2013.12.03.

Tartalom I.
Jogi
alapismeretek Büntetőjog – általános rész
9. előadás • A büntetőjog
Büntetőjogi • fogalma
• alapelvei
alapismeretek, • forrásai
• A Büntető Törvénykönyvről
y y
egyes bűncselekmények
bű l k é k • rendszere
• hatálya
• A bűncselekmény fogalma
Bathó Gábor
• bűntett
• Vétség

Tartalom II.
Büntetőjog – általános rész Büntetőjog
•A bűncselekmény elkövetésének stádiumai
•befejezett bűncselekmény Fogalma: olyan normák összessége, amelyek
•előkészület meghatározzák a büntetőjogi felelősségre vonás kereteit, az
•kísérlet egyes bűncselekményeket és az azok elkövetőivel szemben
•A bűncselekmény elkövetői alkalmazható büntetőjogi szankciókat.
•tettesek
•részesek Feladata: más jogágakban szabályozott életviszonyok,
•A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai jogviszonyok oltalmazása.
•büntethetőséget kizáró
•büntethetőséget megszüntető okok
•Büntetési rendszer Tárgya: a bűnözés és az ellene az állam által, jogi
•büntetések eszközökkel folytatott küzdelem.
•intézkedések
•Büntetések kiszabása

Büntetőjog – általános rész Büntetőjog – alapelvek

Büntető jogágak: •Törvény határozza meg, hogy mi minősül

•Büntető anyagi jog bűncselekménynek és milyen büntetések szabhatók ki
•Büntetőeljárási jog
(nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege)
•Büntetés-végrehajtási jog

Büntetőpolitika: nézet, hogy milyen magatartásokat kell büntetni
és e magatartások elkövetőivel szemben milyen büntetőjogi
szankciókat kell alkalmazni (társadalmi érdekek, értékek védelme)
•Csak azzal szemben szabható ki büntetés, aki
bűncselekményt követett el (nulla poena sine crimine)
•Súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható
hatályának tilalma

1

Büntetőjog – alapelvek
•A bíró a jogszabályt alkalmazza az eljárás során
•A jogszabályi megfogalmazás érthető, pontos, világos
kell legyen
•Analógia tilalma
•A büntetés kiszabása a személyi szabadság
korlátozását jelenti, szükséges és arányos mértékben
Büntető Törvénykönyv
Büntetőjog – általános rész
Különös Rész: fejezetekre tagozódik
Az emberiesség elleni bűncselekmények (népirtás, apartheid)
Háborús bűncselekmények (fegyverszünet megszegése, háborús
fosztogatás)
Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények
(emberölés, testi sértés)
Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények (kábítószer-
kereskedelem, kóros szenvedélykeltés)
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények (emberrablás,
emberkereskedelem, kényszermunka)
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmények (szexuális erőszak, kerítés,
gyermekpornográfia)
2013.12.03.
A büntetőjog forrásai
•Nemzetközi jog (pl. genfi egyezmény
népirtás bűntettének megelőzése)
•Alaptörvény (pl. ártatlanság vélelme)
•Alkotmánybíróság határozatai (pl.
halálbüntetés eltörléséről)
•Törvény (Btk.)
•Alacsonyabb szintű jogszabályok (pl.
KRESZ a közúti veszélyeztetés esetére)
•Bíróság ítélkezési gyakorlata (jogegységi
határozatok)
Büntető Törvénykönyv
2012. évi C. törvény
Rendszere:
Általános rész: szabályok, amelyek meghatározzák a büntetőjog
célját, feladatát, a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeit és
akadályait; az egyes büntetéseket, intézkedéseket, és
kiszabásuk szabályait stb.
Különös rész: szabályok, amelyek meghatározzák az egyes
bűncselekmények tényállásait és megállapítják az elkövetőire
kiszabható büntetéseket
Büntetőjog – általános rész
A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények
(kiskorú veszélyeztetése, gyermekmunka, kapcsolati erőszak)
Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni
bűncselekmények (közösség tagja elleni erőszak,
magánlaksértés)
A közlekedési bűncselekmények (közúti veszélyeztetés,
cserbenhagyás)
A környezet és a természet elleni bűncselekmények
(természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat)
Az állam elleni bűncselekmények lázadás, hazaárulás, hűtlenség)
…
2
 2013.12.03.

