1

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYEREKEK NEVELÉSE

1. TÉTEL

A speciális szükségletű gyerekek köre

Diagnózis és elhelyezés

Meghatározás
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló speciális igényű gyermekek a Gyermekvédelmi törvény
értelmében (58.§ (1)):
„Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett,
tartósan beteg, illetőleg fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási
zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, illetve koruk miatt különleges ellátást igénylő
gyermekek.”
Ezt a törvényhelyet gyakorlati megközelítésből a következőképpen fejtjük ki:
- 0 – 3éves korúak,
- Fogyatékosok (értelmi, érzelmi, mozgásszervi és halmozottan sérültek);
- Krónikus betegek;
- Szorongásos és érzelmi (affektív) rendellenességet vagy/és idegrendszeri labilitást
jeleznek;
- Neurotikus vonásokat testi tünetekben manifesztáló zavarokkal küszködnek;
- Alkalmazkodási, kapcsolatteremtési nehézségekkel küszködnek;
- Tanulási képességek zavaraival küszködnek, amely zavarok az iskolai teljesítmény
szintjén jelentkeznek először, és inadekvát kezelésük miatt gyakran magatartászavarok
kíséretében fordulnak elő;
- A szociálisan elfogadhatatlan, vagy a környezet számára kezelhetetlen és szenvedést
okozó viselkedésűek (pl. antiszociális magatartásúak, fegyelemzavarral, hiperaktivitással
jellemezhetők, vagy dacos és nagativisztikus magatartásúak);
- Káros szenvedélyben szenvedők (alkohol, drog, játék vagy valamilyen deviánsnak
minősülő viselkedésben szenvedők);
- Bűncselekményt elkövetők;
- Családi, gyermekotthoni, iskolai és egyéb közösségek díszfunkciói következtében
tünethordozóvá váltak;
- Visszaélések áldozatai (abúzus, bűncselekmény)

Elhelyezés
Az eddigi gyakorlat alapján, ha speciális szükségletekkel rendelkezett a gondozott, akkor ellátása
elkülönítetten (szegregáltan) valósult meg. E nélkül nem volt valószínű, hogy intenzív, speciális
szolgáltatásokat nyújtó szakemberek álljanak az „igénylők” rendelkezésére.
Az elkülönített ellátás szükségszerűségét főleg akkor tartották fontosnak, ha a speciális ellátást
igénylő gondozottról megállapították, hogy hátrányosan befolyásolja környezete zökkenőmentes
életvitelét.
A szegregált gondozással a speciális igényű gondozottak esélyegyenlősége sem valósulhatott meg.
Ha az elkülönítés elhúzódott, ez gátolta a szociális képességek fejlődését, és elkerülhetetlenné vált a
társadalmi kirekesztettség kialakulása. Ezzel a gyakorlattal szakítva szükségek az integráció, az
integrált elhelyezés előnyben részesítése a speciális igényű gondozottak esetében.

A gyermek, a fiatal életvitelét kedvezőtlen tényezők egy része interaktív természetű.

Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy bizonyos esetekben a családok, az intézmények
maguk váltják ki a speciális szükségletet, és nem egyszer a problémák újratermelődéséhez a
családok, az intézmények diszfunkcionális működése járul hozzá. Ezekben az esetekben meg kell
 2

ismerni a családok és az intézmények munkatársainak szükségleteit is, és megfelelő terápiára,

továbbképzésekre, valamint az intézményi (szervezet) fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni.

Az „elég jó anya” elméletet kidolgozó angol gyermekorvos és pszichoanalitikus, Winnicott,

felhívta a figyelmet arra, ha valaki jól akarja felnevelni gyermekét, nem kell tökéletességre
törekednie, mint ahogy a gyermektől sem várható el, hogy tökéletes emberré váljon.
Ha mégis a tökéletességet igényeljük, ez többnyire megakadályozhat abban, hogy saját vagy mások
hiányosságaival, fogyatékosságaival szemben nyitottak és megértők legyünk, vagy ellensúlyozni
próbáljuk azokat.
Az „elég jó anya” szinonimájaként gondoljunk az „elég jó gondozás” attitűdjét, amely az „elég
jó gyermekotthonban” valósul meg. Ezekben az otthonokban a gondozott az életkorának
megfelelő szinten képessé válik arra a megkapaszkodásra, amely szükséges a biztonságérzet
kialakulásához. Az „elég jó gyermekotthon” elkerüli a „bekebelezést”, ami által a gondozott
elveszítené identitását és kóros függőség állapotába kerülne, képtelen lenne a leválásra, az eredeti
közösségbe való visszakerülésre vagy az önálló élet megfelelő időben történő megkezdésére.

Diagnózis
A diagnózis definiálása igen összetett a gyerekvédelemben. A gyermekvédelmi szakellátási
rendszerben lehetetlen a diagnózist csupán egyetlen diszciplína értelmezési tartományában leírni.
A diagnózist összetetten, orvosi, pszichológiai, gyógy-, illetve fejlesztőpedagógiai és szociális
értelemben kell használni, és ennek megfelelően kell kialakítani a megfelelő beavatkozási
tervet.
A gyermek egyéni gondozási-nevelési terve alapján történő ellátása nagymértékben függ attól,
hogy szükségleteit melyik tudomány képviselője diagnosztizálta. Nem mindenki számít ugyanis
gyermekvédelmi szempontból speciális szükségletűnek, aki valamiféle diagnózissal rendelkezik. A
gyermekvédelem csupán a gyermekvédelmi ellátás szempontjából relevanciával (fontosság,
jelentőség) bíró „diagnózissal rendelkező” gyermeket vagy fiatalt részesít a speciális
(különleges) ellátást igénylő védelemben.
Ezek azok a diagnózisok, amelyek miatt a társadalom klasszikusan kirekeszti az azzal
megbélyegzett (pl. pszichiátriai betegek, valamint súlyos értelmi és halmozottan fogyatékos), vagy
azok a problémák, amelyek fennállása újabb problémákat vonhat maga után (pl. s szerhasználó
esetében a bűncselekmény, nemi betegségek).
A diagnosztikai megközelítés kritikája, hogy tünetekben gondolkodik. A jelen helyzetre
fókuszál, ezért az ok-okozati összefüggések elemzése a célok meghatározása során elmarad.
Így egy vezető, domináns tünetre való összpontosítás elvonhatja más tünetről, problémáról.
 3

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYEREKEK NEVELÉSE

2. TÉTEL

A gyermekotthonok felépítésének alapelvei

A speciális otthonok típusai

Strukturális Alapelvek
Az emberi méltóság tiszteletben tartása
A méltósághoz való jog egyik funkciója az egyenlőség biztosítása.
Általános személyi jog  magába foglalja a személyiség szabad kibontakozásához való jogot.
1. A diszkrimináció tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, azaz egyenlő
méltóságú személyként kell kezelnie, vagyis az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba.
2. Jog a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz; gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság; férfiak
és nők egyenjogúsága; a gyermeki jogok; jog a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez; jog a
szociális biztonsághoz; művelődéshez való jog.
3. A szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó olyan
megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza, amely elengedhetetlen az emberi
méltósághoz való jog megvalósulásához.

