Professional Documents
Culture Documents
FELKÉSZÍTÉST TÁMOGATÓ
SZÜKSÉGLETMÉRÉS (EKISZ2)
ÉS EGYÉNI KOMPLEX
KIVÁLTÁSI FEJLESZTÉSI TERV
(EKKIFET) ESZKÖZRENDSZER
Adatkezelési hozzájárulás és adatvédelmi szabályzat
Minta
A dokumentum az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „TÁRS PROJEKT –
Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása” című
kiemelt projekt keretében készült.
Szerzők:
Dr. Gazsi Adrienn
Kovács Éva
Szabóné Ivánku Zsuzsanna
Szakértő:
dr. Palkó Gábor Ferenc tapasztalati szakértő
Lektor:
Rettegi Zsolt
NYILATKOZAT MINTA1
Alulírott
Név: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ születési hely, idő: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ anyja neve:
‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ állandó lakcím: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗
Szociális intézményi jogviszonnyal rendelkezem: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ (szociális intézmény pontos
neve) szociális intézmény székhelye: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ irányítószám ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ település
‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ közterület neve ‗‗‗‗‗‗‗ szám ‗‗‗‗‗‗ emelet ‗‗‗ ajtó
Szociális intézmény telephelye: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ irányítószám ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ település
‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ közterület neve ‗‗‗‗‗‗‗ szám ‗‗‗‗‗‗ emelet ‗‗‗ ajtó
Kiváltással érintett szociális intézményben.2
Törvényes képviselő [szülő, gyám, gondnok]3 név: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ születési hely, idő:
‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ anyja neve: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ állandó lakcím: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗
gondnoki kirendelő határozat száma: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ [továbbiakban: Adatkezeléssel érintett
személy]
1. Aláírásommal hozzájárulok a jelen Adatkezelési hozzájárulásban megnevezett Adatkezelő
által a jelen hozzájárulásban meghatározott adataim, meghatározott célból, meghatározott
ideig és módon történő kezeléséhez az alábbiak szerint:
1.1 Az adatkezelés jogalapja: az adatkezeléssel érintett személy akaratának önkéntes és határozott
kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését
adja a rá vonatkozó, írásbeli nyilatkozatával rendelkezésre bocsátott személyes adatok jelen
adatkezelési hozzájárulásban és adatkezelési szabályzatban meghatározott műveletekre kiterjedő
kezeléséhez.
1
Tájékoztató jellegű iratminta. Az „EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „TÁRS projekt - Szociális
intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása” című kiemelt projekt nem vállal
felelősséget a dokumentáció felhasználó által véglegesített tartalmáért, azokat az adatkezelőnek úgy kell
felvennie és esetlegesen javítania, bővítenie, hogy az megfeleljen a valós jogi helyzetnek és vonatkozó
jogszabályokban foglaltaknak. Készült: 2018. január 10. napján hatályos szabályozás alapján.
2
Kiváltással érintett szociális intézmények: az 50 fő engedélyezett férőhely feletti létszámú fogyatékos
személyek, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek számára nyújtott bentlakásos ápoló-gondozó otthoni
telephelyek kiváltását tervező, az európai uniós társfinanszírozással a 2014 -2020-as programozási időszakban
megvalósuló kiváltási célú pályázatokra pályázatot benyújtó és támogatott projektet megvalósító intézmények.
3
Amennyiben a nyilatkozattevő kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt áll, a kitöltése
kötelező. Ha az érintett személy cselekvőképtelen kiskorú (14. év alatti személy) vagy a cselekvőképességet
teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, nevében az adatkezelési hozzájárulást - az érintett személy véleményét
lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő (szülő, gondnok, gyám). A korlátozottan
cselekvőképes, 16. életévét be nem töltött kiskorú és a cselekvőképességében a szociális ellátás
igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy nyilatkozatát a
törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását
tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos
jóváhagyása nem szükséges.
3
1.2 Adatkezelő: a jelen hozzájárulásban megjelölt kiváltással érintett szociális intézmény,
amelyben az érintett szociális intézményi jogviszonnyal rendelkezik [továbbiakban: Adatkezelő]
Adatkezelésre jogosult személy: az Adatkezelő által erre szerződésben kijelölt alkalmazott.
