2222023

1. A büntetőeljárás alapfogalmai: a büntetőeljárás, a büntető eljárásjog; a büntetőeljárás feladata. A

büntető eljárásjog forrásai és hatálya.

A büntetőeljárás: a törvény által feljogosított hatóságok és más személyek cselekményeinek

sora, amely arra irányul, hogy megállapítsák, történt-e bűncselekmény, ki az elkövetője, és hogy
rá a büntetőjogot alkalmazzák.

- A Be. épül a Btk.-ra, a büntetőjogi felelősségre vonás mikéntjét határozza meg.

- Be. feltétele, hogy a büntetőjogi anyagi jogviszony létrejön a cselekmény elkövetésének
idejében.
- Sajátossága az állami ius puniendi érvényre juttatása, ezzel összefüggésben a hivatalból való
eljárás elve (nem mellérendelt viszonyban állnak az alanyok).
Feladata az anyagi büntetőjog érvényre juttatása mellett a törvényesség biztosítása és az igazság
elérése.

Be. forrásai:

● eljárásjogi kódexek:
o a bűnvádi perrendtartásról
o 1962. évi VIII. tvr. (I. be.)
o 1973. évi I. tv. (II. be.)
o 1998. évi XIX. tv. ( III. be.)
o 2017. évi XC. tv. (jelenleg hatályos be.) 2018. július 1-jén lépett hatályba
● Alaptörvény:
o olyan alapvető jogokat rögzít, amelyeknek az egész eljárás ideje alatt érvényesülniük
kell, de alkotmányos rendelkezéseket deklarál a bíróságokra és ügyészségekre
vonatkozóan is
● Törvények: pl:
o Btk. (2012. évi C. tv.)
o Bszi. (2011.)
o Ügyészségről szóló tv. (2011)
o Ügyvédi tevékenységről szóló tv. (2017.)
o Rendőrségről szóló tv. (1994.)
● Nemzetközi vonatkozás:
o Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye
tételes jogként jelenik meg a magyar jogban
o EJEB gyakorlata
o multilaterális nemzetközi egyezmények
 2222023

A törvény hatálya: A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e

törvény szerint kell lefolytatni.
● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekménye kiterjedhet a belföldön
levő információs rendszer útján hozzáférhető adatokra, jogszabály felhatalmazása alapján
● Időbeli hatály: a büntetőeljárásban a cselekmény elbírálásakor hatályos törvényt kell
alkalmazni attól függetlenül attól, hogy a jogszabály kedvezőbb-e a terheltre nézve.

2. A büntetőeljárás történeti rendszerei. A kodifikált magyar büntető eljárásjog történeti fejlődésének

vázlata (1896-tól a 2017. évi XC. törvényig).

Büntető igazságszolgáltatás története:

Különösen az önbíráskodás, emellett a jogos védelem rendkívül régóta jelen van az emberiség
körében, a XII táblás törvényekből a magánbosszú intézménye olvasható ki.
Kezdetben tehát az elkövetett bűncselekmény ellen maga a sértett vagy hozzátartozója léphetett fel
a talio elv és a kompozíció értelmében.
Iustinianus kodifikációja során már nevesítették a védelemben részesítendő jogi tárgyakat.
Később folyamatosan, az állami hatalom kialakulásával a büntető igazságszolgáltatás az állam
monopóliumává vált.
Ekkorra már követelmény volt, hogy a büntetés kiszabása megfelelő garanciákkal biztosított eljárás
során történjen meg.

Nagy Károly frank uralkodó alatt munkálták ki a Rüge eljárást:

● ennek keretében a királyi kiküldött felhívta a szavahihető egyéneket, hogy eskü alatt jelentsék
a súlyosabb bűncselekményeket
● az eljárás ezzel a feljelentéssel indult meg, onnantól már hivatalból folyt, az
igazságszolgáltatás pedig királyi felségjog volt
● Nagy Károly halálát követően már csak kivételesen alkalmazták

Constitutio Criminalis Carolina:

● V. Károly 1532-ben léptette életbe, a XIX. századig meghatározta a büntető eljárásjog
fejlődését
● látszólag a magánszemélyek felléphettek vádlóként, az ügy ura azonban a hivatásos bíró volt
● a legtisztább nyomozóelvű rendszert valósítja meg
 2222023

● elvileg nyilvános és szóbeli végtárgyalást ír elő, azonban az ítéletet a titkos nyomozás során
felvett akta alapján hozzák meg, a tárgyaláson csupán kihirdetik

Középkori angolszász eljárás:

● Normann Vilmos a Rüge eljárást honosította meg
● az angolszász rendszerben a terhelt ügyfélként volt jelen, a tárgyalás nyilvános és szóbeli
volt
● a vádlott saját szavahihető tanúit állíthatta, akik tisztázhatták személyét
● a tanúk intézményéből fejlődött ki a grand jury
o elnöke a legfőbb bíróság (King's Bench) egy tagja (judge) vagy a háromtagú
békebíróság
● a vádat a feljelentő képviseli vádirat benyújtásával
● a grand jury elnöke az esküdtek elé terjeszti a vádiratot (charge)
● az esküdtek szótöbbséggel határoznak a vád elfogadhatóságáról, pozitív döntés esetén
tárgyalásra utalják az ügyet

● beismerés esetén a bíró bizonyítás és tárgyalás nélkül kiszabja a büntetést

● beismerés hiányában a (12 fő) ítéletének meghozatala végett bizonyítást vesz fel
● amennyiben tagadás esetén nem veti alá magát a bizonyításnak, úgy elítélték
● a hallgatás nem volt megengedett
● a XVII. századtól a 12fős tanács függetlenné vált
o keresztkérdezési és ellenkérdezés bizonyítás folyik

Vegyes rendszer:
● a francia forradalmat követően a nyomozóelvű eljárás megtartása mellett biztosítva volt a
kötelező védelem és a nyilvánosság is
● 1791-re teljesen szakítottak a nyomozóelvű rendszerrel
● Napóleon nyomán: szigorú vádelv, mégis hivatalból köteles a hatóság lefolytatni az eljárást
o az eljárás három fő szakaszra tagolódik: előkészítés, vádtanácsi szakasz, bírósági
eljárás
akkuzatórius/ inkvizitórius/
vádelvű eljárás nyomozóelvű eljárás
egyenrangú felek között a be. hivatalos és
bürokratikus vizsgálat
kontradiktórius eljárás
képét ölti
 2222023

eljárás célja jogi igazság feltárása (mi célja az anyagi igazság

bizonyítható) megállapítása (valóság)
célja a jogvita szabályos
eldöntése
eljárás megindulása vád alapján indul, bíróság hivatalból (ex officio) indul
hivatalból nem indíthat
hatóság v. vádlott
eljárást

funkciómegosztás elkülönül a vád, védelem, mivel hivatalos, nincs

ítélkezés elválasztás
eljárás szakaszai egy szakasz: bíróság előtti előkészítő szakasz, valódi
bizonyítás, írásbeliség,
per
ítélet iratok alapján
adatgyűjtés előzi meg
bizonyítási rendszer szabadabb bizonyítási formális, kötött bizonyítási
rendszer rendszer, meghatározott
bizonyítási eszközök
bíróság szerepe, felek vád és védelem dominál bíróság aktív szerepet
helyzete játszik a bizonyításban,
bíróság határozza meg az
eljárás menetét
eljárási alapelvek funkciómegosztás, bűnösség vélelme
szóbeliség, bizonyítási
eszközök közvetlen
megvizsgálása

Modern vegyes rendszer:

● a nyomozási szakasz a nyomozóelvre épül, így nem nyilvános, írásbeli, hivatalból indul meg
és hierarchikus jogviszonyok jellemzik
● a tárgyalási szakasz a vádelvű eljárásra épül, így nyilvános, szóbeli és közvetlen és
érvényesül a funkciómegosztás

A kodifikált magyar büntető eljárásjog:

Büntető perrendtartás.

- előzménye Csemegi Károly Ideiglenes eljárási szabályzat („Sárga könyv”), mely bár rendezte az
 2222023

eljárási szabályokat, modern büntetőeljárási rendszert nem tudott meghonosítani.

- az 1896. évi 33. tc. elfogadásával 1900. év január 1-én lépett hatályba

- modern vegyes rendszerű eljárást vezet be

Eljárás: a törvényszék előtti eljárás (Szakaszai):

● előkészítő eljárás
o nyomozás: azoknak az adatoknak a megállapítása, amely alapján eldönthető, hogy
vádat lehet-e emelni
o vizsgálat: már a bírói eljárás része (vizsgálóbíró), azoknak az adatoknak a bírói
kiderítése és megállapítása, amelyek alapján eldönthető, hogy helye van-e
főtárgyalásnak
● közbenső eljárás
o a tárgyalás előkészítése, a vád alaposságának bírói ellenőrzése
o célja, hogy ne kerüljön főtárgyalásra olyan ügy, amelyben felmentésre, vagy
megszüntetésre kerülhet sor
● főtárgyalás
o az eljárás súlypontja, döntő szakasza
o itt dől el az ügy sorsa
o itt érvényesülnek a be. alapelvei (közvetlenség, szóbeliség, nyilvánosság)
o a bíróság ítéletét csak a főtárgyaláson, a felek jelenlétében, az alapelvek betartásával
lezajlott eljárásban felvett bizonyítékokra alapozhatja
● perorvoslat
o kétfokú fellebbvitel:
■ az elsőfokú ítélet ellen egyfokú fellebbezés
■ a fellebbezés folytán hozott ítélet ellen semmisségi panasz
o rendkívüli jogorvoslatok:
■ perorvoslat a a jogegység érdekében (a koronaügyész terjeszthette elő
törvénysértő jogerős ítélet ellen)

■ perújítás

3. A büntetőeljárás formái: az általános, a külön, a különleges eljárások, és a büntetőeljáráshoz

kapcsolódó egyéb eljárások rendszere.

Az eljárási forma a büntetőeljárás lefolytatásának törvényes rendjét jelenti. Megkülönböztethető az

általános, a külön, illetve a különleges eljárás kategóriája.
 2222023

Általános eljárási forma:

● amit a törvény a cselekmények és az elkövetők többségére alkalmazni rendel

● a büntetőjogi felelősség eldöntése a főkérdés
● büntetőeljárás általános szabályai, ez a főszabály

Különeljárás: azok az eljárások, melyeket a törvény az elkövető személyére, a cselekmény

jellegére, vagy az egyszerűsítés és a gyorsítás érdekében eltérően szabályoz
● büntetőjogi felelősség a főkérdés, de speciális szabályok és különböző szempontok szerint
● az elkövető személyére tekintettel:
o fiatalkorúak elleni eljárás
o katonai eljárás
o mentességet élvező személyekkel szembeni eljárás
o jogi személlyel szembeni eljárás
o biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás
● a cselekmény jellegére tekintettel:
o magánvádas eljárás
o eljárás vagyon vagy dolog elvonása, adat hozzáférhetetlenné tétele érdekében
o eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén
● az egyszerűsítés és gyorsítás érdekében:
o bíróság elé állítás
o büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás
o távollevő személlyel szembeni eljárás
o eljárás egyezség esetén
● egyéb ok:
o pótmagánvádas eljárás
o eljárás külföldön tartózkodó terhelt távollétében
o biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás
o eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt
bűncselekmény esetén
 2222023

Különleges eljárás:

● nem a büntetőjogi főkérdésről, hanem más, de bírói döntést igénylő kérdésről kell dönteni
● jogerős ügydöntő határozat meghozatala után kerül rá sor, a jogerő feloldása nélkül
● határozathoz vagy annak végrehajtásához kapcsolódó, illetve a büntető
igazságszolgáltatás lefolytatásával más módon összefüggő jogi kérdések
o feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó
szabadságvesztés esetén
o összbüntetési eljárás
o eljárás jóvátételi munka esetén
o halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére

A büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások:

● kártalanítás
o elszenvedett súlyos személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés,
szabadságelvonással járó büntetőjogi szankció utólagos jóvátétele
● visszatérítés
o alaptalan vagyoni szankciók
● kegyelem
o a Be. a büntetőeljárás megszüntetése iránti egyéni kegyelmet szabályozza
● a bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése
o méltányossági alapon
 2222023

4. A büntetőeljárás alapelvei. Az alapelvek fogalma, célja és jelentősége. Az alapelvek és az

eljárási modell összefüggései.

Alapelvek fogalma, célja és jelentősége:

Az alapelvek a büntetőeljárási jog olyan általános tartalmú normái, amelyek meghatározzák a

büntetőeljárás rendszerét, működését, az eljárásban részt vevők jogainak és kötelességeinek
lényeges elemeit.
- megszabják az eljárás módját, irányát, meghatározzák jellegét.
- megvilágítják a jogalkotó szemléletét, kereteket adnak az állam büntetőjogi igényének, kijelölik
annak mozgásterét és korlátait
- Történelmileg kialakult, nemzetközi deklarációkkal és szerződésekkel megerősített egyetemes
értékeket juttatnak kifejezésre.
- Megteremtik a szervezeti és működési feltételeket ahhoz, hogy a büntetőeljárásban a törvényesség
megvalósulhasson.
- Meghatározzák a bíróságok és a hatóságok szervezeti felépítésére, működési rendjére vonatkozó
szabályozás irányát, alapvető követelményeit, valamint megszabják az igazságszolgáltatási
gyakorlat alapjait és kereteit.

A büntetőeljárás rendszerében érvényesülő alapelvek:

● büntetőeljárási rendszer nem más, mint az eljárás jogelvek által meghatározott felépítése
● elsősorban a szervezeti és működési elvek, ezek közül is
 2222023

o eljárási funkciók meghatározása és megoszlása (vád, védelem, ítélkezés)

o az eljárás alanyait megillető jogosultságok
o az eljárás szakaszokra történő felosztása és ezek egymáshoz való viszonya
● szervezeti alapelvek (Alaptörvény és szervezeti törvények)
o az igazságszolgáltatás fóruma kizárólag a bíróság
o törvény előtti egyenlőség
o bírói függetlenség
o laikus elem részvételének elve (fk. és katonai eljárás)
● működési alapelvek
o jog a bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz
o hivatalbóli eljárás elve
o eljárási feladatok megoszlásának elve
o a vád mint az eljárás alapja
o ártatlanság vélelme
o védelem joga
o anyanyelv használatának elve
o bizonyítékok szabad értékelésének elve
o tárgyalás nyilvánossága
o büntetőjogi felelősség önálló elbírálásának elve

Az egész büntetőeljárásban érvényesülő alapelvek:

1. Ártatlanság vélelme.
Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő
határozata meg nem állapítja.

2. Az alapvető jogok védelme.

o A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát.
o Mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.
o Alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben
meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb
korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható.

3. A védelem elve.
o A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.
o a személyes védekezés jogát
o a szabadlábon történő védekezés elismerését (kivételesen korlátozható, törvényi
kritériumok!)
 2222023

o megfelelő felkészülési idő és eszközök biztosítása

o védő közreműködéséhez való jogait és a védő jogait
o azt a jogot, hogy fentieket a terhelt és védő számára biztosítsák

A büntetőeljárás alapja és akadályai. (ne bis in idem, res iudicata)

o Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő
bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.
o A bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - indítványra jár el.

1. Az eljárási feladatok megoszlása.

● A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.
● a bíróságnak a vádról döntenie kell = vádkimerítési kötelezettség
● a bíróság a vádon túl nem terjeszkedhet, csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről
dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz = vádhoz kötöttség
● az ügyészség jogosult a vádat kiterjeszteni, illetve azt módosítani = váddal való rendelkezés
joga

2. Az önvád tilalma: A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő
vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

3. A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga.

o A büntetőeljárás nyelve a magyar.

o A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.

o A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet
használni.

4. Favor defensionis – védelemnek kedvezés.

● eltérni a törvénytől kizárólag a terhelt javára lehet

5. Kontradiktórius eljárás elve.

● A funkciómegosztásból is következik, hogy az eljárás a váddal szemben a védelem aktivitását
feltételezi.
● lényege, hogy két ellentétes érdekű ügyfél a tárgyaláson egyaránt jelen van, bizonyítási eljárás
során azonos jogaik vannak.
o fegyverek egyenlősége

2. Tisztességes eljáráshoz való jog.

 2222023

● részjogosítványai:

o bírói függetlenség, pártatlanság

o észszerű időn belül lefolytatott tárgyalás
o a bírósági tárgyalás nyilvánossága
o a vád megismerésének joga
o a védelemhez való jog
o az ügyfélegyenlőség
o az anyanyelv használatához való jog

Csak a bírósági szakban érvényesülő alapelvek:

- Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége.

o A bíróság vád alapján ítélkezik.
o A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.
o A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan
cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.

- A bizonyítási teher.
o A vád bizonyítására a vádló köteles.
o A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.
- In dubio pro reo.
o A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

- A bizonyítékok szabad értékelése.

o A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden
o A bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük.
o A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és
összességükben szabadon értékeli
- A tárgyalás nyilvánossága.
o A bíróság tárgyalása nyilvános.
o Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása,
méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, illetve helyszűke esetén
meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

o A tárgyaláson hallgatóként tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet

részt, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt a hallgatóság köréből kizárhatja.

o A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a vagyoni

érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy
 2222023

annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja és

■ a) erkölcsi okból,
■ b) különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében, illetve
■ c) minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében
■ zárt tárgyalást rendelhet el (a továbbiakban: zárt tárgyalás).
o A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.

- Szóbeliség.
● a bírósági tárgyalás szóbeli

- Közvetlenség.
● lényege, hogy a bíróság az ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált
bizonyítékokra alapítja

Alapelvek az Alaptörvényben:
- szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
- a tisztességes eljárás elve
- az ártatlanság vélelme
- a védelemhez való jog
o a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem
joga.

- a jogorvoslati jogosultság
o mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más
közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti
- bírói függetlenséget deklarálja.
o a bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezési
tevékenységükben nem utasíthatóak
o törvényes bíróhoz való jog (hatáskör és illetékesség, „forum shopping” tilalma)
o a pártatlan bíróságokhoz való alkotmányos alapjog azt jelenti, hogy az eljárás alá vont
személyeket megilleti előítélet-mentes, elfogulatlan bíróság
- jog a bírósági eljáráshoz.
o mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a
jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes
és nyilvános tárgyaláson észszerű határidőn belül bírálja el
Ezzel párhuzamosan nemzetközi jogi normák is rögzítenek alapelveket
● Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

● Jogok Európai Egyezménye

Eljárási modellek alapelvei:

 2222023

akkuzatórius/ inkvizitórius/
vádelvű eljárás nyomozóelvű eljárás
egyenrangú felekközött a be. hivatalos és
bürokratikus vizsgálat
kontradiktórius eljárás
képét ölti

eljárás célja jogi igazság feltárása (mi célja az anyagi igazság

eljárás megindulása
bizonyítható) megállapítása (valóság)
célja a jogvita szabályos
eldöntése
vád alapján indul, bíróság hivatalból (ex officio) indul
hivatalból nem indíthat
hatóság v. vádlott
eljárást

funkciómegosztás elkülönül a vád, védelem, mivel hivatalos, nincs

ítélkezés elválasztás
eljárás szakaszai egy szakasz: bíróság előtti előkészítő szakasz, valódi
per bizonyítás, írásbeliség,
adatgyűjtés előzi meg ítélet iratok alapján
bizonyítási rendszer szabadabb bizonyítási formális, kötött bizonyítási
rendszer, meghatározott
rendszer
bizonyítási eszközök

bíróság szerepe, felek vád és védelem dominál bíróság aktív szerepet

helyzete játszik a bizonyításban,
bíróság határozza meg az
eljárás menetét
eljárási alapelvek funkciómegosztás, bűnösség vélelme
szóbeliség, bizonyítási
eszközök közvetlen
megvizsgálása

5.A hivatalból való eljárás elve: legalitás, officialitás, opportunitás. A büntetőeljárás alapja és akadályai.

A hivatalbóli eljárás elve – a büntetőeljárás alapja:

- alapelv
- Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény
miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.
 2222023

Két összetevőből áll össze:

● officialitás = jogosultság
o az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból jogosult megindítani a büntetőeljárást
o az állam felhatalmazást ad a büntetőjogi igény érvényesítésére a nyomozó hatóságnak,
ügyészségnek és bíróságnak
● legalitás = kötelezettség
o minden Btk.-ban meghatározott bűncselekményt üldözni kell
o gyanú esetén érvényesíteni kell az állam büntetőjogi igényét

Legalitás alóli kivételek:

● opportunitás = a jogalkotó felmentést ad a legalitásból fakadó kötelezettség teljesítése alól
o célszerűség miatt
o pl. együttműködő terhelt ellen az eljárást megszüntetheti az ügyészség, ha más büntetőügy
felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az
együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított
büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.

● diszkrecionális ügyészi döntési jogkörben

o pl. Be. 416. § (1): Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított
jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható.
■ feltételes ügyészi felfüggesztés

Legalitás:

- a bűncselekményeket az erre hivatott szervek derítsék fel, és biztosítsák a büntetőtörvények

alkalmazását.
- A legalitás elve a bűnüldöző hatóságok számára parancs, amely megállapítja a büntető igény
érvényesítésének a kötelezettségét.

Officialitás:

- Az officialitás értelmében a bűncselekmények felderítése és a büntetőtörvény alkalmazásának

biztosítása a hatóságok feladata. Felhatalmazza őket arra, hogy bűncselekmény esetén
elindítsák és lefolytassák az eljárást.

Officialitás alóli kivételek:

● magánindítvány
 2222023

● magánvád
● speciális feljelentési jog

Opportunitás:

- A legalitás elve alóli kivétel az opportunitás és a célszerűség.

Ide tartozik:
● nyomozás mellőzése
● egyezség kezdeményezése
● együttműködő gyanúsított
● feltételes ügyészi felfüggesztés
● fedett nyomozóval szembeni eljárás megtagadása vagy megszüntetése
● közvetítői eljárás

6.A bírósági eljárás alapja; jog a bírósági eljáráshoz. Az ártatlanság vélelme; a bizonyítás teher; az
önvádra kötelezés tilalma. A tisztességes eljárás elve; a bírósági eljárás alapelvei; az anyanyelv
használatának elve.

A bírósági eljárás alapja, jog a bírósági eljáráshoz:

- funkciómegosztás:
o vád, védelem és ítélkezés elkülönül
o a tárgyalási szakasz a vádelvű eljárásra épül
● vádhoz kötöttség:
● tettazonosság elve: hely, idő, mód
o a bíróságnak ki kell merítenie a vádirati tényállást, de azon túl nem terjeszkedhet
o a bíróság a bizonyítás eredményéhez képest az ítéleti tényállás több vonatkozásban, így
az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, motívuma,
eredménye stb. tekintetében eltérhet a vádirati tényállástól anélkül, hogy az a vádelvet
sértené
● kontradiktórius eljárás elve: fegyverek egyenlősége

● mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és
kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános
tárgyaláson észszerű határidőn belül bírálja el

Az ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság
jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.
 2222023

A bizonyítási teher: A vád bizonyítására a vádló köteles.

Az önvádra kötelezés tilalma: A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát
terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

Tisztességes eljáráshoz való jog:

o bírói függetlenség, pártatlanság
o észszerű időn belül lefolytatott tárgyalás
o a bírósági tárgyalás nyilvánossága
o a vád megismerésének joga
o a védelemhez való jog
o az ügyfélegyenlőség
o az anyanyelv használatához való jog

CSAK a bírósági szakban érvényesülő alapelvek:

- Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége.
- A bizonyítási teher.
- A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.
- A bizonyítékok szabad értékelése.
- A tárgyalás nyilvánossága.
- Szóbeliség.
- Közvetlenség.
- Az anyanyelv használatának elve

7. Személyek a büntetőeljárásban; a büntetőeljárás alanyainak rendszere.

A büntetőeljárás alanyai:

A büntetőeljárás alanya az, akinek a büntetőeljárásban jogai és kötelezettségei vannak

Felosztásuk: Eljárási funkció szerint:

1. Hatósági alanyok: 2. Magánszemély alanyok:

● bíróság ● mindenki, aki nem hatósági alany

● Be.-ben: a büntetőeljárásban részt vevő
● ügyészség
személyek
● nyomozó hatóság
● egyéb szervek
o leplezett eszközök alkalmazására
feljogosított szervek
o bűnjel, bűnügyi vagyon
kezeléséért felelős vagy közreműködő szerv
 2222023

Fő / mellékszemélyek:
Főszemélyek:
Mellékszemélyek:
● terhelt
● sértett
● védő
● hozzátartozók
● ügyész
● bizonyítási eljárásban közreműködők
● bíró érdekeltek:
- feljelentő
● nyomozó hatóság
- tanú
● sértett mint magánfél - szakértő
● pótmagánvádló - motozás alá vont személy
- adaszerző t. érintett személy
● magánvádló - segítő

Ügyfél / nem ügyfél:

Ügyfél az, aki a büntetőeljárásban a jogvita eldöntését várja.

● terhelt
● védő
● ügyész
● magánvádló
● pótmagánvádló
● magánfél
■ aktív ügyfél: aki az igényt érvényesíti
■ passzív ügyfél: akivel szemben az igényt érvényesítik
Materiális ügyfélfogalom:
● a büntető anyagi jog szerint az őt megillető igényét érvényesíti vagy akivel szemben az igényt
érvényesítik
● közvádas ügyekben: állam nevében eljáró ügyész, helyébe lépő pótmagánvádló, magánvádas
ügyekben a magánvádló
Processzuális ügyfélfogalom:
● ügyfél az, aki a bíróságtól valamely jogvita eldöntésére ítéletet vár
● vád képviseletében az ügyész, magánvádló, pótmagánvádló, polgári jogi igény esetén a magánfél
● szembeni fél: vádlott, védő

Ügyfél jogai és kötelezettségei:

Jogok:
● ügy megismerésére vonatkozó jogok:
o ténybeli alapjainak megismerésére vonatkoznak
o terhelt/ sértett esetén:
■ gyanú megismerésének joga
■ vád megismerésének joga / eljárás tárgyának megismerési joga
 2222023

■ milyen bűncselekménnyel, milyen tények alapján vádolják/ milyen ügyben

gyakorolhatja a sértetti jogokat-
o mindkét felet:
■ eljárási jogok megismerésének joga (hatóságok feladata tájékoztatni őket)
■ eljárási cselekményen való részvétel joga (ahol a törvény nem zárja ki)
■ iratok megismerésének joga
■ hatóságtól felvilágosítás kérésének joga
o speciális helyzet: az ügyfelek nem tudják kikényszeríteni ezen jogaikat, a hatóságnak
biztosítania kell e jogokat
● ügy előbbre vitelére vonatkozó jogok:
o indítványtétel joga
o kérdezés joga
o észrevétel előterjesztésének joga
o perbeszéd
o felszólalás joga
■ terheltnél az utolsó szó joga
■ sértett nyilatkozhat
o jogorvoslat joga
A terhelt: akivel szemben a büntetőeljárás folyik.
● gyanúsított: nyomozás során
● vádlott: vádemelést követően
● elítélt: büntetés, megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy javítóintézeti nevelés jogerős
ügydöntő határozattal való kiszabása, illetve alkalmazása után
+ bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy:
● a gyanú közlését megelőzően

8. A bíróságok szerepe és működése a büntetőeljárásban. A hatáskör és illetékesség a

büntetőeljárásban; a bíróságok hatásköre és illetékessége.

A bíróság.
● feladata: igazságszolgáltatás, ítélkezés + Be.-ben meghatározott egyéb feladatok
■ pl. kényszerintézkedések elrendelése, bizonyos leplezett eszközök engedélyezése,
bizonyítás körében végzett tevékenység, jogorvoslati fórum a nyomozás során stb.
● többszintű bírósági rendszer:
o Kúria
 2222023

o ítélőtáblák (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Főváros)

o törvényszékek (fővárosi és 19 vármegyei)
o járásbíróságok és kerületi bíróságok (105 járásbíróság és 6 kerületi)
● eljáró bíróságok:
■ Elsőfokon jár el a járásbíróság és a törvényszék.
■ Másodfokon jár el a törvényszék a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, az
ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben, a Kúria az ítélőtábla
hatáskörébe tartozó ügyekben.
■ Harmadfokon jár el az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a
járásbíróság járt el, a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a
törvényszék járt el.
● a bíróság összetétele:
o elsőfokon főszabály az egyesbíráskodás, ez alól kivétel a társasbíráskodás
■ 3 hivatásos bíróból álló tanács:
♦ ha az egyesbíró tanács elé utalta az ügyet
♦ gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény
■ 1 hivatásos bíró + 2 ülnök: fk. és katonák
o másodfokon és harmadfokon főszabály a társasbíráskodás
■ 3 hivatásos bíróból álló tanács, kivételesen, gazdálkodással összefüggő kiemelt
bűncselekmény esetén 5 tagú tanács elé utalható, ha az ügy bonyolultsága indokolja
● nyomozási bíró:
o a bíróság ítélkezési tevékenységen kívüli egyéb feladatai:
■ kényszerintézkedések elrendelése
■ leplezett eszközök és titkos információgyűjtés engedélyezése
■ bizonyítás keretében végzett tevékenység
■ jogorvoslati fórum a nyomozás során

Hatáskör, illetékesség:

Joghatóság: a magyar hatóságok eljárási jogosultsága a Btk. személyi és területi hatálya alá tartozó
ügyekben
● a joghatóság azt tisztázza, hogy a magyar bíróság jogosult-e igazságot szolgáltatni az ügyben
Hatáskör: ügyek elosztása
● szélesebb körben az ügyek elosztása különböző hatóságok között
● szűkebb értelemben az ügyek elosztása különböző szintű bíróságok között
● az azonos joghatóságot gyakorló bíróságok (pl. járásbíróságok és törvényszékek) közötti
jogkörmegosztás
Illetékesség: az azonos hatáskörű bíróságok közötti jogkörmegosztás
 2222023

A bíróságok hatásköre és illetékessége:

Az elsőfokú bíróság hatásköre:

o Elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik annak a bűncselekménynek az
elbírálása, amelyet e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe.

Törvényszék: azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb
szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi

■ az emberiesség elleni bűncselekmények

■ a háborús bűncselekményekj
■ az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős
felindulásban elkövetett emberölés, a Btk. 164. § (8) bekezdése és (9) bekezdés c)
pontja szerinti testi sértés

■ az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az emberkereskedelem

és kényszermunka
■ a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények
■ a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás

A bíróság illetékessége:
● általános: ha nincs különös vagy kizárólagos illetékesség
■ amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.
■ azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben a másikat megelőzve
korábban intézkedett (a továbbiakban: megelőzés).
■ Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek az illetékességi területén
♦ a) a terhelt vagy

♦ b) a sértett
♦ lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség
ott emel vádat.
■ Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel
szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság
van, a megelőzés alapján kell eljárni.
● különös: ha az általános illetékességi szabályok alapján nem lehet megállapítani, mely bíróság
járjon el és nem áll fenn kizárólagos illetékességi ok sem

■ a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található.

 2222023

■ a terhelt utolsó ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található.

■ ha nem állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti
Központi Kerületi Bíróság, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a
Fővárosi Törvényszék jár el.
● kizárólagos: a törvényben meghatározott esetekben az azonos szintű bíróságok közül kizárólag a
törvényben megjelölt bíróság járhat el

Hatásköri és illetékességi összeütközés:

● negatív hatásköri összeütközés
■ kijelölés
■ pl. a Margit híd közepén leütnek valakit, elviszik a pénzét
♦ két rendőrség is nyomoz
● pozitív hatásköri összeütközés
■ megelőzés vagy összefüggés
■ pl. egy ügyben a Hajógyári-szigeten elkövetett emberölés miatt két törvényszék is el
akart járni
o megelőzés: aki elsőként tesz érdemi intézkedést
o összefüggés: a terhelttel szemben folyamatban van más eljárás

Hatáskör és illetékesség vizsgálata: A bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.

o Az eljáró bíróságot ki kell jelölni a bíróságok között felmerült hatásköri vagy
illetékességi összeütközés esetén

9. Az ügyészség szerepe a büntetőeljárásban. A nyomozó hatóságok feladatai a büntetőeljárásban.

Az ügyészség és a nyomozó hatóságok hatásköre és illetékessége.

Az ügyészség. Be. 25-30. §§

● feladata:
o bírósági szakaszban: közvádló
o nyomozási szakaszban: nyomoz / a nyomozás törvényességét felügyeli/ irányítja a
vizsgálatot
o Jogosítványai:
o váddal való rendelkezés
o vádbeszéd
 2222023

o jogorvoslati jog

Nyomozó hatóság. Be. 31.-35. §§

● Feladata: bűncselekmények felderítése érdekében előkészítő eljárást és nyomozást végez

o A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat során az
ügyészség irányításával jár el.
o A nyomozó hatóság jogosult mindazon eljárási cselekmény elvégzésére és határozat
meghozatalára, amelyet törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe.
o Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetve határozat
meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetve az ügyészség hatáskörébe
tartozik, erről az ügyészségnek haladéktalanul beszámol.
● nyomozó hatóságok:
o általános nyomozó hatóság: a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szervének a nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei
o speciális nyomozó hatóság:
■ Nemzeti Adó- és Vámhivatal
♦ pl. bitorlás, szerzői jogok megsértése, költségvetési csalás, számvitel
rendjének megsértése, csődbűncselekmény Be. 34. § (2)
■ nyomozó hatósági feladatok ellátására jogosult:

♦ külföldön lévő magyar felségjelű kereskedelmi úszó létesítmény

v. polgári légi jármű parancsnoka: a „fedélzeten” elkövetett magyar
joghatóság alá tartozó cselekmény miatt
■ katonai büntetőeljárás: állományilletékes parancsnok és katonai ügyész

Hatáskör és illetékesség:

Ügyészség: Be. 29. §

● annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik.

● Az ügyészség szervezetét törvény alapján a legfőbb ügyész határozza meg.
● Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró
ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen nincs helye panasznak.

Nyomozó hatóság: Be. 35. §

● A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály határozza meg.

 2222023

A büntetőeljárásban eljáró egyéb szervek:

● az előkészítő eljárásban közreműködő egyéb szervek:
o rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (NVSZ)
o rendőrség terrorizmust elhárító szerve (TEK)
● bűnjel és bűnügyi vagyon kezeléséért felelős vagy feljogosított szerv

10. A kizárás intézménye. A bíróságokra, az ügyészre, és a nyomozó hatóságokra vonatkozó kizárás

szabályai.

A kizárás intézménye:
- EJEE 6. cikk írja elő a tisztességes eljárás elvét, melynek része a pártatlan, elfogulatlan eljárás
garanciája.
- Ezt szolgálja a kizárás intézménye, a kizárt bíró részvétele abszolút eljárási hiba.

A bíróság kizárása. Be. 14. §

● abszolút kizárási okok:

o Bíróként nem járhat el,
■ a) aki az ügyben ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az
ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a
hozzátartozója,
■ b) aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként,
feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e
személyek hozzátartozója,
■ c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
■ d) aki az üggyel összefüggésben titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött,
tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e
● relatív kizárási okok: akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
● az eljárás későbbi szakaszából ki van zárva a korábbi szakaszban eljáró bíró:
o a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés
előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában
eljárt,
o b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú
 2222023

eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
o c) a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a
hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett
határozat meghozatalában részt vett,

o d) a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a
perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt
vett,
o e) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van
zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt
vett
o + az a bíró, akinek a hozzátartozója részt vett a megtámadott határozat meghozatalában

Eljárás kizárás esetén:

o bejelentés: bíró/ ügyész/ terhelt/ védő/ vagyoni érdekelt

o A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni kell.

A kizárás elintézése: Igazgatási ügykörben: A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a

bíró kizárását hivatalból kezdeményezi.

A kizárás elintézése a bíróság által: Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró
kizárása tárgyában a bíróság másik egyesbírája az ügyiratok alapján határoz.
● Ha a bejelentést nem a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.
● A kizárást kimondó, illetve az azt megtagadó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

A kizárás egyéb szabályai:

Be. 18. §
● (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a más
által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el.
Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat és ügydöntő határozatot hozhat.
o nem kell megvárni a bejelentés elintézését
o ha nem maga jelentette be: a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat és ügydöntő
határozatot hozhat
o a kizárást kimondó, illetve azt megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, az az
ügydöntő határozat ellen fellebbezésben sérelmezhető
● (2) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül
 2222023

elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.

● (3) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági

ügyintéző kizárására is megfelelően alkalmazni kell.
● (4) A kizárás tárgyában a bíróság soron kívül határoz.

Az ügyészség kizárása. Be. 27. §

● abszolút és relatív kizárási okok:

A kizárás bejelentése és elintézése:

● Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének
haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem
járhat el.
● (2) A kizárási okot a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be. Ebben
az esetben az ügyész a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.
● az eljáró ügyésznek kell bejelenteni

A nyomozó hatóság tagjának kizárása:

● abszolút és relatív kizárási okok:
● kizárólag a nyomozó hatóság ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.
● A nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva a perújításból
● Nem kizáró ok, ha ő tette az ügyben a feljelentést
● Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.
Ha a kizárási ok az országos illetékességű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az
ügyészség végzi.
● Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig
az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.

11. A terhelt eljárási helyzete: jogai és kötelezettségei.

A büntetőeljárás alanyai:

Magánszemély alanyok: ügyfelek aláhúzva Hatósági alanyok:

● eljárásban résztvevő személyek ● bíróság
o terhelt ● ügyészség (vádemelést követően lesz ügyfél)
o védő
● nyomozó hatóság
o sértett
● büntetőeljárásban eljáró egyéb szervek
■ magánvádló
 2222023

■ pótmagánvádló
■ magánfél
o vagyoni érdekelt
o egyéb érdekelt
o jogi személy

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy:

Nem feltétlenül esik egybe az anyagi jogi elkövetővel. Eljárásjogi fogalma: aki ellen a büntetőeljárás
folyik. Gyűjtőfogalom:

o nyomozás során: a gyanúsítotti kihallgatás során a megalapozott gyanú és a terhelti

jogok közlésével válik terheltté (gyanúsítottá)

● vádemelést követően: vádlott

● bűnösséget megállapító ítélet esetén: elítélt.

Jogai:
Ügy-megismerési jogok:
o megismerje a gyanúsítás és a vád
tárgyát, ezek változását
o a büntetőeljárási jogairól és
kötelességeiről felvilágosítást kapjon
o jelenlét és kérdezés joga
o ügyirat megismerés
Védekezési funkció gyakorlását biztosító
jogok:
● megfelelő idő a védekezésre való
felkészüléshez
● védőt hatalmazzon meg vagy védő
kirendelését indítványozza
● a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon
● vallomást tegyen vagy megtagadja
Ügy-előbbreviteli jogok:
● bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és
észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán
felszólaljon
● jogorvoslattal éljen
● egyezség megkötését, illetve ügyészi
intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését
kezdeményezze
A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy
● megismerje a fogva tartásának okát és
változását,
● a fogva tartásáról egy általa választott
személyt tájékoztasson,
● a védőjével a kapcsolatot felvegye, vele
személyesen, postai vagy elektronikus úton
ellenőrzés nélkül érintkezzen,

Kötelezettségei:

A terhelt köteles
a) az eljárási cselekményeken jelen lenni,
b) a lakcímét, értesítési címét/ elérhetőségét valamint ezek megváltozását - a változást követő
három munkanapon belül - az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.
 2222023

Tájékoztatás:
● jogairól
● kötelezettségeire figyelmezteti.
● költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be
● anyanyelv használatához való jogra is.
● a fogva tartásról
● e határozatokkal szembeni jogorvoslathoz

Terhelti jogutódlás: Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának vagy örökösének indítványtételi jogot

biztosít, a hozzátartozó vagy örökös jogaira a terhelt jogai irányadók.

Kényszerintézkedések:

Csak a terhelttel szemben alkalmazható:

● távoltartás
● bűnügyi felügyelet
● letartóztatás
● előzetes kényszergyógykezelés
● zár alá vétel polgári jogi igény biztosítása érdekében
A terhelttel és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben
is alkalmazható:
● őrizet

Kegyelmi eljárás:

Egyéni kegyelem: köztársasági elnök hatásköre.

Közkegyelem: Országgyűlés hatásköre.
Döntés a kegyelemről: a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörébe tartozik, de szükséges hozzá
az igazságügyi miniszter ellenjegyzése.
A terhelt vagy hozzátartozója kérelmére lehetséges.
Ha hivatalból vagy nem a terhelt kérelmére indult, akkor szükséges a terhelt hozzájárulása.

12. A védelem joga, védő a büntetőeljárásban.

A védelem joga:

Alaptörvény:
o a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem
joga.
 2222023

o a védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt
Be.:
● A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.
● A terhelt személyesen védekezhet, védő közreműködését veheti igénybe.
● megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.
● A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.

A VÉDELEM JOGA FELÖLELI:

● a személyes védekezés jogát
● a szabadlábon történő védekezés elismerését (kivételesen korlátozható, törvényi kritériumok!)
● megfelelő felkészülési idő és eszközök biztosítása
● védő közreműködéséhez való jogait és a védő jogait
● azt a jogot, hogy fentieket a terhelt és védő számára biztosítsák

ÉRVÉNYESÜLÉSÉT BIZTOSÍTJA:
● az eljárási feladatok megoszlása
● ártatlanság vélelme
● hatóságok azon kötelessége, hogy a terheltet mentő és enyhítő körülményeket is fel kell tárniuk
● tisztességes eljárás: kontradiktórius eljárás, fegyverek egyenlősége

FORMÁI:
● alaki/formális: a védő által kifejtett tevékenység
● anyagi/materiális: az eljáró hatóságok fejtik ki amikor a mentő körülményeket is feltárják

A védelemhez való jog egyszerre jog és kötelezettség:

● a védő részéről kötelezettség
o hatékony védelem, de ezt a Be. nem határozza meg, nem is szankcionálja a meg nem
valósulását
o meghatalmazás vagy kirendelés útján
● a terhelt részéről jog abszolút jog
o szabadon választhatja meg, hogy él-e a védekezéssel (de van, amikor kötelező a védő
jelenléte az eljárásban)

A védő a büntetőeljárásban:

A védő kettős funkciót lát el.

 2222023

- speciális: terhelt érdekeinek érvényesítése

- generális: igazságszolgáltatás törvényes működésének elősegítése

- A védő önálló alany, ügyfél az eljárásban, nem képviselő

- saját jogon jár el, nem a terhelt nevében és helyett

- Kizárólag a terhelt érdekében gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit

- nem kerülhet ellentétbe ügyfele tényelőadásával, de jogi álláspontját önállóan alakítja ki

- kizárólag törvényes eszközöket vehet igénybe

- Korlátlan indítványtételi jog illeti meg, az eljárás bármely szakaszában fordulhat a hatósághoz.

- Bizonyítási indítványait alapvetően az előkészítő ülésen terjesztheti elő, a tárgyaláson már

korlátozott.

- Perbeszédét zavartalanul tarthatja meg az ügyész és a sértett után.

- nem lehet a szót megvonni, félbeszakítani is csak kivételesen lehet (ha bűncselekményt
megvalósító kifejezést használ vagy rendzavarást kelt)

- Jogorvoslathoz való jog saját jogán megilleti, akár a terhelt akarata ellenére is.

A védőként eljárni jogosultak köre:

● Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el.
● Ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat a vádemelés
előtt, a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy
törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat.

A védő jogai és kötelezettségei:

● teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt
személyéhez fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.

o jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a terhelt
jelenléte kötelező,
o a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási cselekményeken is, ahol
a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,
o a védelem érdekében adatokat szerezzen be és gyűjtsön, magánnyomozót vegyen igénybe.
● A terhelttel közölt határozatot minden esetben közölni kell a védőjével is.
● A védő köteles
o a) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,
o b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben
felhasználni,
o d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,
 2222023

o e) akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodni

A védőt az eljárás minden szakaszában megilletik az ügy megismeréséhez, és az ügy előbbre viteléhez
szükséges ügyféli jogok.
A védő NEM köteles objektívan eljárni.

A védő kizárása:
o a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,
o b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt el,
valamint ezek hozzátartozója,
o c) aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyével ellentétes,
o d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
o e) aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a) pontja
alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadta,
o f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő - a terhelttől különböző - személy
segítőjeként vesz vagy vett részt,
o g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,
o h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz vagy vett részt.

Kötelező védői részvétel az eljárásban:

A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha (MINDEN ELJÁRÁSI
SZAKASZBAN!)
o a) a bűncselekményre öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés
kiszabását rendeli,
o b) a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
o c) a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen,
vagy abban súlyos fokban korlátozott, kóros elmeállapotú,
o d) a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri,
o e) a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
o f) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendelt ki,
o g) e törvény erről külön rendelkezik.

Egyes eljárási szakaszokban kötelező a védő részvétele:

● a harmadfokú bírósági eljárásban (Be. 620. § (2))
● egyes rendkívüli perorvoslatoknál: felülvizsgálat és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat
 2222023

Különeljárásokban kötelező a védő részvétele:

● a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban
● a bíróság elé állításos eljárásban
● eljárás egyezség esetén
● a távollévő terhelttel szembeni eljárásban
● biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárásban
● a pótmagánvádas eljárásban
● a határzárral kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggő eljárásban

Kötelező még a védő jelenléte:

● gyanúsítotti kihallgatáson
● szembesítésen
● felismerésre bemutatáson
● helyszíni kihallgatáson
● bizonyítási kísérleten
● a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban
tartott ülésen

Védő típusok:
- meghatalmazott
- kirendelt
- helyettes

A kirendelés hatálya:
● A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a közvetítői eljárásra,
a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel
összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra,
valamint a különleges eljárásokra is.
● (2) A kirendelés hatályát veszti, amikor a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy érdekében meghatalmazott védő a meghatalmazását e
törvény szerint benyújtotta

Helyettes védő kirendelése:

 2222023

o ha a védő az eljárási cselekményen szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg,

o távolmaradását alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy helyettesítéséről nem
gondoskodik,

o az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.

● Helyettes védő kirendelése esetén a bírósági eljárásban a terhelt védőjének távollétében nem
lehet befejezni a bizonyítási eljárást, a helyettes védő perbeszédet nem tarthat, kivéve, ha a
terhelt ehhez hozzájárul.

13. A sértett és különböző eljárási pozíciói.

A sértett: A büntetőeljárás magánszemély alanya.

A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy
jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.

