01.

tétel

A bűncselekmény stádiumaival kapcsolatos elméletek. A

befejezett b. cs.

A bűncselekmény stádiumai:
1. b. cs. gondolatának felmerülése – akaratielhatározás (nem büntethető, de
egyesesetekben a b. cs. súlyosabb megítélést vonja maga után. Pl. emberölés esetén –
előre megfontolt szándék)
2. előkészület (a cselekmény megjelenik a külvilágban és a cselekvő megteremti a
tényleges megvalósulás feltételeit)
3. kísérlet (a cselekvő elkezdi az adott magatartást, de azt valamely oknál fogva nem
fejezi be vagy az általa kívánt eredmény elmarad)
4. befejezett b. cs. (a magatartás és az eredmény teljes megvalósulása)
5. bevégzett b. cs.

Az egyes szakaszok közötti különbség, hogy az előkészülettel nem valósulnak meg a törvényi
tényállás elemei, a kísérlettel már megvalósulnak egyes elemek (alanyi igen, tárgyi nem), de
nem teljes egészében, míg befejezett b. cs. esetén a teljes törvényi tényállás megvalósul.

A befejezett bűncselekmény:
 Az adott különös részi törvényi tényállás teljes megvalósulása. A b. cs. akkor
befejezett, ha valamennyi tényállási eleme megvalósul.
 Immateriális b. cs.-ek a tényállási elemek megvalósulásával befejezetté válnak
 Materiális b. cs. akkor befejezett, ha a törvényi tényállásban szereplő sértő vagy
veszélyeztető eredmény is bekövetkezik.
 Tiszta mulasztásos b. cs. (eredményt nem tartalmaz) akkor befejezett, ha még a
törvényben megállapított jogkövetkezmény nélkül teljesíteni lehetett volna a
kötelezettséget.
 Vegyes mulasztásos b. cs. akkor befejezett, ha a törvényben szereplő eredmény is
bekövetkezik.
  Több elkövetési magatartás konjunktív jellege esetén az időben legutolsóként
következő cselekmény megvalósulása esetén lesz befejezett a b. cs.

Befejezettség – bevégzettség:
 Befejezettség és bevégzettség a legtöbb b. cs. esetén egybeesik, de a tartós b. cs.-ek
esetén elválik
 Egy cselekmény akkor bevégzett, ha a jogtárgy elleni támadás véget ér.
 A befejezettség és a bevégzettség elkülönülésének jogkövetkezményei:
1. jogos védelmi helyzet állhat fenn a sértett oldalán
2. az elévülési idő kezdőnapja a bevégzettséghez kötődik
3. társ-tettesi, bűnsegédi minősítést megalapozhat

Büntetendőség, jogkövetkezmények:
 a befejezett b. cs. az adott Különös Részben meghatározott törvényi tényálláshoz
kapcsolódó szankció szerint büntetendő
 csak kivételesen, a Btk-ban meghatározott feltételek mellett van lehetőség a
büntetlenségre, ennek okai:
1. részben generál, részben speciál preventív indokokra tekintettel a hatósággal való
együttműködés, felderítés elősegítése eredményezhet büntethetőségi akadályt
2. az elkövetéssel okozott társadalmi egyensúly felbomlásának visszaállítása
büntethetőségi akadály
3. a Btk. Előkészületi vagy kísérleti szakba tartozó magatartásokat sui generis b. cs.-
ként büntetni rendel, azok mellé gyakran kapcsol büntetlenséget politikai
okokból.
 A jogalkotó megengedi a büntetés korlátlan enyhítését vagy annak mellőzését is
 A kúria 56. számú BK véleményében írtakra figyelemmel, lehetőség van az elkövető
utólagos magatartásainak az értékelésére, mint enyhítő körülményekre.

Szándékos b. cs. megvalósulási szakaszai:

Akaratelhatározása – előkészület – kísérlet – befejezett b. cs. – bevégzett b. cs.

Akaratelhatározás: Az elkövető belsejében játszódik le. Ez nem lép ki a külvilágba. Ezt nem
lehet büntetni.
Előkészület: Ezzel lép ki a külvilágba a cselekmény. A külvilágban megjelenő, de még nem
tényállásszerű magatartás. Nem kezdi meg a magatartás kifejtését.
Ez még a törvényi tényállás előtt áll. Nem minden b. cs. előkészülete büntetendő.
Minden előkészület, ami nem lép a tényállásba. pl.: lopásnál nem b. cs.
Az emberrablásnál büntetendő.

Kísérlet: Ezzel lép be a cselekmény a törvényi tényállás keretei közé. A kísérlet lényegét
tekintve a törvényi tényállás részleges megvalósulása. Szándékos – b. cs. tényállás
megvalósítása – be nem fejezés

Befejezett b. cs.: A törvényi tényállás teljes egészében megvalósul. pl.: bármilyen engedély
nélküli birtoklás (kábítószer, fegyver, személyiszabadságtól való megfosztás)

Bevégzett b. cs.: Ez a jogi tárgy elleni támadás megszűnését jelenti. Tartós és állapot b. cs.-
nél teszünk különbséget a befejezett és a bevégzett között.

Az utóbbi kettő között relevancia: lehet minősítő körülmény, társtettes, részesség, elévülés.
Közöttük ilyenek jelenhetnek meg.

Nem minden stádium van jelen egyes bűncselekmények esetén. Néha kimarad egy-egy
szakasz.

Az előkészület: 11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket
biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben
megállapodik.
Csak is kizárólag egyenes szándékú b. cs. lehet. Fontos a célzatos magatartás.
felhívás: rábírni törekvés: sikertelen felbujtás
felbujtás: rábírás
Előkészület büntetendősége: csak akkor büntetendő, ha a törvény külön elrendeli (mindig
enyhébb a büntetés, mint egy befejezett b. cs.-nél.)

A jogtechnika szempontjából 3 megoldás van.

 - Az adott b. cs. tekintetében az összes előkészületi magatartást büntetni rendeli a
törvény. (minden objektívet) pl.: emberölés, terrorcselekmény
- csak bizonyos előkészületi magatartást/okat büntet. (üzletszerű kerítés)

Stádiumtan:
Három stádium: előkészület, kísérlet, befejezett b. cs.
Akkor van baj, ha a jogellenes akart megjelenik a külvilágban.
 02. tétel

A kísérlet, az alkalmatlan kísérlet és a kísértlettől történő

önkéntes visszalépés

A bűncselekmény stádiumai:
1. b. cs. gondolatának felmerülése (nem büntethető, de egyes esetekben a b. cs.
súlyosabb megítélést vonja maga után. Pl. emberölés esetén – előre megfontolt
szándék)
2. előkészület (a cselekmény megjelenik a külvilágban és a cselekvő megteremti a
tényleges megvalósulás feltételeit)
3. kísérlet (a cselekvő elkezdi az adott magatartást, de azt valamely oknál fogva nem
fejezi be vagy az általa kívánt eredmény elmarad)
4. befejezett b. cs. (a magatartás és az eredmény teljes megvalósulása)

A kísérlet fogalma és elemei:10. §

 A kísérlet során az elkövető cselekménye úgy jelenik meg a külvilágban, hogy azzal a
BTK Különös Részében leírt valamely törvényi tényállás egyes elemeit megvalósítja.

 10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését

megkezdi, de nem fejezi be.
 A kísérlet elemei:
1. szándékosság: megköveteli a b. cs. szubjektív tényállási elemeinek fennállását. Az
elkövető szándéka a b. cs. befejezésére irányul. Megvalósítható egyenes és
eshetőleges szándékkal is.
2. b. cs. elkövetésének megkezdése: a tv.-i tényállás tárgyi oldalának részbeni
megvalósulása. Nyitott törvényi tényállások esetén az értékelés alapja, hogy
mennyire fenyegette a védett jogi tárgyat.
3. a b. cs. be nem fejezése
 Ha valamelyik feltétel hiányzik, akkor nem beszélhetünk kísérlettől (pl. gondatlanság
esetén).
 Kísérlete csak szándékos b.cs.-nek van, azonban nem minden szándékos b.cs.-nek van
kísérlete.
 Egyes b. cs.-ek esetén kizárt a kísérlet:
1. gondatlan b. cs: törvényi megfogalmazás alapján
2. vegyes b. cs: ha a vegyes bűnösség alapeseti törvényi tényállás jellemzője, akkor
nincs kísérlet. Ha minősített törvényi tényállás jellemzője, akkor elképzelhető.
3. tiszta mulasztásos b. cs: ezek akkor válnak befejezetté, amikor az elkövető még a
b. jogi következmények nélkül eleget tehetne kötelezettségének. Ennél korábbi
időpontban pedig még nem valósulnak meg a törvényi tényállási elemek, így a b.
cs. kísérlete kizárt.
4. büntetendővé nyilvánított előkészületi cselekmény, részesség: az ilyen
magatartások tanúsítására való sikertelen törekvés csak előkészületként
értékelhetőek.
5. azon cselekmények, ahol ez fogalmilag kizárt: verbálisan vagy sajtó útján
megvalósuló b. cs. esetén

A kísérlet fajtái:
1. Befejezett - befejezetlen
 Befejezett kísérlet esetén az elkövető minden megtett, hogy a b. cs. megvalósuljon,
de valamilyen kívül álló oknál fogva nem minden tényállási elem valósult meg.
 Befejezett kísérlettel főleg eredmény b. cs. kapcsán találkozhatunk.
 Befejezetlen kísérlet esetén az elkövető az elkövetési magatartást csak részben
fejtette ki. Valamennyi tevőleges magatartást igénylő b. cs. kapcsán kerülhet sor rá
(eredmény b. cs., több mozzanatú b. cs.).
 A mulasztással megvalósuló magatartások közül a tiszta mulasztásos b. cs. kísérlete
eleve kizárt, míg a vegyes mulasztásos b. cs. kapcsán a cselekmény jellegéből nem
kerülhet sor befejezetlen kísérletre.
2. Teljes - nem teljes kísérlet:
 (teljes: az elkövetési magatartás teljesen megvalósult, de az eredmény nem jött létre/
nem teljes: az elkövetési magatartást sem fejtették ki teljesen – lehet eredmény b.cs.
is) jelentősége: visszalépésnél van.
3. Közeli – távoli
 Annál távolabbi kísérlet, minél messzebb van a befejezettségtől, az eredmény
bekövetkeztétől.
  Annál közelebb, minél közelebb van a befejezettséghez, az eredmény
bekövetkezéséhez.
 Ennek a büntetés kiszabás során van jelentősége. (Inkább a távoli kísérlet enyhítő a
gyakorlatban.)
4. Alkalmatlan
 A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan
tárgyon (halott emberen elkövetett emberölés), alkalmatlan eszközzel (ártalmatlan
szerrel történő mérgezés) vagy alkalmatlan módon (rosszul bekötött vezetékkel
történő áramütés) követik el.
 Büntetés enyhítése: A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak
legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
 Nincs kül. az abszolút vagy a relatív alkalmatlanság között.
 Az alkalmatlan kísérlet valójában egy fordított irányú ténybeli tévedés
 Alkalmatlan eszköz esetén az adott körülmények között a konkrét feltételek mellett
az alkalmazott mértékben, mennyiségben nem alkalmas a kívánt hatás eléréséhez.
 Alkalmatlan tárgy esetén az elkövetési tárgyon vagy a passzív alanyon az elkövetési
magatartással szándékolt eredmény nem hozható létre (saját tárgy ellopása, halott
ember megölése)
 Alkalmatlan mód esetén a b. cs. létrehozására alkalmas eszközt az eredmény
előidézésre alkalmatlan formában használják.
 Csak akkor beszélünk róla, ha az eszköz, tárgy már a kísérlet szakaszába jutásakor
alkalmatlan volt.
 Az alkalmatlan kísérlet büntetendő, azonban a büntetés mellőzhető, vagy korlátlanul
enyhíthető. A gyakorlatban az utóbbi dominál. (A Btk. a szubjektív teória talaján
áll.)
 Irreális kísérlet: Alkalmatlan szélsőséges változata. Az emberi uralhatóság alól
kivont eszközzel követi el a b. cs.-t pl.: vodoo baba, átok, rontás
Meghiúsult kísérlet: Amikor az elkövetés pillanatában derül ki, hogy nem hozható létre a
tényállás eredménye pl.: csütörtököt mond a fegyver
 Az alkalmatlanság 2 fajtája:
1. abszolút: az eszköz vagy a tárgy jellegénél, adottságánál fogva eleve nem
alkalmas a kíván hatás elérésére.
 2. relatív: a tárgy vagy eszköz természeténél fogva alkalmas lenne b. cs.
megvalósítására, de a konkrét esetben, feltételek mellett, körülmények között,
módon vagy mértékben használva nem váltja ki a kívánt hatást.
 Az alkalmatlanságnak a b. cs. kísérleti stádiumában kell fennállnia.
 Az alkalmatlan kísérlet büntetendősége (kell-e büntetni?):
 Objektivista elmélet: Akkor büntetendő, ha az elkövető magatartása
veszélyezteti a jogi tárgyat. Abszolút és relatív alkalmatlanság bevezetése.
Abszolút nem büntethető, relatív büntethető. A tényállásba lépve lesz veszélyes.
 Szubjektivista elmélet: mivel a bűnös akarat tevékenységben testet ölt, ezért
büntetendő. Minden irányba kiterjeszti.
 Főszabály! Az elkövető büntetendő, b. jogi felelősségét meg kell állapítani
alkalmatlanság esetén.
A szubjektív irányzat a kísérlet kapcsán az általános törvényitényállás alanyi oldalán
található elemek meglétét emeli ki. Bűnösség oldalán ugyanis nincs kül. a befejezett és a
megkísérelt b. cs. között. Ezért a kísérlet minden b. cs.-hez kapcsolódóan büntetendő. (alanyi
oldalra fókuszál)
Objektivista irányzat abból indul ki, hogy kísérletnél veszélybe kerül az adott magatartással
érintett védett jogi tárgy. A jogellenesség vonatkozásába, ugyanis nincs különbség a befejezett
és a megkísérelt b.cs. között. Azonban a jogtárgy sérelme elmarad. Ezért a kísérlet
büntetendősége csak kivételes, elsősorban a különösen nagy fajsúlyos b.cs.-hez kapcsolódva.
De ebben az esetben is a büntetési tételeket mindig enyhíteni kell.
 A büntetéskiszabás körében speciális szabályok érvényesülnek, de ezek nem
kötelezőek, csak lehetséges az alkalmazásuk.
a) büntetés korlátlan enyhítése: relatív alkalmatlanság esetén csak büntetés esetén,
intézkedések esetén kizárt (ez a gyakoribb a gyakorlatban)
b) büntetés mellőzése: abszolút alkalmatlanság esetén
A kísérletet büntethetőségénél a kísérletet a büntetési tétel alapulvételével büntetjük. De nem
azonos a letöltendő időtartam. Btk. 82§. (kétfokú enyhítés) 56. BKv. III/1.p.: enyhítő
körülmény.
A kísérlet büntetendősége, jogkövetkezmények:
 a kísérlet minden esetben büntetendő.
 A szubjektivista irányzat a kísérlet kapcsán az általános törvényi tényállás alanyi
oldalának meglétét emeli ki. A kísérlet minden b. cs. esetén büntetendő.
  Az objektivista irányzat alaptétele, hogy a kísérletnél veszélybe kerül a jogi tárgy, de
annak sérelme elmarad. Így a kísérlet büntetendősége kivételes, de még ebben az
esetben is a büntetési tételkeret enyhébb.
 A magyar Btk. A 2, egymással ellentétes felfogás ötvözetét tette általános tétellé.
Eszerint az alanyi oldal teljes megléte esetén a kísérletet büntetni kell, míg a tárgyi
oldal részbeni megvalósulása esetén lehetőséget kell biztosítani a büntetés
enyhítésére is.
 A Btk. Szerint kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos b. cs. elkövetését
megkezdi, de nem fejezi be.
 A büntetés keretét is meghatározza a törvény, mert kimondja, hogy a kísérletre a
befejezett b. cs. büntetési tételét kell alkalmazni, de lehetőség van a büntetés
enyhítésére

Az önkéntes visszalépés:
(4) Nem büntethető kísérlet miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy
b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
 Az önkéntes visszalépés, mint büntethetőségi akadály jellemzői:
1. önkéntesség: a visszalépés mögött a személy saját, döntően belső szabad akarat-
elhatározása álljon. Rokszin formula: bár megtehetnem, de nem akarom
2. végleges tervfeladás: az elkövető akaratában bekövetkezett változásnak
véglegesnek kell lennie. Az időleges abbahagyás nem alapozza meg.
3. személyhez kötött büntethetőségi akadály: csak az elkövető vonatkozásában áll
fenn, így a bíróságnak minden egyes elkövetőnél meg kell vizsgálnia, hogy a
feltételek adottak-e.
4. maradék b. cs.-ért való felelősség: ha az előkészületi magatartás már önmagában
is kimeríti más b. cs. törvényi tényállását, akkor ezért b. jogi felelősséggel
tartozik. A maradék b. cs. mindig befejezett. (10§. (5) bek. és 11.§ (3) bek.)
Ha az önkéntes visszalépésig valamilyen más b.cs. megállapítható, akkor azt,
mint maradék b. cs.-t meg kell állapítani. (pl.: Anyóst viszik a kúthoz, hogy
megöljék, leteszi. Nem öli meg. Maradék b. cs. a személyi szabadság
megsértése.
Maradék: Csak befejezett bűncselekmény lehet és csak szándékos.
  2 esetköre van:
1. önkéntes elállás:
 immateriális és materiális b. cs. esetén is lehetséges elállás
 csak a nem teljes, befejezetlen kísérlet esetén kerülhet sor elállásra (ha az
elkövető az elkövetési magatartást nem fejezi be)
 az előkészület és nem teljes kísérlet esetén
 az elállás passzív magatartást, azaz tevékenység abbahagyását vagy újabb
mozzanat el nem kezdését jelenti.
 Több elkövető esetén fontos, hogy az adott elkövető elállása a többiek
tekintetében is megakadályozó hatású legyen, ami egy cselekvő viselkedést
feltételez, de lehetséges a többiek feljelentésével is.
2. önkéntes eredmény-elhárítás
 csak materiális b. cs. esetén lehetséges
 csak befejezett kísérlet esetén lehetséges (az elkövetési magatartás teljesen
megvalósul, de még mindig hiányzik egy tényállási elem, az eredmény és
ezért nem lesz a b. cs. befejezett.)
 teljes kísérlet esetében
 aktív magatartást jelent, lehetőség van más személy segítségét igénybe venni
 mind a kettő visszalépésnél feltétel a sikeresség, azaz, hogy a b. cs. befejezése az
elkövető elállása folytán maradjon el. Továbbá feltétel, hogy az ide vezető ok-
folyamatot az elkövetőnek kell elindítania.
 A büntethetőségi akadályra vonatkozó rendelkezés nem kerülhet alkalmazásra
akkor, ha az eredmény elmaradása a véletlennek vagy pedig más, az elkövető által
segítségül fel nem kért személyek közreműködésének, illetve magának a sértett
ténykedésének tulajdonítható.

A szubjektív irányzat a kísérlet kapcsán az általános törvényitényállás alanyi oldalán

található elemek meglétét emeli ki. Bűnösség oldalán ugyanis nincs kül. a befejezett és a
megkísérelt b. cs. között. Ezért a kísérlet minden b. cs.-hez kapcsolódóan büntetendő. (alanyi
oldalra fókuszál)
Objektivista irányzat abból indul ki, hogy kísérletnél veszélybe kerül az adott magatartással
érintett védett jogi tárgy. A jogellenesség vonatkozásába, ugyanis nincs különbség a befejezett
és a megkísérelt b.cs. között. Azonban a jogtárgy sérelme elmarad. Ezért a kísérlet
büntetendősége csak kivételes, elsősorban a különösen nagy fajsúlyos b.cs.-hez kapcsolódva.
De ebben az esetben is a büntetési tételeket mindig enyhíteni kell.
 03. tétel

Az előkészület és az előkészülettől való önkéntes visszalépés

A bűncselekmény stádiumai:
1. b. cs. gondolatának felmerülése (nem büntethető, de egyesesetekben a b. cs. súlyosabb
megítélést vonja maga után. Pl. emberölés esetén – előre megfontolt szándék)
2. előkészület (a cselekmény megjelenik a külvilágban és a cselekvő megteremti a
tényleges megvalósulás feltételeit)
3. kísérlet (a cselekvő elkezdi az adott magatartást, de azt valamely oknál fogva nem
fejezi be vagy az általa kívánt eredmény elmarad)
4. befejezett b. cs. (a magatartás és az eredmény teljes megvalósulása)

Az előkészület fogalma, elemei:

11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény
elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az
elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

Célzat nélkül nincs előkészület. A célzatos b.cs. mindig csak egyenes szándékkal valósíthatók
meg. Eshetőleges szánék nem minősül előkészületnek.
 A szándékos b. cs. azon megvalósulási szakasza, amely bár a külvilágban objektíve
megjelenik, az elkövető azonban nem valósít meg különös részi törvényi tényállási
elemet.
 Azért bünteti a jogalkotó, mert olyan súlyosnak tartja a cselekményt.
 Nagyon fontos a célzat az, hogy b. cs. elkövetése céljából hajtsa végre. Ezért ez csak is
kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg.
 A törvény objektív elemként 5 elkövetési magatartást nevez meg:
1. felhívás: más személy felé irányul, annak felvetése, hogy másik személy a b. cs.-
t elkövesse
2. ajánlkozás: esetén maga az elkövető nyilvánítja ki a b. cs. elkövetésére való
hajlandóságot.
 3. vállalkozás: hasonló az ajánlkozáshoz, de itt belép egy 3. személy, akinek a
részéről sor kerül egy előzetes felhívásra és erre érkezik az elkövető igenlő
válasza.
4. közös elkövetésben való megállapodás
 legalább 2 személy között létrejövő, a b. cs. elemeire kiterjedő
szándéknyilatkozat.
 A magatartás tartalmi elemeire vonatkozóan 2 nézet alakult ki. Az egyik
szerint csak társ-tettesi elkövetésben való megállapodás tartozhat e körbe,
míg a másik szerint a részességre is vonatkozik.
 A jogalkotó maga utal arra, hogy a vállalkozás egy külső, 3. személy
felhívására történő végrehajtást jelent, melyben a felhívó nem vesz részt. A
közös elkövetésben való megállapodás esetén pedig minden érintett részt
kíván venni az elkövetésben.
5. szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása: célzatos és tevőleges
magatartás
 A felhívás, ajánlkozás és vállalkozás az elkövető oldaláról megnyilvánuló egyoldalú
aktus.

Felhívás=rábírni törekvés=sikertelen felbujtás (nem sikerül)

felbujtás=rábírás (részesek közé tartozó elkövetői alakzat)

Előkészület büntetendősége: csak akkor büntetendő, ha a törvény külön elrendeli (mindig

enyhébb a büntetés, mint egy befejezett b. cs.-nél.) A társadalomra kevésbé volt veszélyes.
Még nem lépett be a tényállásszerű magatartások közé. Ez egy távolabbi veszély.

 Szubjektív elem: A b. cs. befejezésére irányuló célzat.

 A törvény szubjektív elemként a b. cs. befejezésére irányuló célzatot jelöli meg:
 Ennek valamennyi előkészületi forma esetén fenn kell állni.
 Ebből következik, hogy előkészületet csak szándékos bűncselekményeknek
lehet.
 A b. cs. elkövetésére irányuló egyenes szándék adja az előkészület
jogellenességét, s teszi b. jogilag elítélendővé.
  Az 5/1999. BJE szerint büntetendő előkészületi cselekmények attól függően
minősülnek egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények
alanyának célja egy vagy több b. cs. elkövetésére irányul. (emberölés előkészülete
akkor többendű, ha több ember megölésére irányul).

Az előkészület büntetendősége, jogkövetkezmények:

 Az előkészület büntetendőségéről a törvény mindig külön rendelkezik a Különös
Részben és büntetése mindig enyhébb, mint a befejezett b. cs.-é.
 Az előkészület büntetendősége esetén az elévülési idő kezdő napja az a nap, amikor az
ezeket megvalósító cselekmény véget ér.
 Az előkészület csak akkor büntetendő, ha azt törvény külön elrendeli. Ez főleg súlyos,
nagy társadalomra veszélyességű magatartások körében fordul elő és több formában is
megoldható:
 Jogtechnikai megoldások:
1. az előkészület szó használatával (állam elleni b. cs., emberölés)
2. nem minden csak egyes magatartásokat emel ki és határoz meg (üzletszerű
kerítés bűntette - a közös elkövetésben való megállapodás)
3. sui generis (önálló b. cs. előkészületi delictum ként rendeli büntetni:
 a törvény az előkészületi magatartást vagy annak valamely elemét önálló b.
cs.-i rangra emeli, azaz befejezett tényállást határoz meg (hamis tanúzásra
felhívás, szexuális visszaélés).
 E megoldás indoka az, hogy az adott magatartás már önmagában jelentős
mértékben veszélyeztet bizonyos társadalmi értékeket és az, hogy bár az
elkövető célzata az adott b. cs. elkövetésére irányul, de ez egyben a
célcselekménnyel érintett jogi tárgytól eltérő, azon túli tárgysérelem
megvalósulását jelenti.
 A sui generis előkészületi b. cs.-nek lehet kísérlete és nincs lehetőség
önkéntes visszalépésre.
 Számos sui generis előkészületi tényálláshoz kapcsolódnak speciális
büntethetőséget megszüntető rendelkezések.
  Vannak olyan nagy társadalomra veszélyességű b. cs.-ek, melyek körében
mind a valódi, mind a sui generis előkészületi forma büntetendő
(terrorcselekmény). Ezek esetében a sui generis szigorúbban szankcionált.

Az önkéntes visszalépés:
11. § (2) Nem büntethető előkészület miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását
visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve,
hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy
c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt
feljelenti.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is
megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

 Büntetlenséget vagy a büntetés korlátlan enyhítési, mellőzési lehetőséget biztosít az

elkövető számára a törvény, ha eláll a cselekmény megvalósulásától vagy felfedi az
igazságot, az okozott kárt megtéríti.
 Az önkéntes visszalépés, mint büntethetőségi akadály jellemzői:
5. önkéntesség: a visszalépés mögött a személy saját, döntően belső akarat-
elhatározása álljon – Rokszin formula: bár megtehetnem, de nem akarom
6. végleges tervfeladás: az elkövető akaratában bekövetkezett változásnak
végelegesnek kell lennie.
7. személyhez kötött büntethetőségi akadály: csak az elkövető vonatkozásában ál
fenn, így a bíróságnak minden egyes elkövetőnél meg kell vizsgálnia, hogy a
feltételek adottak-e.
8. maradék b. cs.-ért való felelősség: ha az előkészületi magatartás már önmagában
is kimeríti más b. cs. törvényi tényállását, akkor ezért b. jogi felelősséggel
tartozik. A maradék b. cs. mindig befejezett.
 Az elállás egyedi elkövető esetén eredményezheti a b. cs. elkövetése megkezdésének
elmaradását és ezzel az elkövető büntethetőségének akadályát. Felhívás esetén
 azonban szükséges, hogy az arra vállalkozó személy is tudomást szerezzen a felhívó
szándékának megváltozásáról.
 Több elkövető esetén a tv. egy közös feltételt fűz az elálláshoz: a felhívás, ajánlkozás
és vállalkozás egyértelmű és kifejezett visszavonása, a többi közreműködő az
elkövetéstől elállásra való rábírása
 Egyedi megoldás a felelősségre vonás alól az előkészület feljelentése a hatóságnál. A
feljelentésnek olyan időben kell történnie, amikor a b. cs. megakadályozható, azaz
nem jutott kísérleti szakaszba.

