Szabálysértési igazgatás (fogalom, felelősség, szankciórendszer, eljáró hatóságok, eljárási

alapelvek, kényszerintézkedések, jogorvoslat és végrehajtás)

Legfontosabb jogforrások,irodalom
• 2012. évi II. törvény a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
• 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó
egyes rendeletek módosításáról
A szabálysértés intézményének kialakulása
• Mérföldkő: Csemegi-kódex, valamint az
1879. évi XL. tv. a kihágásokról
• büntetőjogi kodifikáció: trichotómia
• már ekkor elindult az önálló közigazgatási jogi szankció leválása a büntetőjogról
• 1950-ben a büntetőjog újrakodifikálása: dichotómia (bűntett-kihágás)
• 1953. évi 16. sz. tvr: bevezette a szabálysértés jogintézményét
• 1955. évi 17. sz. tvr: megszüntette a kihágási bíráskodást – átminősítés
• a szabálysértési jog nem a büntetőjog része, az államigazgatási jogba sorolták
• a szabálysértéseknek két nagy csoportja: bagatell büntetőjog és a közigazgatás- ellenes tényállások ezek együttélésének
problémái
Garanciák: 63/1997. AB határozat
• Alkotmányellenes: bíróság előtti jogorvoslattal csak a meg nem fizetett pénzbírság átváltoztatását elrendelő határozatot
lehet megtámadni (1968. évi I. tv)
• Elzárás büntetés alkalmazására (átváltoztatás esetén is!) csak bíróságnak van joga
• Szabálysértési felelősségi rendszer szubjektív felelősségen alapuló szankciórendszer
• Teljes körű (ténybeli, jogbeli) bírói felülvizsgálat
• 1999. évi LXIX. tv, 218/1999. Korm. rend.
2012. évi II. tv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Szabs. tv. Preambuluma: A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bcsként
történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális
cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében az Or. a következő törvényt alkotja:
Kriminális cselekmény
Ez az elem nem minden esetben igazolható: dogmatikai zűrzavar, irreális jogpolitikai elvárás Kriminális (?) pl. az óvodai
nevelés, valamint az
alapfokú és középfokú nevelés-oktatás rendjét veszélyeztető szabálysértések (XXXI. fejezet), a megelőző távoltartás alaptalan
kezdeményezése (181), a jégen tartózkodás szabályainak megszegése (202), az úti okmányokkal kapcsolatos
(204), a teljes közlekedésrendészeti szabálysértési kör
A szabálysértés fogalma
1. §. (1) Szabálysértés az az e tv által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.
(2) E tv alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a
bűncselekményként történő büntetni
rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az AT szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a
természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.
1) E tv által büntetni rendelt tev. vagy mul. amely veszélyes a társadalomra
• büntetőjogi kodifikációra jellemző módon
csak a Szabs. tv minősíthet valamely magatartást szabálysértéssé
• 38/2012. AB hat a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát szankcionáló szabálysértési tényállás és más
törvényi
rendelkezések megsemmisítéséről
• Mötv. 51.§ (4) bek → 2012.11.15-ig
2) a bűncselekménynél kisebb a
társadalomra való veszélyessége

• mennyiségi elhatárolás: a társadalom

„tűrőképességét” skálázza
• de- vagy rekriminalizáció: egyetlen jogalkotói aktussal átminősíthető
• több jogtechnikai módszere
lehetséges

A szabálysértési felelősségi rendszer

jellemzői
• szubjektív,
felróhatóságon/vétkességen/bűnösségen alapuló felelősségi rendszer
• a szándékosan vagy gondatlanul elkövetett cselekményeket bünteti, kivéve, ha a törvény csak a szándékos
 elkövetést szankcionálja
• nem alkalmazható, ha törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását
rendeli el
A felelősségre vonás akadályai
Kizáró (vagy korlátozó) okok
• gyermekkor (14 év),
• kóros elmeállapot,
• kényszer, fenyegetés,
• tévedés,
• jogos védelem,
• végszükség,
• jogszabály engedélye,
• tv-ben meghatározott egyéb ok.
Megszüntető okok
• elkövető halála,
• elévülés (6 hó)
• kegyelem,
• tevékeny megbánás,
• tv-ben
meghatározott egyéb ok.
A közigazgatás szankciórendszere
• 1) szabálysértés
– büntetések
– intézkedések
• 2) közigazgatási bírság
– anyagi bírság
– eljárási bírság
• 3) egyéb, intézkedés jellegű szankciók
– sajátosan közigazgatási jellemzők
– bírság helyett / mellett
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatályából kiindulva sokan akként foglaltak
állást, hogy a szabálysértési jog immár nem közigazgatási szankció.
 • Szabó Máté (ombudsman): a gyermekbarát igazságszolgáltatás alapelvei sérülnek a fiatalkorúak
szabálysértési őrizetbe vételével és elzárásával.
• Sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének
több cikkét (3., 37., 40. cikk).
• Alaptörvény XVI (1) „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”
3142/2013. (VII. 16.) AB hat
• Szabó Máté: sérül a fiatalkorúak szabadsághoz és személyi biztonsághoz való joga, illetve a gyermekek

védelemhez és gondoskodáshoz való joga.

