BÜNTETÉSEK.

BÜNTETÉSEK KISZABÁSA
A bűncselekmény fogalmából következik, hogy a Btk. büntetni rendeli a társadalomra veszélyes és
ezáltal büntetőjog-ellenes cselekményeket, vagyis emberi magatartásokat. Az elkövetővel szemben
főszabály szerint olyan büntetést lehet kiszabni, amelyet a Btk. a bűncselekmény elkövetésekor,
illetve elbírálásakor meghatározott, valamint olyan cselekménnyel szemben állapítható meg a
büntetőjogi felelősség, amelyet az elkövetés idején a Btk. meghatározott.
A jogi normáknak három szerkezeti eleme van: a hipotézis, a diszpozíció és a jogkövetkezmény. A
büntetőjogi normákban a hipotézis és a diszpozíció egybeolvad, ennek megfelelően esetükben két
szerkezeti elemről: a hipotézissel egybeolvadt diszpozícióról és a jogkövetkezményekről
beszélhetünk. A büntetőjogi szankcióknak két típusa/fajtája van: a büntetés és az intézkedés.
Büntetés fogalma: a büntetés a bűncselekmény elkövetése miatti jogkövetkezmény, amely
alapvetően szankció, hátrányos, negatív jogkövetkezmény. A büntetések célja a társadalom védelme
oly módon, hogy megelőzze azt, hogy akár az elkövető, akár más személy bűncselekményt kövessen
el.
Büntetéskiszabás fogalma: a büntetés kiszabása a bíróság azon tevékenysége, amely során
bűncselekmény elkövetése miatt, törvényes eljárás keretében megállapítja a Btk.-ban meghatározott
büntetési tételkeret között a büntetés mértékét és nemét, valamint a végrehajtás módját: fogház,
börtön, fegyház.
A büntetőjogi szankcióknak két típusa van: a büntetés és az intézkedés.
A büntetések között megkülönböztetjük: a főbüntetéseket és a mellékbüntetést.
A büntetés célja: a társadalom védelme oly módon, hogy megelőzze azt, hogy akár az elkövető, akár
más személy bűncselekményt kövessen el.
A büntetéseknek, illetőleg a prevenciónak kettős célja van:
1. általános megelőzés = generálprevenció/generálpreventív cél: a büntetések
represszív=megtorló jellege és az ezzel összefüggő elrettentő hatása révén a
bűncselekmények elkövetésének (megvalósulásának) megelőzését szolgálja. Általános
megelőzés, hiszen a még bűncselekményt el nem követett személyeket igyekszik visszatartani
a bűncselekmények elkövetésétől.
2. egyéni megelőzés = speciálprevenció/speciálpreventív cél: annak megelőzését szolgálja,
hogy a korábban már bűncselekményt elkövetett személyek újabb bűncselekményt
valósítsanak meg. A bűnelkövetők visszatartása a bűnismétléstől.
A büntetések általános jellemzői:
 a büntetéseknek alkotmányos követelményeknek kell megfelelniük, kiszabásukra pedig
törvényes eljárás keretében, bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor. A büntetés
mindig joghátrányt, negatív jogkövetkezményt jelent, amelyet az állam kikényszeríthet;
 a büntetésnek ki kell fejeznie a társadalom rosszallását, negatív értékítéletet kell
közvetíteniük;
 dualista jellegű: büntetésekre és intézkedésekre oszlik;
 relatíve meghatározott: a Btk. határozza meg a büntetési tételkeretet és a büntetés nemét,
amely között a jogalkalmazó „szabadon” mozoghat;
 Individualizált büntetés = egyénre szabott a büntetés/az elkövető személyéhez igazodó
elbírálás jellemzi;
 a reparatív jelleg egyre jobban előtérbe kerül és a represszív (megtorló) elem pedig háttérbe
szorul;
Elítélés: az elítélés a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősség megállapítása és az ez
miatti büntetőjogi szankció alkalmazása.
Büntetéskiszabás fogalma: a büntetés kiszabása a bíróság azon tevékenysége, amely során
bűncselekmény elkövetése miatt, törvényes eljárás keretében megállapítja a Btk.-ban meghatározott
büntetési tételkeret között a büntetés mértékét és nemét, valamint a végrehajtás módját.
A büntetéskiszabás a magyar büntetőjog rendszerében relatíve határozott: a büntetést a Btk.-ban
meghatározott keretek között, a büntetés céljának szem előtt tartásával kell kiszabni oly módon, hogy
az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra
veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. → a Btk. meghatározza az
adott bűncselekmények esetében a büntetési tételkeretet és a büntetés nemét, amely keretek között
a jogalkalmazó „szabadon” mozoghat.
