Polgári perjog I.

A tételsor
2016/2017
Horváth Marcell André
 1/A. A polgári eljárás fogalma, tárgya, célja, feladatai

- jogrendszerbeli elhelyezkedése: közjog (2016. évi CXXX. tv)

- hárompólusú viszony: bíróság – felperes – alperes között jön létre
o bíróság képviseli az államhatalmat kötelező cselekmények, kógencia (közjogi jelleg)

Polgári eljárás fogalma:

- kérelemre induló, törvényben szabályozott eljárás, amely jogvita végleges eldöntésére irányul
o amely ellenérdekű felek között merül fel polgári jogi tárgykörben

Polgári eljárásjog tárgya:

- tárgya a polgári eljárásjogi jogviszony
o olyan viszony, amelyben a felek eljárási kötelezettséget vállalnak magukra annak
érdekében, hogy jogvitájukat véglegesen eldöntsék
- polgári eljárásjog: olyan bírósági eljárás, amelyben a felek és a bíróság tevékeny működése mellett
polgári ügy eldöntése a cél
o kezdetétől a végéig cselekmények összefüggő láncolata

Új Pp. célja (preambulum):

- XXI. századi differenciált jogvitákhoz való alkalmazkodás igénye
- Új Ptk. a mai viszonyokat figyelembe vevő differenciált szabályokat
ALKALMAZKODÁS tartalmaz differenciált szabályrendszer kell az anyagi jog
A MODERN kikényszerítésének is
VISZONYOKHOZ
- perhatékonyság rendszerszintű biztosítása (főcél), felek közötti
egyeztetés előmozdítása, perkoncentráció, professzionális pervitel
garanciáinak elősegítése, csoportper hazai jogba ültetése, elektronizáció
szerepének erősítése
- cél a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló, a
koncentrált per feltételeit biztosító szabályozás
megteremtése
KÖZBIZALOM - előtérbe helyezi:
ERŐSÍTÉSE o polgárok szolgálatának biztosítása, közjónak és
józanésznek megfelelő jogalkalmazás eszméje (közbizalom erősítésének
célja)
o tisztességes eljárás elve alapján való magánjogi
jogvitarendezés + anyagi jogok hatékony érvényre juttatása Alaptv.
igazságszolgáltatásra vonatkozó, 25. cikk (2) bek. a) pontjának végrehajtása

MAGYAR - 1911. évi I. tv. (Plósz-féle Pp.) általi szabályozási metódusok:

HAGYOMÁNYOK
FIGYELEMBE
o osztott perszerkezet
VÉTELE AZ o törvényszék mint általános hatáskörű bíróság
EURÓPAI o jogi képviselet kiterjesztése a törvényszékek általános hatáskörével
FEJLŐDÉSI
VÍVMÁNYOKNAK
VALÓ MEGFELELÉS
MELLETT
Polgári eljárásjog feladata:
- a polgári jogviszony kapcsán felmerült vitát
o tisztességes eljárásban,
o belátható ésszerű időn belül,
o pártatlanul döntsék el
- polgári eljárás feladata:
o bíróságok a felmerült jogvitát a tényállás minél teljesebb körű felderítése után megalapozott,
világos és jogszabálynak megfelelő döntésükkel tényleges jogvédelmet nyújtsanak
o polgári ügyekben való igazságszolgáltatás megvalósítása a feladat
▪ melyben közreműködnek a felek, a bíróság és a részvételre jogosult más személyek

Magyari Géza – polgári per fogalma:

„Polgári ügyben az igazságszolgáltatás megvalósulására vonatkozó és meghatározott törvényi rendben a
bíróság, a felek és más személyek cselekvő tevékenysége”
- törvényi rend: szereplők jogai és kötelezettségei precízen vannak meghatározva
- tevékenység: cselekmények sorozata mely cselekmények joghatás kiváltására irányulnak (eljárási
cselekmények)
- szükségképpeni (bíróság, felek) és nem szükségképpeni (tanúk, képviselők, stb.) alanyok
 2/A. A polgári eljárás szakaszai.

- szükségképpeni szakasz
- per megindítása (kereset beadásával keresetindítás)
- keresetlevél
1. szakasz o bíróság megvizsgálja: illetékesség, hatáskör,
– áttétel, hiánypótlás, akadály
o előterjesztésre jogosult: csak a vitában
KERESETINDÍTÁS
érdekelt (kivéve: tv. más szervet is felruház – pl. ügyész,
gyámhivatal, stb.)
- szakasz tartama:
o kezdet: keresetlevél benyújtása (első eljárási cselekmény)
o vége: tárgyalás kitűzése v. keresetlevél visszautasítása
- általában szükségképpeni (kivéve: keresetlevél idézés nélküli
elutasítása)
- bíróság tényt bizonyít és jogot vizsgál
- bizonyítási eljárás, bizonyítékok felvétele
2. szakasz - zárul:szak:
Perfelvételi elsőfokú ítélettel
–
- a felek perfelvételi nyilatkozattal, a bíróság
ELSŐFOKÚ közrehatása mellett meghatározzák a jogvita kereteit
TÁRGYALÁS Érdemi tárgyalási szak:
- a perfelvételi szak során meghatározott keretek között bizonyítást
folytat le és eldönti az ügyet a bíróság
- perfelvételi nyilatkozat csak kivételes esetben változtatható meg
- nem szükségképpeni szakasz
o egyes esetekben törvény zárja ki a fellebbezés lehetőségét
- fellebbezés fellebbviteli tárgyalás
3. szakasz - cél: másodfokú szerv megvizsgálja az elsőfokú ítélet törvényességét
– - fellebbezni csak NEM jogerős döntéssel szemben lehet
PERORVOSLAT - tartama:
o kezdet: jogorvoslati körben tett kérelem
o vége: másodfokú jogerős ítélet v. kérelem
érdemi döntés nélküli elutasítása
- nem szükségképpeni
- másodfokú (kivételesen elsőfokú) ítélet elleni rendkívüli jogorvoslat
4. szakasz - formái:
– o felülvizsgálat: jogszabálysértés, melynek
RENDKÍVÜLI következtében a jogerős ítélet jogszabállyal ellentétes állapotot
PERORVOSLAT rögzít
o perújítás: ténybeli körülmény állítása, mely
folytán a jogerős ítélet igazságtalan lenne
- zárul: felülvizsgálati v. perújítási ítélet
- nem szükségképpeni
5. szakasz - peres eljárást követően nemperes eljárás keretében zajlik
– - ha a marasztalt fél önként teljesít, nincs rá szükség (!)
VÉGREHAJTÁS - Mo.: végrehajtás magánkézben van – bíróság csak kontrollál
- nem hivatalból indul meg, hanem a jogosult kérelmére
Az 5 szakasz egymásutánisága csak az ideális képet festi le általában cserélődnek, keverednek, kimaradnak szakaszok

Szakaszok cserélődése:
- ideiglenes intézkedés: végrehajtás a keresetindítási szakban
- keresetindítás után mindig az első fok következik másodfok már koránt sem biztos
- előzetes végrehajtás: másodfokkal párhuzamos végrehajtás
- első fok után perorvoslati lehetőség Ø egyből ezt követően végrehajtás
o csak jogerős ítélet után, akár a rendkívüli perorvoslattal párhuzamosan
 3/A.A polgári eljárás forrásai. A polgári eljárási jogszabály hatálya.

JOGFORRÁSOK
1. Alaptörvény
- preambulum, alapvetés, szervezeti rész
- szabadság és felelősség című rész: polgári eljárásra is vonatkozó emberi jogok
o XV. cikk – törvény előtti egyenlőség
o XVIII. cikk – bírósághoz fordulás joga, tisztességes eljáráshoz való jog, jogorvoslati jog, stb.
- Alaptörvény határozza meg a bírósági rendszert:
o Kúria (elnökét az ogy. választja, 9 évre – ma: Darák Péter)
o Ítélőtáblák (5 db. – Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged)
o Törvényszékek (19 megyei + 1 fővárosi)
o Járásbíróságok

2. Nemzetközi jogforrások
- Magyarország: dualista rendszer INKORPORÁCIÓ
(törvényi v. törvény alatti szintre építik be a jogrendbe a nemzetközi jogforrásokat)
o korlátozott nem hazai jogforrás (pl. EU rendeletek)
o globális jogforrás (pl. ENSZ szerződés)
- jellegük szerinti csoportosítás:
o klasszikus jogforrások (nemzetközi egyezmények)
o sajátos, nem hazai (jog)szabályok

Klasszikus jogforrások (nemzetközi egyezmények):

- multilaterális (alapelvi szintű, eljárásjogi alapok – főleg alkotmányjogi) – pl. luganói egyezmény
- bilaterális (Pp. esetében jogsegélyegyezmények – általában szabályozott jogsegélycsoportok)

Sajátos, nem hazai (jog)szabályok EU szabályai:

- elsődleges: klasszikus nemzetközi szerződések, amelyeket az EU aláírt
- másodlagos jogforrások:
o rendeletek (pl. Brüsszel 1, 2. joghatósági rendeletek)
▪ közvetlen hatály / direkt érvényesítés ezeket nem kell inkorporálni
o irányelvek (inkorporáció szükséges)
o határozatok (Európai Unió Bírósága)

3. Törvények:
- 2016. évi CXXX. tv. a polgári perrendtartásról (Régi Pp. 1952. évi III. tv.)
- 2013. évi V. tv. – a Polgári Törvénykönyvről
- 1998. évi XI. tv. – az ügyvédekről
- 1994. évi LIII. tv. – a bírósági végrehajtásról
- 2010. évi XXXVIII. tv. – a hagyatéki eljárásról

4. Törvényerejű rendeletek
- új már nem lesz – néhány még hatályban van
- 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról

5. Rendeletek (kormányrendelet, miniszteri rendelet, stb.)

6. Határozatok (AB, Kúria jogegységi határozatai, eseti bírói döntések, stb.)

 A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI JOGSZABÁLY HATÁLYA:
- magyar állampolgár
- Mo. területén tartózkodó külföldi állampolgár
SZEMÉLYI - külföldön tartózkodó külföldi állampolgár + külföldi jogi személy
o ha valamely peres eljárásban félként v. más minőségben szerepelnek
HATÁLY
o diplomáciai mentességet élvező esetekben nem terjed ki rájuk a Pp.
hatálya
- magyar állampolgárok külföldön (bizonyos vonatkozásokban)
- kollízió országok joga közül a fél számára kedvezőbb jogot kell használni
- Magyarország területe (kivéve: diplomáciai, konzuli mentesség)
o lex fori elv minden bíróság saját államának jogszabályait
TERÜLETI alkalmazza
HATÁLY - külföld:
o külföldi bíróság jogot alkalmaz magyar féllel szemben
o két- v. többoldalú szerződés így rendelkezik
o jogsegélyszerződések esetén
- kezdet:
magyar kihirdetés
jog külföldiután megjelölt időpont
gyakorlásához az Igazságügyi Minisztérium
- vége: amikor újkell
bizonyítványa jogszabály lép a régi helyébe
Rögtönhatály:
- eljárásjogi specifikum
IDŐBELI HATÁLY - ha egy eljárásügyi jogszabály a folyamatban lévő eljárás alatt
megváltozik, akkor azonnal, a már folyamatban lévő eljárás során
alkalmazni kell – kivéve: jogalkotó másképp rendelkezik
o lezárt ügyekre nem vonatkozik (!)
o nagy kódexeknél felkészülési idő van (pl. Új Pp.)
- visszaható hatály tilalma (!)
- Pp. nem csak polgári ügyekben alkalmazandó, hanem:
FUNKCIONÁLIS
o szubszidiárius jelleggel Be. esetén is (pl. kártérítési igény
HATÁLY
megtérítése)
o ha ellenkezik a Be. elveivel, ilyen esetben a Pp.-t kell használni

A 2016. évi CXXX. törvény hatályra vonatkozó rendelkezése:

- akkor kell bírósági eljárásra alkalmazni, ha jogszabály biztosítja a bírói utat + törvény nem rendeli
eltérő szabályok alkalmazását
o polgári jogvita fogalmát nem részletezi a törvény – nem határozza meg, ki és milyen
ügyben indíthat polgári pert
o igényérvényesítési jogosultság nem a Pp.-ből, hanem az Alaptörvényből [XXVIII. cikk (1)
bek.] és a Ptk.-ból [1:6. §] következik
o magyar bíróságokra főszabály szerint a polgári eljárásjog szabályai irányadók – lehet
speciális esetekre külön eljárást alkalmazni (pl. közigazgatási per), de ahol nincs külön szabály,
ott a Pp. az irányadó bírói útra tartozó igények tartalmi körülírása elkerülhető
- a törvény hatálya alá tartozó jogvitát az elbírálásra irányuló kérelem alapján bírálja el a bíróság
 4/A. A polgári eljárási alapelvek fogalma, jogi természete, osztályozása.
Igazságszolgáltatási és polgári eljárási elvek

ALAPELVEK MEGÍTÉLÉSE

Két felfogás:
- normatív jellegűek:
o jogok és kötelezettségek közvetlenül származnak belőlük bíróság előtt érvényesíthetőek
- értelmezési segédletek:
o hézagkitöltés, iránymutatás akkor van rájuk szükség, ha nincs a konkrét helyzetre jogszabály
Perjogi állás: normatív erő érvényesül
- alapelvek érvényesülnek az eljárás teljes folyamatában,
- érvényre jutásukat biztosítani kell,
- feltétlen alkalmazást kívánnak meg,
- hivatkozási alap ha nincsen tételes rendelkezés, mely szerint az eljárási cselekményt meg kell tenni

Alapelvek rendszere:
- általános emberi jogi alapelvek
- általános igazságszolgáltatási alapelvek
- speciálisan a polgári perrendtartás során érvényesülő alapelvek

Általános emberi jogi alapelvek:

- általánosan kötelezőek, minden embert megilletnek, mindenkinek tiszteletben kell tartania
o ennek biztosítása az állam feladata
- korlátozás: csak feltétlenül szükséges mértékben, arányosan, másik alapelvvel szemben
- jogállami vonatkozásban merülnek fel – jogállamiság elemei:
o hatalommegosztás
o törvényesség primátusa
o jogalkalmazás törvényessége
o jogbiztonság követelménye
o jogvédelem biztosítása
o alkotmányos alapvető jogok garanciája

Egyes alapjogok, amelyek a polgári eljárás során is érvényesülnek:

- emberi élethez és méltósághoz való jog (anyajog egyéb alapjogok is erednek belőle)
- egyenlőség és diszkrimináció tilalma (törvény előtti egyenlőség elve)
- tisztességes eljáráshoz való jog (Pp. preambuluma)
o mindenkinek joga, hogy a hatóságok az ügyeit tisztességes módon, részrehajlás nélkül, ésszerű időn
belül végezzék
o abszolút jog korlátozásra lehetőség Ø
o perbéli pozícióhoz mérten a feleket egyenlő jogok & kötelezettségek illetik meg
o állami kedvezmény a gyengébbik félnek
- személyes adatok védelme (pl. zárt adatkezelés kérelemre tanúk esetén)
- sajtószabadság joga (tárgyalásról való tudósítás joga, tárgyalások nyilvánossága)

Általános igazságszolgáltatási alapelvek:

- Atv. XVIII. cikke érvényesül: eljárásjogokban, hat az igazságszolgáltatás szervezetére és működésére
Egyes általános igazságszolgáltatási alapelvek:
- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BÍRÓSÁGI MONOPÓLIUM csak a bíróságnak van joga igazságot szolgáltatni
o jogvita esetén a bíróság mondja ki a végső szót
o bíróság döntése minden más szervre kötelező erejű
o bírósághoz fordulás joga nem korlátlan (Pp. 176.§. – kereset visszautasítása – perakadályok)
o res iudicata tevékenység amit a bíróság dönt, azt valósnak kell elfogadni

- BÍRÓSÁG ELŐTTI EGYENLŐSÉG / IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS EGYSÉGÉNEK ELVE

o törvény és bíróság előtt mindenki egyenlő ugyanazok a jogszabályok érvényesek mindenkire
o azonos bíróságok járnak el mindenki ügyében
o egységes bírósági igazgatás (OBH)

- BÍRÁK FÜGGETLENSÉGE
o bíróság elkülönülése a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól
o biztosítani kell az igazságszolgáltatói hatalmi ág függetlenségét
o szervezeti és személyi függetlenséget is tartalmaz az alapelv
o döntéshozatalnak két korlátja van: törvényi alárendeltség + indoklási kötöttség
o laikus elemek bevonása a perbe (ülnöki rendszer)

- NYILVÁNOSSÁG ELVE
o cél: nyomon követhető legyen az ítélkezési tevékenység
▪ általános nyilvánosság: egész eljárás a nyilvánosság előtt zajlik
▪ különös nyilvánosság: egyes jogcselekmények zajlanak a nyilvánosság előtt
▪ korlátlan nyilvánosság: bárki megtekintheti az eljárás menetét
▪ korlátolt: közönség megszorításokkal vehet részt az eljárásban
o Pp. különös korlátolt nyilvánosság – DE: az ítélethirdetésnek mindig nyilvánosnak kell lennie

- KÖZVETLENSÉG ELVE
o döntéshez szükséges ismereteket a felektől / perben szereplő egyéb személyektől kell beszerezni
▪ teljes közvetlenség: bíróság minden eljárási cselekménynél jelen van
▪ nem teljes közvetlenség: szerepet kap a megkeresett bíróság, küldöttbíróság intézménye

- SZÓBELISÉG ELVE
o cselekmények megtétele általában szóban – egyes esetek írásbeliséghez kötöttek
▪ kötelező (tiszta / obligatív) csak szóban előadott peranyag
▪ megengedő (fakultatív) nagyobb tér a feleknek, peranyag akár írásban is
▪ kiegészítő / vegyes írásbeli előkészítés, szóbeli tárgyalás

- ANYANYELV HASZNÁLATÁNAK JOGA

o nem érheti hátrány a felet, mert nem ismeri az eljárás nyelvét állam biztosít fordítót / tolmácsot
(ennek költsége pervesztés esetén sem terheli a felet)
o hivatalos nyelv: magyar – kisebbségként elismert: horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén

- IDŐSZERŰ ÍTÉLKEZÉSHEZ VALÓ JOG (jogvédelem hatékonysága érdekében)

- JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG (mindenkinek lehetősége, akinek a döntés jogát v. jogos érdekét sérti)
 5/A. A Polgári Perrendtartásban nevesített új alapelvek

Új szabályozás célja és funkciója:

- perhatékonyság rendszerszintű biztosítása érdekében kerülnek megfogalmazásra
- az új szabályozásban a törvény kizárólag azokat az alapelveket rögzíti, amelyeknek az egész eljárás alatt
érvényesülniük kell
- szándékosan jelenik meg kevesebb alapelv a kódex elején ezeket tömören, koncentráltan, tételesen
határozza meg a jogszabály (ez biztosítja az alapelvek minél magasabb absztrakciós szintjét)
- törvény előtt mindenki egyenlő
- esélyegyenlőség reális érvényesülését az állam külön intézkedésekkel segíti elő
- bíróság tájékoztatási kötelezettsége a féllel szemben:

Rendelkezési elv:
- alapja: alkotmányos önrendelkezési jog
o anyagi jog feletti szabad rendelkezés (pl. a fél eldöntheti, hogy bírói útra viszi-e az ügyet v. sem)
o bíróság egyes percselekményeket is csak a felek akarata alapján végezhet
- bíróság kötve van a felek kérelméhez kérelemhez kötöttség elve (kivéve: személyállapoti perek)
- felek a jogvita urai (szabadon rendelkezhetnek perbe vitt jogaikkal) – de: az eljárási uralom megoszlik
a bíróság és a felek között

Perkoncentráció elve:
- bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges tények
és bizonyítékok olyan időpontban álljanak rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson
elbírálható legyen
- perkoncentráció az Új Pp. egyik kiemelt célja ez az eljárás tulajdonképpeni rendezőelve

Felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége:

- felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolyását
- a perben jelentős tények állítása és ezek bizonyítékainak szolgáltatása a feleket terheli
- tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kell előadniuk
- bíróság azt a felet, aki önhibájából valótlan kijelentést tesz pénzbüntetéssel / egyéb
jogkövetkezménnyel sújtja (nem lehetőség, hanem kötelező!)
o perbeli hazugság: aktív (tény szándékos tagadása) v. passzív (tény elhallgatása)

Jóhiszeműség elve:
- nem csak a felek, hanem az eljárás minden személye köteles jóhiszeműen eljárni
o aki a jóhiszeműséggel ellentétes magatartást tanúsít, azt pénzbüntetéssel KELL sújtani
- tilos olyan magatartást tanúsítani, amely késlelteti a per befejezését v. felesleges költséget okoz
o perbefejezést késlelteti: percselekmény elmulasztása + aláírás megtagadása

Bíróság közrehatási tevékenysége:

o a bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az Új Pp.-ben meghatározott
módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket
teljesíthessék

tiszta tárgyalási elv: angolszász

tiszta nyomozati elv: tényeket a bíróság gyűjti össze
- Pp.-ben eljárási és bizonyítási kötelezettség van vegyes rendszer
- állítási kötelezettség: tényállítás jogállítás kérelem
- szabad bizonyítási rendszer felek bármilyen bizonyítékot felajánlhatnak a bíróságnak, aki arról mérlegel
- ésszerű időn belül kell megtenni az eljárási cselekményt – eljárást ésszerű időn belül kell lebonyolítani
 6/A. A magyar bírósági szervezet felépítése és tagozódása. A polgári ügyekben
eljáró bíróságok.

Melyik bíróság fog eljárni egy adott ügyben? joghatóság, hatáskör, illetékesség, szignálás adja meg a választ

JOGHATÓSÁG HATÁSKÖR
nemzetközi elemmel rendelkező jogvitában milyen szintű bíróság jogosult a jogvita
mely ország bírósága jogosult eljárni elbírálására (vertikális
munkamegosztás)
ILLETÉKESSÉG SZIGNÁLÁS
azonos szintű bíróságok közül melyik hatáskörrel + illetékességgel rendelkező bíróság
járhat el (horizontális melyik tanácsa fogja tárgyalni az ügyet
munkamegosztás) (ügyelosztási rend)

Szervezetrendszer:
- első fokon eljárhat (Pp. 10.§.):
o járásbíróságok (= kerületi bíróságok) (115 db.)
o közigazgatási és munkaügyi bíróságok [járásbírósági szint – DE: törvényszéki (megyei) illetékesség]
o törvényszékek (19+1 db.)
- másodfok:
o törvényszék – [járásbíróságok és KM bíróság esetében]
o ítélőtáblák (5 db.) – [törvényszékek esetében]
o Kúria – [ítélőtáblák esetében + Pp. által meghatározott egyéb esetekben + felülvizsgálatnál]

- feladata:
o konkrét ítélkezés (törvényszékek / ítélőtáblák döntései elleni jogorvoslat)
o jogegységesítő tevékenység
- kötelező a jogi képviselet
KÚRIA - két esetben jár el másodfokú szervként:
o törvényszékek esetében, ha kérelemben a Kúria általi elbírálást kérik
„ugró fellebbezés”
o ítélőtábla másodfokon eljáró bírósága eljárása során hozott fellebbezés ellen
előterjesztett fellebbezés
- 5 darab: Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged
- első fokon nem jár el csak jogorvoslati fórum –
ÍTÉLŐTÁBLÁK jogorvoslati kérdésekben bíráskodik
- ítélkező tanácsok 3 hivatásos bíróból álló „bírói tanácsban” jár el
- 19 + 1 darab: megyénként + főváros
- eljár: első és másodfokon
o első fokon: minden olyan ügyben, amelyet a tv. nem a járásbíróság elsőfokú
TÖRVÉNYSZÉKEK hatáskörébe utal (általános hatáskör)
o másodfokon: járásbíróságok és KM bíróságok döntései elleni fellebbezésben
jogorvoslati fórum
- szervezeti egységek: ítélkező tanácsok, csoportok, kollégiumok + katonai
tanács
- csak első fokon jár el amit a tv. elsőfokú hatáskörébe utal
JÁRÁSBÍRÓSÁGOK - egyesbíró ítélkezik – kivéve: tv. előírja ülnökök részvételét
(ilyenkor 3 fős testületben)

KÖZIGAZGATÁSI - hatáskör: járásbírósággal azonos szint – illetékesség: törvényszékkel

ÉS MUNKAÜGYI azonos terület
BÍRÓSÁGOK - első fokon jár el – tanácsban (1 bíró + 2 ülnök)
- döntései ellen a törvényszékhez lehet fellebbezni
 7/A. A polgári ügyekben eljáró bíróságok összetétele.

Szabályozás a Pp.-ben:
- első fokon eljár:
o 1 hivatásos bíró (egyesbíró) – kivéve tv. eltérő rendelkezése
o 1 hivatásos bíró mint elnök + 2 ülnök (ahol a tv. így rendeli)
- másodfokon eljár: bírósági tanács (3 hivatásos bíró)
- Kúria felülvizsgálati eljárása során: bírósági tanács (3 hivatásos bíró)
o különös bonyolultság / kiemelt társadalmi jelentőség esetén: 5 hivatásos bíróból álló
tanács Egyébként a kérdést a bíróság szervezetéről szóló 2011. évi CLXI. törvény szabályozza.
ELSŐ FOKON:
- egyesbíró, ülnökök, bírói tanács jár el
o járásbíróságokon: egyesbíró v. tanács (hivatásos bíró + 2 ülök) tv.-ben meghatározott esetben
o munkaügyi perben: 3-as tanács (hivatásos bíró + 2 ülnök)
o közigazgatási per: tanácsban járhat el a bíróság, ha ezt az ügy bonyolultsága indokolja
▪ ha tanácsban jár el 3 hivatásos bíró (ülnökök Ø)
▪ kijelölő bíró lesz a tanács elnöke (kijelölés: végzésben)
- tanácsban járhat el a bíróság:
o törvényszékek: 3 hivatásos bíróból álló tanács
o Fővárosi Törvényszék:
▪ iparjogvédelmi perekben + szabadalmi perekben + nemperes eljárásokban 3 hivatásos bíró, melyből 2-
nek felsőfokú műszaki szakképesítéssel kell rendelkeznie
▪ védjegyperekben: 3 hivatásos bíró

MÁSODFOKON:
- mindig tanácsban jár el a bíróság – 3 hivatásos bíró, tanács elnöke bírósági vezetőnek minősül

Kúria felülvizsgálati eljárása:

- 3 hivatásos bíróból álló tanács jár el
o rendkívüli perorvoslati eljárásban, ha az ügy különös bonyolultsága indokolja 5 hivatalos
bíróból álló tanács jár el
Bíróság összetételére vonatkozó jogszabályok megsértése abszolút hatályon kívül helyezési ok (!)
- másodfokú bíróságnak az elsőfokú határozatot ilyenkor minden esetben hatályon kívül kell helyeznie

Egyesbíráskodás:
- perben az egyesbíró minden olyan intézkedést megtehet, melyet a bíróság tanácsa v. a tanács
elnöke megtehet
- Pp. „bíróság” kifejezésén a bírói tanácsot és az egyesbírót is érteni kell

Ülnök:
- főszabály szerint a Pp. hatálya alá eső eseteknél csak a munkaügyi perekben járnak el
- ítélkező bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak
Bírósági titkár és bírósági ügyintéző:
Bírósági titkár:
- jogi szakvizsgával rendelkezik – DE: még a bírói kinevezés előtt áll
- önálló hatásköre van (Pp. 11.§.)
o elsőfokú bíróság hatáskörébe utalt ügyekben az egyesbíró v. a tanács elnöke helyett tárgyaláson kívül
eljárhat + lefolytathatja a bíróság által megkezdett bizonyítási eljárást
o önálló aláírási jog (jogorvoslat van ellene)
o megteheti azokat az intézkedéseket + meghozhatja azokat a határozatokat, melyeket a tv. a bíróság v.
a tanács elnökének hatáskörébe utal
o ideiglenes intézkedésekről döntés Ø (garanciális okokból)

Bírósági ügyintéző:

- külön jogszabályban meghatározott esetekben tárgyaláson kívül, önálló aláírási joggal bírósági
ügyekben eljárhat bírói irányítás / felügyelet mellett önálló felelősséggel intézi a hatáskörébe utalt
feladatokat
- felsőfokú végzettséghez kötött tisztviselői állás
 8/A. A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályok.

Bíróság kizárásáról való döntés: végzéssel – fellebbezés Ø csak érdemi határozattal együtt lehet megtámadni

MINDEN ELJÁRÁSI SZAKASZBAN ÉS PERBEN ÉRVÉNYESÜLŐ KIZÁRÁSI OKOK (PP. 12.§.)

Objektív okok:
- fél + féllel együtt jogosított v. kötelezett + aki a per tárgyát részben v. egészben magának követeli
+ akinek jogaira a per eredménye kihatással lehet
- ezek (volt) képviselője + (volt) támogatója
- előző kettő pont alá eső hozzátartozója v.
házastársa
- tanúként v. szakértőként kihallgatott személy (akkor is, ha nem nyilatkozott, de a bíróság elrendelte
ezt)
- a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy
- akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el

MINDEN PERBEN, DE CSAK EGYES ELJÁRÁSI SZAKASZBAN ÉRVÉNYESÜLŐ KIZÁRÁSI OKOK

- másodfokú eljárás esetén: nem járhat el, aki első fokon eljárt
- Pp. 13.§.:
o másodfokú elintézésből (bizonyítás is) ki van zárva az, aki első fokon részt vett
o perújítás esetén nem járhat el olyan, aki a megtámadott döntés meghozatalában részt vett
o felülvizsgálati kérelemnél nem járhat el az a bíró, aki az érintett határozatok bármelyikének
meghozatalában részt vett
ADDICIONÁLIS, KIEGÉSZÍTŐ KIZÁRÁSI OKOK
- munkaügyi perben: munkáltató + hozzátartozója
- közigazgatási perben: aki a megtámadott határozatot hozta + hozzátartozója

Kizárási szabályok:
- kizárási okra hivatkozhat:
o bíró – ha tudja, hogy kizárási ok áll fenn köteles jelenteni
o bármelyik peres fél jelentheti (ha nem jelenti be fegyelmi + anyagi felelősség)
▪ csak a tárgyalás megkezdéséig kérhet kizárást (kivéve: később tudta meg)
- bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi (lényege: ügyek pártatlan elbírálása részrehajlás nélkül)
- nyilvánvalóan alaptalan kizárási okra hivatkozás kötelező pénzbírság

Bíróság kizárása:
- ha nem egy bíróra, hanem az egész bíróságra vonatkozik
- az a járási bíróság, KM bíróság, törvényszék, ill. ítélőtábla nem járhat el, [Pp. 14.§.]
o amely a perben fél (v. vele együtt jogosított / kötelezett), továbbá a per tárgyát a maga részére követeli,
vagy amelynek jogaira / kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy
o amelynek elnöke / elnökhelyettese ki van zárva (12. §. a, b, c szerint)
- nem vezet a bíróság kizárásához a vezető elfogultsága, ha van olyan tanács, amellyel szemben kizárási ok
nem áll fenn
- teljes szint kizárása Ø

Kizárás különös esete:

- fizetési meghagyásos eljárásban ki van zárva az ügyben korábban eljáró közjegyző és az ő közjegyző-
helyettese + ezek hozzátartozója
 9/A. A joghatóság fogalma, fajai. A joghatóság hiányának jogkövetkezményei.

