FACILITÁTOR KÉZIKÖNYV

August 2017

TÁMOGATÓ
GONDOSKODÁS

A családon belüli
erőszak áldozatainak
pszichoszociális
támogatása

Az utógondozói
támogató hálózatok
CONTENTS

FACILITÁTOR KÉZIKÖNYV ........................................................................................................ 1

‘Támogató gondoskodás - A családon belüli erőszak áldozatainak pszichoszociális

támogatása’ - Háttér .......................................................................................................... 4
A képzés célja .............................................................................................................. 4
Információk a képzésről ................................................................................................ 5
A xxVK/VFxx pszichoszociális beavatkozásairól ................................................................ 6
A xxVK/VFxx Nemzeti Irodájával történő munkavégzés .................................................... 6

1. modul: A pszichoszociális módszer ...................................................................................... 7

Üdvözlés, bevezetés az 1. modulba (PP1-4) .................................................................... 8
Pszichoszociális segítségnyújtás (PP5-6) ....................................................................... 11
A pszichoszociális kihívások feltérképezése és a megküzdési stratégiák (PP7-9) ................ 14
A pszichoszociális támogató beavatkozások alapvető elemei (PP10-16) ........................... 17
A jelenlegi pszichoszociális foglakozásokkal kapcsolatos észrevételek - áttekintés
(PP16-17) ........................................................................................................... 25

2. modul: Krízis, stressz és pszichoszociális elsősegélynyújtás ............................................. 28

Üdvözlés, bevezetés az 2. modulba (PP1-4) .................................................................. 29
Mi a krízis és a stressz és hogyan befolyásolnak minket? (PP5-13)................................... 31

Érjünk el változást a világban 2

Ez a kiadvány az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság (Rights, Equality and Citizenship = REC) programjának
pénzügyi támogatásával készült. A kiadvány tartalma a Dán Vöröskereszt kizárólagos felelőssége, és semmiképpen
sem lehet azt úgy tekinteni, mintha az Európai Bizottság nézeteit fejezné ki.

A kézikönyv felhasználóinak: Ez a kézikönyv egy, a Dán Vöröskereszt által 2012 óta használt
kiadványon alapul. Most lefordítva úgy alakították át, hogy bármely Vöröskereszt Vörösfélhold Nemzeti
Társaság használhassa a pszichoszociális támogató tevékenységekben részt vevő önkénteseik
felkészítésére. A kézikönyv az igényeknek megfelelően alakítható a szövegben alkalmazott néhány
változtatással. Egyszerűen használjuk a Word dokumentumkezelő "Keresés és csere" szerkesztési
funkcióját, hogy megadjuk a támogatott csoport adatait, a megvalósítandó tevékenységet és a nemzeti
társaság/szervezet nevét.

Változtatható Mire
xxkedvezményezettxx a populáció / csoport, akikkel az önkéntesek pszichoszociális támogatói
tevékenységük során dolgoznak

pl. ‘a családon belüli erőszak áldozatai vagy túlélői’

xxtevékenységxx A pszichoszociális támogatási beavatkozás vagy tevékenység neve

pl. ‘Utógondozói támogató hálózatok a családon belüli erőszak

áldozatainak segítésére’
xxVK/VFxx A Vöröskereszt vagy a Vörösfélhold Nemzeti Társaság neve

pl. Dán Vöröskereszt

Érjünk el változást a világban 3

‘Támogató gondoskodás - A családon belüli erőszak áldozatainak
pszichoszociális támogatása’ - Háttér

Az IFRC Pszichoszociális Támogató Központja (PS Központ) 1999-ben alakult, és a Dán Vöröskereszt
székhelyén található Koppenhágában. A PS Központ feladata a pszichoszociális támogatás révén
elősegíteni és lehetővé tenni a kedvezményezettek, a humanitárius személyzet és az önkéntesek
pszichoszociális jólétét. A PS központ támogatja a nemzeti társaságokat a világ minden táján a
pszichoszociális támogató beavatkozások bevezetésében, például képzésekkel vagy a Nemzeti
Társaságok helyi pszichoszociális tanfolyamainak fejlesztésével. 2010 decemberében a Dán Vöröskereszt
úgy döntött, hogy a pszichoszociális megközelítést alkalmazza Dániában minden önkéntes szociális
munkában.

Azóta a pszichoszociális támogatás tehát része a Dán Vöröskereszt szemléletének és szerepel a 2016.
évi szociális támogatási stratégiájukban. Ez a kézikönyv 2011-ben készült el, melyet a szociális
támogatásban és a pszichoszociális munkában tevékenykedő önkéntesek képzéséhez használnak
Dániában. Számos különböző szociális támogató tevékenységet folytatnak, amelyek pszichoszociális
támogatást tartalmaznak:

Q-net: Támogató hálózatok a családon belüli erőszakot átélt nők és gyermekeik számára (145 önkéntes)
Integrációs tevékenységek: Menekültek, bevándorlók és családok (és kíséret nélküli kiskorúak)
támogatása (2324 önkéntes)
Családi támogató csoportok és táborok: Támogatás a szociálisan veszélyeztetett családoknak (346
önkéntes)
Börtönlátogatás: bebörtönzött személyek látogatása 155 alkalommal (168 önkéntes)
A betegek támogatása: 26 kórház betegei részesülnek a támogatásban (805 önkéntes)
Látogatói támogatás: A Dán Vöröskereszt önkéntesei minden évben 7450 magányos embert látogatnak
(5100 önkéntes)
Hálózat magányos emberek számára: A Dán Vöröskereszt a magányos, harminc-ötven közötti
korosztály számára működtet hálózatot
Hospice támogatás: Az önkéntesek támogatást nyújtanak a haldokló embereknek (1055 önkéntes)
(A számok a 2015. év végi jelentésekből származnak).

Az első önkéntes facilitátorok 2012-es képzése óta a Dán Vöröskereszt éves tréninget biztosít a kiszol-
gáltatott csoportok számára a ‘Támogató gondoskodás - pszichoszociális támogatás a kiszolgáltatott
csoportok számára’ modulból, melyet az újonnan képzett facilitátorok tartanak.

A képzés célja

A kézikönyv célja olyan pszichoszociális támogatásban dolgozó önkéntesek képzése, akik készségeikkel
és erőforrásaikkal az ezen a területen tapasztalt gyakori kihívásokat kezelni tudják. Olyan általános
kérdéseket vet fel, melyekkel az önkéntesek szembesülnek, mint például "Hogyan kezeljem a kulturális
különbségeket?", "Önkéntesként hogyan támogathatom a kiszolgáltatott embereket, hogy pozitív
változások menjenek végbe az életükben?" vagy "Hová irányíthatom a kedvezményezettet, ha olyan
segítségre van szüksége, amit nem tudok megadni?"

Ezenkívül foglalkozik azzal is, hogy hogyan lehet segíteni a családon belüli erőszak áldozatait vagy túlélőit
a társadalmi és támogató hálózatok megerősítésében. Olyan kérdésekkel foglalkozik a tréning, mint
például: "Hogyan segíthetsz a nőknek támogató hálózatok kialakításában?", "Mikor kell a xxVK/VFxx
tevékenységével leállni?” és "Hogyan erősítjük meg a nők erőforrásait, hogy már ne legyen szükségük a
xxVK/VFxx támogatására?".

Érjünk el változást a világban 4

Az önkéntes munka felemelő, ugyanakkor megerőltető és kihívást jelentő is egyben. Az következő
kérdések, mint például: "Hogyan gondoskodjak magamról és más önkéntesekről?", "Hogyan mondhatok
nemet, anélkül hogy bűntudatot éreznék?", "Kivel beszélhetek, ha nehéznek találom az önkéntességet?"
is jelzik, mennyire fontos szem előtt tartani a különböző szerepeket, melyeket az önkéntesek betöltenek,
hol húzzuk meg a határokat és hogyan gondoskodjanak az egyének önmagáról és egymásról.

