Jogszociológia

1. ELŐADÁS: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK, BEVEZETÉS

 Általános tudnivalók
Oktató: Dr. Boda-Balogh Éva
Iroda: C/107.
E-mail: balogh.eva@law.unideb.hu
Fogadóóra: Kedd 14:00

Számonkérés, tananyag:
❑ írásbeli kollokvium
❑ tankönyv: Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások, DUP, 2012.
❑ további, kiadott szövegek
❑ előadások anyaga
A tananyagok elérhetőek az Elearning rendszerben: https://elearning.unideb.hu/ oldalon
 A kurzus célja
❑ Mivel foglalkozik a jogszociológia?
a jog mögötti rejtett összefüggések feltárása
❑ Miben különbözik a jogszociológia a jogtudománytól?
❑ Mi a célja a jogszociológiai kutatásoknak?
- mélyebb megértés
- anomáliák feltárása és a korrekció (Mi lehet a hiba? Ki a
felelős?)
 A jogszociológiai szemléletmódról
❑érvényesség
- formális
- tartalmi (erkölcsi)
❑érvényesülés
❑hatékonyság

Példa: középmértékes büntetés

 A jogszociológiai vizsgálódás
Tárgya:

- a jog és más jelenségek viszonya

- a jogrendszer belső összefüggései

Elemző és magyarázó tevékenység

 A kurzus főbb témakörei
- A jogszociológia vizsgálódási területei
- A jogszociológia módszerei – empirikus kutatás a jogban
- A jogszociológia szerepe a joggyakorlat megismerésében
- A professzionális jogalkalmazás általános szociológiai kérdései
- A joggyakorlat és a nyelvhasználat összefüggései
- A joggyakorlat és a ténymegállapítás problémái
- A büntetéskiszabási gyakorlat alakulása Magyarországon
- A jogalkalmazás egy sajátos területe: az alkotmánybíráskodást érintő legújabb szociológiai
kutatások
- A jogászképzés szociológiai aspektusai
- A globalizáció és a jog – jogszociológiai aspektusok
Jogszociológia
2. ELŐADÁS: A JOGSZOCIOLÓGIA VIZSGÁLÓDÁSOK CÉLJA ÉS
MÓDSZEREI – EMPIRIKUS KUTATÁS A JOGBAN
 Általános tudnivalók
Oktató: Dr. Boda-Balogh Éva
Iroda: C/107.
E-mail: balogh.eva@law.unideb.hu
Fogadóóra: Kedd 14:00

Számonkérés, tananyag:
 írásbeli kollokvium
 tankönyv: Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások, DUP, 2012.
 további, kiadott szövegek
 előadások anyaga
A tananyagok elérhetőek az Elearning rendszerben: https://elearning.unideb.hu/ oldalon
 A jogszociológiai szemléletmód
„A vádlott 1996. október 22-én a városban T. B. rendőr őrmesterrel járőrszolgálatot
teljesített, és hajnali 5 óra 30 perckor a belvárosban egymás mellett haladtak, amikor
velük szemben közeledett három nő.
A sértettek a vádlottól és a társától kb. 2 méter távolságra lehettek, amikor a vádlott a
nála levő könnygázsprayből - azt maga elé mellmagasságban tartva, jobb és bal oldalra
történő vízszintes mozdulatokkal - minden indok nélkül a levegőbe fújt azzal a céllal,
hogy a szemből közlekedő sértettek a könnygázfelhőbe belehaladjanak.
Velük szemben a vegyi eszköz alkalmazását semmilyen körülmény nem indokolta. A
sértettek a könnygáz okozta szúró-maró érzéstől könnyezni, köhögni és tüsszögni
kezdtek. Amikor a vádlott és járőrtársa észlelték, hogy a sértettek könnyezni, köhögni,
tüsszögni kezdtek a könnygáz okozta szúró, maró érzéstől, kinevették őket. K. F.-né
sértettnél az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szeme kissé belövellt, bal pupillája
szűkebb, míg D. I.-né sértett szeme enyhén belövellt, és arca vérbőséggel jellemzett
volt, P. A.-nén a vizsgálat során külsérelmi nyomot nem észleltek.
 A Legfelsőbb Bíróság ítélete
A jogerős határozatokat az irányadó tényállás alapján vizsgálva megállapítható,
hogy az eljárt bíróságok tévedtek, amikor nem ismerték fel azt, hogy a
cselekményéig rendőri szolgálatát kifogástalanul teljesítő vádlottal szemben a
büntethetőséget megszüntető okból, a Btk. 36. §-ának II. tételére tekintettel az
eljárás megszüntetése indokolt.
Fel kellett volna ismernie már az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bíróságnak azt,
hogy összességében – a vádlott személyére, eddigi kifogástalan rendőri
szolgálatteljesítésére figyelemmel - az elsőfokú ítélet meghozatalakor a vádlott
cselekményei oly csekély mértékben voltak veszélyesek a társadalomra,
amely mellett a legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen, vagyis az ügyben a
büntetőeljárás megszüntetése, egyben megrovás alkalmazása indokolt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott jogerős határozatokat hatályon kívül
helyezte, a 3 rb. hivatali visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indított
büntetőeljárást megszüntette, egyben őt megrovásban részesítette.
 Általános szociológia

