Büntetőjog 4 Teljes Jegyzet 2019-20-2

Büntetőjog 4 jegyzet
Készült: Filó Mihály és Nemes András (szerk.): Büntetőjog. Különös Rész.

ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2019.
A jegyzetben idézett Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
2020. június 6-án lett utoljára hatályosan letöltve
Kalóczkai Dorottya Büntetőjog: Különös Rész (BJ4) 2019/2020/2
Tartalomjegyzék
1. Az emberölés alapesetei .................................................................................................................... 3
2. Az emberölés enyhébb megítélésű (privilegizált) esete, exkurzus: újszülött megölése................ 3
3. Az emberölés minősített esetei .......................................................................................................... 5
4. Az öngyilkosságban közreműködés és az eutanázia ....................................................................... 6
5. Magzatelhajtás ................................................................................................................................... 7
6. A könnyű és a súlyos testi sértés, a gyógytartam fogalma és jelentősége ..................................... 8
7. A testi sértés minősített esetei ........................................................................................................... 9
8. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés .............................................................................. 10
9. Segítségnyújtás elmulasztása, cserbenhagyás, gondozási kötelezettség elmulasztása ............... 11
10. Kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, új pszichoaktív anyaggal való visszaélés .. 13
11. Emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása .......................................................... 15
12. Személyi szabadság megsértése, kényszerítés ............................................................................. 16
13. Szexuális kényszerítés, szexuális erőszak .................................................................................... 18
14. Szexuális visszaélés, vérfertőzés ................................................................................................... 20
15. Kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság................................................................................ 22
16. Gyermekpornográfia, szeméremsértés ........................................................................................ 23
17. Kiskorú veszélyeztetése ................................................................................................................. 25
18. Tartási kötelezettség elmulasztása, kapcsolati erőszak .............................................................. 27
19. Közösség tagja elleni erőszak ....................................................................................................... 29
20. Magánlaksértés .............................................................................................................................. 30
21. Zaklatás .......................................................................................................................................... 31
22. Rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, a valóság bizonyítása ........................................... 31
23. Lopás .............................................................................................................................................. 34
24. Rongálás ......................................................................................................................................... 35
25. Sikkasztás ....................................................................................................................................... 36
26. Csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás ........................................... 37
27. Hűtlen kezelés, hanyag kezelés ..................................................................................................... 38
28. Jogtalan elsajátítás és jármű önkényes elvétele, uzsora-bűncselekmény ................................. 39
29. Rablás és kifosztás ......................................................................................................................... 41
30. Zsarolás és önbíráskodás .............................................................................................................. 43
31. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény .......................................................................... 45
32. Vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés ......................................... 45
33. Közúti baleset okozása, járművezetés tiltott átengedése ............................................................ 46
34. Járművezetés ittas állapotban, járművezetés bódult állapotban .............................................. 47
35. Hamis vád, hatóság félrevezetése ................................................................................................. 48
36. Hamis tanúzás és hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása ........................... 50
37. Bűnpártolás és orgazdaság ........................................................................................................... 51
38. Vesztegetés és vesztegetés elhatárolása ........................................................................................ 52
39. Hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása ............................................................... 54
40. Befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés................................................................................ 55
41. Hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban ............................................................... 56
42. Kényszervallatás, jogellenes fogvatartás ..................................................................................... 58
43. Hivatalos személy elleni erőszak .................................................................................................. 59
44. Garázdaság..................................................................................................................................... 60
45. Közokirat-hamisítás ...................................................................................................................... 61
46. Hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés ............................................................. 63
47. Költségvetési csalás........................................................................................................................ 64
48. Számvitel rendjének megsértése .................................................................................................. 65
49. Csődbűncselekmény ...................................................................................................................... 65
2
1. Az emberölés alapesetei
• Ehhez a 160. § (1) és a 160. § (5) is kell, mert ekként rendeli büntetni az
öngyilkosságra rábírást 14 alatti személy / akaratnyilvánításra képtelen sérelmére,
ha el is követi (+ az előkészület, (3) bek.)
• Jogi tárgy
o az emberi élet, amely a születéstől (tolófájdalmak megindulása) kezdődik, tehát
a méhmagzat esete nem itt tárgyalandó
o közömbös a passzív alanya egészségi állapota: az emberi életek között nincsen
különbség
o az emberi élet a halálig tart
▪ klinikai és biológiai halál: az utóbbi releváns a büntetőjogban,
▪ akinél ez beállt, annak sérelmére kegyeletsértés követhető el
• Passzív alany
o az elkövetőtől különböző személy
• Elkövetési magatartás
o más megölése: tipikusan aktív, nyitott tényállásként a törvény sem részletezi ezt,
o de lehet mulasztás is: megindul a halálos eredmény irányába vezető folyamat,
az elkövető pedig ezt felismeri, de tudatosan nem cselekszik, habár reális esélye
volt az elhárításra
▪ min alapulhat itt a felelősség: pl. anya gyermekének nem segít, vagy
tartási szerződés akár, sőt orvos és ápoló munkaköre is ide tehető
• Alany
o bármely beszámítási képességgel rendelkező személy,
o akár gyermek is (12. életév + belátás)
o társtetteség lehetséges
• Bűnösség
o az alapeset csak szándékosan követhető el, ezen belül van egyenes és
eshetőleges (itt persze még ld. (4), tudatos / hanyag gondatlanság!)
• Stádiumok
o befejezett: meghalt
o kísérlet: elmaradt a halál
▪ a véghez vitel megkezdése pl. a ravasz meghúzása, ruha felgyújtása stb.
o előkészület: büntetendő, pl. azért szerez be lőfegyvert, hogy megöljön valakit
2. Az emberölés enyhébb megítélésű (privilegizált) esete, exkurzus: újszülött

megölése
• Egy privilegizált eset van: erős felindulásban elkövetett emberölés, 161. §
• Feltételei
o együttesen fenn kell állnia mindnek
o erős felindulás
▪ fiziológiás affektus
3
▪ tudatában van cselekményeinek, de hiányzik a következmények

végiggondolása, nincs józan megfontolás
o méltányolható ok
▪ kívülálló hatásként kell előállnia és erkölcsileg menthetőnek kell lennie
egy bizonyos fokig
▪ példa: 61 éves, büntetlen előéletű hosszú ideje félelem érzetben élt, mert
a rendszeresen ittasan hazatérő fia bántalmazta, emiatt egyszer mellbe
szúrta, amikor tettlegesen fellépett ismét apjával szemben
o rögtönös szándék
▪ nem lehet meghatározni, az a lényeg, hogy a véghezvitelnél jelentkező
körülményekből kell a következtetést levonni
▪ ha az akaratelhatározást nyomban követi a kivitelezést
▪ pl. 3 óra eltelte kizárja ezt az esetet
• Újszülött megölése
o a kérdéskörrel kapcsolatos törvényi rendelkezések esetében két felfogás van
▪ az újszülött oltalma miatt: súlyosabb
• privilegizált forma nélkül „általános” rendelkezések
• speciális törvényi enyhítő rendelkezés lehetősége nélkül:
Franciaország, Spanyolország
• speciális törvényi enyhítés, illetve szigorítás lehetőségének
megteremtésével: Németország
▪ a szülő nő állapota miatt: enyhébb
• privilegizált tényállással találkozunk így
• a privilegizáló körülmény a szülő nőnek a szülés alatti vagy azt
közvetlenül követő, de még a szülési folyamat hatása alatti ölési
cselekmény kifejtése: Ausztria, Svájc
• a privilegizáló körülmény további feltételeket tartalmaz: Dánia,
Lengyelország, Olaszország, Oroszország
▪ „Az újszülött megölésének büntetőjogi szabályozására vonatkozó
európai kitekintés rövid összegzéseként megállapítható, hogy távolról
sem egységes kép tárul fel előttünk. Vagyis a különböző álláspontok
képviselői egyaránt találhatnak olyan külföldi szabályozási példákat,
amelyekre egyrészt álláspontjuk alátámasztására, másrészt a
szembenálló nézet cáfolataként hivatkozhatnak. Az viszont tényként
szögezhető le, hogy a legutóbbi időszak tendenciájaként az újabb
törvényi szabályozásokban az újszülött megölésével kapcsolatban
inkább a szigorítás, a privilegizálás kiiktatása figyelhető meg.”1
1
Prof. Dr. Nagy Ferenc: Az újszülött megöléséről európai kitekintéssel. Link:
https://moodle.elte.hu/pluginfile.php/872730/mod_resource/content/0/Nagy%20Ferenc%20Az%20%C3%BAjsz
%C3%BCl%C3%B6tt%20meg%C3%B6l%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l%20%C3%A9s%20eur%C3%B3pai%
20kitekint%C3%A9ssel.pdf (Letöltve: 2020. május 29.)
4
3. Az emberölés minősített esetei

• A felsorolás a 160. § (2) bekezdésben található
• Előre kitervelten
o hely, mód, eszköz, mi akadályozhatja meg, fontolgatás stb.
o a lényeg a kitervelés, ám nem kell minden apró részletet
• Nyereségvágyból
o anyagi előny megszerzése: pénz vagy tárgy
o vagyoni előnyért vállalja, hogy megöl valakit (bérgyilkos?)
• Aljas indokból vagy célból
o tipikusan más bűncselekmény véghezviteléhez, esetleg annak felderítését
megelőzendő, megnehezítendő követi el
o aljas indok: nemi erkölcs elleni bűncselekményhez erőszak mellett ölési szándék
is tárul
o még aljas indok: gyermek megölése a feleség iránti bosszúból
• Különös kegyetlenség
o brutalitás, pl. a terhelt csavarhúzóval 34-40 esetben – a szemén is – megszúrta a
sértettet, amely miatt az védekezésre képtelenné vált
• Hivatalos személy sérelmére
o 459. § (1) bek. 11. pont a fogalom
• Több ember sérelmére
o egységes akaratelhatározással egy alkalommal, vagy eltérő akaratelhatározás
folytán különböző alkalommal öl meg egynél több személyt
o ha több bíróság előtt van folyamatban az eljárás, egyesíteni kell azokat
• Több ember életét veszélyeztető
o az eszköz jellegéből fakad, pl. gyújtogatás
• Különös visszaesőként
o hasonló jellegű bűncselekmény kell ide, vö. 459. § (1) bek. 31. a) pont + 160. §
(6) bek.
• 14. életévét be nem töltött személy
o 14 év alatti, ennyi
• Védekezésre képtelen
o betegség, ittasság, idős életkor stb., de megelőzően is előidézhető, ld. 459. § (1)
bek. 29. pont
• A bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy
o idős kor vagy fogyatékosság kizárólag,
o de ha kizárt ezek miatt, nem csak korlátozott, akkor az a védekezésre
képtelenség esetköre
5
4. Az öngyilkosságban közreműködés és az eutanázia

• Az öngyilkosságban közreműködés
o Ehhez a 162. § kell
o (1): az elkövetője és passzív alanya bárki lehet
o (2): elkövetője csak 18. életévét betöltött személy, ha a passzív akkor a 18.
életévét még nem töltötte be
o Bevezetés
▪ az öngyilkosság nem büntetendő
▪ zavart lelkiállapot stb., viszont akik részesi tevékenységét fejtenek ki,
azokra az effajta meggondolások nem igazak, e személyek veszélyesek
a társadalomra
o Jogi tárgy
▪ az emberi élet
o Járulékos jelleg
▪ ha eredményesen végrehajtják az öngyilkosságot, akkor van felelősség
• meghal, vagy megkísérlik
▪ ez egy objektív büntethetőségi feltétel
o Elkövetési magatartások
▪ rábírás
• ráhatás, amely az elhatározás kialakítását célozza
• döntő motívumnak (de nem egyedülinek feltétlenül) kell lennie
▪ segítségnyújtás
• tevőleges, de akár mulasztás is lehet
• előmozdítja, vagy megkönnyíti az öngyilkosságot, pl. eszköz
biztosítása
o Bűnösség
▪ kizárólag szándékos lehet
o Stádiumok
▪ ha megkísérlik az öngyilkosságot, a közreműködőnél befejezett az
alakzat
▪ a közreműködéstől eltérő fogalom az öngyilkosságba kergetés: olyan
helyzetet teremt, amellyel az öngyilkosságot választja valaki, itt az
emberölés megvalósulása vizsgálandó
• Az eutanázia
o ez Eütv. néhol megengedi, íme a feltételek bekezdésenként:
▪ 20. § (1) A cselekvőképes beteget - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra
tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - megilleti
az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások
életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
6
o …az alakiságok:
▪ (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi
állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be,
csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve
írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban
rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.
o …mikor van rá lehetőség:
▪ (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy
életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van
lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az
orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő
egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az
életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2)
bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet.
o …és a kivétel:
▪ (6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő
beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek
kihordására.
5. Magzatelhajtás
• Ehhez a 163. § kell
• Jogi tárgy
o kettős, mert egyrészt a terhes nő egészsége,
o másrészt a méhmagzat élete
o tipikusan aktív, pl. vetélés előidézése, koraszülés előidézése stb.
• Stádiumok
o akkor befejezett, ha a méhmagzat elpusztul
o ha megkezdte a művi beavatkozást, de az eredmény nem jött létre, akkor kísérlet,
o akkor is kísérlet, ha más miatt hal meg a méhmagzat, a méhűri beavatkozás nem
érte el az eredmény, élve megszületik,
o de befejezett, ha ugyan élve születik, de a koraszülöttség miatt meghal
• Alany
o az (1) bek. szerint bárki,
o a (4) bek. szerint a terhes nő (speciális alany)
o nincs társtetteség ezek alapján, hanem önálló tettesek vannak, ha harmadik
személy a terhes nő beleegyezésével hajtja el a magzatot
• Bűnösség
o szándékos: akár egyenes, akár eshetőleges
o gondatlanság: akkor az gondatlanságból elkövetett testi sértés / foglalkozás
körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés
7
• Minősített esetek
o csak az (1) bek. és (4) bek. esetében lehetnek
▪ üzletszerűség
• ld. 459. § (1) bek. 28. pont
▪ nő beleegyezésének hiánya
• ha úgy tudta, hogy beleegyezett, az alapeset csak
▪ súlyos testi sértés okozása, életveszély okozása, halál okozása
• csak gondatlanság az alakzat ezekben az esetekben
6. A könnyű és a súlyos testi sértés, a gyógytartam fogalma és jelentősége