A családon belüli erőszak áldozatai vagy túlélői, akikkel tevékenységünk során találkozunk, mind-mind
különböző emberek és különböző kihívásokkal néznek szembe az életükben. Ez azt jelenti, hogy a
foglalkozásokat folyamatosan igazítani kell úgy, hogy a hangsúly az igényeiken és körülményeiken
legyen. A képzés, a nők ezen csoportjáról (és gyermekeikről) a résztvevők tudásából és ismeretéből
merít, akikkel az önkéntes munkát végzik. A facilitátoroknak ezért a képzés tartalmát az önkéntesek
meglévő tudása szerint kell igazítani.

A résztvevők a képzés során a következő területeken szerezhetnek tudást és készségeket:

 A pszichoszociális módszer és a pszichoszociális támogatás alapismerete és megértése
 Az odafigyelő hallgatás és pszichológiai elsősegély képessége
 A családon belüli erőszak áldozatainak vagy túlélőinek jobb megismerése és megértése a
foglalkozások alatt
 A pszichoszociális támogató tevékenységek szervezéséhez szükséges tudás megszerzése
 Saját szerepük jobb megismerése az önkéntes munkában, illetve mikor és hogyan irányítsák a
kedvezményezettet más segítség/szolgáltatás/hatóság igénybevételére
 Fokozott figyelem a saját reakciókra és a megfelelő öngondoskodás módszerei
 Strukturált kollegiális tapasztalatcserék alkalmazása, mint a kihívások kezelésére szolgáló módszer

Információk a képzésről

A képzés 3 modulból áll, melyek mindegyike kb. 2-3 órát vesz igénybe, beleértve a szüneteket. A modulok
egynapos tréningként tarthatók - például a hétvégén, vagy külön-külön hétköznap esténként, ahogy
megfelelőbb.

A képzés olyan önkéntesek számára releváns, akik pszichoszociális tevékenységben szeretnének

önkéntes munkát vállalni, vagy akik egy ideje már ilyen tevékenységet végeznek.
Néhány oktató arra használja a képzést, hogy az önkéntesek megtervezhessék a pszichoszociális
beavatkozásikat és hogy ismerkedhessenek egymással. Mások inkább akkor tartják meg a képzést,
miután az önkéntesek a nőkkel (és gyermekeikkel) már tapasztalatot szereztek.

A képzés általában a helyi Vöröskereszt vagy Vörös Félhold központokban történik, és általában olyan
önkéntesek csoportjainak kínálják, akik ugyanazon területen dolgoznak. Az önkéntes menedzser és a
képzési facilitátor gondoskodnak a modulok összeállításáról. A képzést fel lehet kínálni egy éves képzési
workshopnak minden új önkéntes számára, függetlenül attól, milyen önkéntes tevékenységet végeznek.

Fontos, hogy a facilitátorok a képzések előtt tisztázzák az elvárásokat és a részvétel követelményeit az

önkéntes menedzserrel.

Ez a képzési kézikönyv facilitátorok részére készült. Utasításokat tartalmaz a képzési tevékenységekhez

és megjegyzéseket a bemutatott témákhoz. A tevékenységeket szükség szerint módosítani lehet a
képzésben részt vevő önkéntesek csoportjának megfelelően. A jégtörőket megváltoztathatjuk vagy

Érjünk el változást a világban 5

kicserélhetjük, és szükség esetén kiegészíthetjük frissítő gyakorlatokkal. A legfontosabb, hogy a képzés
céljai teljesüljenek.

Minden szükséges anyagot (ideértve a kiadványokat és az értékelési formanyomtatványokat is)

előzetesen elő kell készíteni. Ugyancsak fontos, hogy a résztvevőket regisztráljuk a képzés kezdetén.
Szintén elengedhetetlen felkérni a résztvevőket, hogy végezzék el az értékelést minden egyes modul
után és még egyszer az teljes képzés végén.

A xxVK/VFxx pszichoszociális beavatkozásairól

A képzés előkészítésének részeként azt ajánljuk, hogy a facilitátorok tanulmányozzák a pszichoszociális

beavatkozásokat és a tevékenységeket, amelyeket a képzési csoport résztvevői végeznek majd. Ezt az
önkéntes menedzserrel való beszélgetés vagy az önkéntes foglalkozások egyikén való részvétel során
teheti meg.

A xxVK/VFxx Nemzeti Irodájával történő munkavégzés

A facilitátorok a xxVK/VFxx képzési hálózat részét képezik. A regionális vagy nemzeti xxVK/VFxx iroda
tájékoztatást nyújt a képzéssel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről, beleértve a helyszínt, az időzítést,
a képzési anyagokat, a frissítőket, a résztvevőket, a tanúsítványokat stb.

Sikeres képzést!

Érjünk el változást a világban 6

1. MODUL: A PSZICHOSZOCIÁLIS MÓDSZER

Időbeosztás Témák és tartalom

20 perc Üdvözlés, bevezetés, workshop alapszabályok

25 perc Bevezetés a pszichoszociális támogatásba

25 perc A pszichoszociális kihívások feltérképezése és bevezetés a megküzdési

stratégiákba
15 perc Szünet

25 perc A pszichoszociális támogatás 5 alapvető eleme

30 perc A jelenlegi tevékenységekre vonatkozó gondolatok

10 perc A modul összefoglalása és zárás

Időkeret: 2 óra és 30 perc

Előkészület:
Készítsünk két flipchart lapot a következő részletekkel, és helyezzük a falra:

 Program (időkerettel)
 “Parkoló tábla”
A “parkoló táblára” olyan kérdéseket írjunk, melyeknek megválaszolását "parkolni" szeretnénk.
Például lejegyezhetjük azokat a kérdéseket, amelyek kutatásra szorulnak, vagy ha valaki olyan
kérdéseket tesz fel, amelyek nem a témába vágnak, és később szeretnénk megválaszolni őket.

Szükséges anyagok:
PowerPoint prezentáció
Flipchart papír
Ragasztószalag, amivel a flipchart lapokat a falra rögzítjük
Táblafilc a flipchartokhoz és táblához
Post-it jegyzettömb
A4 papír
Tollak
Zene (opcionális)

Érjünk el változást a világban 7

Üdvözlés, bevezetés az 1. modulba (PP1-4)

Időkeret
20 perc

Cél
Olyan kényelmes légkör megteremtése, mely motiválja az aktív részvételt és a tanulást
Közösen megegyezzünk a workshop alapszabályaiban
Bemutassuk a különböző képzési modulokat és az aznapi programot

Módszer
PowerPoint prezentáció
Páros csoportok
Csoportos megbeszélés
Jégtörők (opcionális)

PP1: Egymás támogatása

Üdvözlés és bemutatkozás
Kérjük fel az önkéntes menedzsert, hogy üdvözölje a résztvevőket. (Ezt előre egyeztetni kell).
Mutatkozzunk be majd kérjük meg a résztvevőket ugyanerre. (Egyes esetekben a résztvevők már
ismerhetik egymást). Ha ez egy új önkéntes csoport, hagyjunk kicsit több időt a bemutatkozásra. Előtte
egyeztessük az önkéntes menedzserrel, hogy ez szükséges-e.

Jégtörő lehet ilyenkor: „Amit a szem nem lát” című játék.

Minden résztevő megmondja a nevét, hogy, milyen kapcsolatban áll a xxVK/VFxx, végül pedig elmond
magáról valami érdekeset, pl.: Én szeretem a céklát., Én gyufásdobozokat gyűjtök., Én tudok táncolni.

Összefoglaló: 1-2 percben beszéljük át, milyennek találtuk ezt a gyakorlatot

Kérdezzük meg a résztvevőket: “Szerintetek ez a gyakorlat használható a nőknél a segítő munka során
is?”

Érjünk el változást a világban 8

PP2: A képzés áttekintése

Adjunk rövid háttér-információt a képzésről a kézikönyv bevezető részének segítségével. Menjünk végig
a modulokon 1-3-ig.