„Vertikálisan” és „horizontálisan” is sokrétű

„Természetes” és „mesterséges”
Társadalmi folyamatok: emberi cselekvés, de nem emberi tervezés
eredményei! (szabályosságok viszont megfigyelhetők)
Szociológia => mögöttes mozgatórugók feltárása
 A jogszociológia szemlélet kialakulása
a) Hagyományos jogfelfogás: állam által kikényszerített normák rendszere. [„tervezés eredménye”]

XIX. sz. vége  válság („élőjog”  „papírjog”)

b) Szociológia jogfogalom: ténylegesen érvényesülő, befolyásoló erővel rendelkező cselekvési minták,

„szokások"
(a közösség tagjai által követett gyakorlatból ismerhető meg) [„spontán folyamatok terméke”]

Probléma:
- gyakorlati: nem tükrözi a modern államok jogéletének realitását
- elméleti: nagyon nehéz tisztázni az egyes „jogrendszerek” közötti viszonyt
 A jog szociológiai fogalma
Modern jogelmélet: a jog egy társadalmi gyakorlat, amely autoritás
révén kötelező cselekvéseket ír elő
Kettős következmény!:
 figyelembe kell venni a kötelező előírásokhoz való társadalmi
viszonyulást (elfogadás)
a jognak vannak az emberi
szándéktól független mozzanatai
 A jogszociológia lehetséges perspektívái
A jogszociológia mint szakszociológia általában a szociológiai szempontból érdekes kérdéseket
vizsgálja:

- a jog társadalmi hatása (pl. normakövetési hajlandóság, jogtudat),

- mi a jog szerepe a társadalomban (pl. elnyomó v. semleges)
- milyen más szabályozó rendszerek vannak a jogon kívül,
- milyen típusú konfliktusokat képes megoldani a jog (pl. családon belüli erőszak) stb.

Ezzel szemben: jogászi jogszociológia

a hivatalos joggyakorlat társadalmi magyarázatára törekszik, a joggyakorlat teljes megismeréséhez
nyújt segítséget.
 A jogtudomány és jogszociológia
nézőpontja
„Belső” megközelítés: a jog szabályaira, intézményeire és alapelveire,
fogalmaira és ezek összefüggéseire koncentrál (tételes jogtudományok 
jogdogmatika)

„Külső” megközelítés: A jogszociológia érdeklődésének homlokterében azok a

jog létezésével összefüggő jelenségek, illetve problémák állnak, amelyek nem
magyarázhatók a jog saját előírásaival, kategóriáival, illetve az ezek közötti
összefüggésekkel.
 A jogszociológia szerepe a jogi
gyakorlatok magyarázatában
A jogtudomány azt vizsgálja, hogy
- helyes-e az adott döntés vagy gyakorlat

A jogszociológiát
viszont az érdekli, hogy a milyen jogon kívüli tényezők befolyásolják a jog nevében hozott
döntéseket, a joggyakorlatot
 A szociológiai módszer
JOGTUDOMÁNY JOGSZOCIOLÓGIA
Fogalmi elemzések (dogmatika), Kérdőívek,
rendszerezés statisztikai elemzések,
értelmezés, szöveg-elemzés,
értékelés résztvevő megfigyelés
interjúk,
kísérletek.
Empirikus módszerek

Émile Durkheim
(1858-1917)
Jogszociológia
3. ELŐADÁS: A JOGALKALMAZÁS SZOCIOLÓGIÁJA
 A jogszociológia lehetséges perspektívái
1. A jogszociológia mint szakszociológia 2. A jogászi jogszociológia a jogalkalmazás
általában a szociológiai szempontból érdekes folyamatát vizsgálja
kérdéseket vizsgálja
 A jogalkalmazás szociológiája
Jogászi jogszociológia

•A gyakorló jogász perspektívája

•A joggyakorlat teljesebb, mélyebb megértése
A jogszociológia kiindulópontja: a
jogalkalmazás=döntés
 A jogalkalmazást meghatározó
szociológiai tényezőkről
A jogalkalmazás mint döntési folyamat (vö. szillogizmus)
A bírósági jogalkalmazásra koncentrálunk
a jogszociológia perspektívája (vö. jogtudomány):

Miért éppen ez a döntés született meg?

A jogszociológia kiindulópontja:
1. A bíró is ember
2. A jog természete: bizonytalan
A jogalkalmazói döntést befolyásoló tényezők
a nyilvánosság előtti igazolást szolgáló a döntés nyilvánosságra nem kerülő okai
indokok
szűkebb értelemben tágabb értelemben vett objektív tényezők szubjektív tényezők
vett jogi érvek jogi érvek
jogszabály, korábbi igazoló elvek, értékek a bíró fizikai, biológiai, a döntés pszichológiai okai (érdekek,
bírói döntések, (igazságosság, szociális környezete emlékek, viszony a különböző
értelmezési jogbiztonság, (társas kapcsolatok, értékekhez, a többi emberhez,
technikák, szakszerűség, stb.) társadalmi háttér, személyiségi vonások, hangulat,
szakmai politikai, kulturális érzelmek, stb.)
szabályok, stb. viszonyok)