A büntetések kiszabásának elvei:
a) a büntetéseket a Btk.-ban meghatározott keretek között, a büntetés céljának szem előtt
tartásával kell kiszabni oly módon, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a
bűnösség fokához, az elkövető társadalomra való veszélyességéhez, valamint az egyéb
enyhítő és súlyosító körülményekhez.
b) középmérték: határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel
középmértéke az irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének
a fele. (Pl. 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, akkor 2+8=10/2=5!
c) ha a Btk. a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott büntetési tételek
emelését írja elő, a középmérték számítását a felemelt büntetési tételkeretre való tekintettel
kell elvégezni. (Pl. 5-10 évig terjedő szabadságvesztés, akkor 5+15=20/2=10)
d) ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése és a
feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
Büntetési tételkeret között: pl. 2 év – 8 év között
Tárgyi súly: erőszak vagy fenyegetés, erőszaknál ütések száma, ereje, elkövetési érték: 1000 Ft;
10 000 Ft; 100 000 Ft;
Bűnösség foka: egyenes szándék (dolus directus); eshetőleges szándék (dolus eventualis) → enyhítő
körülmény; tudatos gondatlanság (luxuria) → súlyosító körülmény; hanyagság (negligentia)
Elkövető társadalomra veszélyessége: fiatalkorú, fiatal felnőttkorú, büntetlen előéletű, visszaeső,
különös visszaeső, többszörös visszaeső, erőszakos többszörös visszaeső
Súlyosító körülmények:
 alanyi oldal: büntetett előélet, többször volt büntetve, rövid idő telt el az utolsó elítélés óta,
visszaeső, ittas, bódult állapot, iszákos életmód, kezdeményező szerep, társtettesség,
részesség stb.
 tárgyi oldal: veszélyes eszköz használata, köznyugalom megzavarása, nagy nyilvánosság előtt,
idős, beteg személy sérelmére, közeli hozzátartozó sérelmére, többszörös minősítés,
folytatólagosság, elszaporodottság stb.
Enyhítő körülmények:
 alanyi oldal: büntetlen előélet, fiatal felnőttkor, 14. életévét alig haladta meg, idős kor,
tartásra, nevelésre szoruló hozzátartozója van, beszámítási képessége korlátozott, beismerő
vallomás, megbánás, betegség stb.
 tárgyi oldal: kísérlet, sértett felróható közrehatása, sértett megbocsátása, alkalomszerű
elkövetés, kár megtérülése, elkövető sérülése stb.
Súlyosító körülmények és enyhítő körülmények alkalmazásának elvei:
 kétszeres értékelés tilalma (ne bis idem elve)
 egymást semlegesítő hatásuk
 nem a számszerűségük/mennyiségük az irányadó, hanem a nyomatékuk
Büntetés kiszabásának lépései: először a szankciót kell kiválasztani:
a. büntetés vagy intézkedés?
b. milyen büntetés?
c. milyen intézkedés?
d. milyen együttes szankciók?
e. van-e helye enyhítő szakasz alkalmazásának?
 f. szabadságvesztés büntetés esetén van-e helye a szabadságvesztés
felfüggesztésének?
Szabadságvesztés helyett alternatív büntetés:
 ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az 1évi szabadságvesztést,
akkor szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól
eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy
kiutasítás, illetve e büntetések közül együttesen több is kiszabható.
 ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3évi szabadságvesztésnél nem
súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés,
foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül együttesen több is kiszabható.

Az enyhítő szakasz alkalmazása. A büntetés enyhítésének fajtái:

Enyhébb büntetés szabható ki, ha még a büntetéskiszabás elveire való figyelemmel a büntetési tétel
legkisebb mértéke is túl szigorú lenne.
Többfokú rendszer:
egyfokú/egyszeres enyhítés:
 ha a büntetési tétel alsó határa 10 évi szabadságvesztés, akkor helyette 5évi
szabadságvesztés szabható ki;
 ha a büntetési tétel alsó határa 5évi szabadságvesztés, akkor helyette 2 évi szabadságvesztés
szabható ki;
 ha a büntetési tétel alsó határa 2évi szabadságvesztés, akkor helyette 1 évi szabadságvesztés
szabható ki;
 ha a büntetési tétel alsó határa 1évi szabadságvesztés, akkor helyette rövidebb tartamú
szabadságvesztés szabható ki, VAGY: szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka
vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatók.
kétfokú/kétszeres enyhítés (ún. kétszeres leszállás):
 kizárólag:
o kísérlet, és
o bűnsegély esetén alkalmazható
 + ha az egyszeres enyhítéssel kiszabható büntetés is túl szigorú lenne
korlátlan enyhítés: ekkor bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható, D E : csakis akkor,
ha arról a Btk. kifejezetten rendelkezik.