Érjünk el változást a világban 9

PP3: 1. modul program

Röviden ismertessük az aznapi képzés témáit. Ismertessük a szünetek ütemezését, és osszunk meg min-
den más hasznos információt a frissítőkkel, mosdókkal stb. kapcsolatban. Mondjuk el a résztvevőknek,
hogy a tanult gyakorlatokat ők is használhatják majd a segítő foglakozások során. Soroljunk fel példákat,
mint pl. a jégtörő használata a kedvezményezetteknek tartott foglalkozások elején.

Érjünk el változást a világban 10

PP4: A képzés alapszabályai (10 perc)

Célja, hogy a résztvevők és a facilitátor közösen egyezzenek meg a workshop alapszabályairól.

Magyarázzuk el, hogy az alapszabályok segítik a kölcsönös tisztelet és a bizalom légkörének kialakulását.
Ilyen például: a mobiltelefonok kikapcsolása, az időkeretek betartása (és a szünetekre szánt idő), egymás
meghallgatása megszakítás nélkül, titoktartás, szórakozás együtt, az önkéntes vezetők az önkéntesekkel
mint egyenlő felek vesznek részt stb.

Kérdezzük meg a résztvevõktõl, hogy vannak-e más workshop alapszabályok, amelyeket szeretnének
hozzátenni a listához.

Pszichoszociális segítségnyújtás (PP5-6)

Időkeret
25 perc

Cél
A pszichoszociális támogatás fogalmának bemutatása

Módszer
PowerPoint prezentáció
Csoportos megbeszélés

Érjünk el változást a világban 11

PP5: Bevezetés a pszichoszociális segítségnyújtásba

Magyarázzuk el a résztvevőknek, hogy egy metaforát fogunk használni a pszichoszociális segítségnyújtás

bemutatásához.

Mondjuk a következőt résztvevőknek: ”Képzeljétek el, hogy mind egy folyóban állunk, nevezzük ezt az
élet folyójának, viszont mindannyian a folyó különböző pontján helyezkedünk el, az eltérő tapasztalataink
következményeképp. Néhányan olyan helyen állnak, ahol a víz sodrása erős, nagy hullámokkal és
örvényekkel kell megküzdeniük (Ez szimbolizálja a betegségeket, krízist, stresszt, baleseteket,
egészségtelen életmódot, stb.). Mások a folyó lassabb folyású részein állnak, ahol tiszta a víz. Időnként
mindannyian szembesülünk nehéz helyzetekkel (mint betegség, krízis, stressz, balesetek, életstílus stb.)
melyek kihatással vannak az életünkre. Egyes körülmények a mi döntéseink következményei, míg mások
általunk nem irányíthatóak.

A nagy hullámokban és veszélyes áramlatokban lévők megsegítésére különböző megközelítések léteznek.

Egyesek úgy nyújtanak segítő kezet, hogy a folyó feletti hídon állva a nehéz helyzetben levőket kihúzzák
a vízből. (Ez szimbolizálja a szakemberek általi kezelést, mint például az orvosok vagy pszichológusok).
Mások javasolhatják inkább egy korlát építését, amivel megakadályozzák az embereket, hogy a folyó
veszedelmes részéibe eshessenek. (Ez szimbolizálja a szakemberek által nyújtott megelőző segítséget).

A xxVK/VFxx munkánkban olyan emberekkel szeretnénk együttműködni, akik veszélyes áramlatokba

kerültek és nehéz helyzetben vannak. A mi megközelítésünk szerint megerősítjük őket, hogy tudjanak
önmagukon segíteni. Ezt tesszük a xxVK/VFxx társadalmi tevékenységeinkkel. Pszichoszociális
támogatást nyújtunk annak érdekében, hogy megerősítsük az embereket az előttük álló kihívásokkal való
szembenézéshez. Hisszük, hogy mindannyian a folyóban állunk, szakemberek, önkéntesek,
kiszolgáltatott emberek. Mindnyájan találhatjuk magunkat olyan helyzetekben, amikor a víz turbulenssé
válik, a hullámok egyre nagyobbak és az sodrás olyan erős, hogy pszichoszociális támogatásra van
szükségünk, hogy támogassanak bennünket a nehéz helyzetünk megoldásában, és erősítsék megküzdési
képességeinket.”

Érjünk el változást a világban 12

PP6: A pszichológiai és szociális vonatkozások kapcsolata

Magyarázzuk el, hogy a ‘pszichoszociális’ kifejezés az egyénnek a pszichológiai és szociális tényezők

közötti dinamikus kapcsolatára utal, és arra, hogy ezek a tényezők hatással vannak egymásra. A
pszichológiai dimenzió tartalmazza a belső, érzelmi és gondolati folyamatokat, érzéseket és reakciókat.
A szociális dimenzió magába foglalja a kapcsolatokat, a családi és közösségi hálózatokat, a társadalmi
értékeket és a kulturális szokásokat.
Életünk e két különböző dimenziója összefügg egymással és kölcsönösen függnek egymástól. Mint emberi
lényeknek, mindannyiunknak vannak érzéseink és gondolataink, melyek befolyásolják azt, ahogyan
reagálunk az élethelyzetekre és ahogyan másokhoz viszonyulunk - mind pozitív, mind negatív
értelemben. Például ha jó szociális hálózattal rendelkezünk, akkor, ha veszteséget tapasztalunk, például
a munkánk elvesztését, jobban meg tudunk birkózni az azt követő nehézségekkel.

Pszichoszociális jólét
A pszichoszociális jólét a létezés azon pozitív állapota, amikor egy egyén jól boldogul az életben. Három
fő tartománya van:
 emberi kapacitás (például készségek és ismeretek a konfliktusok megoldásához, jó személyközi
kommunikáció, a helyes döntések hozatala)
 társadalmi jólét (például kapcsolatba lépni emberekkel, problémamegoldás mások bevonásával,
valahova tartozás érzése)
 érzelmi jólét (például a jövőbe vetett hit, életünk irányításának képessége, önértékelés).

Bár ez a három terület különböző kultúrákban különbözőképpen értelmezhető, ezek mindegyike releváns
a pszichoszociális munkában.

Érjünk el változást a világban 13

Az emberi kapacitás arra a képességünkre utal, hogy tudunk cselekedni és pozitív döntéseket hozni,
változtatni, és képesek vagyunk felhasználni készségeinket és ismereteinket az élet kihívásaival
szemben. A társadalmi jólét a szociális életünkre utal, magában foglalja például a közösséghez való
tartozásunkat és a másokkal való szoros kapcsolatunkat. Arra utal, hogy képesek vagyunk másokkal
gondoskodó és pozitív kapcsolatokat kialakítani, és képesek vagyunk szeretettel és empátiával közeledni
mások felé. Az érzelmi jólét az érzelmeinkre és érzéseinkre utal, például amikor bizakodónak érezzük
magunkat és biztonságban, képesek vagyunk csökkenteni vagy minimalizálni a harag vagy a zavartság
érzését.

A pszichoszociális jólét egyaránt magában foglalja életünk egyéni és társadalmi dimenzióit, de a

körülmények és az élethelyzet amelyben élünk is befolyásolják. A külső tényezők és az alapvető
szükségleteink biztosítottsága, mint például az élelmiszer, a víz, a menedék és a melegség nagy hatással
vannak a pszichoszociális jólétre.

Kérjük meg a résztvevőket, hogy keressenek példákkal arra, hogyan befolyásolják életünk társadalmi
dimenzióit a pszichológiai dimenziók, és fordítva. Írjuk fel a hozzászólásaikat egy flipchartra.

Kérjük meg a résztvevőket, hogy keressenek példákat olyan pszichológiai és szociális dimenziókra,
amelyek kifejezetten befolyásolják a családon belüli erőszak áldozatainak vagy túlélőinek a megküzdési
képességét a kihívásokkal szemben.

Összegezzük a témát azzal, hogy kiemeljük a különböző tényezők közötti kölcsönös összefüggést és
kölcsönhatást. Hangsúlyozzuk mennyire fontos, hogy a pszichoszociális támogató tevékenységek a nők
életének egyéni és társadalmi dimenzióira fókuszáljanak.

