ebben az esetben.
Megállapítható a zsarolás bármilyen fokú erőszak kifejtése esetén is, ha az idegen dolog
nem azonnali elvételére, hanem későbbi teljesítésre irányul, illetve, ha nem idegen dolog
elvételét, hanem más jellegű vagyoni szolgáltatást céloz.
• fenyegetés: nem szükséges kvalifikált fenyegetés, elegendő a Btk. 459. § (1) 7.
pontjában meghatározottak megléte.
Stádiumok: 4/2002. BJE: az önbíráskodás bűntette kísérleti stádiumban marad mindaddig, amíg
az erőszakos vagy fenyegető elkövetési magatartás miatt a passzív alany (a sértett) nem
kényszerül a tettes akarata szerint valaminek a tevésére, nem tevésére, vagy eltűrésére.
Nem feltétele a befejezettségnek, hogy bármiféle eredmény is beálljon, mert e bűncselekmény
immateriális.
Alany: bárki lehet. Közömbös, hogy ez elkövető a saját, vagy más személy jogos vagy jogosnak
vélt vagyoni igénye érvényesítése céljából alkalmazza az erőszakot v. fenyegetést.
Alanyi oldal:
• a bűnösség: dolus directus. Mivel célzatos a bűncselekmény, ezért csak egyenes
szándékkal lehet elkövetni.
• a célzat: a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése.
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt:
a) fegyveresen, (Btk. 459. § (1) bek. 5. pontja)
b) felfegyverkezve, (Btk. 459. § (1) bek. 6. pontja)
c) csoportosan, (Btk. 459. § (1) bek. 3. pontja)
d) védekezésre képtelen személy sérelmére (Btk. 459. § (1) bek. 29. pontja)
követik el.

202
 Zsarolás
367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit
tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.
Jogi tárgy: kettős, egyrészt a vagyoni jogokhoz, másrészt személyi, illetve a cselekvési
szabadsághoz fűződő társadalmi érdek.
Passzív alany: az a személy akivel szemben a kényszert alkalmazzák. Ez a személy a
bűncselekmény sértettje is, azonban nem kizárt, hogy a kényszerített személyen kívül más
személy vagyoni jogai is károsodnak, így ez a személy is a zsarolás sértettje lesz.
Elkövetési magatartás: a sértett kényszerítése valaminek a megtételére, meg nem tételére, vagy
eltűrésére. A kényszerítés olyan fizikai vagy pszichikai ráhatás az emberi akaratra, amely
alkalmas arra, hogy a kényszerített nem saját, hanem a kényszerítő akaratának megfelelő
magatartást tanúsítson.
Elkövetési mód:
• erőszak: a zsarolási erőszak nem akaratmegtörő erőszak, elég, ha arra alkalmas, hogy a
sértett akaratát hajlítsa (vis compulsiva) meghagyva számára a választási lehetőséget az
elállás és az engedelmesség között.
Megállapítható a zsarolás bármilyen fokú erőszak kifejtése esetén is, ha az idegen dolog
nem azonnali elvételére, hanem későbbi teljesítésre irányul, illetve, ha nem idegen dolog
elvételét, hanem más jellegű vagyoni szolgáltatást céloz.
• fenyegetés: nem szükséges kvalifikált fenyegetés, elegendő a Btk. 459. § (1) 7.
pontjában meghatározottak megléte.
Eredmény: vagyoni hátrány 9 . A zsarolás materiális bűncselekmény. Az, hogy az eredmény
kinél következik be, a zsarolás megállapítása szempontjából közömbös.
Kettős okozati összefüggés: egyrészt az elkövető magatartása , tehát a kényszerítése
okán kell megtennie a sértettnek a vagyoni rendelkezést, másrészt a sértett vagyoni
rendelkezésének kell okoznia a vagyoni hátrányt a sértett vagy más vagyonában.
Stádiumok: A bűncselekmény a vagyoni hátrány bekövetkezésekor befejezetté válik, melyhez
nem szükséges a jogtalan haszon tényleges megszerzése, mert az a célzat, nem az eredmény. Ha
a vagyoni hátrány nem következik be, akkor kísérletet kell megállapítani.

A 4/2002. BJE szerint a zsarolás bűntette kísérleti stádiumban marad mindaddig, amíg az
erőszakos vagy fenyegető elkövetési magatartás miatt a passzív alany (a sértett) nem kényszerül
a tettes akarata szerint valaminek a tevésére, nem tevésére, vagy eltűrésére. A zsarolás
befejezetlen kísérletétől való önkéntes elállásnak nem feltétele, hogy a tettes a (bűncselekmény
megkezdésének tudatában levő) sértett tudomására hozza: a bűncselekmény véghezviteléről
végleg lemond. Ennek a büntethetőséget megszüntető oknak a megállapításához elegendő, ha a

9
A vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.
A kár pedig a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés.
203
ráutaló körülményekből egyértelműen az következik, hogy az elkövető döntően belső
elhatározásból hagy fel a külső körülmények által nem akadályozott elkövetési magatartás
folytatásával, s lép vissza a bűncselekmény befejezésétől.

Alany: bárki lehet.

Alanyi oldal:
• a bűnösség: a zsarolást, mivel célzatos bűncselekmény csak egyenes szándékkal lehet
elkövetni.
• a célzat: a jogtalan haszonszerzés.

Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő a bűncselekmény, ha
a) bűnszövetségben, (Btk. 459. § (1) bek. 2. pontja)
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, (nem lehet
közvetlen a fenyegetés, tehát a sérelmet későbbi időpontra ígéri a tettes)
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, (speciális alany)
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.

Egység, halmazat és elhatárolási kérdések:

Ahány sértett, annyi rendbeli a zsarolás.

204
 48. Pénzhamisítás. Pénzhamisítás elősegítése
389. § (1) Aki
a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az ország területére behoz, onnan
kivisz, azon átszállít,
c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre vagy
b) bűnszövetségben
követik el.
(3) Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított,
kisebb vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz.
(5) E § alkalmazásában
a) pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, vagy jogszabály, az európai uniós jogi aktus vagy a
pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól annak
minősülő bankjegy és érme, továbbá a forgalomból kivont bankjegy és érme, ha annak törvényes fizetőeszközre
történő beváltására jogszabály vagy az európai unió jogi aktusa alapján a kivont bankjegyet, illetve érmét kibocsátó
állam nemzeti bankja köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt,
b) a bankjeggyel azonos megítélés alá esik a sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított értékpapír, feltéve,
hogy az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat nem korlátozza vagy zárja ki,
c) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban
levő pénz látszatát keltse,
d) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását vagy eltávolítását is, amely annak
megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, illetve a pénz nemesfémtartalmának
csökkentését is.
(6) A külföldi pénz és értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül.