• Jogi tárgy
o az emberi testi épsége és egészsége: fizikai + szellemi állapot
o akár beteg vagy sérült személy ellen is elkövethető, ugyanaz a védelem
o testi épség vagy egészség sértése: bántalmazás, illetve egészségsértés
▪ bántalmazás: nyomok, sérülések, betegség okozása, pl. ütéssel
▪ egészségsértés: betegség alakul ki, de az is lehet, hogy a már fennállót
teszi súlyosabbá
• Eredmény
o a testi épség megsértése: sérülés okozása
o egészségsértés: betegség előidézése
• Alany
o bárki, kivéve a sértett
o életveszély / halál okozása esetén: a 12. életévét betöltött, belátással rendelkező
is büntetendő
• Bűnösség
o könnyű: csak szándékos
o súlyos: gondatlan is büntetendő néhány esetben:
▪ alapeset + akaratnyilvánításra képtelen + elhárítására korlátozottan
képes + életveszélyt okozó
• Stádiumok
o eredmény-bűncselekmény, ezért csak akkor befejezett, ha sérülés / betegség
bekövetkezett
o az előkészület a súlyos alap- és minősített eseteihez kapcsolódhat
• Magánindítvány
o csak erre büntethető
• A gyógytartam fogalma és jelentősége
o ha 8 nap túl gyógyul, akkor súlyos a testi sértés, nem könnyű
o „Az orvosi gyakorlat különféle gyógytartamot ismer, az ítélkezési gyakorlat
számára a testi sértés okozásával elkövetett bűncselekmények minősítésénél a
tényleges gyógytartam az irányadó. Ennek nem lehet olyan pozitív jellegű
8
meghatározását adni, amely valamennyi testi sérülésre megfelelően

alkalmazható lenne, minthogy a konkrét sérülések gyógyulási idejét olyan
tényezők is befolyásolják, mint a sértett egyéni, fizikai adottságai, az
alkalmazott gyógymód stb., a legtipikusabb sérüléseknél azonban mód van arra,
hogy az orvos szakértő a tényleges gyógytartamot meghatározhassa.”
o „A sérült személy fájdalomérzetének a testi sértési cselekmény tényleges
gyógytartam szerinti megítélése szempontjából nincs jelentősége, más a helyzet
azonban, ha a fájdalomérzet maga is betegségnek tekintendő pl. a fejsérülés, az
agyrázkódás után még fennálló fejfájás a tényleges gyógytartam idejét
meghosszabbítja.”
o „Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, a cselekmény jogi minősítésének a
megítélése szempontjából közömbös, hogy a tényleges gyógytartam mely okból
húzódott el: fellépett-e fertőzés vagy egyéb komplikáció, a gyógykezelés
hiányosságai, vagy a kellő gondozás hiánya hatott-e ennek az alakulására.”2
o releváns joggyakorlatok (tanszék által kiemelt):
▪ BH 2004. 491.: A könnyű testi sértés vétsége és súlyos testi sértés
bűntette kísérletének elhatárolása szempontjából nem a magatartás
eredményének, hanem az elkövetői tudattartalomnak van jelentősége - A
bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a vádlott tudata - a véghezviteli
magatartás kifejtésének időpontjában - átfogta-e a hosszabb
gyógytartamú sérülés bekövetkezésének a lehetőségét, és ezt kívánta
vagy belenyugodott-e.
▪ BH 2016. 265.: I. Az idegen dolog jogtalan elvétele érdekében
alkalmazott személy elleni erőszak nem szükségképpen jár együtt súlyos
sérülés keletkezésével. Ezért - az erőszak nyolc napon túl gyógyuló
sérülést okozó eredményére tekintettel - a súlyos testi sértés a rablási
cselekménnyel valóságos alaki halmazatot alkot.
7. A testi sértés minősített esetei

• Ehhez a 164. § részei kellenek
• Közös minősített esetek
o aljas indok, pl. azért bántalmaz valakit, mert feljelentette
o védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot: betegség, ittasság,
idős életkor stb., de megelőzően is előidézhető, ld. 459. § (1) bek. 29. pont
o elhárításra idős koránál / fogyatékosságánál foga korlátozottan képes
o maradandó fogyatékosság: ha valamelyik tagját elvesztette, de akár
érzékelését is, pl. látását elveszíti
o súlyos egészségromlás: fizikai / pszichikai / szellemi, pl. koponyasérülések,
amely miatt elmezavar keletkezik
2
Magyar Büntetőjog I-III. - új Btk. - Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2019. december 31.
9
o életveszélyt okozó: ha kiterjed a szándék az életveszélyre és ezt kívánja /

belenyugszik ebbe, sőt akkor is ez az eset áll fenn, ha a szándék csupán a testi
sértés okozására irányul, de az eredmény tekintetében gondatlanság terheli
o halált okozó testi sértés: eshetőlegesen sem irányulhat a sértett életének
kioltására, kizárólag a testi sértés okozására, ez tehát az elhatárolás alapja a
halált okozó tesi sértés és az emberölés tekintetében, itt csak vegyes bűnösség
lehetséges
▪ releváns joggyakorlat (tanszék által kiemelt):
• BH 2008. 112.: Emberölés bűntettét és nem halált okozó testi
sértés bűntettét valósítja meg az, aki az élettársát úgy
bántalmazza, hogy a sértettet összesen 30 erőbehatás éri,
amelyeknek kb. a fele az arcát és a fejét közepes-nagy erejű,
ököllel, illetve rúgással támadja. A sértett által elszenvedett -
keményburok alatti bevérzés, többrendbeli agyzúzódás, traumás
agyvizenyő - sérülés 8 napon túl gyógyuló és közvetlenül
életveszélyes.
• Kizárólag a súlyos testi sértés minősített esete
o különös kegyetlenség: ilyen az égési sérülés kifejezetten, illetve az ezzel való
kínzás a gyakorlat szerint
8. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

• Jogi tárgy
o emberi élet, testi épség, egészség
• Passzív alany
o elkövetőn kívüli személy
• Alany
o valamilyen foglalkozási szabály hatálya alatt álló személy: írott / íratlan
o a 165. § (4) bek. szerint a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó
szabályok is foglalkozási szabályok
o foglalkozási szabályszegés, lehet szándékos, de akár kötelezettség
elhanyagolása is elegendő, sőt annak nem kellő teljesítése esetén jelentkező
gondatlanság is
o tevőleges vagy mulasztás
• Eredmény
o más vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen
veszélyeztetése vagy testi sértés okozása
o a veszélynek túl konkrétnak és közvetlennek kell lennie
• Bűnösség
o (1) bekezdéses alapeset a gondatlanság a veszélynek való kitétel esetében, illetve
a testi sértés okozása viszonylatában is,
10
o de a szabály megszegése maga az lehet szándékos és gondatlan is,

▪ hiszen ez a kettő nem ugyanaz
o a (3) bekezdésben bűntetti alakzat van, itt a közvetlen veszélyt vagy a testi sértést
szándékosan idézi elő, vagyis itt a szabály megszegése szándékos
mindenképpen, illetve a veszély okozása is (hiszen ezért teszi)
o az eredményhez kapcsolódnak, itt lehet
o maradandó fogyatékosság
o súlyos egészségrombolás
o tömegszerencsétlenség
▪ a gyakorlat szerint legalább 1 személy súlyos testi sérülése és
legkevesebb 9 személy legalább könnyű testi sérülése
o halál
o kettőnél több ember halála
o halálos tömegszerencsétlenség
▪ legkevesebb 1 személy halála és legalább 9 személy sérülést szenved
o súlyosabbak a szankciók, ha mindezeket szándékosan idézi elő
9. Segítségnyújtás elmulasztása, cserbenhagyás, gondozási kötelezettség

elmulasztása
• Segítségnyújtás elmulasztása
o Jogi tárgy
▪ emberi élet, testi épség, egészség
o Passzív alany
▪ sérült / olyan személy, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen
veszélyben van
▪ keletkezhet természeti csapásból, balesett miatt is, más állat, ember is
előidézheti ezt az állapotot
o Alany
▪ általános jelleg, bárki lehet, pl. gépkocsiban utazó más személy, aki egy
baleset során passzív marad
• akkor is felel, ha utasításadási joga van ennek a személynek, és
továbbhajtásra utasít
o Bűnösség
▪ csak szándékosan valósulhat meg
▪ kísérlete kizárt, mert mulasztási bűncselekmény
o Elkövetési magatartás
▪ segítség nélkül hagyása a sérült / veszélyben lévő személynek
▪ nem kell, ha más már segít / maga is el tudja látni magát / el tudja hárítani
a veszélyt maga is stb.
11
▪ a kötelezettség általában a felajánlással kezdődik, de ezen felül meg is

kell győződni róla, hogy milyen tevékenység szükséges
▪ azzal is teljesülhet a kötelezettség, ha más személyt kér fel, aki valóban
alkalmas a segítségnyújtásra
o Az „elvárhatóság” fogalma
▪ szubjektív feltétel, pl. szellemi adottságok
▪ az önfeláldozás és a hősiesség nem kívánandó meg
▪ vizsgálandó az elutasítás: nem elvárható, hogy erőszakkal vigye
orvoshoz a sérültet stb.
o Minősített esetek
▪ a (2) bek. szerint, ha meghal, pedig megmenthette volna
▪ a (3) bek. szerint, ha az elkövető idézi elő a veszélyt: ha a veszély /
sérülés tekintetében gondatlanság terheli, majd nem nyújt segítséget,
akkor ez alapján terheli felelősség az elkövetőt
• ugyanitt fontos az „egyébként is köteles” fordulat: pl. orvos,
mentő, tűzoltó, házastárs, szülő és gyermek stb.
o Közlekedési szabályok
▪ a (4) bek. nem minősített eset, a cserbenhagyás elhatárolásánál fontos ez
• Cserbenhagyás
o a Btk. itt a KRESZ megállási és meggyőződési kötelezettségét tölti ki
tartalommal, ezért
▪ alanya csak közlekedési balesetben érintett jármű vezetője lehet, az utas
legfeljebb felbújtó lehet
o amennyiben felmerült a személyi sérülés valószínűsége, büntetőjogi felelősség
állhat fenn
o a tényállás akkor valósulhat meg, amikor nem tartja be e KRESZ szabályt
o Elhatárolási kérdések
▪ akkor van cserbenhagyás, ha a súlyosabb segítségnyújtás elmulasztása
nincsen, azaz a cserbenhagyás szubszidiárius jellegű
▪ nincsen bűnhalmazat így e kettő között
▪ döntő szempont: van-e sérült a helyszínen,
• mert, ha nincs, akkor cserbenhagyás
• ha van, tehát veszély / sérülés stb., akkor már segítségnyújtás
elmulasztásáról lehet szó
▪ csak mulasztással
o Bűnösség
▪ csak szándékosan
• Gondozási kötelezettség elmulasztása
o Jogi tárgy
▪ gondozásra szoruló személyek élete, testi épsége, egészsége
12
o Elkövető
▪ tettesként az, akit a sértettel szemben gondozási kötelezettség terhel
▪ mindig jogi alapja van: jogszabály / szerződés
o Sértett
▪ törvényben meghatározott, különös tulajdonságokkal rendelkező
személy, aki nem tud magáról gondoskodni
▪ aktív / passzív
• aktív: pl. olyan helyre kitétel, ahol közvetlen veszély fenyegeti
életét
• passzív: pl. ellátatlanul hagyás
▪ akkor valósul meg, amikor veszélyezteti ezzel életét, testi épségét,
egészségét
o Eredmény
▪ a veszélyhelyzet létrehozása
o Bűnösség
▪ csak szándékosan követhető el
o Stádiumok
▪ akkor lesz befejezett, amikor veszélybe kerül
▪ nincs kísérlete a veszélyeztetési jelleg miatt
10. Kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, új pszichoaktív

anyaggal való visszaélés
• Kábítószer-kereskedelem
o Ide a 176. és 177. § kell
o Védett jogi tárgy
▪ a polgárok egészségének védelme
▪ büntetőpolitikai megfontolások eltérők lehetnek államonként
o Elkövetési tárgy
▪ a kábítószer, ld. 459. § (1) bek. 18. pont
▪ kínálás: más személy felhívása átvételre
▪ átadás: már személy birtokába adás azzal a céllal, hogy azt fogyassza
el az átvevő (BKv 57.)
▪ forgalomba hozatal:
• itt az 1/2007. Büntető jogegységi határozat szerint a
forgalomba hozatallal együtt jár az átadás
• ennek minősülhet több személy részére történő
hozzáférhetőség biztosítása
▪ kereskedés: ez tágabb a forgalomba hozatalnál, itt minden olyan
adásvétel számít, amely haszonszerzésre irányul
▪ anyagi eszközök szolgáltatása: sui generis előkészületi tényállás
13
o Immateriális
▪ nincs eredmény a tényállásban
o Stádiumok
▪ az előkészület is büntetendő
▪ a kísérlete kizárt a kínálás esetén
▪ kísérlet van viszont az átadás a forgalomba hozatal esetén: amikor a
birtokba juttatás történik
o Tettes
▪ bárki lehet
o Bűnösség
o Súlyosabban minősül, ha…
▪ …bűnszövetség, hivatalos / közfeladatot ellátó minőségét
felhasználva, Magyar Honvédség / rendvédelmi / NAV
létesítményben
o Még súlyosabban minősül, ha…
▪ …jelentős mennyiségű kábítószer
o Privilegizált eset
▪ kínálás vagy átadás csekély mennyiségre
o Gyermekek
▪ New York-i Gyermekjogi Egyezmény + ENSZ Kábítószer
Egyezmény miatt vannak ilyen szabályozások itt is
• Kábítószer birtoklása
o Ehhez a 178-180. § kell
▪ ugyanaz
▪ fogyasztói típusúak
▪ termesztés: növény, amely a jegyzékben is van, pl. kannabisz, mert
ez jelentősebb feldolgozás nélkül is felhasználhatü
▪ előállítás: közvetlen eredménye a fogyasztható kábítószer
▪ megszerzés: birtokba vétel, főképp jogügylettel, de találással is
▪ tartás: hosszabb idejű birtoklás
▪ országba behozatal, onnan kivitel, átvitel
▪ fogyasztás: szubszidiárius jelleg, tehát csak akkor kerülhet sor ennél
a felelősségre, ha súlyosabb nem valósul meg
▪ sui genereis előkészület itt is az eszközök szolgáltatása
o Immateriális
▪ ez is
o Stádiumok
▪ mindegyik magatartásnál van előkészület
o Tettes
▪ bárki lehet
14
o Bűnösség
▪ kizárólag szándékos
▪ üzletszerűség, bűnszövetség, hivatalos / közfeladatot ellátó e
minőségét felhasználva
▪ súlyosabb jelentős mennyiségre, a legsúlyosabb a különösen jelentős
▪ csekély mennyiségre,
▪ de ha bűnszövetség: kizárt ennek a megállapítása
o Gyermekek
▪ itt is vannak őket kiemelten kezelő esetek, ld. 179. §
o Büntethetőséget megszüntető okok
▪ a 180. § (1) és (2) bek. szabályozza ezeket az eseteket,
▪ ez az úgynevezett elterelés
• Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
o Ehhez a 184-184/D. § kell
o az alapvető probléma amire reagál, hogy a kábítószerré minősítéshez időre
van szükség
o a 184/D. § (1) bek. ír egy törvényt, amely egy EMMI rendeletre utal ki
egyébként
11. Emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása3

• Ehhez a 190. és 191. § kell
• Az emberrablás
o Jogi tárgy
▪ közvetlenül a személyi szabadság
▪ szintén közvetlenül a követelésben érintett viszony, pl. váltságdíj
▪ közvetve a közrend és a közbiztonság
▪ eszközcselekmény: a személyi szabadság megsértése
• módok: erőszak, élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés,
védekezésre képtelen, akaratnyilvánításra képtelen állapotba
helyezés, kihasználás
▪ célcselekmény: követelés érvényesítése
3
Ez a tétel nem a tanszéki jegyzetből készült, mert az nem dolgozza fel ezt a témakört, azonban a felhasznált
könyvben a ma is hatályos törvényt idézik a szerzők;
Tóth Mihály – Nagy Zoltán (szerk.): Magyar büntetőjog. Különös rész. Osiris Kiadó. Budapest, 2014. 111- o.
15
o Stádiumok4
▪ akkor lesz befejezett, ha eljut a címzetthez a követelés
▪ bevégzettség: létezik, mert tartós az állapot, tehát amikor megszűnik a
személyi szabadság megsértése, akkor lesz bevégzett
▪ az irreleváns, hogy kifizetik-e a váltságdíjat5
o Elkövetője
▪ bárki lehet
o Bűnösség
▪ csak szándékos lehet, sőt dolus directus
▪ ld. (2), (3) és (4) bek., alapvetően az értelmező rendelkezések áttekintése
szükséges ezek kibontásához
▪ (4) bekezdéshez: legalább eshetőleges szándék kell az élet kioltásához
• Az emberrablás feljelentésének elmulasztása
o a tárgyi súly miatt szükséges ennek szabályozása
o az időnek itt kifejezetten meghatározó szerepe van
o a hozzátartozót is terheli
12. Személyi szabadság megsértése, kényszerítés