Előkészület Szempontok Kísérlet

Tv.-i tényálláson kívül eső cselekmény. Tv.-i tényálláshoz való Tv.-i tényállás keretein belül eső
Szubjektív oldala teljes viszonyulása cselekmény. Alanyi oldal teljes, tárgyi
oldala nem teljes.
Ha azt a Btk külön elredeli Mikor büntetendő? Általános érvénnyel büntetendő
Mindig enyhébben, mint a befejezett b. Hogyan büntetendő? Mint a befejezett b. cs. (parifikáció elve)
cs.
Egyenes szándék Szándékosság melyik Egyenes és eshetőleges szándék
fajtája valósul meg?
3 eset: önkéntes elállás, hatóságnál Önkéntes visszalépés 2 esetkör: önkéntes elállás, önkéntes
feljelentés, az elkövető a b. cs. esetkörei eredmény-elhárítás
elhárításának céljából az eddigi
egyoldalú magatartását visszavonja.
Többes elkövetés esetén a többieket
rábírja az elállásra.
 04. tétel

A tettesség (ön, közv, társ)

Elméleti megközelítés:
 Az elkövető kifejezést mind a b. jog, mind a b. jogtudomány gyűjtőfogalomként használja a b. cs.
elkövetésében bármilyen formában részt vevő és azért b. jogi felelősséggel tartozó természetes
személyek megnevezésére.
 Az elkövető tényállástani megfelelője a b. cs. alanya, aki nélkül nem beszélhetünk b. cs.-ről.
 a b. cs. elkövetői egyrészt azok, akik egy konkrét b. cs. megvalósításában vesznek részt (tettes),
másrészt azok, akik a más által elkövetett b. cs. elkövetése során különös részi tv.-i tényállás keretei
közé nem illeszkedő magatartást fejtenek ki (részes).
 A tettesi magatartás mindig kimeríti valamely különös részi deliktum törvényi tényállási elemeit.
 A részesek közreműködnek a tettes általi elkövetésnél.
 Létezik olyan megközelítés, amely a tényállásszerűség hiánya miatt az előkészület elkövetőjénél kizárja
a tettességet. A Btk indoklása az előkészület elkövetője általános fogalmat használja, a büntető
jogegységi határozat az előkészület alanya kifejezést használja.
 19. század előtt elfogadott nézet a bűnszerző és a bűnsegéd között tett különbséget.
 A bűnszerző fogalma a felbujtást is magánba foglalja, mert ő a b. cs. szerzője. A felbujtó az értelmi
bűnszerző, a tettes az anyagi bűnszerző.
 A tettesség-részességtan a 19. században alakult ki. A bűnelkövetők elválasztására és
osztályozására az alábbi modellek alakultak ki:
a) okozatossági teória: a tettes elsődleges szerepéhez képest a bűnsegéd csak másodlagos okot
szolgáltat az elkövetéshez. Később annyiban módosult, hogy a tettesi cselekmény az ok, míg a
bűnsegély a b. cs. megvalósulásának a feltétele.
b) szubjektivista irányzat: az elkövetőnek a cselekményéhez fűződő pszichés viszonyából indul ki.
A részes akarata a tettes akaratához igazodik. Ha az elkövetőnek saját érdeke az elkövetés, akkor
tettességről van szó. A bűnsegéd nem a saját, hanem más érdekében hajtja végre a cselekményét.
Probléma: az elhatárolás a bíró feladata, ez lehetőséget teremt a bírói önkényre.
c) objektivista felfogás: az elhatárolás alapja az egyes elkövetők cselekményének a törvényi
tényálláshoz való viszonya. A tettes magatartása mindig a tényállás keretei közé illeszkedik, míg
a részesé azon kívül marad. Hazánkban is az objektivista irányzat az elfogadott
d) közvetítő irányzat (Tatherrschaft-elmélet, tett-uralom elmélete) : mind az objektív, mind a
szubjektív irányzat elemeit tartalmazza. A tettességet és a részességet az alapján határolja el,
hogy mely elkövető uralja a b. cs.-t. A közvetlen tettes cselekvési uralommal, a közvetett tettes
akarati uralommal, a társtettesek közös (funkcionlási) uralommal rendelkeznek. A részes nem
uralja a cselekményt, viszont hozzájárul ahhoz.
  Az egyes államok b. jogát a tettesség fogalmából kiindulva 2 modellbe sorolhatjuk:
1. egységes/monista rendszer: nem tesz különbséget a b. cs. elkövetésében bármilyen formában
közreműködő elkövetők között. Az általuk alkalmazott extenzív, tág tettesség fogalomba
valamennyi b. cs.-ben közreműködő elkövető beletartozik. Mindenki tettes. A felelősséget majd
a büntetés kiszabása folyamatában kiszabják.
2. differenciáló/dualista rendszer: különbséget tesz a b. cs. tényállási elemeként megfogalmazott
cselekményt megvalósító tettesek és azon elkövetők között, akiknek cselekménye nem
illeszkedik a törvényi tényállás keretei közé (részesek). A tettes a b. cs. fő figurája, míg a részes
csak másodlagos szerepet tölt be.

Az elkövetők törvényi meghatározása:

12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és
a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).

 a különös részben valamennyi b. cs. törvényi tényállása stádiumtani szempontból befejezett alakzatot,
az elkövetők vonatkozásában tettesi alapcselekményt szabályoz
 Minden b. cs.-nek van tettese.
 Kivétel: a sui generis részesi deliktumok, azaz a részesi cselekményt a Btk Különös Részében önálló
tényállásban rendeli büntetni (pl.: Prostitúció elősegítése egyik elkövetési magatartása: „aki mást
prostitúcióra rábír”). Quasi sui generis deliktumok (öngyilkosságban való közreműködés).
 Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a sui generis deliktumoknál a törvényalkotó egyes felbujtásszerű
vagy bűnsegélyszerű, illetve közvetett tettességű cselekményeket önálló b. cs.-ként rendel büntetni.
 Az elkövetők száma vonatkozásában kiemelendő, hogy a törvényalkotó a legtöbb Különös Részben
lévő deliktumoknál abból indul ki, hogy egyetlen elkövető viszi véghez. Kisebb számban található a
Btk-ban olyan b. cs., amelyhez már a tényállásszerűség szintjén is több tettes szükséges (lázadás).
Ezeket szükségképpeni többes közreműködésnek nevezzük, melynek 2 alapformája van:
1. konvergens b. cs. esetén a több elkövető cselekménye párhuzamosan halad egy közös külső cél
felé (fogolyzendülés)
2. a találkozó b. cs-hez 2 tettes szükséges, akiknek cselekménye egymás felé irányul (vérfertőzés).
 A Btk. általános része nem sorolja külön elkövetői kategóriába az egyes elkövetőket a b. cs.
elkövetésében betöltött szerepük alapján. A Btk különös része azonban ez alapján súlyosabb
jogkövetkezményeket fűz az egyes elkövetőkhöz (a csoport vezetője vagy szervezője fokozottabban
felel a magatartásáért, mint a csoport egyszerű tagja)
 A b. cs. elkövetőjévé, azaz alannyá válás feltételeivel mind tettesnek, mind részesnek rendelkezniük
kell. Mind a 2 elkövetői csoportra ugyanazon büntetési tételkeret vonatkozik. Ezt a szabályozási módot
nevezzük parifikáció elvének.
 A konkrét elkövetési alakzat jellege a büntetés kiszabása során kerül értékelésre.
 Gondatlan b. cs.k-nek mindig önálló tettese van.
A tettesek:
 Alapvető elkövetői kategória. Tettese minden b. cs.-nek van és a jogalkotó valamennyi különös részi
törvényi tényállás megalkotásánál tettesi alapcselekményből indul ki.
 Tényálláson belüli magatartás. Az elkövető a törvényi tányállást valósítja meg.
 Alapvető, hogy a részesség mindig feltételez egy tettesi alapcselekményt
 A gondatlan b. cs.-ek esetén csak tettesi elkövetői alakzat állapítható meg. Magyarul csak egy önálló
tettese van.
 Fajtái: önálló (közvetlen) tettes, közvetett tettes, társtettes

 13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

 12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a
felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).

Az önálló (közvetlen) tettes:

 Önálló tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Egyedül közvetlenül
a saját cselekményével valósítja meg.
 Önálló tettes az, akinek magatartása a törvényi tényállás keretei közé illik, azt egészben vagy részben
kimeríti.
 A gondatlan b.cs.-nek kizárólag önálló tettese lehet.
 Az ÖT egyedül és saját tevékenységével valósítja meg a tényállási elemeket.
 Tehát egyik jellemzője a közvetlenség. Az ÖT fizikai eszközt vagy állatot használhat a b. cs.
végrehajtásához. Az eszköz felhasználása a minősítésnél fog szerepet kapni pl.: fegyveresen elkövetett
rablás
 Ha az elkövető másik személyt használ fel, akkor nem önálló tettesként, hanem felbujtóként vagy
közvetett tettesként vonható felelősségre.
 A legtöbb deliktumot bárki elkövetheti önálló tettesként. A Btk ezt az „aki” szóhasználattal juttatja
kifejezésre. Ezeket nevezzük közönséges b. cs.-eknek.
 Ha a törvényalkotó szűkíteni akarja a tettesi kört, akkor a különös részi tényállásban egyes
tulajdonságokat meghatároz, amely által tettes csak e személyes qualifikáltsággal rendelkező személy
lehet. (hivatali visszaélés). Ezeket, nevezzük különös b. cs.-eknek.
Ki lehet egy bűncselekmény önálló tettese?
 Delictum commune: A bűncselekmények többségének bárki az önálló tettese lehet, ezt a jogalkotó
általában az „aki” névmással tudatja (de van kivétel)
 Delictum proprium: Az adott bűncselekményt önálló tettesként kizárólag a jogalkotó által megkövetelt
személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy követheti el. Pl. hivatali visszaélést csak hivatalos
személy követhet el. Ezek a különös b.cs.-k.
  B. cs. amelyeknek kizárólag önálló tettese lehet:
1. gondatlan b. cs. elkövetője
2. a büntetendővé nyilvánított előkészületi cselekményeknek
3. tiszta mulasztásos deliktumok (segítségnyújtás elmulasztása)
4. nyitott törvényi tényállású deliktumok mulasztással történő elkövetése (csak ha mulasztásos
változat)
5. szükségképpeni többes közreműködés esetén - concorsus necessarius - (vérfertőzés) - Olyan
bűncselekmények esetében merül fel, amelyek fogalmilag (szükségképpen) több elkövetőt
feltételeznek, de az elkövetők önálló tettesként felelnek.
Konvergens: Az elkövetők cselekménye párhuzamosan halad egy külső cél felé (pl. fogolyzendülés)
Találkozó: A tettesek cselekménye egymás felé irányul (pl. vérfertőzés)
6. közvetett tettesség esetében az eszközként felhasznált személy, amennyiben tettesként felelősségre
vonható
7. sui generis részesi és közvetett tettességszerű deliktumok egy elkövető általi megvalósítása esetén
(embercsempészés)
8. kiegészült önálló tettesség (lopásból rablás lesz, ha az egyik elkövető túllépi a társtettesi alakzatot).
Tehát ez átmenetet képez az önálló tettesség és a társtettesség között.

A közvetett tettes:
 13. § (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért
gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben
levő személy felhasználásával valósítja meg. + 130.§ (2) bekezdés! (speciális alakzat) – elöljáró
parancsára követ el b.cs.-t a katona

 (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy
a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként
felel.

 A KT-hez 2 személy szükséges. A b. cs. elkövetési magatartását olyan személy valósítja meg, aki ezért
nem vonható felelősségre főszabályként, mert büntethetőségi akadály áll fenn. Egy másik személy, a
közvetett tettes ezt a helyzetet kihasználja a b. cs. elkövetése érdekében.
 KT akkor jön létre, ha a tettes egy másik személyt eszközként használ fel a szándékos b. cs.
elkövetéséhez.
 A közvetett tettes úgy felel, mintha ő maga követte volna el a b. cs.-t. A Btk a Kt-ség eseteiként a
büntethetőségi akadályok közül az elkövető büntethetőségét kizáró okokat sorolja fel: gyermekkor,
kórós elmeállapot, kényszer és fenyegetés (alannyá válást kizáró okok), valamint a tévedés (bűnösséget
kizáró ok).
 Az eszközként felhasznált személy is büntethető gondatlan cselekményért akkor, ha az adott b. cs.-nek
büntethető a gondatlan alakzata.
  Amíg a felhasználó személynél a büntethetőség alanyi feltételei adottak, de hiányzó tényállási elem a b.
cs. elkövetése (tárgyi oldal), addig a felhasznált személynél épp fordítva van.
 A közvetett tettesség szándékosságot feltételez, ami aktív magatartással, tevéssel valósul meg. Ez
történhet szóban vagy írásban, vagy segítségnyújtással. Csak kivételesen képzelhető el passzív
magatartással.
 a büntethetőség alanyi feltételei a közvetett tettesnél állnak fenn, a tárgyi oldal elemeit a felhasznált
személy valósítja meg
 Amennyiben a felhasznált személy tévedésben levő személy, és tévedése gondatlanságból fakad, ő is
felelősségre vonható, ha a bűncselekménynek van gondatlan alakzata.
 A KT-ség akkor befejezett, ha a felhasznált személy a befejezettség stádiumáig eljuttatja a b. cs.-t. Ha
csak elkezdi, de nem fejezi be, akkor a közvetett tettes csak kísérletért büntetendő. Ha nem juttatja a
törvényi tényállás keretei közé a b. cs.-t, akkor addig a KT magatartása csak felhívásnak minősül, tehát
csak előkészületért büntetendő, feltéve, hogy a törvény büntetni rendeli az adott b. cs. előkészületét.
 Felbujtás szerű magatartás, a közvetett tettes a felhasznált személlyel követteti el a bűncselekményt. pl.
apuka beküldi a 10 éves gyerekét, hogy lopjon el a Tescoból egy telefont. (vele követteti el) Azért
felbujtás szerű, mert a felhasznált személy nem büntetendő.

 A közvetett tettesség esetei:

1. a felhasznált személy gyermekkorú
2. a felhasznált személy kóros elmeállapotú
3. a felhasznált személy kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll, amely képtelenné teszi akaratának
megfelelő magatartás tanúsítására. Ha a kényszer és a fenyegetés csupán korlátozta akaratának
megfelelő magatartás tanúsításában, nem közvetett tettesként, hanem önálló tettesként lesz
büntethető, de büntetése korlátlanul enyhíthető.
4. közvetett tettes az is, aki tévedésben lévő személyt használ fel a b. cs. elkövetéséhez. A felhasznált
személy tévedése kétféle módon állhat elő: tévedésbe ejtéssel és tévedésben tartással. A tévedésben
lévő személy felelősségre vonásának 2 konjunktív feltétele, hogy a tévedés visszavezethető a
gondatlanságára és az elkövetett b. cs. gondatlan alakzatát a törvény büntesse.
5. felhasznált személy az a katona, aki az elöljárója jogellenes parancsára követi el a b. cs.-t, feltéve,
hogy nem tudta, hogy a parancs végrehajtásával b. cs.-t követ el. Főszabály, hogy a parancsot
teljesítő katona mentesül b. jogi felelősség alól. Tehát a parancsot adót kell közvetett tettesként
felelősségre vonni. Ha a körülményekből felismerhető, hogy b. cs.-t követ el a katona a parancs
végrehajtásával akkor köteles megtagadni a parancsot. Ha nem tagadja meg, akkor a parancsra
elkövetett cselekményért önálló tettesként felel.
6. különös b. cs.-ek esetén

A társtettes:
 13. § (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás
tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
 Van egymás melletti cselekmény is, ekkor nem valósul meg a társtettesség.
  Társtettesség feltételei:
1. csak szándékos b. cs. követhető el társtetteségben
2. a TT-ség legalább 2 elkövetőt feltételez
3. a TT-nek a b. cs. törvényi tényállásának keretei közé illő magatartást kell tanúsítaniuk
4. az egyazon b. cs. törvényi tényállási elemeit közösen kell megvalósítaniuk
5. a TT-nek egymás tevékenységéről tudniuk kell
 A tényállásszerű közös elkövetés esetei:
1. a társtettesek külön-külön is megvalósítják valamennyi tényállási elemet (lopásnál mind a 2 részt
vesz az idegen dolog elvételében). Ezt nevezzük többes tettességnek.
2. nyitott törvényi tényállású deliktumok esetén speciális. Társtettesség létrejöhet úgy is, hogy a
tettesek 1-1 tényállási elemet valósítanak meg, azonban azok összessége vezet az eredményhez (az
egyik mérget kever az italba, a másik átadja a sértettnek)
3. összetett b. cs.-ek esetén a törvényalkotó az önálló b. cs.-nek is minősülő, de egymással cél-eszköz
viszonyban álló cselekményekből egy harmadik b. cs.-t alkot (rablás). Megvalósul a társtettesség,
ha az egyik az erőszak kifejtésében, a másik a dolog elvételében vesz részt.
 Csak szándékos b. cs. követhető el társtettesi alakzatban. A b. jogirodalom a szubjektív oldalt a
szándékegység fogalmával jellemzi, aminek 2 elem van:
1. az elkövetők szándékának egyrészt át kell terjednie a közösen megvalósított b. cs. összes objektív
tényállási elemére
2. az elkövetők szándékának másrészt ki kell terjednie arra, hogy a törvényi tényállást közösen
valósítják meg (a közös elkövetés tudata)
 a szándékegységnek a b. cs. alapesetére kell kiterjednie
 ha valamely társtettes többet tesz, mint amire a szándékegység eredetileg vonatkozott, az ún.
társtettesség túllépésének esete áll fenn. Ilyenkor főszabály, hogy a társtettes a szándék által át nem
fogott, de a társa által megvalósított túllépésért nem felel.
 Vegyes bűnösséggel elkövethető deliktumok esetén a bírói gyakorlat megállapíthatónak tartja a
társtettességet (halált okozó testi sértés).
 Különös b. cs.-ek esetében a társtettesség megállapításának feltételeire 3 álláspont alakult ki:
1. bármely deliktumnak bárki lehet a társtettese
2. ha a különös b. cs. elkövetési magatartását csak a személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy
képes kifejteni, akkor a társtettes is csak ilyen személy lehet. Ha azonban a különös b. cs.-nek van
közönséges deliktum párja, aminek alanya bárki lehet, akkor a társtettes is bárki lehet.
3. szükséges, hogy a társtettes a törvény által megkívánt személyes kvalifikáltsággal rendelkezzen (a
mai bírói gyakorlat ezt követi). Akinél ez hiányzik, az bűnsegéd.
 A társtettesség általában súlyosbító körülmény a büntetés kiszabása során

Társtettesség Fizikai bűnsegély

Magatartása tényállásszerű Magatartása a törvényi tényállási kereten kívül van
Szándékos b. cs. 2-szeres szándékos cselekmény (tettesi
 alapcselekmény és a járulékos részesi cselekmény is)
Társtettességet megalapozó tényállásszerű
cselekmény csak az lehet, ami legalább kísérletet
valósít meg
 05. tétel

A részesség

A részesek:
 A részesség a b. cs.-ben való olyan közreműködés, amellyel a részes nem lép a különös részi deliktum
törvényi tényállásának keretei közé.
 A részesség 2 fajtája a felbujtás és a bűnsegély.
 Csak akkor lehet szó, ha van tettesség.
 Járulékosság a szándékos b. cs.-ben.
 Tényálláson kívüli magatartás. Ez egy járulékos magatartás. A tényállást más valósítja meg.
 A részesség közös jellemzőit 3 csoportba soroljuk:
1. a részesség járulékos jellege:
 a részes magatartás mindig egy azt megelőző tettesi cselekményhez kapcsolódik, ami egy
szándékos b. cs. és alapcselekménynek nevezzük.
 A részes b. cs.-nek rendbelisége és minősítése a tettesi alapcselekményhez igazodik
 szándékos b. cs. a tettesi alapcselekmény. Ebből következik, hogy gondatlan b. cs.-nek nincs
részesi alakzata
 büntethetőségi akadály vizsgálata: ha az alapcselekmény elkövetőjével szemben fenn áll, akkor
nem részesség, hanem közvetett tettesség állapítható meg.
 A cselekmény büntetendőségének hiánya kihat minden elkövetőre, így ezek nem csak a
tettességnek, hanem a részesség megállapításának akadályai is.
 Ha a tettes személyét a b. eljárás nem tárta fel és a felelősségre vonása ez okból elmarad, ez
nem akadályozza meg a részesek felelősségre vonását.
 A tettesnek az alapcselekményt legalább a kísérlet szakaszáig kell eljuttatnia, amíg ez nincs
meg, addig csak részesi közreműködésre irányuló törekvésről beszélünk, ami előkészületnek
minősül.
3. a részesi magatartások közös ismérvei
 részesi magatartás nem lehet tényállásszerű, de a részesi magatartás csak tényállásszerű tettesi
cselekménnyel összefüggésben valósulhat meg
 A felbujtás elkövetési magatartása a rábírás, a bűnsegélyé a segítségnyújtás.
 Ha a felbujtó tényállási elemet valósít meg, akkor magatartása beleolvad a tettességbe, a
bűnsegély viszont a felbujtásba olvad bele.
 Szándékos cselekményt feltételez a részesség. A részes szándékának csak a tettesi
alapcselekményre kell vonatkoznia, több részes közreműködése esetén nem feltétel, hogy
azok egymásról vagy egymás tevékenységéről tudjanak.
  A részesi magatartásokhoz kapcsolódó b. jogi szankcióknál a parifikáció elve érvényesül, azaz
ugyanaz a büntetési tételkeret vonatkozik a részesekre, mint a tettesekre.
 A bírói gyakorlatban a bűnsegéd büntetése enyhébb, mint a felbujtóé, sőt a hatályos Btk szerint
bűnsegéd esetén lehetőség van a büntetési tétel 2 fokú enyhítésére.
 Az elkövető egy b. cs. miatt csak egy elkövetői minősítésben büntetendő. A minősítés mindig
a súlyosabb elkövetői alakzat alapján történik. A többszörös elkövetői minőség súlyosbító
körülmény.
 A felbujtás üzletszerűsége súlyosbító körülmény
 A részesi cselekmény csak akkor büntethető, ha az alapcselekmény is büntethető, ha osztja a
tettesi alapcselekmény sorsát jogi értelemben is és ha a részesi cselekményre is a tettesi b.
cs. büntetési tétele vonatkozik.
4. a tettesi alapcselekmény és a részesi magatartás közötti kapcsolat jellege
 okozati összefüggésnek kell fennállnia köztük. Ez az okozatosság felbujtásnál előidéző jellegű,
a bűnsegély pedig előmozdító hatással van az alapcselekmény elkövetésére.
 Időbeli kapcsolat: a részesség tipikusan megelőzi a tettesi alapcselekményt. A felbujtás
megelőzi, míg a bűnsegédi magatartás mind az alapcselekmény előtt, mind alatta
tanúsítható.
 A magyar b. jog nem ismeri az utólagos részességet. Az már bűnkapcsolatnak minősül.
 A részes a tettes túllépéséért nem felel, tehát ha a tettes többet (mennyiségi túllépés) vagy
teljesen mást tesz (minőségi túllépés), mint amire a részes szándéka kiterjed.

A felbujtó:
 14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
 A felbujtó elkövetési magatartása a rábírás, ami minden olyan magatartás, amelyben az jut kifejezésre,
hogy a címzett kövesse el a b. cs.-t. Bármilyen formában megtörténhet (szóban, írásban, ráutaló
magatartással).
 Ez gyakorlatilag a felhívás egy olyan változata, melyben az elkövetőben kialakítja a szándékot.
 Lehetséges, hogy a rábírás fenyegetéssel történik. Ő ilyenkor nem büntethető, az őt felhasználó személy
viszont közvetett tettesként büntethető.
 A rábírásnak meghatározott b. cs. típusra kell vonatkoznia
 A rábírásnak kettős eredménynek kell lennie. Egyrészt az alapcselekmény tettese a rábírás hatására
határozza el a b. cs. elkövetését (akarat elhatározás), másrészt legalább a kísérlet stádiumáig kell
eljutnia a b. cs.-nek. Ha valamelyik hiányzik, akkor eredménytelen a felbujtás, ami viszont
felhívásként értékelendő, ami az előkészületi magatartások egyike. Ez 3 esetben valósul meg:
a. a rábírás ellenére nem alakul ki a címzettben akarat elhatározás
b. van akarat elhatározás, de nem juttatja el a kísérletig a b. cs.-t
c. a tettes minőségi túllépése esetén
 ha a rábírás nem minősült döntő motívumnak a tettesnek a b. cs. elkövetésére, akkor az csak ösztönző
hatása miatt pszichikai bűnsegély.
  A tettes túllépés esetén a túllépésért nem felel a felbujtó. Ha viszont a felbujtás olyan b. cs.-re irányult,
amelynek a tényállása megába foglalja a tettes által ténylegesen elkövetett súlyosabbat is akkor
megállapítható a felbujtás.
 Ellenkező irányú túllépés esetén, amikor a tettes enyhébb b. cs.-t valósít meg, mint amire őt a felbujtó
rábírta, akkor a felbujtó is csak a tettes által megvalósított b. cs.-ért vonható felelősségre.
 A felbujtó szándékának át kell fognia a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit és azt, hogy a címzett
az alapcselekmény tettese, aki az ő rábírására követi el a b. cs.-t.
 Felbujtó szándéka lehet eshetőleges és egyenes szándék is.
 Közvetett felbujtó az, aki mást felbujtásra bír rá, azaz a felbujtó felbujtója is felbujtónak minősül.
 Többes felbujtásról van szó, ha legalább 2 felbujtó rábíró nyilatkozatának együttes hatására alakul ki a
tettesben az elkövetésre irányuló akarat elhatározás.

A bűnsegéd:
 14. § (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
 Elkövetési magatartása a segítségnyújtás. Különbséget teszünk fizikai és pszichikai, továbbá tevéssel és
mulasztással megvalósítható segítségnyújtás között.
 A mulasztásos bűnsegély feltétele, hogy fennálljon egy más által elkövetett b. cs. megakadályozására
vonatkozó speciális jogi kötelezettség, amit a kötelezett nem teljesít.
 Ha a bűnsegéd jelen van a tettesi alapcselekmény elkövetésénél és jelenlétével bátorítja a tettest,
anélkül, hogy ő maga a tényállásszerű magatartást tanúsítana, akkor pszichikai bűnsegélyről beszélünk.
 A fizikai bűnsegély a tettesi alapcselekmény megvalósulásának külső feltételeihez járul hozzá
(emberölés elkövetése céljából fegyver beszerzése).
 Amíg a felbujtás a döntő motívuma a tettesben kialakult szándéknak, addig a pszichikai bűnsegély
csupán erősíti a kialakult szándékot.
 Közvetett bűnsegéd is van.
 Eredménye: A tettesség előre mozdítása.
 A fizikai bűnsegélyről a tettesnek nem kell feltétlenül tudnia, viszont a pszichikai bűnsegély
szükségszerűen feltételezi azt. A fizikai bűnsegély egyben erősítheti is a tettest, így ez a magatartás akár
pszichikai bűnsegéllyel is párosulhat.
 Közvetett bűnsegély 4 esete:
i. felbujtónak nyújtott segítség
ii. bűnsegédnek nyújtott segítség
iii. bűnsegéd rábírása bűnsegélyre
iv. sértett rábírása a bűncselekményhez hozzájárulására olyan b. cs. esetén, ami a sértett
beleegyezése esetén is megvalósulnak
 06. tétel

Társas bűnelkövetési alakzatok, bűnkapcsolatok

Társas bűnelkövetési alakzatok:

 A b. cs. társadalomra veszélyessége függ attól is, hogy hány elkövető vett részt a b. cs. elkövetésében.
 Hazánkban a társas bűnelkövetési alakzatokat 2 szempont alapján alkotta meg a törvényalkotó:
1. az elkövetésben közreműködő személyek száma
2. az elkövetés szervezettsége
 a „több” kifejezés büntetőjogi értelemben mindig legalább 2-t jelent
 Társas bűnelkövetési alakzat:
1. csoportos elkövetés
2. bűnszövetség
3. bűnszervezet
 a társas bűnelkövetési alakzatok közös jellemzője, hogy a tettességre, részességre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni rájuk és súlyosabb jogkövetkezménnyel járnak.
 Terrorista csoport fogalma: csoportos elkövetésen alapul, de annak vannak speciális elemei is. Két b. cs.
esetében (terrorcselekmény és terrorizmus finanszírozása) terrorista csoport a 3 vagy több tagból álló,
hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény
elkövetése.

A csoportos elkövetés:
 Btk 459 § (1) 3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy
vesz részt.
 A 3 személy tettesként és részesként is kapcsolódhat a b. cs.-hez. A részesek vonatkozásában további
feltétel, hogy a tettesekkel egyidejű, együttes közreműködés. Jelen kell lenniük a b.cs. elkövetésénél,
tettesi vagy részesi magatartást kell tanúsítaniuk.
 A felbújtónak az elkövetés helyén vagy annak közelében önállóan nem értékelhető bűnsegédi
magatartás tanúsításával kell részt vennie a b. cs. elkövetésében.
 Olyan személy is figyelembe jön, aki kóros elmeállapota vagy kiskorúsága miatt nem büntethető.
 A csoportos elkövetés megállapítása során az sem akadálya, ha valamely elkövető a b. cs. elkövetése
után meghalt.
 A jogalkalmazónak az elkövetői alakzatokat mindig pontosan kell megállapítania, mert az egyes
elkövetői alakzatokhoz a Btk. eltérő jogkövetkezményeket fűz.
 A b. cs.-t a 3 vagy több személynek egyidejűleg, együttesen kell megvalósítani a b. cs. helyszínén vagy
annak közelében tartózkodva. Tehát az időben és térben elkülönülő cselekmények esetén a csoportos
elkövetés megállapítása kizárt.
  A csoportos elkövetés megállapításának szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy
sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a b. cs. elkövetésében való részvételét észlelik-e.
 A kísérlettől való önkéntes visszalépés joghatásának alkalmazásához szükség van annak
megakadályozására is, hogy a csoport többi tagjai a befejezettség szakaszába juttassa a cselekményt.
 A csoportos elkövetés és a társ-tettesség megállapítása eltérően alakul abban az esetben, ha a
cselekmény elkövetésében részt vevő valamely személy nem büntethető.
 Ha a törvényalkotó valamely b. cs. csoportos elkövetéséhez súlyosabb jogkövetkezményt kíván fűzni,
akkor a különös részi tényállásba iktatja be minősítő körülményként (magánlaksértés, garázdaság).
 Ha a Btk. nem szabályozza minősítő körülményként, akkor általában súlyosbító körülményként veszi
figyelembe a bíróság a büntetés kiszabása során.
 Csoportos elkövetés esetén a jogos védelemre speciális szabály érvényes: a törvény vélelmet állít fel,
úgy, hogy a személy ellen irányuló csoportosan elkövetett jogtalan támadást, valamint a lakásba
csoportosan történő jogtalan behatolást, úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására
irányult volna. Így a bíróságnak a szükségességet nem kell vizsgálnia.