Jogi tárgy: pénz- és értékpapír-forgalom biztonságának, a pénzgazdálkodás törvényes

rendjéhez, valamint az állami pénzkibocsátási monopóliumhoz fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: pénz, illetve a vele egy tekintet alá eső értékpapír. A tényállás (5) bekezdése
határozza meg, hogy mit tekinthetünk büntetőjogi szempontból pénznek.
Elkövetési magatartás:
a) forgalomba hozatal céljából történő utánzás vagy meghamisítás – utánzás
valamilyen létező pénz másolatának létrehozása. Meghamisításnak kell tekinteni olyan
jelzés alkalmazását vagy eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a
pénz csak meghatározott országban érvényes, illetve a pénz nemesfémtartalmának
csökkentését is.
b) hamis vagy meghamisított pénz forgalomba hozatal céljából történő megszerzése,
az ország területére behozását, kivitelét, átszállítását – forgalomba hozatal céljából
történő megszerzés a hamis vagy meghamisított pénz tényleges birtokba vételét jelenti,
csak akkor tényállásszerű, ha a szándéka a forgalomba hozatalra irányul.
c) hamis vagy meghamisított pénz forgalomba hozatala – a hamis pénz
fizetőeszközként történő felhasználása, a forgalomba hozatal ez esetben a tényleges
magatartást jelenti, és nem célzatként jelenik meg.
Stádiumok: immateriális bűncselekmény, befejezett az elkövetési magatartások tanúsításával.
A pénzhamisítás kísérlete fogalmilag nem kizárt, azonban ritkán fordul elő. Nem alkalmatlan
kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény, ha a hamisítvány olyan kezdetleges, hogy senkiben
nem keltheti a valódi pénz látszatát.
Előkészület is büntetendő. Előkészületi magatartás lehet eszközök, felszerelések, gépek
beszerzése, gyártása, a gyártási körülmények megfelelő biztosítása, a technológiai eljárások
tanulmányozása.

205
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség csak szándékosság lehet. Az (1) bek. a) és b) pontjában meghatározott
cselekmények célzatosak, így esetükben csak egyenes szándékosság állapítható meg. A c) pont
megvalósítható egyenes és eshetőleges szándékkal is.
Minősített eset:
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre (Btk. 459. § (6) bek. d) pont: ötvenmillió-
egy forinttól nagyobb érték) vagy
b) bűnszövetségben (Btk. 459. § (1) bek. 2. pont)
követik el.
Privilegizált eset: korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett
hamis vagy meghamisított, kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz. Csak a
forgalomba hozatalnak van privilegizált alakzata. Ennek feltétele, hogy az elkövető jogszerűen
és jóhiszeműen jutott a pénzhez, és csak utóbb észlelte annak hamis vagy meghamisított voltát.
Egység – halmazati kérdések:
• Hamisítványok, utánzatok száma nem teremt halmazatot, természetes egység jön létre.
Több hamisítvány együttes értéke eléri a különösen nagy értéket, akkor a minősített
esetet kell megállapítani.
• Ugyanarra a pénzre különböző elkövetési magatartások tanúsítása nem keletkeztet
halmazatot.
• A forgalomba hozatalt egységes akart elhatározással rövid időn belül több
cselekménnyel valósítja meg különböző személyek irányában, akkor folytatólagosan
elkövetett bűncselekmény megállapításának van helye.
• Nem pénzhamisítás, hanem csalás, ha az elkövető a pénznyerő automatába a
fémpénzzel azonos súlyú és nagyságú fémkorongokat dob be.
• Nem pénzhamisítás, hanem hamis okirat felhasználása, ha az egyébként tényállásszerű
cselekményt nem pénznek minősíthető tárgyra tanúsítják.
• Szabálysértés: pénzutánzatokra vonatkozó szabályok megszegése.

Pénzhamisítás elősegítése

390. § (1) Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet, műszaki leírást vagy
számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon
átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítás elősegítését
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Ez a tényállás egy sui generis előkészületszerű magatartást rendel büntetni. Ez elkövetőt akkor
is büntetni lehet, ha nem célja maga a pénzhamisítás, ugyanis a törvényalkotó ebben az esetben
nem követeli meg a célzatot.

Jogi tárgy: a pénzforgalom biztonságához, az állam pénzkibocsátási monopóliuma

megőrzéséhez fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: pénzhamisításhoz szükséges anyagok, eszközök, berendezések, gyártási
tervek, műszaki leírás, vagy számítástechnikai program. A felsorolás általános, nem taxatív
jellegű. (Konkrét példák: speciális pénzpapírok, nyomdagépek, másológépek, klisék, festékek.)
Elkövetési magatartás: általában aktív magatartással lehet elkövetni. Ilyen például az
elkövetési tárgyként megjelölt eszköz, berendezés, gyártási terv, műszaki leírás vagy
számítástechnikai program készítése, megszerzése, tartása, átadása, az ország területére
206
behozatal, kivitele, átszállítása, vagy forgalomba hozatala. Ezek közül a tartás állapot
bűncselekménynek minősül.
Stádiumok: a pénzhamisítás elősegítése alaki bűncselekmény, az elkövetési magatartás
tanúsításával befejezett.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság, amely lehet eshetőleges, vagy egyenes is.
Minősített eset:
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha
a) bűnszövetségben (Btk. 459. § (1) bek. 2. pont) vagy
b) üzletszerűen (Btk. 459. § (1) bek. 28. pont)
követik el.

207
 49. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása. Készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel visszaélés
392. § (1) Aki felhasználás céljából
a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít,
b) hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vagy
c) az elektronikus készpénzhelyesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági
elemeket technikai eszközzel rögzíti,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, elzárással büntetendő.
(3) A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő, illetve elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a
belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

Jogi tárgy: pénzforgalom, a készpénzkímélő eszköz-forgalom biztonságához fűződő társadalmi

érdek.
Elkövetési tárgy: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Ez lehet papír alapú és elektronikus is.
Btk. 459. § (1) bek. 19.: „készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben
meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az
utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy
szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó,
feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a
jogosulatlan felhasználás ellen védett;”
20. „elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben
meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi
jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek
információs rendszer útján kerülnek felhasználásra;”

Elkövetési magatartás: a Btk. 3 fordulatban határozza meg.

a) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghamisítása
A meghamisítás a valódi készpénz-helyettesítő fizetési eszköz megváltoztatása,
módosítása. Ennek eredményeként a külső szemlélőben az a benyomás keletkezhet, hogy
a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz eredeti formájában látható. A változás fizikai és
technikai módszerrel egyaránt elképzelhető, lényeges feltétel a jogosultság hiánya.
b) hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készítése
Ez egy korábban nem létező, és nem jogosulttól származó készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz létrehozását jelenti.
c) elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatok vagy ahhoz
kapcsolódó biztonsági elemek rögzítése
Ezek rögzítése lehetővé teszi az eszközzel lebonyolítható műveleteket, annak
hiányában is.
Stádiumok: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása alaki bűncselekmény, az
elkövetési magatartás tanúsításával befejezett, tehát nem szükséges a hamis vagy hamisított
eszköz, illetve a tárolt adatok vagy biztonsági adatok tényleges felhasználása.
Alany: bárki lehet.
Alanyi oldal: a bűnösség csak egyenes szándékosság (dolus directus) lehet, a célzatosság miatt.
A célzat a felhasználás.
Egység – halmazat:
• halmazat – ha az elkövető több készpénz-helyettesítő eszközt hamisít meg, illetve több
eszközt készít. Annyi rendbeli lesz, ahány eszközre elkövetik.
• egység – azonos bankszámlára több készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása

208
 Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
393. § (1) Aki
a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy
amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul
elvesz vagy megszerez,
b) hamis vagy meghamisított, az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő
fizetési eszközt, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz
kapcsolódó biztonsági elemeket átad, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

Jogi tárgy: pénzforgalom, ezen belül a készpénzkímélő eszközforgalom biztonságához fűződő

társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Ez lehet papír alapú és elektronikus is.
Btk. 459. § (1) bek. 19.: „készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő
adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése
céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás
folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;”
20. „elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény
felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek
felhasználásra;”
Az (1) bek. a) pontjában szabályozott esetben az elkövetési tárgy valódi készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz. Ebben az esetben ez az eszköz nem lehet az elkövető sajátja, illetve használatára
nem jogosult.
A (1) bek. b) pontjában szabályozott esetben az elkövetési tárgy a hamis, meghamisított, az a)
pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.
Elkövetési magatartás: a Btk. két fordulatban határozza meg.
a) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz megszerzése, ami tényleges hatalomba kerítést
jelent. (Egy a pénzforgalom biztonságát negatívan érintő birtoklás.) A megszerzésnek
jogellenesnek kell lennie, és mástól kell történnie. (nem azonos az elvétellel)
b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve az elektronikus készpénz-helyettesítő
fizetési eszközön tárolt adatok vagy ahhoz kapcsolódó biztonsági elemek átadása (a
felsorolt eszköz, adat vagy biztonsági elem más személy birtokába történő bocsátása),
megszerzése, az ország területére behozatala, kivitele, vagy azon átszállítása.
Stádiumok: a tényállás valamennyi fordulata immateriális, az elkövetési magatartás
tanúsításával befejezetté válik. Kísérlet valamennyi fordulat esetében megállapítható.
Alany: bárki lehet, kivéve, azok a személyek, akik kizárólagos tulajdonosai a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköznek.
Alanyi oldal: a bűnösség szándékosság. Az elkövetőnek tisztában kell lennie a cselekménye
jogtalan voltával.
Minősített esetek:
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha
a) bűnszövetségben (Btk. 459. § (1) bek. 2. pont) vagy
b) üzletszerűen (Btk. 459. § (1) bek. 28. pont)
követik el.

209
 50. Költségvetési csalás
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában
mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) *
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el..
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik
el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán
alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít,
megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt
tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan
tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással
okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt
költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni.
Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon
kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt
bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően
felhasznált pénzeszközt is.
c) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.

Összefoglalt bűncselekmény, törvényi egységet alkot.

Jogi tárgy: a közbevételek és közkiadások rendszerének, a költségvetéseknek a védelméhez
fűződő társadalmi érdek.
Közbevételek, pl.: adók(szja, jövedék), illetékek, vámok stb. ->ezek alóli kibúvás, melynek
megakadályozása társadalmi érdek. Kiadások, pl.: segélyek, támogatások, céltámogatások,
visszatérítések, stb. -> ezek jogosulatlan, illetve rendeltetéstől eltérő felhasználása. Valamint
védeni hivatott a jövedéki termékek jogszabályszerű kezeléséhez fűződő társadalmi érdeket,
továbbá a költségvetési pénzeszközök jogszabály szerinti dokumentáláshoz, az átláthatóság
biztosításához fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: a bűncselekmény egyes változataiban (Btk. 396.§ (1); 396.§ (6); 396.§ (7))
eltérő elkövetési tárgyakat fogalmaz meg a jogalkotó.

• A 396. § (1) és (7) bek-eiben meghatározottak elkövetési tárgyai a költségvetések.

„Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -

210
 , a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által
vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó
pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül
költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni
kell.”
• A 396. § (6) bek-ben meghatározott változat elkövetési tárgya a jövedéki termék.
„Jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru, ha
annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt
jövedéki adófizetési kötelezettség terheli. 2016. évi LXVIII. tv.)
Jövedéki termékek: az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb
csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a
dohánygyártmány.

Passzív alany: a 396.§ (1) bek-ben meghatározott változat passzív alanya az a természetes
személy, szervezet lehet, aki a költségvetési bevétel beszedésére, illetve kiutalásra jogosult.
Elkövetési magatartás: 3 különálló változat
I. költségvetés bevételi/kiadási oldalát védendő: 396. § (1). bekezdés apján
a) tévedésbe ejtés, tévedésbe tartás, valótan tartalmú nyilatkozattétel, valós tény
elhallgatása
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény
jogtalan igénybevétele
c) költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő
felhasználása
II. Jövedéki termékekre vonatkozó szabályok megszegése 396. § (6). bekezdés alapján
a) jövedéki termék előállítása
b) jövedéki termék megszerzése
c) jövedéki termék tartása
d) jövedéki termék forgalomba hozatala
e) jövedéki termékkel való kereskedelem
Az felsorolt elkövetési magatartások vonatkozásában a speciális elkövetési mód az engedély
nélküli, vagy a jogszabályban megállapított feltételek hiányában történő elkövetése!
III. Költsévetésből származó pénzeszközök védelme érdekében alkotott kisegítő jellegű
tényállás. A 396. § (7).bek.alapján:
a) az előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettség
elmulasztása, hiányos teljesítése
b) valótlan tartalmú nyilatkozattétel
c) valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználása e célra.