Szerepe a büntetőeljárásban:
● a büntetőhatalom állam általi kisajátításával kiszorult az eljárásból
● érdekérvényesítés

A sértett-fogalom problémái:
- Anyagi jogban passzív alanyként jelenik meg: ő szenvedhet sérelmet a bűncselekményt által
- eljárásjogilag: sértett az, aki a büntetőeljárásban sértettként lép fel

A sértett jogai és kötelezettségei:

● (1) A sértett jogosult arra, hogy
o a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
o b) a perbeszédek során felszólaljon,
o c) eljárási cselekményeknél jelen legyen és kérdéseket tegyen fel,
o d) az őt érintő ügyiratokat megismerje,
o e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről felvilágosítást kapjon,
o f) jogorvoslattal éljen,
o g) segítő közreműködését vegye igénybe,
o h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a
nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
o i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.
● A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen
testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt
 2222023

bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

● A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel
összefüggésben a letartóztatott/szabadságvesztésre/ elzárásra/ kgykra ítélt terhelt szabadon
bocsátásáról vagy szökéséről,.
● (6) A sértett köteles
o a) az eljárási cselekményeken részt venni,

o b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét,/ elérhetőségét és

ennek megváltozását az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal
közölni.

A sértetti jogutódlás: Ha a sértett meghal, helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a

sértett által jogszabály, illetve szerződés alapján eltartott személy léphet fel és gyakorolhatja a sértettet
megillető jogokat. Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a
sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában aki az eljárásban elsőként fellépett. Nem
természetes személy sértett megszűnése esetén helyébe egy hónapon belül a jogutódja léphet.

A magánvádló: (ügyfél)
● (1) A magánvádló az a sértett,
■ a) aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése,
rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis
hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis
hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy esetén a vádat képviseli,
feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
● A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész vagy rendvédelmi
szerv tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.

Magánvádas eljárás:
● különeljárás
● eljárás alapja: sértett mint magánvádló bíróságon tett feljelentése
● vádképviselet és vádbizonyítás a magánvádlót terheli
● nyomozás csak kivételesen:
o feljentett kilétének, hollététnek felkutatása
o bizonyítási eszközök összegyűjtése érdekében
● ügyész az iratokat megismerheti, tárgyaláson jelen lehet, a vád képviseletét az eljárásban egy
alkalommal átveheti
● személyes meghallgatás:
 2222023

o célja a sértett és a feljelentett kibékítése

o ha nem sikerül: magánvádló és vádlott lesz belőlük
● előkészítő ülés nincs, a bíróság tárgyalást tart

A pótmagánvádló: (ügyfél)
● A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatározott esetekben
közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.
o feljelentés elutasítása
 2222023

o nyomozás megszüntetése
o vádelejtés
● helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet, ha ő nem képes

Nincs helye pótmagánvádlói fellépésnek:

● ha a terhelt fiatalkorú
● bizonyos eljárás akadályok esetén
o gyermekkor vagy kóros elmeállapot
o a terhelt fedett nyomozó vagy titkosan együttműködő személy
o együttműködő terhelt
o egyezségbe foglalt eljárás megszüntetés
● ha nincs közvetlen jog/érdeksérelem, illetve veszélyeztetés
● ha a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv Egyéb szabályok:
● pótmagánvádló jogi képviselete kötelező
● vádirat helyett vádindítvány
● ügyészség az eljárásban egy alkalommal átveheti a vád képviseletét
o vádat nem ejtheti, de elállhat tőle

A magánfél: (ügyfél)

● Magánfél az a sértett, aki vagy amely a bírósági eljárásban polgári jogi igényt érvényesít,
akkor is, ha az erre vonatkozó szándékát a vádemelés előtt jelentette be.

● sértett jogutódja magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy megszűnése

miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be

A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a

■ a) kártérítésre, vagy
■ b) dolog kiadására vagy pénz fizetésére
o irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen
következtében keletkezett.

14. A vagyoni érdekeltek; az egyéb érdekeltek; a képviselők; a segítők; a támogatók.

A vagyoni érdekelt:
Az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy amely elkobozható vagy lefoglalt dolog
tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik,
 2222023

i. b) olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre

vagyonelkobzás rendelhető el, vagy
ii. c) olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges
hozzáférhetetlenné tétele rendelhető el.

b. (2) A vagyoni érdekelt jogosult arra, hogy

i. a) az őt érintő körben bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt
tegyen,
ii. b) a rendelkezési jogosultságával érintett dolgot, vagyont vagy elektronikus
adatot közvetlenül érintő eljárási cselekményen jelen legyen,
iii. c) az (1) bekezdésben meghatározott dolgot, vagyont vagy elektronikus adatot
érintő kényszerintézkedés okát és ennek változását megismerje,
iv. d) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és
a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
v. e) az őt érintő körben jogorvoslattal éljen,
vi. f) az eljárás ügyiratait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az őt
érintő körben megismerje,
vii. g) segítő közreműködését vegye igénybe..
c. Ha a bíróság az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az elektronikus adat
hozzáférhetetlenné tételét elrendeli, a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedését követően igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

Az egyéb érdekelt:

d. A büntetőeljárásban egyéb érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy,

i. a) akinek vagy amelynek a jogára vagy a jogos érdekére a
büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással van, vagy
ii. b) aki vagy amely az őt érintő eljárási cselekménnyel összefüggésben az e
törvényben meghatározott jogosultsággal vagy kötelezettséggel
rendelkezik.

e. (2) Egyéb érdekelt különösen

i. a) a feljelentő,
ii. b) a tanú,
iii. c) a kutatással érintett vagy a motozás alá vont személy,
iv. d) az adatszerző tevékenységgel érintett személy,
v. e) a szakértői vizsgálattal, szemlével, felismerésre bemutatással érintett
személy,
 2222023

vi. f) a segítő,
vii. g) a szakértő és a szaktanácsadó.
.

A segítők:
● A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és
jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok
gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a
büntetőeljárásban segítőként vehet részt:
o a) a törvényes képviselő, az ügygondnok,
o b) a terhelt nagykorú hozzátartozója,
o c) a külföldi állampolgár terhelt, sértett és tanú esetén a konzuli tisztviselő,
o d) a kényszergyógykezeléssel érintett terhelt házastársa vagy élettársa,
o e) a kiskorú, illetve a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személy,
o f) a meghatalmazott képviselő,
● (2) Nem lehet segítő,
o a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be,
o b) akivel szemben a bíróság jogerősen közügyektől eltiltást alkalmazott, ennek
tartama alatt, vagy
o c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

● A segítő jogosult arra, hogy a saját, valamint az általa segített személy büntetőeljárási
jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól
felvilágosítást kapjon.

A meghatalmazott képviselő:
● A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt helyett az általa vagy a törvényes
képviselője által meghatalmazott képviselő is eljárhat.
● A meghatalmazott képviselő a képviselt személy jogait gyakorolhatja.
● (3) A büntetőeljárásban meghatalmazott képviselőként
■ a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
■ b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt hozzátartozója,
■ c) a közigazgatási szerv a munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos
ügyekben,
■ d) az önkormányzati szerv alkalmazottja a munkáltatója tevékenységével
kapcsolatos ügyekben

● A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi
 2222023

irodát is meghatalmazhat.

● A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani

 2222023

● A terhelt helyett az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő a

következő esetekben eljárhat:
o a) az ügyiratról készített kivonat vagy másolat átvétele,
o b) a terheltnek szóló ügyirat átvétele az azt küldőnél,
o c) az óvadék letétele,
o d) a biztosíték letétbe helyezése.
● A terhelt meghatalmazott képviselőjeként
o a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
o b) a terhelt nagykorú hozzátartozója járhat el.

A támogató:
● A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt (a továbbiakban együtt: támogatott személy)
részére a gyámhatóság által kirendelt támogató a törvény szerinti cselekvőképességet nem
érintő támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a büntetőeljárásban részt vehet.

● A támogató a támogatott személlyel egyidejűleg valamennyi eljárási cselekménynél jelen

lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény elvégzésének, valamint a büntetőeljárás
folytatásának nem akadálya,
o egyeztethet a támogatott személlyel az e törvény szerinti nyilatkozat megtételének
elősegítése érdekében az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon,
o a támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult.
● A támogató eljárási cselekményen való jelenlétéről kizárólag a támogatott személy
gondoskodik.
● részvételével kapcsolatban felmerült költség nem bűnügyi költség, azt a támogatott
személy előlegezi és viseli.

● A büntetőeljárásban a támogató nem vehet részt, ha

o a) a büntetőeljárás olyan résztvevője, valamint ennek olyan segítője, akinek
érdekei a támogatott személlyel ellentétesek,
o b) az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt vagy jár
el, valamint ezek hozzátartozója,
o c) az ügyben védőként, tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,
o d) ez az eljárás érdekeit egyébként sérti.

15. A különleges bánásmód intézménye a büntetőeljárásban.

A különleges bánásmód megállapítása és általános szabályai

● A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő személynek minősül,
 2222023

ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és

körülményei alapján
■ a megértésben, a megértetésben,
■ jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek teljesítésében, vagy
■ a büntetőeljárásban való hatékony részvételében akadályozott.
● A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen
o az érintett személy életkora, szellemi, fizikai, egészségi állapota,
o az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve
o büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya.
● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
o hivatalból, vagy az érintett indítványára vizsgálja, hogy különleges bánásmódot igénylő
személynek minősül-e,
o a különleges bánásmód megállapításáról egyéni értékelés alapján dönt,
● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai
gyakorlásának a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek arányban álló
intézkedést alkalmaz.
● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozat hozatala nélkül dönt.

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül

o a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,
o b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet,
valamint
o c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

● megszüntetheti, ha a különleges bánásmódot megalapozó körülmények megváltozása

folytán a különleges bánásmód feltételei nem állnak fenn.

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések

- biztosítja, hogy az érintett személy a különleges bánásmódot megalapozó körülményekből fakadó
akadályok ellenére megfelelően gyakorolhassa az e törvényben meghatározott jogait, illetve
teljesíthesse kötelezettségeit,
- fokozott körültekintéssel jár el a kapcsolattartás során,
- fokozott körültekintéssel jár el az érintett személy magánéletének kímélete érdekében,
- fokozott védelemben részesíti az érintett személy különleges bánásmódot megalapozó
körülményekkel összefüggő személyes adatait, így különösen az egészségügyi adatait,
- elősegíti, hogy az érintett személy segítő közreműködését vehesse igénybe,
● A bíróság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei
 2222023

teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy annak meghatározott

részéről a nyilvánosságot kizárhatja.

● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személyt

védelemben részesíti,
o ha a büntetőeljárásban történő részvételével összefüggésben élete, testi épsége,
személyes szabadsága veszélyeztetett, illetve
o hogy az e törvény szerinti jogait és kötelezettségeit megfélemlítés és befolyásolás
nélkül gyakorolhassa, illetve teljesíthesse.
● A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása műszeres vallomásellenőrzéssel nem
vizsgálható.
● A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú szembesítése csak a hozzájárulásával rendelhető
el.

● Tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén
o az eljárási cselekmény elvégzésére csak akkor kerülhet sor, ha az attól várható
bizonyíték mással nem pótolható,
o ha ez az eljárási cselekmény eredményességét nem veszélyezteti, a nyomozás során a
nyomozó hatóság biztosítja, hogy az eljárási cselekményt minden alkalommal
ugyanazon személy végezze,

● A tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási

cselekmény helyszínén a terhelt és a védő személyesen nem lehet jelen.
● A különleges bánásmódot igénylő sértett esetén a nyomozás során a sértettet csak a vele
azonos nemű személy hallgathatja ki,
● a sértett védelme érdekében a bíróság hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett tanúként
történő kihallgatását

Különösen védett tanú

● A bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a különleges
bánásmódot igénylő tanút, ha vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire
vonatkozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és személyének, illetve
tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a tanú vagy hozzátartozója élete, testi
épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

● A bíróság különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendelő határozata ellen nincs helye
fellebbezésnek

● A különösen védett tanúvá nyilvánítás indítványozásával kapcsolatos ügyiratokat az indítvány

 2222023

elbírálásáig az eljárás ügyiratai között zártan kell kezelni.

● A bíróság a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszünteti

o a) a különösen védett tanú indítványára,
o b) hivatalból, vagy az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanúvá nyilvánítás
feltételei nem állnak fenn vagy
o c) hivatalból vagy a terhelt, a védő, illetve az ügyészség indítványára, ha a különösen
védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével
nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.
● megszüntető határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
● A különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetésével együtt a bíróság a különösen védett
tanúvá nyilvánítással kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését is megszünteti.

● A vádemelés előtt a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekményen kizárólag
az eljárási cselekménnyel szükségszerűen érintett más személy lehet jelen.

● a különösen védett tanúhoz kérdések feltevését indítványozhatják, azonban a kérdések nem

irányulhatnak a különösen védett tanú személyének és tényleges tartózkodási helyének
felfedésére.

Személyi védelem
● Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság hivatalból vagy a különleges
bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy személyi védelemben
részesüljön.
● A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat, az indítvány, az azt elutasító határozatot zártan
kell kezelni.

A Védelmi Programban való részvétel

● Védelmi Programban történő részvételre irányuló megállapodás megkötését az eljáró
bíróság, az ügyészség és az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság hivatalból vagy a
különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti.
o a) a Védelmi Programban történő részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell
kezelni,
o b) a Védelmi Programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni,
illetve értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő ügyiratot csak a védelmet ellátó
szerv útján lehet kézbesíteni,
o a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy minden eljárási
cselekményen jelen lehet, ahol a védett személy jelen van,
 2222023

o a Védelmi Programban részt vevő személy megtagadhatja a vallomást olyan adatra

nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakcímére, értesítési
címére, illetve tényleges tartózkodási helyére lehet következtetni.

16. Idézés, értesítés, előállítás, elővezetés, elfogatóparancs. Határidő, határnap, igazolás.

Jelenlét biztosítása az eljárási cselekményen:

Idézés és értesítés:
● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási
cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény
lehetővé teszi.
● Akit idéznek, köteles megjelenni.

Az idézés és az értesítés módja

- Elsődleges az elektronikus út (pl. cégkapu, email)
- szóban, ha a tárgyaláson idézhető
- papír alapú
- hirdetményi
● Az idézést és az értesítést oly módon kell kézbesíteni, hogy azt a címzett legkésőbb az eljárási
cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja. A nyomozás során, ha az eljárási cselekmény
sürgőssége indokolja, az idézés és az értesítés oly módon is kibocsátható, hogy a címzett azt az
eljárási cselekmény időpontja előtt huszonnégy órával korábban kapja meg.
● Ha az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, a terheltet érintő eljárási cselekmény esetén a
védő idézése, illetve értesítése oly módon is kibocsátható, hogy a védő azt az eljárási
cselekmény időpontja előtt két órával kapja meg.

Az idézés és az értesítés tartalma

o az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság
megjelölését, az ügy számát,
o az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
o az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
o távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.
● Az idézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható
feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.
 2222023

● Ha a címzett fogva van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel és az

értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt.
● A kiskorú idézéséről a gondozását ellátó nagykorú személyt azzal a felhívással kell értesíteni,
hogy gondoskodjon a kiskorú megjelenéséről. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem
töltötte be, a gondozását ellátó nagykorú személy útján kell idézni, illetve értesíteni. A
kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.

Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei

● Ha az idézett az idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a
tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály
megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja,
o a) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy elővezetése előállítása rendelhető el,
o b) a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,
o c) a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal
sújtható, és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell
kötelezni.

Előállítás:
● a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet eljárási
cselekmény elvégzése céljából a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság elé
kísérjék és biztosítsák a jelenlétét az eljárási cselekményen.

● Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az állam viseli.

Elővezetés:
● Az elővezetés az idézéssel szemben mulasztó személy személyi szabadságának átmeneti
elvonása annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó
hatóság elé kísérjék, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való jelenlétét.
● a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve hajtja végre.
● lehetőleg a napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell végrehajtani.

● Az elővezetés költsége nem bűnügyi költség. Az elővezetés költségének megtérítésére az

elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. E határozat elleni
jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
 2222023

Elfogatóparancs:
● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében határozatával elfogatóparancsot
bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy
o a) tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és őrizete indokolt,
o b) tényleges tartózkodási helye ismert, azonban őrizete indokolt,
o c) külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai
elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és a terhelt, vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
Magyarországra történő átadása, illetve kiadatása indokolt.
● Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a Magyarországra
történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni,

● Az elfogatóparancs kibocsátása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Határidő, határnap és igazolás:

● a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság állapítja meg.
● órákban, napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.
● A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a
határidő kezdetére okot adó körülmény esik (a továbbiakban: kezdőnap).
● Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az eljáró bíróságnál, ügyészségnél vagy
nyomozó hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

A mulasztás és következményei
● elmulasztott eljárási cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített
eljárási cselekmény hatálytalan.
● A mulasztás következményei maguktól állnak be.
● Nem tekinthető mulasztásnak, ha elháríthatatlan akadály gátolta.
● Ha önhibáján kívül mulasztott igazolásnak van helye.
o Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától nyolc napon belül lehet
előterjeszteni vagy a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével
kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

● Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket.

 2222023

● előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.

Az igazolási kérelem elbírálása

● Az igazolási kérelemről a határidőt, illetve a határnapot megállapító bíróság, ügyészség
vagy nyomozó hatóság határoz. (méltányosan bírálja el.)
● Az igazolási kérelmet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság érdemi indokolás
nélkül elutasítja,ha az elkésett, a törvényben kizárt, a nem jogosulttól származó, illetve a
korábbival azonos tartalmú, alaptalan
o ha a határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt - a
kérelem előterjesztésével együtt - nem pótolta, holott az lehetséges volt.
● (4) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, vagy a határozat teljesítésére, illetve
végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a mulasztó
vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént vagy megtörténik,
az igazolási kérelmet elbíráló bíróság, ügyészség, továbbá nyomozó hatóság az eljárást vagy a
határozat teljesítését, illetve végrehajtását felfüggesztheti.

Az igazolás joghatásai

Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolást
kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül
teljesítette volna,

Általános intézkedési határidő: 1 hónap beérkezéstől/ lejárattal stb

Az eljárás rendjének biztosítását szolgáló intézkedések:

- rendbírság
o rend fenntartása érdekében, illetve az eljárás kötelezettségek megszegése esetén szabható ki
o összege: védő, jogi képviselő, tolmács, szakértő esetén 20.000-1.000.000.- Ft.,
o az elrendelés ellen van helye jogorvoslatnak, amely halasztó hatályú
o a természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság meg nem fizetése esetén azt
elzárásra kell átváltoztatni (5000 = 1 nap), az elzárás 1-100 napig terjedhet
▪ az elzárásra történő átváltoztató határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak
o kérelemre halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető

Testi kényszer
● célja eljárási cselekmény biztosítása vagy elvégzése
● bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság rendelkezhet róla
● terhelttel, sértettel, tanúval, illetve az eljárási cselekményt akadályozó más személlyel szemben
alkalmazható
 2222023

● a végrehajtást a rendőrség vagy a NAV végzi, kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő
büntetés-végrehajtási hivatásos állományú tagja

17. A bizonyítás fogalma, célja és természete a büntetőeljárásban. A bizonyítás alapfogalmai, a

bizonyítási eszközök és a bizonyítékok rendszere. A bizonyítás tárgya. A bizonyítás elvei, a bizonyítás
törvényessége.

A bizonyítás fogalma, célja: A bizonyítás a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve

más alanyok cselekményeinek sora, melyek arra irányulnak, hogy megismerjék azt, hogy
történt-e bűncselekmény és ki volt az elkövetője.

Szűk értelemben a tárgyaláson zajlik

● funkciómegosztás
● nyilvánosság, közvetlenség, szóbeliség
● közvetett megismerés
● jogi bizonyítás: a törvény szabja meg a kereteit
● ténybizonyítás: tényekkel kell tényeket bizonyítani
A bíróság közvetlenül értékeli a bizonyítékokat, ezért is zajlik a tárgyaláson. Az ügyészség és a
védelem is vitathatja az egyes bizonyítási eszközöket.
A bizonyítás célja, hogy megismerje és megismételje a múlt eseményeit, illetve, hogy a tényállás a
valóságnak megfelelően legyen megállapítva az eljárás során

A bizonyítás elvei:

- A bizonyítási kötelezettség: A vád bizonyítására a vádló köteles.

- senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen
bizonyítékot szolgáltasson.
- a hatóságot nem köti korábbi határozat, hogy bűnös-e a terhelt
- A bíróság vád alapján ítélkezik.
- a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését valósághű tényállásra alapozza

A bizonyítás törvényessége:
- A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során e törvény
rendelkezései szerint kell eljárni.
- Jogszabály elrendelheti a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének
meghatározott módját.
- Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a
 2222023

bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a
résztvevők büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.

Személyiségi jogok védelme:

A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát.

● mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.
● alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott
okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó
más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható.

A bizonyítás szabadsága:
● szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon
alkalmazható minden bizonyítási cselekmény.
● A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket
valamely hatóság készített, illetve beszerzett.

A bizonyítékok szabad értékelése:

● egyenként és összességükben szabadon értékeli

● Nem értékelhető bizonyítékként bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők
büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.
● A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

Magyarországon a vegyes bizonyítási rendszer él, amely a szabad bizonyítási rendszerre épül, de
fontos korlátokkal (tehát relatíve szabad)
Kötött bizonyítási rendszer:
● a bizonyítékoknak előre (törvényben) meghatározott súlyuk és jelentőségük van
● az egyes bizonyítékokat a bíró nem mérlegelhette szabadon, csak azok eleve adott bizonyító
erejét állapíthatta meg
Szabad bizonyítási rendszer:
● a bizonyítékoknak nincs előre meghatározott súlya, ereje, sőt a törvény azt se írja elő, hogy mit
lehet bizonyítékként felhasználni
Vegyes bizonyítási rendszer:
● belső ösztönös megérzés helyett racionális meggyőződés
 2222023

● a szabad bizonyítás talaján áll, de nem mentes a kötöttségektől

A bizonyítási cselekmények
● Bizonyítási cselekmény a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre
bemutatás, a szembesítés és a műszeres vallomásellenőrzés.
A bizonyítás eszközei
● A bizonyítás eszközei:
o a) a tanúvallomás,
o b) a terhelt vallomása,
o c) a szakvélemény,d) a pártfogó felügyelői vélemény,
o e) a tárgyi bizonyítási eszköz, ideértve az iratot és az okiratot is, és
o f) az elektronikus adat. Bizonyító tény (bizonyíték)
Bizonyítandó tény
● ezek alapján eldönthető, hogy elkövettek-e olyan cselekményt, amely megvalósítja valamely
bűncselekmény törvényi tényállását, fennállnak-e a büntetőjogi felelősség egyéb feltételei,
illetve a felelősség mértékét befolyásoló körülmények

Nem kell bizonyítani azokat a tényeket,

o a) amelyek köztudomásúak,
o b) amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak
hivatalos tudomása van, vagy
o c) amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott ügyben, együttesen elfogadja.
o + tudományos tételek, vélelmek

Bizonyítási tilalmak:
- szükségtelen tények,
- megdönthetetlen vélelmek,
- jogszabályok tartalma
- az ittas vagy bódult állapotú elkövető beszámítási képessége
- tanúvallomás: a tanúvallomás esetén a mentességi okok ellenére történő kihallgatás
következménye, hogy az bizonyítékként nem vehető figyelembe
- bcs-el bizonyítás pl kényszervallatás

Rendszerezés:
Bizonyítási eszközök:
● tárgyi: irat és az okirat is, és az elektronikus adat
● személyi:
o a tanúvallomás,
o a terhelt vallomása,
 2222023

o a szakvélemény,
o a pártfogó felügyelői vélemény

Bizonyító tények:

● eredeti vagy származékos

● közvetlen vagy közvetett
● terhelő vagy mentő

18. A tanú és a tanúvallomás. A tanúvallomás akadályai. A tanú kihallgatásának a szabályai. A

tanúvédelem eszközei. A terhelt vallomása.

A tanúvallomás:

- Személyi jellegű bizonyítási eszköz

A tanú:

● Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.

● Ha e törvény kivételt nem tesz, a tanú köteles vallomást tenni.
● kötelezettségei: megjelenés, vallomástétel, igazmondás
● jogai: költségeinek megtérítése, meghatalmazott ügyvéd igénybevétele, vallomástétel
megtagadása

A tanúvallomás akadályai:

Abszolút akadályok: (A vallomástéttel tilalma)

o a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői
minőségében közölt,
o az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző
tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn

o a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.
● tanúzási alkalmatlanság:
o akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás

Relatív akadályok: (vallomástétel megtagadása)

o a terhelt hozzátartozója
 2222023

o aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná

o aki titoktartásra köteles
o ha a médiatartalom-szolgáltató az információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel
kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást megtagadhatja

Kivételek a tanúvallomás megtagadásának joga alól:

● együttműködő gyanúsított
● foglalkozásánál vagy közmegbízatásának fogva titoktartásra kötelezett, ha felmentést kap
● médiaszolgáltató
o a médiaszolgáltató kötelezhető a forrás feltárására:
■ három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő
szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy
kilétének ismerete nélkülözhetetlen,
■ az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és
■ a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek - különösen a bűncselekmény
tárgyi súlyára tekintettel - olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban
maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja

A tanú kihallgatásának szabályai, a tanúzási figyelmeztetés:

A tanúzási figyelmeztetés:
o A tanút figyelmeztetni kell arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja
o ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani,
o a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadását a Btk.
büntetni rendeli, és
o vallomása az adott vagy más ügyben bizonyítási eszközként akkor is felhasználható, ha
a vallomástételt a későbbiekben megtagadja A tanú kihallgatása:

Kihallgatása:
● személyi adatok tisztázása
● tanúzási akadályok, érdekeltség tisztázása
● tanúzási figyelmeztetés
● összefüggő előadás, és kérdésekre válaszok
o A tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, amely
■ a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
■ a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy
■ valótlan tény állítását foglalja magában.
● korábbi vallomástól való eltérés tisztázása
 2222023

● szószerinti jegyzőkönyvezés lehetősége

Írásbeli tanúvallomás:
o Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását
■ a) saját kezűleg leírja és aláírja,
■ b) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírásával látja el,
■ c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy
■ d) bíróval, közjegyzővel vagy a törvényben meghatározott más személlyel
hitelesítteti.

A tanúvédelem eszközei:
- Adatok zártan kezelése.
- személyi védelem
- védelmi programban való részvétel
- Különösen védett tanú.: a különleges bánásmódot igénylő tanút, ha:
■ a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
■ b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és
■ c) személyének, illetve tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a tanú
vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos
fenyegetésnek lenne kitéve.

A terhelt vallomása: a büntetőeljárásban a terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság előtt tett, illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a
bizonyítás tárgyára vonatkozó tényt állít.
- a bűn beismerése a bizonyítási eljárás királynője.

A terhelti vallomástétel menete:

● személyazonosság tisztázása
● figyelmeztetés
● személyes körülmények tisztázása
o a foglalkozását,a munkahelyét, az iskolai végzettségét, a családi körülményeit, az
egészségi állapotát, a jövedelmi viszonyait, a vagyoni körülményeit, a katonai
rendfokozatát, a címzetes rendfokozatát és a kitüntetéseit.
● vallomás összefüggő előadása, majd kérdések
● korábbi vallomások (tanú és terhelt) felhasználása
● ellentmondások tisztázása
 2222023

A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely

o a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
o b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy
o c) valótlan tény állítását foglalja magában.

19. A szakértő és a szakvélemény. A szakértő jogai és kötelezettségei. A szakértő igénybevétele (a

kirendelt és a magánszakértő). A szakvélemény értékelése. A pártfogófelügyelői vélemény.

A szakvélemény:
- Személyi jellegű bizonyítási eszköz
- Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem
szükséges, szakértőt kell alkalmazni.
- az erre feljogosított személy végezhet szakértői munkát

A szakértő feladata: függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a

szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását

A szakértő kizárása:
- tanú, terhelt, bíró, védő, sértett, érdekelt, segítő, hozzátartozó, ügyész, nyomozó hatóság,
szaktanácsadó, orvos és akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

A szakvélemény:
o A szakvéleménynek tartalmaznia kell
■ a) a leletet,
■ b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,
■ c) a szakmai ténymegállapításokat,
■ d) a szakértő véleményét,
■ e) a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését,
■ jogosult szakvéleményt adni illetve, hogy az igazságügyi szakértő vagy más
személy eseti szakértőként járt el.
● a szakvéleménynek a kirendelő hatóságok által feltett kérdésekre kimerítő választ kell
adnia
● általános követelmény a világosság, a tárgyilagosság és az ellenőrizhetőség is
● a szakértő felelősséggel tartozik a szakvéleményéért
● kétséget kizáróan a legobjektívabb bizonyítási eszköz
 2222023

A szakértő jogai
● az eljárás ügyiratait megismerheti,
● az eljárási cselekményeken jelen lehet,
● az eljárás alanyaitól felvilágosítást kérhet,
● személyi és tárgyi bizonyítási eszközt is vizsgálat alá vethet,
● illetve a szakértő jogosult a kirendelésének ideje alatt tudomására jutott adatokat kezelni a
jogszabályoknak való megfelelés céljából
● a szakértői tevékenységéért, valamint megjelenéséért munkadíjra, továbbá az eljárásával
felmerült költségeinek megtérítésére jogosult.
Kötelezettségei:
● szintén a hatóságot köteles értesíteni akkor, ha olyan körülményt, illetve tényt észlel, amely az
ügy megítélést markánsan érinti,
● a szakértőt titoktartási kötelezettség terheli,
● a vele szemben esetlegesen felmerülő kizárási okot köteles a kirendelőnek bejelenteni

A szakértő igénybevétele – a kirendelt és a magánszakértő:

● szakértő alkalmazása kirendeléssel történik.

● nincs helye jogorvoslatnak.
● A szakvélemény előterjesztésének határideje a két hónapot nem haladhatja meg. Ez egy
alkalommal, legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható kérelmére.
● A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az indítványban megjelölheti a
szakértő személyét.
● magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást, ha
o a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére vonatkozó
indítványukat elutasította, vagy
o az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő
kirendeléséről határozott.
● Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan egy magánszakértői vélemény elkészítésére adhat
megbízást.
● A magánszakértői véleménnyel szembeni követelmények ugyanazok, mint a kirendelt szakértő
véleményével szemben támasztott elvárások,
● magánszakértői megbízatás csak olyan szakértőnek adható, aki egyébként kirendelés útján is adhatna
A szakvélemény értékelése:

A szakvélemény előterjesztése:
● Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a szakvéleményben fel kell tüntetni,
hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.
● A szakvélemény szóbeli előterjesztése előtt meg kell állapítani a szakértő
személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok.
 2222023

● A szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A

figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell
venni. A szakvélemény előterjesztése után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni.
● A magánszakértői vélemény előterjesztéséről a terhelt, illetve a védő dönt.

A szakvélemény értékelése és más szakértő alkalmazása:

● Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem fogadható el, így
különösen, ha
■ a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi
elemeit,
■ b) nem egyértelmű,
■ c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal
ellentétes, vagy
■ d) a helyességéhez nyomatékos kétség fér,
o a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő felvilágosítást
ad, vagy a szakvéleményt kiegészíti.
● Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett
eredményre, más szakértőt kell kirendelni.
● Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való
meghallgatásával lehet tisztázni.

● Más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye a

büntetőeljárásban szakvéleményként figyelembe vehető.

Az elmeállapot megfigyelése:
● Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése
szükséges, a bíróság

● A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet
véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja.
● A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága
az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható.

A tolmács: A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen irányadóak azzal, hogy

a tolmács közreműködésével folytatott eljárási cselekményen jelenlévők a tolmácsolás nem megfelelő
minősége miatt más tolmács kirendelését indítványozhatják.
 2222023

A pártfogó felügyelői vélemény:

● A bíróság és az ügyészség
■ a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása,
■ b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy
■ c) közvetítői eljárásra utalás
o előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.
● beszerzését törvény kötelezővé teheti.
● a pártfogó felügyelő készíti el.
● A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a
pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek, e célból az eljárás ügyiratait
megismerheti, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont más személyektől
felvilágosítást kérhet.

● A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket

és körülményeket írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a
bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot, a bűnismétlés kockázatait, valamint a
terhelt szükségleteit.
● A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő
munkalehetőségről, egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátási lehetőségről, javaslatot
tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére, és a
bűnismétlési kockázatok hatását enyhítő beavatkozások alkalmazására.
● A bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői véleményben ki kell
térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy
kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett
hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.

20. A tárgyi bizonyítási eszköz és az elektronikus adat. A bizonyítási cselekmények fogalma és eljárási
szabályozásának a módja. A szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet. A felismerésre
bemutatás, a szembesítés és a műszeres vallomásellenőrzés.

A bizonyítás eszközei:

Személyi jellegű:
● a tanúvallomás
 2222023

● a terhelt vallomása
● a szakvélemény
● a pártfogó felügyelői vélemény

Tárgyi jellegű:
● az irat, az okirat és az elektronikus adat
● tárgyak

A tárgyi bizonyítási eszköz és az elektronikus adat:!!!

● Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy - ideértve az iratot és az okiratot is
-, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az,
o a) amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény
elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza,
o b) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
o c) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
o d) amelyre a bűncselekményt elkövették.
● Irat minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással
adatokat rögzít, így különösen a papíralapú vagy elektronikus adatként létező szöveg, rajz,
ábra.
● Okirat az az irat, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének
vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas. Az okiratra
vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra is.
● Elektronikus adat a tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való
megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon
programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását
biztosítja.

A bizonyítási cselekmények:

Bizonyítási cselekmény különösen a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a

felismerésre bemutatás, a szembesítés és a műszeres vallomásellenőrzés.

A szemle:
● Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el és tart, ha a
bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín
megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.
 2222023

● A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és
gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle alkalmával a
bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell, így különösen
a szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét és állapotát.
● A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételt, rajzot
vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A helyszíni kihallgatás:
● A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a terheltet és a
tanút, ha szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekménnyel összefüggő
más helyszínen tegyen vallomást, mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel
összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt, illetve a cselekmény lefolyását.
● A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetve a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses
helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és
miről ismerné fel.

A bizonyítási kísérlet:
● A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt
kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott
helyen, időben, módon, illetve körülmények között megtörténhetett-e.

A felismerésre bemutatás:
● A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha
az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A terheltnek vagy a tanúnak
felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni.
 2222023

● A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni
arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen
kapcsolata van vele, milyen ismertetőjegyeiről tud.
● A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen
nem térhet el, és nem lehet feltűnő + hasonló jellemzőjűeknek kell lennie

A szembesítés:
● Ha a terheltek, a tanúk, illetve a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, a
bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ellentétet szükség esetén szembesítéssel
tisztázza. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik, ezután
megengedhető, hogy a szembesítettek egymásnak kérdéseket tegyenek fel.

A műszeres vallomásellenőrzés:
● Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a gyanúsított
vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a tanú, illetve a
gyanúsított hozzájárulása szükséges.

● A műszeres vallomásellenőrzés során szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki eljárásáról

és megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgatható ki.

Közös szabályok:
● A bíróság és az ügyészség a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás
lefolytatásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
● A terhelt, a tanú, a sértett és más személy a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a
felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni. E kötelezettségek teljesítésére a terhelt
kényszeríthető, a sértett, a tanú és más személy kényszeríthető, illetve rendbírsággal sújtható.
● A szemléről, a bizonyítási kísérletről és a felismerésre bemutatásról - lehetőség szerint - kép-
és hangfelvételt kell készíteni.

21. A leplezett eszközök rendszere és helye a büntetőeljárásban. A leplezett eszközök alkalmazásának

közös szabályai. A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata.

Bevezetés:

Emberi Jogok Európai Egyezménye: Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog
o 1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését
tiszteletben tartsák.
o Beavatkozás: a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte
 2222023

érdekében,bűncselekmény megelőzése, avagy mások jogainak és szabadságainak

védelme érdekében szükséges.
Alaptörvény:
o Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását
és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

Leplezett eszközök:

A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok,

a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a
büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett
tudta nélkül végeznek.

Alkalmazása:
● Bűnüldözési célból
● Nemzetbiztonsági célból
● Rendészeti célból
● Belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból
● Terror elhárítási célból

Büntetőeljáráson belül alkalmazható eszközök:

● Adatszerző tevékenység
o adatkérés
o feltételes adatkérés
o adatgyűjtés
o egyéb adatszerző tevékenység
● Leplezett eszközök

Általános szabályok:
● az erre feljogosított szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott bűnüldözési
feladataik végrehajtása céljából kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján
alkalmazhatnak.
● A büntetőeljárásban
■ a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött, pl: titkos együttműködő
■ b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint pl: fizetési műveletek megfigy.
■ c) bírói engedélyhez kötött pl:titkos kutatás
 2222023

o leplezett eszközök alkalmazhatók.

● Leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha
o a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a
büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem
szerezhető meg,

o b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az
elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával, és
o c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték
megszerzése valószínűsíthető.

A titkos információgyűjtés:

A titkos információgyűjtés a Be-n kívül, ágazati szabályokban van rögzítve, ilyen pl. a NAV tv., a
nemzetbiztonsági tv. stb. Ezek alkalmazására a nyomozást megelőzően kerül sor. Amennyiben pedig
az így megszerzett információ alapján végül büntetőeljárás indul, akkor át kell térni a leplezett
eszközök szabályozására, illetve ismételten el kell rendelni az alkalmazásukat.

Célja:
o bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából
o megbízhatósági vizsgálat során,
o a körözési eljárás során,
o fedett nyomozó védelme érdekében,
o titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa
rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében

Bírói (külső) engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés:

o információk megszerzése érdekében a rendőrséggel titkosan együttműködő személyt
vehet igénybe;
o kilétét leplező rendőr vagy fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet
o személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére
nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet
o valamely személyt rendőrrel helyettesítheti
o titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információkat műszeres
ellenőrzéssel vizsgálhatja.

Bírói engedélyhez kötött:

● titkos kutatás
 2222023

● hely titkos megfigyelése

● küldemény titkos megismerése
● lehallgatás
● információs rendszer titkos megfigyelése

A titkos információgyűjtés és a be kapcsolata (Be. 256-260. §§)

● A büntetőeljárás megindításakor a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök
alkalmazását is engedélyezni kell
● titkos információgyűjtés eredménye bizonyítékként a büntetőeljárásban akkor használható fel,
ha a büntetőeljárás megindítására jogosult szerv a hozzá való érkezéstől számított három
munkanapon belül dönt a titkos információgyűjtés alapján a büntetőeljárás megindításáról vagy
annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról.
● bizonyítékként akkor használható fel, ha nyolc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás
megindítását./ nemzetbiztonsági: harminc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás
megindítását.

22. Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása. A bírói engedélyhez kötött leplezett
eszközök alkalmazása. Adatszerző tevékenység a büntetőeljárásban.

Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök:

Fizetési műveletek megfigyelése.

● pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet
fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg, illetve azokat az
elrendelőnek továbbítsa.

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése.

● A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével
bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet, amelyben számára kilátásba helyezi, hogy
vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást
megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő
információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető
nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi
felelősségre vonásához fűződő érdek.
 2222023

o Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell

büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy amellyel
szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott.

Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés:

● A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével, a sértett
írásbeli hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat
o uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás bűncselekménye miatt, vagy
olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg.

Álvásárlás:
- a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy annak mintája megszerzésére
vagy szolgáltatás igénybevételére, az eladó bizalmának erősítése céljából a bűncselekményre
vonatkozó tárgyi bizonyítási eszközt eredményező dolog megszerzésére vagy szolgáltatás
igénybevételére,
- a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, illetve tárgyi bizonyítási eszköz biztosítása
érdekében dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére irányuló színlelt
megállapodás köthető és teljesíthető.

Fedett nyomozó alkalmazása.

● Fedett nyomozó a bűnszervezetbe történő beépülés, terrorista csoportba vagy anyagi
eszközök nyújtásával vagy egyéb módon támogató szervezetbe történő beépülés, álvásárlás,
rejtett figyelés végrehajtása, alapján az információ továbbítása, vagy a bűncselekménnyel
összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése érdekében alkalmazható.
● legfeljebb hat hónapra alkalmazható. (az ügyészség engedélyével, alkalmanként legfeljebb hat
hónappal ismételten meghosszabbítható.)

Titkosan együttműködő személy alkalmazása az álvásárláshoz.

● A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő személyt akkor
alkalmazhat álvásárlás érdekében, ha az álvásárlással elérni kívánt cél fedett nyomozó
vagy a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja közreműködésével nem,
vagy csak jelentős késedelemmel érhető el.

Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása.

● A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével más
leplezett eszköz alkalmazása során a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása
érdekében valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot
(a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel,
o szervezetet hozhat létre és tarthat fenn, illetve
 2222023

o a közhiteles nyilvántartásokban valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet

be.
● A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot
törölni kell, ha arra a büntetőeljárás érdekében már nincs szükség.

Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának közös szabályai:

● az indítvány ügyészséghez érkezésétől számított hetvenkét órán belül dönt a leplezett eszköz
alkalmazásának engedélyezéséről.

● Ha az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan

késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérendő célt jelentősen
veszélyeztetné, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott
vezetője az ügyészség döntéséig megkezdheti a leplezett eszköz alkalmazását.
o utólagos engedélyezése érdekében. Az ügyészség az indítványról az alkalmazás
megkezdéséről hozott döntéstől számított százhúsz órán belül dönt..
● Az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha az indítvány elkésett, vagy leplezett eszköz
alkalmazásának megkezdése előtt is beszerezhető lett volna.
● Ha az ügyészség az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, a leplezett eszköz
alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így beszerzett
adatokat haladéktalanul törölni kell.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök:

o a) információs rendszer titkos megfigyelése,
o b) titkos kutatás,
o c) hely titkos megfigyelése,
o d) küldemény titkos megismerése,
o e) lehallgatás.

● az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos

bűncselekmény esetén alkalmazhatók.
● a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő
bűncselekmények esetén is alkalmazhatók:
o az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény,
o a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a
gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia,
o a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, a tiltott állatviadal
szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése,
 2222023

o korrupciós bűncselekmények

Engedélyezésük:
● az engedélyben meghatározott keretek között alkalmazhatók.

● az engedélyét meghosszabbíthatja,visszavonhatja, kiterjesztheti, illetve

o d) a már engedélyezett leplezett eszköz további alkalmazását megtilthatja.

● engedélyezéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján határoz.

● az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt. A bíróság az indítvány

alapján az engedélyt megadja, részben adja meg vagy az indítványt elutasítja.

Utólagos engedélyezés:
● az ügyészség elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb százhúsz
órára elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazását.
● az ügyészség az elrendelést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz a bíróságnak az
utólagos engedélyezés érdekében. A bíróság az ügyészség indítványáról az elrendeléstől
számított százhúsz órán belül dönt.

Az alkalmazás tartama:
● legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely alkalmanként legfeljebb kilencven
nappal meghosszabbítható.
● összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető.

A büntetőeljárás mely szakaszaiban alkalmazhatóak a leplezett eszközök: Előkészítő eljárásban

és a nyomozásban (felderítés és vizsgálat során)
● Az előkészítő eljárás során a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából
■ titkosan együttműködő személyt vehet igénybe, rejtett figyelést, fizetési
műveletek megfigyelését, álvásárlást, fedett nyomozót alkalmazhat.
o A nyomozás során leplezett eszközt a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,
■ folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,
■ az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása,
felkutatása és elfogása, illetve a bűncselekményből származó
vagyon felderítése, illetve visszaszerzése érdekében lehet
alkalmazni.
Kivel szemben alkalmazható:
 2222023

- „Érintett személy”
- „Bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személy”(célhoz kötöttség problémája)

Jogállami követelmények a strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint:

● legyen törvényben szabályozva

● érvényesüljön a szükségesség (a nyomozás más úton nem lehet eredményes) és az arányosság
(súlyos bűncselekmény gyanúja legyen megállapítható)

● az alapjogok korlátozásával járó eszköz alkalmazására csak a végrehajtó hatalomtól független

fórum adhasson engedélyt

Adatszerző tevékenység:

Adatkérés: A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve – törvényben

meghatározott esetben – az előkészítő eljárást folytató szerv bármely szervtől, jogi személytől vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérhet.
o A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag az ügyészség
engedélyével kérhet adatszolgáltatást

Feltételes adatkérés.
● Meghatározott feltétel bekövetkezése esetére kérhet az ügyészség, illetve az ügyészség
engedélyével a nyomozó hatóság
Adatgyűjtés.
● adatgyűjtést végezhet a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából, illetve annak
tisztázása érdekében, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók.

Egyéb adatszerző tevékenység.

● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatával elrendelheti az ismeretlen helyen
lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából
annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási eszköz, annak a dolognak a körözését, amely
elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,
o c) a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
körözését, ha a személyazonossága ismeretlen,
o d) az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy, illetve terhelt körözését elérhetőségének
megállapítása érdekében,
o e) holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a
körözését, amely bizonyítási eszköz.
 2222023

23. A kényszerintézkedések alkalmazásának közös általános szabályai. Jelenlét biztosítása az eljárási

cselekményeken és az őrizet.

Kényszerintézkedések:

- „A kényszerintézkedések olyan hatósági aktusok, amelyek a büntetőeljárás eredményessége vagy

rendje érdekében törvényi felhatalmazás alapján állampolgári jogokat korlátoznak.”
- Funkciójuk elsődlegesen a büntetőeljárás sikeres lefolytatása, azonban ezen túlmutató célokat
is szolgálhatnak.
- Alkalmazásuk, elrendelésük általános feltétele a bűncselekmény gyanúja.
- milyen feltételek mellett, ki által és meddig lehet korlátozni, és, hogy az alkalmazás módja,
mértéke valóban arányos-e a reális állami igénnyel.

A kényszerintézkedések alkalmazásának általános szabályai: Be. 271-272. §§

● arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak a korlátozását csak a
legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze. (arányosság)

● Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a

kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel vagy
egyéb eljárási cselekménnyel nem érhető el. (fokozatosság)

● figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb
mértékben érintsen.
● A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket lehetőleg a napnak a
hatodik és huszonkettedik órája között kell végrehajtani.
● Biztosítani kell, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása során ne kerüljenek nyilvánosságra az
érintett magánéletének a büntetőeljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes
adatai.
● végrehajtása során kerülni kell a szükségtelen károkozást.

