2024. 02. 07.

1. előadás
tankönyv: 23. oldal
Szabálysértési jog – 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Két törvény szabályozta a büntető jogot (bűncselekmény fogalmáról megközelítése)

 1878 évi 5. tv – büntettek és a vétségekről szóló törvény
 1879. évi 40 tv – kihágások
 három bűncselekményi fajta: bűntett, vétség, kihágás – bűncselekmények súly szerinti
felosztás
Büntető jog fogalma
 Büntetés alapú fogalom – ez a tágabb
 Bűncselekmény alapú fogalom
Kihágásból alakult ki a szabálysértés
 Legkisebb súly szerinti, tárgyi és alanyi szempontja alapján is a legkisebb súlyú
cselekmények tartoznak ide
 mennyiségi és minőségileg is eltér a többi cselekménytől
 a bűntett és a vétség egy jogtárgy sértés, míg a kihágás csak egy veszélyeztető eset
 kettős jellege van
o veszélyezetető kihágások -
o sértő természetű kihágások -
Alapelvek
 Törvényesség elve
o „nullum crimen sine lege” nincs bűncselekmény, törvény nélkül és „nulla
poena sine lege” nincs bűntetés törvény nélkül
 Bírói útnak az elve
 nem érvényesült a törvényességi elv (nullum crimen) és a bírói út sem (közigazgatási
elbírálás)
 Voltak olyan kihágások, amik törvényben volt, volt olyan amelyet rendelet és volt
olyan amit közigazgatás bírálta el és volt olyan amit a bíróság döntött el

2024. 02. 14. – 2. előadás

tankönyv: 1.2. 27. oldal
Közigazgatási büntetőjog fogalom: az a büntetőjog, amit meg ismertünk hogyan lehet
közigazgatási, ez egy tudományos fogalom volt 19-20 század kőrül
2 szempont szerint lehet csoportosítani:
 közig írja elő, hogy mi büntetendő
  vagy a közigazgatási bíróság dönti el, hogy mi büntetendő
Megfelel a közigazgatási jognak és tételesen benne volt az akkori jogban: kihágás mert voltak
kihágásokat, amiket a közig bírált el
-Minden kihágás közigazgatási büntetőjog
Kihágásnak milyen természete van: veszélyeztető jellegű cselekmények, tehát minőségileg is
van 2 külön része, kettős természete van Janus arcú (ezt szokták mondani mert 2 feje van
ennek a görög istennek) van neki közigazgatási jogi arta és nem közigazgatási jogi arca
-két egymást metsző halmazként ábrázolhatjuk ezeket

Szabályozás (kerettényállás):
 egy büntetőtényállás ez
 büntető normák, amik egy másik normára utalnak, ez általában egy magatartási norma
vagy fogalom, például mai jogi megoldás: mi minősül kábítószerrel való visszaéléssel
ez attól függ, hogy mi minősül kábítószernek
 nem feltétlenül csak rossz dologra lehet használni őket pl.: kenderből kötelet
készítenek a mákból-pedig mákostésztát
 ami közigazgatási jog szerint kábítószer az a büntetőjogban is kábítószer
 egy keretet kell szabni, hogy mi meddig büntetendő, ezt pedig mind törvény
szabályozza
 végsősoron a közigazgatás dönti el, hogy mi büntetendő és mi nem
 +akkor alkalmazzák, ha van egy büntetőjogszabály és van egy másik jogszabály, mást
írnak elő, de ezeket együtt kell értelmezni
 egy jogi technika, amiből látszik, hogy vannak bűncselekmények, amik
kerettényállások és vannak olyanok, amik nem kerettényállások, pl.: nem
kerettényállás az emberölés
Mellékbüntetőjognak a fogalma (nébős stákren) a mai büntetőjogban már nem áll
rendelkezésünkre
 a büntető norma abban a szakjogi szakterületbe van benne, amelyet az adott
jogszabály rendez és szabályoz
 gyógyfürdő törvény: fogalom megmagyarázásokkal és alapelvekkel kezdődik,
rendelkezések, amivel meg kell felelni a gyógyfürdőknek, sok magatartási normának
kell megfelelnie a gyógyfürdő törvénynek
 a végén pedig mikor lép hatályba, kihágások esetén szankciókat határozzunk meg, pl.:
nem 3%-nyi gyógyvizet tesznek a gyógyvízbe, hanem kevesebbet, komoly
szabályozást kell előírni számukra, pl.: 400millió forintig terjedő bírsággal sújtjuk
őket és 4 hónapra bezártatják a fürdőt

2024. 02. 21. – 3. előadás

Öztürk-ügy - tankönyv: 36. oldal
Strassburgi bíróság által hozott ítélet
Svájci szabályozás
Magyar szabályozási joghoz jutunk el hozzá

2024. 02. 28. – 4. előadás

tankönyv: 38. oldal
Magyar jogrendszer alapjai és kialakulása

Emberi jogi egyezményhez való csatlakozás – Strassbourgi szabályozás elfogadása

Emberi jogi rendelkezésekkel ki kellett egészíteni – alapvető jogok megjelenése
Alkotmányvédelmi szerv létrehozása – Alkotmánybíróság, joga van az országgyűlés által létre
hozott jogszabályokat megsemmisíthette
2012. január 1-től törvény ütközik az alaptörvénnyel és az emberi jogokat sérti akkor
természetes személy mehet ez ügyben
Szabálysértés jogorvoslati rendszere
 Alkotmánybíróságnak kellett dönteni róla
 6. cikk – tisztességes bírói eljárás a büntető ügyben – 57.§ (1) - ezt nem biztosította a
bírói utat Magyarország
 50§ (2) – közig határozatok törvényességét a bíróság intézi
 két rendelkezés közül melyik sérti meg a szabályozást
 AB-ben szakmailag jogtudós vagy egyetemi kutató szférából alakult ki
Szabálysértési pénzbírság be nem fizetése szabadság elvonással járhat