Gyermek-, illetve családközpontúság

A Gyermekvédelmi törvény egyik alapelve.
1. Biztosítani kel a gyermek, fiatal komplex rehabilitációját.
2. A családi kötelék a gondozás minden szakaszában szoros maradjon.
3. Ha saját családjába nincsen lehetőség visszatérésre, biztosítani kell az örökbefogadás és a
nevelőszülőhöz való kerülés lehetőségét.
4. Mindenkori állapot figyelembevételével, az arra megfelelő gyermekotthon típusban történő
elhelyezés.
5. A kezeléssel egy időben meg kell kezdeni a gondozott utógondozását a mihamarabbi
visszaillesztés érdekében.

Funkcionális alapelvek
Elgondolásukban az „elég jó gondozás” nem nélkülözheti az alábbi funkcionális alapelveket,
amelyek szinte kizárólag a speciális gyermekotthonok működéséhez kapcsolódnak.

Közös munka
Az interperszonális kapcsolatok körében zajló együttműködés hatékonysága a munkatársak
motiváltságától, beállítottságától, elméleti és gyakorlati tapasztalataitól függ. Egymásra
hangolódásnak kell lennie, ezt követi a közös értékrend kialakítása.
Szükséges a folyamatos, mindenre kiterjedő és mindent átfogó „megbeszélési rendszer” -
szupervízió, esetmegbeszélés, tanácsadás. Célja a folyamatos tanulás és fejlődés, a munkaerő
célszerű érvényesítése, a megújulás lehetőségeinek biztosítása, a kiégés megelőzése.
A közös munka nem csupán a közvetlen munkatársakkal való együttműködésre korlátozódik,
hanem mindazokra, akik a gondozott sorsának rendezésében aktív szerepet töltenek be.

Egyértelműség
Mind a gondozók, mind a gondozottak számára fontos, hogy világosan meghatározott és érthető
jogokat és kötelezettségeket, lehetőségeket és elvárásokat fogalmazzunk meg az együttműködés
kezdetén – figyelembe véve, hogy különböző csoportok más-más módszert igényelnek.
 4

Kiszámíthatóság
A gondozottal kapcsolatos eseményeket fejlődési szintnek megfelelő módon közöljük, törekedve
arra, hogy mindig több lehetséges megoldást dolgozzunk ki. Személy kinevezése aki kíséri a
problémát és egy helyettes személyt is.

Következetesség
Figyelembe kell venni a gondozott fizikai, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlettségét, aminek
megfelelően be kell vonni a szabályok kialakításába.
Ügyelni kel arra, hogy a szabály van a gondozottért, nem pedig a gondozott a szabályért!

Értékelés
A szabályok és elvárások mindig azonos követelményekkel járjanak. (Dicséret, elismerés mindig –
szabályszegés megbeszélése vagy büntetés sem maradhat el.)

Határok kijelölése
Minden gondozott biztonsági és szabadsági fokát éppen azok a határok tágítják, amiket az
elfogadott és áttekinthető keretek nyújtanak. Ezek; önkifejezés lehetőségei; vélemény kinyilvánítása
panasztétel lehetősége és módja; saját és közérdekű döntéshozatalban való részvétel lehetősége.

Amennyiben az örökbefogadás és a nevelőszülőnél történő elhelyezés nem valósul meg,

úgy a speciális ellátást igénylő gyermek, fiatalok bentlakásos intézményében történő
gondozása indokolt.
Mindezekből megállapítható, hogy a gyermekotthoni elhelyezés célja bizonyos esetekben
a szülői nevelés kiegészítése / tehermentesítése, esetenként helyettesítése, valamint a
rövid ideig tartó intenzív és sérülés specifikus gondozás, a rendellenességek szakszerű
kezelése, korrigálása, a tünetek krónikussá válásának megelőzése.
Minden esetben számolni kell a speciális gyermekotthonok előnyeivel, illetve hátrányaival.
Előny:
A gyermek szakszerűbb kezelése; az egyénre szabott, gondozás megvalósítása; a környezetváltozás
jótékony hatása; a dezorganizált vagy kaotikus környezeti tényezők rendezése a gondozott további
veszélyeztetettsége nélkül.
Hátrány:
A megbélyegzés lehetősége; a korábbi kapcsolatok megszakítása vagy meglazulásának veszélye; új
közösséghez való alkalmazkodás átmeneti időszaka; az azonos problémákat hordozó gondozottak
egymásra gyakorolt negatív hatásának veszélye (pl. a „neurotikusok” felerősítik egymás neurózisát,
sőt a nevelőt is neurotizálhatják);

A speciális gyermekotthonok típusai

Nem a gyermekvédelmi jogszabályok által szabályozott speciális igényű
gondozottak ellátását biztosító otthonok.
Megemlítésük azért szükséges, mert ezekben is élnek gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók.
1. Kiskorú fogyatékosok otthonai
2. Javító intézetek
3. Fiatalkorúak büntetés végrehatási intézetei.
 5

A gyermekvédelmi törvény által szabályozott, még kialakítás / átalakítás alatt álló

speciális gyermekotthonok:
1. Koruk miatt speciális ellátást igénylő gyerekek otthonai (o-3éves)
2. Általános iskola és diákotthon gyermekotthona
3. Egyéb speciális ellátást igénylő gondozottak gyermekotthonai
- Ambulanter kezelést ellátó intézmény
- Gyógyító jellegű gyermekotthon
- Rehabilitációs gyermekotthon
- Intenzív foglalkoztató gyermekotthon
- Gyermekotthon speciális csoporttal
- A gondozottak integrált elhelyezése a gyermekotthonon belül megvalósítható a tárgyalt
elvek figyelembevételével vállalható valamennyi speciális igényű gondozott esetén, ha a
jogszabály által előírt személyi és tárgyi feltételeket biztosítani tudja az otthon, és ezt
szakmai programjában részletesen kidolgozza.