Joghatóság:
- polgári jogi ügyben melyik ország bírósága fog eljárni
o akkor kell megvizsgálni, ha a bíróság elé vitt jogvita tartalmaz valamilyen nemzetközi elemet
▪ pl. házasság felbontására irányuló perben a házastársak állampolgársága eltérő
- joghatóság az ügyek megosztását jelenti az egyes államok között „nemzetközi hatáskör”
o logikailag inkább az illetékességhez közelít

Általános joghatóság:
- magyar bíróság eljárhat, ha a természetes alperes lakóhelye / jogi személy székhelye külföldön van (?)
- pert több alperessel szemben kezdeményezik, és legalább 1 alperes lakóhelye / székhelye belföldön van
o tehát egységes alperesi pertársaság alakul
o összes alperessel szemben eljárhat magyar bíróság
- főkötelezett lakhelye belföld mellékkötelezettre is kiterjed a joghatóság
- olyan perekben is eljárhat a magyar bíróság, amely tárgyára tekintettel nemzetközi jogszabály nem
tartalmaz eltérő rendelkezést

Különös joghatóság:
- bizonyos szerződéshez kapcs, külföldi vállalat elleni per Mo-n fióktelep, gyámhatósági ügy

Felek által kikötött joghatóság

Joghatóság hiányának következményei:

- keresetlevél visszautasítása – ha megállapítható, hogy kizárt a joghatóság
- eljárást megszünteti a bíróság, ha:
o a keresetlevelet vissza kellett volna utasítani
o visszautasításnak nem volt helye, DE a magyar bíróság a joghatóságát egyik jogszabályi ok alapján sem
állapítja meg

Forrásai:
- Pp. nem tartalmaz joghatósági rendelkezéseket – DE: hiányából eredő következményeket igen
(pl. keresetlevél visszautasítása, eljárás megszüntetése)
- belső jogi jogforrás: nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.)
o akkor kerül képbe, ha az érintett államok között joghatósággal kapcsolatos nemzetközi szerződés nincs +
ügy nem tartozik egyetlen uniós jogforrás tárgyi v. személyi hatálya alá sem
- nemzetközi joghatósági szabályokat felülírják az államok által kötött két- v. többoldalú
nemzetközi szerződések
 10/A. A bírósági hatáskör fogalma, a járásbíróságok, a Közigazgatási és
Munkaügyi bíróságok hatásköre.

Hatáskör:
- bíróságok közötti ügy- és permegosztás (vertikális munkamegosztás)
- arra a kérdésre ad választ, hogy a bíróságra tartozó jogvitában a bírósági szervezetrendszer mely szintjén
lévő bíróság jogosult eljárni
- polgári ügyekben 1. fokú hatásköre van: járásbíróság, törvényszék, közigazgatási és munkaügyi bíróság

Változások:
- általános hatásköre a törvényszéknek van – indokai:
o törvényszék szakmai súlya egy adott megyén belül meghatározó – szakmai kollégiumok mellette
működnek
o jogi személy
o ide vannak telepítve az igazgatási funkciók is

Járásbíróságok hatásköre:
1. VAGYONJOGI PEREK, MELYEK TÁRGYÁNAK ÉRTÉKE NEM HALADJA MEG A 30 MILLIÓ
FORINTOT V. AMELYBEN A VAGYONI JOGON ALAPULÓ IGÉNY ÉRTÉKE NEM
MEGHATÁROZHATÓ – kivéve:
o szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi perek
o közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, ill. sérelemdíj megfizetése iránt indított perek
o közérdekből indított perek
o jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek
o jogi személyek vs. tagjaik / (volt) tagjaik + a tagok vs. volt tagok tagsági jogviszonyon alapuló perei
2. SZEMÉLYI ÁLLAPOTOT ÉRINTŐ PEREK
3. VÉGREHAJTÁSI PEREK
Ha valamelyik pertársra v. kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre per törvényszéki
hatáskörbe tartozik.
Vagyonjogi per: az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul v. értéke pénzösszegben
kifejezhető [Értelmező rendelkezések – 7. § (1) 18. pont]

Közigazgatási és munkaügyi bíróság hatásköre:

- a hatáskörébe tartoznak a Pp. hatálya alá tartozó perek közül a munkaügyi perek
- közigazgatási határozatok felülvizsgálása iránti perek
- munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés keretében hozott közigazgatási határozatokkal kapcsolatos perek
- kollektív szerződés ágazati kiterjesztéséről szóló határozatokkal kapcsolatos perek
- Országos Érdekérvényesítő Tanács ágazati párbeszéd bizottságának létrejöttével kapcsolatos perek
- foglalkozás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján állami foglalkoztatási
szerv által hozott közigazgatási határozatokkal kapcsolatos perek
- társadalombiztosítási határozat felülvizsgálása iránti per

Törvény:
- közigazgatási perek, valamint munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó
perek
- KM bíróság hatáskörébe tartozó jogvitákat a Pp. mellett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
szóló törvény 19.§.-a is nevesíti
 11/A. A törvényszékek, az ítélőtáblák és a Kúria
hatásköre.

Törvényszék hatásköre:
- mindazok a perek idetartoznak, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe
- vagyonjogi perek közül különösen:
o azok, amelyeknél a pertárgy értéke 30 millió forintot eléri v. meghaladja
o a 30 millió forintot meg nem haladó perek közül:
▪ szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi perek
▪ közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, ill. sérelemdíj megfizetése iránt indított perek
▪ közérdekből indított perek
▪ jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek
▪ jogi személyek vs. tagjaik / (volt) tagjaik + a tagok vs. volt tagok tagsági jogviszonyon alapuló perei

Ha a pertársak közül az egyikre a törvényszéknek van hatásköre mindre a törvényszéknek van hatásköre

Ítélőtábla hatásköre:
- 1. fokon nem járhat el – csak jogorvoslati fórum
- törvényszékről érkező jogorvoslati kérelmek tartoznak a hatáskörébe

Kúria:
- felülvizsgálati és fellebbviteli kérelmeket bírál el (törvényszék és ítélőtábla döntése ellen előterjesztett)
- 3. fokon jár el a törvényszéken kezdődő perekben – 4. fokon a járásbíróságon kezdődő perekben
- feladat- és hatásköre tulajdonképpen: konkrét ítélkezés jogorvoslati ügyekben + jogegységesítés
 12/A. A pertárgy értéke.

Jelentősége és alapja:
- pertárgy értéke a hatáskör megállapításának előfeltétele
- illetékalap mértéke: kereseti kérelem benyújtásakor fennálló érték [21. § (1)]
o irányadó: keresettel érvényesített követelés / más jog értéke v. a követelt összeg
o fellebbezés / felülvizsgálat esetén is ez az irányadó
o rendkívüli perorvoslati eljárásban sem térhet el a per tárgyának értéke az 1. fokon
meghatározottól (keresetlevél benyújtásakor fennálló érték)
- a per tárgyának értékváltozása a Kúria egységes gyakorlata szerint NEM jelenti a pertárgy
értékének változását (kivéve: keresetfelemelés)

Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.):

39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik -
az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá
tett követelés vagy követelésrész értéke.
- meghatározza, hogy mekkora díjat kell lerónia a felperesnek az adott eljárásért
- nem állapítható meg a pertárgy értéke bíróság hatáskörét nem érinti – illeték miatt kell
- ha nem állapítható meg a pertárgy értéke, az illeték számítási alapja:

PERES ELJÁRÁS
JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT
NEMPERES ELJÁRÁS
PERES ELJÁRÁS
1. FOKON
NEMPERES ELJÁRÁS
TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT
PERES ELJÁRÁS
FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁSBAN
NEMPERES ELJÁRÁS
PERES ELJÁRÁS
ÍTÉLŐTÁBLA ELŐTT
NEMPERES ELJÁRÁS
FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁSBAN
KÚRIA ELŐTT
FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN

Az illeték értéke az egyes eljárási szakaszok szerint:

PERTÁRGY
ELJÁRÁSI ALAPJÁN MINIMUM MAXIMUM
SZAKASZ FIZETETT
ILLETÉK –
ELSŐ FOK 6%
PERTÁRGY 15.000 Ft 1.500.000 Ft
ÉRTÉKÉNEK….
FELLEBBEZÉS 8% 15.000 Ft 2.500.000 Ft

FELÜLVIZSGÁL 10% 50.000 Ft 3.500.000 Ft

AT

Különös szabályok:
- esetenként a ténylegesen megállapítható összegtől függetlenül törvény meghatároz konkrét értékeket
az illetékfizetés tekintetében [Itv. + Pp. 21. § (2), (3)]
Pertárgy értékének meghatározásánál felmerülő különös esetek:
- szerződés létrejöttével / hatályával / érvényességével kapcsolatos esetekben:
o kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke
- szerződés létrehozása v. megszüntetése iránti perben:
o kikötött szolgáltatásért járó, még nem teljesített ellenszolgáltatás mértéke
- dologi jogi perben:
o vitás dolog / dologi rész, illetve a dologi jog értéke
- követelés biztosítása iránti perben:
o biztosított követelés értéke, v. ha a biztosíték értéke ennél kisebb, akkor a kisebb érték
- fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti perben:
o követelés értéke, v. ha az elvont fedezet értéke kisebb, akkor a kisebb érték
Ezektől eltérően a pertárgy értéke a következő esetekben:
- előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt
szolgáltatással kapcsolatos perben egyévi szolgáltatás értéke
- ez a szerződéssel kapcsolatos perekre is igaz, ha az ellenszolgáltatásra jellemző az időszakosság

Pertárgy értéke a tárgyi keresethalmazatban:

- valódi tárgyi keresethalmazat követelések összegét össze kell adni
- látszólagos tárgyi keresethalmazat legnagyobb értékű jog v. követelés a pertárgy értéke

Pertárgyérték számítása és megjelölése:

- főkövetelés járulékai érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak
o kivéve: kifejezetten erre irányul a per – ha a főkövetelés magára a kamatra irányul, akkor az alapján
kell számítani a pertárgy értékét
- pénzkövetelés után járó + azzal együtt érvényesített kamat akkor sem számítható be, ha egyidejűleg a
kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesítenek
- Pp. 22. §: pertárgy értékét a felperesnek kell megjelölnie a keresetlevélben (forintban)
o irányadó az alperes viszontkeresete is

Bíróság beleszólása a pertárgy értékébe:

- a felperes által megállapított pertárgy értékét a bíróság felülbírálhatja, de csak akkor, ha a törvényben
szabályozott feltételek teljesülnek
o pl. megjelölt érték köztudomással bír v. bíróság hivatalos tudomásával ellentétes v. más miatt
kétséget ébreszt a bíróságban / alperesben

A pertárgy értékének jelentősége a hatáskör vizsgálatánál:

- a bíróság a hatáskör megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja
irányadó
- kereseti követelés felemelés: hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani
o leszállítás: nem érinti a hatáskört
 13/A. A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános
illetékesség.

Illetékesség fogalma:
- az ügy azonos hatáskörű szervek közötti területi megosztást jelenti (horizontális munkamegosztás)
- azonos szintű bíróságok között
o ügy valamilyen módon össze kell, hogy függjön a bíróság területével ez állapítja meg az
illetékességet – „illetékességi ok”

Illetékesség fajtái:

ÁLTALÁNOS ILLETÉKESSÉGI OKOK

- személy ellen bármilyen pert meg lehet indítani, kivéve azokat, amelyekre a törvény
kizárólagos illetékességet állapít meg

KÜLÖNÖS ILLETÉKESSÉGI OKOK

- alperessel szemben csak meghatározott jogviszonyból eredő v. adott jogügyletből származó

pert lehet kezdeményezni

- általános illetékességgel versengő viszonyban

VAGYLAGOS van
ILLETÉKESSÉG - felperes választása szerint a következő két
helyen kezdeményezheti a pert:
o alperesre általánosan illetékes bíróság
előtt
- vagyoni ügyekben felek
o vagylagosan kötikbíróság
illetékes ki egymás
előtt
KIKÖTÖTT ILLETÉKESSÉG között – „alávetéses illetékesség”
- felek akarati autonómiája érvényesül (
szerződési szabadság)
o DE: hatásköri szabályt
KIZÁRÓLAGOS - pert nem
csak módosíthatnak
egy meghatározott a felek
bíróság előtt
lehet megindítani
ILLETÉKESSÉG
- minden más illetékességi ok figyelmen kívül
marad

KIJELÖLÉSES - jogerős határozatok folytán felmerült

illetékességi összeütközés v. bíróság
ILLETÉKESSÉG
kizárása miatt felsőbb szintű bíróság jelöli
ki a perre illetékest
 ÁLTALÁNOS ILLETÉKESSÉG:

Természetes személy esetén:

- Pp. 25. § az a bíróság, melynek a területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes,
amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva Ø
- alperes lakóhelye határozza meg
o lakóhely: ahol a fél az állandó ottmaradás szándékával letelepedik, v. amely a polgár életvitelszerű
otthonául szolgál, továbbá az a helység, ahol valaki szükségletből lakik v. megszáll
o polgár lakcím adat: bejelentett lakóhelyének v. tartózkodási helyének címe
o polgár tartózkodási helye: lakásnak a címe, ahol 3 hónapnál több ideig tartózkodik
- ha a felperes nem ismeri az alperes lakóhelyét adatszolgáltatást kérhet
o akkor teljesíthető, ha a kérelmező okirattal igazolja az adatok felhasználásához fűződő jogát v. jogos
érdekét – DE: csak annyi adat közölhető, amennyi feltétlenül szükséges
- ha belföldi lakóhely Ø:
o kiegészítő illetékességi szabályokat kell alkalmazni – ezek a következők:
▪ alperes tartózkodási helye
▪ alperes utolsó belföldi lakóhelye
▪ felperes lakóhelye
▪ felperes tartózkodási helye
o ha a per során ismertté válik az alperes lakóhelye át kell tenni a lakóhely szerint illetékeshez
▪ ezt az 1. fokú bíróság előtt az ismertté válást követő első tárgyaláson lehet kérelemként előadni
(jogvesztő) – perelhúzás elkerülése érdekében
o alperes számára biztosított kedvezmény: állandó munkahelye és lakóhely nem azonos helyen van, a
bíróság átteheti a pert a munkahely szerint illetékes bírósághoz
▪ kérelmet az első tárgyalásáig lehet leadni + csak akkor, ha a felperes az alperes lakóhelyére
alapította az illetékességet

Jogi személy esetében:

- általános szabályok ugyanazok, mint természetes személy esetén, csak lakóhely helyett a székhely a
mérvadó
- jogi személy székhelye, v. a képviseletre hivatott szerv székhelye szerint is megállapítható
o székhely: ügyintézés helye (általában bejegyzett iroda)
o szerv székhelye: helyi kirendeltség, igazgatóság, gyáregység, stb.
- ha a jogi személynek belföldön székhelye Ø belföldi felperes esetén a felperes székhelye / lakóhelye
v. tartózkodási helye az illetékességet meghatározó ok
- cég székhelye és a központi ügyintézés helye elválik nem teremt vagylagos illetékességet a felperes
számára
- ha a jogi személy székhelye Bp., de működési köre Pest megyére terjed ki Pest megye területén
illetékes bíróság jár el
 14/A. A vagylagos
illetékesség.

- ott van rá lehetőség, ahol a Pp. szabályai lehetővé teszik

- felperes választhat: általános v. a vagylagos illetékességi okok szerint adja be keresetét
o felperest addig illeti meg ez a lehetőség, amíg az alperes nem terjeszt elő érdemi ellenkérelmet
- további kritérium: az adott ügyben egyik bíróság kizárólagos illetékessége se legyen megállapítva
o az ilyen esetek kizárják az összes többi illetékességi szabályt

Vagylagos illetékesség szabályai:

PERTÍ
PUS
Vagyonjogi perek
Törvényen alapuló tartásra,
járadékra, más időszakos
szolgáltatásra kötelezés iránti
per
Szülői felügyelet gyakorlásának
rendezése
+ gyermek elhelyezése iránti per
Örökbefogadás felbontására irányuló
per
Ingatlan tulajdonára,
birtokára, azt terhelő jogra
vonatkozó per
Szerződéses jogviszonyból
eredő igény érvényesítése
iránti perben
Fogyasztó által vállalkozással
szemben szerződésből eredő
igény érvényesítése iránti per
Kártérítési per
károkozás / kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható
(szerződésen kívül okozott károk)
Személyállapoti perek vagylagos illetékességi szabályai a különleges eljárásoknál
meghatározva (437.§, 454.§, 465.§, 475.§, 479.§, 482.§, 486.§, 490.§)
VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG SZERINTI
- ahol az alperes huzamosabb
ILLETÉKESSÉGI OK tartózkodásra utaló
körülmények között tartózkodik
o pl. Magyar Honvédség nem hivatásos tagjainál
állomáshelyük alapozza meg
o olyannal szemben nem alkalmazható, akinek
perbeli cselekvőképessége Ø
- ha az alperesnek belföldön lakóhelye / tartózkodási helye Ø a
pert olyan bíróság előtt is meg lehet indítani, amelynek területén:
o a per tárgya van
o az alperesnek lefoglalható vagyona található
- külföldi nem természetes személy elleni per esetén
megindítható az előtt a bíróság előtt amelynek területén:
o a per tárgya / jogi személy lefoglalható vagyona van
o a külföldi jogi személy ügyvitelével megbízott
személy lakik, v. ahol a magyarországi fióktelepe /
képviseletének székhelye van
jogosult lakóhelye
szerint illetékes bíróság előtt is
megindítható (csak TÖRVÉNYEN
ALAPULÓ
gyermek tartás esetén)
lakóhelye
szerint illetékes bíróság előtt is megindítható
kiskorú gyermek lakóhelye / tartózkodási helye
szerint illetékes bíróság előtt is megindítható
ingatlan fekvése
szerint illetékes bíróság előtt is
megindítható
(csak akkor, ha a ügyletkötés
per tárgya a tulajdonjog, birtok v. terhelő dologi
v. teljesítés helye
jog)
szerint illetékes bíróság előtt is
felperes belföldimegindítható
lakóhelye / tartózkodási helye
szerint illetékes bíróság előtt is megindítható
(ezt kizáró kikötésnek – alávetésnek – „nincs
helye”)
helye
szerint illetékes bíróság előtt vannak
is
megindítható

További vagylagos illetékességi szabályok:

- mellékkötelezettet a főkötelezettel együtt az előtt lehet perelni, aki előtt a főkötelezettet is
- ha valaki más személyek között folyamatban lévő per tárgyát a maga részére követeli:
o folyamatban lévő perre illetékes bíróság illetékes lesz arra a további perre is amelyet a követelés
érvényesítése végett az említett személyek ellen a harmadik személy indít
- több alperes esetén az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt megindítható az eljárás az
összes alperessel szemben ( kivéve: első két eset + alávetés esete)
 15/A. A kizárólagos és az alávetéses
illetékesség.

A kizárólagos illetékesség általános szabályai:

- felek által történő kikötés kizárólagos illetékességet hoz létre (kiv.: felek eltérő megállapodása / törvény)
törvényi felhatalmazás alapján a felek akarata hozza létre a kizárólagosságot [27. § (2)]
- 361.§. utóperek esetén is létrejöhet kizárólagos illetékesség:
o ha a bíróság ítélete olyan szolgáltatásra kötelez, amely az ítélet meghozatala után jár le + valamelyik
fél keresetet indít a szolgáltatás mennyiségének / időtartamának megváltoztatása iránt ha a
szolgáltatásra kötelezés iránti per folyamatban van, a másik kereset elbírálására csak az a bíróság illetékes,
amelyik a folyamatban lévő eljárás esetén illetékes

A kizárólagos illetékesség különös szabályai:

- különféle szerződéses viszonyok alapján indított perek esetén a kizárólagossági szabályok:
o fogyasztói szerződéses igény fogyasztó belföldi lakóhelye szerinti bíróság illetékes
o felelősségbiztosítási igény a biztosítóval szemben felperes lakóhelye / székhelye szerinti bíróság
illetékes
- házassági per van folyamatban:
o ugyanarra a házasságra vonatkozó per / házassági vagyonjogi per az a bíróság illetékes,
amelyik a folyamatban lévő eljárásra illetékes
o perindítás hatályának beálltával vagyonjogi perre a bíróságnak kizárólagos illetékessége lesz
- szülői felügyeletet megszüntető határozat esetén a hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos per:
o kizárólag az a bíróság illetékes, amelyik a határozatot hozta
- közigazgatási határozatok felülvizsgálata:
o illetékességet az 1. fokon eljárt szerv székhelye alapozza meg és az nem megállapítható
Fővárosi KM bíróság kizárólagosan illetékes
- egész országra kiterjed a hatóság illetékessége:
o másodfokon kizárólagosan illetékes: Fővárosi KM bíróság
- munkaügyi per:
o kizárólag a munkáltató székhelye (v. telephelye) szerint illetékes KM bíróság az illetékes
- végrehajtás megszüntetése / korlátozása iránt indított per:
o kizárólag az a bíróság illetékes, amelyik a végrehajtási eljárást elrendelte
Pp.-ben tartalmaz még néhány esetben olyan szabályt, amely kizárólagos illetékességet határoz meg + a Pp.-n
kívüli jogszabályok is meghatározhatnak kizárólagos illetékességet.

FELEK ÁLTAL KIKÖTÖTT ILLETÉKESSÉG – ALÁVETÉSES ILLETÉKESSÉG:

- hatásköri szabályokba nem ütközhet (!) felek csak az illetékességről rendelkezhetnek
o kizárólagos illetékesség is felülírja a felek kikötését
- csak vagyoni ügyekben
- meghatározás: a felek a szerződési szabadságot alapul véve kiköthetnek az egyébként illetékes bíróság
helyett más illetékes bíróságot is jogvitájukra
o vonatkozhat: már felmerült jogvitára v. a jogviszonyból eredő jövőbeni jogvitára
- kikötés:
o akár szóban (írásbeli megerősítéssel), v.
o olyan formában, amely megfelel a felek között kialakított üzleti szokásnak
o nemzetközi kereskedelemben megszokott formában
- hatálya a jogutódokra is kiterjed
- nem köthető ki illetékes bíróságként: Budapest Környéki Törvényszék, Fővárosi Törvényszék, PKKB
 16/A. A hatáskör és az illetékesség
vizsgálata.

HATÁSKÖR VIZSGÁLATA
- bíróság a hatáskörét és illetékességét hivatalból vizsgálja, az eljárás minden szakaszában
- hatáskör megállapításának feltétele: pertárgy értékének meghatározása
o meg kell határozni az időpontot, amely irányadó a hatáskör vizsgálata során (mivel
a pertárgy értéke változhat az eljárás során)
o pertárgy értékének változása NEM befolyásolja a hatáskört – ezért kell időpontot megállapítani
o kereset felemelése: ennek alapján kell megállapítani a hatáskört – leszállítás: befolyása Ø
- pertárgy értékének változására lehetőség:
o felek akaratából
(pl. felperes felemeli / leszállítja keresetét v. kiterjeszti az addig nem követelt járulékokra)
o felek akaratán kívül

Főszabály: hatáskör megítélésének vizsgálata szempontjából releváns időpont a keresetlevél beadásának

ideje

Hatáskör hiánya:
- bíróság hivatalból veszi figyelembe
- ha megállapítja, hogy az ügy eldöntése nem tartozik a hatáskörébe keresetlevél áttétele
- ha ennek feltételei sem állnak fenn:
o keresetlevél visszautasítása
o eljárás megszüntetése (akár másodfokú eljárásban is)

Ügy:
- a perben szereplő jogvita, amelyben a bíróságnak döntenie kell akkor is, ha az eljárás
különböző szakaszokra osztható (elsőfokú eljárás + perorvoslatok)
- ügy a bíróság előtt akkor indul meg, amikor a keresetlevelet benyújtják

ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
- ugyancsak a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó
- ha a keresetlevél benyújtásakor az alperes még természetes személy volt, de később gazdálkodó
szervezet lett (önálló vállalkozó) gazdálkodó szervekre vonatkozó speciális illetékességi szabályok a
bíróság kijelölésénél NEM vehetők figyelembe
o mivel a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó
- bíróság hivatalból vizsgálja az illetékességét, illetve annak hiányát is – hiány esetén:
o áttétel
o keresetlevél visszautasítása
o eljárás megszüntetése
- ha nem kizárólagos az illetékesség alperes érdemi ÍRÁSOS ellenkérelmének előadása után
az illetékesség hiánya már nem vehető figyelembe
 17/A. Az eljáró bíróság
kijelölése.

Az eljáró bíróság kijelölésének esetei:

- hatásköri / illetékességi összeütközés esetén
- ha az illetékes bíróság nem állapítható meg
- illetékes bíróság kizárás miatt nem járhat el (Pp. 31.§.)

Illetékesség és hatáskör összeütközésének esetei:

- több szerv állapítja meg hatáskörét / illetékességét (pozitív hatásköri / illetékességi vita)
- több szerv állapítja meg hatáskörének / illetékességének hiányát (negatív hatásköri / illetékességi vita)
Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz v. más hatósághoz, amely saját hatáskörének v.
illetékességének hiányát már jogerősen megállapította.
- ha nem jogerős az ítélet még van helye áttételnek (utána Ø)
- csak akkor van lehetőség a kijelölésre, ha az alapjául szolgáló határozatok mindegyike jogerős
- ha a bíróság megállapította a hiányt, akkor sem tehető át oda az ügy, ha a per tárgyának értékét a
határozathozatal előtt nem tisztázta
o ilyenkor, amelyik bírósághoz áttették, megállapíthatja a hatásköri / illetékességi hiányt kérheti a kijelölést

Kijelölés kérdésében illetékes bíróság:

KIJELÖLÉSRE
ILLETÉKES ESET
BÍRÓSÁG - területén lévő járásbíróságok között van az összeütközés
TÖRVÉNYSZÉK - területén lévő járásbíróság kizárása esetén területén lévő
másik járásbíróságot jelölhet ki
- területén lévő járásbíróságok, törvényszékek, KM bíróságok között
ÍTÉLŐTÁBLÁK van az összeütközés
- területén lévő járásbíróság, törvényszék v. KM bíróság kijelölhető
KÚRIA - minden más esetben
Pp. hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróság és közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatásköri
összeütközés esetén a kijelölésre a közigazgatási perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.

Illetékességi összeütközés megszűnése:

- kijelölés után megszűnik
- szerződésben kikötött kizárólagos illetékesség esetén:
o felperes más, vagylagos okokra hivatkozva nem zárhatja el az alperest az őt jogszabály alapján
megillető kedvezményektől
o alperes legkésőbb az első tárgyaláson kérheti a per áttételét a lakóhelye szerint
illetékes bírósághoz

Nem állapítható meg illetékes bíróság:

- fél a kijelölés iránti kérelmét bármely bíróságnál előterjesztheti
- egyébként a kijelölés iránti perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést
tenni Kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat.
Fellebbezésnek hatásköri v. illetékességi összeütközést megállapító v. kijelölést kezdeményező határozattal szemben helye NINCS!
 18/A. A fél fogalma a polgári eljárásban, a fél perbeli legitimációja.
Gyermek a perben

FÉL FOGALMA
- fél az lehet, aki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel
- Alaptörvény XXVIII. cikk (1) alapján: akinek jogai és kötelezettségei vannak, joga van a bírósági
eljáráshoz

Fél:
- felperes: aki a pert kezdeményezi, keresetlevelet benyújtja
- alperes: aki ellen a pert megindították

8/1990 AB határozat: emberi méltóság és perbéli önrendelkezési jog szorosan összefügg ez alapján
mindenki maga döntheti el, hogy részt akar-e venni a perben v. sem
- felperes valóban maga dönti el, hogy részt akar-e venni a perben (indít-e keresetet)
- alperesi pozíció oktrojált – alperesként megnevezett fél köteles a perben eljárni

Materiális és processzuális fél-fogalom:

Materiális fél-fogalom:
o fél az, akinek joga v. kötelezettsége fennáll
o ha a keresetet a bíróság elutasítja, ez megdől
o tehát pontosan így szól a meghatározás: elegendő annak ÁLLÍTÁSA, hogy a felperes jogát
érvényesíti, az alperes kötelezettsége pedig fennáll vele szemben
o per megindítására jogosult: csak a vitában érdekelt fél
Materiális fél-fogalom nem értelmezi azokat az eseteket, amikor nem a kötelezettség alanya és jogi
igény jogosultja – tehát nem az érdekelt fél jár el.
- pl. ügyész v. más jogosult személy indít keresetet
- pl. negatív megállapítási (viszont)kereset
o felperes azt állítja, hogy nem létezik v. nem érvényes valamely
jogviszony Ennek következtében alakult ki a processzuális fél-fogalom.