A pszichoszociális kihívások feltérképezése és a megküzdési stratégiák (PP7-9)

Időkeret
25 perc

Cél
A résztvevők gondolkodjanak el a nők megküzdési stratégiáiról és erőforrásaikról
Annak áttekintése, hogy milyen foglalkozásokat és módszereket használnak a résztvevők, hivatalosan és
informálisan a pszichoszociális támogatás nyújtásakor.
A résztvevők gondolkodjanak el azon, hogy a nőkkel végzett munkájuk hogyan segíti őket a saját
nehézségeik leküzdésében.

Módszer
A megküzdési stratégiák és erőforrások feltérképezése (15 perc)
Csoportos prezentáció (10 perc)
PowerPoint prezentáció

Érjünk el változást a világban 14

PP7: Megküzdési stratégiák

Az ember mindig próbál megbirkózni a stresszel, amit egy nehéz helyzet előidéz. A megküzdés olyan
stratégia, amelyet egy személy a stressz megelőzésére, késleltetésére vagy leküzdésére használ. A
"megküzdés" szó sem pozitív, sem negatív jelentéssel nem bír, magára az erőfeszítésre utal, amelyet az
ember a nehéz helyzet megoldása érdekében tesz. Ez nem jelenti azt, hogy a probléma mindig
megoldódik.

Az általunk alkalmazott stratégiák vagy cselekvésközpontúak vagy az érzelmek állnak a

középpontjukban:

A cselekvés-központú megküzdési stratégiák konkrét lépéseket tesznek annak érdekében, hogy

megváltoztassanak vagy elérjenek valamit. Ilyenre példa másodállás vállalása pénzügyi nehézségek
esetén; keményen tanulni egy vizsgára való felkészüléskor; vagy orvoshoz, ügyvédhez, pszichológushoz
vagy más szakemberhez fordulni segítségért egy probléma kezelésében; vagy elkerülni a stresszes
helyzeteket.

Az érzelem-központú megközelítés olyan stratégiákat tartalmaz, amelyek a stresszes helyzetekben

felmerülő kellemetlen vagy negatív érzelmekkel foglalkoznak. Magában foglalja a stressz negatív
hatásának minimálisra csökkentését a stresszes helyzethez kapcsolódó érzelmek felismerésével és azok
kibeszélésével. Erre szolgáló példák: érzelmi támogatást keresni szociális hálónkon keresztül, beszélni a
problémás helyzetről valakivel, akiben bízunk, sportolni vagy tévét nézni, hogy elvonjuk a gondolatainkat,
és ne mindig a problémára összpontosítsunk. Egyéb módszerek például a dohányzás, az alkohol-
fogyasztás vagy a kábítószer fogyasztása, a kellemetlen érzelmek tompítása érdekében. Annak ellenére,
hogy az érzelemközpontú megközelítés nem foglalkozik közvetlenül a probléma gyökerével, sikeres
megoldást jelenthet a nyugalom eléréséhez, később pedig a személy választhat egy cselekvésközpontú
megközelítést.

Érjünk el változást a világban 15

Ezek a különböző megküzdési stratégiák általában stresszes helyzetekben nyújtanak segítséget. Egyes
stratégiák rövid távú előnyökkel járhatnak, de hosszú távon károsak lehetnek, ha szokássá válnak és a
személy rendszeresen használja őket. Ha egy megküzdési stratégiát túlzásba viszünk, előfordulhat, hogy
még ront is a helyzeten. Az alkohol, a cigaretta és a kábítószer például ideiglenesen megszabadíthat a
stressz kellemetlen érzésétől, de később komolyabb problémákhoz vezethet.

Vannak stratégiák, amik jobban alkalmazhatóak egy bizonyos helyzetben. Ha valaki gyászol, és például
elvesztette szerettét egy autóbalesetben, akkor jobb egy érzelem-központú megközelítést használni a
veszteség és a bánat leküzdésére. Ez jelentheti azt, hogy megosztjuk az érzéseinket másokkal, nem
pedig egy bírósági eljárást indítani, amely újraaktiválhatja a veszteség és a bánat érzését.

A stressz kezelésének és a megküzdésnek a stratégiái függenek a személy életkorától, érettségétől és

egy életen át változnak. Az megküzdési stratégiák nem jelentenek egyet a "gyors megoldás" reakciókkal,
amelyek célja az akut szorongás vagy kényelmetlenség enyhítése. Ezen módszerek segítenek az
embereknek úgy kezelni a helyzetet, hogy hosszú távon ne legyenek negatív hatásaik. A pszichoszociális
támogató tevékenységek segíthetik a stresszes helyzetek kezeléséhez szükséges készségek fejlesztését.

PP8: Megküzdési stratégiák

Kérjük meg a résztvevőket, hogy osszák meg együttesen megküzdési milyen stratégiákat alkalmaznak a
családon belüli erőszak áldozatai vagy túlélői, és milyen erőforrásokkal rendelkeznek.

Érjünk el változást a világban 16

Ezt követően kérjük meg a résztvevőket, hogy dolgozzanak csoportokban, és írják le, milyen hasznos és
nem hasznos megküzdési stratégiákat használnak a nők (és gyermekeik) és milyen erőforrásokat tudnak
használni helyzetük jobb kezelése érdekében. Az erőforrások lehetnek pénzügyi vagy társadalmi
jellegűek, például a kapcsolataik vagy hálózataik másokkal.
Amikor ezt csoportokban megvitatták, kérjük meg őket, hogy osszák meg együttesen a legfontosabb
gondolatokat, és ösztönözzék egymást kérdésfeltevésre vagy egyéb hozzászólásokra.
Írjuk le a flipchart papírra a prezentációk során felvetett kulcsszavakat és fogalmakat, és használjuk ezt
a megosztottak összefoglalásaként a szekció végén.

Szükség esetén vizsgáljuk meg a támogatási és erőforrás példákat, hogy azonosíthassuk, ha például
konkrét emberekre vagy hálózatokra utalnak. A flipchartra írjunk példákat és javaslatokat támogatási
lehetőségekre és erőforrásokra.

Beszéljük át, hogyan kombinálhatók ezek a különböző támogatási források és erőforrások annak
érdekében, hogy még jobb támogatást nyújtsunk a nőknek. Írjuk a javaslatokat a flipchartra.

PP9: Szünet

15 perc

A pszichoszociális támogató beavatkozások alapvető elemei (PP10-16)

Időkeret
25 perc

Cél
A pszichoszociális beavatkozások öt alapvető elemének megismerése
Elgondolkodni arról, hogy a pszichoszociális beavatkozások öt alapvető elemét hogyan alkalmazzuk az
önkéntes tevékenységekben.

Módszer
PowerPoint prezentáció
Vita-alapú tanulás

Érjünk el változást a világban 17

PP10: A pszichoszociális támogató beavatkozások öt alapvető eleme

Vegyük át a pszichoszociális támogató beavatkozások 5 alapvető elemét, ahogy a PowerPoint dia is

mutatja. Magyarázzuk el, hogy az önkéntesek ezt a koncepciót eszközként használhatják a
pszichoszociális támogató beavatkozások tervezésénél és végrehajtásánál. Emeljük ki, hogy a
pszichoszociális beavatkozások pozitív hatása fokozható, ha a támogatás átfogó és több forrásból jut el
a nőkhöz, például az önkénteseken, szakembereken, saját hálózataikon stb. keresztül.

Forrás: Five Essential Elements of Immediate and Mid–Term Mass Trauma Intervention, Stevan E.
Hobfoll, Psychiatry 70(4) Winter 2007.

Megjegyzés a facilitator számára: Többféle pszichoszociális támogató beavatkozások léteznek

lokálisan és nemzetközi szinten. Például pszichológiai elsősegély egy katasztrófa után; támogató
csoportok a hasonló kihívásokkal küzdő emberek számára (pl. alkohollal vagy kábítószerrel való
visszaélés, depresszió és / vagy szorongás); hálózati csoportok (például a Vöröskereszt Vörösfélhold
ifjúsági programjai); mentori tevékenységek; krízis esetén hívható segélyvonalak; iskolai foglalkozások
a katasztrófák által érintett gyermekek számára.

