lOMoARcPSD|5548708

1) A szándékos emberölés bűntettének alapesete és a gondatlan

emberölés vétsége
Az emberölést a btk. 15 fejezete szabályozza az élet, a testi épség és az egészség elleni
bűncselekmények kategóriájában.

160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberölés jogi tárgya más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
Passzív alanya kizárólag élő, természetes személy lehet. Közömbös a passzív alany
életvitele, neme, egészségi státusa, akaratnyilvánításra képes vagy képtelen állapota, ill.
életkora. 4/2012. számú büntető elvi határozat alapján: A halál beálltát követően, passzív
alany hiányában – az elkövető akaratától függetlenül – emberölés nem követhető el.

Az életkor két esetben válik relevánssá:

1. Az emberölést 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Pl. A szülő nő
az újszülött gyermekét, aki élve született és egészséges, a szülést követően nyomban
megöli. Ez esetben a cselekménye a Btk. 160. § (2) bek. i) pontja szerint minősül.
2, Az öngyilkosságra rábírás esetében szintén jelentősége van az életkornak, azaz 14.
életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. A rábírás hatására a passzív alany,
aki a 14. életévét nem töltötte be önkezével véget vet az életének, és meghal. Ez esetben a
cselekmény a Btk. 160. § (5) bek. szerint minősül. Tehát a rábíró személy emberölésért
felel.

Az emberölés gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, sőt haldokló személy sérelmére

is elkövethető. Ehhez kapcsolódik az eutanázia kérdése. Eutanázia- minden olyan
tevékenység, amelynek célja a halálközeli állapotban lévő, az emberhez méltó életvitelre
már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése, amely történhet önkéntesen
és nem önkéntesen. Büntetőjogi értelemben az eutanázia kizárólag az orvos és beteg
relációjában értendő, amikor a beteg a gyógyíthatatlan betegségben szenved,
elviselhetetlenül nagy fájdalma van és saját kérésére, az orvos a halálba segíti. Ez esetben
is kétféle eutanáziát különböztetünk meg: aktív eutanázia- az élet kioltására a beteg
kifejezett akaratából kerül sor, és a beavatkozást orvos végzi és passzív eutanázia- amikor
az orvos az életet meghosszabbító kezelést elmulasztja. Magyarországon az önkéntes
passzív eutanázia engedélyezett.
Az emberölés tényállása ún. nyitott törvényi tényállás, az elkövetési magatartás
megvalósítható tevéssel és mulasztással is. Tevés- aktív magatartás, amely lehet fizikai
ráhatás és pszichikai ráhatás. pszichikai ráhatás pl. a 14. életévét be nem töltött személy
rábírása, rábeszélése az öngyilkosság elkövetésére. Mulasztással megvalósul, ha az
elkövetőnek erkölcsi/jog (de nem büntetőjogi) kötelezettsége lett volna, olyan aktív
tevékenység kifejtésére, amely megakadályozta volna a halálos eredmény bekövetkezését.
Az emberölés eredmény-bűncselekmény.
 lOMoARcPSD|5548708

Az eredmény megvalósulásához szükségszerűen fenn kell állnia az élet kioltására

alkalmas elkövetési magatartás és a halál, mint eredmény közötti ok-okozati
összefüggésnek. Az okozati kapcsolat hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást.
Az emberölés stádiumainál megkülönböztetünk:
➢ Előkészületet
➢ Kísérletet
➢ Befejezett bűncselekményt

Az előkészület törvényi fogalmát a Btk. 11. §-a határozza meg.

Előkészület: ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket
biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben
megállapodik. Az emberölés előkészületéért az elkövető akkor felel, ha az elkövetés
érdekében biztosítja a szükséges vagy a végrehajtást megkönnyítő feltételeket, így pl.
beszerzi az eszközöket, az elkövetés érdekében megfigyeli a passzív alany életvitelét,
életkörülményeit, szokásait, továbbá, ha mást az emberölés elkövetésére felhív, mással
közös. Aki mást arra hív fel, hogy valakit megöljön, mindaddig, amíg a felhívott az ölési
cselekményt nem kezdi meg, emberölés előkészületéért felel.
Amikor az eredmény bármely okból nem következik be, az emberölés kísérlete
valósul meg. Az, hogy a cselekmény mikor lép kísérleti szakba, a konkrét elkövetési
magatartástól függ. Így a lőfegyver célra tartása még csak előkészületnek, az elsütő
szerkezet mozgásba hozatalának megkezdése viszont már kísérletnek minősül. Ha az
elkövető valamilyen szúróeszközzel kívánja végrehajtani a cselekményét, akkor
beszélhetünk kísérletről, ha felemelte, a szúrómozdulatot megindította és a passzív alany
testközelben van. Az emberölés befejezett, ha a tényállásban meghatározott eredmény,
vagyis a passzív alany halála bekövetkezik.
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Az emberölésnek a tizenkettedik
életévét betöltött személy is lehet alanya, amennyiben az elkövetéskor rendelkezett a
bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással A tettesi
cselekmény lehet közvetlen és közvetett is.
Közvetlen tettességről van szó, ha az elkövető saját maga vagy állat felhasználásával
hajtja végre az emberölést.
Közvetett tetteségről van szó, ha az elkövető gyermekkórú, kóros elmeállapotú, kényszer
vagy fenyegetés hatása alatt álló vagy tévedésben lévő személlyel valósíttatja meg az ölési
cselekményt. Társ-tettességben követik el a bűncselekményt, ha legalább ketten,
szándékegységben egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg a törvényi
tényállást. A bűncselekmény felbujtója, ill. bűnsegéde bárki lehet. Felbujtásért az fele,
aki más személyt az emberölés végrehajtására rábír, amennyiben a felbujtott személy az
emberölést legalább megkísérli. Bűnsegély az általános szabályoknak megfelelően
nyújtható, tehát mind fizikai, mind pszichikai tevékenység kifejtésével.
 lOMoARcPSD|5548708

Az emberölést szándékosan és gondatlanul is el lehet követni. A szándékos emberölés

megvalósulhat egyenes szándékkal (dolus directus), vagy eshetőleges szándékkal
(dolus eventualis).
Egyenes szándék: az elkövető tisztában van cselekménye következményével és a passzív
alany halálát is kívánja.
Eshetőleges szándék: az elkövető tisztában van cselekménye következményével, ám a
passzív alany halála iránt közömbös. A gondatlanságból elkövetett emberölésnek is két
alakzata van:
➢ TUDATOS GONDATLANSÁG (luxoria)
o ebben az esetben az elkövető előre látja magatartásának lehetséges
következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, tisztában van
azzal, hogy magatartása eredményeként bekövetkezhet a passzív alany
halála, de úgy véli, hogy képes lesz ezt megakadályozni vagy esetleg más
körülmények gátolják meg az eredmény bekövetkezését.
➢ HANYAGSÁG (negligencia): esetén az elkövető azért nem látja előre
magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy
körültekintést elmulasztotta.

Két alapvető feltétele van:

o objektív gondossági kötelesség megszegése: az általánosan elvárható

magatartás megszegése, (pl. egy gyermekeire felügyelő szülőtől konkrét
élethelyzetekben a társadalom általános értékrendje alapján elvárható)
o szubjektív előreláthatóság fennállása: annak vizsgálatát jelenti, hogy
az elkövetőt a bekövetkezett eredmény előre nem látásában terhelte-e
felróható mulasztás).
o Pl. mérgező hatású permetezőszer borosüvegben tárolása az
bárszekrényben vagy a gyermek gyógyszerinek huzamosabb időn át történő
ki nem váltása. Gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt nem
vonható viszont büntetőjogi felelősségre az, aki kisgyermekeit néhány
percig közvetlen őrizet és felügyelet nélkül hagyja és ezalatt zárva tartott
ablak kinyitása folytán a kétéves gyermek az ablakon kizuhanva halálos
sérülést szenved. Ugyancsak hanyag gondatlanság terheli azt a szülőt, aki
az orvos által felírt gyógyszert huzamos időn át nem váltja ki, majd a
súlyosan beteg gyermekhez olyan késedelmesen hív orvost, hogy a
gyermek állapota kezelhetetlenné válik és ez a gyermek halálához vezet
Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

2. Az emberölés minősített esetei az elkövető célzata, motívuma vagy egyéb szubjektív

 lOMoARcPSD|5548708

tényállási elem alapján.

A szándékos emberölés minősített eseteit a Btk. 160.§ (2) bekezdése határozza meg, ezen
belül a szubjektív tényállási elemeket, vagy az alanyi/ oldalon felmerülő egyéb
körülmények a következők:

1. a) előre kitervelten,
2. b) nyereségvágyból,
3. c) aljas indokból vagy célból,
4. d) különös kegyetlenséggel,
5. h) különös visszaesőként,

ELŐRE KITERVELTEN ELKÖVETETT EMBERÖLÉS

Feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és
módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje és a
lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye.
Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Az előre
kiterveltséget a tervszerűség és a céltudatosság jellemzi, ami az ölési cselekmény
részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a
cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Az
egyenes ölési szándéknak a cselekmény megkezdésének időpontjában kell fennállnia, mert
ha akkor a szándék csak eshetőleges volt, e minősített eset annak ellenére nem valósul
meg, hogy az elkövetőn elhatalmasodó indulat folytán a véghezvitel során kialakul az
ölésre irányuló egyenes szándék. Az emberölés előre kitervelten elkövetett, ha az elkövető
alternatív tervet készít, ill. ha a bűncselekmény végrehajtása során a tervtől eltér. A
tervszerűség megállapíthatóságához elégséges, ha az elkövető a lényeges vonásaiban
gondolja át a végrehajtási módot. Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását, ha az
elkövető a beszámítási képességében korlátozott kóros elmeállapotú, és az sem, ha a
cselekményt a leleplezés biztos tudatában valósítja meg.
NYERESÉGVÁGYBÓL ELKÖVETETT EMBERÖLÉS
Ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul az emberölés. Közömbös, hogy az
elkövető által elérni kívánt vagy ténylegesen megszerzett vagyoni előny életszükséglet,
káros szenvedély vagy erkölcsileg meg nem alapozott igény kielégítését szolgálja. A
nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén az elkövetés indoka és a célzat összefonódik.
A nyereségvágy a célzatot és az indítóokot is magában foglalja. Így ez a cselekmény
eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Az elkövető szándéka az ölési cselekmény
megkezdése előtt az idegen javak megszerzésére irányul. Ha az ölést követően alakul ki
benne az idegen javak megszerzése iránti vagy, akkor nem nyereségvágyból elkövetett
emberölést kell megállapítani, hanem emberölés alapesetét halmazatban kifosztás
bűntettével. A befejezettséghez elégséges a nyereségvágy megléte és a sértett halálának
 lOMoARcPSD|5548708

bekövetkezése, de nem feltétel, hogy az elkövető az anyagi előnyt, vagyoni hasznot

ténylegesen megszerezze.
ALJAS INDOKBÓL VAGY CÉLBÓL ELKÖVETETT EMBERÖLÉS
Az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó, valamint ilyen célból megvalósított
cselekményeket kell érteni. Az aljas indokból elkövetés eshetőleges szándékkal is
megvalósítható. Az aljas célból elkövetés csak és kizárólag egyenes szándékkal
valósítható meg. Ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében
alkalmazott erőszakhoz ölési szándék is társul vagy az ölési cselekmény elkövetésének
egyik motívuma a nemi élet szabadsága elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása, a
súlyosabb minősítésű emberölés állapítható meg. Az aljas indokból (célból) elkövetett
ölési cselekmény megállapítása szempontjából a bosszú megítélése attól függ, hogy
milyen ok váltja ki az elkövetőben a keletkezett indulatot, mivel ennek a jellege és
mibenléte a súlyosabb minősítés feltétele. Önmagában az a körülmény, hogy az elkövető
önkényesen maga vesz elégtételt a rajta esett sérelem miatt, vagy haragos viszonyból,
szerelmi kapcsolatból eredő indulat, még nem szolgálhat alapul az aljas indokból való
elkövetés megállapítására.
KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL ELKÖVETETT EMBERÖLÉS
Megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a
meghatározók. A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagost lényegesen meghaladó
szenvedéssel járó (amilyen például a tűzhalál, az élve eltemetés stb.), rendkívüli
embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az
elkövetés. Megállapítható ez a minősítő körülmény akkor is, ha az elkövető az ölési
cselekményekhez általában használatos eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel,
agyonveréssel, rúgással, rátérdeléssel (BH 2003.485.) vagy taposással valósítja meg a
cselekményt. Az eszköz nélkül testszerte történő, elhúzódó bántalmazás esetén azonban
először abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az elkövető ölésre vagy testi sértésre
irányuló szándékkal cselekedett. Amennyiben ölésre, úgy a sértettnek okozott sérülések
nagyobb. Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös
kegyetlenségét. Az elkövetőnek a sértett megölése után tanúsított magatartása pl. a holttest
feldarabolása, kívül esik az elkövetésen, és így a minősítés szempontjából irreleváns.
KÜLÖNÖS VISSZAESŐKÉNT ELKÖVETETT EMBERÖLÉS
Különös visszaeső az, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekményt követ el. „Ugyanolyan”nak minősül, tehát különös visszaesőként
elkövetett az emberölés, ha az elkövetőt korábban emberölés előkészítésének bűntette
miatt ítélték el végrehajtandó szabadságvesztésre.
Az emberölés bűntettét érintően a különös visszaesés alanyi jellegű, személyhez tapadó
minősítő körülmény, amely kizárólag annak az elkövetőnek a cselekményét minősíti
súlyosabban, akinél ez a tényező megállapítható. Közömbös tehát, hogy az egyik
elkövetőnek a másik elkövető különös visszaesői minőségéről az elkövetéskor volt-e
tudomása. Ehhez képest a társ-tettesek vagy a tettes és részes ölési cselekményének jogi
 lOMoARcPSD|5548708

minősítése ebből a szempontból eltérő lehet.

Az alanyi tényezők körében
Az elkövető személyi tulajdonságai szerepet játszanak a szándék kialakulása során, ezért
a személyiségvizsgálat a szándék megismerése szempontjából is fontos. Mindenkor az
elkövetéskori (aktuális) személyiség jön figyelembe. A tudattartalom kialakulását
befolyásoló külső körülményekből következtetni lehet az elkövetéskori személyiségre is.
A cselekményt kiváltó indítóok (motívum) felderítésének és vizsgálatának kiemelkedő
jelentősége van. Amikor az akarat elhatározás és az elkövetés között alig van időköz
(hirtelen kialakult szándék), gyakran hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének
előrelátása. Ebből a szempontból jelentősége lehet a tevékenység indító okának is,
nevezetesen, hogy a véghezvitel támadás, védekezés vagy elhárítás céljából történt-e. Az
egyenes szándékkal elkövetett ölési cselekmények esetében csaknem kizárt, hogy az
elkövetőt valamilyen külső vagy belső tényező ne motiválta volna. Ezzel kapcsolatban
elsődlegesen az elkövető és sértett közötti viszonynak van jelentősége. Mindenkor
lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat feltárását és
bizonyítása. Másfelől azonban a konkrét indítóoknak a hiánya nem zárja ki az emberölésre
irányuló eshetőleges szándék megállapítását.

3. Az emberölés minősített esetei passzív alany, illetve az elkövető

 lOMoARcPSD|5548708

személyes minőségére tekintettel

160. §
(1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve
emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a
hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy
védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan
képes személy sérelmére követik el.

Minősített esetek a passzív alany és az elkövető személyes minőségére tekintettel:

 hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárás alatt, illetve emiatt,

közfeladatot ellátó személy sérelmére, feladatának teljesítése során, továbbá
hivatalos, külföldi hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy
védelmére kelt személy sérelmére

 több ember sérelmére

 több ember életét veszélyeztetve

 14. életévét be nem töltött személy sérelmére

 védekezésre képtelen személy sérelmére

 bcs elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes

személy sérelmére
Hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt,
illetőleg, közfeladatot ellátó személy sérelmére, feladata teljesítése során elkövetett
emberölés.
A hivatalos személyek, a külföldi hivatalos személyek, illetve a közfeladatot ellátó
személyek körét a Btk. 459. §-a (1) bekezdésének 11-13. pontja határozza meg.
Amennyiben a hivatalos eljárása alatt valósul meg a hivatalos vagy a külföldi hivatalos
személy megölése, a bűncselekmény indítékának jelentősége nincs, az elkövetőnek
elégséges azt tudnia, hogy az elkövetés idején a hivatalos vagy a külföldi hivatalos
személy hivatali tevékenységét végzi. A hivatalos vagy külföldi hivatalos személy ellen
hivatali eljárásán kívül elkövetett emberölés viszont csak akkor minősül súlyosabban, ha
arra a hivatalos személy korábbi eljárása miatt kerül sor. A közfeladatot ellátó személy
sérelmére megvalósított ölési cselekmény az esetben minősül súlyosabban, ha arra,
 lOMoARcPSD|5548708

akkor kerül sor, amikor a passzív alany a feladatát teljesíti. Ugyancsak súlyosabban
minősül a cselekmény, ha az emberölést a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a
közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére
valósítják meg. Ha közfeladatot ellátó személyt a feladatának ellátását követően emiatt,
illetve a támogatására vagy védelmére kelt személyt, e tevékenységéért utóbb éri az élet
elleni támadás, az aljas indokból (célból) elkövetett emberölés állapítandó meg.
A több ember sérelmére elkövetett emberölés törvényi egység [összefoglalt
bűncselekmény]. Megállapításának akkor van helye, ha az elkövető akár egyetlen
akarat-elhatározásból fakadóan, egyidőben, illetőleg egymást követően, akár különböző
időpontokban és eltérő akarat-elhatározásból hajtja végre vagy kíséreli meg több ember
megölését. A több emberen elkövetett emberölés bűntette, illetőleg kísérlete
megállapításának elengedhetetlen feltétele viszont, hogy a két passzív alany sérelmére
elkövetett cselekmény önmagában is az emberölés bűntettét, illetőleg annak kísérletét
valósítsa meg, mert nem vonható e törvényi egység körébe az a cselekmény, amely
önmagában az emberölés privilegizált alakzatát, tehát az erős felindulásban elkövetett
emberölést valósítja meg. A bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember
halálának a bekövetkezése szükséges, így – feltéve, hogy a szándék több személy
életének kioltására irányul - egy sértett halála és egy további kísérleti szakban rekedt
ölési cselekmény esetén a több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete
állapítandó meg akkor is, ha az egyik ölési cselekmény egyébként – adott esetben
önmagában minősített emberölést megvalósítva - befejeződött.

A több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés megállapításának akkor van

helye, ha az elkövető szándéka meghatározott személy (vagy személyek) életének
kioltására irányul, de a cselekményt úgy hajtja végre, hogy ezáltal a célszemélyeken
kívül mások élete is – reális - veszélybe kerül. A befejezett és/vagy megkísérelt
emberöléshez kapcsolódó több ember életének veszélyeztetése körében a
minősítéshez legalább kettő, vagy ezt meghaladó létszámú személyre nézve kell a
veszélynek fennállnia. A veszély pedig az elkövetési cselekménnyel szükségszerű
összefüggésben álló, még létre nem jött olyan helyzet vagy esemény, amelynek
bekövetkezésével reálisan számolni kell, s amelynek bekövetkezte közvetlenül, avagy a
testi épség vagy egészség jelentős sérelmén keresztül a fenyegetett személyek életének
elvesztésével jár.

A tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésnél a

minősítés szempontjából kizárólag a sértett életkorának van jelentősége, közömbös tehát,
hogy védekezésre képes volt-e vagy sem. E minősített eset alá tartozik az újszülött
megölése, nevezetesen az, amikor a szülő nő gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a
szülés után szándékosan megöli. Mindazonáltal az újszülöttnek a szülés tartama alatt vagy
közvetlenül azt követően az anya általi megölése kapcsán – igazságügyi orvos- és
pszichológus szakértő bevonásával – tisztázni szükséges, hogy az a különleges állapot,
amely az újszülött világra hozatalával jár, befolyásolta–e, (s ha igen milyen mértékben) az
elkövetőt a cselekményében.
 lOMoARcPSD|5548708

Védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva
ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. A minősítő körülmény
létrejötte szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a védekezésre képtelenséget az
elkövető tevékenysége (például megkötözi a passzív alanyt), avagy más ok idézi elő. A
védekezésre képtelenség kialakulhat továbbá a passzív alany akaratától függetlenül
(betegség miatt mozgásképtelenné válik) és önhibájából (a mozgásképtelenség előidézője
a súlyos fokú ittasság) egyaránt.
Súlyosabban minősül az emberölés akkor is, ha azt a bűncselekmény elhárítására idős
koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
valósítják meg. Annak megítélése, hogy a sértett elhárításra korlátozottan volt-e képes
egyrészt a sértett életkorának a mentális és fizikai állapotával összefüggésében kell
jelentőséget tulajdonítani, másrészt a támadás jellegének és a kialakult erőviszonyoknak az
egybevetését igényli.
Pszichikus folyamat feltárása
Az elkövetőnek a sértetthez főződő kapcsolata, rokoni viszonya, érzelmi kötődése és
egyéb alanyi mozzanatok is jelentőséghez juthatnak annak eldöntésénél, hogy az elkövető
szándéka ölésre vagy testi sértésre irányult-e.

4. A különös kegyetlenséggel, a több emberen, illetve a több ember életét

veszélyeztetve elkövetett emberölés
 lOMoARcPSD|5548708

Különös kegyetlenséggel

 emberiességi és erkölcsi szempontokat kell figyelembe venni

 mindig egyenes szándékot foglal magába

 tárgyi feltétele: az az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli
embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával való
elkövetés – a sértettnek okozott sérülések számából, súlyából, jellegéből vonható
következtetés az elkövetés embertelenségére

 mulasztásos emberölés esetén is létrejöhet – ápolási kötelezettség elmulasztása

miatti betegség

 az öléshez használatos eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel ,

agyonveréssel, rúgással, rátérdeléssel, taposással – először arról kell állást foglalni, h
emberölésre vagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e

 nem sérti a kétszeres értékelés tilalmát

Alanyi oldal: alapvető feltétel, hogy az elkövető tudatának a végrehajtás különös

kegyetlenségét át kell fognia- sérülések száma, a bántalmazás elhúzódó volta, a sértett
látható szenvedése alapján

 eshetőleges szándékkal is elkövethető

 nincs jelentősége, hogy - a sértett eszméletlensége folytán érzett-e fájdalmat

 az elkövető sértett megölése utáni magatartásának

Ide tartozik: tűzhalál okozása, élve temetés, ölési cselekményt megelőző kínzás, lelki
gyötrelmek okozása (Szita Bence), nemi megalázás

Több ember sérelmére: törvényi egység – akár életfogytig is kiszabható

 delictum complexum – ha az elkövető akár egyetlen akarathatározásból egy

időben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontban, eltérő akarat
elhatározásból hajtja végre a legalább 2 ember megölésére irányuló ölési
cselekményt

 a felelősségre vonásnak egy eljárásban kell megtörténnie akkor is, ha az

emberölés miatt hozott ítélet jogerőre emelkedése után derül ki, h ezt megelőzően
egy másik emberölést is magvalósított – perújítási tárgyalás

Feltétele: a 2 sértett sérelmére elkövetett cselekmény önmagában is az emberölés bűntettét,

illetve annak kísérletét valósítsa meg –mivel nem vonható e törvényi egység körébe az a
cselekmény, amely önmagában az erős felindulásból elkövetett emberölést valósítja meg

 társtettesi magatartás esetén is megvalósul

 lOMoARcPSD|5548708

Részesség: járulékos, nem részesi cselekmény-, ha két vagy több emberölés bűntettét
kizárólag a bűnrészesi magatartás kapcsolja egybe, nincs több emberen elkövetett emberölés
Felbújtó vagy bűnsegéd felelőssége: a tettes vagy társtettesek azonosak+a
részesimagatartás ezen tettes vagy tettesek által elkövetett legalább két emberöléshez társul
Befejezettség: - legalább két ember halálának be kell következnie
Kísérlet: egyik meghal, a másik életben marad

 mindkettő vonatkozásában eredménytelen az ölési cselekmény

Ha az ölési cselekmény kifejtése után az elkövető az egyiket orvoshoz viszi, és így az

eredményt önként elhárítja, a törvényi egység felbomlik.
Előkészület: nem számít bele a minősítésbe
Ide tartozik:

 ha valaki kertje, háza ajtajának kilincsét áram alá helyezi

 ha felgyújtja a lakást abban a tudatban, hogy a többen vannak bent

 öngyilkossági szándékkal, nagy sebességgel haladó autóját a szembejövő

járművének irányítja

Több ember életét veszélyeztetve:

 minimum két embert kell érteni

Szándék: egy vagy több meghatározott személyre irányul

Tudat: átfogja, h cselekményével legalább két ember életét veszélyezteti
Több emberen elkövetett emberölés mellett a több ember életét veszélyeztetve
elkövetés is megállapítható.
Ide tartozik: aki a buszmegállóban a többiektől viszonylag elkülönülő – megölni kívánt
– sértett lábához 1 kézigránátot dob – mindkét minősített körülményért felel

5. Erős felindulásban elkövetett emberölés – privilegizált eset

 lOMoARcPSD|5548708

161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett: 2-8 év.

Az emberölés privilegizált esete, a privilegizált esetként történő szabályozását az

indokolja, hogy az emberölési cselekmények megnyilvánulási formái az elkövető
pszichikai sajátosságai és a bűnösség foka folytán lényegesen eltérnek egymástól. Ezeknek
a cselekményeknek egy része az emberölési cselekményekhez képest, a társadalmi
közfelfogás szerint sem vonhatóak a szokásos és erkölcsileg mélyen elítélendő
magatartások körébe. Csak olyan esetekben állapítható meg, ha az elkövető olyan
méltányolható okból származó, intenzív, de ép-lélektani alapon létrejött indulat hatása alatt
cselekszik, amelynél az indulatot kiváltó és az erkölcsileg menthető ok az elkövetőn
kívülálló okból keletkezett.

A privilegizáció indoka, hogy az elkövető méltányolható okból származó érzelmi

fellobbanás hatása alatt cselekszik. Passzív alanya élő, természetes személy lehet. Bárki
passzív alannyá lehet, függetlenül attól, hogy kinek a magatartása idézte elő az elkövető
erős felindultságát. A bűncselekmény elkövetési magatartása tevés és mulasztás egyaránt
lehet. Az esetek többségében az aktív magatartások különös kegyetlenséggel valósulnak
meg. A deliktum materiális bűncselekmény, tehát az elkövetési magatartás és az
eredmény között okozati kapcsolatnak kell fennállnia, ugyanis ennek hiányában a
bűncselekmény megállapíthatósága, s így a büntetőjogi felelősségre vonás kizárt. Az
előkészületet a törvény nem rendeli büntetni.