Eredmény:
I. a 396. § (1) bek. alapján: vagyoni hátrány bekövetkezésével (fogalma eltér az általánostól:
396.§ (9) bek. b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem
teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett
vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.) befejezetté válik.
II. a 396. § (6) bek. alapján: akkor válik befejezetté, ha a (6) bek.-ben felsorolt magatartásokkal
az elkövető a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz

211
III. a 396. § (7) bek-ben megfogalmazott tényállás nem eredmény bűncselekmény, így az a leírt
magatartás tanúsításával befejezetté válik.
Alany:
I. 396. § (1): az, akit a költségvetéssel szemben valamilyen (adatszolgáltatási, befizetési,
bevallási) kötelezettség terhel, illetve aki a költségvetésből származó pénzeszköz címzettje,
tehát a pénzeszközzel rendelkezni jogosult.
II. aki a 396. § (6)bek-ben leírt magatartásokat engedély nélkül/feltételek hiányában végezte.
III. 396. § (7) bek: akit jogszabályban meghatározott elszámolási, számadási, tájékoztatási
kötelezettség terhel.
Alanyi oldal: a bűncselekmény mindhárom változata csak szándékos bűnösséggel követhető el.
I. a 396. § (1) bek-ben meghatározott költésvetési csalás elkövetőjének tudata átfogja a
költségvetésekbe történő befizetési és adatszolgáltatási kötelezettséget, a költségvetésből
származó pénzeszközök tekintetében pedig a felhasználási célokat és feltételeket.
I. a 396. § (6) bek-ben meghatározott jövedéki termékre elkövetett költésvetési csalás
elkövetőjének tudata szándék szintjén átfogja a termék jövedéki jellegét, a tevékenység
engedélyhez, feltételekhez kötöttségét, valamint a jövedéki adó bevétel elmaradással okozott
vagyoni hátrány létrejöttét.
I. a 396. § (7) bek-ben meghatározott változat elkövetője tisztában van azzal, hogy a
költségvetésből származó pénzügyi eszközzel kapcsolatban elszámolási, számadási,
tájékoztatási kötelezettség terheli, továbbá tisztában van az általa felhasznált okirat tartalmi
valótlanságával, hamis, vagy hamisított voltával, illetve az általa tett nyilatkozat objektív
valótlanságával.
Minősített esetek:
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követik el..

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követik el.

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.

212
 51. Pénzmosás.
399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét,
ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.
(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló
jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti,
átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet
végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.
(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével,
elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal
összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való
rendelkezéssel
a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy
b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.
(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont
a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy
b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.
(5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó
értékre követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást **
(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az
általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.
400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza,
elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt ***
(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést
tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték
fel.
Jogi tárgy: bűncselekményből származó vagyont pénzügyi és tőkepiaci rendszeren keresztül,
vagy egyéb gazdasági tevékenység keretében történő tisztára mosásának megakadályozásához
fűződő társadalmi érdek.
A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény.
Elkövetési tárgy: bűncselekményből származó vagyon.
Elkövetési magatartás:
• 399. § (1) bek. bűncselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a
vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi
o elfedés: a vagyon bűnös eredete a külvilág számára titkossá válik
o elleplezés: feltételez egy leplező jogcímet, átalakul valamivé, ami jogszerű
eredetűnek látszik
• 399. § (2) bek. a büntetendő cselekményből származó vagyon
• eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése
vagy elleplezése céljából vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza,
elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi
tevékenységet végez pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

213
• 399. § (3) bek. büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével,
elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel,
felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi
szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel
o a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés
meghiúsításában, vagy
o b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására
törekszik.
• 399. § (4) bek. más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont
a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy
b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében
közreműködik
• 400. § (1) bek. gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről

Alany:
• 399. § (1) esetén az alapbűncselekményben is részt vett személy lehet
• 399. § (2) esetén az alapbűncselekményben is részt vett személy illetve más személy
aki nem vett részt az alapcselekményben
• 399. § (4) bárki, DE az alapbűncselekmény elkövetője nem lehet felbujtó vagy
bűnsegéd
• 399. § (3) az alapcselekmény elkövetőjén kívüli személy
• 400. § (1) bek. esetén szintén az alapbűncselekmény elkövetőjétől különálló személy
Alanyi oldal:
• 399. § (1;4) bek. – szándékosan követi el
• 399. § (2) bek. – szándékos, célzatosan követi el, a bűnös vagyon elleplezésére
irányul, tehát nem szükséges az eredmény létrejötte
• 399. § (3) a) „közreműködik” szándékos, b) „törekszik” célzatos, nem eredmény bcs
• 400. § - A gondatlanság a vagyon eredetére irányulhat, de az elkövetőnek a
közreműködést kimerítő elkövetési magatartást szándékosan kell kifejtenie

214
Minősített esetek a szándékos változatnál: **
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) különösen nagy értékre, vagy
b) jelentős értékre
ba) üzletszerűen,
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben
meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével
összefüggésben, vagy
bc) hivatalos személyként
követik el.
(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) különösen jelentős értékre, vagy
b) különösen nagy értékre
ba) üzletszerűen,
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben
meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével
összefüggésben, vagy
bc) hivatalos személyként
követik el.
a) különösen nagy érték = 50 millió 1 – 500 millió forint
b) különösen jelentős értékre – 500 millió forint felett
Minősített esetek a gondatlan változatnál: **
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben
meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével
összefüggésben, vagy
c) hivatalos személyként
követik el.
a) különösen nagy érték = 50 millió 1 – 500 millió forint

215
 52. A számvitel rendjének megsértése. Csődbűncselekmény
403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati
rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá
nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét
megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-
kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési
társaság körében követik el.
(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet
érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől
független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott
nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet
lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét
növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
Jogi tárgy: gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók, számviteli tv. hatálya alá nem tartozó
egyéb gazdálkodók pénzügyi-vagyoni ellenőrizhetőségéhez fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési magatartás:
1. (1) bek. alapján felel az a gazdálkodó, aki a jogszabályban előírt:
• bizonylati rendet megsérti
• könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettséget megszegi
2. (2) bek. alapján felel az az egyéni vállalkozó, számviteli tv. hatálya alá nem tartozó
egyéb gazdálkodó, aki a jogszabályban meghatározott
• nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi.
1.Keret-tényállás: a felhasznált pénzügyi jogi fogalmakat tartalommal a Számviteli törvény és
ennek felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek töltik ki.
→bizonylati rend megsértése: egy meghatározott gazdasági folyamat bizonylatolásának
elmaradása, vagy a kiállított bizonylat formai és tartalmi követelményeinek megsértése
→beszámolási és könyvvezetési kötelezettség megszegése
beszámolási kötelezettség: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év
könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles
magyar nyelven készíteni. Ennek megbízható, valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak
összetételéről (eszközei, forrásai), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A beszámoló lehet: éves,
egyszerűsített éves, összevont éves, egyszerűsített.
könyvvezetési kötelezettség: könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége
során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan
nyilvántartást vezet és az üzleti év végén lezárja.
2. önálló tényállás az egyéni vállalkozók és a számviteli tv. hatálya alá nem tartozó gazdálkodók
felelősségre vonására
Nem a számviteli törvény határozza meg a nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettséget,
hanem egyéni vállalkozók esetében az adójogszabályok (pl. személyi jövedelemadóról szóló
tv.), más gazdálkodók esetében külön jogszabályok (pl. Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló
2002. évi XLIII. törvény, kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. tv.)