Kérdezzük meg a résztvevőket, tudnak-e még példákat hozni pszichoszociális támogató beavatkozásokra
akár Magyarországon, akár nemzetközileg.

Mondjuk el a résztvevőknek, hogy vannak emberek, akik képesek a stresszt kezelni és jól viselni. A
stressz kezelésének kulcsfontosságú tényezője az "összetartozás érzése". Ennek három összetevője van:

 érthetőség: az a meggyőződés, hogy a dolgok rendezett és kiszámítható módon történnek és annak

az érzete, hogy megérthetjük az életünk eseményeit és egész pontosan megjósolhatjuk, hogy mi fog
történni a jövőben.
 kezelhetőség: az a meggyőződés, hogy rendelkezünk azokkal a készségekkel és képességekkel,
támogatással, segítséggel vagy erőforrásokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy gondoskodni
tudjunk a dolgokról, és hogy a dolgok kezelhetőek legyenek és az irányításunk alatt álljanak.

Érjünk el változást a világban 18

 jelentőségteljesség: az a meggyőződés, hogy az élet dolgai érdekesek és azok az elégedettségünk
forrásai, hogy azok érdemesek és minden történésnek az életben megvan az oka és célja.

A Vöröskereszt Vörösfélhold pszichoszociális támogató tevékenységei segítik az összetartozás érzetének

kialakulását, azáltal, hogy támogatják a biztonságérzetet, a nyugodt és békés hozzáállást, a belső
hajtóerő és a közösségi összefogás hatékonyságát, az összetartozást és a reményt (a pszichoszociális
beavatkozás öt eleme).

PP11: A biztonságérzet növelése

A nők biztonságérzetére számos különböző stressz forrás és kiszámíthatatlan körülmények

befolyásolhatják. Ezért fontos, hogy:
 időben jelezzünk a menetrendben bekövetkezett bármilyen változást a nők felé
 tegyük egyértelművé a pszichoszociális támogató tevékenységek által kínált támogatás természetét
és mértékét, hogy a nők reális és tájékozott elvárásokat támasszanak az önkéntesekkel szemben
arról, hogy milyen támogatást nyújtanak és mikor állnak rendelkezésre. Ez segít csökkenteni a
teljesületlen elvárások és csalódások mértékét.

 A nők biztonságérzetét szintén befolyásolhatják az alábbiak:

 találkozás új emberekkel, ami egyesek számára nyomasztó lehet

 új vagy szokatlan helyzetek vagy tevékenységek
 csoportdinamika és / vagy domináns társak

Ezért fontos, hogy:

 teremtsünk nyugodt és pozitív környezetet, például a kölcsönös elvárások megvitatásával és a
workshop alapszabályainak elfogadásával

Érjünk el változást a világban 19

  beszéljük át, hogyan lehet kezelni a kihívást jelentő csoportdinamikát az önkéntesekkel, miközben
készülnek a foglalkozásokra, például hogyan lehet kezelni a csoportban a problémás vagy uralkodó
vagy visszahúzódó egyénekét
 kerüljük a nőkre gyakorolt nyomást - a tevékenységek nem jelenthetnek stressz forrást.

Kérjük meg a résztvevőket olyan tevékenységek vagy beavatkozások megosztására, amelyekről tudják,
hogy növelhetik a biztonságérzetet.

PP12: Nyugodt és békés hozzáállás támogatása

A belső nyugalom érzése lehetővé teszi az emberek számára, hogy felismerjék és hozzáférhessenek a
saját és társadalmi erejükhöz és erőforrásaikhoz.

A családon belüli erőszak áldozatait vagy túlélőit az önkéntesek támogatni tudják az érzéseik és reakcióik
elfogadásában és megértésében az odafigyelő hallgatás és szükség esetén pszichológiai
elsősegélynyújtás segítségével. Segíthetnek a nőknek annak megértésében, hogy normális reakciókat
tapasztalnak rendellenes eseményekre. Az belső nyugalom érzése segíthet a szorongásban lévő
egyéneknek érzelmeik és reakcióik kezelésében. Erőt ad nekik abban, hogy azonosítsák és
felhasználhassák személyes erőforrásaikat és átvegyék az irányítást a szituáció és az életük fölött. A
Vöröskereszt Vörösfélhold pszichoszociális beavatkozásainak ezért célja a belső nyugalom érzésének
elősegítése.

Kérjük meg a résztvevőket olyan tevékenységek vagy beavatkozások megosztására, amelyekről tudják,
hogy támogatják a nyugodt és békés hozzáállást.

Érjünk el változást a világban 20

PP13: Belső hajtóerő és a közösségi összefogás hatékonysága

Nagyon fontos annak a megtapasztalása, hogy pozitív változást az egyéni vagy az együttes fellépés is
eredményezhet. Az a meggyőződés, hogy lehetséges változtatni és cselekedni különösen fontos azok
számára, akik komoly stresszhelyzetekkel találják magukat szemben, például anyagi gondokkal,
munkanélküliséggel vagy más akut krízissel.

A változtatások erőforrásokat igényelnek. Ezért fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő hálózatok és

erőforrások meglétét, ezzel segítve a nőket szembenézni a kihívásokkal. Időnként szükség lehet más
személyek, szervezetek vagy helyi hatóságok bevonására is a nők segítésére. Fontos megismerni és
megérteni, hogyan működik a jelzőrendszer a helyi közösségben. Magyarázzuk el, hogy a 2-es modul a
jelzőrendszerekre is kitér.

Az xxVK/VFxx a családon belüli erőszak áldozatait vagy túlélőit nagy számban támogatja, ezért fontos a
xxVK/VFxx önkéntes kapacitásának növelése, hogy a lehető legjobb, legrelevánsabb támogatást
nyújtsák.

Az egyén szerepének és önállóságának megerősítése ugyanolyan fontos a gyermekek és a fiatalok

körében, mint a felnőttek körében. A xxVK/VFxx önkéntesei erősítik a nőket és gyermekeiket, hogy
ellenállók legyenek és egyedül is megállják a helyüket. Az RCRC Mozgalomban végzett társadalmi
támogató munkánk egyik legfontosabb célja, hogy támogassa az embereket az életük pozitív irányba
történő megváltoztatására. A pozitív változás jelentése személyenként változik, az életkörülményektől
és kihívások jellegétől függően. Egyesek számára ezt jelentheti egy szoros és bizalmi kapcsolat
kialakítása egy másik emberrel. Egy másik személy számára jelentheti egy tanulmány elkezdését vagy
befejezését. Létfontosságú, hogy a xxVK/VFxx önkéntesei támogassák az embereket a pozitív változások
véghezvitelében, ezzel javítva pszichoszociális jólétüket.

Érjünk el változást a világban 21

Kérjük meg a résztvevőket olyan tevékenységek vagy beavatkozások megosztására, amelyekről tudják,
hogy elősegítik a belső hajtóerő és a közösségi összefogás hatékonyságát.

Az egyén szerepének és önállóságának megerősítése (Empowerment)

Az egyén szerepének és önállóságának megerősítése azt jelenti, hogy rendelkezik az élete fölötti
irányítással és erővel, képes cselekedni.
A határozott és erős fellépés együtt jár a megnövekedett tudatossággal, tudással és
megértéssel.

Lépéseket jelent az is, ha a RCRC-tevékenységek tervezésénél és végrehajtásánál a nőket aktívabban

bevonjuk a döntésekbe. Ez önbizalmat és a hatékonyság érzését adja, illetve segíti az egyént passzívból
aktív állampolgárrá válni.

A nők aktív bevonása elősegíti a nők között egymás támogatását és a szociális hálózatok erősítését. Ez
felelősségérzetet ad nekik a foglalkozások iránt és sarkallja őket, hogy a saját életükben is fogalmazzák
meg, mi fontos nekik. Az igények és kívánságok kifejezésének felelőssége biztosítja, hogy a foglalkozások
a szükségleteknek megfelelőek.