Az erős felindulásban elkövetett emberölés kísérlete akkor értelmezhető, ha az

elkövető az ölési cselekményt megkezdte, de a passzív alany bármilyen okból
kifolyólag életben maradt. A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a passzív alany
halála bekövetkezik. A bűncselekmény alanya tettesként kizárólag az lehet, aki
méltányolható okból származó erős felindulásban van. Társ-tettesség lehetséges,
amennyiben mindegyik elkövető esetében fennáll az a speciális feltétel, miszerint
méltányolható okból származó erős felindulásban van. Felbujtás és bűnsegély ugyancsak
lehetséges, de itt is szükséges a speciális feltétel, vagyis a méltányolható okból származó
erős felindultság. A bűnösséghez kapcsolódóan: e deliktum csak szándékosan valósítható
meg, s elvileg mindkét formája elképzelhető, ám az esetek többségében egyenes
szándékkal követik el a bűncselekményt.

Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításának feltételei:

➢ az ölési szándék ERŐS FELINDULÁS-ban keletkezzen: ilyenkor az egyén

gondolkodását beszűkült tudatállapot jellemzi, amely azonban nem jelent teljes
tudat-elborulást, hiszen az elkövető tisztában van a cselekményével, nem képes
azonban a következményeket elvárható szinten mérlegelni és az érzelmek túlsúlyát
megszüntetni.

➢ az erős felindulás MÉLTÁNYOLHATÓ OK-ból származzon: ez akkor

valósul meg, ha az elkövetőn kívüli külső körülményből fakad, ha az nem a tettes
személyében rejlik, erkölcsileg bizonyos fokig menthető és arányban áll az ölési
cselekménnyel.
 lOMoARcPSD|5548708

Az indulatnak, azaz az érzelmi fellobbanásnak (affektusnak) két fajtáját különböztetjük meg:

» patológiás (kóros);
» fiziológiás (élettani) affektus.

Az egyén kóros elmeállapota miatt az indulat túlméretezett, nem felel meg sem
intenzitásában, sem időtartamában a kiváltó oknak, vagyis tudatborulás jön létre.
Amennyiben a tudatborulás képtelenné teszi az elkövetőt arra, hogy cselekménye
következményeit felismerje, avagy, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék az
elkövető büntetőjogi felelősségre vonására – büntethetőséget kizáró ok fennállása miatt –
nem kerülhet sor. Ha a tudatborulás csak korlátozta az elkövetőt a cselekménye
következményeinek felismerésében, avagy abban, hogy a felismerésnek megfelelően
cselekedjék, a büntetőjogi felelősséget meg kell állapítani, a büntetés korlátlanul enyhítő.

Az erős felindulásban elkövetett emberölés szempontjából a fiziológiás affektus áll

fenn. A fiziológiás indulat sajátossága, hogy azt az elkövető személyén kívül álló,
külső körülmények váltják ki. Ennek folytán tudatborulás nem jön létre, de az ilyen
jellegű indulat fennálltakor hiányoznak a felismerés, a végiggondolás fázisai, az
érzelmi oldal eluralkodása miatt az önkontroll megszűnik. Az ölési szándék további
jellemzője, hogy nemcsak erős felindulásban kell kialakulnia, hanem rögtönösnek is kell
lennie, ami azt jelenti, hogy az emberölést az elkövetőnek az indulat kialakulása után,
viszonylag rövid időn belül kell végrehajtania. A fiziológiás indulat gyakori jellemzője,
hogy az annak hatása alatt álló később egyáltalán nem, vagy csak részlegesen
emlékszik a történtekre, bár mindez nem szükségszerű velejárója ennek az állapotnak.

A fiziológiás indulat meglétén túl a privilegizált eset megállapításához szükséges továbbá

az, hogy ez az indulat méltányolható okból származzék.

A kiváltó ok az ítélkezési gyakorlat szerint akkor méltányolható:

» ha az, az elkövetőn kívüli külső körülményből fakad,
» ha erkölcsileg bizonyos fokig igazolható, menthető, és
» amennyiben arányban áll az ölési cselekménnyel.

A kiváltó külső okok közül a leggyakoribb a sértett olyan magatartása, amely az

elkövető felháborodását, haragját idézi elő vagy benne félelmet okoz. Erkölcsileg
menthető és így méltányolható okból származik az erős felindulás, ha a passzív alany
olyan magatartást tanúsít, amely bűncselekménynek minősül.

Pl. az elkövetőt, vagy annak közeli hozzátartozóját jogtalanul bántalmazzák, ütlegelik,

majd ezt követően, vagyis a jogos védelmi helyzet megszűnése után a támadó életének
kioltásával torolja meg a sérelmet.

Erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősül az is, amennyiben az erős

felindultságot a passzív alany váltja ki, ám az elkövető ölési cselekménye nem az
indulatot létrehozó, hanem más ellen irányul. A megcsalás, a másik hűtlensége csak
 lOMoARcPSD|5548708

akkor lesz méltányolható ok, ha ahhoz a passzív alany vagy harmadik személy
„többlettevékenysége” társul, így pl. a házasságtörésen tetten ért feleség provokálja,
megalázza az elkövetőt.

6. Öngyilkosságban közreműködés és magzatelhajtás

 lOMoARcPSD|5548708

162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az
öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett: 1-5 év.
(2) Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévét be nem töltött személyt bír rá
öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot
megkísérlik vagy elkövetik, 2-8 év.

Alapvetően két formáját különbözteti meg a törvény, amely a két elkövetési

magatartásból következik: az öngyilkosságra rábírás és az öngyilkosság elkövetéséhez
segítségnyújtás. A védett jogi tárgya a más ember életének védelméhez fűződő
társadalmi érdek.
A bűncselekmény passzív alany bárki lehet, kivéve a rábírás esetében, ha 14. életévét be nem
töltött személyt, vagy akaratnyilvánításra személyt bír rá az elkövető az öngyilkosságra. Ez
esetben emberölésről van szó.
A bűncselekmény elkövetési magatartása kettős :

 rábírás

 segítségnyújtás.

A rábírás azt jelenti, hogy e tevékenység eredményeként alakul ki a passzív alanyban az

elhatározás, hogy öngyilkosságot követ el. Ez az elkövetési magatartás mindig tevésben
nyilvánul meg, a mulasztás nem jöhet szóba. Közömbös, hogy a passzív alany gondolt-e
már az öngyilkosságra korábban, vagy csupán az elkövető „hívta fel” a figyelmét rá. Az
elkövetési magatartás abban az esetben tényállásszerű, ha a rábírás volt az a szándékkiváltó
döntő ok, aminek hatására határozta el a passzív alany az öngyilkosság végrehajtását.
A segítségnyújtás: a passzív alanyban már kialakult az öngyilkosság elkövetésének
szándéka és e szándékot az elkövető erősíti, vagy az elkövető olyan magatartást fejt ki,
amellyel megkönnyíti az öngyilkosság elkövetését. Lehet:

 méreg, fegyver beszerzése, átadása,

 valamilyen eszköznek az öngyilkosság végrehajtására történő

alkalmassá tétele

 kioktatás az eszköz használatával kapcsolatosan

 elkövetés módjára, sajátosságaira való tanácsadás

A stádiumok vonatkozásában kiemelendő, hogy a bűncselekmény kísérlete fogalmilag

kizárt. Mindaddig ugyanis, amíg az öngyilkosságot meg sem kísérlik, az öngyilkosságban
közreműködésért a büntetőjogi felelősség kérdése szóba sem kerülhet. Amennyiben az
öngyilkosságot a passzív alany megkísérli, az öngyilkosságban közreműködés befejezetté
válik. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Társ-tetteség lehetséges,
amennyiben többen, szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva közösen valósítják
meg az elkövetési magatartások bármelyikét. A bűnösség csak szándékos lehet, melynek
mindkét formája elképzelhető, lehet egyenes és eshetőleges is. A Btk. minősített esetet is
 lOMoARcPSD|5548708

megfogalmaz: a 18. életévét betöltött személy öngyilkosságra rábír, vagy ennek

elkövetéséhez segítséget nyújt olyan passzív alanynak, aki a 18. életévét még nem töltötte be
és legalább megkísérli az öngyilkosságot. Az öngyilkosságban való közreműködés nem
egyenlő az öngyilkosságba kergetéssel, ahol az elkövető olyan pszichikai hatást
gyakorol rá, hogy öngyilkos lesz. Ez emberölésnek minősül.

Magzatelhajtás

163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett: 3 év.

(2) 1-5 év:

a) üzletszerűen,

b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy

c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva.

(3) 2-8 év: a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza.

(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség: 1 év.

A bűncselekmény jogi tárgya a magzat életének, továbbá az állapotos nő egészségének,

testi épségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A magzatelhajtás esetében van az
elkövetési tárgy a magzat. a magzatot a büntetőjog a fogantatás pillanatától kezdve védi, a
szülési folyamat megindulásáig, a toló fájdalmak jelentkezéséig. Szóval a büntetőjogi
oltalom szempontjából közömbös a magzat kora, fejlettségi szintje, hogy házasság vagy
házasságon kívüli kapcsolat során fogant-e.

A törvény az elkövetési magatartásokat az elkövető személyére figyelemmel határozza meg.

(1) bekezdésben a más magzatának elhajtása. (4) bekezdésben pedig a saját magzat elhajtása
vagy elhajtatása. Az elhajtás fogalma: csak aktív tevékenység lehet és a magzat elpusztulását
jelenti, ami megtörténhet-e bármilyen, a magzat életének kioltására alkalmas főzet
felhasználásával, gyógyszeres beavatkozással vagy műtéti módon. A magzatelhajtás
elkövetési magatartásainak lényege tehát, hogy megtörténik a magzat életének jogellenes
kioltása.
A jogos kioltásáról (terhesség megszakítás) rendelkezik a magzatvédelméről szóló 1992.
évi 79. törvény, amikor a jogszabály megengedi, értelemszerűen nem beszélhetünk
jogellenes kioltásról. Ilyen eset mikor a terhesség veszélyeztetettséggel jár, ill. az állapotos
nő súlyos válsághelyzetben van, a jogszabályban meghatározott feltételekkel szakítható meg.
A súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, ill. társadalmi
ellehetetlenülést okoz.
12. hétig megszakítható, ha:

 az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyes ok indokolja

 lOMoARcPSD|5548708

 orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb

károsodásban/szenved

 bcs következménye

 az állapotos nő súlyos válsághelyzete indokolja

18. hétig fenti esetben, ha:

 korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen

 terhességet neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt
nem ismerte fel korábban vagy EÜ intézmény, valamely hatóság mulasztása
miatt lépte túl 12 hetet
20. hétig diagnosztikai eljárás elhúzódása esetén

24. hétig, ha magzat genetikai, terratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-t eléri

Időtartamtól függetlenül:

 ha az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok áll fent

 ha a magzatnál szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fent

A bűncselekmény materiális bűncselekmény. Az elhajtási vagy elhajtatási tevékenységnek

és a magzat elpusztulásának kauzális összefüggése szükséges.

Kísérleti szakba akkor jut mind a két elkövetési magatartás, ha a terhesség

megszakítására irányuló beavatkozás megkezdődik. A bűncselekmény alanya tettesként az
(1) bekezdésben az állapotos nőn kívül bárki lehet, a (4) bekezdésben kizárólag a teherben
lévő nő lehet. (1) bekezdés esetében a társtettesség lehetséges, amennyiben a beavatkozást
többen szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva közösen végzik el. (4)
bekezdés esetében a társtettesség kizárt.
A felbujtója bárki lehet az (1) bekezdésnek, kivéve a teherben lévő nő. (4) bekezdésben,
ha elhajtja is bárki lehet. Ha elhajtatja, akkor a beavatkozást végző nem lehet felbujtója, mert
akkor az (1) bekezdés szerint felel.
Minősített esetek:

 üzletszerűen [Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pont],

 az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy

 súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik,

 ha a magzatelhatjás az állapotos nő halálát okozza. [Btk. 163. § (2) és (3)

bekezdés]
 lOMoARcPSD|5548708

Az állapotos nő beleegyezése azt jelenti, hogy a terhes nő olyan nyilatkozatot tesz,

amelyből az elkövető megtudja, hogy az állapotos nő saját magzatának a halálát akarja,
kívánja, vagy közömbös a magzat halála iránt. A beleegyezése nélküli elkövetés azt jelzi,
hogy az állapotos nő nem tudja, hogy a magzata halálát akarják, vagy kifejezetten
tiltakozik ez ellen.

7. Testi sértés
Testi sértés

164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
 lOMoARcPSD|5548708

(2)Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon belül gyógyul, könnyű testi
sértés vétsége:2 év
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon túl gyógyul, súlyos testi
sértés bűntette: 3 év.
(4) bűntett: 3 év: könnyű testi sértés
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bcs. elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes
személy sérelmére.
(5) 1-5 év: a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást
okoz.
(6) 1-5 év: súlyos testi sértés
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bcs. elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes
személy sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel.
(7) (3) vagy (6) előkészület, vétség: 1 év.
(8) 2-8 év: a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Súlyos testi sértést gondatlanságból, vétség:
a) (3): 1 év,
b) (6) b)-c): 3 év,
c) életveszélyes sérülés okozása: 1-5 év.
(10) (2) csak magánindítványra büntethető.

A bűncselekmény jogi tárgya: más ember testi épségéhez és egészségéhez fűződő

társadalmi érdek. A bűncselekmény passzív alanya: bárki lehet, az elkövetőn kívül.
Öncsonkítás, saját egészség károsítása tehát a testi sértés különös részi tényállását nem
valósítja meg.
 lOMoARcPSD|5548708

A bűncselekmény elkövetési magatartása:

 a testi épség vagy

 az egészség sértése.

Testi épség sértése: az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai
ráhatás, vagy ilyen bántalmazás.

Testi bántalmazás: minden olyan külső behatás, amely az emberi testen vagy a test
szerveiben sérülést eredményez.

Nem minősül testi sértésnek: az emberi test megérintése, megfogása, kis erejű arculütés,
hajnak, szakállnak a meghúzása, avagy levágása.

A bántalmazás gyakorlatilag számtalan konkrét formát ölthet. Eszköz használata nélkül

elkövethető pl. ütéssel, rúgással, rátérdeléssel, a lágyrészek megszorításával, de az
emberöléshez hasonlóan a testi épség elleni bűncselekmények jelentős részét is eszköz
használatával valósítják meg. Az eszközök használata során kifejtett konkrét elkövetési
magatartások közül a leggyakoribbak a szúrás, a metszés, a vágás, az ütés, a dobás, a
maró, savas anyagokkal való leöntés, az égési sérülések előidézése. A testi sértés
közvetlen és közvetett módon is elkövethető.

Közvetett mód: az elkövető testi sértésre irányuló szándékkal üldözi a sértettet, aki
menekülés közben elesik és lábát töri.

Egészségsértés: az emberi testet olyan külső behatás éri, amely sérülést nem okoz, viszont
betegséget idéz elő. E körben tipikus konkrét elkövetési magatartások: a mérgezés, a
fertőző betegség továbbadása, pszichés betegségek előidézése. Egészsértésnek minősül
minden olyan magatartás is, amely már a létező betegséget súlyosítja. Mind a két
elkövetési magatartás megvalósítható aktív tevékenységgel és mulasztással is.
A bűncselekmény eredménye:

 a sérülés, ill.

 a betegség.

Mindkét eredmény vonatkozásában fent kell állnia az okozati összefüggésnek.

A testi sérülés a szervezet sejtjeiben, szöveteiben jelentkező külsérelmi nyomokkal

járó alaki eltérés, ill. működési zavar. Egészségsértés pedig, ha testi vagy lelki
betegség, kóros állapot alakul ki.

Gyógytartam: Amennyiben a sérülés 8 napon belül gyógyul, akkor a cselekmény

könnyű testi sértésnek, amennyiben 8 napon túl gyógyul, súlyos testi sértésnek minősül.
Az orvos szakértői gyakorlat megkülönbözteti az anatómiai és a funkcionális
gyógytartamat.

 anatómiailag akkor gyógyult a sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége

 lOMoARcPSD|5548708

helyreállt, így különösen a sebszélek összetapadtak, a sebváladék nem ürül, a

hámosodás befejeződött, a sérülést fedő var, illetve pörk levált, vagy a csonttörések
esetén a tört végek rögzítődtek = TÉNYLEGES GYÓGYTARTAM

 a funkcionális gyógyulás akkor következik be, amikor a sérülés következtében

károsodott szervezet működése maradéktalanul helyreállt, vagy érdemleges javulás a
továbbiakban nem várható (ún. végállapot). Pl. ha a sérüléssel járó vérömleny
felszívódott, a fájdalom okozta mozgáskorlátozottság megszűnt, az idegrendszeri
elváltozások, bénulások elmúltak, a sérüléshez társult szövődmények
meggyógyultak, stb. A funkcionális gyógyulás az anatómiai gyógyulás idejét
rendszerint meghaladja.

A tényleges gyógytartamot számos tényező befolyásolhatja. Amennyiben az elkövető

szándéka súlyosabb gyógytartamú sérülés vagy betegség előidézésére irányult, akkor a
tényleges gyógytartamtól függetlenül, a szándékos bűncselekmény kísérletéért felel. Ha a
passzív alany a felgyógyulása előtt más okból kifolyólag életét veszíti, a valószínűsített
gyógyulási időre figyelemmel kell a cselekményét minősíteni. Ha a passzív alany
szándékosan késlelteti a gyógyulását, amivel nő a tényleges gyógytartam, a
bűncselekmény minősítésekor nem vehető figyelembe, mert a passzív alany köteles
igénybe venni azokat a gyógykezeléseket, amelyek orvosilag igazoltak.
A törvény bünteti a sts.-nek az előkészületét is. A bűncselekmény akkor lép kísérleti
szakba, ha a testi épség, ill. az egészség sértésére objektíve alkalmas magtartás
megvalósítását az elkövető megkezdi, de a testi épség, ill.az egészség sérelme
bármely okból nem következik be. Így, ha az elkövető testi sértésre irányuló szándékkal
támad a passzív alanyra, azonban a megtámadott eredményesen védekezik, és sérülést
nem szenved, a bűncselekmény kísérletéért kell az elkövetőt felelősségre vonni. Az
elkövető által előidézni kívánt eredmény bekövetkezésével a bűncselekmény befejezett.
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Az életveszélyt okozó és a halált okozó
testi sértésnek a 12. életévét betöltött személy is lehet alanya, mennyiben az elkövetéskor
rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Közvetett tettességről van szó, ha az elkövető gyermekkorú, beszámítási képességgel nem
rendelkező, vagy kényszer, fenyegetés hatása alatt álló személyt eszközként használ fel a
bűncselekmény végrehajtásához.
Társ-tettesség: a sértettet többen, egymás tevékenységéről tudva, akarategységben
közösen bántalmazzák. Az ítélkezési gyakorlat szerint társ-tettesség valósul meg akkor is,
ha az egyik elkövető megakadályozza a passzív alanyt a védekezésben (pl. lefogja), amíg a
másik elkövető bántalmazza.
KIZÁRT a társ-tettesség: ha az elkövetők cselekménye nem azonos törvényi tényállás
szerint minősül, azaz, ha az egyik elkövető testi sértést, míg a másik emberölést valósított
meg. A bűncselekmény felbujtója vagy bűnsegéde bárki lehet.
A bűnösség: a kts. kizárólag szándékosan valósítható meg. A szándék lehet egyenes
vagy eshetőleges, bántalmazáson felül a testi sértésre is kell terjednie, ennek hiányában
 lOMoARcPSD|5548708

a cselekmény tettleges becsületsértésnek minősül. A törvény a testi sértés minősített

esetei körében a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
A testi sértésnek több minősített esete van

Súlyosabban minősül a kts., ha azt

 aljas indokból vagy célból,

 védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,

 a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva

korlátozottan

 képes személy sérelmére követik el.

Még súlyosabban minősül a kts.

• ha az maradandó fogyatékosságot
• vagy súlyos egészségromlást okoz.

Súlyosabban minősül a testi sértés,

• ha 8 napon túl gyógyul, azaz sts. megvalósítható szándékosan, de vegyes

bűnösséggel is.

A szándékos sts.-t súlyosabban minősíti, ha azt

• aljas indokból vagy célból,
• védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
• a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan
• képes személy sérelmére,
• maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
• különös kegyetlenséggel követik el.

Még súlyosabban minősül a bűncselekmény,

• ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

7. Testi sértés – minősített esetek

 lOMoARcPSD|5548708

 Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy

akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt
könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.

 Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az

elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást
okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.

 A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt
vagy halált okoz.

Az aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés

Az aljas indok vagy cél megítélése kapcsán a társadalom általános erkölcsi felfogása az
irányadó. Minden olyan indok vagy cél annak minősül, amely e szempontból kiemelkedően
súlyosan elítélendő. Így például, ha az elkövető a sértett akaratával ellentétesen azért
bántalmazza őt, mert ez számára nemi vágyának kielégítését fokozza vagy ha a bántalmazás
teljesen indokolatlan vagy jelentéktelen ok miatt történik.

Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben elkövetett testi sértés

A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy akár időleges, akár állandó jelleggel
ilyen állapotban lévő személy lehet. Akaratnyilvánításra képtelen állapot esetén a sértett belső
okok miatt nem észleli a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, mert
például – állandó jelleggel – súlyos szellemi fogyatékossággal bír, vagy – ideiglenes jelleggel
– alszik vagy kábítószer hatása alatt áll.
Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló
támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például – ideiglenes jelleggel – bezárták vagy
fogyatékossága folytán – állandó jelleggel – mozgásában korlátozott. Ezek a személyek
észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban – akarati képességük hiányában –
nem képesek védekezni ellene.

A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan

képes személy sérelmére elkövetett testi sértés

Az eddigi szabályokhoz képest 2013. július 1-jétől az új Btk. minősített testi sértésnek
minősíti a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személlyel szemben elkövetett cselekményeket. A jogalkotó ezzel is a
szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben
elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal
szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős”
személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak
bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a
 lOMoARcPSD|5548708

tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.

A maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés

Maradandó fogyatékosság abban az esetben állapítható meg, ha az adott testrész funkciója

már nem vagy nem teljes mértékben állítható vissza. Ennek jellegzetes típusa valamely
testrész – például végtag -, valamely érzékszerv – például látás, szaglás -, képesség – például
nemző, közösülési, beszélő – elvesztése vagy használhatatlanná válása, a sértett testének
eltorzulása, fogyatékossá válása, függetlenül attól, hogy ez külsőleg érzékelhető-e. E körbe
sorolandó az az eset is, ha a sértett a bántalmazás következtében válik szellemi fogyatékossá.

A súlyos egészségromlást okozó testi sértés

A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jellegű minősített

eset.
A sértett olyan fizikai, pszichikai vagy szellemi egészségkárosodását jelenti, amely tartós –
általában fél évnél hosszabb – és korábbi egészségi állapotához képest romlást jelent. Ilyen
lehet például a krónikus betegség, de e körbe sorolhatjuk azt az esetet is, amikor az elkövető
bántalmazása miatt a terhes nő elveszti gyermekét.
Nincs büntetőjogi jelentősége annak, hogy e hosszú gyógyulás után a sértett maradéktalanul
rendbe jön-e vagy sem.

A különös kegyetlenséggel megvalósított súlyos testi sértés

A súlyos testi sértés akkor is súlyosabban minősül, ha különös kegyetlenséggel követik el.
A különös kegyetlenség megítélésénél – a szándékos emberöléshez hasonlóan- részben a
sértett által elszenvedett támadás jellege, részben pedig az általános társadalmi felfogás az
irányadó. Ilyen például, ha az elkövető a szokásostól lényegesen eltérő megalázással és
elhúzódóan hajtja végre a cselekményt, például az egyébként öntudatlan sértettet hosszasan és
kitartóan bántalmazza, számtalan törést, zúzódást és sérülést okozva ezzel.

8. Az életveszélyt okozó testi sértés és a halált okozó testi sértés

 lOMoARcPSD|5548708

Életveszélyt okozó testi sértés

(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt
vagy halált okoz.

(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

Életveszély okozása minősítő körülmény. Életveszély a halál reális bekövetkezésének

lehetősége.

Az életveszélyt okozó testi sértés materiális bcs., tehát fenn kell állnia az elkövetési
magatartás és az életveszély, mint eredmény közötti okozati összefüggésnek.

Amennyiben az életveszélyre is kiterjedő eshetőleges szándék megállapítható, de az

életveszély – tehát még annak közvetett formája – sem következik be, az életveszélyt okozó
testi sértés kísérletéért kell az elkövetőt felelősségre vonni. Természetesen csak a szándékos
életveszélyt okozó testi sértésnek lehetséges elvileg kísérlete.

Életveszélyes sérülések általában

Az agy sérülései, a nyílt koponyacsonttörés, a létfontosságú szervek (máj, tüdő, szív
sérülései).

A halált okozó testi sértés

A halál okozása a testi sértés legsúlyosabban büntetendő minősített esete.

Nagyon fontos feltétel, hogy ebben az esetben az elkövető szándéka csak a testi sérülés
okozására irányul, a halálos eredményre az elkövető gondatlansága terjedhet csak ki. Például
az elkövető az erősen ittas állapotú, egyébként rossz fizikai jellemzőkkel rendelkező sértettet
úgy üti meg, hogy az ennek következtében elesik és fejét bevágva meghal, a halálos eredmény
tekintetében a gondatlanság megállapítható. Az elkövető ugyanis nem kívánta a halálos
eredmény bekövetkeztét, ugyanakkor kellő körültekintés és figyelem mellett számolnia kellett
volna azzal, hogy a sértett egyébként is rossz fizikai állapota és erős ittassága mellett az általa
szándékosan mért ütés is elegendő ahhoz, hogy egyensúlyát vesztve elessen.

További fontos feltétel, hogy az elkövető testi bántalmazása és a halálos eredmény között az
okozati összefüggés fennálljon. Ha ugyanis az elkövető közepes erővel fejen üti a sértettet,
amely alkalmas egy nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozására, de a sértett születési
fogyatékossága – abnormálisan vékony koponyacsontja – miatt hal ebbe bele, az elkövetőt
 lOMoARcPSD|5548708

még gondatlanság sem terheli, feltéve, ha erről a születési rendellenességről nem volt
tudomása.

Halált okozó testi sértés esetén az elkövető szándéka a testi sértés elkövetésére irányul, el kell
határolni a gondatlan emberöléstől.  Mindkét esetben van holttest, azonban a gondatlan
emberölésnél nincs bántalmazási szándék.
Halált okozó testi sértésnél szándékos a bántalmazási szándék, de az eredmény
gondatlanságból következik.  Jól meg akarja verni, de nem számol azzal, hogy akár meg is
halhat.
Halmazat kerül megállapításra általában, ha az elkövető akár egy, akár különböző
magatartásával több sértettnek okozott testi sértést.

9. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

 lOMoARcPSD|5548708

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét
vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz,
vétség: 1 év.
(2) A büntetés
a) 3 év: maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy
tömegszerencsétlenséget,
b) 1-5 év: halált,
c) 2-8 év: 2-nél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő: (1): 3 év, (2): 1-5 év, 2-8
év, 5-10 év.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a
robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.

Jogi tárgya: egy vagy több ember életének, testi épségének és egészségének
védelméhez fűződő társadalmi érdek. A Btk. már a sérelem bekövetkezésének veszélyét
előidéző magatartásokat is büntetni rendeli tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzetből nagy
gyakorisággal tipikusan következik be a tényleges sérelem. Passzív alanya kizárólag élő,
természetes személy lehet. Lényegtelen a passzív alany kora, neme, egészségi állapota,
életvitele. Elkövetési tárgy: a foglalkozás szabályainak megszegése.
A foglalkozás: gyűjtőfogalom, amely felölel minden olyan tevékenységet, amelyre
írott vagy íratlan szabályok vonatkoznak. Nincs jelentősége, hogy a munkát
ellenszolgáltatásért vagy anélkül végzik, hogy rendszeresen, alkalomszerűen, hivatásból
vagy kedvtelésből végzik. Az sem releváns, hogy az adott tevékenység gyakorlásához
szükség van-e bármilyen iskolai végzettségre, szakképzettségre. Nem minden az adott
foglalkozásra vonatkozó előírásnak van jelentősége, hanem csak azoknak, amelyeknek a
rendeltetése az élet, a testi épség és az egészség védelme.

Az ítélkezési gyakorlatban az alábbi 5 foglalkozási szabálynak van kiemelt jelentősége:

 munkavédelmi és balesetelhárító szabályok

 biztonsági előírások,

 orvosi tevékenység szakmai szabályai

 építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki, statikai szabályok,

 a lőfegyver, a robbanószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére

vonatkozó szabályok

Materiális bűncselekmény- ok-okozati összefüggés szükséges.

 lOMoARcPSD|5548708

A bcs alaptényállásában vagylagos eredmény:

• Veszély

• Sérelem

Veszély: alatt az olyan helyzet értendő, amikor fennáll az élet, a testi épség, vagy az
egészség sérelmének reális lehetősége.

Közvetlen veszély: ha térben és időben konkretizálódik és így már meghatározott

személyt vagy személyeket fenyeget. Amennyiben a közvetlen veszély nem a
foglalkozási szabály megszegése folytán, és azok következményeként jön létre, hanem
bármely okból, e bűncselekmény nem valósul meg.

A bűncselekmény eredménye – gondatlan alakzat esetében - az élet, testi épség,

egészség közvetlen veszélyeztetése, illetve a testi sértés okozása. A szándékos
alakzatnak egy eredménye van: az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése.

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés kísérlete fogalmilag kizárt.

A szándékos alakzatnál elvileg lehetséges a kísérlet. Befejezett a bűncselekmény a veszély
közvetlenné válásával.

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Tehát aki olyan tevékenységet végez,
amelyre biztonsági előírások vonatkoznak, köteles azt betartani, függetlenül attól, hogy az
adott tevékenységhez szükséges szakképesítéssel, végzettséggel rendelkezik-e, avagy sem.
A bűncselekménynek ezért alanya lehet az is, aki élethivatásszerűen, a megfelelő
szakképesítés birtokában, ellenszolgáltatásért végzi a tevékenységet, de az is, aki
semmilyen szakmai jártassággal nem rendelkezik. Gondatlan alakzatnál kizárt a társ-
tettesség, mindegyik önálló tettese lesz a bűncselekménynek.

Gondatlanságból idézi elő a közvetlen veszélyt, ill. a testi sértést, aki előre látja
foglalkozási szabályszegésének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik ezek
elmaradásában (luxuria) vagy pedig azért nem látja előre a közvetlen veszélyt, avagy a
sérülés bekövetkezésének lehetőségét, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet vagy
körültekintést (negligencia).

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés szándékos alakzata, akkor valósul meg,

ha a foglalkozási szabályszegés szándékos, valamint, ha magának a veszélyhelyzetnek a
létrehozása is szándékos.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített esetei:

• maradandó fogyatékosság

• súlyos egészségromlás

• tömegszerencsétlenség
 lOMoARcPSD|5548708

• halált okoz

• halálos tömegszerencsétlenséget okoz

Maradandó fogyatékosság: ha a passzív alany elveszti valamely képességét, vagy

szervét, ill. ha az használhatatlanná válik. A maradandóság tehát egy olyan defekt állapot,
amely meghatározott időn belül alakul ki és általában munkaképesség-csökkenésként
mérhető.

Súlyos egészségromlás: létrejöhet mind a bántalmazás, mind az egészség sértése útján, és

azokat a rendszerint krónikussá váló betegségeket jelenti, amelyeket előidézhet
szövődmény, elhúzódó vagy elmaradó gyógyulás. A passzív alany olyan szellemi vagy
fizikai állapotát kell súlyos egészségromláson érteni, amely jellegét tekintve tartós,
krónikus, vagy gyógyíthatatlan. Ha a terhes állapotban lévő nő testi sértés következtében
méhmagzatát elveszti, ez a következmény önmagában – egyéb kilátások mérlegelésétől
függetlenül – a passzív alany súlyos egészségromlását idézi elő.

Tömegszerencsétlenség fogalmát az ítélkezési gyakorlat alakította ki, eszerint, ha az

elkövető magatartása következtében 1 személy súlyos testi sérülést, további 9 személy
könnyű testi sérülést szenved.

Halál okozása: ebben az esetben az elkövető szándéka nem terjedhet ki a halálos

eredményre, mert ha igen, akkor szándékos emberölésért felel.

Még súlyosabbnak minősül a bűncselekmény kettőnél több ember halálakor, vagy

Halálos tömegszerencsétlenség: 1 ember meghal, további 9 ember megsérül

10. Segítségnyújtás elmulasztása és cserbenhagyás. Segítségnyújtás

 lOMoARcPSD|5548708

elmulasztása.

Segítségnyújtás elmulasztása

166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az
élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség: 2 év.
(2) bűntett: 3 év: a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) bűntett: (1): 3 év, (2): 1-5 év: a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a
segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) (3) utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok
alapján köteles a segítségnyújtásra.

Jogi tárgy: más ember életének, illetve testi épségének védelméhez fűződő társadalmi
érdek. A bűncselekmény passzív alanya sérült vagy az életet, testi épséget közvetlenül
veszélyeztető helyzetbe került, élő, természetes személy lehet. A sérülés oka irreleváns. A
bűncselekmény elkövetési magatartása kizárólag mulasztással valósítható meg, és mert a
törvény eredmény bekövetkezését sem kívánja meg, a segítségnyújtás elmulasztása
alapesetben úgynevezett tiszta mulasztásos bűncselekmény. Azt, hogy kitől milyen
segítség várható el, az eset összes körülményére figyelemmel lehet csak eldönteni.
Azonban kialakult néhány alapelv ezzel kapcsolatban.
Alapelvek:

• senkitől sem várható el saját életének kockára tétele mások életének

megmentése végett

• nem várható el attól. aki maga is sérült vagy az életét, ill testi épségét
veszélyeztető helyzetben van

• nem várható el az adott személy képességeit meghaladó segítségnyújtás

• nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség, ha a sérült más részéről már

megkapta a szükséges segítséget

• nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség, ha a sérült önmaga is képes

elhárítani a veszélyt

• nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség, ha a felajánlott segítséget

egyértelműen visszautasítja

• nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség, ha nincs szemmel látható

sérülése

A törvényi tényállás alapesete eredményt nem tartalmaz, tehát immateriális

bűncselekményről van szó. Tekintettel arra, hogy a segítségnyújtás elmulasztása
 lOMoARcPSD|5548708

úgynevezett tiszta mulasztásos bűncselekmény, ezért a bűncselekmény kísérlete

fogalmilag kizárt. A mulasztás tényével tehát a bűncselekmény befejezetté válik. A
bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki maga is segítségre
szorul, vagy aki szándékos tevékenységével okozott a passzív alanynak sérülést, vagy aki
szándékos magatartásával idézte elő a passzív alany életét vagy testi épségét közvetlenül
veszélyeztető helyzetet.
Minősített esetek:

• ha a sértett meghal és életét a segítségnyújtás megmenthette volna - pl.

aki fagypont alatti hőmérsékleten magára hagyja a súlyos ittassága miatt
magatehetetlen állapotban levő sértettet

• ha a vészhelyzetet az elkövető idézi elő vagy a segítségnyújtásra

egyébként is köteles – pl a járművezető vétkes szabályszegő magatartásával az
ittasan haladó kivilágítatlan kerékpáros elütésében és a sérültet segítség nélkül
hagyja –fontos a gondatlanság

Cserbenhagyás – a Btk. 239.-a rendeli büntetni

Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan
eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi
épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bcs.
nem valósul meg, vétség: 1 év.
A cserbenhagyás bcs. jogi tárgya komplex, elsődlegesen az összes közlekedési ágazat
közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok közlekedésében részt
vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi
érdek.
E bűncselekmény akkor állapítható meg, ha nem volt a baleset hatókörében olyan
személy, aki akár sérülése, akár veszélyhelyzete folytán segítségre szorult. Ha sérülés
vagy veszélyhelyzet következett be, e bűncselekmény megállapítására már nem kerülhet
sor, a cserbenhagyás szubszidiárius jellegére figyelemmel ilyenkor a segítségnyújtás
elmulasztása valósul meg.

10. Kábítószer- kereskedelem, kábítószer birtoklása, kórós

 lOMoARcPSD|5548708

szenvedélykeltés, anyaggal való visszaélés, teljesítményfokozó szerrel

való visszaélés

Ezt a tényállást a Btk a XVII. fejezetben Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények

körében szabályozza.

Kábítószer-kereskedelem

176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett
miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
létesítményében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba
hoz, vagy azzal kereskedik,
 lOMoARcPSD|5548708

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt

épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély
mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó
személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi tárgya: a polgárok egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A

bűncselekmény elkövetési tárgyának, a kábítószernek a fogalmát a Btk. 459. §-a (1)
bekezdésének 18. pontja a következőképpen határozza meg:
• a) az 1961-es New York-i Egységes Kábítószer Egyezmény és annak
kiegészítéséről szóló Genfi Jegyzőkönyv mellékletének I. és II. Jegyzékében
meghatározott anyag,
• b) az 1971-es Bécsi Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében
meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és

• c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény

mellékletében meghatározott pszichotróp anyag;

Az I. és II. jegyzékben szereplő anyag kábítószernek minősül függetlenül attól, hogy

természetes vagy szintetikus eredetű-e. pl. természetes eredetű kábítószerek:

▪ cannabis származékok (kender, marihuána

▪ ópiumszármazékok pl. ópium, morfium, heroin

▪ természetes eredetű pszichotróp: légyölő galóca

 lOMoARcPSD|5548708

▪ szintetikus eredetű kábítószer: amfetamin, LSD, kokain

▪ új szerek a piacon pl. Mefedron

A kábítószer-kereskedelem elkövetési magatartásait forgalmazó típusú tevékenységek

alkotják, ilyen a kínálás, az átadás, a forgalomba hozatal, a kereskedés, továbbá elkövetési
magatartás az anyagi eszközök szolgáltatása.
Kábítószer kínálásról van szó, ha az elkövető más konkrét személyt hív fel kábítószer
átvételére, de a felhívás eredménytelen marad, ellenkező esetben az átadás valósul meg.
Az elkövető birtokában van a felajánlott kábítószer, és annak megszerzésére, átvételére
ösztönöz. Annak, hogy az elkövető ellenérték fejében, vagy ingyenesen kívánja átadni a
birtokában lévő kábítószert nincs jelentősége.
Kábítószer átadása valósul meg, ha a megkínált személy a kábítószert átveszi. Átadásról
csak akkor beszélhetünk, ha az alkalmi jellegű tevékenység, és ennek következtében egy
konkrét, meghatározott személy szerzi meg a kábítószert saját fogyasztása céljából.
Amennyiben ugyanis az elkövető a kábítószert több személynek juttatja, kábítószer
forgalomba hozatalát, illetve a kábítószerrel kereskedést valósítja meg. Az átadás
szempontjából is lényegtelen, hogy az átadás ellenérték fejében vagy ingyenesen történt
meg.
Forgalomba hozatalról van szó, ha az elkövető több személynek juttat kábítószert. A
forgalomba hozatal együtt jár az átadással, és úgy is megtörténhet, az elkövető csak egy
személlyel áll közvetlen kapcsolatba, neki adja át a kábítószert, de nem kizárólag saját
fogyasztás kielégítése végett, hanem azért, hogy azt másoknak továbbadja. Az
elkövetőnek erre a szándékára az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet.
A kábítószer forgalomba hozatala történhet ellenérték fejében, de ingyenesen is. A
forgalomba hozatal magába foglalhatja:
• az eladók vagy a vevők felkutatását, enne során közvetítő igénybevételét,

• az áru megtekintését, megvizsgálását,

• a megállapodás megkötését,

• az áru tárolását,

• az átadás helyének előzetes felderítését,

• a szállítóeszköz és kísérők biztosítását,

Kábítószer kereskedés: felölel minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer

eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve fogyasztóhoz. Így pl. ilyennek minősül a
kábítószernek a kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése, csomagolása,
tárolása, szállítása és elosztása. A kereskedés feltételezi rendszerességet, illetve a
haszonszerzés szándékát. Ebből kiindulva a kábítószer kereskedés általában ellenérték
fejében történő átadást jelent (kivéve a rászoktatási fázist). A kábítószer kereskedés keretei
 lOMoARcPSD|5548708

között nemcsak az eladót és a vevőt, hanem a közvetítőket is felelősségre kell vonni.

A kábítószer kereskedelem elkövetéséhez történő anyagi eszközök szolgáltatása:

értékkel bíró dolog, illetve pénz átadásával jöhet létre. Az anyagi eszköz szolgáltatása
bármelyik másik elkövetési magatartáshoz kapcsolódhat. Lényeges feltétel, hogy az
elkövető tudja azt, hogy mihez nyújtott anyagi segítséget. A kábítószer-kereskedelem
immateriális deliktum, azaz a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz.
A törvény a bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli. A forgalmazó típusú
tevékenységek közül az írásbeli elkövetésnél a kínálás kísérlete lehetséges, amennyiben a
címzetthez a levél valamilyen okból kifolyólag nem érkezik meg. Az átadás kísérleti
szakba lép a más személy birtokba juttatásának a megkezdésével. Befejezetté akkor válik,
ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik
annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájussanak. Kábítószer
kereskedés és ahhoz történő anyagi eszközök szolgáltatása esetén a kísérlet fogalmilag
kizárt.

A Btk. 176.§ bcs. alanya tettesként bárki lehet, míg a törvény 177.§ szerinti bcs. tettese
csak
18. életévét betöltött személy lehet. A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható
meg. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag
kábítószer minősül.

A Btk. a minősített esetek meghatározásakor kettős szabályozási modellt alkalmaz.

Először meghatározza a bárki által elkövethető kábítószer-kereskedelem alaptényállásához
fűződő minősített eseteket, majd súlyosabban rendeli büntetni a tizennyolcadik életévét
betöltött személy büntetőjog ellenes magatartásait, amihez további minősítő
körülményeket kapcsol.
Így a Btk. 176. §-ának (1) bekezdése szerinti kábítószer-kereskedelem súlyosabban
minősül, ha:

• - bűnszövetségben, két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten

követ el, vagy ebben megállapodik és legalább egy bűncselekményt elkövet,
• - hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként e minőséget felhasználva,
vagy
• - a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, vagy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal létesítményében követik el.

Súlyosabban rendeli büntetni a törvény, ha a kábítószer – kereskedelmet jelentős

mennyiségű kábítószerre követik el. A kábítószer mennyisége akkor jelentős, ha az, az
adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzorosát
meghaladja.

• amennyiben a bűncselekmény elkövetője a 18. életévét betöltötte, de az

elkövetési magatartásokat 18. évét be nem töltött személy tekintetében fejti ki,
 lOMoARcPSD|5548708

vagy oktatási, köznevelési, gyermekjóléti illetve gyermekvédelmi feladatok

ellátására rendelt épületben vagy annak közvetlen környezetében kereskedik
kábítószerrel az ugyancsak súlyosabban büntetendő.
o jelentős mennyiségű kábítószerrel folytatja,
o bűnszövetségben folytatja,
o hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e
minőségét felhasználva folytatja.

Kábítószer birtoklása

178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz,
onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű
kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig
terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából
megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

 lOMoARcPSD|5548708

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy

b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt
épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország
területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős
mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett
miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt,
előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény
elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább
hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-
használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson
vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két
éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az
 lOMoARcPSD|5548708

eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen,

kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson
való részvételt, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása
miatt megállapították.
(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén - ha az
(1) bekezdés nem alkalmazható - a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a
vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.

A bűncselekmény jogi tárgya tehát a polgárok egészségének védelméhez fűződő

társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési tárgyának, a kábítószernek a fogalmát a
Btk. 459. §-a (1) bekezdésének 18. pontja határozza meg.
A deliktum elkövetési magatartásai:
• a termesztés,
• az előállítás,
• a megszerzés,
• a tartás,
• az ország területére behozatal, az onnan történő kivitel, az országon való
átszállítás,
• a kábítószer birtoklásának megvalósításához anyagi eszközök szolgáltatása,
• a fogyasztás.
Kábítószer termesztése alatt a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztését
kell érteni. Éppen ezért csak engedély alapján termeszthető magas alkaloid tartalmú ipari
mák, vagy 0,2% kábítószer tartalmat elérő kender. A kannabisz magok elültetése,
gondozása önmagában kábítószer termesztésének, vagyis befejezett bűncselekménynek
minősül akkor, ha a magokból kikelt növény már önállóan fejlődik. Nem tényállásszerű az
olyan növények termesztése, amelyekből a kábítószert csak feldolgozás által lehet kivonni.
Kábítószer előállítása: olyan művelet, amelynek közvetlen eredménye a fogyasztható
kábítószer. Így kábítószer előállításának minősül a növényekben található hatóanyag
kivonása, vagy a szintetikus készítés.
Kábítószer megszerzés: mástól történő birtokbavételt jelenti, amely megvalósítható
ingyenesen, vagy visszterhes jogügylet kapcsán a korábbi tulajdonossal történő
megegyezéssel vagy annak akaratától függetlenül. Megszerzésnek minősül tehát a találás,
vásárlás, az ajándék elfogadása, de a lopás, rablás is. Közömbös, hogy az elkövető a
kábítószert saját maga vagy más részére veszi-e át.
Kábítószer tartás: folyamatos, hosszabb idejű birtoklást jelent, amit szükségszerűen meg
kell előzni a termesztésnek, előállításnak vagy megszerzésnek.
A kábítószer ország területére behozatala, vagy onnan történő kivitele, illetőleg az
országon való átszállítása: ezek a cselekmények a kábítószer szállításának egy – egy
részterületét foglalják magukba. A kábítószer birtoklásának megvalósításához anyagi
 lOMoARcPSD|5548708

eszközök szolgáltatása: értékkel bíró dolog vagy pénz átadásával valósulhat meg.
Bármelyik másik elkövetési magatartáshoz párosulhat. Lényeges feltétel, hogy az elkövető
tudja azt, hogy mihez nyújtott anyagi segítséget.
Kábítószer fogyasztása a tényállás önállóan is megjelenhet, de kapcsolódhat csekély
mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából történő megszerzéséhez vagy tartásához. Ezen
tényállást szubszidiárius tényállásként rendeli büntetni a Btk., vagyis csak akkor kerülhet
sor a büntetőjogi felelősség megállapítására, ha a fogyasztás vagy a kábítószernek ilyen
célból történő megszerzése, illetve tartása során az elkövető nem fejt ki súlyosabban
büntetendő elkövetési magatartást.

A kábítószer birtoklása immateriális bűncselekmény, tehát a törvényi tényállás

eredményt nem tartalmaz. A törvény - a kábítószer fogyasztásának a kivételével - a
kábítószer birtoklásának előkészületét is büntetni rendeli.
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Tettes az is, aki egyébként jogosult arra,
hogy kábítószert készítsen, megszerezzen vagy tartson, ha a konkrét cselekményre a
hatósági engedély nem terjed ki. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az
elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag
kábítószernek, kábító hatású anyagnak, szernek minősül.
Minősített eset valósul meg, ha a kábítószer birtoklását
• - üzletszerűen, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények
elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik
• - bűnszövetségben, ha két vagy több személy bűncselekményeket
szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább egy bűncselekményt
elkövet,
• - hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.

Még súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha

• -jelentős mennyiségű kábítószerre, (ha az, az adott kábítószerre
meghatározott csekély mennyiség felső határának 20-szorosa meghaladja.)
• - különösen jelentős mennyiségű kábítószerre, (ha az, az adott kábítószerre
meghatározott csekély mennyiség felső határának 200-szorosát meghaladja.)
valósítják meg a törvényi tényállást.

A kábítószer birtoklása ugyancsak súlyosabban minősül, ha a tizennyolcadik életévét

betöltött személy
• - tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
• - oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok
ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében valósítja
meg a bűncselekményt.

A törvény büntethetőséget megszüntető okot is tartalmaz. Nem büntethető kábítószer

 lOMoARcPSD|5548708

birtoklása miatt az, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít,
megszerez, tart vagy fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri és az elsőfokú
ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatosa, kábítószer-
függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült,
vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson részt vett.

Alapfeltétel, egyben konjungtív feltétel, hogy

• a kábítószer termesztésére, előállítására, megszerzésére, tartására saját

használat céljából kerüljön sor
• a fogyasztás csekély mennyiségű legyen.

A Btk. kizárja a büntethetőséget megszüntető ok alkalmazhatóságát akkor, ha az

elkövetővel szemben két éven belül:

• a vádemelés elhalasztására, illetve az eljárás felfüggesztésére azért került

sor, mert vállalta az említett kezeléseken való részvételt (tehát visszaeső), vagy

• a büntetőjog felelősségét kábítószer-kereskedelem, vagy kábítószer

birtoklás miatt megállapították.

Kóros szenvedélykeltés

Jogi tárgya a 18. életévüket be nem töltött személyek egészségének védelméhez

fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési tárgya kábítószernek nem
minősülő, kábító hatású anyag vagy szer. Ilyenek lehetnek a különböző gyógyszerek,
ragasztóanyagok, festékek, oldószerek stb. Passzív alanya a 18. életévét be nem töltött
személy.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

• Kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetére való rábírás vagy rábírni
törekvés

• Kábítószer fogyasztására rábírni törekvés

• Kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez történő segítségnyújtás

Kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetére való rábírás vagy rábírni törekvés:
kizárólag tevékenység lehet, és szóban, írásban, ráutaló magatartással valósulhat meg,
abban az esetben, ha a kiskorú személyben a kábító hatású anyag vagy szer élvezetével
kapcsolatos szándék még nem alakult ki.

Rábírásnak minősül minden olyan magatartás, amelynek hatására a kiskorú személy,

kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt.
 lOMoARcPSD|5548708

A rábírni törekvés esetében a felhívás eredménytelen marad. Amennyiben a rábírási

kísérlet sikeres, vagyis a kiskorú személy kábítószert fogyaszt, mint tettes megvalósítja a
kábítószer birtoklását, a rábíró pedig a delictum felbujtója lesz.

Kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez történő segítségnyújtás: az

elkövetési magatartás akkor jöhet szóba, ha a kiskorú személyben a kábító hatású anyag
vagy szer élvezetével kapcsolatos szándék már létrejött. A segítségnyújtás lehet:

• fizikai jelleg: pl. segít a ragasztó beszerzésében,

• pszichikai jellegű: pl. megerősíti a szándékát,

• aktív magatartással megvalósuló: pl. oldószer átadása, használat módjára

vonatkozó tanácsadás,

• passzív magatartással megvalósuló: az követi el, akit a megakadályozás

tekintetében jogi kötelezettség terhel, ennek ellenére eltűri, hogy pl. a nevelése,
felügyelete, gondozása alatt álló kiskorú személy a jelenlétében kábító hatású
anyagot, vagy szert fogyasszon.

Bűncselekmény alanya tettesként és részesként is csak 18. életévét betöltött személy

valósíthatja meg a bűncselekményt.

A kóros szenvedélykeltés immateriális bűncselekmény, azaz a törvényi tényállás

eredményt nem tartalmaz. A bűncselekmény valamennyi alakzatát tettesként és részesként
is csupán a tizennyolcadik életévét betöltött személy valósíthatja meg. Kizárólag
szándékosan követhető el a deliktum, azaz az elkövető tudatának ki kell terjednie arra,
hogy az elkövetés tárgyát képező anyag kábító hatású, valamint, hogy a passzív alany a
tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy.
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés

184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
létesítményében
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig
 lOMoARcPSD|5548708

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A védett jogtárgy a polgárok egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A

bűncselekmény elkövetési tárgya az új pszichoaktív anyag. Ilyen anyagnak minősül a
forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy
vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén
alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy érzékelés módosítására, megváltoztatására. A
bűncselekmény elkövetési magatartásai az új pszichoaktív anyagnak:

• ország területére behozatala, kivitele, átszállítása, amely mind szállítási

tevékenységet jelent,
• előállítása, kínálása, átadása, forgalomba hozatala és az azzal való kereskedés.

Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés immateriális deliktum, azaz a törvényi

tényálláshoz eredmény nem tartozik. A bűncselekmény előkészületét a törvény nem
rendeli büntetni, kísérleti szakba a cselekmény az elkövetési magatartások megkezdésével
lép, befejezetté pedig az elkövetési magatartás teljes körű kifejtésével válik.
A bűncselekmény alanya tettesként és részesként bárki lehet. A törvény kizárólag a
szándékos elkövetést rendeli büntetni.
Teljesítményfokozó szerrel visszaélés

185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert

a) előállít,
b) kínál, átad, forgalomba hoz,
c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott
teljesítményfokozó szerhez,
b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában
meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
felhasználásával követi el.
(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre
irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
 lOMoARcPSD|5548708

(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem

töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a
tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)70 E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely
hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és
rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel
a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló
kormányrendeletben.

A bűncselekmény jogi tárgya tehát a polgárok egészségéhez fűződő társadalmi érdek.

A bűncselekmény elkövetési tárgya a tiltott teljesítményfokozó szer. a tiltott
teljesítmény fokozó szer. Ilyen anyagnak minősül minden olyan szer, amely
hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és
rokonvegyületeik közé tartozik, és nevesítve van a sportbeli dopping elleni egyezmény
kihirdetéséről szóló kormányrendelet 1. mellékletében.