1.3 Az adatkezelés célja: Az adatkezelés célja a Komplex kiváltási szükségletfelmérés 4
elvégzése, a Komplex kiváltási szükségletfelmérés eredményeinek felhasználása a kiváltási
folyamatban, az adatkezeléssel érintett személyek támogatott lakhatásra történő felkészítése, a
valós és az egyénre fókuszáló fejlesztések megvalósítása, az életminőség javítása, az
önrendelkező életvitel támogatása érdekében. Az adatok felhasználásával egyénileg készül az
adatkezeléssel érintett személy Egyéni komplex kiváltási fejlesztési terve [továbbiakban:
EKKiFeT]. A Komplex kiváltási szükségletfelmérés és Egyéni komplex kiváltási fejlesztési terv
tartalmát a jelen adatkezelési hozzájárulás mellékletét képző adatkezelési szabályzat írja le.
1.4 Az adatkezeléssel érintett személyes adataim:
Nyilatkozom, hogy a hozzájárulást azon tájékoztatás alapján adom meg, hogy a megadott
adatkör nem terjeszkedik túl azon adatokon, amelyek az adatkezelési cél megvalósításához
- a Komplex kiváltási szükségletfelmérés elvégzése és az alapján az Egyéni komplex
kiváltási fejlesztési tervem elkészítése - feltétlenül szükségesek. A Komplex kiváltási
szükségletfelmérés elvégzése és az Egyéni komplex kiváltási fejlesztési terv elkészítése azt a célt
szolgálja, hogy az érintett támogatási szükségletei teljes körűen felmérésre kerüljenek annak
érdekében, hogy a kiváltást követően a szükségleteinek megfelelő szolgáltatásokat 5 biztosítsák
számára a Támogatott lakhatásban, illetve azokhoz hozzáférjen.
75. § (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek - ide nem értve a demens
személyeket - és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és
önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében
biztosítja
a) a lakhatási szolgáltatást; b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében a mentálhigiénés, szociális
munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt; c) a közszolgáltatások és a
társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételében való segítségnyújtást; d) az ellátott
komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén da) a felügyeletet, db) az étkeztetést, dc) a
gondozást, dd) a készségfejlesztést, de) a tanácsadást, df) a pedagógiai segítségnyújtást, dg) a gyógypedagógiai
segítségnyújtást, dh) a szállítást, di) a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.
telefonszám
(mobiltelefon)
e-mail cím
családi állapot A személyes illetve különleges adatok kezelésének célja az
gyermekek száma, érintett természetes és professzionális támogatói
gyermekek születési ideje, környezetének felmérése, a család és az egyéb támogatók, a
elhelyezése, támogatói háló tagjai felmérése, és annak vizsgálata, hogy a
kapcsolattartás módja természetes és professzionális támogatói környezet területén
gondnokság, szükséges-e egyénre szabott fejlesztés és milyen módon,
támogatott döntéshozatal mértékben, valamint a felmérés eredményei alapján a
jogintézményével lehetőség szerinti önálló életvitel kialakításának és
kapcsolatos információk fenntartásának megtervezése és a tervezésen alapuló
támogatása.
6
Egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés,
illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az
egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel
kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. környezet, magatartás, foglalkozás)
7
A társadalombiztosítási azonosítási jel felvételnek célja: Komplex kiváltási szükségletfelmérés során az érintett
egészségi állapotának felmérése és annak megtervezése, hogy milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a
kiváltás eredményeként létrejövő támogatott lakhatás szolgáltatásban a szükségleteinek megfelelő
szolgáltatásokhoz hozzáférjen:
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 110/I. § (1) A támogatott lakhatásban biztosított egészségügyi ellátás keretében az
50. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kezeléshez való hozzájutásról, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontja
szerinti gyógyászati segédeszközök biztosításáról kell gondoskodni a komplex szükségletfelmérés eredménye
alapján.
5
minősítési csoport) annak vizsgálata, hogy foglalkoztatottság, foglalkoztatási
foglalkoztatási rehabilitáció terén szükséges-e egyénre szabott fejlesztés és
helyzet (foglalkoztatási milyen módon, mértékben, valamint a felmérés eredményi
forma, munkáltató adatai, alapján a lehetőség szerinti önálló életvitel kialakításának és
munkakör, heti munkaidő, fenntartásának megtervezése és a tervezésen alapuló
munkaviszony kezdete, támogatása.
főbb
munkatevékenységek,
korábbi foglalkoztatás)
legmagasabb iskolai
végzettség
szakképzettség
7
kommunikációs funkciók megtervezése és a tervezésen alapuló támogatása.
8
Ezt követően az adatokat a támogatott lakhatásban az ellátotti jogviszony létesítésével összefüggésben az
1993. évi III. törvény - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szociális törvény), valamint annak
végrehajtási rendelete szerinti nyilvántartásokban, jogszabályban meghatározott módon fogja kezelni az
Adatkezelő.
9
Melyek a pályázati dokumentumok megőrzésére vonatkozó előírások, pályázatkezelési szabályzatban rögzített
rendelkezések, illetve a szociális intézmény hozzájáruláson alapuló nyilatkozaton alapuló adatmegőrzésre
vonatkozó szabályai.