A részvétel sarkallja a cselekvést és erősíti azt a meggyőződést, hogy a jövőbeli változtatásokat a

xxVK/VFxx támogatása nélkül is véghez tudják vinni. Ez segíti elő a pszichoszociális támogató
tevékenységek fenntarthatóságát, mivel a nők felismerik, hogy a tevékenységek nem teljesen függenek
az önkéntesek részvételétől vagy erőfeszítésétől. Esetenként kedvezményezettek válnak önkéntesekké:
ez szintén egy pozitív fejlemény.

Ezért fontos, hogy:

 a nőket bevonjuk a foglalkozások tervezésébe
 gondoskodjunk arról, hogy minden résztvevőnek jusson szerep és funkció a foglalkozásokon
 a résztvevők potenciáljának előmozdítása a tevékenységekbe való integrálással
 segítsük elő a részvevők potenciáljának kiteljesedését azáltal, hogy bevonjuk őket a foglalkozásokba
 delegáljunk olyan feladatokat és felelősséget, amelyek megfelelnek a nők képességeinek
 buzdítsuk a nőket az egymás közötti párbeszédre

Kérjük meg a résztvevőket annak megosztására, hogyan vonják be a nőket és tartanak

foglalkozásokat. Kérjük meg őket, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan viszonyulnak a családon belüli
erőszak áldozataihoz vagy túlélőihez. Ezután vitassák meg, hogy az, ahogyan a nőkről beszélnek, vajon
mennyiben befolyásolhatja őket a nőkhöz való hozzáállásukban és abban, ahogyan segítenek nekik.

Érjünk el változást a világban 22

PP14: Összetartozás támogatása

A nők és gyermekeik bevonása a közösségi tevékenységekbe, valamint a másokkal való kapcsolódásuk

támogatása elősegíti a bizalmat és a megosztási hajlandóságot. Az emberek közötti kapcsolódás egy erős
eszköz, kollektív erőhöz és fellépéshez vezethet, ami pozitív változásokat eredményezhet. A xxVK/VFxx
tevékenységeinek törekedniük kell a közösséghez való kapcsolódás és tartozás érzésének támogatására.
Példák lehetnek erre olyan foglalkozások, amelyek a bizalomépítésre összpontosítanak, a
biztonságérzetre és a résztvevők számára lehetőséget adnak egymást megismerésére és a
kapcsolatépítésre.

Könnyebb a nehéz tapasztalatokat és kihívásokat megosztani és gyakorlati megoldásokat keresni, ha a

csoport résztvevői megbíznak egymásban. A családon belüli erőszak áldozatainak vagy túlélőinek a
tapasztalata, akiknek sikerült megbirkózniuk és megoldást találniuk hasonló problémákra,
felbecsülhetetlen betekintést adhat, mely másokat is inspirálhat. A kapcsolódás a tapasztalatok és a tudás
megosztásához vezet.

Szintén fontos a kapcsolódás támogatása a helyi közösségben is. Ezért hasznos lehet olyan
tevékenységeket szervezni, amelyek felhívják a kedvezményezettek figyelmét a lehetőségekre a helyi
közösségben.

Kérjük meg a résztvevőket olyan tevékenységek vagy beavatkozások megosztására, amelyekről tudják,
hogy az összetartozást támogatják.

Érjünk el változást a világban 23

PP15: A remény támogatása

Amikor az emberek úgy találják, hogy nem képesek életkörülményeiket megváltoztatni és / vagy úgy
érzik, hogy az életük irányítása nincs a kezükben, vagy hogy az életüknek nincs értelme, a
reménytelenség érzése elhatalmasodhat rajtuk. Segíteni az embereknek visszanyerni az érzést, hogy az
életük jelentőséggel bír és reményt adni nekik szintén azt a hitet erősíti bennük, hogy a változás
lehetséges.
Fontos éreznünk, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal és tudnunk, hogy mások hasonló
helyzeteket sikerrel kezeltek. Ugyanilyen fontos az életünk feletti irányítás érzése, hogy megismerjük
erőforrásaikat és erősségeinket, és hogy hogyan használjuk őket. A biztonság és annak érzése is fontos,
hogy egy olyan hálózat részei vagyunk, amely elismeri pozitív tetteinket.

A reményteli hozzáállás a biztonságon, a nyugodt hozzáálláson, a belső hajtóerő- és közösségi összefogás

hatékonyságán és a kapcsolódás érzésén keresztül érhető el.

A xxVK/VFxx tevékenységeiben érintett családon belüli erőszak áldozatai vagy túlélői fontos támogatási
forrást jelentenek egymásnak. Tanulhatnak egymástól új megküzdéséi módokat a kihívások kezelésére,
ami szintén a reményteli hozzáállást teremti meg.

Fontos tehát a képzés során lehetőséget teremteni a résztvevők számára megosztani egymással pozitív
tapasztalataikat, megküzdési stratégiáikat és kihívásaik kezelési módjait.

Kérjük meg a résztvevőket olyan tevékenységek vagy beavatkozások megosztására, amelyekről tudják,
hogy a reményt támogatják.

Érjünk el változást a világban 24

A jelenlegi pszichoszociális foglakozásokkal kapcsolatos észrevételek - áttekintés
(PP16-17)

Időkeret
30 perc

Cél
A résztvevők gondolkodjanak el azon, hogyan alkalmazza a tevékenységük a pszichoszociális
beavatkozások öt elemét a családon belüli erőszak áldozatainak vagy túlélőinek támogatására, annak
érdekében, hogy pozitív változásokat menjenek végbe az életükben
A nők (és gyermekeik) aktívabb bevonásával kapcsolatos tudás bővítése
Az 1. modul értékelése

Módszer
PowerPoint prezentáció
Csoportos visszatekintés
Csoportos megosztás

PP16: A jelenlegi pszichoszociális foglakozásokkal kapcsolatos észrevételek - áttekintés

Kérjük meg a résztvevőket, hogy alkossanak csoportokat, és tegyék a következőket:

 Beszéljék meg, mi a tevékenységük célja a családon belüli erőszak áldozatainak vagy túlélőinek
jóléte szempontjából. Milyen pozitív változásokat kívánnak támogatni.
 Beszéljék meg, hogyan járul hozzá a tevékenységük az öt alapvető elem alkalmazásához / vagy
mivel lehetne javítani rajtuk a tevékenységükben. (Osszuk ki a PowerPoint 10. diáját).
 Beszéljék át, hogyan segíthetik a családon belüli erőszak áldozatait vagy túlélőit megbirkózni a
nehéz helyzetekkel. Beszéljék meg, milyen pozitív megküzdési stratégiákat támogatnak.

Érjünk el változást a világban 25

  Tárgyalják meg, hogyan lehetne aktívan bevonni a nőket a foglalkozásokba, potenciáljuk és
erőforrásaik figyelembe vételével.

Amikor befejezték, kérjünk meg minden csoportot, hogy röviden mondják el a kérdésekre adott
válaszaikat. Kérjük fel a résztvevőket, hogy vitassák meg együttesen az ötleteiket. A kulcsfontosságú
pontokat jegyezzük fel a flipchartra, és használjuk ezt a kör végén a beszélgetés összegzésére.

Lezárásképp bíztassuk arra a résztvevőket, hogy a jövőben is gondolkodjanak ezekről a fontos

kérdésekről az önkéntes találkozókon. Ezek kulcsfontosságú kérdések a pszichoszociális módszer
alkalmazásához és a beavatkozások tervezéséhez.

PP17: Az 1. modul összefoglalása

Tartsunk rövid összefoglalót az 1. modulról (PP17):

 Pszichoszociális támogatás
 Megküzdési stratégiák
 A pszichoszociális támogató beavatkozások öt alapvető eleme
 A nők (és gyermekeik) bevonása

1. modul értékelése
Az értékelés azért fontos, mert:
 Lehetőséget ad a résztvevőknek összegezni mindazt, amit megtanultak. Megkérni a résztvevőket,
hogy a saját szavaikkal elmondják, mit tanultak, megtanultak, lehetővé teszi számukra, hogy
visszagondoljanak a tapasztaltakra, és segít nekik jobban emlékezni.
 Visszajelzést ad a facilitátornak a képzés tartalmáról és folyamatáról, ami jelezheti az önkéntes képzés
minőségének javításához szükséges változtatások szükségességét.