216
Eredmény: a számviteli szabályok megszegése még önmagában nem büntetőjogilag üldözendő
magatartás, csak abban az esetben, ha az elkövetési magatartás következtében a gazdálkodó
szervezet
A. a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő- 403. § (4) bek.
definiálja a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát
B. az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, ill. ellenőrzését meghiúsítja
– ez akkor állapítható meg, ha az adott üzleti év gazdálkodási folyamatai utólagosan
rekonstruálhatatlanná, ellenőrizhetetlenné válnak.

• egyéni vállalkozók és a számvit.tv. hatálya alá nem tartozó egyéb gazdálkodók esetében:
az eredmény megállapításához szükséges, hogy a gazdálkodó vagyoni helyzete
áttekinthetetlen v. felderíthetetlen legyen.
• Az olyan szabályszegések esetén ahol a gazdasági folyamatok nyomon követhetőek
csupán pénzügyi jogi szankciókat vonhatnak maguk után.
Alany: a számviteli tv. 2-2/A. §§, valamint a 1991. évi IL. törvény alapján.
(1) bek-ben meghatározott elkövetési magatartás- akire a számviteli tv. hatálya kiterjed (=a
gazdaság minden olyan résztvevője, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői
tájékoztatást igényelnek.)
(2) bek-ben meghatározott elkövetési magatartás- egyéni vállalkozó, v. számviteli törvény
hatálya alá nem tartozó gazdálkodó
• jogi személy, v. jogi személyiség nélküli szervezetek által elkövetett számvitel
rendjének megsértése esetén a bcs. alanya a számviteli szabályok betartásáért felelős
vezető! (belső előírások alapján kijelölt személy v. ezek hiányában az első számú
vezető)
Alanyi oldal: szándékosság. + a tényállásban megfogalmazott eredmény létrejöttére kiterjedő
szándék is szükséges
Minősített esetek: 403. § (3). bek.- pénzügyi intézményrendszer legfontosabb intézményeinek
tevékenysége körében elkövetett számviteli rendet sértő cselekmény minősített esetként
jelenik meg.
Halmazati kérdés: több gazdasági bcs. megvalósulása gyakran együtt jár a vagyoni, pénzügyi
helyzet áttekinthetetlenné válásával pl. tőkebefektetési csalás, pénzmosás, költségvetési csalás.
Bírói gyakorlat: alaki halmazatot állapít meg
Csődbűncselekmény
404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó
szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével,
használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők
kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá
tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások
valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy

217
 b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak
egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául
szolgáló jogügylet érvénytelen.
Jogi tárgy: Hitelezők védelme fizetésképtelen adósok vagyoncsökkentésre irányuló
magatartásaival szemben. Felszámolási eljárásban a hitelezők jogszabályban meghatározott
kielégítési sorrendjének biztosítása.
Elkövetési tárgy: az adós (csőd és felszámolási eljárás alá tartozó) vagyona v. annak egy része.
Minden vagyon, amellyel a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik,
továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az elj. tartama alatt szerez.
Gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon.
Nem tartozik a vagyonába az 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bekezdésben meghatározott vagyon.
(Könyvben részletesen felsorolva pl. természetvédelmi oltalom alatt álló földterület, kárpótlás
céljára elkülönített termőföld) Felszámolási eljárás során a vagyonába nem tartozó vagyon, csak
valamely vagyon elleni bcs. megállapítására alkalmas.
Elkövetési magatartás: 4 elkövetési magatartás-kör
I. (1) bek-ben meghatározott: „vétkes gazdálkodás”- fizetésképtelenséggel fenyegető
helyzetben elkövetett csődbcs.
II. (2) bek. a) pont: „csalárd bukás”– fizetésképtelenséget előidéző csődbcs.
III. (2) bek. b) pont: fizetésképtelenség megállapítását követően elkövetett csődbcs.
IV. (4) bek.: hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbcs
I. 1991. évi IL. tv-ből átemelve a vétkes gazdálkodásbcs.t szankcionálja.
A hitelezők kielégítésére szolgáló vagyon jogellenes elvonását rendeli büntetni már
fizetésképtelenség bekövetkezését megelőző időszakra vonatkozóan is.
(→ GT alapján: fizetési képtelenséggel fenyegető helyzetben a vezető tisztségviselők
ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.
+ vez. tisztségviselő helytállási kötelezettségét írja elő meghatározott esetben) A vezető
tisztségviselő kötelezettsége a fizetési képtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésével jön
létre. Vétkes megszegése esetén: polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségük mellett
büntetőjogi felelősségük is fennállhat.
(1) bek. a) pontban felsorolt magatartások esetén fizikailag; b),c) pontban felsorolt
magatartások esetén jogilag teszi a hitelezők számára hozzáférhetetlenné, felhasználhatatlanná
a)pont szerinti magatartások: tartozás fedezetéül szolgáló vagyon
• elrejtése – a hitelezők számára fizikailag megközelíthetetlenné válik
• eltitkolása – az adós vagyonának azonosíthatóságát akadályozza