9
kiváltási szükségletfelmérés adatrögzítő rendszerben (továbbiakban: Adatbázis) történő
rögzítéséhez
Egyéni kiváltási szükségletfelmérés (EKISz1) és az Egyéni kiváltást és felkészítést támogató
szükségletfelmérés (EKISz2) eredményének felhasználásával az Egyéni komplex kiváltási
fejlesztési terv (EKKiFeT) elkészítéséhez
Tudomásul veszem, hogy az EKISz1 és EKISz2 során felvett adatokat, és a szükségletfelmérés
eredményének felhasználásával készülő Egyéni komplex kiváltási fejlesztési tervet (EKKiFeT)
külön arra irányuló írásbeli nyilatkozatom esetén adja át az adatkezelő a férőhelykiváltás
eredményeként létrejövő Támogatott Lakhatás szociális szolgáltatónak, annak érdekében, hogy
a támogatott lakhatás szolgáltatást nyújtó intézmény az egyéni szolgáltatási terv készítéséhez
felhasználja.
Az Adatkezelő jelen nyilatkozattal rendelkezésre bocsátott személyes adataimat harmadik személy
számára nem teheti hozzáférhetővé, harmadik személy számára nem továbbíthatja.
Tudomásul veszem, hogy az anonimizált adatok (az olyan személyes adatok, amelyeket olyan módon
anonimizáltak, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható)
felhasználhatóak, kezelhetőek statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.
2. Tudomással bírok arról, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 3. pontjának b.) alpontja alapján az egészségi állapotomra,
fogyatékosságomra vonatkozó minden személyes adat különleges adatnak minősül.
3. Az adatbiztonság követelményeinek megtartása érdekében az Adatkezelő az Infotörvény
rendelkezései alapján fokozottan ügyel az adatbiztonság követelményének megtartására, ennek
keretében megtette a megfelelő intézkedéseket a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás,
továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, véletlen megsemmisülés és
sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
Ezzel kapcsolatban az Adatkezelő kijelenti, hogy minden munkatársa, aki a fent megjelölt
személyes és különleges adatokhoz hozzáfér, köteles az adattitok megőrzésére.
4. Az érintett adatkezeléshez fűződő jogai:
Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak törlését vagy zárolását.
Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa
megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról,
jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő
tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az
adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Amennyiben az érintett külön nyilatkozatban
hozzájárul az adatok továbbításához, az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének
ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely
tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás
jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az
adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. Az adatkezelő köteles az
érintett kérelmének beérkezését követően a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb 30
napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.
A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett kéri;
c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –,
feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott
határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte.
Az érintettek a személyes adatok törlését az adatkezelő elérhetőségein bármikor, írásban
kérhetik.
Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintettek ezt kérik, vagy ha a
rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos
érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az
adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Az adatkezelő jelen adatkezelési tájékoztatót bármikor, egyoldalúan, a jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelően módosíthatja.
Az érintett jogérvényesítési lehetőségei:
Az érintett jogérvényesítési lehetőségeit az Infotörvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. Ennek keretében az érintett a törvényben
foglalt, adatkezeléssel kapcsolatos jogainak sérelme esetén az Infotörvény 22. §-ában
meghatározottak szerint bírósághoz, vagy az Infotörvény 52. § (1) bekezdése értelmében a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet
fasor 22/C.) fordulhat.
Jelen tájékoztató az adatkezelési hozzájárulás elválaszthatatlan részét képezi, elolvasásával és
elfogadásával az érintett kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az adatkezelő a jelen tájékoztatóban
megjelölt személyes és különleges adatait kezelje.
……………………………………………. …………………………………………….
Aláírás (Adatkezeléssel érintett személy) Aláírás
Adatkezeléssel érintett személy
törvényes képviselője
……………………………………………. …………………………………………….
Tanú (aláírás, név, állandó lakcím, anyja neve) Tanú (aláírás, név, állandó lakcím, anyja neve)
11
HOZZÁJÁRULÁS ADATKEZELÉSHEZ
LAKÁSBA.
SEGÍTSÉG MÉRTÉKÉT.
KÖLTÖZNI FOGOK.
RÖVIDÍTVE: EKKIFET.
ELMAGYARÁZZA NEKEM.
ORVOSI PAPÍRJAIMAT.
EZEK AZ ÉN ADATAIM.
13
BELEEGYEZEM ABBA, HOGY AZ ADATOKAT MEGNÉZZÉK ÉS
LEÍRJÁK.
TÁBLÁZATBA.