• AB: a tulajdon és közbiztonság védelme, valamint a fiatalkorúak helyes fejlődésének elősegítése
érdekében álló, kényszerítő szükségesség indokolta.
• Cél, hogy a deviáns fiatalkorúakat visszatartsa az
ismételt szabálysértéstől.
Az elzárás büntetés végrehajtásánakfelfüggesztése próbaidőre
• A fiatalkorúval szemben kiszabott elzárás büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen a fiatalkorú
körülményeire és a cselekménye tárgyi súlyára figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása
nélkül is elérhető.
• A próbaidő tartama 1-6 hónapig terjedhet (hónapokban).
• A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel
– ha a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző 3 hónapon
belül elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,
– ha a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
Pénzbírság: az állam javára fizetendő vagyoni hátrány
• Generális maximum: 6 500 – 200 000 Ft
• elzárásos tényállások: 400 000 Ft
• közlekedési szabálysértések: kötött tarifás pénzbírság (63/2012. Korm. r.)
• halmazat: a felével megemelkedhet
• Nem szabható ki pénzbírság, ha közigazgatási bírságnak (obj. felelősség) van helye.
• Helyszíni bírság: jogszabályban meghatározott esetben az elismert szabálysértés elkövetője ellen,
formális bizonyítási eljárás nélkül
kiszabott alacsonyabb összegű bírság.
• A jogszabályban felsorolt személyek jogosultak kiszabni.
• Mérték: 6 500 – 65 000 Ft, 6 hónapon belüli ismétlés: 90 000 Ft – postautalvány, bankkártya.
• Ha az elkövető a csekket átveszi, a bírság ellen jogorvoslatnak helye nincs!
• Behajtás: általános szabályok szerint
Pénzbírság végrehajtása
• 30 napon belül jsz-ban előírt módon önkéntes teljesítés, ha nem, a meg nem fizetett pénzbírságot
elzárásra kell átváltoztatni (6500 Ft = 1 nap)
• Kivéve, ha az elkövető közérdekű munkával
megváltotta – ezt kérni kell (korábban nem kellett)
• Ha önálló elzárást (közérdekű munkát) nem lehet kiszabni adók módjára kell behajtani (szülő- vagy
hozzátartozójáró egyedül gondoskodó személy esetében közérdekű munka lehetősége is biztosított)
• Egyesbíróként tárgyaláson dönt (bírósági titkár, vagy irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző!)
Közérdekű munka
• 2012-től önálló büntetési nem, a reparációs cél is megjelenik
• legkisebb mértéke 6, legmagasabb 180 óra
• állami foglalkoztatási szerv szervezi
• az átváltoztatás közérdekű munkára önkéntes
• 6 óra közérdekű munka = 6 500 Ft
• fiatalkorúra csak, ha a 16. életévét betöltötte
Járművezetéstől eltiltás a Szabs. tv-ben Járművezetéstől eltiltás a
Btk-ban
Fakult Aki az engedélyhez Aki a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak
at ív kötött járművezetés megszegésével követi el a
szabályainak megszegésével bűncselekményt, vagy
követi el a szabálysértést. b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ [55. § (1)].

Kötelező Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot Aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés
meghaladó megengedett legnagyobb bódult állapotban
össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, bűncselekményt követ el. Különös
valamint e járműből és pótkocsiból álló méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező
járműszerelvénnyel alkalmazása mellőzhető [55. § (2)].
a) az úton való haladásra,
b) az előzésre és kikerülésre, valamint
c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra
vonatkozó szabályok megszegésével
elkövetett szabálysértés miatt
Akit 6 hónapon belül legalább 2szer
jogerősen felelősségre vontak, az újabb
engedélyhez kötött járművezetés
szabályainak megszegésével elkövetett
szabálysértés miatt
Tartalm 1 hónap – 1 év 1 hónap – 10 év
a

• Kitiltás: 6 hónap – 2 év:

– sportrendezvényekről, sportlétesít- ményből,
– kereskedelmi tevékenység végzésére alkalmas helyről
• Figyelmeztetés: ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és
ettől az intézkedéstől
kellő visszatartó hatás várható (rosszallás
+ felhívás)
Fiatalkorúakra vonatkozó fontosabb
speciális rendelkezések: 14-18 év
• az elzárás leghosszabb tartama 30 nap, halmazati büntetés esetén 45 nap
• a pénzbírság legmagasabb összege 65 000 Ft, elzárással is büntethető szabálysértések esetén 130 000 Ft
• a helyszíni bírság legmagasabb összege 32 500 Ft
• pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja –
törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki
• a 23. §-ban foglalt rendelkezés a fiatalkorúakkal szemben nem alkalmazható (hármas
szabály)
• közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha a határozat meghozatalakor betöltötte a 16. életévét
• az elzárás büntetés végrehajtásának felfüg. próbaidőre
Követelmény a szabs eljárással
szemben
• tömegesen alkalmazható, gyors és olcsó eljárás szabályozása
• helyszíni bírság szinte valamennyi szabs esetében alkalmazhatóvá lett (két kivétel)
• megfeleljen azon emberi jogi és nemzetközi jogi követelményeknek, amelyeket a büntető típusú
eljárásokkal szemben támasztanak
Szabs. eljárás v. klasszikus hatósági eljárás
• a szabs. eljárásra az Ákr hatálya nem terjed ki
• nem a klasszikus: alapeljárás – jogorvoslati
eljárás – végrehajtási eljárás modell (Ákr)
• kétféle alapeljárás: (i) közigazgatási szervek előtti eljárás, (ii) elzárásos tényállások esetén a bíróság
előtti eljárás
• kétféle jogorvoslat: (i) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, (ii) elzárásos tényállások
 esetében II. fokú bírósági jogkör
Alapelvek a szabálysértési eljárásban (VI. Fejezet. Alapvető rendelkezések)
• A fair eljárás elve (nem szerepel a Szabs. tv-ben, de…)
• Az alkalmazandó eljárásjog időbeli hatálya 30. §
• Hivatalból való eljárás elve 31. §
• Az ártatlanság vélelme 32. §
• Az önvádra kötelezés tilalma, a hallgatás joga 33. §
• A védekezés jog 34. §
• A jogorvoslathoz való jog 35. §
• A nyelvhasználat joga 36. §
• A szabálysértési felelősség elbírálása 37. §