Processziális / eljárásjogi fél-fogalom:

o perben fél, aki saját nevében jogvédelmet kér (felperes), illetve
o aki ellen azt kérik (alperes)
o + nem kizárt, hogy a felperes kérheti más jogának érvényesítését is, más számára is
folyamodhat jogvédelemért (pl. ügyész)

Polgári Perrendtartás által használt fél-fogalom:

- bárki lehet fél, aki a polgári jog szabályai szerint jogképes [33.§]
- Pp. esetében a processzuális / eljárási fél-fogalom az irányadó
o mert vannak esetek, amikor a felperesen és alperesen kívül más peralanyok is fél-fogalom alá esnek
Legitimáció – kereshetőségi jog:
- Legitimáció: eljárásjogi igazolás kérdése általában az anyagi legitimáció az eldöntendő kérdés
o tehát: peres felek és a jogvita tárgya között fennáll-e az anyagi jogi kapcsolat?
o ha nem áll fenn bíróság elutasítja a keresetlevelet
- Kereshetőségi jog (eljárási legitimáció / ügylegitimáció):
o aktív legitimáció: adott személy megindíthatja az eljárást
o passzív legitimáció: adott személlyel szemben megindítható az eljárás
▪ bizonyos esetekben meghatározott, hogy kivel szemben lehet pert indítani
▪ ha ez nem teljesül keresetlevél visszautasítása (mert kereshetőség Ø)

Perbeli legitimáció:
- bírói gyakorlatban a kereshetőségi jog fogalmaként jelenik meg
- csak akkor kérdéses ez a jog, ha a törvény kifejezetten meghatározza a perindításra jogosultak körét
o általánosságban: mindenki kereshető eljárási legitimáció nem kérdéses

A KISKORÚ GYERMEK MINT ÉRDEKELT

- szülői felügyelettel, elhelyezéssel v. annak megváltozatásával kapcsolatos perekben, ha a kiskorút meg
kell hallgatni bíróság lehetőségei:
o indokolt esetben ügygondnokot rendel ki
o úgy határoz, hogy a felek és azok képviselői távollétében hallgatja meg a kiskorút

Kiskorú idézése:
- 14. évet be nem töltött törvényes képviselő útján
- 14. évet betöltött idézheti a kiskorút a bíróság, DE külön értesíteni kell a törvényes képviselőt

Kiskorú meghallgatására vonatkozó rendelkezések:

- meghallgatás: megfelelő légkörben + kiskorú számára érthető módon kell történnie
o a bíróság elnöke hallgatja meg
o kiskorúhoz közvetlenül intézett kérdések lehetőségéről az elnök dönt (egyébként ő teszi fel)
- meghallgatás végén a kiskorú jelenlétében a jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni v. jelenlétében
hangszalagra kell rögzíteni ezeket a kiskorú kijavíthatja, kiegészítheti
 19/A. A perképesség.

- tartalma a polgári jogra vezethető vissza ez alapján bontható fel a perképesség:

o perbeli jogképességre, és
o perbeli cselekvőképességre
- perbeli cselekvőképesség hiánya képviselő útján orvosolható, így akinek van perbeli jogképessége, de
perbeli cselekvőképessége Ø perképes, de csak képviselővel
- peralannyá válás során lehetőség nyílik nyilatkozatok megtételére előadási képesség

Perbeli jogképesség:
- jelentése: valaki a per alanyává válhat mindenkinek van, akinek polgári jogi jogképessége van
o perbeli jogalanyiság = perbeli jogok és kötelezettségek alanya lehet valaki
o perbeli jogképesség tágabb, mint a polgári jogi jogképesség
▪ perben olyanok is lehetnek, akiknek egyébként nincsen polgári jogi jogképességük
▪ pl. jogi személyiséggel nem rendelkező szervek

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK PERBELI

JOGKÉPESSÉGE
- minden ember jogképes főszabály: minden embernek van perbeli jogképessége
o kezdet: élve születés feltételével a fogantatástól számítva – vége: halál
o de: méhmagzatnak perbeli jogképessége Ø
- perbeli jogképesség a halállal szűnik meg (igazodik a polgári jogi jogképességhez)
- hiányának következményei:
o megindítást megelőzően sem volt keresetlevél visszautasítása
o eljárás megindítását követően hal meg félbeszakad (ha van jogutód)

SZERVEZETEK PERBELI JOGKÉPESSÉGE

- nem feltétlen
- eljárási jogképességet a jogalkotó törvényi úton biztosítja
- állam perbeli jogképessége:
o Új Ptk.: állami közjogi jogviszonyai tekintetében nem perelhető – perbeli jogképessége Ø
▪ bírói gyakorlat: államhatalmi szervek perbeli jogképességgel
kifejezett törvényi felhatalmazása alapján bírhatnak csak
o képviselő: állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (más állami szervre átruházhatja)
- önkormányzati szervek költségvetési szervként perbeli jogképességgel bírnak
o képviselő-testület önmagában nem rendelkezik ezzel nem perelhető
- más szervezetek általában akkor bírnak perbeli jogképességgel, ha az állam törvény útján
jogi személyiséggel ruházza fel őket
o jogi személy: jogképes (megszűnéséig
tart) Különös esetek:
- jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (kkt., bt.)
o jogképes jogokat szerezhet + kötelezettségeket vállalhat
o ezáltal pert indíthat és perelhető is perképessége VAN
- törvény meghatározott pertípusokra nézve enged kivételt
Perbeli cselekvőképesség:
- perbeli cselekvőképessége van:
o annak, aki a polgári jogi szabályok szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik, v.
o a per tárgya felett érvényesen rendelkezhet
- perbeli cselekvőképesség tartalma: van / nincs (részleges állapot Ø)
o saját cselekménnyel eljárási jogokat szerezhet + kötelezettségeket vállalhat a perképes személy
o ha Ø adott személy csak törvényes képviselő útján járhat el
- jogi személyeknek perbeli cselekvőképességük Ø helyettük: képviselő útján járnak el

Természetes személyek:
- nagykorúság elérése teljes cselekvőképesség perbeli cselekvőképesség
- gondnokság alá helyezés esetén a perbeli cselekvőképesség mégiscsak korlátozásra kerül:
o szükséges: pszichés állapot / szellemi fogyatkozás / szenvedélybetegség miatt ügyei viteléhez
szükséges belátási képessége tartósan v. időszakonként visszatérően nagymértékben csökken
o típusai: általános v. csak ügycsoportokra kiterjedő

Perképesség hiánya és annak következményei:

- perképesség meglétét v. hiányát a bíróság az egész eljárás során hivatalból vizsgálja
o elmulasztása lényeges eljárási szabálysértés hatályon kívül kell helyezni a döntést
- törvényes képviselői minőséget és a felhatalmazást a bíróság az egész eljárás alatt hivatalból vizsgálja

Perbeli jogképesség hiánya:

- keresetindítás előtt sem volt keresetet vissza kell utasítani
- eljárás alatt változik meg az állapot félbeszakad az eljárás (jogutódlás esetén)
o ha jogutódlás Ø / kizárt megszűnik az eljárás

Perbeli cselekvőképesség hiánya:

- cselekvőképtelen fél:
o nem tehet nyilatkozatot,
o észlelés előtti nyilatkozatai hatálytalanok
- perbeli cselekvőképesség hiánya az eljárást félbeszakítja, ha az eljárás során derül ki
o kivéve: volt meghatalmazottja az illetőnek
 20/A. A pertársaság fogalma,
fajai.

- a polgári per alapvető modellje:

o 1 felperes 1 alperes
o a felperes egy követelést érvényesít
- alapvető modelltől eltérés: perben több személy jelenik meg Pp. erre lehetőséget ad
o alanyi oldal: pertársaság jön létre
o tárgyi oldal: keresethalmazat jön létre
o egyszerre jön létre pertársaság + keresethalmazat vegyes keresethalmazat

Pertársaság fogalma:
- akkor jön létre pertársaság, ha akár a felperesi, akár az alperesi oldalon egynél több személy szerepel
o a fél mellett v. helyett eljáró személyek esetén NEM jön létre pertársaság
- csak 1. fokon lehetséges a kereset személyi kiterjesztése (2. fokon új alperes bevonása Ø)

Keletkezése:
- felperesi akaraton múló pertársaság:
o ha több felperes indítja meg a keresetet egy (v. több) alperes ellen
o ha egy felperes indítja meg az eljárást több alperes ellen
- felperes akaratán kívül létrejövő pertársaság:
o ha a felperesi v. alperesi oldalon több jogutód lép be a perbe

Bíróság illetékessége:
- pertársaság esetén bármelyik pertársra illetékes bíróság illetékes a többi pertársra is
- kizárólagos illetékességi szabály

Pertársaság fajtái:
Létrejöttének esetei:
o perben állás kötelező – ha mégsem áll perben a személy:
EGYSÉ ▪ bíróság felhívja a felperest, hogy vonja be ezt a személyt
GES o létrejön, ha a keresetlevéllel érvényesített követelés olyan
KÉNYS közös jog v. kötelezettség, amely feltétlenül igényli az egységes döntést
- döntés nem hozható ilyen esetben úgy, ha valamelyik fél be nem állna
ZERŰ
Bizonyos esetekben törvény írja elő a pertársaságot: pl. közös tulajdon
PERTÁRS
ASÁG megosztása
Létrejöttének esetei:
- bíróság ítélete a tényleges perben állásra való tekintet nélkül kihatna
EGYSZER más személyre
Ű - perbéli követelés ugyanabból a jogviszonyból származik
- hasonló ténybeli és jogi alapokon támasztott követelések +
CÉLSZER bíróság valamennyi alperesre illetékes
ŰSÉGI o itt alanyi + tárgyi keresethalmaz is keletkezik (mivel több
PERTÁRS alperessel szemben a követelés tárgyi alapja nem azonos, hanem
ASÁG hasonló)
Pertársak külső és belső viszonyai:
Külső viszonyaik:
- kifelé nem egyként hanem személyenként lépnek fel
- érdekeik eltérhetnek (akár ellentétesek is lehetnek)
o nyilatkozataik is eltérhetnek (pertársaság fajtánként különbözően kell értékelni)
o pertársak cselekményei is eltérhetnek – van, amit az egyiknek szabad, másiknak nem
- perbeli rendelkező cselekmények: pertárs másik pertársa helyett egyezséget nem köthet, jogról nem
mondhat le, jogot nem ismerhet el

Belső viszonyaik:
Kényszerű pertársaság:
- függőség elve fél helyett a kényszerű pertársa is tehet rá nézve hatályosuló cselekményeket
o kivéve: rendelkező cselekmények
- egységes pertársra is kiható döntés feltétele:
o pertárs az adott cselekményt v. határnapot elmulasztotta + ezt később nem pótolta
o pl. valamennyi pertárs által előterjesztett perorvoslati kérelem hatálya kiterjed az elmulasztó pertársra
is (jogorvoslati döntés is kiterjed valamennyi pertársra)
- fennáll a következők között: kényszerű pertárs + célszerűségi pertárs közül annak kapcsán, akire a perben
állás nélkül is kiterjedne a döntés

Célszerűségi pertársaság:
- nem indokolt, hogy a pertársak között viszonylag szorosabb kapcsolat
legyen (sőt, egyáltalán nem szükséges)
- függetlenségi elv önállóságot teszi meg szabállyá
o valamennyi egyszerű pertárs a maga részére végez cselekményeket, amelyek csak saját perbeli jogaira
és kötelezettségeire hatnak ki
- fennáll a következők között: célszerűségi pertársak közül ott, ahol a követelés ugyanabból a jogviszonyból
ered + a követelés hasonló alapon nyugszik

Keresethez csatlakozás:
- kényszerű pertársaság esetén
- a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a keresethez bármely alperes csatlakozhat, aki a kereset
teljesítését nem ellenzi (elismerés nem kell!)
- ha a bíróság a csatlakozást engedélyezi nem vonható vissza a perfelvételt lezáró végzés után
- csatlakozó: a költségek és a bizonyítás esetén a felperessel azonos érdekű fél – többi
alperessel szemben ellenérdekű fél (eszerint lesz pernyertes / pervesztes) (?)
- ha jóhiszemű eljárással ellentétes a csatlakozási nyilatkozat bíróság elutasítja a csatlakozást
- csatlakozást engedélyező / elutasító végzés ellen külön fellebbezés Ø
- csatlakozó alperes cselekedetei nem terjednek ki a mulasztó pertársra
- csatlakozó alperesnek pervesztesség esetén csak a saját cselekményeivel összefüggő költségeket kell
megtérítenie
 21/A. A beavatkozás fogalma,
fajai.

Beavatkozó: harmadik személy, aki valamilyen módon érdekelt abban, hogy a per miként dől el
- beavatkozás nyújt lehetőséget a perben való részvételre olyan személynek, aki félként nem vesz részt

Beavatkozó fogalma:
- beavatkozó és fél elválasztása:
o beavatkozó: az a személy, aki az eljárásban saját jogi érdeke alapján, de valamelyik fél
támogatása céljából vesz részt
o fél: felperes (aki megindítja az eljárást) és alperes (aki ellen megindítják)
- beavatkozó jogállása nem lehet azonos a fél jogállásával
- a perbe vitt anyagi jogi igényhez nem fűzi kapcsolat a beavatkozót, csak ahhoz, hogy az adott
fél pernyertes legyen egyéb perbéli személy lesz
- olyan eljárási intézményeket nem lehet a beavatkozóval szemben igénybe venni, amelyek csak a felekkel
szemben alkalmazhatóak (pl. tanúként kell meghallgatni, nem félként)

Beavatkozó osztályzása:
- perbelépés módja szerinti csoportosítás:
o önkéntes beavatkozó (harmadik személy saját elhatározásából vesz részt)
o perbe hívott beavatkozó (harmadik személy felhívásra vesz részt)
- a beavatkozó által megtehető cselekmények köre szerinti csoportosítás:
o egyszerű beavatkozó
o önálló beavatkozó

A beavatkozás esetei:
- általános eset: jogi érdek igazolása szükséges
- különös eset:
o ha a törvény maga engedi meg a beavatkozást, jellemző, hogy a jogi érdek igazolására szükség Ø
o kizárt a beavatkozás: házassági perben + apaság és származás megállapítása iránti perben

Beavatkozás kezdeményezése:
- perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van rá lehetőség – ezt követő nyilatkozat hatálytalan
o kivételes esetben az önálló beavatkozó ezt követően beavatkozhat
(önhibáján kívül későn szerez tudomást a jogi érdekről – tudomásszerzéstől 30 napon belül)
o ekkor is csak az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás befejezéséig
- feltételek fennállását a bíróság az egész eljárás alatt vizsgálja
- jogi érdek lehet (igazolni kell!):
o adott fél pernyertességét kívánja előmozdítani
o saját, valódi, létező és közvetlen jogi érdek
- kérelem előterjesztése:
o írásban v. szóban
o tartalmi elemek:
▪ támogatni kívánt fél megjelölése
▪ beavatkozó jogi érdekének előadása + valószínűsítése
Döntés a beavatkozásról:
- engedélyezés: végzéssel ellene külön fellebbezés Ø
- elutasítás: határozattal fellebbezési lehetőség van

A beavatkozó jogállása:
- támogatott félhez igazodik
- nem jogosult rendelkező cselekmények megtételére + nem érintheti a per tárgyát a tevékenysége
- beavatkozóval közölni kell minden olyan határozatot + iratot + idézést, amelyet a féllel is közöl a bíróság
- ha a beavatkozó a tárgyalási szakban avatkozik be, akkor már csak bizonyítékot szolgáltathat és
bizonyítási indítványt tehet tény- és jogállítás Ø, mert a perfelvételi szak nem egészíthető ki

Beavatkozó fajai:
- általános szabályok szerint jogi érdekkel rendelkezik a per eldöntését illetően
- csak azokat a cselekményeket teheti meg, amelyeke az általa támogatott
EGYSZER fél érdekeivel azonosak és azt elősegítik
Ű - FÜGGŐSÉG
BEAVATKO - olyan perorvoslattal élhet, amely az általa támogatott félnek rendelkezésére áll
ZÓ - cselekményeinek párhuzamosnak kell lennie a támogatott fél cselekményeivel
- akinek az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára a perben hozott
ítélet jogereje kiterjed
- akkor is tehet cselekményeket, ha az általa támogatott fél
ÖNÁLLÓ érdekeivel ellentétben állna
BEAVATKO - FÜGGETLENSÉG
ZÓ - független perorvoslati jogosultsággal rendelkezik (pl. bevatk. elutasítása ellen)
o egy megkötés: csak a támogatott felet megillető perorvoslati
eszközzel élhet

Perbehívás:
- beavatkozás szabályai érvényesülnek
- különbségek:
o beavatkozás: maga a beavatkozó kezdeményezi
o perbehívás: az a fél kezdeményezi, aki a pervesztesége esetén harmadik személy ellen kíván
követelést érvényesíteni v. harmadik személy követelésétől tart
- önkéntes: perbehívott szabadon dönt, hogy elfogadja-e v. sem
- perbehívásra lehetőség: legkésőbb a perfelvételt lezáró végzésig (!)
o alperes: legkésőbb a keresetlevél kézhez vételétől KÖZLÉSÉTŐL számított 45 napon belül
o felperes: legkésőbb az érdemi ÍRÁSBELI ellenkérelem / viszontkereset-levél vele való közlésétől
számított 30 napon belül
o perbe belépett és perbevont: perindítás joghatásainak beálltát követően a perbelépéstől számított
30 napon belül van helye
- perfelvételi szakban utóbb előterjesztett keresetváltoztatás v. ellenkérelem-változtatás esetén a
perbehívás bejelentésének a változtatási közléstől számított 30 napon belül van helye – legkésőbb a
perfelvételt lezáró végzésig
- előterjesztés:
o fél által szóban v. írásban + okot meg kell jelölni és ismertetni kell a per állását
o értesíteni kell a perbehívottat 30 napja van nyilatkozni
▪ ha nem teszi meg = nem kíván részt venni a perben
 22/A. Változások a felek
személyében.

Változás jogutódlás folytán:

- ha az anyagi jog szabályai szerint jogutódlás következik be az anyagi jogi jogosult jogutódja
o a perbe önként beléphet, v.
o őt az ellenfél perbe vonhatja
- perbeli jogutódlás az eljárás bármely szakaszában bekövetkezhet (felülvizsgálati eljárás során is)
- jogutódlás fajtájától függenek a jogkövetkezmények– jogutódlás fajtái:
o halál esetén bekövetkező
o élők közötti

Jogutódlás halál esetén:

- természetes személy halála / jogi személy jogutóddal való megszűnése esetén jogutód lehetőségei:
o önként beléphet, v.
o az ellenfél perbe vonhatja
- a belépő személy perbeli féllé válik – jogelőd hozzájárulása NEM szükséges (!)
o DE: a halál / megszűnés tényét egyértelműen bizonyítani kell

Jogutódlás élők között:

FELPERESI OLDAL JOGUTÓDJA ALPERESI OLDAL JOGUTÓDJA
követeléseket tartozást harmadik személy
engedményezheti átvállalhatja
(ENGEDMÉNYEZÉS (TARTOZÁSÁTVÁLLALÁ
önként léphet perbe önként léphet perbe
) S)
(jogelőd (jogelőd + felperes
hozzájárulásával)
kényszerűen perbe vonni nem lehet hozzájárulásával)
felperes kényszerűen perbe hívhatja
(kivétel: felperes halála/megszűnése miatti
jogutódlás) - jogelőd a perből elbocsátható –
- jogelődöt a perből el kell bocsátani – kell: az
alperes engedélye kell: a felperes engedélye
- ha az alperes nem járul hozzá - ha a felperes nem járul hozzá
jogelőd marad az eljárásban jogelőd marad az eljárásban pertársként
pertársként
A jogutódlás kizártsága, jogkövetkezménye:
- egyes esetekben a halál esetére szóló jogutódlás kizárt:
o házassági bontóper
o szülő joga gyermek nála való elhelyezésére irányuló per

Határozat és jogorvoslat a jogutódlás tárgyában:

- perbeli jogutódlás bejelentése: jogelőd v. a jogelőd a jogutóddal együtt teheti meg
o szóban a tárgyaláson, vagy írásban
▪ perbelépés tárgyában hozott döntés VÉGZÉS (külön fellebbezésnek van helye)
- perbelépés / perbevonás engedélyezésének azonnali eljárási joghatása:
o eljárás félbeszakadása megszűnik a per folytatódik, a határidők újrakezdődnek
o jogutód státusza = jogelőd
▪ minden olyan eljárási cselekmény, amely a jogelődre vonatkozóan eljárási jogokat és kötelezettségeket
tartalmazott, őt is jogosítja és kötelezi
▪ ha a jogelődöt a perből nem bocsátották el pertársaság jön létre
A változás különös esetei:
- PERTÁRGY IGÉNYLÉSE
o ha van olyan ismert harmadik személy, aki a per tárgyát magának követeli törvény
lehetőséget ad, hogy az alperes perbe hívja ezt a személyt (perfelvétel lezárásáig)
▪ ≠ beavatkozóként való perbehívással perbelépő személy FÉL lesz (!)
▪ ha a harmadik személy belép a perbe – alperest választhat:
➢ pertársként továbbra is alperes marad
➢ kilép a perből
o perből való kilépés esetén a per tárgyának visszakövetelési jogáról véglegesen lemond + per
tárgyát bírói letétbe helyezi bíróság köteles a perből elbocsátani
▪ az ügy az új alperes és felperes között folytatódik

- ELŐDNEVEZÉS
o harmadik személlyel szemben fellépő jogosult saját jogát mástól származtatja
▪ pl. bérlő perlése a tulajdonos helyett
o perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van erre lehetőség
o a perbehívás sikeres – ha maga a jogelőd elismeri ezt a körülményt
▪ új alperesként a „jogelőd” a perbe lép
▪ bíróság a felperes engedélyével az eredeti alperest elbocsátja a perből
▪ engedély híján viszont alperesi pertársaság ellen folytatódik a per

- ÚJ ALPERES MEGNEVEZÉSE TÉVES PERLÉS

o felperes számára közeledik az elévülés határideje, de még mindig nem tudja, kit kellene perelni
o Pp. lehetővé teszi, hogy a tévesen megjelölt alperes helyett a megfelelő személyt vonja be a
felperes a perbe (célszerűségi és pergazdaságossági szempontok)
▪ csak az 1. fokú eljárás során + csak a felperes által előterjesztett kérelemre
▪ csak a perfelvétel lezárásáig
o megfelelő alperes megjelölésénél a bíróság a perbevonás során nem vizsgálja hogy újonnan
megjelölt alperes valóban jogviszonyban áll-e a felperessel ez érdemi kérdés
o ha az új alperessel a keresetet közölték a régi alperest el KELL bocsátani a perből
▪ bírósági mérlegelés Ø
▪ felperes nyilatkozata nem kell
o az elbocsátott alperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha ellene nem indult volna eljárás
▪ a perköltségeit a felperesnek kell megfizetni

- FELPERESI PERBELÉPÉS A PERTÁRS JOGÁN

o más perindításra jogosult által indított perben részt vehet aki azt maga megindíthatta volna
(perbeli határozatokat vele is közölni kell – vele szemben is jogerőre emelkednek)
o törvény szélesebb körben van lehetőség felperesi oldalon történő perbelépésre
▪ anyagi jogosult törvény erejéből kifolyólag fél pozícióban van
o perbelépési határidők:
▪ kényszerű pertársaság esetén: első fokon a tárgyalás berekesztéséig lehet
▪ célszerű pertársaság a) és b) pontja esetén: perfelvétel lezárásáig lehet

- TOVÁBBI ALPERES BEVONÁSA:

o kényszerű pertársaság esetén: első fokon a tárgyalás berekesztéséig lehet
o célszerű pertársaság a) és b) pontja esetén: perfelvétel lezárásáig lehet
Keresetkiterjesztés engedélyezése és a keresetkiterjesztési kérelem elutasítása:
- akkor engedélyezi a bíróság, ha a felperes perbelépése és az alperes perbevonása a Pp.-nek megfelel
- kérelmet visszautasítja:
o törvény által meg nem engedett pertársaság jönne létre
o bejelentés elkésett
o kezdeményező személy nem terjeszt elő a személyváltozással összefüggő szabályos keresetet
- külön fellebbezésnek van helye

Perbelépés és perbevonás a perfelvétel lezárása után:

- perbelépőnek v. perbevonást kezdeményezőnek kell valószínűsítenie:
o a perbelépés / perbevonás szükségességéről, ill. a perről csak a perfelvétel lezárása után értesült
- ha nem valószínűsíti kötelező pénzbírság
 23/A. Az ügyész részvétele a polgári
perben.

- bizonyos esetekben anyagi jogosultság nélkül is szükség lehet arra, hogy valaki a perben fellépjen és
a félhez hasonló jogokat és kötelezettségeket gyakoroljon – kategóriák:
o peralanyok (ügyész v. más megindításra jogosult)
o beavatkozó
- nem peralanyok további szereplők a perben (tanúk, szakértők, tolmácsok, szemletárgy birtokosai)

Az ügyész és más perindításra jogosultak:

- kérelemre történő eljárás jogvitába érdekelt fél terjeszthet elő kereseti kérelmet
- ez alól a törvény kivételt tehet mást is felruházhat keresetindítási lehetőséggel adott ügyekben
- jogállami polgári igazságszolgáltatási rendszerekben kivételes, hogy az anyagi jogi érdekelt helyett más
indítsa és vigye a pert

Az ügyészi perindítás:
- az ügyészi fellépési jog a törvényességi felügyeleti eljárásokra + nemperes eljárásokra is kiterjed
- az ügyész törvény által szabályozott körben jogosult fellépni a polgári perben
ÖNÁLLÓ, SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGLÉVŐ KERESETINDÍTÁSI LEHETŐSÉGE
- általános perindítási jog:
o anyagi jogi jogosult jogainak védelmére valamilyen okból nem képes
o ügyész e jogok védelme érdekében keresetet indíthat
o felek rendelkezési jogát tiszteletben kell tartani
- külön törvények alapján történő perindítás:
o nem kell figyelembe venni az anyagi jogi jogosult rendelkezési jogát fél jogait gyakorolja
o csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén indíthat eljárást
- kizárólag az ügyvéd jogosult perindításra:
o pl. állam javára történő marasztalás iránt, tiltott v. jó erkölcsbe ütköző szerződések ellen, stb.
MÁSOK MELLETT VALÓ KERESETINDÍTÁS LEHETŐSÉGE
- Ptk. rendelkezései: pl. házasság létezésével kapcsolatos + szülői felügyelet megszüntetésével
kapcsolatos perek + gondnokság alá helyezés + stb.
MÁSOK HELYETT VALÓ KERESETINDÍTÁS LEHETŐSÉGE
- perindításra egyébként jogosult kiesése esetén
- pl. apaság vélelmének megdöntése, ha a gyermek meghalt és leszármazója Ø (örökösödés)
VALAMELY FELTÉTEL BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN MEGLÉVŐ KERESETINDÍTÁSI LEHETŐSÉG:
- természeti érték / terület veszélyeztetése v. károsításával okozott költségek megtérítése, stb.

Kizárt az ügyészi keresetindítás:

- olyan jog iránt tilos, amely jogszabály alapján csak személyesen érvényesíthető
- pl. személyhez fűződő jogok megsértése, házassági bontóper, stb.

Kötelező az ügyészi fellépés:

- Be. szerint a bíróságnak megküldött polgári jogi igény alapján indult perben
Ügyészi fellépés:
- már a keresetindítási szaktól részt vesz az eljárásban maga indítja meg az eljárást
- már folyamatban lévő eljárás esetén:
o ha akkor jut a tudomására, hogy perbeli részvételének feltételei fennállnak a perben annak folyamán
felléphet
o a fellépés lehetőségéről a bíróság is tájékoztathatja az ügyészt
- más által indított per esetén felperes pertársaként avatkozhat perbe
o fél kérelmére / bíróság értesítésére szerez tudomást a perbelépési lehetőségről
o nem teheti meg: egyezségkötés, jogról való lemondás, jogelismerés
- ügyésznek a fellépést írásban kell bejelenteni

Az ügyész jogállása – az ügyészi szervezet:

- ügyész, abban a perben, melyet külön jogszabály alapján indít /ellene indítanak:
o a féllel azonos jogok illetik + azonos kötelezettségek terhelik
o jogosult akár az anyagi jogi rendelkező cselekmények megtételére is
- ha az általános keresetindítási jog alapján indította a pert / lépett fel az eljárásban:
o az általa támogatott fél jogai illetik meg – DE: anyagi jogi rendelkező cselekmény megtétele Ø
▪ egyezséget nem köthet, jogról lemondó, ill. elismerő nyilatkozatot nem tehet
- egyébként az ügyész eljárási jogai teljesek valamennyi indítvány megtételére jogosult
o bizonyítást indítványozhat, fellebbezést / perújítást kérhet stb.
- az eljárásban a rá vonatkozó szakmai előírások szerint köteles részt venni
- az ügyészt költségek előlegezésére nem lehet kötelezni költségeit az állam előlegezi / viseli
 24/A. A perbeli képviselet fogalma. Az anyagi
jogi és az eljárási képviselet elhatárolása.

Perben a fél saját jogát érvényesíti közvetlenül a kötelezettel szemben

- előfordul, hogy a felek bármelyike akadályoztatva van / egyéb okból érdeke képviseletére szorul

Képviseleti viszonyok:
- fél saját személyes nyilatkozatai helyett más személyen keresztül tesz eljárási nyilatkozatokat
o olyan esetekben melyeknek nem érvényességi feltétele a személyes részvétel
o az ilyen nyilatkozatok képviselő útján is előadhatók
- a képviselet lehet:
o törvényes (törvény v. bíróság rendelkezése alapján)
o szervezeti (jogszabály állapítja meg – szervezetekre, jogi személyekre vonatkozóan)
o ügyleti (jogügyleti) meghatalmazás megbízó + megbízott között

Képviselet fogalma, elhatárolása, előadási képesség:

Képviseleti viszony:
- akkor van szó róla, ha a fél saját személyes nyilatkozatai helyett más személyen keresztül tesz eljárási
nyilatkozatokat
- két oka lehet:
o nem tud személyesen eljárni a perben
▪ perbeli cselekvőképessége v. előadási képessége hiányzik
▪ cselekvőképessége hiányzik törvényes képviselet
▪ előadási képessége hiányzik jogi képviselő
o nem akar személyesen eljárni a perben
▪ ez esetben lehetősége van maga helyett meghatalmazottat állítani

ANYAGI JOGI ÉS AZ ELJÁRÁSJOGI KÉPVISELET SZABÁLYAI, ELHATÁROLÁS:

ANYAGI JOGI KÉPVISELET ELJÁRÁSJOGI KÉPVISELET

jognyilatkozatok más helyett
megtételében v. elfogadásában történő perbeli
helyettesítés tevékenység
bárki meghatalmazható képviselők köre korlátozott

meghatalmazott lehet cselekvőképtelen meghatalmazott csak cselekvőképes lehet

alakilag annyira kötött a csak írásban, minősített okirati

meghatalmazás, amennyiben az ügylet formában lehet
alakisága azt indokolja meghatalmazni

fajtái: törvényes, ügyleti, ügygondnoki

Fél előadási képessége:
- előadási képesség a kötelező jogi képviselethez kötődik
o hiányzik, ha a törvény kötelező jogi képviseletet ír elő
o bizonyos eljárási cselekményekre / eljárási szakaszokra / stb. nézve
- Új Pp.-ben általános lett a törvényszék általános hatáskörével a jogi képviselet kötelezősége
(professzionális pervitel a perkoncentráció és a perhatékonyság növelése érdekében)

Előadási képesség hiányának jogkövetkezménye:

- ha a Pp. előírja a kötelező jogi képviseletet jogi képviselő híján az eljáró fél perbeli cselekménye
+ nyilatkozata hatálytalan
o kivéve: csak személyesen megtehető jognyilatkozat (ott nem kell jogi képviselet)
- hatálytalanság alól mentesül, aki jogi szakvizsgát tett és saját ügyében jár el
o ha valakinek van szakvizsgája, saját ügyében jogi képviselet nem kell

Új Pp.-ben megjelenő szabályozás:

- összeférhetetlenségi szabályok deklarálása (Ütv. alapján)
o képviselő nem járhat el a perben, ha az ellenérdekű fél ő maga v. olyan személy, akit ugyancsak ő
képvisel
o ha nem természetes személy vs. képviselője ügygondnokot kell kirendelni a nem természetes személy
számára (kivéve: eltérő rendelkezés) – ügygondnok díját a felperes előlegezi
 25/A. A törvényes és az ügygondnoki
képviselet.