Kényszerintézkedés
o a) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés és
o b) a vagyont érintő kényszerintézkedés.
● Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés
o a) az őrizet,
o b) a távoltartás,
 2222023

o c) a bűnügyi felügyelet,
o d) a letartóztatás és
o e) az előzetes kényszergyógykezelés [a b)-e) pont a továbbiakban együtt: személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés].
● Vagyont érintő kényszerintézkedés
o a) a kutatás,
o b) a motozás,
o c) a lefoglalás,
o d) a zár alá vétel és
o e) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele.

A jelenlét biztosítása az eljárási cselekményeken:

Előállítás:

● a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet eljárási
cselekmény elvégzése céljából a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság elé
kísérjék és biztosítsák a jelenlétét az eljárási cselekményen.
● ha idézésének feltételei fennállnak, azonban a megjelenés idézés útján történő biztosítása az
eljárás érdekeire figyelemmel nem célszerű.
● a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve, illetve az általa
folytatott nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben meghatározottak
szerint hajtja végre.
● Az előállítás érdekében az előállítást végrehajtó szerv törvényben meghatározott intézkedést és
kényszerítő eszközt alkalmazhat.

● Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az állam viseli.

Elővezetés:
● az idézéssel szemben mulasztó személy személyi szabadságának átmeneti elvonása annak
érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé
kísérjék, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való jelenlétét.

● Az elővezetést elrendelő határozatot az abban megjelölt személynek a bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetést végrehajtó szerv útján kézbesíti.
● Az elővezetést a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve
hajtja végre.
 2222023

● Az elővezetést lehetőleg a napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell

végrehajtani.

Elfogatóparancs:
● A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében határozatával elfogatóparancsot
bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy
o tényleges tartózkodási helye ismeretlen, őrizete indokolt,
o tényleges tartózkodási helye ismert, azonban őrizete indokolt,
o külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai
elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és a terhelt, vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy Magyarországra
történő átadása, illetve kiadatása indokolt.

Őrizet:
● Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy személyi szabadságának átmeneti elvonása.
o tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,
o ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
elrendelése valószínűsíthető, vagy
o ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.
● kényszerintézkedés tárgyában hozott döntésig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.
o ismételten nem rendelhető el.
● Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell számítani.

● Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni
kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
által megjelölt nagykorú személyt.
o megtagadhatja vagy más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében.

● A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott más személy
elhelyezéséről, valamint a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba
helyezéséről az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik.
 2222023

24. A büntetőeljárási kényszerintézkedések és az eljárási szankciók; a kényszerintézkedések

rendszere.

Kényszerintézkedések:

Csoportosítás:

I. Az elrendelő hatóság szerint:

1. Kizárólag bírói engedélyes kényszerintézkedések:távoltartás,bűnügyi felügyelet,letartóztatás,
előzetes kényszergyógykezelés, elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
2. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által alkalmazható kényszerintézkedések:őrizet,
kutatás, lefoglalás, az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés, zár alá vétel
3. Ügyész és a nyomozó hatóság által elrendelhető kényszerintézkedések: motozás

II. A korlátozott alkotmányos alapjog szerint:

1. Személyi szabadságot, a szabad mozgáshoz, illetve a tartózkodási hely szabad
megválasztásához való jogot érintő kényszerintézkedés:
● őrizet, távoltartás, bűnügyi felügyelet, letartóztatás, kgyk
2. Tulajdonjogot érintő kényszerintézkedés: lefoglalás, zár alá vétel

3. Magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogot érintő kényszerintézkedés: kutatás

4. Az emberi méltóságot, a személyi integritást érintő kényszerintézkedés: motozás
5. A titokvédelmet érintő, az információs-technikai rendszerben tárolt adatok feletti rendelkezési
jogot korlátozó kényszerintézkedések: elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

III. Kivel szemben alkalmazható:

1. Terhelttel és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben: őrizet,
távoltartás, bűnügyi felügyelet, letartóztatás, kgyk
2. Mással szemben is: kutatás, motozás, lefoglalás, zár alá vétel

IV. A kényszerintézkedés célja szerint:

1. Jelenlét vagy közreműködés biztosítása: őrizet, bűnügyi felügyelet, letartóztatás
2. Büntetőjogi szankció végrehajtásának biztosítása:letartóztatás, kgyk, lefoglalás
3. Az eljárás rendjének biztosítása:őrizet
4.A sértett védelme:távoltartás, elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
5.A bizonyítási eszköz megszerzése:kutatás, motozás
 2222023

Az eljárási szankciók:
- az eljárási szabályok be nem tartása vagy megszegése esetén alkalmazható eljárási joghátrány
- kizárólag processzuális természetűek, általában meghatározott eljárási cselekmény lefolytatásának
bizonyítására irányulnak
- kötelező elrendelni a feltételek fennállásakor (kényszerintézkedéseknél nem)
- hatósággal szemben is van helye (kényszerintézkedésnek nincs)
- főszabály szerint nem vonják el az érintett alkotmányos alapjogait

Az eljárás rendjét biztosító eszközök:

● eljárási szabálysértés esetén alkalmazható
● de nem eljárási természetű joghátrány
● a büntetőeljárásban résztvevő személyekkel szemben alkalmazható
i. pl. rendbírság, testi kényszer

Az intézkedések alkalmazásának általános szabályai:

● csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhatók
● figyelembe kell venni az arányosság elvét
● érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár

● nem alkalmazható kínzás, kényszervallatás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó

bánásmód

Példák:
- Igazoltatás.
- Dolog helyszíni elvétele.
- Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag, jármű átvizsgálása.
- Felvilágosítás kérése.
- Elfogás és előállítás.
- Elővezetés.
- Idegenrendészeti intézkedés.
- Biztonsági intézkedés.
- Közbiztonsági őrizet.
- Intézkedés magánlakásban, és közterületnek nem minősülő egyéb helyen.
- Kép/hangfelvétel készítése.

25. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések általános szabályai.

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések:

● távoltartás
● bűnügyi felügyelet
● letartóztatás
 2222023

● előzetes kényszergyógykezelés

Általános szabályok:
- Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban
- a terhelttel szemben
- megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek, és
- a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez ez
szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.
- a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha megszökött/szökne
- a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében, ha
megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné,
- a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések

elrendelése:

● elrendeléséről a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz.

● Távoltartás elrendelését a sértett is indítványozhatja. A sértett a távoltartás elrendelésére
irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Az
ügyészség a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
● A bíróság a vádemelés előtt

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések megszűnése és

megszüntetése:

● a lehető legrövidebb ideig tartson.

● megszűnik, ha
- a) a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,
- b) a nyomozás határideje lejárt és vádemelésre nem került sor,
- c) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették,
- d) az eljárást jogerősen befejezték.
● meg kell szüntetni, ha
- a) az elrendelésének oka megszűnt,
- b) helyette más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedést rendeltek el, vagy
- c) más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes
kényszergyógykezelését rendelték el.
● A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg lehet szüntetni, ha a
 2222023

terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.

26. A távoltartás és a bűnügyi felügyelet.

● A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad

mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát
korlátozza.

● a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel ne lépjen

kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát
o A bíróság magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt meghatározott lakást
hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy tényleges
tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott
intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy
gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során
látogatott épülettől tartsa távol magát.
o azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak gyakorlását, amely jogokat a
távoltartással érintett személy vonatkozásában e magatartási szabályok érintenek.

● A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely

szabad megválasztásához való jogát korlátozza.
● Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt
o a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz
 2222023

tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,

o b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy
meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve
o c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen.
● kijelölt területet, helyet milyen célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek
biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából, milyen feltételek szerint hagyhatja el.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító

intézkedések:
o a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, illetve
o az óvadék.
■ Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság
által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai
megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének
elősegítése
o a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt
mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze.
■ Ha a terhelt a technikai eszköz működtetésében nem működik közre, az a
magatartási szabályok megsértésének minősül.

Óvadék:
- tárgya pénz lehet, min. 500e
- a terhelt és a védő is indítványozhatja kiszabását
- Az óvadék elvesztését követően óvadék ismételten nem állapítható meg.
- nem állapítható meg előzetes kgyk esetén

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama:

● A vádemelés előtt elrendelt távoltartás, az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig, de legfeljebb négy hónapig tart.
● alkalmanként legfeljebb négy hónappal meghosszabbíthatja.

● meghosszabbítása iránt az ügyészség, a sértett indítványozhat

● az elsőfokú bíróság által elrendelt elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig

tart.
● Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott,
valamint a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi
felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig tart.
 2222023

Felülvizsgálat: vádemelés után 6 hónappal és 1 évvel (de legalább 6 havonta)

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet részleges feloldása és módosítása: érintett személy

életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt indokolt

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet végrehajtása és magatartási szabályainak megszegése:

● végrehajtásának feltételei nem állnak fenn, így különösen, ha a terhelt mozgását nyomon
követő technikai eszköz nem telepíthető, a terhelt őrizetét kell elrendelni, és a személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában a bíróság új határozatot
hoz.
● Ha a terhelt a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, a
terheltet a bíróság rendbírsággal sújthatja.
● A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt őrizete rendelhető
el

● Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal
előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem
igazolja, rendbírsággal sújtható, vagy őrizete rendelhető el.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet megszüntetése, valamint a magatartási szabályok

megváltoztatása:

● A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetését, valamint enyhébb magatartási

szabályok megállapítását az ügyészség, a terhelt, vagy a védő, illetve a sértett
indítványára elrendelt távoltartás esetén a terhelt, a védő vagy a sértett indítványozhatja.

● A bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása vagy fenntartása

esetén hivatalból enyhébb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél így is elérhető.

● A bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a terhelt számára hátrányosabb

magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél eléréséhez ez szükséges.

27. A letartóztatás.

A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat

meghozatala előtt.

A letartóztatás tartama:
 2222023

- A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során

hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.

- elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt

követően alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

- A vádemelést követően az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának

kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős ítélettel
kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

A letartóztatás tartamának felső határa:

● A letartóztatás legfeljebb
■ 1 év ha 3 évnél nem súlyosabb,
■ 2 év ha 5 évnél nem súlyosabb,
■ 3 év ha 10 nem súlyosabb,
■ 4 év ha 10 évnél súlyosabb,
■ 5 év ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény
miatt van folyamatban eljárás.
A letartóztatás végrehajtása:
● A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a
terhelt letartóztatásának elrendelése esetén haladéktalanul megteszi:
■ 8 órán belül tájékoztatja a terheltetés egy nagykorú hozzátartozóját
■ A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott
más személy elhelyezéséről, valamint a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó
vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről gondoskodik.

● Az ügyészség rendelkezése alapján a letartóztatást rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha az

eljárási cselekmények elvégzése ezt indokolttá teszi, ennek tartama legfeljebb összesen hatvan
nap lehet.

● A bíróság a terhelt vagy a védő indítványára a terhelt és gyermeke együttes elhelyezést

biztosító részlegen történő elhelyezéséről rendelkezik, ha a terhelt egyévesnél fiatalabb
gyermekét gondozó nő és nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.

A letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása:

● megszüntetése, illetve enyhébb, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés elrendelése iránt az ügyészség, a terhelt, illetve a védője terjeszthet
elő indítványt.
 2222023

28.Az elmeállapot megfigyelése és az előzetes kényszergyógykezelés.

Az elmeállapot megfigyelése:
● szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges
● terhelt személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint
korlátozható.

Az előzetes kényszergyógykezelés:
● bűnismétlés megakadályozása a kórós elmeállapotú terhelttel szemben

● Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói

elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
● a letartóztatás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
● elrendelése, meghosszabbítása, fenntartása ellen, megszüntetése iránt a terhelt házastársa és
élettársa is jogosult fellebbezésre.

● kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott

határozatáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
o alkalmanként legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg.
Kóros elmeállapot:
● Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában
követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy
arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
 2222023

Kényszergyógykezelés:
● Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének
kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem
büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy
büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

29. A kutatás és a motozás. A lefoglalás elrendelése és végrehajtása. Az

irat és az elektronikus adat lefoglalása, valamint a megőrzésre kötelezés. A
lefoglalt dolog sorsa és a lefoglalás megszüntetése. A zár alá vétel. Az
elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele.

Vagyont érintő kényszerintézkedések:

● kutatás, motozás, lefoglalás, zár alá vétel, elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

A kutatás:
● a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a
bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer, illetve
adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet.
● akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az
■ a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,
■ b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,
■ c) bizonyítási eszköz megtalálására,
■ d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy
■ e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására vezet.
● a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
● Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel
járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a kutatás a bíróság
határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróság határozatát utólag haladéktalanul be
kell szerezni. Ha a kutatást a bíróság nem rendeli el, annak eredménye bizonyítékként nem
használható fel.

● az érintett ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében

kell végrehajtani.
● A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának
védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy jelenlétében is végrehajtható.
 2222023

● Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy

adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett ingatlan, illetve jármű
tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa megbízott személyt, hogy a keresett
tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot
tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítése esetén a kutatás csak akkor folytatható, ha
megalapozottan feltehető, hogy a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs
rendszer vagy adathordozó is fellelhető.
● A terhelt kivételével a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

A motozás:
● a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása
céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének az átvizsgálása. A motozás
során a motozás alá vont személynél található bármely dolog is átvizsgálható.
● Motozást a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel
vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről megalapozottan feltehető, hogy
bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál.
● A motozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
● Ha a motozás meghatározott dolog megtalálására irányul, akkor a motozás alá vont személyt
fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. A felszólítás teljesítése esetén a motozást nem
lehet folytatni.
● nem történhet szeméremsértő módon.
● A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, és a vizsgálat során egészségügyi dolgozó is
jelen lehet.

● A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel azonos nemű
személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet jelen.

A lefoglalás:
● A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás
alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A
lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.
● El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya bizonyítási eszköz
● Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot
lehet.

● a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

 2222023

● Nem lehet lefoglalni

o a) a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a
védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve
o b) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését.
● a lefoglalást el lehet rendelni, ha
o a) a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,
o b) a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,
o c) a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,

A lefoglalás végrehajtása:
● A lefoglalást
■ a) birtokba vétellel,
■ b) a megőrzés más módon történő biztosításával,
■ c) az érintett őrizetében hagyással, vagy
■ d) az elektronikus adat esetében a 315. § (1) bekezdésében meghatározott
módon lehet végrehajtani.

Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés:

■ az elektronikus adatról másolat készítésével,
■ az elektronikus adat áthelyezésével,
■ az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról
történő másolat készítésével,
■ az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával,
● Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést akkor lehet elrendelni, ha az
■ a) bizonyítási eszköz felderítéséhez,
■ b) bizonyítási eszköz biztosításához, illetve
■ c) a gyanúsított kilétének vagy tényleges tartózkodási helyének a
megállapításához szükséges.
 2222023

A lefoglalt dolog megváltása:

● Ha a dolog lefoglalására kizárólag vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és annak
kiadása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be, az, akitől a dolgot lefoglalták,
indítványozhatja a dolog megváltásának elfogadását.
● a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság határoz.
● A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás összegeként a
dolog becsült értékét kell megállapítani.

A lefoglalt dolog értékesítése:

● Ha az eljárás során a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség,
hivatalból haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy a lefoglalás megszüntetésének van-e
helye vagy a lefoglalt dolog értékesíthető-e.

● A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha

o a) a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség,
o b) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye, és
o c) a lefoglalt dologgal kapcsolatban senki nem jelentett be megalapozott igényt.
o a) gyors romlásnak van kitéve,
o b) huzamos tárolásra alkalmatlan,
o c) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az
előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős
költséggel járna, illetve
o d) értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek
veszélye megalapozottan feltehető.
● A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a
lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog
tekintetében az értékesítéssel megszűnik. Ilyen esetben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást a
dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni.

A lefoglalt dolog visszatartása:

● A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás vagy
bűnügyi költség biztosítására vissza lehet tartani, erről az ügydöntő határozatban kell
rendelkezni.
● A lefoglalás megszüntetése esetén a terheltnek kiadandó dolgot a polgári jogi igény
biztosítására a magánfél indítványára vissza lehet tartani, erről az ügydöntő határozatban kell
rendelkezni.
 2222023

A zár alá vétel:

● A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá
vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.
● Zár alá vétel rendelhető el
o a) a dologra,
o b) a számlapénzre és az elektronikus pénzre,
o c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi
eszközre,
o d) bármely más vagyoni értékű jogra, vagy
o e) bármely más vagyoni jellegű követelésre [az a)-e) pont a továbbiakban együtt:
vagyon].
● Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha
■ a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel
kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, vagy
■ b) annak célja polgári jogi igény biztosítása,
o és megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a
polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják.
● Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni
● polgári jogi igény esetén a magánfél indítványára, az általa megjelölt, a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy tulajdonában álló vagy őt
illető vagyonra van helye.

● Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell
tartani, a zár alá vételt a zár alá vétel tényének közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzésével kell végrehajtani. Ha nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a zár alá
vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vétel végrehajtására a zár alá vett vagyon feletti
rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezetet kell kijelölni.
A zár alá vétel végrehajtása iránt haladéktalanul intézkedni kell.
o pl. ingatlan esetén illetékes ingatlan-nyilvántartás, gépjármű esetén a gépjármű-
nyilvántartó, gazdasági társaságokat érintő nyilvántartás esetén cégnyilvántartás

A zár alá vett vagyon megváltása:

● A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás összegeként a
vagyon becsült értékét kell megállapítani.
● A megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép
 2222023

A zár alá vétel feloldása:

● A sértett vagy a magánfél a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon

kezdeményezheti.

● A zár alá vételt fel kell oldani, ha

o a) elrendelésének oka megszűnt,
o b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,
o c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi
igényt elutasították,
o d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés
összegszerűségét is érdemben elbírálta,
o e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény
érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy
o f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a
polgári jogi igényét visszavonta.
● A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság oldhatja fel.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele:

● Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat

útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való
hozzáférés ideiglenes megakadályozása.
● akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik,
■ amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,
■ amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
■ amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
● a bíróság rendeli el.
● az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával, vagy ideiglenes hozzáférés
megakadályozásával.

Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása:

● tárhelyszolgáltatót kell kötelezni. Az eltávolításra kötelezett a határozat vele történő közlését
követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.
● a bíróság megszünteti és az elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha az elrendelésének
oka megszűnt, vagy az eljárást megszüntették.
● Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása a büntetőeljárás jogerős befejezésével megszűnik.
● a kötelezett a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül köteles az
 2222023

elektronikus adat visszaállítására.

o rendbírsággal sújthatja.

30. Az előkészítő eljárás célja és eszközei, az előkészítő eljárás

lefolytatása.

● A büntetőeljárás meghatározott feltételek esetén előkészítő eljárással kezdődik.

● Előkészítő eljárást a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ügyészség vagy
nyomozó hatóság folytathat.
 2222023

● A rendőrségről szóló törvény alapján a hatáskörébe tartozó cselekmény miatt a rendőrség belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust
elhárító szerve is folytathat előkészítő eljárást.
● Az előkészítő eljárást az előkészítő eljárás megszüntetése vagy a nyomozás elrendelése fejezi
be.
● célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.
● akkor folytatható, ha a rendelkezésre álló adatok a bűncselekmény gyanújának
megállapítására nem elegendőek és megalapozottan feltehető, hogy az előkészítő eljárás
lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.
o tehát a gyanú gyanúja elég a megindításához

Leplezett eszközök alkalmazása az előkészítő eljárás során:

● bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök közül:
o titkosan együttműködő személy
o információgyűjtés, ellenőrzés
o rejtett figyelés
● ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök közül:
o fizetési műveletek megfigyelése
o álvásárlás, de csak a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy
annak mintájának megszerzésére színlelt megállapodás kötése és teljesítése
● bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök közül:
o valamennyi
Azért ezeket, mert ezek nem feltételeznek gyanút a bűncselekményre! (pl. hozzájárulással
alkalmazott figyelésnél kell egy sértett, aki hozzájárul)

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök korlátai:

● tárgyi: 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény esetén
● személyi: bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben
lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, vagy feltehető, hogy
kapcsolatot tart ezzel a személlyel
● titkos/ minősített adattal rendelkező személyt, akit tanúként nem lehetne kihallgatni

Adatszerző tevékenység az előkészítő eljárás során:

o az előkészítő eljárást lefolytató szerv bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérhet
● Az előkészítő eljárás során körözés nem rendelhető el.
 2222023

Az előkészítő eljárás lefolytatása:

● legfeljebb kilenc hónapig, egyéb esetben legfeljebb hat hónapig tarthat.
o akkor 9 hónap, ha sor kerül bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására
● Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárást önállóan végzi.
● beszerzett adatokról kéthavonta tájékoztatja az ügyészséget
● Ha az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítható a bűncselekmény
gyanúja, a nyomozást el kell rendelni. A nyomozást az ügyészség is elrendelheti.
● eljárásra a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
● Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az addig keletkezett ügyiratokat és adatokat szükség
esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak vagy ügyészségnek
haladéktalanul át kell adni.
o leplezett eszközök alkalmazása újabb engedély indítványozása nélkül folytatható.

● Az előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv megszünteti,

ha
o a) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem
áll fenn,
o b) az előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény, vagy
o c) az előkészítő eljárás határideje lejárt.
● Az előkészítő eljárás megszüntetése esetén az annak során beszerzett adatok büntetőeljárásban
bizonyítékként nem használhatók fel.
● Az előkészítő eljárás felügyeletére
■ a) a nyomozó hatóság által folytatott előkészítő eljárás esetén a nyomozó
hatóság eljáró szervének a székhelye szerinti ügyészség,
■ b) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által folytatott előkészítő eljárás
esetén e szervnek vagy területi kirendeltségének a székhelye szerinti ügyészség,
■ c) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve
által folytatott előkészítő eljárás esetén e szervnek vagy területi
kirendeltségének a székhelye szerinti ügyészség rendelkezik illetékességgel.

● Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,

o az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási
cselekmény elvégzésére utasíthatja
 2222023

31. A nyomozás célja és feladata. A nyomozás és a vizsgálat viszonyának

történeti alakulása.

● A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyomozással kezdődik.

o ha volt előkészítő eljárás, akkor a büntetőeljárás része azzal indult, de ez nem
szükségszerű
o főszabályként a nyomozással indul
● A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll.
● A felderítés során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell
deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell
a bizonyítási eszközöket.
● A vizsgálat során - szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása útján - az
ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás befejezésének
kérdésében.
● A nyomozást az eljárás megszüntetése vagy a vádemelés fejezi be.

A nyomozás tartama:
● a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.
● a felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított hat havonta beszámoló az ügyészségnek
● A nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év.
● egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

Jegyzőkönyv:
● az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet készít
● jogszabály elrendelheti a folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvételt
Feljegyzés:
● ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja az intézkedéséről feljegyzést készíthet
● folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készíthető
Iratmegismerés:
● folyamatos + a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell, hogy legalább a vádemelés előtt
egy hónappal minden iratot teljes terjedelmében megismerhessen
o időköz a terhelt és a védő hozzájárulásával rövidíthető

A nyomozás a hatóság döntésével vagy eljárási cselekménnyel indul meg.

A nyomozó hatóságok nyomozási cselekményeket végeznek, amelyek lehetnek:
 2222023

● bizonyítási cselekmények
● kényszerítő cselekmények
● egyéb eljárási cselekmények (áttétel, egyesítés, elkülönítés, eljárás felfüggesztése stb.) A
nyomozás célja, hogy elegendő adat összegyűljön ahhoz, hogy az ügyész dönthessen a
vádemelésről.

A nyomozó hatóság feladata:

● A nyomozó hatóság a bűncselekmények felderítése érdekében előkészítő eljárást és nyomozást
végez.
● az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat során az ügyészség irányításával
jár el.
● az ügyészség utasításait határidőre teljesíti.

A nyomozás és a vizsgálat viszonyának történeti alakulása:

● a nyomozás a vegyes rendszerben az inkvizitórius eljárás alapjaira épül
● az anyagi igazságosság elveiből vezethető le
● titkos, írásbeli, szakképzett apparátus végzi
● officialitás elve érvényesül
o kivétel: magánindítvány, magánvád
● lehetnek bizonyos akadályok, amik a nyomozás megszüntetésével járnak:
o alkotmányjogi / nemzetközi jogi akadály (pl. joghatóság hiánya)
o büntetőjogi akadályok (pl. büntethetőséget kizáró és megszüntető okok)
o büntetőeljárási akadályok (pl. res iudicata)

1. 1896. évi 33. törvénycikk (Bűnvádi perrendtartás)

● anyagi büntetőjog sikeres kodifikációja után az eljárásjogit is újítani kellett
2. 1897. évi 33. tc.: esküdtszéki törvény
● az eljárás alaptípusa: törvényszék előtti bűnvádi per
● előkészítő eljárás: nyomozás és vizsgálati szakasz elkülönítése
● közbenső eljárás: ez a vád alaposságának előzetes, bírói vizsgálata
● főtárgyalás: közvetlenség, szóbeliség, nyilvánosság, védelem szabadsága maradéktalanul
érvényesül, gerince a bizonyításfelvétel, mely alapja az itt meghozott ítéletnek

● vádirat helyett alakilag nem kötött vádindítvány

3. 1951. évi 3. törvény: (II. Bp.)

 2222023

● a szocialista büntetőeljárás kialakításának 2 szakasza volt:

o unifikáció: egységes, differenciálatlan büntetőeljárás
o difikáció: mintának tekintett szovjet modell másolásával Magyarországon is
kialakították az inkvizitórius túlsúlyú vegyes rendszert
● egységes nyomozás: bírói elővizsgálat megszüntetése
o ügyész + rendőrség nyomoz

4. 1954. évi 5. törvény:

● terheltté nyilvánítás bevezetése a nyomozási szakaszban
● iratok bemutatása a terheltnek a nyomozás végén

5. 1962. évi 8. törvényerejű rendelet: (I. Be.)

● megjelenítette az eljárás két szakaszának, a nyomozásnak és a bírói eljárásnak az
egyenrangúságát, kiemelve ezzel a nyomozás jelentőségét
o ezzel a nyomozás a büntetőeljárás fő szakaszává lépett elő

6. 1998. évi 19. törvény:

● évente módosítások voltak, főként a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés és a gyorsítás
miatt

7. Az új Be. szerint:
● a nyomozás két szakasza a felderítés és a vizsgálat
● felderítés: a nyomozó hatóságok nagyobb önállósággal rendelkeznek, az ügyész csak
törvényességi felügyeletet gyakorol, de nem irányítja a nyomozást
● vizsgálat: már egy konkrét személlyel szembeni vádemelés eldöntéséhez szükséges bizonyítási
eszközök beszerzésére irányul az ügyész irányításával

32. A nyomozás menete és szakaszai. Határozatok a nyomozás során .

a. A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyomozással kezdődik.

i. ha volt előkészítő eljárás, akkor a büntetőeljárás része azzal indult, de ez nem
szükségszerű
ii. főszabályként a nyomozással indul

b. A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll.

i. a vizsgálat a gyanúsított kihallgatásával kezdődik, és ha fennállnak annak feltételei, a
vádemelésig tart
 2222023

c. A felderítés során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell

deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell
a bizonyítási eszközöket.

d. A vizsgálat során az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő

nyomozás befejezésének kérdésében.

e. A nyomozást az eljárás megszüntetése vagy a vádemelés fejezi be.

Ügyészségi nyomozás:
- ha az ügyészség nyomoz, az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi
területén eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja vagy felkérésére az eljárási cselekmény
elvégzésében közreműködik

A nyomozás tartama:

f. a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.

g. 6 havonta beszámol az ügyészségnek

h. A nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év.

i. az ügyészség egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

Ügyiratok megismerése:

j. a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy

hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.

k. az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet készít.

● Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.

Leplezett eszközök a nyomozás során:

● A nyomozás során leplezett eszközt az ügyészség és a nyomozó hatóság alkalmazhat.

■ a) a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,

■ b) folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,
■ c) az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és
elfogása, illetve
■ d) a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve
visszaszerzése érdekében lehet alkalmazni.
 2222023

● valamennyi leplezett eszköz alkalmazható.

● gyanúsítottal vagy gyanúsíthatóval szemben

● nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz
o a) a védővel szemben,
o b) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál,
foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel
szemben, aki tanúként nem hallgatható ki, vagy a a tanúvallomást megtagadhatná,
o c) a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő személlyel
szemben, aki alapján tanúkét nem lenne kihallgatható,
o d) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó
személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást
megtagadhatná.

Határozat a nyomozás során:

● Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozatot hoz
o 1. az eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság kijelöléséről,
o 2. az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról,
o 3. az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről és áttételéről,
o 4. a feljelentés elutasításáról,
o 5. az eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztett eljárás folytatásáról,
o 6. az eljárás megszüntetéséről és a megszüntetett eljárás folytatásáról,
o 7. a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi
felfüggesztés iránti indítvány elutasításáról,
o 8. a közvetítői eljárás megtagadásáról,
o 9. a védő kirendeléséről, a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő
díjának megállapításáról,
o 10. a kényszerintézkedésekről,
o 11. az előállítás és az elővezetés elrendeléséről,
o 12. a körözés elrendeléséről, visszavonásáról és módosításáról, az
elfogatóparancs kibocsátásáról, visszavonásáról és módosításáról,
o 13. a panasz elbírálásáról,
o 14. a határozat kijavításáról,
o 15. az igazolási kérelem elbírálásáról, az igazolási kérelemnek helyt adást követően a
megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban tartásáról,
illetve teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről,
o 16. a bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről, továbbá az okozott bűnügyi
 2222023

költség viselésére kötelezésről,

o 17. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról,
o 18. a szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről és díjának megállapításáról,
o 19. a pártfogó felügyelői vélemény beszerzéséről,
o 20. a szakértői vizsgálat során, a szemlén, a bizonyítási kísérleten és a felismerésre
bemutatáson közreműködésre kötelezésről,
o 21. a támogató, illetve a törvényes képviselő kizárásáról,
o 22. a különleges bánásmód megállapítása iránt a sértett által előterjesztett indítvány
elutasításáról, és a sértett vonatkozásában a különleges bánásmód megszüntetéséről,
o 23. a személyi védelem kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról,
o 24. az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, valamint valamely megismerési mód
biztosítására irányuló indítvány elutasításáról,
o 25. a kézbesítési és az eljárás elhúzódása miatti kifogás elutasításáról,
o 26. az eljárási cselekmény, vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának
felfüggesztéséről,
o 27. a határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról,
o 28. a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti indítvány
elutasításáról,
o 29. a rendbírság tárgyában hozott döntésről,
o 30. az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről, kizárásáról,
valamint díjának megállapításáról.

A határozat tartalma:
● A határozat bevezető részre, rendelkező részre, indokolásra és záró részre tagolódik.
● A bevezető rész tartalmazza
o a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,
o b) az ügy számát,
o c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,
o d) az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés
vonatkozik.
● A rendelkező rész tartalmazza az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését, valamint azt,
hogy a határozat ellen van-e helye panasznak, illetve felülbírálati indítványnak, és azt az eljárás
mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül terjesztheti elő.
● Az indokolás az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által megállapított jelentős tényeket, a
határozat alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, továbbá
ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatát tartalmazza.
 2222023

● A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá

az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának nevét és aláírását.

● Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a határozatot azzal kell közölni, akit a határozat
valamely rendelkezése közvetlenül érint.
● határozatát kézbesítés útján közli a jelenlévőkkel viszont kihirdetés útján.

A határozat kijavítása:
● Ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, indítványra vagy hivatalból bármikor
kijavíthatja.
● A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén. Nincs helye kijavításnak az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ténybeli tévedése miatt.
● a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni. A kijavító határozattal
egyidejűleg a kijavított határozatot is kézbesíteni kell.
● A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye, kivéve, ha az ügyészség,
illetve a nyomozó hatóság panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki vagy.

A határozat megváltoztatása és hatályon kívül helyezése:

● Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát annak meghozatala után hivatalból is
felülvizsgálhatja, vagy panaszra, felülbírálati indítványra
● megváltoztathatja a határozatát, ha annak meghozatala során jogszabályt helytelenül
alkalmazott.
● (3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során hatályon kívül
helyezheti a határozatát, ha azt az e törvényben meghatározott kizáró ok ellenére hozta meg.
● közölni kell azzal, akivel a megváltoztatott vagy hatályon hívül helyezett határozatot közölték,
továbbá azzal is, akit a határozat megváltoztatott rendelkezése közvetlenül érint.

Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül:

● Az ügyészség és a nyomozó hatóság halasztást nem tűrő esetben határozat hozatala nélkül,
o a) nyomban végrehajthatja az olyan kényszerintézkedést és elvégezheti az olyan
bizonyítási cselekményt, amelynek elrendelésére egyébként jogosult, illetve
o b) nyomban elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy előállítását vagy a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy és más személy elővezetését, valamint
elfogatóparancsot bocsáthat ki.
● Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt
megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.
 2222023

33. A nyomozás megindítása; a feljelentés és a feljelentés kiegészítése;

magánindítvány.
A nyomozás megindítása:

● hivatalból vagy feljelentésre az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el.

● tájékoztatja a sértettet a nyomozás elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert.

A nyomozó hatóság az általa elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül tájékoztatja az
ügyészséget.

A feljelentés:

● Közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést az ügyészségnél vagy a

nyomozó hatóságnál
● Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság nyomban nyilvántartásba veszi a feljelentést, akkor
is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkezik.

A feljelentés elintézése:
● Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három
munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-e rendelni, vagy a
feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az ügy áttételének van-e helye.
● Ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést a nyomozó
hatóságnál tette meg, a nyomozó hatóság a feljelentést haladéktalanul továbbítja az
ügyészséghez.
● ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést az ügyészségen tette
meg, az ügyészség a feljelentést az érkezésétől számított három munkanapon belül
megvizsgálja és dönt arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád
képviseletét átveszi-e. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet tájékoztatja.
Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést haladéktalanul megküldi a
bíróságnak és erről a feljelentőt tájékoztatja.

A feljelentés kiegészítése:
● ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés
elutasításáról nem lehet dönteni.
● határideje egy hónap.

A feljelentés elutasítása:
 2222023

● ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,

a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

o c) az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény

büntetendőségét kizáró ok állapítható meg,
o d) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,
o e) a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták,
o f) a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a rendelkezése hiányzik,
o g) a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,
o h) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
● Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot kézbesíti a
feljelentőnek. A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot huszonnégy órán belül az
ügyészségnek is megküldi.

● A sértett a feljelentést elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül léphet fel
magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja.

● Az ügyészség a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához
hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő
nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.

A magánindítvány:

● Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg

vagy folytatható a büntetőeljárás.
● Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és
bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását
kívánja.
● A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a
magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
● Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a
magánindítványt.
● A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor
van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
 2222023

34. A felderítésre vonatkozó eljárási szabályok. A vizsgálat szabályai

● A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll.

o a vizsgálat a gyanúsított kihallgatásával kezdődik, és ha fennállnak annak feltételei, a
vádemelésig tart

A felderítés:
Alapja: Egyszerű gyanú: tényekkel alátámasztott valószínűsége annak, hogy bűncselekmény történt.
Célja: a megalapozott gyanú megállapítása annak felderítése, hogy ki és hogyan követte el a bűncselekményt.
Bizonyítási és kényszercselekmények foganatosítása (gyanúsított és a tanú kihallgatása, szemle,
bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás).

Jelenlét az eljárási cselekményeken a felderítés során:

● A felderítés során az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak
az lehet jelen az eljárási cselekményen, akinek a jelenlétét törvény vagy kormányrendelet
lehetővé teszi.
o a felderítést a nyomozó hatóság végzi, az ügyész felügyelete alatt
● A sértett mellett egy általa megjelölt nagykorú személy is jelen lehet azokon az eljárási
cselekményeken, amelyeken a sértett jelenléte kötelező, vagy amelyeken jelen lehet, ha ez az
eljárás érdekeit nem sérti.
● A támogatót és a konzuli tisztviselőt kivéve akinek a jelenlétét az eljárási cselekményen e
törvény lehetővé teszi, a gyanúsítotthoz, a szakértőhöz és a tanúhoz kérdéseket intézhet,
észrevételeket, indítványokat tehet.

● Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény helyszínéről eltávolíthatja azt,

akinek a jelenléte az eljárást akadályozza és azt is, aki az eljárási cselekményen nem lehet
jelen, illetve a nyomozás elősegítése érdekében a büntetőeljárásban részt vevő személyt az
eljárási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezhet.
o ennek érdekében testi kényszer alkalmazható, valamint rendbírság szabható ki.

A gyanúsított kihallgatása:
● Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján meghatározott személy
megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, őt a nyomozó hatóság, illetve az
ügyészség gyanúsítottként kihallgatja.
● Az őrizetbe vett személyt a fogva tartása kezdetétől számított 24 órán belül ki kell hallgatni.

● a gyanúsított jogosult jogairól felvilágosítást kapni, védőt meghatalmazni és vele ellenőrzés

nélkül tanácskozni
 2222023

● A gyanúsítottal a kihallgatása során a terhelti figyelmeztetést követően közölni kell a

gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését.

● A nyomozás során be kell szerezni a gyanúsított bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat

A nyomozás ügyiratainak megküldése:

● A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatásától számított nyolc napon belül megküldi az
ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot
tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás
befejezésére.
● Ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyészségi intézkedés vagy határozat
kilátásba helyezését, illetve egyezség megkötését kezdeményezte, a nyomozó hatóság erről
haladéktalanul beszámol az ügyészségnek.
o ez jelenti gyakorlatilag a felderítés végét

A vizsgálat: A nyomozás ügyészi szakasza, az ügyész irányítása alatt zajlik.

● Az ügyészség a gyanúsított kihallgatása után a nyomozás ügyiratai alapján megvizsgálja, hogy
az ügyben van-e helye vádemelésnek, egyezség kezdeményezésének, egyesítésnek,
áttételnek… és erről a nyomozás határidején belül dönt.

Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata:

- az ügyész a nyomozó hatóságok tevékenysége fölött minden nyomozási cselekményre, de a
nyomozás egészére nézve is irányítási, utasítási, ellenőrzési joga van.
- Az ügyészség nyomoz, felügyeli a felderítés törvényességét, valamint irányítja a vizsgálatot.
- A felügyeleti jogkör elemei:
o nyomozás törvényességének felügyelete: objektív felügyelet
o szakszerűség és hatékonyság ellenőrzése: szubjektív felügyelet
● a ny.h. az ügyészség rendelkezése szerint, de legkésőbb három hónapon belül beszámol az
ügyészségnek.

Jelenlét az eljárási cselekményeken a vizsgálat során:

● A gyanúsított és védője a vizsgálat során a szakértő meghallgatásán, a szemlénél, a bizonyítási
kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, ha az eljárási cselekmény a gyanúsítás
tárgyát érinti.
● A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott tanú
kihallgatásán és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen is.
● A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási cselekmény
 2222023

sürgőssége indokolja.
● a gyanúsított és a védő az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha ezt a nyomozás
érdekei szükségessé teszik, vagy a különleges bánásmódot igénylő személy védelme más
módon nem biztosítható.

● Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a gyanúsított az eljárási cselekmény

előtt, illetve annak zavarása nélkül az eljárási cselekmény alatt a védőjével tanácskozhasson.

35. A feljelentés elutasítása; a nyomozás felfüggesztése.

A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az

ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok
alapján, illetve feljelentésre indul meg.

A feljelentés:
● Közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. (ügyészsénél/ ny.h)
● A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület köteles a
hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni.
● a feljelentésben meg kell jelölni a bizonyítási eszközöket, egyidejűleg gondoskodni kell a
bűncselekmény nyomainak, a bizonyítási eszközök megőrzéséről.
● nyomban nyilvántartásba veszik a feljelentést, akkor is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel
nem rendelkezik.
● Ha személyesen tesznek feljelentést, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság figyelmezteti a
feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének következményeire.

A feljelentés elutasítása:
● Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból
kitűnik, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,

o b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

o c) az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény
büntetendőségét kizáró ok állapítható meg,
o d) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,
o e) a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták,
o f) a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a rendelkezése hiányzik,
o g) a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,
 2222023

o h) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

● A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot huszonnégy órán belül az ügyészségnek
is megküldi.

● A sértett a feljelentést elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül léphet fel
magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e határidőn belül
pótolhatja.

● Az ügyészség a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez,
bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez
fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségre vonásához
fűződő érdek.

Az eljárás felfüggesztése:

Kötelező: Mérlegelésen alapul:

- az elkövető kiléte nem megállapítható - az elkövető ismeretlen helyen/
- elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a külföldön tartózkodik
bűncselekmény elkövetése után - előzetes döntés kell másik hatóságtól
bekövetkezett elmebetegsége miatt az - másik be van folyamatban az elkövető
eljárásban nem vehet részt. ellen u.ezen bcs miatt
- közvetítői eljárásra utaláskor - nemzetközi elfogató parancs alapján
más állam körözi

A felfüggesztés tartama:
● a gyanúsított külföldön tartózkodik, legfeljebb hat hónapra,
● az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni és az előzetes
kérdés eldöntése tárgyában az eljárás még nem indult meg, legfeljebb két hónapra,
● jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges, legfeljebb tizenkét
hónapra, vagy
● az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében szükséges,
legfeljebb hat hónapra

A felfüggesztett eljárás folytatása:

● Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás folytatását rendeli el, ha a felfüggesztés oka
megszűnt vagy felfüggesztett eljárás folytatását szükségesnek tartja.
● Ha az eljárást az ügyészség függesztette fel, kizárólag az ügyészség rendelheti el az eljárás
folytatását.
 2222023

● A felfüggesztés tartama nem számít be a nyomozás határidejébe.

● Ha a nyomozó hatóság függeszti fel az eljárást, vagy rendeli el annak folytatását, határozatát a
az ügyészséggel is közli.

36. Az eljárás megszüntetése a nyomozás során. Jogorvoslat a nyomozás során.

Az eljárás megszüntetése:
Kötelező Mérlegeléses
- nem bcs a cselekmény - ha a gyanúsított együtt működik és az
- nem a gyanúsított követte el ehhez fűződő érdek jelentősebb
- bűnösséget/ büntetehetőséget kizáró
ok
- nincs elég adat
- halál, elévülés, kegyelem
- már jogerősen elbírálták
- hiányzik a magánindítvány/ LÜ
rendelkezése
- nincs magyar büntetőjoghatóság
hatálya alatt

A megszüntetett eljárás folytatása:

● Az eljárás megszüntetése - ha e törvény kivételt nem tesz - nem akadálya annak, hogy
ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.
● ny.h által megszüntetett eljárást: ügyészség / nyomozó hatóság rendeli el
● Az ügyészség által megszüntetett eljárás folytatását az ügyészség vagy a felettes ügyészség
hivatalból vagy panasz alapján rendelheti el.
● Az eljárás folytatását a bíróság abban az esetben rendelheti el, ha az ügyben
o a) új bizonyíték vagy körülmény merül fel,
o b) hamis vagy hamisított bizonyítási eszközt használtak fel, vagy
o c) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja kötelességét büntető törvénybe ütköző
módon megszegte.

● Az eljárást megszüntető határozatot és az eljárás folytatását elrendelő határozatot egyidejűleg

kézbesíteni kell a gyanúsított, a védő, a sértett, a feljelentő és a magánindítvány előterjesztője
részére.

Jogorvoslat a nyomozás során:

Határozat elleni panaszt a gyanúsított, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt
terjeszthet elő, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a vele közölt határozata ellen, a közléstől
számított 8 napon belül, a határozatot hozó ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál.
 2222023

A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak érkezését követően 8 napon
belül megvizsgálja és:
● ha alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja
● ha nem tartja alaposnak, az ügyiratokat a 8 napos határidőn belül a panaszra vonatkozó
nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló ügyészséghez
A felettes ügyészség, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok
érkezésétől számított 15 napon, az eljárást megszüntető határozat esetén 1 hónapon belül bírálja el.

Gyanúsítás elleni panaszt a gyanúsított és a védő terjeszthet elő, a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás
változása ellen, annak közlésekor a gyanúsított kihallgatását végző ügyészségnél vagy nyomozó
hatóságnál.
Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a panaszt a
gyanúsított kihallgatásától számított 8 napon belül terjesztheti elő.

Felülbírálati indítványt törvényben meghatározott esetekben lehet előterjeszteni.

● pl. távoltartás, bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak részleges feloldása elutasítása
esetén, zár alá vétel esetén, ha nem bíróság rendelte el, lefoglalt dolog értékesítésének
elrendelése ellen, ha azt ne a bíróság rendelte el
A határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül terjeszthető elő, a bíróság bírálja el, szükség esetén
beszerezheti az ügyészség észrevételét.

A bűnügyi költség az eljárás megszüntetése esetén:

● Az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.
● Kivéve: kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást tevékeny megbánás miatt, megrovás
alkalmazásával vagy a terhelt magatartásától függő büntethetőséget megszüntető ok miatt
szünteti meg.
● Kérelemre a bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető

------------------------------------------------- B” tételsor -------------------------------------------------------------

-
 2222023

1. Az ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése. Egyezség a

bűnösség beismeréséről.

Az ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése:

● Az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal és a védővel, hogy

milyen, intézkedés alkalmazására vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban az
esetben, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri.
● Az ügyészség közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztését, illetve a közvetítői eljárás
eredményéhez képest az eljárás megszüntetését,
■ b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását és annak
eredményéhez képest az eljárás megszüntetését,
■ c) a gyanúsított együttműködésére tekintettel az eljárás megszüntetését, illetve a
feljelentés elutasítását,
■ d) vádemelés esetén külön eljárás érdekében szükséges intézkedések megtételét
helyezheti kilátásba, ha a felsorolt intézkedések vagy határozatok e törvényben
meghatározott feltételei fennállnak.
● Az ügyészség az intézkedés megtételét vagy a határozat meghozatalát az ügy, illetve más
büntetőügy felderítésében, bizonyításában történő együttműködéshez, sértett bejelentése szerint
érvényesíteni kívánt polgári jogi igény kielégítéséhez, illetve kötelezettség teljesítéséhez is
kötheti.
● tájékoztatás tartalmazza az intézkedés vagy a határozat ügyészség által tervezett érdemi
tartalmát és annak feltételeit is.
● írásban közli a gyanúsítottal és a védővel

● A gyanúsítottat a kihallgatása során nyilatkoztatni kell arra, hogy az ügyészség által kilátásba
helyezett intézkedést vagy határozatot, továbbá annak feltételeit elfogadja-e.
● A gyanúsítottnak vallomása és az annak alapján beszerzett bizonyítási eszköz bizonyítékként
nem használható fel, ha a gyanúsított a vállalt feltételeket maradéktalanul teljesíti VAGY az
ügyészség intézkedésének vagy határozatának kilátásba helyezése törvénysértő volt.
● A gyanúsított és a védő a nyomozás során bármikor közölheti az ügyészséggel, vagy a
nyomozó hatósággal, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri.

