5.

A büntetőnorma szerkezete
A büntető törvény rendszere és szerkezete: a büntetőtörvény rendszerét és szerkezetét nem
szabad összetéveszteni, a büntetőnorma rendszerével és szerkezetével!!! A büntetőtörvények
(és büntető jogszabályok) büntetőjogi normákat tartalmaznak.

Büntetőjogi norma: azok a jogszabályok, amelyek a büntetőjogi jogviszonyt szabályozzák,

illetve az alapul szolgáló életviszonyt védelmezik. Ez magában foglalja a büntetőjog forrásait.

Tehát büntetőnorma nem azonos a büntetőjogszabállyal, sem a büntetőtörvénnyel. A

büntetőjogi norma a büntetőjog materiális forrásainak összege.

Büntetőtörvény: olyan törvény, mely büntetőjogi normákat tartalmaz. Amelyek az anyagi

büntetőjog teljes viszonyrendszerét kivánják szabályozni Büntető törvénykönyvnek (Btk. )
nevezzük.

A Büntető Novella (BN.) olyan törvény, amely nagyobb számú büntetőnormával módosítja a
bj. Korábbi rendszerét.

Vannak azonban olyan büntetőjogi törvények, melyek sem a novella, sem a törvénykönyv
szintjét nem érik el, mert csak néhány jogszabályt módosítanak. Ez sok esetben szubjektív
megítélés kérdése.

A kontinentális jogrendszerekben a büntetőjog hagyományosan két részre oszlik: Általános

Rész, és Különös Rész. (Ez a kontinense a 19. Sz. óta van, Mo-n pedig 1843-tól.)

Általános Rész: azoknak a normáknak az összessége, melyek a legtöbb, szinte minden

bűncselekményre vonatkoznak, vagyis amelyeket minden bűncselekmény esetében
figyelembe kell venni, és amelyek a büntetőjogi jogkövetkezményekkel általánosságban
foglalkoznak. Itt határozza meg a törvény a bűncselekmény fogalmát, a büntetendőség és a
büntethetőség általános feltételeit, a szankciók fajait, a büntetés kiszabásának általános
szabályait és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés feltételeit.

Szerkezete:

I. A büntetőtörvény hatálya

II. A bűncselekmény és az elkövetők

1. A bűncselekmény

2. Kísérlet és előkészület

3. Az elkövetők

III. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

1. A büntethetőséget kizáró okok

2. A büntethetőséget megszüntető okok

 IV. Büntetések és intézkedések

1. A büntetések

2. Az intézkedések

V. A büntetés kiszabása

VI. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

VII. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

VIII. A katonákra vonatkozó rendelkezések

IX. Értelmező rendelkezések

Különös Rész: tartalmazza az egyes bűncselekmények meghatározását és az elkövetési

magatartások leírását és meghatározza a kiszabandó büntetéseket is. Szerkezete az egyes
bűncselekményi csoportokra épül, melyek a védett jogi tárgyak szerint különülnek el.

A büntető tárgyú jogszabályok büntetőjogi normákat tartalmaznak. A büntetőjogi normák

elsődleges sajátossága, hogy definícióként jelenik meg, megközelítése és felfogása egyedi.
Ezek meghatározzák, hogy mit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön a norma cimzettje.
Nyilvánvalóan van összefüggés az általános és különös részbeli normák között, azonban máig
vita folyik róla, hogy ezek milyen viszonyban vannak egymással.

A büntetőnorma általános szerkezetének 3 eleme van:

1. Hipotézis:az az előtétel (feltétel), a normának az a része, amely meghatározza azt az

élethelyzetet, amely a norma alkalmazásának feltétele.

2. Diszpozició: írja elő, hogy a hipotézis fennállása esetén, a norma címzettje, milyen
cselekményt tanúsítson (tegyen, ne tegyen vagy tűrjön).

A Különös Részben felsorolt bűncselekmények meghatározását tartalmazó norma

elem, azaz egy bűncselekmény különös részi meghatározása. 4 fajtája van:

a) Egyszerű: a bűncselekmény tautológiával, vagyis annak nevével határozza

meg. Ezek nyílt törvényi tényállások, azaz nem tartalmazzák a bűncselekmény
elkövetési magatartásának leirását, hanem minden magatartás, amely az adott
eredmény létrehozására alkalmas elkövetési magatartás lehet.pl emberölés

b) Leíró:a bűncselekményt lényeges ismérveivel határozza meg. pl. lopás

c) Hivatkozó (utaló): a Btk-n belül hivatkozik egy másik bűncselekményre, ahol

a tényállást már definiálták. pl. hivatalos személy elleni erőszakra utalás a
közfeladatot ellátó elleni erőszak esetén.

d) Keret: nem a Btk-n belül, hanem valamely más jogág szabályaira utal. pl.
KRESZ, közlekedési bűncselekmények
3. Szankció (jogkövetkezmény): az a jogkövetkezmény (azaz valamely személy
jogviszonyaiban bekövetkező változás), amelyet a norma a diszpozíció teljesüléséhez
kapcsol.

A büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció összeolvad.

pl. „Aki mást megöl, bűntettet követ el, és 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”

Aki= hipotézis (minden emberre vonatkozik)

mást megöl= diszpozíció

bűntettet követ el és….=szankció