A szabálysértés miatt eljáró

hatóságok/szervek rendszere
I. fokú fórumrendszer
I. Általános szabálysértési hatóság: Rendőrség (2020. február 29-ig a Járási hivatal volt)
II. Hatáskörébe utalt szabálysértés miatt: a NAV, a Kormány által kijelölt szerv (Kormányhivatal:
Sajtórendészeti szabálysértés), valamint az Egészségügyi államigazgatási szerv (Nemzeti
Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ: Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása)
III. Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt: I fokon járásbíróság
A helyszíni birság kiszabására
jogosultak
• rendőrség, szinte minden szabs. esetén, elzárásosnál csak rendőrség (két kivétel 178/B., 216/A. §),
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,
• hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
• közlekedési hatóság ellenőre,
• közterület-felügyelő,
• természetvédelmi őr, az önk-i természetvédelmi őr,
• erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
• halászati őr,
• mezőőr.

Bíróság
jogorvoslati fórúm ügydöntő szerv
 Járásbíróság: elzárással is sújtható
a) a szabs. hat. ellen szabs.
esetében benyújtott kifogást bírálja el.
b) a szabs. hat ellen benyújtott I. fok: járásbíróság
ügyészi fellépést bírálja el, II. fok:
törvényszék ha a hatóság nem ért vele
egyet.
Bíróság
• egyesbíró
• a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben
bírósági titkár is eljárhat (kivétel 216/A)
• a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben bíró vagy bírósági titkár irányítása és
felügyelete mellett bírósági ügyintéző is
eljárhat