Az elkövetési magatartások:
• az előállítás,
• a kínálás, átadás, forgalomba hozatal,
• az orvosi vényen vagy állatorvosi vényen történő rendelés,
• a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy teljesítményfokozó szer
használatára
• történő rábírása,
• az ilyen személynek a használathoz kifejtett segítségnyújtás
Ezek az elkövetési magatartások is kizárólag akkor büntetendők, ha kifejtésükre
sportteljesítmény fokozása céljából kerül sor. Sporttevékenység fogalma alatt
bármilyen sportághoz tartozó versenyszerűen végzett cselekvést kell érteni, függetlenül
attól, hogy azt profi vagy amatőr szinten űzik. A rábírás és a segítségnyújtás
büntetendőségének feltétele, hogy a 18. életévét betöltött személy a 18. életévét be nem
töltött személy tekintetében valósítsa meg.
A bűncselekmény, mivel a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz, immateriális
jellegű. A törvény a teljesítményfokozó szerrel visszaélés előkészületét is büntetni rendeli,
kísérlet lehetséges. Az alapeset elkövetője tettesként és részesként is bárki lehet. Kizárólag
szándékosan valósítható meg.
Súlyosabban büntetendő, ha a cselekményt:

• üzletszerűen követik el,

• bűnszövetségben követik el,

• kiemelten minősíti a jogszabály, ha a bűncselekmény folytán 18. életévét be

 lOMoARcPSD|5548708

nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, vagy ha a

bűncselekményt 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával követik el. A
súlyosabb minősítést az indokolja, hogy a tiltott teljesítményfokozó szerek
használata különösen veszélyezteti a fiatalokat, mivel növekedésük még nem
fejeződött be, ezért ezen szerek az egészségükben súlyosabb károkat okozhatnak,
miközben kevésbé vannak tudatában mindennek.

12. Emberrablás, emberkereskedelem

 lOMoARcPSD|5548708

Az emberrablást és az emberkereskedelem a Btk. 18 fejezetében az emberi szabadság

elleni bűncselekmények körében szabályozza.
Emberrablás

190. § (1) Aki mást személyi szabadságától

a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen
állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi
függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) bűnszövetségben,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik
el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az
emberrablást
a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy
c) halált okozva követik el.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az
emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos
következmény származott volna – önként abbahagyja.

Emberrablás feljelentésének elmulasztása

 lOMoARcPSD|5548708

191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és
erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az
emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberrablás jogi tárgya az ember személyi szabadságához, illetve kényszermentes

cselekvéséhez fűződő társadalmi érdek. A bűncselekménynek passzív alanya a
személyi szabadságától megfosztott és a követelés címzettje is.
A kettő egybe is eshet, de el is különülhet. Az emberrablás megvalósulása szempontjából
irreleváns a nem, a kor, az egészségi állapot. A személyi szabadságától megfosztott
passzív alany korának azonban abból a szempontból jelentősége van, hogy a törvény
súlyosabban rendeli büntetni az emberrablást, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére, illetve még súlyosabban, amennyiben tizennégy évnél fiatalabb
személy sérelmére követik el. A bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartások
egymással cél-eszköz viszonyban állnak.
Az emberrablás eszközcselekménye a személyi szabadságtól való megfosztás, míg
célcselekménye a követelés teljesítésének a kikényszerítése. Az eszközcselekménynek,
tehát a személyi szabadságtól való megfosztásnak a törvényben meghatározott módon,
vagyis erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel,
illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezéssel vagy az ilyen
állapot kihasználásával kell megvalósulnia. Az erőszak akkor tényállásszerű, ha személy
elleni és akaratot megtörő jellegű. E törvényi tényállás esetében kvalifikált fenyegetésre
van szükség, vagyis egyrészt a fenyegetésnek az élet vagy a testi épség ellen kell
irányulnia, másrészt az is szükséges, hogy közvetlen legyen.
A bűncselekmény célcselekménye a követelés kikényszerítése. A követelés nem más,
mint valaminek a megtételére, meg nem tételére, illetve eltűrésére vonatkozó felszólítás.
Az emberrablás immateriális bűncselekmény, a követelés teljesítése nem tényállási
elem. A törvény az emberrablásra irányuló előkészületet is büntetni rendeli.
Kísérleti szakba a cselekmény az erőszak, avagy a fenyegetés kifejtésével, a védekezésre
vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezés megkezdésével, illetve a védekezésre
vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása esetén a személyi szabadságtól
történő megfosztással lép. Befejezetté azzal válik, hogy az elkövető kifejezésre juttatja a
sértett szabadon bocsátásának általa megszabott feltételét.
Az emberrablás bevégzett, ha az elkövető a követelés kifejezésre juttatása után a passzív
alanyt szabadon bocsátja, ha a sértett megszökik, illetve, ha a passzív alany életét veszti. A
bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Akik a passzív alanyt egymással
szándékegységben közösen fosztják meg a személyi szabadságától társ-tettesek, de társ-
tettességről van szó abban az esetben is, ha az egyik elkövető valósítja meg az eszköz-,
míg a másik a célcselekményt. Az emberrablás szándékosan valósítható meg. Súlyosabban
minősül a bűncselekmény, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
bűnszövetségben, fegyveresen, felfegyverkezve, illetve, ha hivatalos személy vagy
külföldi hivatalos személy ellen e minőségére tekintettel követik el.
 lOMoARcPSD|5548708

Bűnszövetség: akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten

követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább 1 bűncselekmény elkövetését megkísérlik,
de nem jön létre bűnszervezet.
Fegyveresen: követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert,
robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket –tart magánál.
Felfegyverkezve: az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet
kioltására alkalmas eszközt tart magánál
Hivatalos személy: KE, OGY-i képviselő és a Magyarországon megválasztott EP-i
képviselő, alkotmánybíró, ME, miniszter, államtitkárok, kormánymegbízott, bíró, ügyész,
választott-bíró, alapvető jogok biztosa és helyettese, a közjegyző és a közjegyző-helyettes,
az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, a helyi
önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, a választási
bizottság tagja;
Külföldi hivatalos személy: külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási,
közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy.
14. életévet be nem töltött személy: jogi értelemben vett akarata nincs, ezért akkor is a
minősítő esetet hozza létre az elkövető, ha a gyermekkorú beleegyezett a személyi
szabadságának elvonásába.
Különösen súlyos hátrány: ezért az elkövető akkor is felel, ha csak gondatlanság terheli.
A hátrány egy korábbinál kedvezőtlenebb állapot. Súlyos vagyoni hátrány, ami az 50 mFt-
ot meghaladja. Súlyos személyi hátrány lehet, ha a passzív alanyt hosszabb ideig, esetleg
több hónapig tartják fogva, ha a fogva tartás körülményei embertelenek, illetve a
bűncselekmény súlyos traumát, egészségkárosodást idéz elő.
Halált okozva: Ez esetben az elkövetőt az eredmény tekintetében kizárólag gondatlanság
terhelheti. Annak nincs jelentősége, hogy a passzív alanynak, vagy más kívülálló
személynek a halálát okozza.
Szándékos emberölés: összefoglalt törvényi egység. Megállapítására akkor kerülhet sor,
ha az emberrablásra az elkövető egyenes szándéka, míg az ezzel okozati összefüggésben
bekövetkezett halálra az elkövető egyenes vagy eshetőleges szándéka terjed ki. A törvény
rendelkezése szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást, mielőtt
abból súlyos következmény származott volna, önként abbahagyja. A bűncselekmény
kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel az emberrablás előkészülete vonatkozásában
tájékoztatási, illetve feljelentési kötelezettséget ír elő a törvény annak, aki hitelt érdemlő
tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül. A kötelezettség az elkövető
hozzátartozóját is terheli.

Emberkereskedelem
 lOMoARcPSD|5548708

192. § (1) Aki mást

a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol,
elrejt vagy másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz,
szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberkereskedelmet
a) személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel,
c) megtévesztéssel,
d) a sértett sanyargatásával,
e) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási
viszonnyal visszaélve,
f) emberi test tiltott felhasználása céljából,
g) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,
h) bűnszövetségben vagy
i) üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére követik el,
b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b)–i) pontjaiban foglaltak valamelyike
szerint minősül, vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy
életveszélyt okoz.
(5) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött
személy sérelmére követik el,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett. a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
 lOMoARcPSD|5548708

c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
d) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
(6) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
b) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött
személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
(7) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) E § alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben
tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés.

Az Alaptörvény kimondj, hogy tilos az emberkereskedelem. Az emberkereskedelem

jogi tárgya az emberi szabadsághoz fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya
kizárólag, élő természetes személy lehet. A 18. életévet be nem töltött személy sérelmére
elkövetett bűncselekmény minősítő körülmény; de a legsúlyosabb büntetés kiszabását a
14. életévet be nem töltött személy sérelmére rendeli a törvény.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai más:

• Eladása

• Megvásárlása

• Elcserélése

• Ellenszolgáltatásként való átadás-átvétel

Elkövetési magatartásai a bűncselekménynek, másnak az előbbi tevékenységének

megvalósítása érdekében történő:

• Szállítása

• Elszállásolása

• Elrejtése

• Megszerzése

Az emberkereskedelem immateriális bűncselekmény, a törvényi tényállás alapesete

tehát eredményt nem tartalmaz. A minősített esetek egy része azonban materiális jellegű,
 lOMoARcPSD|5548708

így, ha az emberkereskedelmet súlyos hátrányt vagy életveszélyt okozva hajtják végre,

már materiális deliktumról van szó. A törvény büntetni rendeli az
emberkereskedelem előkészületét is.
Kísérleti szakba az adásvételi, az átadási-átvételi, illetve cserélési megállapodások
megkötésével lép a bűncselekmény, befejezetté pedig akkor válik, ha a passzív alany
az eladó, átadó, cserélő érdekköréből a vevő, átvevő, illetve cserélő hatalmába kerül.
A szállítás, az elszállásolás, az elrejtés, továbbá a megszerzés esetében kísérlet szintén
lehetséges. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. tettesként bárki lehet. Az eladó
és vevő, az ellenszolgáltatásként átadó és átvevő, valamint a cserélők önálló tettesként
felelnek. Amennyiben az azonos elkövetési magatartást legalább ketten egymás
tevékenységéről tudva közösen valósítják meg, társ-tettességről van szó. Az
emberkereskedelem kizárólag szándékosan követhető el.
Minősített esetek:

• személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,

• erőszakkal vagy fenyegetéssel,

• megtévesztéssel,

• a sértett sanyargatásával,

• az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló

személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonnyal visszaélve,
• emberi test tiltott felhasználása céljából,

• hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,

• bűnszövetségben vagy

• üzletszerűen követik el.

A bűncselekmény rendbelisége a passzív alanyok számától függ. Amennyiben az

emberkereskedelem a passzív alanyok cserélésével jön létre, bűnhalmazat valósul meg.

13. Kényszermunka, személyi szabadság megsértése, kényszerítés

 lOMoARcPSD|5548708

Kényszermunka

193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy
fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát

a) a sértett sanyargatásával,

b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

A deliktum jogi tárgya az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek. A

bűncselekmény passzív alanya bárki lehet. Kényszermunka elkövetési magatartása a
kiszolgáltatott helyzet kihasználásával, vagy erőszakkal, illetve fenyegetéssel
munkavégzésre kényszerítés.

Kényszerítés akkor valósul meg, amikor a sértett nem az akaratának megfelelő magatartást
tanúsít.

Munkavégzésre kényszerítés: akkor lesz tényállásszerű, ha a tényállásban meghatározott

elkövetési módok alkalmazásával kerül sor.

Kiszolgáltatott helyzet kihasználásával: az elkövető visszaél a passzív alany olyan

állapotával, amikor valamilyen okból kifolyólag a sértettnek nincs valós mérlegelésen
alapuló választási lehetősége, mert pl. Szenvedélybeteg. A bűncselekmény törvényi
tényállása eredményt nem tartalmaz. A kényszermunka kísérleti szakba az elkövetési
magatartás vagy valamelyik elkövetési mód megvalósításának a megkezdésével lép,
befejezetté pedig az elkövetési magatartás teljes kifejtésével válik. A deliktum alanya
tettesként bárki lehet, a részességre az általános szabályok az irányadók. A bűnösség
formája egyenes és eshetőleges szándék egyaránt lehet.
Súlyosabban rendeli a törvény büntetni a kényszermunkát, ha azt

• a sértett sanyargatásával,
• jelentős érdeksérelmet okozva,
• tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére követik el.
A sértett sanyargatásával akkor jön létre a deliktum, amikor az elkövető a passzív
alanynak, súlyos testi, illetve lelki szenvedést okoz. A jelentős érdeksérelem
bekövetkezhet a sértett személyét érintően, de az létrejöhet egy tágabb közösség
vonatkozásában is.

Személyi szabadság megsértése

 lOMoARcPSD|5548708

190. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság
megsértését
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás
színlelésével követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b)
vagy c) pontja szerint is minősül.
A bűncselekmény jogi tárgya a szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához
fűződő társadalmi érdek. Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a szabadsághoz és
a személyi biztonsághoz, továbbá mindenkinek, aki Magyarország területén törvényesen
tartózkodik, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helyének szabad
megválasztásához. A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet. így passzív alanya lehet a
bűncselekménynek a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy is. A
bűncselekmény elkövetési magatartása a személyi szabadságtól való megfosztás.
Megfosztásnak minősül minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amelynek
következtében a passzív alany elveszíti a mozgási, helyváltoztatási, illetve a tartózkodási
hely megválasztásával kapcsolatos cselekvési szabadságát. Az elkövetés módja nem
tényállási elem, a bűncselekmény általában fenyegetéssel vagy erőszakkal valósul meg.
Aktív megfosztás: megkötözés, bezárás, visszatartás, lefogás, de a rokkant személytől
való mozgáshoz szükséges eszközök elvétele (pl. mankó, bot).
Passzív, mulasztás: az elkövető gondatlanul, vétlenül fosztja meg a passzív alanyt a
személyi szabadságától, majd ezt felismerve a passzív alany helyzetét változatlanul
fenntartja (pl. valaki figyelmetlenségből bezárja haragosát a lakásba, majd annak
kiabálását észlelve nem engedi ki őt a lakásból).

Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Kizárja a büntetőjogi felelősségre

vonást a sértett beleegyezése, valamint a sértett érdekében való cselekvés is. A
 lOMoARcPSD|5548708

bűncselekmény materiális bűncselekmény, az eredmény a mozgás, a helyváltoztatás

lehetőségének a megszűnése. A bűncselekmény megvalósulásához szükségszerűen
fenn kell állnia a személyi szabadságtól megfosztásra alkalmas elkövetési magatartás
és az eredmény közötti ok-okozati összefüggésnek. Kettős értelemben materiális
bűncselekmény:

• a törvényi tényállás egyrészt tartalmaz egy pszichés eredményt: a sértett

valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön.

• másrészt eredmény a jelentős érdeksérelem, amely a bűncselekmény

befejezettséghez szükséges.

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Társ-tettesség, felbujtás, bűnsegély

lehetséges, tekintettel azonban arra, hogy tartós bűncselekményről van szó. A személyi
szabadság megsértése kizárólag szándékosan követhető el, a szándék formája
egyenes, és eshetőleges egyaránt lehet.
Minősítő körülménynek minősül:

• A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére

• Az aljas indokból vagy célból elkövetés
• A sértett sanyargatásával valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövetés a
passzív alanynak testi vagy lelki szenvedést, gyötrelmet okoz.
• Védekezésre képtelen személy, aki bármely ok miatt nem képes ellenállást
tanúsítani, akár helyzeténél, akár állapotánál fogva, függetlenül attól, hogy az ilyen
helyzet vagy állapot ideiglenes, avagy végleges jellegű.
• Fegyveresen valósítja meg a bűncselekményt, aki lőfegyvert,
robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására
szolgáló készüléket tart magánál, illetve a cselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi
el
• Felfegyverkezve az követi el a személyi szabadság megsértését, aki az
ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas
eszközt tart magánál
• Jelentős érdeksérelmet okozva
• A hivatalos eljárás színlelése minden olyan tevékenységet felölel, amelyet
közhatalmi tevékenységet ellátó szerv jogszerű tevékenységének tüntetnek fel.

Még súlyosabban rendeli büntetni a törvény a személyi szabadság megsértését,

amennyiben a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett
bűncselekményt aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával valósítják
meg.

Kényszerítés

195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne
 lOMoARcPSD|5548708

tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem
valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény jogi tárgya az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi

érdek. Magyarország Alaptörvénye értelmében - IV cikk (1) bekezdés - a szabadsághoz
való jog alatt a természetes személy szabad akaratának megfelelő, minden kényszertől
mentes cselekvési szabadságot is érteni kell. A cselekvési szabadság: akarat-elhatározás,
akaratmegvalósítás szabadsága, az egyén akaratának megfelelő magatartás tanúsítása.
Passzív alanya bármely természetes élő személy. Nem feltétele a cselekvőképesség, így
megvalósítható gyermek, vagy elmebeteg személy sérelmére is. Elkövetési magatartása a
sértettnek, valaminek a tevésére, nem tevésére vagy eltűrésére kényszerítése. A
kényszerítés hatása alatt álló személy magatartása nem felel meg az akaratának.
A törvény meghatározott elkövetési módot állapít meg:

• erőszakkal: az emberi testre való fizikai ráhatás alkalmazása. Az erőszak

lehet akaratot bénító (vis absoluta), és hajlító (vis compulsiva) is. A kényszerítés
akkor tényállásszerű, ha az elkövető személy elleni erőszakot alkalmaz.

• fenyegetéssel: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra,

hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
A bűncselekmény materiális (eredmény) bűncselekmény kettős értelemben is:

• a törvényi tényállás egyrészt tartalmaz egy pszichés eredményt: a sértett

valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön.

• másrészt eredmény a jelentős érdeksérelem, amely a bűncselekmény

befejezettséghez szükséges. Jelentős érdeksérelmet a konkrét eset összes
körülményeire lehet figyelemmel megítélni. A cselekmény sértheti a passzív alany
személyes érdekeit (pl. munka elvesztése), de a közérdeket (színházi világosító
világosítás kikapcsolására à így nem lehet előadást tartani).

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. A kényszerítés csak szándékosan

valósítható meg. A bűncselekmény elkövethető egyenes és eshetőleges szándékkal is.

14. Szexuális kényszerítés, szexuális erőszak

 lOMoARcPSD|5548708

Szexuális kényszerítés

196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális
kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló
személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási
viszonyával visszaélve követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést
tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

Szexuális kényszerítés Btk. 196. § alapesete:

Btk. 196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A tényállással védett jogi tárgy a szexuális önrendelkezés, a nemi szabadság, a
cselekményt 2013. július 1. napjától rendeli büntetni a törvény.
Elkövetési magatartás: szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítés.
Szexuális cselekménynek minősül a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő
cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas,
vagy arra irányul. Büntetőjogi szempontból közösülésnek minősül, amikor külön nemű
személyek nemi szervei külsőleg érintkeznek, vagyis a közösülés megállapításához - a
biológiai közösülés fogalmától eltérően - nem szükséges a behatolás.
A cselekmény sértettje (passzív alanya) kizárólag tizenkettedik életévét betöltött személy
lehet, ezen túl a passzív alany cselekvőképessége, illetve annak hiánya, vagy a passzív
alany neme nincs kihatással a cselekmény megállapítására.
Ha valaki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel kényszer nélkül szexuális
cselekményt végez vagy végeztet, annak cselekménye a szexuális erőszak bűntettének
minősített esetét valósítja meg, [Btk. 197. § (2)] amelyet a törvény öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel rendel büntetni.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Alapesetének elkövetője
(alanya) bárki lehet, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, kivéve azt a személyt, aki a
sértettel (passzív alannyal) kapcsolati viszonyban áll (lásd a minősített eset). Mint ahogyan
a sértett, úgy az elkövető neme is közömbös, vagyis hímnemű elkövetheti nőnemű vagy
hímnemű sértett sérelmére, míg nőnemű elkövetheti hímnemű vagy nőnemű sértett
sérelmére is.
Kényszerítés fogalmát a Btk. 195. §-a határozza meg, amely szerint „Aki mást
erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
 lOMoARcPSD|5548708

eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz kényszerítést követ el."

Erőszak: fizikai erővel történő ráhatást, támadást jelent. Az erőszak lehet akaratot
bénító és akaratot hajlító is.
Akaratot bénító, lenyűgöző erejű erőszakról akkor beszélünk, amikor az erőszak
alkalmas a sértett fizikai ellenállásának leküzdésére, amely következtében a sértett
képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására. (Erre az esetre példa, amikor az
elkövető lefogja, lekötözi a sértettet.) Akaratot bénító erőszak megvalósulhat akkor is, ha a
sértett a támadással szemben okkal eredménytelennek gondolja a védekezését, ezért annak
nem áll ellen. A nemi szabadság elleni bűncselekmények esetében nem kell az erőszaknak
akaratot bénítónak lennie. Elég, ha az erőszak a sértett komoly ellenállásának leküzdésére
alkalmas. A sértetti ellenállás komolyságának megállapítását nem zárja ki, ha a sértett
azért hagy fel a védekezéssel, vagy azért nem védekezik, mert azt az erőszakkal szemben
esélytelennek találja.
Fontos kiemelni, hogy a kényszerítés általános fogalmától letérően a szexuális
kényszerítés nélkülözi az előbb részletezett erőszakot. Ha valaki a szexuális kényszerítést
erőszak alkalmazásával követi el, annak cselekménye [a Btk. 197. §-a szerinti] szexuális
erőszakot valósítja meg.
A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ilyen esetre példa, amikor a sértettet a
munkahelyének elvesztésével, a becsületének csorbításával, vagy akár vagyon hátrány
bekövetkezésével fenyegeti meg az elkövető, de a fenyegetés irányulhat az élet vagy a testi
épség ellen is, de csak abban az esetben, ha az nem közvetlen.
Közvetlen a fenyegetés, ha a megfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány
bekövetkezésével nyomban számolnia kell. (Élet, vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetés például, ha valakit azzal fenyegetnek meg, hogy elvágják a torkát, miközben az
elkövető a kését a megfenyegetett nyakához helyezi.) A közvetlen fenyegetés általában
akkor valósulhat meg, ha a fenyegető a fenyegetett közvetlen közelében tartózkodik
(például egy szobában vannak), de megvalósulhat akkor is, ha az a személy, akivel
szemben a hátrányt kilátásba helyezték távol van, és a hátrány előbb bekövetkezhet, mint
ahogyan a sértett a fenyegetett helyzetből szabadulhatna. (Erre lehet példa, ha valakit azzal
fenyeget meg az elkövető, hogy harmadik személy a megfenyegetett [sértett] távol lévő
családtagját nyomban bántalmazni fogja, ha a megfenyegetett nem tesz eleget az elkövető
követelésének.)
Fontos megemlíteni, hogy ha valaki a szexuális kényszerítést az élet vagy testi épség ellen
irányuló közvetlen fenyegetéssel követi el annak cselekménye nem szexuális
kényszerítést, hanem szexuális erőszakot [Btk. 197. §] valósít meg.
Fentiekből következően a szexuális kényszerítés esetén a fenyegetés lehet közvetlen, ha
az nem élet vagy testi épség ellen irányul (például most azonnal feltöltöm az internetre a
kompromittáló fényképeidet, vagy felhívom a férjed, és elmondom neki, hogy ....), illetve
irányulhat a fenyegetés az élet vagy testi épség ellen, ha az nem közvetlen, vagyis ha a
 lOMoARcPSD|5548708

megfenyegetettnek, a kilátásba helyezett hátrány bekövetkezésével nem kell azonnal

számolnia. (Például: Ha nem csinálod amit mondok, akkor számíts arra, hogy meg leszel
verve amikor nem számítasz rá.)
Szexuális kényszerítés minősített esetei

Btk. 196. § (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a
szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló
személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási
viszonyával visszaélve követi el.
A törvény szigorúbban rendeli büntetni a cselekményt, ha a sértett (passzív alany) a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be (a. pont), valamint ha az elkövető a sértettel
fennálló kapcsolati viszonyával visszaélve követi el azt (b. pont).
A Btk. 459. § (1) bekezdés 14. pontja értelmében hozzátartozó:
a) az egyenes ágbeli rokon (gyermek, szülő, nagyszülő, stb.) és ennek házastársa vagy
élettársa,
b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe
fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
Ahol a Btk. élettársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.
A cselekmény súlyosabb minősítésének az indoka a b.) pont esetében, hogy az elkövető
fokozott felelősséggel tartozik a sértettért, aki a nevelése, felügyelete, gondozása vagy
gyógykezelése alatt áll. Ennek megfelelően a sértett függő viszonyban van az elkövetővel,
avagy (például egy gyógykezelés során) kiszolgáltatott neki. A minősített eset általában
akkor állapítható meg, ha az elkövető a sértett függőségével, kiszolgáltatottságával
visszaélve követi el a cselekményt.
A hozzátartozói, nevelési, felügyeleti, gondozási, gyógykezelési viszonyon túl léteznek
olyan személyes vagy függelmi viszonyok, amelyek hatalmi vagy befolyási viszonyt
keletkeztetnek a sértett irányába. (Ilyen lehet a Btk. kommentárok szerint a család barátja,
szomszéd, álláspontom szerint ilyen lehet továbbá a munkáltató, a felettes stb…)
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést
tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

A szexuális kényszerítés büntetése

 lOMoARcPSD|5548708

A szexuális kényszerítést alapesetben a törvény egy évtől öt évig, míg minősített

esetekben két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli
büntetni.
A szexuális kényszerítés elévülése

A büntethetőség elévülése általában a büntetési tétel felső határához igazodik (de

minimum 5 év), vagyis a szexuális kényszerítésre vonatkoztatva alapesetben öt év, míg
minősített esetekben nyolc illetve tizenöt év.
Kivételt képez azonban [a Btk. 26. § (1) bek. c) pontja alapján], hogy a szexuális
kényszerítés minősített esetei nem évülnek el, ha a bűncselekmény sértettje a
bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy [a Btk. 28. § (1a) bekezdése értelmében], ha a nemi
élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény
elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem
számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte
volna. Miután a cselekmény a minősített esetekben nem évül el, ha a sértett a 18. életévét
nem töltötte be a bűncselekmény elkövetésekor, így a törvény ezen rendelkezése a
tényállás alapesetére vonatkozik.

Magánindítvány

207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3)
bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve,
ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.

Szexuális erőszak

197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre
használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés
büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális
cselekményt végez vagy végeztet.
(3A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése,
illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
 lOMoARcPSD|5548708

c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.