• Személyi szabadság megsértése
▪ a személyi szabadság: mozgás, helyváltoztatás, tartózkodási hely
megválasztása
o Passzív alany
▪ bárki lehet
▪ nyitott törvényi tényállás, csak az eredményre utalás van benne, pl.
bezárás, elveszi a botját, adott esetben a gyengén látó szemüvegét
▪ aktív / mulasztás is (pl. nem engedi ki azt, akit véletlenül bezárt)
o Tartós bűncselekmény
▪ amíg vissza nem nyeri a szabadságát, addig tart
o Eredmény-bűncselekmény
▪ a mozgási stb. szabadság megszűnése, az elkövetési magatartással
okozati összefüggésben kell állnia
4
Ez tanszéki (szeminárium).
5
Szintén tanszék (szeminárium): mindig anyagi követelés kell.
16
o Stádiumok
▪ az aktív magatartás megkezdésével kezd kísérleti szakba
▪ befejezetté akkor válik, amikor a sértett elveszíti e szabadságát
▪ bevégzettség akkor lesz, amikor visszanyeri szabadságát
o Elkövetője
▪ hivatalos személy kivételével bárki lehet, mert ő jogellenes fogvatartást
valósítana meg
o Bűnösség
▪ kizárólag szándékosan
▪ a)-h) felsorolás, néhány új kifejtése:
• sértett sanyargatása: szenvedés okozása, pl. éheztetés,
halálfélelem keltése stb.
• jelentős érdeksérelem: személyi, családi, erkölcsi hátrányok
okozása
• hivatalos eljárás színlelése: közhatalmi ténykedésként tünteti fel
a cselekményét, ezzel tévedésbe ejti a sértettet
• Kényszerítés
▪ a cselekvés szabadsága
o Passzív alany
▪ természetes személy
o Elkövetési magatartása
▪ kényszerítés, azaz a passzív alanynak az akaratával ellentétes magatartás
indítása, amely akkor bűncselekmény, ha a kényszerítés jogellenesen
történik (jogszabályi engedély kizárná mint a személyi szabadság
megsértésénél is egyébként)
o Elkövetési módok
▪ erőszak: az akaratot hajlító is elégséges
▪ fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése (sőt, adott esetben a
feljelentés is lehet kényszerítés, ha annak jogellenes célja van)
o Eredmény-bűncselekmény
▪ kettős értelemben is, mert először pszichés eredménye van,
▪ ezt követően tevésével / nem tevésével / tűrésével jelentős érdeksérelmet
okoz: ez lehet anyagi, társadalmi, családi stb., pl. öngyilkossággal
fenyegetve kényszeríti a különélő házastársat az életközösség
helyreállítására
o Stádiumok
▪ kísérlet az erőszak / fenyegetés megkezdésével
▪ mindkét eredménynek meg kel valósulnia a befejezettséghez
17
o Tettes
▪ bárki lehet
o Bűnösség
▪ egyenes és eshetőleges is lehet, de szándékos mindig
o Alternatív bűncselekmény
▪ azaz más bűncselekménnyel valóságos alaki halmazatban nem állhat
▪ tehát, ha más is megvalósul, akkor a kényszerítés nem, függetlenül attól,
hogy súlyosabb vagy enyhébb a büntetési tétele
o Kiegészítés6
▪ alapvetően teljesen „kiürült”, sem anyagi, sem szexuális vonzata nincs
13. Szexuális kényszerítés, szexuális erőszak

• Szexuális kényszerítés
o Védett jogtárgy7
▪ a nemi élet szabadsága, egyaránt nőket és férfiakat is érint
o Elkövető
▪ nemtől függetlenül bárki
o Passzív alany
▪ bárki, férfi és nő egyaránt
▪ szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítés
▪ mi az a szexuális cselekmény: közösülés, minden, ami súlyosan
szeméremsértő, amely a nemi vágy felkeltésére stb. alkalmas, ehhez ld.
459. § (1) bek. 27. pont
• súlyosan szeméremsértő: fajtalaság fogalma ide illeszthető be, a
cselekmények felsorolása nem lehetséges itt, mindig az adott
kultúrától, társadalomtól függ, pl. megcsókolás Magyarországon
csak szeméremértés még
6
Szeminárium.
7
A Btk. XIX. fejezetét alapvetően három csoportba lehet osztani ez alapján:
• nemi élet szabadságát sértő: szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, a kerítés minősített esetei közül az,
amelyik megtévesztéssel / erőszakkal / fenyegetéssel történik;
• az ifjúság egészséges szexuális fejlődését sértő vagy veszélyeztető: szexuális visszaélés, kerítés összes minősített
esete, a prostitúció elősegítésének azon esete, ahol 18. életévét be nem töltöttéhez nyújt segítséget, a
gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia;
• nemi kapcsolatok társadalmi rendje elleni: vérfertőzés, kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság,
szeméremsértés.
18
• a kényszerítés az ellenállás leküzdésére szolgál, ez tipikusan

erőszak / fenyegetés alkalmazásával történik
o az erőszak: nem lehet akaratot bénító
o a fenyegetés: nem lehet közvetlen és nem is irányulhat az
élet / testi épség ellen, mert az már szexuális erőszak
lenne akkor
▪ vagyis a fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba
helyezése, amely alkalmas a félelem keltésére, pl.
feljelentés kilátásba helyezése
o Bűnösség
▪ csak szándékosan lehetséges
o Stádiumok
▪ kísérlet: kényszerítés megkezdése
▪ befejezett: megvalósult a szexuális cselekmény
▪ ha 18. életévét be nem töltött sérelmére,
▪ ha hozzátartozója, nevelése alatti személy, hatalmi, befolyási viszonnyal
visszaélve, pl. edző-tanuló, főnök-beosztott
o Rendbeliség
▪ a sértettek számához igazodik
o Halmazati kérdések
▪ a testi sértéssel valódi halmazatban áll
▪ a szexuális erőszakkal látszólagos a halmazat, tehát csak az erőszakot
állapítja meg bíróság
o Elévülhetőség
▪ nem évül el az 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, ha
sértettje 18. életévét nem töltötte be
• Szexuális erőszak
▪ a nemi szabadság, valamint a 12. életévüket be nem töltöttek esetében az
egészséges testi, nemi és erkölcsi fejlődés
o Elkövető
▪ tettesként és részesként bárki, nemtől független
o Passzív alany
▪ szintén bárki
▪ erőszak, illetőleg fenyegetés
• erőszak: testre külső ráhatás, amely kizárja az akaratnak
megfelelő magatartást, ez a vis absoluta, azaz akaratot megtörő
erőszak
• fenyegetés: élet, testi épség elleni, vagyis kvalifikált fenyegetés,
közvetlen is ezért
19
▪ védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása,

ilyen pl. az alvó személy is, illetve aki beteg, kábítószer hatása alatt áll
stb. és ezért képtelen védekezni
▪ 12. életévét be nem töltött sérelmére: az így megvalósított visszaélés
erőszaktól vagy fenyegetéstől függetlenül szexuális erőszak
▪ ha 18. életévét be nem töltött sérelmére,
▪ ha hozzátartozója, befolyási, hatalmi stb.,
▪ ha többen
o Bűnösség
o Rendbeliség
▪ a passzív alanyok számához igazodik
▪ ugyanannak a sértettnek a sérelmére azonos alkalommal többször,
többféle módon: természetes egység
▪ ugyanazon sértett, rövid időköz, egységes akaratelhatározás, többször:
folytatólagos egység
▪ személyes szabadság megsértésével: látszólagos halmazat
▪ szexuális kényszerítéssel: látszólagos halmazat
▪ magánlaksértéssel: halmazat
▪ súlyos testi sértéssel: halmazat
o Magánindítvány
▪ 196. § (1) és 197. § (1) a)-hoz kell a 207. § alapján
14. Szexuális visszaélés, vérfertőzés

• Szexuális visszaélés
o ez az erőszakmentes szexuális visszaélés pönalizálja, sértettje 18. év alatti fiatal
vagy gyermekkorú személy (ez a régi „megrontás”)
▪ az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődése
o Elkövető
▪ kizárólag felnőtt, tehát 18 feletti
o Passzív alany
▪ (1) 12-14 éves (ha 12 alatti sérelmére, az szexuális erőszak)
▪ (2) 14 alatti
▪ (4) 14-18
▪ szexuális cselekmény végzése, erre rábírás, rábírni törekvés (ez utóbbi
sui generis előkészületi)
▪ értelemszerűen az elkövetőn kívüli személyre irányul
20
o Bűnösség
▪ szándékosan: egyenes / eshetőleges
▪ át kell fognia az elkövető tudatának a sértett életkorát
▪ ha hozzátartozó,
▪ ha nevelése, felügyelete, hatalmi, befolyási, gyógykezelés, és ezt
kihasználja
o Rendbeliség
▪ visszaélés minősített esete + vérfertőzés: alaki halmazat, kizárólag a
visszaélés állapítható meg
• Vérfertőzés
o Jogi tárgy
▪ a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje, a rokoni kapcsolatok
tisztaságához, valamint a genetikailag sérült utódok születésének
elkerüléséhez fűződő érdek
o Elkövető
▪ (1) egyenesági rokon (nem büntethető a leszármazó, ha 18 alatti
▪ (1) testvérek, életkor irreleváns, ha 14. életévét betöltötte, büntetendő,
egyébként féltestvérekre is igaz
o Passzív alany
▪ általában nincs
▪ (1) szexuális cselekmény
▪ (2) közösülés (nemi szervek közösülési szándékkal való összeérintési
már elegendő a gyakorlat szerint, tehát azonos neműek ezt nem
követhetik e)
o Bűnösség
o Stádiumok
▪ kísérlet: megkezdése,
▪ de fontos a tudattartalom, vagyis a vérrokonság ismerete (tévedés esete)
▪ egység: azonos személyek között többször
▪ többrendbeli: több vérrokonnal
▪ halmazatban állhat a szexuális erőszakkal
21
15. Kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság

• Ehhez a 200-202. § kell
• Kerítés
o Jogi tárgy
▪ a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje, a nemi szabadság és
az ifjúság egészséges nemi fejlődéséhez fűződő érdek
o Elkövető
▪ bárki, kivéve aki saját maga részére szerzi meg a passzív alanyt
o Passzív alany
▪ nemre tekintet nélkül bárki,
▪ (4) a) 18 alatti
▪ (4) b) hozzátartozó, befolyási, hatalmi stb. viszony
▪ megvalósulását nem érinti, ha beleegyezik
▪ már részére / másnak szexuális cselekmény végzésére megszerzés
▪ minden körülmény, amellyel lehetőséget teremt a kerítő, itt nem lehet
kimerítő felsorolást tenni, sokféle lehet, de fontos, hogy a közvetítő
tevékenység meghatározó legyen a szexuális kapcsolathoz
▪ haszonszerzés eleme
▪ 18 alattit felhív vagy felajánl
o Bűnösség
▪ csak szándékosan és célzatosan (anyagi cél)
▪ 18 év alatti
▪ speciális függőségi viszony
▪ megtévesztés, erőszak, fenyegetés
o Rendbeliség
▪ halmazatban áll a kitartottsággal
▪ nem állhat halmazatban a prostitúció elősegítésével
• Prostitúció elősegítése
o a prostitúcióhoz nyújtott bűnsegélyt, illetve az erre történő rábírást sui generis
elkövetési magatartásként rendeli büntetni a törvény
o Jogi tárgy
▪ nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje, a prostitúcióra épülő
szervezett bűnözés visszaszorításához fűződő társadalmi érdek
o Elkövető
▪ bárki lehet az alany
o Passzív alany
▪ (1) c) + (2) 18 alatti,
▪ egyébként bárki sérelmére megvalósítható
22
▪ rábírás, épület, egyéb hely (saját lakás nem) rendelkezésre bocsátása,
segítségnyújtás 18 éven aluliéhoz
▪ bordélyház fenntartása: ez egy vállalkozás, gyakran kombinálják
panzióval stb., de attól még bordélyház és büntetendő
▪ a bordélyház működéséhez szükséges anyagi eszközök szolgáltatása:
fizikai bűnsegély
o Bűnösség
▪ csak szándékosan, át kell fognia tudatának az életkort és azt, hogy
prostitúcióhoz nyújt segítséget
▪ (3) a bordélyházak számától függ
▪ többi esetben a személyek számától függ
▪ (1) b) természetes egység a magatartások halmozódása
o Kitiltás
▪ 206. § alapján
• Kitartottság
o Jogi tárgy
▪ a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje
▪ sérti az erkölcsöt is, „élősködés” egy prostituálton
o Elkövető
▪ alanya bárki lehet, aki el kell tartania egy prostituáltnak
o Passzív alany
▪ kitartó, prostitúciós tevékenységet folytató személy
▪ kitartás, anyagi jellegű juttatás elfogadása prostituálttól
▪ nem valósul meg, ha törvény, vagy más jogszerű ok miatt eltartási
kötelezettség áll fent, pl. gyermek, idős szülő
o Rendbeliség
▪ ez folyamatos cselekmény, egyrendbeli, függetlenül attól, hány
személlyel tartatja el magát az elkövető
o Kitiltás
16. Gyermekpornográfia, szeméremsértés

• Gyermekpornográfia
o Jogi tárgy
▪ gyermekek és serdülők egészséges testi és lelki fejlődéséhez fűződő
érdek, a gyermekpornográfiára épülő szerezett bűnözői körök
üldözéséhez és a gyermekpornográfia visszaszorításához fűződő érdek
23
o Elkövető
▪ alanya bárki lehet
▪ nem valósul meg, ha 18 alatti magáról készít, habár alkalmas lehet
szeméremsértésre
o Passzív alany
▪ 18 alatti
▪ (6) 14 alatti
▪ pornográf felvétel, műsor,
▪ a (7) bek. szerint nem követhető el rajzzal, festménnyel stb.
▪ megszerzés, tartás, készítés, kínálás, átadás, hozzáférhetővé tétel,
forgalomba hozatal, kereskedés, nagy nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tétel, szereplésre felhívás, szerepeltetés, részvétel,
anyagi eszközök szolgáltatása stb.,
• tehát rengeteg, minden lefed
• fontos: részvétel alatt nem kell feltétlenül szexuális cselekményt
végezni, ha nézi, akkor is bűncselekmény
o Bűnösség
▪ csak szándékosan, ehhez át kell fognia tudatának az életkort, ez alapvető
elem
o Rendbeliség
▪ a sértettek és a róluk készített felvételek számtól függetlenül
egyrendbeli, természetes egységet képez
▪ különböző magatartások, de a gyakorlat még nem egységes itt
▪ a passzív alany önkéntességének hiányában halmazatban áll a szexuális
erőszakkal, kényszerítéssel
▪ nem kizárt a valódi halmazat a szexuális visszaéléssel sem
o Jellegzetes elkövetési hely
▪ internet: ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel, majd végleges
megsemmisítés
• Szeméremsértés
o Jogi tárgy
▪ közszemérem, a társadalom nemi vonatkozású erkölcsi érzülete
o Elkövető
▪ alanya bárki lehet
▪ (2) csak 18. életévét betöltött
o Passzív alany
▪ bárki
▪ (2) 14 alatti
24
▪ (1) mutogatás: értelemszerűen pl. orvosnál nem, mindig a társadalom
általános erkölcsi érzülete az irányadó
▪ más előtt kell történnie
▪ egyetlen eset is elég, jóllehet a „mutogatás” ismétlődőnek hat
▪ (2) és (3) szeméremsértő magatartás: pl. a sértett megcsókolása
▪ összevetés:
• (2) 14 alatti előtt tanúsítja
• (3) mással szemben (itt kell valamilyen érintés a (2) miatt)
o Bűnösség
▪ csak szándékosan,
▪ sőt célzatosan: nemi vágy kielégítése, felkeltése
▪ (3) eshetőleges szándékkal is, amikor célzat sem kell
o Rendbeliség
▪ sértettek számától függetlenül egyrendbeli
▪ rövid időközönként, többször, egységes akaratelhatározással:
folytatólagosság
▪ (2) 14 év alatti,
▪ (3) szubszidiaritás,
• azaz, ha az elkövető egyetlen magatartással több bűncselekményt
is megvalósít, és ezek közül az egyik szeméremsértés (2) vagy
(3) bek. esete, úgy ez csak akkor állapítható meg, ha mellette
súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg
o Kitiltás
o Magánindítvány
▪ a 205. § (3)-hoz a 207. § alapján
17. Kiskorú veszélyeztetése