Rendészeti igazgatás
Fontosabb jogforrások, irodalom
• Alaptörvény: 46 cikk (A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok)
1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről 2015. évi XLII. tv. a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról
BA rendészet, rendvédelem fogalma
• rendészet – rendvédelem – honvédelem
• Alaptörvény: „Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek”
→ az elkülönülés
• a rendészet legáltalánosabb fogalmát a közigazgatás
meghatározásából vezethetjük le: itt alapszükségletként a közbiztonság és a közrend fenntartása jelenik meg
• Mezey Barna: a rendvédelem a rendészet keretein belül, annak egyik elkülönült funkciójaként működik
• Balla Zoltán: a rendvédelem megalapozatlanul került be a szaknyelvezetbe 1989-végén, analógiaként elfogadható a
használata
• Finszter Géza: a rendészeti igazgatás a fizikai erőszak monopólium jogállami formája
• Baraczka Róbertné, Szikinger István: „Rendészeten azt a közigazgatási tevékenységet értjük, amelynek feladata a
közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá közreműködés a
megsértett rend helyreállításában.”
• Szamel Lajos a rendészeti tevékenység joghoz kötését a jogállamiság szempontjából elemi igénynek tekintette: ne legyen
semmilyen területen rendészeti fellépésre lehetőség, ha ezt a jog nem alapozza meg. Ellenkező esetben nincs
jogbiztonság, de lehet önkény és kiszolgáltatottság.
Sokféle rendészeti vagy ahhoz nagyon hasonló szerv működik hazánkban
• Rendvédelmi szervek a 2010. évi XLIII. tv. 1. § (5) alapján:
– Rendőrség (1994. évi XXXIV. tv.)
– Büntetés-végrehajtási szervezet (2013. évi CCXL. tv.)
– Hivatásos katasztrófavédelmi szerv (2011. évi CXXVIII. tv.)
– Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (1995. évi CXXV. tv.)
+ Két rendvédelmi (jellegű) szerv a 2019. évi XXXV. tv. 17. § (1) alapján
(e törvény alkalmazásában rendvédelmi szervek):
– Nemzeti Adó-és Vámhivatal (2010. évi CXXII. tv.)
– Országgyűlési Őrség (2012. évi XXXVI. tv. 125-142. §)
• Közterület fel. (1999. évi LXIII. tv.)
• Fegyveres biztonsági őrség, természetvédelmi és mezei őrszolgálat (1997. évi CLIX. tv.)
• Nem rendészeti szervek: Vagyonvédelmi társaságok,(2005.
évi CXXXIII. tv.), Polgárőrség (2011. évi CLXV. tv.)
 Rendőrség
• a legkarakterisztikusabb rendészeti szerv
• „Magyarországon 1949 óta a centralizált, katonai elvekre épülő, a civil közigazgatástól elkülönülő államrendőrségi
modell működik. Ezt szentesítette az 1989-es köztársasági alkotmánymódosítás, amit követett a rendőrségi törvény
1994-es elfogadása.
• Magyarországon kívül a visegrádi országokban és Romániában is van önkormányzati/helyi rendőrség
A közbiztonság – közrend fogalma
Alaptörvény 46 cikk (1) „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a
közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség
részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.”
• A közbiztonság normatív fogalma: egyfelől jelenti a közjogban meghatározott államcélt, amelynek megvalósítása állami
feladat, másfelől a jog által elismert társadalmi értékeket, amelyek védelmezéséhez indokolt lehet az alapvető emberi
jogok törvényben meghatározott korlátozása is.
• A közbiztonság materiális fogalma: a hétköznapokban ténylegesen létezik és élményszerűen átélhető, vagy hiánya
megszenvedhető – vagyonbiztonságot is jelent, beruházást igényel.
A rendőrség feladata
• Rtv. 1. § (1) „A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a
terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, a
bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása.”
Rendőrség irányítása, szervezete
A belügyminiszter képviseli a rendőrséget, utasít, feladatot ad, szabályoz, ellenőriz munkáltatói jogokat gyakorol, stb. Rtv. 5. §
• Általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv (klasszikus rendőrség) Rtv. 4-6/B. § (részben)
• Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (NVSZ) Rtv. 7-7/D. §
• Terrorelhárítási Központ (TEK) Rtv. 7/E. §
• Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – 2019.07.01-től beolvasztották a korábbi BMH-t (még korábban
BÁH) a Rendőrségbe. Rtv. 7/H. §
A rendőrség működésének általános elvei (Rtv. 11-28. §)
• A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége
• Az intézkedési kötelezettség, Az arányosság követelménye
• A kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményei
• Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai
• Titoktartási kötelezettség, Fegyverviselési jog
• A rendőrség segítségnyújtási kötelezettsége
• Közreműködő igénybevétele, Díjkitűzés
• Segítség és eszközök igénybevétele a rendőrségi feladatok ellátásához
Rendőri intézkedések
• többségében szóban, azonnali végrehajtást kíván
• mindig valamilyen jogilag szabályozott esetben és eljárásban alkalmazható, a jog azonban nem képes minden
életviszonyt rendezni: a biztonsággal összefüggő életviszonyok produkálhatnak olyan helyzetet, amikor a
rendőr kizárólagos mérlegelésén múlik, hogy kezdeményez-e valamilyen fellépést ezen generálklauzula
(általános felhatalmazás) szigorú korlátja a jogbiztonság jegyében a bírói kontroll
• az Rtv. több rendőri intézkedést szabályoz, amelyből a jellemzőbbeket ismertetjük:
• Igazoltatás (Rtv. 29, 29/A. §)
• Dolog helyszíni elvétele (29/B. §)
• Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása (
• Elfogás és előállítás (Rtv. 33. §)
• Elővezetés (Rtv. 34. §)
• Határforgalom-ellenőrzés (Rtv. 35/A. §)
• Járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben (Rtv. 35/B. §)
• Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen (Rtv. 39-40. §)
• Közlekedésrendészeti intézkedés (Rtv. 44-45/A. §)
Kényszerítő eszközök (Rtv. 47-60. §)
• Testi kényszer
• Bilincs
• Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz
alkalmazása
• Szolgálati kutya alkalmazása
• Útzár, megállásra kényszerítés
• Lőfegyverhasználat