A Btk. hatálya Bűncselekmény fogalma

A jogszabály meghatározott időben, területen és személyekre Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e
alkalmazandó
törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli –
Időbeli hatály: a bűncselekményt az elkövetése idején
gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely
hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, kivéve ha az új
szabályozás kedvezőbb az elkövetőre nézve veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény
Személyi és területi: büntetés kiszabását rendeli.
rendeli
•belföldön elkövetett bűncselekményre
•külföldön, magyar állampolgár által elkövetett • magatartás
bűncselekmények, ami a Btk. szerint büntetendő • társadalomra veszélyesség
•állami önvédelem elve (magyar állam elleni bűncselekmények • bűnösség
esetén) • büntetni rendeltség
•kettős inkrimináció (a magyar és a külföldi jog szerint is
büntetendő)

Bűncselekmények súly szerint felosztása Bűnösség

Bűntett Az elkövető viszonyulását mutatja meg a

Vétség
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség.
5 vétség Bűntett az a
szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény
kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását
rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
cselekményéhez
Szándékosság:
•magatartása következményeit kívánja (pl. rálő a
sértettre) – egyenes szándék
•magatartása következményeibe belenyugszik (pl.
villanykapcsoló külső burkolatát leszedi, hogy az esti
sötétben a hozzátartozója halálos áramütést
szenvedjen) – eshetőleges szándék

Bűncselekmény elkövetésének stádiumai

Gondatlanság:
•előre látja magatartásának lehetséges Először a szándék kialakulása
következményeit, de könnyelműen bízik azok • Előkészület
elmaradásában (pl. szabálytalan előzés miatt közúti • Kísérlet
beleset okozása) – tudatos gondatlanság • Befejezett bűncselekmény
•a
a következmények lehetőségét azért nem látja előre
előre,
mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést Csak a szándékos bűncselekménynek van előkészülete ill.
elmulasztja (pl. mérget pálinkás üvegben tárolja, kísérlete, gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek
nincs!
elérhető helyen, figyelmezető jelzés nélkül és abba
1. Előkészület:
sértett beleiszik és meghal) – hanyag gondatlanság
• Kivételesen büntetendő, külön törvényi rendelkezés alapján
(pl. emberölés előkészülete)

3
 2013.12.03.

Bűncselekmény elkövetésének stádiumai Bűncselekmény elkövetésének stádiumai

Nem valósít meg törvényi tényállási elemet (pl. emberölésnél
beszerzi az eszközöket, megfigyeli a passzív alany életvitelét)
A bűncselekmény elkövetése céljából
•az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja,
az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik,
•az
•vagy a közös elkövetésben megállapodik
Büntethetőséget kizáró ok:
•ha önkéntesen eláll és nem kezdődik meg a bűncselekmény
elkövetése
•az előkészületet a hatóságnál feljelenti
2. Kísérlet:
•az elkövető szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi,
de nem fejezi be
•a bűncselekmény befejezésére irányuló szándéka megvan az
elkövetőnek
Például
•elindította az okfolyamatot, és mindent megtett, hogy az
eredmény bekövetkezzen (méreggel akar ölni; a szokott helyre
teszi a kávét, de az áldozat nem issza meg)
•abbahagyja az elkövetési magatartást ezért nem lesz az
befejezett

Bűncselekmény elkövetésének stádiumai Bűncselekmény elkövetésének stádiumai

•Alkalmatlan kísérlet – porcukrot szór bele véletlenül a kávéba Kísérlet büntetési tétele:
méreg helyett vagy az öléshez az elégségesnél kevesebb Ugyanaz mint a befejezett bűncselekményé de
mérget használ szabadságvesztés alsó határa enyhíthető a bíróság megítélése
alapján
Büntethetőségetg kizáró ok:
3. Befejezett bűncselekmény
3
•Önkéntes elállás: pl. erőszakos közösülést megkezdte, de a
•a jogellenes állapot létrejön
sértett kérésére abbahagyja
•azaz megvalósítja a törvényi tényállást az elkövető pl. a testi
•Önkéntes eredményelhárítás: pl. orvost hív és ez menti meg a sértést, emberölést, lopást, becsületsértést stb.
sértett életét (Ilyenkor emberölés kísérletéért nem felel, de a
testi sértés miatt felelősségre kell vonni)
(A Különös Rész tényállásai a befejezett bűncselekményi
alakzatot írják le)