A bűnszövetség:
 Btk 459 § (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten
követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem
jön létre bűnszervezet;
 Megvalósulásához legalább 2 elkövető kell. Ennek keretében valamennyi bűnelkövetői alakzat
megvalósulhat. Nem feltétel, hogy a BSZ valamennyi tagja ismerje egymást és az sem, hogy a legalább
2 elkövető egyike nem rendelkezik beszámítási képességgel.
 Fontos feltétele a bűncselekmények (legalább 2) elkövetése vagy legalább 2 b. cs. elkövetésére irányuló
előzetes megállapodás. A megállapodás történhet szóban, hallgatólagosan vagy ráutaló magatartással.
 A megállapodás előzetességét nem zárja ki, ha az az elkövetés előtt viszonylag rövidebb idővel alakul
ki, illetve az sem, ha az elkövetés közben alakul ki a későbbi b. cs.-ekre nézve, vagy ha az elkövetők
eltérnek a megállapodástól.
 Fontos feltétel, hogy az elkövetők legalább b. cs.-t megvalósítsanak vagy azt legalább kísérleti
szakaszba juttassák..
 Nincs jelentősége annak, hogy az elkövetők ugyanolyan vagy különböző jellegű b. cs.-eket követnek el.
BSZ-ben való elkövetés bármely b. cs. esetén szóba jöhet, nemcsak azoknál, amelyeknek minősített
esetét képzi a BSZ.
 Fontos feltétel a b. cs. elkövetésének szervezett jellege. Szervezettségre utaló körülmény a szerepek
felosztása az elkövetők között, a b. cs. végrehajtásának tervszerűsége és következetessége, hasonló
bűnözési lehetőségek keresése, az elkövetés ismétlődő jellege.
 A Btk által meghatározott negatív feltétel, hogy BSZ megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha
bűnszervezet nem jött létre.
 A Btk. a bűnszövetséghez tartozó jogkövetkezményeket a Különös Részben lévő deliktumok minősítő
körülményként szabályozza
A bűnszervezet:
 459. § (1) 1. bűnszervezet: bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre,
hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése
 Legalább 3 elkövető. A Btk a definíciót a csoportos elkövetéshez társítja. A feladatok, a
munkamegosztás és az egyes résztvevők elkülönülése jellemzi. Az aki sem a részei, sem a tettesi
közreműködést nem valósítja meg, de az előkészületi magatartást igen (felhív, ajánlkozik, vállalkozik
stb.) akkor bűnszervezetben való részvétele megállapítható.
 A bűnszervezetnek hosszabb időre szervezettnek és összehangoltan működő csoportnak kell lennie,
amely 5 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos b. cs.-ek elkövetésére
irányul. Ezeket az ismérveket tárgyi ismérveknek nevezzük.
 Fontos, hogy a bűnszervezetnek kell hosszabb időre szervezettnek és összehangoltan működnie, nem
pedig az egyes résztvevők közreműködésének.
 Az összehangoltság azt jelenti, hogy az elkövetők egymást erősítve fejtik ki tevékenységüket. Nem
feltétele, hogy az elkövetők tudjanak egymás kilétéről, hollétéről, szerepéről, cselekvéséről.
 Az elkövetők tudatának azt kell átfogni, hogy súlyos megítélésű bűntettek elkövetésére készülnek. Az 5
évi vagy annál súlyosabb szándékos b. cs. elkövetése ún. objektív büntethetőségi feltétel.
 A bűnszervezethez fűződő jogkövetkezmények a Btk általános részében találhatóak meg. A szándékos
b .cs. bűnszervezetben történő elkövetése esetén a b. cs. büntetési tételének felső határa a kétszeresére
emelkedik, de a 25 évet nem haladhatja meg. Lehetőség van kitiltásnak is az elkövetőkkel szemben.

A bűnkapcsolatok:
 a b. jogtudomány a b. cs. elkövetésében részt vevő személyektől megkülönbözteti azokat a személyeket,
akiknek magatartása csupán kapcsolódik (utólag) egy más vagy mások által elkövetett b. cs.-hez.
 A bűnkapcsolati alakzatoknál hiányzik a részesség valamely kritériuma, ezért kell különvenni a
részességtől.
 A magyar b. jog nem ismeri az utólagos részességet, ezért kell szabályozni a bűnkapcsolatokat.
 Földvári József a BK-kat 2 csoportba sorolja: bűnös közömbösség (2 formája a segítségnyújtás és
feljelentési kötelezettség elmulasztása) és bűnpártolás.
 Nagy Ferenc 5 féle bűnkapcsolatot különít el:
1. bűnpártolás
2. orgazdaság
3. feljelentési kötelezettség elmulasztása
4. bűnös közömbösség
5. pénzmosás
 utólagos bűnkapcsolat a bűnpártolás, orgazdaság, pénzmosás, más által elkövetett, de még le nem
leplezett b. cs. feljelentésének elmulasztása. Ezek a magatartások a befejezettség (bevégzettség) után
kapcsolódnak a tettesi cselekményhez.
  A 2. alcsoportba azon alakzatok tartoznak, amelyeknél hiányzik a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges
speciális jogi kötelezettség. Ide tartozik a készülő b. cs. feljelentésének elmulasztása és a bűnös
közömbösség.
 A bűnkapcsolati kapcsolatok az alapján is csoportosíthatók, hogy azok az összes (a bűnpártolás
alapesete) vagy csak a törvényben meghatározott b. cs.-hez kapcsolódhatnak (a bűnpártolás minősített
esete, orgazdaság).

A bűnpártolás:
282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 A bűnpártolás alapesete bármely, minősített esete viszont csak meghatározott b. cs.-hez kapcsolódhat
 A bűnpártolás elkövetője egy másik tettes által elkövetett b. cs.-hez utólag nyújt segítséget a
bűnelkövetőnek személyesen (személyi bűnpártolás) vagy anyagilag (tárgyi bűnpártolás).
 Amennyiben az elkövető a b. cs. megvalósítása utáni segítségnyújtást már az elkövetés előtt megígéri
az alapcselekmény tettesének, akkor pszichikai bűnsegédként tartozik felelősséggel.

Az orgazdaság:
 Az orgazdaság csak a Btk 379 $-ban felsorolt 9 vagyon elleni b. cs.-ből (lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen
kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, jogtalan elsajátítás vagy orgazdaság) származó dologra vagy a
költségvetési csalásból, vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont
termékre követhető el.
 A cselekmény utólagos jellege abból fakad, hogy az elkövetés tárgya olyan idegen dolog, amelyhez a
törvényi tényállásban felsorolt alapcselekmény elkövetője jutott és csak áttételesen, utólag került az
orgazdához. Tehát az elkövetési tárgy teremti meg a kapcsolatot.
 Az orgazdaság megállapításának nem feltétel, hogy az alapcselekmény elkövetője büntethető legyen.

A pénzmosás: Btk 399 $

 Ez a deliktum is az alapcselekményből származó dologgal kapcsolatban követhető el, minden esetben
az alapcselekmény befejezését követően.
 A pénzmosás csak akkor bűnkapcsolati alakzat, ha az nem saját, hanem más által elkövetett büntetendő
cselekményhez kapcsolódik.
 A pénzmosásnak nem csak a szándékos, hanem a gondatlan alakzata is büntetendő.

Feljelentési kötelezettség elmulasztása:

  Az alapján, hogy a b. cs. milyen stádiumban van 3 csoportba soroljuk azon b. cs.-et, amelyek esetében a
törvény büntetni rendeli a feljelentés elmulasztását
1. Készülő b. cs.
 Emberrablás és terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
 A hatóságot vagy az érintett személyt kell tájékoztatni
 Mindkét esetben büntetendő az elkövető hozzátartozója is, ha nem tesz eleget
kötelezettségének. Emberrablás esetén további feltétel, hogy az emberrablást legalább
megkíséreljék.
 A készülő b .cs. az előkészületi vagy kísérleti szakaszban lévő b. cs.-ekre utal.
2. Készülő vagy le nem leplezett b. cs.
 Az előkészület és a kísérlet mellett a befejezett stádiumba juttatott, de még le nem leplezett b.
cs.-re is vonatkozik a feljelentési kötelezettség.
 Ide sorolható az állam elleni b. cs. feljelentésének elmulasztása (hazaárulás, hűtlenség) és a
NK-i gazdasági tilalom megszegése feljelentésénél elmulasztása.
 Egyik esetben sem büntethető az elkövető hozzátartozója.
3. A le nem leplezett b. cs.: Idetartozik a vesztegetés feljelentésének elmulasztása
 Bejelentési kötelezettség és feljelentési kötelezettség közötti különbségek:
1. FK mindenkire vonatkozik, aki az adott cselekmény elkövetéséről tud. BK konkrétan
meghatározott személyeket terheli (pl. könyvelő, ügyvéd)
2. Feljelentést bármely hatóságnál lehet tenni és nincsenek tartalmi követelményei. Bejelentést a
pénzügyi információs egységként működő hatóságnak lehet megtenni, szigorú formai és tartalmi
követelmények között.
A bűnös közömbösség: a zendülés megakadályozásának elmulasztása
 Hétköznapi értelemben ide sorolhatjuk pl. segítségnyújtás elmulasztását és a cserbenhagyást.
 Bűnkapcsolati értelemben vett bűnös közömbösségről akkor beszélünk, ha a Btk a más által elkövetett
b. cs. meg nem akadályozását rendeli büntetni.
 További feltétel, hogy a személyt ne terhelje a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges speciális jogi
kötelesség, mert akkor részességről beszélünk.
 A magyar b. jogban egyetlen példát találunk a bűnös közömbösségre a katonai b. cs.-ek körében. Ez a
zendülés megakadályozásának elmulasztása (Btk 443 $).
 07. tétel

Természetes és törvényi egység

Az egység- többség- halmazat kérdéseiről általában:
 Ha az elkövető egy b. cs.-t követ el akkor egységről, ha több b. cs.-t valósít meg többségről beszélünk. Ha a
több b. cs.-t egy eljárásban bírálják el, akkor halmazatról beszélünk.
 Halmazat esetén a kiszabható büntetés a halmazatban lévő legsúlyosabb b. cs. büntetési tételének a felső
határa a felével emelkedik.
 A többszörös bűnhalmazat súlyosbító körülmény.
 Földvári József: Amennyiben a b. cs. fogalmi elemei többször megvalósulnak, több törvényi tényállásba is
beillenek és az elkövetőt mindegyik vonatkozásban bűnösség terheli, akkor halmazat állapítható meg.
 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és
azokat egy eljárásban bírálják el.
 A Btk alaki halmazat és anyagi halmazat tesz különbséget. Alaki esetén az elkövető egy cselekménye,
anyagi esetén több cselekménye valósítja meg a több b. cs.-t.
 A b. cs.-i egység típusai a törvényi és a természetes egység, továbbá egység a látszólagos halmazat, amikor
első ránézésre úgy tűnik, mintha több b. cs., azaz halmazat valósulna meg, de valójában egy b. cs.-t kell
megállapítani.

Az egység:
1. Természetes egység
a) egyetlen cselekménnyel megvalósított b. cs. (emberölés egy késszúrással)
b) az elkövető többször valósítja meg az elkövetési magatartást, de vagy az eredmény (emberölés 3
késszúrással) vagy a célzat (ugyanazon vallomás kikényszerítése több alkalommal alkalmazott
erőszakkal) vagy az elkövetési tárgy (az elkövető a közokiratot maga hamisítja és használja fel)
azonossága a részcselekmények között egységet hoz létre
c) az elkövető többször valósítja meg az adott b. cs. elkövetési magatartását, de az egységes akarat
elhatározás, a szoros tér és időbeni kapcsolat és a sértett azonossága a részcselekmények között
egységet teremt (elkövető egymás után 3 pofont ad a sértettnek)
d) egy cselekmény ismétlődése képezi az elkövetési magatartást (tiltott szerencsejáték rendszeres
szervezése)
e) a tartós (személyes szabadság megsértése) és az állapot-b. cs.-ek is egységet alkotnak. Állapot b. cs.
esetén a birtokban tartás általában az elkövetési magatartás (lőfegyverrel való visszaélés)
f) a bírói gyakorlat természetes egységnek tekinti a kitartottságot, ha a terhelt nem egy, hanem több
prostituálttal tartatja ki magát.
g) Egységnek tekinti a bírói gyakorlat a több hivatalos személy sérelmére elkövetett hivatalos személy
elleni erőszak
2. Törvényi egység: törvényi egység az a b. cs.-i tényállás, amelyeket a jogalkotó több b. cs.-ből hoz létre.
a) folytatólagos egység
 6. § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető
ugyanolyan cselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként
többször követ el.
 A terhelt kétszer vagy többször valósítja meg az adott b. cs. alapesetét, de lehetséges, hogy az egyik
részcselekmény az alapesetet, a másik a minősített esetet valósítja meg
 Nincs akadálya annak sem, hogy a szabálysértési értékre elkövetett részcselekmények folytatólagos
egységbe olvadjanak.
 Az egyes részcselekmények csak szándékosak lehetnek. DE! Gondatlan hamis vád.
 A részcselekményeket azonos sértett sérelmére kell elkövetni
 A részcselekmények elkövetése rövid időközökben történik
 Bármely fogalmi elem hiányossága esetén a folytatólagosság nem állapítható meg, az egyes
cselekmények halmazati értékelést nyernek.
 A folytatólagosság súlyosbító körülmény, elévülése az utolsó részcselekmény megvalósítása napján
kezdődik, az egyes részcselekmények önállóan nem évülnek el.
b) összetett b. cs. esetén a törvényhozó 2 b. cs.-ből hoz létre egy 3.-at. A összetett b. cs.-t alkotó 2
részcselekmény között cél-eszköz viszony van. Rablás esetén a lopás a cél, a kényszerítés az
eszközcselekmény.
c) összefoglalt b. cs. is részcselekményekből áll, az egységbe foglalás indoka elsősorban az, hogy a
halmazati büntetésnél súlyosabb büntetés kiszabására legyen lehetőség.
d) A több sértett sérelmére történő elkövetés
e) Üzletszerűség:
 üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények
elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
 az üzletszerűség, mint tényállási elem objektív (elkövetés módja) és szubjektív (célzat) elemnek is
tekinthető.
 Ha az üzletszerűség az alapeset tényállási eleme, akkor egységet kell megállapítani (zugírászat)
 Ha az üzletszerűség a minősített eset tényállási eleme, akkor bűnhalmazatot kell megállapítani
(vagyon elleni b. cs.-ek vagy magzatelhajtás)
 Akkor is bűnhalmazatot kell megállapítani, ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az
üzletszerűség folytán b. cs.
f) Érték egybefoglalás: szabálysértési törvény hoz létre törvényi egységet. Ha az elkövetési érték, kár
összegének megállapítás céljából érték egybefoglalásnak van helye, ha a terhelt ugyanolyan tulajdon
elleni szabálysértési cselekményt több alkalommal, legfeljebb 1 éven belül követte el és ezeket
együttesen bírálják el. Nincs helye érték egybefoglalásnak, ha üzletszerű elkövetés megállapítható.
 08. tétel

Halmazat, látszólagos halmazat

Az egység- többség- halmazat kérdéseiről általában:

 Ha az elkövető egy b. cs.-t követ el akkor egységről, ha több b. cs.-t valósít meg többségről beszélünk. Ha a
több b. cs.-t egy eljárásban bírálják el, akkor halmazatról beszélünk.
 Halmazat esetén a kiszabható büntetés a halmazatban lévő legsúlyosabb b. cs. büntetési tételének a felső
határa a felével emelkedik.
 A többszörös bűnhalmazat súlyosbító körülmény.
 Földvári József: Amennyiben a b. cs. fogalmi elemei többször megvalósulnak, több törvényi tényállásba is
beillenek és az elkövetőt mindegyik vonatkozásban bűnösség terheli, akkor halmazat állapítható meg.
 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és
azokat egy eljárásban bírálják el.
 A Btk alaki halmazat és anyagi halmazat tesz különbséget. Alaki esetén az elkövető egy cselekménye,
anyagi esetén több cselekménye valósítja meg a több b. cs.-t.
 A b. cs.-i egység típusai a törvényi és a természetes egység, továbbá egység a látszólagos halmazat, amikor
első ránézésre úgy tűnik, mintha több b. cs., azaz halmazat valósulna meg, de valójában egy b. cs.-t kell
megállapítani.

3. Látszólagos halmazat:
 Ha az elkövető látszólag egyetlen cselekménye valósít meg több b. cs.-t  látszólagos alaki halmazat.
Elvei:
a) specialitás elve: speciális, több ismérvet tartalmazó tényállás megelőzi az általános tényállást (erős
felindulásból elkövetett emberölés speciális az emberöléshez képest)
b) konszumpció elve: ha az elkövető egy cselekménye 2 olyan b. cs.-t valósít meg, amelyek közül a
súlyosabb magába foglalja az enyhébbet akkor csak a súlyosabb b. cs. állapítható meg, feltéve,
hogy a 2 tényállás találkozása szükségképpeni vagy tipikus (a rablás elnyeli a könnyű testi sértést)
c) szubszidiaritás elve:
 szubszidiárius tényállás csak akkor alkalmazható, ha az egy cselekménnyel megvalósított más
b. cs. nem állapítható meg.
 A Btk-ban a szubszidiárius b. cs.-ek 3 típusa található meg:
1. tényállásban szerepel az „amennyiben súlyosabb b. cs. nem valósul meg” kifejezés
(garázdaság)
2. tényállásban szerepel az „amennyiben más b. cs. nem valósul meg” kifejezés
(kényszerítés)
3. becsületsértés csak akkor állapítható meg, ha az adott történeti tényállás alapján a
rágalmazás nem valósul meg
 Ha az elkövető látszólag több cselekménye valósít meg több b. cs.-t  látszólagos anyagi halmazatról.
Elvei:
a) Önállótlan részcselekmény elve: Az elkövető csak a súlyosabb stádium, illetve elkövetői alakzat miatt
felel. Befejezett emberölés elkövetője kísérlet miatt nem felel vagy tettest részesi közreműködésért nem
vonják külön felelősségre.
b) Összeolvadás elve: az egymással szoros tér- időbeli kapcsolatban álló b. cs.-ek közül csak a súlyosabb
állapítható meg, ha azokat egységes akarat elhatározással, ugyanazon sértett sérelmére követik el.
c) Büntetlen eszköz és utócselekmények közül a büntetlen eszközcselekmény esetében 2 b. cs. egymással
cél és eszköz viszonyában állnak.
 Célcselekmény nem követhető el eszközcselekmény nélkül. Ha a kettő között szükségképpeni
kapcsolat van, akkor nem állapítható meg halmazat (intellektuális közokirat hamisítás a kettős
házasság bűntette mellett nem állapítható meg halmazatban)
 Ha a cél és az eszközcselekmény közötti kapcsolat nem szükségszerű, hanem rendszerinti vagy
tipikus, akkor halmazat megállapítható (csalás az eszközcselekményeként megvalósított
magánokirat hamisítással halmazatban áll, mert a csalás megvalósítható magánokirat
felhasználásával, de a nélkül is.)
 Büntetlen utócselekményről beszélünk, ha az adott magatartás a korábbi b. cs.-el okozott
jogsérelmet már nem fokozza vagy az adott magatartás tanúsítása hiányában az elkövető
 lényegében feljelentené magát. (az elkövető a lopásból származó jövedelmét elmulasztja
bevallani, majd az adót befizetni, akkor költségvetési csalás miatt nem vonható felelősségre).

A halmazat:
1. alaki halmazat:
 Az elkövető egy cselekményével egyszerre több b. cs.-t valósít meg, akkor alaki halmazatról beszélünk.
 Ha a megvalósított több b. cs. azonos akkor homogén alaki halmazatról beszélünk. (az elkövető
egyetlen nyilatkozatában 3 személyt vádol meg hamisan)
 Ha a megvalósított több b. cs. nem azonos, akkor heterogén alaki halmazatról beszélünk. (egy
cselekménnyel megvalósított garázdaság és könnyű testi sértés)
2. anyagi halmazat:
 Az elkövető több cselekményével valósít meg több b. cs.-t.
 Amikor a több cselekménnyel megvalósított több b. cs. különböző, akkor heterogén anyagi halmazatról
beszélünk.
 Amikor a több cselekménnyel megvalósított több b. cs. azonos, akkor homogén anyagi halmazatról
beszélünk. (terhelt 2 különböző alkalommal követ el lopást), de itt feltétel, hogy a cselekmények ne
olvadjanak egybe, mert akkor folytatólagos b. cs. állapítandó meg.
 09. tétel

A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői és

rendszere. A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer str.
A büntetőjogi jogkövetkezményekről általában:
 A büntetőjogi jogkövetkezmény, azaz szankció a büntetőjog központi fogalmaihoz tartozik.
 A büntetőjog jogkövetkezményekkel foglalkozó tudományterület a büntetéstan.
 A szankció a büntető jogi norma egyik szükséges alkotó eleme.
 A büntetőjogot a negatív tartalmú jogkövetkezmények jellemzik, így használhatjuk a büntetőjogi
szankció fogalmat.
 A büntetőjogban a szankció a diszpozícióban leírt és az elkövető által tanúsított magatartás törvény által
meghatározott következménye.
 A klasszikus irányzat a büntetések célját az igazságosság és a proporcionális megtorlás jegyében
határozták meg.
 A büntetőjogi jogkövetkezmények kettős felosztása, ami különbséget tesz büntetések és intézkedések
között hosszú időn át alakult ki.
 A büntetőjogi jogkövetkezményektől ma már elvárják a preventív (megelőző) és megtorló hatást is
egyaránt.
 A szankció jelentőségét 2 tényező befolyásolja: egyrészt a rendeltetésük, másrészt a bűnözés elleni
küzdelemben milyen szerepet tölt be.
 A büntetéstan vizsgálódásának tárgya kettős: egyrészt azon jogszabályokra terjed ki, amelyek a
büntetendő cselekmények elkövetésének büntetőjogi következményeit tartalmazza, másrészt vizsgálja e
jogkövetkezmények tényleges végrehajtásának menetét.

A büntetőjogi szankció fogalmi elemei:

 A b. jogi szankció olyan törvényben meghatározott joghátrány, amelyet főszabályként a bíróság (2
esetben az ügyész) b. cs., illetve jogellenes cselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme, a
bűnelkövetéstől való visszatartás érdekében, kizárólag törvényben meghatározott feltételekkel és
eljárásban alkalmaz, és amit az állam adott esetben kényszer útján is érvényesíthet.
a) hátrány (malum) vagy hátránnyal való fenyegetés az elkövető számára:
 mértékét és tartalmát a b. jog határozza meg, így joghátrány. Ez az elem a szankció genus
priximuma, azaz elsődleges ismertetőjegye
 az életfogytig tartó szabadságvesztés a legszigorúbb b. jogi jogkövetkezmény ma Mo.-on.
b) Egy b. cs. elkövetése, arra csak egy konkrét b. cs. tényállási elemeit kimerítő, jogellenes cselekmény
elkövetése esetén kerülhet sor szankció alkalmazására.
 Büntetés csak b. cs. elkövetése miatt, büntethető elkövetővel szemben alkalmazható, míg
intézkedés alkalmazásához elegendő a formálisan jogellenes, diszpozíciószerű cselekmény
megvalósulása.
c) Csak azt a b. jogi szankciót lehet az elkövetővel szemben alkalmazni, amit a b. cs. elkövetése előtt a
Btk szabályozott (NCSL)
d) A b. jogi szankciói alapvető célja a társadalom védelme és a speciális (az elkövető) és generális (a
társadalom többi tagja ne kövessen el b. cs.-t) prevenció.
e) B. jogi szankciók alkalmazására főszabályként a b. eljárás lefolytatása keretében a bíróság jogosult.
(kivétel megrovás, pártfogó felügyelet alkalmazására az ügyész is jogosult.)
f) A szankció állami kényszerrel is érvényesíthető, azaz végrehajtható

A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának rendszerei:

 A b. jogi jogkövetkezmények rendszere, azaz egy adott állam szankciórendszere azon jogszabályok
összessége, amelyek az állam b. joga által szabályozott jogkövetkezményekre (Btk), azok alkalmazására
(Btk) és végrehajtására (BV tv. tartalmazza) vonatkoznak.
1. monista b. jogi szankciórendszer:
 B. cs. jogkövetkezményeinek csak egyfajta szankciótípus alkalmazását írja elő, ami lehet büntetés
vagy intézkedés.
 Először a monista rendszer alakult ki, ami büntetést helyezte előtérbe.
  Hazánkban a Csemegi-kódex monista rendszerű volt.
2. dualista b. jogi szankciórendszer:
 A dualista rendszerbe való átmenet első jele volt, hogy a büntető jogkövetkezmények között
megjelentek a preventív, nevelő és biztonsági intézkedések.
 A dualista rendszerű szankciórendszerek az intézkedéseket is szabályozzák a büntetések mellett.
 A dualista rendszer alcsoportjai:
a) konjunktív dualista rendszer:
 büntetések és intézkedések egyaránt vannak, így a bíróság egymás mellett is alkalmazhatja
azokat
 a szabadságelvonással járó büntetések mellett szintén szabadságelvonással járó intézkedés
alkalmazható
 a szabadságelvonással járó büntetés mellet szabadságelvonással nem járó intézkedés
alkalmazható
 szabadságelvonással nem járó büntetés mellett szabadságelvonással nem járó intézkedés
alkalmazható
 a szabadságvesztéssel nem járó büntetés mellett szabadságelvonással járó intézkedés
alkalmazható
b) alternatív dualista rendszer:
 szintén szabályozza mindkét szankciótípust, de csak az egyik alkalmazható közülük.
c) dualista helyettesítő rendszer
 mind a kettő szankciótípust szabályozza és lehetséges együttes alkalmazásuk, de a
büntetés végrehajtásával szemben az intézkedés végrehajtását helyezi előtérbe
 kétnyomú b. jog: lehetővé teszi büntetés kiszabása (első nyomvonal) mellett intézkedés (második
nyomvonal) alkalmazását is
 a b. jog 3. nyomvonalának tekinthető a kárhelyreállítás jogintézmény megjelenése

A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának módja:

 kérdés, hogy a büntetés mértéknek meghatározása terén a feladat hogyan oszlik meg a jogalkotó és a
jogalkalmazó között.
 a büntető-jogtudomány 4 féle szankciórendszert különböztet meg:
1. abszolút határozott
 felvilágosodás után jellemző
 a jogalkotó meghatározza egyes b. cs. terén a szankció nemét és mértékét, így a bíró csak
abban dönt, hogy a vádlott elkövette-e a b. cs.-t vagy sem.
2. abszolút határozatlan
 feudális korszakot és azt megelőző időszakot jellemzi
 teljes szabadsága van a bírónak, mert ő határozza meg a szankció nemét és mértékét
3. relatív határozott
 19. században jelent meg
 A jogalkotó az egyes szankciók speciális minimumát és speciális maximumát határozza meg
 A jogalkotó csak a speciális maximumot határozza meg a különös részben, az általános
részben pedig a generális minimumot.
 A jogalkotó együtt határozza meg a speciális minimumot és a generális maximumot.
 A törvény a szankció generális minimumát és generális maximumát határozza meg
4. relatív határozatlan
 a jogalkotó határozza meg a szankció nemét és mértékének csak az alsó vagy csak a felső
határát.