Órai jegyzet
Speciális ellátó helyek – szakellátásban
Speciális gyerekotthon
Speciális lakásotthon
Speciális nevelőszülő
Általános gyermek otthon

Tárgyi személyi feltételek:

Speciális: 15 fő
Intézet: Szakmai vezető
Pszichológus
Gyermekvédelmi felelős

Speciális csop.: 2 nevelő

2 felügyelő
1 gondozónő
1 családgondozó
 6

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE

4. TÉTEL
Tanulási magatartási nehézségek okai és tünetei (TMN=POS, MCD,MBD,)
(Nevekkel jelölt fogalmak. Haessig cikk. Okok tünetek 41-49-ig)

MCD – Minimális Cerebrális Diszfunkció

MBD - Minimál Brain Dysfunction -, hiperaktív
POS – Pszichoorganikus Szindróma
TMN – Tanulási / magatartási nehézségek –(pszichológiában, gyógypedagógiában)

POS – GYERMEKKORI PSZICHOORGANIKUS SZINDRÓMA

Egy különleges, az életkori normáktól eltérő, gyermekpszichológiai módszerekkel felderíthető
tanulási és szociális magatartást nevezünk, ami különböző intenzitású formájában a gyermekek 5%-
ánál fordul elő.
A fejlődő központi idegrendszert ért különböző behatásokra vezethető vissza, amelyek a szülés előtt
vagy a szülés folyamán fordulnak elő.
Gyakrabban a finommozgások koordinációjának diszkrét vagy szembeötlő gyengesége társul hozzá.
Nem a szellemi fogyatékosság vagy a „celebrális bénulás” egy formája.
A funkciózavar meghatározott, és minden egyes esetben más-más, az idegrendzser által irányított
készséget, illetve képességet érint.
A teljesítmény deficit csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha a POS-gyerek az óvodában és iskolában a
környezet magasabb szintű kultúrigényeivel kerül szembe. Azért nem tudnak megfelelni, mert
„másfajta” idegrendszeri működése bizonyos területen ezt nem teszi lehetővé.
Az eltérő tanulási és szociális magatartás, a koncentrációs és észlelési gyengeség bizonyos kémiai
ingertovábbításban részt vevő anyagok (neurotranszmitterek) számlájára írható, amelyek felelősek
az ilyesfajta teljesítmények zavartalan lebonyolítására az idegrendszerben. Ez a
teljesítménycsökkenés úgy értelmezhető, mint a produktumért felelős agyi szisztéma érési zavara.
Orvosi rendeletre szedhetők bizonyos gyógyszerek, melyek – legalább néhány órára – kémiai
adósságot kiegyenlítik és a POS-gyerekek segítőivé válhatnak.
Gyakran társulhatnak még részképesség zavarok, különböző mértékben és megjelenési formában.

Leggyakoribb okok:
1. Születés előtti, illetve prenatális faktorok, melyek az anyaméhben hatnak.
2. Születés közbeni faktorok – perinatális.
3. Újszülött kori faktorok – posztnatális, neonatális

Születés előtti, illetve prenatális faktorok, melyek az anyaméhben hatnak:

Az anya anyagcserezavarai, hormonzavarai, magas vérnyomás- és ödéma betegség (terhességi
toxikózás) a terhesség utolsó harmadában.
Hormonkezelés pl. vérzéseknél: bizonyos gyógyszerek szedése
Intenzív dohányzás, alkohol, koffein-túlfogyasztás
Vérszegénység
Súlyosabb testi vagy lelki stressz
Környezetszennyező anyagok: ólom, higany, növényvédőszerek-táplálékkal, szénmonoxid,
Lágy és keménydrogok

Születés közbeni faktorok – perinatális:

Eltérő szülési folyamat, rizikószülés – kora, rohamos, késői
Elhúzódó szülés: pl. medence és fejméret aránytalansága
Fájásgyengeség vagy elmaradás
 7

A köldökzsinór rátekeredése a magzatnyakára

Vérkeringési elégtelenség az anyánál vagy a gyermeknél
Vérveszteség
Fogós szülés

Újszülött kori faktorok – posztnatális, neonatális

Nem indul meg az újszülött saját légzése, pl. légzőközpont funkciógyengeség-koraszülötteknél
Légúti elzáródás – magzatvíz félrenyelés; tüdő fejletlensége
Súlyosabb fokú sárgaság – vércsoport – összeférhetetlenség
Vércukorszint – csökkenés

TÜNETEI
Ezek a gyerekek gyakran csak akkor tűnnek fel az óvodában vagy az iskolában, amikor
funkciógyengeségük nyilvánvalóvá válik, és alulteljesítésüket, majd az ezt követő dorgálást és
nevetségessé válást kezdik elszenvedni.
A hozzáértők azonban már korán felismerik a jellegzetes tüneteket.Pl.
- Esetlen, rugalmas mozgás, az eszközhasználat ügyetlen, az önállóság az öltözködésben
és a cipő megkötésénél, ügyetlenség a labdadobásban és elkapásban, örökké izegnek -
mozognak, nem tudnak nyugton maradni semmiféle tevékenység közben sem, feltűnő a
hajlamuk az erős dacreakciókra, a dühkitörésre és a túlzott féltékenységre.
- Lépcsőn vagy egyéb mozgásbiztonságot igénylő helyen túlzottan óvatos, félénk vagy
éppen ellenkezőleg, figyelmetlen, vakmerő mozgásúak. Akadályokat nem veszik
figyelembe, és feltűnően gyakran esnek el.

C. Wolfensberger Hassing, PH. Wender szerint a pszichoorganikus szindróma

megjelenési tüneti:
1. Koncentrációhiány. – Minden változás, esemény eltereli a figyelmet.
2. Teljesítményingadozás. Csoporthelyzetekben rendszerint rosszabbul vagy kudarcosabban
teljesítenek, mint kétszemélyes helyzetben. Időjárás, emocionális hatások nagymértékben
befolyásolják.
3. Gyors fáradás
4. Hiperaktivitás
5. A finommotorika koordinációjának hiánya. Akaratlan együttmozgások, görcsös
izomtónus fokozódás. Labilis egyensúly.
6. Gyenge grafomotorika. Görcsös ceruzatartás, túl erős nyomaték, sorköz respektálásának
hiánya, „reszketeg” íráskép, lassú írástempó.
7. Hibás Gestalt- (egész) észlelés, hiányos formafelismerés, hibás becslés a különbségekről.
Irányészlelési és tájékozódási zavar, a térérzékelés zavara.
8. Emocionális labilitás, irányíthatatlan érzelemkitörések, dührohamok.
9. Szociális ösztönök hiánya. A metakommunikatív jelzések észlelésének hiánya.
10. Szeriális – megjegyzési gyengeség
 8

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYEREKEK NEVELÉSE

5. TÉTEL
Hogyan bánjunk a TMN gyerekekkel

MCD – Minimális Cerebrális Diszfunkció

MBD - Minimál Brain Dysfunction -, hiperaktív
POS – Pszichoorganikus Szindróma
TMN – Tanulási / magatartási nehézségek –(pszichológiában, gyógypedagógiában)