• 208. (1) bekezdés
▪ a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődése, illetve az ennek
védelméhez fűződő társadalmi érdek
o Passzív alany
▪ kiskorú (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a
továbbiakban: Ptk. határozza meg)
▪ súlyos kötelezettségszegés:
• nevelés: tudatos, fejlesztő hatású folyamat, cél az értékrendszer
kialakítása, érzelmi világ gazdagítása stb.
25
• felügyelet: életkörülmények figyelemmel kísérése, célja a testi,

fizikai, a személyiség fejlődése
• gondozás: pl. táplálás, megfelelő ruházat, orvosi ellátás, lakhatás
• kötelezettségszegés: egyszeri, de akár rendszeres is
o akkor tényállásszerű, ha súlyos
▪ Materiális bűncselekmény
• az eredmény a kikorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi
fejlődésének veszélyeztetése, tehát reális esély van a
bekövetkezésre, ekkor lesz befejezett a bűncselekmény
• pl. fizikai: nem táplálják,
• értelmi: nem jár iskolába,
• erkölcsi: szexuális cselekmény végzése a kiskorú jelenlétében,
• érzelmi: rendszeres megalázás stb.
• fontos: vizsgálandó a gyermek fejlettsége, pl. egy csecsemő előtt
lopni nem befolyásolja a gyermek fejlődését
▪ Alany
• kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles
• szülői felügyeletet gyakorló
• szülői felügyeleti jogtól megfosztott szülő, ha egy háztartásban
élnek
▪ Bűnösség
• csak szándékosan: egyenes / eshetőleges
▪ Rendbeliség
• veszélyeztetett kiskorúak száma
• 208. § (2) bekezdés
▪ kiskorú erkölcsi fejlődése, illetve az ehhez fűződő társadalmi érdek
o Passzív alany
▪ 18 alatti
▪ bűncselekmény / szabálysértés / züllött életmódra rábírás vagy rábírni
törekvés
▪ bűncselekmény elkövetéséhez való felajánlás (előkészületi jelleg)
o Stádiumok
▪ befejezett, ha megkezdi a bűncselekményt / szabálysértést / züllött
életmódót
▪ befejezett, ha tudomást szerez a felajánlásról bűncselekményhez
o Alany
▪ 18. életévét betöltött, aki nem köteles nevelésre stb., mert az kiskorú
veszélyeztetése (1) bek. lenne
o Bűnösség
▪ szándékosan: egyenes, mert van célzat
26
o Rendbeliség
▪ bűncselekmények / szabálysértések / rábírások vagy rábírni törekvések
száma, de ha pl. ugyanarra a bűncselekményre akarja rábírni többször,
az egyrendbeli
o Szubszidiaritás és halmazati kérdések
▪ ha súlyosabb valósul meg, akkor azt kell megállapítani,
▪ tehát, ha 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekményre bírja rá a kiskorút
• és 14 év alatti, akkor nem büntethető a kiskorú, a rábíró tettesként
felel,
• de, ha 14. életévét betöltötte, akkor büntethető, a kiskorú
tettesként felel, a rábíró a felbujtó lesz
▪ ha nem súlyosabb bűncselekmény elkövetésére bírja rá a kiskorút,
közvetett tettesség + felbujtás mellett alaki halmazatban a kiskorú
veszélyeztetése is megállapítható
18. Tartási kötelezettség elmulasztása, kapcsolati erőszak

• Ehhez a 212. és 212/A. § kell
• Tartási kötelezettség elmulasztása
▪ a jogosítottnak az eltartáshoz való joga, illetve ennek védelméhez fűződő
társadalmi érdek (Ptk. és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény, a továbbiakban: Gytv. tartalmazza ezeket)
▪ rokontartás, tartásdíj fogalmai
▪ gyermektartás: azonos megítélés alá esik a gondozási díj is (nevelésbe
vett gyermek esetén)
▪ bűncselekmény akkor lehet, ha ez az eltartáshoz való jog jogszabályon
és végrehajtó hatósági határozaton alapszik (konjunktív feltételek,
vagyis mindkettőnek fenn kell állnia)
o Passzív alany
▪ akinek tartásdíjat kell fizetni, vagy gyermektartásdíj az (1) bek. alapján
▪ nem teljesítés, tehát mulasztás
▪ emiatt immateriális deliktum
▪ az első mulasztástól az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontjáig
terjedő időszakra állapítható meg
• ha ez alatt az idő alatt az elkövető teljesít / önhiba csak részben
terheli, akkor a felelőssége e részben kizárt
o Alany
▪ aki kötelezett e fentiekre
27
o Bűnösség
▪ ugyanitt fontos az önhiba megléte, ez egy felróhatósági tényező
• ha pl. szabadságvesztését tölti, akkor nem lehet büntetőjogi
felelősséget megállapítani az önhiba hiánya miatt,
• sőt akkor sem, ha kóros elmeállapotú, vagy akármilyen más
büntethetőséget kizáró ok ál fent vele szemben
o Minősített eset
▪ súlyos nélkülözésnek való kitétel, pl. élelem, lakás stb.
▪ a minősített eset emiatt materiális, befejezetté akkor válik, amikor e
súlyos nélkülözés bekövetkezik
o Büntethetőséget megszüntető ok
▪ alapesetnél a (3) szabályozza: teljesítés esete, ld. fentebb
o Büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége
▪ minősített esetén a (3) szabályozza: teljesítése esete, ld. fentebb
o Rendbeliség
▪ a passzív alanyok száma határozza meg, tehát nem azon személyeké,
akiknek kezéhez kell teljesítenie
• Kapcsolati erőszak8
o a kriminológiai értelemben vett családon belüli erőszak ebben a formában vált
önálló tényállássá, jogalkotói elfogadása közvetlen kiváltó oka a társadalmi
sürgetés volt
o sui generis bűncselekmény megalkotása e problémára
o Fegyelmezési jog
▪ a jogellenességet kizáró okokat gyakran az elmélet és a gyakorlat
munkálja ki, nem feltétlenül jogszabályok
▪ a vita itt alapvetően a tettleges becsületsértés köre, de igazából a
gyermekbántalmazás enyhébb formái is bűncselekményként leshetnek
értékelendők, ez dogmatikailag is igazolható, nem csak társadalmi
elvárás: a rendszeres elkövetés, amely jellemzője a tényállásnak kizárja
a nevelő célzatot, sokkal inkább dühlevezetés állhat a háttérben, amely a
büntetőjog sem tolerál
o Rendszeres elkövetés
▪ igen vitatott a fogalma, de összegezve a következetes állaspontokat:
• az elkövető tudattartalmát jellemző, szubjektív momentumokat
nem indokolt megkövetelni, azt tisztán objektív ismérv
• ellentétpárja az alkalomszerűség
• rövid időköz? hosszabb? alapvetően az ismétlődést nem zárja ki
az, ha távolabb esnek az esetek egymástól (pl. egy apa mindig
csak karácsonykor iszik, ezért akkor bántalmazza a családját, az
8
irodalom tanszéki, a moodle oldalon megtalálható;
Ambrus István: A kapcsolati erőszak néhány büntetőjog-dogmatikai kérdése. Családi Jog. 2014, XII./2. szám. 18-
25. o.
28
nem folytatólagos, mert évente történik, de rendszeresnek

rendszeres, ezért kapcsolati erőszak állapítható meg)
o összegző fogalom: a rendszeresség lényegileg az az
objektív tényállási ismérv (elkövetési mód), amely előre
nem meghatározható, de nagyobb számú, az
alkalomszerűséget kizáró, hosszabb időintervallumon
belül, időről időre – akár nagyobb időközökkel is
megszakítottan – visszatérő elkövetés esetén állapítható
meg (már kétszeri is elegendő lehet)
o Halmazai kérdések
▪ a kapcsolati erőszak és a kiskorú veszélyeztetése állhat valóságos
halmazatban, hiszen
• más a jogi tárgy: a kapcsolati erőszaknál nem csak az egyéni /
családi, hanem a közösségi / társadalmi érdek is az, hiszen az
erőszakmentes családi együttélést kívánja realitássá tenni
19. Közösség tagja elleni erőszak9

• alapvető jogok, megkülönböztetés tilalma stb., itt a közösséghez tartozás vagy vélt
tartozás okán a sértett vagy sértettekre, támadott csoportra irányuló magatartások
büntetendők
• Jogi tárgy
o a szabadság és az emberi méltóság, a diszkriminációmentes társadalmi
együttélés
o (1) kihívóan közösségellenes magatartás tanúsítása, fontos, hogy alkalmas
legyen a riadalom keltésére, tehát közvetlen kapcsolat szükséges
▪ ez nem eredmény-tényállás, elegendő az alkalmasság
o (2) itt már bántalmazás és kényszerítés is van, hiszen erőszakkal, illetve
fenyegetéssel kényszerít valamilyen magatartásra az elkövető
▪ lehet vis absoluta és vis compulsiva is
• Elkövetője
o bárki, akár olyan is, aki a támadott csoporthoz tartozik
• Bűnösség
o szándékos: egyenes és eshetőleges
• Motívum
o alanyi elem, ugyanis etnikai, faji, vallási stb. csoport ellen kell irányulnia
o akkor is tényállásszerű, ha pl. tévesen feltételezi a csoport mibenlétét
9
könyvben a ma is hatályos törvényt idézik a szerzők;
Tóth Mihály – Nagy Zoltán (szerk.): i. m. 170- o.
29
o ld. (3). bek. és 6-os felsorolás, az egyes elemei már kifejtettek korábbi tételekben
• Stádiumok
o a (4) bek. szerint az előkészület is büntetendő
• Rendbeliség
o a sértettek számához igazodik
• Halmazati kérdések
o közösség elleni izgatással csak látszólagos halmazat
o ha a sértett sérülést szenved, akkor a testi sértéssel halmazatban állhat, de az nem
minősülhet aljas indoknak, mert az már ne bis in idem
o ha meghal, akkor nincsen halmazat, az aljas indokból vagy célból elkövetett
emberölés bűntette
20. Magánlaksértés
• Védett jogi tárgy
o az ún. házi jog védelméhez fűződő társadalmi érdek
• Elkövetési tárgy
o lakás, egyéb helység, azokhoz tartozó bekerített hely
o lakás konjunktív feltételei: rendeltetésszerűen szolgál + természetes személy
számára + lakhatásra, valamint éjjeli szállásra
o egyéb helyiség pl. a lépcsőház, garázs stb.
o bekerített hely: pl. kert, udvar
• Passzív alany
o a lakás tényleges használója, pl. nem önkényes lakásfoglaló, de az már
lényegtelen, hogy pl. lejárt a bérleti szerződés
o (1) + (2) bemenetel és bent maradás
o (3) más megakadályozása a bemenetelben
o jogellenesnek kell lennie, tehát pl. eljárási cselekmény miatt lehet jogszerű
o az (1) elkövetési mód az erőszak, fenyegetés, hivatalos eljárás színlelése
▪ erőszak: személy / dolog elleni is + vis aboluta / vis compulsiva is
o elkövetési módok vannak felsorolva a (2) bekezdésben is
• Alany
o tettesként bárki lehet
• Bűnösség
o szándékosan csak: egyenes / eshetőleges
o ha az (1) valamilyen, a (2) bekezdésben meghatározott módon valósul meg
30
21. Zaklatás
• Védett jogi tárgya
o magánszférához való jog védelméhez fűződő társadalmi érdek
• Passzív alany
o bárki, itt kizárólag természetes személy
o (1) rendszeres vagy tartós háborgatás
▪ háborgatás: mindennapi életet megnehezítő tevékenység
▪ rendszeresség: többször, rövid időközönként
▪ tartós: huzamosabb időn keresztül
o (2) erőszakos / közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével való
fenyegetés, illetve más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy
veszélyeztető esemény bekövetkezés látszatának keltése
• Immateriális bűncselekmény
o a kifejtésével már kísérleti szakba is lép
• Alanya
o bárki lehet tettesként
• Bűnösség
o kizárólag egyenes szándékkal
o (1) bek. esetén célzat a megfélemlítés, az önkényes beavatkozás,
o a (2) bek. esetén pedig a félelemkeltés
• Szubszidiaritás
o akkor állapítható meg, ha súlyosabb nem valósul meg vele alaki halmazatban
o házastárs, élettárs, nevelés, gyógykezelés, befolyási, hatalmi stb., ld. (3) bek.
• Kitiltás
o alkalmazható itt
22. Rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, a valóság bizonyítása