tételes jogelmélet elsősorban a a jogalkalmazás szociológiai és

jogtudományok jogszociológiai pszichológiai vizsgálatának
vizsgálódások tárgyát képezhetik
tárgya
Jogszociológia
4. ELŐADÁS: A BÍRÓI DÖNTÉSEKET MEGHATÁROZÓ NEM NYILVÁNOS
TÉNYEZŐK I.
A jogalkalmazói döntést befolyásoló tényezők
a nyilvánosság előtti igazolást szolgáló a döntés nyilvánosságra nem kerülő okai
indokok
szűkebb értelemben tágabb értelemben vett objektív tényezők szubjektív tényezők
vett jogi érvek jogi érvek
jogszabály, korábbi igazoló elvek, értékek a bíró fizikai, biológiai, a döntés pszichológiai okai (érdekek,
bírói döntések, (igazságosság, szociális környezete emlékek, viszony a különböző
értelmezési jogbiztonság, (társas kapcsolatok, értékekhez, a többi emberhez,
technikák, szakszerűség, stb.) társadalmi háttér, személyiségi vonások, hangulat,
szakmai politikai, kulturális érzelmek, stb.)
szabályok, stb. viszonyok)

tételes jogelmélet elsősorban a a jogalkalmazás szociológiai és

jogtudományok jogszociológiai pszichológiai vizsgálatának
vizsgálódások tárgyát képezhetik
tárgya
 Nem nyilvános (objektív) tényezők
• Társadalmi háttér (társadalmi státusz, nemi arányok, világnézet,
életkor, anyagi feltételek)
• Társadalmi változások → a bírát körülvevő társadalmi környezet
jellemzői
• Politika
• Korrupció
• Szervezetrendszer
 A bírák társadalmi státusza
Anglia:
▪ a bírók 1/4-e a „felső tízezer” köreiből érkezett,
▪ több mint 50%-uk felső-középosztálybeli származással bír,
▪ 24% született alsó-középosztálybeli, és
▪ csupán 1%-uk munkás családban
 A bírák társadalmi státusza
USA: szövetségi bírák - http://www.fjc.gov/public/home.nsf/hisj

A bírák az elitből jönnek

- társadalmi érzékenység
- szociális szempontok
 A bíróságok nemi összetétele
Felső bíróságok: férfi bírók túlsúlya (lásd USA, Egyesült Királyság)
A feminista jogelmélet kritikája – a szexuális erőszak szabályozása és bírósági értékelése a férfiak
nézőpontját tükrözi
Magyar helyzet
- 1997 előtt nemi erőszak
- szexuális erőszak/ szexuális kényszerítés, „sértetti közrehatás”
Példa: BH1993. 281.
- mit véd a büntetőjog: nemi erkölcs vagy szexuális szabadság
 BH1993. 281.
„A bűnösségi körülmények körében azonban tévedett, amikor rögzítette, hogy a
sértett részéről "semmiféle közrehatás nem állapítható meg". A 17 éves sértett a
késő esti órákban, önként - akkor még minden kényszertől és fenyegetéstől
mentesen - vállalkozott arra, hogy a kerítésen átmászva a laktanya területére,
azon belül pedig a sorállományú katonák hálókörletébe bemenjen. A
rendelkezésre álló bizonyíték szerint a sértett számára az a környék, ahol a
laktanya van, ismeretlen volt, a sértett attól igen távol lakott, ezen a környéken
korábban soha nem járt. Jóllehet a bemászásra a vádlott és társa hívása
indította, mégis az a tény, hogy a korának megfelelő fejlettségű fiatalkorú leány
késő este a kizárólag férfiak elhelyezésére szolgáló katonai helyiségbe bement,
meggondolatlan, könnyelmű viselkedés volt. Ezáltal egy olyan helyzet
kialakulásához járult hozzá, amelyben a vádlott akadálytalanul érvényesíthette
akaratát vele szemben, és a nemi szabadságát sértő cselekményt követett el.”
 Magyarország - polárisan szembenálló
feltételezések a bírák társadalmi hátteréről
Viszonyuk az egyéni szabadsághoz:
Rejtett attitűd kutatás
Nemi arányok Magyarországon
(„üvegplafon-szindróma”)
Bírósági Női bírók Férfi bírók
típusok/szintek
járásbíróságok 71,7% 28,3%
közigazgatási és 72% 28%
munkaügyi
bíróságok
törvényszékek 66,9% 33,1%
ítélőtáblák 61,9% 38,1%
Kúria 50,6% 49,4%
 Társadalmi változások: új kihívások az
ítélkezésben
XXI. Század: átalakulóban van a társadalmi valóság
Közvetett hatás a jogalkalmazásra

Kihívások:
1. Technikai fejlődés
2. Politikai rendszer megváltozása: kelet-európai probléma a
rendszerváltás után
3. Médiajelenlét és a közvélemény hatása
Jogszociológia
5. ELŐADÁS: AZ ÍTÉLKEZÉST BEFOLYÁSOLÓ NEM NYILVÁNOS
TÉNYEZŐK
A jogalkalmazói döntést befolyásoló tényezők
a nyilvánosság előtti igazolást szolgáló a döntés nyilvánosságra nem kerülő okai
indokok
szűkebb értelemben tágabb értelemben vett objektív tényezők szubjektív tényezők
vett jogi érvek jogi érvek
jogszabály, korábbi igazoló elvek, értékek a bíró fizikai, biológiai, a döntés pszichológiai okai (érdekek,
bírói döntések, (igazságosság, szociális környezete emlékek, viszony a különböző
értelmezési jogbiztonság, (társas kapcsolatok, értékekhez, a többi emberhez,
technikák, szakszerűség, stb.) társadalmi háttér, személyiségi vonások, hangulat,
szakmai politikai, kulturális érzelmek, stb.)
szabályok, stb. viszonyok)

tételes jogelmélet elsősorban a a jogalkalmazás szociológiai és

jogtudományok jogszociológiai pszichológiai vizsgálatának
vizsgálódások tárgyát képezhetik
tárgya
 A bíróságok és a politikai befolyásolás
1. Politikai nyomás, közvélemény felől érkező nyomás
◦ Pl. Rezesova ügy