Egyezség a bűnösség beismeréséről:

● a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a
bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről
● Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti.
 2222023

● az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező

● az ügyészség, a terhelt és a védő a bűnösség beismeréséről és az egyezség tartalmi elemeiről

egyeztetést folytathat.
● Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel
összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem
használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az
ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a
bíróságot.

Az egyezség tartalma:
● egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező
o bűncselekmény tényállásának leírását és Btk. szerinti minősítését, (ügyészség állapítja
meg, nem alku tárgya)
o bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét
beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
o büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.
● Nem képezheti az egyezség tárgyát a kényszergyógykezelés, az elkobzás, a vagyonelkobzás és
az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, valamint - a bűnügyi költség viselése
kivételével - más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdés, továbbá a
polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése.

2. A közvetítői eljárás. A feltételes ügyészi felfüggesztés.

A közvetítői eljárás:
● A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény
következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a
gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható
eljárás.
● A közvetítői eljárás idejére a be-t felfüggesztik, ha a bcs következményeinek jóvátétele várható
és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának
elveivel nem ellentétes.
● Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra
függeszti fel.
● Az ügyészség az eljárást felfüggesztő határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.
● A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett nyilatkozata az ügyben
 2222023

bizonyítékként nem használható fel.

● a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a megállapodás létrejött, a közvetítő a

megállapodást megküldi az ügyészségnek.
● Az ügyészség a megállapodást hatályon kívül helyezi, ha a megállapodás a közvetítői eljárásról
szóló törvénybe ütközik.

● Ha az ügyészség a megállapodás érkezésétől számított öt munkanapon belül nem rendelkezik a

hatályon kívül helyezésről, úgy kell tekinteni, hogy a megállapodást törvényességi
szempontból nem kifogásolta.
● Ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem
teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc hónappal
meghosszabbíthatja.
● Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a közvetítői eljárás befejeződött, és az eljárás
megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs helye, az ügyészség
elrendeli az eljárás folytatását.

A feltételes ügyészi felfüggesztés:

● Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított jövőbeni magatartására
tekintettel az eljárás megszüntetése várható.
● Feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt van
folyamatban, amelyre a törvény háromévi, különös méltánylást érdemlő esetben ötévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli és a bűncselekmény jellegére,
az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a feltételes ügyészi
felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható.
● A feltételes ügyészi felfüggesztésnek nincs helye, ha a gyanúsított többszörös visszaeső,
bűnszervezetben követte el, bűncselekménye halált okozott, vagy

■ d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt

vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára
bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt követte el.
● Ha feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az ügyészség az eljárást egy alkalommal -
években vagy években és hónapokban meghatározva - a Btk. Különös Része által
meghatározott büntetési tétel keretei között, de legalább egy évre függeszti fel.
● Az ügyészség hivatalból vagy a terhelt, illetve a védő indítványára az eljárást a törvényben
meghatározott feltétel teljesítése érdekében egy évre felfüggeszti, ha a Btk. Különös Része a
terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként
szabályozza, és a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható.
 2222023

● az ügyészség magatartási szabályokat is állapíthat meg a feltételes felfüggesztés idejére, ha a

gyanúsított képes azt teljesíteni + hozzájárul kezelés esetén ( de egyébként kötelezhető)+ a
jóvátétel lehetősége fennáll (a sértett a jóvátételhez hozzájárul)
■ pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el ennek tisztázására
● Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg elrendelheti a gyanúsított
pártfogó felügyeletét.

Magatartási szabályok:
■ a bűncselekménnyel okozott kár értékét térítse meg,
■ más módon gondoskodjon a sértettnek adandó jóvátételről,
■ meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen vagy a köz számára munkát végezzen,
■ előzetes hozzájárulása esetén pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben
vegyen részt.

Eljárás a feltételes ügyészi felfüggesztést követően:

● A terhelt nem büntethető a feltételes ügyészi felfüggesztés alapját képező bűncselekmény

miatt, ha feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította vagy annak
tartama eredményesen eltelt,

● az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el, ha a gyanúsított súlyosan megszegte az előírt

magatartási szabályokat/ szándékos bcs-t követett el a felfüggesztés alatt/ a feltételes ügyészi
felfüggesztés ellen panasszal él/ a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező
magatartást nem tanúsítja, és az nem is várható

3. A vád fogalma és jelentősége; a vád formái; a vádemelés.

A vád fogalma:

Az arra jogosultnak a bírósághoz intézett indítványa, amelyben pontosan körülírt, a Btk.-ba ütköző
cselekmény miatt a terhelt büntetőjogi felelősségre vonását kéri. (ügyészség, magánvádló, pótm.)

A vád jelentősége:
A törvényes vád léte és tartalma elkerülhetetlen feltétele a bírósági eljárás megindításának és
folytatásának, továbbá kikerülhetetlen tartalmi kerete a bíróság érdemi döntésének.

Vádelv:
● a bíróságnak a vádról döntenie kell = vádkimerítési kötelezettség
 2222023

● a bíróság a vádon túl nem terjeszkedhet, csak a megvádolt személy büntetőjogi

felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz =
vádhoz kötöttség
● az ügyészség jogosult a vádat kiterjeszteni, illetve azt módosítani = váddal való
rendelkezés joga

A vád formái:
Közvád:
- ügyész tölti be a közvádló szerepét
- az ügyészségen keresztül tudja érvényesíteni az állam a büntetőigényét
Pótmagánvád:
- kivételes jelleggel fordul csak elő
- a pótmagánvádló képviseli a közvádat, ha az ügyész nem emel vádat, vagy ejti a vádat és
fennállnak a meghatározott feltételek
- ebben az esetben a sértett folytathatja az ügyész helyett a vád képviseletét
- jelenleg a Be.-ben különeljárás
Magánvád:
- az eljárás kezdeményezése és a vád képviselete is a sértett feladata
- az eljárás megindításához szükséges ugyan a sértett indítványa, de a vádat már az ügyész
képviseli, tehát ekkor közvádas bűncselekményekről van szó, így kizárólag az eljárás
megindítása függ a sértett indítványától
- minden magánvádas eljárás magánindítvánnyal indul, de nem minden magánindítványból lesz
magánvádas eljárás (pl. nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények)

A közvádló szerepe a vegyes rendszerű büntetőeljárásban:

- a felderítés során a „törvényesség őre”, a vizsgálatot irányítja
- a vádemeléssel az ügyész ügyféllé válik, jogosítványait saját jogán gyakorolja, a tárgyaláson a
vádat képviseli
- az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére és tartamára
arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri a váddal
egyező módon, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról
i. ez a mértékes indítvány

A vádemelés:
● Az ügyészség a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat.
● Az ügyészség a vádemeléssel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a nyomozás ügyiratai és a
 2222023

bizonyítási eszközök a bíróság rendelkezésére álljanak.

● (2) Ha a vádlott az eljárás során nem magyar anyanyelvét, a vádirat e vádlottra vonatkozó
részét az általa az eljárásban használt nyelvre kell lefordítani, és azt így kell a bírósághoz
benyújtani.
● (3) Az ügyészség tájékoztatja a vádemelésről a terheltet, a védőt, a sértettet, a feljelentőt
és a magánindítvány előterjesztőjét.

A vádirat tartalma:
● A vádirat törvényes elemei:
i. a) a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése,
ii. b) a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása,
iii. c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése,
iv. d) az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a
kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó
indítványa.
● törvényes elemeken túl tartalmazza:
i. a) a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő,
rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,
ii. b) az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a
büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási
indítványait,
iii. c) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését,
továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó
rendelkezésekre való utalást,
iv. d) az ügyészség közlendőit,
v. e) az ügyészség további indítványait.
● Az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére
vagy tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény
elkövetését beismeri.
i. mértékes indítvány, korlát a bíróságnak a speciális súlyosítási tilalom miatt,
hiszen beismerés esetén nem szabhat ki súlyosabb büntetést az ügyész által
indítványozottnál

Vádemelés egyezség esetén:

● Ha az ügyészség és a terhelt egyezséget kötött, az ügyészség a jegyzőkönyvbe foglalt
egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel vádat.
 2222023

● Az ügyészség a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíróság az egyezséget hagyja

jóvá, + az egyezség tartalmával egyező milyen büntetést szabjon ki, illetve
intézkedést alkalmazzon,

4. A bírósági eljárás általános szabályai, a bírósági eljárás formái, jelenlét a

bírósági eljárásban, a tárgyalás nyilvánossága, a tárgyalás vezetése.

A bíróság eljárásának formái és a bírósági titkár eljárása:

- elsőfokon akkor kerül sor tárgyalásra, ha a terhelt nem ismeri be a bűnösségét az előkészítő
ülésen
- másodfokon akkor kerül sor tárgyalásra, ha bizonyítást vesznek fel
- harmadfokon viszont, mivel nem lehet bizonyítást felvenni, tárgyalásra sem kerül sor
- az elsőfokú bíróság a saját maga által közvetlenül megvizsgált bizonyítási eszközökből nyert
bizonyítékokra alapítottan állapíthatja meg a történeti tényállást, és erre figyelemmel kell meghoznia
ügydöntő határozatát

- Nyilvános ülés:
o előkészítő ülés
o másodfokú bíróság, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el / indítvány érkezik
nyilvános ülés tartására, de tárgyalást nem kell tartani
o harmadfokú bíróság, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el / indítvány érkezik
nyilvános ülés tartására

● A büntetőeljárásban bírósági titkár járhat el a következő esetekben:

i. védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése,
ii. adatkérés során,
 2222023

iii. bűnügyi költség megállapítása,

iv. a költségkedvezménnyel kapcsolatos intézkedés,
v. szakértő kirendelése,

Jelenlét a bírósági eljárásban:

● A tárgyaláson, az ülésen és a tanácsülésen az egyesbíró vagy a tanács tagjai, és a
jegyzőkönyvvezető mindvégig jelen vannak.
o ha a tanács valamely tagja nincs jelen, a megszülető ítélet abszolút eljárási hibában
szenved, mely következménye, hogy hatályon kívül helyezik a határozatot és a
bíróságot új eljárásra utasítják
■ kivétel ez alól, ha valójában már meghozták a határozatot, csak a kihirdetésre
kerül későbbi időpontban, új személlyel sor
■ egyebekben, ha a tanács összetétele változik, újra kell kezdeni az eljárást
● Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ülés a terhelt, az ügyész és - ha a
büntetőeljárásban védő részvétele kötelező - a védő nélkül nem tartható meg.
i. öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását
rendeli,
ii. a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
iii. a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból
kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, kóros
elmeállapotú,
iv. a terhelt vagy a magyar nyelvet nem ismeri,
v. egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
vi. a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendelt ki,
vii. e törvény erről külön rendelkezik.
viii. a törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt, vagy

ix. ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott.

● A külföldi állampolgár terhelt, annak védője, illetve külföldi állampolgár sértett vagy
tanú indítványára a tárgyaláson és az ülésen jelen lehet államának konzuli tisztviselője.

A vádlott jelenléte a tárgyaláson: főszabályként kötelező

● ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le vagy a bíróság kötelezi a tárgyaláson
való jelenlétre.
● A bíróság akkor kötelezheti a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott vádlottat a
tárgyaláson való jelenlétre, ha ez bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő
meghallgatása érdekében szükséges, vagy a vádlott kézbesítési megbízottja bejelentette, hogy a
feladatának teljesítése önhibáján kívüli okból elháríthatatlan akadályba ütközik.
 2222023

● Ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a tárgyalásnak az a

része, amely őt nem érinti.
● A tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, ha az eljárás során a vádlott
kényszergyógykezelésének elrendelése merülhet fel, és az állapota miatt a tárgyaláson nem
jelenhet meg, illetve a jogainak gyakorlására képtelen.
● A tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő vádlott
távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban nem lehet befejezni.

● A vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha

o a) védővel rendelkezik, és
o b) a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.
● A vádlott az ügydöntő határozat kihirdetéséig bejelentheti, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni
● Ha a vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, utóbb a tárgyaláson való jelenlét
jogáról ismételten csak a bíróság engedélyével mondhat le.

A vádlott jelenlétének biztosítása:

● Ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező és szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a
bíróság elővezetés, vagy elfogatóparancs kibocsátása útján intézkedik a vádlott jelenlétének
biztosítása iránt.
● Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték,
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani.
● Ha nem lehet elővezetni és elfogatóparancs alapján se tudták: ismeretlen helyen tartózkodik.

● A bíróság elfogatóparancsot bocsát ki, és a vádlott kiadatása vagy európai elfogatóparancs

alapján történő átadása iránti eljárást kezdeményez, ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson
kötelező, szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és elővezetése nem indokolt

Az ügyész jelenléte a tárgyaláson:

● A tárgyaláson az ügyész jelenléte kötelező.
● A járásbíróságon alügyész is képviselheti a vádat.

A tárgyalás nyilvánossága:
Alapelv a büntetőeljárás bírósági szakaszában. Főszabályként nyilvános.
● Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és
biztonságának megőrzése érdekében, illetve helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság
létszámát.
 2222023

● hallgatóként tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, az egyesbíró,
illetve a tanács elnöke a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a hallgatóság köréből
kizárhatja.
● A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a vagyoni érdekelt
és az egyéb érdekelt indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy
részéről indokolt határozattal kizárhatja és
■ a) erkölcsi okból,
■ b) különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében, illetve
■ c) minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében
o zárt tárgyalást rendelhet el (a továbbiakban: zárt tárgyalás).
■ zárt tárgyalás viszont csak a törvényben meghatározott esetekben rendlehető el,
ellenkező esetben relatív eljárási hibának minősül, és fellebbezésben ezt bárki
sérelmezheti
● A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.
● A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki.
A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
● A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt.

A tárgyalás vezetése, méltóságának megőrzése és rendjének fenntartása:

● A tárgyalást az egyesbíró, illetve a tanács elnöke vezeti, és e törvény keretei között
megállapítja az elvégzendő cselekmények sorrendjét és gondoskodik arról, hogy a
büntetőeljárásban részt vevő személyek a jogaikat gyakorolhassák.
o a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik a tárgyalás méltóságát sértik.
o rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja azt, aki a tárgyaláson jelen lévő személy
emberi méltóságát oly módon sérti, hogy ez a tárgyalás méltóságának a megsértését
eredményezi.
● A bíróság a kiutasított vagy kivezetett vádlott távollétében is folytatja a tárgyalást, de
legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé szólítja, és
ismerteti vele a távollétében lefolytatott bizonyítás lényegét.
● Ha a vádlott nem hagy fel a rendzavaró magatartással a tárgyalás a távollétében, védő
jelenlétében befejezhető.

Az ügyész és a védő rendzavarása:

● Az ügyész rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye. Ha az ügyész rendzavarása
miatt a tárgyalás nem folytatható, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalást
megszakítja, és az ügyészség vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése érdekében. Ha más
 2222023

ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást el kell napolni.

● A védő rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye, ismételt vagy súlyos
rendzavarás esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról nem utasítható ki és
nem vezettethető ki. Ha a védő rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, az
egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalást megszakítja. Ebben az esetben a vádlott más
védőt hatalmazhat meg

Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson:

● Büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetét.

5. A bíróság eljárása a vádemelés előtt.

● A vádemelés előtt a bíróság feladatait elsőfokon a járásbíróságnak a törvényszék elnöke által

kijelölt bírája nyomozási bíróként látja el.

● A bíróság a vádemelés előtt dönt a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekkel

kapcsolatos indítványokról és az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos indítványról.
● A bíróság a vádemelés előtt dönt a védő kizárásáról, a tanú különösen védetté
nyilvánításáról, a felülbírálati indítványról,
● A bíróság ellátja a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával
kapcsolatban a feladatokat.
● a polgári jogi igény érvényesítésére irányuló bejelentést és az ideiglenes intézkedés iránti
indítványt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.
● A bíróság vádemelés előtti eljárásában az ügyek egyesítésének vagy elkülönítésének nincs
helye, de a bíróság az azonos tárgykörben előterjesztett indítványokat együttesen is
elbírálhatja, illetve több döntésre irányuló indítványról több határozattal is dönthet.
● A bíróság a vádemelés előtt az eljárást nem szüntetheti meg és nem függesztheti fel.

A bíróság eljárásának formái:

● A bíróság ülést tart, ha az indítvány tárgya személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés elrendelése, letartóztatás meghosszabbítása, és az indítványban a
meghosszabbítás okaként a korábbi határozathoz képest új körülményre hivatkoztak,
o a letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó
meghosszabbítása,
o elmeállapot megfigyelésének elrendelése, vagy ezeken kívül is tarthat ülést, ha
szükségesnek tartja
● A bíróság az ülést mellőzheti és az ügyiratok alapján dönt, ha
 2222023

o a) a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be és megállapítható,

hogy a távoltartás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn,
o b) az indítvány tárgya az eljárás folytatásának az elrendelése, és az együttműködő
személy ismeretlen helyen tartózkodik,
o c) az indítvány tárgya az indítványtételkor alkalmazottnál a személyi szabadságot
enyhébb fokban korlátozó kényszerintézkedés elrendelése,
o d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
meghosszabbítására irányuló indítvány elbírálása során a személyi szabadságot
enyhébb fokban korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről dönt,
feltéve, hogy az ülés tartása más okból nem kötelező, vagy
o e) az indítvány a törvényben kizárt, elkésett vagy nem az arra jogosulttól származik.

A bíróság ülésének az előkészítése:

● Ha a bíróság ülést tart, meghatározza az ülés időpontját.
● Ha az indítvány tárgya letartóztatás vagy előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, az
indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az
ügyiratoknak a megismerését, amelyekre az indítványban hivatkoznak.

● Az ügyészség az ügyiratok megismerését a védekezésre való felkészüléshez szükséges

időben és módon - legkésőbb az ülés megkezdését megelőző egy órával - köteles a terhelt és
a védő számára biztosítani.

● Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, gondoskodik a gyanúsítottnak az ülésen

történő megjelenéséről.

● Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, megjelenéséről az ügyészség

gondoskodik.

Az ülés:
● Az ülésen az ügyész jelenléte kötelező. Az ülésen ügyész helyett alügyész is eljárhat.
● Az ülésen a terhelt jelenléte főszabályként kötelező
● A védő jelenléte az ülésen kötelező, ha az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének
elrendelése, az indítvány tárgya előzetes kényszergyógykezelés elrendelése vagy az ülést a
terhelt távollétében tartják meg.

● Ha az ülésen az indítványozó nem jelenik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az indítványt
visszavonta.
● A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány és az ülés megtartásának törvényi előfeltételei
 2222023

fennállnak-e, nincs-e akadálya a büntetőeljárásnak, és az indítvány megalapozottsága iránt nem

támaszthatók-e észszerű kételyek.

A bíróság eljárása az ügyiratok alapján:

● Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, az indítvány megküldésével egyidejűleg
átadja a bíróságnak a nyomozás ügyiratait
● A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs- e
akadálya a büntetőeljárásnak és az indítvány megalapozottsága iránt nem támaszthatók-e
észszerű kételyek.
● A bíróság az ügyiratok alapján az indítvány bíróságra érkezését követő nyolc napon belül
dönt.

A bíróság döntései:
● Ha ülés megtartásának a feltételei hiányoznak, a bíróság az ügyiratokat határozat hozatala
nélkül visszaadja az ügyészségnek.

● Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz,

amelyben
o a) az indítványnak helyt ad, részben ad helyt és a törvénynek megfelelő
rendelkezést hoz, bírósági felülbírálat esetén a határozatot megváltoztatja vagy
hatályon kívül helyezi, vagy
o b) az indítványt elutasítja.
● A határozat indokolása tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául szolgáló
cselekmény tényállásának rövid leírását és Btk. szerinti minősítését, az indítvány törvényi
feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást.
● Ha a bíróság az indítványt végleges nem ügydöntő végzésével elutasította, változatlan alapon
újabb indítvány előterjesztésének nincs helye.
● a határozatot az ügyészséggel, az indítványozóval és azzal kell közölni, akire az rendelkezést
tartalmaz.

Jogorvoslat:
● A bíróság határozata ellen fellebbezést jelenthet be
o a) az ügyészség,
o b) az indítványozó,
o c) az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve
o d) a gyanúsítottal közölt határozat ellen a védő is.
 2222023

● Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni.
Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a fellebbezését az
üléstől számított három napon belül jelentheti be.

● A bíróság a határozat elleni fellebbezést a törvényszéknek küldi meg.

● A fellebbezést a bíróság tanácsülésen bírálja el.
● Nincs helye fellebbezésnek a közjegyzői, ügyvédi irodában tartott kutatás bírói vagy
halaszhatatlan elrendelése ellen; a lezárt irat, adathordozó tartalmának megismerését követő
lefoglalás elrendelése ellen; a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása ellen;
továbbá:
o c) a rendbírság átváltoztatásáról rendelkező határozat,

■ d) a tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott határozat,

■ e) a megszüntetett eljárás folytatásának elrendeléséről rendelkező határozat, és
■ f) a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat ellen.

Főszabályként nem halasztó hatályú a fellebbezés

● (2) Halasztó hatályú
o a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés, ha a megszüntetést nem az
ügyészség indítványozta, és
o b) a tanúvallomást megtagadó személynek a számára információt átadó személy
kilétének felfedésére történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés.

6. A tárgyalás előkészítés feladata, rendszerei, történeti és jogösszehasonlító

elemzésük.

A tárgyalás előkészítés:

- a büntetőeljárás egyik alapintézménye, mely a vádemelést követő és a tárgyalást megelőző

szakaszban helyezkedik el.
- Ekkor már az eljárás szereplői azok az alanyok, akik az előkészítő ülés / tárgyalás szereplői
lesznek.
- Az ügy ura már a bíróság, az ügyész már ügyfélként vesz részt.
Kettős cél:
● garanciális: plusz szűrő, annak megakadályozására, hogy olyan ügyben kerüljön sor bírósági
tárgyalásra, ahol a büntetőjogi felelősség megállapításának nincs helye
 2222023

● technikai: az érdemi tárgyalás feltételeinek teljeskörű biztosítása

Feladata:

1. A tárgyalásra nem alkalmas ügyek kiszűrése (érdemi előkészítés)

● ténybeli alapok hiánya
● anyagi jogi akadályok
● eljárási akadályok
● vádemelés kontrollja: annak vizsgálata, hogy a vád megfelel-e a követelményeknek, így
pl. hogy a törvényes elemek szerepelnek-e benne
2. Beismerés és tárgyalásról való lemondás esetén az ügy érdemi lezárása
● ügyészi mértékes indítvány alapján

● ha a vádlott az előkészítő ülésen bevallja a bűnösségét a váddal egyező módon és

lemond a tárgyaláshoz való jogáról, majd ezt a bíróság is elfogadja, a bíróság nem
szabhat ki súlyosabb büntetést annál, amit az ügyész indítványozott a mértékes
indítványában
3. A tárgyalás megszervezése (technikai előkészítés)
● célja, hogy a tárgyalást a lehető leghamarabb meg lehessen kezdeni és be lehessen
fejezni
● ide tartozik a tárgyalás kitűzése, a vádirat kézbesítése, az idézések és értesítések
kibocsátása
● a tárgyalás észszerű időn belüli befejezésének körébe tartozik a bizonyítás kereteinek
megszabása
o indítványtétel a bizonyítás lefolytatására, bizonyítékok kirekesztése
o azoknak a tényeknek a megjelölése, amiket nem kell bizonyítani

A tárgyalás előkészítésének rendszerei: vádesküdtszék, vádtanács, tárgyaló bíróság

- A tárgyaló bíróságtól elkülönülő más szerv dönt a tárgyalás megengedhetőségéről:

● vádesküdtszék: laikusokból áll
o a klasszikus angolszász eljárásban ez a grand jury
o Anglia:
■ legfeljebb 23 tagú laikus testület
■ feladata dönteni arról, hogy a tervezett vád bíróság elé kerülhet-e
■ 1933-ban a helyébe az egyesbíró általi előkészítés lépett:
kontradiktórius tárgyalás, beismerés: guilty plea
o USA: vádesküdtszék
■ szövetségi ügyekben ma is kötelező
 2222023

■ a tagállamokban van, ahol még működik, van, ahol egyesbíró

meghallgatása van és van, ahol mindkettő működik, itt választani kell
közülük
● vádtanács: (hivatásos bírókból álló testület)
o kontinentális (francia) modell
o döntenek a vád tárgyalásra való alkalmasságáról, de azt nem a tárgyaló
bíróság végzi
o törvényszéki szintű, legalább 3 tagból álló testület
o kontradiktórius elemek: megjelenhet a védelem álláspontja is
● Maga a tárgyaló bíróság végzi a tárgyalás előkészítését:
o hazai fejlődéstörténet:
■ 1896-1946. vádtanács ha a bűncselekmény esküdtszék vagy
törvényszék hatáskörébe tartozott
• nem bizonyult sikeres intézménynek
■ 1951 a tárgyaló bíróság általi előkészítést
■ 1954. bevezeti és kötelezővé teszi az előkészítő ülést
■ 2017. évi XC. tv. (hatályos Be.) az előkészítő ülés fontos szerepet
játszik a tárgyalás előkészítésében

A tárgyalás előkészítése:
- Intézkedések a vádirat alapján:
- Az ügyiratok megvizsgálása:
o A bíróság az ügyiratok bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül megvizsgálja
(áttétel, egyesítés, elkülönítés, felfüggesztés, megszüntetés, hiányosságok pótlása,
kényszerintézkedés elrendelése, a vádtól eltérő minősítés megállapítása vagy a bíróság
tanácsa elé utalás)

Áttétel: Ha a bíróságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet átteszi a
hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bírósághoz.
- Ezt a bíróság hivatalból vizsgálja
- leggyakoribb esete, ha a bíróság úgy látja, hogy fennáll a vádtól eltérő minősítés lehetősége.

Egyesítés és elkülönítés:
● egyesítheti az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügyeket, ha azok együttes
elbírálása célszerű.

● elkülöníti, ha a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a büntetőjogi felelősségnek

ugyanabban az eljárásban történő elbírálását jelentősen megnehezítené.

● pl: Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás
indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a
 2222023

próbaidő előtt vagy alatt indult eljárás, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

Az eljárás felfüggesztése.
A bíróság felfüggeszti az eljárást, ha a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény
elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt nem képes az e törvényben meghatározott
jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni.

● A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha

o a) a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
o b) a vádirat hiányosságainak pótlása vagy eljárási cselekmény elvégzése iránt
intézkedett,
o c) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,
o d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni,
o

o a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható.

● Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz,
egyidejűleg az eljárást felfüggeszti.

● A bíróság az eljárást folytatja, ha az eljárás felfüggesztésének oka megszűnt,

■ egy év eltelt,
■ a vádlott a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja,
és az nem is várható, vagy
■ a vádlottal szemben az eljárás felfüggesztésének tartama alatt elkövetett
ugyanolyan bűncselekmény

Az eljárás megszüntetése.
● A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
o a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,
o b) a vádlott gyermekkor miatt nem büntethető,
o c) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott
büntethetősége megszűnt,
o d) a vád tárgyává tett cselekményt már jogerősen elbírálták,
o e) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye,
illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,

o h) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett

jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából
 2222023

nincs jelentősége,
o i) a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható.
● A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
o a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek rendelkezése hiányzik,
o a vádat nem az arra jogosult emelte,
o a vádirat - a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére - nem, vagy hiányosan
tartalmazza az előírt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan,
o a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy
o az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

A vádirat hiányosságainak pótlása.

● Ha a vádirat nem, vagy hiányosan tartalmazza az előírt törvényes elemeket, a bíróság
hivatalból vagy indítványra, a hiányok megjelölése mellett végzésben felhívja az
ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására.
● Az ügyészség két hónapon belül pótolhatja.
● Ha nem pótolja, a bíróság a megszünteti az eljárást.

Határozat a kényszerintézkedésekről.
● A bíróság hivatalból vagy indítványra határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről vagy megszüntetéséről.
● elrendeléséről, fenntartásról ülésen határoz.

A vádtól eltérő minősítés lehetősége.

● Ha megalapozottan feltehető, hogya vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéshez
képest más bűncselekmény vagy további bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas,
illetve a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben
minősülhet, a bíróság végzésével megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a
vádtól eltérően hogyan minősülhet.

A bíróság tanácsa elé utalás.

A bíróság az ügyet az előkészítő ülés befejezéséig a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa
elé utalja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a
büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel vagy egyéb okból szükségesnek
tartja.

Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt.

● A bíróság hivatalból vagy az erre jogosultak indítványára intézkedik aziránt, hogy a
 2222023

bizonyítási indítványban megjelölt bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre

álljanak.

A tárgyalás előkészítésének egyéb szabályai:

A tárgyalás kitűzése:
● A bíróság legkésőbb az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy hónapon belül
megvizsgálja a bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a
tárgyalás megtartásának feltételeiről, az idézésekről és értesítésekről.
● A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségében kell tartani. Ha a bíróság
indokoltnak tartja, ettől eltérően rendelkezhet és a tárgyalást az illetékességi területén kívüli
helyre is kitűzheti.
● nagy terjedelme miatt nyilvánvaló, hogy az ügyet egy tárgyalási napon nem lehet befejezni, a
bíróság több vagy folytatólagos tárgyalási határnapot tűzhet ki.

Idézés és értesítés a tárgyalásra:

● A bíróság a kitűzött határnapra idézi azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson kötelező.
● A bíróság értesíti az ügyészséget, továbbá - ha e törvény kivételt nem tesz - a szakértőt,
valamint azokat, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson e törvény lehetővé teszi.
● egyidejűleg tájékoztatja, hogy a bíróság a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét
tervezi.
● Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább nyolc nappal a
tárgyalás előtt megtörténjen.

A jogorvoslat kizárása:
■ az eljárás felfüggesztése ellen
■ a felfüggesztett eljárás folytatásának elrendelése,
■ a vádirat hiányosságainak pótlása iránt tett intézkedés vagy ennek
megtagadása, ellen

7. Az előkészítő ülés fogalma, menete, eljárás a bűnösség beismerése és a

bűnösség be nem ismerése esetén.

Az előkészítő ülés fogalma, időpontja és az azon jelen lévő személyek:

o Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott
nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti a
 2222023

váddal kapcsolatos álláspontját és közreműködhet a büntetőeljárás további menetének

alakításában.
o nyilvános ülés, tehát itt bizonyítást nem vesznek fel, egyebekben a tárgyalás szabályai
alkalmazandóak, hallgatóság is jelen lehet
● a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül
● Az előkészítő ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező. Ha az eljárásban védő vesz részt,
az előkészítő ülés a védő távollétében nem tartható meg.

● A bíróság az előkészítő ülésre a vádlottat és a védőt idézi, és az előkészítő ülés határnapjáról az

ügyészséget értesíti.
● Az idézésben a bíróság figyelmezteti a vádlottat arra is, hogy
o a) az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben,
amely miatt ellene vádat emeltek, és a beismeréssel érintett körben lemondhat a
tárgyaláshoz való jogáról,
o b) ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor
a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja,
o c) ha nem ismeri be a bűnösségét a váddal egyezően, akkor az előkészítő ülésen
előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek

bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekesztését

indítványozhatja,
o d) az előkészítő ülést követően a bizonyítás lefolytatására, illetve bizonyíték
kirekesztésére előterjesztett indítvány esetén a bíróság a tényállás tisztázásához
nem szükséges indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja,
● A bíróság értesíti a sértettet az előkészítő ülés határnapjáról és figyelmezteti arra, hogy polgári
jogi igényét előterjesztheti.

● Az idézést és az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítésük legalább tizenöt
nappal az előkészítő ülés előtt megtörténjen.

● Ha a vádlott az előkészítő ülésen nem jelenik meg, a bíróság az e törvényben meghatározottak

szerint intézkedik a vádlott megjelenésének biztosítása iránt.
● Ha a meg nem jelent vádlott, védő, illetve ügyész megjelenése az előkészítő ülés határnapján
észszerű időn belül nem biztosítható, a bíróság az előkészítő ülést elhalasztja és az előkészítő
ülés új határnapját két hónapon belülre kitűzi.

Az előkészítő ülés menete:

● Ha az előkészítő ülés megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés megkezdése után a

 2222023

bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó

bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára
is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.
● A bíróság ezután a vádlottat kihallgatja. A bíróság a kihallgatás megkezdésekor a terhelti
figyelmeztetésen kívül figyelmezteti a vádlottat a beismerés következményeire.
● A bíróság védőt rendel ki és az előkészítő ülést elnapolja, ha a vádlottnak nincs
meghatalmazott védője és a bíróságnak kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy a
vádlott a vádat, illetve azok következményeit megértette, vagy a vádlott védő kirendelését
indítványozza.
● figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a
bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben.
● A bíróság tagjai az ügyészhez, a vádlotthoz, és a polgári jogi igény tekintetében a
magánfélhez kérdést intézhetnek.

● Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be valamennyi olyan bűncselekményben, amelyet

a vád tartalmaz, akkor a bíróság a vádról egységesen, tárgyalás alapján határoz.

Eljárás a bűnösség beismerése esetén:

● Ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való
jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása
alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e.
● A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltételei a következők:
o a) a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit
megértette,
o b) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű
kétely nem mutatkozik,
o c) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás
ügyiratai alátámasztják.
● a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadja. E végzés ellen
nincs helye fellebbezésnek.
● Ha a bíróság nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a
büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja.
● A vádlott kihallgatását követően az ügyész, ezután a védő felszólalhat.
● A bíróság az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja.
 2222023

Ha az ügy az előkészítő ülésen nem intézhető el, a vádlott és a védő a vádirati tényállás
megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem érintő bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási
cselekményekre vonatkozó indítványt, bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt terjeszthet
elő. (ok és cél megjelölésével).

● Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban megtarthatja.

Eljárás a bűnösség be nem ismerése esetén:

● Ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen nem ismerte be, az eljárás folyamán a
későbbiekben a bűnösségét bármikor beismerheti.
● Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadását megtagadja,
vagy a vádlott megtagadja a válaszadást a bűnösség beismerésének kérdésében, azt úgy
kell tekinteni, hogy a vádlott a bűnösségét nem ismerte be. Ugyanígy kell eljárni, ha a
vádlott a bűnösségét beismerte, de a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való
jogáról nem mondott le.
● Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be, a kihallgatása során megjelölheti a vádiratban
szereplő azon tényeket, amelyek valóságát elfogadja.
● A vádlott és a védő előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek
bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre
vonatkozó indítványt, továbbá a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt
terjeszthet elő.

● A bíróság a bizonyítékot hivatalból vagy indítványra kirekeszti, ha az ügyiratokból

egyértelműen megállapítható, hogy a bizonyíték felhasználása e törvénybe ütközik.

● A bíróság a vádlott nyilatkozata alapján és az ügyész észrevételének meghallgatása után a

tárgyalást nyomban kitűzheti, és ha megtartásának nincs akadálya, azt nyomban megtarthatja,
megállapíthatja a bizonyítás keretét és terjedelmét, valamint a bizonyítás felvételének
sorrendjét, mellőzheti a bizonyítást

8. Az elsőfokú tárgyalás menete. A vád módosítása és a vád elejtése.

A tárgyalás megnyitása:
● A tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével az egyesbíró vagy a tanács elnöke
nyitja meg, ezután a hallgatóságot a rend megtartására és a rendzavarás
következményeire figyelmezteti. Közli a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az
 2222023

ügyész és a védő nevét.

i. több bűncselekmény esetén nem sorolják fel
az összeset (...és más bűncselekmények)
ii. több vádlott esetén sem sorolják fel az összeset (...I. rendű és társai)
iii. a nevek ismertetése azért szükséges, mert majd később ez generálhat kizárást
● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke számba veszi a megjelenteket, és megállapítja,
hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a
tárgyalást meg lehet-e tartani.
● Ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, és szabályszerű idézés ellenére nem
jelenik meg, a bíróság intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt.
● Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, az egyesbíró vagy a tanács elnöke
felhívja a tanúkat - a sértett kivételével - a tárgyalóterem elhagyására, és
figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire.

● A szakértőt csak akkor kell távozásra felhívni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja,
egyébként a szakértő a tárgyaláson annak kezdetétől fogva jelen lehet.
● Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíróság a tárgyalást elhalasztja.
i. elhalasztani tehát csak a még meg nem kezdett tárgyalást lehet
● Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt
i. a) indítványozhatja az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését,
ii. b) indítványozhatja az egyesbíró vagy a tanács elnöke, tagja, az ügyész,
illetve a jegyzőkönyvvezető kizárását, illetve
iii. c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását
akadályozhatja

A tárgyalás megkezdése:
● Ha az egyesbíró vagy a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának
nincs akadálya, és a tanú, illetve a szakértő elhagyta a tárgyalótermet, a bíróság a
tárgyalást megkezdi.
i. a jelen lévő sértett, illetve képviselője nyilatkozik arról, hogy érvényesít- e
polgári jogi igényt; ezután a tanúként kihallgatandó sértett a tárgyalótermet
elhagyja.
● Ha a bíróság az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a
vád ismertetése helyett a bíróság az erről hozott végzés lényegét ismerteti.

A tárgyalás folytonossága:
● A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg.
 2222023

Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, az egyesbíró vagy a tanács
elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság
pedig - bizonyítás céljából, vagy más fontos okból - a tárgyalást elnapolhatja.
i. félbeszakítás jellemzően az ügy terjedelmessége miatt van
ii. elnapolás jellemzően amiatt van, mert még valamilyen további bizonyításra van
szükség, és az a következő tárgyalási napon nem lehetséges
● A tárgyalást ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt
változás, egyébként a tárgyalást meg kell ismételni. Ha a korábbi tárgyalási
határnap óta hat hónap eltelt, a tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő
indítványára meg kell ismételni. A bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga
lényegének ismertetésével ismétli meg.
i. 6 hónapon belül ismétlés nélkül folytatható
● Miután a bíróság a tárgyalás korábbi anyagának lényegét ismertette, figyelmezteti az
ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, illetve az
ismertetés kiegészítését vagy eljárási cselekmény ismételt elvégzését
indítványozhatja.

A vád ismertetésére tehát akkor kerül sor, ha az előkészítő ülésen nem került ismertetésre, valamint, ha
azt a sértett indítványozza, ezt követően kezdődik a bizonyítási eljárás, mellyel részleteiben a
következő tétel foglalkozik.

A bizonyítás – általánosságban:

A bizonyítási indítványok:
● A bizonyítási eljárás során az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve az őt
érintő körben a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványokat és
észrevételeket tehet.
● Az indítványozott bizonyításról és annak sorrendjéről az egyesbíró vagy a tanács
elnöke dönt.
● Az ügyészség által indítványozott bizonyítás rendszerint megelőzi a vádlott és a védő
által indítványozott bizonyítás lefolytatását.
● A bíróság mellőzheti a bizonyítást az ügyészség, a vádlott és a védő által valósnak
elfogadott tények tekintetében, vagy a felelősségre vonás szempontjából nincs
jelentősége.

● Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádirati tényállás

megalapozottságára és a bűnösség kérdésére nem folytatható le további bizonyítás.
 2222023

● Ha a bíróság úgy látja, hogy a tényállás, illetve a Btk. szerinti minősítés változása
folytán a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának nem lett volna helye, az
erről hozott végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után
hatályon kívül helyezheti.

A bizonyítás sorrendje a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik, azonban csak bizonyos megkötésekkel.
1. A bizonyítást mindig a vádlott kihallgatásával kell kezdeni.
2. Ezt követi a tanúk kihallgatása.
3. Ezt követi a szakértő meghallgatása.
4. Amennyiben a szakértő nincs jelen, a szakvélemény ismertetése és felolvasása.
5. Ezt követi az okiratok, illetve más iratok ismertetése és felolvasása.
6. Végül a tárgyi bizonyítási eszközök felmutatása.
Ez viszont nem egy teljesen kötött sorrend.

Pervezető határozatok:
Az eljárás felfüggesztése:
● Az eljárás felfüggesztésének a tárgyalás megkezdése után is helye van
o tartós, súlyos betegség
o mérlegeléses esetkörök, pl. a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik
o AB vagy Kúria eljárásának kezdeményezése
o EUB előzetes döntéshozatali eljárása

Az ügy áttétele, egyesítés, elkülönítés:

● A tárgyalás megkezdése után áttételnek csak akkor van helye, ha az ügy elbírálása a
bíróság hatáskörét meghaladja, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik vagy az ügy
elbírálására más bíróság kizárólagosan illetékes.

Határozatok tárgyaláson kívül:

Be. 537. §:
● (1) Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás elnapolása után, szükség esetén
tanácsülésen is határozhat
o a) az ügy áttételéről,
o b) az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről,c) az eljárás felfüggesztéséről vagy
megszüntetéséről, valamint
o d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
fenntartásáról.

.
 2222023

A vád módosítása és elejtése:

Az ügyészt megilleti a váddal való rendelkezés joga, ebben a körben:

1. ha a vádlott más bűncselekményben bűnös: vád módosítása
- itt is érvényesül azonban a vádelv, tehát csak a tényálláson belül van helye
2. vagy más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt ellene vádat emeltek: vád
kiterjesztése
- szintén csak a tényálláson belül
3. ha a bizonyítás eredményeként úgy látja, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, azt nem a
vádlott követte el, vagy ezek nem bizonyíthatóak, magyarul azon okok miatt, amik miatt majd
a bíróság fel is mentheti a vádlottat: a vád elejtése
- ha az ügyész ejti a vádat, a sértettet figyelmeztetni kell a pótmagánvádlói minőségben való
fellépés lehetőségére, ekkor kötelező a sértett jogi képviselete, illetve a terhelt képviselete is, és
pótmagánvádas eljárásként folytatódik

A vád módosítása:
● Ha az ügyészség - a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények tekintetében -
úgy látja, hogy a vádlott
o a) más bűncselekményben bűnös vagy a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény
súlyosabban vagy enyhébben minősül, a vádat megváltoztatja,
o b) más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt ellene vádat emelt, a vádat
kiterjeszti.
● az ügyészség újabb indítványt tesz a büntetés kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására,
vagy a vádiratban erre vonatkozóan tett indítványát fenntartja.
• a tárgyalás elnapolását is indítványozhatja ha szükséges emiatt
● Az ügyészség a vádat legkésőbb az ügydöntő határozat meghozataláig módosíthatja.
● A vád kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást legalább nyolc napra a vádlott és a védő
együttes indítványára elnapolja vagy hivatalból elnapolhatja, vagy azt az ügyet, amelyre
a vádat kiterjesztették, elkülöníti.
● Az ügyet át kell tenni, ha a módosított vád elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja,
katonai büntetőeljárás hatálya alá, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.

A vád ejtése:
● Az ügyészség ejti a vádat, ha a bizonyítás alapján arra a meggyőződésre jut, hogy
o a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,
o b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el vagy
 2222023

o c) a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

● Az ügyészség az ügydöntő határozat meghozataláig ejtheti a vádat, a vád ejtését indokolni
köteles.
● Ha a vád ejtése esetén a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének helye van, a
bíróság a tárgyalást elnapolja, és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyészség
vád ejtését tartalmazó nyilatkozatát.
● a sértett egy hónapon belül léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a
nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel,
pótmagánvádlóként nem léphet fel.

A tárgyalás menete:
- megnyitás
- megkezdés
- bizonyítás
- Perbeszédek és felszólalások
- Határozathozatal és kihirdetés
- Jogorvoslati nyilatkozatok
- Tárgyalás berekesztése

9. Bizonyítás a tárgyaláson. Perbeszédek és felszólalások.

Bizonyítás a tárgyaláson:

A bizonyítás sorrendje a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik, azonban csak bizonyos megkötésekkel.
1. A bizonyítást mindig a vádlott kihallgatásával kell kezdeni.
2. Ezt követi a tanúk kihallgatása.
3. Ezt követi a szakértő meghallgatása.
4. Amennyiben a szakértő nincs jelen, a szakvélemény ismertetése és felolvasása.
5. Ezt követi az okiratok, illetve más iratok ismertetése és felolvasása.
6. Végül a tárgyi bizonyítási eszközök felmutatása.
Ez viszont nem egy teljesen kötött sorrend.
● A bizonyítási eljárás során az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve az őt érintő
körben a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványokat és észrevételeket tehet.
● Az indítványozott bizonyításról és annak sorrendjéről az egyesbíró vagy a tanács elnöke
 2222023

dönt.
● Az ügyészség által indítványozott bizonyítás rendszerint megelőzi a vádlott és a védő által
indítványozott bizonyítás lefolytatását.
● A bíróság mellőzheti a bizonyítást az ügyészség, a vádlott és a védő által valósnak
elfogadott tények tekintetében, vagy a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
● Az ügyészség, a vádlott, illetve a védő a tárgyalás előkészítése után akkor terjeszthet elő
bizonyítási indítványt, ha
o a) az indítvány alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az előkészítő ülést
követően keletkezett, vagy arról az indítványozó önhibáján kívül az előkészítő ülést
követően szerzett tudomást, vagy
o b) az indítvány valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás
eredményének cáfolatára szolgál, feltéve, hogy ennek módja, eszköze csak a
lefolytatott bizonyításból vált számára felismerhetővé.
o tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő, egyidejűleg az
indítványozó köteles a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni.
● ha az indítvány előterjesztése az eljárás elhúzására alkalmas rendbírsággal sújthatja az
indítványozót.

● Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádirati tényállás

megalapozottságára és a bűnösség kérdésére nem folytatható le további bizonyítás.
● Ha a bíróság úgy látja, hogy a tényállás, illetve a Btk. szerinti minősítés változása folytán
a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának nem lett volna helye, az erről hozott
végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül
helyezheti.