Visszaeső: olyan elkövető, aki szándékos bűncselekményt valósít meg, és korábban is szándékos
bűncselekményt követett el, amely miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetése
kitöltésétől vagy végrehajtásának megszűnésétől az újabb bűncselekménye elkövetéséig 3 év még
nem telt el.
 Különös visszaeső: az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekményt követ el.
 Többszörös visszaeső: az a visszaeső, akit szándékos bűncselekménye elkövetését
megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetése
kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekménye elkövetéséig a
3 év még nem telt el.
 Erőszakos többszörös visszaeső: az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal
személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.
Bűnhalmazat: bűnhalmazatról akkor beszélhetünk, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
Halmazati büntetés: abban az esetben, ha bűnhalmazat megállapítására került sor, akkor a bíróság
egy büntetést, ún. halmazati büntetést szab ki. A halmazati büntetés tulajdonképpen egy büntetést
jelent. Halmazati büntetés szabályai:
 a halmazati büntetés kiszabásakor a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési
tételei közül a legsúlyosabbat kell alapul venni;
 ha a több bűncselekmény közül legalább kettőt határozott idejű szabadságvesztéssel rendel
büntetni a Btk., akkor a halmazati büntetés kiszabása esetén a legsúlyosabb büntetési tétellel
fenyegetett bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, DE: az nem
érheti el az egyes halmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei felső határának
együttes tartamát, ÉS: nem haladhatja meg a 25 évet.
Összbüntetés: összbüntetésről akkor beszélünk, ha az elkövető szintén több bűncselekményt
követett el, viszont azokat több, külön eljárásban bírálták el és az elkövetővel szemben több jogerős
büntetést szabtak ki, és a bűncselekmények…

MENTESÍTÉS
Elítélés: az elítélés a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősség megállapítása és
büntetőjogi szankció alkalmazása.
Rehabilitáció: hogy ha valakit korábban alaptalanul vádoltak meg, úgy visszamenőlegesen jóvátételt,
illetve erkölcsi elégtételt kaphasson.
Amnesztia: közkegyelem, amelyet az Országgyűlés gyakorolhat. Két fajtája:
 eljárási kegyelem: a büntetőeljárás lefolytatása alól és ezáltal a büntetőjogi felelősség
megállapítása aló mentesít.
 végrehajtási kegyelem: a büntetőjogi felelősség megállapításra kerül, azonban az ennek
során kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása alól mentesít.
Mentesítés: a mentesítés a társadalmi életbe való visszailleszkedést szolgáló jogintézmény, célja
pedig az, hogy egy a törvényben meghatározott időponttól kezdve az elítélt számára lehetővé váljon
az, hogy korábbi elítéléséről ne kelljen számot adnia, és őt büntetlen előéletűnek lehessen tekinteni.
Tehát a mentesítés célja, hogy az elítélt mentesüljön az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól. FONTOS: hogy kizárólag a büntetőjogon kívüli hátrányos
jogkövetkezmények alól mentesít, a büntetőjogon belüliek alól nem.
A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek
tekintendő, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem tartozik számot adni olyan elítéléséről,
amelyre nézve mentesítésben részesült. Korábbi elítéléséhez csak újabb bűncselekmény elkövetése
esetén fűződik hátrányos jogkövetkezmény.
A mentesítés során a terhelt főszabály szerint mentesül az elítéléshez kapcsolódó hátrányos
jogkövetkezmények alól, legtipikusabb ilyen hátrányos következmény az, hogy az elítélt büntetett
előéletűnek tekintendő, amely több foglalkozás betöltésének is az előfeltétele. A mentesítésben
részesülő személy olyan tartalmú hatósági erkölcsi bizonyítványt kap, miszerint „a bűntettesek
nyilvántartásában nem szerepel”.
A mentesítés kizárólag ex nunc hatályú, vagyis az elítélt a jövőre irányuló (a mentesítés
bekövetkezésének napjától kezdődő) hatállyal, NEM pedig visszamenőleges hatállyal mentesül az
elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól. Ennek értelmében az elítélt a korábbi
munkaviszonyát, tisztségét, tagságát, az elítélése következményeként elveszített jogosítványát nem
nyerheti vissza.
Mentesítés módjai:
 törvényi mentesítés: automatikusan = ipso iure/ex lege, vagyis a törvény erejénél fogva jár,
az elítélt minden kérelem és eljárás hiányában mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól
a Btk.-ban meghatározott időponttól
  bírósági mentesítés: az alapügyben eljárt bíróságnál igényelhető KÉRELEMRE, f e l t é v e : ha
a Btk.-ban meghatározott IDŐ ELTELT, és ha arra az elítélt ÉRDEMES. A bírósági mentesítés
határozaton (végzésén) alapul
 előzetes bírósági mentesítés: KÉRELEMRE jár! a szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztése esetén a bíróság ítéletében az elítéltet előzetes mentesítésben részesítheti, ha
az elítélet arra ÉRDEMES. Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.
 kegyelmi mentesítés: KÉRELEMRE jár, melynek tárgyában az Országgyűlés vagy a
köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogkörében jogosult dönteni
o egyéni kegyelem: köztársasági elnök jogosult dönteni
o amnesztia/közkegyelem: országgyűlés jogosult dönteni
 eljárási kegyelem
 végrehajtási kegyelem
Mentesítés egységessége: mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesülhet, illetve nem mentesíthető, amíg a
mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.