Bűncselekmény elkövetői Bűncselekmény elkövetői

Elkövetők Különbségtétel:
•A tettesek törvényi tényállási elemet valósítanak meg
•A részesek még részben sem valósítanak meg törvényi
tényállási elemet
Tettesek Részesek
Tettes:
Tettes Társtettes Felbújtó Bűnsegéd •Aki önállóan vagy közvetett módon a befejezett
bűncselekményt vagy annak kísérletét megvalósítja.
közvetlen közvetett fizikai pszichikai
•Közvetlen tettes: saját tevékenységével valósítja meg
•Közvetett tettes: büntetőjogilag felelősségre nem vonható
személy felhasználásával követi el a bűncselekményt (pl.
gyermekkorú, fenyegetés hatása alatt álló személlyel)

4
 2013.12.03.

Bűncselekmény elkövetői Bűncselekmény elkövetői

Társtettesség: Felbujtás:
•csak szándékos bűncselekmény esetében •Tettes rábírása arra, hogy egy konkrét bűncselekményt
•a szándék kiterjed a közös elkövetésre elkövessen
•és a cselekményt egymás tevékenységéről tudva részben vagy •A felbujtói tevékenység időben megelőzi a bűncselekmény
egészben közösen valósítják meg végrehajtásának megkezdését
•A
A tettes ennek hatására követi el a bűncselekményt
Részesség: Bűnsegéd:
•Járulékos: kell hozzá az adott bűncselekményt elkövető tettes •Az elkövető részére a bűncselekmény. végrehajtásához való
is szándékos segítségnyújtás
•Okozatosság: részesi magatartás okozati összefüggésben van •Szándékos
a tettesi alapcselekménnyel •Eredményes: alkalmas a tettes magatartásának
•Csak szándékos bűncselekménynek lehet előmozdítására és a tettes legalább megkísérli a
bűncselekmény elkövetését

Társas bűnelkövetési alakzatok Büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

•Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az 1. Kizárják/korlátozzák a felelősségre vonást: már
elkövetésben legalább három személy vesz részt az elkövetéskor jelen vannak
2. Megszüntetik a felelősségre vonás lehetőségét:
•Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy
elkövetés után jelentkeznek
y
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy
gy ebben
megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését
megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet Tehát a bűncselekményt az elkövető ugyan elkövette,
de a felelősségre vonás nem történik meg, ezen
•Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb akadályok miatt.
időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek
célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel
büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése

Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok Gyermekkor

a) a gyermekkor (16. §), 16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény
b) a kóros elmeállapot, elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte
c) a kényszer és a fenyegetés, be, kivéve az emberölés [160. § (1)–(2) bekezdés], az
erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a
d) a tévedés, testi sértés [164
[164. § (8) bekezdés],
bekezdés] a rablás [365
[365. § (1)–
e) a jogos védelem (22. §), (4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)–(3) bekezdés]
f) a végszükség (23. §), elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a
g) a jogszabály engedélye, tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor
h) a törvényben meghatározott egyéb ok. rendelkezett a bűncselekmény következményeinek
felismeréséhez szükséges belátással.

5
 2013.12.03.

Jogos védelem Jogos védelem

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a
saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a
közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül
fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a
saját, illetve a mások személye vagy javai elleni
jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az
élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a
jogtalan támadónak sérelmet okoz,
okoz feltéve
feltéve, hogy a
védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben
elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített
védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Jogos védelem Végszükség

A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének
kioltására is irányult volna, ha 23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki
a) azt személy ellen saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és
aa) éjjel, másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a
ab) fegyveresen,
közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a
ac) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
ad) t cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet
sérelmet, mint
követik el, amelynek elhárítására törekedett.
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan
behatolás.

Büntethetőséget megszüntető okok Elévülés

25. § A büntethetőséget megszünteti 26. § (1) A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső
a) az elkövető halála, határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
b) az elévülés,
c) a kegyelem, Kivételek!
d) a tevékeny megbánás,
e) a törvényben meghatározott egyéb ok.