218
 • megrongálása – visszafordítható állagkárosodás
• megsemmisítése – visszafordíthatatlan állagkárosodás
• használhatatlanná tétele – használati funkció csorbulása állagkárosodás nélkül
(utóbbi 3 csökkenti, megszünteti a vagyon értékét)
b) pont szerinti magatartás.:
• színlelt ügylet kötése – a megkötött ügylet mögött nincs valós gazdasági tartalom, a
vagyoncsökkenésre teremt csak jogcímet
• kétes követelés elismerése- áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből eredő olyan
követelés, amelynek a jogalapja v. összegszerűsége nem bizonyított v. vitatott (szintén
jogcímet szolgáltat a vagyoncsökkenésre)
c) pont szerinti magatartás.:
• ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen a vagyonnak más módon való
tényleges v. színlelt csökkentése – (ésszerű a gazdálkodás: működőképesség,
jövedelemtermelő képesség fenntartása, tartozás fedezetéül szolgáló vagyon
megőrzése)
pl. veszteséges üzletbe kezdés, v. annak folytatása
előzőekhez képest kisegítő jellegű – akkor alkalmazható ha az a)-b) pontok nem
állapíthatók meg de vagyoncsökkenés bekövetkezik
II. Csalárd bukás v. fizetésképtelenséget előidéző csődbcs.
E fordulatban nem objektív gazdasági törvényszerűségek hatására kerül csődhelyzetbe, hanem
magát a fiz. képt.et v. annak látszatát is az (1) bek. a)-c) pontjaiban meghatározott szándékos
magatartásával idézi elő. Az (1) bek. a)-c) pontjaiban megjelölt magatartásokat elkövetési
módként határozza meg itt a jogalkotó.
III. Fedezetelvonó csődbcs.
Objektív gazdasági folyamatok eredményeként létrejött fizetésképtelenség bekövetkezésekor a
várható csőd/felszámolási eljárás alól vonja ki az adós gazdálkodó szervezet maradék vagyonát.
az (1) bek-ben felsorolt elkövetési magatartásokkal a hitelező(k) kielégítését részben v.
egészben meghiúsítja
IV. hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbcs.
Az egyik hitelezőt a többiek hátrányára jogtalanul egészben v. részben kielégíti (a kielégítési
sorrend megsértésével előnyben részesít)
Nem feltétlenül pénzfizetés, bármilyen egyéb gazdasági szolgáltatás nyújtása, aminek
következtében az adós hitelezővel szembeni tartozása csökken v. megszűnik.
hitelező fogalma: 1991. évi IL .törvény 3.§
Csak akkor valósítható meg, ha az elkövető jogos hitelezői igényt elégít ki a kielégítési
sorrendtől eltérve. Jogtalan esetén → (2) bek. b pont alapján
Eredmény:
I. (1) bek.: két elemből álló eredmény
a vagyon tényleges v. színleg csökkenése + hitelezői igény teljes v. részleges meghiúsulása
II- III. (2) bek. a)-b) pont: hitelező v. hitelezők igényei kielégítésének teljes v. részleges
meghiúsulása esetén
IV. (4) bek. NEM IGÉNYLI EREDMÉNY LÉTREJÖTTÉT, elegendő az elkövetési magatartás
kifejtése

219
Elkövetés ideje:
I. (1) bek. – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet időtartama alatt (bekövetkezése az az időpont,
amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták v. ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó
szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket)
II-III. (2)-(3) bek.
az adós fizetésképtelenné vált, ellene csődeljárást megindították, ellene felszámolást,
kényszertörlési, ill. kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, v. a felszámolási eljárás
megindítása tv. kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
fizetésképtelenség fogalma: 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek.
IV. felszámolási eljárás megindítása után
Alany: Azt kell vizsgálni, hogy mely szervezetek tartoznak a csődtörvény hatálya alá + csődtv.
hatálya alá tartozó szervezetek keretében ki valósíthatja meg az elkövetési magatartást.
➢ Csődtörvény rendelkezéseinek hatálya alá tartozik: 1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek.
alapján gazdálkodó szervezetek és azok hitelezői + 2. § (4)-(5) bek-ben meghatározott
szervezetek
➢ Az követheti el a csődbcs.t tettesként, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával v.
annak egy részével rendelkezni jogosult, v. arra lehetősége van, akkor is, ha a
vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. (pl. vezető
tisztségviselő, vagyonfelügyelő, felszámoló, tulajdonosok)
➢ korábbi bírói gyakorlat változhat: a vagyonnal rendelkezni nem jogosult, de tényleges
rendelkezési lehetőséggel bíró személyek esetében is tényállásszerű lehet az elkövetési
magatartás kifejtése (korábban ilyen esetben vagyon elleni bcs.t (sikkasztás)
állapítottak meg)
Alanyi oldal: szándékosság
Minősített esetek:
• stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el- a kormány
minősíthet ilyenné egy gazdálkodó szervezetet
o nemzetbizonsági, honvédelmi, rendvédelmi, energiabiztonsági, iparbiztonsági
stb. körülményre hivatkozva
o ha nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg
o országos közfeladatot lát el
o állammal v. állami szervvel jogviszonya áll fenn (szerkezetátalakítási
támogatás, hitelgarancia, exporthitel biztosítás stb.)
o nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tev.et folytat
• tényleges v. színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős – 500 millió Ft-ot
meghaladja

220
 53. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása.
409. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető,
b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként
bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy
c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet
kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve
amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges
tulajdonos,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény
bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét
jogszabály írja elő, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazása szempontjából tényleges tulajdonosnak minősül az a személy vagy gazdálkodó szervezet,
aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad
legalább tíz százalékával vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyással rendelkezik.

Jogi tárgy: gazdasági tevékenységhez kapcsolódó közhitelű nyilvántartások pontosságához, a

megismerhető adatok hitelt érdemlőségéhez fűződő társadalmi érdek. A „cégfantomizálás”
elleni védelmet teremti meg a tényállással a jogalkotó.
Jelenleg gazdasági adatot közhitelesen tartalmazó nyilvántartás: cégjegyzék, ingatlan-
nyilvántartás, zálogjogi nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás
Elkövetési magatartás:(1) bek-ben 3 elkövetési magatartást, határoz meg a jogalkotó:
közreműködik abban hogy,
1. a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén, fióktelepén ne legyen fellelhető–
nem létező cím bejelentésével v. olyan létező cím bejelentésével, melynek használatára
nem jogosult
2. közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére
jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, v.
ismeretlennek minősül – a személy a bejegyzett címen elérhetetlennek bizonyul; az
adott lakcímen sem jogilag (bejelentve) sem bejelentés nélkül nem tartózkodik
ténylegesen (hajléktalanszálló, közterület is ismeretlennek minősül)
3. a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy v. gazdálkodó szervezet
kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye v. tartózkodási helye ismeretlen v.
ismeretlennek minősül, ill. amely a székhelyén, telephelyén, v. a fióktelepén nem
lelhető fel v. aki, ill. amely nem a tényleges tulajdonos– strómanok bejegyzése a
közhitelű nyilvántartásba; nem tényleges tulajdonos, aki a tulajdonosi jogosultságokat
más személy, a tényleges tulajdonos nevében gyakorolja
tényleges tulajdonos fogalma: (3) bek. az irányadó
meghatározó befolyás fogalma: PTK. alapján az a tag, részvényes, aki a vezető tisztségviselők,
felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására jogosult, egyedül rendelkezik a szavazatok több
mint felével, vagy ezen jogosultságok ugyan közvetett módon, de biztosítottak számára.