• Lőfegyverhasználat tömegben lévő személlyel sz
• A csapaterő alkalmazása
 • Tömegoszlatás
Korlátok a kényszerítő eszközök alkalmazása esetén
• ha az eset körülményei lehetővé teszik előzetesen figyelmeztetni kell az adott eszköz
igénybevételére
• a szemmel láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben nem alkalmazható kényszerítő eszköz, kivéve a
testi kényszert és a bilincset, illetve a jogos védelem esetét
• a rendőr haladéktalanul köteles szóban jelentést tenni a közvetlen elöljárójának akkor, ha testi kényszert, bilincset,
vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot vagy szolgálati kutyát alkalmazott, illetve az
intézkedés után mindezt írásban is meg kell tennie
• csak a törvényi feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének megfelelően lehet alkalmazni (Lásd: Rtv. 15. § )
A rendészet (rendőrség) funkciói
• preventív-őrködő funkció: járőrözés
• közbiztonsági, karhatalmi funkció: a rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazása
• bűnüldözési-bűnfelderítési funkció: a büntetőjog különös részében megfogalmazott társadalomra
veszélyes cselekményekkel
szembeni rendészeti beavatkozások
• hatósági jogalkalmazói-igazgatási funkció
A rendészet módszerei
Eltérő, egyedi eszközök:
• fizikai kényszer: a közhatalom birtokában történő legitim erőszak alkalmazásának a lehetősége
• titkos eszközök használata:
– Bírói engedélyhez nem kötött módszerek (Rtv.
66-69. §)
– Bírói engedélyhez kötött információszerzés
(Rtv. 70-72 §)
A rendészet tartalmi sajátosságai
• itt érvényesül a leghatározottabban a Kormány irányítói jogosítványa [Alaptörvény 46. cikk (2) és (4)]
• benne rejlik az alapvető emberi jogok korlátozásának, sőt az élet kioltásának lehetősége
• a titkos eszközök alkalmazásának lehetősége
• tagjai meghatározó arányban hivatásos állományúak, ezen belül egyenruhásak
• a hivatásos állományba lépés jelentősen szigorúbb feltételhez kötött
Jogorvoslat
• Sajtos jogorvoslat: panasz (Rtv. 92. és 93/B. §)
• Akinek alapjogai sérültek a rendőri intézkedés, annak
elmulasztása vagy a kényszerítő eszköz alkalmazása során:
– a panaszt nyújthat be az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagy
– kérheti, hogy – amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá – panaszát az alapvető
jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv vezetője (országos
rendőrfőkapitány, főigazgató) bírálja el a Független Rendészeti Panasztestület 2020. 02. 27-én megszűnt,
feladat- és hatáskörét az ombudsman vette át
• Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panaszt nyújthat be az int. foganatosító rendőri szervhez
Egyes alapjogok korlátozása
• a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit akár az életének kockáztatásával is köteles teljesíteni
• köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető
vagy elérhető
• nem lehet tagja pártnak és politikai
tevékenységet nem folytathat (Rekvényi kontra Magyarország ügy)
• a gyülekezési jogot érintő korlátozások (2015. évi XLII. törvény 22-23. §)
• a kiadott parancsot, intézkedést – a jogellenes parancsokra vonatkozó eljárás kivételével – nem bírálhat, arról a
jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet
sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem
nyilváníthat
• a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés a szolgálati viszony fennállása alatt végig ellenőrizhető
• a szűkebbre szabott alapjogok fokozott társadalmi megbecsüléssel is társulnak (?)
Honvédelmi igazgatás
Fontosabb jogforrások,
irodalom
• Alaptörvény 45, 47-54. cikk (változások 2022.11.01-től)
• 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) a honvédelemről
• 2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről (2022.11.01-jén lépett hatályba)
• 2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról
 A különleges jogrend (hatályos: 2022.11.01-től)
• A Parlamenthez telepített típusok:
Hadiállapot, AT 49., 54-55. cikk
– Szükségállapot, AT 50., 54-55. cikk
• A Kormányhoz telepített típusok:
– Veszélyhelyzet, AT 51. cikk
Mindhárom esetben a Kormánynak van rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnt az, hogy rendkívüli állapot idején a
Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga. A rendkívüli állapot
helyébe a hadiállapot lépett.
Nem különleges jogrend típusok, nincsenek az Alaptörvényben
• Honvédelmi veszélyhelyzet, 2011. évi CXIII. tv. 21/A. § (nem szerepel az új Hvt.-ben)
• Egészségügyi válsághelyzet és egészségügyi veszélyhelyzet, 1997. évi CLIV. törvény az
egészségügyről 228-232/H. §
• Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, 2007. évi LXXX. tv. a menedékjogról 80/A. §
Fogalmak
• Országvédelem: az ország függetlenségét, területi épségét, törvényes rendjét, a lakosság élet
vagyonbiztonságát, a gazdaságot és a közjavakat fenyegető veszélyek elhárítására létrehozott
garanciarendszer
• átfogja, és szükség esetén aktivizálja, mozgósítja az ország védelmi szerveit és potenciálját: a honvédséget, a
rendvédelmi szerveket, a jogszabállyal/hatósági döntéssel erre kijelölt polgári szerveket, a gazdaságot, a lakosságot, az
államvezetést és a közigazgatást
• egyszerre tartalmazza a honvédelem, a katasztrófavédelem és a polgári védelem garancia- és intézményrendszerét
• régebben szinonimaként használták a honvédelemmel, napjainkra azonban a fogalom átalakult és kibővült a nem katonai
típusú fenyegetések, pl. a katasztrófák, vírusok elleni védelem feladataival
• össznemzeti felelősség és össztársadalmi összefogás mellett valósul meg, vagyis az ezzel „hivatalból”
foglalkozó honvédelmi és rendvédelmi szerveken túl támaszkodik a nemzetgazdaság erőforrásaira, az
államigazgatási és az önkormányzati szervek
felkészültségére, illetve az euroatlanti szövetségi rendszerből adódó segítségnyújtásra
• az országvédelmi feladatok a védelmi igazgatás keretei között valósulnak meg, amely szervezetrendszert és