A magyar hatályos szankciórendszer jellemzői:

 A ma hatályos Btk szankciórendszere dualista szerkezetű, azaz büntetéseket és intézkedéseket
szabályoz. A Btk egyetlenegy mellékbüntetést szabályoz, a közügyektől eltiltást.
 A büntetés kiszabásának feltétele a büntethető elkövető, míg intézkedés feltétele a büntetendő
cselekmény. A büntetések a generális prevenciót, az intézkedések a speciális prevenciót szolgálják. A
büntetés büntetett előéletet eredményez, az intézkedés nem.
 Relatíve határozott szankciórendszer van, azaz a jogalkotó előírja a büntetés nemét, alsó és felső
határát.
 Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor érvényesül a büntetési tétel középmértékére
vonatkozó rendelkezés (büntetés alsó és felső határának összegének a fele az irányadó).
 Az egyes szankciók generális minimumát és generális maximumát a Btk Általános Része szabályozza.
Ha a jogalkotó egy b. cs.-t eltérően akar szabályozni, akkor a különös részben speciális minimumot és
speciális maximumot ír elő. Ha a speciális minimum nincs meghatározva a különös részben, akkor a
generális minimum az irányadó.
 Büntetések egymás mellett is kiszabhatók, de nem szabható ki szabadságvesztés mellett közérdekű
munka vagy elzárás és kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
 14 b. cs. esetében van meghatározva a szabadságelvonással járó elzárásbüntetés a szabadságvesztés
mellett. Ezért nevezhetjük a szankciórendszert szabadságelvonás-centrikusnak.
 Kisebb súlyú b. cs. (3 évnél nem súlyosabb vagy elzárás esetén) esetén szabadságvesztés helyett akár
több, bármely más büntetés is kiszabható.
 Büntetési tételkeret alsó és felső határa vonatkozásában találhatóak eltérő szabályok
 Büntetések csoportjai:
a) szabadságelvonással járó: szabadságvesztés és elzárás
b) vagyoni hátránnyal járó: pénzbüntetés
c) jóvátételi jellegű: közérdekű munka
d) jogfosztó-jogkorlátozó: foglalkozástól – járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények
látogatásáról való eltiltás, kiutasítás. A mellékbüntetés is itt található (közügyektől eltiltás)
 Intézkedések csoportjai:
a) nevelő jellegű: megrovás, próbára bocsátás
b) jóvátételi és nevelő jellegű: jóvátételi munka
c) gyógyító jellegű: kényszergyógykezelés
d) biztonsági jellegű: elkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
e) nevelő és biztonsági jellegű: pártfogó felügyelet
f) vagyoni jellegű: vagyonelkobzás
 Az egyes intézkedések önállóan vagy járulékos jelleggel, azaz másik büntetés és /vagy intézkedés
mellett alkalmazhatja a bíróság. Eszerinti csoportosítás:
a) kizárólag önállóan, büntetés helyett alkalmazható: megrovás, próbára bocsátás és jóvátételi munka
b) kizárólag büntetés/intézkedés mellett alkalmazható: pártfogó felügyelet
c) önállóan is s büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható: elkobzás, vagyonelkobzás,
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
 A Btk a fiatalkorúakra (12-18 év közöttiek) eltérő szabályokat tartalmaz. 12-14 év közötti fiatalkorú
ellen csak intézkedés alkalmazható. A javító-nevelés olyan speciális intézkedés, amit kizárólag
fiatalkorúakkal szemben lehet alkalmazni.
 10. tétel

A büntetőjogi büntetés fogalma és büntetési elméletek. A büntetés

jogalapja és célja
A büntetés jogalapja:
 milyen alapon bünteti az állam alattvalóit, honnan származik az állam joga a büntetéshez
 az ősi időkben a választ erre az állam isteni eredetében látták. A büntetés joga isteni eredetű.
 Ezek a nézetek éltek tovább az ókorban is és a kereszténység elterjedése után is.
 A 16. századtól a természetjog kialakulásával a képviselői az emberrel vele született jogok és a társadalmi
szerződés gondolatát állították előtérbe, szakítottak az állam b. jogának isteni eredetével.
 E szerint az állam büntetéshez való joga az egyes állampolgárok akaratában rejlik.
 A természetjog nem ad választ arra, hogy kit és hogyan büntessen az állam, csak arra, hogy a bűn büntetendő
és büntetni az állam jogosult.
 Locke: az államban a büntetéshez való jogot az egyének az államra ruházzák át.
 A felvilágosodás gondolkodói az állam büntetési jogát a társadalmi szerződésből vezetik le. Az állam büntető
funkciója szükségtelenné teszi, hogy mindenki önmaga legyen jogosult saját erejével és eszközeivel
megvédeni magát a b. cs.-ek ellen.
 Beccaria is ezt az elvet követi, de ő az állam jogát a büntetésre nem tekinti korlátlannak. Szerinte az
állampolgárok a természetes szabadságukról csak olyan mértékben mondanak le, amennyire szükségük volt
ahhoz, hogy szabadságuk fennmaradó részét biztonságban érezhessék. Ezeknek az átruházott
szabadságrészeknek az összessége a büntetés joga.
 A 18. században jelentek meg olyan elméletek, amelyek az állam jogát a büntetéshez az állami önvédelem
elvéből vagy az ész parancsából, logikai szükségszerűségből vezették le.
 A 19. században jelentek meg azok a nézetek, amelyek a tételes jogot, a b. jogi felelősség feltételeinek pontos
meghatározását tekintik feladatuknak és az állam büntető hatalmát adottnak tekintik.
 Napjainkban uralkodó felfogás szerint a büntetés jogalapját az állam létéből és feladataiból, illetve a büntetés
szükségességéből és a büntetéssel eltérő céljaiból lehet levezetni.

A büntetés célja, büntetési elméletek:

1. Abszolút elméletek: Platóm és Arisztotelész

 Platón: A büntetés a múltba tekint, oka kizárólagosan az elkövetett b. cs. A büntetés az államcélok
megvalósításának fontos eszköze, aminek célja a nevelés is, tehát nem csak az elkövető megtorlása, hanem
annak gyógyítása, az arányos büntetéssel pedig az általános és különös prevenció is. A büntetésnek a
bűntettesre nézve átalakító és javító, másokra nézve visszatartó hatást tulajdonít.
 Arisztotelész: A büntetésben olyan eszközt lát, aminek célja az állampolgárok jobbá tétele. Kiinduló pontja,
hogy a büntetés csak az elkövetett bűntett miatt proporcionálisan alkalmazható.
 Aquinoi Szent Tamás: büntetés igazságossága, a b. cs. súlyát kell követnie, a büntetés az okozott kár
helyreállítását, bűntettes megjavítását és mások elrettentését szolgálja.
 A 18. században változás állt be, mert az erkölcsi vagy jogi megtorlási elméletek álltak előtérbe. Ennek
előfutára Leibnitz, Kant, Hegel.
 Kant szerint a büntetés az elkövetett b. cs. igazságos megtorlása, ami csak a tálió elvén alapuló megtorlás
lehet. A büntetés hasznossági célokkal nem bír, tehát a büntetés öncélú.
 Hegel szerint a büntetés a jogsértés tagadása, logikai szükségszerűség. A büntetés ebben az értelemben
megtorlás. A büntetés mérvét a b. cs. mérvének kell meghatároznia, de nem a tálió elv, hanem a b. cs. belső
értéke alapján (érték szerinti megtorlás elve). Hegel elméletében az elkövető nem csak a büntető hatalom
tárgya, hanem jogalanya és joga van a büntetéshez.
 Összegzésül: a büntetés nem más, mint igazságos megtorlás. A büntetés jogalapját az igazságosság
követelménye adja, célja öncél, a megtorlás. Arányosság. Indeterminizmus, ami szerint a b. cs. a bűnelkövető
szabad akaratának megnyilvánulása. Múltba tekint és tett b. jog szemléletű.

2. A relatív elméletek:
 polgári társadalom kialakulásával jelentek meg.
 A büntetés célja hasznosságban, az újabb b. cs. megelőzésében van.
 Az elméletek alapja a determinizmus, ami oksági viszonyt lát a büntetés és az elkövető jövőbeni viselkedése
között.
  Kétféle megelőzést ismer: általános megelőzés (generális prevenció) és a különös megelőzés (speciális
prevenció)
 Az általános prevenció célja a társadalom többi tagjának a b. cs. elkövetésétől való visszatartása, míg a különös
megelőzés célja a bűnelkövető visszatartása újabb b. cs. elkövetésétől.
 Relatív elméletek típusai:
a) általános megelőzési elmélet
b) különös megelőzési elmélet

Általános megelőzési elmélet:

 Montesquieu is hangsúlyozta a büntetés prevencióját
 Beccaria a büntetési rendszer alapelveként a b. cs.-ek megelőzését tekintette.
 19. században széles körben elterjedt ez az elmélet Ny-Európában. Főbb képviselői Angliában Bentham és
Locke, Németországban Fichte és Feuerbach, Franciaországban Tarde.
 Feuerbach: a b. cs. oka a büntetések érzéki vágyaiban keresendő, a büntetés pedig ezt a vágyat elfojtani képes
pszichikai kényszer. Elrettentő büntetések alkalmazása.
 Bentham hasznossági elmélete: a büntetés legfőbb célja a közjó biztosítása, a büntetést pedig a hasznosság
igazolja. A büntetés célja az emberi cselekedetek ellenőrzése is, emellett a sértett számára elégtétel is lehet.
Arányosság és egyéniesítés.
 Manapság ez az elmélet meggyengült, erősen korlátozott, az egyes b. cs.-ek tekintetében eltérő a hatása.
 Kritikák az elmélettel szemben:
a) magába rejti az állami kényszer korlátlan lehetőségét
b) nem igazolható, hogy a b. cs.-t elkövető személyt nem önmagáért, hanem másokért büntetik meg, hogy
mások ne kövessenek el b. cs.-t
c) a büntetés általános megelőző hatása számos b. cs. és bűnelkövető esetében nem igazolható
d) elrettentő, inhumánus szabadságvesztés végrehajtáshoz vezet.

Különös megelőzési elmélet:

 a speciális prevenció korai hívei majdnem eljutnak a tettes-büntetőjogi iskoláig.
 A különös megelőzés célja a javítással, az elrettentéssel és az ártalmatlanná tétel eszközeivel is elérhető.
 A 19. században a célgondolat áthatja a büntetőjogot. Ennek első képviselője Jhering, aki szerint az állam
akkor büntethet, ha anélkül céljait nem képes elérni.
 Liszt szerint a helyes és igazságos büntetés az, ami szükséges a jogi javak megvédéséhez. A büntetés célját az
elrettentésben, az ártalmatlanná tételben és a javításban látta.
 Liszt szerint a javíthatatlan elkövetőkkel szemben csak a társadalomtól való teljes elszigetelés (életfogytig
vagy határozott ideig tartó szabadságvesztés) nyújt kielégítő védelmet. A fiatalkorúaknál biztonsági
intézkedések bevezetését javasolta.
 Filippo Grammatika új társadalom védelmi irányzat képviselője. Cél a b. cs. megelőzése és az elítélt
társadalomba való visszahelyezése.
 A speciális megelőzés elmélet másik mellékága a kezelési elmélet, ami a b. cs.-t betegségként, a bűnözést
járványként kezelte és célja a bűntettes egyéni kezelése.
 Különös megelőzési elmélet kritikái:
a) nem ad választ sok kérdésre, csak a javítható bűnelkövetőkre kiszabott szabadságvesztés
végrehajtásának célkitűzésire.
b) önmagában nem alkalmas a b. jogi felelősség határainak megvonására
c) a legsúlyosabb b. cs. miatt sem szabad büntetést kiszabni, ha nem áll fenn a bűnismétlés veszélye
d) az elmélet tettes-büntetőjogi szemléletű, azaz elvezet a korlátlan állami beavatkozás lehetőségéhez.

3. Egyesítő elméletek:
 19.-20. század
 igazságossság, hasznosság és szükségesség alapelveinek egymás kiegészítése által a büntetési célok egységbe
foglalása.
 A büntetés lényegét az igazságos megtorlásban, a büntetés célját az újabb b. cs. megelőzésében jelölik meg.

A büntetés fogalma:
 A büntetés a b. jog alapfogalma, aminek lényege valamilyen hátrány okozása.
 A hátrányok szempontjából megkülönböztetünk több féle büntetést:
a) halálbüntetés esetében a hátrány az élettő való megfosztás
b) testi, testcsonkító büntetések esetén hátrány az emberi test, méltóság csorbítása
 c) szabadságelvonó büntetések esetén a hátrány az emberi szabadság időleges vagy életfogytig tartó
elvesztése
d) vagyoni büntetések esetén a vagyoni javak elvonása
e) munkabüntetések esetén a munkára kényszerítés szabadságelvonással vagy anélkül
f) jogfosztó vagy jogkorlátozó büntetések esetén jogok korlátozása vagy megvonása
 A büntetés legfontosabb meghatározó tényezői:
a) hátrány
b) csak b. cs. elkövetése miatt alkalmazható
c) alkalmazására csak az állam arra feljogosított szerve, a bíróság jogosult
d) csak beszámítható, meghatározott életkort elért, természetes személlyel szemben alkalmazható
e) alkalmazásától a jogalkotó és a jogalkalmazó különböző célok és hatások elérését várja el
f) a büntetések végrehajtását az állam erre hivatott szervei által kényszerrel is érvényesítheti
g) a büntetésben szükségszerűen jelenik meg az elkövető és a b. cs. erkölcsi elítélése
 Ezen ismérvek alapján a büntetés fogalma: A büntetés a Btk-ban meghatározott joghátrány, amit b. cs.
elkövetése miatt az elkövetőjével szemben a bíróság a büntetési célok elérése végett a törvényben
meghatározott eljárásban alkalmaz, és amely állami kényszerrel is végrehajtható, valamint kifejezésre juttatja a
társadalom rosszalló erkölcsi értékítéletét.

A büntetés fogalma és célja a magyar Btk-ban:

 Az új Btk a büntetés fogalmát nem tartalmazza, hanem az a törvény Indoklásában olvasható: A büntetés a b.
cs. elkövetése miatt kiszabott, a b. cs. társadalomra veszélyességével arányban álló joghátrány.
 A büntetés céljáról a 79. $ rendelkezik: A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése,
hogy akár az elkövető, akár más b. cs.-t kövessen el.
 A speciális prevenció elérhető:
a) az elkövető reszocializációjával: társadalomba való visszavezetés, aminek eszközei a nevelés, oktatás,
javítás
b) az elkövető ártalmatlanná tételével: szabadságvesztés büntetésben realizálódhat
 11. tétel
A halálbüntetés abolíciója

A halálbüntetés a legősibb büntetés. Aki vért ont, annak vére ontassék, mondta ki már a Lex
talionis: „szemet szemért, fogat fogért.” Ezt már az Ótestamentumot, a római jogot és a
keresztény igazságszolgáltatást is jellemezte.
Elvétve keresztény gondolkodók emeltek szót a halálbüntetés széles körű alkalmazása ellen.
Legjelentősebb képviselője Morus Tamás, aki az Utopia című művében kifejezetten a
halálbüntetés ellen foglalt állást.
C. Beccaria 1764-ben „Dei delitti e delle pene” című könyvében foglalta össze a
felvilágosodás eszméit. Érvelését Rousseau társadalmi szerződés gondolatára alapozta.
Beccaria könyvének köszönhetően Nyugat-Európában irodalmi kampány bontakozott ki a
halálbüntetés ellen. A toscanai nagyhercegségben pl. 1786-ban eltörölték a halálbüntetést.
Hazánkban II. József is eltörölte 1787-ben. (Helyette a dunai hajóvontatást léptette.) Viszont
halálos ágyán ezt visszavonta 1790-ben.
Európában a 19. század vége felé a halálbüntetés ritkán alkalmazott büntetési nemmé vált,
alkalmazása szinte csak a legsúlyosabb élet elleni bűncselekmények megtorlásaként
korlátozódott.
Az első világháború fordulatot hozott, megtorpant az abolicionista folyamat, s újra
alkalmazták a halálbüntetést széles körben.
A második világháborút követően viszont több állam az abolíció útjára lépett:
 Olaszországban a fasizmus bukásával eltörölték a halálbüntetést, s ezt az 1947. évi
alkotmány meg is erősítette.
 Az NSZK.-ban az 1949. évi Alkotmány törölte el.
 Ausztriában 1950-ben vetettek véget a halálbüntetésnek.
 Angliában 1965-ben a halálbüntetést kiiktatták a büntetőjog rendszeréből béke
idejében.
 Portugáliában 1977-ben szűnt meg.
 Spanyolországban 1978-ban törölték el a halálbüntetést.
 Franciaországban 1981-ben törölték a büntetőjog eszköztárából.
Az USA-ban a halálbüntetés helyzete rendkívül ellentmondásos, s napjainkban is az államok
többsége ismeri a halálbüntetést. 1972-ben az USA Legfelső Bírósága alkotmányjogi
hivatkozással a halálbüntetést, mint az alkotmánnyal össze nem egyeztethető „kegyetlen és
szokatlan” büntetést alkotmányellenesnek nyilvánította”. 1976-ban azonban ezt a döntését
megváltoztatta és megfelelő jogi garanciák beépítésével alkotmányosnak ismerte el a
halálbüntetést. Meg kell jegyezni, hogy az USA-ban a kriminológia vizsgálatok szerint a
halálbüntetések tévedési rátája mintegy 5%-os, ami ijesztően magas.

A halálbüntetés Magyarországon:
Az államalapítástól kezdve olyan általános büntetési nemként szerepelt, mint Európában.
II. József 1787-ben megszüntette, de rendeletét 1790-ben visszavonta.
Szemere Bertalan 1841-ben megjelent „A büntetésről s különösebben a halálbüntetésről”
című pályamunkájában mind a büntetés jogalapja, mind a büntetés célja szempontjából
elutasította a halálbüntetést. Érvei folytán az 1843. évi büntetőjogi törvényjavaslat a
halálbüntetést nem vette fel a büntetési eszközök közé.
Az 1878. évi Btk., azaz a Csemegi-kódex a halálbüntetést szűk körben alkalmazta.
Érdekesség, hogy 1895 és 1900 között egyetlen halálbüntetést sem szabtak ki.

42
Az első világháború után ez gyökeresen megváltozott. A háború elején a kormányzat
bevezette a statáriális bíráskodást, és számos jogszabály újabb bűncselekményekre terjesztette
ki a halálbüntetés lehetőségét.
A két világháború közötti belpolitikai folyamatok és nemzetközi események ismét előtérbe
helyezték a halálbüntetés alkalmazását különösen a politikai bűncselekmények területén.
1923 és 1941-ig halálbüntetést előre megfontolt emberölés miatt szabták ki elenyésző
számban.
1945 után a háborús és népellenes bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásával
ismét növekedett a halálbüntetések száma.
1950-ben újabb jogszabályok írtak elő halálbüntetést a gazdasági rend, illetve a társadalmi
tulajdon büntetőjogi védelmére.
Az 1950. évi II. törvény, a Btá. a halálbüntetést általános büntetési nemként szabályozta.
Az 1961-ben elfogadott Btk. 28 esetben tette lehetővé a halálbüntetést.
Az 1978. évi Btk. már „csak” 26 bűncselekményt pönalizált halálbüntetéssel.
A halálbüntetés megszüntetését a politikai rendszerváltás folyamata, illetve az 1989-ben
megalakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának kezdeményezése vezetett.
Az 1989. évi XXV. törvény az állam elleni bűncselekmények újraszabályozásáról a
halálbüntetés szankcióját már tudatosan mellőzte.
A Liga álláspontja szerint a kérdés lényege etikai: A halálbüntetés etikailag nem igazolható,
ellentétben az élethez való jog alkotmányos elismerésével, az államnak nincs joga arra, hogy
bármely jogcímen az állampolgárt életétől megfossza.
 A abolícionisták elutasítják a megtorlás jogát, az ősidők óta ismert ius talionis elvét.
Az emberi élet megismételhetetlen, az élethez való jognak az Alkotmányban való
tételezésével az állam joga a halálbüntetésre megalapozatlanná válik.
 Tudományos vizsgálatok alapján a halálbüntetésnek nincs elrettentő ereje, ezt a
közrend, a jogvédő apparátusok működése és a népesség erkölcsi, kulturális
színvonala befolyásolja.
 A halálbüntetés, szemben minden más büntetési nemmel jóvátehetetlen büntetés, s
bármely fejlett büntető eljárás, bármely fejlett garanciarendszer mellett sem lehet a
bíróság tévedhetetlen.

Az Alkotmánybíróság 1990. október 16-án nyilvános teljes ülésben tárgyalta a Liga petícióját.
Az Alkotmánybíróság 8:1 arányban döntött az abolíció mellett.
Az Alkotmánybíróság 8. §-ának és 54. §-ának összevetéséből megállapítható, hogy az élethez
és az emberi méltósághoz való jog minden embernek veleszületett, sérthetetlen és
elidegeníthetetlen alapvető joga.
A halálbüntetés tilalma abszolút: egyaránt kiterjed a polgári és a katonai igazságszolgáltatás
területére éppen úgy, mint háborús veszély vagy ennek megfelelő rendkívüli állapotra
[23/1990. (X.31.) AB határozat].
A rendszerváltást követően a súlyos gazdasági helyzet, a lakosság életszínvonalának romlása,
párosulva az ország határainak megnyílásával és a nemzetközi bűnözés megjelenésével a
bűnözés növekedését eredményezte.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 6. cikkének első bekezdése
kimondja: „minden embernek veleszületett joga van az élete”. Az Egyezményt hazánk még az
1976. évi 8. tvr.-tel ratifikálta.
Az emberi jogi Egyezményt a későbbi kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt hazánk az 1993. évi
XXXI. sz. törvénnyel hirdette ki.
Az egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülményének – háború vagy annak
közvetlen veszélyét is beleértve – között történő eltörlésére vonatkozó 2002. május 3-i
jegyzőkönyvének kihirdetésére pedig 2004. évi III. törvénnyel került sor.

43
Magyarország Alaptörvényének az országos népszavazásról rendelkező 8. cikk (3)
bekezdésének d) pontja kizárja a népszavazást „nemzetközi szerződésből eredő
kötelezettségről”. Ennek értelmében a halálbüntetés kérése népszavazásra nem bocsátható.
Az elmúlt húsz évben az abolicionista országok száma több mint duplájára emelkedett.

44
 12 + 13. tétel

A szabadságvesztés-büntetés kialakulása és általános jellemzése. A határozott

ideig és az életfogytig tartó szabveszt. Elzárás.
+
Szabveszt. végrehajtási fokozatai és a feltételes szabadságra bocsátás
33. § (1) Büntetések
a) a szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás.

Az első 4 vagy szabadságelvonást jelent vagy a szabadságelvonás veszélyét közvetíti. A legsúlyosabb büntetési nem a
szabadságvesztés.

A börtönrendszerek:
 John Howard 1770 – A börtönök állapotáról című művével megkezdődött a börtönrendszerek létrejötte a
szabadságvesztés-büntetés eredményesebb végrehajtása érdekében.
 Magyarországon 1772-ben építette az első fegyházat Szempcen Mária Terézia. 1786-ban Szamosújvárott.
 A 18-19. században különböző börtönrendszerek alakultak ki:
a) magánelzárásos rendszer / magánzárka:
 fő célja a teljes elkülönítés. Az elítélteket éjjel nappal külön zárkában tartották. Később lehetőség
volt munkavégzésre a zárkában és az intézeti felügyelőkkel való érintkezés.
 Törvényes börtönrendszerként először Pennsylvániában került kialakításra.
b) Hallgatási rendszer:
 amerikai eredetű. 1823-ban építették meg először Auburnban.
 Nappali közös munka és éjjeli elkülönítés jellemezte.
 Nappali teljes hallgatást testi fenyítéssel érték el.
 Bevezették az osztályrendszert, ami szerint az elítélteket jó magaviseletük és szorgalmuk alapján
osztályozták.
c) angol fokozatos vagy progresszív rendszer:
 19. században fejlődött ki ez a 3 fokozatos rendszer:
 az elítéltek először meghatározott ideig magánzárkába kerültek
 másodszor nappal közös munkát végeztek és csak éjszakára voltak elkülönítve és jó magaviseletük
és szorgalmuk alapján kapott jegyek száma szerint a több kedvezménnyel járó magasabb osztályba
kerülhettek.
 ha a büntetésük nagyobb részét letöltötték feltételesen szabadlábra helyezték és a büntetés
hátralévő részét elengedték.
d) ír fokozatos rendszer:
 annyiban tért el az angoltól, hogy beiktatták a közvetítő intézetet, így 4 fokozatúvá vált. A
közvetítő intézet célja a szabad életre felkészítés.
e) amerikai javító rendszer:
 az angol fokozatos rendszer továbbfejlesztése. Célja a javítás, szabadság biztosítása.

A szabadságvesztés-büntetés tartama és végrehajtási fokozatai:

 34, 35, 36, 37 $
 a hatályos Btk megkülönböztet határozott ideig tartó és életfogytig tartó szabadságvesztést
 a szabadságvesztést BV-i intézetben kell végrehajtani.
 A végrehajtás a bíróság, a BV szervezet, a rendőrség és más szervek feladata.
 Az új Btk szerint az elítéltek 3 alapvető csoportba sorolhatók:
1. többszörösen visszaeső és az igen súlyos b. cs.-t elkövetett elítéltek
45
 2. azok a szándékos b. cs. miatt elítéltek, akiknek büntetése viszonylag hosszabb tartamú vagy korábban
már büntetve voltak
3. a szándékos b. cs. miatt viszonylag rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítéltek és a gondatlan b. cs.-ek
miatt szabadságvesztésre ítéltek
 a hatályos Btk 3 büntetés végrehajtási fokozatot ismer:
1. fegyház
2. börtön
3. fogház
 Fogházban kell végrehajtani:
 valamennyi gondatlan b. cs. (vétségek)
 2 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett szándékos b. cs (vétség) miatt kiszabott
szabadságvesztést, ha az elítélt nem visszaeső
 fogházban az elítélt életrendje részben meghatározott, de szabadidejét belátása szerint használhatja fel és
a fogház területén szabadon járhat. Rövid tartamú eltávozása engedélyezhető és külső munkákban részt
vehet.
 Börtönben kell végrehajtani:
 bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést
 vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, ha az elkövető visszaeső
 különös visszaeső és a 2 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban elítélt többszörös visszaeső is
 az elítélt életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, de a börtön kijelölt területén szabadon
járhat.
 Rövid tartamú eltávozás kivételesen engedélyezhető és külső munkában is csak kivételesen vehet részt.
 Fegyházban kell végrehajtani:
 életfogytig tartó szabadságvesztést
 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha meghatározott b. cs.-ek elkövetése miatt szabták
ki.
 A kiszabott büntetésre és az elítélt előéletére, a szervezett bűnözéshez való kapcsolódásra figyelemmel
bármely b. cs. miatt kiszabott 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt
többszörös visszaeső vagy a b. cs.-t bűnszervezetben követte el.
 Legszigorúbb végrehajtási fokozat, ahol a viszonylag hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetéseket
hajtják végre.
 Az elítélt életrendje részletesen meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll. A fegyházban is
csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat.
 A végrehajtási fokozatok közötti különbség alapjai tehát a kiszabott büntetés és annak mértéke, a b. cs. jellege,
az elkövető előélete, szervezett bűnözéshez való kapcsolata és az, hogy a szabadságvesztést bűntett vagy
vétség miatt szabták ki.
 A bíróság a szabadságvesztést kiszabó ítélet részében határozza meg a szabadságvesztés fokozatát. A
bíróságnak lehetősége van arra, hogy egyel enyhébb vagy súlyosabb végrehajtási fokozatot állapítson meg.
 A bíróság a BV-i fokozat megállapítása során is azokat a körülményeket veszi figyelembe, amelyeket a
büntetés kiszabásánál.

Az elzárás:
46. § (1) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven
nap.
(2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

 Új büntetési nemként tartalmazza az új Btk. Szabadságelvonással járó büntetés.

 pl. magántitok vagy levéltitok megsértésének vétsége miatt kiszabható
 elzárás mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
 A Btk lehetővé teszi a 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő b. cs.-ek esetén
szabadságvesztés helyett az elzárás alkalmazását önállóan vagy más büntetésekkel együtt.
 Szabadságvesztés mellett azonban nem szabható ki.
 Tartama 5-90 napig terjed, és BV intézetben kell végrehajtani.

A határozott szabadságvesztés tartama és az abból való feltételes szabadságra bocsátás:

36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év;
bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén
huszonöt év.

46
  A határozott ideig tartó szabadságvesztés generális minimumát és generális maximumát az általános rész
tartalmazza, míg a Különös rész az egyes b. cs.-eknél külön meghatározza a speciális maximumot és a
speciális minimumot.
 A Btk Általános része lehetőséget ad a speciális minimumok lefelé való átlépésére és a speciális maximumok
felfelé való átlépésére. De generális maximum és generális minimum átlépésére sose kerülhet sor.
 A feltételes szabadságra bocsátás előképe az angol fokozatos börtönrendszerben jelent meg.
 38, 39, 40. $
 A feltételes szabadságra bocsátás objektív feltétele a határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetés
törvényben meghatározott észének kitöltése. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés
2/3 részének, illetve legalább 3 hónapnak a kitöltése, visszaeső esetén ¾.
 Lehetőség van felezésre is az 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén, különös méltánylást
érdemlő esetben, ha a büntetést kiszabó bíróság így rendelkezik.
 A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának esetei:
 Többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtania
 Erőszakos többszörös visszaeső
 Aki olyan szándékos b. cs. miatt ítéltek szabadságvesztésre, amit korábbi, határozott ideig tartó
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság
megszűnése előtt követett el
 Aki a b. cs.-t bűnszervezetben követte el
 Akit nem szabadságvesztésre ítéltek, hanem vele szemben kiszabott közérdekű munka büntetést,
pénzbüntetést később szabadságvesztésre átváltoztatták.
 A feltételes szabadságra bocsátás tartama:
 Tartama azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, de legalább 1 év.
 Feles kedvezmény esetén 1-3 év közötti tartalommal meghosszabbítható a próbaidő.
 A szabadságvesztés kiállásának napjához 2 eset különböztethető meg:
1. ha a hátralévő rész legalább 1 év és a próbaidő sikeres volt, akkor az elítélt a szabadságvesztés
büntetését a feltételes szabadság lejártával kell kitöltöttnek tekinteni
2. ha a hátralévő rész 1 évnél kevesebb és a próbaidő sikeres volt, az elítélt büntetését a FSZ
leteltekor, de a hátralévő és le nem töltött szabadságvesztés utolsó napjával kell kitöltöttnek
tekinteni.
 Az FSZB akkor sikeres, ha megszüntetésére nem került sor
 A feltételes szabadság megszüntetése:
 Megszüntetése kötelező, ha a bíróság a terheltet az ítélet jogerőre emelkedése után elkövetett b. cs.
miatt a feltételes szabadság tartama alatt vagy a feltételes szabadság alatt elkövetett b. cs. miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli.
 A FSZ bírói mérgeléstől függő megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha nem az (1) bekezdésben
meghatározott büntetésre ítélik.
 A feltételes szabadság félbeszakítása és folytatása lehetséges.