EGY TÁBLÁZATBA.
KAPCSOLATOSAK.
KAPCSOLATOS.
HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT
JOGAIMRÓL.
MEGSÉRTIK A JOGAIMAT.
15
A HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZATOT ALÁÍROM. HA GONDNOKOM
VAN, Ő IS ALÁÍRJA.
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
HASZNÁLATÁT ÉS CÉLJÁT.
A SZABÁLYZATOT MEGISMERHETEM.
17
TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
Alulírott
Név: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ születési hely, idő: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ anyja neve:
‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ állandó lakcím: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗
mint a ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ (szociális intézmény pontos neve) szociális intézmény székhelye:
‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ irányítószám ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ település ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ közterület neve
‗‗‗‗‗‗‗ szám ‗‗‗‗‗‗ emelet ‗‗‗ ajtó munkavállalója kijelentem, hogy a Komplex kiváltási
szükségletfelmérés során és azzal összefüggésben bármilyen módon tudomásomra jutott személyes
adatokra, felmérési eljárásokra és módszerekre vonatkozó azonosítható adatokat, illetve szellemi
tulajdonnal kapcsolatos mindenfajta információt
a. bizalmasan kezelek,
b. azokat harmadik személynek át nem adom, nem tehetem hozzáférhetővé, azokat kizárólag a
Komplex kiváltási szükségletfelmérés módszertana alapján és az érintett adat tulajdonosa
érdekében osztom meg munkatársaimmal, a vele dolgozó szakemberekkel
c. azokról harmadik személynek (és /vagy a médiának) nyilatkozatot az adatok tulajdonosának
dokumentált engedélye nélkül nem teszek,
d. magam, vagy mások hasznára azok részeit, vagy egészét hasznosítás céljából nem
alkalmazom.
A Komplex kiváltási szükségletfelmérés során és azzal összefüggésben tudomásomra jutott adatokra,
tényekre időbeli korlátozás nélkül, titoktartási kötelezettséget vállalok. A megismert információkat a
Komplex kiváltási szükségletfelmérés elvégzésétől eltérő más célra, más módon nem használhatom
fel.
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki olyan információkra, amelyek köztudomásúak, nyilvánosak,
illetőleg amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy kiadását jogszabály, vagy hatósági rendelkezés teszi
kötelezővé, az előírt mértékben és személyek részére.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben a jelen nyilatkozatban foglalt titoktartási kötelezettségemet
megszegem, azért teljes kártérítési kötelezettséggel tartozok helytállni.
Tudomásul veszem, hogy ez a titoktartási kötelezettség munkaviszonyom vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyom fennállását követően is terhel.
…………………………………
aláírás
19
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
MINTA10
AZ ADATKEZELÉS CÉLJA
Az adatkezelés átfogó célja a 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek
számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036.
évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról12 foglalt célok előmozdítása. A jelenleg hatályos
koncepció rögzíti, hogy a kiváltási folyamat sikeres megvalósítása érdekében szükséges minden
megvalósító intézmény esetében a teljes tevékenységláncolat részletes megtervezése, amelynek
szerves része a személyközpontú egyéni kiváltás részletes megtervezése.
A 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatban elfogadásra került stratégiában operatív célként
fogalmazódott meg a Komplex kiváltási szükségletfelmérés elvégzése.
A 1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának
2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről tartalmazza a tartós bentlakást nyújtó szociális
intézményi férőhelyek személyközpontú, tényleges kiváltását, mint szükséges intézkedést.
10
Tájékozató jellegű iratminta. A „EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „TÁRS projekt - Szociális
intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása” című kiemelt projekt nem vállal
felelősséget a dokumentáció felhasználó által véglegesített tartalmáért, azokat az adatkezelőnek úgy kell
felvennie és esetlegesen javítania, bővítenie, hogy az megfeleljen a valós jogi helyzetnek és vonatkozó
jogszabályokban foglaltaknak.
11
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes
személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad
áramlásáról.
12
A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek
kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról
http://www.kormany.hu/download/c/23/f0000/kiv%C3%A1lt%C3%A1sr%C3%B3l%20sz%C3%B3l
%C3%B3%20koncepci%C3%B3.pdf#!DocumentBrowse (Utolsó letöltés: 2018. január 24.)
A 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.) alapján
folytatni szükséges a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi
férőhelyek kiváltását, hangsúlyt fektetve a kiváltással érintett személyek és intézmények
felkészítésére, tájékoztatására, támogatására (…).
21
komplex kiváltási fejlesztési tervére, valamint az adatok felvétele során rendelkezésre bocsátott az
érintettek egészségügyi, mentális, fizikai állapotát tartalmazó dokumentációra. Kiterjed a hivatkozott
adatok kezelésére, továbbítására, feldolgozására, nyilvántartására, adatvédelmére.
