Speciális büntetőjogi alapelvek

Tettfelelősség elve:
- jogállamiság elvéből + Btk. 4. § (bcs. fogalom)
- a büntetőjogi felelősség alapja az elkövető cselekménye
- a büntetés kiszabásnál figyelembe veendő az elkövető személye is
- tettesbüntetőjog: diktatúrákra jellemző (szélsőséges formája az
antedeliktuális felelősség)
Bűnösségen alapuló felelősség elve: objektív felelősség tilalma
- alkotmányos alap: az emberi méltóság elvéből fakad [11/1992. (III.
5.) AB hat.]
- bűncselekménytani vetület: a szándékosság és a gondatlanság a
bűncselekmény fogalmi eleme (Btk. 4. §) (lásd még 2/1999. BJE,
4/2005. BJE) (nullum crimen sine culpa)
- praeterintentionalis bcsk: legalább gondatlanság kell (Btk. 9. §)
- szankciótani vetület: a büntetés kiszabásának előfeltétele (nulla
poena sine culpa); az intézkedéseknek nem feltétlenül
- büntetéskiszabási vetület: eltérő büntetési tételek + bűnösség foka
 Speciális büntetőjogi alapelvek
Arányosság elve:
- alkotmányos alap: a jogállamiság elve [B) cikk] és az alapjog-
korlátozási klauzula [I. cikk (3) bek.]
- elemei: 1) alkalmasság; 2) szükségesség; 3) arányosság
- büntetendővé nyilvánítás arányossága
- a szankció arányossága (abszolút és névleges arányosság)

Kétszeres értékelés tilalma:

- alkotmányos alap: a jogállamiság elve [B) cikk]; eljárásjogi és
nemzetközi vetületben explicit szabály [XXVIII. cikk (6) bek.]
- büntetéskiszabási vetület (szűkebb értelemben) (BKv 56.)
- egység-többség tana
- eljárásjogi akadály (res iudicata) [Be. 4. § (3) bek.]
- végrehajtási akadály (pl. Btk. 92. §)
- nemzetközi jogi vetület [pl. Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bek.]
 Speciális büntetőjogi alapelvek
Szubszidiaritás elve, ultima ratio:

- „legvégső esetben legutolsó eszköz” [ 30/1992. (V. 26.) AB hat.;

18/2000. (VI. 6.) AB hat.]

- ultima ratio
- a büntetőjogon kívüli viszonylatban (azonos vagy
összehasonlítható jogi tárgyaknál; ún. fokozatos jogtárgysértési
láncolat)
- büntetőjogon belüli viszonylatban: a büntetőjogi eszköztáron
belüli összehasonlítással az enyhébb eszközt kell favorizálni

- fragmentáris karakter

- az utóbbi évtizedekben nem érvényesül megfelelően

 A büntető törvény hatálya
• érvényesség-hatályosság megkülönböztetése
• Időbeli hatály (Btk. 2. §)
– elkövetéskor hatályban lévő törvény alkalmazásának
követelménye, kivéve
• az elbíráláskor hatályban lévő új büntető törvény szerint a
cselekmény nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el
(enyhébb büntető törvény visszaható ereje)
• nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő
cselekmény elbírálásakor is az új törvény alkalmazandó, ha az adott
cselekmény az elkövetés idején a magyar törvény szerint nem volt
büntetendő
– időben elhúzódó elkövetés esetén szóba jöhető elméletek
• magatartáselmélet
• cselekményegység elmélete
• eredményelmélet
 A büntető törvény hatálya
• érvényesség-hatályosság megkülönböztetése
• Időbeli hatály (Btk. 2. §)
– elkövetéskor hatályban lévő törvény alkalmazásának
követelménye, kivéve
• az elbíráláskor hatályban lévő új büntető törvény szerint a
cselekmény nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el
(enyhébb büntető törvény visszaható ereje)
• nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő
cselekmény elbírálásakor is az új törvény alkalmazandó, ha az adott
cselekmény az elkövetés idején a magyar törvény szerint nem volt
büntetendő
– időben elhúzódó elkövetés esetén szóba jöhető elméletek
• magatartáselmélet időbeli hatály
• cselekményegység elmélete területi hatály
• eredményelmélet elévülés
 A Btk. 2. §-hoz tisztázandó kérdések
• Mit jelent az elkövetés ideje?
– magatartási elmélet alapján a magatartás utolsó
mozzanata (alkotmánykonform értelmezés)

• A kivételszabályhoz:
– Mit jelent az elbírálás ideje?
- Az eljárási cselekmény, végső során a jogerős ügydöntő
határozat meghozatalának időpontja
- „nem bűncselekmény”?
- a felelősség pozitív és negatív feltételei összességükben
- keretdiszpozícióhoz 1/1999. BJE
- „enyhébb elbírálás”?
- a szankcionálásra vonatkozó szabályok összhatásukban
 A Btk. 2. §-hoz tisztázandó kérdések

• Alkalmazható-e a legenyhébb büntető törvény?

PPJNE 15. cikk Btk. 2. §

Btk. 2. § két időpontot rögzít: elkövetés és elbírálás ideje

PPJNE 15. cikk 1. pont

(…) Amennyiben a bűncselekmény elkövetése után a
törvény enyhébb büntetés alkalmazását rendelte el, ennek
előnyeit az elkövető javára érvényesíteni kell.