Az életfogytig tartó szabadságvesztés és az abból való feltételes szabadságra bocsátás:

41. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik
életévét betöltötte. E rendelkezés a 81. § (4) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó
szabadságvesztésre is vonatkozik.
(2) Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.

 Az új Btk az életfogytig tartó szabadságvesztést határozatlan tartamúnak tekinti

 Kiszabásának feltétele az elkövető 20. életévének betöltése a b. cs. elkövetésekor
 42, 43, 44, 45. $
 A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja legalább 25 év, azonban legfeljebb 40 év elteltével
következhet be. A feltételes szabadságra bocsátás tartama életfogytig tartó szabadságvesztés esetén legalább 15
év.
 Az új Btk kifejezetten felsorolja azokat az eseteket, amikor nem lehetséges feltételes szabadságra bocsátás (44
$)
 Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos b. cs. elkövetése miatt szabható ki
 A Btk 45 $ (1)-(5) bekezdései az életfogytig tartó és a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés
találkozásának lehetséges 5 esetét tartalmazza.
 Az 5 bekezdésre alapozva 3 szabályozási szempont emelhető ki:
1. b. cs elkövetésének időpontja
2. határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés időpontja
3. életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos jogkövetkezmény
47
 Ezen 3 szabályozási szempontra figyelemmel 3 eset különböztethető meg:
1. Btk 45 $ (1)-(2):
 Azon esetek, amikor a terheltet az életfogytiglanra ítélés előtt elkövetett b. cs. miatt ítélik határozott
tartamú szabadságvesztésre, amit ténylegesen le is kell töltenie.
 A két bekezdés közötti különbség azon alapul, hogy az újabb elítélésre az életfogytig tartó
végrehajtása alatt vagy abból történő feltételes szabadságra bocsátás próbaideje alatt kerül sor
 A két bekezdés hasonlósága a jogkövetkezmények tekintetében van
2. Btk 45 $ (3)-(4):
 Azon esetek, amikor a terheltet az életfogytiglani végrehajtása alatt elkövetett b. cs. miatt ítélik
határozott tartamú szabadságvesztésre.
 A két bekezdés közötti különbséget az újabb elítélés időpontja jelenti, mert arra az életfogytig tartó
szabadságvesztés tényleges végrehajtása alatt vagy az abból való feltételes szabadságra bocsátás
próbaideje alatt kerül sor.
 A két bekezdés közötti hasonlóság a jogkövetkezmények terén van
3. Btk 45 $ (5)
 Az előző két esettől a b. cs. elkövetésének idejét tekintve tér el, mert arra az életfogytiglaniból történő
feltételes szabadságra bocsátás ideje alatt kerül sor és ezért történik a határozott tartamú
szabadságvesztésre ítélés.
 A 45 $ (6) arról rendelkezik, hogy miként kell megállapítani a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját.
 A 45 $ (7)-(8) bekezdések tartalmazzák az életfogytig tartó szabadságvesztésből való feltételes szabadságra
bocsátás további feltételeit és szabályit.
 nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.

48
 14. tétel

Közérdekű munka
A szabadságvesztés alternatívai:
 A szabadságelvonás nélküli szankciók előnyei:
1. nevelő tevékenység
2. kiküszöbölhető a börtönfertőzés veszélye, azaz, hogy börtönben válik valakiből bűnöző
3. olcsóbb, mint a szabadságvesztés büntetés
 a börtönbüntetés ultima ratio elve (a b. jog legvégső eszköze)
 A szabadságvesztés alternatívai közé tágabb értelemben nem csak a szabadságelvonással nem járó szankciók, a
szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, az intézkedések, hanem
a házi őrizet, a diverzió és a mediáció is.
 Az Európa Tanács R (99) 22. számú ajánlásában is megerősítette azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja a
fogvatartotti népesség csökkentése. A szabadságelvonás alternatívai közül a következők hangsúlyozására
került sor:
1. szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztése
2. próbára bocsátás
3. közérdekű munka
4. elkövetők speciális körei számára meghatározott kezelések
5. az áldozat és az elkövető közötti mediáció
6. az áldozatok kompenzációja
7. mozgási szabadság korlátozása
 Az Európa Tanács R (22) 16. számú ajánlása szerint közösségi szankcióknak és intézkedéseknek azok
tekinthetők, amelyek a közösségben tartják az elkövetőt és valamilyen feltétel vagy kötelezettség előírásával az
elkövető szabadságát korlátozzák.

A közérdekű munka: 47, 48, 49 $

 Magyarországon a javító-nevelő munkát az 1950. évi II. tv. (BTÁ) vezette be, mint intézkedés.
 Az 1961. évi Btk. Általános Részében főbüntetésként szerepelt, Különös Részében 27 tényálláshoz
kapcsolódóan szerepelt vagylagos büntetésként is.
 Az 1971. évi 28. sz. tvr. a végrehajtásáról rendelkezett.
 Az 1978. évi Btk-ba az 1961. Btk javító-nevelő munkára vonatkozó szabályai kerültek be és 83 vagylagos
büntetési tételben szerepelt. A javító-nevelő munka munkakötelezettség volt és ezért csökkentett munkabért
kapott és a munkavégzéssel kapcsolatos jogok megillették az elkövetőt. Minimum 6 hónap, maximum 2-3 év.
 Az 1987. évi III. tv. A javító-nevelő munka mellé bevezette a közérdekű munkát vagylagos büntetésként.
 Az 1993. évi XVII. tv. Kiiktatta a javító-nevelő munkát és a közérdekű munka főbüntetéssé vált.
 A közérdekű munka nem a b. cs.-el okozott kár, az egyéni sérelmek reparációjáról szól, hanem a közösség
részére történő munkavégzésről, jóvátételi folyamatról.
 A kormány határozata alapján a közérdekű munka büntetés-jóvátételi jellegének erősítése érdekében a városi
környezet szépítését, helyreállítását, a sértett kiengesztelését szolgáló programokat kell szervezni a közérdekű
munkára ítéltek számára.
 Több b. cs. elkövetése esetén és akkor, ha a b. cs.-nek nincs individuális áldozata vagy nem állapítható meg
kiléte, vagy megállapítható, de a beleegyezése hiányzik nincs lehetőség közérdekű munkára.
 A közérdekű munka a köz érdekében, ingyen, jóvátételi szándékkal végzett munka. A szabadságvesztésnél
enyhébb, de a pénzbüntetésnél súlyosabb szabadságelvonással nem járó büntetés.
 A közérdekű munka tartama órákban meghatározva szabható ki (min. 48 óra, max. 312 óra)
 az elítélt hetente 1 napon (a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében) végezheti a közérdekű munkát.
 A bíróság ítéletében kerül sor annak a megállapítására, hogy milyen jellegű munkát kell végeznie.
 A munkavégzés meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az elítélt egészségi állapotára, képzettségére
tekintettel milyen munkát képes elvégezni. A munkaviszonnyal rendelkező elkövetőkkel szemben lehet
kiszabni közérdekű munkát.
 A közérdekű munka olyan b. cs.-ek esetén szabható ki, amelyek 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabban nem
büntethető. A szabadságvesztés helyett önállóan vagy más büntetéssel együtt is kiszabható.
 A szabadságvesztésre átváltoztatás a munkakötelezettségnek önhibából történő nem teljesítés esetén kerül sor.
 A közérdekű munka helyébe fogházban letöltendő szabadságvesztés lép. A szabadságvesztés ilyenkor
3hónapnál kevesebb is lehet.
 4 óra közérdekű munkának 1 nap szabadságvesztés felel meg.

49
 Büntető Igazságszolgáltatási relációban megkülönböztetünk önkéntes és kötelezően elrendelt közérdekű
munkát.
 A Btk-ban szereplő közérdekű munka alkalmazásának nem feltétele az elkövető beleegyezése.
 Ismeretesek továbbá az egyéb büntető igazságszolgáltatási reagálásokhoz kapcsolódóan elrendelt
munkavégzési kötelezések vagy önkéntes teljesítések.
 Az ingyenes munkavégzés értékelésre kerül a feltételes elítélés, szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztése, pártfogó felügyelet kirendelése, diverzió és mediáció esetén.

50
 15. tétel

A pénzbüntetés szabályozástörténete és a hatályos rendelkezések

 A Csemegi-kódexben fő és mellékbüntetésként szerepelt: 3 pénzbüntetéssel, mint főbüntetéssel fenyegetett
vétséget tartalmazott, de mellékbüntetésként nagyobb mértékben volt kiszabható.
 A 2. büntetőnovella (1928. évi X. tv.) valamennyi vétségre vagylagos főbüntetéssé tette a pénzbüntetést,
aminek alkalmazásakor kötelezővé tette az elkövető vagyoni és kereseti viszonyainak vizsgálatát.
 A BTÁ a pénzbüntetést mellékbüntetésként szabályozta, főbüntetésként kivételesen volt alkalmazható.
 Az 1961. évi V. tv. Mind fő, mind mellékbüntetésként alkalmazta a pénzbüntetést.
 Az 1978. évi IV. tv. Megalkotás előtt a pénzbüntetés alkalmazása meghaladta a szabadságvesztés kiszabásának
arányát. A Btk hatályba lépése után a rendszerváltásig a szabadságvesztés dominanciája érvényesült, majd a
rendszerváltástól újra a pénzbüntetés.
 Az 1978. évi IV. tv. A napi tételes rendszert vezette be.

Hatályos Btk rendelkezése: 50., 51. §

 A napi tételes pénzbüntetés kiszabása 2 fázisban történik:
1. a bíróság megállapítja az elkövetett b. cs. tárgyi súlyához igazodó napi tételek számát (30-540)
2. a bíróság megállapítja az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz mérten az egynapi
tételnek az összegét (1000-500.000 Ft)
 A kiszabott pénzbüntetés a napi tételek számának és egynapi tétel összegének a szorzata.
 A pénzbüntetés nem szabható ki halmazati büntetésként.
 A vagyoni viszonyok vizsgálatát és az egynapi tétel összegének felemelését ezer forintról tízezer forintra az
1993. évi büntetőnovella iktatta be.
 Az 1998. évi novelláris módosítás az egynapi tétel összegének minimumát 100, maximumát 20 ezer forintra
módosította.
 A 2009. évi LXXX. tv. Az egynapi tétel összegét 2500-200 ezer forint között határozta meg.
 A 2012. évi Btk 1000-500.000 forint között határozta meg.
 Általános elv, hogy a napi tételösszeg nem haladhatja meg az elkövető teljes napi jövedelmét. Pénzbüntetés
kiszabható jövedelem nélküli személyekkel szemben is.
 A napi tételösszeg megállapításánál a bevételeket, létfenntartási költségeket és a tartási és egyéb
kötelezettségeket kell figyelembe venni.
 A létfenntartási költségeket a társadalmi átlag szerint kell számításba venni, külföldi elkövető esetén a külföldi
megélhetési költségeket.
 Ha a b. cs. felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett pénzbüntetés
szabható ki vagy más büntetéssel együtt is kiszabható. Ez lehetséges esetkör.
 Akit haszonszerzés céljából elkövetett b. cs. miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha
megfelelő a vagyona vagy a jövedelme, akkor pénzbüntetésre is kell ítélni. Kötelező esetkör ez.
 Lehetséges a részletfizetés is. Ha nem fizeti meg a pénzbüntetést, akkor végrehajtandó szabadságvesztésre
történő átváltoztatást engedélyez a törvény.
 A részbeni fizetésnél a meg nem fizetett részletet kell végrehajtandó szabadságvesztésre átváltani. Az ilyen
büntetés nem minősül szabadságvesztésre ítélésnek, így nem függeszthető fel, nincs lehetőség feltételes
szabadságra bocsátásra sem, nem alapoz meg visszaesői minőséget és a bűntett előélet hátrányos
következményei alóli mentesítés a pénzbüntetésre vonatkozó szabályok szerint történik.
 A helyettesítő szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani, aminek tartama 3 hónapnál rövidebb is lehet.
 A meg nem fizetett pénzbüntetés helyetti szabadságvesztés kiváltható közérdekű munkával.

51
 16. tétel

A foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás

A foglalkozástól eltiltás tartalma és előzményei:
 Jogfosztó-jogkorlátozó büntetés. Önállóan vagy más büntetés mellett is alkalmazható. Alkalmazására a
Btk kötelező esetet nem szabályoz.
 Már a Csemegi-kódex is ismerte.
 Az 1950. évi II. tv. nem korlátozta egyes bűntettekre, hanem általános szabályt adott arra, hogy annak
mikor van helye. Ha a bíróság 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabott ki akkor kötelező
volt alkalmazni.
 Az 1961. évi Btk a végleges hatályú eltiltás lehetőségét megszüntette.
 Az 1978. évi Btk mellékbüntetésként szabályozta, mely önállóan is alkalmazható volt.
 A 2009. évi LXXX. Tv. nem mellékbüntetésként, hanem büntetésként határozta meg.

A foglalkozástól eltiltás szabályozása az új Btk-ban: 52., 53., 54. §

 A foglalkozástól eltiltás 2 esete:
1. szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével elkövetett b. cs.
 ez az eset szándékos és gondatlan b. cs. miatt egyaránt alkalmazásra kerülhet
 a foglalkozástól eltiltás csak egységesen mondható ki és nem szűkíthető a foglalkozáson belüli
egyes szakterületekre (pl. gyermekorvos)
2. foglalkozás felhasználásával szándékosan elkövetett b. cs.
 nem kötött a szakképzettséghez és hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozás körében
is alkalmazható, de csak a foglalkozáson belüli munkakör tekintetében.
 Nem lehet egységesen egy foglalkozástól eltiltani, hanem a foglalkozáson belül egyes
munkaköröktől lehetséges (pénzbeszedő, pénztáros, raktáros)
 Foglalkozás minden olyan tevékenység, amelyet élethivatásszerűen, kereseti céllal, a megélhetés
biztosítása végett folytatnak.

A foglalkozástól eltiltás tartama:

 A foglalkozástól eltiltás lehet határozott ideig tartós és végleges
 Határozott ideig tartó: min. 1 év, max. 10 év lehet.
 Végleges: feltétele az alkalmatlanság vagy a méltatlanság. Az alkalmatlanság alapja lehet egészségügyi
ok (kóros elmeállapot), de lehet alkoholizmus vagy kábítószer függőség is. A méltatlanság az általános
erkölcsi felfogás alapján ítélhető meg.
 A foglalkozástól eltiltás tartamát az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani. A büntetés tartamba
nem számít bele a szabadságvesztés végrehajtásának tartama, az az idő, ami alatt az elítélt kivonja
magát a szabadságvesztés végrehajtása alól, illetve a feltételes szabadság tartama, ha azt meg kellett
szüntetni.
 A büntetés tartamába be kell számítani a feltételes szabadságon töltött időt, ha azt nem kellett
megszakítani.
 A végleges hatályú eltiltás a törvény méltányossági rendelkezése alapján az elítélt kérelmére
mentesíthető. Alkalmatlanság címén sorra kerülő végleges eltiltás esetén a mentesítés akkor lehetséges,
ha a foglalkozásra való alkalmasságát igazolja.
 Méltatlanság miatt történt eltiltás esetén a mentesítés feltétele, hogy az eltiltott a mentesítésre
érdemessé vált. Kizárt a méltatlanság miatt való eltiltás alóli mentesítés, ha az elkövető a b. cs.-t
bűnszervezetben követte el.

A járművezetéstől eltiltás tartalma és előzménye:

 Jogfosztó-jogkorlátozó büntetés. Alkalmazása akkor indokolt, ha arra lehet következtetni, hogy az
elkövetőnek a közlekedésben való részvétele veszélyes a közlekedés biztonságára vagy mások testi
épségére, életére.
 Önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. Önálló alkalmazása indokolt, ha más büntetés kiszabása
szükségtelen az elkövető nevelhetősége miatt, és ha az eltiltás önmagában is súlyos büntetés és
alkalmas a büntetési cél eléréséhez. A jármű fogalma alatt a vasúti, légi, vízi és közúti járműveket is
érteni kell.

52
  A járművezetéstől eltiltást az 1971. évi 28. tvr. vezette be, a foglalkozástól eltiltás köréből vált ki, mint
mellékbüntetés. Legrövidebb ideje 6 hónap lehetett.
 Az 1978. évi Btk a mellékbüntetések, a 2009. évi LXXX. Tv. a büntetések körében helyezték el.
Lehetett határozott ideig tartó (1-10 év) és végleges.

A járművezetéstől eltiltás szabályozása az új Btk-ban: 55., 56. §

 A járművezetéstől eltiltás 2 esete:
1. engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett b. cs.
 szándékos és gondatlan b. cs. elkövetése esetén is alkalmazható
 Kerékpár vezetéstől nem lehet. A büntetés akkor is alkalmazható, ha az elkövetőnek nincs
jogosítványa. A járművezetés szabályait a KRESZ tartalmazza, így a segítségnyújtás
elmulasztása esetén is alkalmazható.
 Nem csak a járművezetőt, hanem a járművezetést tiltott módon átengedő is eltiltható a
járművezetéstől.
 Gondatlan közlekedési b. cs.-ek esetén a büntetés kiszabását indokolhatja a járművezetés
szabályainak tudatos megszegése, az elkövető vezetési tapasztalatlansága.
 Nem indokolt az eltiltás, ha a gondatlan jellegű vagy kisebb tárgyú b. cs. elkövetőjének
előélete, közlekedési viselkedése kedvező, továbbá ha az elkövetőn kívül eső jelentős
közreható tényezők is szerepelnek.
2. b. cs.-ek elkövetéséhez jármű használata
 a használ fogalom alá tartozik minden olyan tevékenység, amelynél a jármű igénybevétele a
bűnözéshez szorosan kapcsolódik.
 Használó a gépjármű üzembetartója, vezetője és azokat, akik a járművet ismételten b. cs.
céljára igénybe veszik.
 Az eltiltás ezen esetét csak több b. cs. elkövetése alapozza meg
 Az új Btk az ittas vagy bódult állapotban való elkövetés esetén kötelezővé teszi a kiszabását.
 A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja meghatározott fajtájú járműre,
egyes járműkategóriákra.

A járművezetéstől eltiltás tartama:

 A járművezetéstől eltiltás lehet határozott ideig tartó és végleges hatályú
 Végleges hatályú: feltétele a járművezetésre alkalmatlanság. Alkalmatlan az, aki személyi adottságai
miatt járművezetésre tartósan képtelen.
 Határozott ideig tartó: 1 hónaptól 10 évig terjedő lehet. Elsősorban a b. cs. szándékos vagy gondatlan
jellege, az eredményhez való viszony vizsgálandó.
 Hosszabb időtartamú eltiltás szükséges, aki ittasan okoz balesetet, aki mások életét és testi épségét
szándékosan veszélyezteti, ha korábban már követett el hasonló b. cs.-t, ha korábban alkalmaztak ellen
járművezetéstől eltiltást, ha az eltiltás alatt járművet vezet.
 A büntetés tartama hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban is meghatározható.
 Legrövidebb időtartama 1 hónap.
 A járművezetéstől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó. Speciális rendelkezés,
hogy a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető
vezetői engedélyét a helyszínen elvették vagy azt a hatóságnál leadta.

A járművezetés újbóli megkezdésének feltételei:

1. végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az elítélt kérelmére mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt és az
eltiltott járművezetésre alkalmas.
2. Után képzésben kell részt venni annak:
a) akit a bíróság vagy hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
b) akit a bíróság közlekedési b. cs. elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
c) akinek vezetői engedélyét az eljáró hatóság visszavonta
3. az eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó jármű vezetése szabálysértésnek minősül.

53
 17. tétel

Kiutasítás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A kitiltás:57. §
 Jogfosztó-jogkorlátozó büntetés, mely a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza.
Lényege, hogy a kitiltott a bíróság által meghatározott településen vagy az ország meghatározott részén
nem tartózkodhat.
 Kiszabható más büntetéssel együtt és önállóan is.
 A Csemegi-kódex nem ismerte. A BTÁ megszüntette a kitiltás és a kiutasítás közötti különbséget és
egységesen kiutasításnak nevezte a büntetést.
 Az 1961. évi Btk a kitiltást és a kiutasítást újból külön választotta
 Az 1978. évi Btk a kitiltás legrövidebb ideje 1 év és csak szabadságvesztés büntetés mellett volt
alkalmazható mellékbüntetésként vagy önállóan.
 A 2009. évi LXXX. Tv. a kiszabását csak szabadságvesztés büntetés mellett tette lehetővé.
 A kitiltás alkalmazásának 2 konjunktív feltétele van:
1. törvényben meghatározott esetekben (általános és különös részben)
 általános részben pl. a bűnszervezetben való elkövetés
 különös részben pl. kuruzslás, gyermekprostitúció, szeméremsértés, zaklatás
2. a közérdeket veszélyezteti az elkövető meghatározott helyeken való tartózkodása
 a kitiltás vonatkozhat egy vagy több településre vagy egy település, illetve ország
meghatározott részére
 a kitiltás 1-5 évig terjedhet
 a kitiltás végrehajtását a rendőrség ellenőrzi. A kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedésétől
számított 8 napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt területet, az általa szabadon választott helységbe
távozni és ott a rendőrségnél jelentkezni.
 Aki olyan helységben tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta az szabálysértést követ el.

A sportrendezvények látogatásától való eltiltás: 58. §

 Jogkorlátozó büntetés, melyet az új Btk új büntetési nemként határozott meg. Lényege a sport
huliganizmus ellen való fellépés. Önállóan és más büntetés mellett is kiszabható.
 Alkalmazásának feltétele, hogy az elkövető a b. cs.-t a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel
vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben kövesse el.
 A bíróság az ítéletben határozza meg, hogy az elkövetőt, mely sportszövetség által, mely sportág
keretében vagy mely sportlétesítményben rendezett sportesemény látogatásától tiltja el.
 Sportrendészeti nyilvántartás működtetése
 A sportrendezvények látogatásától eltiltás tartama 1-5 évig terjedhet, tartama az ítélet jogerőre
emelkedésétől számítandó

A kiutasítás: 59., 60. §

 Jogfosztó-jogkorlátozó büntetés. Lényege, hogy a kiutasított nem magyar állampolgárnak az ország
területét el kell hagynia és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Önállóan és más büntetés mellett
(kivétel közérdekű munka és pénzbüntetés) is kiszabható.
 A Csemegi-kódex ismerte és úgy rendelkezett, hogy külföldiek bűntett miatt kiutasíthatók örökre vagy
határozott időre.
 A Btá egyesítette a kitiltást és a kiutasítást. A kiutasítás 3-10 évig terjedhetett (határozott ideig tartó)
vagy örökre. Bármely bűntett esetén alkalmazható volt.
 Az 1961. évi Btk nem határozta meg a kiutasítás tartamát.
 Az 1998. évi LXXXVII. Tv. a kiutasítás tartamát a Btk-ban határozta meg és menekült esetén nem
szabható ki mellékbüntetésként.
 A 2009. évi LXXX. Tv. a kiutasítást mellékbüntetésből büntetéssé alakította át.
 Alkalmazásának feltételei:
1. nem magyar állampolgár az elkövető: ilyen a külföldi és a hontalan. Olyan kettős
állampolgárságú személy, aki magyar állampolgár is nem utasítható ki.
2. az elkövetőnek az országban tartózkodása nem kívánatos: nem indokolt kiutasítás gondatlan b.
cs. esetén.

54
  Alkalmazásának korlátai:
1. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint letelepedettként vagy
bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező elkövető esetén kiutasításnak 5 évi vagy ezt
meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett b. cs. miatt van helye
2. aki legalább 10 éve jogszerűen itt tartózkodik, és akinek a családi élet tiszteletben tartásához való
joga sérülne  10 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett b. cs. esetén szabható
ki kiutasítás
 Alkalmazásának tilalma: menedékjog esetén.
 Végleges hatályú: Feltételei: legalább 10 évi kiszabott szabadságvesztés 8objektív) és az elkövetőnek az
országban való tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné (szubjektív). Nem
alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben
 Határozott ideig tartó: 1-10 évig terjedhet
 A kiutasítás tartamának számítása az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik meg és nem számít bele az
az idő, amikor az elítélt a szabadságvesztését tölti.
 A végleges hatályú kiutasítás alól az elítélt mentesíthető, ha a kiutasítás óta 10 év eltelt és az elítélt
érdemes rá.
 A kiutasítás végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik. A kiutasítás nem
hajtható végre, ha a végrehajtásnak akadálya van.
 Senki sem utasítható olyan államba vagy nem adható ki olyan államnak, ahol veszély fenyegeti. 2
évenként felül kell vizsgálni a kiutasítás végrehajthatóságát akadály fennállása esetén

Kitiltás és kiutasítás:
1. közös vonások:
a) jogfosztó-jogkorlátozó büntetés
b) tartalmuk az elítélt meghatározott helyről, területről való eltávolítása
c) alkalmazhatóak önállóan vagy más büntetés mellett is
2. elhatároló ismérvek:
a) a kitiltás egy vagy több településről vagy egy település vagy ország részéről történik, míg a
kiutasítás az egész ország területéről
b) kitiltásnak helye van bárki ellen, kiutasítás csak nem magyar állampolgár ellen alkalmazható
c) kiutasítás mellet pénzbüntetés vagy közérdekű munka nem szabható ki, kitiltás mellett igen
d) kitiltás csak meghatározott ideig tartó lehet, kiutasítás lehet végleges is
e) kitiltás 1-5 évig, kiutasítás 1-10 évig terjedhet
f) kitiltás csak a törvényben meghatározott esetekben alkalmazható, kiutasítás bármely b. cs. esetén.

55
 18. tétel

A közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés

A mellékbüntetés:
 A mellékbüntetések főbüntetés mellett kerülnek alkalmazásra. Funkciójuk, hogy növeljék a büntetés
hatékonyságát, megelőzzék újabb b. cs. elkövetését és súlyos joghátrányt jelenthetnek az elkövető számára.
 Fő és mellékbüntetések közötti megkülönböztetés már a Csemegi-kódexben is ismert volt. Mellékbüntetés a
pénzbüntetés, hivatalvesztés, politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, amelyek akár együtt is
alkalmazhatóak voltak. Elkobzás, kiutasítás.
 A BTÁ-ban a halálbüntetés és a börtön volt főbüntetés, a többi pedig mellékbüntetés, de külön rendelkezés
alapján azok bűntett esetén főbüntetésként is alkalmazhatóak. E rendelkezés alapján a pénzbüntetés, elkobzás,
vagyonelkobzás, közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás és a kiutasítás volt mellékbüntetés.
 Az 1961. évi Btk a mellékbüntetés főbüntetéskénti alkalmazását nem tette lehetővé. A közügyektől eltiltás,
foglalkozástól eltiltás, kitiltás, kiutasítás, vagyonelkobzás és pénzbüntetés volt mellékbüntetés.
 Az 1971. évi 28. tvr. vezette be a járművezetéstől eltiltást, mint mellékbüntetést.
 Az 1978. évi IV. tv. Lehetővé tette a foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás és
vagyonelkobzás főbüntetés helyett, önálló büntetésként való alkalmazását, ha a b. cs. büntetési tétele 2 évi
szabadságvesztésnél nem súlyosabb.
 Az 1993. évi XVII. tv. 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb b. cs.-ek esetén tette lehetővé a fenti
mellékbüntetések önálló alkalmazását.
 A 2001. évi CXXI. tv. A vagyonelkobzást az intézkedések közé tette
 a 2009. évi LXXX. tv. Alapján a járművezetéstől és a foglalkozástól eltiltás, továbbá a kiutasítás büntetésnek
minősül
 a 2012. évi C. tv. Mellékbüntetésként csak a közügyektől eltiltást szabályozza.

A közügyektől eltiltás: 61., 62. $

 jogfosztó-jogkorlátozó mellékbüntetés, ami csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett kerül kiszabásra,
önállóan nem alkalmazható.
 Lényege, hogy a közügyektől eltiltott bizonyos meglévő jogait, tisztségét, tagságát, állását, katonai
rendfokozatát, megbízását és kitüntetését elveszíti és ilyet a közügyektől eltiltás tartama alatt nem is szerezhet.
 A Csemegi-kódex hivatalvesztést és politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését különböztette meg. Ez a
kettő szabadságvesztés mellett akár együtt is alkalmazható volt és tartamuk a b. cs. súly szerinti felosztásához
igazodott. Vétség esetén 1-3 évig, bűntett esetén 3-10 év között volt kiszabható.
 A BTÁ a kétféle mellékbüntetést összevonta és közügyektől eltiltás név alatt szabályozta, aminek alkalmazása
1 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő b. cs. esetén kötelező volt.
 Az 1954. évi 19. tvr. egyes jogoktól eltiltás néven szabályozta.
 Az 1961. évi Btk ismét a közügyektől eltiltás megnevezést használta.
 Az 1978. évi Btk és az új Btk is ilyen név alatt szabályozza és a közügyektől eltiltással érintett jogok a
társadalmi, gazdasági és jogi változásoknak megfelelően módosultak/módosulnak.
 A közügyektől eltiltás alkalmazásának 3 feltétel:
1. szándékos b. cs. elkövetése
▪ akkor is ha a szándékos b. cs. vétségnek minősül
▪ vegyes bűnösségű b. cs.-ek esetén is
2. végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása (objektív feltétel)
▪ életfogytig tartó és határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén is kiszabható
▪ általában 1 évet meghaladó szabadságvesztés mellett kerül alkalmazásra
3. méltatlanság a közügyekben való részvételre (mérlegelést érdemlő feltétel)
▪ figyelembe kell venni a b. cs. súlyát, jellegét, az elkövetés körülményeit, az elkövető személyére,
életvitelére.