AZ ADATKEZELÉS ALAPELVEI
- célhoz kötöttség elve: személyes adat csak előre meghatározott célból kezelhető; 13
- korlátozott tárolhatóság elve: személyes adat csak a cél megvalósulásáig kezelhető;
- adat takarékosság és alapértelmezett adatvédelem elve: személyes adat csak a cél
megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben kezelhető;
- tisztesség elve: az adatkezelésnek meg kell felelnie a tisztesség követelményének;
- az adatkezelésnek jogszerűnek kell lennie (megfelelő jogalappal kell rendelkeznie);
- pontosság elve: a kezelt adatoknak, pontosaknak, és hiánytalanoknak kell lennie;
- előzetes tájékoztatás elve: az adatkezelésnek megfelelő, közérthető, részletes, teljes,
könnyen hozzáférhető és előzetes tájékoztatáson kell alapulnia. Az érintetteknek kérésükre
tájékoztatást kell adni adataik kezeléséről. A tájékoztatáshoz való jog előzetesen, az
adatkezelés során annak megszűnéséig megilleti az érintettet;
- jogosultakat jogorvoslati jogok illetik meg: tiltakozhatnak adataik kezelésével szemben
(tiltakozás joga), kérhetik azok törlését (feledés joga), helyesbítését és zárolását; 14
- az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban nyilvántartási, értesítési és
hatósági bejelentési kötelezettsége van (adatvédelmi incidenskezelés).
13
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében
kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok
felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a
cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
(3) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel
helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai
feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
(4) Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára
tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges
ideig lehessen azonosítani.
14
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
23
AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA
15
Egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés,
illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az
egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel
kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. környezet, magatartás, foglalkozás)
16
A társadalombiztosítási azonosítási jel felvételnek célja: Komplex kiváltási szükségletfelmérés során az érintett
egészségi állapotának felmérése és annak megtervezése, hogy milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a
kiváltás eredményeként létrejövő támogatott lakhatás szolgáltatásban a szükségleteinek megfelelő
szolgáltatásokhoz hozzáférjen:
25
fennállása mértékben, valamint a felmérés eredményei alapján a
lehetőség szerinti önálló életvitel kialakításának és
fenntartásának megtervezése és a tervezésen alapuló
támogatása.
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 110/I. § (1) A támogatott lakhatásban biztosított egészségügyi ellátás keretében az
50. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kezeléshez való hozzájutásról, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontja
szerinti gyógyászati segédeszközök biztosításáról kell gondoskodni a komplex szükségletfelmérés eredménye
alapján.
A.3. Egészségügyi tevékenységek A személyes és különleges adatok kezelésének célja
az érintett egészségi állapotának, és az egészségügyi
A.3.1. Általános egészségügyi
ellátásának a felmérése. És annak vizsgálata, hogy az
tevékenységek
egészség megőrzése, javítása, egészségügyi
A.3.2. Gyógyszerek szedése rehabilitáció, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való
hozzáférés terén szükséges-e egyénre szabott
fejlesztés és milyen módon, mértékben, valamint a
felmérés eredményei alapján a lehetőség szerinti
önálló életvitel kialakításának és fenntartásának
megtervezése és a tervezésen alapuló támogatása.
A.4. Mobilitás A személyes és különleges adatok kezelésének célja
az érintett mobilitási, közlekedési képességeinek
A.4.1. Épületen belüli közlekedés
felmérése, és annak vizsgálata, hogy a mobilitási,
A.4.2. Településen belüli közlekedés közlekedési képességek terén szükséges-e egyénre
A.4.3. Településen belüli közlekedés szabott fejlesztés és milyen módon, mértékben,
valamint a felmérés eredményei alapján a lehetőség
szerinti önálló életvitel kialakításának és
fenntartásának megtervezése és a tervezésen alapuló
támogatása.
A.5. (A.5.1) Pénzkezelés A személyes illetve különleges adatok kezelésének
célja önállóságához szükséges a jövedelmi, vagyoni
helyzethez, lehetőségekhez viszonyuló pénzkezelési
képesség felmérése, és annak vizsgálata, hogy önálló
életvitel kialakítása és fenntartása alapjául szolgáló
pénzkezelési képesség terén szükséges-e egyénre
szabott fejlesztés és milyen módon, mértékben,
valamint a felmérés eredményei alapján a lehetőség
szerinti önálló életvitel kialakításának és
fenntartásának megtervezése és a tervezésen alapuló
támogatása.