Törvényes képviselet szóba jöhet:

- jogi személyek esetén
- természetes személyek esetén – ha: nem rendelkeznek perbeli cselekvőképességgel
- helyettük: törvényes képviselőjük jogosult eljárni
o törvényes képviselő hiánya perbeli cselekvőképtelen nyilatkozata hatálytalan
o ilyen esetekben a törvényes képviselőt perbe kell állítani
o perbeállítás elmaradás az eljárás megszüntetését is okozhatja
- törvényes képviselő nem köteles személyesen eljárni meghatalmazottat is állíthat

Természetes személyek törvényes képviselete:

- ha a természetes személy a perben cselekvőképtelen perbeli cselekményeket nem tehet
o keresetet sem indíthat
- törvényes képviselő a képviselt nevében jár el képviseltre nézve hatnak az eljárási cselekmények

Törvényes képviselő legjellemzőbb esetei:

- kiskorú gyermek szülő / eseti gondnok
- ha a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt gyám (gyámhatóság rendeli ki)
- cselekvőképtelen / korlátozott cselekvőképes nagykorú gondnok (gyámhatóság rendeli ki)
o gondnokrendelés ha ügyei vitelében akadályoztatva van
o ideiglenes gondnokrendelés ha azonnali intézkedés szükséges
Törvényes képviselő hiánya pótolható – hiánypótlásra való felhívás törvényes képviselő perbeállítása

Szervezetek törvényes képviselete:

- szervezetek esetén a cselekvőképesség nem értelmezhető
- minden esetben kell képviselő hogy jogokat és kötelezettségeket szerezhessen / vállalhasson
- perbeli jogképességgel rendelkező szervezeteknél vizsgálni kell, hogy ki jogosult a nevükben anyagi jogi
jogszerzésre + nyilatkozatok megtételére
- hiánya pótolható – DE: pótlás elmaradása eljárás megszüntetése

Képviseletet megállapíthatja:
- jogszabály (pl. állam képviselete)
- szervezet létesítő okirata (pl. gazdasági társaságok esetén)

ÜGYGONDNOK
- speciális képviseleti forma, mely a bíróság kirendelő határozatán alapszik
- ha az eljárást a fél a törvényes képviseletének hiánya v. ismeretlen helyen való tartózkodása
/ akadályoztatása következtében egyébként nem lehet lefolytatni
- kirendelhető: ügyvéd v. ügyvédi iroda (kamara névjegyzékéből)
o meghatalmazását a bíróság kirendelő határozata pótolja

Ügygondnok feladata:
- távollévő fél érdekeinek érvényesítése
- törvényes és ügyleti képviselet elemei keverednek
Ügygondnoki pozíció keletkezése:
- főszabály: ügygondnokot az ellenfél kérelmére rendeli ki a bíróság (kivéve: eltérő rendelkezés)
- általános eset: BÍRÓSÁG AKKOR RENDEL KI ÜGYGONDNOKOT
o ha a fél cselekvőképtelen + törvényes képviselője Ø, v.
o ha nem természetes személy félnek törvényes képviselője Ø, v.
o ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja, törvényes képviselője Ø
- különös eset: KÖTELEZŐ ÜGYGONDNOKOT KIRENDELNI
o ha a félnek perbeli cselekvőképessége Ø, és/vagy
o törvényes képviselője Ø
▪ természetes személy perbeli cselekvőképtelensége esetén, és
▪ ha jogi személynek törvényes képviselete Ø
o ha a keresetlevelet az alperesnek hirdetmény útján kell kézbesíteni
o ha az eljárás féleszakadása v. hosszú tartama valamely fél méltányos érdekét sértené
o személyállapoti perekben a törvény több helyen előír kötelező ügygondnokot
- vannak esetek, ahol a BÍRÓSÁG MÉRLEGELHET AZ ÜGYGONDNOK KIRENDELÉSÉBEN
o pl. házassági perben a kiskorú meghallgatása esetén a kiskorú számára

Ügygondnok jogállása:
- megegyezik a per vitelére meghatalmazott jogállásával meghatalmazotti jogállás
- Pp. 77. § (4) bek. 2 kivételt említ a jogállás tekintetében:
o bíróság a felhatalmazása nélkül peres pénzt / dolgot nem vehet át
o egyezséget megkötése / vitás jog elismerése / jogról való lemondás (rendelkező cselekmény) csak
akkor, ha ezáltal a képviselt felet nyilvánvaló károsodást óvja meg
- kirendelés hatálya: egész perre kiterjed (jogorvoslatra is)

Ügygondnok készkiadásai és díja iránti költségviselés:

- előlegezés: azt a felet terheli, aki az ügygondnok kirendelését kérte, v. aki számára szükségessé vált
- viselés: pervesztes fél
 26/A. A meghatalmazotti
képviselet.

Pp. lehetőséget biztosít, hogy a polgári eljárásban a fél helyett meghatalmazott járjon el
- meghatalmazott mellett a fél személyesen is részt vehet az eljárásban
Perbeli képviselet fogalma:
- ha a fél személyes eljárásra nem kötelezhető meghatalmazhat harmadik személyt, hogy helyette a
perben cselekményeket végezzen és nyilatkozatokat tegyen
- perbeli meghatalmazott képviselőről van szó:
o ha az eljárás során v. annak csak egy szakaszában
o törvényben meghatározott, a fél által e képviseletre feljogosított személy
o végez eljárási cselekményt úgy,
o hogy joghatásai a félre nézve állnak be
A bírósági az egész eljárás folyamán legelőször a meghatalmazott első jelentkezésekor vizsgálja meg
a képviseleti jogosultság meglétét.
- ha az eljárás során a képviseleti jog hiánya merül fel eljárási jogkövetkezmények (pl. hatálytalan csel.)

Meghatalmazás vs. megbízás:

- meghatalmazás: egyoldalú, címzett, ingyenes jogügylet
o érvényességhez a meghatalmazott elfogadó nyilatkozata nem kell
- megbízás: kétoldalú, nem címzett, visszterhes jogügylet
o felek egyező akarattal kötik meg a megbízási szerződést
o megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint + ő érdekében megfelelően ellátni

Meghatalmazott lehet:
- ügyvéd és ügyvédi iroda
- jogtanácsos (ahol jogszabály erre lehetőséget ad)
- fél hozzátartozója
- nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatban
- önkormányzatok alkalmazottjai az önkormányzati tevékenységgel kapcsolatos perekben +
önkormányzati tisztségviselő
- akit jogszabály erre egyébként feljogosít

Nem lehet meghatalmazott:

- aki 18. életévét nem töltötte be
- akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott
- akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett (per tárgyára, percselekményekre kiterjedő hatállyal)

Nem lehet meghatalmazott:

Abszolút korlátozás Relatív korlátozás (Ütv.-ben van benne, Pp.-ben már Ø)
- 18. évet nem töltötte be - ügyvéd:
(házassággal o 2 évig nem járhat el annál a hatóságnál, amelynek a
kamarai tagság előtt tagja volt
nagykorúsított sem) o megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat
- jogerős ítélettel o olyan ügyet nem vállalhat, melyben korábban bíróként /
gondnokság alá ügyészként / stb. eljárt
helyezett - kirendelt ügyvédet fel kell menteni, ha az ellenérdekű felet más ügyben
- közügyektől jogerős képviseli
ítélettel eltiltott - jogtanácsos: hatóságnál való foglalkozás megszűnésétől 2 évig nem
járhat el jogi képviselőként
Meghatalmazás formai követelményei:
- írásba kell foglalni v. jegyzőkönyvbe kell mondani
- közokiratba v. teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni
- ügyvéd által aláírt meghatalmazáshoz tanú nem kell (kikerült, mert az Ütv.-ben benne van)
- külföldön kiadott meghatalmazás magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése kell
- idegen nyelvű meghatalmazás hiteles magyar fordítást be kell mutatni (ha kérik)

Meghatalmazás terjedelme:
- per vitelére v. egyes perbeli cselekményre is szólhat
o egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely ügyre v. ügykörre terjed ki
o rendelkező cselekményekre is kiterjed
o eljárást megelőző cselekményre + perorvoslatra is kiterjed
o maghatalmazott ügyvéd / ügyvédi iroda helyettesítésével más ügyvédet / irodát is megbízhat
o meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos, amennyiben az a meghatalmazásból kitűnik
- meghatalmazás személyre szóló feljogosítás képviseleti jog nem adható át

Meghatalmazás megszűnése:
- képviseletre szóló (ügyvédi) megbízás megszűnése együtt jár a meghatalmazás megszűnésével
o ügyvéd felmondása esetén is köteles képviselni a fél érdekeit a felmondási idő alatt
- megszűnés hatályosul:
o bírósággal szemben: bejelentésekor
o ellenféllel szemben: vele való közlésekor
- meghatalmazotti jogot a bíróság az eljárás bármely szakaszában vizsgálhatja

Általános meghatalmazás:
- perek vitelére általánosan feljogosítja a meghatalmazó a képviselőt
- bíróságon nyilvántartásba kell venni (OBH vezeti) pótolja az egyes felekre szóló külön meghatalmazást
o visszavonását / felmondását szintén be kell jelenteni

Kötelező a jogi képviselet:

- peres eljárásban kötelező a jogi képviselet – kivéve: törvény eltérő rendelkezése (!)
o tv. eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező: járásbíróságokon + járásbíróság hatáskörébe tartozó
perrel kapcsolatos felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára
- Ítélőtábla + Kúria előtt folyó eljárásokban
o de csak azok számára, akik az eljárást alakító kérelmet nyújtottak be
o nem kötelező az ítélőtáblához benyújtott fellebbezés esetén – ha: nem az ügy érdemét eldöntő végzés
ellen nyújtják be a perorvoslati igényt
- törvényszék 1. fokú hatáskörébe tartozó perekben is kötelező (per minden szakaszában)
o itt másodfokon is kötelező
- törvényben meghatározott egyéb esetekben
Kötelező jogi képviseletről való tájékoztatás:
- a bíróság tájékoztatja a jogi képviselet szükségességéről, pártfogó ügyvéddel kapcsolatos lehetőségről:
o felperest a keresetet visszautasító végzésben
o alperest kereset közlésével egyidejűleg

Kötelező jogi képviselet hiánya:

- ha a fél jogi képviselő nélkül jár el ott, ahol kötelező lenne cselekménye + nyilatkozata hatálytalan
- kivéve:
o meghatalmazott útján nem végezhető cselekmények (pl. személyes meghallgatás)
o pártfogó ügyvédi képviseletre nyújtott be kérelmet (szociális alapon – költségmentes)
o bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet
- akkor sem hatálytalan, ha a fél saját ügyében jár el + jogi szakvizsgával rendelkezik
- ha kötelező a jogi képviselet és a felperes e nélkül nyújtja be a keresetlevelet visszautasítás
o ha áttétel miatt lesz kötelező hiánypótlásra felhívás, és csak ezt követően utasítják vissza
- ha perorvoslatot előterjesztő nem rendelkezik jogi képviselővel (annak ellenére, hogy erről a
perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatást kapott) hiánypótlás nélkül visszautasítás
o külön fellebbezés van ellene
- ha megszűnt a képviselet és felhívás ellenére nem pótolja:
o felperes eljárás megszüntetése
o alperes eljárás megszüntetése a viszontkereset tekintetében
- jogi képviselet hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének

Jogi képviselő lehet:

- ügyvéd + ügyvédi iroda
- jogtanácsos
- jogi személy bíróság képviseletére jogosult bíró
- Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész
- törvényben meghatározott egyéb személy

Ha jogi képviselet kötelező és nincs ellentétes rendelkezés:

- jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében eljárhat
- ügyész eljárhat abban a perben, amelynek megindítására törvényi lehetősége van v. amelyet ellene lehet
megindítani, ill. amelyben törvény alapján felléphet

Ügyvédjelölt és jogi előadó mint jogi képviselő:

- kizárólag az iratok megtekintése, azokról másolat kérése / készítése érdekében járhat el
 27/A. Az ügyvédek és a
jogtanácsosok.

1998. évi XI. tv. az ügyvédekről:

- jogi képviselet ellátása jellemzően ügyvéd, ügyvédi iroda közreműködésével történik
- ügyvédek: titoktartási kötelezettség
- meghatározás: általános jogi segítségnyújtásra szakosodott személy, aki hivatásszerűen foglalkozik
jogi tájékoztatással, szerződések / beadványok készítésével és képviselet ellátásával

Jellemzők:
- feladata:
o törvényes eszközökkel elősegíteni megbízója jogainak érvényesítését /
kötelezettségeinek teljesítését
o közreműködés az ellenérdekű felek jogvitáiban való megegyezéses döntésekben
- bíróságok, hatóságok előtt eljárhat elláthatja a megbízó jogi képviseletét
- nem vállalhat olyan kötelezettséget, mely hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti
o legjobb tudása szerint + lelkiismeretesen + jogszabályokat betartva köteles gyakorolni hivatását

Ügyvéd megbízás alapján jár el (≠ meghatalmazás):

- megbízás keletkezése: írásba foglalt szerződéssel
- megszűnés:
o felmondható: bármelyik fél által hozzá kapcsolódó peres megbízás megszűnik
▪ bírósággal szemben hatályos: bejelentéstől kezdve
▪ ellenérdekű féllel szemben hatályos: vele való közléstől
o megszűnési okok:
▪ teljesítés
▪ ügyvéd v. megbízó halála + megbízó jogutód nélküli megszűnése
▪ ügyvéd kamarai tagságának megszűnése

Ügyvédet tevékenysége alapján megbízási díj és költségtérítés illeti meg:

- az ügyvédi munkadíjat a per költségéhez hozzá kell számítani

Ügyvédi tevékenységek végzésére jogosultak:

- ügyvédi kamara tagja + esküt tett
- magyar állampolgár
- büntetlen előéletű
- jogi egyetemi végzettség + jogi szakvizsga
- min. 1 évet ügyvédi / ügyvédjelölti / alkalmazott ügyvédi joggyakorlatban folytatott
- tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelységgel rendelkezik – kamara működési területén
- nem esik kizáró ok alá

Kizáró okok:
- gondnokság alá helyezés
- közügyektől eltiltás
- összeférhetetlenség
o munkaviszony / szolgálati viszony / munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb munkaviszony Ø
o közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző, főállású polgármester Ø
o személyes közreműködéssel v. korlátlan felelősséggel járó gazdasági tevékenység végzése Ø
Ügyvédi kamarai tagság:
- felvételről a kamara elnöksége dönt
- szükség esetén szüneteltethető a kamarai tevékenysége tagság megmarad, jogok & kötelezettségek
nyugszanak

KAMARAI TAGSÁG FELTÉTELEI KAMARAI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

- alkalmazott ügyvéd - lemondás
- európai közösségi jogász - tagdíj kötelezettségnek eleget nem tevés
- külföldi jogi tanácsadó - gondnokság alá helyezés
- kizárták / meghalt / nem tett esküt

JOGTANÁCSOSOK:

- jogi képviselet ellátására, jogi tanács / tájékoztatás adására, beadványok / szerződések / egyéb iratok
készítésére szakosodott személy aki gazdálkodó szervezetek jogi ügyeit intéző alkalmazottja

Feladata:
- jog eszközeivel elősegítse a képviselt szervezet működésének eredményességét
- közreműködjön a törvényesség érvényre jutásában
- jogok & kötelezettségek érvényre jutását elősegítse

Feladattal kapcsolatos szabályok:

- munkaviszonyban v. tagsági viszonyban látja el (nem megbízási szerződés alapján, mint az ügyvéd)
- tevékenységéért felelősséggel tartozik
- külön meghatalmazás nélkül képviseli a szervezetet munkaviszonya alapján

Jogi tevékenységet a következő helyeken végezhet:

- gazdálkodó szervezetnél
- állami költségvetési szervezetnél
- szövetkezetek érdekképviseleti szervénél
- társadalmi szervezetnél
- egyesületnél
- gazdasági munkaközösségnél, stb.
Munkaviszonyban v. tagsági jogviszonyban végezheti a jogtanácsosi tevékenységet!

Jogtanácsosi tevékenységet végezhet:

törvényszék által vezetett jogtanácsosi névjegyzékben szerepel
-
- magyar állampolgár
- büntetlen előéletű
- egyetemi jogi végzettség + szakvizsga

Jogi előadó:
- jogtanácsos „előszobája” jogtanácsos irányítja és ellenőrzi
- feladata:
o jogtanácsosi szakmai ismeretek elsajátítása
o jogtanácsos munkájának segítése
Jogtanácsost és a jogi előadót a perben ügyvédi jogállás illeti meg! összefüggés az ügyvédi képviselettel
 28/A. Az eljárási cselekmény fogalma, fajai. Általános ügyintézési
határidő.

Eljárási cselekmény:
- a bíróság és a fél olyan tevőleges magatartásai / mulasztásai, amelyek eljárásjogi relevanciával bírnak
- polgári eljárásban résztvevő személyek egymással összefüggő – polgári eljárás által szabályozott –
rendszerint bíróság előtt folyó cselekményei
- per eljárási cselekmények láncolata (kereset benyújtásától a jogerős ítéletig cselekmények sorrendje)

Eljárási cselekmények fogalma:

- bíróság és magánszemélyek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének külső megnyilvánulásai
- perbéli cselekmények, melyek joghatás kiváltására irányulnak

Hazai jogirodalom polgári eljárásjogi cselekmény fogalmának elemei:

- polgári eljárásban részvető személyek
- egymással összefüggő
- polgári eljárásjog által szabályozott
- rendszerint a bíróság előtt folyó cselekményei,
- melyek előfeltételeit / hatását / következményeit az eljárási jog rögzíti

Jelentőségük:
- meghatározzák a per kereteit / irányát + általuk érhetőek el joghatások
- maga az eljárás nem formához kötött, de az egyes eljárási cselekmények igen

Formakényszer:
- bíróság: eljárási cselekmények formakötöttek (törvény szabályozza)
- felek: előadott tartalom és nyilatkozatuk fontos
 ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK FAJTÁI

BÍRÓSÁG
CSELEKMÉNYEI

- észlelés (közvetlenség elve)

- következtetés (ténybeli / jogi következtetés, logikai művelet)
- pervezetés (törvény meghatározza az eljárási cselekmények sorrendjét)
- követés (eljárási cselekmény, melynek során a határozat megszületik)
- fontosabb akaratnyilatkozatok alapján:
o ítélet (érdemi határozat)
ELJÁRÁS ALANYAI o végzés (pervezető közbenső cselekmények)
SZERINT o egyéb határozatok (ítélet hatályú – de: forma nem azonos)
- eljárási cselekmények elvégzésének lehetősége alapján:
o hivatalból végzendő cselekmények
o kérelemre végezhető cselekmények
o hivatalból és kérelemre is végezhető cselekmények
FELEK
CSELEKMÉNYEI

- felek ténybeli előadása / kívánságai

- felek ténybeli nyilatkozatai
- beismerés és tagadás
- jogi előadások + jogi okfejtések
- egyéb perbeli kijelentések (pl. észrevétel v. kérdés)
- eljárást előkészítő cselekmények
ELJÁRÁS
SZAKASZAI - perbeli cselekmények
ALAPJÁN - végrehajtási cselekmények
- akarat-kijelentések
CSELEKMÉNYEK - tudomás-kijelentések (tényről szóló beszámolók)
TARTAMA - észrevételek
ALAPJÁN - kifogások
- egyirányú (jogelismerés, egyezségkötés)
IRÁNYUK - ellentétes irányú (általában ez a jellemző – ellenérdekelt felek miatt)
ALAPJÁN
HIBÁS ELJÁRÁSI - eljárási jogszabálynak tartalmilag nem felel meg
CSELEKMÉNYEK - eljárási jogszabálynak formailag nem felel meg

JOGKÖVETKEZMÉN - tisztán eljárásjogi hatású cselekmény

Y - kettős jogi természetű cselekmény
SZEMPONTJÁBÓL

Általános ügyintézési határidő – a bíróság intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége:

- határideje, tartalma: főszabály szerint 30 napon belül intézkedik
o bíróságnak biztosítania kell, hogy a felek minden kérelmet, okiratot, bizonyítékot
megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak
- kérelmeket nem alakszerű megjelölés, hanem tartalom szerint kell elbírálni
- tájékoztatási kötelesség: jogi képviselő nélküli felet tájékoztatni köteles a bíróság perbeli jogairól,
kötelezettségeiről + párfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről
- bíróság a személyazonosító adatokon kívül nem kérheti olyan adat igazolását, amelyet a fél az Infotv.
alapján köteles volt közzétenni v. amely adatot közhiteles nyilvántartás tanúsít
 29/A. Az eljárási cselekmények formája, a beadvány, az
idézés.

- bíróság a fél által előadott kérelmet / nyilatkozatot nem alakszerű megjelenésük szerint veszi figyelembe
o bíróság a kérelem v. nyilatkozat TARTALMÁT vizsgálja
o Pp. alapvető elvek között rögzíti formakényszer nem érvényesül
o akár szóbeliségre is lehetőség van (tárgyaláson bármilyen kérelem előadható így)
▪ kivétel: felülvizsgálati kérelem mindig írásban (!)

Eljárási cselekmény formához kötöttsége:

- másként érvényesül a bíróság és másként a felek eljárási cselekményeivel összefüggésben:
o bíróságnál formakényszer érvényesül, formához kötöttség
o feleknél alakisághoz kötöttség csak kivételes esetekben (tartalom a fontos)

BEADVÁ
NY

- beadvány = felek bírósághoz címzett iratai

- tartalma: minden információ, amit a fél írásban közölni szándékozik / közölnie kell a bírósággal
Kellékei:
- tartalmi kellékek:
o bíróság megnevezése
o felek és képviselőik teljes neve + lakóhelye / székhelye + ismert elektronikus levélcíme
o perbeli állás és a per tárgya
o ügyszám (folyamatban lévő ügyben)
- alaki kellékek:
o teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni (beadvány min. 1 példánya)
o ügyvédi képviselet esetén (ha a törvény lehetővé teszi a papíralapú benyújtást): beadvány első példányát
eredeti aláírásával kell ellátnia – egyébként: első példányt a Pp. által meghatározott, teljes bizonyító
erejű magánokirat szerint kell elkészíteni
o kötelező jogi képviselet esetén: jogi képviselőnek a fél valamennyi beadványát ellenjegyeznie kell

Beadvány benyújtása:
- eggyel több példányban kell a bíróságon beadni, mint ahány fél a perben érdekelt
- több fél közös képviselővel jár el számukra 1 példány elég (képviselőnek kell küldeni)
o mellékletek másolatát csatolni kell
- felülvizsgálati kérelmet 2-vel több példányban kell beadni, mint ahány fél a perben érdekelt

Keresetre és a per megindítását megelőző kérelemre vonatkozó szabályok:

- fél jegyzőkönyvbe mondhatja a bíróságon
- ha a perre nem az a bíróság illetékes, amelyik felvette a jegyzőkönyvet át kell tenni a jegyzőkönyvet az illetékes
bírósághoz

Külzet: formula a beadványhoz (nem kötelező)

Bírósági ügyszám felépítése:
2
eljáró tanács száma
. (Kúrián római számmal jelölve)
2. 2016
P
. polgári ügy
P. - Pf = polgári ügyi fellebbezés
2 3.
- Pfv =polgári ügyi felülvizsgálat
0
20.286 bírósági lajstromszám -I.
.
2
8
Hiánypótlás:
- ha a beadvány nem felel meg a Pp. rendelkezéseinek / kiegészítésre szorul főszabály: rövid határidővel
hiánypótlásra hívják fel a felet
o ebben figyelmeztetik a felet, hogy ha nem javítja ki / újból hiányosan adja be, visszautasítják a
beadványt v. hiányos tartalom szerint fogja elintézni
- hiányok pótlása végett a helyben lakó felet megidézheti a bíróság
- ha pótolja = mintha eredetileg is hibátlanul adta volna be
- visszautasítás esetei:
o hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolja a fél a hiányt / határidőből kicsúszik, és nem lehet a
hiányos tartalom alapján elbírálni az ügyet (külön fellebbezés: ha a Pp. lehetővé teszi)
o fél az illetékfizetési kötelezettségének a felhívásban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget
(külön fellebbezés: van)

IDÉZÉS
- bíróság előtti megjelenésre felhívás
- kötelező meg nem jelenés jogkövetkezményekkel jár
- határnapról értesíteni kell a megidézett személyt

Megidézésre vonatkozó szabályok:

- feleket képviselőjük útján idézik
- meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet / törvényes képviselőjét
személyes megjelenésre kötelezi

Fel kell tüntetni:

- eljáró bíróság + ügyszám
- felek neve
- felek perbeli állása
- per tárgya
- kitűzött tárgyalás helye + ideje
- figyelmeztetni kell a megidézett személyt a meg nem jelenés következményeire

Idézés közlése az érintett személlyel:

- írásban v. a tárgyaláson szóban kell megtenni
- rövid úton értesítés sürgős esetekben (az iratokban ezt a módot fel kell tüntetni)

Kiskorúra vonatkozó idézési szabályok:

- a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést és tájékoztatást:
o korára és érettségére figyelemmel,
o számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni
- meghatalmazottat akkor is idézni kell, ha a bíróság a kiskorút / törvényes képviselőjét
személyes megjelenésre idézi
- általában gyermek tartására, illetve elhelyezésére irányuló perekben szokták megidézni a kiskorút
- szüléssel kapcsolatos követelések iránti + apaság / származási és gondnoksági perekben:
o bíróság elrendelheti az ismeretlen helyen lévő apa / anya / gyermek tartózkodási helyének
felkutatását
o végzéssel illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni
 30/A. A kézbesítés.

Kézbesítés: a bíróság iratának a címzett részére meghatározott formában történő, dokumentált átadása
- határozatok közlésének egyik módja
- szabályszerű kézbesítés vált ki joghatást – nem szabályszerű: egyéb jogosult veszi át, aki ellenfél v.
annak perbeli képviselője
- meghatalmazott esetén meghatalmazottnak kell kézbesíteni az iratot (kivéve: személyes megjelenés)
- nem természetes személy fél meghatalmazott nélkül jár el fél székhelyére, hiányában törvényes
képviselőjének kell kézbesíteni
o ha nem sikerül így sem, jelenteni kell ennek okát az illetékes hatóságnak
- címzett meghal / lakóhelye Ø / egyéb miatt nem lehet kézbesíteni érintetteket tájékoztatni kell

POSTAI ÚTON TÖRTÉNŐ KÉZBESÍTÉS

- eredménytelen kézbesítés esetei:
o címzett megtagadja az átvételt kézbesítettnek kell tekinteni
o címzett nem veszi át kézbesítési fikció
▪ kézbesítési fikció: 2. próbálkozás utáni 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni
▪ kézbesítési vélelem beállta (erről a bíróság 8 napon belül értesíti a feleket)

Kézbesítési vélelem vs. kézbesítési fikció:

- vélelem vs. fikció:
o vélelem: vélelmezett tény valósként való elfogadása
o fikció: nyilvánvalóan valótlan tény valósként való elfogadása
- meg nem történt kézbesítést kell úgy tekinteni, mintha megtörtént volna inkább fikció
o ennek során valótlan tényt fogad el a jogalkotó valósként, ezért fikció

Kézbesítési vélelem megdöntése Kézbesítési kifogás:

- annál a bíróságnál élhet vele a címzett, amely eljárása alatt a kézbesítés történt – szubjektív határidők:
o kézbesítési fikció alkalmazása: fikció beálltáról való tudomásszerzéstől 15 napon belül
o kézbesítési fikció alkalmazása nélkül: kézbesítésről való tudomásszerzéstől 15 napon belül
- objektív határidő: 6 hónap 3 hónap (jogvesztő ezután megtámadás Ø) – kivéve:
o fikció beállta / kézbesítés eljárást megindító irathoz kapcsolódik: eljárás folyamatban léte alatt végig él
a szubjektív határidős lehetőség
o végrehajtási kifogás esete

Kézbesítési fikció elleni kifogási kérelem:

- késve terjesztik elő érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani
- kérelemnek az eljárásra halasztó hatálya Ø
- kérelemben elő kell adni a tényeket és körülményeket, melyek:
o igazolják, hogy a kézbesítés nem volt szabályos, v.
o valószínűsítik, hogy más okból, önhibáján kívül nem tudta átvenni a címzett (erre csak
természetes személy hivatkozhat) méltányosan kell elbírálni
- jogorvoslati lehetőségek:
o kérelem elutasítása ellen VAN
o kérelemnek való helyt adás ellen Ø
- kérelemmel együtt az eljárási cselekményt is pótolni kell
Végrehajtói kézbesítés:
- hol alkalmazható? – feltételek:
o keresetlevél és eljárást befejező érdemi határozat kézbesíthetetlensége esetén, és
o kézbesíthetetlenség nem a bíróság v. a posta érdekkörében elhárítható okból következett be
- ki kérheti? kézbesítés teljesülésben érdekelt fél | mit kérhet? Vht. szerinti végrehajtói kézbesítést
o Pp. eltérő szabályaival [141. § (2)-(6)] – pl. kérelmező előlegezi a költségeket

Kézbesítési megbízott:
- magyarországi lakóhellyel / székhellyel rendelkező természetes v. jogi személy (különösen ügyvédi iroda)
- feladata:
o eljárásban keletkezett, megbízó részére kézbesített iratok átvétele + továbbítása a megbízónak
o polgári jogi szabályok szerint felelős (szerződéses viszony)
- szabályszerűen megkapott irat esetén vélelem: kézbesítést követő 15. napon átadta a megbízott a
megbízónak
- kézbesítési megbízottat kell megnevezni:
o alperesnek belföldi lakhelye / székhelye és meghatalmazottja Ø
▪ viszontkereset beadásával meg kell jelölni (név és cím + megbízási szerződés)
▪ megbízási szerződést teljes bizonyítóerejű magánokiratba v. közokiratba kell foglalni
o alperesnek magyarországi lakóhelye / székhelye Ø ÉS magyarországi lakóhellyel /
székhellyel rendelkező meghatalmazottja:
▪ bíróság a keresetlevél kézbesítésével felhívja a kézbesítési megbízott megjelölésére
▪ legkésőbb az 1. tárgyaláson köteles bejelenteni

HIRDETMÉNYI ÚTON TÖRTÉNŐ KÉZBESÍTÉS

Hirdetményi úton való kézbesítés okai:

- fél ismeretlen helyen tartózkodik, és elektronikus úton sem lehet kézbesíteni az iratot
- fél olyan államban tartózkodik, amely kézbesítési jogsegélyt nem nyújt
- egyéb elháríthatatlan akadály
- törvény így rendelkezik

Elrendelés: csak a fél indokolt kérelmére (ok valószínűsítése) v. ahol hivatalból van helye

Közzététel és kifüggesztés:
- 15 napra utána beáll a kézbesítési fikció
- közzététel és kifüggesztés helye:
o bíróság honlapja és hirdetőtáblája
o fél utolsó ismert belföldi lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblája
o elektronikus levélcímre is meg kell küldeni (ha bejelentették a bíróságnak)

Hirdetmény tartalma:
- közzététel és kifüggesztés napja
- bíróság neve + ügyszám
- címzett neve + utolsó ismert belföldi lakhelye / tartózkodási helye
- ok, ami miatt hirdetményre volt szükség
- figyelemfelhívás: iratokat a bíróság irodájában átveheti
 31/A. Határidő, határnap,
mulasztás.