Nevelés tanácsok
Gyógypedagógia, speciálpedagógiai eljárások, speciális terápiák
Orvosi javaslatok

Nevelési tanácsok:
A gyermek jobb megértését szolgálja az óvónők és tanítók általános felvilágosítása, illetve az egyes
POS-gyermekekkel kapcsolatos speciális felvilágosítás.
Nevelési elv! – Fejleszteni, követelni, de nem túl követelni!
Az iskolában feltétlenül tekintettel kell lennie a lelassult pszichomotoros tempóra és a
teljesítményzavarokra.
A helyes gyakorlat az, hogy biztosítsuk a gyermeket, ne legyen mindig ő a rossz példa.
A POS-gyeremeknek néha többször, lehetőleg négyszemközt kell elmagyarázni a feladatot ahhoz,
hogy megérthesse. Más személyek jelenléte néha teljesen meggátolja a megértést.
A legkisebb eredmény-mozgásos, iskolai feladatban jelentkező vagy szociális – is serkentő hatású.
Szükség van az iskola, oskolapszichológus, szülői ház, kezelőorvos és gyógypedagógus
együttműködésére.
A minden Autoritástól mentes nevelés nem válik be a POS-gyermekeknél; Irányítás hiányában
elhanyagolttá válnak, és magatartásuk kaotikus lesz.
Ezzel szemben barátságos, de tökéletesen és következetesen szilárd irányításra van szükségük,
olyan nyilvánvaló szabályokra, amelyekben eligazodnak, és amelyekhez tarthatják magukat.

Gyógypedagógia, speciálpedagógiai eljárások, speciális terápiák

A beszédhibák, nyelvi gyengeségek javítására logopédiai kezelés szükséges.
A nagy és finom mozgások gyengeségét fizioterápiás kezelésekkel.
A pszihomotoros gyengeséget pedig zene és ritmusterápiás, esetleg ergoterápiás eljárásokkal lehet
korrigálni.
Fontos lehet a grafomotoros tréning a rajz és írásmozgásos fejlesztésre.
A Frostig-program a vizuomotoros koordinációt és vizuális precepciót térmegragadási gyengeséget
korrigálja.
Beiskolázás előtti egyszemélyes (gyógypedagógia) tanítás.
Kis létszámú osztály.

Orvosi javaslatok:
Van esély arra, hogy gyógyszeresen befolyásolják – agyműködési stimuláló szerekkel – a
koncentrációt, a felfogóképességet és a finom motoros koordinációt.
Jól befolyásolható esetekben gyógyszerrel hónapokig, sőt évekig is fenntartható a jobb állapot.
(hatás: az agykémia normalizálása.)
Óvakodni kell minden olyan játékterápiától, amelyik nem gyakorló jellegű, nem nyújt
megelégedést, nem eredményre törekszik, és amelynek nincs világos, tiszta szabálya és határa.
 9

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE

6. TÉTEL
A dyslexia, mint a TMN egyik vezető tünete

MCD – Minimális Cerebrális Diszfunkció

MBD - Minimál Brain Dysfunction -, hiperaktív
POS – Pszichoorganikus Szindróma
TMN – Tanulási / magatartási nehézségek –(pszichológiában, gyógypedagógiában)

Szerzett dyslexia – alexia:

Ilyenkor a már meglévő olvasás és írásképesség valamilyen kóros agyi történés miatt
leromlik (agyvérzés, daganat, gyulladás)

Fejlődési dyslexia:
Dyslexia-dysgráphia – olvasási-helyesírási gyengeség
Olyan részképesség-gyengeség, mely az anyanyelvi területet érinti; a gyermek olvasás-
és/vagy Írástanulása, teljesítménye az elvárt alatt marad, lemarad kortársaitól.
Fejlődési elmaradás; a gyermek értelmének, készségeinek kifejlődésénél az anyanyelvi
készség területi (írás, olvasás) lemaradnak.
Nagyon nehéz meghatározni, hogy hol a határ az olvasási nehézséggel küzdő és
dyslexiás gyermek között.
Nem egy ok okozza a gyermeken a dyslexia megjelenését, hanem legalább 3-4 ok
együttállása és együtthatása.

Genetikai okok
Dyslexia öröklődik.
A gyermekek legalább 50%-ánál a családi előzményben van olvasás/írásproblémára utaló adat. Az
apa érintettsége esetén 40%, az anya érintettsége 35% a gyermek veszélyeztetettsége.
Súlyosbító tényezők – melyek a „szülők” gyermekkorában még nem hatottak annyira, mint a
mostani gyermekeknél.

Nemek megoszlása
A dyslexiás gyermekek között 4-10-szer több a fiú, mint a lány.
A dyslexiás gyermek szüleinek gyakrabban születnek fiai, mint lányai
Az anyanyelvi érés területén nagyobb a fiúk sérülékenysége.

Beszédfejlődés
A gyermek kórelőzményében, megkésett beszédfejlődés, szegényes szókincs, dyslalia, melyet a
logopédus kezel az iskoláskor eléréséig, vagy azután is.
A beszéd elsajátítás korszakaiban /6hónaptól 3éveskorig/ minden olyan ártalom, mely a gyermek
tiszta beszédészlelésének és tanulásának esélyeit is rontja. Ilyenek az ebben a korban gyakori
középfülgyulladások, vagy a nagy orrmandula, állandó nátha és az ezzel járó fülkürt-gyulladás,
mely a gyermek finombeszéd-meghallását súlyosan rontja. Télen – nyáron hurutosak – kiváltó oka a
légszennyezés.
A légszennyezés oka lehet ipari létesítménytől, lehet az autók kipufogó gáza.
A gyermekek hurutosak ősztől – tavaszig. Nyáron a nitrogénoxidok a napfény hatására bomlanak, a
felszabaduló oxigén a levegő oxigénjával ózont képez, az ózon nyálkahártya gyulladást okoz, és
lecsökkenti a nyálkahártya védekezését a fertőzésekkel szemben.
Súlyosbító tényező, mely gyermekek beszédkészségét, annak kifejlődését alapvetően megrontja, a
félfigyelem, melyre a felnőttek szoktatják, részint az össze-vissza ontott ingerekkel, részint saját
 10

példájukkal. A kórokozók táptalaja a háttér tv, rádió és magnó, amely számos családban konstans
/állandó/ hangokat produkál.