A.6. (A.6.1) Szabadidő A személyes illetve különleges adatok kezelésének
célja az érintett esetében a szabadidős tevékenységek
felmérése, és annak vizsgálata, hogy az érintett
esetében a szabadidős tevékenységek, szociális
készségek és kompetenciák terén szükséges-e
egyénre szabott fejlesztés és milyen módon,
mértékben, valamint a felmérés eredményei alapján a
lehetőség szerinti önálló életvitel kialakításának és
fenntartásának megtervezése és a tervezésen alapuló
támogatása.
A.7. (A.7.1) Biztonság, balesetvédelem A személyes illetve különleges adatok kezelésének
célja az érintett esetében baleseti kockázatok,
biztonsági körülmények felmérése, és annak
vizsgálata, hogy az érintett esetében a
balesetvédelem, biztonság terén szükséges-e egyénre
szabott fejlesztés és milyen módon, mértékben,
valamint a felmérés eredményei alapján a lehetőség
szerinti önálló életvitel kialakításának és
27
fenntartásának megtervezése és a tervezésen alapuló
támogatása.
B. Kommunikációs kompetenciák A személyes illetve különleges adatok kezelésének
célja az érintett kommunikációjának felmérése, és
B.1. Kommunikáció
annak vizsgálata, hogy az érintett esetében a
B.1.1. Kommunikációs készségek kommunikáció terén szükséges-e egyénre szabott
B.1.2. Kommunikációs készségek fejlesztés és milyen módon, mértékben, valamint a
alkalmazása társas helyzetekben, felmérés eredményei alapján a lehetőség szerinti
kommunikációs funkciók önálló életvitel kialakításának és fenntartásának
megtervezése és a tervezésen alapuló támogatása.
Az alábbi dokumentumok kerülhetnek felhasználásra az érintett hozzájárulása alapján az EKISZ1
Adatlap Egyéni kiváltást és felkészítést támogató szükségletfelmérés és az EKISz2: Adatlap szerinti
Adatbázis kitöltéséhez:
az érintett azonosításához szükséges iratok
egészségi, mentális állapotával kapcsolatos dokumentáció (12 hónapnál nem régebbi
szakorvosi leletek, zárójelentések, fogyatékosság, illetve a betegség jellege szerinti
szakorvosi vélemény, az intézmény orvosa által kiállított szakorvosi vélemény)
fogyatékos személy esetén a fogyatékosságával összefüggő gyógypedagógiai és egyéb
dokumentáció (IQ teszt, MAWI mozaik próba, PAC teszt, igényszint vizsgálat, stb.)
(amennyiben rendelkezésre áll)
kiskorú esetében a fogyatékos személyek otthonába történő elhelyezés iránti kérelemhez
mellékelt területileg illetékes szakértői bizottság szakvélemény
gondnoksági dokumentumok (amennyiben releváns)
egyéni gondozási terv, egyéni fejlesztési terv, egyéni rehabilitációs program
komplex szükségletfelmérés eredménye (amennyiben rendelkezésre áll)
fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, a rehabilitációs
alkalmassági vizsgálata eredménye
foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat vagy felülvizsgálat eredménye, valamint a
foglalkoztathatóságot igazoló dokumentáció (amennyiben rendelkezésre áll)
A felhasznált iratokról, dokumentumokról nem készül másolat sem papír alapú, sem
elektronikus formában, az elektronikus adatbázisban a dokumentumok nem kerülnek tárolása.
17
A sorok értelemszerűen bővíthetők több adatkezelést, adatfeldolgozást végző személy esetében.
29
Név: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ E-mail: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ Telefonszám: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗
Cím: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗
Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa
feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az
adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi
incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá - az érintett
személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
Az adatkezelő belső adatvédelmi felelőssel rendelkezik. Az adatkezelő a belső adatvédelmi felelős
útján az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett
tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az
adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit,
hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban
meghatározott egyéb adatokat (Infotv. 15. § (1) bekezdés)
ADATKEZELÉS MÓDJA
18
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapja, Felkészülés az Adatvédelmi Rendelet
alkalmazására 12 lépésben (https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html )
(letöltés:2018.01.10)
- Egyéni kiváltási szükségletfelmérés (EKISz1) és az Egyéni kiváltást és felkészítést támogató
szükségletfelmérés (EKISz2) eredményének felhasználásával az Egyéni komplex kiváltási
fejlesztési terv (EKKiFeT) elkészítéséhez
- az Egyéni komplex kiváltási fejlesztési terv (EKKiFeT) felhasználásához a támogatott
lakhatásban az egyéni szolgáltatási terv készítéséhez.
