2.

Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek

A jelen perjogtudományban osztatlan álláspontot képez, hogy a polgári eljárásban érvényesülniük kell
bizonyos alapelveknek, melyek áthatják a polgári eljárásjog egész rendszerét. Az alapelveket különböző
szempontok alapján lehet csoportosítani. Névai László szerint "ahány szerző, legalább annyi rendszer".

Amennyiben az alapelveket hatókörük, funkciójuk alapján csoportosítjuk ún.

- igazságszolgáltatási alapelveket, valamint
- a polgári perjog ún. sajátos alapelveit különböztetjük meg.

A két alapelvi kör nem tekintendő feltétlenül egy csoportnak: az igazságszolgáltatási alapelvek jóval tágabb kört
jelenítenek meg, hiszen a polgári eljárásjogon kívül a büntetőeljárási jogban is érvényesülnek és rendszerint az
igazságszolgáltatás szervezetéhez vagy annak működéséhez kapcsolódnak.

- Igazságszolgáltatás alapelvei közé sorolható:

a hatósági eljárásokban nem, viszont a polgári és a büntető igazságszolgáltatásban egyaránt
érvényesülnek. Nagyrészt az Alaptörvény, a Pp. és Be. tartalmazza, valamint a Bszi. és a Bjt.
rendelkezései között is fellelhetőek.

o az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján: (=az igazságszolgáltatás bírói

monopóliuma),
lényege, hogy jogvitás ügyekben a végső szó kimondása a bíróság feladata kell, hogy legyen. A
bíróságok primátusának érvényesülése azonban nem kizárólagos, hiszen vannak olyan jogintézmények,
amelyek áttörik ezt. Példaként említhetjük a választottbíráskodást vagy éppen a közjegyzői nemperes
eljárásokat.

o a társasbíráskodás elve: a társas bíráskodás elve azt jelenti, hogy a bíróság által tárgyalt perekben
nem egyesbíró jár el hanem a törvényben megállapított kivételektől eltekintve háromtagú bírói tanács.
Tagjai az ügy eldöntésében egyenjogúak. A bíróságra érkező ügyek nagy száma miatt főként ez utóbbi
megfontolás vezetett ahhoz, hogy a bírósági eljárásokban 1. fokon főszabályként ma már túlnyomó
részt egyes bíráskodás folyik, a társas bíráskodás elve az elsőfokú eljárásokban kivételként érvényesül
például a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények elbírálása esetén. A másodfokú, valamint a
felülvizsgálati eljárásban a bíróság hivatásos bírákból álló, -rendszerint háromtagú- tanácsban jár el. A
törvény más létszámú tanácsban való eljárás lehetőségét is biztosítja.

o a bírói függetlenség elve: két részre bonható: garantálja a bíróságok "külső" függetlenségét, valamint
egyfajta "belső" függetlenséget is jelent. A "belső" függetlenség a bíró egyéni függetlenségét jelenti
ítélkező tevékenységében.[21] A bírák befolyásmentes ítélkezését biztosítja, vagyis, hogy a bíró nem
utasítható arra, hogy egy adott ügyben miként tárgyaljon, milyen határozatot hozzon.
Összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmak szintén biztosítják ezen alapelv érvényre juttatását. A
bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem
utasíthatóak. Fontos kiemelni, hogy a bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott
okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
-
o a nyilvánosság elve: A nyilvánosság elvének tartalma főszabály szerint azt jelenti, hogy az eljárás
egésze a nyilvánosság előtt zajlik le. Ennek megnyilvánulási formája a polgári peres eljárás során a
tárgyalás nyilvánossága.

o a szóbeliség elve: Az eljárásban benyújtott írásbeli kérelmet, okiratokat szóban szükséges ismertetni,
valamint az egyes eljárási cselekményeket lehetőleg szóban kell elvégezni.

o Az anyanyelv használatához való jog elve: A Polgári perrendtartás is követi az Alaptörvény

rendelkezéseit, a Pp. 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy "a bírósági eljárás nyelve a magyar. A törvény
előtti egyenlőség elvéből következik, hogy a magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány,
ezért "a bírósági eljárásban - nemzetközi egyezményben meghatározott körben - mindenki jogosult
anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni". Az állam köteles biztosítani az elv
érvényesülésének feltételeit, mely szóbeli kérelmek esetén tolmács, írásbeli kérelmek előterjesztéséhez
fordító alkalmazásának szükségességét jelenti. Az anyanyelv használatához való jog a polgári perben a
tárgyaláson érvényesül elsősorban, hiszen a beadványokat minden esetben magyarul kell előterjeszteni és
magyarul születnek a különböző határozatok. Ezek fordítási költsége eljárási költségként
érvényesíthetők.