Szemészeti – látórendbeli okok

Egyik probléma az asthenopia – szemfáradás, mely akkor keletkezik, ha a szemizmok gyorsan
fáradnak és a külső és belső szemizmok alkalmazkodási képessége együttesen csökken.
Másik leggyakoribb probléma, a szemdominancia kialakulatlansága, vagy keresztezettsége. (piros
szemüveges módszer)

Időzítés problémája
Dyslexiás gyermekeknél ill. felnőtteknél azt találták, hogy a gyors információt közvetítő
sejtrendszer hibás, a sejtek száma csökken és alakjuk is kóros. Tehát a dyslexiás gyermek a gyors
ingereket kevésbé fogja fel, és kevésbé tud rájuk reagálni.
Tehát a szülő vagy pedagógus hiába hibáztat, és hiába próbálja a gyermeket „gyorsítani”, ha egy
gyerek agyában a gyors közvetítő rendszerek anatómiailag nem épek, a gyereket nem lehet gyorssá
tenni, csak megkínozni lehet a lehetetlen teljesítmény elvárásával.
Újabb tanulmányt érne meg, hogy mennyire kóros és káros, mennyire nem természetes és
embermértékű a jelenlegi teljesítmény centrikus felgyorsultság.

Lelki okok
Az egyik, amikor a szülő a dyslexia miatt elutasítja gyermekét, sokszor egész magatartásával
kifejezi: nem ilyen gyereket szerettem volna.
A másik véglet, amikor a szülőnek - többnyire az anyának – valamilyen lelki okból feltétlenül
szüksége van gyermeke esékenységére, valósággal neki áldozza magát, a dyslexiás tünetek
segítségével oda köti magához, szinte ez adja élete értelmét.
Pedagógia magatartás, amely a terápiát meghiúsítja: a gúny.

Szociális okok
Ha a gyerek azért nem érti a korának megfelelő szöveget, mert környezetében még a szavakkal és
fogalmakkal soha nem találkozott.
Társadalmi méretű terjedelmű ártalom és érzelmi szegénység miatt a gyermek nem képes
ráhangolódni, pl. egy Móra vagy Gárdonyi szövegre, emiatt gazdagabb érzelmi tartalmú szövegeket
képtelen megérteni.

A vizuális kultúra túltengése, mint ok

A legszükségesebbet sikerült gyermekeinktől elvennünk; a televízó, képmagnó, képregények
készen nyújtják számukra a képeket, nem kell teremteniük a hallott vagy olvasott szavakból
alakokat, helyszíneket, világot – megfosztottuk őket a képzelet csodálatos munkájától és
boldogságától és attól is, hogy a képzelt világ az Övé!

Az idegrendszer részleges éretlensége

Az idegrendszer általunk mérhető részleges éretlensége a dyslexiás gyermekek csak 60-70%-ánál
áll fenn, a többieknél másik három-négy ok együttállása felelős a tünetekért.
Az idegrendszer részleges éretlenségét lényegében minden olyan ok okozhatja, amely a magzati
életben a magzat kifejlődésekor, a szülés alatt, a szülés után és a korai években károsodást okoz.
A legtöbb ilyen károsodás oxigénhiányos állapotot idéz elő az agyban, tartósan vagy átmenetileg.
Szövettanilag ugyanolyan elváltozásokat találtak dyslexiás egyének agyában, mint amelyeket
minden fejlődő agykéregben megfigyeltek, ha az agy oxigénhiánynak volt kitéve.
 11

Dyslexia veszélyeztetett gyerekek:

- Akinél a beszédfejlődés súlyosan megkésett, vagy súlyos pöszeségük nehezen javítható,
s már kialakított hangokat rendkívül nehezen és lassan automatizálják.
- Akinél sokáig hiányzott, vagy nehezen lehetett kialakítani a mássalhangzók zöngéjét
- Akik kisgyermekkorukban feltűnően sokáig beszéltek hangátvetéssel
- Akik átállított balkezesek vagy laterális (oldalsó) dominanciájuk még kialakulatlan
- Aki rajzaikban jobbról balra töltik ki a teret, egyes számok betűk tükörképét írják le, téri
tájékozódásuk zavart, ritmusérzékük rossz
- Akiknél motoros koordinációs zavar van – finom mozgások hiányoznak ill. nehezítettek
- Beszédzavaroknál, ahol rossz a kifejezőkészség, minimális a szókincs, az elvont
fogalmakat képtelenek használni, szövegemlékezetük gyönge
- Időorientációs zavarnál, ahol az idői egymásutániságot téri egymásutániságot képtelenek
rendezni
- Alaktagolási gyengeség – jó formaemlékezet mellett a figurák /alakzatok/ analizálásának
és szintetizálásának nehézsége áll fenn
- Bizonyos személyiségjegyek is determinálóan hatnak, pl. figyelemzavar, infantilizmus,
kialakulatlan feladattudat

Dicséret és bíztatás
Úgy otthon, mint az iskolában a legsúlyosabb következményekkel járó károsodás a gyerekek
hiányzó önértékelése. Itt csak egy valami segít: a gyereknek éreznie kell, hogy szülei tanárai
nehézségei ellenére elfogadják, elismerik. Ha dicsérik, és biztatják, hogy megtegyen olyan
dolgokat, amelyek sikerülnek, és amelyekben örömét leli, ez megelőzi, hogy agresszív vagy
depressziós legyen.
Minél inkább sikerélményekhez tudja segíteni környezete, annál jobban le tudja győzni problémáit.
A gyerek nagyon finom érzékkel figyeli, hogyan viszonyulnak hozzá, idővel átveszi környezetének
a véleményét.
Azoknak a szülőknek, akik hisznek abban, hogy gyermekük végül le fogja gyűrni nehézségeit, nem
kell aggódniuk a gyermek jövője felöl.
 12

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYEREKEK NEVELÉSE

7. TÉTEL
A hiperkinetikus zavar (HKZ)

MCD – Minimális Cerebrális Diszfunkció

MBD - Minimál Brain Dysfunction -, hiperaktív
POS – Pszichoorganikus Szindróma
TMN – Tanulási / magatartási-nehézségek – (pszichológiában, gyógypedagógiában)
ADHD – Attention Deficit and Hyperactivity Disorder

Mi a hiperaktivitás
Napjainkban gyakran hallunk, a „hiperaktivitás”-ról. Sokan a „rossz gyerek” szinonimájaként
használják ezt a jelzőt.

- Fokozott mozgás igény, mozgáskésztetés a normál fejlődés sajátossága a kisgyermek

korban.
- Hiperaktivitás alatt olyan fokozott, túlzott motoros aktivitást értünk, mely az adott
gyermek fejlettségének nem megfelelő, mindennapi viselkedésének szembetűnő
sajátossága.
- A hiperaktivitás a gyermekkorban induló figyelemzavar - hiperaktivitás (Hiperkinetikus
zavar – HKZ) egyik fő tünete a figyelemzavar és az impulzivitás mellett.

A figyelemzavar – hiperaktivitás valóban létező jellegzetes tünet együttes.