2. Korrupció kockázata
◦ Mely strukturális tényezők erősítik, és melyek csökkentik a kockázatát?

3. Bírósági szervezetrendszer
◦ Igazodási kényszer?
A bíróságok és a politikai befolyásolás

Solomon Asch kísérlete (1958)

A magyar bírák viszonya a nyilvánossághoz

Érdemi korlátozás nélkül

Állá sp o ntja a tá rg ya lá so k nyilvá no ssá g á ró l
alkalmazandónak tartom a
nyilvánosság minden formájára
(televízió, internet, közvetlen
hallgatóság), mivel ez a bírói
függetlenség egyik legfontosabb
garanciája.

A személyiségi jogokra tekintettel

a televíziós (internetes)
közvetítések esetében korlátozni
kellene a nyilvánosságot, a
tárgyalótermi közvetlen
hallgatóság nyilvánossága
elegendő.

Egyaránt szükség lenne a

közvetlen és a közvetett
nyilvánosság megfelelő
korlátozására, mivel számos
esetben visszaélésekre ad
alkalmat (tárgyalás
 Szervezetrendszer
1. Nagyfokú hierarchia
A bírói karrier sajátosságai
- elvárások/igazodás
- magasabb szinten vannak a tapasztaltabb bírák
•„karrier bírók” – szakértők (vö. common law rendszerek bírái)
•értékelés
2. szignálás: elnök (Mo.) vagy automatikus
3. a bírói igazgatás modellje
 A bírósági szervezet igazgatása
Mai magyar modell (2012)
(1) Országos Bírósági Hivatal elnöke – egyszemélyi vezetés
9 éves mandátum, Országgyűlés választja
- bírósági elnökök kinevezése
- javaslat bírák kinevezésére (pályázatok)
- bíróságok stratégiája
- bírók kirendelése
- működés irányítása és ellenőrzése (bírói létszám, munkateher, ügyforgalom, stb.)
(2) Országos Bírói Tanács (15 bíró – 14 választott bíró + Kúria elnöke): önkormányzati szerv → az
OBH elnökét felügyeli
Jogszociológia
6. ELŐADÁS: AZ ÍTÉLKEZÉST BEFOLYÁSOLÓ PSZICHIKAI TÉNYEZŐK
A jogalkalmazói döntést befolyásoló tényezők
a nyilvánosság előtti igazolást szolgáló a döntés nyilvánosságra nem kerülő okai
indokok
szűkebb értelemben tágabb értelemben vett objektív tényezők szubjektív tényezők
vett jogi érvek jogi érvek
jogszabály, korábbi igazoló elvek, értékek a bíró fizikai, biológiai, a döntés pszichológiai okai (érdekek,
bírói döntések, (igazságosság, szociális környezete emlékek, viszony a különböző
értelmezési jogbiztonság, (társas kapcsolatok, értékekhez, a többi emberhez,
technikák, szakszerűség, stb.) társadalmi háttér, személyiségi vonások, hangulat,
szakmai politikai, kulturális érzelmek, stb.)
szabályok, stb. viszonyok)

tételes jogelmélet elsősorban a a jogalkalmazás szociológiai és

jogtudományok jogszociológiai pszichológiai vizsgálatának
vizsgálódások tárgyát képezhetik
tárgya
 Hagyományos megközelítés: józan
ész+tapasztalat
„A bizonyítás alanya egyrészt közvetlenül észleli, másrészt gondolati műveleteket
(logikai kijelentéseket, következtetéseket) alkotva értékeli a bizonyítékokat, és állapítja
meg a tényállást. (…) A gondolati műveleteket a logikai szabályainak megfelelően kell
elvégezni (…) A megismerő egyéni képességeinek, szakmai tapasztalatainak jelentős
része van abban, hogy a bizonyítékokat helyesen értékeli-e, és ennek eredményeként
helyes tényállást állapít-e meg. Mindenesetre törekednie kell arra, hogy tudatosítsa
önmagában és "kiszűrje" azokat a belső, személyes tényezőket, amelyek a bizonyítékok
értékelése és a tényállás megállapítása során tévútra vezethetik, így pl. az előítéletes
gondolkodást vagy az eljárás során a személyes benyomások hatására kialakuló
rokonszenvet vagy ellenszenvet az eljárás egyes részvevőivel szemben stb.” (Be.
Kommentár)
 Elméleti háttér
Amerikai jogi realizmus (Jerome Frank): A bírók nem képesek kiszűrni a
szubjektív tényezőket
◦ Módszer: nem tudományos megközelítésen alapul, hanem jogászi
tapasztalaton
Viselkedéstudományi megközelítés (Kahneman és Tverski): a pszichikai
tényezők befolyásolhatják az ítélkezési folyamatot, de hatásuk tompítható
◦ Módszer: szisztematikus, tudományos megközelítés (pl. kísérletek)
 A pszichikai tényezők osztályozása