1
 o a képviselethez való jog: Az új polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében 2018. január 1. után
induló polgári eljárásokban mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet a törvényszéken induló perek
esetén első- és másodfokon egyaránt. Abban az esetben, ha a fél jogi képviselő nélkül, személyesen tesz
nyilatkozatot a bíróság a fél ezen nyilatkozatát figyelmen kívül hagyja. A járásbíróságon induló perekben,
valamint a munkaügyi perekben egyik félnek sem kötelező a jogi képviselet, a felek eljárhatnak
személyesen is, de bármelyik fél jogosult jogi képviselő meghatalmazására.

o a törvényes bíróhoz való jog: a bírósági rendszerben előre meghatározott, jól körülhatárolt, objektív
kritériumok alapján történik az egyes ügyek elosztása az ügyet tárgyaló bírókhoz. Ezáltal nem sérül a
törvényes bíróhoz való jog. Az alapelvet a Bszi. 11. §-ának szabályai között találjuk meg.

o a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének az elve: Ez azt jelenti, hogy a

törvény nem határozza meg, hogy az egyes bizonyítékoknak milyen bizonyító erejük van.
A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás
eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Nem értékelhető bizonyítékként az
olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság
bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával
szerzett meg.

o a jogorvoslathoz való jog: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági,
hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Legfontosabb
jogorvoslat az ellentmondás.

o a tisztességes eljáráshoz való jog: „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által
létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja és
hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni,
a tárgyalóterembe való belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes
időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a
közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az
eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjábólszükséges, illetőleg annyiban,
amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan
különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit
veszélyeztetné.”

o Az ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog: Az alapelv fontosságát mutatja, hogy mind az
Alaptörvény, mind a Pp. rendelkezik róla. Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz,
hogy ügyeit a bíróság észszerű határidőn belül bírálja el.[25] Az állammal szemben ez elvárásként,
követelményként fogalmazható meg. A polgári eljárásjogban is érvényesülő fenti követelményt egyes
nemzetközi egyezmények is előírják.

- A polgári perjog ún. sajátos alapelvei szűkebb területet ölel fel, ide tartoznak az alábbi alapelvek:
Az alapelveket érintő második nagy csoporthoz tartozó polgári eljárás sajátos alapelvei számukat
tekintve kevesebb, mint az igazságszolgáltatási alapelvek, ám ettől függetlenül szerepük
megkérdőjelezhetetlen a fizetési meghagyásos eljárásban.

o a kérelemre történő eljárás elve: A polgári peres eljárás alapvető jellemzője, hogy a bíróság a
polgári ügyekben felmerülő vitát csak és kizárólag erre irányuló kérelem esetén bírálja el, hivatalból nem
járhat el. A bíróságot erre feljogosító kérelmet nevezzük keresetnek, vagy viszontkeresetnek.

o a rendelkezési elv: A rendelkezési elvet a polgári eljárásjogban résztvevő felek önrendelkezési jogának
tartják. Magyary Géza szerint "a bíróság csak akkor adjon jogvédelmet, ha a fél kéri, de ekkor
mindenesetre köteles azt megadni. Vagyis a fél az ő rendelkezéséből kifolyólag a magánjogi viszony
fölött, afölött is rendelkezik, hogy kapjon-e vagy ne kapjon-e jogvédelmet.

o a tárgyalás elve,
o a jogérvényesítés segítségének elve,
o a jóhiszemű eljárás elve.
o peranyag-szolgáltatási elvet
o Létezik olyan álláspont is, amely további sajátos eljárási alapelvként a kétoldalú
meghallgatás elvét jelöli meg