Olyan krónikus eltérés, melynek bizonyos tünetei, részjelenségei már 7éves kor előtt szembetűnők.
A diagnózis felállításához a figyelmetlenség, a hiperaktivitás – impulzivitás tünetei közül kellő
számú tünet együttes fennállása szükséges.
Hiperkinetikus zavarról akkor beszélünk, ha a tünetek jelenléte kifejezett funkciókárosodást
(nehézségeket, konfliktusokat) okoz egynél több helyzetben is (a gyermek mindennapjaiban: az
iskolában, a kortárskapcsolatban, a családban).
A diagnózis fontos pillére, hogy kizáró kritériumokat is alkalmaz: a tünetek nem magyarázhatók
meg valamely más egészségi állapot, betegség, gyógyszerhatás, vagy egyéb gyermekpszichiátriai
zavar tüneteként, következményeként.

A HKZ tünetei három csoportba sorolhatók, melyek a túlmozgékonyság, a

figyelemzavar és az impulzivitás (indulatvezéreltség) jelenségeire utalnak
Figyelemzavar tünetei
1. Nem figyel a részletekre, gondatlan hibákat vét.
2. Nehézsége van a figyelem megtartásában egy feladat-, vagy játékhelyzetben
3. Úgy tűnik, nem figyel, ha hozzá szólnak
4. Nem követi az instrukciókat, elmarad a kötelessége teljesítése
5. Nehézsége van a tevékenységek szervezésében
6. Elkerüli, nem szereti a tartós mentális erőfeszítést igénylő helyzeteket
7. Elveszít dolgokat
8. Elvonják figyelmét külső ingerek
9. Mindennapokban feledékeny

Hiperaktivitás tünetei
1. Babrál, kézzel-lábbal fészkelődik
2. Elhagyja a helyét, amikor ülve maradást várnak el
3. Rohangál, ugrál olyankor, amikor az nem helyén való
4. Nehézsége van az önálló, nyugodt játéktevékenységgel, vagy az abban való részvétellel
 13

5. Izeg-mozog, mint akit felhúztak

6. Túl sokat beszél

Impulzivitás tünetei
1. Kimondja a választ, mielőtt a kérdést befejezték volna
2. Nehézsége van a várakozással
3. Félbeszakít másokat (beszélgetés, játék)

Mi okozza
- A figyelemzavar - hiperaktivitás hátterének tisztázása napjainkban is folyik.
- Család, iker és adopciós (örökbefogadási) vizsgálatok egyértelműen alátámasztják a
genetika hajlam jelentőségét.
- Molekuláris genetikai vizsgálatok egy bizonyos agyi ingerület átvivő anyag, a
dopamin transzporte gén sajátosságaira irányították a figyelmet, de specifikus gén (alél)
eltérést igazolni nem sikerült.
- Az agy anatómia és funkcionális eltérését vizsgáló eljárások – képalkotó eljárások,
funkcionális vizsgálatok – eltérő sajátosságokat találtak a hiperaktivitással küzdő
egyének agyában. Az idegrendszer fejlődési folyamatában található valamilyen
eltérés.
- Neuropszichológiai kutatások a homloklebeny elülső részének (prefrontális kéreg)
sajátos működésére irányították a figyelmet, mely elsősorban a homloklebenyhez
köthető ún. végreható funkciók - tervezés, szervezés, gátlás, motoros kivitelezés -
gyengeségében, motivációs rendszer – késleltetett jutalom – működési zavarában
nyilvánul meg.
- Számos vizsgálat felhívja a figyelmet a magzati, csecsemő-kisdedkori fejlődés
jelentőségére. Nagy mértékben hozzájárulhatnak, a genetikai hajlam megjelenéséhez.
- Későbbiekben egyre nagyobb szerepe van a pszichés, szociális tényezőknek – család
működése, veszteségek, válás, szülők mentális–fizika egészsége, kortárskapcsolati
nehézségek, iskolai problémák, konfliktusok, tanulási nehézségek – melyek jelentősen
befolyásolják a tünetek intenzitását, az általuk okozott funkcióromlás mértékét.

A hiperkinetikus zavar kezelése

- A hiperkinetikus zavar kezelése összetett feladat, mely csak a gyermekkel foglalkozó
szakemberek és a szülők, együttműködésével hozhat eredményt.
- Enyhébb esetekben elegendő a szülő és a pedagógus felkészítése a gyermek
sajátosságaihoz illeszkedő nevelési módszerekre – szülő és tanár tréning, családi videó
tréning – illetve viselkedésmódosító és szociális készségtréning a gyermekek számára.
- A gyermekek közösségben, családban jelentkező zavaró viselkedési megnyilvánulásai
miatt a szülők elsőként többnyire a területileg illetékes Nevelési Tanácsadók segítségét
kérik. Iskolaérettség, beiskolázási javaslat megítélése céljából sok esetben az un.
Tanulási Képességeket Vizsgáló Országos Szakértői és rehabilitációs bizottság
vizsgálatára kerül sor, ahol többnyire gyermekgyógyász, logopédus, gyógypedagógus,
sok esetben gyermekpszichiáter alkotta szakmai team részletes kivizsgálást követően
javaslatot tesz, a szükséges fejlesztésre, oktatási formára.
- Más esetben a területi Gyermek Ideggondozó keretében kérnek tanácsot.
- Gyakran közvetlenül, máskor előzetes vizsgálatokat követően konkrét diagnosztikai
kéréssel kerülnek a gyerekek kórházi szakambulanciára. Az előzetes ambuláns
problémafelmérést követően indokolt esetben osztályos kivizsgálásra is sor kerülhet.
- A vizsgálatokat a kórházban gyermekpszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus,
logopédus, gyermekfoglalkoztató-nővér alkotta szakmai team végzi. A vizsgálati
eredmények birtokában a kezelőorvos a szülőkkel és a gyermekkel történő konzultációt
követően, s szülők beleegyezésével terápiás tervet dolgoz ki, erre tesz javaslatot. Ennek
 14

megvalósításában az illetékes Nevelési Tanácsadónak, Gyermek- Ideggondozók szakmai

felkészültségére támaszkodnak.

Diagnózis
- A figyelemzavar - hiperaktivitás diagnózisának felállítása szigorúan felépített, szakmai
egyetértésen alapuló diagnosztikai rendszerek alapján történik.
- A két leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai kritériumrendszer DSM-IV-R és a
BNO10. Egyaránt három fő tünetet különít el; ezek a figyelemzavar, hiperaktivitás,
impulzivitás.
- A DSM-IV –R: három altípust különít el a szerint, hogy mely tünetek vannak előtérben:
elsősorban figyelmetlen, elsősorban hiperaktív-impulzív és kombinált altípust. Ez a
diagnosztikai rendszer az együttesen fennálló eltérések jelölésére többszörös diagnózis
megjelölésére ad lehetőséget, pl. Figyelemzavar-hiperaktivitás, Viselkedészavar.
- A diagnózis felállításának igen fontos alapfeltétele, hogy a fennálló tünetek jelentős
funkcióromlással, működészavarral járjanak, súlyos problémákat okozva a
mindennapokban, több helyzetben is.