(4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában
meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére
követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c)
pontja szerint is minősül.
(5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket
biztosítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya az ember nemi életének szabadságához fűződő

társadalmi érdek. Bűncselekmény passzív alanya életkortól és nemtől függetlenül bárki
lehet. A bűncselekmény elkövetési magatartásának két fordulata van: szexuális
kényszerítés, illetve szexuális cselekményre való felhasználás. Szexuális cselekmény a
közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy
felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. A
bűncselekmény első fordulata két egymásba kapcsolódó tevékenységgel valósítható meg,
a szexuális cselekményen kívül szükséges magatartás a kényszerítés. A két magatartás
között cél-eszköz viszony áll fenn.
A kényszerítés a sértett komoly ellenállásának a leküzdésére alkalmas olyan tevékenység,
amelynek eredményeként a sértett képtelen valódi akaratának megfelelő magatartás
tanúsítására. A bűncselekmény második fordulata egyetlen magatartással, a szexuális
cselekménnyel valósul meg. Az elkövetési magatartás mindkét fordulatánál értékelésre
kerül az elkövetési mód. Az első fordulatnál az erőszak, valamint az élet vagy testi épség
ellen irányuló közvetlen fenyegetés, a második fordulatnál a védekezésre, illetőleg
akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása.
Az erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az
ellenállást megtöri. Minden olyan, a sértett teste ellen és közvetlenül a szexuális
cselekményre irányuló fizikai ráhatás, amely alkalmas a sértett ellenállásának a
leküzdésére, és amelynek eredményeként képtelen akaratának megfelelő magatartás
tanúsítására.
Fenyegetés: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet váltson ki. A fenyegetés súlyának és jellegének
alkalmasnak kell lennie a sértett akaratának megtörésére à élet és testi épség ellen kell
irányulnia.
A védekezésre képtelenség olyan helyzetet jelent, amikor a sértett állapotánál fogva nem
képesfizikai ellenállást kifejteni, nem képes az ellene indított támadással szemben
védekezni. Ez állandó vagy ideiglenes jellegű is lehet, lényeg, hogy az elkövető a
sértettnek ezt az állapotát használja ki a közösülés végrehajtására.
 lOMoARcPSD|5548708

Akaratnyilvánításra képtelenség akkor állapítható meg, ha a sértett pszichikailag

képtelen a védekezésre. Ez lehet átmeneti jellegű állapot (pl. ájulás, alvás, ittasság) vagy
állandó állapot (pl. kóros elmeállapot). Az ilyen állapotban lévő személyek beleegyezése
a büntethetőséget nem zárja ki. A bűncselekmény eredmény bűncselekmény, a szexuális
cselekmény végzésével befejezett. A kényszerítés megkezdésével állapítható meg a
kísérlet. A bűncselekmény alanya bárki lehet, nemre és közösülési képességre tekintet
nélkül. Ha a szexuális cselekményt legalább két személy, egymás tevékenységéről tudva
közösen valósítják meg, a minősítő körülményt kell megállapítani, mindketten a
bűncselekmény önálló tettesei. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, illetve
csak egyenes szándékkal.
Minősített esetei:
• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,

• a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt

álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi
vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.

Hozzátartozónak minősül:

▪ az egyenes ágbeli rokon, annak házastársa vagy élettársa,

▪ az örökbefogadó és nevelőszülő,
▪ a testvér és annak házastársa vagy élettársa,
▪ a házastárs, élettárs,
▪ a házastárs vagy élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére

A nevelői, felügyeleti, gondozási viszony a sértett irányában fennálló állandó vagy

ideiglenes, jogszabályon, megbízáson, szerződésen, rokoni kapcsolaton fennálló
viszonyt jeleni,

Gyógykezelés alatt áll a sértett akkor, ha gyógyító eljárásokat alkalmaznak vele

szemben, illetve, ha ápolói tevékenységet folytatnak,
Egyéb hatalmi vagy befolyási viszony: tipikusan a munkajogi viszonyokban jelenik meg.

A többes elkövetést még súlyosabban bünteti a törvény. E minősítő körülmény

megállapításához három feltétel egyidejű fennállása szükséges:

• sértettel többen végezzenek szexuális cselekményt.

• sértett azonossága, azaz mindkét elkövető ugyanazzal a sértettel végez

szexuális cselekményt.
• Az azonos alkalom a cselekmények közötti időbeli kapcsolatot jelenti.

Még súlyosabban bünteti a törvény:

 lOMoARcPSD|5548708

• ha a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet és testi épség elleni közvetlen

fenyegetéssel követi el 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére, vagy a sértett az
elkövető hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt
áll, vagy ha a sértettel azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva többen
közösülnek, ha 12. életévét be nem töltötte be

Illetve, ha

- 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el a szexuális erőszakot + a

hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási
viszonyával visszaélve követi el /vagy ha a sértettel azonos alkalommal, egymás
tevékenységéről tudva többen közösülnek

15. Szexuális visszaélés, vérfertőzés, szeméremsértés

Szexuális visszaélés
 lOMoARcPSD|5548708

198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be

nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy
mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem
töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt
végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban
fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de
tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi
vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a gyermekek egészséges nemi és erkölcsi

fejlődése. A bűncselekmény passzív alanya az (1) és (2) bekezdésben a tizennegyedik
életévét még be nem töltött személy, a (4) bekezdés esetében tizennegyedik életévét
betöltötte, de tizennyolcadikat nem.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

• Szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő

cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére
alkalmas, vagy arra irányul.
• rábírás, amely esetben a passzív alanyt az elkövető a mással történő
szexuális cselekményre veszi rá. A rábírás eredményes, az szükséges, hogy a
passzív alany szexuális cselekményt végez vagy megkísérli.
• a rábírni törekvés. A rábírni törekvést - mint előkészületi magatartást - a
törvény, mint sui generis tettesi tevékenységet értékeli. A felbujtásszerű elkövetői
magatartás kifejezett célja, hogy a sértett vele vagy mással szexuális cselekményt
végezzen, azonban a rábírás eredménytelen.
A bűncselekmény alanya tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet. A
bűncselekmény csak szándékosan követhető el, a rábírás és a rábírni törekvés
azonban célzatos.
A minősített eset az ún.függőségi kapcsolathoz kötődik, ha a sértett az elkövető
hozzátartozója, avagy az elkövető (ideértve az együtt élő hozzátartozót is) nevelése,
felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb
hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
 lOMoARcPSD|5548708

Hozzátartozónak minősül:
• a) az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
• b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő
mostohaszülőt is), az örökbe
• fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
• c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
• d) a házastárs, az élettárs,
• e) a házastárs vagy az élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére.
A (4) bekezdésben szabályozott privilegizált eset megállapíthatóságának feltétele, hogy a
passzív alany a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem, és az
elkövető vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyásolási viszonyával visszaélve
végez szexuális cselekményt.
Vérfertőzés

199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó,
ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a nemi kapcsolatoknak a társadalomban

kialakult rendje, a rokoni kapcsolatok tisztasága, a genetikailag nem hátrányos
utódok születéséhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya nincs, mert az elkövetők
egyaránt felelnek magatartásukért. Kivétel: 12 életévét be nem töltött leszármazó esetében
à szexuális erőszak.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai:
• Szexuális cselekmény- a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő
cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére
alkalmas, vagy arra irányul.
• Közösülés

A bűncselekmény alanya körében 2 személy részvételére van szükség, az elkövetésben

mindegyik önálló tettes. A törvényi tényállás a legközelebbi vérrokonok nemi kapcsolatait
bünteti. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Nem büntethető a leszármazó,
ha 18 életévét a cselekmény elkövetésekor nem töltötte be. Testvérek közötti
vérfertőzésnél ennek az életkornak nincs büntethetőséget kizáró hatása. Az azonos
személyek között, azonos alkalommal többször elkövetett szexuális tevékenység
természetes egység.
Szeméremsértés

205. § (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt
 lOMoARcPSD|5548708

szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy
kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő
magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő,
aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi
méltóságát sérti.

Kitiltás

206. § Gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elősegítése, kitartottság és

szeméremsértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Magánindítvány

207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3)
bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve,
ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a társadalom nemi vonatkozású erkölcsi

érzülete, a közszemérem. Passzív alanya bárki lehet. Az elkövetési magatartás a
szeméremsértő módon történő mutogatás. A magamutogatás lényegében az
exhibicionista cselekmény kifejeződése, melynek során valaki lemeztelenített nemi szervét
más előtt szándékosan mutogatja, és feltűnően látni engedi. A cselekménynek „más” előtt
kell történnie, azaz az elkövető egyetlen személy előtt valósítja meg a magamutogatást.
Alvó sértett előtt is lehetséges, elegendő, ha a más által történő észlelés objektív
lehetősége fennáll. A szeméremsértés eredményt tartalmaz, a cselekmény sérti a sértett
emberi méltóságát, nemi önrendelkezésének jogát. A bűncselekmény alanya bárki lehet. A
minősített eset tekintetében a bűncselekmény alanya csak a 18. életévét betöltött személy
lehet. A bűncselekmény célzatos, csak egyenes szándékkal valósítható meg.

16. Prostitúció elősegítése, kitartottság, gyermekprostitúció

kihasználása, gyermekpornográfia.
 lOMoARcPSD|5548708

Prostitúció elősegítése

201. § (1) Aki

a) mást prostitúcióra rábír,

b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát,

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be
nem töltött személyt bír rá prostitúcióra.

(3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket
szolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a nemi kapcsolatoknak a társadalomban

elfogadott rendje. Passzív alanya bárki lehet; a tényállás (1) c) és (2) eseteiben 18.
életévét még be nem töltött személy. A törvényi tényállás három elkövetési magatartást
határoz meg:

• Prostitúció: rendszeres haszonszerzésre törekedve szexuális cselekményt

végez. Szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő
cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére
alkalmas, vagy arra irányul.

• Prostitúcióra rábírás: akkor tényállásszerű elkövetési magatartás, ha a

rábírt személy több, időben elkülönülő szexuális cselekményt végez.

• Épület vagy egyéb hely más részére rendelkezésére bocsátása, prostitúció

céljára: Megvalósítható közvetlen módon (pl. Kulcs átadással) vagy közvetett
módon (pl. a lakásból távozik ilyen célzattal).

A (3) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartások központi eleme a bordélyház.

Bordélyháznak minősül az a vállalkozás, amelyben a vállalkozó által fizetett prostitúciót
folytató személyek, anyagi ellenszolgáltatásért bárki szexuális vágyainak kielégítésére
rendelkezésére állnak.

Fenntartás: a bordélyház üzemeltetése, költségek finanszírozása, prostituáltak általi

ellenszolgáltatás a vállalkozót illeti, ő dönti el a kifizetéseket is.

Anyagi eszközök szolgáltatása: fizikai bűnsegély, amely jellemzően a fenntartáshoz

kapcsolódik; e magatartást megvalósító személy a bordélyház tényleges működésében
nem vesz részt, de kívülről biztosítja a működéshez szükséges anyagi feltételeket. A
bűncselekmény alanya bárki lehet. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, a
rábírás elkövetési magatartásnál csak egyenes szándék jöhet szóba. A bűncselekmény
minősített esete, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá az elkövető
prostitúcióra.
 lOMoARcPSD|5548708

Kitartottság

202. § Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a nemi kapcsolatoknak a társadalomban

elfogadott rendje. A bűncselekmény elkövetési magatartása a „kitartatás”.
A „kitartatás”: anyagi juttatás elfogadását jelenti, amely az elkövető megélhetési forrása.
Megkülönböztetünk teljes kitartottságot (ha az elkövető kizárólag vagy túlnyomórészt a
kitartó személy anyagi juttatásaiból él) és részbeni kitartottságot (az anyagi juttatás
rendszeres, és az elkövető életszínvonalát jelentősen emeli). A bűncselekmény alanya
bárki lehet, kivéve, akik a törvénynél vagy más törvényes oknál fogva eltartásra
jogosultak. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A kitartottság akkor is
természetes egység, és nem létesül bűnhalmazat, ha az elkövető több olyan személlyel
tartatja ki magát, aki prostitúciót folytat. A prostitúció elősegítése nem állapítható meg
halmazatban a kitartottság mellett.

Gyermekprostitúció kihasználása

203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából

haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt.

(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató
személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez szolgáltat
anyagi eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat
prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a gyermekprostitúció megakadályozásában

megnyilvánuló társadalmi érdek, a gyermekek egészséges nemi és erkölcsi fejlődése.
A bűncselekmény passzív alanya tizennyolcadik életévét be nem töltött személy. A
bűncselekmény elkövetési magatartásainak központi eleme a prostitúció. Prostitúció a
rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése.
Elkövetési magatartásai:

- (1) bekezdés haszonszerzésre törekvés – elég a szándék

- (2) bekezdés ellenszolgáltatás nyújtása – lényege, hogy nem jelenthet fenyegetést

- (3) bekezdés kitartottság – anyagi juttatás elfogadása (teljes, részleges)

- (4) bekezdés bordélyház működéséhez kötődnek – fenntartás, vezetés, anyagi

 lOMoARcPSD|5548708

eszközök szolgáltatása

A bűncselekmény szándékosan követhető el. A bűncselekmény rendbeliségét a passzív

alanyok száma határozza meg, azonban a (3) bekezdésben előírt elkövetési magatartás
természetes egység

Gyermekpornográfia

204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről
pornográf felvételt

a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,

b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,

c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása
vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.

(3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c)
pontjában meghatározott bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf
műsorban

a) szereplésre felhív, három évig,

b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen

való szereplésre felhív,

b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek,

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való
szerepeltetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf
felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez
szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) E § alkalmazásában
 lOMoARcPSD|5548708

a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon
előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a
nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja,

b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő,

célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a tizennyolcadik életévet be nem töltött személy

egészséges irányú nemi fejlődése, megvalósítva azt a célt, hogy az ilyen korú személyek a
szexualitásnak puszta tárgyai ne legyenek, őket „nemileg kizsákmányolják”. A
bűncselekmény passzív alanya tizennyolcadik életévét be nem töltött létező személy vagy
személyek. A 14. életévét be nem töltött személyek, illetve a nem létező, de élethűen
ábrázolt gyermekekről készült pornográf felvételek. A bűncselekmény elkövetési tárgya
a passzív alanyról készített pornográf felvétel és műsor.
Pornográf felvétel: az olyan videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetve más módon
előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan
a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja
Pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő,
célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás. A bűncselekmény
alanya bárki lehet, kivéve azt a passzív alanyt, aki önmagáról készít képfelvételt. A
bűncselekmény csak szándékosan követhető el, a kereskedés - a vagyoni
haszonszerzésre törekvés miatt - és a felhívás célzatosan. A prostitúciós jellegű
bűncselekmény rendbeliségét a képfelvételek és műsorok száma határozza meg.

17. Kiskorú veszélyeztetése, gyermekmunka, kiskorúval való

kapcsolattartás akadályozása

Kiskorú veszélyeztetése
 lOMoARcPSD|5548708

208. (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a
szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti
jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki
e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi,
erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a
tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír
vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a kiskorú testi, szellemi és erkölcsi, érzelmi

fejlődése. A bűncselekmény passzív alanya a kiskorú. Kiskorú az, aki tizennyolcadik
életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A bűncselekményt
megvalósító elkövetési magatartás a súlyos kötelességszegés. Az elkövető olyan
kötelességét szegi meg, amely a kiskorú nevelése, felügyelete vagy gondozása
vonatkozásában terheli, mind aktív, mind passzív magatartással megvalósítható.
A kötelességszegés az alábbi feladatkörökön alapul:

• Nevel- tervszerű magatartások sorozata, amelyek egy része ismeret-, képzet-,

vagy érzelemgazdagító céllal kerül tanúsításra, más részük funkcionálisan hat
• Felügyelet- a kiskorú figyelemmel kísérése
• Gondozás- olyan tevékenység, amely a kiskorú testi szükségleteinek
kielégítésére irányul
Az elkövetési magatartások akkor tényállásszerűek, ha a tartalmukat jelentő
kötelességszegések súlyosak. Súlyos kötelességszegés: az általános társadalmi felfogás
szerint a minimálisan elvárható követelmények nem kerülnek teljesítésre (pl. gyermekét
hosszabb időn keresztül étlen-szomjan tartja, aki betegség esetén nem viszi időben
orvoshoz, vagy napokra felnőtt felügyelete nélkül hagyja). A bűncselekmény eredménye a
kiskorú testi, értelmi, erkölcsi, vagy érzelmi fejlődésének a veszélyeztetése, amely szoros
kapcsolatban áll a súlyos kötelességszegéssel. A kiskorú testi fejlődését annak éheztetése;
kíméletlen, többszöri, súlyos bántalmazása; kisgyermek tisztán tartásának rendszeres
elmulasztása. Az értelmi fejlődés veszélyeztetésének tipikus esete az iskolába nem járatás.
Az erkölcsi fejlődés veszélyét idézheti elő a kiskorú előtti trágár beszéd; a jelenlétében
elkövetett bűncselekmény; szeme láttára végzett szexuális cselekmények. Az érzelmi
fejlődés a kiskorúaknak az a joga, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. Ok-
okozati összefüggés szükséges az elkövetési magatartás és az eredmény között. A
bűncselekmény alanya speciális.
 lOMoARcPSD|5548708

A bűncselekményt tettesként olyan személy követheti el, aki

• - a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles,
• - szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám élettársa, a szülő felügyeleti
jogától megfosztott szülő, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban
él.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mind egyenes, mind eshetőleges
szándék elképzelhető. Ha a bűncselekményt több kiskorú sérelmére követik el, annyi
rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány sértett van
A második bekezdés alapján a bűncselekmény védett jogi tárgya a kiskorú erkölcsi
fejlődése. A bűncselekmény passzív alanya csak olyan tizennyolcadik életévét be nem
töltött személy lehet, aki viszonylagos értelmi fejlettségénél fogva erkölcsi fejlődésére
nézve károsan befolyásolható. Az elkövetési magatartás a bűncselekményre,
szabálysértésre vagy züllött életmód folytatására rábírás vagy rábírni törekvés. Züllött
életmód: olyan életfelfogás, eszmerendszer, amely erősen negatív erkölcsi elítélést vált ki,
de nem bűncselekmény. Szubszidiárius tényállás, hiszen a jogszabály kimondja, hogy a
tényállás csak akkor alkalmazandó, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
bűncselekmény alanya csak olyan tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet, aki nem
köteles a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására. A bűncselekmény
szándékosan követhető el, a rábírni törekvés és a felajánlás a meghatározott
irányultságra figyelemmel célzatosan.
Gyermekmunka
A jogszabály két elkövetési magatartást határoz meg:
• a 18. életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvény
előírások megszegése à a Munka Törvénykönyvének 114.§-ához kötődik.
⟶ Éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

⟶ Napi munkaidő max. 8 óra lehet

⟶ Munkaközi szünetekről való rendelkezés

⟶ Legalább 12 óra pihenő idő biztosítása

• a kereső tevékenység folyatására jogosító engedéllyel nem rendelkező 18.

életévét be nem töltött 3. országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozó
szabályok à 2007.évi II. törvény értelmében az a 3. országbeli állampolgár
folytathat keresőtevékenységet, aki

⟶ szezonális munkavállalási vízummal, vagy

⟶ humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

⟶ családegyesítés céljából vagy tanulmányi

célból kiadott tartózkodási engedéllyel vagy

⟶ EU Kék Kártyával rendelkezik.

 lOMoARcPSD|5548708

A bűncselekmény alanya tettesként bármelyik munkáltató lehet. A bűncselekmény csak

szándékosan követhető el.

Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása

208.§ (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval
kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a
kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is
önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) * Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ügydöntő
határozat meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási
formák pótlását megkezdi.

A bűncselekmény védendő jogi tárgya a kiskorúval történő kapcsolattartáshoz, a

kiskorú egészségéhez, erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya
kettős: egyrészt a kiskorú, másrészt a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy. A
bűncselekmény elkövetési magatartása a kapcsolat kialakulását vagy fenntartását
önhibából történő akadályozása. A bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, akinél
hatósági határozat alapján, jogszerűen helyezték el a kiskorút. A bűncselekményt csak
szándékosan lehet elkövetni, aminek alapja az önhiba, az elkövető felróhatósága.
Büntethetőséget megszüntető ok, ha az elkövető a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet
meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását
megkezdi. A bűncselekmény rendbeliségét a kapcsolattartásban akadályozott kiskorúak
száma határozza meg.

18. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, tartási kötelezettség

elmulasztása, kapcsolati erőszak, családi jogállás megsértése

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

 lOMoARcPSD|5548708

211. § (1) Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a
hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása
céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az elvitelkor

erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a végrehajtható hatósági határozat

érvényesülésén keresztül a kiskorú érdeke a számára legmegfelelőbb elhelyezésre.
Passzív alanya olyan kiskorú (18 év alatti, kivéve, ha házasságot köt), akinek az
elhelyezéséről végrehajtható hatósági határozat rendelkezik. Ilyen határozatot bíróság
vagy gyámhivatal hozhat. A törvényi tényállás három vagylagos elkövetési magatartást
határoz meg: elvitel, elrejtés, titokban tartás.

• Elvitel: ha a határozatot végrehajtották (kiskorú a jogosultnál van), elvitelnek

minősül minden olyan aktív magatartás, amelynek következtében a kiskorút
elvonják a jogosított felügyelete alól à annak beleegyezése nélkül és más
környezetben helyezik el az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából

• Elrejtés: a kiskorú hollétét leplező olyan elhelyezés, amely a jogosult

számára való hozzáférhetetlenné tételre irányuló aktív magatartásokat öleli fel.

• Titokban tartás: a kiskorú hollétére vonatkozó ismeretek tagadása, hamis

információk, adatok közlése. Akkor is megvalósul, ha az elkövetőnek ugyan nem
róható fel, hogy a kiskorú a „birtokába” került, de ezt követően az elrejtés,
eltitkolás körbe illeszthető magatartást valósít meg. Pl. elviszi láthatásra, de utána
eltűnik vele

A bűncselekmény alanya bárki lehet, nemcsak szülő, hozzátartozó. A bűncselekmény

célzatos, az elkövetési magatartásokat az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából kell
megvalósítani, csak egyenes szándék megállapítása jöhet szóba. A bűncselekmény
minősített esete, ha az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen
irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz az elkövető. A bűncselekmény rendbelisége az
elhelyezésében megváltoztatott kiskorúak számától függ.

Tartási kötelezettség elmulasztása

212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt

gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási
 lOMoARcPSD|5548708

kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése
korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a tartási kötelezettség, a jogosítottnak az

eltartásra vonatkozó joga. Passzív alanya az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat
fizetni kell. Az (1) bekezdésben azonban csak a gyerektartási díj jogosultja. A tartási
kötelezettségnek jogszabályon és végrehajtható hatósági határozaton kell alapulnia, két
együttesen fennálló feltételnek kell megfelelnie. A bűncselekmény elkövetési
magatartása a gyermektartási kötelezettség nem teljesítése. A tartási kötelezettség
tartalma: a tartásdíj összege, teljesítés határideje, esetleg végső időpontja, a fizetés
teljesítésének helye. A tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni, ezért rendszerint az
elkövetési magatartás hosszabb időn át ismétlődő mulasztásokkal valósul meg. Az
elkövetési magatartás az első mulasztással kezdődik. A bűncselekmény alanya csak
az a személy lehet, akit a hatóság végrehajtható határozatával tartásra kötelezett. A
bűncselekmény csak szándékosan követhető el, amelynek tartalmi eleme a kötelességek
ismerete és az önhiba.

Kötelezettségek ismerete (az elkövető tudatának át kell fognia, hogy van olyan
végrehajtható hatósági határozat, amely őt meghatározott személy javára, meghatározott
összegű tartásdíj fizetésére kötelezi, és ezek ismeretében nem teljesíti – önhibájából – a
kötelezettségét. Tartás elmulasztásakor, önhiba akkor állapítható meg, ha akár maga a
mulasztás (a tartásdíj nem fizetése), akár a mulasztást előidéző ok a kötelezettnek
felróható, és felróhatósága szándékos (Btk. 7.§ à Szándékosan követi el a
bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e
következményekbe belenyugszik. Önhiba megállapíthatósága kizárt, ha az elkövető nem
rendelkezik az alannyá válás feltételeivel, nincs beszámítási képessége. Nem állapítható
meg önhiba, ha a kötelezettnek nincs megfelelő keresete, jövedelme, vagyona, a
teljesítésre képtelen à ezen okok fennállása miatt felelősség nem terheli. Pl. előzetes
letartóztatásban van. Önhiba körében különös jelentősége van a gyermektartásdíj-fizetési
kötelezettség megszűnésének. Nagykorú, munkaképes leszármazó esetében vizsgálni kell,
hogy tanulmányai folytatása érdekében rászorul-e. Az önhiba oldalán azt kell vizsgálni,
hogy a tanulmányok szükségesek-e, ill. a nagykorú mennyiben képes, ill. tud gondoskodni
saját tartásáról. A bűncselekmény minősített esete, ha a tartás elmulasztása a
jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. A súlyos nélkülözés-, mint eredmény - akkor
állapítható meg, ha a tartásra jogosult olyan javakban szenved hiányt, amelyek az elemi
életszükségletek kielégítésére szolgálnak.
Büntethetőséget megszüntető ok + korlátlan enyhítés lehetséges.

- az I fokú ítélet meghozataláig teljeskörűen teljesítse hátralékát

- ha az ügyész nem halasztotta el a vádemelést, a bíróság viszont

 lOMoARcPSD|5548708

felfüggesztheti a tárgyalás során legalább egyszer, ha ettől várható az elmulasztott

kötelezettség teljesítése =elterelés
Kapcsolati erőszak
212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös
háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa,
gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel
a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti
becsületsértést, bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti
személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az
elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető
súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan
képes személy sérelmére követik el.
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne
 lOMoARcPSD|5548708

tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem
valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a létező vagy létezett háztartásban élő

kiszolgáltatott személyek testi, lelki biztonságához, emberi integritásához fűződő
társadalmi érdek. Másrészt a nőkkel szembeni erőszak és a háztartásban és a háztartáson
kívüli erőszak elleni küzdelemről szóló EU Tanácsi Egyezmény rendelkezései.

Passzív alanya:
• az elkövető gyermekének másik szülője,
• Hozzátartozó
• volt házastárs,
• Volt élettárs
• Gondnok
• Gyám
• Volt gyámolt

A törvényi tényállás két elkövetési magatartást határoz meg:

• Az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás

tanúsítása. Ilyenek pl. súlyos verbális támadások, illetve a testi sértés szintjét el
nem érő, de a passzív alany emberi méltóságát súlyosan sértő, erőszakos
magatartások.
• A közös gazdálkodás körébe vagy a közös vagyonba tartozó anyagi javak
elvonása

Fontos feltétel a rendszeresség, megállapításához legalább 2 elkövetés szükséges.

Az (1) bekezdés b) pontja eredményt tartalmaz. A súlyos nélkülözés megállapításának van
helye, ha az elkövető magatartása miatt a passzív alany olyan mértékű hiányt szenved az
elemi létszükségletek kielégítésére szolgáló javakban, amelynek eredményeként a
létminimum szintjén sincs biztosítva számára a táplálkozás, ruházkodás, tisztálkodás, a
szállás lehetősége. Ha azonban az eredmény bármely okból elmarad, kísérlet állapítandó
meg. A bűncselekmény alanya speciális, igazodik a passzív alanyi körhöz. A
bűncselekmény szándékosan követhető el, mind eshetőlegesen, mind egyenes
szándékkal. A tipikus azonban az egyenes szándék.