HATÁRIDŐ ÉS HATÁRNAP
- határidő: időintervallum – melyen belül egy adott cselekmény jogszerűen teljesíthető
- határnap: konkrét időpont (nap) – amikor az adott cselekményt teljesíteni kell

Határidő:
Fajtái:
- ANYAGI JOGI HATÁRIDŐ:
o cselekménynek meg kell történnie e határidőn belül – eltérés Ø (kógens)
o határidő utolsó napján postára adott dokumentum hatályos
o hivatali időnél hivatali időben be kell érkeznie
- ELJÁRÁSJOGI HATÁRIDŐ:
o eljárásjogi szabályban (Pp.) határidők egységesen kezelendők irányadó: 146. § (főszabály)
o eljárási határidő típusai:
▪ törvényi határidő:
1. törvény v. más jogszabály szabályozza
2. meghosszabbítás / lerövidítés csak, ha tv. előírja
▪ bírói határidő:
1. tételeket a bíró határozza meg
2. max. 45 nap (kivétel: szakértői vélemény)

Jellegzetességek:

- tipikus: azonnal / 1, 8, 15, 45, 60 nap / 1, 3, 6 hónap / 1,5 év év, hónap, nap, munkanap, óra
- kezdő időpont: törvény (eljárási szabály) határozza meg
- tételt: törvény v. bíró határozza meg

Határidő számítás az új Pp. szerint (újítás a nemperes eljárások miatt): óra, munkanap, nap, hónap, év.
- órákban történő megállapítás csak jogszabály kifejezett rendelkezése alapján lehetséges

Határidő-számítás:
- év / hónapok:
o kezdőnap + X év / hónap (utolsó nap az a nap, mely számánál fogva megfelel)
o ha az adott hónapban ilyen nap Ø hónap utolsó napja
o pl.: 2014. dec. 9. 2 év 2016. dec. 9. || 2013. márc. 31. 3 hó 2013. jún. 30.
- napok:
o kezdőnap: az a nap, amelyre a határidő megkezdésekor okot adó körülmény / cselekmény esik
▪ kezdőnap nem számít bele a határidőbe
o lejárati nap: ha munkaszüneti napra esik következő munkanap
▪ munkaszüneti nap: csak az EMMI által rendeletben meghatározott munkaszüneti napok
▪ a határidő az utolsó nap végével jár le
▪ megtehető a cselekmény – kivéve: hivatali idő esete
o pl. kezdőnap: április 14. – határidő: 15 nap határidő utolsó napja: április 29.
▪ ha az utolsó nap vasárnap: április 30.
- órák: egész órák, határidőbe a kezdő óra nem számít bele – munkaszüneti nap: következő munkanap
hivatali idejének első órájában jár le
Határidő meghosszabbítása:
- fontos okból, egy alkalommal – DE: meghosszabbítással együtt is max. 45 nap
o eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani
- bíróság hivatalból teheti v. a fél / szakértő kérelmére
- törvényben megállapított határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani
- meghosszabbítási kérelem beérkezésének időpontja a bírósághoz:
o legkésőbb a határidő utolsó napján (óráknál határidő letelte előtt)

Törvénykezési Ítélkezési szünet:

- tartama: július 15 – augusztus 20. és december 24 – január 1. (!) tárgyalás kitűzése erre az időszakra Ø
- hatása a határidőre:
o napok:
▪ ítélkezési szünet ideje nem számít bele a határidőbe szünetel
▪ ítélkezési szünet leteltével a határidő folytatódik
o hónapok / évek:
▪ lejárat erre az időszakra esik következő hónap számánál fogva megegyező napján
▪ ha ez a nap is a szünetre esik törvénykezési szünet utáni első MUNKANAP

Nem alkalmazhatók a határidő-számítás általános szabályai:

- ahol törvény az eljárásra / adott percselekményre soron kívüli eljárást ír elő
- előzetes bizonyításra
- végrehajtási perekre
- ha ezt a felek közösen kérték
- törvény kizárja

MULASZTÁS

Mulasztás:
- a fél az adott cselekményt a megadott határnapon / határidőn belül nem teljesíti

Jogkövetkezmények:
- főszabály: jogkövetkezmények figyelmeztetés nélkül beállnak
o kivétel előzetes figyelmeztetésre v. az ellenfél kérelmére beálló esetek
o pótlás: figyelmeztetésben megjelölt időpontig / kérelem előterjesztéséig / tárgyaláson adták elő a határozat
meghozataláig
- ha mégis teljesít valaki a határidő után hatálytalan (ennek tényéről a bíróság értesíti a felet)

Általános jogkövetkezmény:
- az elmulasztott cselekmény többé hatályosan nem teljesíthető

Különös jogkövetkezmények:
- többletköltségek megtérítése
- pénzbírság (rosszhiszemű mulasztó)
- bizonyítás elrendelésének mellőzése
- beavatkozó cselekménye hatályosul, ha nem áll ellentétben a támogatott korábbi cselekményével
Perfelvételi tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei:
- 190. § (1) bek. tartalmazza a jogkövetkezményeket
o valamennyi fél elmulasztotta v. valamelyik fél elmulasztotta és a jelenlévő nem kérte a
megtartást eljárás megszüntetése

Nem minősül mulasztásnak:

- ha a teljesítésben a felet elháríthatatlan akadály gátolja
- ha a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták
 32/A. Az igazolás.

Igazolás:
- mulasztás kimentése esetén a jogkövetkezmények elháríthatók igazolási kérelem leadásával
- indokolt a kimentés, ha a fél / képviselője önhibáján kívül nem teljesítette kötelezettségét

Kizárt az igazolás:
- ahol a Pp. kizárja (pl: határozatok kijavítása)
- következmények igazolás nélkül is elháríthatók
- bírósági határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár a mulasztás
- igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határidő elmulasztása esetén
- végrehajtási igényperben

Igazolási kérelem leadásának határideje:

- főszabály: mulasztástól számított 15 nap (lejáratot követő napon indul)
o tudomásszerzéstől / akadályelhárulástól számított 15 nap (szubjektív határidő)
o mulasztástól számított max. 3 hónapon belül lehet leadni (objektív határidő)
▪ objektív határidő szűkebb:
házassági perek (15 nap), kisértékű perek (60 nap), felülvizsgálati kérelem (3 nap)
Az igazolási kérelem (halasztó hatálya Ø) leadásával együtt pótolni kell az elmulasztott eljárási cselekményt!

Igazolási kérelemmel kapcsolatos rendelkezések:

- tartalma:
o elmulasztott határidő
o mulasztás tényére való utalás
o mulasztás okait bele kell foglalni (tények, adatok)
o vétlenséget csak valószínűsíteni kell (tény fennállása inkább legyen hihető, mint Ø)
- elbírálás méltányosság alapján: (ha elutasítják, visszautasítják külön perorvoslatnak van helye)
o alaki vizsgálat:
▪ van-e helye igazolási kérelemnek
▪ jogosult illető terjesztette-e elő
▪ határidőben terjesztették-e elő
▪ megtették-e az elmulasztott eljárási cselekményt (pl. okirat csatolása)
o érdemi vizsgálat:
▪ fennáll-e a mulasztás
▪ valószínűsíthető-e a mulasztó vétlensége

Igazolási kérelem elfogadása fikció:

- a pótolt cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítették volna

Példák, ahol a törvény zárja ki az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét:

- keresetlevelet visszautasította a bíróság + 30 napos fellebbezési idő letelt
- alperesnek nem kézbesíthető a keresetlevél és a felperes 30 napon belül nem jelentette
be a kézbesítéshez szükséges adatokat + nem kérte a hirdetményi kézbesítést
- 6 hónap szünetelés után a per megszűnt
- bíróság előtti bizonyítás lefolytatására kitűzött határnap elmulasztása
B1. A perköltség fogalma, főbb összetevői:
 egy adott perhez fűződő összes költség gyűjtőfogalmát jelenti → „perköltség”
 uj Pp. 80.§ → A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével
okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság elött történő
megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is

 a perköltség fogalma az egész perben felmerülő valamennyi költséget takarja, és szükségképpen egyes
költésg-elemekből áll össze

Törvény által említett költségfajták:

 előzetes tudakozódás és levelezés
o az adott perhez kapcsolódó ilyen költségeket a bíróság a célszerűség és a jóhiszeműség keretein
belül a fél igazolása alapján számíthatja fel
 eljárási illeték
 tanú, és szakértői díj
 ügygondnoki és tolmács díj
 a képviselettel kapcsolatban felmerülő költségek

1. Eljárási illeték
 a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja általában az eljárás tárgyának az eljárás
megindításakor fennálló értéke
o jogorvoslati eljárásban pedig a vitássáv tett követelés vagy követelésrész értéke
 I. Fokú eljárás illetéke általában a pertárgyérték / illetékalap → 6% - a
→ (perújítás esetén szintén ennyi!)
o vannak egyes perek, ahol a jogalkotó a per tárgya értékétől függetlenül tételesen határozza meg az
illetéket
▪ pl. házassági bontóper → előterjesztett keresetlevél → 30 000.-

 a II. fokú eljárás illetéke a fellebbezési kérelemnél a fellebbezett perérték → 8% - a

 felülvizsgálati eljárásban pedig a felülvizsgálati kérelem illetéke → 10%

 az eljárási illetékes annak kell előlegeznie, aki az adott illetékköteles eljárási cselekményt elvégzi

2. a tanúk költségtérítése:
 miniszteri rendelet rendelkezik róla
 4 jogcím:
o MEGJELENÉS KÖLTSÉGE → ÚTIKÖLTSÉG
▪ tanú lakhelyéről a kihallgatás helyére való utazással és visszautazással ténylegesen
felmerült és igazolt költségek

o BIZONYOS FELTÉTELEK MELLETT SZÁLLÁSDÍJ

▪ a tanú akkor kérheti, ha a kihallgatása olyan időpontban kezdődik (vagy végződik), amikor
a kihallgatás napján az odautazásra (hazautazásra) az éjszakai órákban (23 – 05 között)
kerülne sor

o ELLÁTÁSI KÖLTSÉG
▪ ha a tanú szállásköltség megtérítésére jogosult, vagy a tanúzásra fordított összes idő egy
napon belül a 6 órát meghaladja
• mértéke → a nyugdíjminimum 8-%-a

o KÖLTSÉGTÉRÍTÉS A MUNKÁBÓL KIESETT IDŐRE!

▪ csak az a tanú jogosult, akinek a munkáltatója nem köteles őt tanúzási távolléte miatt
távolléti díjban részesíteni
3. A szakértők díjazása
 szakértő → aki a bíróság hiányzó szakértelmét pótolja és általában perdöntő jelentőségű tényekről ad
értékelhető jelentést
 magánszakértő esetén ha a szakvélemény aggájosnak mutatkozik a mgnszakértői díj nem számítható el
perköltségként
 díjazásuk szerint 2 nagy csoportba lehet osztani őket:
o 1. azokban az ügyekben, melyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást
→ vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne. az egyes vizsgálatok
elvégzéséért felszámítható díjat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara javaslatára is
figyelemmel a miniszteri rendeletben határozza meg (3/1968 IM rendelet)
▪ a szakértői díj → munkadíjból
→ jelenléti díjból → tevődik össze
→ költségtérítésből

o 2. minden olyan esetben ahol a bizonyítás nem rendelhető el hivatalból

→ a szakértő maga állapítja meg a díját és a kirendelő bíróság mérlegeli, hogy az arányos-e az
elvégzett munkával, vagy eltúlzottnak tekinthető

 a szakértőt kérésére várható költségeinek 35%-a erejéig illeti meg előleg

o DE! → legfeljebb 100 000.- költségelőleg illeti meg!

 a szakértő díját az a fél előlegezi meg, akinek a szakértői bizonyítás elrendelése érdekében állt

 a szakértői díj várható összegét minden esetben előzetes letétbe kell helyezni
→ aminek elmaradása esetén a bizonyítást nem rendeli el a bíróság!

 a szakértő által bejelentett díjigényt a bíróság megvizsgálja és arról végzésben dönt

→ ami ellen nagy csak a felek, de a szakértő is fellebbezhet!
B2. A fél személyes eljárása során felszámolható és a képviselettel kapcsolatos költségek

A FÉL SZEMÉLYES ELJÁRÁSA:

• AZ ÚJ PP ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ALAPJÁN NEM LEHET, MIVEL KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET ÍR ELŐ!!!
o SZEMÉLYES (HA NEM ÜGYVÉD) ELJÁRÁS KIZÁRÓLAG A JÁRÁSBÍRÓSÁGOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ
ÜGYEKBEN
• amennyiben a fél személyesen jár el → ügyvédi munkadíjat nem követelhet (→ keresetében)
• a saját magát képviselő fél arra jogosult, hogy a pervesztes fél megtérítse:
o útiköltségét (szállásköltség)
o kereset kiesését
• saját ügyében eljáró ügyvédek viszont kerese-kiesésként olyan összeget követelhetnek, mintha
ügyvéd képviselte volna őket
o csökkentve az összeget → annak mértékében, hogy saját ügyükben ők sokkal
jártasabbak voltak
(nem kellett annyit készülni)

KÉPVISELETTEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK:

• 1. ügyvédi képviseletre felszámítható költségek:
o megbízási díj (ez a szabad megállpodás tárgya)és költségtérítés illeti meg
▪ + ügyvédi munkadíj → (amit a perköltséghez hozzá kell adni!)
→ a megbízási díj általában nem egyenlő a munkadíjjal!!!!
• a bíróság a többi perköltséggel együtt az eljárást lezáró
határozatában rendelkezik az ügyvédi munkadíj megállapításáról és viseléséről is!
o az ügyvédi képviselet → 2 fő részből áll
▪ díjazás
▪ költségek megtérítése

o készkiadásokat → az ügyvéd által igazolt összeghez képest állapítja meg a bíróság

o a fél – pernyertessége esetére – kérheti, hogy az ügyvédi munkadíjat térítsék vissza
részére
▪ de a bíróság szabad belátása szerint mérsékelheti az eltúlzottnak vélt díjat
• a bíróság akkor mérsékli a díjat, ha véleménye szerint nem áll
arányban az összeg az elvégzett ügyvédi tevékenységgel
→ az ügyvédi munkadíjnak az elvégzett munkához kell igazodnia
▪ az ügyvéd munkadíja → ÁFA köteles!

• 2. pártfogó ügyvéd díjazása:

o szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyek számára az állam segítséget nyújt
→ jogaik érvényesítéséhez
o a pártfogó ügyvédi költségeket → az állam előlegezi meg, sőt → kivételes esetben
viseli is!

• 3. jogtanácsos díjazása → gazdálkodó szervezetek képviseletével kapcsolatban!

o a perben az ügyvéd jogállása illeti meg
→ díjazását is ennek megfelelően kell megállapítani
o maga a jogtanácsos munkájáért fizetésben részesül → az általa képviselt fél
pernyertessége esetén viszont az ügyvédi munkadíj megtérítését kérheti ellenfelétől
→ ha ez nem eltúlzott!
B3. A költségek előlegezése, a perköltség biztosítéka

• a peres eljárás általános közvélekedés szerint időrabló és drága ’mulatság’

o előlegezés:
→ azonnali
→ előzetes letét

• ELŐLEGEZÉS: valamely meghatározott költséget valakinek ideiglenesen ki kell fizetnie és később,

a perköltség viselésében való döntéskor derül ki, hogy az előlegezett költséget az előlegező félnek kell
véglegesen viselnie, vagy más személy köteles a részére visszatéríteni
→ a törvénynek rendelkeznie kell, hogy ki, hogyan és milyen rendben
fizeti meg ezeket a költségeket

• az eljárás folyamán → tehát valamely költségelőlegezésére (ideiglenes megfizetésére) kerül

sor
o akár saját kezdeményezésre (pl. illeték)
o akár bírósági felhívásra (pl. szakértői díj)
→ az eljárást lezáró határozatban pedig a PERKÖLTSÉG VISELÉSÉRŐL (valamelyik félre való
végleges terheléséről) dönt a bíró

• új Pp. 79. § előlegezés:

o bizonyítási költség (aki valamit bizonyít)
o tolmács (ha nincs eltérő eu szabály akinek kell a tolmács)
o ügygondnoki költség
▪ DE! → bizonyos költségeket a felek más tv. alapján előlegeznek!
• eljárási illeték
• ügyvédi képviselet

Bizonyos eljárással kapcsolatban felmerülő költségek:

• a bizonyításra kötelezett fél köteles előlegezni
o méltányosság esetén → az ellenfél is kötelezhető
▪ a.) előzetes letétbe helyezés
• ha már előre valószínűnek mutatkozik, hogy a
felmerülő költségek jelentős összeget érnek el, vagy más körülmények ezt
indokolttá teszik
• szakértő kirendelése esetén a bíróság köteles
elrendelni a díj előreláthatólag szükséges értékét

▪ b.) bizonyítási cselekménnyel egy időben történő fizetés

• előlegezés felől a költségek felmerülésekor
kell határozni
• erről végzésben dönt

Bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni:

• bíróság, ha méltányosnak tartja, az ellenfelet is kötelezheti az egész, vagy részbeni megfizetésére

Ügygondnoki költségek előlegezése

• az a fél előlegezi, aki az ügygondnok kirendelését kérte
→ illetve akinek perbeli cselekménye folytán az ügygondnok kirendelése szükségessé vált
• bíróság → a perköltség előlegezésére való kötelezettségről végzésben dönt
• az ügygondnok költségei:
o készkiadás + munkadíj
o készkiadást a félnek esetenként, a költségek felmerülésekor kell előlegeznie
o munkadíjról az eljárást befejező határozatban kell kötelezni

 nem kell külön határozat az ügygondnoki díj előlegezése tárgyában

→ ha bíróság az előlegező ügyfelet a perköltségben elmarasztalja.
 • AZ ÜGYÉSZ PERBEN ÁLLÁSA ESETÉN → AZ ÁLLAM ELŐLEGEZ!

Költséget nem kell előlegezni:

 költségmentességben részesített félnek
 tárgyi költségmentes eljárásokban
 ügyésznek
 közig. perben a bizonyítás költségeit a közigazgatási szervnek

A perköltség biztosítéka:
 külföldi felperes a perrel felmerülő költségeinek fedezése céljából az alperes kívánságára, biztosítékot
köteles adni
→ kivéve:
o Magyar állammal kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik
o viszonossági gyakorlat
o felperesnek az alperes által elismert követelése elegendő biztosítékul szolgál
o felperest a bíróság személyes költségmentességben részesíti

 arra szolgál, hogyha az alperest alaptalanul perelték be a biztosítékból költségeit ki tudja elégíteni
 kérelemről a bíróság végzéssel határoz, a biztosíték összegét a bíróság állapítja meg, utóbb meg is
változtathatja
 elutasító végzés ellen van külön fellebbezés, összeggel szemben nincs
 ha külföldi fél elmulasztja a kötelezettségét, bíróság megszünteti a pert

 megállapításánál a bíróság figyelembe veszi:

o költségek valószínű összegét
o alperes által elismert követelés összegét
o felperesnek az alperes által elismer követelése/ belföldi ingatlana

 BIZTOSÍTÉKOT → KÉSZPÉNZBEN kell letétbe helyezni (ha a felek máshogy nem állapodtak meg!)

 ha biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnik, a biztosítékot a felperes kérelmére, az alperes
meghallgatása után, vissza kell adni és felperest fel kell menteni a kötelezettség alól.
o TEHÁT → ha a per megszűnik → a biztosíték vissza jár!
B4. a perköltség viselésének általános szabálya és az es alóli kivételek

A perköltség viselése:
• „pervesztes fizet” elv
• a perköltséget végső soron a pervesztes fél viseli
o köteles megtéríteni az ellenfele által megelőlegezett perköltségrészt is
• a bíróság az eljárást lezáró határozatban rendelkezik arról, hogy ki viselje a perköltséget
o hivatalból köteles meghozni a bíróság ezt a döntést
o csak az igazolt költségek tárgyában tud dönteni a bíróság
→ utólag a bíróság nem számíthat fel költségeket
o
Kivételek a perköltség viselése alól:
 kivételt tesz és eltekint a perköltség egészének vagy egyes részeinek a pervesztes félre való terheléstől a
bíróság → főszabály alóli kivételek
o 1. az alperes mentesül → perveszteség esetén is
▪ ha bizonyítja, hogy a perre okot nem adott és
▪ a követelését a perfelvételkor elismerte → konjunktív feltétel!

o 2. sikertelen, mulasztott, késedelmes, ill. egyéb felesleges cselekményekkel okozott

költségeket az a fél köteles viselni, aki ezeket okozta

o 3. Egyezség alapján a felek megallpodása számít, ha nincs megállapodás akkor az egyezség

alapján pervesztes fél

o 3. közvetítői (mediációs) eljárás után indított per költségei azt terhelik, aki a mediáció
ellenére mégis pert indít

o 4. jogi személy – vállalkozások esetén egymás közötti jogvitában a keresetlevél benyújtása

előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli elintézését

o 5. részleges pernyertesség esetén a pernyertesség és a pervesztesség arányában kell

rendelkezni a per költségviseléséről

o 6. pertársaság esetén a perköltséget a pervesztes

▪ kényszerű + ha perbelépéstöl függetlenül kihatna(célszerű1fajtája) → egyetemlegesen
▪ célszerű pertársak esetén(minden más esetben) → perbeli érdekeltségük arányába

o 7. ügyész vagy más perindításra jogosult

▪ pernyertesség esetén → akinek cselekménye alapján felmerült
▪ pervesztesség esetén → az állam
• kivéve → ha a képviselt fél részt vett az eljárásban, és eltérő cselekményei miatt a másik félnek költségei
merültek fel!

o 8. beavatkozó esetében:
▪ sikeres → ’együtt nevet, de külön sír!’
▪ sikertelen → a beavatkozót terheli

o 9. felek személyében való változás → a megváltozott személyt terhelik a költségek

o 10. anyanyelv használatot nem lehet megfizettetni a felekkel

o 11. házassági bontóper → pernyertességtől független → az összes körülmény számít

o 12. végrehajtási perben → ha rosszhiszemű volt az alperes

o 13. közös tulajdon megosztása → mindegyik fél viseli a saját költségét!

A/37. Határozat a perköltség viseléséről

 a bíróság erről hivatalból határoz → nem kell hozzá külön kérelem

o KIVÉVE:
▪ I. a pernyertes fél perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kérheti a
perköltség tárgyában
▪ II. egyezség esetén csak a felek kérésére dönt a bíróság a perköltségről
• csak az összeget határozza meg
• az egyezség figyelembevételével dönt a perköltség viseléséről is!

 a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen

 egyezség esetén a bíróság a felek kérelmére határoz

Általános szabály:
 a pervesztes felet kell kötelezni a költségek megfizetésére
o utólag a bíróság nem számíthat fel költséget
o a bíróság kötelez(het)i az általa előadott adatok igazolására a feleket
▪ ha a fél a költségeket nem állapította meg, vagy nem igazolta → a bíróság a per adatai
alapján hivatalból határozza meg
• költségek utólagos felszámításának helye nincs!!!

 azt, hogy ki a pervesztes fél és ki a pernyertes fél

→ csak az érdemi döntés után lehet megállapítani

→ a költségmentesség, illetékmentesség és az illeték feljegyzési jog folytán

o le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett költségek megfizetésére kötelezni kell a feleket
▪ egyezség alapján → arányosan
▪ nem állapítható meg a pernyertes → egyenlő arányban

 az összeg megállapítása:
o igazolt adatok alapján
▪ felszámítottnál több perköltség megállapítása nem lehetséges!
→ DE alacsonyabbat meg lehet állapítani!

 Eljárást befejező egyéb határozatok:

o 1. permegszüntető végzés következtében
o 2. egyezségi kísérlet alapján kitűzött tárgyalás
o 3. bírósági meghagyás kibocsátásakor
o 4. előzetes bizonyítás elrendelésével összefüggő eljárásban

Pertársaság:
 egyezséges pertársaság → a pertársak egyetemlegessége
 egyszerű pertársaság → a pertársak egyenlő arányban kötelesek fizetni a perköltséget
o DE!! → a perbeli érdekeltségek jelentékenyebb eltérése esetén
• a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani

 az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült
fel → a többi pertársakat nem terheli → SPECIALIZÁCIÓ ELVE

Beavatkozás:
 önkéntes beavatkozás:
o 1. EREDMÉNYTELEN → a bíróság elutasítja → a beavatkozót kell az általa okozott költségekben
elmarasztalni
o 2. EREDMÉNYES
▪ pernyertesség → ellenfél fizeti a beavatkozó költségeit (többivel együtt)
▪ pervesztesség → a beavatkozással felmerült költségtöbbletet a beavatkozó fizeti
▪ önálló beavatkozó + pervesztesség → egyetemlegesen felelnek az ellenfél költségeinek
megfizetéséért!
  perbehívásos beavatkozás:
o 1. EREDMÉNYTELEN
▪ perbehívott nem fogadja el a perbehívást / csatlakozást
▪ belépését elutasítják
→ perbehívót kötelezni kell a perbehívással okozott költségek megfizetésére
o 2. EREDMÉNYES
▪ az önkéntes beavatkozás szabályai az irányadók

Döntés külön határozatban:

• ha tanút, szakértőt, vagy más személyt kell elmarasztalni perköltség viselésében
• ha valamely perbeli cselekmény költsége az egyik felet a per eldöntésére tekintet nélkül terheli
B6. A jogi segítségnyújtás eszközei
A költségkedvezmények célja, fajai, engedélyezésük, megvonásuk

 bárkinek, akinek jogos vagy annak vélt igénye van → jogosult azt a bíróság előtt érvényesíteni
 2 megoldás lehetséges:
o igényérvényesítési költségek csökkentése
o mediáció

 költségkedvezmények létesítése hatóköre

o költségvetési
o szociális → érdekeket is érint, és gondos mérlegelést kíván a jogalkotótól
o igazságszolgáltatási

 az igazságszolgáltatás igénybevételének költségei nehezen csökkenthetők

o marad tehát az a megoldási lehetőség, hogy az állam szociális helyzettől függően segítséget
nyújtson a rászorultaknak, akik az igazságszolgáltatási költségeknek még az előlegezését sem
engedhetik meg maguknak
▪ megoldás
• részleges költségek állam általi előlegezése
• teljes költségek állam általi előlegezése
 perben → költségmentesség keretén belül igényelhető → pártfogó ügyvédi képviselet

Költségmentesség (teljes vagy részleges):

 1. SZEMÉLYES KÖLTSÉGMENTESSÉG
o részben szociális alapon juttat az állam
o személyi körülményre alapozza → praktikus költségvetési és pénzügyi érdekből
o alapvetően a bíróság részleges költségmentességet biztosít csak --. a teljes költségmentességet,
csak kivételes esetekben biztosítja

 2. TÁRGYI KÖLTSÉGMENTESSÉG
o ezeknek az eljárásoknak a tárgya az, ami olyan jelentős az állam számára, hogy vagyoni helyzettől
függetlenül biztosítja a felek költségek alóli mentességét
o köre jelentősen leszűkült → egyes törvényekben találjuk meg ennek eseteit!
o kiterjed a külföldi felperesekre is anélkül, hogy az ehhez egyébként szükséges nemzetközi
egyezmény vagy viszonosság fennállna
o szélesebb alanyi körnek nyújt egyezményt, mint a személyes költségmentesség!

 PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDI KÉPVISELET:

o nem a bíróság, hanem a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi (vizsgálja felül, és intézi))
→ a féltől meghatalmazás kell hozzá
o az állam viseli a költségeket
o segítség annak, aki:
▪ jogban járatlan
▪ ügye bonyolultsága indokolja → nem képes ellátni egyedül az
ügyét!!
▪ rászorult
▪ akinek perében a jogi képviselet kötelező

Költségkedvezmények az általuk biztosított kedvezmények mennyisége alapján többtől a kevesebb felé haladva
 költségmentesség → teljes vagy részleges (személyes (szoc. alap) / tárgyi)
 költségfeljegyzési jog → személy és tárgyi!!!
 illetékmentesség → személyes (szoc. helyzettől független) / tárgyi
 illeték feljegyzési jog → személyes (szoc. alapon) / tárgyi
 mérsékelt illeték → igazságszolgáltatási érdek
 pártfogó ügyvédi díj elől./megfiz. mentesség

„mentesség”
 kedvezményt ad valamely költségek előlegezése és viselése alól
„feljegyzési jog”
 csak az adott költség elem előlegezése alól mentesít → viselése alól nem

 a mérsékelt illeték kedvezményét igazságszolgáltatási érdekből biztosítja az állam

 személyi kedvezmény
o személyes illetékmentesség
o azok számára biztosít mentességet az illeték lerovása és viselése alól → akik az állammal azonos
kapcsolatban állnak
▪ úgyis a költségvetésükből fizetnék be az állami költségvetésbe az illetéket
→ „felesleges pénzmozgás”

 költségmentesség engedélyezése:
o bíróságnak van rá hatásköre → KÉRELEM ALAPJÁN KIZÁRÓLAG
o költségmentesség felülvizsgálatát és megvonását hivatalból teszi meg
o FŐSZABÁLY
→ csak az engedélyezést követő időszakra terjed ki a költségmentesség időbeli hatálya

o a költségmentesség engedélyezése tárgyában a bíróság külön alakszerű határozattal

→ VÉGZÉSSEL DÖNT
o a költségkedvezmények megadója nem mentesít azok alól a kötelezettségek alól, amit az ellenfél
javára kell megtéríteni

▪ megvonás → a feltételek korábban sem álltak fenn vagy már nem állnak fenn
→ illetve ha a fél elmulasztja igazolási kötelezettségét!
B7. A költségmentesség és a tárgyi költségfeljegyzési jog

Költségmentesség:
→ legteljesebb költségkedvezmény
• MENTESÍT
o eljárási kötelezettségek előlegezése alól
o képviseletre vonatkozóan biztosít kedvezmény lehetőséget

• LEHET
o teljes → eljárás egészére és minden költségre kiterjed
o részleges → egyes költségelemekre vonatkozik

• ALANYA
o fél
o beavatkozó

• MEGKÜLÖNBÖZTETÜNK:
o személyes költségmentességet → vagyoni helyzet alapján
o tárgyi költségmentességet → per tárgya alapján

I. Személyes költségmentesség
• aki jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a per költségeit nem tudja fizetni
→ egész perköltség(ha nincs a tv-ben eltérő rendelkezés)
→ vagy akár az egész perköltség egy része megfizetése alól mentesül

A költségmentesség feltételei:
• kötelező helyt adni a kérelemnek
o 1. ha a fél jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét + nincs
vagyona → mindkét feltételnek érvényesülnie kell

o 2. aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy közeli hozzátartozójával él közös háztartásban
▪ itt nincs jövedelem és vagyon vizsgálat → mivel az önkormányzat a szükséges vizsgálatokat már
elvégezte
▪ az ellátás tényét okirattal kell igazolni

o 3. vagyoni helyzet értékelése

→ rászorulónak nem minősülő személy esetében a bíróság a költségmentességet megtagadhatja

→ VÉGZÉSBEN ELUTASÍTJA

A KÖLTSÉGMENTESSÉG KIZÁRÁSA:
• a törvény a költségmentesség megadását alapvetően személyes körülményekhez köti
• KIZÁRT:
o ha nem állnak fenn egyesével a feltételek
▪ csak akkor lehet költségmentességet megadni, ha annak feltételei egyenként valamennyi személyre
→ félre/házastársára illetve szülőjére külön is fennáll
o jogi személy
o a fél pervezetése rosszhiszemű
o a fél pervezetése előre eredménytelennek látszik

• a költségmentesség tartalma:
o illetékmentesség
o eljárás során felmerülő költségek előlegezése illetve megfizetése
o mentesség a perköltség – biztosíték letétele alól
o pártfogó ügyvéd kirendelésére való igény

II. Tárgyi költségmentesség:

 • a tárgyi költségmentes eljárások köre mára jelentősen leszűkült
→ a legtöbb ilyen ügyet a jogalkotó a költségfeljegyzési jog kedvezménye alá vonta be
• a tárgyi költségmentesség alapvetően ugyanazokra a költségkedvezményekre jogosít, mint a személyes
költs.mentesség
→ bizonyos körben azonban többet nyújt annál:
▪ az ügygondnoki díj tekintetében → azt ugyanis a tárgyi költségmentes perekben az állam
viseli és előlegezi
• kiterjed a külföldi felperesre is → anélkül, hogy az ehhez egyébként szükséges nemzetközi egyezmény
vagy viszonosság fennállna
o e tekintetben tehát → részletesebb alanyi körnek nyújt kedvezményt, mint a személyes
költsgémentesség

III. Költségfeljegyzési jog (új Pp rendelkezései alapján személyi és tárgy egyaránt lehet)
• elsődlegesen és általánosan igénybe vehető rászorultsági alapú kedvezmény a személyes költségfeljegyzési
jogot az új szabályok alapján
• lehet teljes vagy részleges
• terjedelmében korlátozottabb, mint a költségmentesség
• csak az előlegezés alól mentesít
• csak azokra a költségekre terjed ki, melyek a bizonyítással összefüggésben merültek fel
• akik tárgyi költségfeljegyzésben részesültek → automatikusan megilleti őket az illetékfeljegyzési jog
• → ! ’vértulajdonosság-vizsgálat’ (DNS) és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői
vizsgálat költségének előlegezése alól nem mentesít!

• költségfeljegyzési jogban részesített perek:

o 1. apasági és származás iránti per
o 2. szülői felügyelet megszűntetése/visszaállítása
o 3. gyermek elhelyezése és átadása + kapcsolattartás
o 4. törvényen alapuló tartással kapcsolatos perek
o 5. munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti, illetve más szolgálati viszony
o 6. bányakár megtérítése
o 7. bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése
iránti igény

• külföldi perlekedő feleket a tárgyi költségfeljegyzési jog teljes mértékben megilleti!

B8. Az illetékmentesség

• az egyik legjelentősebb eljárási költségtétel előlegezése és viselése alól mentesít

• nem jogosít fel azonban a költségmentesség tartalmát képező további kedvezményekre
o mint pl. bizonyítási költségek előlegezése és viselése alóli mentesség

• megkülönböztetünk:
→ azonban a személyes illetékmentesség nem az abban részesülő vagyoni helyzete szerint és mérlegelés
alapján engedményezhető

o I. SZEMÉLYES ILLETÉKMENTESSÉG
▪ a beavatkozóra is kiterjed
▪ a személyes illetékmentesség bizonyítását elsősorban költségvetési, pénzforgalmi okok
támasztáj alá
→ mivel az illeték potenciális befizetője és a mögötte álló felelős végsősoron ugyanaz
→ az állam
▪ tsd. politika alapján → egyház, alapítvány kap illetékmentességet
▪ teljes személyes illetékmentességet élvez:
➢ magyar állam
➢ helyi önkormányzatok + társulásai
➢ költségvetési szerv
➢ egyesület, köztestület
➢ egyház
➢ alapítvány, közalapítvány
➢ vízgazdálkodási társulat
➢ egészségbiztosítási szerv
➢ MNB
➢ közszolgálati médiatársaságok
➢ területfejlesztési tevékenységet folytató fejlesztési tanács
➢ Európai közösségek

▪ az illetékmentesség nem illeti meg a fél jogutódját!

o II. TÁRGYI ILLETÉKMENTESSÉG

▪ illeték tárgyához fűzi a mentességet
▪ jogszabályban meghatározott perekben a fél mentesül (mindentől függetlenül)
▪ a külföldi felet is megilleti
▪ példák:
➢ költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni
jogorvoslati eljárás
➢ bontóperekben → a házasság vonatkozásában indított viszontkereset
➢ holtnak nyilvánítással és halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás
➢ megszűnt cég törlése iránti kérelem
➢ jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági
felülvizsgálata
➢ személyes adatok védelme
➢ áttétel elrendelő végzés elleni fellebbezés
➢ stb.
B9. Az illeték feljegyzési jog(CSAK TÁRGYI). A mérsékelt illeték

• legcsekélyebb előny biztosítás

• eljárási illeték előlegezése alól mentesít
→ viselése alól NEM
• feltételes és időleges kedvezmény → ha az abban részesült fél pernyertes ellenfele az illetéket köteles
kifizetni
o ellenkező esetben → tehát ha pervesztes → köteles az illetékes utólag metéríteni

• a fél és a beavatkozó is részesülhet ebben a kedvezményben

Tárgyi illeték feljegyzés:

• bizonyos perek körére a vagyoni viszonyra való tekintet nélkül tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg a
feleket
• bizonyos szempontból nagyobb kedvezményt biztosít, mint a személyes illeték feljegyzési jog
→ utóbbinál a bíróságnak nincs lehetősége mérlegelni az abban részesülő fél pervesztessége esetén az
illeték megfizetése alóli mentességet
• bizonyos esetekben a bíróság részleges pernyertesség esetén is mentesítheti a felet
→ mérlegelés alapján
→ az illeték megfizetése alól
▪ vagyis → a meg nem ítélt követelésre eső illeték megfizetése alól méltányosságból mentesít
A mérsékelt illeték (itt az illetéktörvénybe nincs változás uj pp meg nem szbályozza ezt csak emliti mint
kkedvezmény)
 költségkedvezmény ez is → de eltér az előbbi 4-től
 eddigiek elsődleges funkciója és célja → a felek igényérvényesítését a bírósághoz fordulást ténylegesen
lehetővé tegyék az eljárási költségek időleges vagy végleges, részleges/teljes álvállalásával

 mérsékelt illeték
o az igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja
o AZT HONORÁLJA HA A FELEK ELJÁRÁSA SORÁN A BÍRÓSÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERT MINÉL
KEVÉSBÉ VESZIK IGÉNYBE
▪ a felek az eljárás során a lehető leghamarabb jussanak egyezségre!
• kímélve a bíróságot, és saját magukat
• + ez költségkímélőbb is
 az eljárási illeték a törvényben meghatározott módon redukálódik
o 10%
o 30% → ennyit kell csak fizetni (90%, 70%, 50% → visszakövetelhető)
o 50%
10%-os mérsékelt illeték
 ha a felperes a keresetétől legkésőbb az I. tárgyaláson eláll
 ha az I. tárgyaláson a per szüneteltetésére kerül sor → és a per e szüneteltetés folytán megszűnik
 ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek
 ha a felek az I. tárgyaláson közösen kérik a per megszűntetését
o stb.

30%-os mérsékelt illeték

 ha az I. tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel, vagy
 → a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg
 ill. a per megszüntetését a felek közösen kérik

50%-os mérsékelt illeték

 ha az egyezségkötésre az I. tárgyalást követően kerül sor
 ha a felek az I. tárgyalás után mediáción vettek részt és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja
(csökkentés → max 50 000)
 ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt
(csökkentés max 50 000)
o stb.
B10. A kereset fogalma és fajai

 a kereset a felperesnek az a kérelme, amely arra irányul, hogy a bíróság valamely polgári ügyben
felmerült jogvitát → peres eljárás keretében bíráljon el

 jogvitában érdekelt fél terjesztheti elő

 törvény az ügyészt is feljogosíthatja keresetindításra
 a kereset a polgári per útján érvényesíthető alanyi jogok védelmének eszköze
 közjogi jogviszony jön létre
 a kereset címzettje
→ kereset tárgya szempontjából az → ALPERES
→ kereset tartalma szempontjából → BÍRÓSÁG

A kereset elemei:
 a kereset alanya
o felperes → igényt kíván érvényesíteni
o vitában érdekelt fél

 a kereset tárgya
o a keresettel érvényesíteni kívánt követelés vagy jog, ill. jogviszony

 a kereset jogcíme:
o a keresettel érvényesíteni kívánt anyagi jog

 a kereset tartalma
o a bírósági döntésre irányuló határozott kérelem → ez az egyik legfontosabb elem

A kereset fajai:

 I. MARASZTALÁSI KERESET
o kötelezettség teljesítésére vagy magatartás tanúsítására
▪ pozitív → adás, tevés, helytállás
▪ negatív → abbahagyás, tartózkodás, tűrés
o főszabály → csak lejárt követelés érvényesítése iránt lehet előterjeszteni
▪ ellenkező esetben → idő előtti a kereset
o teljesítés eredményessége
▪ a felek megállapodása
▪ jogszabályi rendelkezés
o nem lejárt követelések iránt a következő esetekben terjeszthető elő a kérelem:
▪ tartásdíj → jövőre nézve is érvényesíthető
▪ többlethasználati díj

 II. MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET

o 1. felek között jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának bíróság általi
megállapítására irányul
VAGY
o 2. valamely jog vagy kötelezettség, ill. jogviszony létesítéséről való ítéleti döntést célozza

o JOGVISZONY TISZTÁZÁSA:
▪ célja csupán az, hogy a perben állított tény és jogalap tekintetében tovább már nem
vitatható döntés szülessen
▪ 2 sajátos feltétel:
• a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvásának szükségessége
• teljesítés követelésének kizártsága
→ a feltételeket a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia
o nem szükséges a feltételeket vizsgálni, ha a megállapítás iránti kereset
előterjesztésének lehetőségéről jogszabály rendelkezik
→ pl. számadási kötelezettség
  III. JOGALAKÍTÁSI KERESET – CSAK A JOGSZABÁLY KIFEJEZETT MEGENGEDI!
o valamely jogviszony:
▪ létesítésére
▪ módosítására → irányul
▪ megszüntetésére

A kereset alapja:
 érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tények összessége, amelyből a felperes a jogát származtatja
 a keresetekben állított tények összessége → A KERESETI TÉNYÁLLÁS
 tények valódiságának bizonyítása
→ a per során a felperes kötelessége
B11. A keresetváltoztatás, a kereset kiegészítése és a keresethalmazat

Keresetváltoztatás:
Fogalma: Ha a fél a keresetlevelével összefüggésben előadott korábbi
➢ tényálláshoz képest eltérő tényekre hivatkozik
➢ korábbi jogállításától/jogi érvelésétöl eltér
➢ kérelem tartalmát megváltoztatja vagy további kérelmet terjeszt elő

• következménye → az eredeti kereseti kérelem helyébe új kereseti kérelem lép

• kiterjesztés:
o a felperes úgy terjeszt elő egy újabb kereseti kérelmet, hogy az eredeti előterjesztett kereseti kérelem is
megmarad

• NEM KERESETVÉLTOZTATÁS, HA A FELPERES:

o a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel,
vagy a felhozottakat kiigazítja
o az eredetileg követeld dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követel
o a keresetét leszállítja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek ill.
járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti
o megállapodás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követel

A keresetváltozás feltételei:
• a keresetváltozás anyagi feltételei:
o a megváltoztatott keresettel érvényesített jognak ugyanabból a jogviszonyból kell erednie, mint az
eredeti keresetnek
o a megváltoztatott keresettel érvényesített jognak az eredeti keresettel összefüggőnek kell lennie

• a keresetváltozás eljárásjogi feltételei az általános szabályok alapján

o a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig (ez az általános szabály)
o a megváltoztatott keresetnek meg kell felelnie az általános szabályoknak
▪ vizsgálni kell, hogy nem áll-e fenn perindítási akadály
• ez az akadály lehet → pl. jogszabályban meghatározott határidőt elmulasztja
→ igazolási kérelmet nem terjeszt elő vagy azt bíróság elutasítja
o a kereset megváltoztatását írásban kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe kell mondani

o Az I. fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig tv eltérő rendelkezésének hiányában

akkor van lehetőség ha :
▪ Új tényre hivatkozik ami önhibáján kívül jutott a tudomására/következettbe
▪ Ha azt a bíróság anyagi pervezetése indokolja
▪ Perfelvétel lezárulást után bekövetkezett tény megváltozása ami okozati összefüggésben van a
kereseti kérelemmel
◦ Tehát az érdemi tárgyalási szakban csak ezen feltételek teljesülése esetén van mó
keresetváltoztatásra

KITERJESZTÉS:
• FOGALMA:
o a kereseti kérelem bővítése a kereset tárgyának vagy címzettjének módosítása révén
o az eredeti kereseti kérelem továbbra is fenn marad
o az eredeti kereseti kérelmet bővíti
• KITERJESZTÉS FAJTÁI:
o tárgyi keresetkiterjesztés
▪ kereset tárgyának a bővítése újabb kereseti kérelem előterjesztése vagy a már előterjesztett
kereseti kérelem felemelése révén
▪ mennyiség bővítése
→ pl. eredetileg nem követelt járulékok
▪ másik eset → a felperes az eredeti kereseti kérelme mellett másik kereseti kérelmet is
előterjesztett
 • az utóbb előterjesztett kereseti kérelmének az eredeti keresettel érvényesített joggal
azonos jogviszonyból kell származnia, vagy azzal összefüggésben kell állnia
o a keresetkiterjesztésnek ez az esete → TÁRGYI KERESETHALMAZT hoz létre

oszemélyi keresetkiterjesztés
▪ a keresetnek az eredetileg perbe nem vont alperesekre történő kiterjesztése
• személyi keresethalmazatot (pertársaságok) eredményez
▪ perfelvétel lezárásáig
KERESETHALMAZ
• a bíróság több keresetet együttesen is elbírálhat
• megszűnik a keresethalmaz
→ ha a felperes valamelyik keresetétől eláll
→ a bíróság elrendeli, hogy a perben érvényesített egyes követelések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra
→ a bíróság egyes kereseti kérelmek felől külön ítélettel (részítélet) határoz!

• SZEMÉLYI KERESETHALMAZ
o a perben több felperes vagy több alperes szerepel, és ha a keresethalmaz nem látszólagos
o személyi keresethalmaz pertársaságot hoz létre
• TÁRGYI KERESETHALMAZ
o a felperes egy keresetlevélben több keresetet indít
▪ feltételek:
• a keresetek ugyanabból vagy összefüggő jogviszonyból erednek és a kerestek között nincs
olyan amely elbírálása ms bíróság kizárólagosságába tartozik
o ha a bíróság olyan kereseti kérelem vizsgálatához jut el, amelyet a törvény más bíróság hatáskörébe,
illetve kizárólagos illetékessége alá utal, akkor a már elbírált kérelemről RÉSZÍTÉLETET kell hoznia
és a soron következő kérelemre tekintettel a keresetlevél átvételéről kell határozni

• VEGYES KERESETHALMAZ
o személyes és tárgyi halmazat találkozásakor fordul elő
o pertársaság mellett érvényesítenek több követelést

• LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZ
o az előterjesztett kérelmek valamelyikének a teljesítése a többi kérelmet tárgytalanná teszi

▪ látszólagos személyi keresethalmaz

• a keresetnek valamelyik alperessel szembeni teljesítése kizárja a keresetnek a másik
alperessel szembeni kielégítését
→ pl. főkötelezett és egyszerű kezes
→ a kezes csak feltételesen lesz marasztalható

▪ látszólagos tárgyi keresethalmaz

▪ feltétele:
◦ keresetek ugyanbból a jogviszonyból eredjenek
◦ nem lehet más bíróság kizárólagos illetékességében

• vagylagos → alternatív kereseten alapuló

o két vagy több szolgáltatásra akként kötelezi az alperest, hogy a választás joga a
teljesítési határidőn belül az alperest illeti meg
→ ha választási jogával nem él → az a másik félre száll át!
o
• eshetőleges → eventuális kereseten alapuló
o igények feltételes összekapcsolása
o egyik igény sikeres teljesítése → kizárja a többi teljesítést
o ha a bíróság az eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelemnek helyt ad → a
továbbiakban már nem vizsgálja a másik kereseti kérelmet
◦ érvénytelenítés
◦ megszűntetés
B12. Viszontkereset és beszámítási kifogás
Viszontkereset:
• az alperes egyik védekezési eszköze a felperes keresetével szemben
• a kereset és a viszontkereseti igény → együttes elbírálása egyszerűsíti az eljárást → különösen a
bizonyítást
• a viszontkeresetre a keresetre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
• az alperes a viszontkereset vonatkozásában tulajdonképpen a felperes jogállásába kerül → míg a felperes
az alperesébe → ’ HELYCSERE ’

A viszontkereset előterjesztésének feltételei:

→ anyagi jogi feltételek
• az alperes viszontkeresetet akkor indíthat, ha:
o az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos, vagy
o azzal összefüggő jogviszonyból ered
o illetve, ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes követelésével szemben beszámításra
alkalmas

• a kereset és a viszontkereset tárgya közötti összefüggés akkor állapítható meg, ha a viszontkereset

elbírálása függ a viszontkereset tárgyában hozott döntéstől vagy fordítva
• azt, hogy a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámítása alkalmas-e az anyagi jogi szabályok
alapján kell megállapítani

→ eljárásjogi feltételek az általános szabályok alapján

• a viszontkeresetet a kereset közlésétől számított 45 napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem
előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az ellenkérel előterjesztésével egyidőben
• a viszontkeresetnek meg kell felelnie a keresetre előírt általános szabályoknak valamint vizsgálni kell, hogy
nem áll-e fenn perindítási akadály
• az alperes viszontkeresete nem irányulhat a per elhúzására
→ VÉGZÉSSEL utasítja el a bíróság

Érdemi tárgyalási szakban ellenkérelem-változtatás(viszontkeres,beszámítás) csak akkor:

➢ olyan tényre való hivatkozás ami pfelvétel lezáró végzés után önhibáján kívül jutott a tudomására
➢ később bekövetkezett tény indolokja
➢ bíróság anyagi pervezetése teszi indokoltá

KIZÁRT A VISZONTKERESET:
• közigazgatási perben
• sajtó-helyreigazítási per
• végrehajtási per
• foglalás tűrése iránti per
• követelés behajtása iránti per
• végrehajtási eljárásban történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per

 vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes

 II. fokú eljárásban viszontkereset előterjesztésénak nincs helye
 alperes a perújítási eljárás folyamán viszontkeresettel nem élhet

BESZÁMÍTÁSI KIFOGÁS:
• egyoldalú jognyilatkozat
• kötelemmegszüntető hatása van, ami teljesítéssel azonos joghatást jelent
• a beszámítás megjelenhet → viszontkereset és beszámítási kifogás formájában is
• a beszámítási kifogás nem kereset
• beszámítási kifogás sikeres érvényesítése esetén a vele szemben álló kereseti követelését a
beszámítandó összeg erejéig megszünteti
A beszámítási kifogás feltételei:
• anyagi jogi feltétel
o egynemű és lejárt
o a kötelezettnek ugyanazon jogosulttal szemben áll fenn követelése
o a beszámítás korlátai
▪ nincs helye beszámításnak olyan szolgáltatással szemben, melyet
megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani
▪ tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel illetve a szándékosan
okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben sem → kivétel → túlfizetés esetén
o a jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését
o elévülést bíróság nem vesz figyelembe hivatalból!

• eljásárjogi feltétel általános

o a viszontkeresetet a kereset közlésétől számított 45 napon belül vagy a bíróság által az
ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az ellenkérel
előterjesztésével egyidőben
o nincs helye beszámításnak olyan ellenkövetelésnek
▪ ha a kötelés elbiírálása más bíróság joghat, hatáskör vagy kizárólagos ill-be tartozik
▪ ha már a követlés kapcsán inditottak per és a perinditás joghat beálltak vagy elutasították
▪ amit már egyszer beszámításként előterjesztette
o a hátirő után csak akkor terjeszthető elő beszámítási kifogás ha ez a 3 kizáró ok nem
áll fenn és
▪ a beszámítást az ellnfél elismeri
▪ a követlés az anyagi jog szabályi szerint csak az előírt határidő után jár le
▪ a beszámítani kér követelés a fél által inditott más perben hozott jogerős ítéleten alapul
B13. A keresetlevél fogalma, kellékei, beadása

A KERESETLEVÉL FOGALMA:
• az az írásbeli beadvány, mely a keresetet, valamint a peres eljárás megindításához szükséges egyéb
adatokat tartalmazza
• a pert keresetlevéllel kell megindítani
o kivétel → szóban történő előterjesztés (jegyzőkönyvbe mondás) ????

• a per megindulása nem a keresetlevél benyújtásához, hanem annak az alperessel való közléséhez
kapcsolódik

A KERESETLEVÉL TARTALMA: ÚJ PP FONTOS VÁLTOZÁSOK

1. BEVEZETŐ RÉSZ:
- eljáró bíróság megnevezése
- felek neve, perbeli állásuk, felperes/alperes azonosító adati
- jogi képviselő név, szákhely,e-mail,telefon
2. ÉRDEMI RÉSZ:
- kereseti kérelem
- jogalap megjelölése
- érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tények
- érv.kívánt jog, keresi kérl.,tényállás közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelés
- bizonyítékok, bizonyítási indítványok
3. ZÁRÓ RÉSZ
- per tárgy érték megjelölése
- bírósági hatáskör és ill. megalapozó tények
- illeték megfizetésének az igazolása/költségkedvezmény kérelem
- jogi személy fél esetén tv-es képvis. igazolása
A KERESETLEVÉL MELLÉKLETEI:
• csatolni kell:
- meghatalmazás, kivéve ha a rendelkeztési nyilvántartásban már szerepel
- keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékokat
- záró részben feltüntetett illeték megfizetésének az igazolását/költségkedvezményre irányuló
kérelem/ha jogszabályon alapul a kkedvezmény akkor a jszabban előírt iratokat

A KERESETLEVÉL BENYÚJTÁSA.
• hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon kell benyújtani
• ügyvéddel nem rendelkező fél szóban is előterjesztheti → jegyzőkönyvbe mondás
• a kereseti illetéket a felperesnek a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg le kell rónia →
illetékbélyegben
o vagy igazolnia kell, hogy azt előzetesen megfizette
o az illeték a perköltség részét képezi → így annak leróvása csak előlegezésnek minősül!
B14. A keresetlevél beadásának joghatásai - a joghatások elenyészése és azok fenntartása

• JOGHATÁSOK
o anyagi jogi
▪ megszakad az elévülés
▪ megszakad az elbirtoklás
▪ a tartásdíjat, életjáradékot és a baleseti járadékot a keresetlevél benyújtásától számított 6
hónapra visszamenőleg lehet követelni
▪ a bérbeadó törvényes zálogjoga fenn marad a bérlő írásbeli kifogása ellenére is
▪ biztosítási szerződés fennmarad a biztosítási díjmegfizetés elmaradása ellenére

o eljárásjogi
▪ a keresetlevél beadásával indul meg az eljárás → melynek folytán a felperes és a bíróság
között létrejött közjogi jogviszony keretében a bíróság köteles foglalkozni a
keresetlevéllel
▪ a bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél
beadásának időpontja irányadó
→ beadáskori értéket kell nézni!!!
▪ a bíróság illetékességének megállapítása szempontjából a keresetlevél benyújtásának
időpontja irányadó

• a keresetlevél benyújtásának anyagi és eljárásjogi hatásai a keresetlevél visszautasításával

elenyésznek

JOGHATÁSOK FENNTARTÁSA
• a keresetlevél beadásához fűződő joghatások csak akkor maradnak fenn, ha a keresetlevél alkalmas
az érdemi elbírálásra, és a bíróság érdemi határozattal lezárva – le is folytatja
o 1. a felperes a keresetlevelet a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon
belül szabályszerűen benyújtja vagy követelését egyéb módon érvényesíti
o 2. a felperes a kézbesítés sikertelen megkísérlésére vonatkozó értesítés vételétől számított 30 napon
belül a kézbesítéshez szükséges adatokat bejelenti, vagy hirdetményi kézbesítést kéri
o 3. megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül szabályszerűen újra
benyújtása vagy követelését egyéb módon érvényesíti

ELENYÉSZNEK A JOGHATÁSOK
• a keresetlevelet visszautasítja elutasítja a bíróság és letelik a 30 napos határidő
• a keresetlevél az alperes halála vagy más ok miatt nem volt kézbesíthető
• a pert megszüntetik
• a pert 4 hónapi szüneteltetés folytán megszűnik
B15. A keresetlevél áttétele és beadványok hiányossága

• ha a keresetlevélből vagy a mellékletéből az tűnik ki, hogy az ügy

→ más bíróság vagy
→ más hatóság hatáskörébe tartozik → a bíróság hivatalból vizsgálja
→ a perre más bíróság illetékes
o az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz való áttételét
▪ csak akkor kerülhet sor erre, ha az áttételhez szükséges adatok a keresetlevélből
megállapíthatók
• ha ezek az adatok nem állapíthatók meg → úgy a bíróság
o 1. hiánypótlást rendel el → ha ez eredménytelen →
o 2 a keresetlevelet idézés kibocsátás nélkül elutasítja

• ha az áttétel feltételei fennállnak → a bíróság erről VÉGZÉST HOZ, amelyet a feleknek kézbesíteni
kell és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát
• az áttételt elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye → ez illetékmentes!
o erre az iratoknak a fellebbezést elbíráló bírósághoz való felterjesztéséig van lehetősége

• a keresetlevelet csak az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése után lehet az új bírósághoz
továbbítani
• a törvény tiltja a keresetlevél áttételét olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját
hatáskörének vagy illetékességének hiányát megállapította → jogerősen

Áttétel a fél kérelmére:

 pl. alperes jelzi, hogy lakóhelye nem egyezik a keresetlevélben megjelölt hellyel

• áttételre csak akkor kerülhet sor, ha az iratokból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy
melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel!
o iratok új bírósághoz való továbbítása
▪ akkor kerülhet rá sor, ha az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedett
• az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is ennél a bíróságnál terjesztették
volna elő → (amelyhez áttették)

• áttételre nem csak az eljárás kezdeti szakaszában → hanem az ügydöntő határozat

meghozataláig bármikor van helye → hiszen a bíróság hatásköre és illetékessége az egész eljárás alatt
vizsgálandó! (mivel változhat!)

