Az intézmény helye és szerepe a helyi szociális ellátórendszerben

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989-ben alakult Magyarországon Kozma Imre

vezetésével. A közel egy évezredes múltra visszatekintő katolikus szellemiségű szervezet a
keresztény hit védelme mellett jelenleg betegápoló, karitatív és szociális segítségnyújtásnak
szenteli magát. A Rend főként természeti katasztrófák és háborús pusztítás áldozatainak segít,
de a nagyszabású mentőakciók során kormány- és társadalmi szervezetek partnerévé vált, így
állami normatívában részesül. A Szeretetszolgálat kétségtelenül egy jelentőségteljes szerepet
tölt be a magyar szociális és egészségügyi intézményhálózat munkájában, sőt egyes
területeken hiánypótlást valósít meg. Ilyen például a hajléktalangondozás, testi és szellemi
korlátozásban élők élethelyzetét elősegítő programok beindítása, kilátástalan helyzetbe jutott
családok és a súlyosan veszélyeztetett helyzetben levő gyermekek intézményes felkarolása.

Az MMSz Befogadás Háza - Békásmegyeri Családok Átmeneti Otthona a gyermekjóléti

alapellátás keretében nyújt lakhatást olyan családoknak, akiknek máskülönben erre nem lenne
lehetőségük. A szociális tevékenység típusa: gyermekek átmeneti gondozása; formája:
családok átmeneti otthona. Az 1996. óta működő, 41 főt befogadó intézmény fenntartója a
Magyar Máltai Szeretetszolgálat, felügyeleti szerve a Budapest Főváros Kormányhivatala
Szociális és Gyámhivatala. Az MMSz ugyanabban az épületben, amelyben a családok
átmeneti otthona is helyett kapott, egy nappali idősklubot, illetve szociális étkeztetést is
fenntart. Ezek az intézmények azonban egymástól függetlenül működnek.

Az intézmény feladata

Az egész ország az ellátási területéhez tartozik, főleg kelet-magyarországi településekről

érkeznek családok, de budapestieket is fogad. Az intézmény célkitűzése szerint lehetőséget
kívánnak biztosítani, hogy a gyermekek együtt élhessenek szüleikkel, hosszabb távon a
családok alkalmassá váljanak önálló életvitelre, saját gyermekeik ellátására. Ehhez segítséget
kaphatnak abban, hogy felismerjék értékeiket, fejlesszék azokat, ezáltal sikeresen megtörjék a
generációs szegénységet. Biztosítja a családok együttelhelyezését és szükség esetén
segítséget nyújt a gyermekek ellátásában. Az intézmény kísérletet tesz arra, hogy a családok
hosszabbtávú lakhatása is rendeződjön.

1
Az ellátottak köre

Az ellátottak volt állami gondozottak, munkanélküliek, pszichés problémákkal küzdők,

alacsony iskolai végzettségűek, gyermekkori traumán átesettek, börtönviseltek közül
kerülnek ki, leginkább olyan kisgyermekes szülők, akiknek sosem volt lakása. A
gyermekvédelmi törvény értelmében a szolgáltatást otthontalan szülők, kiskorú gyerekeikkel
vehetik igénybe. Nagykorú gyerekeik 21 éves korig fogadhatóak be. Várandós anya a férjével
vagy élettársával szintén beköltözhet. A befogadás feltételeiről törvény rendelkezik (lásd
alább).

Szakmai alapelvek

1. A családok önállóságának megtartása, illetve kialakítása

2. A családok bevonása az őket érintő kérdésekbe. A gyerekekkel együtt részt vesznek a
megbeszéléseken.
3. Érdekérvényesítés biztosítása. Döntsenek a saját sorsukat érintő kérdésekben.
4. Maximális véleményalkotási és döntési lehetőség biztosítása. Az intézmény részéről
a legkisebb és legszükségesebb beavatkozás.

Jogi háttér

Az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról rendelkező törvény

51. §-a alatt határozza meg a családok átmeneti otthona működési feltételeit és kereteit.
Ennek értelmében az otthontalanná vált szülő kiskorú gyermekeivel, valamint legfeljebb 21.
évet betöltött nagykorú gyermekével helyezhető el az otthonban. Minimálisan 12, maximum
40 felnőtt és gyerek együttes ellátását teszi lehetővé. A törvény továbbá azt is meghatározza,
hogy milyen feltételek mellett fogadhatóak be a családok (életvezetési problémák, szociális
és családi krízis esetén vagy védelemkeresés céljából). A törvény lehetőséget ad a családok
újraegyesítésére is, mert az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozása mellett annak
otthontalanná vált szülei is felvehetőek. A törvény szintén rendelkezik a krízisközpont
üzemeltetési lehetőségeiről és az ún. „félutasház”-szolgáltatásról, melyeket kifejezetten a
bántalmazott családok megsegítését és társadalmi integrációjának elősegítését célozzák meg.

Az 1997-es gyermekvédelmi törvény gyermeki jogokról szóló 6-10-ig terjedő paragrafusai

értelmében a családok átmeneti otthonában biztosítani kell a fejlődésüket és jogaik
gyakorlását. Az intézmény szakmai feladatairól, tevékenységük engedélyezéséről,

2
adatkezeléséről valamint a gondoskodást végző személyek szakképesítéséről az alábbi
kormány és SzCsM rendeletek tájékoztatnak:

 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről

 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató

tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
vállalkozói engedélyről
 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz
felhasználható bizonyítékokról

 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi

és gyámügyi eljárásról
 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
ágazatban történő végrehajtásáról
 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó
szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek
adatainak működési nyilvántartásáról
 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek
továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

Személyes tapasztalatok

Az MMSz Befogadás Háza Békásmegyeri Családok Átmeneti Otthona megítélésem szerint

kielégítő szolgáltatást nyújt a családoknak. Egyes családok esetében az intézmény átmeneti
ellátása egy végső megoldássá válik, mely szolgáltatást részben a szociálpolitikai
intézkedések hiánya miatt, részben saját felelőtlen életvitelük és a megfelelő mentálhigiénás
segítség következményeként kénytelenek igénybevenni. Ezen okok miatt a segítségnyújtás
nem minden esetben lehetséges.

3
Felhasznált irodalom

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Háza - Békásmegyeri Családok Átmeneti

Otthona 2012-es éves beszámolója

MMSz Befogadás Háza - Békásmegyeri Családok Átmeneti Otthona Szervezeti és Működési

Szabályzat

MMSz Befogadás Háza - Békásmegyeri Családok Átmeneti Otthona szakmai programja

http://www.maltai.hu/?action=mmsz

www.net.jogtar.hu