Érzelmi oldal Mentális oldal

Pillanatnyi hangulat, Személyiségjegyek 1) Kognitív torzítások

érzelmi állapot „Vérmérséklet” 2) Emlékezés és felejtés törvényszerűségei
Attitűdök 3) Téves intuíciók
Pillanatnyi lelki állapot: „breakfast
jurisprudence”
 Attitűdök hatása az ítélkezésre
„A bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendőrök között olyan
mélységű a másik iránti szolidaritás, hogy akár a hamis
vallomástételt is vállalják, hogy a vádlottak padján ülő társuk
felmentésére kerüljön sor. Ez az érdek, mely a bajtársi
együttműködésből ered, melyet a kiközösítéstől való félelem
táplál nagyobb mint az a bűnüldözési érdek, mely alapján
vallomásukkal a felderítést elősegítenék és a
bűncselekményt elkövetők felelősségre vonása nem
maradna el.”
 Kognitív torzító hatások az ítélkezésben
„horgony-hatás”
„megerősítési torzítás”
„Out of the box” gondolkodás hiánya
 Az emlékezés és a felejtés
törvényszerűségei
A tanúvallomások hitelességének megítélésében játszanak szerepet.

Emlékezés = bevésés + emlékezetben tartás + felidézés

A problémák visszavezethetők a
◦ megjegyzés,
◦ megőrzés,
◦ felidézés hibáira.
Meghatározó faktor: figyelem és a kontextus.
 A figyelem problémái

New York
in the
the spring
 Felidézés
Minél jobb előhívási támponttal rendelkezünk, és minél inkább érintettek
voltunk, annál jobban emlékezünk.

A „takarékos” agyműködés eredményei

1) Konfabuláció jelensége  emlékeket és következtéseket együtt tárolunk

2) „Forgatókönyv” vagy „séma” elmélet  „Konstruktív” emlékezet
 A kognitív torzítások hatását erősítő
jellemzők
Bírósági vs. tudományos ténymegállapítás:

•módszerek korlátozottabbak,
•időben behatárolt,
•nem kezdhető bármikor újra,
•nem járhat sokkal előrébb az általános tudásszintnél.
 Kognitív torzítások hatását csökkentő
tényezők
•Indokolási kötelezettség
•Fellebbezési rendszer
•Kontradiktórius eljárás
•Társasbíráskodás
•Bírói rutin kialakulása
Jogszociológia
7. ELŐADÁS: A JOGALKALMAZÁS ÉS A NYELVHASZNÁLAT
ÖSSZEFÜGGÉSEI
 A kiinduló probléma

Hagyományos felfogás:
A nyelv semleges közvetítő közeg, melynek minden beszélő egyaránt birtokában
van.
Jogszociológiai megközelítés:
A nyelvhasználat viselkedés is, mely hatással lehet a bírósági döntésre.
 A nyelvhasználat
Két dimenzió:

Pragmatika: a nyelvi jelek tényleges és célzatos használatát kutatja a beszélők egymás közti
viszonyában.

Szociolingvisztika: feladata a nyelvhasználat társadalmi variációjának a leírása, elemzése és

magyarázata. Feltevése szerint a nyelvhasználat és a társadalom, illetve a nyelvi rendszer és a
társadalmi szerkezet között kölcsönös kapcsolat van.

 a társadalmi rétegződés és a nyelvhasználati változatosság között szoros összefüggés van 

más nyelven beszélünk!
 Empirikus felmérések a nyelvhasználatról
Nyelvhasználati módok (laikusok):
erőteljes – erőtlen stílus
narratív (elbeszélő) – szaggatott stílus
hiperkorrekt stílus
félbeszakítások, párhuzamos beszéd
 Pragmatikai megállapítások

Retorikai fogások (professzionális jogászok) példák:

tagad – cáfol
terhes – várandós
barát – ismerős
Nyelvhasználat és tapasztalás
 Hazai kutatások a nyelvhasználat
területén
80-as évek a perkultúra kutatás során (Kengyel Miklós)

Bírák:
hivatalos-tárgyilagos (29%),
közérthető (21%),
határozott-lényegretörő (17%),
választékos (14%),
udvarias (5%),
természetes (5%),
kioktató (4%),
jogászias (2%).

Ügyvédek:
udvarias-választékos (29%),
mesterkélt-hivataloskodó (11%),
agresszív nagyképű-kioktató (7%)

Ügyfelek -> nincs áthidalhatatlan szakadék a jogászi és a hétköznapi nyelv között => a nyelv nem jelent tényleges akadályt a jogérvényesítésben.
A kommunikációs nehézségek forrása inkább az általános beszéd- és viselkedéskultúra, zavaraiban keresendő.
A minősítések kétharmada: körülményes, zavaros, akadozó, nagyhangú, kötekedő, nagyképű (Vö.: ‘hiperkorrekt’ stílus)
 Létezik-e „cigány per”? Miskolc
(2000-es évek eleje, Loss Sándor)

Eredmény: a vádlottak foglalkozása, iskolai végzettsége, szociális helyzete

hatással van a bíró tárgyalási stílusára, de a nemzetiségük nem!
 A gyanúsítotti tájékoztatás érthetősége
(MHB kutatás – 2018)
Módszer: kérdőíves vizsgálat, interjúk
A tájékoztatás közérthetősége:
Kritikus pontok:
- hallgatáshoz való jogról való tájékoztatás
- az ügy irataiba való betkeintéshez való jogról való tájékoztatás
Lehetséges megoldás:
- kommunikációs képzések a rendőrségen
Jogszociológia
9. ELŐADÁS: EMPIRIKUS KUTATÁSOK A HAZAI BÜNTETÉSKISZABÁSI
GYAKORLATTAL KAPCSOLATBAN
 Területi eltérések a
büntetéskiszabási gyakorlat
szigorúságát illetően
Magyarországon
 A kutatás kiindulópontja és célkitűzései
Hipotézis:
• a jogászi szakmán belüli „közhiedelem” (eltérések a büntetéskiszabási gyakorlatban: Dunántúl -
Tiszántúl, Főváros - vidék viszonylatban)

