28.

tétel A jogalkalmazás mibenléte

A jog nem csak megfogalmazza a követendő normákat, szabályokat, hanem megpróbálja
kikényszeríteni azok betartását.
Jogalkalmazás:
Az a tevékenység, amely:
 a megállapított normák következményeinek megállapítására és
 érvényre juttatására szolgál.
A. Jogalkotás és jogalkalmazás viszonya
Két élesen elkülönített tevékenység:
(1) Jogalkotás: A politikai akarat (voluntas) kinyilvánítása  törvényhozás
(2) Jogalkalmazás: A törvényekben foglalt előírások érvényesítése  bíráskodás (ratio)
B. Melyik volt előbb: a jogalkotás vagy a jogalkalmazás?
(1) Potitivista megközelítés: a jogalkotás terméke a jog, míg a jogalkalmazás során ezen
általános normák megvalósítása történik meg a konkrét ügyek eldöntésekor.
(2) Jogszociológiai megközelítés: a bírák, a bírói gyakorlat, tehát a jogalkalmazás megelőzi a
jogalkotást
C. Jogorvoslati jogalkalmazás:
A jogalkalmazás valamely állami szerv válasza a jogsértésre. Általában valamilyen jogsérelem
orvoslásaként kerül sor rá, a sérelmet szenvedett kezdeményezésére.
A jogalkalmazással a bíróság utólag próbál olyan helyzetet teremteni, mintha a jogsértés nem
történt volna meg. Ezt szolgálja:
(1) jóvátétel = reparáció  az egyén sérelmét orvosolja  a sértettet illeti
a. kártérítés
b. eredeti állapot helyreállítása
(2) büntetés = represszió  a közösség sérelmét orvosolja  a közösséget/államot illeti
meg
a. pénzbüntetés
b. vagyonelkobzás
stb
D. A jog hatékonysága: mennyire érvényesülnek a formailag érvényes normák a valóságban
(1) Ha egy társadalomban a jog előírásai általában érvényesülnek akkor létezik egy jogrend
és megvalósul a törvényesség.
(2) Rendkívüli helyzetekben, háborúk, forradalom, diktatúra: nincs jogrend.
(3) Érvényes jogrenden belül is előfordul, hogy egyes szabályok nem érvényesülnek, mert
a. rossz a szabály
b. a társadalom morális, politikai viszonyai nem kielégítőek
Ezek általánossá válása a jogrend egészének erodálódásához vezethet.
E. Hatósági jogalkalmazás
Akkor beszélünk róla, amikor az egyébként jogszerű magatartás joghatásának kiváltásához
hivatalos, hatósági jellegű aktusra is szükség van.
pl. házasság megkötése vagy felbontása, holttá nyilvánítás, cégbejegyzés
A jogalkalmazás ilyen esetben a következőkből áll:
(1) a hatósági cselekvés feltételeinek megállapítása
(2) előbbiek fennállása esetén a szükséges közreműködés