A bűncselekmény minősített esetei, ha a kapcsolati erőszak:

• könnyű testi sértést
• tettleges becsületsértést
• súlyos testi sértést, vagy a könnyű testi sértés súlyosabban minősülő esetei
 lOMoARcPSD|5548708

• személyi szabadság megsértését

• Kényszerítést valósít meg

A bűncselekmény szubszidiárius bűncselekmény, akkor állapítható meg, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg. A szubszidiaritásra figyelemmel a súlyosabb
büntetési tétellel rendelkező bűncselekmények elnyelik a kapcsolati erőszakot, a
halmazat mindig látszólagos. Csak magánindítványra indul az eljárás. Az elkövetővel
szemben kitiltásnak van helye.
Családi jogállás megsértése

213. § (1) Aki más családi jogállását megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás megsértését
a) egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja
foglalkozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy
gondozására köteles személy követi el.
(3) Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya más családi állása, a családi jogállásnak a Ptk.-
ban szabályozott rendje. A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, aki családi
hovatartozása tekintetében tájékozatlan, azaz családi állásáról nincs valós ismerete, illetve
ilyen ismeretek megszerzésére nem is képes. A bűncselekmény elkövetési magatartása a
más családi állásának jogellenes megváltoztatása vagy megszüntetése.
Megváltoztatás minden olyan aktív magatartás, amelynek eredményeként a passzív alany
családhoz tartozása megszűnik, akár bekerül egy másik családba. E magatartások jellemző
közös vonása a megtévesztés. Az elkövetési magatartások tipikus megjelenési formái a
kicserélés és a csempészés, amikor a passzív alany családi állása úgy változik, hogy
egyben új családhoz kerül. Az elkövetési magatartások tipikus megjelenési formája a
kicserélés és a csempészés. A kicserélés két gyermek egymás helyébe juttatását jelenti, a
magatartás szükségszerűen sérti mindkét gyermek családi állását. A más családba
csempészés megtévesztő magatartás lényege abban foglalható össze, hogy az elkövető
tévedésbe ejti, illetve tévedésben tartja a másik család tagjait a gyermek valódi jogállását
illetően.

Megszüntetés: esetén a korábbi családhoz tartozás úgy szűnik meg, hogy a passzív alany
családhoz tartozás nélkül marad. A bűncselekmény alanya az 1. bekezdésben bárki lehet,
a 2. bekezdés speciális alanyiságot követel meg. A bűncselekmény szándékosan követhető
el. Egy esetben büntethető a gondatlan alakzat, ha az alapesetként szabályozott
 lOMoARcPSD|5548708

bűncselekményt az egészségügyi szolgáltató, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi

intézmény alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el. Ebben az
esetben az elkövető vétségért felel. A minősítő körülmények alapja a speciális alanyiság:
• egészségügyi szolgáltató, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény
alkalmazottja foglalkozása körében követi el
• gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, ha a törvény másként nem
rendelkezik, akkor az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes
szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is.
• (2) a) pontjának alanya csak olyan személy lehet, aki 18. életévét be nem
töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles. E
kötelezettségeket megalapozhatják a családjogi szabályok (szülő, örökbefogadó,
gyám), de fakadhatnak foglalkozásból, munkaviszonyból is (oktatási, nevelési
feladatok)

19. Magánlaksértés, zaklatás, kiszolgáltatott személy megalázása

Magánlaksértés
Btk. 221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre
 lOMoARcPSD|5548708

erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent
marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

Az Alaptörvény VI. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy otthonát tiszteletben
tartsák. A bűncselekmény jogi tárgya ezen joghoz, az ún. házi jog védelméhez fűződő
társadalmi érdek. (nem a tulajdonjogot védi!), MAGÁNINDÍTVÁNYOS
bűncselekmény. A magánlaksértés elkövetési tárgya a lakás, az egyéb helyiség, illetve az
ezekhez tartozó bekerített hely, passzív alanya a lakás tényleges hozzátartozója.
Elkövetési tárgya a lakás, az egyéb helyiség, ill. az ezekhez tartozó bekerített hely.
Lakás: minden olyan zárt hely, amely rendeltetésszerűen emberek tartózkodási helyéül és
rendszeres éjjeli szállásául szolgál. A lakásnak nem ismérve, hogy lakott legyen, de
feltétel a lakhatásra rendeltség. Ezért a lakás fogalma alá esik az olyan helyiség is, amelyet
csak az év meghatározott szakában használnak erre a célra (pl. hétvégi ház, nyaraló).
Közömbös, hogy azt a lakással rendelkező milyen célra használja, illetve az is, hogy
természetes vagy jogi személy tulajdona-e, csak természetes személynek kell a lakást
használnia. Pl. üresen álló önkormányzati lakás nem lehet elkövetési tárgya a
magánlaksértésnek, figyelemmel az ún. házi jogra.
Egyéb helyiség: egyrészt ide tartozik a lakás fogalma alá nem eső, emberi tartózkodási
helyként szolgáló olyan oldalról fallal körülhatárolt, és tetővel ellátott épület, vagy
épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére vagy emberek tartózkodási helyéül
szolgál (üzlethelyiség, műhely), függetlenül attól, hogy a lakással kapcsolatban áll vagy
sem. Másrészt egyéb helyiségnek tekintendő minden olyan helyiség, amely a lakással
szoros összeköttetésben áll, ahhoz tartozik (padlás, pince, nyári konyha).
Bekerített hely: olyan összefüggő körülhatárolt terület, ahová csak a bemenetelre
szolgáló eszközök (ajtó, kapu) használatával lehet szabályszerűen bejutni, illetve a bejutás
fizikai erőkifejtéssel csak azon az akadályon keresztül lehetséges, amelyet a hely védése
érdekében (kerítés) emeltek. Nem tekinthető bekerített helynek az olyan terület, amelynek
létesítése nem képez akadályt (pl. alacsony sövény). Elkövetési magatartásai:

• másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy bekerített helyre történő

jogellenes bemenetel

• vagy bent maradás

• másnak a jogellenes megakadályozása abban, hogy a lakásába, egyéb

helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen.

Az elkövetési magatartás feltételei:

1.fordulat: a bemenetel és a bent maradás akkor tényállásszerű, ha arra erőszakkal,

fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével kerül sor. (Személy elleni erőszak: az
 lOMoARcPSD|5548708

ember testére gyakorolt fizikai ráhatás. Dolog elleni erőszak: dolog állagának sérelmével
jár. Pl. ajtó, zár feltörése. Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely
komoly félelmet kelt a megfélemlítettben. Hivatalos eljárás színlelése: a passzív alany
abban a hiszemben van, hogy az elkövető beengedésére köteles.)

2.fordulat: a bemenetel és a bent maradás akkor tényállásszerű, ha arra az ott lakónak,

vagy az azzal rendelkezőnek az akarata ellenére, avagy megtévesztéssel kerül sor. Itt
konjunktív feltétel, hogy éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan valósuljon
meg a bűncselekmény.

A bemenetel akkor lép kísérleti szakaszba, amikor az elkövető megkezdi az erőszak,

a fenyegetés, vagy a hivatalos eljárás színlelésével kapcsolatos tevékenységét, és
akkor befejezett, amikor az elkövető teljes testtel bejut. A bent maradásnál a kísérlet
fogalmilag kizárt, befejezetté pedig a szándék kinyilvánításával válik.

Alapeset tekintetében akkor valósul meg bűncselekmény, ha a magatartás jogellenes.

Kizárja a jogellenességet, ha azt a jogszabály engedélyezi (házkutatás), és a passzív alany
érdekében kifejtett cselekvőség (pl. tűz üt ki). A bűncselekmény alanya bárki, akár a
lakás tulajdonosa is a bérlő sérelmére, vagy ha a zárat lecserélve a lakás
használatára úgyszintén feljogosított volt házastársát megakadályozza abban, hogy a
lakásba bejusson. A bűncselekmény szándékosan követhető el, az elkövetőnek
tisztában kell lennie azzal, hogy másnak a lakásába, egyéb helyiségébe hatol be, ill. hogy
mindezt a jogosult akarata ellenére teszi. A törvény súlyosabban rendeli büntetni a másnak
a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre való bemenetelt,
vagy bent maradást, amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott
elkövetési módok együttesen valósulnak meg, vagyis, ha például valaki másnak a lakásába
erőszakkal é

Bűnhalmazat: nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni, v az élet és testi épség és az
egészség elleni bcs megvalósítása érdekében történt esetben.

Magánlakésértés példa

A férfit mindenféle magyarázat nélkül elhagyta a barátnője. Ezt követően, hogy tisztázza a
szakításuk okát a lakásán felkereste a nőt. A becsengetés után a nő ajtót nyitott, de ahogy
meglátta a volt párját azonnal vissza akarta azt zárni. Csakhogy még mielőtt ezt
megtehette volna a férfi a jobb lábát az ajtólap, valamint a küszöb közé helyezte és testi
erővel belökte az ajtót úgy, hogy vele együtt a nő is hátratántorodott.

A férfi a kinyitott ajtón keresztül áthaladt az előszobán és a konyhába menekülő nő után

ment. Itt kiabálva kérdezte meg a szakításuk okát, amelyre a nő nem válaszolt, ellenben
közölte, hogy azonnal hagyja el a lakását. A férfi a felszólításnak nem tett eleget, ezért őt a
nő által értesített rendőrjárőrök távolították el a lakásból.

A nő a büntetőeljárás megindítása végett magánindítványt terjesztett elő.

Zaklatás
 lOMoARcPSD|5548708

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe,
illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan
háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó
büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül
veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el, az (1) bekezdésben
meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Alaptörvény VI. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi
életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A bűncselekmény jogi tárgya a
magánszférához való jog biztosításához fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya
bármely természetes élő személy lehet. A bűncselekmény elkövetési magatartásai
másnak rendszeres vagy tartós háborgatása, a fenyegetés, továbbá a sértő, illetve
veszélyeztető esemény látszatának keltése.
A háborgatás kizárólag akkor tényállásszerű, ha az rendszeres vagy tartós.
Háborgatásnak minősül: Minden zaklató jellegű tevékenység, amely alkalmas arra, hogy
valakinek a mindennapi életét megnehezítse, negatívan befolyásolja. Ilyen pl. a
folyamatos éjjel-nappali telefonálások, zaklató sms-ek, emailok, a passzív alany nyomon
követése.
Rendszerességen az elkövetési magatartás rövidebb időközönkénti ismételt
megvalósítását jelenti. Tartós az elkövetés, ha az egy hosszabb időszakon keresztül
valósul meg.
Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai
ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;
Közveszélyt előidéző büntetendő cselekmény: a veszély a polgárok nagyobb, vagy előre
meg nem határozható körét, illetve jelentős értékű anyagi javakat fenyeget. A zaklatás
bűncselekményének valamennyi alakzata immateriális bűncselekmény. A bűncselekmény
alanya bárki lehet. Csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, mivel a sértett célja, hogy
 lOMoARcPSD|5548708

más megfélemlítése céljából vagy abból a célból, hogy más magánéletébe, illetve
mindennapi életvitelében önkényesen beleavatkozzon, illetőleg cél lehet önmagában a
félelemkeltés is. A sértett célja, hogy más megfélemlítése céljából vagy abból a célból,
hogy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelében önkényesen beleavatkozzon,
illetőleg cél lehet önmagában a félelemkeltés is.
Súlyosabbnak minősül a tényállás, ha azt:

• házastársa, volt házastársa, élettársa, volt élettársa ellen

• nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelés alatt álló személy

sérelmére

• tovább hatalmi vagy befolyási helyzettel visszaélve követi el az elkövető

Zaklatás példa:

- rendszeres telefonhívások (otthon, munkahelyen, éjjel-nappal, lehetnek névtelenek is)

- rendszeresen e-mailen, levélben, SMS-ben, Faxon, stb.. küldött, üzenetrögzítőn hagyott
üzenetek
- a sértett munkahelye, lakása, előtti gyakori jelenlét,
- zaklató jellegű lehet, ha a terhelt „véletlenül” követi a sértettet nyilvános rendezvényekre,
moziba, szórakozó helyre, étterembe stb….

A zaklató jellegű magatartások érinthetik a sértett munkatársait, barátait, közeli

hozzátartozóit. Az üzenetek tipikusan gyakran sértő, szidalmazó, fenyegető jellegűek, de ez
nem kitétele a zaklatásnak.

A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis

zaklatás miatt büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.

A törvény büntetni rendeli a rendszeres vagy tartós háborgatást. A zavaró, zaklató jellegű
cselekmények megnyilvánulási formájukban igen eltérőek lehetnek, amelyeket mintegy
összefoglaló néven, háborgatásként fogalmaz meg.

Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha az elkövetőnek a célja a

háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi
életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában a cselekmény nem tényállásszerű,
nem valósul meg a zaklatás.

Szintén feltétel az első bekezdésben megjelölt zaklatás tényállásának megvalósulásához, hogy

a háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen. Rendszerességen rövidebb időközönkénti
elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart.
 lOMoARcPSD|5548708

Kiszolgáltatott személy megalázása

225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát
megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség
miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér,
b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság
számára hozzáférhetővé tesz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
üzletszerűen követik el.

A védett jogtárgy az emberi méltóság védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív

alanya csak az lehet, aki kiszolgáltatott élethelyzetben van. Így pl. hajléktalan,
munkanélküli, mélyszegénységben él stb. A Btk. csak azoknak biztosítja a fokozott
oltalmat, akiknek a kiszolgáltatottságát az élethelyzete eredményezi, így nem lehet passzív
alanya a bűncselekménynek az, aki ittassága, bódultsága miatt kerül méltatlan helyzetbe.
A bűncselekmény elkövetési magatartása az arra történő rábírás, hogy a passzív
alany önmagát megalázza. A rábírás felölel minden olyan tevékenységet, amelynek
hatására a passzív alany ilyen jellegű tevékenységet tanúsít. Az elkövetési magatartás
kizárólag aktív tevékenység lehet, és megvalósulhat szóban, írásban, ráutaló
magatartással vagy fenyegetéssel is. A bűncselekmény alanya tettesként, társ-tettesként
és részesként bárki lehet. Szándékos deliktumról van szó, azaz az elkövető tudatának át
kell fognia, hogy a sértett kiszolgáltatott élethelyzetben van. A bűncselekmény materiális
bűncselekmény, vagyis befejezetté azzal válik, hogy a kiszolgáltatott élethelyzetben
lévő sértett saját magát megalázó magatartást tanúsít.
Súlyosabban minősül a kiszolgáltatott személy megalázása, ha az elkövető:
• ellenszolgáltatást ad vagy ígér azért, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő
személy önmagát megalázza,
• a megalázott helyzetben lévő passzív alanyról felvételt készít,
• az elkészített felvételt nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi,
• kiemelten minősített eset, ha a fenti tevékenységeket üzletszerűen valósítja
meg.
A kiszolgáltatott személy megalázása szubszidiárius bűncselekmény, azaz e törvényi
tényállás alapján a büntetőjogi felelősségre vonásra csak akkor kerülhet sor, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg.

20. Rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, a valóság bizonyítása

 lOMoARcPSD|5548708

Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy
ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Alaptörvény VI. cikke szerint Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a jó hírnevét tiszteletben
tartsák. A Ptk. 78.§-a deklarálja, hogy a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó
hírnév védelmére is.

A bűncselekmény jogi tárgya a személy társadalmi megbecsülésének védelméhez

fűződő társadalmi érdek. A becsület büntetőjogi értelemben magában foglalja a
társadalmi megbecsülését, és az emberi méltóságot. A társadalmi megbecsülés: az
emberről, a tulajdonságairól, jelleméről, magatartásáról kialakult kedvező értékítélet. Az
emberi méltóság olyan igény kifejezése, hogy a személy a társadalomban kialakult
kulturális érintkezési mód minimális követelményeinek megfelelően kezeljék. Passzív
alanya bármely élő természetes személy, jogi személy és személyösszesség is lehet.
Bármely élő természetes személy, ebben a körben a gyermekek, a kórós elmeállapotú
személyeknek, illetve a hivatalos személyek is beletartoznak, hiszen ezeknek a
személyeknek is van társadalmi megítélése, így velük szemben is elkövethető a
rágalmazás. Jogi személy: Emberi méltósága a jogi személynek nincs, csak a
képviseletében eljáró egyes személyeknek. Személyösszesség: a személyek meghatározott
zárt köre (pl. munkaközösségek); amelyek nem rendelkeznek azzal a sajátossággal, hogy
meghatározott társadalmi kötelezettséget teljesítsenek, vagyis nincsenek kollektív
kötelezettségeik, a rágalmazás passzív alanyai nem lehetnek. A rágalmazás passzív
alanyának konkrétan megjelöltnek, tehát egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, de ez
nem egyenlő a néven nevezéssel. A passzív alanyra vonatkozóan elégséges olyan adatokat
közölni, amelyek alapján a passzív alany személyi mindenki által kétséget kizárhatóan
felismerhető.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai tény állítása, híresztelése, illetve a tényre

közvetlenül utaló kifejezés használata. Tényállítás közlés arról, hogy a múltban létezett
vagy a jelenben létezik valamilyen jelenség, történés. (Bármilyen jövőbeni eseményre,
történésre vonatkozó fejtegetés nem tényállítás, hanem feltételezés. Bírálat, kritika,
véleménynyilvánítás a büntetőeljárásban nem esik a tényállítás fogalma alá). tény
híresztelése: mások által tett tényállítás továbbadása (a tények ez esetben mások
ismeretén, tapasztalatán alapszik és az elkövető ezeket közvetíti) à az újságban közölt
cikknek honlapon, interneten történő ismételt megjelentetése híresztelésnek minősül.
tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a valóság egy jellemző mozzanatnak olyan
kiemelése és továbbadása, amelyből logikailag következtetni lehet az egész jelenségre,
eseményre, történésre.
 lOMoARcPSD|5548708

Valamennyi elkövetési magatartásra vonatkozik, hogy:

• nem valósít meg rágalmazást az általános jellegű utalás (gyilkos, tolvaj)

• a passzív alany nevét nem kell megjelölni, de kilétének egyértelműen ki kell

derülnie

• újságcikkben, sajtótudósítás útján, szépirodalmi műben is megvalósíthatóak,

még akkor is, ha a szerző él a szarkazmus és az irónia stiláris eszközeivel

• a valótlan, becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, ilyen tényre

való közvetlenül utaló kifejezés használata minden esetben kimeríti a rágalmazás
törvényi tényállását à míg a valós, de becsületet csorbító tények közzétételének
esetében lehetőség van a valóság bizonyítására

Megvalósulhat: verbálisan, írásban, képes, rajzos ábrázolással à a tényállásnak

alkalmasnak kell lennie a becsület csorbítására, és ennek megítélése nem a passzív alany
szubjektív véleményétől, egyéni érzékenységétől függ. A becsület csorbítására alkalmas
tényállásnak büntető-, szabálysértési, ill. fegyelmi eljárás alapjául szolgálhat, vagy ha a
passzív alanytársadalmi megbecsülését veszélyezteti.

Alapvető eleme a tényállásnak:

• a tény állítására, híresztelésére, illetve a tényre közvetlenül utaló kifejezés
használatára a passzív alanytól különböző más személy előtt kerüljön sor

• ha csak a passzív alany van jelen, akkor nem valósul meg a rágalmazás
(ahogyan zárt levélben sem, ha azt csak a passzív alanynak címezte. Azonban, ha
már levelezőlapon kerül postázásra, amelyet mindenki lát, akkor már megvalósul a
rágalmazás)

A rágalmazás immateriális bűncselekmény, tehát elégséges a sérelem absztrakt

lehetősége, vagyis nem feltétele a megvalósulásnak, hogy bármilyen hátrányos
következmény bekövetkezzen. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Társ-
tettesség is elképzelhető például, ha két elkövető együttesen fogalmazza meg és adja
postára a becsületet sértő tényállításokat tartalmazó levelet. A bűncselekmény
szándékosan valósítható meg, az elkövető tudatának át kell fognia a mást előtti
elkövetést, a tényállítás, a híresztelést, a becsület csorbítására alkalmas voltát,
ugyanakkor közömbös a tények valóságtudata, illetve, hogy az elkövető tévedésben volt-e.

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha:

• Aljas indokból vagy célból elkövetett rágalmazás: az erkölcsileg elvetendő

motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni.
Aljas indoknak minősülhet a bosszúból való elkövetés, ha az indító ok erkölcsileg
elítélendő. Pl. az alkalmatlansága miatt leváltott vezető rágalmazási hadjárata az új
vezér ellen.

• Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás: nagyobb létszámú

 lOMoARcPSD|5548708

jelenlévő személyek csoportja. A bírói gyakorlat 15-20 embert már nagy

nyilvánosságnak tekint. Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék,
médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való
közzététel útján történő elkövetését is érteni kell;

• Jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás: ez alatt a sértettet

ért mindennemű személyi, családi, erkölcsi és vagyoni jellegű, hátrányos
következményt kell érteni. A jelentős érdeksérelem eredmény, amely eredmény a
társadalomra veszélyességi fokát nagymértékben növeli.

Rágalmazás minősített esetei

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a
becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó
módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja,
esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez
már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb

létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg - van
jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem
határozható személy szerezzen tudomást a tényekről. Ide tartozik az elektronikus hírközlő
hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.

Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni

viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a
sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.

A bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, a bírósághoz kell benyújtani a

büntetés kérésére irányuló határozott kérelmet, eljárási illeték megfizetése mellett.

A hamis vád a rágalmazás speciális esete.

Hamis vád valósul meg, ha a bűncselekményre vonatkozó tényállítás valótlan és a

hatóság előtt történik. A hatóság előtt bűncselekményre vonatkozóan tett valótlan
tényállítás viszont rágalmazásnak minősül, ha az elkövető olyan adatot is közöl a
hatósággal, amire a hamis vád nem valósulhatna meg, így pl. a „bűncselekmény”
elkövetési idejét olyan időpontban jelöli meg, hogy elévülés miatt a tényállítás valósága
esetén sem indulhatna büntetőeljárás. A rágalmazás kizárólag magánindítványra
büntethető bűncselekmény. Természetes egység: ugyanazon sértett sérelmére azonos
 lOMoARcPSD|5548708

alkalommal és egységes akaratelhatározásból fakadó több becsületsértő tény állítása

esetén.

Becsületsértés

A becsület fogalma

Erre a kérdésre kell a választ elsőként megadni ahhoz, hogy a továbbiakat is meg lehessen
érteni. A becsület az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát jelenti. A
rágalmazás Btk. szempontjából a társadalmi megbecsülésnek van jelentősége, ami az
emberről, annak tulajdonságairól, sajátosságairól, személyes értékeiről, magatartásáról, a
társadalomban kialakult kedvező értékítéletet jelent.

227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ
el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

A bűncselekmény jogi tárgya a személy társadalmi megbecsülésének védelméhez

fűződő társadalmi érdek. A becsület büntetőjogi értelemben magában foglalja a
társadalmi megbecsülését, és az emberi méltóságot. A társadalmi megbecsülés: az
emberről, a tulajdonságairól, jelleméről, magatartásáról kialakult kedvező értékítélet. Az
emberi méltóság olyan igény kifejezése, hogy a személy a társadalomban kialakult
kulturális érintkezési mód minimális követelményeinek megfelelően kezeljék. A
bűncselekmény passzív alanya természetes élő személy, jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező személyösszesség lehet. A bűncselekmény elkövetési
magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, az egyéb ilyen
cselekmény elkövetése, illetve a tettlegesség. A becsület csorbítására alkalmas minden
olyan kifejezés, amely az emberi méltóságot sérti. így a becsületet sérti minden olyan
kifejezés használata, ami a passzív alany testi vagy szellemi képességeire utal, jellembeli
tulajdonságaival kapcsolatos vagy negatív szokásokra vonatkozik (iszákos). A
becsületsértő kifejezés megvalósulhat durva, trágár szidás, sértés, de gúny, tréfa
formájában is. A kifejezés használata történhet szóban vagy írásban, történhet közvetlenül
vagy közvetett módon, feltételes módban, gyalázkodva, kérdés formájában, példázatként,
tréfaként stb. a becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény alatt minden olyan
tevékenységet kell érteni, amely megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító jellegű, de nem
minősül kifejezés használatának, sem tettleges becsületsértésnek. Ilyen cselekmény a
testrész mutogatása, a fintorgás, testi hibás személy járásának utánzása, kigúnyolása. Az
elkövetési magatartást már a sértő mozdulat megvalósítja. Megvalósulhat aktív
 lOMoARcPSD|5548708

tevékenységgel (pl. bemutatok neki) vagy mulasztással is (pl. nem vagyok hajlandó vele
kezet fogni).
Tettlegesség: a sértett testének megérintésében nyilvánul meg à arculütés, ha semmilyen
sérülést nem okoz, szennyező anyaggal leöntés, tojással való megdobálás stb.).
Az első két elkövetési magatartás tanúsítása csak akkor minősül becsületsértésnek, ha
ezekre:

• a sértett munkakörének ellátásával,

közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű
tevékenységével kapcsolatban kerül sor vagy

• nagy nyilvánosság előtt kerül sor.

A becsületsértés immateriális bűncselekmény, tehát a törvényi tényállás eredményt nem

tartalmaz. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. A becsületsértés kizárólag
szándékosan követhető el.

Rágalmazás Becsületsértés
kizárólag tényállítással valósítható meg kifejezés használatával valósul meg
a sértettől más személyek előtt kell történnie elégséges, ha a sértett jelen van

• becsület csorbítására alkalmas tényállítás esetén is a Btk 227§ büntetni

rendelt becsületsértés valósul meg
• A 2 bűncselekmény nem állhat halmazatban

Kegyeletsértés
226. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon
meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
Védendő jogi tárgya a halott emlékének a hozzátartozók kegyeleti jogainak védelméhez
fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési tárgya a halott teteme, illetve a
kegyeleti tárgyak (Pl. sírhely). Elkövetési magatartásai a meggyalázás, amely a rágalmazás
és a becsületsértés törvényi tényállásaiban meghatározott módon valósulhat meg. Csak
magánindítványra indítható – az elhalt hozzátartozója v örököse által.