A közügyektől eltiltás jogkövetkezményei:

 A közügyektől eltiltás következményeinek 2 csoportja van. A Btk-ban meghatározott és a külön jogszabályban
meghatározott következmények.
 A Btk-ban meghatározott következmények:
1. a jövőre nézve beálló hátrányok:
(2) A közügyektől eltiltott

56
 a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,
b) nem lehet hivatalos személy,
c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt,
d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe,
testületébe,
e) nem érhet el katonai rendfokozatot,
f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt,
g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,
h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és
i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.
2. meglévő jogok elvesztése:
(3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai
rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja.

 A közügyektől eltiltás egységes mellékbüntetés, azaz a bíróságnak nincs arra lehetősége, hogy érvényesülési
körét egyes jogokra korlátozza.
 Külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények:
▪ A családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. Alapján a közügyektől eltiltott nem viselhet
gyámságot és nem fogadhat örökbe
▪ A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tv. Alapján nem választható
ülnöknek
▪ A 2005. évi XLVII. tv. Alapján nem lehet igazságügyi szakértő.

A közügyektől eltiltás tartama:

 Legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 10 év.
 A tartam megállapítása a b. cs. súlya, jellege, az elkövető társadalomra veszélyessége és a kiszabott
szabadságvesztés alapján történik.
 A közügyektől eltiltás tartamát az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számolni
 a mellékbüntetés tartamába nem számít bele
1. az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti
2. amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól
3. a feltétel szabadság tartama alatt, ha azt meg kell szüntetni
 a mellékbüntetés tartamába bele kell számolni a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem
szüntette meg.
 A közügyektől eltiltásról a bíróság értesíti azt a szervet, amelyet ez a büntetés érint, a végrehajtását a rendőrség
ellenőrzi.
 Előfordulhat, hogy az elkövetőt többször is közügyektől eltiltásra ítélik. Ilyenkor azt a mellékbüntetést kell
végrehajtani, amelyik a leghosszabb tartamú.
 Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani.

57
 19. tétel

Az intézkedések általános jellemzése és csoportosítása. A

kényszergyógykezelés
Az intézkedések:
 Formális megközelítésben minden bíróság által elrendelt büntető anyagi jogi jogkövetkezmény, ami
nem büntetés az intézkedésnek tekintendő.
 Tartalmilag az intézkedés a b. cs., illetve a diszpozíciószerű cselekmény elkövetése miatt a törvényben
meghatározott joghátrány.
 Az intézkedés célja a társadalom védelme.
 Az intézkedés tartalmi elemei:
a) kriminális jogkövetkezmények egyik faja
b) törvényben meghatározott
c) cél a társadalom büntetőjog védelme, speciál prevenció
d) bíróság alkalmazza
e) büntetéssel fenyegetett jogellenes cselekmény, illetve az elkövető speciális jellemzői miatt büntetés
helyett vagy büntetés, illetve intézkedés mellett kerül alkalmazásra.

A büntetések és az intézkedések közös jellemzői:

a) joghátrány vagy joghátránnyal való fenyegetés
b) NPSL elv az intézkedésnél is érvényesül
c) Diszpozíciószerű cselekmény az alkalmazás feltétele
d) Közös cél a társadalom védelme és a speciál prevenció
e) Bíróság alkalmazza (kivéve megrovás, pártfogó felügyelet)

A büntetések és intézkedések eltérő vonásai:

a) jogi természet és tartalom: a büntetés tett és bűnösség adekvát, arányos és megtorló reakció, az
intézkedés megelőző védelmi reakció
b) büntetés csak b. cs. elkövetése miatt, büntethető elkövetővel szemben alkalmazható, intézkedés
formálisan jogellenes, diszpozíciószerű cselekmény miatt is
c) a büntetések határozott tartamúak, az intézkedések körében van határozatlan tartamú is
d) büntetés esetén a generális és speciális prevenció a cél, az intézkedéseknél a speciális prevenció
e) a büntetéshez kapcsolódhat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények, intézkedés
alkalmazása nem jelent büntetett előéletet

Az intézkedések kialakulása:
 Míg a klasszikus iskola csak büntetéseket ismert, addig a pozitivista büntetőjog-tudományi felfogás
előnyben részesítette az intézkedéseket.
 Törvényi szabályozásban az intézkedések a 19. század végén jelentek meg társadalomvédelmi célból.
 A 20. században fokozatosan bővült az intézkedések alkalmazásának köre. A fiatalkorúak, alkoholisták
és munkakerülők esetében megjelentek a javító-nevelőintézkedések, dologházak, gyógyító jellegű
intézkedések.
 Az elmúlt időben csökkent az intézkedések szerepe, alkalmazása.

Az intézkedések a magyar büntetőjog történelmében:

 A Csemegi-kódex csak büntetéseket ismert.
 Az 1908. évi XXXVI. Tv. (1. bn.) bevezette a dorgálást, próbára bocsátást és a javító-nevelést a
fiatalkorúakkal szemben.
 Az 1913. évi XXI. Tv. bevezette a munkakerülőkkel szemben a dologházat, majd az 1928. évi X. tv. (2.
bn.) a szigorított dologházat.
 Az 1948. évi XLVIII. Tv. (3. bn.) a biztonsági őrizetet. A BTÁ szabályozta a biztonsági őrizetet és a
javító-nevelő munkát a büntetések mellett.
 Az 1961. évi V. tv. már önálló címben szabályozta az intézkedéseket (figyelmeztetés,
kényszergyógykezelés, kényszerelvonó-kezelés, elkobzás).

58
  Az 1974. évi 9. tvr. bevezette a szigorított őrizetet.
 Az 1978. évi IV. tv. szintén önálló cím alatt szabályozta az intézkedéseket (megrovás, próbára bocsátás,
kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás, elkobzás, szigorított őrizet, pártfogó felügyelet)
 Az 1989. évi LIV. Tv. megszüntette a szigorított őrizetet. Az 1990. évi XIV. tv. a munkaterápiás
intézeti kezelést szüntette meg.
 A 2001. évi CXXI. Tv. az vagyonelkobzást a mellékbüntetésekből az intézkedésekbe tette át és az
intézkedések kiegészült a jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedésekkel is.
 A 2009. évi LXXX. Tv. megszüntette a kényszergyógyítást és a kényszergyógykezelés tartamára felső
határt állapított meg.

Az intézkedések az új Btk-ban:
63. § (1) Intézkedések
a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a pártfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

Az intézkedések osztályozási szempontjai:

1. az intézkedés kivel szemben alkalmazható?
a) természetes személlyel szemben
 csak fiatalkorúval szemben (javítóintézeti nevelés)
 felnőtt és fiatalkorúval szemben is (megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó
felügyelet, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, elkobzás, vagyonelkobzás,
kényszergyógykezelés, jóvátételi munka)
b) jogi személlyel szemben (j. sz. megszüntetése, tevékenységének korlátozás, pénzbírság)
2. az alkalmazás célja, tartalma
a) nevelő jellegű (megrovás, próbára bocsátás, javítóintézeti nevelés)
b) nevelő és biztonsági jellegű (pártfogó felügyelet)
c) nevelő és reparációs jellegű (jóvátételi munka)
d) biztonsági jellegű (elkobzás, elektronikus adat végeleges hozzáférhetetlenné tétele)
e) vagyoni jellegű (vagyonelkobzás)
f) gyógyító jellegű (kényszergyógykezelés)
3. szabadságelvonással járó/nem járó intézkedések
a) szabadság elvonással járó (kényszergyógykezelés, javítóintézeti nevelés)
b) szabadság elvonással nem járó (összes többi)
4. Perszonális (megrovás)/tárgyi (elkobzás) intézkedések
5. intézkedés alkalmazására jogosult
a) ügyész (megrovás, pártfogó felügyelet)
b) bíróság
6. az intézkedés önálló vagy járulékos alkalmazása
a) önállóan, büntetés helyett alkalmazható (megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka,
kényszergyógykezelés)
b) önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható (elkobzás, vagyonelkobzás,
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele)
c) büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható (pártfogó felügyelet)

A kényszergyógykezelés tartalma és előzményei:

 önállóan, büntetés helyett alkalmazható gyógyító jellegű intézkedés, ami csak kóros elmeállapot miatt
nem büntethető elkövetőkkel szemben alkalmazható. Célja a speciális prevenció, a társadalom védelme.
Határozatlan tartamú szabadságelvonással járó intézkedés.
 Az 1948. évi XLVIII. Tv. bevezette az elmebeteg bűnözők biztonsági őrizetét, amit a BTÁ átvett.

59
  Az 1961. évi Btk már kényszergyógykezelésnek nevezte, aminek mellőzését megengedte az 1978. évi
28. tvr. ha az a társadalom védelme szempontjából szükségtelen.
 A 2009. évi LXXX. Tv. felső határt szabott neki, azaz legfeljebb azon b. cs. büntetési tételének felső
határáig tarthat, ami az elrendelésének alapjául szolgált. Életfogytiglan esetén 20 év.
 Az új Btk a kényszergyógykezelést határozatlan tartamúvá tette.

A kényszergyógykezelés szabályozása az új Btk-ban:

78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének
kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani
kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi
szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
(2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

 Alkalmazhatóságának feltétele:
a) az elkövető kóros elmeállapota miatt nem büntethető
b) személy elleni erőszakos (emberölés, testi sértés, hivatalos és közfeladatot ellátó személy elleni
erőszak, emberrablás, rablás) vagy közveszélyt okozó (közveszély okozása) büntetendő
cselekményt követ el. Nincs helye elrendelésnek, ha gondatlan vétséget követett el, továbbá, ha a
cselekmény nem jogellenes (pl. jogos védelem folytán).
c) Bűnismétlés veszélye fennáll. Nem alkalmazható, ha az elbírálás idején már gyógyultnak tekinthető
vagy a feltételek már nem állnak fenn.
d) Az elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene
kiszabni

A kényszergyógykezelés végrehajtása, tartama, megszüntetése:

 Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.
 A kényszergyógykezelés relatíve határozatlan tartamú, addig tart, amíg szükséges. A szükségességet a
bíróság köteles felülvizsgálni 6 hónaponta, de indítványnak is helye van.
 A felülvizsgálatot az ügyész, házastárs, élettárs, törvényes képviselő vagy védő indítványára is felül kell
vizsgálni
 Kényszergyógykezelés ismételt elrendelése kizárt.

60
 20. tétel

Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet

A megrovás tartalma, előzményei:
 Önállóan alkalmazható, nevelő jellegű, amit az ügyész és a bíróság is alkalmazhat. Büntető kódexünk
bármely b. cs. miatt lehetővé teszi alkalmazását.
 Az 1908. évi XXXVI. Tv. (1. bn.) dorgálást ismert. Az 1930. évi XXIV. Tv. lehetővé tette, hogy a
bíróság nem ítélettel, hanem végzéssel szüntesse meg az eljárást.
 A Btá kimondta, hogy ha a bűntett csekély jelentőségű, nem veszélyes a társdalomra akkor a bűnösség
megállapítását és büntetés kiszabását mellőzni kell.
 Az 1961. évi V. tv. önálló címben szabályozta a figyelmeztetést, ami akkor alkalmazható, ha a törvény
szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.
 Az 1978. évi IV. tv. megrovás néven szabályozza és büntethetőségi akadály fennállásához kötötte.

A megrovás szabályozása az új Btk-ban: 64. §

 Megrovás alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a cselekmény elbírálásakor már nem veszélyes vagy
olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy más szankció kiszabása szükségtelen.
 A cselekmény társadalomra veszélyességét az elbíráláskor kell vizsgálni.
 Alkalmazásának feltétele, hogy nemcsak büntetés, hanem más intézkedés alkalmazása is szükségtelen,
kivéve az elkobzás, vagyonelkobzás és elektronikus adat végeleges hozzáférhetetlenné tétele.
 Ha a feltételek fennállnak, akkor a megrovás alkalmazása kötelező.
 Büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okok, illetve b. jogi felelősségre vonás egyéb akadályainak
fennállása esetén megrovás alkalmazására nem kerülhet sor.
 Bűnhalmazat esetén nincs lehetőség arra, hogy az egyik b. cs. miatt büntetést, míg másik b. cs. miatt
megrovást szabjon ki a bíróság. Ilyenkor csak akkor alkalmazható, ha az összes b. cs. az elbírálás idején
legfeljebb csekély fokban veszélyes a társadalomra.
 A megrovás egyik eleme, hogy a már elkövetett jogellenes cselekmény vonatkozásában a hatóság
kifejezi helytelenítését, rámutat az elkövető felelősségére, másik elemeként felhívja az elkövetőt, hogy
tartózkodjon b. cs. elkövetésétől.
 Megrovást bíróság vagy ügyész is alkalmazhat, más hatóság nem.

A próbára bocsátás tartalma és előzményei:

 A feltételes elítélés egyik intézménye, ami szerint a bíróság a b. cs. elkövetését, az elkövető b. jogi
felelősségét megállapítja, de a büntetés kiszabását próbaidőre felfüggeszti.
 Nevelő jellegű, mely önállóan, büntetés helyett alkalmazható. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet
alá helyezhető, valamint elkobzás, vagyonelkobzás és az EVHT is alkalmazható mellette.
 A próbára bocsátást a 1908. évi XXXVI. Tv. vezette be csak fiatalkorúakkal szemben volt
alkalmazható.
 Az 1978. évi IV. tv. a próbára bocsátást a felnőtt korú elkövetőkkel szemben is alkalmazhatóvá tette 2
évnél nem súlyosabban büntethető b. cs. elkövetés esetén. Az 1987. évi III. tv. 3 évre emelte fel.
 Az 1998. évi LXXXVII. Tv. úgy szabályozta, hogy vétség esetén általában alkalmazható, míg bűntett
esetén 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő b. cs. elkövetése esetén is csak különös
méltánylást érdemlő esetben.
 A 2003. évi II. tv. vétségek esetén az elkövető próbára bocsátható, bűntett esetén minden különös
feltétel nélkül alkalmazható.
 Az 1984. évi 19. tvr. kimondta, hogy csak többszörös visszaesőkkel szemben nem alkalmazható.

A próbára bocsátás szabályozása az új Btk-ban: 65., 66. $

 Alkalmazásának feltételei:
a) objektív feltétele, hogy a b. cs. vétség vagy bűntett esetén annak büntetési tétele a 3 évi
szabadságvesztést nem haladja meg. Nincs helye alkalmazásának büntethetőséget kizáró vagy
megszüntető ok, illetve b. jogi felelősségre vonás egyéb akadálya fennállása esetén. Bűnhalmazat
esetén is alkalmazható
b) bírói mérlegelést igénylő feltétele, hogy a büntetés célja a büntetés kiszabásának próbaidőre történő
elhalasztásával is elérhető legyen. Az elkövető kifogásolható életvitele önmagában nem zárja ki

61
 alkalmazását, ha a társadalomra kisebb mértékben veszélyes b. cs.-t követett el és a bűnösség foka
is kisebb.
 Próbára bocsátást kizáró okok:
1. visszaesőkkel szemben nem alkalmazható
2. bűnszervezetben való elkövetés esetén
3. aki szándékos b. cs.-t a szabadságvesztésre ítélés után, a végrehajtás befejezése előtt vagy a
felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követett el
 A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése: Elrendelése főszabályként bírói mérlegeléstől
függ, fiatalkorú elkövető esetén azonban kötelező

A próbaidő tartama, meghosszabbítása, megszűnése:

 1-3 évig lehetséges. A tartamot években vagy években és hónapokban kell maghatározni. Pártfogó
felügyelet elrendelése esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy az elkövető rendszeres figyelemmel
kísérése hosszabb vagy rövidebb időt vesz igénybe.
 Fiatalkorúak esetén 1-2 évig terjedhet a tartama.
 A próbaidő a próbára bocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik és az ítéletben
megállapított ideig tart.
 Meghosszabbítására akkor van lehetőség, ha pártfogó felügyeletet is elrendelt a bíróság és ennek
magatartási szabályait megszegi. A próbaidő egyszer, max. 1 évvel hosszabbítható meg.
Meghosszabbításra csak az eredeti próbaidő letelte előtt kerülhet sor.
 A meghosszabbítás az eredeti próbaidő leteltével kezdődik, és ez meghaladhatja a 3 évet
 A próbára bocsátás megszűnik, ha a bíróság megszüntette vagy a próbaidő letelt.
 Próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni:
1. a próbára bocsátottat a PB előtt elkövetett b. cs. miatt a próbaidő alatt elítélik
2. a próbaidő alatt elkövetett b. cs. miatt elítélik
3. a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi
 ha a próbaidő eredményesen letelik, akkor az elkövető büntethetősége megszűnik.

A jóvátételi munka tartalma és szabályozása az új Btk-ban: 67., 68. §

 A 2012. évi C. tv. új intézkedésként vezette be. Nevelő és jóvátételi jellegű, ami önállóan, büntetés
helyett alkalmazható.
 Alkalmazásának feltételei:
1. objektív feltétele, hogy az elkövetett b. cs. vagy vétségnek minősül, vagy bűntett esetén a büntetési
tétele a 3 évi (tv-i büntetési tétel felső határa) szabadságvesztést nem haladja meg. Nincs helye
alkalmazásának büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok, illetve b. jogi felelősségre vonás
egyéb akadálya fennállása esetén
2. bírói mérlegelést igénylő feltétele, hogy a büntetés célja a büntetés kiszabásának 1 évvel való
elhalasztásával is elérhető legyen
 az alkalmazásának feltétele az elkövető hozzájárulása. A munkavégzés ingyenesen történik és a
munkavégzés helyét és idejét magának kell megkeresni, megválasztani.
 A bíróság pártfogó felügyeletet is elrendelhet mellé (fiatalkorúak esetén kötelező), ami addig tart, amíg
a jóvátételi munka, de legfeljebb évig.
 Alkalmazását kizáró okok:
1. a) visszaesőkkel szemben nem alkalmazható
2. bűnszervezetben való elkövetés esetén
3. aki szándékos b. cs.-t a szabadságvesztésre ítélés után, a végrehajtás befejezése előtt vagy a
felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követett el
 Tartama:
 24-150 óra. A büntetéskiszabását a bíróság 1 évre elhalasztja, így azt 1 éven belül kell
teljesíteni és megfelelően igazolni.
 A bíróság büntetést szab ki, ha az elkövető nem igazolja vagy a pártfogó felügyelet magatartási
szabályait súlyosan megszegi.
 A jóvátételi munka elvégzésének 1 éven belüli igazolása esetén az elkövető büntethetősége
megszűnik.
 Fiatalkorúval szemben jóvátételi munka akkor szabható ki, ha az ítélet meghozatalakor a 16.
életévét betöltötte.

62
A pártfogó felügyelet tartalma és előzményei:
 Nevelési és biztonsági jellegű, aminek célja, hogy megakadályozza, hogy az elkövető ismét b. cs.-t
kövessen el. Mindig járulékos intézkedés, a törvényben meghatározott büntetés, intézkedés mellett,
illetve vádemelés elhalasztása esetén kerülhet alkalmazására.
 Az 1975. évi 20. tvr.-ben jelent meg. Az 1978. évi Btk intézkedések között szabályozta, ami a feltételes
szabadságra bocsátás, szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátás, szabadság végrehajtásának
felfüggesztése, próbára bocsátás mellett volt alkalmazható.
 Az 1979. évi 11. tvr. alapján alkalmazni lehetett szabadságvesztés végrehajtása vagy szigorított
őrizetből véglegesen elbocsátott elítélt esetén is.

A pártfogó felügyelet szabályozása az új Btk-ban: 69., 70., 71. §

 Alkalmazásának feltételei:
 A bíróság mérlegelésétől függően kerülhet sor alkalmazására:
a) feltételes szabadságra bocsátás esetén, ha az elkövető nem visszaeső
b) szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése esetén, ha az elkövető
nem visszaeső
c) próbára bocsátás esetén
d) jóvátételi munka esetén
e) vádemelés elhalasztása esetén
 A bíróságnak kötelező elrendelni:
a) életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátás esetén
b) feltételes szabadságra bocsátott visszaeső
c) felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső
 kiutasítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet

Pártfogó felügyelet magatartási szabályai:

 a PF alatt álló személy az általános magatartási szabályokat köteles megtartani, a pártfogó felügyelővel
rendszeres kapcsolatot tartani.
 Jogszabályban előírt kötelezettsége pl. az illetékes rendőrkapitányságon és a pártfogó felügyelőnél
jelentkezni, munkába állás, PF-t elrendelő határozat magánál tartása, igazoltatás esetén annak
felmutatása.
 A bíróság külön magatartási szabályokat írhat elő. Kötelezettség lehet a tanulmány folytatása,
közfoglalkoztatásra jelentkezés. Tilalom lehet, hogy a b. cs. elkövetésében részt vett személlyel ne
tartson kapcsolatot, ne látogasson meghatározott rendezvényeket, közhelyeket.
 Az ügyész kötelezettségként írhatja elő, hogy térítse meg a b. cs.-el okozott kárt a sértettnek, ms módon
gondoskodjék a sértett jóvátételéről, anyagi juttatást teljesítsen vagy közmunkát végezzen, pszichiátriai
vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt

A pártfogó felügyelet tartama és végrehajtása:

 Tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő, illetve a vádemelés elhalasztásának tartamával, de
max. 5 év lehet. Életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén max.
15 év lehet.
 A jóvátételi munka esetén kirendelt pártfogó felügyelet addig tart, amíg a jóvátételi munka végzésére
kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de max. 1 év lehet.
 A pártfogó felügyelő legalább 1 év eltelte után a megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll
fenn.
 A pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre.
 A PF-től elhatárolandó az utógondozás, aminek célja, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak
segítséget adjon a társadalomba beilleszkedéshez. Ezt is a pártfogó felügyelő végzi, azonban nem b.
jogi szankcióként érvényesül.

63
 21. tétel

Az elkobzás, vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tétele
Az elkobzás tartalma, előzményei:
 Azon dolgokra irányul, amelyek a b. cs. elkövetéséhez szorosan kapcsolódnak és elvonásuk nem
vagyoni értékük miatt indokolt.
 Biztonsági jellegű intézkedés, ami önállóan és más szankció mellett (büntetés vagy intézkedés) mellett
is alkalmazható.
 A Csemegi-kódex és a Btá a büntetések (mellékbüntetések) között szabályozta.
 Az 1961. évi Btk intézkedésként szabályozta, és ha nem lehetett elrendelni, akkor az elkövető a dolog
értékének megfizetésére is kötelezhető volt, amit a 2001. évi CXXI. Tv. szüntetett meg.
 Az 1978. évi Btk intézkedésként szabályozta és bevezette az elkobzás elévülését.
 A 2003. évi II. tv. megteremtette az elkobzott dolgok államok közötti megosztásának lehetőségét.
 A 2006. évi LI. Tv. alapján megrovás mellett is alkalmazható.

Az elkobzás alkalmazási szabályozás az új Btk-ban, elkobzás alá eső dolgok:

 72, 73. $
 Alkalmazásának előfeltétele bűncselekmény, de legalább tényállásszerű és jogellenes cselekmény
elkövetése, így az elkövetés eszközét nem lehet elkobozni, ha azt a terhelt jogos védelem során
jogszerűen használta.
 Az elkobzás elrendelhető, ha gyermekkor vagy kóros elmeállapot folytán nem b. cs. vagy az elkövető
büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban
részesítették.
 A törvényi feltételek fennállása esetén elrendelése kötelező
 Az elkobzás alá eső dolgok:
a) b. cs. elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog
 eszközült használt dologról szándékos és vegyes bűnösségű b. cs. esetén beszélünk
 a b. cs. elkövetéséhez eszközül szánt dolog elkobzása csak akkor rendelhető el, ha legalább a
b. cs büntetendő előkészületet megvalósult
b) a b. cs elkövetése útján létrejött dolog
 pl. közokirat vagy pénzhamisítás esetén a közokirat vagy a pénz.
 Az ellopott dolog eladásából származó pénzösszeg nem tekinthető b. cs. útján létrejött
dolognak, ezért elkobzása kizárt.
c) az a dolog, amire a b. cs.-t elkövették vagy a b. cs. befejezését követően e dolog elszállítása
céljából használtak
 robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés, önkényuralmi jelkép
használata, kábítószer kereskedelem elkövetési tárgyának elkobzása.
d) olyan dolog, amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik
 pl. robbanóanyag, lőfegyver, kábítószer birtoklása önmagában b. cs.-t valósít meg, ezért
elkobzás alkalmazható.
 Közbiztonságra különösen veszélyes dolog az ólmosbot, boxer, elektromos sokkoló
e) sajtótermék, amiben a b. cs. megvalósult
 pl. rágalmazás, becsületsértés, közösség elleni uszítás
 sajtótermék a napilap és más időszaki lap egyes számai, internetes újság vagy hírportál,
aminek tartamáért természetes személy, jogi személy vagy j. sz.-el nem rendelkező
gazdasági társaság szerkesztői felelősséget viselnek.

Az elkobzás akadályai:
a) a jóhiszemű tulajdonos védelme:
 az elkövetés eszközének, az elkövetési tárgynak és az utóbbi elszállítására használt dolognak
az elkobzását nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, feltéve, hogy a
tulajdonos az elkövetésről előzetesen nem tudott.
b) az elkobzás elévülése:

64
  az elkobzás elévülési ideje a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de
legalább 5 év. Ismert az elévülés nyugvása és megszakadása is.
c) vagyonelkobzás alkalmazása:
 nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amire a vagyonelkobzás kiterjed. Tehát
ha egy dologra mindkét intézkedés feltételei fennállnak, akkor a vagyonelkobzást kell
alkalmazni.
 Különböző dolgokra az elkobzás és a vagyonelkobzás egyidejűleg is elrendelhető

Az elkobzás méltányosságból való mellőzése és az elkobzás joghatása:

 Csak az eszközül szánt dolog, az elkövetési tárgy és az ennek elszállítása céljából használt dolog esetén
lehetséges elkobzás méltányosságból való mellőzésére.
 További feltétel, hogy az elkobzás az elkövetőre vagy a tulajdonosra a b. cs. súlyával arányban nem álló
méltánytalan hátrányt jelente.
 Nem mellőzhető az elkobzás, ha azt NK-i jogi kötelezettség kizárja vagy a b. cs.-t bűnszervezetben
követték el.
 Az elkobzott dolog tulajdonjoga a határozat jogerőre emelkedésétől az államra száll. Az elkobzást a
törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre.
 Lehetőség van, hogy az elkobozott dolog megosztásáról az érintett államok megállapodhassanak.

A vagyonelkobzás tartalma, előzményei:

 Vagyoni jellegű, önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.
 A Csemegi-kódex nem ismerte. A Btá a büntetések között szabályozta és kiterjedhetett az elkövető
egész vagyonára, de lehetséges volt a korlátozása is.
 Az 1961. évi Btk-ban mellékbüntetés volt. Az 1978. évi Btk csak végrehajtandó szabadságvesztés
mellett tette lehetővé alkalmazását.
 Az 1998. évi LXXXVII. Tv. alapján megszűnt a jogszerű vagyonra kiterjedő vagyonelkobzás.
 A 2001. évi CXXI. Tv. a mellékbüntetések közül az intézkedések körébe helyezte át.

A vagyonelkobzás szabályozása az új Btk-ban és esetei:

 74, 75, 76. $
 A vagyonelkobzás elvileg akár szándékos, akár gondatlan b. cs. miatt elrendelhető. Alkalmazásának
feltétele, hogy a cselekmény tényállásszerű és jogellenes legyen
 Elrendelhető akkor is, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot, büntethetőséget megszüntető
okok miatt nem büntethető, vagy ha megrovásban részesítették.
 A vagyonelkobzást a jogutóddal szemben is alkalmazni kell arra a vagyonra, amire a jogutódlás történt.
 A vagyonelkobzás esetei:
a) vagyonelkobzást kell elrendelni arra a b. cs. elkövetéséből eredő vagyonra, amit az elkövető a b.cs.
elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.
 Az elkövető jogszerűen szerzett vagyonát nem érinti.
 A vagyonelkobzás egyetemes alkalmazására nincs lehetőség, azt a társtettesek és a részesek
esetén is külön kell vizsgálni.
 El kell rendelni arra a b. cs. elkövetéséből eredő, a b. cs. elkövetése során vagy azzal
összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott.
b) vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amit az elkövető bűnszervezetben való részvétele
idején szerzett.
 A rendelkezés akkor is alkalmazandó, ha az elkövető az adott időpontban bűnöző
tevékenységet nem tanúsít, de a bűnszervezeti tagságát nem számolta fel.
c) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amit a kábítószer kereskedelem elkövetője a b.
cs. elkövetésének ideje alatt szerzett.
d) Arra a vagyonra is, amit a b. cs. elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek
biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak.
 Alkalmazásához legalább a büntetendő előkészület megvalósítása szükséges.
e) Arra a vagyonra, ami az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt

A vagyonelkobzás akadályai és korlátai:

a) nem rendelhető el arra a vagyonra, ami a b. eljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül
szolgál:
b) nem rendelhető el arra a vagyonra, amit jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek:

65
 c) nem kobozható az olyan vagyon, amit az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
illetve kábítószer-kereskedelem elkövetője a b. cs. elkövetésének ideje alatt szerzett, de a törvényes
eredete bizonyított

Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás és a vagyonelkobzás végrehajtása:

 a vagyonelkobzást pénzösszegben kell elrendelni, ha:
a) a vagyon már nem lelhető fel.
b) A vagyon megvan, de az egyéb vagyontól nem különíthető el vagy az elkülönítése aránytalan
nehézséget okozna
c) Az elkövető a vagyont jóhiszemű 3. személyre ellenérték fejében ruházta át. Az ellenérték esik
pénzösszegben kifejezve vagyonelkobzás alá.
 Az elkobzott vagyon az államra száll, a bírósági végrehajtó hajtja végre.