Nem minősül áttételnek:

 ha a fél a fellebbezését rossz helyen terjeszti elő → ilyenkor a fellebbezés benyújtásának időpontja az I.
fokú bírósághoz való beérkezés
Keresetlevél,Beadványok hiányosságai
• ha a bírósághoz benyújtott BEADVÁNY NEM FELEL MEG AZ ALAKI ÉS TARTALMI
KÖVETELMÉNYEKNEK
→ az elnök rövid határidő kitűzésével
→ a hiányok megjelölése mellett
o hiánypótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti
▪ ha újból hiányosan adja be a keresetlevelet → a bíróság el fogja utasítani
▪ illetve a hiányos tartalma alapján fogja elbírálni

• ha a felperes a hiányt a kitűzött határidőn belül pótolja → a keresetlevelet úgy kell tekinteni,
mintha már eredetileg helyesen adta volna be
• törvényben nincs megállapítva határidő
•
→ hiánypótlást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye van

• ha hiánypótlásra fenntartott idő letelik vagy ismétel hiányos beadás esetén csak ha tv
megengedi
• illeték leróvásának hiány miatti visszautasítás ellen külön lehet fellebbezni!
B16. A keresetlevél visszautasítása ÚJ!!! (de tartalmilag kb megegyezik csak
pontosító a megfogalmazás)
ÚJ PP. 176.§ (1)→
A BÍRÓSÁG – HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS KIADÁSÁT MELLŐZVE – A KERESETLEVELET VISSZAUTASÍTJA HA:

• 1. A PERRE MAGYAR BÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGA A TV. VAGY NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY RENDELKEZÉSE

ALAPJÁN KIZÁRT

• 2. AZ IGÉNY ELBÍRÁLÁSA MÁS BÍRÓSÁG VAGY MÁS HATÓSÁG HATÁSKÖRÉBE

TARTOZIK, VAGY POLGÁRI NEMPERES BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN ÉRVÉNYESÍTHETŐ

• 3. A PERT MÁS HATÓSÁGI ELJÁRÁSNAK KELL MEGELŐZNIA

• 4. A FELEK KÖZÖTT UGYANABBÓL A TÉNYBELI ALAPBÓL SZÁRMAZÓ UGYANAZON JOG IRÁNT MÁS
PERBEN A PERINDÍTÁSA JOGHATÁSA MÁR BEÁLLT VAGY ANNAK TÁRGYÁT MÁR JOGERŐSEN ELBÍRÁLTÁK

• 5. A FÉLNEK NINCS PERBELI JOGKÉPESSÉGE

• 6. A PERT NEM JOGSZABÁLYBAN ERRE FELJOGOSÍTOTT SZEMÉLY INDÍTJA

• 7. A PERT JOGSZABÁLY ALAPJÁN A MUNKÁLTATÓ HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGÉBE TARTOZÓ

SZEMÉLYISÉGI JGOT SÉRTŐ TEVÉKENYSÉG, ILLETVE KÁROKOZÁS MIATT A KÖZIGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI, VAGY
ÜGYÉSZSÁGI JOGKÖRBEN ELJÁRÓ SZEMÉLY ELLEN INDÍTOTTÁK

• 8. HATÁRIDŐ ELMULASZTÁSA → ÉS IGAZOLÁSI KÉRELMET SEM TERJESZTETT ELŐ

→ VAGY AZT A BÍRÓSÁG ELUTASÍTOTTA
o amennyiben jogszabály keresetindításra határidőt állapít meg

• 9. A KERESET NEM TARTALMAZZA KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEKET, KÖTELEZŐ

MELLÉKLETEKET NEM CSATOLJA

• 10. ILLETÉK MEGFIZETÉSÉNEK A HIÁNYA ÉS/VAGY NEM TERJESZTETT ELŐ KÖÖLTSÉGKEDVEZMÉNY

IRÁNTI KÉRELMET

• 11. KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET ELLENÉRE NÉLKÜLI NYUJTJA BE A KLEVELET

• 12. HiÁNYPÓTLÁS EMULASZTÁS

Perindítás joghatások fenntartása:

- ha a fél a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül
- újra szabályszerűen előterjeszti
- és hivatkozik az előzményekre
o joghatás fennmaradnak
B17. Az alperes írásbeli ellenkérelme és elmulasztása, Bíróság meghagyás

o Az alperes ellenkérelme a felperes keresetlevelével szembeni alaki védekezés (per megszüntetése), érdemi
védekezés illetve ellenkövetelésben nyilvánulhat meg
o Ezt az alperesnek (ha a keresetet a bíróság perfelvételre alkalmasnak találja) a keresetlevél kézbesítésétől
számított 45 napon belül elő kell terjeszteni
o Ezt az alperes indokolt kérelme alapján kivételesen egyszer LEGFELJEBB 45 nappal
meghosszabítható
o Ha az alperes elmulasztja vagy nem él beszámítással/vagy azt visszautasítják – bírósági
meghagyást bocsájt ki a bíróság

Bírósági meghagyást:
A bíróság bírósági meghagyást bocsájt ki HIVATALBÓL, TÁRGYALÁSON KÍVÜL, ha
▪ Az alperes nem terjeszti elő a tv-ben meghat határidőn belül az írásbeli ellenkérelmét és
beszímítást sem terjeszt elő
▪ Akkor is ha az írásbeli ellenkérelme általánosságban vitató nyilatkozatot tartalmaz
▪ Kivéve ha az eljárás megszüntetésének lenne helye

- A bírósági meghagyás jogerőre emelkedését megakadályozza az ellentmondás

o Kézbesítéstöl számított 15 napos ellentmondási határidő
o Ellentmondással egyidejűleg az ellenkérelmet vagy beszámítást elő kell terjeszteni (ez új
szabáyl mert hatályosba csak akkor kell egyidejűleg előterjeszteni ha az ellentmondásra
fenntartott időt is elmulasztja – ekkora az igazolással együtt kell előterjeszteni)

Ellentmondás visszautasítása:
o Nincs ellenkérelem
o Elkésett
o Általában vitató nyilatkozatot tesz
o Csak beszámítást tesz amit el kell utasítani
o Végzést hoz róla a bíróság – fellebezni lehet!

+ az 55. Tétel ide kell, de csak az ellenkérelemre vonatkozó szabályos

B18. A perindítás joghatásai, a joghatások elenyészése és azok fenntartása

A perindítás joghatásai:
• a perindítás hatályainak beállása:
o az per a keresetnek az alperessel való közlésével indul meg
o alperes 3 különböző módon szerezhet erről tudomást:
▪ írásban benyújtott kereset kézbesítése
▪ a tárgyaláson szóban előadottakról való közvetlen értesülés
▪ szóban előterjesztett keresetet rögzítő jegyzőkönyv kékézbesítésével

o a kereseti kérelem anyagi jogi és eljárásjogi hatások kapcsolódnak, melyeket együttesen perindítás
hatásainak nevez a jogirodalom

A perindítás eljárásjogi hatásai:

• 1. perfüggőség beállása
o a felek között ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt lehet újabb eljárást
indítani

• 2. perindítás hatályainak beállta után már nem lehet a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül
elutasítani

• 3. kereset közlésével rögzül a vagylagos illetékesség

o a felperest ezt követően már nem illeti meg a bíróságok közötti választás joga

• 4. minden olyan eset, ahol a Pp. egy másik per folyamatban létéhez köt valamely rendelkezést
→ azt csak a perindítás hatályainak beálltától kell alkalmazni, mivel ettől az időponttól tekinthető
folyamatban lévőnek a per

• 5. előzetes bizonyításra → ezt követően már csak a perbíróság illetékes

• 6. szóbeli kérelmet már csak a perbíróságnál (ill. fél lakó vagy munkahelye szerinti bíróságnál)
lehet
jegyzőkönyvbe mondani

A perindítás anyagi jogi hatásai:

• ha a törvény valamely joghatást bíróság előtti igényérvényesítéshez köt, akkor arra vonatkozóan a
keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó (pl. elévülés megszakadása)
o DE! → ha a kötelezett tudomásszerzése bír jelentőséggel, akkor csak a keresetlevél alperessel való
közlése váltja ki a kívánt joghatást (pl. birtoklás jóhiszeműsége, engedményezettnek való teljesítés,
szerződés megtámadása stb.)

A perindítás eljárásjogi hatásai elenyésznek, ha

• a pert megszüntetik
• a per 4 hónap szüneteltetés folytán megszűnik
→ ideértve azt az esetet is, amikor a fellebbezési eljárásban kerül sor a megszűnésre
▪ IGAZOLÁSNAK HELYE NINCS!

A perindítás jogi hatályai fennmaradnak, ha

• permegszüntetés esetén ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30
napon belül szabályszerűen újra benyújtja a keresetlevelet, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen
érvényesíti
B19. Az egyezségi kísérlet a perindítás elött

Közvetítői eljáráshoz kapcsolódó szabályok:

- ha felek között megtörtént a megállapodás az egyezségkötésre akkor bármelyik fél kezdeményezheti az
eljárást a hátáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál
o ha közösen kérik akkor csak a határköri szabályokat kell vizsgálni
- nem szükséges jogi képviselő
- a bíróság az egyezségkötési kisérlet határnapját a beérkezéstöl számított 30 napon belül kitűzi
- ha nem jelennek meg a felek vagy nem vezet eredményre akkor eredménytelennek nyivánítja és lezárja
- ha a kérelmező ellenfele nem jelenik meg ugy az ellenfelet a kérelmező költségei megtérítésére
kötelezi

Közvetítői eljárás nélküli egyezség

o annyi a különbség hogy a itt a kérelmező félnek plusz még elő kell adnia a jogvita tárgyát és az
egyzség tartalmát
o illetve ha nem jön létre egyezség akkor az eljárás szünetelésvel a felek igánybevehetnek közvetítő
eljárást utóbb
B20. A tárgyalás szerepe, szerkezete, a tárgyalási rendszerek, tárgyalás menete általában

 A TÁRGYALÁS FOGALMA:
o ennek keretében a bíróság a felek ténybeli és jogi előadásai nyomán, bizonyítás lefolytatását
követően meghozza az ítéletet

 a jelenleg még hatályos magyar perstruktúra az egységes tárgyalási rendszerek elvét követi
o de az új Pp már az osztott perszerkezetet követi

A tárgyalás szerkezete:
 OSZTOTT
o a tényállás 2 különálló szakasza élesen elkülönül (perfelvétel, érdemi tárgyalás) uj rendszer
szerintem ilyen lesz a Magyar

 EGYSÉGES →
o bíró határozza meg a perelő feltételeket, ill. az érdemi kérdések vizsgálatának sorrendjét
o tárgyalás = egységes folyamat

 VEGYES
o elválik két szakasz, de nem olyan élesen
o az előző két rendszer előnyeit ötvözi!

A tárgyalás menete:
➢ fontos vizsgálni h perfelvételi vagy érdemi tárgyalásról van szó

 1. TÁRGYALÁS MEGNYITÁSA (PFELVÉTEL + ÉRDEMI TÁRGYALÁS)

o a peres felek nevének és a per tárgyának a megjelölése
o megvizsgálják, hogy a felek szabályszerűen lettek-e értesítve a tárgyalás idejéről, helyéről

 2. MEGIDÉZETTEK SZÁMBAVÉTELE(PFELVÉTEL + ÉRDEMI TÁRGYALÁS)

o a felek a tárgyaláson megjelentek-e, ill., hogy a meg nem jelent fél távolmaradásának milyen okai,
illetve jogkövetkezményei lehetnek
o amennyiben a meg nem jelent fél idézése szabályszerű volt → vele szemben a mulasztás
jogkövetkezményeit kell alkalmazni
o amennyiben a fél idézésre vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) nem érkezett vissza →
a tárgyalást a fél távollétében is meg lehet tartani
o a bíróság ellenőrzi a fél nevében megjelent személy képviseleti jogosultságát
▪ igazolni kell
→ ha nem tudja igazolni → a bíróság felszólítja
o a bíróság a tárgyalás kezdetén azt is ellenőrzi, hogy a megidézett egyéb személyek (tanúk,
szakértők) megjelentek-e, továbbá vannak-e olyan személyek a tárgyalóteremben, akik idézés
nélkül vannak jelen

 3. PERFELVÉTELI TÁRGYALÁS
o A bíróság összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat
▪ A felek ebből megismerhetik, hogy a bíróság miben és miként látja a jogvitát
o Erre nézve a felek reflektálhatnak – esetleges félreértések, értelmezési hibák kizárható
▪ Ezután a felek előadják a perfelvételi nyilatkozataikat
o Ha a felek megtették a nyilatkozatokat + halasztásnak nincs helye
▪ Figyelmezteti a feleket hogy lezárja a perfelvételt
o VÉZÉST HOZ RÓLA AMIHEZ KÖTVE VAN A BÍRÓSÁG AZ ÉRDEMI
TÁRGYALÁS SORÁN
❖ Az eljárásban később a pf. Szakra tartozó percselekményeket csak
akkor lehet tenni ha a TV KIFEJEZETTEN MEGENGEDI!

 4. BIZONYÍTÁS
o ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAKBAN
 o a felek jognyilatkozatait követően a ténybeli előadások és bizonyítási indítványok alapján a bíróság
érdemben tárgyalja az ügyet
▪ bíróság köteles tájékoztatni a feleket a bizonyítás szoruló tényekről, bizonyítási
kötelezettségekről és bizonyítási terhek szabályairól

o amennyiben a tényállás már az előző tárgyaláson megállapítható → a bíróság érdemben dönt → EZ

RITKA!!!
o a felek nincsenek elzárva attól, hogy az eljárás későbbi menetében újabb tényeket állítsanak, ill.
újabb igényeket terjesszenek elő
o TÉNYÁLLÁS
▪ megállapítása végett a bíróság a tárgyalást elhalaszthatja és elrendelhet írásbeli előkészítést
• tényállás tisztázása érdekében célszerű a feleket már az első tárgyaláson személyesen meghallgatni

 5. TÁRGYALÁS BEFEJEZÉSE
o ha a bíróság a döntésre váró kérdésben a vitás tények tekintetében kialakította meggyőződését
→ a tárgyalást be kell fejezni
▪ a tárgyalás berekesztése:
• ne érje meglepetésszerűen a feleket → ezért a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy a tárgyalás
berekesztése előtt kívánnak-e még valamit előadni, van-e további bizonyítási indítványuk
o a felek nyilatkoznak
▪ nincs
▪ van → ez esetben ha a bíróság az indítványozott bizonyítást nem
tartja szükségesnek → mellőzni fogja (ezt köteles indokolni)
• a távol maradt felet nem kell értesíteni!
• tárgyalás berekesztése előtt a felek zárónyilatkozatot tehetnek → melyben kifejtik, hogy véleményüket a
tényállásról, illetve a peresített vitás jogról (mivel a Pp. nem ismeri a perbeszéd intézményét!)

 6. HATÁROZATHOZATAL
o tárgyalás berekesztését követően a bíróság zárt tanácsokban hozza meg a határozatát
▪ mivel nincs külön tanácskozó → a bíróság tagjain kívül mindenki elhagyja a termet, és a
határozat kihirdetésére térnek vissza → bírói beszólítást követően

o határozatát a bíróság akkor is nyilvánosan hirdeti ki ha egyébként a tárgyalásnál a nyilvánosságot

kizárta
o amennyiben az ügy bonyolultsága megkívánja → lehetőség van arra, hogy a bíróság az ítélet
kihirdetését legfeljebb 15 napra elhalassza
B21. Pervezetés, tárgyalásvezetés. Rendfenntartás a tárgyaláson
 a perjogi irodalom megkülönbözteti a PERVEZETÉS és a TÁRGYALÁSVEZETÉS fogalmát

Pervezetés: (ezt az uj pp nevesítve említi és külön határozza meg az alaki és anyagi pervezető tevékenységeket)
• fogalma alatt a jogirodalom az egész peres eljárás törvényességét, célszerűségét, folyamatosságát és
gyorsaságát biztosító bírói cselekmények összességét, az egész eljárás irányítását érti.
• minden olyan bírósági intézkedés (akár tárgyaláson kívül, akár tárgyaláson belül), ami a per menetét,
irányítását biztosítja
◦ a tárgyalás vezetésével kapcsolatos feladatok a pervezetését képzik
• ALAKI PERVEZETÉS
▪ a per ütemezésének megszabása
◦ határnapok. határidők, idézések, elnapolás, halasztás, felfüggesztés, szünetelés

• ANYAGI PERVEZETÉS
▪ jogalap tisztázása, illetve a tényállás megállapítása
◦ hiánypótlás elrendelése, felszólítás

Tárgyalásvezetés:
• a bíróság jogosítványai hivatottak bizonytani, hogy a tárgyalóteremben jelenlevők magatartására ne
veszélyeztesse a bírósági eljárás eredményességét és komolyságát
• a bíróság meghatározhatja a hallgatóság létszámát, eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük
folytán a tárgyalás méltóságát sértik
• TILOS → a tárgyalóterembe
▪ fegyvert
▪ rendbontásra alkalmas eszközt bevinni
◦ → ezt a bíróság intézkedéssel meg kell akadályozni

• elnök feladata, a tárgyalást az elnök/egyesbíró vezeti → törvény szerint

▪ irányítja a tárgyalás menetét
▪ kérdéseket intéz → melyek az ügyre vonatkoznak
▪ nem releváns tények
→ megvonhatja a szót, ill.
→ megtilthatja a választ
→ ugyanígy a kérdés befolyásolásánál
▪ a bíróság biztosítja, hogy az eljárás menetét ne zavarhassa senki
• pervezetés része, azon eljárási cselekmények összessége, amiket a bíróság a tárgyalás hatékony lefolytatása
érdekében a tárgyaláson végez
• tárgyaláson végzendő cselekmények sorrendjét törvény határozza meg és a bíró is
• elnök figyel, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre: kereset
tényalapja és alperes védekezése csak!
• kérdezni, ezzel derítik fel a tényállást (felek, szakértő, tanúk)
• megkérdezetteknek befolyásoló kérdést nem lehet feltenni

Rendzavarás:
• minden olyan magatartás, amely alkalmas arra, hogy a tárgyaláson teljesítendő eljárási cselekmények
elvégzését
▪ akadályozza, a tárgyalás méltóságát veszélyeztesse
◦ bűncselekmény
◦ indokolatlan közbeszólás
▪ a tárgyalás méltóságát sérti
◦ tárgyaláson megjelent személyek bármelyike ittas
◦ vagy bódult állapotban van
• beadványban használt sértő kifejezés miatt nincs helye pénzbírság kiszabásának
▪ a bíróság pénzbírságot csak a tárgyalás rendjét ismételten vagy súlyosan zavarókkal szemben
szabhat ki

Rendfenntartás:
• a tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik
• biztosítja a tárgyalás zavartalanságát és méltóságát
▪ szankciókat lehet alkalmazni rendzavarás esetén
• bíró meghatározhatja a jelenlévők létszámát
• fegyverrel, rendbontásra alkalmas eszközzel nem lehet bemenni a térgyalásra
• a tárgyalás méltóságának megőrzése végett a bíróság intézkedéseket tehet:
◦ szankciók:
• kiskorúak kiutasítása a tárgyalóteremből
• rendreutasítás / figyelmeztetés → jegyzőkönyvbe foglalt figyelmeztetéssel
• pénzbírság: (pénzbírsággal kapcsolatos összegeket nem találtam de nem hiszem h
számszeruen kérné)
▪ max. 500.000 Ft
▪ kiskorúval szemben 300 000Ft
▪ a pertárgyértékének összegét nem haladhatja meg
◦ → a kiszabott pénzbíróságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet!
• kiutasítás: felszólítás a kimenetelre
▪ a tárgyalás egész tartamára szól
▪ a kiutasított személy csak a bíróság engedélyével jelenhet meg a kötelezőleg tartott
tárgyaláson
• kivezettetés: kényszer útján kiviszik
▪ a tárgyalás egész tartamára szól
• az illetékes hatóság értesítése a büntető vagy fegyelmi eljárás lefolytatásának
szükségességéről
• őrizetbe vétel
• bíróság végzéssel dönt a szankcióról

• PÉNZBÍRSÁG KISZABÁSA, KIUTASÍTÁS, KIVETETTETÉS, ŐRIZETBE VÉTEL

→csak a tanács által hozott végzésben kerülhet sor ezekre
• ezek ellen külön fellebbezésnek van helye
▪ A TÖBBI VÉGZÉS NEM FELLEBBEZHETŐ!!!

• általános szabály:
▪ a tárgyaláson felvételeket készíteni csak a „hivatalos személyekről” (bíró, ügyész) lehet
▪ míg az „egyéb szereplőkről” csak az ő engedélyükkel készíthető felvétel
B22. A perelőkészítő szak menete, elmulasztása és jogkövetkezményei

- Az új Pp az eddig egységes perszerkezettől eltérően bevezette az osztott perszerkezetet aminek a

következtében az érdemi tárgyalás és a perfelvétel két külön eljárási szakaszba osztja
- A törvény arra épít, hogy az írásbeli előkészítés alapján és a bíróság közrehatása eredményeként ideális
esetben az első tárgyalásra a jogvita előkészítésre kerül minden perbeli szereplő számára

Perfelvétel: A felek a perfelvétel körében a perfelvételi nyilatkozataik előadásával a bíróság közrehatása mellett
meghatározzák a jogvita keretei
➢ Perfelvételi nyilatkozatok:
o Felek perfelvételi tárgyaláson előadott ténybeli és jogi állításai,tagdásai
o Ezekböl következő kérelmek, bizonyítási inditványok,
o Bizonyítékok rendelkezésre bocsátása
➢ Állítási szükséghelyzet:
o Új jogintézmény
o Ezt az indokolja bizonyos helyzetekben a fél önhibáján kívül nem rendelkezik az érvényesíteni
kívánt alanyi jogát megalapozó valamennyi konkrét tény ismeretével, azért azokra vonatkozóan
konkrét tényállítást tenni sem tud, miközben az ellenfele birtokában van ezeknek az
információknak, csak nem áll érdekében azok perbeli feltárása.
o Törvény alapján a fél állítási szükséghelyzetben van ha, (kunjunktiv!)
▪ Valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges infok kizárólag az ellenfélnél
vannak
▪ Igazolja, hogy az infok megszerzése és megtartása érdekében mindent megtett
▪ Ellenérdekű fél bíró felhívásra sem adja meg az infot
▪ Az ellenfél nem valószinűsíti az első két pontban foglaltak ellenkezőjét

Perfelvétel menete:
➢ Írásbeli ellenkérelem után
o Vagy további írásbeli perfelvétel
o Vagy kitűzi a pfelvételi tárgyalás
o Vagy ha a bíróság úgy ítéli meg hogy a jvita keretei adottak és felek sem kérik a pfelvételi tárgylás
megtartását akkor érdemi tárgyalási határnapot tűz és idézi a feleket

Perfelvételi tárgyalás:
- ha nincs szükség további írásbeli pfelvételre, vagy a válaszirat előterjesztére fenntarott idő letelt
➢ Írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a fperesnek
➢ Kitűzi a tárgyalást és idézi a feleket
o Ha a Pp másként nem rendelkezik a Pfelvételi tárgyalás elött 15 nappal meg kell kapniuk az
idézést (tágyalási időköz)

Perfelvételi tárgyalás mellőzése:

- ha a bíróság úgy itéli meg, hogy a felek a megtett nyilatkozatokkal teljeskörűen meghatározták a
jogvita kereteit
o tajékoztatja a feleket hogy lezárni kivánja a pf.-t
o egyidejűleg kézbesíti a fpresnek az alperes írásbeli ellenkérelmét
o ha a felek nem kérik a pf-i tárgyalás kitűzűst a kézbesítéstől 15 napon belül akkor
▪ tárgyaláson kívül a bíróság kitűzi az érdemi tárgylás határnapját és idézi a feleket
o végzéssel lezárja ami nem fellebezhető

Perfelvételi tárgyalás elmulasztása + jogkövetkezményei:

➢ A bíróság az pfelvételre való idézésben felhívja a felet, hogy személyesen vagy képviselő útján köteles
megjelnni – FELPERES NEM KÉRHETI HOGY TÁVOLLÉTÉBEN TARTSÁG MEG

➢ Ha mind2 fél mulaszt vagy a jelen lévő fél nem kéri a tárgyalás megtartását
o ELJÁRÁS HIVATALBÓL MEGSZÜNIK

➢ Bármelyik fél megjelenik és kéri a tárgyalás megtartását (vélelem áll fenn)

o Mulasztó fél az ellnefél tény és jogállításait, bizonyítékait nem vitatja
o Mulasztó fél a kereset vagy ellenkérelem megalapozásához pf nyilatkozatot nem akar vagy
tud tenni
▪ A mulasztó féllel a jelenlévő nyiltkozatait közöltnek kell tekinteni
• Perfelvétel ezzel lezárható
❖ Vélelemt megdönteni nem lehet, de igazolással a mulasztás miatt
lehet élni
B23. A perelőkészítő szak iratai, cselekeményei
→ uj Pp a perfelvétel irat cím alatt nevesíti
o írásbeli ellenkérelem és mellékletei
o válaszirat, viszontválasz
o előkészítő irat
o + ide tartozik viszontkeres, viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem, beszámítás és azzal szembeni
ellenkérelem (lásd viszontkereset, beszámítás tétel)
→ perfelvétel cselekményei
o a perfelvétel során tett perfelvételi nyilatkozatok(példák)
• tényekre, jogokra vonatkozó állítás, tagadás
• kérelmek, bizonyítási inditványok
• bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása

Írásbeli ellenkérelem: (itt a 49es tételt is ellehet mondani röviden)

➢ az alperesnek a kereset kézhezvételétől számított 45 napon belül kell írásbeli ellenkérelemmel élnie
➢ A törvény lényeges újítása, hogy minden ügyben kötelezővé teszi az ellenkérelem előzetes írásbeli
előterjesztését és konkrétan és részletesen meghatározza a tartalmi elemeit.

Három részre tagolja az ellenkérelmet:

• Bevezető rész
o Eljáró bíróság megnevezése, ügyszám
o Felek neve, lekhely,székhely, perbeli állás
o Alperes jogi képvis neve, székhely, elérhetőségek (tel,email)
• Érdemi rész
o Alaki védekezés estén
▪ Eljárás megszüntetésére alapot adó ok, jogszabályhelyet
▪ Tényeket alátámasztó bizonyítékok
o Érdemi védekezés estén
▪ Anyagi kifogások és az azokat megalapozó tények
▪ A kereset vitatott részei
▪ Bizonyítékok
• Záró rész
o Ellenfél felhívására tett nyilatkozat
o Ha van tv-es képvis megjelölés/meghatalmazás igazolása
Mellékletek:
• Meghatalmazás
• Bizonyítékok

Válaszirat, viszontválasz:
➢ új tipusú perfelvételi iratok
➢ indokat egyrész a perkoncentráció, hogy a per meghatározott és szabályos keretek között folytatódjon
másrészt pedig segíti h az felek és a bíróság az alapiratokon túl (kereset, ellenkérelem) teljeskörűen
megismerhesse a jogvita ténybeli, jogi és bizonyítási kereteit
➢ A cél, hogy a felek a két alapirat alapján körvonalazódott ellentétekre reagáljanak, azaz az alperesi
ellenkérelemben felhozott összes ellenvetésre adjon feleletet (választ) a felperes, majd pedig ezekre feleljen
meg az alperes (viszontválasz).