A valóság bizonyítása
227. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az
elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve
az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke
indokolta.
A valóságbizonyítás tárgya: csak a tényállítás lehet. Feltétele: hogy a tényállást
 lOMoARcPSD|5548708

közérdek vagy bárkinek a jogos magánérdeke indokolja. Közérdek: minden, ami az egész
államot, társadalmat, azok intézményeit, az egyes jogi személyiséggel rendelkező vagy
nem rendelkező személyösszességet érinti. Magánérdek: személyi, vagyoni, családi
tekintetben hat ki a passzív alany helyzetére. A valóság bizonyításának elrendelése: az
ügyben eljáró bíróság jogosult. Speciális, eljáráson belüli eljárás: a valóság bizonyítása
körében a bizonyítási teher megfordul: terheltnek kell bizonyítania, hogy az általa állított
tény az valós tény, amit közérdek vagy jogos magánérdek miatt indokoltan állított. Neki
kell viselnie a bizonyítás bármilyen okból történő sikertelenségének következményeit.
 lOMoARcPSD|5548708

21. A közlekedés biztonsága elleni bcs., a vasúti, légi,vízi közlekedés

veszélyeztetése

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka
megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés
eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője
ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások
életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi
sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott
esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig,
illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető
- azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna,
önként megszünteti.
A közlekedési ágazat biztonságához fűződő társadalmi érdeket védi azok rendeltetésszerű
működését veszélyeztető szándékos és gondatlan magatartásokkal szemben egyaránt.
Elkövetési tárgya az a fizikai léttel bíró dolog, amelyen konkrét sérelem megjelenik. A
tényállás tételesen nevesíti az elkövetési tárgyakat, amelyek a következők:

• Közlekedési útvonal olyan terület, amely közlekedés céljára szolgál, illetve

szolgálhat. pl. vasúti sínpályák, álló- és folyóvizek, kifutópályák, légifolyosók,
közutak, magánutak.

• Jármű: a közlekedés lebonyolítására szolgáló eszköz, amely lehet a vasúti,

vízi, légi közlekedési eszköz és a közúti szállító vagy vontatóeszköz, önjáró és a
 lOMoARcPSD|5548708

vontatott munkagép.

• Üzemi berendezés: minden olyan készülék, szerkezet és felszerelés, amelyek

a közlekedés biztonságos működését szolgálják. Pl. sorompók, jelzőlámpák,
radarok stb. Ezek tartozékai olyan járulékos tárgyak, amelyeknek rendeltetése akár
közvetlenül, akár közvetve az üzemi berendezés biztonságos és zavartalan
működésének biztosítása (pl.: jelzőberendezésekhez vezető kábelek, azokat
működtető akkumulátorok)
• Közlekedési jelzések: részben kötelező jellegű utasítást, illetve tiltás, részben
pedig információt nyújtanak, tájékoztatást adnak. Pl. rendőri karjelzés, amelyeket a
közlekedés résztvevője köteles követni.

A bűncselekmény passzív alanya a közlekedő jármű vezetője. Szűkebb értelemben az a

személy, aki az adott közlekedési eszközt a saját tevékenységével ténylegesen vezeti (a
kerékpáros is jármű vezetője). Tágabb értelemben a jármű vezetője az is, aki a jármű
haladását irányítja, befolyásolja, így pl. a mozdonyvezetőnek utasítást adó vonatvezető.

A delictum elkövetési magatartásai:

• Közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékainak a

megrongálása vagy megsemmisítése

• akadály létesítése: nem csupán az akadály létrehozását, hanem a jogszerűen

képzett akadály el nem távolítását (otthagyását) is jelenti.

• Közlekedési jelzés eltávolítása: jellemzően a közúti jelzőtáblák, fényjelző

készülékek leszerelésével, eltulajdonításával valósul meg. Közlekedési jelzés
megváltoztatása: a jelzés illetéktelen és a közlekedésre veszélyt rejtő módosítása

• jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazása: a

bűncselekmény kizárólag haladásban lévő jármű vezetőjével szemben követhető
el.

o Erőszak: akaratot bénító és hajlító egyaránt lehet. A járművezető

személye ellen irányul, de nem feltétlenül vele szemben alkalmazzák.
Megvalósul akkor is, ha a fizikai ráhatás közvetlenül a dologra irányul, de
az erőszak áttevődik a járművezetőre. Pl. ha a gyalogos a felé haladó
személygépkocsi szélvédő üvegére követ dob.

o Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra,

hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Feltétele, hogy a jármű
vezetője ellen irányuljon, de nem kell közvetlenül alkalmazottnak lennie.

A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének vagy testi épségének a

veszélyeztetése. Büntetendő azok magatartása is, akik balesetet nem idéznek elő, de
magatartásuk objektíve alkalmas a baleset veszélyének az előidézésére. Nem szükséges,
hogy a szabályszegés folytán az emberi életet vagy testi épséget közvetlenül
 lOMoARcPSD|5548708

veszélyhelyzet alakuljon ki. Elegendő az élet vagy testi épség olyan távolabbi
veszélyeztetése, amelyben a sérelem bekövetkezése valószínű, de nem következik be
feltétlenül, szükségszerűen. Ha a távolabbi veszély bekövetkezik, ezáltal a
bűncselekmény befejezetté válik. A reális veszély olyan konkrét helyzet, amelyből
kifejlődhet a mások életének, testi épségének sérelmével, avagy az anyagi kár
bekövetkezésével járó baleset. Reális veszélynek tekintendő: fény- és félsorompóval
biztosított vasúti átjáró félsorompójának megrongálása függetlenül attól, hogy a
fénysorompó továbbra is hibátlanul működik. Az elkövetési magatartás és a veszély
kialakulása között okozati kapcsolatnak kell fennállnia. A bűncselekmény elkövetője
tettesként csak az lehet, aki nem áll az adott közlekedési ágazatra vonatkozó közlekedési
szabályok hatálya alatt kívülálló, extraneus lehet. A kívülállók között lehetnek olyanok,
akik foglalkozásuk szabályait is megszegik, és a veszélyhelyzet vagy baleset előidézéséért
foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés címén, büntetőjogi úton felelősségre
vonhatók. Ilyen lehet pl. az autószerelő, aki felelőtlenül és szakszerűtlenül javítja a reá
bízott gépkocsit, ezért a jármű vezetője balesetet okoz. A bűncselekmény alapesete
szándékos veszélyeztetési bűncselekmény. Az elkövető tudata az elkövetési magatartás
tanúsításakor átfogja e magatartásának a társadalomra veszélyes, tényállásszerű
következményeit, így a közlekedés biztonságának a veszélyeztetését is. Privilegizált eset
akkor valósul meg, ha a bűncselekményt gondatlanságból követik el. A gondatlan alakzat
megállapítása esetén a közlekedés biztonságának a veszélyeztetésére, mint eredményre
kizárólag az elkövető gondatlansága terjedhet ki, a szándékossága már nem.
Súlyosabban értékelendő a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ha:
• súlyos testi sértést okoz; ehhez képest a könnyű testi sértés az alapeset
keretében kerül értékelésre, súlyosító körülményként, a büntetés kiszabása során;
• maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy
tömegszerencsétlenséget okoz (tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amikor
legalább 1 ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú, legalább 9 személy legalább
könnyű testi sérülést szenved)
• halált okoz
• halálos tömegszerencsétlenséget okoz: amikor legalább 1 ember meghalt és
legalább 9 más személy megsérült.
A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni lehet, ha nagyobb társadalmi érdek
fűződik a közlekedés biztonságát fenyegető káros következmények elhárításához, mint az
elkövető feltétlen megbüntetéséhez. Ezért a veszélyhelyzet akár szándékos, akár
gondatlan előidézője számára lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, sőt
különös méltánylást érdemlő esetben a bűnösséget megállapító ítéletben a büntetés
kiszabásának a mellőzését, ha az elkövető az általa előidézett veszélyt – mielőtt abból
káros következmény származhatott volna – önként megszünteti.
41. BK vélemény: foglalkozási szabály megszegése vagy más módon megvalósított
szándékos veszélyeztetési bcs közös jellemzői:

 szabályszegés szándékos
 lOMoARcPSD|5548708

 csak az eredményként megfogalmazott vészhelyzetet foghatja át a szándék, a

tényleges sérelem okozására már a gondatlanság állapítható meg

 ha a káros eredményre is kiterjed a szándék –materiális sértő bs. valósul meg

 pl., ha az elkövető szándéka a testi sérülés v a halál okozására is kiterjed, nem

a tárgyalt bcs., hanem a testi sértés v emberölés kísérlete megállapításának van
helye

A minősítés körében annak van jelentősége, hogy az elkövető magatartásában sértési,

vagy csak veszélyeztetési szándék ismerhető fel.

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más
vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi
sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott
esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig,
illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető
- azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna,
önként megszünteti.
A bűncselekmény a vasúti, a légi, és a vízi közlekedés működésének biztonságát,
valamint az ezzel érintett személyek életét, testi épségét védi. A bűncselekmény passzív
alanya egy vagy több ember, az elkövető „más vagy mások” életét, testi épségét
veszélyezteti (vagy sérti). Kizárólag élő, természetes személy lehet. Indifferens a passzív
alany kora, neme, egészségi állapota, életvitele. Kerettényállás, a konkrét közlekedési
szabályokat az egyes közlekedési ágazatokban irányadó igazgatási normák határozzák
meg. Elkövetési magatartásai a vasúti, légi vagy vízi közlekedés szabályainak megszegése,
a bűncselekmény elkövetői a vasúti, a légi vagy a vízi szabályok hatálya alatt álló
személyek lehetnek. A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének vagy testi
épségének a veszélyeztetése. A vasúti, a légi és a vízi járművek tömege, csekélyebb
 lOMoARcPSD|5548708

manőverezési képessége, nehezebb fékezhetősége folytán a veszély – a közúti

közlekedéshez képest – rendszerint nagyobb számú személyt érint és a már bekövetkezett
veszély elhárításának lehetősége is lényegesen kisebb. Ezért nem szükséges, hogy a
szabályszegés folytán az emberi életet vagy a testi épséget fenyegető „közvetlen”
veszélyhelyzet alakuljon ki. Elegendő az absztrakt veszély bekövetkezése, az élet vagy a
testi épség távolabbi veszélyeztetése is. Ha az absztrakt veszély bekövetkezik, a
bűncselekmény befejezetté válik. Megállapította a bíróság a MÁV forgalmi szolgálattevő
terhelt bűnösségét, aki az egyvágányú pályán közlekedő vonattal szemben – a reá irányadó
rendelkezések megszegése folytán – elindította a vasúti szerelvényt. A két mozdony
vezetője néhány száz méterről észlelte a szemből jövő vonatot és a szerelvények
megállításával a balesetet elhárította. A baleset bekövetkezésének az absztrakt veszélye
azonban fennállt. A bűncselekmény elkövetője tettesként kizárólag olyan személy lehet,
aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak hatálya alatt áll, terhel. Akit e
szabályok megtartásának kötelezettsége terhel. Ebben a tényállásban ez a személy nem
csupán a jármű vezetője. A bonyolultabb közlekedési rendszerekben ugyanis a
járművezetők gyakran a biztonsági szempontok figyelembevételével kialakított utasításos
rendszerben működnek. A forgalmi jellegű utasítások megszegésével is megvalósulhat
a bűncselekmény, ezért tettesként elkövetője lehet pl. az a forgalomirányító is, aki e
tevékenységre irányadó szabályok megszegésével idézi elő a tényállásban meghatározott
eredményt. Kívülálló (extraneus) azonban NEM LEHET TETTESE.

Bírói gyakorlat: szerint a vasúti közlekedés veszélyeztetése bcs megállapítása mellett a

foglalkozástól való eltiltás mellékbüntetés kiszabását is elrendelik.
 lOMoARcPSD|5548708

22. Közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása

Közúti veszélyeztetés
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy
közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét
közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi
sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a közúti közlekedés rendjéhez és biztonságához,
valamint az élet, és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya
egy vagy több ember, akinek életét vagy testi épségét az elkövető szándékosan és
közvetlenül veszélyezteti (vagy sérti). A bűncselekmény elkövetési magatartásai közúti
közlekedés szabályainak megsértése. Ez ún. kerettényállás, mivel a konkrét közlekedési
szabályokat a Közúti Közlekedés Rendjéről szóló rendelet (KRESZ) és egyéb közúti
igazgatással kapcsolatos jogszabályok (pl. a közúti járművek forgalomban tartásának a
műszaki feltételeiről szóló rendelet) határozzák meg. A bűncselekmény eredménye más
vagy mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése. A közvetlen veszély
az élet, testi épség sérelmének reális lehetőségét jelenti; személyre és helyzetre
konkretizált veszély. Nem valósul meg bűncselekmény, ha az elkövető közúti közlekedési
szabályszegésének következményeként nem keletkezik más vagy mások életétét vagy testi
 lOMoARcPSD|5548708

épségét közvetlenül fenyegető konkrét veszélyhelyzet. A közlekedési szabályok

megszegésének a kialakult közvetlen veszéllyel okozati összefüggésben kell állnia. A
bűncselekmény alanya tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak
(KRESZ) hatálya alatt áll; elsősorban aki közúton járművet vezet. (nem feltétele a
bűncselekmény megállapításának, hogy az elkövető rendelkezik-e jogosítvánnyal;
elegendő, ha járművel, annak vezetőjeként a közlekedésben ténylegesen részt vesz.
A közúti veszélyeztetés szándékos veszélyeztetési bűncselekmény. Az elkövető olyan
helyzetet hoz létre, amely konkrét személy (ek) megsérülésének, halálának előidézésére
alkalmas. E következményeket nem kívánja és azokba nem is nyugszik bele. Baleset
bekövetkezése, sérülés (halál) okozása esetén valójában könnyelműen bízik azok
elmaradásában. A veszélyre korlátozott szándékossága mellett a sérülés (halál) okozására
a tudatos gondatlansága terjed ki. Ezt nevezzük limitált veszélyeztetési szándéknak.

Súlyosabban értékelendő a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ha:

• súlyos testi sértést okoz; ehhez képest a könnyű testi sértés az alapeset
keretében kerül értékelésre, súlyosító körülményként, a büntetés kiszabása során;
• maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy
tömegszerencsétlenséget okoz (tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amikor
legalább 1 ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú, legalább 9 személy legalább
könnyű testi sérülést szenved)
• halált okoz
• halálos tömegszerencsétlenséget okoz: amikor legalább 3 ember meghalt és
legalább 9 más személy megsérült

Közúti baleset okozása

235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy
másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Védett jogi tárgya a közúti közlekedés rendjéhez és biztonságához, valamint az élet
és testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya a járművezetőn
kívüli egy vagy több személy, akinek az elkövető gondatlanságból legalább nyolc napon
túl gyógyuló sérülést okoz. Elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak a
megszegése. A bűncselekmény általános (a vezetés személyi feltételeire, a járművekre, a
járművezetésre vonatkoznak) és speciális (sebesség, kivilágítás, elsőbbségadás,
irányváltoztatás, bekanyarodás stb.) közlekedési szabályok megszegésével egyaránt
 lOMoARcPSD|5548708

tényállásszerű. A bűncselekmény aktív és passzív magatartással egyaránt elkövethető.

Nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a baleset elháríthatatlan külső
körülmények folytán következett be (vis maior). Ilyen lehet a jármű műszaki
meghibásodása, feltéve, hogy az elkövető a vezetés előtt a gépkocsi műszaki állapotát
megfelelően ellenőrizte. A közúti baleset okozása eredmény- bűncselekmény.
Eredmény-okozati összefüggés szükséges. A KRESZ szerint szabálysértést követ el, aki
a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi
épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy okoz könnyű
testi sértést. Bűncselekmény megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a
közlekedési szabályok megszegésével okozati összefüggésben az elkövető
gondatlansága folytán legalább 1 személy 8 napon túl gyógyuló sérülés szenved. Ha
csak a szabályszegő járművezető sérül meg, a közúti baleset okozásának vétsége nem
állapítható meg, hiszen nem más személy sérülése következett be. Ha mindkét
járművezető kölcsönös szabályszegő magatartása volt a baleset bekövetkezésének az oka,
mindegyikük a másiknak okozott sérülésért, halálért illetőleg az okozott kárért tehető
felelőssé. Mindketten elkövetők és sértettek egy személyben.

Legfelsőbb Bíróság 6/1998. büntető jogegységi határozata: a bírói gyakorlat egységes

abban, hogy az elsőbbségadásra kötelezett nem mentesülhet a felelősség alól abból az
okból, hogy az elsőbbségre jogosult is megszegett valamilyen közlekedési szabályt (pl.
túllépte a megengedett sebességet). Csak az mentesítheti a felelősség alól, ha éppen az
elsőbbségre jogosult szabályszegése nem tette lehetővé, hogy észlelje az elsőbbségadási
kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket (pl. az elsőbbségre jogosult
jelentősen túllépte a megengedett sebességet, és ezzel megtévesztette az elsőbbségadásra
kötelezettet az elsőbbségre jogosult jármű távolságát illetően.) Nem állapítható meg az
okozati összefüggés akkor, ha a baleset az elsőbbségre jogosult járművének megengedett
sebessége mellett is bekövetkezett volna. Az elsőbbségadásra jogosult jármű vezetője
felelős az elsőbbségadási kötelezettségét megszegő gyalogos elgázolásáért, ha a baleset a
jármű megengedett legnagyobb sebességgel haladása esetén nem következik be.

A bűncselekmény alanya tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedés

szabályainak a hatálya alatt áll. Az elkövető a közúti közlekedés szabályait
szándékosan vagy gondatlanságból szegi meg. A baleset bekövetkezését fogalmilag
mindig megelőzi annak közvetlen veszélye. Az elkövetőt e veszély tekintetében kizárólag
gondatlanság terhelheti, ez határolja el a közúti veszélyeztetéstől. Ha már a közvetlen
veszély is gondatlanságból következett be, akkor a sérülésre (halálra) is csak gondatlanság
terjedhet ki. A közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény, mert az alaptényállása
szerint az elkövető a súlyos testi sértést gondatlanságból idézi elő. a minősített esetekben
eredményt fogalmaz meg a törvény. Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő
körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az
elkövetőt az eredmény tekintetében gondatlanság terheli. Ha a közúti balesetet során a
sértett életveszéllyel járó sérülést szenved - minthogy ilyen minősített eset nem szerepel -
ezt a körülményt csak a büntetés kiszabása során lehet értékelni. Súlyosabban értékelendő
a közúti baleset gondatlan okozása, ha:
 lOMoARcPSD|5548708

• maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy

tömegszerencsétlenséget okoz: tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember
súlyos testi sértést, nagyobb számú, legalább 9 személy legalább könnyű testi
sértést szenved.
• halált okoz
• kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos
tömegszerencsétlenséget okoz: amikor legalább 1 ember meghalt és legalább 9
más személy megsérült.

23. Járművezetésittas állapotban, járművezetés bódult

állapotban, a járművezetés tiltott átengedése

Járművezetés ittas állapotban

236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású
úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi
meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve
közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2)
 lOMoARcPSD|5548708

bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint

büntetendő.
Védendő jogi tárgya kettős: egyrészről a közlekedés biztonságához, másrészről pedig
az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdeket védi. A bűncselekmény
elkövetési magatartása a törvényben meghatározott járművek ittas állapotban
történő vezetése.
Ittas állapot értelmezése:

Az új Btk. az eddigiektől eltérően, egzakt módon - a 240. § (3) bekezdésében foglalt

értelmező rendelkezésen keresztül - meghatározza, hogy kit tekint ittas állapotban
lévőnek: „ a 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek
a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter
ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital
fogyasztásából származó alkohol van.” Amennyiben gépjárművezető az ellenőrzések és
vizsgálatok alkalmával a fentiekben leírt eredményeket produkálja, úgy a jogalkotó
vélelmezi azt, hogy már maga az eredmény – az illető egyéni adottságaitól függetlenül! –
alapján kimondható a befolyásoltság. Az új szabály értelmében a jövőben nem kell a
bíróságnak az egyéni befolyásoltságot vizsgálnia, mérlegelés nélkül ittasnak kell tekinteni
azt, akinek a szervezetében a véralkohol szintje a 0,50 g/l-t, a levegőalkohol
koncentrációja pedig a 0,25 mg/l-t meghaladja.

III. BED Ha a cselekményt önhibából eredő és a Btk. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti
tudatzavart okozó ittas vagy bódult állapotban követik el – s ez a Btk. 25. §-a értelmében
az elkövető javára figyelembe nem vehető – a cselekmény annak tárgyi oldalához képest
minősülhet szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekményként. Ittas
állapotban történő járművezetés egymagában akkor minősül bcs.-nek, ha a jármű
fajtájára és a közlekedési útvonal jellegére tekintettel fokozott veszélyt jelent a
közlekedés biztonságára.

Vezetés alatt a jármű elindítása, mozgásban tartása, másrészt annak irányítását,

működtetését értjük. A bűncselekmény a jármű mozgásba hozatalával befejezetté
válik. Kísérletnek minősül, ha valaki motorját „betolja” és ittasan fel akar rá szállni. (Ha
az ittas valaki autóját mással betolatja, de az nem indul be). A bűncselekmény alanya
tettesként bárki lehet. Közömbös, hogy a járművezető rendelkezik-e a megfelelő vezetői
engedéllyel (jogosítvánnyal) vagy sem, illetve van-e kellő jártassága, gyakorlata a jármű
vezetésében. Az ittas járművezetés vétsége szándékos bűncselekmény. Az elkövető
tisztában van azzal, hogy szeszes ital vagy bódító hatású szer került a szervezetébe,
amelyek hatása alá került. Büntetőjogi felelősségét tévedése kizárhatja. Ha nem tud arról a
tényről, hogy szeszes ital vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer került a
szervezetébe és szubjektíve sem érzi annak hatását, mentesülhet a büntetőjogi felelősség
alól.

A bűncselekmény elkövetési tárgya a törvényben meghatározott, taxatíve felsorolt

járművek, amelyek a következők:
 lOMoARcPSD|5548708

• gépi meghajtású: az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt (mezőgazdasági

vontató, lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, villamos.)

• vasúti jármű: pl. mozdony, pályafenntartó kocsi

• légi jármű: pl. repülőgép, helikopter

• gépi meghajtású úszólétesítmény: a gépi meghajtású vízi jármű

(motorcsónak, gépi meghajtású hajó) és a gépi meghajtású úszó munkagép (a vízi
munka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely nem végez áru- vagy
személyszállítást. (pl. vízi daru))

• vízi jármű: vízen való szállításra, közlekedésre alkalmas, úszó munkagépnek

nem minősülő úszólétesítmény

• nem gépi meghajtású jármű: csónak, surf, emberi erővel hajtott kerékpár vagy
lovas kocsi

Okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az elkövető az ittassága miatt sérti

meg azt a közlekedési magatartást előíró jogi normát, amely a minősítő eredmény
közvetlen okának tekintendő. Ha viszont a járművezető ittas állapota nem áll okozati
összefüggésben a (2) bekezdésben meghatározott sérelemmel (mert azt pl. a jármű
váratlanul fellépő műszaki meghibásodása, pl. defekt okozta), csak a bűncselekmény (1)
bekezdésében meghatározott alapesete valósul meg. az ittas járművezetés és a
segítségnyújtás elmulasztása bűntette halmazatban áll. Az ittas járművezetés és a közúti
veszélyeztetés bűnhalmazatban áll. Ittas állapotban elkövetett járművezetés esetén a
közlekedési szabálysértéseket (amennyiben a minősítő esetek fennállnak) súlyosító
körülményként értékelheti a bíróság. Ha azonban már a szabálysértési hatóság szankcióval
vagy közig.bírsággal sújtotta az elkövetőt, akkor a kétszeres értékelés tilalmába ütközne a
szabálysértés súlyosító körülményként való figyelembevétele.

Minősített esetek: 4 lépcsőben sorolja fel

- súlyos testi sértés

- maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség
- halál
- kettőnél több ember halála, vagy halálos tömegszerencsétlenség

A minősített esetek megállapításához csak akkor kerül sor, ha a vezetéskor már tényleg
kialakult a tv.- ben meghatározott véralkohol és levegőalkohol koncentráció.

Preaterintencionális bcs.: alapesete szándékos, a (2) bekezdésben meghatározott

eredmények viszonylatában csak gondatlanság lehet. Járművezetéstől eltiltás kiszabása:
kötelező, mellőzésére csak külön méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor. Azzal
szemben is alkalmazható, aki olyan gépi meghajtású járművet vezet ittasan, amelynek
vezetése nem kötött engedélyhez.
 lOMoARcPSD|5548708

Járművezetés bódult állapotban

237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési
képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi
meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy
közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű
vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett
megkülönböztetés szerint büntetendő.
A bűncselekmény védett jogi tárgya kettős: egyrészről a közlekedés biztonságához,
másrészről pedig az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek. A
kábítószer vagy más, a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztása
tudatzavart idézhet elő. Ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő bódult
állapotban követi el, tudatzavara nem értékelhető az elme kóros működésével. A
kábítószer fogyasztásának az ember szervezetére gyakorolt élettani hatása abban áll, hogy
az erkölcsi gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti. Megnöveli azt az
időtartamot, amely a veszély észlelése és az annak elhárításához szükséges magatartás
között eltelik, miközben egyidejűleg csökkenti a fegyelmező, illetve figyelőképességet. A
közlekedés annak valamennyi ágazatában fokozottan veszélyezteti az élet- és
vagyonbiztonságot. Tovább növeli a veszélyt, ha a vezető vezetési képességre hátrányosan
ható szer hatása alatt áll. A bűncselekmény elkövetési magatartása a törvényben
meghatározott járművek vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt
történő vezetése. Aki bódult állapotban kábítószer vagy kábítószernek nem minősülő
kábító hatású anyag befolyása alatt járművezetőként részt vesz a közlekedésben, fokozott
veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, és más személy életére, testi épségére. A
tényállásban rögzített „befolyás” orvos szakértői közreműködéssel állapítható meg.
Egyidejűleg ittas és bódult állapotban vezetés esetén bűnhalmazat megállapítására
nem kerülhet sor.