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének tartalma és szabályozása:

 77. $
 A 2012. évi Btk új intézkedésként vezette be
 Biztonsági jellegű, ami önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható
 Előfeltétele b. cs., de legalább tényállásszerű és jogellenes cselekmény elkövetése.
 Akkor is alkalmazható, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot, vagy büntethetőséget
megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve, ha megrovásban részesítették.

Elektronikus adatnak minősül:

a) elektronikus hírközlő hálózaton közétett adat, aminek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele b. cs.-t
valósít meg
b) a b. cs. elkövetéséhez eszközül használt elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat. Eszközül
használt dologról szándékos és vegyes bűnösségű b. cs. esetén beszélünk.
c) A b. cs. elkövetése útján létrejött elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat

66
 22. tétel

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések

Az intézkedések alkalmazásának feltételei:
2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről
szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) és – a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett
bűncselekmények vonatkozásában – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben
meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a
jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy
felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy
a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője,
cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi
körében követte el,
b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a
cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a
bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések
alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte,
vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője
vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint
felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

 Intézkedések alkalmazását megalapozó b.cs.: mivel j. sz. b. cs.-t nem követhet el, ezért szükséges egy
természetes személy által megvalósított b. cs. Ez a b. cs. szándékos b. cs.
 Előny: a b. cs. a j. sz.-nek előny szerzését célozta vagy eredményezte. Elég a cél, tehát, ha az előny
mégsem áll be a j. sz. oldalán, akkor is megállapítható a felelőssége.
1. §  (2) előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül attól, hogy
a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e - is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi
személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás
szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.
 Intézkedések alkalmazását megalapozó b. cs. elkövetője:
 Ahhoz, hogy az intézkedések alkalmazhatóak legyenek, további 3 kritérium valamelyikének
teljesülése szükséges:
a) a b. cs.-t a jogi személy vezető tisztviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja,
alkalmazottja, tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek
megbízottja a j. sz. tevékenységi körében követi el.
o A természetes személy és a jogi személy közti kapcsolat fennállhat:
1. a b. cs.-t a j. sz. vezetője követi el
2. a j. sz. tevékenysége körében követi el (ha tevékenységén kívül valósítja meg a
cselekményt, akkor nem vonható felelősségre a j. sz.)
3. a j. sz. a b. cs. folytán gazdagodott vagy a cselekményt ezzel a céllal követték el
b) a b. cs.-t a jogi személy tevékenységi körében a tagja vagy alkalmazottja követi el és a b. cs.
megelőzhető lett volna, ha a vezető teljesítette volna kötelezettségét.
o A vezető mulasztása lehet szándékos vagy gondatlan is.
o A természetes személy és a jogi személy közötti kapcsolat lehet:
1. az elkövető a j. sz. tagja vagy alkalmazottja
2. a b. cs.-t a j. sz. tevékenysége körében követi el
3. a vezető mulasztása lehetővé tette a b. cs. elkövetését
4. a j. sz. a b. cs. folytán gazdagodott vagy a cselekményt ezzel a célzattal követték el
c) a b. cs. elkövetője bárki lehet, a feltétel az, hogy a b. cs. elkövetése a j. sz. javára előny
szerzését eredményezte és a vezető tudott a b. cs.-ről.
o Ebben az esetben nem szükséges az elkövető és a j. sz. közötti kapcsolat, de feltétel,
hogy az előny ténylegesen bekövetkezzen a j. sz.-nél.

67
A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések:
3. § (1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki,
megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel
szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a jogi személy megszüntetése,
b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,
c) pénzbírság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény
elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi
személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy
a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyész a
nyomozást felfüggesztette,
b) az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, vagy
a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
c) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy nem a vádlott követte el a bűncselekményt, vagy
az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,
d) az elkövető a halála, kóros elmeállapota, tevékeny megbánása, illetve kényszer vagy fenyegetés miatt
nem büntethető, vagy
e) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, illetve tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény
elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vele szemben az eljárást felfüggesztették.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés kizárólag önállóan alkalmazható,
a b) és c) pontjában meghatározott intézkedések önállóan és egymás mellett alkalmazhatók.

 Az intézkedések alkalmazhatóságának 4. alapvető feltétele az, hogy a természetes személy elkövetővel

szemben a bíróság büntetést szabott ki, illetve vele szemben megrovás vagy próbára bocsátás
intézkedést alkalmazott.
 A b. eljárás mindig a természetes személy elkövető ellen folyik, jogi személy nem lehet terhelt, vele
szemben önálló eljárást nem lehet indítani, nem lehet elkülönített nyomozást folytatni vagy önállóan
vádat emelni.
 Jogi személy ellen nem lehet szankciót alkalmazni, ha:
1. nem állapítható meg a b. cs. elkövetőjének személye
2. megállapítható az elkövető kiléte, de vele szemben a b. eljárást megszüntetik (kivéve, ha a
megszüntetésre az elkövető halála, kóros elmeállapota miatt került sor)
3. az elkövető b. jogi felelősségét a bíróság megállapította, de vele szemben nem büntetést szabott ki,
illetve intézkedésként nem próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazott.
 Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések:
1. j. sz. megszüntetése: csak önállóan alkalmazható
2. tevékenységének korlátozása: önállóan és a pénzbírság mellett is alkalmazható
3. pénzbírság: önállóan és a tevékenység korlátozása mellett is alkalmazható
 Mindhárom szankció mellett alkalmazásra kerülhet a vagyonelkobzás is.

A jogi személy megszüntetése:

4. § (1) A bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és
a) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy
b) a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.
(2) A bíróság a jogi személyt megszüntetheti az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott estekben
akkor is, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek
következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy
a) országos közüzemi szolgáltató,
b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,
c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

 Kötelező a megszüntetés, ha nem folytat legális gazdasági tevékenységet és a szervezetet kimondottan

b. cs. elkövetésére hozták létre.
 A bíróság mérlegelheti a megszüntetést, ha a jogi személy jogszerű gazdasági tevékenységet folytat, de
b. cs. elkövetésére hozták létre vagy tevékenysége b. cs. leplezését szolgálja.
 A megszüntetés kizárólag önállóan alkalmazható, aminek végrehajtásáról a j. sz.-ről nyilvántartást
vezető bíróság gondoskodik és törli a nyilvántartásból.

68
A jogi személy tevékenységének korlátozása:
5. § (1) A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre a (2) bekezdésben
meghatározott körben korlátozhatja; a tartamot években kell megállapítani. A korlátozás kiterjedhet
valamennyi felsorolt tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.
(2) Az eltiltás ideje alatt a jogi személy
a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
c) nem köthető vele koncessziós szerződés,
d) nem minősíthető közhasznú szervezetté,
e) nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok,
külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott
támogatásban,
f)
g) nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.
(3) A tevékenység korlátozása esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napján a bíróság
rendelkezésétől függően
a) beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azonnali hatályú
felmondásának jogkövetkezményei,
b) beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának
jogkövetkezményei,
c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági
nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,
d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell
tekinteni, továbbá a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást vissza kell fizetni.

 A korlátozás 1-3 évig terjedhet és a tartamot években kell meghatározni. A tartam számításának kezdete
az ítélet jogerőre emelkedésének időpontja.
 A bíróság a szankciót alkalmazhatja:
1. az első öt pontban meghatározott tevékenységek eltiltására vagy támogatásokból, előnyökből
kizárás mindegyikére vonatkozik
2. ezek közül csak az egyikre vagy csak egyesekre vonatkozik
3. a felsorolásban nem szereplő egyéb tevékenységre vonatkozik

A pénzbírság:
6. § (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért
vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint.
(2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni
előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg.
(3) Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy
vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.
(4) A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.

 A pénzbírságot egy összegben kell kiszabni, alsó határa 500 ezer forint, felső határa az elért vagy elérni
kívánt vagyoni előny háromszorosa lehet.
 A pénzbírságot önkéntes nem fizetés esetén a bírósági végrehajtásról szóló szabályok szerint kell
behajtani.
 A pénzbírság önállóan és a j. sz. tevékenységének korlátozása mellett is alkalmazható. A pénzbírság és
a vagyonelkobzás is alkalmazható egymása mellett.
 A pénzbírság előnye, hogy bármely szervezet ellen alkalmazható.
 A pénzbírság kiszabása során figyelembe kell venni az elkövetett b. cs. súlyát és jellegét, a bűnösség
fokát, az elkövetőnek a j. sz. szervezetében betöltött tisztségére, a j. sz. milyen intézkedést tett újabb b.
cs. megakadályozására, a társaság akadályozta vagy segítette az eljárás lefolytatását, a j. sz. pénzügyi
helyzete, előélete.

69
 23. tétel

A büntetéskiszabás
A büntetéskiszabás fogalma:
 Büntetéskiszabás a b. cs. elkövetőjének a b. eljárásban történő felelősségre vonása, melynek a Btk által
meghatározott keretek között kell zajlania.
 A büntetéskiszabás-fogalom tartalmi elemeinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni az
Alaptörvényre és a Btk-ra.
 A büntetéskiszabás, mint értékelő tevékenység egy olyan folyamat, melynek során az eljáró
büntetőbíróság a b. cs. elkövetése miatt, a b. cs. b. jogilag felelősségre vonható természetes személy
elkövetőjével szemben, a b. cs. elkövetésének jogkövetkezményeként, a törvényben meghatározott
keretek között, az eset körülményeire figyelemmel megállapítja a büntetés nemét, mértékét,
végrehajtási fokozatát.
 A büntetéskiszabás jogforrásául szolgál a Btk, az LB döntései (irányelv, büntető jogegységi határozat,
büntető kollégiumi vélemény).

A büntetéskiszabás általános szabályai:

 A bíró a büntetéskiszabás során egyéniesít, ez fontos alaptétele, ami garantálja a büntetéskiszabás
eredményességét, és annak elérését, hogy az elkövető a jövőben ne kövesen el új b. cs.-t.
 80. $ leírja azokat a tényezőket, amelyekre a büntetéskiszabás során figyelemmel kell lenni:
a) büntetés célja
b) törvényben meghatározott keretek
c) egyéb súlyosbító és enyhítő körülmények (b. cs. tárgyi súlya, bűnösség foka, elkövető társ.-ra
veszélyessége)
 A büntetés célja:
 A cél a megelőzés, melynél a speciális és generál prevenciós feladatok egyenrangúak
 Az egyéni és társadalmi megelőzés azonban nem mindig igényelne azonos eszközt. Ezt a
bíróságok úgy oldják fel, hogy az enyhítő és súlyosító körülményeket egyenként és
összességében mérlegelve hozza meg határozatát.
 A törvény nem határozza meg, hogy a büntetés milyen irányú, jellegű változást kell,
eredményezzen ahhoz, hogy visszatartsa az elkövetőt új b. cs. elkövetésétől.
 Hatályos törvényünk a cél szempontjából az elkövetők egy csoportját, a fiatalkorúakat
speciálisan kezeli. Náluk a célgondolat, hogy a fiatalkorúval szemben alkalmazható büntetés
vagy intézkedés célja az, hogy a fiatalkorú a helyes irányba fejlődjön és a társadalom hasznos
tagjává váljon.
 A törvényben meghatározott keretek:
 A büntetéskiszabás során garanciális elv, hogy annak törvényi keretek között kell zajlania.
 A különös részben az egyes b. cs.-hez kötötten adja meg a jogalkotó a kiszabható szankció nemét
és mértékét.
 A büntetési tételkeretek azonban átléphetőek bizonyos esetekben az általános részben.
a) az elkövetőre szigorítás irányába mutató eltérést jelent a halmazati büntetés, a
bűnszervezetben való elkövetés, a különös, többszörös, erőszakos többszörös
visszaesőkhöz kapcsolódó szabályozás.
b) Az elkövetőre előnyős eltérést jelent a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések és a
büntetés enyhítésének szabályai
c) A Különös Részben meghatározott büntetési nemtől az enyhítés szabályainak
alkalmazásával lehet eltérni. Ellentétes irányba nincs lehetőség a megadott büntetési
nemtől való eltérésre, legfeljebb a végrehajtási fokozat lehet szigorúbb. (pl. a bíróság
szabadságvesztés büntetést nem alkalmazhat azzal szemben, aki 3 szomszédjának is
felbontotta leragasztott levelét, ha a levéltitoksértés csak elzárással büntethető)
d) Az egyes b. cs.-nél meghatározott büntetési mértéktől mindkét irányba el lehet térni.
 A b. cs. tárgyi súlya:
 azt, hogy az egyes magatartások társadalomra veszélyességének foka különböző, mert eltérő
mértékben és jelleggel sérthetik a jogi tárgyakat, a jogalkotó az eltérő büntetési tételkeretek
felállításával fejezi ki a b. cs. típusok tárgyi súlyát illetően.

70
  Különbség van egy adott b. cs. típus absztrakt és egy adott jogsértő magatartás konkrét tárgyi
súlya között (rablás az is, ha az elkövető a pénz megszerzése érdekében megfenyegeti, az is, ha
felpofozza és az is, ha súlyosan bántalmazza a passzív alanyt.)
 A büntetéskiszabás során konkrétan, az adott cselekmény kapcsán kell abban a kérdésben állást
foglalni, hogy az adott módon elkövetett jogsértés milyen tárgyi súllyal jelent meg (okozott kár,
lelki és testi hatások, veszélyhelyzet, elkövetés módja, eszköze, helye és tárgya)
 Fontos korlátját jelenti e tényezők figyelembevételének az, hogyha ezekre tekintettel a
cselekményt a törvény már súlyosabban minősítette, mert így az adott körülményt még egyszer
az elkövető terhére értékelni nem lehet.
 A bűnösség foka:
 A b. jogi felelősségre vonás feltétele, hogy a cselekményt az elkövető bűnösen valósítsa meg.
A bűnösség teljes hiánya büntethetőségi akadályt jelent.
 A bűnösség 2 formája a szándékosság és a gondatlanság.
 A kétszeres értékelés tilalmából adódóan ezeket a tényeket ismételten nem lehet figyelembe
venni. Az azonban már értékelhető, hogy a szándékosság egyenes vagy eshetőleges formája,
avagy a tudatos gondatlanság vagy a hanyagság jellemezte-e az elkövetőt.
 Az elkövető társadalomra veszélyessége:
 Míg egy adott magatartás az elkövető személyétől függetlenül, önmagában is veszélyes a
társadalomra, addig a bűnelkövető csak a tilalmazott magatartások elkövetése által válik azzá.
 A kétszeres értékelés tilalma itt is szigorú korlátot jelent, így az elkövető bűnözői életvitelhez,
értékrendhez való kötődésén keresztül megvalósuló jelentős fokú körülmények (különös
visszaesői alakzat, üzletszerűen elkövetés) nem vehető ismételten figyelembe.
 Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények:
 Ezeket a Kúria véleményei, határozatai, irányelvei tartalmazzák. (legfontosabb az 56. számú
BKv)
 Ez a BKv az enyhítő és súlyosító körülményeket több csoportba sorolja. Enyhítő és súlyosító,
alanyi és tárgyi szempontok.
 Az értékelés alapelvei:
 Konkrét értékelés elve: a körülményeket a konkrét b. cs. és annak elkövetője vonatkozásában
kell értékelni
 Relatív értékelés elve: míg egy adott körülmény egyik ügyben súlyosító, addig egy másik ügyben
lehet enyhítő körülmény
 Minőségi értékelés elve:a bűnösségi körülményeket nem egyenként, hanem egymással
összefüggésben kell értékelni
 Kétszeres értékelés tilalma: a törvényhozó által tényállási elemként szabályozott súlyosító vagy
enyhítő körülményt utóbb nem lehet külön enyhítő vagy súlyosító körülményként értékelni.
 A b. cs.-nek a törvényi tényálláson kívül eső következménye akkor is értékelésre kerülhet, ha
arra az elkövető tudata nem terjedt ki.
 Alanyi tényezők körében enyhítő körülmények:
a) büntetlen előélet, 14 éves kor csekély meghaladása
b) alacsony iskolázottság, beszámítási képesség korlátozottsága
c) kiemelkedő munkavégzés, köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység
d) b. cs. méltányolható indítóoka
e) eshetőleges szándékkal való elkövetés, hanyag gondatlanság
f) önfeljelentés, felderítésben való közreműködés, beismerő vallomás, megbánó magatartás
g) megbánást kifejező komoly öngyilkossági kísérlet
h) betegség, rokkantság vagy a büntetés elviselését megnehezítő egyéb körülmény
 Alanyi tényezők körében súlyosító körülmények:
a) büntetett előélet
b) csavargó életmód, magasabb képzettség
c) önhibából eredő ittas vagy bódult állapot, iszákos életmód
d) elkövetésben kezdeményező vezető szerep vállalása, társas elkövetés
e) kitartó szándék, előre megfontoltság, elkövetés utáni elvetemült magatartás
f) tudatos gondatlanság súlyosabb foka
 Tárgyi tényezők körében enyhítő körülmény:
a) Kísérlet, okozati összefüggés közvetlen volta
b) az eredmény bekövetkezésében más okok is közrejátszottak
c) sértett felróható közrehatása, bűnsegély, ellenőrzés lazasága
d) okozott kár megtérítése vagy megtérülése
e) az elkövetéstől számított hosszabb időmúlás

71
 f) hosszabb időtartamon keresztül b. eljárás hatálya alatt állás
 Tárgyi tényezők körében súlyosító körülmény:
a) más b. cs.-nél minősítő körülményként jelentkező elkövetési mód
b) eszköz különös veszélyessége
c) közbiztonság veszélyeztetése
d) köznyugalom tartós, súlyos megzavarása
e) sértett védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen volta
f) a sértett terhes nő vagy az elkövető közeli hozzátartozója
g) folytatólagosság
h) bűnhalmazat
i) közlekedés szabályainak durva megszegése
j) nem vesztegetési cselekmények korrupciós jellege

A szabadságvesztés büntetés kiszabása:

 Btk 80. $ (2), (3), (4)
 A határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásánál a középmérték az irányadó, ami a büntetési tétel
alsó és felső határa összegének a fele. Ez azonban csak kiindulás pont, mert a bíróság az enyhítő és
súlyosító körülmények figyelembe vétele után hozza meg végleges döntését.
 Btk 33 $ (3), (4), (6)
 Szabadságvesztés mellett kivéve az elzárást és a közérdekű munkát bármely más büntetés is
elrendelhető.
 Szabadságvesztés helyett a 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett b. cs.-ek
esetén elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás önállóan vagy akár több is kiszabható.
 Btk 63 $ (2), (3), (4)

72
 24. tétel

A halmazati büntetés és az összebüntetés

A büntetéskiszabás speciális szabályai körébe tartozik a halmazati büntetés és a halmazati büntetés kiszabására
vonatkozó rendelkezések, a tárgyalásról lemondás, a bűnszervezetben történő elkövetés és a bűnismétlés b. jogi
jogkövetkezményei.

A halmazati büntetés: 81. $

 Halmazati büntetés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a törvény értelmében bűnhalmazat valósult
meg, azaz ha az elkövető egy vagy több cselekménye több b. cs.-t valósított meg és azokat egy
eljárásban bírálják el.
 A halmazati büntetés kiszabása során a bíróság több elvet is figyelembe vesz:
1. kumuláció: összegződés
 a halmazatba került b. cs.-ek mindegyikére egyenként szabja ki a bíróság a büntetést, majd
ezek összeadásával jön ki a halmazati büntetés
2. abszorpció: elnyelődés
 a legsúlyosabb b. cs. büntetési tétele magába olvasztja, elnyeli a csekélyebb súlyú büntetési
tételeket.
 Ennek megfelelően a halmazati büntetés kiszabása során az elkövető által megvalósított
magatartások közül a legsúlyosabb b. cs.-re irányadó büntetési tételkeret lesz a meghatározó.
3. aszperáció: feloldódás
 a legsúlyosabb b. cs.-hez tartozó büntetési tétel felső határa megemelkedik és a bíróság ezen
belül szabhatja ki a büntetést úgy, hogy annak mértéke nem érheti el a b. cs.-kel szemben
alkalmazható büntetések felső határainak összegét.
 a legfontosabb különbség köztük az, hogy milyen formában kívánják kifejezésre juttatni a kiszabandó
büntetésben azt a tényt, hogy az elkövető több b. cs. miatt áll a bíróság előtt.
 A halmazati büntetés egy egységes büntetés és egyszeri elítélést jelent.
 Legfontosabb szabálya, hogy a bűnhalmazatban lévő b. cs.-ek büntetési nemei és tételei közül a
legsúlyosabbnak alapjául kell a büntetést kiszabni.
 A magyar szabályozás több elvet is követ: abszorpció elve, aszperáció elve.
 Ha a cselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel alkalmazni a
törvény, akkor a halmazati büntetés kiszabása során a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett b. cs.-
re előírt büntetési tétel felső határának felével emelkedik.
 A magyar szabályozás a kumuláció elvét elveti, ezért a halmazati büntetés nem érheti el az egyes b. cs-
ekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes összegét, de nem haladhatja meg a 25 évet
sem, mint a szabadságvesztés büntetés generális minimumát.
 Három csapás jogintézménye:
 Olyan elkövetők, akik legalább 3, különböző időpontban befejezett személy elleni erőszakos b.
cs.-t valósítottak meg, azok ellen a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a kétszeresére
emelkedik.
 Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a 20 évet meghaladja, vagy ha a bűnhalmazatban
lévő b. cs.-ek bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor a
bíróságnak kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.
 a halmazati büntetés mellett is kiszabható mellékbüntetés

Az összbüntetés: 93, 94, 95, 96. $

 előfordulhat olyan is, hogy bár az elkövető több b. cs.-t valósított meg, ezeket azonban több, egymástól
független eljárásban bíráltál ek és így több büntetést is kiszabtak vele szemben.
 Az alapvető garanciális szabályokat és b. jogi alapelveket itt sem lehet átlépni, így a bíróságnak nincs
arra lehetősége, hogy a jogerős ítéleteket felülértékelje.
 Az összbüntetés tartamát olyan mértékben kell maghatározni, hogy az elkövetőt ne érje hátrány azért,
mert a terhére rótt b. cs.-eket nem egy eljárásban bírálták el.
 Az összebüntetés olyan büntetéseket ölel fel, amelyek jogerős végrehajtandó szabadságvesztés
büntetések:
 Összbüntetés kiszabásának akkor van helye, ha:
1. az elkövetővel szemben több, jogerős ítélet van érvényben

73
 2. az ítéleteket ugyanaz vagy különböző bíróság, de különböző eljárások során hozta meg
3. olyan b. cs.-ek miatt, amelyek mindegyike a legkorábbi első fokú ítélet kihirdetését megelőzően került
elkövetésre
4. az ítéletek mindegyike határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetésről rendelkezik
5. ezek kizárólag végrehajtandó szabadságvesztések lehetnek
6. melyeket az összebüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan
hajtanak végre.
 Folyamatos töltés az, amikor az egyik szabadságvesztés kitöltése után azonnal megkezdi a másik
büntetés töltését.
 Olyan szabadságvesztés, mely a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka helyébe lép, összbüntetésbe
nem foglalható, csakúgy, mint az életfogytig tartó szabadságvesztés sem, továbbá a már korábban
összbüntetésbe foglalt büntetés.
 Az összbüntetést úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki, azzal az eltéréssel,
hogy az összbüntetés tartamának el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a legrövidebb büntetésnek
1/3 részének összegét, de nem haladhatja meg a büntetések együttes összegét.
 Az összebüntetés nem haladhatja meg a 25 évet.
 Az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amely a korábbi büntetési fokozatok körében a
legsúlyosabb.
 Ha az összbüntetés mértéke 3 év vagy annál több, illetőleg többszörös visszaesőnél 2 év vagy ennél
több, akkor fegyházban kell végrehajtani.
 A rendező elv a büntetések azonos tartalma. Eltérő tartalmú büntetések esetén a büntetéseket egymástól
függetlenül, külön-külön kell végrehajtani.
 Mellékbüntetések önmagukban nem foglalhatóak az összbüntetésbe, ha azonban az összbüntetéssel
érintett ítéletekhez kapcsolódnak, akkor az elítélt számára leghosszabb tartamút kell végrehajtani.

A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén: 83, 84. $

 A jogintézmény bevezetésének alapját az adja, hogyha a terheltnek joga van a tárgyaláshoz, akkor joga
van arra is, hogy e jogáról lemondjon.
 Ha a vádlott beismerő vallomást tesz, elismeri a terhére rótt tényeket és bűnösségét, akkor indokolatlan
a bizonyítási eljárás lefolytatása, bűnösségének megállapítása.
 Garanciális igény a tárgyalásról való lemondás esetén is fennáll, hiszen a vádlott személyi
szabadságáról való önkéntes lemondása történik meg, ezért erre csak indokolt esetben, megfelelő
hatósági kontroll mellett kerülhet sor.
 A garanciális feltételek szigorúságát jól jelzi, hogy az elkövetőnek nem csak a nyomozati, hanem a
tárgyalási szakban, a nyilvános ülésen is beismerő vallomást kell tennie.
 A tárgyalásról lemondás nagy előnye a vádlottnak, mert a beismerő vallomása lényegesen enyhébb
büntetési tételkeretek alkalmazását teszi lehetővé.
 A Btk az általános szabályok keretében a büntetési tétel alsó határára utalással ez esetben a büntetés
felső határát maximalizálja. Így a szabadságvesztés felső határa maximum 3 év, 2 év vagy 6 hónap
lehet.
 Az eljárás általános feltételei kiegészülnek azzal, hogy erre csak a 8 évnél nem súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő b. cs. miatt indított büntetőügyben kerülhet sor.
 A törvény 84. $-a kimondja, hogy önmagában a több b. cs. elkövetése nem zárja ki a tárgyalásról
lemondás alkalmazását.
 Tehát abban az esetben, ha a tárgyalásról lemondás keretében a vádlott több b. cs.-ét is értékelni kell és
halmazati büntetést kell kiszabni, akkor külön kell vizsgálni minden b. cs. tételkeretét és a
rendelkezésre álló legsúlyosabb szankciót kell kiszabni.
 Ettől eltérő szabály érvényesül akkor, ha az elkövető több b. cs.-t is megvalósított, amelyek közül
legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést ír elő a Btk. Ilyenkor a kiszabható
legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel középmértékével emelkedik.

74
 25. tétel

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése.

A büntetés végrehajtását kizáró okok.
SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE

85, 86, 87, 88. $

 A legjelentősebb különbség a próbára bocsátás és a szabadság végrehajtásának felfüggesztése között,
hogy a bíróság utóbbi esetben kiszabja a büntetést, azonban annak azonnali végrehajtásától
meghatározott ideig eltekint.
 A törvény csak meghatározott esetekben biztosítja e jogintézmény alkalmazhatóságát. Ezek a büntetés
típusához és tartamához kapcsolódnak, az elkövető társadalomra veszélyessége a próbaidő hossza
kapcsán nyer értékelést.
 Alkalmazhatóságának minimum feltétele, hogy a büntetés célja így is elérhető legyen.
 A 85 $ (1) szerint a 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre akkor
függeszthető fel, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
 Szabadságvesztés mértéke meghatározásakor a felfüggesztés vagy fel nem függesztés tényét figyelmen
kívül kell hagyni
 A Btk-ból egyértelműen kiderül, hogy csak szabadságvesztés büntetés felfüggesztésére kerülhet sor
 A 86 $ (1) bekezdése szerint nem függeszthető fel a szabadságvesztés végrehajtása azzal szemben, aki
többszörös visszaeső, a b. cs.-t bűnszervezetben követte el vagy a szándékos b. cs.-t a szabadságvesztés
végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
 A próbaidő tartama 1-5 évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A
próbaidő tartamát években vagy években és hónapokban kell meghatározni.
 A törvény 2 esetben is lehetőséget ad az 5 éves maximum átlépésére:
1. ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, ami miatt a felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását nem rendelték ell, s így a próbaidő az utóbb kiszabott
szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik
2. a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is
 külön-külön, egymástól függetlenül kell számítani, és íg párhuzamosan telik a próbaidő akkor, ha az
elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és a szabadságvesztések
próbaideje még nem telt el.
 Az elkövető a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg pártfogó felügyelet alá
helyezhető, de kötelező, ha az elkövető visszaeső.
 A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani:
1. a feltételes elítélés alkalmazására valamely felfüggesztést kizáró ok ellenére került sor
2. az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett b. cs. miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik
3. az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi
 a köztársasági elnök is dönthet a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, de a Btk szabályai szerint a
köztársasági elnök által kegyelemből felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a
próbaidő alatt elkövetett b. cs. miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik vagy ha az elkövető a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi

BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁT KIZÁRÓ OKOK

Az elítélt halála:
 Az elítélt jogerős döntés után bekövetkező halála természetszerűleg kizárja a büntetés
végrehajthatóságát.
 Ez alól kivétel olyan vagyoni jellegű b. jogi szankció, ami jogerőre emelkedésével azonnali
tulajdonváltozást eredményez. Ilyen a vagyonelkobzás.