A kutatás gyakorlati fontossága:

• jogegyenlőség, jogbiztonság
• lehetséges EJEB elmarasztalás

A kutatás elméleti tétje:

•Büntetéskiszabásra ható nem-jogi tényezők
 A gyakorlat divergenciáját lehetővé tevő
körülmények
•a jogszabályi környezet változása, törvényességi óvás intézményének megsemmisítése (1993)
•a bírósági ügyteher növekedése
•megyei bíróságok (törvényszékek) súlyponti szerepe is („20 önálló igazságszolgáltatás”)

Külföldi tapasztalatok:

•az Európa Tanács problematikusnak látja az európai egységes büntetéskiszabás hiányát (Ajánlás)
•amerikai (USA) tapasztalatok (Jerome Frank)
•Németországban, Csehországban is probléma
A közzétett büntetéskiszabással foglalkozó LB
döntések aránya 1977. és 2005. között
Bűncselekmény típusa Büntetéskiszabással foglalkozó döntvény
(az adott bűncselekményhez kapcsolódó összes
döntvény %-ában)

a törvényességi óvás a törvényességi

megsemmisítése előtt óvás megsemmisítése után
Lopás 16% -
Csalás 10,40% -
Rablás 22,50% 4%
Testi sértés 18% 7,20%
Emberölés 8% 9,20%
Garázdaság 11% -
Közokirat-hamisítás 11% 3%
A LB (Kúria) látókörébe kerülő ügyek
 A kutatás során felmerült módszertani
kérdések I.
Négy bűncselekményi fajtát emeltek ki (vagyon elleni, erőszakos, a kettő ötvözete, illetve egy
intellektuális jellegű bűncselekmény).

•lopás bűntette (Btk. 316. § (1) (2) és (4) bekezdés, 3 évig terjedő büntetési tétel),
•súlyos testi sértés bűntette (Btk. 170. § (1) és (2) bekezdés, 3 évig terjedő büntetési tétel),
•rablás bűntette (Btk. 321. § (1) és (2) bekezdés, 2-8 évig terjedő büntetési tétel)
•jelentős kárt okozó csalás bűntette (Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés, 1-5 évig terjedő
szabadságvesztés a büntetési tétel).
 A kutatás során felmerült módszertani kérdések II.
– 2006 és 2018
Időbeli megoszlás:

2003. március 1. és 2005. október 30. napja között jogerősen befejezett ügyek (az ügyek homogenitása miatt)

2011. január 1. és 2017. december 31. között jogerősen befejezett ügyek

Térbeli megoszlás:

2006 - minden megyei bíróság és a Fővárosi Bíróság (cselekménytípusonként 50 ügy, összesen kb. 1500 db)

2018 - minden törvényszék (cselekménytípusonként 100 ügy, összesen 2200 db)

Az ügyek sokfélesége (általános kritika):

a hazai bírói gyakorlat véges számú (kb. 15-20) enyhítő, illetve súlyosító körülményt ismer

az indokolt ítéletben kötelező a büntetéskiszabás indokolása

=> kiválogathatóak a hasonló megítélésű ügyek (az ügyek súlyosságát számszerűsíteni lehet)

A kutatás lefolytatása:

adatfelvételi lap szerkesztés, ítéletek feldolgozása a helyszínen , adatrögzítés, kiértékelés

Eredmények 2006
Eredmények 2018 (lopás)
Rangsor Becslés Rangsor Becslés Változás
Törvényszék neve
2018 2018-ban 2007 2007-ben mértéke
1 Komárom-Esztergom 62.6 13 50.0 ↑12
2 Jász-Nagykun-Szolnok 61.5 2 80.5 0
3 Borsod-Abaúj-Zemplén 61.3 3 79.5 0
4 Budapest 56.1 12 52.0 ↑8
5 Bács-Kiskun 55.5 17 33.3 ↑12
6 Fejér 55.2 1 85.7 ↓-5
7 Somogy 54.9 6 62.5 ↓-1
8 Veszprém 54.8 5 66.6 ↓-3
9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 54.5 4 76.7 ↓-5
10 Pest 53.9 20 16.7 ↑10
11 Tolna 53.1 16 41.6 ↑5
12 Heves 51.7 10 55.5 ↓-2
13 Baranya 51.6 7 60.0 ↓-6
14 Vas 50.8 18 21.4 ↑4
15 Nógrád 50.1 15 42.8 0
16 Hajdú-Bihar 47.6 11 53.8 ↓-5
17 Békés 47.5 14 45.5 ↓-3
18 Zala 40.7 19 20.0 ↑1
19 Győr-Moson-Sopron 39.6 9 57.9 ↓-10
20 Csongrád 35.9 8 59.0 ↓-12
Eredmények 2018 (sts)
Rangsor Becslés Rangsor Becslés Változás
Törvényszék neve
2018 2018-ban 2007 2007-ben mértéke
1 Veszprém 38.0 2 57.9 ↑1
2 Bács-Kiskun 35.5 11 21.4 ↑9
3 Somogy 33.1 5 32.3 ↑2
4 Nógrád 32.9 10 22.2 ↑6
5 Komárom-Esztergom 32.3 7 26.6 ↑2
6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 30.5 3 50.0 ↓-3
7 Hajdú-Bihar 30.5 6 31.8 ↓-1
8 Borsod-Abaúj-Zemplén 29.7 1 60.0 ↓-7
9 Fejér 28.6 12 20.0 ↑3
10 Zala 28.3 15 16.6 ↑5
11 Békés 27.7 17 10.5 ↑6
12 Baranya 26.5 8 23.0 ↓-4
13 Győr-Moson-Sopron 26.4 16 16.6 ↑3
14 Pest 25.9 14 20.0 0
15 Vas 25.1 13 20.0 ↓-2
16 Csongrád 24.1 4 33.3 ↓-12
17 Budapest 19.3 9 22.2 ↓-8
Jász-Nagykun-Szolnok 37.0
Heves 22.2
Tolna 20.0
 Eredmények
1. megállapítás: lopás esetében szigorúbb büntetések születtek, mint az
ugyanolyan büntetési tételű súlyos testi sértés esetén. (13 illetve 3
megyében volt 50% vagy annál is magasabb a végrehajtandó
szabadságvesztések száma),