• Ehhez a 226. és 227 – 229. § kell
• Rágalmazás
o Jogi tárgy
▪ a büntetőjogi értelemben vett becsület
• társadalmi megbecsülés
• emberi méltóság
31
o Passzív alany
▪ élő természetes személy, de jogi személy is lehet, akár személyösszesség
is, pl. önkormányzati képviselő-testület
▪ konkrétan meghatározottnak és felismerhetőnek kell lennie
▪ becsület csorbítására alkalmas
• tény állítása: múltban vagy jelenben megtörtént eset,
általánosságban használt fogalmak, pl. „csaló vagy!” nem
tényállítás
• tény híresztelése: mások ismeretére hivatkozással tett tényállítás,
ezért jellemzően újságírók követik el
• ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: ilyen pl. egy
állami tulajdonban álló részvénytársaság vezérigazgatójáról azt
mondani, hogy „pénzt talicskáz ki”, mert utal arra, hogy állami
pénzeket áramoltat ki a társaságból
o Elkövetési mód
▪ a passzív alanytól különböző, tehát harmadik személy előtt kell
elhangoznia, illetve tudomására kell jutnia ennek
o Stádiumok
▪ befejezett: harmadik személy tudomására jut
▪ kísérlet: pl. még csak leírta
o Elkövető
▪ bárki lehet
o Bűnösség
▪ fontos: irreleváns, hogy milyen elképzelése van az elkövetőnek az általa
állított, híresztelt tény valóságtartalmáról
o Jogellenesség
▪ ilyen pl. a tanúzási kötelezettség, feljelentési kötelezettség stb.
▪ aljas indok vagy cél: ld. fentebb más tételekben
▪ nagy nyilvánosság előtt: létszámuk egyszeri ránézéssel nem állapítható
meg, sőt az is vizsgálandó, hogy fennállt-e a lehetősége ennek, pl.
sajtótermék esete
▪ jelentős érdeksérelem: személyi és vagyoni viszonyok
o Magánindítvány
▪ csak erre büntethető
▪ az eljárás magánvádas
32
• Becsületsértés
o Jogi tárgy
▪ itt is a büntetőjogi értelemben vett becsület, de itt elsősorban azon belül
is az emberi méltóság esete
o Passzív alany
▪ természetes személy, jogi személy, személyösszesség szintén
▪ csak az elsőnél van emberi méltóság értelemszerűen
▪ becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata: szó, írás, rajz stb.
▪ becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény elkövetése: sértő
mozdulat, bántó utánzás stb.
• fontos: munkakörének ellátásával / nagy nyilvánosság előtt kell
▪ tettleges becsületsértés: ilyen a kis erejű pofonütés, tojással dobálás, de
nem mehet el szexuális bűncselekményig vagy testi sértésig
o Stádiumok
▪ a magatartás tanúsításával befejezett
▪ kísérlet lehet a levél postára adása, amely még nem érkezett meg
o Bűnösség
o Alany
▪ bárki
o Magánindítvány
▪ csak erre büntethető
• Kegyeletsértés
o Jogi tárgy
▪ máig vitatott, a többség szerint a halott társadalmi megbecsülése és a
hozzátartozók kegyeletérzése
▪ a halott teste vagy kegyeleti tárgyak
▪ ha nem meggyalázó, akkor a síremlék megrongálása vagyon elleni
bűncselekmény, nem kegyeletsértés
▪ a halott vagy emlékének meggyalázása
o Bűnösség
o Alany
▪ bárki lehet
o Magánindítvány
▪ csak erre büntethető, az elhalt hozzátartozója / örököse teheti
33
• A valóság bizonyítása
o a rágalmazás tényállásszerűségénél irreleváns a tény valósága, mivel
becsületcsorbításra alkalmasság kell csupán, nem feltétlenül a hamisság,
o de szűk körben mégis büntethetetlenséget biztosíthat a valóságtartalom
o ez a bizonyítás: nem csak indítványra, de hivatalból is elrendelhető
o a büntetőeljárásban elsősorban a vádlottat terheli ennek bizonyítása, ezért ennek
elmaradásának következményei is őt terhelik
23. Lopás10
• Jogi tárgy
o a vagyoni viszonyok fennálló rendje, amelyet a tulajdonjog és a meglévő
birtokállapot konkretizál
o értékkel bíró, idegen ingó dolog
o Ptk. + 382. § értelmező rendelkezési: villamos- és gazdaságilag hasznosítható
más energia is dolog (pl. ionizáló sugárzás)
o uratlan dologra nem lehet elkövetni
o közös tulajdonra sem lehet elkövetni
o a természeti kincsek, az állatok és az állati származékok dolgok
• Birtok
o a dolog birtokosától is lehet lopni, nem csak a tulajdonosától,
o sőt a jogalap nélküli birtokostól is lehet lopni
o az elvétel: apprehensio, azaz birtokbavétel
o az is elvétel, ha már ruhájába rejti egy boltban, de elkapja a biztonsági őr
o nem kell kárt okoznia, pl. ha felgyújtja utána, akkor az önállótlan utócselekmény
o 50 ezer forint alatt szabálysértés
• Rendbeliség
• Bűnösség
o célzata a jogtalan eltulajdonítás,
o ezért csak egyenes szándékkal valósítható meg
• Immateriális
o az elvétellel befejezetté válik
o az elmozdítás pl. ekkor kísérlet
10
Btk. XXXVI. fejezet: A vagyon elleni bűncselekmények, a 369. § szerinti különös visszaesésnél hasonló jellegű
a vagyon ellenivel a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény.
34
• Tettes
o bárki a birtokos és a tulajdonos kivételével, társtettes és részes is lehet bárki
o a (2) b) sorolja fel, néhány kifejtése:
▪ dolog elleni erőszak:
• nem áll meg e minősítés, ha eszközcselekménye magának a
lopásnak, pl. fa kivágása
• akkor is ez, ha nem a helyszínen töri fel a pl. ezt tartó dobozt,
zárat azon
▪ zsebtolvajlás:
• nem csak zseb, hanem közvetlen testi őrizet
• üres zseb: nem alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet
▪ közokirat / magánokirat / készpénz-helyettesítő egyidejű elvétele: pl.
pénztárca ellopás
o a 382. § alapján csak erre büntethető, ha a sértett a hozzátartozója, kivéve, ha
egyben a sértett gyámja / gondnoka
24. Rongálás
• Ehhez 371. § kell
• Jogi tárgy
o a vagyoni jogok rendje, a tulajdonjog
o értékkel bíró idegen vagyontárgy
o lehet ingó és ingatlan is
o közös tulajdonra is elkövethető
o műemlék, kulturális javak kivételével saját vagyontárgyon nem lehet
o megrongálás: dolog állagának károsítása, emiatt értékcsökkenés következik be
o megsemmisítés: eredeti állapota nem helyreállítható
• Materiális
o a kár bekövetkeztével válik befejezetté
o amíg ez nem következik be, addig csak kísérlet
• Bűnösség
o csak szándékosan: egyenes / eshetőleges
• Alany
o bárki, kivéve a tulajdonos
o az értékhez igazodnak: nagyobb kár
o védett kulturális + vallási + temetési
35
o amelyeknek tényállásában benne van, azokkal nincsen anyagi valóságos
halmazatban, így pl. a közveszélyokozással,
o de valóságos halmazat állhat elő akkor, ha nem szükségszerű elem, pl. jármű
önkényes elvételének esete, garázdaság, lopás akár stb.
25. Sikkasztás
• Jogi tárgy
o a tulajdoni viszonyok rendje
o a jogszerűen az elkövetőnél lévő, de részére idegen dolog
o ún. elsajátító jellegű bűncselekmény
o eltulajdonítás / sajátként kezelés
• Passzív alany
o kizárólag a tulajdonos
o eltulajdonítás: a tulajdoni állapot megváltoztatása
o sajátjaként kezelés: tulajdonosi részjogosítvány gyakorlása, amelyre nem
rendelkezik felhatalmazással
• Immateriális
o még haszonszerzési célzatot sem követel meg a törvény
• Bűnösség
o szándékosan: egyenes / eshetőleges
• Alany
o akire az idegen dolgot bízták
o társtettes is csak ilyen, akinél birtokban jogszerűen van
o felbujtó és bűnsegéd bárki lehet
• Rendbeliség
o különösen jelentős érték
o bűnszövetség + közveszély színhelyén + üzletszerűség
36
26. Csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

• Csalás
o Jogi tárgy
▪ a vagyoni viszonyok fennálló rendje
▪ nem csak dolog, hanem bármilyen vagyoni jellegű jog is
o Passzív alany
▪ a tévedésben lévő személy
▪ nem feltétlenül ő a sértett
▪ tévedésbe ejtés: csak aktív magatartással
▪ tévedésben tartás: csak akkor, ha erre kötelezettsége van az elkövetőnek
o Materiális
▪ eredménye a kár, csak ennek bekövetkeztével lesz befejezett
▪ a megtévesztő magatartás tanúsítása még csak kísérlet
▪ ha még nem kezdte el ezt a magatartást, csak a feltételeit biztosította,
akkor előkészület
o Bűnösség
▪ célzatos, ezért csak egyenes szándék lehetséges
▪ célja a jogtalan haszonszerzés, de nem kell célnak lennie a károkozásnak
o Alany
▪ bárki lehet
▪ más bűncselekményektől való elhatárolás esetén a kulcs a specialitás,
▪ tehát pl. pénzhamisítás állapítandó meg helyette adott esetben
o Rendbeliség
▪ a sértettek számától függ
▪ ld. a törvényt, minden eleme már kifejtett korábban
o Magánindítvány
▪ a 382. § alapján csak erre büntethető, ha a sértett a hozzátartozója,
kivéve, ha egyben a sértett gyámja / gondnoka
• Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
▪ vagyoni viszonyok + információs rendszerek zavartalan működéséhez
fűződő társadalmi érdek + a készpénz-helyettesítők biztonságához
fűződő társadalmi érdek
▪ (1) információs rendszer
▪ (5) készpénz-helyettesítő
37
▪ (1) adatokkal kapcsolatosak, azokra ráhatás + egy tágabb, minden
cselekmény, amely e rendszereket befolyásolja
▪ (5) hamis, hamisított, jogosulatlan szerzés, ezekkel való fizetés
elfogadása
o Materiális
▪ kell a jogtalan befolyásolás / a kár
o Bűnösség
▪ célzatos, ezért csak egyenes szándékkal
o Alany
▪ bárki
▪ (5) itt a fizető + elfogadó: önálló tettesek, nem társtettesek
▪ szintén a specialitás elve alkalmazandó
o Rendbeliség
▪ a károsultak számától függ
▪ nagyobb / jelentős / különösen nagy / különösen jelentős értékre
▪ bűnszövetség / üzletszerűség
27. Hűtlen kezelés, hanyag kezelés

• Ehhez a 376. § és 377. § kell (együttesen tárgyalja a tétel itt)
o vagyoni viszonyok fennálló rendje, a sértett azon joga, hogy vagyonában a más
általi kezelés következtében ne szenvedjen hátrányt
o az elkövető számára idegen vagyon
o dologi és kötelmi viszonyok is, ingó és ingatlan és az egyéb is
o a vagyonkezelői kötelezettség megszegése: tevés / mulasztás is
o a vagyonkezelő kötelessége a szakértelemmel és a gondossággal való eljárás,
amely tőle elvárható: alapvető követelmény a károsodás elkerülése, enyhítése
• Materiális
o vagyoni hátrány kell, ok-okozati összefüggések
• Elhatárolási kérdések
o a megbízás:
▪ hanyag kezelés: ha a megbízás törvényen alapul, akkor törvény
határozza meg a kötelezettség tartalmát (4/2003. BJE is ezt rögzíti, pl.
rendeleti szint nem elég)
38
o bűnösség:
▪ hűtlen kezelés: csak szándékos lehet
▪ hanyag kezelés: lehet gondatlan is (itt nincs részesség ekkor)
o alany:
▪ hűtlen kezelés: csak a vagyon kezelője
▪ hanyag kezelés: felügyeletet ellátó is lehet
• Rendbeliség
o a károsultak számától függ (ha ugyanazon személy sérelmére többször, akkor
folytatólagosság)
o hűtlen kezelés:
▪ gyám vagy gondnok e minőségében
▪ értékhatárok
o hanyag kezelés:
▪ különösen nagy / ezt meghaladó hátrány
o a hűtlen kezelés a 382. § alapján csak erre büntethető, ha a sértett a
hozzátartozója, kivéve, ha egyben a sértett gyámja / gondnoka
28. Jogtalan elsajátítás és jármű önkényes elvétele, uzsora-bűncselekmény

• Ehhez a 378., 380. és 381. § kell
• Jogtalan elsajátítás
o Jogi tárgy
▪ tulajdonjog
▪ idegen, értékkel bíró ingó dolog
▪ talált/tévedésből / véletlenül került az elkövetőhöz
▪ fontos szerep jut a jogcímnek
▪ eltulajdonítás / át nem adás / vissza nem adás (utóbbi kettő: mulasztással)
▪ talált dolog: tulajdonosa elvesztette
▪ tévedés: a tulajdonos akaratán kívül juttatja az elkövetőhöz
• lopás azonban és nem tévedés: csónakot vesz el a folyópartról
(értéke és használhatósága fontos)
▪ véletlen birtokváltozás: pl. autótolvaj az autóban lévő értékeket viszi
o Bűnösség
o Tettes
▪ a dolgot találta / tévedésből / véletlenül jutott birtokába
▪ védett kulturális, régészeti stb.
39
o Szabálysértés
▪ 50 ezer forint alatt
o Magánindítvány
▪a 382. § alapján csak erre büntethető, ha a sértett a hozzátartozója,
• Jármű önkényes elvétele
o Jogi tárgy
▪ a vagyoni viszonyok védelme
▪ idegen, gépi meghajtású jármű
▪ ez használati lopás: furtum usus
▪ elvétel: egybevág a lopásnál kifejtettekkel, azonban van használati célzat
is, de nem lényeges a tényleges használat megvalósulása
▪ jogtalan használat: rendeltetésszerű használat
o Bűnösség
▪ szándékosan: csak egyenes, mert célzatos
o Alany
▪ bárki, kivéve, akire rábízták a járművet
▪ valóságos halmazat a lopással: felhagy a birtoklással és eltulajdonítási
szándékkal viszi el a helyszínről a járművet
o Rendbeliség
▪ a járművek száma határozza meg
o Stádiumok
▪ kísérlet: felnyitja a járművet + az indítási műveleteket elvégzi
▪ a használat kísérlete: ha a feltételeit létrehozza
▪ erőszakkal / élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés /
bűnszövetség
o Magánindítvány
▪a 382. § alapján csak erre büntethető, ha a sértett a hozzátartozója,
• Uzsora-bűncselekmény
o Jogi tárgy
▪ vagyoni viszonyok védelme, ezen belül is a rászorult adós védelméhez
fűződő társadalmi érdek
o Passzív alany
▪ a rászorult adós (sértett) + hozzátartozója + eltartottja (kötelezettség)
▪ különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó
megállapodás kötése (tehát nem szerződés)
▪ rászorult helyzet + aránytalan mérték: bíróság megítélése
40
o Bűnösség
▪ szándékos
o Alany
▪ bárki
o Eredménye
▪ súlyos nélkülözés: a megállapodás teljesítése okozza
▪ további súlyos nélkülözés: már a megállapodás előtt is ilyen helyzetben
voltak és ezért vettek fel ilyen uzsorakölcsönt
▪ üzletszerű / bűnszövetség
o Kitiltás
▪ ennek helye van a 381. § (3) bek. alapján
o Korlátlan enyhítés
▪ aki a hatóságnak bejelenti és feltárja az elkövetés körülményeit
▪ az „érdekszövetség” megbontása a cél
29. Rablás és kifosztás11

• Ehhez a 365. és a 366. § kell
• Rablás
o Jogi tárgy
▪ a tulajdonviszonyok védelme és az ember személyi, cselekvési
szabadsága
▪ értékkel bíró, idegen ingó dolog
o Passzív alany
▪ aki a birtokában tartja jellemzően, de a vagyoni és személyi jogaiban
sértett személy elválhat egymástól
o Elkövető
▪ bárki, kivéve a dolog tulajdonosa
▪ (2) csak a tetten ért tolvaj
▪ 12. életév is lehetséges (belátás)
o Alapesetek
▪ (1) delictum compositum: lopás + kényszerítés
• kényszerítés:
o erőszak: fizikai ráhatás, vis absoluta
o élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés: súlyos
hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas a komoly
félelem keltésére (kvalifikált kell)
o öntudatlan állapotba helyezés: pszichikai
o védekezésre képtelen állapotba helyezés: fizikai
11
Btk. XXXV. fejezet: A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, a 369. § szerinti különös visszaesésnél
hasonló jellegű a vagyon ellenivel a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény.
41
▪ utóbbi kettőt 3. személlyel szemben nem lehet