Bírósági mentesítés ↔ Törvényi mentesítés: a bírósági mentesítés annyiban tér el a törvényi
mentesítéstől, hogy míg a törvényi mentesítés ex lege, a törvény erejénél fogva, automatikusan jár
egy meghatározott idő elteltével, vagyis törvényi rendelkezésen alapszik, addig a bírósági mentesítés
esetében az elítéltnek kell kérnie/kérelmeznie a büntetett előélethez/az elítéléshez fűződő
jogkövetkezmények alóli mentesítést, amely egyébiránt bírósági határozaton (végzésen) nyugszik.
A bírósági mentesítés általános szabályait a Btk. tartalmazza, azonban a bírósági mentesítéssel
kapcsolatos eljárásról a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló tv. rendelkezik, míg a mentesítésre irányuló kérelem elbírálására a Be.
szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell alkalmazni.
Bírósági mentesítés két alapvető feltétele:
 a Btk.-ban meghatározott IDŐ ELTELTE (várakozási idő letelte),
 és a kérelmező/elítélt ÉRDEMESSÉGE,
 + KÉRELEM előterjesztése.
ÉRDEMESSÉG: az érdemesség megállapítása szempontjából két körülmény vizsgálandó, egyrészt az
elítéltnek a büntetés kitöltése óta folytatott életmódja/életvitele, másrészt pedig az, hogy a
cselekményével okozott sérelmet jóvá tette-e (f e l t é v e : hogy erre módja volt).
Ki kérheti a bírósági mentesítést?:
 az elítélt,
 a védő,
 fiatalkorú esetében a törvényes képviselője.
Hová kell benyújtani a bírósági mentesítésre irányuló kérelmet?
 az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál,
 több elítélés esetében:
o magasabb hatáskörű bírósághoz,
o ha nincs magasabb hatáskörű bíróság, akkor annál a bíróságnál lehet a mentesítési
kérelmet előterjeszteni, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki,
o ha a büntetések azonos súlyúak, akkor az a bíróság jár el a mentesítés kérelem
elbírálása során, amelyhez a mentesítési kérelem elsőként érkezett.
Mentesítési kérelem elbírálása: a bírósági mentesítés általános szabályait a Btk. tartalmazza, azonban
a bírósági mentesítéssel kapcsolatos eljárásról a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló tv. rendelkezik, míg a
mentesítésre irányuló kérelem elbírálására a Be. szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell
alkalmazni.
A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához
kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg. A büntetőjogi felelősség
megállapítására, a büntetés kiszabására, valamint az intézkedés alkalmazására vonatkozó adatokat
közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt az
időpontot követően az elítélttel szemben az elítélés miatti hátrányos jogkövetkezmény már nem
állapítható meg. D E : a visszaesés és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények a Be. értelmében az újabb
bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok
alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezeket az adatokat törölték.
A Be. értelmében a nyomozás során:
a) be kell szerezni a gyanúsított bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat, valamint
b) gondoskodni kell a gyanúsítottra vonatkozó, az eljárás során figyelembe vehető külföldi ítélet
érvényének az elismeréséről vagy a tagállami ítélet megfeleltetéséről.
A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény a bűntettesek nyilvántartásában szereplő adattartalmakat
két, egymástól elkülönülő nyilvántartásra osztja:
egyik nyilvántartás: azon személyek adatai szerepelnek benne, akiket büntetőeljárásban a bíróság
jogerősen elítélt, és velük szemben olyan büntetést szabtak ki, amelyre tekintettel a Btk.-ban
meghatározott törvényi mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének napján nem állt be. Ezek a
személyek büntetlen előéletet igazoló hatósági erkölcsi bizonyítványt nem kapnak.
másik nyilvántartás: azon személyek adatait tartalmazza
 akiknek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés (ideértve a kegyelmi
mentesítést is) folytán töröltek,
 akikkel szemben a bíróság a büntetőeljárás során jogerős ítéletet hozott, és a mentesítésben
az ítélet jogerőre emelkedésének napján részesült,
 akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de a büntetés
kiszabását mellőzte,
 akivel szemben a bíróság felmentő ítéletet hozott, de vele szemben kényszergyógykezelést,
elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazott,
 akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott,
 akit az ügyész megrovásban részesített.