A mai Büntetőjog 1.

jegymegajánló kérdései:
1. A büntetőjog belső forrásai
2. A jogos védelem
3. Az előkészület
4. Társtettesek
5. A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény

A büntetőjog forrásai
Alaki jogforrás  a jog fizikai megjelenési formája
Anyagi jogforrás  jogalkotásra jogosult szervezet/személy (+ egyes jogalkalmazó fórumok speciális
döntései is)
(Táblázat  Tankönyv 126. o.)

• Nemzetközi jog
à Ius cogens (kötelező jog)
pl. 1907. IV. Hágai Jegyzőkönyv; Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság Alapokmánya (1946);
Apartheid-Egyezmény (1973); Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma (1998)
à Önkéntes alávetéses egyezmények
pl. PPJNE (1966  Mo.-n 1976); EJEE (1950  Mo.-n 1993) + EJEB esetjoga!
 EU büntetőjoga  Lisszaboni Szerződés (kerethatározatok helyett elsősorban irányelvek; + EUB
esetjoga!)
• Belső (hazai) jog
à Alaptörvény
à AB-határozatok
à Törvények
à Kúria instrumentumai
à A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.)  főszabályként 2013. július 1-től
elkövetett bűncselekmények kapcsán (Btk. 2. §)
à A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) + Btké. tvr.  2013. június
30-ig elkövetett bűncselekmények
à A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény
à Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról,
valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló
2011. évi CCX. Törvény
à a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.)
à Büntető Jogegységi Határozatok (BJE)
à Büntető Elvi Döntések (BED) (+Irányelvek)
à Büntető Kollégiumi vélemények (BKv)
à Elvi határozat (EBH)
à Elvi döntés (EBD)
à Kúriai Határozat (BH)
à Ítélőtáblai Határozat (ÍH)
DE: változások 2020. április 1-től!
A büntetőtörvény rendszere
1. Büntetőnorma > büntetőjogszabály
2. Büntetőtörvény (Btk.)  egységes büntetőkódex elve
 3. Büntetőnovella (Bn.)
4. Általános Rész
I. fejezet – Alapvető rendelkezések
II. fejezet – A magyar büntető joghatóság
III. fejezet – A büntetőjogi felelősség
IV. fejezet – A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok
V. fejezet – A büntethetőséget megszüntető okok
VI. fejezet – A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai
VII. fejezet – A büntetések
VIII. fejezet – Az intézkedések
IX. fejezet – A büntetés kiszabása
X. fejezet – Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények és a mentesítés
XI. fejezet – A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
XII. fejezet – A katonákra vonatkozó rendelkezések
• Különös Rész
az egyes bűncselekmények felsorolása (pl. élet, testi épség, egészség elleni bűncselekmények,
a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, vagyon elleni erőszakos
bűncselekmények stb.)
• Záró Rész
értelmező rendelkezések (pl. visszaesés, üzletszerűség, bűnszövetség fogalma), hatályba
léptető rendelkezések
A büntetőnorma szerkezete
a) hipotézis
b) Diszpozíció
c) Szankció (jogkövetkezmény)
Diszpozíció
(általában a különös részi tényállások; kivételesen általános részi diszpozíciók is, pl. az
előkészület fogalma)
a) Egyszerű
b) Leíró
c) Hivatkozó
Keretdiszpozíció
• Jogszabály értelmezése  cél: a jogszabály immanens jelentésének (ratio legis) feltárása (
ratio verborum)

 jogalkotói szándék
- objektív
- szubjektív (fikció!)
 átlagember számára közvetített jelentés