Érjünk el változást a világban 26

Az képzést az alábbiakban felsorolt módszerek bármelyikével értékelhetjük. Javasoljuk, hogy kérje meg
a résztvevőket az egyes modulok külön-külön történő, majd amikor a résztvevőkkel átvettük az összes
modult, a teljes képzés értékelésére.

1. Az értékelőlapok használata
Döntsük el, hogyan szerveznénk lebonyolítani az értékelési folyamatot, és tervezzük meg a képzés
értékelő formanyomtatványát. Néhány facilitátor szívesebben osztja ki és gyűjti vissza a kiértékelési
formanyomtatványokat közvetlenül a képzés után, mivel ez biztosítja, hogy a résztvevők kitöltik őket és
a képzéssel kapcsolatos tapasztalataik még frissek. Mások egy honlapot biztosítanak a résztvevők
számára, ahol kitölthetik a nyomtatványokat. A névtelenség itt jobban érvényesül, de nagyobb a
kockázata annak, hogy nem minden résztvevő tölti ki.

2. Csoportos visszajelzés
Kérjük meg a résztvevőket, hogy álljanak egy körbe. Magyarázzuk el a popcorn módszer lényegét: A
résztvevők a "pop" szót mondják, amikor készek megosztani valamit. A facilitátornak biztosítania kell,
hogy mindenki sorra kerül, aki a "pop" szóval élt.
Tegyük fel az alábbi kérdéseket és kérjük meg a résztvevőket, hogy éljenek a ”pop és megosztás”
lehetőségével, amikor készen állnak:
 Mi volt különösen érdekes számukra ebben a képzésben?
 Mivel javíthatnánk a képzésen?
 Milyen hasznos útravalóval gazdagodtál a tréning során?

3. A négy kiértékelő mező használata

Készítsünk az alább látható módon 4 mezőt a flipcharton a következő 4 címmel:
 Ismétlés! Mi jelentett ismétlést számodra, mert már korábban tudtad?
 Legfontosabb! Mi volt a legfontosabb dolog, amit megtanultál?
 Aha! Mi volt teljesen új, amit tanultál?
 Igen! Mi inspirált téged jövőbeli tettekre?

Magyarázzuk el a résztvevőknek, mit jelent a négy mező az értékelés szempontjából.

Ismétlés! Legfontosabb!

AHA! Igen!

Adjunk minden résztvevőnek néhány post-it-et és kérjük meg őket, hogy írjanak rájuk mind a 4 mezőre
vonatkozó észrevételeket és ragasszák fel őket a flipcharton a megfelelő helyre.

Amikor mindenkinek volt ideje elolvasni egymás jegyzeteit és hozzáadták a sajátjukat, összegezzük az
megjegyzéseket az egyes mezőkben és vegyünk át néhány példát. Kezdeményezzünk beszélgetést a
tréninggel kapcsolatos tapasztalatokról, különös tekintettel a részvételükre és tanultakra.

PP18: Lezárás – köszönjük! Ismertessük következő modul témáját:

A következő modul témája ‘Krízis, stressz és pszichoszociális elsősegélynyújtás.’

Érjünk el változást a világban 27

2. MODUL: KRÍZIS, STRESSZ ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Időkeret Témák és tartalom

10 perc Bevezetés a 2. modulba és az 1. modul áttekintése

30 perc Krízis és stressz

40 perc Pszichológiai elsősegély és támogató kommunikáció

15 perc Szünet

30 perc Az önkéntes munka korlátai és a jelzőrendszer

30 perc A modul összegzése és lezárás

Időkeret: 2 óra és 35 perc

Előkészület:

Készítsünk két flipchart lapot a következő részletekkel, és helyezzük a falra:

 Program (időkerettel)
 “Parkoló tábla”
A “parkoló táblára” olyan kérdéseket írjunk, melynek megválaszolását "parkolni" szeretnénk.
Például lejegyezhetjük azokat a kérdéseket, amelyek kutatásra szorulnak, vagy ha valaki olyan
kérdéseket tesz fel, amelyek nem a témába vágnak, és később szeretnénk megválaszolni őket.

Szükséges anyagok:
PowerPoint prezentáció
Flipchart papír
Ragasztószalag, amivel a flipchart lapokat a falra rögzítjük
Táblafilc a flipchartokhoz és táblához
Post-it jegyzettömb
A4 papír
Kis darab papírok
Órák / időzítők (stopperóra vagy telefon)
Tollak
Zene (opcionális)

Érjünk el változást a világban 28

Üdvözlés, bevezetés az 2. modulba (PP1-4)

Időkeret
10 perc

Cél
Olyan kényelmes légkör megteremtése, mely motiválja az aktív részvételt és a tanulást
Az 1. modul értékelő feladatának nyomonkövetése
Visszatekintés az első modulban történtekre (amennyiben a modulokat nem ugyanazon napon vettük)

Módszer
PowerPoint prezentáció
Csoportos visszajelzés

PP2: 2. modul - Krízis, stressz és pszichoszociális elsősegélynyújtás

Röviden mondjuk el, milyen témákat és elméleteket fed le a mai modul, anélkül, hogy túlságosan
részletekbe bocsátkoznánk.

Érjünk el változást a világban 29

PP3: Áttekintés

Menjünk át felváltva a visszatekintő kérdéseken az önkéntesekkel.

PP4: Program

Röviden ismertessük a modul programját.

Érjünk el változást a világban 30

Mi a krízis és a stressz és hogyan befolyásolnak minket? (PP5-13)

Időkeret
30 perc

Cél
A krízis meghatározása és leírása, beleértve a krízis különböző típusait, a krízisre adott normális reakciók
stb.
A stressz meghatározása és leírása, beleértve a negatív stresszre adott reakciókat, valamint a stressz a
családon belüli erőszak áldozataira vagy túlélőire gyakorolt negatív hatásának felismerése.

Módszer
PowerPoint prezentáció
A csoportos beszélgetésen alapuló tanulás
Visszatekintő gyakorlatok párban

PP5: Mi a krízis

Magyarázzuk el, hogy a "krízis" szó eredeti jelentése "döntő pillanat" vagy "fordulópont". Először orvosi
kifejezésként használták az akut betegség vagy láz fordulópontjának leírására. (A fordulópont az orvosi
állapot javulása vagy romlása lehetett.) Napjainkban a "krízis" kifejezést olyan esemény leírására
használják, amely megváltoztatja a világról alkotott értelmezésünket és feltételezéseinket.
A pszichológiai krízis az, amikor egy személy olyan helyzetben kerül, ahol a múltbeli tapasztalatok és a
tanult készségek nem elegendőek a helyzet támasztotta követelményekhez. Ezt gyakran az céltalanság
érzése kíséri. A krízis olyan, mint egy földrengés, amely megrengeti a házat és úgy szórja szét az összes
tárgyat a házban, hogy azok már nincsenek a szokásos helyükön. A bútorok és a tárgyak
visszahelyezéséhez időre és mások segítségére lehet szükség.

Az IFRC PS Központ "Stressz és krízis kezelése" című tájékoztatóját az alábbi linken érhetjük el:
http://pscentre.org/resources/coping-with-stress-and-crisis/

Érjünk el változást a világban 31

PP6: Krízis típusai

A krízisnek két fő típusa létezik: trauma okozta és fejlődésbeli krízis.

A trauma okozta krízis akkor következik be, amikor az életben egy esemény súlyos veszélyt jelent
az egyén létezésére, biztonságára és társadalmi identitásra. Három általános típusú esemény vezet
trauma okozta krízishez:
 az egyént veszteség fenyegeti
 az egyént erőszak és / vagy visszaélés fenyegeti
 katasztrófa vagy háború túlélése

A fejlődésbeli kríziseket az élet kisebb és nagyobb változásai okozzák, például:

 pubertás
 menopauza
 új munkahely
 gyermekvállalás
 oktatási kurzus indítása
 házasság
 válás
• elszigeteltség érzése.