ADATKEZELÉS IDŐTARTAMA
19
Ezt követően az adatokat a támogatott lakhatásban az ellátotti jogviszony létesítésével összefüggésben az
1993. évi III. törvény - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szociális törvény), valamint annak
végrehajtási rendelete szerinti nyilvántartásokban, jogszabályban meghatározott módon fogja kezelni az
Adatkezelő.
31
Az adatok felhasználása a jogszabályok által előírt adatmegőrzési kötelezettség teljesítéséhez
szükséges idővel meghosszabbodik.
Az adatkezelés céljának megvalósulásával és iratmegőrzésre jogszabályokban előírt határidők lejártát
követően az érintett adatai nem kezelhetők tovább, azokat az Adatkezelő által működtetett
adatbázis(ok)ból törölni kell, illetve meg kell semmisíteni, kivéve, ha az érintett maga kéri az adatai
zárolását, vagy a törlés sértené az érdekeit.
Az adatbiztonság követelménye
Az informatikai biztonság az informatikai rendszer olyan kedvező állapota, amelyben a kezelt adatok
bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása biztosított, valamint a rendszer elemeinek
biztonsága szempontjából zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos:
- bizalmasság: csak az arra jogosultak ismerhetik meg az információt
33
A felhasználó nem hagyhatja felügyelet nélkül a munkaállomást, alkalmazást, amelyre bejelentkezett.
Amennyiben a munkaállomástól, alkalmazástól eltávozik, köteles azt a munkaállomás zárolásával
védeni. Hosszabb időtartamra való távozás esetén az alkalmazásból és munkaállomásból ki kell
jelentkezni, a munkaállomást ki kell kapcsolni.
Ha egy alkalmazás futtatásához vagy annak adatai eléréséhez felhasználói azonosításra van szükség
és az alkalmazás önálló felhasználó kezeléssel rendelkezik, akkor alkalmazás szintű bejelentkezésre
van szükség.
Az alkalmazásban használt jelszavak internetes hálózatban való alkalmazása nem javasolt.
Hozzáférés korlátozása
Adatbázis kezelő (az alkalmazások által használt adatok tárolását, strukturált előhívását, és
azokkal különböző műveleteket végző) szoftver NET Core nyílt forráskódú technológiára és SQLite
adatbázis-kezelő rendszerre épül, egy a helyi számítógépen futó szerver és egy böngészőből
megnyitható alkalmazás formájában. A rendszer a szolgáltatók telephelyein kerül bevezetésre,
telephelyenként egy Windows alapú gépre telepítve.
A rendszer két felhasználói szerepkört különböztet meg: adminisztrátor és adatrögzítő.
Az adminisztrátor a rendszer használatának megkezdésekor regisztrálja magát. A rendszer első
indulásakor az alábbi adatokat kell megadnia:
név
e-mail
telefon
jelszó
Az adminisztrátor veszi fel a telephelyre vonatkozó adatokat, valamint ő hozza létre az adatrögzítő
felhasználókat. Az EKISz1-ben rögzített lakók importálását is az adminisztrátor végzi, a rendszer első
használatakor. EKISz1 adatokkal nem rendelkező lakók esetében a rögzítést az adminisztrátor vagy
az adatrögzítő szerepkörű felhasználók végzik. Új lakó rögzítése megegyezik az EKISz1-gyel
rendelkező lakó rögzítésével, az importálási lépés kihagyásával. Lakó törlésére lehetőség van,
kizárólag az adminisztrátor felhasználónak.
Az adatrögzítés védelme
35
hatályba)
A felkészülés/alkalmazás érdekében az Adatkezelő a következőket biztosítja 21:
21
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html
megsemmisülés vagy sérülés ellen. Ezzel kapcsolatban az adatkezelő kijelenti, hogy minden
munkatársa, aki a fent megjelölt személyes adatokhoz hozzáfér, köteles az adattitok megőrzésére.
37
Törvénykönyvről (Ptk.). tartalmazza, ennek keretében az érintett a törvényben foglalt jogainak sérelme
esetén bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.
Ha az érintett úgy véli, hogy személyes adatainak kezelése kapcsán jogsérelem érte, az adatvédelmi
felelőstől tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, és kérheti személyes adatainak
helyesbítését. Ha ezt a tájékoztatást nem tartja kielégítőnek, az illetékes adatvédelmi hatóság
eljárását kezdeményezheti. (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 1125 Budapest,
Szilágyi Erzsébet fasor 22/C; telefon: 1-391-1400; email: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap:
http://naih.hu).
Az érintett Jogainak megsértése esetén az Adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A per - az érintett
választása szerint - az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is
megindítható.
Az Adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelési követelményeinek megszegésével másnak
okozott kárt köteles megtéríteni.