Gyógyszeres kezelés lehetőségei

- A gyógyszeres kezelés fontos része lehet a gyermek komplex, többoldalú ellátásának.
Jelentőségét elsősorban az adja, hogy az aktuális tüneti javulás folytán kivédhet számos,
egyébként nagy valószínűséggel kialakuló következményes pszichológiai zavart.
- A gyógyszere kezelést olyan esetekben javasolják, amikor:
1. Sürgős segítségre van szükség: a gyermek helyzete tarthatatlanná válik az
iskolában, vagy akár a családban.
2. A súlyos és tartósan fennálló, más kezelésre nem reagáló tünetek miatt a gyermek
fejlődése, tanulása, a szükséges fejlesztése akadályokba ütközik.
 15

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE

10. TÉTEL
Antiszociális és bűnelkövető fiatalok személyiségi állapota

Kiemelkedően magas a cigánynövendékek bűnözési részesedése. Ami azzal is összefüggésbe

hozható, hogy az állami gondozást megelőzően halmozottan hátrányos helyzetben éltek. Az állami
gondozott cigány bűnelkövetők aránya jelentősen meghaladja a nem állami gondozott bűnelkövetők
arányát.

A fiatal korúaknál az is elgondolkodtató, hogy az állami gondozottak gyakrabban követnek el

rablást, mint a nem állami gondozott fiatalok. Gyakori a lopások, és testi sértések elkövetése az
intézmény hálózaton belül.

Gyakoriak a terror jellegű esetek. A testi erővel visszaélve megfélemlítéssel esetleg könnyű testi
sértés megvalósításával vesznek el fiatalkorú állami gondozottak náluk gyengébb fizikumú
növendékektől pénzt, ruházatot vagy kényszerítik őket lopásokra, különböző szolgálatokra.
(csicskáztatások)

Az ügyészségi elemzés felhívja a figyelmet a társas elkövetési formára, amely a gyermekkorúaknál

a bűnesetek 74%-ra, a fiatalkorúaknál 65%-ra jellemző.

Az otthonba kerülő 80 fiatalkorú mintegy 40%-a pszichésen többé kevésbé sérült és mintegy 20-
25%-a a szenvedélyártalmaktól, jelentősen sújtott.(alkoholizálás, narkotikum, gyógyszerélvezés).
Nagy számban fordulnak elő szerepjátékként vagy ténylegesen elkövetett öngyilkossági kísérletek
is.

Azoknál a fiataloknál, akik nem töltöttek hosszabb időt állami gondozásban az esetek többségében
kimutatható az antiszociális családi hatások. Bűnelkövető modellek vagy a súlyosan hátrányos
helyzet szerepe az antiszocialitás kialakulásában.
Pl. Az alkoholista akaratgyenge, rendezetlen munkaviszonyú apa semmilyen pozitív hatást nem
gyakorolt gyermekeire. Az anya a család igazi áldozata, rendszeres munkaviszonyban állt, éjt
nappallá téve dolgozik, hogy biztosíthassa a börtönbe került fivérek csomagokkal,
tisztaságszerekkel történő ellátását.

Ugyancsak friss állami gondozott a 16 éves K.Cs. akit elvált szüleinek egymás elleni harca
féltékenysége a gyermekkorban tett számos elvtelen engedmény kényeztetés, akaratnélkülivé
nevelés és az utcai galeri hatások eluralkodása sodort a perifériára. Az egymást hibáztató szülők
részegen jelennek meg a nevelőotthonban lakásukon vagy házukban bujtatják a szökésben lévő Cs.
A fiú tulajdonképpen egyiküket sem becsüli, kölcsönös segítség és dacszövetségben áll egy fiatal
korú bűnöző csoporttal. Akikkel együtt betöréseket követ el, telefonokat rombol. Számtalanszor
próbáltuk munkába állítani, de néhány napnál tovább egyik munkahely kötöttségeit sem bírta, és
újra meg újra a szökést, az igazolatlan távolmaradás az utcai bujkáló élet izgalmát vállalta.

Gyakran nem a szülők vagy testvérek bűnöző múltja és jelene látható nyílt alkoholizálása és
erkölcstelensége a sodorhatóság és antiszocialitás a tetten érhető oka.

Némelyik organizátor szerepet játszó növendékünk nagykorúságát elérve folytatta intézetben

maradt volt társai befolyásolását és a háttér, az ösztönző szerepét játszotta. SF. elhalt anyja után
kétszobás lakást örökölt, melyeknek kulcsait nagykorúság után kézhez kapta. Két kisebb testvére
vele együtt került állami gondozásba. Ők még intézetben élnek. F. életét nemigen zavarják.
 16

A szervezett utógondozás ellenére SF. lakása orgiák színhelye, szipuzó tanya lett, az állami
gondozás rövid ideje alatt összegyűjtött munkabérekből a lakbérkifizetések helyett motort vásárolt.
Életmódja egy kicsit modell, „segítsége” pedig az antiszociális szuggesztív forrása.

Vannak régi állami gondozott növendékek, akiket részben a család teljes széthullása, részben a
hosszú intézeti évek alatt kialakult érzelmi elsivárosodás másrészt talán genetikai tényezők sodortak
jelenlegi helyzetükbe.

Az előbbi hatásokon kívül csaknem mindegyik bűnelkövető növendékünknél szerepet játszik úgy a
sodorhatóságban, mint a krimenes készségek kialakulásában az iskolai képzettség alacsony
színvonala, a kultúrálatlanság, a művelődéstől, a kulturális igényektől való elzártság vagy
elfordulás. A nevelő otthonban pillanatnyilag 16 olyan növendék van, aki 16-18 éves kora ellenére
nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel és 5 fő csupán 6 osztályt végzett.

A kultúrálatlansággal a családi példák modellként szereplő rendezetlen életvitelű apák, testvérek

hatásával együtt jár igen sok esetben az alkoholizálásra való hajlam vagy némelyik esetben már 15-
16éves fiatalnál is gyakori az alkohol fogyasztás. A peremre szorult antiszociális csoportokban
általános szokássá vált a narkotikumpótló anyagokkal való kisebb nagyobb mértékű visszaélés.
Ezeknek az anyagoknak uniformizáló közösségalakító csoportszervező–együttes fogyasztása a
„vetítés”.