Ezen elkövetési magatartások a cégfantomizálás eredményes módjai. A gazdálkodó

szervezet képviselője, tényleges tulajdonosa utolérhetetlenné válik ezen → az állami
ellenőrzés lehetőségei csorbulnak

221
 (2) bek-ben 2 elkövetési magatartást határoz meg a jogalkotó:
1. gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését elmulasztja
2. adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja
Akkor válik befejezetté, ha a bejelentést, ill. változás-bejelentést a jogszabályban
meghatározott határidőn belül nem teszi eleget - CSAK MULASZTÁSSAL valósítható meg.
(határidők- cégnyilvántartás, ingatlan nyt. : 30nap; jelzálog-nyt. : 15 nap)
A mulasztás megállapításához szükséges a cselekvési lehetőség! (pl. változás-bejelentéshez
szükséges jegyzőkönyv rendelkezésre bocsátásának elmaradása a cselekvési lehetőség hiányát jelentheti)

Alany: (1) bek. szerinti bcs. elkövetője gazdálkodó szervezet vezető állású személye
• vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja,
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai
gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy,
• minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata vagy társasági
szerződése ilyenként határoz meg.
(2) bek. szerinti bcs. elkövetője: aki a jogszabály szerint változással kapcsolatos bejelentési
kötelezettség terhel pl. cég képviselője, ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelő stb.
Alanyi oldal: szándékosság.

222
 54. Gazdasági titok megsértése. Üzleti titok megsértése.
413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles
személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan
előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki
a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott
kötelezettségének tesz eleget, vagy
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes
kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt
bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett
bejelentés megalapozatlan volt.

Jogi tárgy: a gazdasági titok védelméhez fűződő társadalmi érdek. (gazdasági titok: banktitok,
értékpapírtitok, biztosítási titok, pénztártitok, foglalkoztatói nyugdíjtitok)
Elkövetési tárgy: banktitok, értékpapírtitok, biztosítási titok, pénztártitok, foglalkoztatói
nyugdíjtitok
Fogalmukat mögöttes jogszabályok határozzák meg:
• hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló tv 1996. évi CXII. tv.
• a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.
• biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv.
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló1993. évi XCVI. tv.
• a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló2007. évi CXVII. tv.
(fogalmuk TK-ben részletesen kifejtve)
A gazdasági titok lehet eszmei titok (csak az ember tudatában létező) és materiális titok
(valamilyen fizikai tárgyban testesül meg pl. irat, rajz). Elkövetési tárgy esetén csak materiális
formában megjelenő titok esetén beszélhetünk.
Elkövetési magatartás: az elkövetési tárgyak vonatkozásában a titoknak illetéktelen személy
részére hozzáférhetővé tétele
• tevéssel v. mulasztással megvalósítható
• befejezetté akkor válik, amikor a titok tartalmát az elkövetési magatartás
következtében a jogosulatlan személy megismeri
Eredmény: sajátos eredmény bcs.
• az eredmény vagylagos tényállási elem: a bcs.
o vagy akkor jön létre, ha vagyoni hátrány keletkezik (eredmény jön létre),
o v. akkor, ha jogtalan előnyszerzés végett követi el az elkövető (célzatosan
tanúsítja az elkövetési magatartást)
vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az
elmaradt vagyoni előny
Alany: a titok megtartására köteles személy. A titokköröket meghatározó jogszabályok
határozzák meg a titokgazdákat is. Általános szabály, hogy bárki, aki a titok birtokába kerül
köteles azt időkorlátozás nélkül megtartani.
Az ágazati jogszabálytól eltérően a Btk. indoklása szerint bárki által elkövetett titoksértés
büntetendő, tehát általános alany a bcs. elkövetője.
Alanyi oldal: szándékos és vagylagos célzatos bcs.

223
Amennyiben az elkövető nem okoz tényleges vagyoni hátrányt és nem jogtalan előnyszerzés
céljából jár el, nem bcs.
Büntethetőséget kizáró ok:
Fontosabb érdek fűződik a (2)bek-ben megjelölt kötelezettségekhez, szempontokhoz, mint a
gazdasági titok feltétlen védelméhez, ezért büntetlenséget biztosít a jogalkotó, annak a
személynek aki bejelentési, feljelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének tesz eleget.
A külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a cselekmény oldaláról
teremt büntetlenséget a jogalkotó, ezért fogalmaz úgy a jogalkotó hogy „nem valósítja meg a
gazdasági titok megsértését”.
Üzleti titok megsértése
418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul
megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgy: üzleti titok megőrzéséhez fűződő társadalmi érdek. (üzleti titok = Ptk. 81. § (2)
bek.)
Elkövetési magatartás:
• megszerzés: üzleti titok birtokba vétele, megismerésére irányuló, célorientált
magatartás. Nem tényállásszerű, ha valaki véletlenül szerzi meg az üzleti titkot és azt
bizalmasan kezeli.
• felhasználás: jogszerűen birtokolja a titkot, de felhasználása már jogellenesen történik
• más személy részére hozzáférhetővé tétel: más, konkrétan meghatározható személynek
vagy személyeknek biztosítja a titok megismerésének lehetőségét
• nyilvánosságra hozatal: bárki számára, azaz nem konkrét személy részére válik
megismerhetővé
Mindegyik elkövetési magatartás esetén, hogy az jogellenesen valósuljon meg. Akár a jogosult
konkrét engedélye, akár a jogszabály absztrakt engedélye kizárja a jogellenességet.
Eredmény: másnak vagyoni hátrányt okozva.
Alany: bárki
Alany oldal: csak szándékosan követhető el. Más személy részére hozzáférhetővé tétel
egyenes és eshetőleges szándékkal is megvalósulhat. A megszerzés, felhasználás,
nyilvánosságra hozatal csak egyenes szándékkal.
Célzat: jogtalan előnyszerzés végett

224
 55. Információs rendszer vagy adat megsértése. Információs rendszer védelmét
biztosító technikai intézkedés kijátszása.
423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés
megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt
megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy
b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl
vagy hozzáférhetetlenné tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik
el.
(5) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények,
információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi
feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való
végrehajtását biztosítja.

Jogi tárgy: információs rendszerek megfelelő működéséhez, (a bennük tárolt, feldolgozott,

továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez, valamint titokban maradásához) fűződő
társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: információs rendszer és az információs rendszerben levő adat
(információs rendszer = adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását
biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.
információs rendszerben levő adat = a tényállás (4) bekezdése határozza meg.)
Tárgyi oldal: (összefüggésben érdemes elemezni az elkövetési magatartást, eredményt és az
elkövetés módját)
a) információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai
intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belépés, vagy a belépési
jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent maradás (belépéskor még
rendelkezett a jogosultsággal, de ez a jogosultság megszűnt)
b) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit
megsértve akadályozása(konkrét elkövetési magatartás nem, csupán eredménye került
meghatározása)
c) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit
megsértve megváltoztatása, törlése vagy hozzáférhetetlenné tétele(az információs
rendszerben tárolt adatok tartalma változik meg, törlés a megsemmisítést jelenti, míg a
hozzáférhetetlenné tétel, annak megismerésére, kezelésére, felhasználására jogosult
személy részére történő hozzáférhetetlenné válásával valósul meg)
Alany: bárki
Alanyi oldal: szándékos bűnösségű, a b) pont esetén az elkövető tudatának az eredményt is át
kell fognia.
Minősített esetek:
• b) és c) pontban meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert
érint. Ebben az esetben a jelentős szám értelmezését az ítélkezési gyakorlat fogja
kialakítani.
• közérdekű üzem ellen követik el

225
Halmazati és elhatárolási kérdések: halmazban állhat a közokirat-hamisítás és a vesztegetés
bűncselekményekkel is (példa tk. Különös Rész II. 393. o.)

Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

424. § (1) Aki a 375. vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez
szükséges vagy ezt könnyítő
a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba
hoz, illetve
b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit
más rendelkezésére bocsátja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha - mielőtt a
bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai program
készítése a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az
elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének
megállapítását.
(3) E § alkalmazásában jelszó: az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé
tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító.

Jogi tárgy: információs rendszerek megfelelő működéséhez, (a bennük tárolt, feldolgozott,

továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez, valamint titokban maradásához) fűződő
társadalmi érdek.
Elkövetési tárgy: jelszó vagy számítástechnikai program. Jelszó fogalma a tényállás (3)
bekezdése határozza meg.
Elkövetési magatartás:
a) (jelszó vagy számítástechnikai program) készítése(tevékenység, mely eredményeként a
jelszó, program létrejön), átadása(jelszó, program birtokba bocsátása),
hozzáférhetővé tétele(program, jelszó jogosulatlan személy részére lesz elérhető),
megszerzése(program, jelszó birtokba vétele), vagy forgalomba hozatala(több
személy részére történik az átadás)
b) (jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki,
szervezési ismeretek) más rendelkezésére bocsátása
Alany: bárki
Alanyi oldal: csak egyenes szándék lehet
Célzat: Btk. 375. § vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából.
Büntethetőséget megszüntető ok: (1) bek. a) pontjában meghatározott cselekmény
elkövetőjével szemben, ha a tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a
hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének
megállapítását.

226
 56. Kötelességszegés szolgálatban. Szolgálati feladat alóli kibúvás. Jelentési
kötelezettség megszegése
438. § (1) Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban - az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati
intézkedés rendelkezéseit megszegve - elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszes italt, illetve kábítószert vagy
kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a
szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
(3) A büntetés bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt harchelyzetben,
illetve külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, és
abból különösen nagy hátrány származik.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdésben meghatározott esetben az
ott tett megkülönböztetés szerint elzárással, illetve egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (3) bekezdés esetén
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgy: a katonai szolgálati kötelezettség, ezen belül az őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti
szolgálatok szabályszerű ellátásához fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési magatartás: példálózó felsorolás: elalvás, szeszesital, kábítószer vagy egyéb

kábító hatású anyagot tartalmazó anyag vagy szer fogyasztása, rendeltetési hely elhagyása,
szolgálat ellátásra vonatkozó rendelkezések súlyos megszegése… jelentős szabályszegések,
melynek megítélése a jogalkalmazó feladata.

Alany: katona
Katona: a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

Alanyi oldal: szándékos, gondatlan

Minősített eset:
(2) ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár
(3) ha a bűncselekményt harchelyzetben, illetve külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, és abból különösen nagy
hátrány származik.

Szolgálati feladat alóli kibúvás

439. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, vagy annak
teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, külföldi
hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, a büntetés bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben
követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Jogi tárgy: a katonai szolgálat ellátáshoz fűződő társadalmi érdek

227
Elkövetési magatartás: a katona szolgálat ellátása alóli kibúvása, vagy önmagának a szolgálat
ellátására képtelenné tétele.

Elkövetési módok:
- megtévesztéssel
- távolmaradással

Alany: az a katona, akit fontos szolgálat ellátására köteleztek

Katona: a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

Alanyi oldal: szándékos (egyenes, eshetőleges)

Jelentési kötelezettség megszegése.

440. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, ha a
bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt háború idején, megelőző védelmi helyzetben, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenység vagy békefenntartás során követik el.

Jogi tárgy: a katonai szolgálat ellátásának rendje, amelynek alapja az általános jelentési
kötelezettség
Elkövetési magatartás: jelentési kötelezettség elmulasztása (mulasztás) vagy valótlan
tartalmú jelentés tétele (tevés)

Alany: katona
Katona: a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
Alanyi oldal: szándékos
Minősített eset:
(2) ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején, megelőző védelmi
helyzetben, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy
békefenntartás során követik el.

228
 57. Szolgálati visszaélés. Parancs iránti engedetlenség
441. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával
vagy helyzetével visszaél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős hátrány
származik.
Jogi tárgy: a katonai szolgálat szabályszerű ellátásához fűződő társadalmi érdek

Elkövetési magatartás: a szolgálati hatalommal vagy helyzettel való visszaélés

Szolgálati hatalmával él vissza, aki a szolgálathoz kapcsolódó speciális jogosultságokat nem
a szolgálat ellátása érdekében használja fel.
Az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik, nem szükséges jogtalan előny vagy
hátrány tényleges megvalósulása, elegendő ha erre törekszik az elkövető.

Alany: katona
Katona: a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
Alanyi oldal: szándékos és célzatos → jogtalan hátrány okozása vagy jogtalan előny
szerzése
Az alapeseti tényállás szubszidiárius, ha súlyosabb bcs. nem valósul meg.
Minősített eset:
(2) ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik

Parancs iránti engedetlenség.

444. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) Ha a parancs iránti engedetlenséget csoportosan követik el, a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a parancs iránti engedetlenség
a) más alárendeltek jelenlétében vagy egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének kifejezett
megtagadásával, akár egyéb sértő módon történik,
b) a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
(5) Aki háborúban a harci parancsot, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy
békefenntartás során a fegyverhasználatra vonatkozó parancsot nem teljesíti, öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgy: a parancs teljesítéséhez, ezzel összefüggésben a katonai függelmi rendhez fűződő
társadalmi érdek
Parancs: meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására irányuló,
személyre vagy személyek egyértelműen meghatározott körére vonatkozó, szóban, írásban
vagy egyéb más módon kifejezett akaratnyilvánító rendelkezés.

Elkövetési magatartás: a parancs nem teljesítése (kivétel: ha azzal bcs-t valósítana meg)

Alany: az alárendelt katona, aki részére az elöljáró egyedi, címzett utasítást (parancsot) ad
Katona: a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

Alanyi oldal: szándékos

229
Minősített eset:
(3) ha a parancs iránti engedetlenség
a) más alárendeltek jelenlétében vagy egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének
kifejezett megtagadásával, akár egyéb sértő módon történik,
b) a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.
(4) ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi
helyzetben követik el.
(5) Aki háborúban a harci parancsot, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenység vagy békefenntartás során a fegyverhasználatra vonatkozó parancsot nem teljesíti

230