Amennyiben az Adatkezelő által kezelt adataival kapcsolatban bármilyen kérdése, kételye van, illetve
adataival kapcsolatban felvilágosítást kér, ezt megteheti:
Név: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ E-mail: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗ Telefonszám: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗
Cím: ‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗‗
22
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html
megkapja és ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt
akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta.
Beépített adatvédelem, előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat:
Az új szabályok értelmében, bizonyos esetekben az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően
adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatni. A magas kockázatú adatkezeléseknél az
információs önrendelkezési jog érvényesülésének megfelelő biztosítása érdekében indokolt,
hogy az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végezzen arra vonatkozóan,
hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik.
Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat szerint az adatkezelési műveletek olyan magas kockázattal
járnak, amelyet az adatkezelő nem képes a rendelkezésre álló technológia és a végrehajtási
költségek szempontjából is megfelelő intézkedésekkel mérsékelni, az adatkezelést megelőzően a
felügyeleti hatósággal konzultálni kell. A hatásvizsgálat során – figyelemmel az adatkezelés
jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira valamint a kockázatok forrásaira – meg kell
vizsgálni, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik.
Magas kockázatú adatkezelési műveletek példálózó felsorolása: nagyszámú érintett; nagy
mennyiségű személyes adat; kiszolgáltatott személyek, pl. gyermekek adatainak kezelése;
profilalkotás; viselkedés vagy mozgás követése; különleges adatok kezelése.
Ha az előírt adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a
kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal
jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal.
Ha a felügyeleti hatóság véleménye szerint a tervezett adatkezelés megsértené e
rendeletet – különösen, ha az adatkezelő a kockázatot nem elégséges módon azonosította vagy
csökkentette –, a felügyeleti hatóság az adatkezelőnek és adott esetben az adatfeldolgozónak
írásban tanácsot ad, továbbá gyakorolhatja rendeletben említett hatásköreit.
23
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html
39
- Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (Infotörvény.)
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szociális törvény)
- Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény (Egészségügyi törvény)
- A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
- 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői
nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (Szakmai rendelet),
- 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
igénybevételéről (Ir.),
- 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs
alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának
felülvizsgálatáról
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a
természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és
az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(általános adatvédelmi rendelet)
- 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-
gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre
vonatkozó hosszú távú koncepcióról
- 1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program
végrehajtásának 2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési
- 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.)
Jelen Adatkezelési szabályzat az Adatkezelési hozzájárulás elválaszthatatlan részét képezi,
elolvasásával és elfogadásával az érintett kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az adatkezelő a jelen
nyilatkozatban megjelölt személyes és egyéb adatait kezelje.
Az Adatkezelő a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a jelen Adatkezelési szabályzatot
bármikor, egyoldalúan, módosíthatja.
Az Adatkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy adatkezelés kritériumait felülvizsgálja az általános
adatvédelmi rendelet hatályba lépésekor, figyelemmel kíséri az adatkezeléssel kapcsolatos hazai
jogszabály módosításokat, és jelen adatkezelési szabályzatot szükség esetén módosítja a jogszerű
adatkezelés és adatfeldolgozás érdekében.
1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve -
azonosítható természetes személy;
2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele,
valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára
jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
3. különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más
világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó
személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes
adat;
4. Egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a
megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más
személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy
származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat
(pl. környezet, magatartás, foglalkozás)
1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról
6. § (2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos
nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek
képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.(…)
(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott
azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása vagy az ügyintézési rendelkezésében tett
hozzájárulása alapján használhatja fel.
(3) A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása, illetve visszavonása miatt hátrány nem érheti, a
hozzájárulás megadásáért bármilyen előny kilátásba helyezése tilos.
5. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a
büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére
jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható,
valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati
feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő
és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat
fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül
kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti
felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és
a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;
6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek
nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
7. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson
alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes
műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;
8. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés
megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki
vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre
(beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval
végrehajtatja;
10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek
összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása,
felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása,
zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-,
hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy
tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
12. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
13. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
14. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
15. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre
történő korlátozása céljából;
16. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
17. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a
műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a
technikai feladatot az adatokon végzik;
18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok
feldolgozását végzi;
19. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű
adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;
20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az
adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;
21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
23. anonimizált adatok: az olyan személyes adatok, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek
következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható, ezen adatok felhasználhatóak, kezelhetőek
statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.
43
19. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű
adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;
20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az
adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;
21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
23. anonimizált adatok: az olyan személyes adatok, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek
következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható, ezen adatok felhasználhatóak, kezelhetőek
statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.