- Ami fontos a hogy perfelvételi iratokat a felek csak a bíróság felhívására lehet csatolni
o Ez a szabály meggátolja azt hogy a felek tetszőleges időben és számú irattal felborítság a a bíróság
pervezetését
- tovább az átláthatóság érdekében a jogkövetkezmény fűz a törvény ahoz ha a perfelvételi iratba valamely
perfelvételi nyilatkozatot nem tüntetnek fel
B24. Érdemi tárgyalás menete, előterjeszthető nyilatkozatok és cselekmények
Érdemi tárgyalás: A bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és
eldönti a pert.
❖ A kereseti kérelmet és ellenkérelmet (perfelvételben tett nyilatkozatokat)csak tv meghatázott esetben lehet
megváltoztatni ebben a szakaszban:
o Önhibáján kívül később szerzett a tényről tudomást
o A tény később következett be
o Bíróság anyagi pervezetési tevékenysége teszi szükségessé
o Csak az ellenkérelem vált-re irányadó – valamilyen a fél által tett elismerést később
bekövetkezett tény miatt okszerűtlenné trszik

Pf. Nyilatkozatokra vonatkozó változások közös szabályok:

▪ Az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyálig berekesztéséig, egyébként a tudomásszerzéstől

számított 15 nap
o Keresetlevélre irányadó szabályok betartásával,
o Megváltozott tényeket
▪ Ezeknek kell szerepelnie a kérelembe –bírósághoz kell benyujtani írásban
▪ Kötelező tarlami elemek hiány vagy ha elkésett – hiánypótlás nélkül visszautasítják (végzés)
o Ha a végzés kézbesítésétöl számított 8 napon belül benyujtja ujra szabályos akkor ugy kell
tekinteni mintha elösször is hiánytalanul adta volna be
▪ Ha megengedi akkor arról VÉZÉST HOZ (PERFELVÉTEL KIEGÉSZÍTÉSE)
o Ezt tárgyaláson vagy azon kívül meghozhatja – e kapcsán a kiegészítő pfelvételi tárgyalás
AKÁR NYOMBAN az érdemi tárgyalással együtt is megtarthatják

Feltételhez nem kötött nyilatkozatok:

- ezekhez nem szükséges az ellenfél hozzájárulás, nincsen tv-i feltételek, írásban vagy szóban a
tárgyaláson lehet megtenni őket
o önállóan elbírálható kereseti követelés,viszontkereset,beszámítás összegének leszállítása
o keresethalmaz esetén valamelyiktől eláll a fél
o jogállítás,kérelem elismerése
o anyagi jogi kifogás visszavonása
o bizonyítás lefolytatása elött bizonyítási indítvány visszavonása

Érdemi tárgyalás jellemzői:

- mulasztás estén ugyan azok a jogkövetkezmények mint pfelvételnél (190 (2) )
- folytatólagosan akár egymás követő napokra is
- bizonyítás céljából elhalasztható
- BÁRMELY FÉL KÉRHETI HOGY TÁVOLLÉTÉBEN TARTSÁK MEG
- Tárgyalás menete a közös szabályoknál van az külön tétel!!! (de ide is elmondható)
B25. A tárgyalási szakasz közös szabályai

Iratismertetés
o Folytatólagos tárgyalás estén a bíróság azon iratokat ismerteti amiket még nem kézbesített egyébként csak
tájékozató jellegű az iratismertetés
o Ha a tanácsban személyi változás áll be akkor az addig előterjesztett kérelmeket, jegyzőkönyvet és az addig
elvégzett bizonyítási cselekményt ismerteti a bíróság

Tárgyalás kitűzés
o folytatólagos tárgyalásnál bíróságnak 4 hónapon belülre kell kitűznie a tárgyalást tv eltérő rendelkezésének
hiányába
o tárgyalás a bíróság hivatalos helységében

Tárgyalás menete, felek jelenléte

o elnök megnyitja a tárgyalást majd elösször számbaveszi a megjelent feleket, ha mulasztottak akkor azt is
o mulasztás esetén a bíróság dönt a mulasztás jogkövetkezményei tárgyában
o ha szabályszerű volt az idézés halasztás és uj határnap
o jogi képvis nem jelenik meg vagy a megjelent fél nem igazolja – mulasztásnak kell tekinteni

Idézés szabályszerűsége
o amennyibe a mulasztó fél oldaláról egyébként tértivevény nem érkezik vissza és emiatt nem állapítható
meg az idézés szabályszerűsége és nincs akadálya akkor bíróság megtarthatja a tárgyalás (vagy a
fmegjelent fél kérheti)
o ha a térti visszaérkezik
o nem szabályszerű idézés – tárgyalás megismétlése
o szabályszerű idézés – mulasztás jogköv

A fél személyes meghallgatása

a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatal elrendelheti term szem meghallgatását/törv képvis
meghallgatott felet minden esetben a meghallgatás elött figyelmeztetni kell hogy igazmondási kötelezettség terheli

Nyilvánosság a tárgyaláson
o főszabályként a társadalmi ellenőrző funkió az igazságszolgáltatás fölött igy valósul meg – csak kis körben
van lehetőség zárt tárgyalás elrendelésére
o minősített adat védelme
o üzleti titok
o közerkölcs védelme
o kiskorú védelme
o fél személyiségi jogainak védelme

Pervezetés, eljárár megszüntetés két külön tétel ezért ide már nem irom bele (de mindkét szakba ugyan azok a
szabályok nincs eltérés)
B26. Az eljárás szüneteltetése

→ ideiglenes jellegű akadály az eljárás menetében → a per folytatásának időleges megszakításához vezet

Felek valamely aktív, vagy passzív magatartására vezethető vissza, vagy felek magatartásában rejlő okra vezethető
vissza

Okai:
• aktív magatartás
◦ rendelkező cselekmény kifejezetten arra irányul, hogy kieszközölje az eljárás nyugvását

• passzív magatartás
◦ mulasztás következménye → az eljárási cselekmények megtartása

Általános szabály szerint szünetel az eljárás, ha:

o 1. a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket bejelenti, akkor a bejelntéstöl szünetel
o 2. Az érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a megjelent fél nem kéri a tárgyalás
megtartását és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte hogy távollétében tartsák meg
o 3. a fél a megadott címen nem elérhető, és a másik fél felhívásra sem jelöl meg másik elérhetőséget
o 4. hirdetményi idézésnek volna helye és a fél ezt nem kéri
o 5. A fél bírósági felhívára az ügygondnoki díjat nem előlegezi meg
o 6. Felperes a külföldi kézbesítés összegés felhívásra sem előlegezi meg

 szünetelés tényét → nem kell végzésben közölni

 szünetelés hatályát → nem kézbesítéstől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a felek a
szünetelésben való megállapodásukat a bíróságnak bejelentették

 4 hónapig szünetel az eljárás → utána megszűnik a per

(határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem lehet előterjeszteni)
o amennyiben a felek bármelyike kérelmezi az eljárás folytatását a bíróság köteles az ügy
tárgyalására határnapot tűzni és az eljárást folytatni

 permegszüntetés régi elnevezése → „perelévülés”

 A PER MEGSZŰNÉSE FOLYTÁN → MIND A KERESETLEVÉL BEADÁSÁHOZ, MIND A PERINDÍTÁSHOZ

FŰZŐDŐ JOGI HATÁLYOK ELENYÉSZNEK
o a perindítás előtti jogállapot következik be

 anyagi jogi elévülés → ettől független

o a felperes az igényét a későbbiekben akár külön perben akár egyéb úton érvényesítheti

 végzésben kell rendelkezni az addigi felmerült és az állam által előlegezett költségek megfizetéséről

 mivel a szüneteltetésről nem kell külön végzést hozni → a szünetelés tények megállapítás elleni
fellebbezést → az eljárás folytatása iránti kérelemnek kell tekinteni

 a szüneteltetés következtében minden hátáridő megszakad!

o a szünetelés alatt teljesített eljárási cselekmények mind a bíróság mind a felek részéröl
hatálytalanok

Szünetelés joghatásai:
• azon a napon kezdődik, amikor az okot adó tény bekövetkezik
• uj szabályok alapján szünetelés alatt végzett eljárási cselekmények hatálytalanok
• ezt bármely fél kérelmére folytatni kell
• 4 hónap után megszűnik
B27. Az eljárás félbeszakadása:
 míg az eljárás szüneteltetésére a felek szubjektív magatartása miatt kerül sor → az eljárás
félbeszakadásának a felek vagy a bíróság „működésében ” beállott objektív körülmények az okai
o fizikailag vagy jogilag lehetetlen érvényes eljárási cselekményeket végezni
o az akadály azonban nem szünteti meg az eljárást
▪ ezért a perfüggőség szempontjából a felfüggesztett és félbeszakadt eljárás
→ FOLYAMATBAN LEVŐ PERNEK MINŐSÜL

Okai objektív jellegűek:

• ha a felek rajtuk kívül álló okból, eljáráson kívüli ok folytán nem tudják perbeli jogaikat gyakorolni,
kötelezettségüket teljesíteni, vagy bíróság és felek között a kapcsolatfelvétel lehetetlen

Okok, Pp. Taxatíve felsorolja:

• 1. TERMÉSZETES SZEMÉLY HALÁLA / JOGI SZEMÉLY MEGSZŰNÉSE → JOGUTÓD PERBELÉPÉSÉIG

▪ mindaddig amíg a jogutód perbe nem lép, illetve az ellenfél perbe nem vonja
▪ a jogutódlást valószínűsíteni kell
▪ a bíróság a jogutóddal ismerteti az ügy állását
▪ valamennyi a jogelőd által végzett eljárási cselekmény és minden addig hozott perbeli határozat a
jogutóddal szemben is hatályos
▪ a felperes halála miatt félbeszakadt eljárás folytatását bármelyik örökös egyedül is jogosult kérni
▪ NINCS helye a félbeszakadás megállapításának → A PERT MEG KELL SZÜNTETNI
→ ha a jogutódlás a jogviszony természete miatt kizárt vagy a megszűnt jogi személynek nincs
jogutóda és az ellenfél kéri a per megszüntetését
▪ a félnek a per megszüntetése iránti kérelmével egyidejűleg kérnie kell ügygondnok kirendelését is,
mert a félbeszakadás csak az ügygondnok kirendelésével szűnik meg
◦ EGYSÉGES PERTÁRSASÁG:
• egyik pertárs halála vagy megszűnése esetén a per a többi pertárs vonatkozásában
sem folytatható
→ rájuk is kihat a félbeszakadás
◦ EGYSZERŰ PERTÁRSASÁG:
• itt nincs akadálya annak, hogy a bíróság az eljárás félbeszakadását csak az
elhunyt/megszűnt fél vonatkozásában állapítsa meg

• 2. NINCS MEGHATALMAZOTT ÉS A FÉL ELVESZTI CSELEKVŐKÉPESSÉGÉT → AMÍG TÖRVÉNYES

KÉPVISELŐJE BELÉP / VAGY BEJELENTIK
▪ feltéve, hogy a fél nem állított perbeni meghatalmazottat
▪ addig, amíg a cselekvőképessé vált fél vagy törvényes képviselő meg nem jelenik a perben
▪ törvényes képviselőnek nem kell perbeni cselekményt végeznie → a félbeszakadás megszűnik, ha
személyét bejelentik vagy maga jelenik meg a perben
▪ ha a törvényes képviselő kirendelése hosszú idő → a bíróság hivatalból ügygondnokot rendel
◦ → ügygondnok kirendelésével a félbeszakadás megszűnik

• 3. TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ MEGHAL, VAGY MÁS OKBÓL KÉPVISELETI JOGOSULTSÁGA MEGSZŰNIK

→ ÚJ TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ BEJELENTÉSÉIG / BELÉPÉSÉIG
▪ feltéve, ha a törvényes képviselő nem állított perbeni meghatalmazottat
▪
• 4. A FÉL TV-ES KÉPVISELŐJÉNEK A JOGOSULTSÁGA ANÉLKÜL SZÜNIK MEG, HOGY AZ
ÁLTALA KÉPVISELT CSKÉPESSÉ VÁLNA
◦ FELTÉVE HA NEM VOLT MEGHATALMAZOTTJA A PERVITELRE

• 5. BÍRÓSÁG AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN → PL.: HÁBORÚ VAGY VALAMILYEN MÁS OKBÓL A BÍRÓSÁG
MŰKÖDÉSE SZÜNETEL
▪ a féllel nem lehet érintkezni ez okból
▪ mindaddig fennáll a félbeszakadás amíg az akadály meg nem szűnik
▪ a bíróságnak a tárgyban nem kell külön végzést hozni
◦ ha kétség vagy vita merül fel → a bíróság külön PERVEZETŐ VÉGZÉST hoz
 • a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye → DE a végzést maga a bíróság is
megváltoztathatja

• az eljárás félbeszakadása nem eredményezheti a per megszűnését

▪ 2 KIVÉTEL:
◦ a fél halála → ha a jogviszonyban nincs helye jogutódnak
◦ jogi személy (fél) jogutód nélküli megszűnése esetén ha az ellenfél kéri → a bíróság a pert
megszünteti

• HATÁRIDŐ:
◦ valamennyi határidő megszakad
◦ a félbeszakadás megszűnésétől a határidők újrakezdődnek
◦ a félbeszakadás alatt a bíróság és a felek sem végezhetnek érvényes eljárási cselekményeket → mert
valamelyik fél nem képes a jogai gyakorlására
◦ az eljárás félbeszakadására a keresetlevél benyújtásától az ítélet jogerőre emelkedését követő
rendkívüli perorvoslati határidők leteltéig sor kerülhet!

Törvény erejénél fogva, külön rendelkezés nélkül áll be:

• vita esetén bíróság végzéssel dönt, ami ellen van fellebbezés
• jogkövetkezményei:
o minden határidő megszakad, megszűnése után újrakezdődnek a határidők.

Félbeszakadás alatt a perbeli cselekmények hatálytalanok, kivéve:

• félbeszakadással és azt megszüntető cselekményeket, per érdemét nem érintő eljárási cselekmények

→ a félbeszakadás nem vezet a per megszűnéséhez!!!

B28. A eljárás felfüggesztése

→ A polgári eljárás nyugvásának egyik formája az eljárás felfüggesztése. Az eljárás felfüggesztése az eljárás
folytatásának akadályát képezi. A felfüggesztés leginkább abban különbözik az eljárás nyugvásának másik két
formájától, a szüneteléstől és a félbeszakadástól, hogy ennek beálltához és befejezéséhez is a bíróság döntése
szükséges, nincs szó tehát automatikusan bekövetkező állapotról.
◦ Az eljárás felfüggesztése tehát a bíróság döntését, aktivitását igényli

Célja:
• az előkérdés tisztázását megvárni

A tárgyalás felfüggesztésének kötelező esetei:

• a tárgyalást fel kell függeszteni, ha a per eldöntése:
o 1. házasság létezésétől függ
o 2. házasság érvényességétől függ
o 3. gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ
• és a kérdések valamelyikében a per már folyamatban van
A tárgyalás a bíróság felfüggeszti
o ha közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket
o ha EU Bíróság előzetés döntéshozatali eljárás kezdeményez
o AB elötti egyedi normakontroll eljárást kezdeményez
o Kúriának az önk rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálára irányuló eljárást kezdeményez
➢ Ezek esetekbe az eljárás meginditásában mérlegelhet, ha meginditja akkor felkell
függeszteni az eljárást

 a bíróság a jogosult félnek határidő tűzésével lehetőséget ad

 perindítás esetén a bíróság bevárja az előkérdésben való jogerős döntést

Különleges peres eljárások körében fel kell függeszteni a tárgyalást:

• 1. apaság megállapítása iránti perbn
• 2. közigazgatási per → legfeljebb 30 napra
• 3. Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése esetén

A tárgyalás felfüggesztésének mérlegelhető esetei:

• a bíróság a tárgyalást felfüggesztheti, ha:
▪ a per eldöntése, olyan előkérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában
◦ A) más büntetőbíróságnak, vagy államigazgatási hatóságnak van hatásköre

A FELFÜGGESZTÉS JOGHATÁSAI:
 a tárgyalás felfüggesztésével MINDEN HATÁRIDŐ MEGSZAKAD
 a felfüggesztés tartama alatt végzett MINDEN ELJÁRÁSI CSELEKMÉNY HATÁLYTALAN
o perek egyesítésére felfüggesztés alatt nincs lehetőség
 a felfüggesztés hatálya mindaddig fennmarad, amíg a bíróság a felfüggesztés megszüntetéséről nem
rendelkezik
o külön alakszerű határozatban kell rendelkeznie a bíróságnak
o illetve tárgyalás kitűzését is bele kell foglalni → ezzel folytatódik az eljárás!

TEHÁT →
• határidők megszakadnak
• nem felfüggesztéssel kapcsolatos perbeli cselekmények hatálytalanok

→ nem vezet a per megszűnéséhez!!!

B29. A eljárás megszüntetése

→ a eljárás befejezését jelenti → érdemi döntés (ítélethozatal) nélkül!

➢ Bekövetkezhet hivatalból vagy kérelemre
o Jogalkotó külön kezeli őket
o Az eljárás bármely szakaszában bekövetkezhet

HIVATALBÓLI ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

o a keresetlevél visszautasításának a helye lett volna
o johatóság nem állapítható meg
o törvényes képviselőt mellőzték
o más bíróság, hatóság hatásköre, ill. Kizárólagos illetékességébe tartozik az ügy
o a fél halála vagy jogutód nélküli megszünése és jogutódlás kizárt
o perfelvételi tárgyalást a felek elmulasztották vagy a jelen lévő fél nem kéri a tárgyalás megtartását
o kötelező jogi képviselet hiányában jár el a fél és felhívásra nem pótolja

KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ PERMEGSZÜNTETÉS:

o a felperes a kerestétől eláll
o felek közösen kérik
o megszünt félnek nincs jogutódja és bármely fél kéri a megszüntetést
o felperes nem ad felhívásra perköltségbiztosítékot

ŰA PERMEGSZÜNTETŐ VÉGZÉS:

 a per megszüntetéséről a bíróság végzésben határoz → FELLEBBEZHETŐ

 a felek számára az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti, ha perakadályok állnak fenn vagy a fél
meghalt illetve megszűnt és a jogviszony természete jogutódlást nem tesz lehetővé
o a jogerős permegszüntető végzés ellen helye van a felülvizsgálati kérelemnek

 II. fokú bíróság permegszüntető végzése:

o nincs helye fellebbezésnek
o van helye felülvizsgálati kérelemnek

 felülvizsgálati eljárásban a Kúria is megszüntetheti a pert

 a permegszüntető végzés jogerőre emelkedésével a keresetlevél beadásához és a perindításhoz fűződő

joghatások elenyésznek
o KIVÉVE:
▪ ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a
keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja vagy követelését egyéb úton szabályszerűen
érvényesíti
• HA TÚLLÉPI A 30 NAPOT → IGAZOLÁSSAL SEM ÉLHET

Per megszüntetésének joghatása:

• minden perhez fűződő joghatás megszűnik

Permegszüntető végzés nem érdemi határozat

→ az eljárást ugyan befejezi, de nem hat ki a felek közötti jogviszonyra
B30. Ideiglenes intézkedések

• Fogalma = célja: → azonnali jogvédelem biztosítása, az időmúlása miatt utóbb már el nem hárítható
jogsérelem megelőzésére

• az ideiglenes intézkedés a bíróság ideiglenes, marasztaló határozata

• ideiglenes intézkedést a bíróság → VÉGZÉSSEL rendelhet el
• leginkább sürgős esetben kerül rá sor
▪ pl. tartási perek, birtokháborítási perek

Eljárásjogi feltételek:
 1. Eredeti állapot megóvása, ha utóbb nem lehetne helyreállítani
 2. A kérelmező későbbi joggyakorlásának megakadályozása érdekében
 3. A kérelmező közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében
 4. a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme
 5. a kérelmezőnek valószínűsíteni kell az ideiglenes intézkedést megalapozó tényeket

→ IDEIGLENES INTÉZKEDÉST → KIZÁRÓLAG A BÍRÓSÁG RENDELHET EL

o legkorábban a már megindított perben benyújtott keresetlevélben előterjesztett kérelem alapján
o a bíróság az első tárgyalás kitűzése előtt is hozhat ideiglenes intézkedést
o kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában, elvileg bármely perben lehetséges ideiglenes intézkedés
hozatala

• kérelem kereset benyújtása előtt nem terjeszthető elő, de a bíróság 1. tárgyalás előtt is dönthet róla
→ hivatalból csak kivételesen

• eljárási szabály:
o tárgyában bíróság soron kívül határoz:
▪ döntés előtt feleket meghallgatja
▪ bizonyítás lefolytatása kell, ha kérelem enélkül érdemben nem bírálható el

• végzésben határoz róla a bíróság, van ellene külön fellebbezés

• teljesítési határidő a végzés írásbeli hozását követő napon kezdődik

HIVATALBÓL NINCS HELYE IDEIGLENES INTÉZKEDÉS ELRENDELÉSÉNEK!

 KIVÉTEL:
o 1. személyállapoti perekben a tárgyalás elhalasztása esetén
▪ a kiskorú gyermek elhelyezése, tartása
▪ a szülői felügyeleti jogok terjedelmének meghatározása
▪ a külön élő szülők és a gyermek kapcsolattartásának, illetve
▪ házastársak lakáshasználatának
→ ideiglenes intézkedéssel történő megállapítása

o 2. gondnokság alá helyezési perben az alperes vagyonára zárlatot, illetve az alperes számára
ideiglenes gondnokot rendelnek ki

• az ideiglenes intézkedést elrendelő, illetve kérelmet elutasító VÉGZÉS ellen fellebbezésnek van
helye
o nem kell kézbesíteni annak a félnek, aki előtt azt a tárgyaláson kihirdették

• a fellebbezési határidőt a féllel szemben a kihirdetéstől kell számítani

• az ideiglenes intézkedést tartalmazó végzést előzetesen végrehajtható és a teljesítési határidő a
végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik

• az ideiglenes intézkedés mindaddig hatályban marad, amíg a bíróság kérelemre utóbb

hatályon kívül nem helyezi → külön végzéssel vagy ítéletben
 • amennyiben az I. fokú bíróság nem rendelkezett az ideiglenes intézkedésről
→ rendelkező végzése hatályon kívül helyezéséről
o → a végzés az ítélet vagy a permegszüntető végzés jogerőre emelkedésével hatályát veszti

Ideiglenes intézkedések hatálya:

• addig van hatályban a végzés, amíg a felek bármelyikének kérelmére, újabb végzéssel hatályon kívül nem
helyezi a bíróság
• végzés előzetesen végrehajtható
B31. Az elkülönítés és az egyesítés
→ tárgyaláshoz kapcsolódó egyéb cselekmények

ELKÜLÖNÍTÉS:
• amennyiben a felperes a keresetében több követelést érvényesít vagy követelésének jól elhatárolható külön
külön részei vannak
▪ a vitás részek tárgyalása, a bizonyítás célszerű lefolyása érdekében a bíróság VÉGZÉSSEL rendeli
el → az egyes részek, követelések → időben is elkülönített tárgyalását
▪ a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek
• az elkülönítéssel → 1 perből nem lesz több per
• a bíróság a tárgyalásvezetés körében is irányíthatja úgy a tárgyalást, hogy egyes elkülöníthető részek
egymást követően kerüljenek tárgyalásra
▪ lehetőség van akár részítélet meghatározására is

• a bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes
követelések/megosztható követelések egyes részei/általában a perben eldönthető vitás kérdések, elkülönítve
kerüljenek tárgyalásra
• ha egy perben érvényesített követelések, vitás kérdések elkülönített tárgyalását a bíróság az eljárás bármely
szakaszában elrendelheti, ha azt célszerűnek látja
• végzéssel történik, nincs helye fellebbezésnek
• nem több polgári eljárás lesz a perből, csak a bíróság külön tárgyalja a követeléseket és külön határozattal
dönt

EGYESÍTÉS:
• okok → pergazdaságosságot és célszerűséget szolgálja

• több perből egy per lesz

• a bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti, hogy az előtte folyó üggyel más pert
egyesítsenek → ha azok tárgya összefügg
• együttes tárgyalás/döntés végett → előtte folyamatban lévő ügybe
• olyan pereket lehet egyesíteni, amelyek tárgya egymással összefügg

• a perek egyesítésének általános feltételei:

o perek tárgyának összefüggése
o perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor

• különböző perek egyesítését a bíróság végzéssel rendeli el → NINCS HELYE FELLEBBEZÉSNEK

▪ az elrendelés történhet a felek kérelmére, vagy hivatalból, de akár a felek tiltakozása ellenére is!

• összefügg:
o egyik kérdésben való döntés hatással van a másik kérdésben való döntésre, bizonyítási anyag
mindkettőben felhasználható stb.

• bíróság hivatalból egyesíthet, még ha a felek ellenzik is (de nem kötelesség)

• felek közös kérelmére + feltételek fennállása esetén bíróság köteles egyesíteni a pereket → elutasító
végzés ellen van fellebbezés
• amennyiben a felek mindegyike kéri a perek egyesítését a bíróság köteles elrendelni az egyesítést
▪ ilyen perek lehetnek az ún. „tömeges perek” vagy „típusperek”
• az egyesített perekben a perértékek nem adódnak össze
▪ az egyesítésnek NINCS HATÁSA a bíróság hatáskörére

• egyesíteni csak olyan pereket lehet, amelyekben érvényesített egyes keresetek összekapcsolását a
jogszabály megengedi
▪ pl. személyi állapottal kapcsolatos perek, házassági per

Gazdálkodó szervezetek:
• gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben a járásbíróság elrendelheti másik járásbíróság előtt folyó
per egyesítését is az előtte folyamatban lévő perhez
▪ törvényszék pedig a területén működő járásbíróság előtti pert is egyesítheti az előtte folyamatban
lévő perrel

• a fővárosi bíróság az előtte indított perhez a területén működő helyi bíróság előtt folyamatban lévő pert is
egyesítheti → mérlegelnie kell az ügy összes körülményeit
B32. A tárgyalási jegyzőkönyv, az iratok megtekintése
→ a törvény a bíróság kötelességévé teszi azt, hogy a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, tárgyaláson
foganatosított egyéb eljárási cselekményről jegyzőkönyvet készítsen

Jegyzőkönyvet kell készíteni:

- tárgyalásról
- felek szóbeli meghallgatásáról
- tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatás)

 az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények esetében alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt
o jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás anyagát jegyzőkönyv helyett más módon
rögzítse! (pl. hangfelvétel)
Jegyzőkönyvezés módja:
• jegyzőkönyv vezető alkalmas esetben (tárgyaláson), más eljárási cselekménnyel egyidejűleg
◦ ez a főszabály mind a perfelvételi mind az érdemi tárgyalási szakban
• CSAK! az érdemi tárgyalási szakban, bármelyik fél kérelmére, vagy a bíróság rendelkezése alapján az
eljárási cselekményről - ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak - képet és hangot egyidejűleg rögzítő
folyamatos felvételt kell készíteni.
• bíróság a tárgyaláson a jegyzőkönyvet azonnal készíti
• hangfelvétel esetén 8 munkanapon belül el kell készíteni
• tanács elnöke dönt, hogy mikor milyen eljárási cselekményeknél alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt
• jegyzőkönyvet, írásba foglalást követően 15 napon belül kézbesíti feleknek

• kiegészíthető, módosítható:
o eljáró bíró, tanács elnöke, jegyzőkönyvvezető aláírja, vagy
o hangfelvételt készítő, bírósági alkalmazottja

• tárgyalásról, felek szóbeli meghallgatásáról és a tárgyaláson kívüli egyéb meghallgatásokról jegyzőkönyvet

kell készíteni

Jegyzőkönyv tartalma:
• Jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
o eljáró bíróságot, bírósági ügyszámot
o felek neve, perbeli állása, per tárgya
o tárgyalás helye, kezdő és befejező időpontja
o bírák, jegyzőkönyvvezető, tolmács neve
o jelenlévő felek, képviselők nevét, perbeli állását
o zárt tárgyalás esetén az erre való utalást

• röviden le kell írni:

o eljárás menetét kell jegyzőkönyvezni illetve annak során történteket
(úgy, hogy meg lehessen állapítani, hogy a törvényi alaki feltételeknek megfelelt-e)
o ha pontos szöveg, fontos, hogy szó szerint kell jegyzőkönyvezni.

Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben:

• 1. tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját
• 2. felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket, nyilatkozatokat, indítványokat
• 3. okiratok bemutatásának megtörténtét, tanúk vallomását, szemle eredményét, szakértők véleményét
• 4. keresettől való elállást, elismerést, jogról való lemondást, felek között létrejött egyezséget
• 5. pervezetés, és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét,
• 6. bíróság által az eljárás folyamán hozott végzések és kihirdetések megtörténtét

 az elhalasztott eljárásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni

o ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie
  bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg hangfelvétel esetén pedig legkésőbb 8 munkanapon belül
el kell készíteni

 ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül

→ fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját
▪ tájékoztatni kell a feleket, hogy mikor és hol tekinthetik meg, illetve vehetik át az elkészült
jegyzőkönyvet

 a bíróság a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további 15 napon belül kézbesíti, ha a törvény a
jegyzőkönyv megküldését írja elő
 a jegyzőkönyv módosítható, kiegészíthető

 hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megegyezése alapján

o a felek erre való kérelmét a jegyzőkönyvbe fel kell tüntetni
o szükségtelenné vált szöveget úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható legyen

 ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor → az eljárási

cselekményen jelenlévő felek, amennyiben a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül
o a kézbesítéstől számított 8 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását kiegészítését kérhetik
▪ ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási
cselekménytől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérheti

 a jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró bíró illetve a tanács elnöke és a

jegyzőkönyvvezető írja alá

Jegyzőkönyv hivatalból, vagy kérelemre kiegészíthető, vagy módosítható, ezt fel kell tüntetni benne
• törölni úgy, hogy olvasható maradjon
• kézbesítéstől számított 8 napon belül ha nincs kézbesítve eljárási cselekményről 15 napon belül kérhetik
javítást, kiegészítést a felek.

→a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető aláírja

Jegyzőkönyv mellőzése:
• külön jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás/más eljárási cselekmény anyagát jegyzőkönyv
helyett más módon rögzítse

• nem kell jegyzőkönyvet készíteni:

o eljárás szünetel
o bíróság a pert megszünteti
o határozat kihirdetésekor valamennyi jogosult lemond a fellebbezésről
o bíróság elismerés/lemondás alapján hozott ítéletet
o ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű

Iratok megtekintése:
• felek, ügyész, perben részt vevő egyéb személyek (valamint azok képviselői) a per iratait
o az eljárás bármely szakaszában
o külön engedély nélkül
→ megtekinthetik az iratokat
→ és azokról másolatokat készíthetnek
• kivéve, ha
➢ határozatok tervezetei
➢ esetleges különvélemények
➢ minősített adat
◦ törvényben meghatározott engedély, valamint az abban meghatározott
szabályok alapján a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van
helye
  ha üzleti, hivatalbeli, más titkot tartalmazó irat
o titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett
o az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint
→ gyakorolhatják iratbetekintési és másolatkészítési jogukat
• ha azonban a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult határidőben úgy nyilatkozott, hogy nem járul
hozzá → ezt a részt nem tekinthetik meg

 az eljárásról felvilágosítás annak adható:

o akinek az eljárás lefolytatásához illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik (ezt a jogi
érdeket igazolnia is kell!)
▪ az eljáró bíróság elnöke engedélyezi
• iratok megtekintése
• másolat készítése
• szükséges felvilágosítás

 a fél, az ügyész és a perben résztvevő egyéb személy, valamint azok képviselője

o írásban vagy tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa
megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság → ha az irat:
▪ elektronikus formában
▪ elektronikus okiratként
▪ papíralapú okirat elektronikus
másolataként a bíróságnál rendelkezésre
áll

o a fent említett irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni

• 3. személynek felvilágosítás akkor adható, ha eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez

jogi érdeke fűződik
→ az eljáró bíróság elnöke dönt róla

• fél, ügyész, perben résztvevő egyéb személy, azok képviselője

o kérhetik az irat elektronikus továbbítását → nem kell érte illetéket fizetni

• bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság
megkeresésére a bíróság a per iratait vagy azok kivonatát, megküldi, illetve betekintést engedélyez

 hatóságok megkeresésére a bíróság a per iratait vagy azok másolatát megküldi, illetve azokba betekintést
enged

 az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új
határozat hozatalára utasító végzésről → fizetendő
o jogerős befejezés után 3 hónappal 300 Ft/oldal
o de határozatonként (max.) 5000 Ft/határozat
→ bárkinek anonimizált másolat adható
▪ a határozatban szereplő természetes személyek adatát úgy kell törölni (anonimizálni), hogy
az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével

o a másolatokban nem kell törölni:

▪ 1. az állami vagy helyi önkormányzati feladatot
jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását
▪ 2. meghatalmazottként eljárt jogi képviselő nevét
▪ 3. az egyesület vagy alapítvány képviselőjének nevét
▪ 4. közérdekből nyilvános adatot
  nem adható másolat → meghatározott titkot tartalmaz vagy olyan perekben hozott határozatokról,
amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről
kizárta

Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása

 az elveszett, megsemmisült iratok pótlására az ügyben eljárt tanács elnöke intézkedik

o elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását
o meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket
o kiadványokat, iratmásolatokat szerez be

 ha az elveszett, megsemmisült iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható → a befejezett

ügy iratainak pótlása mellőzhető
o a felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles kiadmányát (másolatát) kell beszerezni