• (2) delictum complexum: hiányzik a cél-eszköz viszony
o ez a megtartásos rablás
o tettenérés
▪ Bűnösség
• szándékos: egyenes lehet csak, mert célzatos
▪ Stádiumok
• előkészülete is büntetendő
• kísérlet: fenyegetés igen, dologelvétel még nem valósult meg /
megtartás nem sikeres, pedig kifejti az erőszakot vagy a
fenyegetést
▪ Minősített esetek
• elkövetési mód:
o fegyveresen / felfegyverkezve
• társas elkövetés:
o csoportos / bűnszövetség
• elkövetési érték:
o jelentős / különösen nagy / ezt meghaladó
• passzív alany:
o hivatalos / külföldi / közfeladatot ellátó / felismerésre
vagy elhárításra idős koránál vagy fogyatékosságánál
fogva korlátozott
▪ Rendbeliség
• sok a vita és a probléma körülötte, de alapvetően a sértettek, tehát
a vagyoni károsultak száma az irányadó
• ha ez nem azonos az erőszakot vagy fenyegetést elszenvedő
személlyel, akkor lehet a passzív alanyhoz igazítani12
• Kifosztás
▪ tulajdonjog, tulajdoni viszonyok, cselekvési szabadság
▪ idegen, értékkel bíró dolog
o Passzív alany
▪ a birtokos, akivel szemben kifejtik az elkövetési magatartást
o Elkövető
▪ (1) a) aki előidézi a bódult / ittas állapotot
▪ (1) b) aki az elő-cselekményt („más bűncselekmény”) megvalósította
▪ (1) c) bárki
12
Sok a vita, BJ2 tankönyv is ír róla stb.
42
▪ (1) a) lerészegítés stb., de nem lényeges, hogy tényleg öntudatlan
állapotba kerüljön: itt van sértetti közrehatás, ez fontos elhatárolási
elem a rablástól
▪ (1) b)
• ha megöli és elveszi az értékeit, akkor kifosztás + emberölés
halmazata
• ha megöli, elmegy a helyszínről, visszatér és elveszi az értékeit,
akkor lopás + emberölés halmazata
▪ (1) c) ha együtt isznak, és utólag kifosztja, akkor valósul meg ez, mert
nem volt az elkövetőnek aktív magatartása a lerészegítés során
o Bűnösség
▪ szándékosan: egyenes, mert célzatos
o Rendbeliség
▪ társas elkövetés:
• csoportos / bűnszövetség
▪ elkövetési érték:
• jelentős / különösen jelentős / ezt meghaladó
▪ az előző kettő kombinációja
30. Zsarolás és önbíráskodás

• Zsarolás
▪ vagyoni jogok és cselekvési szabadság
▪ vagyon: minden, ami idegen és értékkel bír
o Passzív alany
▪ akinek a vagyoni jogai károsodnak
o Elkövetője
▪ bárki, de
▪ (2) c) csak hivatalos személy e minőségét felhasználva
▪ kétmozzanatú cselekmény
• első: kényszerítés erőszakkal (elegendő a vis compulsiva) /
fenyegetéssel
• második: a kényszerített személy tesz / nem tesz / eltűr, ami
vagyoni értékcsökkenéshez vezet
43
o Eredmény
▪ a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny
o Bűnösség
▪ szándékosan: egyenes mert célzatos
o Stádiumok
▪ befejezett: vagyoni hátránnyal
▪ kísérlet: amíg nem kényszerül tevésre / nem tevésre / eltűrésre
o Minősített esetei
• bűnszövetség
▪ elkövetési mód:
• élet vagy testi épség vagy más súlyos fenyegetés / hivatalos
személyként / hivatalos megbízás vagy minőség színlelése
o Rendbeliség
▪ rablástól: dolog átadása / nem dolog átadása
▪ önbíráskodástól: jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény / jogtalan
haszonszerzési célzat
• Önbíráskodás
▪ a vagyoni viszonyok fennálló rendje, jogérvényesítés törvénytelen
módja elleni fellépéshez fűződő társadalmi érdek
o Passzív alany
▪ bárki
o Elkövető
▪ bárki
▪ tevésre / nem tevésre / tűrésre kényszerítés (erőszak / fenyegetés)
▪ elég a vis compulsiva + a fenyegetésnek sem kvalifikáltnak lennie
▪ (3) megengedett eszköz, pl. Ptk. jogos önhatalom
o Bűnösség
▪ szándékosan: egyenes mert célzatos
▪ jogos vagyoni igény: jogilag elismert és perben érvényesíthető
▪ jogosnak vélt vagyoni igény: ennek az ellenkezője, tévedés ez
o Stádiumok
▪ kísérlet: erőszak / fenyegetés
▪ befejezett: emiatt tesz / nem tesz / eltűr
o Minősített esetei
▪ elkövetési mód:
• fegyveresen, felfegyverkezve
• csoportos
44
▪
passzív alany:
• védekezésre képtelen személy
o Rendbeliség
31. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

• valamennyi közlekedési ágazat biztonságához fűződő társadalmi érdeket védi azok
rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos és gondatlan magatartásokkal
szemben
• extraneus (kívülálló) személy lehet az alany, tehát aki nem áll az adott közlekedési
ágazatra vonatkozó szabályok hatálya alatt, vagyis nem a vezető
o pl. ellopja a fénysorompó akkumulátorát
o pl. erőszakot alkalmaz jármű vezetőjével szemben
o pl. autó vezetője a vasúti közlekedést veszélyezteti (extraneus értelmezése)
o súlyos testi sérülés / maradandó fogyatékosság / halál stb., ld. (2) bek.
• Materiális bűncselekmény
o azzal válik befejezetté, hogy megvalósul a veszélyeztetés,
o így azok is büntetendők, akiknek magatartásuk objektíve alkalmas volt a
veszélyhelyzet előidézésére
• Bűnösség
o szándékos az alapeset,
o de a gondatlan elkövetés már privilegizált
• Korlátlan enyhítés és a büntetés mellőzése
o korlátlan enyhítés: (5) önkénes / saját akaratból elhárítás
o büntetés mellőzése: különös méltánylás
o garázdasággal nem állhat halmazatban, mert az szubszidiárius
o a rongálással állhat halmazatban, ha meghaladja az értékhatárt
o lopással is állhat halmazatban ugyanígy
o a segítségnyújtás elmulasztásával csak akkor állhat halmazatban, ha sérülés
következik be
32. Vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés

• Ehhez a 233. és 234. § kell (együttesen tárgyalja a tétel itt)
• tettes csak olyan személy lehet, aki az adott ágazati közlekedés szabályainak hatálya
alatt áll, tehát nem extraneus
45
• Bűnösség
o vasúti, légi vagy vízi: gondatlant is büntetni rendeli, mert nagyobb a veszély
o közúti veszélyeztetés: csak a szándékost
• Korlátlan enyhítés és a büntetés mellőzése
o vasúti, légi vagy vízi: itt lehetségesek ezek
• Közlekedés szabályainak fogalma
o jogi normák, jogszabályok, szakmai előírások, közismert szakmai gyakorlat is
o keretdiszpozíciók: KPM-BM és a KRESZ
• Elkövetés helye
o a közúti veszélyeztetésnél fontos: közúton / közforgalom elől el nem zárt
magánúton (pl. parkolók)
• Veszélyhelyzet
o vasúti, légi vagy vízi: elegendő az absztrakt is, amely az életet / testi épséget
fenyegeti
o közúti: itt konkrét kell (személyre és helyzetre)
o súlyos testi sérülés / maradandó fogyatékosság / halál stb.
o a segítségnyújtás elmulasztásával csak akkor állhat halmazatban, ha sérülés
következik be
▪ ezen felül kell emelni azt, amikor a rendőr igazoltatni akar, de elüldözöm
az autóm irányításával, hogy tovább hajthassak, mert ekkor hivatalos
személy elleni erőszak is megállapítandó a közúti veszélyeztetés mellett
• Limitált veszélyeztetés tana
o a veszélyhelyzeten túlmenően bármely káros eredményre csak gondatlanság
terheli az elkövetőt
o ha az eredményre is kiterjedne a szándéka, akkor az „sértő” bűncselekmény
33. Közúti baleset okozása, járművezetés tiltott átengedése

• Közúti baleset okozása
o itt már szükség van a sértős eredmény okozására, tehát materiális
o fontos még a bűnösség kérdése, amely szerint minden gondatlan itt: a
veszélyhelyzet előidézése és az eredmény is,
▪ vagyis vagy könnyelműen bízik a sérülés elmaradásában,
▪ vagy nem látja előre egyáltalán ezt a körülményt, mert nem volt
körültekintő
o Tettes
▪ aki a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt áll (KRESZ)
o Szabálysértés
▪ ha nincs sértő eredmény / könnyű testi sértés
46
o Sértetti közrehatás
▪ pl. súlyosan ittas, kiszámíthatatlan, sötét ruhás személyt halálra
gázolnak, mert nem tud kitérni időben: nem felróható a
gépjármúvezetőnek büntetőjogilag
▪ pl. ha késedelmesen tér ki figyelmetlenségből, a két szabálytalanul
közlekedő gyermeket gázol halálra, akkor felel
▪ ld. (2) bek.
• Járművezetés tiltott átengedése
o Tettes és elkövetési magatartás
▪ akinek a jármű felett tényleges vagy jogi rendelkezési lehetősége van,
tehát nem csak az üzembentartó vagy tulajdonos lehet
▪ felszólítás / kérés / ráutaló magatartás / indítókulcs átadása / sőt, annak
a nemmegakadályozása, hogy az ittas személy tovább vezessen, akinek
átadta korábban
o Bűnösség és az alkalmatlanság fogalma
▪ szándékosan csak
▪ alkalmatlanság: fizikai / biológiai / egyéb, pl. gyermekkor
o Stádiumok
▪ befejezett, ha mozgásba kerül a jármű
▪ ld. (2), fogyatékosság, halál, halálos tömegszerencsétlenség stb.
34. Járművezetés ittas állapotban, járművezetés bódult állapotban

• Ehhez 236. és 237. § kell (együttesen tárgyalja a tétel itt)
• Szeszes italtól befolyásolt állapot
o 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-
koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas
o nagy valószínűséggel ez már eredményez befolyásoltságot
o akkor is megállapítható, ha még nem szívódott fel, elég, ha alkalmas stb.
• Hátrányosan ható szer
o erre nincs ilyen definíció a törvényben
• Jármű
o a vízi járműveknél csak a gép meghajtású számít
o közúti járművek: szintén, tehát pl. segédmotoros kerékpár is
• Bűnösség
o csak szándékosan
• Stádiumok
o amikor működésbe hozza a járművet, akkor befejezett
47
o a minősítő eredménynél elég a gondatlanság
o (3) pl. csónak vagy kerékpár vezetője is felel, akire az alapeseti tilalom
vonatkozik
o a segítségnyújtás elmulasztásával és a közúti veszélyeztetéssel állhat
halmazatban
o az ittas és a bódult egymással nem állhat halmazatban
35. Hamis vád, hatóság félrevezetése

• Ehhez a 268-271. § kell
• Hamis vád
▪ az igazságszolgáltatás rendje + az emberi méltóság
▪ a) pont
• aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével vádol
• vádolás: megtörtént + azt a vádolt személy követte el,
o de nem követelmény a szakszerű minősítés,
o az viszont fontos, hogy átfogja az elkövető tudatát, hogy
a tényállás, amit állít, az valótlan,
▪ mert ennek hiányában nem szándékos az alakzat
o szintén szükséges, hogy a vádlott személy valóságos
legyen, pl. ne legyen elhunyt, mert az a hatóság
félrevezetése lenne,
o az is az, ha magát vádolja
• hamis vád fogalma
o nem történt meg,
o nem az követte el,
o kiegészít valótlan elemekkel egy valós tényállást,
o elhallgat részleteket valós tényállásból, amely
büntethetőséget zárna ki
▪ b) pont
• koholt bizonyíték, ún. „hamis gyanúkeltés”
• fontos, hogy a hatóság tudomására hozza
o Alany
▪ bárki
o Bűnösség
▪ egyenes vagy eshetőleges szándék, de gondatlansággal is
▪ a védekezési hazugság is hamis vád, ez fontos (tehát a terhelt maga
helyett mást mondd elkövetőnek)
48
▪ ha az eljárás megindul,
▪ ha jogerősen elítélik,
▪ ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyeget
o Az alapügy (a hamis vád alapján indult eljárás)
▪ a hamis vád elkövetője ellen csak az ún. alapügy befejezése után lehet
megindítani a büntetőeljárást
▪ ez garanciális jellegű elem itt
▪ ha szabálysértésre / közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre /
fegyelmi vétségre követik el
o Korlátlan enyhítés és a büntetés mellőzése
▪ korlátlan enyhítés: feltárja az alapügy befejezéséig
▪ büntetés mellőzése: különös méltánylás
o Elhatárolási és halmazati kérdések
▪ hamis vallomástól: az már a megindult ügyben van
▪ ha másnak adja ki magát, ezért nem megfelelő adatok kerülnek az
ügyben a hatósághoz, akkor a hamis vád mellett az ún. „intellektuális”
közokirathamisítás is megvalósul,
• ha ehhez más nevére szóló közokiratot is felhasznál, akkor a
közokirat-hamisítás is megvalósul harmadikként
▪ mindig megvalósul rágalmazás és becsületsértés is, de ezek nem
állapíthatók meg ekkor
• Hatóság félrevezetése
o Szubszidiárius jelleg
▪ a hamis vádhoz képest, tehát csak akkor van, ha nincs 268. §
o Passzív alany
▪ nincs
▪ valótlan bejelentés tétele (amely alapján eljárás indulhat)
• tényállításnak kell lennie
o Stádiumok
▪ azzal válik befejezetté, ha az eljárás megindul (mert ez az eredmény itt)
▪ ha elutasítják ismeretlen tettes miatt, akkor kísérlet
▪ ha magáról akarja elterelni a gyanút és emiatt ismeretlen személy ellen
tesz feljelentést, akkor nem valósul meg a bűncselekmény
49
36. Hamis tanúzás és hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény

elhallgatása
• Ehhez a 272-276. és a 281. § kell
• Hamis tanúzás
▪ az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan vallomástétel vagy a
való elhallgatása a hatóság előtt
o Alanya
▪ speciális alanyok: tanú, szakértő, tolmács stb.
▪ az elkövető tudatának át kell fognia a valótlanságot + és azt is, hogy
mindez az ügy lényeges körülménye + és hatóság előtt történik
o Perben csalás
▪ pl. örökség megszerzése céljából hamis végrendeletet mutat fel
o Tárgyi súly
▪ az eljárás jellege, az úgy súlya és jelentősége
▪ legsúlyosabb: büntetőeljárás, ahol életfogytig tartó szabadságvesztés
fenyeget
o Büntethetőségi akadály
▪ ha nem figyelmeztették arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja, pl.
hozzátartozó, orvosi titoktartás stb.
o Az alapügy
▪ ekkor is csak az alapügy jogerős befejezése után van helye az elkövető
elleni eljárás megindításának, kivéve, ha az alapügyben eljáró hatóság
feljelentése alapján indul eljárás a hamis tanúzás miatt
o Korlátlan enyhítés és a büntetés mellőzése
▪ ua., ld. 275. § (2) bek.
o Rendbeliség
▪ az eljárások számához igazodik
• Hamis tanúzásra felhívás
o ez egy sui generis bűncselekmény az előkészületi jelleg miatt,
o egyébként mindenképpen szándékos (egyenes), hiszen
o az elkövetési magatartás így maga a felhívás, a rábírni törekvés,
o sőt emiatt az sem szükséges, hogy eredményre vezessen, ezért a rábíró
magatartással befejezetté válik,
o de ha nem jut el a címzetthez, akkor csak kísérlet marad
o alanya bárki lehet (a kényszervallatást megvalósító hivatalos személyen kívül)
• Mentő körülmény elhallgatása
o Alany
▪ bárki
o Passzív alany
▪ az eljárás alá vont személy, tehát konkretizált
50
▪ a tényközlés elmulasztása, ezzel befejezetté is válik,
▪ akár a jogerős lezárulás után is elkövethető, pl. perújítási ok
o Bűnösség
o Halmazati és elhatárolási kérdések
▪ a hamis tanúzással csak látszólagos a halmazat, ezért ugyanitt fontos az
elhatárolás tárgyalása is ettől: volt-e megtévesztés?
▪ a tanúvallomás jogosulatlan megatagadásához képest speciális
tényállásról van szó, így csak a mentő körülmény elhallgatását kell
megállapítani ekkor
o Büntethetőséget kizáró ok
▪ ld. (4) bek., önfeljelentésre kötelezhetőség hiánya, tanúként
kihallgathatóság kizártsága stb.
37. Bűnpártolás és orgazdaság