2. megállapítás: az eltérés a „legszigorúbb” és a „legenyhébb” gyakorlatot

követő megyék tekintetében rendkívül jelentős.
Magyarázat:
-gazdasági különbségek a régiók között (bűncselekmények elszaporodottsága)
-a gyakorlat központi iránymutatás nélkül fejlődik
 Eredmények
3. megállapítás: alig találkozunk érdemi indoklással a büntetéskiszabás során
Magyarázat:
-diszkrecionális jogkör
-az indokolás legkönnyebb része
4. megállapítás: nem hivatkoznak a bírói gyakorlatra
Magyarázat:
- általános attitűd: normatív támpontokra csak a jogértelmezéskor van szükség
5. megállapítás: arányában sokkal több felmentő ítéletet helyeznek hatályon kívül, mint bűnösséget
kimondót
Magyarázat:
- általános attitűd: a bizonyítás sikertelensége (és így a felmentő ítélet) a bíró „hibája”
 Diploma és
büntetéskiszabás
Magyarországon
(„pilot study”)
 A kutatás indokai
Példák hasonló kutatásokra:
- Számos kutatás az USA-ban: eltérő sajátosságok a büntetéskiszabás során a különböző
társadalmi csoportok tekintetében.
- Hazai kutatások: Magyar Helsinki Bizottság vizsgálata a roma kisebbséget illetően
Hipotézis: a magyar igazságszolgáltatás negatívan diszkriminál a büntetéskiszabásnál egyes
társadalmi csoportokat.
Kiindulópont: a magyar társadalomban a diploma olyan kiemelt jelentőségű, hogy csoportképző
tulajdonsága releváns lehet a büntetéskiszabásnál.
Vizsgált ügyek: 250, 2013-ban jogerősen befejezett ügy (egyenlő megoszlásban az összes
ítélőtábláról).
Eredmények
Eredmények
Jogszociológia
10. ELŐADÁS: ALAPJOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MAGYAR BÍRÓI
GYAKORLATBAN - EGY JOGSZOCIOLÓGIAI KUTATÁS ÁLTALÁNOS
TANULSÁGAI
 A kutatás kiindulópontja
❑ A bíróságok feladata: a jogalkalmazáson túl az alapjogok
védelme is

❑Alapjogi gondolkodás: Magyarországon még nem szerves

része a jogi kultúrának

❑Elvárás: a bírák a tételes jogi szabályokon túl absztraktabb jogi

elveket is mérlegeljenek → az eset alapjogi dimenziója
 Milyen tényezők befolyásolhatják a
bírákat a döntéshozatal során?
▪Helyes döntés meghozása

▪Munkagazdaságossági tényezők

▪Külső nyomás

▪Sokféle egyéb tényező

 Követelmények az alapjogi ítélkezés
során
▪Az alapjogi relevancia felismerése

▪Az alapjog jogi érvként való elismerése

▪A figyelembe veendő alapjogok adekvát alkalmazása

 Milyen bírói attitűdök tapasztalhatók?
▪Az alapjogi érvek kerülése

▪Az alapjogi érvek nyílt elutasítása

▪Az alapjogi érvek instrumentális használata

 A bizonyításra vonatkozó alapelvek
fontossági sorrendje
90,0%
80,0%
70,0%
60,0%
50,0%
40,0%
30,0%
20,0%
10,0%
0,0%
a tényállás alapos az önvádra a bizonyítékok a vádlót terhelő kétséget kizáróan a bizonyítási a bizonyítékok
és hiánytalan, a kötelezés tilalma szabad bírói bizonyítási nem bizonyított eszközök közvetlen bírói
valóságnak értékelése kötelezettség tény nem beszerzésének vizsgálata
megfelelő értékelhető a törvényessége
tisztázásának vádlott terhére
kötelezettsége
Társadalmi rend vs. Individuális
szabadság
Az Ön álláspontja szerint napjaink büntető eljárásjogi jogalkotási törekvéseinek az egyéni szabadság
legteljesebb védelmét vagy a társadalmi rend biztosítását kellene-e inkább szolgálnia?