Némelyik növendék mire intézetünkbe kerül már 3-4 éves alkoholista vagy szipus múlttal
rendelkezik. Idegrendszere súlyosan károsult, személyisége sok tekintetben erősen torzult.
Nyilvánvaló hogy ezek a személyiségek csak kis számban szoktathatók le a fenti szenvedély
ártalmakról és ezek a rendszeres narkotizálások vagy alkohol fogyasztások nyitottabbá
befolyásolhatóbbá teszik őket a bűncselekmények elkövetésére is.

Növendékek bűnöző életútja és személyiség torzulása legritkábban vezethető vissza egyetlen okra
és csak bizonyos esetekben lehet határozottan rámutatni a biztos okokra.

A családi háttér súlyosan befolyásoló körülményei szuggesztív hatása mellett, szerephez jut ennek a
háttérnek ziláltsága, szétesettsége vagy teljes hiánya. A családi háttér hiányában az elhanyagoltság
és érzelemszegénység jelentkezik melyet az utca, a szervezett kriminális, antiszociális csoportok
feszültségteli életével vagy negatív karrier eszményekkel pótolnak. Szerephez jut a kultúrálatlanság,
a káros szokások, romboló szenvedélyek elsajátítása és beidegződése.

Csoportalakító tényezők
A hozzánk kerülő növendékek sorsa némelyik különbségektől eltekintve nagyjából azonos.
Kivetette őket a család, az utca neveltjei, csavargásból, szökésből, az elkövetett bűncselekményből
lassan kialakultak társadalomellenes szokásaik és szembe találták magukat a törvénnyel. A mi
pedagógus helyzetünk nagyon nehéz, mert mi a közösség és a törvény oldalán állunk. Tehát
bizonyos értelemben szükségszerűen velük illetve elkövetetett cselekedeteikkel szemben. Nagyon
nehéz ezt kettéválasztani. Nem az emberrel, a fiatallal, hanem antiszociális cselekedeteivel,
bűncselekményeivel állunk szemben. Nehéz erről őket meggyőzni.

Talán ez az egyik fő oka annak, hogy sokkal szívesebbe kötnek egymással, az azonos sorsúakkal, az
azonos felfogásúakkal és helyzetűekkel szövetséget, mint velünk. Különösen akkor, ha velünk
kötött szövetség a legkülönbözőbb számukra nehezen teljesíthető feltételekhez van kötve.

A közösség alakulásának a csoportképződés mozgásformáinak megvannak a maguk törvényei:

Hosszabban és tartósabban ható törvények és az aktuális helyzetekre váratlan eseményekre való
reakcióként kialakuló törvények.
 17

Csoportot képeztek egy időben az erős nehezen megfélemlíthető alkoholista garázdák: egységbe
tömörültek egy kedvezőtlen sokszor provokatív erőszakos nevelőstílussal szemben.
Merev ellenállásukat nem lehetett letörni, és közel férkőzni sem lehetett hozzájuk – csak formális és
felületi érintkezést vállaltak a többi bizonyos mértékig elfogadott nevelőkkel szemben is.

A 80 fős nevelőotthon nem 80 egyedi antiszociális bűnelkövető fiatalt jelent csupán.

Kölcsönhatásokkal időleges és tartós érdekkapcsolatokkal átszőtt rejtett hálózatot és labirintust,
belső és külső csomópontokkal összefüggésekkel, amely gyakran megsokszorozza a 80 főt és a
velük együtt járó gondokat. Belső életükbe számtalan külső tényező nehezen ellenőrizhető s alig
irányítható erőtereket kapcsol.

Mindezért egy pillanatra sem maradhat látókörünkön kívül a belső és külső kapcsolatrendszer és a
közösség belső mozgásának dinamizmusa, pillanatnyi helyzete, törvényszerűsége.

A csoportosulási vágy és cselekvés olyan erő melyet, ha törvényeit ismerjük, saját pozitív céljaink
érdekében magunk is jól felhasználhatunk. – De a törvényeket sajnos még kevéssé tudjuk, inkább
csak ösztönösen megérezzük - az induláshoz ez is valami.

Az antiszocialitás, amoralitás, önrombolás elleni intervenció

Megnehezíti tevékenységünket a rendőri-bírói eljárások lassússága, a folyamatok állandó
megszakadása.
Súlyosbítja helyzetünket az a körülmény, hogy pszichikus sérültjeinket, nem egyszer
elmebetegeinket, alkoholistáinkat, narkotikum élvezőinket nem tudtuk megfelelő orvosi ellátásban
részesíteni, mert a szakrendelő intézetek, pszichiátriai osztályok és a legjobb felszereltségű és
szakellátású kórházak a nehezen kezelhető antiszociális magatartású növendékeinket nem vállalták
el, illetve talán ami még rosszabb néhánynapi benntartás után kibocsátották.

Az együttműködési rendszer korlátozottsága szegénysége arra indított bennünket, hogy úgy az

antiszociálitás visszaszorításában, mint a szenvedélyártalmak enyhítésében és fokozatos
megszüntetésében olyan pedagógia szervezetet belső gyógyító-nevelő terápiás struktúrát
teremtsünk, amely legalább elfogadható szinten kezdetben kísérleti tapasztalatszerző céllal önerőből
vagy kis külső segítséggel eltudja, látni a legnagyobb gondot okozó növendékeinek.

A legnehezebben kezelhető, szenvedélyártalomtól sújtott növendékeket külön részlegben kis 5-6 fős
csoportokban helyeztük el.
Nevelői ellátásuk megszervezése, hogy készenlétben álljunk öngyilkosságok, őrjöngő kitörések,
váratlan pszichotikus megnyilvánulások, csoportos vagy egyéni szipuzások, súlyosan részeg
állapotok elhárítására, és elsősegély szintű kezelésre, ellátásra is.
Teljes állásban pszichológusokat, szakápolói, elmeápolói végzettséggel rendelkező
gyermekfelügyelőket és nevelőket, mellékfoglalkozásban, fiatal lelkes ideggyógyászt alkalmazunk
gyógyító-nevelő részlegünkbe.
Ügyelünk, hogy minden gyereknek legyen meg a maga bizalmas nevelője, akihez valamennyi
ügyében fordulhat.

A jó személyes kapcsolatokra épülő meggyőzés, az éjszakába nyúló beszélgetés nem hanyagolható

el. De mindez hatástalan, ha nem jelentkezünk olyan vonzó és érdekes foglalkozásokkal,
időtöltéssel, külső és belső csoportmunkával, amely helyettesítheti a bűnelkövetés kalandjait,
izgalmait és kockázatát. Egyre több ilyen elfoglaltságot szervezünk, hétvégi többnapos
kirándulásokkal /disznóölés, szüret, túrahajózás stb. testépítő szakkörökkel, labdajátékokkal,
uszodai foglalkozással és sok minden egyébbel.