• Bűnpártolás
o ez a bűnkapcsolatok egy sajátos formája, alapbűncselekmény nem lehet,
o tehát kell egy bűncselekmény befejezettsége / kísérlete
o Elkövető
▪ bárki, kivéve az alapbűncselekmény elkövetője (ezért más elkövetői
alakzat sem jöhet szóba)
▪ személyi:
• (1) a) az elkövetőnek segítséget nyújt a felelősségre vonás
elkerülésében, pl. megszöktetés
• (1) b) minden szándékos, a büntetőeljárás meghiúsítására
irányuló törekvés, amely objektíve alkalmas lehet erre, pl.
bizonyítékok elrejtése
▪ tárgyi:
• (1) c) előny biztosításában való közreműködés, lényege, hogy a
bűncselekmény eredményének érdekében cselekszik, akár
anyagi, akár személyes jellegű változást idéz az elő
o Bűnösség
▪ szándékos,
▪ a személyi b) pontja célzatos is, tehát egyenes ezen belül
▪ haszonszerzési célzathoz / elkövetőhöz / alapbűncselekmény típusához
igazodnak, így pl. hivatalos személy eljárása stb.
o Immateriális
▪ nem kell, hogy pl. az akadályozó magatartás eredményes legyen
51
o Büntethetőséget kizáró ok
▪ hozzátartozó, kivéve, ha haszonszerzés / hivatalos személyként
▪ a tárgyit az orgazdaságtól: a bűnpártoló bármelyik személyhez kötődhet
+ kizárt az előzetes megállapodás + az alapesetben nincs haszonszerzési
célzat sem
• Orgazdaság
o a bűnkapcsolat egy sajátos formája, járulékos, előfeltétele bizonyos
alapcselekmények elkövetése, ez egy taxatív felsorolás
o Jogi tárgy
▪ a vagyoni viszonyok fennálló rendje + az igazságszolgáltatás rendje
▪ megszerzés: nem feltétel az ellenérték
▪ elrejtés: pl. rejtekhelyet biztosít
▪ elidegenítésben közreműködés: alapvetően a saját érdekében cselekszik,
ezért is nem a bűnpártolás tárgyi esete
o Bűnösség
▪ csak egyenes szándékkal, mert van haszonszerzési célzat (az alapesetben
is, ezért is nem bűnpártolás stb.)
▪ cselekedhet a saját, de harmadik személy vagyoni haszna érdekében is
o Tettes
▪ bárki lehet
o Stádiumok
▪ bármelyik elkövetési magatartás kifejtésével befejezett
o Rendbeliség
▪ 4/2002. BJE: hány alkalommal szerezte meg / rejtette el / működött közre
az elidegenítésben
▪ folytatólagosság: egységes akaratelhatározás, rövid idő
• mivel nincs sértett, az itt nem feltétel
▪ értékhatár / üzletszerűség / milyen dolgokra
• védett kulturális, régészeti stb., sőt nemesfémre elkövetett
38. Vesztegetés és vesztegetés elhatárolása

• Jogi tárgy
o a gazdasági élet tisztasága
o két fél: aki kéri / elfogadja + aki adja / ígéri (passzív / aktív)
o ez a tényállás az aktívat pönalizálja
o a jogtalan előny, ez tipikusan vagyoni, azon belül pénz, de lehet más is
52
o adás / ígéret
o a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyek
vagy rá tekintettel másnak
• Stádiumok
o befejezett az ígérettel, nem kell az átadás
• Alany
o bárki
• Szándékosság
o szándékosan: célzatos, ezért egyenes
o önálló intézkedésre jogosulttal kapcsolatban
o bűnszövetség
o üzletszerűség
• Korlátlan enyhítés és büntetés mellőzése
o korlátlan enyhítés: feltárás (mindig érdekszövetség van, ezért magas a látencia,
így indokolt ez)
o büntetés mellőzése: különös méltánylás
• Elhatárolási kérdések
o itt főleg a hivatali vesztegetéssel lehet foglalkozni
o befolyással üzérkedés: ha a befolyás hivatalos személy megvesztegetése, akkor
hivatali vesztegetés valósul meg
o EBH 2010. 2208.: Nem valósítja meg a befolyással üzérkedés bűntette mellett a
vesztegetés bűntettét is az a hivatalos személy, aki anyagi előny ellenében olyan
ügy befolyásolásának a látszatát kelti, amely nincs összefüggésben hivatali
működésével.13
o sporteredmény tiltott befolyásolása: csalás vagy vesztegetés valósul meg, ha ez
nem, mert alternatív törvényi tényállás
o „Kérdés, hogy a hivatalos személy cselekménye milyen bűncselekményt valósít
majd meg. Ugyanis, ha hivatalos eljárásában hatáskörét túllépi, működésére
vonatkozó jogszabályokat megszegi az aktív vesztegető előnyére, a passzív
vesztegetésért felel. Amennyiben viszont az előnyt elfogadja, de működési
kötelezettségeit nem szegi meg, vagy esetleg folyamatban lévő hivatalos
eljárásnak nem is részese, magatartása a csalás tényállását valósíthatja meg.”14
o „Kétségtelen, hogy a jogtalan előny kérése során a csalás törvényi tényállási
elemei is megvalósulni látszanak, hiszen a megtévesztés a jogtalan haszon el-
érése végett történt, amely nagyrészt kárt is eredményezett. A vesztegetés
azonban speciális a csaláshoz képest.”15
13
Tanszéki kiemelés.
14
Balláné Dr. Szentpáli Edit: A csalás és a vesztegetési jellegű bűncselekmények elhatárolása. Büntetőjogi Szemle.
2017/1. szám. 6. o.
15
Balláné: i. m. 7. o.
53
39. Hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása

• Hivatali vesztegetés
o Jogi tárgy
▪ közélet tisztasága, a hivatalos személyek befolyásmentes működése
▪ a tényállás az aktív hivatali vesztegetést pönalizálja
▪ a jogtalan előny (pl. kávé vagy víz nem az)
▪ (1) a befolyásolni törekvés: alkalmasság, pl. egy étterem tulajdonosa
mindig vendégül látja egy rendőr családját
▪ működésével kapcsolatban: legkönnyebben akkor lehet, ha folyamatban
van az eljárása
▪ (4) és (5) felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség,
• tehát pl. vendéglátó és ÁNTSZ: a szakács pénzt ad az ellenőrnek,
hogy ne zárja be az éttermet, az (2) bekezdéses,
• de ha az ügyvezető nem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének,
akkor már (4) bekezdéses (feltéve, hogy megakadályozhatta
volna a vesztegetést
o Stádiumok
▪ az ígérettel befejezett
o Alany
▪ (1) bárki
▪ (4) és (5) kizárólag a gazdálkodó szervezet vezetője stb.
o Bűnösség
▪ szándékos: (1), (2) és (4)
▪ gondatlan: (5)
▪ kötelességét megszegje / hatáskörét túllépje / egyébként visszaéljen
▪ mivel ezek célzatok, egyenes szándék kell
o Korlátlan enyhítés és büntetés mellőzése
▪ korlátlan enyhítés (1) és (2) hatóság tudomására juttatja,
▪ míg büntetés mellőzése különös méltánylás esetén itt is
• Hivatali vesztegetés elfogadása
▪ a hivatali élet tisztasága
▪ a tényállás a passzív hivatali vesztegetést szabályozza
54
▪ jogtalan előny kérése / elfogadása
▪ ígéret elfogadása
▪ rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny
kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés (itt is jó az étterem-rendőr
példa, ha csak a rendőr családja eszik ott ingyen)
▪ működésével kapcsolatban kell megtörténnie
o Tettes
▪ hivatalos és külföldi hivatalos személy lehet
o Bűnösség
▪ kötelességszegés / hatáskör túllépése / egyébként visszaél / bűnszövetség
/ üzletszerűség / vezető beosztású
▪ (5) három konjunktív feltétel :
• a cselekmény hatóságnak bejelentése a hatóság tudomásszerzése
előtt
• az elkövetés körülményeinek feltárása,
• a kapott jogtalan előny vagy annak ellenértékének a hatóságnak
való átadása
40. Befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés

• Ehhez 298. és 299. § kell
• Befolyás vásárlása
▪ a hivatalos személyek és a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személyek befolyásmentes működése
▪ jogtalan előny
▪ adás / ígéret
▪ olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt
befolyásol: ezzel a korrupciós kapcsolatban megjelenik egy harmadik
személy
o Alany
▪ bárki
o Bűnösség
55
▪ ha gazdálkodó szervezet részére / érdekében tevékenységet végző
személlyel kapcsolatban követik el
▪ ua.
• Befolyással üzérkedés
o Jogi tárgy
▪ a hivatali és gazdasági élet tisztaságának védelme
▪ jogtalan előny
▪ jogtalan előny kérése / elfogadás / ígéret elfogadása / rá tekintettel
harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy
elfogadójával való egyetértés
▪ valós vagy állított befolyása érvényesítésére hivatkozással kéri, vagy
fogadja el
▪ itt is fontos a ráhatás mértéke a döntéshozatalra
▪ akkor is megvalósul, ha színlel
o Stádiumok
▪ a jogtalan előny kérésével befejezett
o Tettes
▪ bárki, kivéve azt a hivatalos személyt, aki e minőségében jár el az ügyfél
ügyében (mert ekkor hivatali vesztegetés)
o Bűnösség
o Minősítettek esetek
▪ állítja /látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget
▪ hivatalos személynek adja ki magát
▪ gazdálkodó szervezet részére / tevékenységet részére végzővel
▪ ua.
41. Hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban

• Hivatali visszaélés
▪ a hivatalos személyek, a hivatalos apparátus jogszerű működésébe vetett
bizalom, hiszen a hivatalos személyeknek feladata, hogy a
jogszabályokat betartsák, ezért rendkívül sérelmes, ha azokat megszegik
56
▪ kötelesség megszegése: előírással ellentétes magatartás
▪ hatáskör túllépése: személy vagy szerv hatásköre
▪ egyéb visszaélés: jogosítványoknak a társadalmi rendeltetésükkel
ellentétes gyakorlása (pl. háromszor igazoltat naponta egy személyt a
rendőr közúton)
o Immateriális
▪ elegendő valamelyik magatartás tanúsítása a befejezettséghez
o Tettes
▪ csak hivatalos személy
o Bűnösség
▪ szándékos: célzatos, ezért egyenes
▪ cél a jogtalan hátrány okozása vagy
▪ magának / másnak a jogtalan előny szerzése
• ezek lehetnek anyagiak, de akár személyesek, erkölcsiek is
o Általánosság és halmazati kérdések
▪ ez a legáltalánosabb tényállás a hivatali bűncselekmények közül,
▪ ehhez képest a többi speciális,
▪ tehát alaki halmazat másikkal nincs
• Bántalmazás hivatalos eljárásban
o Jogi tárgy
▪ hivatali apparátusba vetett bizalom + emberi méltóság, testi épség
o Passzív alany
▪ a jogtalanul bántalmazott személy
▪ tettleges bántalmazás, nem feltétel a sérülés okozása
o Hivatalos eljárás
▪ ennek során kell elkövetni a tényállásszerűséghez
▪ kiemelendő, hogy maga az eljárás jogszerűen kezdődik meg
▪ fontos a jogellenesség: ha a törvénynek megfelel, jogszerű
• pl. rendőr előállít egy személyt, de a helységben még megveri
előtte a gumibotjával egy korábbi sérelmét megtorolva
o Tettes
▪ csak hivatalos személy,
▪ társtettese azonban csak nem hivatalos lehet
o Bűnösség
o Stádiumok
o Minősített eset
▪ csoportosan
▪ aki a minősített esetet a vádirat benyújtásáig feltárja (érdekegység
megbontása a fontos, ezzel könnyebben bizonyítható)
57
42. Kényszervallatás, jogellenes fogvatartás

• Kényszervallatás
o Jogi tárgy
▪ a hivatali apparátusba vetett bizalom+ a bizonyítási eszközök törvényes
beszerzéséhez fűződő érdek
o Hivatali eljárás
▪ csak ebben lehetséges
▪ nyomós érdek fűződik a vallomásokhoz, a tények megállapítása ezeken
is alapulhat
o Passzív alany
▪ a kihallgatott, vallomástételre kötelezett személy
▪ erőszak / fenyegetés / más hasonló módszer, vagyis pszichés ráhatás, pl.
előnyök ígérése
o Stádiumok
▪ a magatartás tanúsításával befejezett
o Tettes
▪ csak olyan hivatalos személy lehet, aki jogosult olyan eljárási
cselekmény foganatosítására, amelyben kihallgatás stb. van
o Bűnösség
▪ szándékos: célzatos, ezért egyenes
▪ a cél az, hogy a passzív alany vallomást vagy nyilatkozatot tegyen
o Minősített eset
▪ csoportos
▪ a vádirat benyújtásáig feltárás
• Jogellenes fogvatartás
o Jogi tárgy
▪ hatósági eljárásba vetett bizalom + a személyi szabadság
o Passzív alany
▪ a személyi szabadsáságtól jogellenesen megfosztott személy
▪ a személyi szabadságtól megfosztás, tehát mozgási, helyváltoztatási
szabadság megszüntetése
▪ tevés / mulasztás (utóbbira példa, ha a letartóztatás megszüntetése
ellenére nem szabadítják a fogvatartottat)
o Jogellenesség
▪ ez szükséges, tehát pl. az elzárás nem az, ha megfelel a jogszabályoknak,
az ítéletnek stb.
58
o Tettes
▪ csak olyan hivatalos személy lehet, akinek hivatali körébe tartozik a
személyi szabadság korlátozását megvalósító intézkedések
foganatosítása
o Stádiumok
▪ a szabadság elvonásával válik befejezetté
o Bűnösség
▪ szándékos
▪ aljas: erkölcsi felfogás stb.
▪ sértett sanyargatása: pl. pihenés elvonása
▪ súlyos következmény: pl. hosszabb ideig tartó fogvatartás, amelynek
következtében megbetegszik, családi élete felbomlik stb.
43. Hivatalos személy elleni erőszak

o a hivatalos személy eljárásának, működésének zavartalansága
• Passzív alany
o a hivatalos személy és a külföldi hivatalos személy (459. § (1) 11. és 13. pont),
▪ de egyébként pl. országgyűlési képviselő, miniszter, közjegyző stb.
▪ a külföldi pedig nemzetközi szervezetnél, annak közgyűlésébe
megválasztott stb. szolgálatot teljesítő személy (tehát pl. egy európai
parlamenti képviselő, akit külföldön választanak meg)
o az a személy is, aki a bántalmazása idején már nem hivatalos személy, de a
bántalmazás korábbi eljárása miatt történt
o hivatalos személy akadályozása: aktív magatartás
o intézkedésre kényszerítése: amelyet saját akaratából nem tenne meg a
jogszabályi feltételek hiányában (fenyegetés vagy erőszak kell)
o bántalmazása: támadó érintés, nem kell a testi sértés
▪ a motívum közömbös
• Elkövetési mód
o első kettő magatartás: erőszak, illetve fenyegetés
▪ elég a vis compulsiva, sőt dolog elleni is lehet, ha az kapcsolatba kerül a
hivatalos személy testével
• Elkövetési idő
o a jogszerű eljárása (ilyen pl. a felkészülése is, tehát tág a fogalom)
o fontos: a rendőr a törvény szerint szolgálaton kívül is köteles intézkedni a
közrend, államhatár rendje stb. érdekében, tehát, ha bármikor rátámadok egy
rendőrre, az mindig kimeríti a tényállást
59
o mi az a jogszerű eljárás: eljárási és anyagi jogi feltételek, amelyhez megint