tevékenységet jelent
• Honvédelem: az ország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak,
lakosságának és anyagi javainak védelmét, illetve az erre való felkészülést jelenti
• tartalmazza a fegyveres, katonai védelmet és a polgári védelmet egyaránt
• Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja
katasztrófa, járvány, fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek
biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése
érdekében
(Hon)védelmi igazgatás
• mint szervezetrendszer: azon védelmi igazgatási szervek, amelyek irányítják az ország védelmi felkészítését,
szervezik az országmozgósítás feladatait, – azokban az időszakokban, amikor bevezetésre kerül a különleges
jogrend, megvalósítják a védelmi feladatok központi, területi és helyi végrehajtását
• mint tevékenység: az erre létrehozott, valamint e feladatra jogszabályban kijelölt közigazgatási szervek azon
tevékenysége, amely magában foglalja az Alaptörvényben szabályozott rendkívüli helyzetekre történő felkészülést,
továbbá az említett helyzetek során a honvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi, védelemgazdasági,
lakosságellátási feladatok tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló tev-ek összességét
A védelmi igazgatás helye a közigazgatásban
1. A védelmi igazgatás központi szervezetrendszere
• a védelmi igazgatás és annak a szervei eltérően működnek békeidőben és válsághelyzetekben
normál helyzetben az irányítási hatáskörök
megoszlanak az Országgyűlés, a köztársasági elnök, valamint a Kormány és a kormánytagok között
• az Alaptörvényben nevesített rendkívüli helyzetben a hatáskörelosztási szabályok
változnak: a központi irányítási jogköröket a Kormány veszi át (korábban a Honvédelmi
Tanács volt a kulcsszereplő)
Országgyűlés
• megállapítja a Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát (lásd: 28/2015. (VI. 22.) HM utasítás)
• a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség
feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi
erőforrások felhasználását
• a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt személyt
kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít
Köztársasági elnök
• a Magyar Honvédség főparancsnoka
 • a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére
– kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét,
– okirattal csapatzászlót adományoz.
• a köztársasági elnök, vagy nevében képviselője a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt
• a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a honvédelemért felelős
minisztertől.
• a köztársasági elnök ezen döntéseihez és intézkedéseihez ellenjegyzés nem szükséges.
Az Országgyűlésre és a köztársasági elnökre
vonatkozó különleges jogrendi szabályok
• a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot és a szükségállapot kihirdetésére, meghosszabbítására,
valamint arra, hogy felhatalmazza a Kormányt a
veszélyhelyzet meghosszabbítására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van
• az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg az OGY
akadályoztatása tényét, ha az OGY nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a különleges jogrend
kihirdetésére okot adó körülmény miatt elháríthatatlan akadályba ütközik
Kormány
• az országvédelem rendszerének központi eleme, – meghatározza és összehangolja a
honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatait, – meghatározza és összehangolja a
miniszterek és (az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével) a
központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek
honvédelmi feladatait, – meghatározza a nemzetgazdaság felkészítésével kapcsolatos
követelményeket, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az
infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait, – dönt a
gazdaság mozgósításáról, az MH készenlétének fokozásáról (lásd még: új Hvt. 6. §)
Kormány különleges jogrendben
• rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat
• az Országgyűlés a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott
rendeletet hatályon kívül helyezheti
• a hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a
körülmények jelentős változása indokolja – erről haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt, az
Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát
• a rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát v.
Honvédelemért felelős miniszter
• a honvédelmi ágazat legfelsőbb központi szakig. szerve
• igazgatási körében közreműködik a kormány honvédelmi irányítási feladatainak előkészítésében
• együttműködik a társminisztériumokkal az őket érintő honvédelmi igazgatási ügyekben
• szakmailag irányítja, felügyeli a helyi államigazgatási szervek honvédelmi jellegű tevékenységét
• ellátja az MH működésével kapcsolatos tárcaszintű igazgatási feladatokat
a honvédelmi miniszter MH-val kapcsolatos irányítási tevékenységének azon sajátossága, hogy egyidejűleg
katonai vezetési funkciókat is gyakorol megszűnt (2019), létrejött a Magyar Honvédség Parancsnoksága
A Kormány tagja
• az ország fegyveres védelmi tervét a honvédelemért felelős miniszter felterjesztése alapján a miniszterelnök hagyja jóvá
• a Kormány tagja jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá
tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó ágazat honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét
Honvéd Vezérkar
• a Magyar Honvédség Parancsnoksága jogutód szervezeteként 2023.01.01-i hatállyal alakult meg,
székhelye Székesfehérvár, jelenleg két helyőrség: Székesfehérvár és Budapest
• indoklás: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség teljes szétválása
• az ország katonai védelemre való felkészítésének stratégiai szintű tervező-szervező és a MH katonai
tevékenységének felső és műveleti szintű feladatait irányító vezető szerve
Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB)