6

Tevékeny megbánás
29. § (1) Nem büntethető, aki a vétség vagy háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és
közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően,
de a közvetítői eljárás keretében született
megállapodásban jóváhagyva – a sértett által
elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel
okozott sérelmet jóvátette.
Büntetések
a) a szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás
Közérdekű munka
48-312 óra
A bíróság ítéletében a közérdekű munka jellegéről
rendelkezik.
A közérdekű munkára ítélt köteles a számára
meghatározott munkát elvégezni. Az elkövető olyan
munka végzésére kötelezhető, amelyet – figyelemmel
egészségi állapotára és képzettségére –
előreláthatóan képes elvégezni.
2013.12.03.
Büntetések és intézkedések
A büntetés célja a társadalom védelme, megelőzni,
hogy az elkövető (újra) vagy más személy
bűncselekményt kövessen el. Tehát jogkövető
magatartás legyen a társadalomban.
Büntetőjogi szankció rendszere:
1. Büntetések: megtorló jellegűek
2. Intézkedések: nevelő, védelmi jelleg dominál
Szabadságvesztés
A szabadságvesztés határozott ideig vagy
életfogytig tart.
Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak
végrehajtását fogházban,
fogházban börtönben vagy
fegyházban rendeli végrehajtani.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb
tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év;
bűnszervezetben, különös vagy többszörös
visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy
összbüntetés esetén huszonöt év.
Pénzbüntetés
A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel
a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a
pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az
elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és
életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő
összeget.
30-540 napi tétel
egynapi tétel összege: 1.000-500.000 forint
7
 2013.12.03.

Foglalkozástól eltiltás Járművezetéstől eltiltás

•szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak
megszegésével követi el (pl. Geréb Ágnes esetében)
•bármilyen foglalkozás esetén a foglalkozás
felhasználásával, szándékosan követi el (pl. vásárlókat
üzletszerűen hamis számolással megkárosító
kereskedő)
•aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak
megszegésével követi el a bűncselekményt (pl
engedélyhez kötött gépjármű vezetése ittas vagy
bódult állapotban)
•vagy
vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet
használ (pl. elkövető menekülését, bcs tárgyának
őrzését, szolgálja a jármű)

Kitiltás
57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt,
akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti,
egy vagy több településről, vagy egy település, illetve
az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani.
1-5 év
Kiutasítás
Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az
országban tartózkodása nem kívánatos,
Magyarország területéről ki kell utasítani.
A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a
kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
vissza
1-10 év

Intézkedések Megrovás
a) a megrovás, Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye
b) a próbára bocsátás, az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan
c) a jóvátételi munka, csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e
d) a pártfogó felügyelet, törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés
e)) az elkobzás,
lk b á kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide
f) a vagyonelkobzás, nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tétele, – szükségtelen.
h) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések

8

Próbára bocsátás
A bíróság a vétség, valamint a háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre
elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés
célja intézkedés alkalmazásával is elérhető
elérhető.
Pártfogó felügyelet
Pártfogó felügyelet rendelhető el
a) a vádemelés elhalasztásának tartamára,
b) a feltételes szabadság tartamára,
c) a próbára bocsátás próbaidejére,
d) a jóvátételi munka előírása mellett,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének
próbaidejére,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető
rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.
Kényszergyógykezelés
Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó
büntetendő cselekmény elkövetőjének
kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha
elmeműködésének kóros állapota miatt nem
büntethető és tartani kell attól
büntethető, attól, hogy hasonló
cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy
büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél
súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha
szükségessége már nem áll fenn.
2013.12.03.
Jóvátételi munka
A bíróság a vétség, valamint a háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre
elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő,
ha alaposan feltehető,
feltehető hogy a büntetés célja így is
elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett
pártfogó felügyelet is elrendelhető.
Elkobzás
El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül
használtak vagy arra szántak,
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet
a bűncselekmény befejezését követően e dolog
elszállítása céljából használtak,
d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot
veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
Büntetés kiszabásának elvei
A büntetést az e törvényben meghatározott keretek
között, céljának szem előtt tartásával úgy kell
kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi
súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető
társadalomra veszélyességéhez,
veszélyességéhez valamint az egyéb
enyhítő és súlyosító körülményekhez.
Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor
a büntetési tétel középmértéke irányadó.
9
 2013.12.03.

160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha az emberölést szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten, a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból, b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból, c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel, d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos
eljárása alatt
alatt, illetve emiatt
emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére,
sérelmére e eljárása alatt
alatt, illetve emiatt
emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére,
sérelmére e
feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a
közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy
sérelmére, sérelmére,
f) több ember sérelmére, f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve, g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként, h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére korlátozottan képes személy sérelmére
követik el. követik el.

Köszönöm a
figyelmet!

10