A vádlott kihallgatása:
● első a személyazonosságának megállapítása, erre akkor is köteles válaszolni, ha egyébként az
eljárás során nem kíván vallomást tenni
● nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, valamint az egyes kérdésekre történő
válaszadást bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is,
ha korábban a vallomástételt megtagadta
● amennyiben vallomást tesz, amit mond, illetve amit rendelkezésre bocsát bizonyítékként
felhasználható

● a bizonyítási eljárás során a kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és

észrevételeket tehet
● amennyiben úgy dönt, hogy nem kíván vallomást tenni az eljárás lefolytatását nem
 2222023

akadályozza és nem érinti a kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát, ekkor a bíróság

a terheltként tett korábbi vallomásait felolvashatja vagy ismertetheti
● amennyiben vallomást tesz, a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem
vádolhat, kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet
● kihallgatása közben a bíróság engedélyével védőjével tanácskozhat
● A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. Ha a vádlott az előkészítő ülésen
vallomást tett, a kihallgatása - a védő hozzájárulásával - abban a körben, amelyre az
előkészítő ülésen már vallomást tett, mellőzhető.
● A vádlott a tárgyalás alatt is tanácskozhat a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak
az egyesbíró vagy a tanács elnökének engedélyével teheti meg.

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a terhelti figyelmeztetésen kívül a vádlottat

figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet,
indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ha a vádlott
nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi vallomásának lényege ismertethető vagy
felolvasható.
● A vádlott a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően
adhatja elő.
● A bíróság tagjai után az ügyész, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a vagyoni
érdekelt és a szakértő - ebben a sorrendben - kérdéseket intézhet a vádlotthoz.
● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja, ha a kérdés feltételét e
törvény tiltja, illetve megtilthatja, ha az ismételten ugyanarra a tényre irányul.

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a kérdezés módja a vádlott emberi
méltóságát ne sérts

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a
védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja a vádlott
nyomozás során és az előkészítő ülésen tett vallomásának lényegét

A tanú kihallgatása:
Tanú figyelmeztetése:
● köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani
● a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli
● ha vallomást tesz, úgy vallomása az adott illetőleg más ügyben bizonyítási eszközként akkor is
felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja

● A tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni.

 2222023

● A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen.
● A bíróság tagjai után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a
vagyoni érdekelt és a szakértő - ebben a sorrendben - kérdéseket intézhet a tanúhoz.

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tanúnak az eljárás során korábban tett vallomásának
lényegét hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára
felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha a tanú a tárgyaláson nem
hallgatható ki, vagy a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja,

o vagy a tanú írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a

bíróság nem tartja szükségesnek.

o vagy ha a tanú a történtekre nem emlékszik, vagy ha a tárgyaláson tett és a

korábban tett tanúvallomása között ellentét van.

A szakértő meghallgatása:
● A szakvélemény szóbeli előterjesztése előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát,
és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. A szakértőt figyelmeztetni kell a hamis
szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a
figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előterjesztése után
a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni.

● a szakértőt a tanú kihallgatására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával

kell meghallgatni.
● A szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett szakvéleményét vagy feljegyzéseit
igénybe veheti, és szemléltető eszközöket alkalmazhat.
● Ha a szakértő nem jelenik meg, de írásban előterjesztett szakvéleményt, annak lényegét
az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti
● Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után a szakértő meghallgatása
szükséges, vagy az ügyész, a vádlott, a védő vagy a sértett a szakértőhöz kérdést kíván feltenni,
a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.

Az iratok lényegének ismertetése és felolvasása:

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyaláson ismerteti a bizonyítás eszközéül szolgáló
iratok lényegét.

Az eljárási cselekményről készített felvétel felhasználása:

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárási cselekményről készített kép-, hang- vagy
kép- és hangfelvételt a tárgyaláson hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, illetve a védő
 2222023

indítványára bemutathatja.

Bírói szemle:
● A tárgyaláson az egyesbíró vagy a tanács elnöke mutatja fel a tárgyi bizonyítási eszközt.
Ha ez nem lehetséges, a tárgyi bizonyítási eszköz fényképét kell bemutatni, és ismertetni
kell a leírását.
● A bíróság hivatalból vagy indítványra szemlét tart a tárgyalás keretében.

Bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján:

● Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhető el vagy rendkívüli nehézségbe ütközik,
kiküldött bíróként az egyesbíró vagy a tanács egy tagja jár el, vagy - szükség esetén -
azonos hatáskörű más bíróságot keres meg. A bizonyítás felvételéről az ügyészséget, a
vádlottat és védőjét, valamint a sértettet értesíteni kell.
● A megkeresett bírósággal közölni kell a vádlott, a védő és a sértett nevét és elérhetőségét, a
bizonyítás során tisztázandó tényállást, a kihallgatandó személyek nevét és elérhetőségét,
valamint azt, hogy milyen körülményekre kell őket kihallgatni. A megkeresett bíróság részére
meg kell küldeni azokat az ügyiratokat vagy az ügyiratok másolatát, amelyek a megkeresés
teljesítéséhez szükségesek.
● A megkeresett bíróság a megkeresést egy hónapon belül teljesíti.
● A kiküldött bíró és a megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a tárgyaláson fel
kell olvasni.

A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS VÉGÉN A BÍRÓ AZT BEFEJEZETTNEK NYILVÁNÍTJA!

Perbeszédek és felszólalások:
● Az ügyész és a védő perbeszédet tart, a vádlott, a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat.
● Ha a sértett és a vagyoni érdekelt érdekében több képviselő jár el, a felszólalást -
megegyezésük szerint - egyikük tartja.
● Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a perbeszédet a vádlott adhatja elő.
● A perbeszéd írásban is benyújtható a bíróságnak. Ebben az esetben a perbeszédet
kézbesíteni kell az ügyészségnek, a vádlottnak és a védőnek.

o Ha a perbeszédet írásban nyújtják be, a perbeszéd szóbeli előadásakor elegendő a

perbeszéd lényegének ismertetése.

EZ A SORREND:

1. Vádbeszéd:
 2222023

- Ha az ügyész a vádlott bűnösségét megállapíthatónak tartja, a perbeszédében a

jogszabályokat is megjelölve indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a vádlottat mely
tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek, és milyen büntetést
szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon,

o ekkor már csak a büntetés nemére tesz indítványt, a mértékére nem! mértékes
indítványnak csak az előkészítő ülésen van helye
- Az ügyész a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve, indokolt indítványt tesz a vádlott
felmentésére, ha a bizonyítás eredménye alapján arra a meggyőződésre jut, hogy
■ a) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy az, hogy a
bűncselekményt a vádlott követte el, vagy
■ b) a vádlott javára a büntethetőségét kizáró gyermekkor, kóros
elmeállapot, kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség
állapítható meg.

Vádbeszéd szerkezete:
♦ bevezetés
♦ ha felmentésre perbeszél, felmentő ítélet fog születni
♦ ha ejti a vádat, akkor megszüntető végzést hoz a bíróság, így joghatásában eltér a kettő

■ milyen szempontból tartja fontosnak az ügyészség az ügyet

o tényállás
■ a büntetőjogilag releváns események ismertetése
■ a bűncselekmény elkövetésének helye, ideje, módja, az elkövetés eszközei
■ ha jelentősége van a motívumnak és a célzatnak, akkor azt is ismerteti az ügyész
■ az ügyésznek kötelessége az objektivitásának megtartása
o bizonyítékok mérlegelése
■ a történeti tényállást mindig bizonyítékokkal kell alátámasztani
■ előfordulhat, hogy egymással ellentétes bizonyítékok állnak rendelkezésre, ezért
azokat össze kell egymással vetni, mérlegelni kell, hogy melyiknek van
nagyobb bizonyító ereje, a bíróság összességében értékeli őket
o minősítés
■ elhatárolási problémák (szándék jelentős pl. halált okozó testi sértés – gondatlan
emberölés körében)
■ elkövetői alakzatok értékelése, társas elkövetés értékelése
■ bűnismétlés elemzése (visszaeső, különös visszaeső stb.)
■ büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okok elemzése
 2222023

■ az ügyésznek pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen bűncselekmények

elkövetésével vádolja a terheltet (pl. a Btk. 365. §-ába ütköző, és a (3) bekezdés
a) pontja szerint minősülő fegyveresen elkövetett rablás bűntette)
o bűnösségi körülmények
■ 56. BKv.: súlyosító és enyhítő körülmények
o indítványok
■ jogszabályi háttér megjelölésével
■ először a súlyosabb szankció
■ egyébként mindenre is kell indítványt tennie az ügyésznek
■ arra is indítványt kell előterjesztenie, hogy mit kell csinálni a lefoglalt dologgal,
a zár alá vett dologgal
■ indítványt teszt utolsóként a bűnügyi költség viselésére is
o befejezés
■ összefoglaló gondolatok

2. Sértett, magánfél, vagyoni érdekelt felszólalása:

- A sértett kifejtheti a vád tárgyára vonatkozó álláspontját, és nyilatkozhat arról, hogy
kívánja-e a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
- A magánfél a polgári jogi igényét érintő körben indítványt tehet
- A vagyoni érdekelt a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érintő körben indítványt tehet.

3. Védőbeszéd:
- A felszólalások után a védő perbeszéde következik.
- A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van helye. A
viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetve a vádlott szólhat.

- szerkezete ugyanaz, mint a vádbeszédnek, de értelemszerű eltérésekkel:

o csak a mentő és enyhítő körülményekre tér ki, esetleg a súlyosító körülmények cáfolata
o indítványok – alapos körültekintést igényel
o nyelvezete eltérő, hiszen neki nem kell objektívnak lennie
■ jó, ha nevén szólítja, kevésbé jó a „vádlottunk” kifejezés

Utolsó szó joga:

● Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti.
● a perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak közben a szót nem
lehet megvonni.
● A perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak nem szakíthatók félbe,
 2222023

kivéve, ha bűncselekményt megvalósító kifejezést foglalnak magukban vagy rendzavarást

keltenek.

10.Határozathozatal a bírósági eljárásban. Az elsőfokú bíróság határozatai.

Határozattan: Az ítélet és a végzés. Az ügydöntő és a nem ügydöntő
határozatok. A határozathozatal és a határozatok közlése

Határozattan:

A bíróság eljárási cselekményeit határozati formában teszi meg, illetőleg határozati forma nélkül,
ez utóbbi példája a rendfenntartás körében tett intézkedések.
Megkülönböztethető a bírósági határozat és a bírói határozat:
● bírósági határozat: a bíróság olyan eljárási cselekménye vagy akaratkijelentése, amely
joghatás kiváltását célozza
● bírói határozat: a tanácselnök határozata, amely meghozatalára a törvény akkor is
felhatalmazza a tanácselnököt, ha a bíróság tanácsban jár el, pl. tárgyalás határnapjának
kitűzése, félbeszakadása
Bírósági határozatok:
● formailag
- ítélet
- végzés
● tartalmilag, a kiváltott hatás szempontjából
- ügydöntő / nem ügydöntő határozat
- érdemi / nem érdemi határozat

Az ítélet:
● előkészítő ülésen is hozhat ítéletet a bíróság, amely ugyebár nem tárgyalás, hanem
nyilvános ülés
● az ítéleten keresztül érvényesül a büntetőigény, illetve a büntetés céljai, így a generális és
speciális prevenció, valamint a társadalom védelme
● konkrét és egyedi tényállást tartalmaz, a címzettje egy konkrétan megnevezett személy
● tartalmi elemei:
- deklaratív elemek
1. tényállás, jogi minősítés, bűnösség megállapítása
 2222023

2. ezeket nem a bíróság hozza létre

- konstitutív elemek
1. felmentő ítéletben a felmentés
2. bűnösséget megállapító ítéletben a büntetést kiszabó rész, intézkedés
alkalmazása, bűnügyi költség viselése stb.
3. törvényi keretek között jogokat és kötelezettségeket állapít meg
● a Be. garanciális szabályokkal tesz a pártatlanságért és az objektivitásért:
társasbíráskodás, kizárás
● vádhoz kötöttség
- az ítélet kizárólag a vádban szerepelő tényállásról dönt, azt viszont egészében ki
kell merítenie, a minősítés szempontjából viszont nem köti a vád a bíróságot (a
vádtól eltérő minősítés lehetőségét a bíróság jelzi)
● a bíróság a vád alapján a bűnösségről dönt

A végzés:
● minden olyan esetben, amikor a bíróság nem ítéletet hoz
- nem tartalmazhat rendelkezést a terhelt bűnösségéről és nem tartalmazhat büntetést
kiszabó rendelkezést – kivéve büntetővégzés
● lehet ügydöntő
● lehet nem ügydöntő
● közbeeső végzés és pervezető végzés

Az ügydöntő és a nem ügydöntő határozatok:

Ügydöntő határozat:
● a büntetőjogi felelősségre vonási folyamatot lezáró, eljárási jogviszonyt megszüntető
jogalkalmazói aktus
● anyagi jogerőhatás kiváltására képes
● ítélet és megszüntető végzés, tehát amiben a bíróság az ügy ÉRDEMÉBEN határoz

Nem ügydöntő határozat:

● a büntetőeljárás során valamely közbeeső kérdés rendezése érdekében hozott határozat
● anyagi jogerőhatás rendszerint nem fűződik hozzá
● a nem ügydöntő, nem érdemi határozatok
 2222023

Érdemi határozat:
● anyagi jogi szempontból a büntetőügy érdeme annak eldöntése, hogy fennáll-e büntető
anyagi jogviszony
● az érdemi határozat eldönti az anyagi jogviszony kérdését

Nem érdemi határozat:

● nem jut el a büntetőigény kérdésében történő állásfoglalásig

Határozathozatal a bírósági eljárásban:

A bíróság döntései:
- ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói
intézkedéssel dönt.
● Az ügydöntő határozat ítélet vagy ügydöntő végzés.
● A bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz különösen
■ a bíró kizárása,
■ a védő és a szakértő kirendelése, felmentése,
■ az elővezetés és a körözés elrendelése,
■ a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlétre kötelezése,
■ a zárt tárgyalás elrendelése tárgyában.

● Pervezető végzés az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetét megállapító, az

eljárási cselekmény előkészítésére irányuló vagy elvégzése érdekében hozott nem
ügydöntő végzés, így különösen
 2222023

- az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzéséről, elhalasztásáról,

elnapolásáról és félbeszakításáról szóló végzés,
- az előkészítő ülésre, valamint a tárgyalásra történő idézésről és értesítésről
szóló végzés,
- az ügyek egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott végzés,
- a vádtól eltérő minősítés megállapításáról szóló végzés,
- a bizonyítási indítvány tárgyában hozott végzés.
1. ügydöntő határozatok ellen főszabályként van helye fellebbezésnek, tehát
önálló jogorvoslattal támadhatók
2. a pervezető végzések ellen viszont nincs helye fellebbezésnek

A tanácskozás és a szavazás:
● A bíróság tanácsa a határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg. Ha a
szavazás nem egyhangú, a határozatot a többségi szavazat dönti el.
● A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le a
szavazatát.
● A kisebbségi véleményen lévő bíró írásba foglalt különvélemény
● A tanácskozás és a szavazás titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál az eljáró tanács
elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
● Ítélethozatalnál a bíróság megállapítja a tényállást, és annak alapján dönt arról, hogy
a vádlott bűnös-e, és ha igen, milyen bűncselekményben, majd arról, hogy milyen
büntetést kell kiszabni, illetve milyen intézkedést kell alkalmazni, továbbá dönt arról,
hogy milyen egyéb rendelkezéseket kell hozni.
A határozat részei:
 2222023

A határozat írásba foglalása:

o A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot meghozatalától vagy a kihirdetésétől
számított egy hónapon belül, ha hosszabb indokolást igényel, két hónapon belül kell
írásba foglalni.
o bíróság elnöke egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja

A határozat kijavítása:
● Ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, a bíróság a határozat
kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítás nem
változtathat a kijavított határozat érdemén.
● A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha a bíróság
- a) a fellebbezéssel sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki, vagy
- b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.

A határozat közlése:
● A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik.
● Az ügydöntő határozatot, valamint az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás
felfüggesztéséről hozott határozatot a sértettel is közölni kell.
● A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott pervezető végzés kivételével
a határozatot közölni kell az ügyészséggel.
● A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell közölni.
● A határozatot az egyesbíró vagy a tanács elnöke hirdeti ki, a kihirdetés során fel kell
olvasni a rendelkező részt, ismertetni kell az indokolás lényegét, és azt szükség esetén
meg kell magyarázni.
● Az ügydöntő határozat kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a jogorvoslati résszel
együtt kézbesíteni kell a jelen nem lévő fellebbezésre jogosultaknak.
● Az indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot akkor is kézbesíteni kell az ügyészség, a
vádlott, a védő, és a sértett részére, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy
kézbesítés útján már közölték,
● A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő
végzés rá vonatkozó részét az általa az eljárásban korábban használt nyelvre le kell
fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.

A határozatok jogereje, véglegessége és ennek tanúsítása:

● A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést
tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi
 2222023

következményekről vagy ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedését

követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként
változtatható meg.
● Ha a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedik, az abban elbírált
cselekmény miatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárás nem folytatható.
● Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kell a kiszabott büntetés vagy
az alkalmazott intézkedés végrehajtását megkezdeni, az abban foglaltakat teljesíteni,
illetve a jogerőre emelkedést követően állnak be az elítéléshez, a felmentéshez vagy az
eljárás megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények.
● A jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés
végrehajtását, illetve az abban foglaltak teljesítését az e törvényben meghatározott
esetekben a bíróság felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a
fellebbezés folytán eljáró bíróság felülbírál. Az ügydöntő határozat részlegesen emelkedik jogerőre,
ha van olyan rendelkezése, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság nem bírál felül.

Jogorvoslati nyilatkozatok:
- fellebbezés bejelentése nyomban/ 3 munkanap (jogvesztő!) határidő fenntartása a jogorvoslati
nyilatkozat megtételére
- jogorvoslati nyilatkozat bejelentésének sorrendje:
1. ügyész
2. magánfél
3. vagyoni érdekelt
4. vádlott
5. védő
● kézbesítés útján közölt ítélet ellen:
- 8 napon belül fellebbezés előterjesztése (írásban vagy jegyzőkönyvbe mondani)

Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor

- azt kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a fellebbezést kizárja,
- a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot
tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,
- a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
- a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor
- azt meghozták, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,
 2222023

- a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot

tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,
- a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
- a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát
helybenhagyta.
A harmadfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor azt
meghozták.
A büntetővégzés azon a napon emelkedik jogerőre, amikor
- a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére jogosultak úgy nyilatkoztak,
hogy nem kérik tárgyalás tartását,
- a tárgyalás tartása iránti indítványt visszavonták, vagy
- a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő ilyen
indítvány előterjesztése nélkül telt el.

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését

követően a határozatra vezetett záradékkal tanúsítja az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésének a tényét és a jogerőre emelkedés napját (a továbbiakban: jogerősítési
záradék).
● Az ügydöntő határozat részleges jogerőre emelkedése esetén a jogerősítési záradékban fel
kell tüntetni azt a napot, amikor a határozat részlegesen jogerőre emelkedett, valamint azt,
hogy a határozat mely rendelkezése lett jogerős.
● A jogerő megállapításáról tájékoztatni kell azokat a személyeket, akik a jogerőssé vált
ügydöntő határozat ellen fellebbezés benyújtására voltak jogosultak.

A nem ügydöntő végzés a véglegessé válását követően nem változtatható meg.

● A nem ügydöntő végzés azon a napon válik véglegessé, amikor
- a) azt meghozták vagy kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a fellebbezést
kizárja,
- b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy a nem ügydöntő végzést
tudomásul veszik vagy a fellebbezést visszavonták,
- c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
- d) a fellebbezést elutasították, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság
nem ügydöntő végzését helybenhagyta.
 2222023

Az elsőfokú bíróság határozatai:

● Az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napok megjelölését
is.
● Az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza
o a) a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatokat,
o b) a vádlott nevét és személyes adatait,
o c) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely
feltüntetésével a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, többrendbeli
vagy folytatólagos bűncselekmény esetén ennek megjelölését, gondatlan alakzat
esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,
o d) az egyéb rendelkezéseket és a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést.

A bíróság a vádról ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy felmenti.

A bűnösséget megállapító ítélet:

● A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy bűncselekményt követett
el és büntethető.
● A bűnösséget megállapító ítélet rendelkező része tartalmazza
o a) a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki,
o b) a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb
jogkövetkezményeket,
o c) a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, ha a bíróság a
vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezi,
o d) azt, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.
● Ha a vádlott bűnösségét a bíróság próbára bocsátás ideje alatt vagy a próbára bocsátás előtt
elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést
hatályon kívül helyezi, a próbára bocsátást megszünteti és halmazati büntetést szab ki.
 2222023

● A bűnösséget megállapító ítélet indokolása tartalmazza

o a) büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, vagy ezek mellőzése esetén e döntés
indokait, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,
o b) ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a
büntetőeljárás elhúzódását, akkor az erre való utalást is.

A felmentő ítélet:
● A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha
o a) a cselekmény nem bűncselekmény,
o b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el,
o c) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a
vádlott követte el, vagy
o d) a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok
állapítható meg.
■ tulajdonképpen amiatt, ami miatt az ügyész ejtheti is a vádat
● A felmentő ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat a
vád alól felmenti.

Az eljárást megszüntető végzés:

● A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha
o a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott
büntethetősége megszűnt,
o b) a cselekményt jogerősen elbírálták,
o c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye,
illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,

o f) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb
tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs
jelentősége, vagy
o g) a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható.

● A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha

o a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek rendelkezése hiányzik,
o a vádat nem az arra jogosult emelte,
o a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi
elbírálásra alkalmatlan,
o a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy
 2222023

o az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

● Ha az ügyészség ejtette a vádat és pótmagánvádnak lehet helye, az eljárás megszüntetésének
nem akadálya, hogy a sértettnek azért nem lehetett az ügyészség vádejtését tartalmazó
nyilatkozatát kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodott.

A határozathozatal és a határozat kihirdetése:

● A perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat követően a
bíróság az ügydöntő határozat meghozatala céljából visszavonul. A határozathozatal során a
határozat rendelkező részét le kell írni, és azt a bíróság tagjai aláírják.
● Az ügydöntő határozatot a meghozatala után nyomban ki kell hirdetni.
● Az ügydöntő határozat rendelkező részét az egyesbíró vagy a tanács elnöke állva felolvassa, és a
jelenlévők állva hallgatják meg. A rendelkező rész felolvasása után az egyesbíró vagy a tanács
elnöke szóban elmondja az indokolás lényegét
● Ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok szükségessé teszi, a
határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás nyolc, kivételesen tizenöt napra
elnapolható. A határozat kihirdetésének határnapját a tárgyalás elnapolásakor ki kell
tűzni.

Jogorvoslati nyilatkozatok:
● Az ügydöntő határozat kihirdetése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke nyilatkoztatja a jelen
lévő fellebbezésre jogosultat, hogy
o a) az ügydöntő határozatot tudomásul veszi-e,
o b) fellebbezést jelent-e be, vagy
 2222023

o c) a nyilatkozattételre három munkanapi határidőt tart-e fenn.

● A nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a magánfél, a vagyoni érdekelt, a vádlott és a
védő nyilatkozata.

Határozat a kényszerintézkedésről:
● Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, a bíróság a személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről nyomban határoz.
● A bíróság megszünteti a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, és a
letartóztatás vagy az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése esetén nyomban intézkedik a
vádlott szabadlábra helyezése iránt, ha a vádlottat felmentette, próbára bocsátotta, számára
jóvátételi munka végzését írta elő, a vádlottal szemben nem szabott ki végrehajtandó
szabadságvesztést, nem rendelt el javítóintézeti nevelést, illetve a felmentés esetén nem rendelt
el kényszergyógykezelést, továbbá az eljárást megszüntette.

EZT KÖVETŐEN A BÍRÓSÁG A TÁRGYALÁST BEREKESZTI!

● Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően is
dönthet
o a kézbesítendő határozat lefordításáról,
o a határozat kijavításáról vagy
o a zár alá vétel feloldásáról.
o bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről
11.A jogerő fogalma és jelentősége. A jogerőhatások. A jogerőre képes
határozatok.

A jogerő fogalma: A bírói határozatokhoz a jog által kapcsolt hatások összessége, miáltal
lehetővé válik az ügy végleges lezárása és az ehhez fűződő következmények érvényesülése.

Jelentősége: A büntetőeljárásban születő ítéletekkel szemben azt várjuk, hogy azok az igazságot
tartalmazzák, vagyis, hogy a tényállás, amelyet a bíróság megállapít, az egybeessen az objektív anyagi
igazsággal. Az anyagi igazság elve tehát megmaradt, ennek megtalálására törekszünk. Anyagi jogi
igazságossághoz úgy jutunk el, hogy a minősítés, a szankció stb. az anyagi jognak felel meg. Mindez
azonban a törvényesség nélkül mit sem ér, hiszen hiába anyagi jogilag helyes egy ítélet, ha alaki
jogilag (tehát eljárás szempontjából) hibás. A hármas követelmény tehát az igazság, az
igazságosság és a törvényesség. Emellett jelenik meg a jogbiztonság iránti igény. E kettő között
teremt egyensúlyt a jogerő, hiszen egy bizonyos ponton túl, ha a jogorvoslati rendszeren belül túl sok
fellebbezési lehetőséget biztosítunk, akkor bár lehet, hogy egy igazságos ítélet születik, de
 2222023

szembemegy a jogbiztonsággal ezért kell az, hogy egy ponton túl ne lehessen támadni a határozatot,
azt véglegesnek kell tekinteni. A jogerőt feloldhatják a rendkívüli jogorvoslatok, hiszen nagyobb az
igény arra, hogy az igazság kerüljön megállapításra, mint arra, hogy a jogbiztonság betartásra kerüljön,
azonban ez csak kivételesen, a törvényben meghatározott okokból történhet.

A jogerőhatások:

Formális hatások:
Tartalmi hatások:
● megtámadhatatlanság
● igazságerő
● megváltoztathatatlanság
● kötelező erő
o = véglegesség
● végrehajthatóság
● bizonyító erő
● ne bis in idem hatás

1. megtámadhatatlanság: rendes jogorvoslattal többé nem támadható a határozat

2. megváltoztathatatlanság: a saját határozatához nem nyúlhat innen már csak a fellebbviteli

bíróságnak van joga a határozat megváltoztatására

3. igazságerő: mindenkire nézve irányadónak kell tekinteni a jogerős döntésben foglaltakat

● megteremti az igazság, az igazságosság és a törvényesség vélelmét

4. kötelező erő
● inter partes: a címzettekre nézve kötelező, vagyis azokra, akikre nézve rendelkezést
tartalmaz

● inter omnes: mindenki másra is kötelező

5. végrehajthatóság: általánosságban beáll a végrehajthatóság a jogerőre emelkedéssel

o konkrétan a rendelkezések vonatkozásában is beáll a végrehajthatóság

6. bizonyító erő: a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben nincs helye ellenbizonyításnak

o a határozatban foglaltak megdöntése egyedül rendkívüli jogorvoslat folytán történhet

7. többszöri eljárás tilalma (ne bis in idem): Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult
büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve
a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.

A jogerő beállta:
 2222023

● A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a

vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy
ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli
jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg.
o jogerőre tehát az ügydöntő határozatok képesek, vagyis az ítélet és az ügydöntő végzés

● Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kell a kiszabott büntetés vagy az

alkalmazott intézkedés végrehajtását megkezdeni, , illetve a jogerőre emelkedést követően
állnak be az elítéléshez, a felmentéshez vagy az eljárás megszüntetéséhez fűződő
jogkövetkezmények.

● A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel,

amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság felülbírál. Az ügydöntő határozat részlegesen
emelkedik jogerőre, ha van olyan rendelkezése, amelyet a fellebbezés folytán eljáró
bíróság nem bírál felül.

Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor

o a) azt kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a fellebbezést kizárja,
o b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot
tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,
o c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
o d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor
o a) azt meghozták, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,
o b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot
tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,
o c) a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
o d) a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát
helybenhagyta.
A harmadfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor azt
meghozták.
● (4) A büntetővégzés azon a napon emelkedik jogerőre, amikor
o a) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére jogosultak úgy nyilatkoztak,
hogy nem kérik tárgyalás tartását,
o b) a tárgyalás tartása iránti indítványt visszavonták, vagy
o c) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő ilyen
indítvány előterjesztése nélkül telt el.
 2222023

A jogerő nemei:
Teljes – részleges jogerő.
● ha van olyan része az ítéletnek, ami jogerőre emelkedik (pl. több bűncselekmény)
● ha van olyan része ami nem a fellebbezés miatt
Abszolút – relatív jogerő.
● abszolút a jogerő, ha minden fellebbezésre jogosulttal szemben beállt a jogerő
● relatív, ha még vannak olyan jogorvoslatra jogosultak, akik fellebbezhetnek

A jogerőre képes határozatok:

- Tételes jogilag az ügydöntő határozatok, vagyis az ítélet és az ügydöntő végzés képes jogerőre.
- A nem ügydöntő végzések csak véglegesek lehetnek.

Jogerő:
- mindenkire kötelező, erga omnes
- a jogerőt követően válik végrehajthatóvá, de a fellebbezés halasztó hatályú
- ne is in idem
- végleges
- rendes jogorvoslattal nem támadható
- rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg
Véglegesség:
- egyszerű kötőerő; inter partes kötelező erő
- elválik a véglegessé válástól, arra tekintet nélkül kell végrehajtani
- nem vált ki ne is in idem hatást
- végleges
- rendes jogorvoslattal nem támadható
- nem változtatható meg, kivéve ha a Be. eltérően rendelkezik

12. Jogorvoslatok a bírósági szakaszban. A perorvoslatok rendszerezése. A

fellebbezési jog.

Alaptörvény: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és
más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jog a
büntetőeljárásban annak meghatározott alanyai számára biztosított jogi eszköz, amelyet az eljárás
során elkövetett hibák, tévedések kijavítása érdekében vehetnek igénybe.

Definíciók:

A jogorvoslatnak három jelentése van:

 2222023

● maga a folyamat a bejelentéstől az elbírálásig

● az indítvány
● és az eredmény
Meg kell különböztetni a jogorvoslat és a perorvoslat fogalmát:
● a jogorvoslat a teljes büntetőeljárás alatt igénybe vehető jogorvoslatokat jelenti, így
tágabb fogalom
● a perorvoslat kifejezetten a vádemelést követő bírósági szakban igénybe vehető
jogorvoslatokat jelenti, tehát ez szűkebb fogalom

A jogorvoslatok rendszerezése:
Tág értelemben vett jogorvoslat:
● igazolás (határidő elmulasztása miatt)
● kijavítás (elírás, számítási hiba a határozatban, ez kivétel az egyszerű kötőerő alól)
● büntetővégzés esetén a tárgyalás tartásának kérése

Szűk értelemben vett jogorvoslat:

● nyomozás során (panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés a nyomozási bíró határozata ellen)
o a panasz rendes jogorvoslat, lehet devolutív hatályú is
● bírósági szakaszban
o rendes perorvoslat
o rendkívüli perorvoslat
■ a megkülönböztetés aszerint történik, hogy a jogerőre emelkedést megelőzően
vagy azt követően történik
 2222023

A jogorvoslati rendszer vizsgálatának alapkérdései:

● van-e jogorvoslati lehetőség?

o ha igen
● mi a jogorvoslat tárgya?
o a hatóság döntése
o a perorvoslat kizárólag a bíróság döntéseire korlátozódik
● mi a jogorvoslat alapja?
o az eljárás során elkövetett hiba
■ ténybeli
■ anyagi jogi
■ eljárásjogi
o a hiba fajtájától fog függeni az, hogy a fellebbviteli bíróság milyen módon tudja azt
orvosolni

A rendes perorvoslati rendszer sajátosságai:

● hány fokú? bírósági szervezetrendszer és jogalkotói döntés függvénye
o a magyar büntetőeljárási rendszer kétfokú fellebbezést ismer, hiszen az elsőfokú
hatáskör megoszlik a járásbíróságok és a törvényszékek között
o ténybíróság vagy jogbíróság?
■ az elsőfokú és másodfokú bíróság tény- és jogbíróság, hiszen az ő feladata a
tényállás megállapítása elsősorban, majd a jog alkalmazása
■ a harmadfokú bíróságnak ténybírósági jogköre már nincs, kizárólagosan
jogbíróságnak tekinthető, így ahhoz csak jogi hiba miatt lehet fordulni
● milyen a felülbírálat (revízió) terjedelme?
o mit vizsgálhat a másod- és harmadfokú bíróság?
o teljes revízió
■ a teljes ítéletet, annak minden részét és a teljes eljárást felülbírálat alá veheti
■ ez egyedül az időszerűség követelményét nem szolgálja
o részleges revízió
■ korlátozott a fellebbviteli bíróság jogköre, a fellebbezés határozza meg ezt
■ így kizárólag a fellebbezéssel érintett tényeket vizsgálhatja
■ az időszerűséget szolgálja, azonban súlyos hibák maradhatnak orvosolatlanul
o a kettő kombinálása: teljes revízió kivételekkel
■ lehetnek olyan esetek, amikor nem kell mindent vizsgálni, de a főszabály a
teljes revízió
 2222023

■ a hatályos Be. is ezt követi

● milyen a fellebbezési bíróság döntési jogköre?
o reformatórius döntés: a fellebbezési bíróság meghozza a helyes döntést
o kasszatórius döntés: ha a fellebbezési bíróság maga nem tudja orvosolni, a döntést
megsemmisíti és új eljárásra utasít
o milyen hibák orvoslására milyen döntés alkalmas?
■ anyagi jogi -» reformatórius
■ eljárási -» kasszatórius
■ ténybeli -» reformatórius / kasszatórius
♦ a kisebb hibákat lehet korrigálni reformatórius döntéssel
● van-e súlyosítási tilalom?
o itt a kérdés az, hogy a fellebbviteli bíróság hozhat-e súlyosabb döntést akár a kiszabott
büntetés, akár a minősítés körében

■ akkor lehet súlyosítani, ha volt a vádlott terhére bejelentett fellebbezés

A fellebbezési jog:
- Rendes jogorvoslat.
- Ügydöntő határozatok ellen általános.
- Nem ügydöntő határozatok ellen akkor, ha a Be. nem zárja ki.
- Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésnek van helye a
másodfokú bírósághoz.
- Az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye a
másodfokú bírósághoz, ha azt e törvény nem zárja ki.
- Az ügyészség és a védő a fellebbezést írásban indokolni köteles.
- az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja az elsőfokú
bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását
- fellebbezésre jogosult az egyéb érdekelt is.

A fellebbezés korlátai:
● Nincs helye fellebbezésnek
o azon a címen, hogy a bíróság a vádlott távollétében hozott ügydöntő határozatot, ha a
vádlott jelenléte a tárgyaláson nem volt kötelező,
o a pervezető végzéssel szemben, valamint
o a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben.
o Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, az
ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés
miatt..

A fellebbezésre jogosultak:
 2222023

o a vádlott, (javára)
o az ügyészség, (a vádlott javára és terhére)
o a védő, (a vádlott javára)
■ ez a 3 teljes fellebbezési joggal bír, az ítélet bármely rendelkezése ellen
o a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen,
o a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
o a magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen,
o a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen.

A fellebbezés bejelentése:
● Akivel az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli, a fellebbezését nyomban
bejelentheti vagy erre három munkanapot tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt nincs
helye igazolásnak.
● kihirdetés útján közli, a fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni.
● A kézbesítés útján közölt ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni.

A fellebbezés oka, tartalma és iránya:

● Fellebbezésnek jogi és ténybeli okból van helye.

● Fellebbezésnek van helye az ítélet bármely rendelkezése és az indokolása ellen.
● Az ügyészség a vádlott terhére és javára is, a vádlott és a védő csak a terhelt javára fellebbezhet
● A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy fellebbezését az ítélet mely rendelkezése vagy az
indokolás mely része ellen terjeszti elő.
● a fellebbezést később nem lehet kiterjeszteni a határozat többi részére
● Ha a bejelentett fellebbezés tartalma a bejelentéskor nem tisztázható az ítélet valamennyi
rendelkezése ellen bejelentettnek kell tekinteni.
● A fellebbezésben új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni csak abban az esetben
lehet, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási
eszköz az ítélet kihirdetését követően keletkezett, vagy arról önhibáján kívül az ítélet
kihirdetése után szerzett tudomást. A fellebbezésben olyan bizonyítást is lehet indítványozni,
amelyet az elsőfokon eljárt bíróság elutasított.

A fellebbezés visszavonása:
● A fellebbező a fellebbezését a másodfokú bíróság fellebbezést elbíráló határozata
meghozataláig visszavonhatja.
● Az ügyészség fellebbezését az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróság mellett
működő ügyészség vonhatja vissza.
● A vádlott javára más által bejelentett fellebbezést a fellebbező csak a vádlott hozzájárulásával
vonhatja vissza. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ügyészség fellebbezésére.
 2222023

● A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.

Az elsőfokú bíróság és az ügyészség teendői a fellebbezést követően:

● A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést az
elsőfokú bíróság elutasítja.

● Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az egyesbíró vagy az elsőfokú

bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat az ügydöntő határozat írásba foglalását
követően haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz

● A bíróság mellett működő ügyészség az ügyiratokat az indítványával egy hónapon belül,

különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon belül megküldi a másodfokú
bíróságnak. Kivételes esetben az ügyészség vezetője a határidőt további egy hónappal
meghosszabbíthatja.

13. A fellebbezési rendszer sajátosságai és ezek összefüggései.

Alaptörvény: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és
más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
A jogorvoslati jog a büntetőeljárásban annak meghatározott alanyai számára biztosított jogi eszköz,
amelyet az eljárás során elkövetett hibák, tévedések kijavítása érdekében vehetnek igénybe.

A jogorvoslati rendszer vizsgálatának alapkérdései:

● van-e jogorvoslati lehetőség? ha igen
● mi a jogorvoslat tárgya?
● a hatóság döntése
1. határozat (ügydöntő vagy nem ügydöntő)
2. intézkedés
3. határozat / intézkedés elmulasztása
● a perorvoslat kizárólag a bíróság döntéseire korlátozódik
● mi a jogorvoslat alapja?
● az eljárás során elkövetett hiba
1. ténybeli
2. anyagi jogi
 2222023

3. eljárásjogi
● a hiba fajtájától fog függeni az, hogy a fellebbviteli bíróság milyen módon tudja azt
orvosolni

A perorvoslatok rendszerezése:

A rendes perorvoslati rendszer sajátosságai:

- a magyar büntetőeljárási rendszer kétfokú fellebbezést ismer, hiszen az elsőfokú
hatáskör megoszlik a járásbíróságok és a törvényszékek között

- az elsőfokú és másodfokú bíróság tény- és jogbíróság, hiszen az ő feladata a tényállás

megállapítása elsősorban, majd a jog alkalmazása
- a harmadfokú bíróságnak ténybírósági jogköre már nincs, kizárólagosan
jogbíróságnak tekinthető, így ahhoz csak jogi hiba miatt lehet fordulni (ellentétes
döntés a bűnösség kérdésében)
- teljes revízió kivételekkel a főszabály

- reformatórius döntés, kasszatórius döntés

- akkor lehet súlyosítani, ha volt a vádlott terhére bejelentett fellebbezés

A fellebbezési jog: lásd ellőző tétel vége

14. A másodfokú revízió: fogalma, terjedelme. A tényálláshoz kötöttség.

A revízió fogalma és terjedelme:

A revízió, vagyis felülbírálat azt jelenti, hogy az ítélet mely részeit vizsgálja a másodfokú bíróság.
A felülbírálat terjedelme: meddig terjed a másodfokú bíróság hatásköre a megtámadott ítélet
felülbírálatában, kötve van-e a fellebbezésben előadott okokhoz, vagy hivatalból is észlelheti-e az
ítéletnek vagy az elsőfokú eljárásnak azokat a hiányosságait, amelyekre a fellebbezésben nem
hivatkoztak.
Ez lehet:
● teljes: az ítélet az azt megelőző eljárással együtt fellebbezésre tekintet nélkül revízió alá
esik
● részleges: az ítélet fellebbezéssel nem érintett részei nem esnek revízió alá, így az ítélet
egyes részei részlegesen jogerőre emelkedhetnek
 2222023

A magyar szabályozás főszabályként a teljes revízió elvét követi.

A felülbírálat terjedelme:
● A másodfokú bíróság - ha e törvény kivételt nem tesz - a fellebbezéssel sérelmezett
ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja.
● Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség
megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés
alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási
szabályok megtartását a bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból
fellebbezett. (de a súlyosítási tilalom!)

Kivételek: részleges revízió

● az ítélet fellebbezéssel nem érintett részei nem esnek revízió alá, részjogerőről
beszélhetünk
● ha a fellebbezés csak a szankció neme és mértéke ellen irányul
● korlátozott fellebbezés esetén
● fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény több bűncselekmény esetén
● kivéve, ha abszolút eljárási szabálysértést észlel
● : felmentő / megszüntető rendelkezés több bűncselekmény esetén
● fellebbezéssel nem érintett vádlott több vádlott esetén

A tényálláshoz kötöttség:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz kötve van a másodfokú bíróság főszabály szerint.
Ez alól kivétel, ha
● az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan vagy
● a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a
másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le

ez azt jelenti, hogy főszabályként az elsőfokú bíróság döntésétől eltérően a bizonyítékokat értékelni
nem lehet, az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok megvizsgálása alapján megállapított tényállástól
eltérő tényállást a megállapítani nem lehet.
A tényállás az elsőfokú bíróság álláspontja szerint megvalósult esemény, a tényálláshoz kötöttség
pedig az ítéleti tényállásban rögzített releváns elemekre vonatkozik.

Kivétel a tényálláshoz kötöttség alól: a részleges megalapozatlanság orvoslása

 2222023

● eszközei:
● ügyiratok tartalma
● helyes ténybeli következtetés levonása
● másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás
● eredményeképpen:
● tényállás kijavítása, helyesbítése
● eltérő tényállás megállapítása
● a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve az
eltérően megállapított tényállás alapján bírálja felül

Eltérő tényállás megállapításának korlátai:

● bűnösség helyett felmentés vagy az eljárás megszüntetése (részbeni megszüntetés) esetén:
ügyiratok, ténybeli következtetés, másodfok által felvett bizonyítás alapján

● felmentett vádlott bűnösségének megállapítása: ügyiratok, ténybeli következtetés,

ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján

Bizonyítékok felülmérlegelésének a tilalma:

● a tilalom lényege: ha a másodfokú bíróság nem állapít meg eltérő tényállást a
bizonyítékokat nem értékelheti az elsőfokú bíróságétól eltérően
● nincs tilalom: ha a felvett bizonyítás, az ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés
alapján eltérő tényállást állapít meg a másodfok

● a másodfokú bíróság által megállapított ténnyel össze nem függő, valamint a

megalapozatlansággal nem érintett tényekkel kapcsolatos bizonyítékok felülmérlegelése
tilos

15. Abszolút és relatív eljárási hibák és következményeik.

A másodfokú eljárásban kasszációhoz vezető súlyos hiba egyrészről a megalapozatlanság, amellyel a

következő tétel foglalkozik. Másrészről azon esetek, amikor az elsőfokú bíróság az eljárási törvény
leglényegesebb előírásait sérti meg, amelyek olyan behatással vannak az ítéletére, hogy azt
felülbírálatra teljes egészében alkalmatlanná teszik. Ezek az eljárási szabálysértések. Egy részük
orvosolható a másodfokú eljárásban, míg más részüknél ez szóba sem jöhet.

Az abszolút eljárási szabálysértések: És a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével

hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja,
ha
 2222023

● a bíróság nem volt törvényesen megalakítva

● az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt,
● a bíróság a hatáskörét túllépte
● a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény
értelmében kötelező,

● az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,

● az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a
bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól,
● h) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot meghatározott feltételek
hiányában fogadta el.

Relatív eljárási szabálysértések: A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül
helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú
eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az
eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés
kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.
● a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után
megsértették,
● a büntetőeljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes jogaikat nem
gyakorolhatták
● a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták,
● a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény Btk.
szerinti minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása
tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem vagy csak
részben tett eleget,

Az eljárási hibák következményei:

Az abszolút eljárási szabálysértések taxatív felsorolásban vannak rögzítve.

● mérlegelést nem tűrnek
● tanácsülésen is dönthet róluk a bíróság
● kasszációt eredményeznek, önmagukban is hatályon kívül helyezéshez vezetnek

A relatív eljárási szabálysértések példálózó felsorolásban vannak deklarálva, abszolútnak nem

minősülő hibák, amik lényeges kihatással voltak az eljárásra.
● mérlegelés alapján dönt róluk a bíróság
● tanácsülésen nem lehet elintézni
 2222023

● önmagukban nem vezetnek hatályon kívül helyezéshez, kasszáció csak akkor, ha lényeges
hatással voltak az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény
minősítésére, a szankció alkalmazására
● pl. tanú kihallgatása előtt elmaradt a figyelmeztetés
● ekkor a másodfokú bíróság idézheti a tanút, kihallgathatja már a törvényes
figyelmeztetések elhangzásával = orvosolta
● ha a tényállás megalapozottságához igazából nem is nélkülözhetetlen a tanú vallomása,
akkor kirekesztheti a figyelmeztetések elhangzása nélkül kihallgatott tanút = orvosolta

16. A megalapozatlanság esetei és a kiküszöbölése. A súlyosítási tilalom és

érvényesülése a büntetőeljárásban.

A megalapozatlanság esetei és kiküszöbölése:

Teljes megalapozatlanság:
● Az elsőfokú bíróság ítélete teljes egészében megalapozatlan, ha az elsőfokú bíróság
nem állapított meg tényállást vagy a tényállás teljes egészében felderítetlen.

Részleges megalapozatlanság:
● Az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, ha
● az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, a tényállás részben
felderítetlen,
● a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő
ügyiratok tartalmával,
● az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül
következtetett.

A megalapozatlanság kiküszöbölése:
Orvosolni teljes megalapozatlanság esetén kizárt, az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Részleges
megalapozatlanság esetén:
● a tényállást kiegészíti, illetve helyesbíti, ha a helyes tényállás megállapítható,
● az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli
következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított
tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg,
 2222023

● az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli

következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú
bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú
bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.
● Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényeket állapít meg, az eltérő
tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti.
● másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve az
eltérően megállapított tényállás alapján bírálja felül.
● Eltérő tényállás megállapításának a tényállás olyan megváltoztatása minősül, amely a
vádlott felmentését vagy az eljárás vele szemben történt megszüntetését követően a
vádlott bűnösségének megállapítását, vagy a vádlott bűnösségének megállapítását
követően a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését eredményezi.
A súlyosítási tilalom: a fellebbviteli bíróság hozhat-e súlyosabb döntést.
● abszolút súlyosítási tilalom:
● másodfokon nem lehetne súlyosabb döntést hozni
● nincs súlyosítási tilalom:
● másodfokon bármilyen esetben lehetne súlyosabb döntést hozni
● relatív súlyosítási tilalom:
● korlátokkal lehet súlyosabb döntést hozni
● jelenleg ez érvényesül (vádlott terhére bejelentett fellebbezés a korlát)ez garancia a vádlott
és a védő részére

Súlyosítás:
● a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása
● a kiszabott büntetés súlyosítása
● alkalmazott intézkedés súlyosítása

speciális súlyosítási tilalom: amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen a vád tárgyává tett
cselekményben a váddal egyező módon beismeri a bűnösségét és a beismeréssel érintett körben
lemond a tárgyaláshoz való jogáról ÉS a bíróság ezt a beismerő nyilatkozatot elfogadja, akkor a
bíróság nem szabhat ki súlyosabb szankciót az ügyészség által indítványozottnál.