Mindkettő fontos érték, de az egyéni

szabadság garanciáit kellene fokozottabban
érvényre juttatni.
Mindkettő fontos érték, de a társadalmi rend
biztosítását kellene jelenleg előtérbe
50,0% 50,0% helyezni.
Mi az álláspontja a vérfertőzés jelenlegi
büntetőjogi szabályozásáról?

86,2% Csupán a közösülést kellene büntetni.

A szülő és gyermek közti – fentiek szerinti –

szexuális kapcsolat egyik formáját sem kellene
büntetni.

6,9%
A hatályos szabályozás helyes ebben a formában.
6,9%
A nyilvánosság alapelvének percepciója
Álláspontja a tárgyalások nyilvánosságáról
62,1%
Érdemi korlátozás nélkül
alkalmazandónak tartom a nyilvánosság
minden formájára (televízió, internet,
közvetlen hallgatóság), mivel ez a bírói
függetlenség egyik legfontosabb
garanciája.

A személyiségi jogokra tekintettel a

televíziós (internetes) közvetítések
esetében korlátozni kellene a
nyilvánosságot, a tárgyalótermi közvetlen
hallgatóság nyilvánossága elegendő.

6,9%

31,0%
„K. Béláról, a „Z” város polgármesteri hivatalának jegyzőjéről B. J., a jegyző régi haragosa egy
lakossági fórumon azt állította, hogy a hivatal gazdálkodásában K. F. vezetése alatt súlyos
szabálytalanságok fordultak elő, amelyekről K. F. tudott, de nem lépett fel ezekkel szemben. A
valóság bizonyítása során a bíróság azt állapította meg, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok
valóban előfordultak a gazdálkodás menetében, de azokról K. Bélának egyáltalán nem volt
semmiféle tudomása.”
 Elvek mérlegelése az indokolásban
50%

45%

40%

35%

30%

25%

20%

15%

10%

5%

0%
Csak a törvényi tényállásra Btk. egyéb normájára Csak a vonatkozó AB Mérlegel az AB döntés és a
hivatkozik hivatkozik döntésre hivatkozik Btk. szabályozása között
 Milyen lehetséges okai lehetnek ezeknek
a bírói attitűdöknek?
▪Jogászképzés sajátosságai

▪Jogtudományi koncepciók

▪A bírák leterheltsége

▪A jogrendszer és a jogi kultúra sajátosságai

Jogszociológia
11. ELŐADÁS: AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁSRA VONATKOZÓ
SZOCIOLÓGIA KUTATÁSOK
 Az alkotmánybíráskodás empirikus
vizsgálata
Alkotmánybíráskodás mint tevékenység jellege:
▪ jogi?
▪politikai?

Mérhető-e az alkotmánybíráskodás politikai orientációja?

 Kiindulópont
A bírói döntéshozatal modelljei:
1. jogi modell: a jogi szempontok dominálnak a döntéshozatalban
2. attitűd modell: a bírák egyéni preferenciái dominálnak a szavazás során
3. stratégiai modell: egyéni preferenciákon kívül sok más tényező is szerepet játszik a
döntéshozatalban

USA Legfelső Bíróságával kapcsolatos kutatások

The Supreme Court Database

http://scdb.wustl.edu/index.php
 A magyar Alkotmánybíróság
gyakorlatának empirikus vizsgálata
Szente Zoltán kutatása: Az Alkotmánybírák politikai orientációi Magyarországon 2010 és 2014
között

Pócza Kálmán – Gyulai Attila – Dobos Gábor kutatása:

◦ Az Alkotmánybíróság és a törvényhozás kapcsolata: az AB döntések erőssége
◦ Döntések súlyozása

DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 közötti

döntéshozatalának empirikus vizsgálata
Szente Zoltán kutatása - eredmények
 DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar
Alkotmánybíróság 2005-2017 közötti
döntéshozatalának empirikus vizsgálata

A kutatás célkitűzései:
▪ nyilvános adatbázis létrehozása és közzététele:
https://hunconcourtdatabase.hu/
▪Alkotmánybírák preferenciáinak vizsgálata
▪a testület gyakorlatának vizsgálata különböző
aspektusokból
 DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar Alkotmánybíróság
2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata
– Módszertani kérdések

❑ Az alapegység kiválasztása
▪ eset: AB döntés (case)
▪ Indítvány (petition)
▪ normakollízió (collision of legal provisions)
▪ alkotmányjogi kérdés (legal issue)
▪ rendelkező rész (ruling)
 DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar Alkotmánybíróság
2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata
– Módszertani kérdések
❑Az adatbázisban kódolt főbb adatok köre:
▪ Alapadatok
▪ Indítványok
▪ Hatáskörök
▪ Támadott jogi norma
▪ Kormány
▪ Alkotmány/Alaptörvény rendelkezései
▪ Döntések tartalma: tárgyszavak, jogterület, kulcsszavak
▪ Alkotmányellenesség (alkotmányhely)
▪ Bírák közötti nézeteltérések (párhuzamos vélemények és különvélemények)
▪ Bírókról gyűjtött adatok (természetes bíróság, előadó alkotmánybíró, mely döntések meghozatalában vett
részt stb.)
DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar Alkotmánybíróság
2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata
– Eredmények
DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar Alkotmánybíróság
2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata
– Eredmények
DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar Alkotmánybíróság
2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata
– Eredmények
DE ÁJK NKFIH kutatócsoportja: A magyar Alkotmánybíróság
2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata
– Eredmények