kiemelendő a rendőri intézkedés, amellyel csak akkor lehet ellenszegülni a
törvény szerint, ha nyilvánvalóan jogellenes, pl. ittas a rendőr láthatóan és
elkezd verni engem, akkor jogos védelem alapján visszaüthetek
• Alany
o bárki
• Bűnösség
o csak szándékosan: nem kell tudnia az alanynak, hogy a rendőr hivatalos
személy, de azt tudnia kell, hogy rendőr (törvény szabályozza
azonosíthatóságukat, annak jeleit)
• Stádiumok
o már az előkészület is büntetendő
o csoportos / fegyveres / felfegyverkezve
▪ a csoport szervezője és vezetője még súlyosabban büntetendő
• Csoportban való részvétel
o (4) aki a csoportban részt vesz, az is vétséget követ el,
o a büntethetőség feltétele a csoport céljának ismerete itt
o büntethetőséget megszüntető ok viszont, ha a csoport résztvevője önként vagy
a hatóság felhívására elhagyja a csoportot
44. Garázdaság
o a köznyugalom védelméhez fűződő társadalmi érdek
o a dolog: irreleváns a tulajdonjog itt
• Passzív alany
o bármely élő természetes személy
o kihívóan közösségellenes: pl. hangos, trágár
o erőszakos magatartás: személy vagy dolog ellen is akár, pl. ember megrúgása és
állagsérelem okozása feldöntéssel
o amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen
• Immateriális
o az elkövetési magatartással befejezetté válik, az sem szükséges, hogy bárki
tanúja legyen, elegendő annak a lehetősége, hogy észlelhesse bárki
• Alany
o bárki
60
• Bűnösség
o csak szándékosan
o csoportosan: egymással szemben vagy egymást támogatva
o köznyugalom súlyos megzavarása: tehát van eredménye, észlelték az emberek
és felháborodtak rajta, elhatárolódtak tőle
o fegyveres, illetve felfegyverkezve
o nyilvános rendezvény
• Szubszidiaritás
o csak akkor állapítható meg, ha más súlyosabb nem,
o de azonos súlyúakkal ettől még állhat alaki halmazatban, pl. könnyű testi
sértéssel
• Kitiltás
o a 341. § szerint helye van
45. Közokirat-hamisítás
• Jogi tárgy
o a közokirat hitelességébe és a benne foglaltak valódiságához fűződő társadalmi
érdek védelme
• 342. §
▪ közokirat, amelyet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
törvény (a továbbiakban: Pp.) határoz meg,
▪ de van itt egy további bontás a rendeltetés alapján: bizonyító (pl.
tulajdoni lap) és rendelkező (pl. bírósági ítélet)
▪ hamis készítése vagy a tartalom meghamisítása:
• nem kell feltétlenül a tartalmi hamisság, elég, ha nem vagyok
közhatalmi szerv és úgy készítem el, mert az már alaki hamisság
lesz
▪ hamis / hamisított / más nevére szóló felhasználása:
• pl. útlevélben a fotó kicserélése már lehet ez az eset,
• de a felhasználást is kimeríti már az, amikor hamis adásvételit
mutatnak be a földhivatalban
▪ jogra vagy kötelezettségre vonatkozó valótlan adat közokiratba
foglalásában való közreműködés stb.:
• ez az intellektuális közokirat hamisítás, mert a hivatali
hatáskörében eljáró személy jóhiszeműen készíti, itt csak a
tartalom valótlan ezért
61
• fontos, hogy legyen egyébként rá hatásköre, ugyanis, ha

hatáskörén kívül készíti, akkor már nem is közokirat, alaki
hibában is szenvedne, nem csak tartalmi valótlanságban
o fontos mindél: akkor van bűncselekmény, ha olyan
elemre terjed ki ez a hamisítás stb., amelynél fogva
bizonyító ereje lenne, illetve joghatás kiváltására lenne
alkalmas
o ha azonos személy ugyanazon okiratra hamisat készít +
felhasznál, akkor az természetes egység
o Bűnösség
▪ csak szándékosan, de az intellektuális (ez a c) pontos) esetén a
gondatlanság is megalapozza a felelősségre vonást
▪ a szándék lehet egyenes és eshetőleges is
o Stádiumok
▪ az előkészülete is a büntetendő az a) és b) pontosnak
o Alany
▪ bárki, kivéve hivatalos személy
o Rendbeliség
▪ ahány közokiratra elkövették, kivéve, ha a joghatáshoz több okirat kell
együttesen
▪ ha a cél-eszköz viszony nem szükségszerű, ezért aki csaláshoz
közokiratot hamisít, ott halmazat van,
▪ de ha e viszony szükségszerű, pl. kettős házasság, akkor nincs halmazat
• 343. §
▪ hamis készítése,
▪ tartalom meghamisítása,
▪ lényeges tény hamisan történő közokiratba foglalása: az elkövető arra a
közokiratra követi el a tartalmi hamisítást, amit ő maga készít
o Bűnösség
▪ csak szándékosan, gondatlan itt sehol sincs
▪ nincs büntetendő előkészület sem egyébként itt
o Alany
▪ csak hivatalos személy, akár külföldi hivatalos személy is lehet
▪ fontos, hogy legyen hatásköre is az adott közokiratra
▪ részes, felbujtó, bűnsegéd lehet bárki
62
46. Hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés

• Hamis magánokirat felhasználása
o Jogi tárgy
▪ a magánokiratok tartalmához, illetve hitelességéhez fűződő társadalmi
érdek
o Elkövetés tárgya
▪ magánokirat (Pp.: akár egyszerű, akár teljes bizonyító erejű)
▪ felhasználása a
• hamisnak: ha az azon feltüntetett személy nem azonos azzal, aki
azt kiállította
• hamisítottnak: a már létezőn formai változtatást végeztek
• valótlan tartalmúnak: ha nem felel meg a valóságnak
▪ fontos a felhasználás, az aktív magatartás, ha otthon van a fiókomban,
akkor az esetleg előkészület, még nem mutattam fel sehol
o Immateriális
▪ elég a magatartás kifejtése
o Bűnösség
▪ ha nem alkalmas joghatás kiváltására az okirat, akkor nem valósul meg
o Alany
▪ bárki
o BH 2001, 157.
▪ nem mindig 345. § lesz a hamis magánokirat felhasználása
▪ hamis tanúzás az, aki az előzetes fogvatartásban lévő férjéről olyan
hamis orvosi igazolásokat mutat be, amely miatt megszüntetik
fogvatartását
• Okirattal visszaélés
o Jogi tárgy
▪ az okirati bizonyítás biztonságát befolyásolják a visszaélések, emiatt az
ezekbe vetett bizalomhoz fűződő érdeket szolgálja
▪ magánokirat és közokirat is, de csak akkor, ha az okirat nem az elkövető
tulajdona, tehát sajátra kizárt az elkövetés
▪ megszerzés: hosszabb ideig tartó birtokba vétel, de ez nem „lopás”
▪ megsemmisítés: fizikai állagának megszüntetése
▪ megrongálás: csonkítás, részleges megsemmisítés
▪ elvétel: ez a „lopás” esete
▪ eltitkolás: a jogosult előli eltagadás
▪ átadás-átvétel: haszonszerzés, kereskedelem
63
o Bűnösség
▪ szándékosan,
▪ de az (1) magánokirati vonatkozásban csak egyenes szándékkal, mert
célzatos: jogtalan előny / hátrány (ezt a (3) bek. fejti ki)
o Alany
▪ bárki, kivéve az okirat tulajdonosa (csak akkor bűncselekmény pl. sajátot
megrongálni, ha ebből másnak kára származik)
o Rendbeliség
▪ az okiratok száma határozza meg
47. Költségvetési csalás

o a költségvetés beételeihez fűződő társadalmi érdek
o fogalma: (9) bek. a) pont
o (1)
▪ tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat stb.
▪ elkövetője bárki lehet, akit költségvetési befizetési kötelezettség terhel
és ezzel kapcsolatban megtévesztő magatartást tanúsít
▪ eredménye a vagyoni hátrány
o (6)
▪ engedély nélküli előállítás, megszerzés, tartás, forgalomba hozatal,
kereskedés
▪ eredménye a jövedéki adóbevétel csökkenésében jelentkező vagyoni
hátrány
▪ elkövetési tárgya a jövedéki termék, pl. sör, bor, pezsgő
▪ az engedélyező hatóság a NAV
o (7)
▪ elszámolási, számadási stb. nem teljesítése
▪ a költségvetésből már elnyert pénzeszközös felhasználásával, a
támogatási szerződésben foglalt feltételek teljesítésével összefüggésben
előírt kötelezettségek megszegését rendeli büntetni e bekezdés
o bűnszövetség / üzletszerűség
• Érték
o alapeset: 100 ezertől – 500 ezerig
• Korlátlan enyhítés
o vádemelésig megtérítés az (1)-(6) bekezdés esetében
64
48. Számvitel rendjének megsértése

• Materiális
o a megbízható és valós képet ténylegesen befolyásoló hiba – fogalmát a (4) bek.
határozza meg – előidézésére kerül sor,
o vagy ha az üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintése, illetőleg
ellenőrzése meghiúsul
o speciális tevékenységet végző gazdasági formák, ahol súlyosabbak a
következmények a számviteli szabályok megszegése esetén
• Bűnösség
o csak szándékos
• Könnyvizsgálat
o a számvitelről szóló törvény és külön törvények szabályozzák, mely társaságnak
kell a beszámolóját könyvvizsgálóval kötelezően ellenőriztetni
o ezt a záradékkal ellátott beszámolót be kell nyújtaniuk az IM egy szervéhez,
amely, ha hiányt észlel, intézkedik
o a nyomozás itt NAV hatáskör
49. Csődbűncselekmény
• Jogi tárgy
o a csődvagyon védelmén keresztül a hitelezők védelme
o a csődtörvény rendelkezik a zálogjogos rangsorról is,
o sőt a csődjogi felelősségről is, amely alapján a társasági tagok bizonyos
feltételek mellett korlátlanul felelnek az adós társaság ki nem elégített fizetési
kötelezettségeiért
• Alapesetek
o fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett,
o fizetésképtelenséget előidéző,
o fizetésképtelen helyzetben elkövetett,
o a hitelező jogtalan előnyben részestésével elkövetett csődbűncselekmény
• Elkövetési alakzatok
o (1)
▪ vétkes gazdálkodás: vagyon csökkenése, vagy látszata az eredmény
▪ elkövetési idő: amikor előre látták / láthatták, hogy nem lesz képes
kielégíteni majd a követeléseket
▪ a), b) és c) pontok is vannak, a c) egy összevont „egyéb” itt
65
o (2)
▪ a) csalárd bukás (Csemegi-kódex): ezek az (1)-hez vezető magatartások
▪ b) fedezetelvonó csőd: az (1) magatartások legalább egyik a hitelezői
követelés kielégítésének meghiúsulását idézi elő, ennek az elkövetési
ideje már a fizetésképtelenséget / látszatát megelőző idő
o (4)
▪ a sorrend megsértése
▪ kizárólag a felszámolás elrendelését követően
• Csődtörvényhez kapcsolhatóság
o szaktörvényhez kötött a tényállás
o kell, hogy vagylagosan csődeljárás iránti kérelmet nyújtson be az adós / a
bíróság elrendelje a felszámolási, kényszertörlési vagy kényszer-végelszámolási
eljárást
o pl. a német jogban ilyenre nincs szükség, ott a hitelezői érdek az első, ott az
egyik vagylagos feltétel az, hogy az adós a fizetéseit beszüntette, amely nem
azonos a fizetésképtelenséggel
• Tettes
o bárki, aki az adós társaság vagyonával rendelkezni jogosult (ez a (6) bek.)
o a vagyonfelügyelő pl.,
o de a felszámoló is lehet önálló tettes, ha kétes követelést ismer el a hitelező
igények visszaigazolásakor, nem hajtja be az adós kintlévőségeit, vagy ha nem
él megtámadás jogával stb.
66

Büntetőjog 4 Teljes Jegyzet 2019-20-2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Büntetőjog 4 Teljes Jegyzet 2019-20-2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Büntetőjog 4 jegyzet

Készült: Filó Mihály és Nemes András (szerk.): Büntetőjog. Különös Rész.

2. Az emberölés enyhébb megítélésű (privilegizált) esete, exkurzus: újszülött

▪ tudatában van cselekményeinek, de hiányzik a következmények

3. Az emberölés minősített esetei

4. Az öngyilkosságban közreműködés és az eutanázia

6. A könnyű és a súlyos testi sértés, a gyógytartam fogalma és jelentősége

meghatározását adni, amely valamennyi testi sérülésre megfelelően

7. A testi sértés minősített esetei

o életveszélyt okozó: ha kiterjed a szándék az életveszélyre és ezt kívánja /

8. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

o de a szabály megszegése maga az lehet szándékos és gondatlan is,

9. Segítségnyújtás elmulasztása, cserbenhagyás, gondozási kötelezettség

▪ a kötelezettség általában a felajánlással kezdődik, de ezen felül meg is

10. Kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, új pszichoaktív

11. Emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása3

12. Személyi szabadság megsértése, kényszerítés

13. Szexuális kényszerítés, szexuális erőszak

• a kényszerítés az ellenállás leküzdésére szolgál, ez tipikusan

▪ védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása,

14. Szexuális visszaélés, vérfertőzés

15. Kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság

16. Gyermekpornográfia, szeméremsértés

17. Kiskorú veszélyeztetése

• felügyelet: életkörülmények figyelemmel kísérése, célja a testi,

18. Tartási kötelezettség elmulasztása, kapcsolati erőszak

nem folytatólagos, mert évente történik, de rendszeresnek

19. Közösség tagja elleni erőszak9

22. Rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, a valóság bizonyítása

26. Csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

27. Hűtlen kezelés, hanyag kezelés

28. Jogtalan elsajátítás és jármű önkényes elvétele, uzsora-bűncselekmény

29. Rablás és kifosztás11

▪ utóbbi kettőt 3. személlyel szemben nem lehet

30. Zsarolás és önbíráskodás

31. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

32. Vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés

33. Közúti baleset okozása, járművezetés tiltott átengedése

34. Járművezetés ittas állapotban, járművezetés bódult állapotban

35. Hamis vád, hatóság félrevezetése

36. Hamis tanúzás és hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény

37. Bűnpártolás és orgazdaság

38. Vesztegetés és vesztegetés elhatárolása

39. Hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása

40. Befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés

41. Hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban

42. Kényszervallatás, jogellenes fogvatartás

43. Hivatalos személy elleni erőszak

o mi az a jogszerű eljárás: eljárási és anyagi jogi feltételek, amelyhez megint

• fontos, hogy legyen egyébként rá hatásköre, ugyanis, ha

46. Hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés

47. Költségvetési csalás

48. Számvitel rendjének megsértése

You might also like