Járművezetés tiltott átengedése

 lOMoARcPSD|5548708

238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton,
illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas
vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan
személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több
ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Védendő jogi tárgya kettős: egyrészről a közlekedés biztonságához, másrészről pedig
az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdeket védi. Szorosan
kapcsolódik az ittas járművezetés és a bódult állapotban elkövetett járművezetés
tényállásához. Aki a törvényben felsorolt járművek vezetését ittas vagy bódult állapotban
lévő személynek átengedi, közvetett módon hozzájárul a veszély előidézéséhez à ezért
bűncselekményt követ el. A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű
vezetésének átengedése. A vezetés átengedését a jogszabályok nem tiltják, de azt
feltételként szabják, hogy csak olyan személyek vezethetnek járművet, akik megfelelnek
az általános feltételeknek. Ehhez képest a vezetés átengedése tilos olyan személy részére,
aki ittas, vagy bódult állapotban van, vagy vezetésre egyéb okból alkalmatlan.
Járművezetésre alkalmatlan: olyan tényleges helyzet vagy állapot, amely az elkövetés
konkrét viszonyai között a vezetőt képtelenné teszi a jármű biztonságos vezetésére.
(érzékelést, észlelést, helyes gondolkodást, valamint a mozgást kizáró vagy jelentősen
akadályozó és véglegesen fennálló testi fogyatékosság; illetőleg az idős korból fakadó,
figyelő-vigyázó képességet negatívan befolyásoló állapot is). Aki vasúti vagy légi jármű,
gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, aki
jogosítvánnyal nem rendelkezik (vagy bevonták, vagy lejárt az érvényességi ideje, vagy,
mert sose volt) à az engedély nélküli vezetés szabálysértését követi el. A jogosítvány
hiánya önmagában nem jelenti azt, hogy a jármű vezetésére alkalmatlan. Ennek azonban
az ellenkezője is igaz: Megvalósul a bűncselekmény a vezetés olyan személy részére
történő átengedésével is, aki rendelkezik ugyan érvényes járművezetői engedéllyel, de
tényleges (bármely oknál fogva) nem tud biztonságosan járművet vezetni, a vezetésre
alkalmatlan. Konkrét ügyben a járművezetéstől eltiltott motorkerékpár-tulajdonos
megkérte jogosítvánnyal rendelkező társát, hogy pótutasként szállítsa őt. Útközben
mindketten szeszes italt fogyasztottak, majd ilyen állapotban közlekedtek tovább. Ha
a vezetést átengedő személy a későbbiekben meggyőződik arról, hogy a vezetést
átvevő személy szeszes ital hatása alá kerül, kötelessége, hogy a tőle elvárható
módon megakadályozza a jármű további vezetését. Amennyiben ezt elmulasztja,
ezzel a hallgatólagos beleegyezésével a járművezetés tiltott átengedésének a fogalmi
körébe eső véghezviteli magatartást tanúsít, amely a vizsgált bűncselekmény
 lOMoARcPSD|5548708

tekintetében a büntetőjogi felelősséget megalapozza.

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Nem csupán a járművet jogszerűen

üzemben tartó, hanem mindenki, aki e tényállásban megjelölt jármű felett ténylegesen
hatalmat gyakorol. Közömbös, hogy hatalma milyen jogcímen alapul. (tolvaj is lehet,
lopás útján). A járművezetés tiltott átengedése szándékos vétség. Az elkövető tisztában
van azzal, hogy az a személy, aki a vezetést átveszi, szeszes italtól befolyásolt állapotban
van, vagy vezetésre egyéb okból alkalmatlan. Amennyiben átvevő a vezetés során más
szándékos bűncselekményt valósít meg (pl. cserbenhagyás, segítségnyújtás elmulasztása),
az átengedő személy már nem vonható felelősségre. A minősített esetekre kizárólag akkor
kerül rá sor, ha az (1) bekezdésben írt magatartás és (2) bekezdés szerinti eredmény között
okozati összefüggés állapítható meg. Nem felel az átadó, ha a baleset valamely
elháríthatatlan műszaki hibára vagy kizárólag a sértett magatartására vezethető vissza.
Ilyenkor a járművet ittasan vezető személy is csak az ittas járművezetés alapesete miatt
vonható felelősségre. Annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány személy részére
a járművezetés tiltott átengedése megtörtént. Ha az átengedő a járművezetés tiltott
átengedése előtt vagy azt követően maga is szeszes italtól befolyásolt állapotban vezeti a
járművet, a tárgyalt bűncselekmény és a járművezetés ittas állapotban bűnhalmazata
állapítható meg. A járművezetés tiltott átengedése esetén helye lehet a járművezetéstől
eltiltás büntetés kiszabásának.

24. Környezetkárosítás, természetkárosítás, orvvadászat, orvhalászat

Környezetkárosítás
241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős
mértékű szennyezéssel vagy más módon
a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak
beavatkozással állítható helyre,
 lOMoARcPSD|5548708

c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem
állítható helyre, bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b)
pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a)
pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) * Az (1)
a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában
bekezdés

meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig
büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig a
bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a
károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja.
(4) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok
összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási
határértéket meghaladó terhelése.
Védendő jogi tárgya az emberi környezet védelméhez fűződő társadalmi érdek.
Elkövetési tárgya a föld, a levegő, a víz, az élővilág + ezek összetevői. A
bűncselekmény elkövetési magatartása valamely elkövetési tárgy veszélyeztetése, oly
mértékű károsítása, hogy a természetes vagy a korábbi állapot csak
beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre. A veszélyeztetés és a károsítás
tevékenység és mulasztás egyaránt lehet. Veszélyeztetésnek minősül mindaz, amivel
okozati összefüggésben létrejön a károsodás bekövetkezésének reális lehetősége. A
károsítás minden olyan emberi magatartást felölel, amelynek következtében a korábbi,
vagy a természetes állapot többé nem állítható helyre, vagy a helyreállítás csak emberi
beavatkozással lehetséges. Mind a veszélyeztetés, mind a károsítás materiális
bűncselekmény, tehát szükségszerűen fenn kell állnia az elkövetési magatartás és az
eredmény közötti ok-okozati összefüggésnek. A bűncselekmény alanya tettesként bárki
lehet. A törvény a környezetkárosítás szándékos és gondatlan alakzatát egyaránt büntetni
rendeli. Szándékos elkövetés esetén az elkövető tudatának át kell fognia, hogy olyan
tevékenységet végez, amely a környezetet veszélyezteti vagy károsítja. Gondatlanságért
felel az elkövető, ha a törvényi tényállás bármely elemére csak a gondatlansága
terjed ki. Büntethetőséget kizáró ok: ha az elkövető az I fokú ítélet meghozataláig a
cselekmény által okozott veszélyt, ill környezet károsítást megszünteti, a káros
környezetet eredeti állapotát visszaállítja

Természetkárosítás
242. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból
jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban
meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő
 lOMoARcPSD|5548708

szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által
biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő
szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére
behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy
elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő
szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet
egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes
összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben
kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának
fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt,
valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket
vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek
valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
Védett jogi tárgya a természeti környezet, illetve az ökológiai egyensúly védelméhez
fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési tárgyai két csoportba sorolhatók:
• fokozottan védett élő szervezet egyede (EU-ban természetvédelmi
szempontból jelentős növény v állatfaj egyedei) az önálló 243§ (1) bekezdésében
meghatározott Natura 2000 terület, védett barlang, védett természeti terület vagy
védett élő szervezetek életközössége, azok élőhelye
A bűncselekmény elkövetési magatartásai az elkövetési tárgyak első csoportja esetébe a
jogellenes:
• megszerzés,
• Tartás
• Forgalomba hozatal
• országba való behozatal, kivitel, az ország területén történő átszállítás
• A kereskedés
 lOMoARcPSD|5548708

• A károsítás
• Az elpusztítás
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Csak szándékosan követhető el.
Súlyosabban minősül a bűncselekmény 242§ (1) a), b) pontjai – olyan mértékű pusztulást
eredményez, h a külön jsz.-ban meghat. pénzben kifejezett értékének együttes összege
eléri a pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét.

Orvvadászat
245.

Aki
a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen
vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,
b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő
vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,
c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati
módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat
elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Védett jogi tárgya a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosításához
fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési tárgya a vad. A bűncselekmény
elkövetési magatartásai több irányban kerülnek megfogalmazásra:
• Az I fordulat: vadászterületen vadászati jogosultság nélkül, illetve idegen
vadászterületen vadászként engedély nélküli vad elejtésére vagy elfogására
irányuló tevékenység –nem szükséges az elejtés, elfogás, elegendő az erre irányuló
tevékenység (KÜLSŐ ORVVADÁSZAT) II fordulat: a vadász engedély nélkül ejti
el, fogja el a vadat – nem az adott területen rendelkezik jsz-I feltételekkel (BELSŐ
ORVVADÁSZAT)
• vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti el, fogja el – márc
1-következő év február utolsó napja
• külön jsz.-ban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati
módon, kíméleti területen, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat
elejtésére vagy elfogására irányuló tev.-t végez
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet a 2 fordulatot kivéve mivel ott a vadász a
bcs. alanya. Szándékosan követhető el. Az orvvadászat és a lopás valósi halmazatot
alkot, illetve az orvvadászat és a rongálás is valódi halmazatot képez.

Orvhalászat
246.
§
A
 lOMoARcPSD|5548708

k
i
a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel - a horgászatot kivéve -
halfogásra irányuló tevékenységet végez,
b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti
területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a természet védelméhez, a halászati jog
szabályszerű gyakorlásához fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési
tárgya a hal. A bűncselekmény elkövetési magatartása a halfogásra irányuló tevékenység
végzése, fontos, hogy jogosulatlan legyen a tevékenység.
A bűncselekmény alanya az a) pont esetében jogosulatlan személy, míg a b) pont esetében
bárki - tehát az engedéllyel rendelkező - lehet. A bűncselekmény szándékosan követhető
el. Az orvhalászat a lopással halmazatban állhat.

25. Állam elleni bűncselekmények köre

Az állam belső rendje, külső biztonsága és területi integritása minden korban a társadalom
büntetőjogi védelem tárgyát képezte. A büntetendő cselekmények meghatározása mindig
 lOMoARcPSD|5548708

közvetlen összefüggésben állt az adott állam alkotmányával és államjogi viszonyaival. Az

államok saját hagyományaiknak megfelelően más és más cselekményeket sorolhatnak az
állam elleni bűncselekmények körébe, és az EU-n belül sem tapasztalható
jogharmonizációs törekvés.

Jogi tárgya: Magyarország alkotmányos rendje, melyen az Alaptörvényt, illetve az

Alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben foglalt elveken alapuló társadalmi
viszonyokat, állami szervezetrendszert és működési elveket kell érteni.

1989-ben történt újraszabályozáskor az állam elleni bcs-nek a BTK-ban történő

meghatározása során alapvető követelmény volt a büntetőjogi fenyegetettség körének az
indokolt és szükséges mértékre történő korlátozása. Arra törekedett a tvhozó, hogy az
állam elleni bcs-ek szabályozásával ne korlátozza, és ne akadályozza az alkotmányos
keretek közötti politikai küzdelmet. Alapelve: az alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatására irányuló cselekményekkel szemben kell fellépnie.

Az egyik társadalomra legveszélyesebb bűncselekménycsoport:

• valamennyi bűntettet képez

• szigorúak a szankciók, nem ritka az 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés
kilátásba helyezése, del életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható
• végrehajtási fokozata (amennyiben a bünt. 3 évnél hosszabb tartamú) fegyház
• többnyire büntetendő az előkészület
• valamennyi állam elleni bcs-hez feljelentési kötelezettség társul
• mellékbüntetésül kitiltásnak is helye van
• üldözésük körében az állami önvédelmi elv érvényesül

Állam belső biztonságát veszélyeztető bűncselekmények

Közös vonások:
• Bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, magyar és nem magyar
állampolgár egyaránt.
• Bcs csak szándékos bűnösséggel valósulhat meg. Az elkövető tudatában van
a szervezet céljával, létével s abban saját szerepével. Azért tanúsítja a tényállást,
mert egyetért a szervezkedés céljával/a nyíltan fellépő tömeg céljával.
• Egyenes szándékkal követhető el, tényállás nem értékeli az elkövető céljátà
nem célzatos bcs. A célja ugyanis Mo alkotmányos rendjének megváltoztatása.
• Minősített eset alapján büntetendő az alkotmányos rend elleni szervezkedés
vezetője/tömegzavargás szervezője v vezetője.
• Nyomatékosabb társadalmi érdek fűződik a szervezkedés/lázadás
felszámolásához, mint az elkövető/ résztvevőként közreműködő elkövetők
 lOMoARcPSD|5548708

megbüntetéséhez. Nem büntethető, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság

felhívására az erőszakos cselekmény megkezdése előtt elhagyja/önállóan eláll a
szervezkedéstől büntethetőséget megszüntető ok

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

254. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy
Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa,
bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel
büntetendő.

(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek

önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak
folytatását önként megakadályozza.

Védendő jogi tárgy: Magyarország alkotmányos rendje (köznyelvben: puccs, államcsíny)

-Alaptörvény és az abban foglalt elveken alapuló társadalmi viszonyok- Alaptörvény C
Cikk: magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Az AT tiltja a
hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklásra irányuló magatartásokat, mert
az összeegyeztethetetlen a demokratikus hatalomgyakorlással.

Elkövetési magatartás: nincs konkretizálva. Bármely cselekmény tényállásszerű lehet,

mely közvetlenül arra irányul, hogy Mo alkotmányos rendjét erőszakkal v ezzel
fenyegetve megváltoztassa. Csak aktív, nyílt, erőszakos magatartás vagy azzal fenyegető
magatartás, melynek eredménye a hatalom erőszakos megváltoztatása lehet. (Mulasztással
nem követhető el).

Magatartás kifejtésével a bcs befejezetté válik, eredményt a tényállás nem értékel.

Önálló tettes esetén megkülönböztetett figyelemmel indokolt vizsgálni, hogy magatartása

alkalmas-e a jogi tárgy reális veszélyeztetésére, ugyanis egyetlen személy erre rendszerint
nem képes. Társ-tettesség lehet a legjellemzőbb közreműködés.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy
Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes
elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását
önként megakadályozza.
 lOMoARcPSD|5548708

Jogi tárgy: alkotmányos rend megváltoztatása, de nem nyílt, erőszakos fellépéssel, hanem
több személy titkos, konspiratív szervezet keretében történő együttműködése által.

Elkövetési magatartás: A szervezet létrehozása, annak vezetése vagy a szervezetben való

részvétel.

Szervezetről beszélhetünk, amennyiben több személy hierarchikus viszonya kialakul (alá-

fölé rendeltségi viszony)

Tényállás: szervezet célja (saját szabályai szerint működik) Mo alkotmányos rendjét

erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa.
Nem büntetendő az első mozzanat, mely szervezet létrehozásának első feltétele:
ajánlattétel, felhívás, meggyőzés és rábeszélés. Néhány ember megállapodása rendszerint
még nem hozza létre a szervezetet. Kizárólag a szervezet célja, közreműködő személyek
száma, kvalifikáltsága, rendelkezésre álló eszközök, források függvényében lehet
meghatározni, hogy az alkalmas lehet-e a bcs megvalósítására.

Szervezet vezetése- szellemi vagy gyakorlati irányítása (akár több vezető is lehetséges,
vezető, aki nemcsak végrehajtja a feladatokat, hanem feladatokat is szab).

Bcs kizárólag több személy együttes közreműködése által valósulhat meg. Szervezet
létrehozója, vezetője –önálló vagy társ-tettes is lehet. A résztvevő mindig önálló tettes,
akinek magatartása nem illeszkedik a tényállásba, mert nem tagja a szervezetnek-
bűnsegéd lehet.

Lázadás

256. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy

a) az Országgyűlést,

b) a köztársasági elnököt,

c) a Kúriát vagy

d) a Kormányt

az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel

fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez vagy vezet,

öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást

önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt
 lOMoARcPSD|5548708

elhagyja.

A lázadás célja a hatalmi berendezkedés egy vagy több elemének megzavarása. A

védendő jogi tárgy: közvetlenül az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kúria és a
Kormány rendeltetésszerű, alkotmányos működéséhez fűződő össztársadalmi érdek.

Elkövetési magatartás: tömegzavargásban való részvétel, illetve szervezése v vezetése (2).

Tömegzavargás fogalma: emberek olyan viszonylag nagyobb létszámú csoportja, mely

már képes állam elleni megmozdulásra. Tömegzavargás minimálisan 20 fő, de inkább
nagyobb létszámú csoport nyílt, rendbontó fellépése.

Részvétel: tömegzavargásban való fizikai jelenlét. Résztvevő mindenki, aki nem szervező
v vezető. A konkrét cselekvés módja, aktivitás foka a minősítés körében közömbös, a
büntetés kiszabását befolyásolja.

A szervező a Btk 255-ös szervezőjéhez hasonlítható magatartásokat tanúsít- rábeszél,

meggyőz, ezáltal a tömeg együttes fellépését mozdítja elő. Emellett ellát operatív
feladatokat.
A lázadás közvetlen célja: a tényállásban felsorolt állami szerveket az alkotmányos
jogköre gyakorlásában erőszakkal v ezzel fenyegetve akadályozza v intézkedésre
kényszeríti. A tömeg fellépése közvetlenül e szervek ellen irányul.

Az akadályozás folytán érintett szerv illetőleg annak tagja az Alaptörvényben

meghatározott jogkörének gyakorlását nem tudja megkezdeni vagy nem tudja tovább
folytatni. Az intézkedésre kényszerítés eredményeként a megtámadott szerv a tömeg
kényszerítésének engedelmeskedve hoz döntést, nem saját akarata szerint.

A bcs kizárólag több személy együttes fellépése révén valósulhat meg. Több személy
objektív célja, hogy a támadott szerv a fellépő tömeg akaratának megfelelő magatartást
tanúsítson.

A szervező, illetőleg a vezető önálló tettesként és társtettesként is elkövetheti a

bűncselekményt. A résztvevő mindig önálló tettes. A tényállás nem pönalizálja a
támogatást, az bűnsegélynek minősülhet.

Rombolás
257. § (1) Aki Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet,
termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy
építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más
vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz vagy megrongál, bűntett miatt két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
rombolás különösen súlyos hátránnyal jár.

(3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
 lOMoARcPSD|5548708

szabadságvesztéssel büntetendő.

Védendő jogi tárgy: a tényállásban megjelölt elkövetési tárgyak, melyek Magyarország

alkotmányos rendjét védik. A rombolás politika célzatból megvalósított rongálás.

A tényállás tételesen, de nem kimerítő jelleggel felsorolja a bcs elkövetésének tárgyait

• közmű: ipar, mezőgazdaság és a lakosság folyamatos víz, gőz- villany- gáz-

és hőenergia ellátását, valamint a lakosság egészségét és kényelmét biztosító
műszaki berendezés v termelői egység

• termelőüzem: minden olyan üzem, melyben termékeket v terményt állítanak

elő

• közforgalmi üzemek: a közlekedés, a személy,- és áruszállítás feladatait ellátó

üzemek

• hírközlő üzemek: posta, rádió, tv, sajtó és távközlés üzemei

• az üzem berendezése: minden olyan tárgy, eszköz, felszerelés, amely az

üzem rendeltetésszerű működését biztosítja

• középület: valamely közület v intézmény céljára használt rendszerint nagyobb

intézmény

• építmény: olyan létesítmény, melynek meghatározott gazd-i szociális

egészségügyi vagy kulturális jelentősége van

• termékkészlet: minden birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog és a

dolog módjára hasznosítható természeti erők
• hadianyag: köznapi értelemben hadianyagnak minősülő eszköz és mindaz,
ami a hadviseléshez közvetlenül felhasználható

• más vagyontárgy: megjelölésével a tvhozó feloldotta a taxációt.-->

bármely dolog az elkövetési tárgy fogalma alá vonható

A rombolás háromféle elkövetési magatartással valósulhat meg:

• megsemmisítés- a dolog teljes elenyészése- eredeti állapot nem állítható vissza

• használhatatlanná tétel- dolog rendeltetésszerű működtetésére

alkalmatlanná válik, ez azonban átmeneti

• állagsérelem- megrongálás

Ha ez nem következik be a kísérlet állapítható meg. Fokozott társadalomra veszélyesség

büntetendő az előkészülete is.

Elkövetési magatartás aktív és passzív formában egyaránt megvalósítható.

Rombolás eredmény bűncselekmény.
 lOMoARcPSD|5548708

Szándékos és egyben célzatos bcs alkotmányos rend megzavarása.

Minősített eset, ha a rombolás súlyos hátránnyal jár. Alaki halmazatban állhat az

alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, (Btk 254§) és a lázadással (Btk 256§)

Állam külső biztonságát veszélyeztetése

Hazaárulás

258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi

épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy
külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,
ha a hazaárulást

a) súlyos hátrányt okozva,

b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,

c) háború idején vagy

d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy

igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Védendő jogi tárgy: alkotmányos rend és Magyarország függetlensége és területi épsége

Elkövetési magatartása: kapcsolat felvétele, illetve fenntartása külföldi kormánnyal v

külföldi szervezettel. (közömbös, hogy melyik fél kezdeményezte és milyen formában jött
létre)
A kapcsolat fenntartása alatt a bcs nem évülhet el (az csak a kapcsolat megszűnésével veszi
kezdetét)

Hazaárulás: alaki bcs, mely tényállásszerű magatartás tanúsításával befejezetté válik.

Büntetendő az előkészület is (jell. ajánlkozással valósulhat meg)

Alanya tettesként csak magyar

állampolgár lehet Szándékos bcs,
egyenes szándékkal követhető el

Hűtlenség
 lOMoARcPSD|5548708

259. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával

visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart
fenn, és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét
veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

Tényállási elemei az, mint a

hazaárulás .

.Különbségek:
• Tettes, magyar állampolgár, aki saját állami szolgálatával v hivatalos
megbizatásával visszaélve követi el a bcs-t.

• Materiális veszélyeztető bcs à megállapítható, ha a kapcsolat felvétele v

fenntartása veszélyezteti Mo függetlenségét, területi épségét, alkotmányos rendjét.

• Hűtlenség csak eshetőleges szándékkal követhető elà szándék megjelenése:

hazaárulás

Ellenség támogatása

260. § (1) Aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az
ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a
szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy
életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hazaárulás speciális formája: csak háború idején és a saját katonai erő gyengítése
céljából követhető el.

Védendő jogi tárgy: Mo alkotmányos rendjét, szuverenitása, területi integritása (külső és

belső biztonság) és közvetlenül a saját és a szövetséges fegyveres erő adott
harckészültségi szintjének megtartásához fűződő érdekek

Elkövetési magatartás három fordulata:

• ellenséggel érintkezésbe bocsátkozás- kapcsolatfelvétel/fenntartás (ua.

hazaárulás)

• ellenségnek segítséget nyújt- információkkal, eszközökkel, v közreműködő

személyek útja

• ellenség segítése egyúttal hátrányt jelent a saját és a szövetséges fegyveres

erőknek (taktikai v anyagi természetű hátrányos következmény)à eredményre
 lOMoARcPSD|5548708

utalással határozza meg a tv az elkövetési magatartást, mely aktív és passzív is lehet

Tettes: nem csak magyar állampolgár. Bármely állam polgára elkövetheti, ha pl magyar v
a szövetséges katonai erők kötelékében szolgál.

Szándékos és egyben célzatos bcs. Az elkövető célja Mo. katonai erejének gyengítése.
(katonai erőn nemcsak a harcoló alakulatokat, hanem a hátországát is érteni kell).

Bcs csak háború idején követhető el. Háború fogalmát 1949 Genf nemzetközi
egyezmények közös 2 és 3-as cikkében meghatározott helyzetek (rendkívüli állapot,
szükségállapot, a háborús és katonai bcs esetében a Magyar Honvédség külföldi
alkalmazása is.)

Kémkedés

261. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen
hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat
kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki -
mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását
a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen
feltárja.

Védendő jogi tárgy: Magyarország biztonsága, szuverenitása, területi sérthetetlensége,

állami, politikai, gazdasági és egyéb tevékenysége, mely állambiztonsághoz fűződik.

Elkövetési magatartás: hírszerző tevékenység- Maga a tevékenység folyamatos és

állandó. Az egyes szereplőknek a tennivalója a körülményekhez igazodik, megjelenési
formáját tekintve igen sokféle lehet- adatok megszerzése, gyűjtése, kiszolgáltatása,
céltudatos elemzése, értékelése, e tennivalók ellátására alkalmas személyek felkutatása,
együttműködésre rábírást, kiképzést, megszerzett információk továbbítását stb.

Napjainkban a kémkedés már elsősorban katonai és civil célokra is felhasználható.

Elegendő, ha az adatok alkalmasak arra, hogy bmely külföldi hatalom v szervezet
ismereteit bővítsék v elősegítsék a tevékenységét.

Alanya tettesként bárki lehet- nem magyar és magyar állampolgár egyaránt.

Szándékos bűncselekmény: elegendő, ha az elkövető tudata átfogja, hogy idegen

 lOMoARcPSD|5548708

hatalommal v szervezettel áll kapcsolatban és annak részére végez hírszerző

tevékenységet. Tisztában van, hogy tevékenységének eredménye Magyarország ellen
felhasználható.

Büntethetőséget megszüntető ok: az a hírszerző tevékenységre ajánlkozó v azt elvállaló,

előkészületi magatartást tanúsító elkövető, aki még semmilyen hírszerző tevékenységet
nem végzett és az ajánlkozást v vállalkozását a hatóságoknak bejelenti, kapcsolatait
feltárja.

A szövetséges fegyveres erők elleni elkövetett kémkedés

262. § A 261. § szerint büntetendő, aki a kémkedést Magyarország vagy a kölcsönös

katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint
Magyarországgal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el.

Észak-Atlanti Szerződéshez csatlakozás → a szerződés előirányozza a tagállamok egymás

iránti kölcsönös katonai segítségnyújtási kötelezettségét. A felek megegyeznek abban,
hogy egyikük v többjük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló
támadásnak tekintik és mindent megtesznek ideértve a fegyveres erő alkalmazását is
amelyeket a békének és biztonságnak helyreállításához szükséges. Igy a hírszerző
tevékenység akkor is büntetendő, ha az nem közvetlenül Mo ellen, hanem a szövetséges
fegyveres erők ellen követik el.

Állam elleni bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel

Állam elleni bűncselekmények feljelentésének elmulasztása

263. § (1)89 Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás,
hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett
kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem
leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes
szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető

hozzátartozója nem büntethető.

Állam elleni bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlyát kifejezésre juttatja, hogy

bűncselekményként értékeli a feljelentés elmulasztását.

Védendő jogi tárgy: Mo alkotmányos rendje, állambiztonság védelme

Általános kötelezettség mindenkire- a hozzátartozók kivétel – kiterjed. Feljelentési

kötelezettség a bcs valamennyi stádiumához kapcsolódik.
 lOMoARcPSD|5548708

Elkövetési magatartás: a feljelentés elmulasztása. Tiszta mulasztási bűncselekmény.

Előírja, hogy hitelt érdemlő tudomásszerzés esetén jelentést kell tenni a hatóságoknak
(tényeknek, adatoknak a hatóság tudomására hozatala)

Bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet- magyar és nem magyar állampolgár.

Feljelentési kötelezettség mindenkit a saját személyében terhel.

Tiszta mulasztásos bcs. csak szándékosan követhető el. Feljelentés elmulasztása olyan
általános erkölcsi kötelezettség megszegését jelenti, mely mindenkitől elvárható.

Kitiltás
264. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében az elkövetővel szemben
kitiltásnak is helye van.

Alkalmazásának elvi lehetőségét az állam elleni bűncselekmények kiemelkedő tárgyi

súlyára figyelemmel biztosította a törvényhozó. Kiszabása nem kötelező. Bíróság a
konkrét eset körülményei alapján mérlegel, hogy az elkövetőnek a meghatározott területen
való tartózkodása közérdeket veszélyezteti-e.