• elnöke a belügyminiszter, tagjai a miniszterek által kijelölt állami vezetők
• a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző szerve, – összehangolja a központi államigazgatási
szervek védekezéssel kapcsolatos szakmai tevékenységét, – összehangolja a védekezésben részt vevő területi szervezetek
feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására irányuló ágazati feladatokat, – kezdeményezi a Kormány döntését a
veszélyhelyzet kihirdetésére, – összehangolja a kárfelmérést, a helyreállítással kapcsolatos feladatok végrehajtását, –
javaslatot tesz a felmerült védekezési és helyreállítási pénzeszközök, valamint segélyek felhasználására
Honvédelmi Igazgatási KoordinációsTárcaközi Munkacsoport (HIKOM)
• a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadói szerve
• a honvédelmi típusú válság kialakulása, vagy annak bekövetkezése során a polgári-katonai-
 rendvédelmi együttműködés felsőszintű koordinációs szerve
• feladatai a Kormány speciális működési feltételeinek biztosításával összefüggő feladatok tárcaközi egyeztetése, a
honvédelmi igazgatási feladatokra vonatkozó javaslatok kidolgozása, szakmai és tárcaközi egyeztetése, felterjesztése
• vezetője a honvédelemi miniszter által kijelölt személy, tagjai pedig a központi államigazgatási, rendvédelmi és
egyéb, honvédelmi feladattal bíró szervek kijelölt szakértői
2. A védelmi igazgatás területi
szervezetrendszere
• nem az önkormányzati szervekre, hanem az államigazgatás szerveire támaszkodik
• súlyosabb – veszélyhelyzet kihirdetését igénylő – katasztrófa bekövetkezése esetén a kormánybiztos irányítja a
védekezést, a megyei védelmi bizottság hatásköreit egyszemélyben gyakorolhatja
• minősített időszakban a megyei védelmi bizottság elnökének – illetékességi területén – utasítási jogköre van a
polgármesterek honvédelmi igazgatási és a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatainak vonatkozásában
területi szinten: fővárosi, megyei védelmi bizottság, járási szinten: helyi védelmi bizottság települési szinten: (fő)polgármester (+
jegyző)
Fővárosi, megyei védelmi bizottság
• illetékességi területén ellátja az országvédelemmel, illetve az erre való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat a
fővárosi, megyei kormányhivatal közreműködésével
• feladata: helyi védelmi igazgatási szervek, védelemben részt vevő szervek felkészülésének tervezése és irányítása, közös
tevékenység összehangolása
• irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek honvédelmi, katasztrófavédelmi tev.
• ellátja a fegyveres összetűzések időszakában hatáskörébe tartozó polgári védelmi feladatokat
• szervezi a közigazgatási szervek, az MH és a rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi szervezetek együttműk.
• gondoskodik a lakosság és a gazdálkodó szervezetek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök
működtetéséről
• kijelöli a honvédelmi célból igénybevételre kerülő polgári ingatlanokat, megállapítja a területi gazdasági és anyagi
szolgáltatási kötelezettségeket
• biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének
feltételeit, irányítja a rendkívüli intézkedések végrehajtását
• a testületi szerv elnöke a kormánymegbízott, tagjai: a megyei közgyűlés elnöke/főpolgármester, a megyei jogú
város polgármestere, a főigazgató, a katonai igazgatás területi szervének vezetője, a rendőrfőkapitány, az
egészségügyi államigazgatási szerv képviselője, a vízügyi igazgatási szerv képviselője, a titkár és tanácskozási
joggal az Országos Mentőszolgálat képviselője
Helyi védelmi bizottságok
• a megyei védelmi bizottság irányítása alatt összehangolja az országvédelem helyi igazgatási feladatainak előkészítését,
illetve végrehajtását
• biztosítja a honvédelmi kötelez. teljesítésének feltételeit
• összehangolja a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését
• közreműködik a helyi szervek honvédelmi fel. irányításában
• szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat
• a testületi szerv elnöke a járási hivatal vezetője, tagjai: a rendvédelmi szervek és a központi államigazgatási szervek
területi szerveinek vezetői, a fővárosi, megyei kormányhivatal képviselője, különleges jogrend bevezetése esetén a
katonai igazgatási szerv képviselője
Polgármester és főpolgármester
• összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét, elrendeli a hatáskörébe utalt
gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket
• közreműködik a gazdaságfelkészítés és gazdaságmozgósítás helyi feladatainak szervezésében, irányítja a rendkívüli
intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását
• rendkívüli időszakokban (a veszélyhelyzet kivételével)
szervezi és összehangolja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközés időszakában végrehajtandó polgári védelmi
feladatok végrehajtását
• felelős a katasztrófák időszakára vonatkozó veszély-elhárítási tervek elkészítéséért, a védekezési feltételek biztosításáért,
irányítja a katasztrófavédelmi felkészülést, irányítja a védekezést
• kijelöli a polgári védelmi kötelezettségre az állampolgárokat, felkészti és polgári védelmi szolgálatra kötelezi őket
• a gazdálkodó szervezetek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló munkahelyi polgár
védelmi szervezetek megalakítását
• biztosítja a lakosság riasztására szolgáló berendezések működtetését
• a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi
tevékenységet
• feladatait a jegyző és a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el, munkáját közbiztonsági referens segíti
Országvédelembenközreműködő szervek: Magyar Honvédség (MH), Rendvédelmi szervek, Kijelölt polgári szervek
Magyar Honvédség
alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme nki
 szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog
szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése
irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott
keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult
működését a Kormány irányítja
• személyi állománya békeidőszakban kizárólag önkéntesekből áll: katonák,
kormánytisztviselők, honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak és munkavállalók
• hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet
• a tényleges állomány kiegészítésére – békeidőszakban és a különleges jogrend bevezetését követően is
önkéntes tartalékosok kerülhetnek behívásra
• az önkéntes tartalékosok civil munkájuk mellett vesznek részt a meghatározott katonai kiképzéseken, az MH
rendelkezésére állnak valós feladatok
végrehajtására
Rendvédelmi szervek
• rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv (itt kiemelkedő jelentősége van), polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok + két rendvédelmi (jellegű) szervről is beszélhetünk: NAV, Országgyűlési Őrség
• alapvető feladataik ellátása mellett közreműködnek egyes országvédelmi feladatok ellátásában: támogatják az MH-t az
egyes védelmi feladatok végrehajtásában, részt vesznek a polgári védelmi feladatok ellátásában, közreműködnek a
rendkívüli intézkedések végrehajtásában, együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok
végrehajtásában
Kijelölt polgári szervek
• pl. a központi államigazgatási szervek, az ök-k irányítása alatt álló szervek, az igazságügyi szervek, az
egészségügyi szolgáltató és gyógyszerellátást végző szervek, az oktatási, kulturális, tudományos intézmények, a
közszolgálati médiaszolgáltatók, a közlekedési, hírközlési, informatikai és más jogszabokban meghatározott
szervek
• felkészülnek a jsz-ban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére, ellátják polgári védelmi feladataikat,
biztosítják honvédelmi célú működésük feltételeit, gondoskodnak a lakosság védelméről, ellátásáról és a
nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról, közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában,
teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket, és közreműködnek a rendkívüli intézkedések
végrehajtásában
Honvédelmi kötelezettségek
• (i) személyes honvédelmi kötelezettség: a hadkötelezettség, a polgári védelmi kötelezettség, a honvédelmi
munkakötelezettség
• (ii) gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség: természetes személy (állampolgárságra való tekintet nélkül), jogi
személy, jogi személyiség nélküli GT a Htv.- ben meghatározott vagyoni szolgáltatás teljesítésére vagy igénybevételének
tűrésére kötelezhető, ha a honvédelem vagy a katasztrófavédelem érdeke más módon nem elégíthető ki
1. Hadkötelezettség
• katonai szolgálati kötelezettségből és annak járulékos kötelezettségeiből áll
• a járulékos kötelezettségek teljesítése a hadkötelezettség bevezetése nélkül is elrendelhető, de tényleges
katonai szolgálatra való behívásra kizárólag a hadiállapot kihirdetését követő bevonulási időpontra kerülhet sor
• Behívási akadályok: a) 18. életévét nem töltötte be, b) az 50. életévét betöltötte, annak az évnek december 31-ét követően,
amelyben ezt az életkort betölti, kivéve a c). c) kiképzett hadköteles a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának
betöltésétől nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki a Kormány rendeletében megjelölt további behívási
akadály hatálya alá tartozik
A járulékos kötelezettségek
• a) Adatszolgáltatási kötelezettség: a hadköteles köteles tájékoztatást adni a katonai igazgatási központok
számára a tv-ben és végrehajtási kormányrendeletben meghatározott személyi körülményeiről
• b) Bejelentési (adatváltozás-jelentési) kötelezettség: ha személyes adataiban változás következik be, 8 napon belül
köteles bejelenteni; mentesül az, aki a hadkötelezettség teljesítése aló felmentést kapott személy
2. c) Megjelenési kötelezettség: cél a nyilvántartási adatok ellenőrzése és egyeztetése, a sorozás és a katonai
szolgálatra való alkalmasság megállapítása A honvédelmi munkakötelezettség
• az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében a kötelezett a
Kormány
rendeletében meghatározottak szerint tartós vagy
időleges honvédelmi munkakötelezettség keretében,
képességeinek és egészségi állapotának megfelelő fizikai vagy szellemi munkát teljesít a számára kijelölt munkahelyen
• Mentesül: a) a munkaképtelen személy, b) a várandós nő, a várandósságának megállapításától
kezdve, c) az anya, a gyermeket saját háztartásában nevelő gyám, családbafogadó gyám és nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban álló nevelőszülő, a gyermek 3 éves koráig, d) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, vagy
gondozásra szoruló egyenesági rokonát, illetve házastársát vagy élettársát egyedül ápolja, gondozza, e) aki a vele közös
háztartásban élő kiskorú gyermekét, gyámoltját egyedül tartja el, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
egyedülállóként otthont nyújtó ellátást biztosít kiskorú gyermek számára, f) akit fontos közérdekből a kötelezettség alól
 külön eljárásban mentesítenek, g) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,
h) aki a 65. életévét betöltötte.
3. A polgári védelmi kötelezettség
• MO-n lakóhellyel rendelkező valamennyi nagykorú magyar állampolgárra vonatkozik az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig
– békeidőszakban és a minősített időszakokban egyaránt
• célja rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése: rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására
és hatásuk csökkentésére, illetve az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására
• fegyveres összeütközések időszakában: a) a riasztás, b) a kiürítés és a befogadás, c) az óvóhelyek létesítése, fenntartása,
működtetése, d) az elsötétítési rendszabályok kidolgozása, alkalmazása, e) a lakosság és a lakosság ellátásához szükséges
nemzetgazdasági javak mentése, szállítása