Súlyosítási tilalom a másodfokú eljárásban:

● Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését,
illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére
fellebbezést jelentettek be.
 2222023

● A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének

megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására,
illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a
megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul.
● A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett
fellebbezés hiányában nem szabhat ki
● büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott intézkedéssel
bírálták el,
● elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás,
kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést
annak felfüggesztése mellett sem,
● felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,

● az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket

● Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontjának későbbi időpontban történő meghatározását vagy a feltételes szabadságra
bocsátás lehetőségének kizárását a büntetés súlyosításának, az erre irányuló fellebbezést a
vádlott terhére bejelentettnek kell tekinteni.
● Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem
rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a
másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek
be fellebbezést.

Súlyosítási tilalom a megismételt eljárásban:

Főszabályként érvényesül a súlyosítási tilalom a megismételt eljárásban is, kivéve:
● az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert a bíróság nem
volt törvényesen megalakítva vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, az
ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, a bíróság a hatáskörét túllépte vagy
a hatályon kívül helyezés teljes megalapozatlanság miatt történt (abszolút hibák, ki nem
küszöbölhető megalapozatlanság)
● az ilyen hibák mellett meghozott ítéletet a törvény nem tekinti ítéletnek
● olyan, mintha nem is létezne

● a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít

 2222023

meg, amelynek folytán súlyosabb büntetést kell kiszabni, feltéve, hogy az ügyészség ezt
indítványozza

● az ügyészség vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is

meg kell állapítani
● az ügyészség vádkiterjesztése a súlyosítási tilalmat feltétlenül és abszolút módon feloldja
● az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a
terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor

17. A másodfokú bíróság eljárása: a fellebbezés elintézése tanácsülésen,

nyilvános ülésen, tárgyaláson. A fellebbezés elutasítása; az elsőfokú
határozat helybenhagyása; bizonyítás a másodfokú eljárásban

Ha az elsőfokú tárgyaláson a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az elsőfokú bíróság

tanácselnöke az ügyiratokat a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul felterjeszti a
másodfokú bírósághoz.
A másodfokú bíróság mellett működő ügyészség a felterjesztés során hozzá küldött iratokat az
indítványával 1 hónapon belül (2 + 1 hónap, ha különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű) megküldi
a másodfokú bíróságnak.
A másodfokú bíróság az előkészítés körében elvégzi a teendőit.

A fellebbezés elintézésének előkészítése:

● A másodfokú bíróság tanácsának elnöke
o intézkedik - szükség esetén - a hiányok pótlása, az ügyiratok kiegészítése, új
ügyiratok beszerzése vagy az elsőfokú bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,
o az ügyiratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket
visszavonták,
o a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a más által bejelentett fellebbezést és a
másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát,
o a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a másodfokú bíróság
mellett működő ügyészségnek, ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő
és közvetlenül még nem küldték meg neki,
 2222023

o vizsgálja, hogy a másodfokú eljárásban kötelező-e az ügyész és a védő jelenléte,

o vizsgálja, szükséges-e személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.
● A tanács elnöke az ügyiratok érkezésétől számított két hónapon belül a lehető legközelebbi
határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.
● A másodfokú bíróság a tárgyalás előtt bizonyítást rendelhet el, és a tanács elnöke az emiatt
szükséges intézkedéseket megteheti.

A tanácsülés:
● A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz (konkrét esetkörök)
o a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy
elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,
o a vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről,
o ha az elsőfokú bíróság az ítéletét abszolút eljárási szabálysértéssel hozta meg,

o ha a fellebbezés kizárólag korlátozott

o ha az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés bizonyítás felvétele

nélkül elbírálható.
● az ügyiratok alapján dönt
● A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem
jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott és nyilvános ülés vagy tárgyalás
kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.

● A tanács elnöke tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést vagy tárgyalást tűzhet ki.
● A tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés
kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc
napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket
tehetnek.
● Ha a másodfokú bíróság tanácsülésen állapítja meg, hogy az ügy tanácsülésen nem intézhető
el, az ügyet nyilvános ülésre vagy tárgyalásra tűzi ki.

A nyilvános ülés:
● A másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy
tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani.

● indítváyozhatja az ügyészség, a vádlott, a védő és a fellebbező ha tanácsülést tűzött ki a bíróság

● nincs bizonyítás
● A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen
 2222023

o az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén megállapíthatja

a hiánytalan, illetve a helyes tényállást, ha az az elsőfokú bíróság által lefolytatott
bizonyítást érintő ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges,
o az ügyben a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása
érdekében meghallgathatja.
● A nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte nem kötelező.

A tárgyalás:
● A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha
o az ügy tanácsülésen nem intézhető el,
o bizonyítás felvétele szükséges,
o a tanácsülésre vagy a nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra
tűzte ki.
● A tárgyalásról a sértettet és a fellebbezőt is értesíteni kell.
● A tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is meg lehet tartani, és a
fellebbezés elbírálható, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
● A tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
● A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt bíró az ügyet előadja. Ismerteti az elsőfokú
bíróság ítéletének, a fellebbezésnek és az arra tett észrevételeknek a lényegét, továbbá az
ügyiratokból azt, amely a felülbírálathoz szükséges.
● Ezután a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy az észrevételeiket, illetve
indítványaikat megtehessék.

● A bizonyítást az ügy előadása, illetve az indítványok megtétele után kell felvenni.

● Ezután az erre jogosultak perbeszédet tartanak, vagy felszólalnak. Perbeszédet először a
fellebbező tart. Ha az ügyészség is fellebbezett, először az ügyész mondja el a perbeszédet.

A fellebbezés elutasítása:
o Ha az elsőfok elmulasztotta elutasítani a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól
származó vagy az elkésett fellebbezést.
● Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az
ügyiratokat tanácsülésen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.

A másodfok határozatai:

az elsőfokú ítéletet:
● helybenhagyhatja
 2222023

● megváltoztathatja – reformáció
● hatályon kívül helyezheti – kasszáció (Ezen kívül affirmatórius döntések vannak.) és új
eljárásra utasítja az elsőfokot vagy az eljárást megszünteti
Formai szempontból a másodfokú bíróság döntése:
● ítélet – abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja
● végzés – ha az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi és az
eljárást megszünteti vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, valamint az affirmatórius
döntések

Helybenhagyás:

● ha a fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,

továbbá ha nem kell, vagy nem lehet megváltoztatni.
o hivatalból vizsgálja a bíróság az ítéletet és az azt megelőző eljárást (teljes revízió)
o lehet olyan, hogy a fellebbezés alaptalan, de fennáll valamelyik hatályon kívül
helyezési ok: ekkor hatályon kívül kell helyezni
o lehet olyan, hogy az ügyészség súlyosításért jelent be fellebbezést, ami alaptalan, de a
másodfokú bíróság arra jut, hogy a kiszabott büntetés eltúlzott: megváltoztatja

● Ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette, az

elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés
kisebb megváltoztatásának nincs helye.

● ügydöntő határozattal

Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban:

● A másodfokú bírósági eljárásban bizonyítás felvételének a részbeni megalapozatlanság,
az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében, vagy akkor van helye, ha a
fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak.
o ha teljes megalapozatlanságról beszélünk, akkor kizárt a bizonyítás
● mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a bűnösség megállapítását, a
felmentést, az eljárás megszüntetését, a bűncselekmény minősítését, a büntetés kiszabását,
illetve az intézkedés alkalmazását nem befolyásolta.

● Ha bizonyítást vesz fel a másodfokú bíróság, tárgyalást tart!

 2222023

18. A másodfokú bíróság határozatai, fellebbezés a másodfokú bíróság

határozata ellen, reformatórius és kasszatórius döntések.

A másodfokú bíróság határozatai: (+az előző tétel ezen része)

● Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot
érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről a másodfokú bíróság a hatályon kívül
helyező végzésben határoz. A megismételt eljárásra utasított bíróságnak döntéséig
vagy fellebbezés esetén a fellebbezést elbíráló bíróság döntéséig tartja fenn.
 2222023

● A másodfokú bírósági eljárás befejezése után a másodfokú bíróság a határozatát

kézbesíti.

● ítéletének megváltoztatása esetén ítélettel, egyébként végzéssel határoz.

● A határozat rendelkező része tartalmazza
● a fellebbezéssel sérelmezett határozatot hozó elsőfokú bíróság megnevezését és a
határozatának számát is,
● a bíróságnak a meghatározott döntését,
● személyes adatot abban az esetben, ha az megváltozott.
● A határozat indokolása tartalmazza az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részének és a
másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványának lényegét, azt, hogy ki, miért
fellebbezett, és kifejti a bíróság döntésének indokait

Helybenhagyás: előző tétel

Megváltoztatása: reformáció
● Ha az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét nem kell
hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a
törvénynek megfelelő határozatot hoz.
● megváltoztathatja akkor is, ha az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni
megalapozatlanságát kiküszöbölte.

Hatályon kívül helyezése: kasszáció

● Ha a másodfokú bíróság az eljárást azért szünteti meg, mert a vádlott büntethetősége
megszűnt, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére és a polgári jogi igény
megállapítására vonatkozó rendelkezését hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek
be fellebbezést.
● Ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú bíróság az
elsőfokú bíróság ítéletének csak azon bűncselekményre vonatkozó rendelkezéséről határoz,
amelyet a hatályon kívül helyezés oka érint.

● A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú

bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha (abszolút eljárási
hibák):
● nincs helye az ítélet hatályon kívül helyezésének a védő jelenlétének hiánya miatt, ha
 2222023

az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette öt évig terjedő vagy ennél

súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek,
● az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon kívül
helyezni, ha az ítéletet az elsőfokú bíróság a vádlott vagy a védő távollétében hozta
meg.
● fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási
szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a
bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására,
illetve az intézkedés alkalmazására -> hatályon kívül helyezés
1. különösen, ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a
vádemelés után megsértették,
2. a büntetőeljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes
jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlásában őket
korlátozták,
3. a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták,
● Teljes megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével
hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra
utasítja.

1. A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon

kívül helyezés okát, továbbá a másodfokú bíróságnak a megismételt
eljárásra vonatkozó iránymutatását.
 2222023

Fellebbezés a másodfokú bíróság határozata ellen:

A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés:

● Nincs helye fellebbezésnek, ha a határozatot a Kúria hozta.
● végzés elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el, ha a végzést a törvényszék hozta, a
Kúria bírálja el, ha a végzést az ítélőtábla hozta.
1. Az ítélőtábla és a Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el.

A fellebbezési jog és a fellebbezés korlátai:

● A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a
másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.
● Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság
● olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését
rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
● az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást
megszüntette,
● a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú
bíróság nem rendelkezett.
● Nem tekinthető ellentétes döntésnek, ha a vádlott egy cselekménye több bűncselekményt
valósít meg, és erre figyelemmel a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság által
megállapított minősítés megváltoztatásának lett volna helye.

● A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra

hivatkozni nem lehet.

A fellebbezésre jogosultak:
● A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult a vádlott, az ügyészség, a
védő, a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen.

19. A harmadfokú eljárás feltételei. A harmadfokú bíróság eljárása és

határozatai. A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező
végzése elleni fellebbezés elbírálása. A megismételt eljárás.

A harmadfokú eljárás feltételei:

● A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz
 2222023

a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.

A harmadfokú bíróság eljárása:

A felülbírálat terjedelme: Főszabály szintén a teljes revízió
● A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett
ellentétes döntését, azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság
ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és
1. az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja
felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
● A harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező
kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó
rendelkezésekről is.
● Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése,
amely ellen nem fellebbeztek.

Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához:

● A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a
másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a
fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan.
● nincs helye bizonyításnak.
● így tárgyalást sem vehet fel
● az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok,
ténybeli következtetés alapján kiegészítheti, helyesbítheti.

A fellebbezés elintézése – általános szabályok:

● A harmadfokú bíróság a fellebbezést tanácsülésen/ nyilvános ülésen bírálja el.
● A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele kötelező.

● A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz

● ha a fellebbezést a sérelmezett ítélet megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
● ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét eljárási szabálysértéssel
hozta meg. (abszolút eljárási szabálysértés)

● ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés

kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.
● A nyilvános ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

A harmadfokú bíróság határozatai:

 2222023

A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása:

- A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a
fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,
továbbá ha nem kell, vagy nem lehet megváltoztatni.
A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása: reformáció
- megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú
bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét nem kell hatályon
kívül helyezni.
- akkor is, ha a másodfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát
kiküszöbölte.

A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése: kasszáció

- a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az
eljárást megszünteti

- a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot

új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét eljárási szabálysértésssel
vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.

- az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és utasítja új eljárásra, ha

az eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.
- nem tudja kiküszöbölni.

A kasszációs végzés elleni fellebbezés:

● helytelenül állapított meg:
1. abszolút vagy relatív eljárási szabálysértést
2. teljes megalapozatlanságot vagy azt, hogy nem tudja kiküszöbölni a
megalapozatlanságot
● vagy maga a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára került sor eljárási
 2222023

szabálysértéssel
● pl.: a fellebbezésemben azt mondom, hogy a másodfok helytelenül állapította meg, hogy
elsőfokon kizárt bíró vett részt
1. vagy a másodfokú bíróság kasszációs döntésében vett részt kizárt bíró
● A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen
fellebbezésre jogosult a vádlott, az ügyészség, a védő.
● Ha a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése egy
bűncselekmény több vádlottját érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés
valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti a hatályon kívül helyező határozat
végrehajthatóságát.

A fellebbezés elintézésének általános szabályai:

● Ha a hatályon kívül helyező végzést
■ a) a törvényszék hozta, a fellebbezést az ítélőtábla,
■ b) az ítélőtábla hozta, a fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el.
1. beérkezéstől számított 1 hónapon belül
● A fellebbezés nem vonható vissza.
● Nincs helye fellebbezésnek, ha a hatályon kívül helyező végzést a Kúria hozta.
● A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzést helybenhagyja, ha a
fellebbezés alaptalan és egyébként a hatályon kívül helyező végzést nem kell hatályon
kívül helyezni.
● Határozatának meghozatalát követően a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság a személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről határoz.
● A bűnügyi költséget az állam viseli.

A megismételt eljárás:
● A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi
megsemmisítése esetén az eljárást meg kell ismételni.
● A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az
Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével
bírálja el.
● változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett
okok és indokok.
● A vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség
viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel.
Iránymutatáshoz kötöttség:
 2222023

● a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok a megismételt eljárást

lefolytató bíróság kötelezettségeit tartalmazták, de nem vonatkoznak az újabb jogorvoslat
folytán másod- és harmadfokon eljáró és felülbírálatot elvégző bíróságokra
● az új eljárás eredményeképpen hozott határozat a korábbinak helyébe lép, és a hatályon
kívül helyezett határozatot teljes mértékben figyelmen kívül kell hagyni
● A megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.
● A tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti a másodfokú
bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatának, illetve az
Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatának, az elsőfokú bíróság, illetve a
másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatának, ha
másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvének,
valamint a vádiratnak a lényegét.

● Ha az ügyészség a vádat az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezése után

módosította, a módosított vádirat lényegét az ügyész ismerteti.
● Ha a vádlott nem tesz vallomást, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a hatályon kívül
helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló
tárgyaláson tett vallomásának lényegét is ismertetheti vagy felolvashatja.
● A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett ismertethető vagy
felolvasható a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által
megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a
szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv lényege.
1. nem alkalmazható, ha az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül
helyezése azért történt, mert az ítélet megalapozatlanságát a másodfokú
bírósági eljárásban nem lehetett kiküszöbölni.

Súlyosítási tilalom a megismételt eljárásban:

Főszabályként érvényesül a súlyosítási tilalom a megismételt eljárásban is. Ez alól a következő

kivételeket teszi a törvény:
● az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert a bíróság
nem volt törvényesen megalakítva vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig
jelen, az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, a bíróság a hatáskörét
túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bírósági kizárólagos illetékességébe tartozó
ügyet bírált el vagy a hatályon kívül helyezés teljes megalapozatlanság miatt történt
● ugyanez a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság esetében is
 2222023

● a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít

meg, amelynek folytán súlyosabb büntetést kell kiszabni, feltéve, hogy az ügyészség ezt
indítványozza

● az ügyészség vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is

meg kell állapítani
● az ügyészség vádkiterjesztése a súlyosítási tilalmat feltétlenül és abszolút módon feloldja

● A másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, a

bűncselekményének enyhébb minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetését, illetve
a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedést enyhíti, vagy az elsőfokú bíróság
ítéletének rá vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást
megszünteti vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a fellebbezéssel érintett
vádlott tekintetében is ugyanígy határoz.

20. A rendkívüli perorvoslatok fogalma és jelentősége, rendszere.

A rendkívüli jogorvoslatok fogalma és jelentősége:

A rendkívüli jogorvoslatokon keresztül a már jogerőre emelkedett határozatok is megtámadhatóak

lesznek, de csak törvényben meghatározott feltételek megléte esetén.
Erre azért van szükség, mert nagyobb az igény az igazság felderítése iránt, mint a jogbiztonság
megléte iránt, így tehát kivételesen feloldhatóvá válik a jogerő súlyos ténybeli vagy jogi hibák
miatt.
Egyértelmű, hogy ha bármi miatt lehetne élni rendkívüli jogorvoslattal, akkor sosem lenne jogerősen
vége az eljárásoknak.
Rendkívüli jogorvoslatok mellett megkülönböztetjük a rendes jogorvoslatokat, amilyen pl. a
fellebbezés.
- taxatív módon sorolja fel a Be. azokat az eseteket, amikor az adott rendkívüli
jogorvoslat szóba jöhet

A rendkívüli jogorvoslatok rendszere:

 2222023

Rendkívüli jogorvoslat alapja lehet:

● ténybeli hiba
● anyagi jogi jellegű hiba
● eljárási jellegű

A Be. szabályozásában:
● ténybeli hiba orvoslására: perújítás
● anyagi jogi vagy eljárásjogi hiba orvoslására: felülvizsgálat, egyszerűsített felülvizsgálat,
jogegységi eljárás, jogorvoslat a törvényesség érdekében
● alapjogsérelmet orvosol: alkotmányjogi panasz

● ex tunc szemléletű az a rendkívüli jogorvoslat, amely olyan hiba orvoslására alkalmas, amely
a határozat jogerőre emelkedésének pillanatában már jelen volt, akár orvosolható is lett
volna, de rejtve maradt

● ex nunc szemléletű a rendkívüli jogorvoslat, ha olyan hibák kezelésére hivatott, amelyek a

jogerő beálltakor nem voltak felismerhetők, csak valamely utóbb bekövetkezett körülmény
folytán jelentkeztek vagy váltak észlelhetővé és orvosolhatóvá

21. A perújítás okai és a perújítási eljárás.

Perújításnak csak bírósági jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás esetén van helye,
célja pedig a már jogerősen lezárt büntetőügyben hozott téves – az anyagi igazságosság
követelményét lényegesen sértő – határozat megváltoztatása.

Az eljárási törvény a perújítás igénybevételének lehetőségét ezért kivételesen, viszonylag szűk körre
 2222023

korlátozva, tételesen megjelölt okokból engedi csupán meg.

A perújítás kivételt képez a többszöri eljárás tilalma alól.
A perújítás elrendelése önmagában még korántsem oldja fel a megtámadott határozat jogerejét,
erre csak akkor kerül sor, ha a bíróság az új tárgyalás eredményétől függően megállapítja, hogy
a perújítás alapos, és az alapügyben hozott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül
helyezi.
A perújítás ténykérdésre vonatkozik. Nincs helye
● eljárási szabálysértés miatt
● jogkérdésben, valamely anyagi jogi szabály értelmezését illetően
● azon a címen, hogy a határozat jogerőre emelkedését követően enyhébb jogszabályok léptek
hatályba

A perújítás okai:
1. ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új
bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy (novum)
■ a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni,
vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást
meg kell szüntetni, vagy
■ a terhelt bűnösségét kell megállapítani, vagy lényegesen súlyosabb
büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett
alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell
alkalmazni,

2. ha a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős, a vádról

rendelkező ügydöntő határozatot hoztak,
■ ez ugyebár a kétszeres eljárás tilalmába ütközik
■ azért nem jogi hiba, mert a cselekményről van szó
3. ha a terhelt az ügydöntő határozatban nem a valódi személyazonosságával szerepel
és ez a határozat kijavításával nem orvosolható,

4. ha az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel,

■ szimplán hamis bizonyíték miatt perújításnak nem lehet helye, hiszen a
vádlottnak nincsen igazmondási kötelezettsége
■ ezért kell, hogy jogerős ítéletben legyen a hamis bizonyíték és érdemben
befolyásolja a határozat meghozatalát
5. ha az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a
büntető törvénybe ütköző módon megszegte,
 2222023

6. ha a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás kegyelemből

történő megszüntetéséről határozott,
■ ebben és a következőben kötelező a perújítás
7. ha az alapügyet távollévő terhelttel szembeni vagy a külföldön tartózkodó terhelt
távollétében folyó különeljárás szerint fejezték be
♦ itt azért van mód perújításra, mert éppen a terheltet nem lehetett
meghallgatni
♦ tényhiba, hiszen a vallomás tényekre vonatkozhat
● új bizonyítéknak kell tekinteni az olyan személy tanúvallomását, aki az alapügyben a
mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta.

● Perújításnak nincs helye, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert az ügyészség a
vádat ejtette.
● Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van helye.
1. ha viszont a perújítás okaként az kerül megjelölésre, hogy az alapügyet a távollévő
terhelttel szembeni vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében folyó különeljárás
szerint fejezték be: a terhelt és a védő attól a naptól számított 1 hónapon belül
terjesztheti elő, amelyen a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről
tudomást szerzett, a tudomásszerzés időpontját a perújítási indítványban valószínűsíteni
kell (JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ)

● A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára szóló
perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.

A perújítási indítvány:
● A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő perújítási indítványt.
● A terhelt javára
■ az ügyészség, a terhelt, a védő,a terhelt törvényes képviselője, a terhelt
házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
■ a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa,
illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona

● A terhelt és a védő a perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti
elő, amelyen a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről
tudomást szerzett
● A perújítási indítványban meg kell jelölni az alapügyet, amely ellen a perújítás irányul, az
indítvány okát, valamint a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait.
 2222023

● A perújítási indítvány a másodfokú bíróság perújítás megengedhetősége tárgyában

tartott tanácsülésének megkezdéséig visszavonható.

Perújítási nyomozás:
1. a bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat az általános nyomozó
hatóságnak küldi meg,
2. a perújítási nyomozás során a bíróság gyakorolja az irányítási jogkört,
3. a perújítási nyomozás határideje két hónap, amelyet a bíróság kétszer, egyenként
legfeljebb két hónappal meghosszabbíthat,
4. az általános nyomozó hatóság a perújítási nyomozás elvégzése után a bíróságnak küldi
vissza az ügyiratokat.
● Letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, bűnügyi felügyelet nem rendelhető el.
● A perújítási nyomozás során a leplezett eszközök alkalmazhatók. Ha az alapügyben a
nyomozás során már alkalmaztak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az érintett
személlyel szemben, és a perújítási nyomozás során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz
alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell
adni és a meghatározott időtartamot ennek megfelelően kell számítani.

Az ügyészség eljárása:
● A más jogosulttól származó perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének
kérdésében döntésre jogosult bíróság mellett működő ügyészségnél kell írásban
benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.
1. ez azért fontos, mert az ügyészség is jogosult perújítási nyomozás elrendelésére és
észrevételek tételére
● A nem jogosulttól származó perújítási indítványnak a bíróság részére történő
megküldését az ügyészség mellőzi.
● Az ügyészség a más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt az észrevételével
együtt egy hónapon belül megküldi a bíróságnak.
● Ha a perújítás előfeltételeinek tisztázása és új bizonyítékok beszerzése érdekében szükséges, az
ügyészség a perújítási indítvány megküldése előtt perújítási nyomozást rendel el.

A perújítás megengedhetősége:
● Ha az alapügyben a járásbíróság járt el elsőfokon, a törvényszék, ha a törvényszék járt el
elsőfokon, az ítélőtábla dönt a perújítás megengedhetőségének kérdésében.
1. így a perújítási eljárás két részből áll:
■ megvizsgálja a bíróság a perújítás megengedhetőségét
 2222023

■ ha megengedhető, akkor mehet a perújítás

● A perújítási indítványt a bíróság tanácsülésen bírálja el.
● A perújítás megengedhetősége körében azt kell elbírálni, hogy az indítványozó által a
perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra,
hogy a bíróság eltérő határozatot hozzon.
● Ha a perújítás megengedhetőségében való döntéshez bizonyítási eszköz felkutatása
szükséges, a bíróság perújítási nyomozást rendel el.
● Ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást nem ügydöntő
végzésével elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatására
1. a) megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak vagy
2. b) átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
● maga is hatályon kívül helyezheti az alapügyben hozott ítéletet, vagy annak a perújítással
megtámadott részét és megszüntetheti az eljárást, ha a terhelttel szemben ugyanazon
cselekmény miatt több jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatot hoztak

● A perújítás elrendelése ellen nincs helye fellebbezésnek.

A perújítás lefolytatása:
● A perújítási eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.
● A bíróság az alapügyben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását,
illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggesztheti,
félbeszakíthatja, vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti.
● bíróság a vádirat helyett a perújítással megtámadott ítélet és a perújítást elrendelő végzés
lényegét ismerteti a tárgyaláson.

1. a bizonyítás terjedelmét kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a

perújítást elrendelték, és
2. nem rendelhető el olyan bizonyítás, amely a terhelt terhére szóló változást
eredményezne, ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő.

● Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott ítéletet vagy

eljárást megszüntető végzést, illetve annak a perújítással megtámadott részét hatályon
kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
● Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, újból határoz indítványra
1. az érdemben elbírált polgári jogi igényt
2. a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában

22. A felülvizsgálat okai és a felülvizsgálati eljárás. Eljárás az alkotmányjogi

panasz esetén. Jogorvoslat a törvényesség érdekében. A jogegységi
 2222023

határozat. Az egyszerűsített felülvizsgálat.

A felülvizsgálat: A rendkívüli jogorvoslati eljárások közül a perújítás a jogerős ügydöntő határozat

ténybeli, a felülvizsgálat pedig a súlyos jogi hibáinak orvoslására szolgál.
● Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen
■ a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
■ b) eljárási szabálysértés miatt,
■ c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi
jogi szerv határozata alapján,
■ d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától
való eltérés esetén van helye.

● A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő,
ha a bíróság
1. a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével
■ állapította meg a terhelt bűnösségét, rendelte el a terhelt
kényszergyógykezelését, mentette fel a terheltet vagy szüntette meg az eljárást;
■ a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának
megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést/intézkedést,
■ kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.
♦ nem lehet felfüggeszteni, ha a vádlott többszörös visszaeső,
bűnszervezetes a bűncselekmény vagy a szándékos bűncselekményt a
szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy
felfüggesztésének próbaideje alatt követte el
2. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a
határozatát
■ joghatóság hiányában,
■ a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek rendelkezése
hiányában,
■ nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
■ abszolút eljárási szabálysértéssel
■ a súlyosítási tilalom megsértésével,
■ a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott
mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló
mentességnek a megsértésével hozta meg
 2222023

A felülvizsgálat korlátai:
● Nincs helye felülvizsgálatnak
1. a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős
ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen,
2. a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség
érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
3. ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján
orvosolható.
● a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható.

A felülvizsgálati indítvány:
● A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.
● A terhelt javára:ü-v-v-h-r
● meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint
az indítvány előterjesztésének okát és célját.
● tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre alkalmas elérhetőségét.

● Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől

számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
● A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve.
● Minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt
● Felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be.

A felülvizsgálati eljárás:
● A felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e
Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
● A felülvizsgálati indítvány az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál a
bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi.
● A bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy ügyirataival együtt egy hónapon belül
felterjeszti a Kúriához.

● A felülvizsgálati indítvány a Kúria határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig

visszavonható.

● A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt hozzájárulásával

vonhatja vissza.
 2222023

● A felülvizsgálati indítványt - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Kúria három

hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános ülésen.
1. nyilvános ülésen akkor, ha ezt a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott
felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított 8 napon belül indítványozza
2. vagy ha ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja
3. azért nincsen tárgyalás, mert nincs helye bizonyításnak, hiszen az ténykérdésre
vonatkozhat
● Ha a felülvizsgálat a Kúria határozata ellen irányul, az indítványt öt hivatásos bíróból álló
tanács bírálja el.
● A felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező.
● A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha
1. a felülvizsgálat a törvényben kizárt,
2. azt az arra nem jogosult terjesztette elő,
3. elkésett,
4. a felülvizsgálati indítványt nem vagy újból hiányosan terjesztették elő,

5. az indítványozó elérhetetlenné vált.

● Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az

ügyészség képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy ügyirataival együtt nyilatkozattétel
érdekében megküldi a Legfőbb Ügyészségnek.
● Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül, különösen
bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon belül visszaküldi a Kúriának.

● A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének,

valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős
ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
● A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos
jogszabályok alapján kell elbírálni.
● A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott
részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.
1. kivéve: eljárási szabálysértést hivatalból vizsgál
● A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya,

● A nyilvános ülésen a védő, valamint ha a vádat az ügyészség képviselte, a legfőbb ügyész vagy
képviselőjének jelenléte kötelező.
● Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés
előtt megtörténjen.
 2222023

A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat:

● a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt.

● megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz

● A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja
1. a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak
megsértése miatt került sor,
2. megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges

3. a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához

az eljárás megismétlése szükséges
● hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja
1. joghatóság hiányában,
2. a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek rendelkezése hiányában,
3. nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
4. abszolút eljárási hiba miatt
● A Kúria a másod-, illetve harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha
1. a) a felülvizsgálat oka a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásában merült fel,
2. b) a törvénynek megfelelő határozat a másod-, illetve harmadfokú bíróság
eljárásának megismétlésével is meghozható.

● A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget az indítvány előterjesztője

viseli, ha elutasítják. Más esetekben a bűnügyi költséget az állam viseli.
.

A rendkívüli jogorvoslati eljárások közül a perújítás a jogerős ügydöntő határozat ténybeli, a

felülvizsgálat pedig a súlyos jogi hibáinak orvoslására szolgál. Ezeken kívüli rendkívüli jogorvoslati
eljárás a jogorvoslat a törvényesség érdekében, valamint a jogegységi eljárás, a rendelkezések az
alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásról és az egyszerűsített felülvizsgálat.

Eljárás alkotmányjogi panasz esetén:.

● Az Alkotmánybíróság felhívására/ hivatalból az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős
ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását,
illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggeszti vagy
félbeszakítja, és erről tájékoztatja az Alkotmánybíróságot.
 2222023

Abtv. 27. §-a alapján van helye, a rendes jogorvoslati lehetőségek kimerítése után.
Csak az Atv.-ben biztosított jog sérelme esetén lehet helye, hiszen az AB nem „negyedfokú”
bíróság.
Az AB nem is korrigálja a határozatot, csak megsemmisíti azt.

Jogorvoslat a törvényesség érdekében:

A jogorvoslat a törvényesség érdekében lehetővé teszi – kizárólag a terhelt javára – olyan

törvénysértések orvoslását is, amelyeket felülvizsgálati eljárás útján nem lehet kiküszöbölni.
Kivételes jellegét mutatja, hogy csak a legfőbb ügyész élhet vele.
● a bírói gyakorlat egységének helyreállítása és erősítése a funkciója

● A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő

jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen.
● Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha
1. a határozatot a Kúria hozta,
2. a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján
orvosolható.
● nincs határidőhöz kötve.
● Ha a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elutasításának nincs helye, azt a Kúria
tanácsa tanácsülésen bírálja el.
● nyilvános ülésen határoz, ha a legfőbb ügyész ezt indítványozza, vagy ezt a tanács elnöke
egyéb okból szükségesnek tartja.
● A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem tartható meg.
● a legfőbb ügyész vagy képviselője, a terhelt és védője felszólalhat és indítványokat tehet.

● megállapítja, hogy a sérelmezett határozat törvénysértő, ellenkező esetben a jogorvoslatot

végzésével elutasítja.
1. a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg.
● felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Jogegységi eljárás:

A jogegységi eljárás a bírósági gyakorlat egységét biztosítja, de kivételesen és kizárólag a terhelt

javára. A jogalkalmazás egysége sérelmet szenved, ha ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a
különböző bíróságok eltérően értelmezik.
● ez sérti a bíróság előtti egyenlőséget is, mert ahhoz vezet, hogy ugyanahhoz a jogszabályi
 2222023

rendelkezéshez a jogalkalmazásban az érintettekre nézve eltérő jogkövetkezmények fűződnek

● Jogegységi panasz eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy
alkalmazott intézkedés végrehajtása, illetve a jogerős ügydöntő határozatba foglaltak
teljesítése felfüggesztésének vagy félbeszakításának nincs helye.
● szabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozat
megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének nincs helye.

Az egyszerűsített felülvizsgálat:
● Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a
törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően
rendelkezett a következő kérdésekről:
1. 1. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról,
2. 2. a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés Btk. 87. § b) pontja alapján történő
végrehajtásának elrendeléséről,
3. 3. a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének hatályon
kívül helyezéséről,
4. 4. a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről,
5. 5. a feltételes szabadságnak a Btk. 40. § (1) bekezdése alapján történő megszüntetéséről,
6. 6. az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról, a szabálysértési
eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás, közérdekű munka és pénzbírság, illetve a
már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámításáról,
7. meghatározott foglalkozástól eltiltásról, vagy arról, hogy mely foglalkozástól tiltja el a
terheltet,
8. a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámításáról,
9. a kitiltás helyéről,
10. sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén sportszövetség stb

Az egyszerűsített felülvizsgálatra tehát akkor kerülhet sor, ha a jogerős ügydöntő határozat a

büntetőjogi főkérdések eldöntésének körén kívüli valamely anyagi jogi kérdésben vagy a

büntetőjogi főkérdéshez kapcsolódó járulékos kérdésben a törvényi előírás ellenére nem, vagy nem
a törvényeknek megfelelően rendelkezett..

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás:

● az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé
válását követő egy hónapon belül a jogerős ügydöntő vagy véglegessé vált határozatot hozó
bíróság, egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el. Ha a bíróság tanácsban járt el,
az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a tanács elnöke is eljárhat.
 2222023

● hivatalból vagy indítványra indul meg. A bíróság az eljárást megszüntetheti, ha az

indítványozó az indítványt visszavonta.

● A terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati

eljárásra indítvány a határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő, illetve a
terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati
eljárás hivatalból - a határozat közlésétől számított - hat hónapon belül indítható.
● (5) Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a megindításától számított hat hónapon belül le kell
folytatni, ezt követően nem hozható a terheltre, a vagyoni érdekeltre vagy az egyéb érdekeltre
hátrányosabb döntés.

● A bíróság az ügyiratok alapján dönt, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása

szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart.
● Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során hozott határozat és jogorvoslat:

● szükség esetén az alapügyben meghozott határozat törvénysértő rendelkezésének hatályon
kívül helyezése mellett a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
● A bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a
hivatalból megindított eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem
állnak fenn.
● A bíróság az elkésett, a törvényben kizárt vagy a nem jogosulttól származó indítványt érdemi
indokolás nélkül elutasítja.
● A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben végzéssel határoz.
● Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.

● A bűnügyi költséget az állam viseli, ha az eljárás során megállapítják, hogy a határozat

valamely az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésről nem vagy nem a
törvénynek megfelelően rendelkezett.

23. A különeljárások osztályozása, létrehozásuk indokai és szabályozásuk

módjának legfőbb sajátosságai

A büntetőeljárás eljárási formáit tekintve különbséget tehetünk az általános eljárási forma, a

különeljárások és a különleges eljárások között.
 2222023

Az eljárási forma fogalmát tekintve a büntetőeljárás lefolytatásának törvényes rendjét jelenti.

Az általános eljárás célja a büntetőjogi felelősség eldöntése, ezt főszabályként deklarálja a törvény,
és a cselekmények és elkövetők többségére rendeli alkalmazni.

A különeljárások célja szintén a büntetőjogi felelősség eldöntése, de az általános, lex generalis

szabályokhoz képest speciális, lex specialis szabályok vonatkoznak rájuk, tehát ezekre az eljárásokra
az általános eljárásra vonatkozó szabályokat a különeljárásokra vonatkozó szabályokban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.

A különleges eljárások esetén viszont már nem a büntetőjogi főkérdés áll a központban, hanem
egyéb, de bírói döntést igénylő kérdések. Ezekre a jogerős, ügydöntő határozat meghozatala után kerül
sor, a jogerő feloldása nélkül. A határozathoz vagy annak végrehajtásához kapcsolódnak.
Szokás őket „csonka eljárásoknak” is nevezni, hiszen éppen a büntetőjogi főkérdésről nem dönt. A
hiánypótlás és kijavítás már átkerült az egyszerűsített felülvizsgálat körébe.

Valójában itt is új tények kerülnek elő, de nem keverendő össze ez a rendkívüli jogorvoslatokkal.
Különleges eljárások:
● feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó
szabadságvesztés esetén
● összbüntetési eljárás
● eljárás próbára bocsátás esetén
● eljárás jóvátételi munka esetén
● halasztás vagy részletfizetés engedélyezése bűnügyi költség megfizetésére

A különeljárások osztályozása:

Összesen 15 különeljárás létezik:

● ezekből 14 különeljárás a Be.-ben van szabályozva
● a jogi személyek elleni eljárás pedig külön törvényben (2001. évi CIV. törvény)

A különeljárásokat különböző szempontok szerint lehet osztályozni:

garanciákkal dúsított vagy sem. Így természetesen többletgaranciát tartalmaz a fiatalkorúak elleni
eljárás, míg kevesebb garanciával jár a gyorsítás érdekében zajló eljárás.
 2222023

A különeljárások létrehozásának indokai:

- Létrehozásuk indokai között szerepelhet a terhelt személyében rejlő ok, az

elkövetett cselekmény vagy az egyszerűsítés és gyorsítás.
- A tisztességes eljáráshoz való jog egyik legfontosabb részjogosítványa az észszerű
időn belüli elbíráláshoz való jog. (EJEE 6. cikk, Atv. XXVIII. cikk)

- Az elhúzódó eljárások kiküszöbölése, az eljárás gyorsítása az új Be. egyik

legfontosabb célkitűzése, számos különeljárás e cél elérését segíti, így pl. a bíróság
elé állítás vagy a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás.

Egyéb okok lehetnek:

● több garancia a terheltnek, lehetőséget ad konszenzuális eljárásra
● túl költséges lenne az eljárás a bűncselekmény súlyához képest
● a bűncselekmény súlyához képest túl lassú és bonyolult lenne az eljárás

Az alanyok szerinti különeljárások létrehozásának indokai:

● fk.: a fiatalkorú nevelése az elsődleges cél
● katonai büntetőeljárás: szigorú alá-fölé rendeltség
● mentességet élvező személy: a mentesség akadálya lenne az eljárásnak
 2222023

Az eljárás tárgyára tekintettel:

● magánvádas eljárás: túl nagy a sértett személyes sérelme, így rábízza a jogalkotó a vádról
való döntést
● pótmagánvád: a közvádlói esetleges mulasztást az ügyészségen kívüli egyénekre bízza
● vagyon vagy dolog elvonása: sokszor nem tudni a büntetőeljárásban, hogy az adott
vagyonelem kinek a tulajdonát képezi, cél a bűncselekmény útján szerzett vagyon felkutatása,
biztosítása és elvonása (btw ez nem a büntetőjogi felelősségről szól)
● eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén: EU-s fellépés az illegális
határátlépéssel szemben, a rendelet viszont a büntetőjogi szankciókról nem szólt (a jogalkotó
indokolása szerint a Genfi Egyezményben rögzített menedékjog nem sérül, hiszen valójában
olyan államokból érkeznek az emberek, ahol nincs veszélyben az életük)
● eljárás közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén:
szintén a vád korrekciója a cél, bárki felléphet ultima ratio jelleggel
● jogi személlyel szembeni eljárás: ugyan a magyar eljárásjogban alany nem lehet a jogi
személy, így a felelősségét sem lehet megállapítani, tehát kicsit kilóg innen, de a szabályozás
logikája ugyanez a külön törvény alapján, szükség is van arra, hogy valahogy felelősségre
lehessen vonni

Konszenzuális eljárások:
bíróság elé állítás: egyszerűsítés, beismerő vallomáson alapul
● eljárás egyezség esetén: terhelti együttműködés, a tényállásról és a jogi minősítésről viszont
nem lehet „alkudozni”, tehát NEM vádalku
● büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás: bizonyítás felvétele nélkül döntenek,
kizárólag a nyomozati iratok alapján, szintén az egyszerűsítés a cél (egyedül végrehajtandó
szabadságvesztést nem lehet kiszabni)

Ha a terhelt nincs jelen az eljárásban: (ezekre csak akkor kerülhet sor, ha az eljárás felfüggesztése
mellett az intézkedések nem vezetnek sikerre)
● távollévő terhelt elleni eljárás: nincs jelen, és nem is találják, ha viszont előkerül, akkor
biztosítani kell számára a tárgyalást
● eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében: távol van, de tudjuk, hogy hol
● biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás: tudatosan marad távol a terhelt az egyszerűsítés
érdekében

A különeljárások szabályozásának sajátosságai:

 2222023

A Be. külön Fejezetekbe sorolja a különeljárásokat és az azokra vonatkozó speciális szabályokat.

Amire vonatkozóan nem tartalmaz speciális szabályokat, arra az általános eljárásokra
vonatkozó szabályok alkalmazandók.

24. A fiatalkorúak elleni eljárás.

Az eljárás alanya és célja:

Alanya: fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a

tizennyolcadikat nem.
Főszabályként a tizennegyedik életévét betöltött személy büntethető, de a kiemelt tárgyi súlyú
bűncselekmények esetén ez tizenkettő.

● Ha a fiatalkorúval szemben több bűncselekmény miatt folyik eljárás, és azok között a 14

életévének betöltése előtt és a 14 életévének betöltése után elkövetett bűncselekmény is
szerepel, a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a 14 életévét betöltött fiatalkorúra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
● Nincs helye fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak, ha a terhelttel vagy bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben több bűncselekmény
miatt folyik eljárás, és azok közül legalább egyet a 18 életévének betöltése után követett
el.
● Több terhelt esetén a bíróság a felnőtt korú terhelt ügyét a fiatalkorú ügyével együtt
bírálja el, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg.

● Fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, a magánvádra

üldözendő bűncselekmények esetében az ügyészség jár el.

● A nyomozást a fiatalkorú gyanúsítotti kihallgatásától számított egy éven belül be kell

fejezni, ha a fiatalkorúval szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.
● Ha a fiatalkorúval szemben öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt van folyamatban nyomozás, annak határideje a gyanúsítotti
kihallgatástól számított két éven túl nem hosszabbítható meg.
1. itt is a gyanúsítotti kihallgatástól indulnak a határidők
● ennek érdekében a fiatalkorúak személyi körülményeit is mélyebben kell felderíteni, mint
 2222023

általában a felnőttkorúak ügyeiben

● bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan köteles vizsgálni,
hogy felmerül-e a fiatalkorúval kapcsolatban olyan körülmény, amely megalapozza a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott jelzési
kötelezettséget vagy hatósági eljárás kezdeményezésének a kötelezettségét

A belátási képesség és az érettség a különböző életkorokban eltérő lehet, ezért kell erre tekintettel
lefolytatni az eljárást, és ezért cél a nevelés.
Jellemzően enyhébb büntetések vonatkozásában jelenik meg a Btk.-ban a különbség, illetve kizárólag
esetükben van lehetőség javítóintézeti nevelésre.
● a generális minimuma a szabadságvesztésnek 1 hónap
● A fiatalkorú elleni büntetőeljárást úgy kell lefolytatni, hogy az a fiatalkorú nevelésének,
illetve testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésének az előmozdításával biztosítsa a
fiatalkorú társadalmi beilleszkedését, és azt, hogy a fiatalkorú ne kövessen el újabb
bűncselekményt.
1. előtérben tehát a speciális prevenció

A bíróság és az ügyészség:
● A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el, ha
1. a) a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy
2. b) az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta.
● A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két
ülnökből áll.

● A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag

■ pedagógus,
■ pszichológus, vagy
■ gyermekvédelmi szakember vehet részt.
● A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a felettes ügyészség által kijelölt ügyész jár el.

A védő és a törvényes képviselő:

● A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező.
● A védő jelenléte kötelező a vádemelés előtt a fiatalkorú részvételével tartott
■ gyanúsítotti kihallgatáson, szembesítésen, felismerésre bemutatáson,
■ bizonyítási kísérleten, valamint a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban
 2222023

● A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes

képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt, a jelenléti, észrevételezési,
felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai
irányadók.
● A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes
képviselőjét tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy idézéséről és értesítéséről, a védővel közölt határozatokat vele is közölni
kell.
● a törvényes képviselő jogosultságai a védőével azonosak, de a kötelezettségei nem terhelik
● a vádlottat érintő határozatok ellen önálló fellebbezési joga van
● ő maga is megbízhat védőt
● ha a fiatalkorúval együtt követte el a bűncselekmény, eseti gyámot kell kirendelni
● ha a vádlott az eljárás során betölti a 18. életévét, a törvényes képviselő jogállása megszűnik

A bizonyítás:
● A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a bizonyítás a fiatalkorú sajátos szükségleteinek,
környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények vizsgálatára (a
továbbiakban: fiatalkorú egyéni értékelése) is kiterjed.
A fiatalkorú egyéni értékelésének eszközei különösen
1. a) a környezettanulmány,
2. b) a pártfogó felügyelői vélemény vagy összefoglaló pártfogó felügyelő vélemény,
3. c) a szakvélemény,
4. d) a pártfogó felügyelő tanúvallomása,
5. e) a fiatalkorú törvényes képviselőjének vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más
személynek a tanúvallomása.
■ voltaképpen ez a kötelező bizonyítás a bizonyítási tilalmak mellett a szabad
bizonyítás korlátját képezi
● 14. életévét betöltött érettségének vagy értelmi fejlettségének szakértői vizsgálatát is
elrendelheti.
● A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.

Összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény:

● Ha a fiatalkorúval szemben a védelembe vétele körében megelőző pártfogás elrendelésére
került sor, a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság összefoglaló pártfogó felügyelői
vélemény beszerzését rendeli el.
1. összefoglaló megállapítások, javaslat a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály
 2222023

vagy kötelezettség elrendelésére és ezek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni a terhelt,

valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.

Kötelező bizonyítás vonatkozik tehát ezekre:

2. környezettanulmány
3. büntethető gyermekkorúra szakértői vélemény: Be. 686. §
■ belátási képesség vizsgálata: a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik
életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú
beszámítási képességének és a bűncselekmény következményeinek
felismeréséhez szükséges belátási képességének vizsgálata érdekében – a
megalapozott gyanú közlését követően – jogszabályban meghatározottak szerint
haladéktalanul gondoskodni kell. szakértői kirendelésről

A letartóztatás:
● csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán szükséges.
● megszűnik, ha annak tartama
■ a) a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét be nem töltő
fiatalkorúval szemben az egy évet,
■ b) a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltött
fiatalkorúval szemben a két évet

Feltételes ügyészi felfüggesztés:

● Fiatalkorúval szemben feltételes ügyészi felfüggesztés akkor alkalmazható, ha a nyomozás
nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt
van folyamatban, és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított
személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a fiatalkorú helyes irányú
fejlődése várható.

Az előkészítő ülés és a tárgyalás:

● a nyilvánosságot ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szükséges.

● A bíróság elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét a fiatalkorú távollétében tartsák

meg, amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja.

● A fiatalkorú jelenléte az előkészítő ülésen és a tárgyaláson kötelező.

1. nincs távollétes eljárás
2. nincs jelenlétről lemondás
● Az ügyész a tárgyaláson tartott perbeszédében a javítóintézeti nevelés intézkedés
 2222023

meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

● A bíróság javítóintézeti nevelést bűnösséget megállapító ítéletben rendel el.
● A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről szóló határozatot és az
ügydöntő határozatot a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személlyel is közölni kell.

● Ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek

mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi
költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását a cselekmény elkövetésének idején
ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.

● Nincs helye pótmagánvádas és magánvádas eljárásnak.

25. A katonai büntetőeljárás. Eljárás mentességet élvező személyek ügyében.

A katonai büntetőeljárás:
A különeljárás indoka a büntetőeljárás alá vont alanyok jogi helyzetének sajátosságában, a hierarchikus
viszonyokban keresendő. A katonai büntetőeljárásban az ügyek gyors befejezése – az időszerűség
általános követelménye mellett – katonai fegyelmi okok miatt is indokolt. Cél a szolgálati rend és
fegyelem fenntartása.

A katona fogalmát a Btk.-ában találjuk:

● a honvéd, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet
● a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
● valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja

A katonai büntetőeljárás hatálya:

● a honvéd által elkövetett bármely bűncselekmény,

● a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai
bűncselekmény, valamint a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett
más bűncselekmény,
● törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a szövetséges
fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül
tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön
elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye esetén.
● A katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi
 2222023

bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntetőeljárásnak van helye,

és az elkülönítés nem lehetséges.
● Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek
valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás
elkülönítése - tekintettel a tényállás szoros összefüggésére - nem lehetséges.

A bíróság:
● A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben elsőfokon a törvényben kijelölt törvényszék
katonai tanácsa jár el.
● másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.
● A perújítás megengedhetőségének kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a
perújítási eljárásban hozott ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más
tanácsa is eljárhat.
● A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat.

A bíróság összetétele:
● A törvényszék katonai tanácsa mint elsőfokú bíróság egy hivatásos bíróból és két
ülnökből álló tanácsban jár el
■ a bűncselekményre a törvény 8 évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
■ ha az egyesbíró tanács elé utalta az ügyet,
■ a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől eltérően súlyosabban
minősülhet
● egyesbíróként jár el az előbbi pont alá nem tartozó esetben.
● A katonai büntetőeljárásban elsőfokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai bíró,
elsőfokon ülnökként katonai ülnök jár el. Ülnökök részvétele esetén a tanács elnöke katonai
bíró.
● A katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú nem lehet. A
tanácsot rendszerint annak a szervnek az ülnökeiből kell megalakítani, amelynél a terhelt az
elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített.
● Tábornoki rendfokozatú vádlott elleni eljárásban, ha a bírósághoz a megválasztott
katonai ülnökökből a tanácsot nem lehet megalakítani, az ügyben bármely tábornoki
rendfokozatú katonai ülnök eljárhat.
● Az ítélkezés során a hivatásos bíró és a katonai ülnök jogai és kötelességei azonosak. A bíró
kizárására vonatkozó rendelkezések a katonai ülnökre is irányadók.

Az ügyészség:
 2222023

● A katonai büntetőeljárásban az ügyészség feladatát a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészség

látja el. A katonai büntetőeljárásban katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai
büntetőeljárásra kijelölt ügyész jár el.
● Az ügyészség végzi a nyomozást a katona által elkövetett katonai bűntett miatt,
■ katonai vétség miatt, ha azzal kapcsolatban más bűncselekményt is
elkövetett, vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges,
■ nem katonai bűncselekmény miatt,
● Katonai büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, magánvádra üldözendő
bűncselekmény esetében az ügyészség jár el.

A katonai nyomozó hatóság:

● Ha a nyomozást nem az ügyészség végzi, nyomozó hatóságként az állományilletékes
parancsnok jár el. A parancsnok nem folytat előkészítő eljárást.

● Ha a parancsnok irányítása alatt álló szervnél nincs nyomozószerv vagy nyomozótiszt,

továbbá, ha az a feladata ellátásában akadályozott, vagy az eljárásból kizárt, a nyomozást a
parancsnok személyesen végzi, vagy a nyomozás lefolytatására a parancsnok az elöljáró
parancsnoktól nyomozószerv, vagy nyomozótiszt kijelölését kérheti.
● Nyomozótisztként nem járhat el az, akinek a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy a szolgálati elöljárója.

● A nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás megindításakor a

terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a
szolgálati alárendeltségébe tartozik.
● Ha a terhelt szolgálati helye az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után
megváltozott, a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a szolgálati alárendeltségébe a
terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a
bűncselekmény elkövetésekor tartozott.

● Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a nyomozás felügyeletét

ellátó ügyészség jelöli ki.

● A nyomozást a parancsnok irányítja és felügyeli.

● A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el.
● Ha a parancsnok más eljárás lefolytatására tett intézkedést, erről az ügyészségnek beszámol.
● A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a parancsnok vagy az ügyben eljáró
nyomozótiszt adhat tájékoztatást.

● A parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

 2222023

1. a nyomozótiszt kizárása,
2. a nyomozás elrendelése,
3. a feljelentés kiegészítésének elrendelése,
4. a feljelentés áttétele,elutasítása,
5. az eljárás felfüggesztése, megszüntetése,
6. a védő kirendelése, a védő kirendelésének visszavonása, a védő kirendelés alóli
felmentése stb.

A kényszerintézkedések:
● A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetet rendőrségi fogdában kell végrehajtani.
● letartóztatást akkor is el lehet rendelni, ha ellene szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt folyik az eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem
hagyható szabadlábon.
● Ha a honvéddel szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendelnek el, amelynek során a bíróság a
terhelt számára előírta, hogy a számára meghatározott területet ne hagyja el, ennek a
korlátozásnak a megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása esetén más elöljáró ellenőrzi.

A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban:

● Az ügyészség a feljelentést elutasítja vagy az eljárást megszünteti, és az ügyiratokat a
fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja
fegyelmi fenyítéssel is elérhető.

● A megfenyített vagy védője a fegyelmi eljárásra utalt bűncselekmény miatt a panasz

alapján hozott fegyelmi fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatát
indítványozhatja. Közlését követő három napon belül terjeszthető elő. Az indítvány
elbírálásáig a fenyítés nem hajtható végre. Ebben az esetben az eljárást le kell folytatni.
● A tárgyaláson a fegyelmi jogkör gyakorlója és az ügyész felszólalhat. Ha írásban kívánnak
nyilatkozni, a nyilatkozatot a tárgyalás megkezdése előtt kell a bíróságnak benyújtani.
● A bíróság az indítványt végzéssel bírálja el.
● A bíróság a határozatot vagy a parancsot helybenhagyja, ha az indítvány alaptalan,
1. b) a fenyítés mértékét csökkenti vagy enyhébb fenyítést alkalmaz,
2. c) a fenyítést kiszabó határozatot vagy parancsot megsemmisíti, ha az ügy
büntetőeljárásban történő elbírálása esetén felmentő vagy az eljárást megszüntető
rendelkezést kellene hozni.

A bírósági eljárásra vonatkozó szabályok:

 2222023

● Ha a bíróság ülnökökből is álló tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a tanács elnöke
felvilágosítást ad arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad a döntéshez
szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről, valamint az
intézkedésekről.
● A katonai tanácsban az alacsonyabb rendfokozatú bíró a magasabb rendfokozatút
megelőzően szavaz. Azonos rendfokozat esetén az szavaz először, aki a rendfokozatba később
lépett elő. A rendfokozatba történő előlépés időpontjának azonossága esetén a fiatalabb szavaz
először. A tanács elnöke utolsónak adja le szavazatát.
● Ha a katona szolgálati viszonya az ügyiratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának történt
megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el.
● Nincs helye közvetítői eljárásnak vagyon elleni bűncselekményt követ el a katona

Eljárás a mentességet élvező személyek ügyében:

A mentesség kérdése nem büntetőeljárási, hanem közjogi – ezen keresztül politikai – és nemzetközi jogi
– diplomáciai – kérdés.

Megkülönböztetjük:
● a mentelmi jogon alapuló mentességet
● a nemzetközi jogon alapuló mentességet
● a specialitás szabályán alapuló mentességet

Mentelmi jogon alapuló mentesség:

- A mentelmi jog felelősségmentességet és sérthetetlenséget jelent.
- Eredetileg az országgyűlési képviselő véleménynyilvánítási és szavazási szabadságát
védte, további jogosultak pl. a bíró, az ügyész, az európai parlamenti képviselő, az
alapvető jogok biztosa és helyettese.
● A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként
kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat emelni csak a
mentelmi jog felfüggesztését követően lehet. A mentelmi joggal rendelkező személy
tettenérése esetén vele szemben e törvény szerinti kényszerintézkedés alkalmazható.
● indítványozni kell a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult döntését. A mentelmi jog
felfüggesztése iránti indítványt a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azután, valamint
magánvádas és pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az
indítványt haladéktalanul elő kell terjeszteni.
● A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mentelmi jogon alapuló mentességnek a
megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a
 2222023

mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult

elutasította.

Nemzetközi jogon alapuló mentesség:

- háttérszabály a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezések
- büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a
nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében a
külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős
miniszter állásfoglalását kell beszerezni.
● eljárási cselekmény a mentesség felfüggesztéséig nem végezhető.
● felfüggesztésére vonatkozó indítványt a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, a
legfőbb ügyész közvetlenül terjeszti elő a külpolitikáért felelős miniszternek.

Specialitás szabályán alapuló mentesség:

● más állam területéről bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett terhelt ellen csak
olyan bűncselekmény miatt folytatható büntetőeljárás, amely a jogsegély alapjául szolgált
1. átadás
2. kiadatás

● Az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett

elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben
kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat emelni a
Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt, kivéve, ha törvény
vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a
büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi.
● a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható, ha
törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A nyilatkozat
beszerzése érdekében a bíróság a terheltet nyilatkoztatja, hogy jogáról lemond-e, illetve

1. b) a bíróság vagy az ügyészség megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő

hozzájárulásra jogosult államot.
● A másodfokú bíróság a vádlottat nyilvános ülésen meghallgathatja a büntetőeljárás
lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadályának elhárítása érdekében.
● A nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező.
● Ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn,
és a vádlott a nyilvános ülésen idézés ellenére nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy
jogáról nem mondott le.
 2222023

26. Eljárás bíróság elé állítás esetén.

A bíróság elé állítás, az eljárás egyezség esetén, valamit a büntetővégzés meghozatalára irányuló
eljárás az eljárás gyorsítását célozzák, ennek egyik eszköze az eljárás egyszerűsítése. Mindhárom
konszenzuális alapú.
Mindezek mellett az eljárási jogokat biztosító és a büntetőjogi felelősségben való döntést nem
befolyásoló változások jelennek meg, garanciális szabályok beépítésével.
A gyors elbírálás mellett a tisztességes eljárás követelménye is érvényesül.

Eljárás bíróság elé állítás esetén:

Az egyszerűsítést szolgálja:
● nyomozási szakasz lerövidül
● szóbeli vádemelés = feljegyzés
● a tárgyalás előkészítése nem a bíróság feladata
● előkészítő ülés kizárt
● a tárgyalás elnapolása kivételes esetben, és csak egyszer (15 nap)
● másodfokú eljárás rövid határidőn belül

Garanciális szabályok:
● kötelező védelem
● ha az eljárás ügyiratai nem állnak fenn, az ügyiratok visszaküldése az ügyészségnek
● további bizonyítás felvételének lehetősége

A bíróság elé állítás feltételei:

● Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított két hónapon belül
bíróság elé állíthatja, ha a bűncselekményre a törvény 10 szabadságvesztésnél nem
súlyosabb büntetést rendel, az ügy megítélése egyszerű,
1. c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és
2. d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték vagy a terhelt a
bűncselekmény elkövetését beismerte.

■ tettenérés: bűncselekmény helyszínén vagy folyamatos üldözés során

■ beismerés: büntetőjogilag releváns tényekre kell kiterjednie, ténybeli beismerés
 2222023

Kényszerintézkedések:
● Ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték az őrizet bíróság elé állítás
céljából is elrendelhető.

● az elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a bíróság elé

állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart, de mindenesetben határoz róla a bíróság

A tárgyalás előkészítése:
● A bíróság a nyomozás ügyiratainak megérkezésétől számított három munkanapon belül
megvizsgálja, hogy fennállnak-e feltételei. Ha nincs akadálya, nyomban kitűzi a tárgyalás
határnapját. Ellenkező esetben a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi
● Az ügyészség a gyanúsítottat a bíróság elé állítja, idézi a védőt és biztosítja, hogy a
bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.
● Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a védő a fogva tartott gyanúsítottal a tárgyalás előtt
tanácskozhasson.
● Az ügyészség gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a
jelenléte kötelező és jelen lehessenek, akiknek a jelenlétét e törvény lehetővé teszi.

Az elsőfokú bírósági tárgyalás:

● a védő részvétele kötelező.
● Az ügyész a vádat szóban terjeszti elő.
● A bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja.(
● Az ügyészség a vádat akkor módosíthatja, ha a bíróság elé állítás feltételei a módosított
vád szerinti bűncselekményre is fennállnak..

A másodfokú bírósági eljárás:

● Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az
ügy érkezését követő három hónapon belül bírálja el.

27. Eljárás egyezség esetén.

Az egyezség alapján lefolytatott különeljárás alapja a terhelt és az ügyészség megállapodása,

amelyben
● a terhelt a bűncselekmény elkövetését elismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról,
 2222023

● az ügyészség – az általa meghatározott tényállás és minősítés alapján,

● a vádlottal és a védővel „kialkudott” a büntetési és / vagy intézkedési nem és mérték
alkalmazása mellett indítványozza az egyezség jóváhagyását.
● tehát az egyezségnél nem szűnik meg a felelősségre vonás/ büntethetőség, hanem a
különeljárásra kell áttérni
● a védő részvétele kötelező.
● a bíróság vizsgálja, hogy az egyezség megkötése és az egyezség tartalma megfelel-e az eljárási
törvénynek, illetve, hogy a beismerés önkéntes és befolyásmentes volt-e

● a bíróság kötve van az ügyészség által meghatározott tényálláshoz és minősítéshez, valamint a

terhelt és az ügyészség által megkötött megállapodásban meghatározottakhoz
● korlátozott jogorvoslat: fellebbezés nem terjedhet ki a bűnösségre, illetve az ügyészség által
megállapított megalapozott tényállásra és minősítésre

Előkészítő ülés:
● Az előkészítő ülésen az ügyész ismerteti a vád és az indítványok lényegét.
● a bíróság tájékoztatja a vádlottat az egyezség jóváhagyásának következményeiről,
● A bíróság ezután felhívja a vádlottat arra, hogy nyilatkozzon, beismeri-e az egyezséggel
egyezően a bűnösségét és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról.
● Ha a vádlott az egyezséggel egyezően beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való
jogáról, a bíróság megvizsgálja, hogy az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak-e.
● Az egyezség jóváhagyásának kérdésében történő határozathozatal előtt az ügyész és a védő
felszólalhat.

Ha a bíróság megtagadja az egyezség elfogadását, folytatódik az általános szabályok szerint az eljárás.

E végzés ellen egyébként nincs helye fellebbezésnek.

● Ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak és a jóváhagyás megtagadásának nincs

helye, a bíróság az egyezséget az előkészítő ülésen jóváhagyja.

● A bíróság a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, az egyezség jóváhagyására és az

ügyiratokra alapítja.
● A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.
● Ha az ügyben valamennyi vádlott nem kötött egyezséget az ügyészséggel, illetve ha a
bíróság nem hagyta jóvá valamennyi, az ügyészség és a vádlottak közt létrejött
egyezséget, a bíróság a vádról egységesen, tárgyalás alapján határoz.
● Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei fennállnak, a
 2222023

bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő ügyeket a jóváhagyott

egyezséggel érintett vádlott tekintetében elkülönítheti.
● A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának
beszerzése után hatályon kívül helyezheti, ha a bizonyítás eredményéhez képest úgy látja,
hogy a tényállás, illetve a minősítés változása folytán az egyezség megtagadásának lett
volna helye.
● Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi,
1. az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti,
2. a bíróság indítványra határoz a bizonyítás megismétléséről, és
3. az ügyészség, a vádlott és a védő 15 napon belül terjesztheti elő indítványait.

A másodfokú bírósági eljárás:

● Nincs helye fellebbezésnek
■ a bűnösség megállapítása,
■ a váddal egyező tényállás és minősítés,
■ büntetés, illetve intézkedés neme, valamint mértéke, vagy tartama és
■ az ítéletnek megállapított egyéb rendelkezése miatt.

● A fellebbezésben lehet új tényt állítani és új bizonyítékra hivatkozni.

● A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására

vonatkozó rendelkezését csak akkor változtathatja meg, ha tárgyalás tartása nélkül
megállapítható, hogy a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.
● A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú
bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, ha megtagadási ok ellenére jóváhagyta az
egyezséget; az előkészítő ülésen nem az eljárási törvény szerint járt el; a terhelt
felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lenne helye

● A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az ügyiratokat

megküldi az ügyészségnek (nincs helye fellebbezésnek)

28. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás.

Lényege, hogy a bíróság a tárgyalás előkészítésének szakaszában, a vádlott meghallgatása nélkül, a

bűnösség kimondása nélkül,
● ügydöntő végzést hoz,
● melyben a vádlott által elkövetett bűncselekmény miatt, a vádlottal szemben a törvényben
meghatározott jogkövetkezményt alkalmaz.
 2222023

A büntetővégzés ügydöntő határozat, melyre eltérő rendelkezések hiányában az ítéletre vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni.
Vele szemben speciális jogorvoslat a tárgyalás tartása iránti indítvány, amely 8 napon belül
terjeszthető elő.
A tárgyalás előkészítésének körében köteles vizsgálni a bíróság, hogy fennáll-e a büntetővégzés
meghozatalára irányuló eljárás feltétele.
Így tehát valójában általános eljárási szabályok szerint zajlik, a különbség a célzott eredményben
van.

Az egyszerűsítést célzó szabályok:

● tárgyalás előkészítése során, az iratok alapján dönt a bíróság
● a terhelt meghallgatása nélkül történik
● az ügy bíróságra érkezésétől számított 1 hónapon belül
● ügydöntő határozat az eredménye

Garanciális szabályok:
● kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetén van rá lehetőség
● szabadságelvonással nem járó jogkövetkezmény alkalmazható csak
● speciális jogorvoslat: tárgyalás tartása iránti indítvány

A büntetővégzés meghozatalának feltételei:

● A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból 3évi szabadságvesztésnél nem
súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok
alapján büntetővégzést hoz, ha az ügy megítélése egyszerű,

o b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és

o c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
● A bíróság a büntetővégzésben kiszabhat:
 2222023

o végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát,

pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást,
sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást
o b) katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban
visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is kiszabhat, illetve
o jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat.
● A bíróság az 5évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény
esetén is büntetővégzést hoz, ha a feltételek fennállnak és a vádlott a bűncselekmény
elkövetését beismerte.

A büntetővégzés meghozatala:
● A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.
● intézkedés alkalmazása mellett
o pártfogó felügyeletet is alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás
esetén,
o elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételét,
o a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb
törvényes útra utasíthatja,
o a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti,
o az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás
megszüntetéséről rendelkezhet.
● A büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell
■ ügydöntő határozat rendelkező részének tartalma azzal, hogy nem a bűnösséget
állapítja meg, hiszen annak nincs helye, hanem helyette csak a bűncselekmény
elkövetését

■ speciális jogorvoslatra figyelmeztetés

● A büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek
fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.

Tárgyalás tartása iránti indítvány:

● A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
● Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a
büntetővégzés kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja.
 2222023

● A magánfél a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéssel, a vagyoni érdekelt és az egyéb

érdekelt a büntetővégzés rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban indítványozhatja tárgyalás
tartását.
● A kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására, illetve az abban foglaltak
teljesítésére halasztó hatálya van.

Az előkészítő ülés és a tárgyalás:

● tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság előkészítő ülést tart és az eljárást az
általános szabályok szerint folytatja.
● Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni, mintha
a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő.

● A tárgyalás tartására irányuló indítványt az indítványozó az előkészítő ülés megkezdéséig

visszavonhatja.
● A vádlott javára más által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítványt az indítványozó
csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza, e rendelkezés az ügyészség indítványára
nem vonatkozik.
● A tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való jelenléte kötelező.
Ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen,
haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta.

● Az előkészítő ülés megkezdése előtt a bíróság nyilatkoztatja az indítványozót, hogy a tárgyalás

tartása iránti indítványát fenntartja-e.
● Nem tekinthető a tárgyalás tartása iránti indítványnak, ha a vádlott vagy a védő kizárólag
halasztás vagy részletfizetés engedélyezését, illetve a büntetővégzés kijavítását indítványozza.

● Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és a tárgyalás

tartása iránti indítvány lényegét.
● A bíróság az előkészítő ülésen a büntetővégzést hatályon kívül helyezi.
● A bíróság a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb
büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül
fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb
minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett
büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen
súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
 2222023

29. Eljárás távollevő-, és külföldön tartózkodó terhelttel szemben. Biztosíték

letétbe helyezésével folyó eljárás.

Eljárás távollévő terhelttel szemben:

A büntetőeljárás lefolytatásának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt elérhetetlenné vált.
A terhelt itt nincs jelen, és a hatóságok nem is tudják, hogy hol van.
Ezen eljárás is a gyorsítást célozza, de elsődlegesen nem a terhelt érdekében, hanem a jogállamisággal
követelményként biztosítja az észszerű időn belüli igazságszolgáltatás lehetőségét.

● A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor

van helye, ha
o a) a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a
terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy
a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,
o b) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek
eredményre, és
■ a körözés vagy az elfogatóparancs a kibocsátásától számított 15 napon
belül nem vezetett eredményre.
o c) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.
● eljárásban a védő részvétele kötelező.

Nyomozás és vádemelés:
● Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított
elérhetősége ismeretlen, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei
fennállnak, az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személyt vagy a gyanúsítottat távollévő terheltté nyilvánítja. A határozat ellen nincs helye
panasznak.
● A távollévő terhelt részére az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság csak távollévő
terheltté nyilvánító, az eljárást felfüggesztő, megszüntető határozatot, a vádemelésről
szóló tájékoztatást kézbesíti.

A bíróság eljárása a távollévő vádlottal szemben:

● A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el.
 2222023

● előkészítő ülés tartásának nincs helye.

● Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás
megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget.
● Ha a vádlott a vádemelés után válik elérhetetlenné, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás
lefolytatásának feltételei fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget tájékoztatja.
● Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz indítványt
arra, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, az egyesbíró vagy a tanács
elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az
ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.
o tehát az indítvány ekkor is kell, ex officio nem térhet át a különeljárásra a bíróság

● Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának

meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának
ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási eljárást az 547. § alapján újra megnyitja.
● Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának
meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül
fellebbezést jelenthet be.

● Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek

eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat kihallgatja, ismerteti a
vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint - ha szükséges - a vádlott
vagy a védő által indítványozott további bizonyítást vesz fel.
● Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek
eredményre, a harmadfokú bíróság másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a
másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
● Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező
végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a Kúria a
harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a harmadfokú bíróságot új eljárásra
utasítja. Ezt követően a harmadfokú bíróság eljárására a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni
kell.
● Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után válik
ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni.
o ekkor 1 hónap a perújítási indítvány előterjesztésének határideje

Külföldön távollévő terhelt elleni eljárás:

 2222023

Eltérő rendelkezések hiányában a távollévő terhelttel szembeni eljárás szabályait kell alkalmazni.

Különös feltételek:
● A külföldön ismert helyen tartózkodó az eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha
nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye és a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy szabályszerű idézés
ellenére nem jelent meg vagy külföldön fogva van,
o európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de átadására vagy
kiadatására tizenkét hónapon belül nem került sor vagy megtagadták, és a
büntetőeljárás átadására sem került sor,

● meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha

o azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja, és
o b) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen nem
biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy
megítélése nem indokolja.
● Ha a terhelt külföldön fogva van, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás
lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van helye. Ha a terhelt az
eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást felfüggeszti.

Biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás:

Biztosíték:
Viszonylag kisebb súlyú bűncselekményt elkövető, életvitelszerűen külföldön élő terhelt indítványára,
a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelést követően a bíróság által, a törvényben meghatározott
feltételek fennállása esetén engedélyezhető büntető eljárásjogi intézmény.

Funkciója:
● a terhelt a büntetőeljárás tartama alatt jogszerű távol maradását biztosítja a tárgyalástól és
valamennyi eljárási cselekménytől, így a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében a terhelt
távollétében jogosult döntést hozni.
● másrészt garancia a terhelt jogerős ügydöntő határozatban megállapított fizetési kötelezettsége
(pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség) teljesítésére

● Az életvitelszerűen külföldön élő terhelt vagy védője indítványára a vádemelés előtt az

ügyészség, azt követően a bíróság biztosíték letétbe helyezését engedélyezheti, feltéve,
 2222023

hogy
o az adott bűncselekményre a törvény 5 szabadságvesztésnél nem súlyosabb
büntetést rendel,
o a terhelttel szemben előreláthatóan pénzbüntetés kiszabására, illetve
vagyonelkobzás elrendelésére kerül sor,

o a terheltnek a tárgyalástól és az eljárási cselekményektől való távolmaradása az

eljárás érdekeit nem sérti, és
o a terhelt vagy védője megbízta a védőjét a kézbesítési megbízotti feladatok
ellátásával.
● Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált okozott.
● Az indítványban a terheltnek nyilatkoznia kell arról, hogy ha az a kiszabott
szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása érdekében szükséges, Magyarország
területére visszatér.
● A bíróság vagy az ügyészség soron kívül bírálja el az indítványt.
● A biztosíték összegét a bíróság vagy az ügyészség határozza meg
● Az indítvány tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat halasztó hatályú.
o ügyészség döntése ellen panasz
o bíróság döntése ellen fellebbezés
● a tárgyalásról és az eljárási cselekményekről a terheltet - a kézbesítési megbízott útján - értesíti.
● A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.
● Ha a vádemelés előtt derül ki, hogy a terhelt más bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható
megalapozottan vagy más bűncselekmény elkövetésével is megalapozottan gyanúsítható, mint
amelyre tekintettel az ügyészség a biztosíték letétbe helyezését engedélyezte, és az újabb
bűncselekmény miatt biztosíték letétbe helyezése engedélyezésének a törvény értelmében nincs
helye, az ügyészség elrendeli a már letétbe helyezett biztosíték visszaadását a terhelt részére. A
továbbiakban a büntetőeljárást az általános szabályok szerint kell folytatni.
● Ha a vádemelés után az ügyészség a vádat módosítja, vagy a bíróság megállapítja, hogy a
vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően minősülhet, és az újabb bűncselekmény
miatt biztosíték letétbe helyezése engedélyezésének a törvény értelmében nincs helye, a
bíróság elrendeli a már letétbe helyezett biztosíték visszaadását a terhelt részére. A
továbbiakban a büntetőeljárást az általános szabályok szerint kell folytatni.
● A biztosíték az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével az államra száll, ha
o a bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagyonelkobzást rendel el,
o büntetővégzést hoz, amelyben büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz.
o pénzbüntetést szab ki, a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi,
● Ha a bíróság a polgári jogi igénynek helyt adott, a biztosíték összegét, vagy a (2) bekezdés
esetében a biztosítéknak az ott megjelölt kötelezések levonását követően fennmaradó összegét
 2222023

a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani.

● A biztosítékot a terheltnek vissza kell adni,

■ a) ha az ügyészség az eljárást megszüntette vagy a nyomozás határideje
lejárt,
■ b) ha a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást
megszüntette, feltéve, hogy a bíróság vagyonelkobzást nem rendelt el.

● Ha az eljárás megszüntetésének alapja a terhelt halála, a biztosítékot a terhelt örökösének kell

visszaadni.
● Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a megállapított
bűnügyi költség összegét a biztosíték összege meghaladja, a különbözet összegét a
terheltnek vissza kell adni,

30. A magánvádas eljárás.

A sértett: A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát
vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.

A magánvádló: A magánvádló az a sértett, aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok
megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang-
vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel
nyilvánosságra hozatala esetén a vádat képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra
büntethető.
● Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik sértett
feljelentésére megindított eljárásban - a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése
esetén - e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik sértett
viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is
érteni kell.
● A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész vagy rendvédelmi
szerv tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.
● Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési
kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője
léphet. Ha a magánvádlónak nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság
felhívja a magánvádlót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított egy hónapon belül
gondoskodjon a képviseletről.
 2222023

A magánindítvány:
● Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg
vagy folytatható a büntetőeljárás.

● Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését

és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását
kívánja.
● A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen
a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
● Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra
üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az
esetben a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a
felhívásról tudomást szerzett.
● Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a
magánindítványt.
● A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor
van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
● Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha
o a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
o b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy
o c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő
bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett,
és az elkülönítés nem lehetséges.
● A magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg.
● A magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg.

● A vádlott bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli.

● A magánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak nincs helye.

A viszonvád:
● Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén a
vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet (a továbbiakban: viszonvád).
● Viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben is, ha a
magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el.
● Viszonvád esetén a magánvádlót a vádlott jogai és kötelezettségei terhelik.
● Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyészség a vád képviseletét átvette.
 2222023

Az ügyészség:
● Az ügyészség az ügyiratokat a magánvádas eljárásban is megismerheti, és az ügyész a
tárgyaláson jelen lehet.
● Az ügyészség a vád képviseletét az eljárásban egy alkalommal átveheti.
● Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az eljárásra a magánvádas eljárás szabályait
kell alkalmazni, ideértve a személyes meghallgatás megtartását is.
● Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a magánvádlót a sértett jogai illetik, és a sértett
kötelezettségei terhelik azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti.

● Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád képviseletétől

elállhat.
● Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a személyes meghallgatáson vagy a
tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, hogy az ügyészség a vád képviseletétől
elállt.
● Főszabályként nincsen nyomozás.
● Nincs előkészítő ülés, közvetítői eljárás, egyezségkötéses eljárás és bíróság elé állítás.

Az eljárás megindítása:
● Az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a sértett ki ellen,
milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján indítványozza a büntetőeljárás
lefolytatását.
● A feljelentést a bíróságon kell megtenni.
● A bíróság a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha azok alapján
olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség
képviseli,
o felhívhatja a sértettet, hogy írásban pontosítsa a feljelentést
o a feljelentés alapján nyomozást rendelhet el.
● ha szükséges határoz az ügy áttételéről, az eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás
megszüntetéséről

● az ügyészség az ügyiratok kézhezvételétől számított 8 napon belül dönthet arról, hogy a

magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád képviseletét átveszi. Ha az ügyészség a
vád képviseletét átveszi, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem
veszi át, az ügyiratokat nyolc napon belül visszaküldi a bíróságnak.

● A bíróság nyomozást rendelhet el, ha a feljelentett kiléte, személyes adatai, illetve

elérhetősége ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges.
 2222023

o határidejét a bíróság legfeljebb két hónapban állapítja meg, és azt kétszer,

egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

o az általános nyomozó hatóság végzi, de a nyomozást nem szüntetheti meg és nem

függesztheti fel.

A bíróság feladatai az elsőfokú bírósági eljárás előtt:

● a bíróság az érintett személyek személyes meghallgatása érdekében ülést (a továbbiakban:
személyes meghallgatás) tart, amelyen a sértett és a feljelentett, valamint ha az ügyészség a vád
képviseletét átvette, az ügyész jelenléte kötelező.

● A személyes meghallgatás megkezdésekor a bíróság megállapítja a sértett és a feljelentett

személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és figyelmezteti a feljelentettet a
viszonvád lehetőségére. Ezt követően megkísérli a sértett és a feljelentett kibékítését.
o a sértett a feljelentésben vagy a személyes meghallgatás megkezdéséig nyilatkozhat
úgy, hogy nem kívánja a kibékítést és a meghallgatáson való részvételről lemond, ekkor
a feljelentő helyébe jogi képviselő léphet
o ha a jogi képviselő jelenléte kötelező, de ő nem jelenik meg és magát alapos okkal,
előzetesen nem menti ki vagy a rendzavarással nem hagy fel, a személyes meghallgatás
elhalasztható vagy elnapolható

● Ha a békítés eredménytelen, a továbbiakban a sértett magánvádlóként, a feljelentett

vádlottként vesz részt az eljárásban.

● Ha a vádlott viszonvádat emel, a bíróság a magánvádlót vádlottként is meghallgatja.

● A bíróság felhívja a magánvádlót, továbbá viszonvád esetében a vádlottat, hogy jelölje meg a
bizonyítási eszközöket, valamint azt, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely tények
bizonyítására szolgálnak.
o minderre 15 napos határidőt állapíthat meg.
● Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként.
Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki.

● A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha a sértett a feljelentést

visszavonta, a sértett jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és
■ nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen,
haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált,
 2222023

■ önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem

képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
vagy
■ a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes
meghallgatás jelenlétében való folytatását,
o a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes,
o az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg,
o a sértett jogi képviselőjének jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és a a
sértett jogi képviseletéről nem gondoskodik, és a személyes meghallgatáson a sértett
sem jelenik meg,

● Nincs helye fellebbezésnek

o a nyomozás elrendelése ellen,
o a személyes meghallgatásra idézés, illetve az erről szóló értesítés ellen,
o a magánvádló kijelölése miatt és
o a bíróság megküldi a feljelentést és az ügyiratokat az ügyészségnek
o felhívhatja a sértettet a feljelentést pontosítására
o nyomozást rendelhet el

Az elsőfokú bírósági eljárás:

● A magánvádas eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.
● A tárgyaláson a magánvádló jelenléte kötelező.
● A magánvádló helyébe a tárgyaláson jogi képviselő léphet, ha a magánvádló úgy
nyilatkozik, hogy a tárgyaláson személyesen nem kíván jelen lenni.

● A személyes meghallgatást követően a folyamatban lévő magánvádas ügyhöz más

magánvádas ügyet nem lehet egyesíteni.
● Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az újabb büntetőeljárás magánvádra
indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha az ügyészség a vád képviseletét átvette.
Ebben az esetben a bíróság az ügyiratokat a vádképviselet átvételének megfontolása végett
megküldi az ügyészségnek.

● A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetve a viszonvád lényegét, ha a magánvádlónak

nincs képviselője vagy ő nincs jelen, illetve a vádlottnak nincs védője.
● A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetve hallgatja meg a
szakértőt.
● Ha a magánvádló tanúkénti kihallgatása szükséges, a bizonyítási eljárás a magánvádló
kihallgatásával kezdődik.
 2222023

● Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat

követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően
minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja, erre nézve a magánvádlót
meghallgatja.

● A magánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni.

o ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, és a sértett jelen van, a bíróság a tárgyalást
folytatja ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást
tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja arról, hogy ismét ő képviseli a vádat

A fellebbezés:
● Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a magánvádló fellebbezésre jogosult.
● a jogorvoslati nyilatkozatok sorrendje a következő: a magánvádló, a magánfél, az egyéb
érdekelt, a vádlott és a védő nyilatkozata.
● A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
● A magánvádló a fellebbezést írásban indokolni köteles.
● A magánvádas eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság kézbesíti az ügyben
korábban eljárt ügyészségnek is.

A másodfokú bírósági eljárás:

● A másodfokú bíróság a magánvádlót a tárgyalásra idézi
● A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül helyezi, és az
eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha ezt a magánvádló az ügydöntő
határozat meghozataláig indítványozza, ha a fellebbezésért az illetéket az illetékekről szóló
törvény szerinti határidőben nem fizetik meg, vagy:
■ nem jelenik meg a magánvádló, kötelező a jogi képviselet és nem gondoskodik
róla a magánvádló és ő sem jelenik meg, nem lép a képviselő a magánvádló
helyébe
● A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a magánvádló fellebbezésre jogosult a
harmadfokú bírósághoz.
● A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
● Ha a magánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére nem
jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen csak a vádlott
felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet.
● A fellebbezést a magánvádlónak írásban indokolnia kell. Az indokolást a fellebbezésre nyitva
álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

A harmadfokú bírósági eljárás:

● Ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a magánvádló

 2222023

nyilvános ülés kitűzését indítványozhatja.

● A harmadfokú bíróság a magánvádlót a nyilvános ülésre idézi,
● A magánvádló jogosult a fellebbezésre a hatályon kívül helyező végzés ellen is.
● A bűnügyi költséget a magánvádló viseli, ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az
eljárást megszüntette.

A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok:

Perújítást a magánvádló csak akkor terjeszthet elő, ha a vádlottat felmentették vagy vele szemben az
eljárást megszüntették.
Felülvizsgálati indítványt a magánvádló nem terjeszthet elő, ha viszont nincs helye az elutasításnak,
akkor a Kúria megküldi az indítványt a magánvádlónak nyilatkozattétel miatt, aki 1 hónapon belül
visszaküldi a nyilatkozatát.

Különeljárások:
● A magánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé.
● A magánvádló a vádlottal nem köthet egyezséget.
● A magánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását nem
indítványozhatja.
● A magánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt
távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat.
● A magánvádló a különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.

31. A pótmagánvádas eljárás

A pótmagánvádló: A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatározott

esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.
o Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes
megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy
meghatalmazott képviselője léphet.
o közvádra üldözendő bűncselekmény!
o a sértett jogi képviselete kötelező

A pótmagánvádas eljárás általános szabályai:

● A sértett az e törvényben meghatározottak szerint pótmagánvádlóként léphet fel, ha
o az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította,
 2222023

o az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette,

o az ügyészség a vádat ejtette.
● Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha
o a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
o gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,
o a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy
veszélyeztette,
o a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv,
o a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy
gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség az eljárást megszüntette,

● a sértett jogi képviselete kötelező.

● védő részvétele kötelező.
● a sértett a polgári jogi igényét legkésőbb a vádindítványban terjesztheti elő.
● közvetítői eljárásnak akkor van helye, ha az ügyészség a vád képviseletét átvette.
● Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el
pótmagánvádlóként. Megegyezés hiányában a pótmagánvádlót a bíróság jelöli ki.
● Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által elfogadott vádindítványt is érteni kell.

● Az ügyészség a vád képviseletét a pótmagánvádlótól az eljárásban egy alkalommal átveheti.

● Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a pótmagánvádlót a sértett jogai illetik, és a sértett
kötelezettségei terhelik, azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti.
● Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád képviseletétől elállhat.
● Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a tárgyaláson nem jelent meg, úgy
kell tekinteni, hogy a vád képviseletétől elállt.

A pótmagánvádló fellépése a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése esetén:

● a nyomozás során akkor léphet fel a pótmagánvádló, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a
feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, ez ellen panasszal élt, és a panaszt is elutasították.
Ezt követően 2 hónapon belül léphet fel, ha nincsenek kizáró okok.
● a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó
ügyiratokat megismerhesse.

● Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító ügyészségnél

vádindítványt nyújt be.

● A vádindítvány tartalmazza
 2222023

o vádirat törvényes elemeit

o a sértett polgári jogi igényét,
o a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve
o azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása
szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem
indokolt,
● A vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával,
● A vádindítványt a beérkezésétől számított 15 napon belül az ügyészség az ügyiratokkal
együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

● A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha

o a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta
be,
o b) a sértettnek nincs jogi képviselője,
■ ha ez elhárul, 15 napon belül újra benyújtható
o c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye,
o d) a vádindítvány nem tartalmazza a kötelező elemeket foglaltakat,
■ ha ez elhárul, 15 napon belül újra benyújtható
o e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség
felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.

● Ha a bíróság a vádindítványt elfogadta,

o a) tájékoztatja a sértettet, hogy a továbbiakban pótmagánvádlóként léphet fel,
o b) azt haladéktalanul megküldi a terheltnek és a védőnek,
o c) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre
álljanak,
o d) kényszerintézkedést rendelhet el.

A tárgyalás előkészítése:
● Az előkészítő ülésen a pótmagánvádló és jogi képviselője jelenléte kötelező.
● Ha a pótmagánvádló jogi képviselője az előkészítő ülésen nem jelenik meg, és magát
alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság az előkészítő ülést a
jogi képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A
bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.
● A pótmagánvádló az előkészítő ülésről ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem
utasítható ki, illetve vezettethető ki.
● Az előkészítő ülésen a bíróság tagjai, továbbá a vádlott és a védő a pótmagánvádlóhoz
 2222023

kérdést intézhetnek.
● A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
o a pótmagánvádló a vádat ejtette,
o a pótmagánvádló az előkészítő ülésen
■ nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem
mentette ki, illetve elérhetetlenné vált,
■ önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem
képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
vagy
■ a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi az előkészítő ülés
jelenlétében való folytatását,
o a pótmagánvádló kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről nem gondoskodik, vagy
o nem lép képviselő a pótmagánvádló helyébe, és 1 hónapon belül erről a
pótmagánvádló nem is gondoskodik

Az elsőfokú bírósági eljárás:

● A pótmagánvádló a bírósági eljárásban a sértett jogain kívül az ügyészség jogait
gyakorolja, és az ügyészség feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát
érintő kényszerintézkedés elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának
indítványozását. A pótmagánvádló nem indítványozhatja a vádlott szülői felügyeleti jogának
megszüntetését, és a vádat nem terjesztheti ki.

● A tárgyaláson a pótmagánvádló és jogi képviselője jelenléte kötelező.

● Ha a pótmagánvádló jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos
okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a tárgyalást a jogi képviselő
költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja.

● A pótmagánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni.

A fellebbezés:
● Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádló, és jogi képviselője fellebbezésre
jogosult.
● a jogorvoslati nyilatkozatok sorrendje a következő: a pótmagánvádló, a magánfél, az
egyéb érdekelt, a vádlott és a védő nyilatkozata.
● A pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
● A pótmagánvádló a fellebbezést írásban indokolni köteles.
● A pótmagánvádas eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság megküldi az
 2222023

ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.

A másodfokú bírósági eljárás:

● A másodfokú bíróság a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét a tárgyalásra idézi.

● A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló és - a pótmagánvádló

hozzájárulásával - jogi képviselője fellebbezésre jogosult a harmadfokú bírósághoz.
● A pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
● Ha a pótmagánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére nem
jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen csak a vádlott
felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet.
● A fellebbezést a pótmagánvádlónak írásban indokolnia kell. Az indokolást a fellebbezésre
nyitva álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

A harmadfokú bírósági eljárás:

● Ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a pótmagánvádló
nyilvános ülés kitűzését indítványozhatja.
● A harmadfokú bíróság a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét a nyilvános ülésre idézi.
● A pótmagánvádló jogosult fellebbezni a hatályon kívül helyező végzés ellen is.
● Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, a bűnügyi költséget a
pótmagánvádló viseli, de csak a fellépését követően keletkezett költség vonatkozásában.
● A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó szabályozás megegyezik a magánvádas eljárással.

Különeljárások:
● A pótmagánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé.
● a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását nem indítványozhatja.
● A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban
o a) a pótmagánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül
tárgyalás tartását indítványozhatja,
● A pótmagánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt
távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat.
● A pótmagánvádló a különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja
 2222023

32. Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos

kiemelt bűncselekmény esetén

közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény:

o a korrupciós bűncselekmények kivéve a vesztegetés és annak elfogadásának
egyes enyhébben minősülő eseteit
o a hivatali visszaélés, kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, Országgyűlési Őrségné nem vezető beosztású
hivatalos személy követi el;
o a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett
vagy ilyen vagyonban kárt okozó sikkasztás,csalás súlyosabban minősülő esetei

■ információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban

minősülő esetei
■ hűtlen kezelés
o a költségvetést károsító bűncselekmények
■ a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei
■ a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési
kötelezettség elmulasztása
o a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

A feljelentés elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése:

■ a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény
■ a bűncselekmény gyanúja hiányzik
■ nem a gyanúsított követte el
■ az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét kizáró ok
állapítható meg
■ a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény

● Nincs helye felülbírálati indítvány benyújtásának, ha

o a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
o b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét
gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,
o c) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy
gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a feljelentést elutasította vagy az
 2222023

eljárást megszüntette, vagy

A felülbírálat:
● Ha felülbírálati indítvány benyújtásának van helye, a sértett, illetve a feljelentő panasz
benyújtása helyett a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező
határozat kézbesítését követő egy hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthat be.

● Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ha a sértett vagy a feljelentő nem nyújt be

felülbírálati indítványt, öt munkanapon belül egy hónapra közzéteszi a határozatát b

● Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket oly módon kell

közzétenni, hogy az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal
folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és honlapon belül kereshető legyen
legalább

■ a kibocsátó ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,

■ a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján,
■ a hirdetmény közzétételének időpontja alapján, és
■ az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén
valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján.
● közzétételét követő egy hónapon belül - a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő
kivételével - bármely természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt
nyújthat be.
● Az Integritás Hatóság kivételével az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem jogosult
felülbírálati indítvány benyújtására, akkor sem, ha feljelentőként vagy sértettként vesz részt az
eljárásban.
● A sértett és a feljelentő kivételével a felülbírálati indítványt előterjesztő személy a
felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag az anonimizált
határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.
● A felülbírálati indítvány benyújtásának halasztó hatálya van.

Ebben a különeljárásban is kötelező a jogi képviselet!

Nem hatályos a felülbírálati indítvány, ha:
● nincs jogi képviselő
● az írásbeli indítványt nem jogi képviselő útján, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint
nyújtja be
● nem határidőn belül nyújtja be
o ezekben az esetekben nincs érdemi elbírálás!
 2222023

● A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell

előterjeszteni. A felülbírálati indítványt meg kell indokolni és ahhoz a felülbírálati
indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló, az indítványozó
álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat,
iratokat, nyilatkozatokat.
● A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a felülbírálati indítványt az
előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a
határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli
el. Ellenkező esetben a felülbírálati indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát
követő három napon belül az indítványt, az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat a nyomozó
hatóság által hozott határozat esetén az ügyészséghez, az ügyészség által hozott határozat
esetén a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni.
o az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot
hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli
el. Ellenkező esetben az indítványt, az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat, az
indítvánnyal kapcsolatos esetleges észrevételeivel együtt, az indítvány hozzá
érkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a bíróságnak.

● A felülbírálati indítvány elbírálása során a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási

Bírói Csoportjának nyomozási bírája jár el az ország területére kiterjedő illetékességgel.
● A bíróság a felülbírálati indítványról annak a bíróságra érkezésétől számított egy hónapon belül
dönt.

o a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

● A bíróság az összes felülbírálati indítványt együttesen bírálja el.
● A bíróság a felülbírálati indítványról az ügyiratok alapján dönt azzal, hogy nem tarthat ülést.
● Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz,
amelyben az indítványt elutasítja vagy a támadott határozatot hatályon kívül helyezi.

● A bíróság hatályon kívül helyező határozata nem érinti a felülbírált határozatnak a személyi
szabadságot érintő kényszerintézkedésről szóló rendelkezését.
● A bíróság a támadott határozatot akkor helyezi hatályon kívül, ha
■ a) a támadott határozat megalapozatlan,
 2222023

■ b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban

jogszabályt helytelenül alkalmazott, vagy
■ c) a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes, és ez
lényeges hatással volt a feljelentés elutasítására vagy az eljárás
megszüntetésére.
● A támadott határozat akkor megalapozatlan, ha
o a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg
tényállást vagy azt hiányosan állapította meg,
o b) a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen,
o c) a megállapított tényállás ellentétes az (1) bekezdésben meghatározott
ügyiratok tartalmával, vagy
o d) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből
további tényre helytelenül következtetett.
● A bíróság a határozatot a támadott határozatot hozó ügyészség számára, annak, akire a
határozat rendelkezést tartalmaz, kézbesíti.

A támadott határozat hatályon kívül helyezését követő eljárás:

● Ha a bíróság a feljelentés elutasításáról hozott határozatot helyezte hatályon kívül, a
nyomozás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül megindul,
o az eljárás megszüntetéséről hozott határozatot helyezte hatályon kívül, az eljárás a
határozat meghozatalával külön döntés nélkül folytatódik.
● felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésére törekedve folytatja
az eljárást.
● A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség a felderítés során is a
meghatározott irányítási jogköröket gyakorolja,
● A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány
előterjesztője a továbbiakban jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, illetve
észrevételt tegyen.

Ismételt felülbírálat:.
● kizárólag a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be.

● a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül nyújthat be

a határozattal szemben ismételt felülbírálati indítványt.

● halasztó hatálya van

● a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni.

● meg kell indokolni és ahhoz az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja
a rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény
 2222023

bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

● A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság az előterjesztésére nyitva álló

határidő lejártát követően három napon belül az indítványt és az ahhoz csatolt iratokat
megküldi a bíróságnak.

Tehát ha alaposnak tartja a bíróság az ismételt felülbírálati indítványt, és így a megszüntető határozat
hatályon kívül helyezésének lenne helye, akkor a hatályon kívül helyezés helyett megállapítja, hogy
vádindítvány benyújtásának lehet helye.
Ellenkező esetben elutasítja az ismételt felülbírálati indítványt.

Vádindítvány benyújtása:
● Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, és ismételt felülbírálati
indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, a

támadott határozatot hozó, illetve ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a

felülbírálati indítványt megküldő ügyészség a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány
elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított öt munkanapon belül egy hónapra
közzéteszi az ügyiratokat
● Ha az eljárásban sértett is részt vett, a pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásának nincs helye

● vádindítványt kizárólag a korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy

nyújthat be.
● Az Integritás Hatóság vádindítványt nem nyújthat be, illetve nem járhat el vádindítvány
képviseletére jogosult személyként.

● Ha ismételt felülbírálati indítványt több személy terjesztett elő, közülük egy jogosult az
eljárásban a továbbiakban a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljárni.
● Ha a feljelentő vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó
indítványt nyújtott be, a bíróság a feljelentőt jelöli ki.
● Ha a feljelentő nem nyújtott be a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére
vonatkozó indítványt, azonban a sértett a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti
kijelölésére vonatkozó indítványt benyújtott, a bíróság a sértettet jelöli ki.
● Ha több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a vádindítvány
képviseletére jogosult személy kijelöléséről annak mérlegelésével dönt, hogy mely
indítványozó kijelölésével ért egyet a felülbírálati indítványt előterjesztő személyek többsége.
● A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
 2222023

● A vádindítvány tartalmazza:
o vádlott azonosításra alkalmas megjelölése;
o vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása;
o Btk. szerinti minősítése;
o az egyes cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő, rendelkezésre
álló bizonyítási eszközök
o az egyes cselekmények, illetve részcselekmények bizonyításával
összefüggő bizonyítási indítványokat.

● A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha

o a) a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a törvényben
meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,
o b) a vádindítvány képviseletére jogosult személynek nincs jogi képviselője,
o c) a vádindítványt benyújtó személy e törvény alapján vádindítvány benyújtására nem
jogosult,
o d) a vádindítvány tárgyává tett cselekmény nem közhatalom gyakorlásával vagy
közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény,
o e) a vádindítvány nem tartalmazza a meghatározottakat, illetve
o f) a vádindítványt nem a jogi képviselő útján nyújtották be.
● 15 napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja, ha az elutasítás oka már nem áll fenn.
● A vádindítvány előzetes vizsgálata során ülés nem tartható.
● A vádindítvány elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.

Rendkívüli jogorvoslatok:

A vádindítvány képviseletére jogosult személy perújítási indítványt, felülvizsgálati indítványt

nem terjeszthet elő, és ezen eljárásban hozott határozat ellen törvényesség érdekében bejelentett
jogorvoslatnak sincs helye.

33. A jogi személy elleni eljárás.

● külön törvény szabályozza

● jogi személy minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége,
amelyet jogszabály jogi személyként ismer el. Polgári jogi viszonyok önálló alanya lehet és a
tagoktól elkülönült vagyonnal rendelkezik
- kivéve: magyar állam, külföldi állam, közhatalmi/önkormányzati igazgatási
feladatot ellátó szervezet stb.
● a jogi személy nem terhelt, hiszen büntetőjogi felelőssége származékos; a hozzákapcsolt
természetes személy a büntethető (tisztviselő/képviselő/alkalmazott)
● szándékos bcs miatt, ami a jogi személy számára előny szerzését célozta, eredményezte
vagy a jogi személy felhasználásával követték el a bcs-t
 2222023

Intézkedések: a természetes személlyel szemben

- büntetés kiszabás
- megrovás
- próbára bocsátás
- elkobzás, vagyonelkobzás
Jogi személlyel szemben:
- megszüntetés
1. kizárólag önállóan alkalmazható
2. nem lehet ha: országos közüzemi szolgáltató, nemzetgazdaságilag
stratégiailag jelentős, honvédelmi szerv
- tevékenység korlátozása
1. 1-3 évig terjedően
2. lehet egyes tevékenységek tekintetében vagy az összesre nézve
- pénzbüntetés
1. a bcs-vel elérni kívánt előny 3-szorosa,de legalább 500ezer forint
2. ha nem megállapítható, akkor becslés
3. ha nem fizeti meg: bírósági végrehajtás
Eljárás:
- jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kötelező
- nyomozás
- vádemelés
- elsőfokú bírósági eljárás:
1. megszüntetik az eljárást, ha az ügyészség ejtette a vádat vagy a jogi személy
a vádemelés után megszűnt
2. előkészítő eljárás
a. ügyész részvétele kötelező
3. tárgyalás
a. ügyészi indítvány (mértékre nem!)
4. ügydöntő határozat:
a. indítványnak helyt ad és intézkedést alkalmaz
b. az indítványt elutasítja
c. intézkedést nem alkalmaz
- másodfokú bírósági eljárás:
1. fellebbezésre jogosultak: ügyész, eljáró ügyvéd, törvényes képviselő
2. a jogi személy csak az intézkedés és az indoklás ellen lebbezhet fel
3. felülbírálat esetén érvényesül a teljes revízió elve és a súlyosítási tilalom is
4. ügydöntő határozatok:
a. hatályában fenntartja
b. megváltoztatja
c. hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti
d. hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja
- harmadfok: első és másodfok ellentétes intézkedés megszüntetés-elrendelés
 2222023

34. Eljárás vagyon vagy dolog elvonása, adat hozzáférhetetlenné tétele

érdekében. Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén.

Eljárás vagyon vagy dolog elvonása, adat hozzáférhetetlenné tétele érdekében:

Célja, hogy rendezze azokat a kérdéseket, amelyeket az általános eljárásban valamilyen eljárási
akadály miatt nem lehetett rendezni, hiszen a jogellenes állapot nem tartható fenn.
Három ügycsoport különböztethető meg:
● elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy a lefoglalt
dolog állami tulajdonba vételére irányuló eljárás
● a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követő vagyonvisszaszerzési eljárás
● a bíróság jogerős ügydöntő határozata után újabb vagyonelvonás szükségessége merül fel, és
nem a bíróság törvénysértésére vezethető vissza, hogy korábban nem rendelkeztek róla

Az eljárás feltétele:
● Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye, ha nyomozás nem indult, a
büntetőeljárást megszüntették, vagy azért függesztették fel, mert
■ az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
■ az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után
bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, vagy
■ az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, és elkobzás,
vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, vagy
a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele szükséges.
● Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő határozatát
követően, ha a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése vagy az
elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének
utólagos elrendelése szükséges.

● Nincs helye vagyonelvonásra irányuló eljárásnak,

o ha a feljelentést azért utasították el, mert a cselekmény nem bűncselekmény,
o ha egyszerűsített felülvizsgálati eljárásnak van helye,
o ha bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő öt év elteltével.

Bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatása:

● az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat
felkutatását vagy a lefoglalt dologra vonatkozó tulajdonjog tisztázását (a továbbiakban
 2222023

együtt: vagyonkutatás) rendeli el, ha feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás

célja elérhető és nem indult nyomozás, vagy az eljárás adatai alapján nem lehet
érdemben állást foglalni.
● A vagyonkutatást a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság
vagyonvisszaszerzési szerve folytatja le.
● vagyonkutatás során
■ adatszerző tevékenység folytatása,
■ bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése,
■ a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével
kényszerintézkedés rendelhető el.

■ kivéve, ha a vagyonelkobzás végrehajtása az állami adó- és vámhatóság

tájékoztatása alapján nem vezetett eredményre

■ leplezett eszközök alkalmazása is elrendelhető.

● A vagyonkutatás során a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben
kifejezett vagyonelkobzás végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalás, illetve zár alá
vétel rendelhető el arra a vagyonra, illetve dologra is, amely a jogerős ügydöntő
határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozhat.
● Ha a vagyoni érdekelt ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a magyar nyelvet nem
ismeri, részére ügygondnokot kell kirendelni.

● A vagyonkutatás legfeljebb az elrendeléstől számított két évig tarthat.

● Az ügyészség, a nyomozó hatóság, vagy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve az
eljárást megszünteti, ha a vagyonelvonásra irányuló eljárás céljának elérése kizárt, az a
továbbiakban nem várható, vagy határideje lejárt.
● Az eljárást megszüntető határozat ellen panasznak nincs helye.

A bíróság eljárása:
● a bíróság illetékessége
● A bíróság az ügyiratok alapján dönt, szükség esetén tárgyalást tart.
● az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
● Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.
● A tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke szükség esetén ismerteti az alapügyben hozott
határozat lényegét, ezt követően az ügyész ismerteti az indítvány lényegét.

● rendelkezik, ha az indítvány alapos, egyéb esetben az indítványt elutasítja.

● Ha a bíróság határozatát az ügyiratok alapján hozta meg, ügydöntő végzése ellen nincs helye
 2222023

fellebbezésnek, de az ügyészség, a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, a védő, valamint a vagyoni érdekelt a végzés kézbesítésétől számított 8
napon belül tárgyalás tartását indítványozhatják.

A bíróság az elítéltet a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha megállapítja, hogy az indítványban

megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik.
Egyébként a vagyonelvonásra irányuló eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén:

A szabályozás a menekültügyi válság miatt lett fontos. Határzárral kapcsolatos bűncselekmények:
● határzár tiltott átlépése
● határzár megrongálása
● a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása

A Fejezet hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett más bűncselekményre is, ha azt a határzárral
kapcsolatos bűncselekménnyel egy eljárásban bírálják el.

A bíróság:
● Az egyesbíró akkor utalhatja a bíróság tanácsa elé az ügyet, ha az eljárás határzárral
kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik.
● A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság,
jár el
● .Az eljárásban a védő részvétele kötelező.

A kényszerintézkedés végrehajtása:
● A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések elrendelése és végrehajtása során
kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terhelttel együtt érkező 18 év alatti személy
érdekei ne sérüljenek, és a fiatalkorút a hozzátartozóitól szükségtelenül ne különítsék el.
● A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy az
őrizetet a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva
tartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más
személyektől való elkülönítés mellett.
● Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel nem
rendelkező terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára lakásként befogadó
állomást vagy közösségi szállást jelöl ki, ha ennek jogszabályban meghatározott feltételei
 2222023

fennállnak,
● A letartóztatás a bíróság rendelkezése alapján kivételesen rendőrségi fogdában is
végrehajtható.

Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság tájékoztatása:

● Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nem magyar állampolgárságú vagy
Magyarországon lakcímmel nem rendelkező gyanúsított első kihallgatásáról tájékoztatja
az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti, illetve
menekültügyi hatóságot.

Az eljárás felfüggesztése és megszüntetése:

● A bíróság felfüggesztheti a büntetőeljárást, ha megállapítja, hogy a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy menedékjog iránti
kérelme alapján menekültügyi eljárás van folyamatban.
● Az eljárást meg kell szüntetni, ha a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező nem magyar
állampolgár terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
ismeretlen helyen tartózkodik. Erről a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz.
o nem alkalmazható,
■ ha a bűncselekmény 8 évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő,
■ ha a terhelttel szemben az eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmény
mellett más bűncselekmény miatt is folyik, vagy
■ a másodfokú, a harmadfokú bírósági eljárás vagy a hatályon kívül
helyezés folytán megismételt eljárás során.

A terhelt a vádirat, illetve az ítélet lefordításáról lemondhat.

A fiatalkorú elleni büntetőeljárás:

Ha kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás:

- nem kell tanács elé utalni az ügyet akkor sem, ha az eljárás 8 évig terjedő, vagy
ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van
folyamatban.

- a környezettanulmány elkészítése nem szükséges.

Ha a bíróság kísérő nélküli fiatalkorú terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára
gyermekvédelmi intézményt is kijelölhet.
 2222023

35. A különleges eljárások. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi

időpontjának elhalasztása. Az összbüntetési eljárás. Eljárás próbára
bocsátás esetén. Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi
költség megfizetésére.

A különleges eljárások:

Az általános eljárásoknál beszéltünk arról, hogy annak középpontjában a büntetőjogi főkérdés, vagyis
a bűnösség áll, és az eljárás az általános szabályok szerint zajlik, amelyeket a törvény a
bűncselekmények és az elkövetők legnagyobb részére rendel alkalmazni. Beszélhetünk emellett a
különeljárásokról, ahol szintén a büntetőjogi főkérdés az eldöntendő, azonban különböző okok miatt
speciális szabályok alapján zajlik az eljárás, ilyen ok lehet pl. az elkövető személye vagy az elkövetett
bűncselekmény sajátossága.

A különleges eljárások esetén viszont már nem a büntetőjogi főkérdés áll a központban, hanem
egyéb, de bírói döntést igénylő kérdések. Ezekre a jogerős, ügydöntő határozat meghozatala után
kerül sor, a jogerő feloldása nélkül. A határozathoz vagy annak végrehajtásához kapcsolódnak.
Szokás őket „csonka eljárásoknak” is nevezni, hiszen éppen a büntetőjogi főkérdésről nem dönt.
Valójában itt is új tények kerülnek elő, de nem keverendő össze ez a rendkívüli jogorvoslatokkal. (pl.
a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte, vagy újabb
jogerős ítélet, amelyben büntetést szabtak ki az elítélttel szemben) Különleges eljárások:
● feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó
szabadságvesztés esetén
● összbüntetési eljárás
● eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására
● eljárás próbára bocsátás esetén
● eljárás jóvátételi munka esetén
● halasztás vagy részletfizetés engedélyezése bűnügyi költség megfizetésére

a járulékos kérdésekkel kapcsolatos utólagos orvoslás már az egyszerűsített felülvizsgálat

kategóriájába került át.

Szabályozás:
o ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú bíróság határozata ellen az
ügyészség, az elítélt és a védő fellebbezhet,
 2222023

o b) a bíróság a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha az indítvány alapos,

o c) a bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan,
o d) a bíróság az eljárást megszünteti vagy megszüntetheti, ha a hivatalból folytatott
eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak
fenn, vagy ha az indítványozó az indítványt visszavonta és az eljárás hivatalból való
lefolytatásának nincs helye,
o e) a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a
terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást
vesz fel, tárgyalást tart,
■ főszabályként tehát ügyiratok alapján dönt
o f) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.
● (3) A bíróság a törvényben kizárt indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem
jogosulttól származó indítványt a bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja, ha az eljárás
hivatalból való lefolytatásának törvényi feltételei nem állnak fenn.
● (4) Ha e törvény alapján az indítvány érdemi indokolás nélküli elutasításának van helye, a
bíróság az ügyiratok alapján is dönthet.
● A különleges eljárások hivatalból vagy indítványra indulnak meg.

Az eljáró bíróság az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság, összbüntetési eljárásban viszont eltér:
● a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság
● a magasabb hatáskörű bíróság, ha nem azonos hatáskörűek jártak el
● katonai büntetőeljárást lefolytató bíróság, ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt
folyamatban

A határozat, melyet meghoz a bíróság lehet

● nem ügydöntő végzés:
o pl. a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig
tartó szabadságvesztés esetén
● ítélet:
o összbüntetés
■ összbüntetési eljárásnál a bíróság saját jogerős határozatát hivatalból vagy
indítványra hatályon kívül helyezheti, és új összbüntetési eljárást folytathat le,
ha a bíróság nem vagy nem a törvényeknek megfelelően rendelkezett az
összbüntetésbe foglalásról vagy annak tartamáról
o próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezése és büntetés kiszabása
 2222023

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó

szabadságvesztés esetén:

● Ha az alapügyben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés jogerős kiszabására került

sor, az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára
nyilvános ülésen vagy tárgyaláson nem ügydöntő végzésben határoz az életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja
elhalasztásáról.
● A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásának
legkorábbi időpontja elhalasztásáról határoz. Ha a bíróság a feltételes szabadságra
bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztását nem rendelte el, a bűnügyi költséget az állam
viseli.

Az összbüntetési eljárás:

Összbüntetésnek akkor van helye, ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre
ítélik, és a jogerősen kiszabott büntetések vonatkozásában az elkövető valamennyi bűncselekményt a
legkorábbi elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően követte el.
Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztés foglalható, amelyeket még nem hajtottak
végre az összbüntetésbe foglaláskor, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre.

● Az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el, ha
az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták, egyébként a magasabb hatáskörű
elsőfokú bíróság jár el.
● Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az összbüntetésbe
foglalásról az a bíróság határoz, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta
● hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára indul. Az összbüntetési
eljárás lefolytatásához az elítélt hozzájárulását be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy
a hozzájárulását az elsőfokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a bíróság az
eljárást megszünteti.
● A bíróság megállapítja, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló
szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, és ha indokolt, az alapítéletek szerinti
szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja. A szabadságvesztések végrehajtásának a
félbeszakítása ellen benyújtott fellebbezésnek a félbeszakításra nincs halasztó hatálya.
● A bíróság az ügyiratok alapján vagy nyilvános ülés alapján dönt, az összbüntetésbe
foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki.
 2222023

● Az ítéletben a bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról és a

feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is rendelkezik.

● Az összbüntetésbe foglalásra jogosult bíróság előtt folyamatban volt legutóbbi eljárásban a

védő meghatalmazásának, vagy kirendelésének hatálya az összbüntetési eljárásra is kiterjed.
● A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha az összbüntetésbe foglalást elrendelték. Ha az
összbüntetésbe foglalást nem rendelték el, a bűnügyi költséget az állam viseli.

● A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt és a védő indítványára hatályon kívül

helyezheti az összbüntetési eljárásban meghozott határozatát, és ismét lefolytatja az
összbüntetési eljárását, ha az összbüntetési eljárás jogerős befejezését követően megállapítja,
hogy az összbüntetésbe foglalásról vagy annak tartamáról nem vagy nem a törvénynek
megfelelően rendelkezett.

Eljárás próbára bocsátás esetén:

● Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános ülés vagy
tárgyalás alapján dönt a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást
kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról, ha a próbára
bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a
próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról
ítélettel, egyébként nem ügydöntő végzéssel határoz.
● A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti
az alapügyekben hozott határozat lényegét.
● A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a próbaidő meghosszabbításáról vagy a
próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés
kiszabásáról rendelkezik.

Eljárás jóvátételi munka esetén:

● Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános ülés vagy
tárgyalás alapján dönt
o a) a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és
büntetés kiszabásáról, ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta,
vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte;
o b) a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt
igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni;
o c) a jóvátételi munka végrehajthatósága megszűnésének megállapításáról, ha az
elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a jóvátételi
munka végrehajtását nem teszi lehetővé.
 2222023

● (2) A bíróság az (1) bekezdés a) pontja esetén ítélettel, b) pontja esetén nem ügydöntő
végzéssel, c) pontja esetén ügydöntő végzéssel határoz.
● A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a jóvátételi munka végzését előíró
rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról rendelkezik.

Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére:

o Az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a tanács elnöke
halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet ha az elítélt valószínűsíti, hogy a
pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának, vagy tartásra
szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna,
és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési
kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi
halasztást, illetve azt engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben
fizesse meg
● A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
● A kérelemről az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság tárgyalás tartása nélkül, az
ügyiratok alapján határoz. E határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

36. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások: a kártalanítás; a

visszatérítés; a kegyelmi eljárás.

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás:

● kártalanítás:
o jogalap független a vétkességtől
o a jogosultat megkímélik a bizonyítási kötelezettségektől

● feltételek fennállása esetén kártalanítás jár a terheltnek, ha a büntetőeljárásban vagy

annak eredményeként a szabadságát alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A
kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama
miatti hátrányok orvoslására szolgál.

● Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan

bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást,
egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem
 2222023

hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség

vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert
o a) a cselekmény nem bűncselekmény,
o b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
o c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt
megállapítható bűncselekmény elkövetése, vagy az elkövető büntethetőségét, illetve a
cselekmény büntetendőségét kizáró ok volt megállapítható,
o d) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt
megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
o e) elévülés folytán a büntethetőség megszűnt, illetve
o f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.
● Kártalanítás jár ha a bíróság
o a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el;
o az eljárást jogerős ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert
■ elévülés miatt a vádlott büntethetősége megszűnt,
■ az ügyészség a vádat ejtette, vagy
■ a cselekményt már jogerősen elbírálták;
o az eljárást véglegessé vált nem ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert a
magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek rendelkezése hiányzott,

■ a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy

■ a vád nem vagy hiányosan tartalmazza törvényes elemeket, és emiatt a vád
érdemi elbírálásra alkalmatlan;
o a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította, és vele szemben kizárólag próbára
bocsátást, jóvátételi munkát vagy megrovást alkalmazott, vagy a büntetés
kiszabását mellőzte.
● Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért, bűnügyi
felügyeletért, őrizetért, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította és
annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott szabadságvesztés/elzárás/közérdekű
munka/javítóintézeti nevelés tartamát,
● A vallomástétel megtagadása önmagában nem zárja ki a kártalanítást.
 2222023

A kártalanítási eljárás:
● A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási
eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési
meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

● A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot az

igazságügyért felelős miniszter képviseli.

● a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított egy éven belül
érvényesítheti a kártalanítási igényét. E határidő elmulasztása jogvesztő.
● Ha a kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal,
örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását. E
határidő elmulasztása jogvesztő.

Az egyszerűsített kártalanítási eljárás:

Gyorsabb és hatékonyabb.
2018-as Kormányrendelet határozza meg az igényelhető kártalanítás összegét:
● 7000 Ft/nap
● bűnügyi felügyelet esetén 3500 Ft/nap

● az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annál a bíróságnál kell

előterjeszteni, amelynél az ügyészség a letartóztatás, az előzetes kényszergyógykezelés,
illetve bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta. Egyéb esetben a kérelmet a
büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.
● A bíróság az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annak beérkezését követő
 2222023

egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt az

igazságügyért felelős miniszternek küldi meg.
● Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon
belül megvizsgálja, hogy a kártalanítási igény megalapozott- e, illetve, hogy nem áll-e fenn
kártalanítást kizáró ok.
● Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a
kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.
● A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.
● Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény
érvényesítésének nincs helye.
● A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül
kell kifizetni.

Ha a kérelem benyújtásától számított 5 hónapon belül a megállapodás nem jön létre, vagy az
igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő
a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül
kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.

A kártalanítási per:
● A kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása miatt
bekövetkezett kár megtérítése, illetve nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj
követelhető.
● A kártalanítás a kártalanítást megalapozó eljárást megszüntető határozat közlésének
vagy ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének a napján válik esedékessé.
● A kártalanítási perben a büntetőügy során eljárt meghatalmazott védő díját és költségeit nem
lehet érvényesíteni.

● A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani.

● A kártalanítási per iránti keresetlevelet a bíróság annak beérkezését követő egy hónapon belül
érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt az igazságügyért felelős
minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy
törvényszéknek küldi meg.

A visszatérítés:
● A pénzbüntetés, a szabálysértés miatt alkalmazott pénzbírság, valamint a bűnügyi költség
címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított
mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha
 2222023

o a) rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság

hatályon kívül helyezte vagy az Alkotmánybíróság megsemmisítette és
megismételt eljárást kell lefolytatni,
o b) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a jogerős ügydöntő határozatot
hatályon kívül helyezte és az ügyiratokat az ügyészségnek küldte meg,
o c) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette vagy vele
szemben az eljárást megszüntette, vagy
o d) a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés, szabálysértés
miatt alkalmazott pénzbírság, továbbá bűnügyi költség megfizetésére kötelezést
nem tartalmaz.
● Ha kötelezést alacsonyabb mértékben tartalmaz, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb
mértékű kötelezés közötti különbözetet kell a terheltnek visszatéríteni, a befizetéstől a
visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.
● Az elkobzott dolgot, a vagyonelkobzás alá eső vagyont, továbbá a lefoglalt dolgot
elsősorban természetben kell visszaadni. Ha ez nem lehetséges, vagy a vagyonelkobzás
pénzösszegre vonatkozott, a vagyonelkobzáskor, illetve az elkobzáskor irányadó forgalmi
értéket vagy a pénzösszeget alapul véve, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre
számított mindenkori kamatával növelt összegét kell visszatéríteni.
● A visszatérítést a bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a védő vagy az egyéb
érdekelt indítványára rendeli el.
● Ha a rendkívüli jogorvoslatot a terhelt halála után indítványozták, a visszatérítést a
terhelt örököse is indítványozhatja.
● A visszatérítést a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság rendeli el.

Kegyelem a büntetőeljárásban:

A kegyelem fajtái:
● egyéni vagy közkegyelem
o egyéni: köztársasági elnök diszkrecionális jogköre
o köz: Ogy. tv.
● eljárási vagy végrehajtási kegyelem
o Be.-ben: eljárási kegyelem kezdeményezése és processzuális hatása
o cél: az eljárás megszüntetése

A kegyelmi eljárás:
 2222023

● kérelemre vagy hivatalból indulhat.

● Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt

hozzátartozója nyújthat be.
● írásban kell benyújtani annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amely előtt a büntetőeljárás
folyamatban van.
● ha nem a terhelt nyújtotta be, a bíróság vagy az ügyészség beszerzi a terhelt arra vonatkozó
nyilatkozatát, hogy a kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Ha a terhelt a
hozzájárulását megtagadja, a kegyelmi eljárás nem folytatható le.

● A kegyelmi eljárásnak a büntetőeljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya.

● a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálásához szükséges iratok, adatok
beszerzése.
o a terheltről készített környezettanulmány,
o fogva tartott terhelt esetén a büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye, vagy
o a terhelt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentés.

● A büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó kegyelem iránti előterjesztést a vádemelés előtt a

legfőbb ügyész, a vádemelés után az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági
elnökhöz.
o előterjesztést tesz a kegyelem iránt, ha egyetért

Végsősoron a döntés a köztársasági elnök diszkrecionális jogköre, de szükséges az IM ellenjegyzése

(így az ellenjegyző viseli a politikai felelősséget).
Ha megvan: megszüntetik a büntetőeljárást.
Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, vagy az IM nem ellenjegyzi a döntést: kegyelmi
eljárás befejezése.
Azonban nincs res iudicata hatása, így újabb kegyelmi kérelem nyújtható be.

37. A szabálysértési eljárás alanyai és elvei. A helyszíni eljárás.

A szabálysértési jog:

A büntetőjog és a közigazgatási jog határán helyezkedik el, formailag a közigazgatási jogba tartozik.
Ténylegesen a szabálysértéseket a jogalkotó kriminális cselekményeknek tekinti, amelyek abban
különböznek a bűncselekményektől, hogy jóval kisebb fokban veszélyesek a társadalomra
 2222023

A szabálysértési tényállások két fajtáját különbözetjük meg:

● elzárással is büntethető szabálysértések (bírósági hatáskör, pl. magánlaksértés, garázdaság)
● elzárással nem büntethető szabálysértések (szabálysértési
hatósági hatáskör, közigazgatás-ellenes és a társadalmi együttélés
normáit sértő tényállások)

A szabálysértési eljárás alanyai:

Az eljárás alanyai azok a hatóságok és más személyek, akiknek eljárási jogai és kötelezettségei
vannak.
Két nagy csoportja:
● hatósági alanyok
● magánszemélyek

Hatósági alanyok:
● Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt
szervei
● a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által
kijelölt szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv
● Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés
miatt első fokon a járásbíróság jár el.

Helyszíni bírság kiszabására jogosultak:

● A rendőrség bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot

o szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség

szabhat ki helyszíni bírságot.
● helyszíni bírságot szabhat ki:

o b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,

o c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
o d) a közlekedési hatóság ellenőre,
o e) a közterület-felügyelő,
o f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
■ jogosultak intézkedésre, meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására, a
szabsértéssel gyanúsítható személyt igazoltathatják, ruházatát, csomagját és
 2222023

járművét átvizsgálhatják, előállíthatják, személyi szabadságát korlátozhatják

Hatáskör és illetékesség:
Funkcionális hatáskörmegosztás: különböző szabálysértés-kategóriák különböző típusú szervek
hatáskörébe tartoznak.

● A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti

szabálysértési hatóság illetékes.
● Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá
vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés
felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
● Ha több eljárás alá vont személy van és különböző szabálysértési hatóságok illetékességi
területén laknak vagy tartózkodnak, az a szabálysértési hatóság jár el, amelyik az ügyben
korábban intézkedett (megelőzés).

Járásbíróság:
● mint elsőfokú szabálysértési fórum:
o elzárással is büntethető és bírósági hatáskörbe tartozó szabálysértés
● jogorvoslati fórum:
o a szabálysértési hatóság határozatával szembeni kifogás elbírálása
o szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései elleni ügyészi fellépés
elbírálása
● rendkívüli jogorvoslati fórum:
o az alapügyben született jogerős bírósági döntéssel szemben benyújtott perújítási
kérelem elbírálása
● eljárási formái:
o meghallgatás nélküli eljárás:
■ főszabályként ez érvényesül
■ rendőrség által lefolytatott előkészítő eljárás iratai alapján
o tárgyalás:
■ ha a jogosult kéri vagy az iratok alapján nem lehet dönteni
■ bíróság elé állítás esetén

Törvényszék:
● mint jogorvoslati fórum:
o az elsőfokon eljáró járásbíróság tárgyaláson hozott határozatával szemben benyújtott
fellebbezés elbírálása
o tanácsülésen bírálja el
 2222023

Ügyész:
● Az ügyész ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének
törvényességét, valamint törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési
nyilvántartási rendszer felett.

Magánszemély alanyok:
● az eljárás alá vont személy
● az eljárás alá vont személy képviselője
● a sértett
● a sértett képviselője

Az eljárás alá vont személy:

● Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik.
● jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján
folyik ellene szabálysértési eljárás.
● jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni, az eljárás bármely szakaszában észrevételt,
indítványt tehet, kérdést intézhet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást
kérhet, megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet
● köteles a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos
elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét, valamint ezek
megváltozását
− a változást követő három munkanapon belül - a szabálysértés miatt eljáró bírósággal vagy
szabálysértési hatósággal közölni.
o megilleti az ártatlanság vélelme, a vallomástétel megtagadásának joga, a védekezés
joga, a jogorvoslati jog és az anyanyelvhasználat joga

Az eljárás alá vont személy képviselője:

Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes
képviselője vagy az általa, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által írásban
meghatalmazott nagykorú személy járhat el.
● Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá
vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.
● Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által
meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja.
 2222023

A sértett:
● Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét.
● bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a
szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt
érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
● kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését.
● A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja.
o köteles önmagát szakértői vizsgálatnak alávetni
o köteles megjelenni a szabsértési hatóság előtt, és tanúként vallomást tenni
o ellenkező esetben rendbírsággal sújtható

A sértett képviselője:

A szabálysértési eljárás elvei:

Azon elvek, amelyek a szabálysértési eljárás rendszerét és működését, az eljárásban résztvevő

személyek jogait és kötelezettségeit egyenként és összességükben meghatározzák.

Az alkalmazandó jogszabály:
● a szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai
szerint kell lefolytatni

A hivatalból való eljárás:

● a szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén
köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni

Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe:

● senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési
felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg
● a szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető
ártatlanságának bizonyítására
● a helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként
értékelendő

Az önvádra kötelezés tilalma:

● senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen
bizonyítékot szolgáltasson
 2222023

A védekezés joga:
● az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog
● a szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az eljárás alá vont személy az e
törvényben meghatározott módon védekezhessen

A jogorvoslati jogosultság:
● a szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság
és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt
- ha e törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye
● jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz
● a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 8 nap
● a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten azonos
tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy a bíróság
elutasítja

A nyelvhasználat joga:
● a szabálysértési eljárás nyelve a magyar, a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem
érhet hátrány
● a szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben nemzetiségi nyelvét,
vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet
használhatja

A szabálysértési felelősség elbírálása:

● abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el és milyen szabálysértést, a
szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban
megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári vagy a
fegyelmi eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás

A helyszíni eljárás:

Helyszíni bírság:
● Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben
helyszíni bírság kiszabásának van helye.
o feltételei:
■ bírság kiszabására jogosult személy által
■ elkövető tettenérése
 2222023

■ elkövető elismerése
■ helyszíni bírság kiszabásának tudomásulvétele
● ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése
esetén hetvenezer forintig terjedhet.
● Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását aláírásával igazoltan tudomásul
veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.
● Az eljárás alá vont személy a helyszíni bírságot ha annak feltételei adottak, a helyszínen is
teljesítheti, ha nem akkor csekkszelvényen vagy banki átutalással meghatározott határidőn
belül történő megfizetésével, átutalásával teljesítheti.
o Ha az elkövető a megadott határidőn belül nem fizeti meg a helyszíni bírságot, elzárásra
/ közérdekű munkává változtatják

Korlátozott jogorvoslat: a helyszíni bírságolás felülvizsgálata:

● meghatározott jogszabálysértések esetén
o a cselekmény bűncselekmény vagy közigazgatási szabályszegés
o a cselekmény nem szabálysértés
o a cselekmény a bírságolás idején még nem volt szabálysértés
o nem a bírságolt követte el a cselekményt
o büntethetőséget kizáró ok
o megbízhatósági vizsgálat
● hivatalból:
o a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy megállapítja, hogy döntése jogszabályt
sért: 6 hónapon belül
o kérelemre: a helyszíni bírsággal sújtott személy is kérheti: 30 napon belül
● ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy megállapítja, hogy a bírságolás jogszabályt
sértett, a döntését módosítja vagy visszavonja 15 napon belül

Gépjárművezető távollétében kiszabható helyszíni bírság:

● a gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében
is ki lehet szabni, ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó
címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni

Szóbeli figyelmeztetés:
● helyszíni intézkedés során a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a
szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, ha
az elkövetett cselekmény oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy még a
 2222023

helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen

Helyszíni idézés:
● ha az elzárással nem büntethető szabálysértés tetten ért elkövetője a helyszíni bírság kiszabását
nem veszi tudomásul, vagy a helyszíni bírság kiszabása kizárt, az annak kiszabására jogosult
személy vagy szerv a szabály sértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében a hatósággal
egyeztet, de legkésőbb 5 napon belüli időpontra a helyszínen a szabálysértési hatóság elé
idézheti őt
■ összegyűjti a fellelhető bizonyítékokat
■ idézi a tanúkat
■ feljegyzést készít
■ a szabsértési hatóság előtt ő maga is tanúként meghallgatható

38. Szabálysértési hatóság előtti eljárás. A bíróság szerepe és eljárása

szabálysértési ügyekben.

Szabálysértési hatóság előtti eljárás:

● Elzárással nem büntethető szabsértések miatt.
● Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt
szervei járnak el.
● a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt
szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv jár el.

„Rendes” eljárás:
 2222023

„Gyorsított eljárás”:
● a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy által tett feljelentés alapján
● főszabály a meghallgatásos eljárás, kivételes a meghallgatás nélküli:
o ha az eljárás alá vont személy nem jelent meg, és

o a helyszíni eljárásra jogosult által készített feljegyzés és az egyéb bizonyítékok alapján

meghozható a döntés
■ ha nem hozható meg a döntés, elővezetésnek van helye
● a helyszíni idézéstől számított 5 napon belül

A hatóság eljárásának formái:

● meghallgatás nélküli a főszabály
o feltételei:
■ tisztázott a tényállás
■ nem szükséges az eljárásban résztvevő személyek meghallgatása
■ nem szükséges egyéb bizonyíték beszerzése
o a határozat ellen kifogásnak nincs helye, de az eljárás alá vont személy kérheti a
meghallgatását
● meghallgatás csak kivételesen
o ha a tényállás nem tisztázott, és bizonyítás lefolytatása szükséges
o ha a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat miatt meghallgatást kér az eljárás
alá vont személy, illetve képviselője

A hatóság a határozatában megállapíthatja a szabálysértés miatti felelősséget és szankciót alkalmazhat,

 2222023

vagy megszüntetheti az eljárást.

E határozattal szemben jogorvoslatnak van helye:
● kifogás
o az érdemi határozattal szemben
o rendes jogorvoslat, a bírósághoz kell benyújtani
o elbírálása kétlépcsős rendszerben:
■ szabálysértési hatóság önrevíziója (visszavonhatja, megváltoztathatja, változás
nélkül hagyhatja)
■ ha nem változtatja vagy változtathatja meg: bíróság dönt
♦ a bíróság hatályában fenntartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül
helyezi és az eljárást megszünteti
♦ a súlyosítási tilalom egyébként ugyanúgy működik, mint a Be.- ben
● panasz
o egyéb, nem érdemi határozatokkal szemben
o a hatóság megvizsgálja, és ha alaposnak találja, a sérelmezett határozatot módosítja,
visszavonja vagy intézkedést tesz
o ha nem tartja alaposnak, megküldi az ügyésznek, aki:
■ a panaszt elutasítja
■ a határozatot hatályon kívül helyezi
■ a hatóságot az eljárás folytatására utasíthatja

A bíróság szerepe és eljárása szabálysértési ügyekben:

Elzárással és a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt jár el.

Emellett az ismételt elkövetés miatt elzárással is büntethetővé vált szabálysértések miatt, valamint a
meg nem fizetett helyszíni bírság és pénzbírság elzárássá átváltoztatása miatt.

- Járásbíróság:
- Törvényszék:
- „Rendes” eljárás:

Előkészítő eljárás:
● funkcióját tekintve kvázi nyomozás
● szabálysértés tényállásának felderítése, elkövető kilétének felderítése
● bizonyítékok felkutatása és összegyűjtése
● rendőrség folytatja le
 2222023

o alkalmazható:
■ ruházat, csomag, jármű átvizsgálása
■ lefoglalás
■ lakás, egyéb helyiség, ahhoz tartozó bekerített hely átvizsgálása
■ körözés elrendelése
o rendőrség teendői az előkészítő eljárás után:
■ eljárás felfüggesztése és közvetítői eljárásra utalás
■ eljárás megszüntetése
■ jelentés megküldése a bíróságnak
● előnye a gyorsaság, de hátránya a garanciák hiánya
o kompenzálja, hogy tárgyalás tartását kérheti az eljárás alá vont személy és képviselője 8
napon belül

Tárgyalás:
● ha az előkészítő eljárás iratai alapján a tényállás nem tisztázott, bizonyítást igényel
● ha az eljárás alá vont személy, a sértett, a tanú vagy szakértő meghallgatása szükséges
● ha az eljárás alá vont őrizetben van
● ha a bíróság szükségesnek tartja
● ha az eljárás alá vont személy vagy képviselője a meghallgatás nélküli eljárásban hozott döntés
után tárgyalás tartását kérte

Tárgyalás szabályai:
● nyilvános, bíró vezeti
● megnyitása az ügy megjelölésével, megkezdése iratismertetéssel
● bizonyítási eljárás (hivatalból is!)
● végén „perbeszédek”
● határozathozatal zárt ülésen, a kihirdetés ismét nyilvánosan

A bíróság határozatai:
● eljárás megszüntetése
● felelősség megállapítása és szankció kiszabása
o elzárást csak bíróság szabhat ki
o rendelkezés a szabsértési költség viseléséről
o okozott kár megtérítésére kötelezés vagy egyéb törvényes útra utasítás
● ha meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat után kerül sor tárgyalásra:
o hatályában fenntartja
 2222023

o megváltoztatja
o vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti
● fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és képviselője, illetve a sértett (kár
megtérítéséről rendelkezéssel szemben)
o súlyosítási tilalom ugyanúgy, mint a Be.-ben: feloldja az eljárás alá vont személy
terhére bejelentett fellebbezés a rendőrség részéről

„Gyorsított” eljárás:
● ha a rendőrség az elkövetőt elzárással is büntethető szabsértés elkövetésén tetten éri, és
fennállnak a gyorsított eljárás feltételei, a rendőrség az elkövetőt bíróság elé állítás céljából
őrizetbe veheti
o a bíróság érdemi végzésének meghozataláig, de legfeljebb 72 óráig tarthat

A rendőrség intézkedései:
● sértettet értesíti a bíróság elé állítás időpontjáról
● gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök rendelkezésre álljanak
● közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok
alapján állítják bíróság elé
● ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott képviselője

Az őrizetbe vett személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha

● a bíróság nem tart tárgyalást, mert nem állnak fenn a bíróság elé állítás feltételei:
o őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn
o az ügyvéd nem jelent meg
o az őrizetbe vételtől több, mint 72 óra eltelt
● a 72 óra alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, illetve nem született érdemi döntés
● a bíróság érdemi határozatot hozott, de abban nem szabott ki szabsértési elzárást

A gyorsított eljárás szabályai:

● a rendőrség képviselője átadja az iratokat és bizonyítási eszközöket
● szóban előterjeszti a feljelentést
● ha a tárgyalásnak nincs akadálya, a bíróság meghallgatja az eljárás alá vont személy és a
sértettet, illetve a tanúkat
● a bíróság döntése:
o ügydöntő végzés:
■ szabsértési eljárás megszüntetése
 2222023

■ felelősség megállapítása és szankció alkalmazása

o ha nem tud ügydöntő végzést hozni a gyorsított eljárásban, áttér a rendes eljárásra
o ha annak feltételei fennállnak, az eljárást felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra
utalja
● fellebbezési nyilatkozatok
● őrizet megszüntetése vagy meghosszabbítása

A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság átváltoztatása elzárásra:

A bíróság eljárása:
● mellőzi az átváltoztatást, ha feltételei nem állnak fenn (elzárás végrehajtása kizárt)
● ha a végrehajtás törvénysértő volt: végrehajtási szervet végrehajtási eljárás folytatására utasítja
● ha az alapeljárásban merült fel törvénysértés:
o pénzbírság esetén: kiszabó határozatot hatályon kívül helyezi és a szabsértési hatóságot
új eljárásra utasítja
o helyszíni bírság esetén: a jogszerűtlenül kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül
helyezi
● döntés az átváltoztatásról:
o főszabályként iratok alapján, de ha az elkövető kéri vagy a bíróság szükségesnek tartja,
akkor tárgyaláson
o jogorvoslatoknak nincs helye, de utólagos megfizetés esetén az elzárás nem
foganatosítható