A törvényben meghatározott egyéb ok:

75
  Nem hajtható végre az újabb életfogytig tartó szabadságvesztés, amit az elítélttel szemben, korábbi
életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésének végrehajtása alatt szabott ki vele szemben bíróság.
 Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú
szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott
ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább 5-20 év közötti időtartamra elhalaszthatja.
 Szintén kizárt a szabadságvesztés végrehajtása, ha az korábban felfüggesztésre került és a próbaidő
sikeresen telt le.

(Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények: )

 Az egyéni megelőzést szolgálja az, ha az elkövető számára esélyt adnak önbecsülése visszaszerzésére,
illetve arra, hogy a társadalmi beilleszkedése során ne kelljen bélyegként viselnie korábbi elítéltségét.
Ennek eszköze a mentesítés.
 Az elítélés fogalmi körébe tartozik a b. jogi felelőssége megállapítása, intézkedés alkalmazása és a
büntetés kiszabása is.

97. § (1) büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő
hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg.
(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó
adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően
hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben.

 A jogkövetkezmények lehetnek b. jogon belüli vagy kívüli hátrányos változások.

 Az elítélés tényét a bűnügyi nyilvántartás jegyzi, amiből kiderül mind a büntetett előélet, az elkövetett
b. cs. És a kiszabott büntetés is. (Bnytv)
 A nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el
 A Bnytv megkülönböztet:
1. bűntettesek nyilvántartását
2. hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartását
3. b. eljárás hatálya alatt állók nyilvántartását
4. kényszerintézkedések hatálya alatt állók nyilvántartását
 a bűntettesek nyilvántartásába annak az adatai szerepelnek, akivel szemben a bíróság bűnösséget
megállapító jogerős ítéletet hozott és az ítélet jogerőre emelkedésének napján a jogkövetkezmények alól
nem mentesült.
 A bűntettesek nyilvántartásának célja:
1. a b. ügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése
2. büntetett előélet tényének igazolása
3. bűnmegelőzési, bűnüldözési, ig. szolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme
4. az érintett jogai gyakorlásának elősegítése
5. mások jogainak és biztonságának védelme érdekében
 a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába bekerül,
aki:
1. akinek adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés miatt törölték
2. akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott és az ítélet jogerőre
emelkedésének napján mentesült.
3. akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de büntetés kiszabását
mellőzte
4. akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellet kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást
alkalmazott
5. akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott
6. akit az ügyész megrovásban részesített
 a nyilvántartás célja:
1. büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése
2. hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása
3. bűnmegelőzési, bűnüldözési, ig. szolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme
4. az érintett jogai gyakorlásának elősegítése
5. mások jogainak és biztonságának védelme érdekében

76
(

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek

nyilvántartása
Jogkövetkezmény Nyilvántartási idő
Szándéko Végrehajtandó szabadságvesztés 5 évnél nem hosszabb
s b. cs. szabadságvesztés esetén a
mentesítéstől számított 10 év
miatt 5 évet meghaladó
szabadságvesztés esetén a
mentesítéstől számított 12 év
Életfogytig tartó szabadságvesztés
esetén az elítélt személy halálát
követő 12 év
Kiszabott, de végrehajtásban felfüggesztett vagy részben A mentesítéstől számított 8 év
felfüggesztett szabadságvesztés
Kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés, A mentesítéstől számított 5 év
foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy
kiutasítás
Kiszabott mellékbüntetés A mellékbüntetés végrehajtása
befejezésétől számított 5 év
Gondatla Szabadságvesztés Végrehajtandó szabadságvesztés
n b. cs. büntetés kiszabása esetén a
mentesítéstől számított 8 év
miatt A szabadságvesztés
végrehajtásának felfüggesztése
esetén a mentesítéstől számított 5
év
Kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés, A mentesítéstől számított 3 év
foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy
kiutasítás
Kiszabott mellékbüntetés A mellékbüntetés végrehajtása
befejezésétől számított 3 év
Megrovás Ítélet/határozat jogerőre
emelkedésétől számított 3 év
Próbára bocsátás A próbaidő elteltétől számított 3
év
Kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, Ítélet jogerőre emelkedésétől
vagyonelkobzás számított 3 év
Javítóintézeti nevelés Az intézkedés végrehajtásának
befejezésétől számított 3 év
Büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget Ítélet jogerőre emelkedésétől
megállapító jogerős ítélet számított 3 év

77
 26. tétel

A bűnszervezetben történő elkövetés, a bűnismétlés és

jogkövetkezményeik
Bűnszervezetben történő elkövetés: 91. §
 Bűnszervezet 3 vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett. Összehangoltan működő csoport,
amelynek célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos b. cs. elkövetése.
 A bűnszervezetben való elkövetéshez a törvény az Általános Részben köt súlyosabb következményeket, de itt
is érvényesül a kétszeres értékelés tilalma.
 A b. cs. bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén a Btk-ban a b. cs. bűnszövetségben
történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.
 Aki szándékos b. cs.-t bűnszervezetben követ el, a b. cs. büntetési tételének felső határa a kétszeresére
emelkedik, de a 25 évet nem haladhatja meg.
 Ha az elkövetett b. cs.-ek büntetési tételének felső határa nem éri el az 5 évet, akkor bűnszervezet nem
állapítható meg, de bűnszövetség igen.
 A törvényi rendelkezés feltétele tehát a bűnszervezetben való elkövetés megléte, az elkövetett b. cs.-ek 5 évi
vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel való fenyegetettsége és a szándékosság.
 Halmazati büntetés kiszabása esetén a legmagasabb büntetési tétellel fenyegetett b. cs.-re kell a törvényi
büntetési tétel felső határát kétszerezni.
 Bűnszervezet esetén kitiltásnak helye van.
 Szigorúbb büntetőpolitikai reagálást bizonyítja:
 fegyházban kell végrehajtani a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt a b.
cs.-t bűnszervezetben követte el.
 nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a b. cs.-t bűnszervezetben követte el
 a végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alól nem mentesíthető
 az elkobzás nem mellőzhető akkor sem, ha az méltatlan hátrányt jelentene az elkövetőre vagy a
tulajdonosra
 vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele
alatt szerzett
 nem bocsátható próbára, aki a b. cs.-t bűnszervezetben követte el.
 jóvátételi munka nem írható elő vele szemben
 a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel

A bűnismétlés: 89., 90. $

459 $ 31. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény
elkövetéséig három év még nem telt el;
a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt
követ el;
b) többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a
szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;
c) erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni
erőszakos bűncselekményt követ el.
 Az AB 1214/B/1990. Számú határozatában arról rendelkezett, hogy a visszaesők súlyosabb megítélése
szükséges.
 Az előélet szempontjából az elkövetők különbözőek lehetnek, melyek a büntetés kiszabásánál kapnak szerepet.
 A visszaesők körében a jogalkotó 4 bűnismétlő elkövetési csoportot ismer: visszaeső, különös, többszörös,
erőszakos többszörös visszaeső.
 Visszaeső minősítés feltételei:
1. szándékos b. cs. elkövetése
2. korábbi b. cs.-e is szándékos volt
3. emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték
4. a büntetés kitöltésétől vagy végrehajtása megszűnésétől az újabb b. cs. elkövetéséig 3 év nem telt el
 Bármely feltétel hiánya esetén az elkövető visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő kategóriába tartozik.

78
  Többszörös visszaesésnek további 2 feltétele van:
1. már előző alkalommal is, mint visszaesőt ítéljék el végrehajtandó szabadságvesztésre
2. újabb szándékos b. cs.-e szabadságvesztéssel is fenyegetett b. cs. legyen

Első bűntényes Btk nem szabályozza, enyhítő körülmény

Visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő Btk nem szabályozza, súlyosbító körülmény
Visszaeső Btk szabályozza, szigorúbb felelősségre vonás
Többszörös visszaeső Visszaeséshez fűződő jogkövetkezmények
hatványozottabban érvényesülnek
Erőszakos többszörös visszaeső Visszaeséshez fűződő jogkövetkezmények legszigorúbb
körben érvényesülnek

Visszaeső Különös visszaeső Többszörös visszaeső Erőszakos

többszörös visszaeső
Fogalom feltételei 1. szándékos b. cs. 1. visszaesés feltételei 1. visszaesés feltételei 1. többszörös
2. korábbi 2. mindkét 2. már visszaesőként visszaesés feltételei
cselekménye is alkalommal elítélték 2. mind 3 alkalommal
szándékos b. cs. ugyanolyan vagy végrehajtandó szab. személy elleni
3. végrehajtandó szab. hasonló b. cs.-t Veszt.-re erőszakos b. cs. -t
Veszt.-re ítélték követett el 3. új szándékos b. cs.-t követ el
4. új b. cs. szab. Veszt.-el
elkövetéséig 3 év nem fenyegetett
telt el
Büntetőjogi következmények
1. Feltételes elítélés Nem bocsátható próbára és a szab. Veszt. Nem bocsátható próbára és a szab. Veszt.
Végrehajtása felfüggeszthető, de pártfogó Végrehajtása nem függeszthető fel.
felügyelet
2. A szab. Veszt. Általános szabályok A felső határ szab. Veszt. Esetén a felével A szab. Veszt.
büntetési tétele irányadóak emelkedik, de 25 évet nem haladhatja meg Büntetés
tételkeretének felső
határa a 2-szeresére
emelkedik. Ha így a
20 évet meghaladja
akkor életfogytiglan
tartó szab. Veszt.
3. A szab. Veszt. Vétség miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani
Végrehajtása
A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi 2 évi vagy hosszabb szab. Veszt.-et
ideje a büntetés ¾-ének kitöltését követő nap fegyházban kell végrehajtani
+ pártfogó felügyelet
Nem bocsátható Kizárt a feltételes
feltételes szabadságra, szabadságra bocsátás.
ha igen lásd
visszaeső!!!
4. a büntetés Általános szabályok A büntetés csak különös méltánylást érdemlő Enyhítésre nincs
enyhítése irányadóak esetben enyhíthető. lehetőség, de az Ált.
Részben lévő
esetekben korlátlan
enyhítésre van
lehetőség
5. egyéb Nem írható elő vele szemben jóvátételi munka
jogkövetkezmények
Tevékeny megbánás alkalmazására nincs lehetőség

79
 27. tétel

A büntetés enyhítése. A mentesítés.

A büntetés enyhítése:
 Előfordulhat, hogy az elkövető személyi vagy egyéb körülményekre tekintettel az igazságos és arányos
ítélkezés érdekében a Különös Részben meghatározott büntetési tételkerettől el kell térnie a bírónak a
büntetés kiszabása során.
 A büntetés enyhítése körében egy több fokozató rendszer jött létre, teret adva az egyfokú, a kétfokú és a
korlátlan enyhítésnek.

Az egyfokú enyhítés:
82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának
elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa
a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú
szabadságvesztést lehet kiszabni.
(3) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés,
illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak.

 Lényege, hogy a Különös Részben meghatározott büntetési tételnél eggyel enyhébb büntetés szabható
ki, ha az adott büntetés legkisebb mértéke túl szigorú a b. cs. súlyára, a bűnösség fokára, a
társadalomra-veszélyességre tekintettel.
 Az egyfokú enyhítés a szabadságvesztéssel fenyegetett b. cs.-hez kapcsolódik
 elsősorban a szabadságvesztés generális minimuma és maximuma közötti tartamváltozás jogát adja a
bíróság kezébe
 a bíróság dönt az enyhítés kérdésében.

A kétfokú enyhítés:
82. § (4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a
büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni.

 Csak kísérlet és bűnsegély körében van rá lehetőség, feltéve, hogy az egyfokú enyhítés még mindig
aránytalan hátrányt jelentene az elkövetőre.
 Lehetőség van egy újabb büntetési tételkerettel lejjebb lépni. Pl. a távoli kísérlet vagy egy passzív
jelenléttel megvalósuló bűnsegédi magatartás már alkalmas a kétfokú enyhítésre.

A korlátlan enyhítés:
82. § (5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.

 Ennek keretében bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. Ha a jogalkotó az Általános
Részben rendelkezik erről, akkor az minden b. cs.-hez egyaránt kötődhet.
 Esetei:
1. ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el
2. ha az elkövető kóros elmeállapota korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében
vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék
3. kényszer vagy fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban
4. ha az elkövető 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűntett elkövetését a
vádemelésig beismerte és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a
b. cs.-el okozott sérelmet jóvátette
 Ha a Btk Különös Részében kerül sor a korlátlan enyhítés rendelkezésére, akkor az csak az adott
tényállás körében alkalmazható.

80
  Esetei:
1. tartási kötelezettség elmulasztása esetén, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos
nélkülözésnek teszi ki, feltéve, hogy kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget
tesz.
2. hamis tanúzás esetén, ha az alapügy jogerős befejezéséig az eljáró hatóságnak a hamis vádat
bejelenti.
 A korlátlan enyhítéshez gyakran társítja a törvény a büntetés teljes mellőzésének lehetőségét is.

Az előzetes fogva tartás és a házi őrizet beszámítása:

92. § (1) Az előzetes fogva tartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a kiszabott szabadságvesztésbe,
elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.
(2) A beszámításnál egynapi előzetes fogva tartás egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak,
egynapi tétel pénzbüntetésnek, illetve négy óra közérdekű munkának felel meg.
(3) Házi őrizet beszámítása esetén
a) egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház
fokozat esetén három nap,
b) egynapi elzárásnak két nap,
c) négy óra közérdekű munkának egy nap,
d) egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap
házi őrizetben töltött idő felel meg.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó előzetes fogva tartás vagy házi őrizet
tartamát egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani.

 A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy őrizetben, majd előzetes letartóztatásban van az elkövető. Ez
utóbbi súlyos kényszerintézkedés, mert az elkövető személyi szabadságának teljes megfosztásával jár,
úgy, hogy közben él az ártatlanság vélelme és nincs jogerős bírói döntés.
 Ha az elítéltet a bíróság bűnösnek mondja ki, akkor az őrizetben, illetve az előzetes letartóztatásban
töltött idő beleszámít a kiszabott büntetésbe. Teljes napnak minősül az a nap, aminek bármely csekély
részét is érinti az előzetes fogva tartás vagy a házi őrizet.
 Az előzetes fogva tartás esetén az átváltás szabályai megegyeznek a pénzbüntetés meg nem fizetése
kapcsán említett szabályokkal. Így egy nap előzetes egyenlő egynapi szabadságvesztéssel, egynapi
elzárással, 4 óra közérdekű munkával, pénzbüntetés egynapi tételével.
 A házi őrizet beszámítása esetén 4 óra közérdekű munkának, egy napi tétel pénzbüntetésnek 1 nap,
egynapi elzárásnak 2 nap, egynapi szabadságvesztésnek 3-5 napig terjedő házi őrizetben töltött idő felel
meg.
 A beszámítás során irányadó sorrendet a Btk szabályozási rendszere adja, azaz először a
szabadságvesztésbe kell beszámítani.

A mentesítés célja, elemei: 98. $

 célja, hogy az elítélt azon hátrányos következmények alól mentesüljön, amelyeket jogszabály fűz az
elítéléshez.
 A büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények alól mentesülhet az elítélt, a b. jogon belüliek nem
esnek a mentesítés hatálya alá.
 A mentesített személy erkölcsi bizonyítványába a bűnügyi nyilvántartásba nem szerepel bejegyzés
kerül. A mentesített személyt tehát büntetlen előéletűnek kell tekinteni.
 A jogintézménynek nincs visszaható hatálya.

A mentesítés formái: 99. $

 A mentesítés formái közötti különbség alapjai az, hogy ki jogosult a mentesítés kérdésében dönteni, az
érintett elítélti kör és a mentesítés feltételrendszere.
 Törvényi mentesítés: nincs szükség kérelemre, a feltételek fennállása esetén automatikusan mentesül az
elítélt.
 Bírósági mentesítés: csak kérelem esetén, a törvényben meghatározott feltételek mellett, az elítéltek
meghatározott körében kerülhet sor.
 Kegyelmi mentesítés: a köztársasági elnökhöz való kérelem esetén, meghatározott idő eltelte és
érdemlegesség fennállása esetén kerül sor rá.


81
 Törvényi Bírósági Kegyelmi
Döntésre jogosult Automatikus Csak kérelemre, bíróság Csak kérelemre,
különleges eljárásában köztársasági elnök
Elítélti kör Teljes Btk által meghatározott Teljes
Feltételrendszer Konkrét büntetés + Meghatározott idő +
meghatározott idő érdemlegesség

A törvényi mentesítés: 100. $

 A mentesítés leggyakoribb formája, ami minden elítéltet automatikusan megillet.
A Btk a mentesítés legkorábbi időpontját a legenyhébb büntetésekhez köti.
 Ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették, akkor ez a nap a próbaidő leteltének a napja.
 Gondatlan vétség esetén a mentesítés a szabadságvesztés kitöltésének, illetve végrehajthatóságának
megszűnésének napján áll be, míg szándékos b. cs. Esetén, ha a szabadságvesztés az 1 évet nem haladja
meg, akkor 3 évnek, ha meghaladja az 1 évet, de az 5 évet nem akkor 5 évnek, ha az 5 évet meghaladja,
de a 10 évet nem, akkor 8 évnek, ha a 10 évet meghaladja akkor 10 évnek kell eltelnie a büntetés
kitöltésétől a mentesítés beálltáig.
 A törvény mentesítésre csak határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén ad lehetőséget, életfogytig
tartó szabadságvesztés esetén ez kizárt.

A bírósági mentesítés: 101, 102. $

 Alkalmazására csak meghatározott feltételek mellet, különleges eljárásban kerülhet sor. Az érintett
személyi köre is szűkebb, de előnye, hogy a törvényi mentesítés határideje előtt is lehetőséget biztosít a
mentesítésre.
 Formája lehet előzetes vagy utólagos.
 Az utólagos a gyakoribb, amit a bíróság a szándékos b. cs. Elkövetése miatt határozott tartamú
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személlyel szemben gyakorolhat, ha a várakozási idő letelt, ami
a törvényi mentesítés során megbeszélt 3, 5, 8, 10 év fele és ha arra érdemes.
 A várakozási idő objektív feltétel, azaz nem lehet mérlegelni a bíróságnak. Az érdemesség szubjektív
feltétel, azaz a bíróság mérlegel.
 Előzetes mentesítésre már a bírósági ítéletben sor kerülhet annál, akit végrehajtásban felfüggesztett
szabadságvesztésre ítél a bíróság és úgy véli, hogy érdemes rá.
 Az előzetes mentesítés feltételes jellegű, azaz, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását mégis el kell
rendelni, akkor a mentesítés is hatályát veszti.

Bírósági mentesítés Előzetes Utólagos

Objektív feltétele
Szubjektív feltétele
Milyen eljárás keretében
Hatálya
Felfüggesztett szabadságvesztés
büntetés kiszabása esetén
Ha az elítélt erre érdemes
Alapeljárásban
feltételes
a szándékos b. cs. Elkövetése
miatt határozott tartamú
végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélt személlyel szemben
gyakorolhat, ha a várakozási idő
letelt
Ha az elítélt erre érdemes
Elítélt kérelmére, különleges
eljárásban
Végleges

A mentesítés egységessége: 103. $

A kegyelmi mentesítés: 104. $

 Semmilyen feltételhez nem kötött, mégis ez fordul elő a legritkábban
 A kegyelmi mentesítés 2 formája a közkegyelem (o. gy. Gyakorolja) és az egyéni kegyelmezési jog
(köztársasági elnök).
 A közkegyelem törvényi formában és széles személyi kört érintve kerül kihirdetésre, míg az egyéni
kegyelem kérelemre és személyre szólóan történik.

82
 A köztársasági elnök kegyelme mentesít az eljárási, a végrehajtási és az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól is.

83
 28. tétel

A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

A XI. fejezet alapvető rendelkezéseiről: 105, 106. $
 Fiatalkorú az, aki a b. cs. elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, de a 18-at még nem.
 Az elkövetéskori és nem az elbíráláskori életkort kell figyelembe venni.
 Az elkövető főszabály szerint 12. születésnapján még gyermekkorú. A fiatalkor kezdete tehát a
születésnap utáni nap.
 Az a 18 éven aluli személy, aki házasságkötés útján válik nagykorúvá b. jogi értelemben fiatalkorúnak
minősül.
 A fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a terhelt a 18. születésnapján
követi el a b. cs.-t.
 Az állapot b. cs.-ek esetében akkor kell a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az
elkövető a tényállásszerű magatartása teljes egészében fiatalkorban valósult meg.
 A részben gyermekkorban elkövetett cselekményért a fiatalkorú nem vonható felelősségre.
 Ha az elkövetési idő részben a 18. életév utánra esik, akkor a felnőtt korúakra vonatkozó szabályok
szerint kell felelősségre vonni az elkövetőt.
 A XI. fejezet külön szabályai megelőzik az általános rendelkezéseket, azaz az utóbbiak alkalmazását
kizárják vagy korlátozzák.
 Az általános és külön szabályok egymáshoz való viszonya alapján a XI. fejezet rendelkezései a
következőképpen csoportosíthatók:
a) egyes általános részi rendelkezések a fiatalkorúakra nem alkalmazhatóak
b) bizonyos külön szabályok kizárólag a fiatalkorúakra vonatkoznak
c) az Általános rész egyes rendelkezéseit fiatalkorúakra a XI. fejezet külön szabályaiban szereplő
eltérésekkel kell alkalmazni.
 A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés célja az, hogy helyes irányba fejlődjön és a társadalom
hasznos tagjává váljon.
 Fiatalkorúval szemben büntetés akkor szabható ki, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. Aki az
elkövetéskor 14 évét nem töltötte be azzal szemben csak intézkedés alkalmazható
 108. § (1) Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.
(2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.
 A fiatalkorúak esetében a dualista szankciórendszerből az intézkedés alkalmazásának elsőbbsége
érvényesül
 Fiatalkorúval szembeni eljárásban a szankció választását illetően a sorrend a következő:
1. szabadságelvonással nem járó intézkedés (próbára bocsátás)
2. szabadságelvonással nem járó büntetés (pénzbüntetés)
3. szabadságelvonással járó intézkedés (javítóintézeti nevelés)
4. szabadságelvonással járó büntetés (szabadságvesztés)
 107. § Ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a 29. § (1) bekezdésében meghatározott vétség
vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet.
 Büntethetőséget megszüntető ok, illetve a büntetés korlátlan enyhítésére lehetőséget biztosító feltétel.

Fiatalkorúval szemben kiszabható büntetéseknél lévő eltérések:

1. szabadságvesztés: 109, 110. $
 fiatalkorúval szemben csak határozott ideig tartó szabadságvesztés szabható ki, aminek alsó és
felső határa egyaránt rövidebb.
 Legrövidebb tartama 1 hónap, felső határa pedig attól függ, hogy mennyi a Btk különös
részében megjelölt büntetési tétel speciális maximuma és attól, hogy a fiatalkorú az
elkövetéskor betöltötte-e a 16-ot vagy nem.
 A 16 éven aluli fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés felső határa maximum 10
év, míg 16 éven felüli elkövető esetén életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett b. cs.
esetén 15 év, míg 10 évet meghaladó szabadságvesztéssel járó b. cs. elkövetése esetén 10 év.
 A fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés felső határa 5 év, ha a Különös részben a
b. cs. büntetési tételének felső határa 5 évet meghaladó szabadságvesztés.

84
  Ha a Btk különös részében a büntetés tételének felső határa az 5 évet nem haladja meg, akkor a
fiatalkorúakra vonatkozó büntetési tételkeret felső határa azonos a felnőtt korú elkövetőre
megállapított büntetési tétel felső határával.
 Az elévülés és a visszaeső minősítés ezekhez a büntetési tételek felső határaihoz igazodik.
 Fiatalkorúak esetén a szabadságvesztés végrehajtásának 2 fokozata van: börtön és fogház és itt
is lehetőség van az enyhébb vagy súlyosabb végrehajtási fokozat alkalmazására, tehát a bíró
eltérhet a szabálytól.
2. elzárás:
 111. § A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap,
leghosszabb tartama harminc nap.
3. közérdekű munka:
 112. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet
meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
 Nem az elkövetéskori, hanem az elbíráláskori életkor az irányadó.
4. pénzbüntetés: 113. $
 fiatalkorúval szemben pénzbüntetés alkalmazásának feltétele az önálló kereset vagy
jövedelem, vagy megfelelő vagyon.
 Pénzbüntetés legkisebb mértéke 15, legnagyobb mértéke 250 napi tétel. A napi tétel alsó határa
500, felső határa 50 ezer Ft-
 Fiatalkorúval szemben a pénzbüntetés határai: 7500- 12 millió 500 ezer Ft
 Ha nem fizeti meg, akkor először végrehajtás, és ha ez sem eredményes, akkor lehet közérdekű
munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatni.
 Egynapi tétel egy napi közérdekű munkának felel meg.
5. kitiltás:
 118. § A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a
településről, amelyben családja él.
6. kiutasítás:
 114. § Kiutasításnak fiatalkorúval szemben akkor lehet helye, ha
a) vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki,
b) az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és
c) nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga.

Eltérések a mellékbüntetéseknél:
1. Közügyektől eltiltás:
 115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a
közügyektől eltiltani.

Speciális szabályok az intézkedéseknél:

 A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedések az új Btk-ban:
a) Megrovás: nincs eltérő szabály
b) Próbára bocsátás:
 116. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén
helye van.
(2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.
(3) A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti nevelést
rendel el, vagy büntetést szab ki.
 Fiatalkorú bármely b. cs. esetén próbára bocsátható
 A próbaidő 1-2 évig terjed és években és hónapokban kell meghatározni
 A próbára bocsátott fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll
 A próbára bocsátást meg kell szüntetni, akkor a bíróság javítóintézeti nevelést rendel el
vagy büntetést szab ki.
c) Jóvátételi munka:
 117. § Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ítélet
meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
d) Pártfogó felügyelet: 119. $
 Kötelező a pártfogó felügyelet elrendelése:
a) feltételes szabadságra bocsátás tartamára
b) próbára bocsátás próbaidejére

85
 c) szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére
d) javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartamára
e) vádemelés elhalasztásának tartamára
 A fiatalkorú pártfogó felügyelet áll a jóvátételi munka előírása mellett is
e) Elkobzás: nincs eltérő szabály
f) Vagyonelkobzás: nincs eltérő szabály
g) Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele: nincs eltérő szabály
h) Kényszergyógykezelés: nincs eltérő szabály
i) Javítóintézeti nevelés: csak fiatalkorúval szemben alkalmazható
 120, 121, 122. $
 Kizárólag fiatalkorúval szemben alkalmazható, szabadságelvonással járó intézkedés.
 Bármilyen b. cs. elkövetése esetén sor kerülhet rá, de azzal szemben nem rendelhető el,
aki az ítélet meghozatalakor a 20. életévét betöltötte.
 1-4 évig terjedhet, tartamát években és hónapokban kell megállapítani.
 Lehetőség van az ideiglenes elbocsátásra, aminek feltételei:
a) legalább 1 évet eltöltött az intézetben
b) alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja az intézeten kívül, pártfogó felügyelő
irányításával is elérhető
 az elbocsátás tartama megegyezik az intézkedés hátralévő részével, de legalább 1 év
 a bíróság megszünteti az ideiglenes elbocsátást, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás
alatt szabadságvesztésre ítélik
 a bíróság megszüntetheti az ideiglenes elbocsátást, ha a fiatalkorúval szemben más
büntetést szab ki vagy más intézkedést alkalmaz.
 Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelés vagy az abból engedélyezett ideiglenes elbocsátás
alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, akkor a szabadságvesztés hajtandó végre és
a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Eltérő szabályok a mentesítésnél: 126. $

A halmazati és összebüntetés: 123. $

Egységes intézkedés: 124. $

 Az összbüntetéshez hasonló fiatalkorúak ügyeiben alkalmazandó jogintézmény
 Alkalmazására akkor kerül sor, ha a fiatalkorút több javítóintézeti nevelésre ítélték jogerősen és azokat
még nem hajtották végre, illetve azokat folyamatosan kell végrehajtani.
 Tartama:
a) érje el a leghosszabb javítóintézeti nevelés tartamát, de ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti
nevelések együttes tartamát
b) az egységes intézkedés tartama nem haladhatja meg a 4 évet

Az előzetes fogva tartás és házi őrizet számítása: 125. $

 az előzetes fogva tartás és a házi őrizet teljes idejét a szabadságvesztésbe, az elzárásba, a
pénzbüntetésbe, a közérdekű munkába és az elrendelt javítóintézetei nevelésbe is be kell számítani.
 A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek egynapi előzetes fogva tartás, illetve 3 nap házi
őrizet felel meg.
 A beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.

86