A krízisek általában veszteséggel kapcsolatos tapasztalatokhoz kötődnek, ezért természetes részét

képezik az emberek fejlődésének és életkörülményeinek. Például házasságkötéskor a szabadságunk
elvesztését érezhetjük, ahogyan egyedülállóból házassá változik a státuszunk. A legtöbb fejlődésbeli
krízist egy természetes gyógyulási folyamat követ.

Érjünk el változást a világban 32

PP7: Gyakorlat: Milyen típusú krízissel küzdenek a családon belüli erőszak áldozatai?

Kérjük meg a résztvevőket, hogy párokban vitassák meg, milyen típusú krízissel küzdenek a családon
belüli erőszak áldozatai. Kérjük meg őket, hogy tartsák szem előtt mind a fejlődésbeli, mind a trauma
okozta kríziseket. A párok ezután adjanak visszajelzést a csoportnak és írják a példáikat a flipchartra.
Kérjük meg a párokat, hogy csak új példákat osszanak meg az ismétlések elkerülése érdekében.

Érjünk el változást a világban 33

PP8: Reziliencia

A reziliencia kifejezés azt az állapotot írja le, amikor az emberek a fizikai és pszichológiai egészségüket
és jólétüket fenyegető tényezők ellenére jól boldogulnak az életben. A reziliencia a személy azon
képességére utal, hogy képes megbirkózni a kaotikus helyzetekkel és képes ellenállni annak ellenére,
hogy a világképe megrendül. Más szavakkal élve, a reziliencia az, amikor erősek maradunk és képesek
vagyunk kezelni a kihívást jelentő helyzeteket.

Viszontagságos helyzetekben az egyes emberek eltérő mértékben tudnak alkalmazkodni. Az egyén

alkalmazkodó képességét (reziliencia) szociális, pszichológiai és biológiai tényezők befolyásolják.

Krízis által érintettek számára hasznos lehet gyakorlati segítséget és támogatást kapni olyan embertől,
aki tisztában van a krízissel és nem riasztja vissza az érintett személy reakciója.

A Vöröskereszt Vörösfélhold tevékenységei elsősorban arra fókuszálnak, hogy a külső tényezők miként
befolyásolják az embereket, és milyen segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy megbirkózzanak az előttük
álló krízisekkel. Krízis által érintettek számára hasznos lehet gyakorlati segítséget és támogatást kapni
olyan embertől, aki számára nem ismeretlen a krízissel és nem riasztja vissza az érintett személy
reakciója.

Egy krízissel való megküzdés erőt, érettséget és rezilienciát eredményez. Egyesek számára azonban a
krízis kiváltotta reakciók leküzdése bonyolult és nehéz. A krízisekre válaszul erős és nehéz reakciókat adó
személyeket szükséges lehet pszichológiai vagy pszichiátriai segítség igénybevételére ösztönözni, hogy
megelőzzék egy pszichés zavar kialakulását.

Érjünk el változást a világban 34

Tájékoztató: A bűntudat, a szégyen, a bánat és a szorongás meghatározása

Bűntudat
Cselekvéshez kapcsolódik, valami, amit valaki tesz, tett a múltban vagy meg kellene tennie. Például bűnösnek
érezhetjük magunkat, ha a gyermekeinkkel kapcsolatban olyan döntéseket hozunk, amelyek negatívan hatnak rájuk.
Például ha a válás mellett döntünk vagy elhagyjuk a párunkat, ha új közösségbe és kultúrába költözünk, vagy ha
kábítószert vagy alkoholt fogyasztunk, aminek következtében a gyermek fogyatékossággal születik.

Szégyen
Létezési állapothoz kapcsolódik, azzal kapcsolatban akik vagyunk vagy voltunk és nem akarjuk, hogy mások
megtudják. A szégyen egy nehezen kezelhető érzelem, mert olyan dologhoz kapcsolódik, amit el szeretnénk rejteni.
Ezt az érzést nehéz megosztani másokkal. Az alábbiakhoz vezethet, ha valaki szégyelli a helyzetét, amiben van:
Nem képes gondoskodni gyermekeiről és biztosítani a szükséges stabilitást és biztonságot (például az alkohol
vagy a kábítószer-fogyasztás miatt)
Nem tudja megadni a gyermekeinek, ami más gyermekeknek biztosított, például ruhákat, kirándulásokat,
lehetőségeket a különböző tevékenységekben való részvételre
Nem tudja kezelni az olyan gyerekeket, akik sokat sírnak, vagy akikről folyamatosan gondoskodni kell
Nem tud határokat szabni a táplálkozásában
El akarja rejteni a testét pl. túlsúly, hegek, fogyatékosság, zúzódások vagy az erőszak jelei miatt.

A bűntudat és a szégyen gyakran együtt járnak, és nehéz elkülöníteni őket. Fontos megérteni, hogy bárki érezhet
egyszerre bűntudatot és szégyent.

Gyász
Valaki vagy valami fontosnak a pótolhatatlan elvesztése, például:
Közeli családtagnak vagy barátnak
egészségnek
földtulajdonnak
társadalmi hovatartozásnak

Az emberek különbözőképp élik meg a gyászt, ahogyan kifejezik, vagy amilyen intenzitással teszik, az pedig az idővel
változik. A gyászolónak rendszerint több dolgot kell egyszerre intéznie, és folyamatosan csapódik a veszteséggel való
megbirkózás és az új élethez való alkalmazkodás között. Attól a pillanattól kezdve, hogy megtapasztalták a
veszteséget, szembesülnek annak a kihívásával, hogy elfogadják és megbirkózzanak az elveszett személy vagy dolog
nélküli élettel. A gyász nagyon kimerítő és fájdalmas tud lenni, így a gyakorlati dolgokra való összpontosítás, mint
például a számlák fizetése, találkozás másokkal, a jövőre irányuló tervezés hasznos lehet abban, hogy egy időre
elszakadjanak a veszteség fájdalmától. A megoldatlan gyász depresszióhoz vezethet és csökkentett életminőséghez.
A gyász azonban nem mindig vezet válsághoz. Intenzív és mély bánatot érezhetünk, például amikor a szüleink
meghalnak, krízishelyzet kialakulása nélkül. Azonban az összes krízis együtt jár valamilyen veszteséggel.

Szorongás
A szorongás aggodalom, idegesség vagy nyugtalanság érzése, jellemzően valamivel kapcsolatban, ami történni fog,
vagy aminek a kimenetele bizonytalan. A szorongás különbözik a félelemtől, mert bármilyen azonosítható ok nélkül
jelentkezhet, míg a félelem konkrét és valami vagy valaki felé irányul. Amikor az emberek szoronganak, fontos
azonosítani mi váltja ki ezt az érzést, hogy ezáltal jobban megismerjék a saját működésüket. Bármilyen helyzet,
amiben fenyegetve érezzük magunkat eredményezhet szorongást:
támadásnak vagy rablásnak kitéve lenni
természeti katasztrófák
balesetek
háború.

Érjünk el változást a világban 35

Ha rengeteg negatívummal találkoztunk, akár gyerekként, akár felnőttként, és úgy érezzük, hogy nem értékeltek
minket, alacsony az önbizalmunk és úgy érezzük, hogy nem vagyunk elég jók, ezek szorongáshoz vezethetnek,
amikor másokkal vagyunk, vagy ha új emberekkel találkozunk. A szorongás sokféle módon jelentkezik. Vezethet
például társadalmi elszigeteltséghez vagy olyan védőpajzs építéséhez magunk köré, ami meggátol másokat abban,
hogy közel kerüljenek hozzánk.

A krízishelyzetek az információs mezőben leírt érzelmek egyes részeihez vagy egészéhez vezethetnek. Mindezen
érzések stresszhez is kötődhetnek.

PP9: A stressz definíciója (negatív megközelítés)

Magyarázzuk el, hogy a személyes krízisek stresszorok következményei. Stresszorok azok a körülmények
vagy helyzetek, amelyek stressz reakciókhoz vezetnek. Kérjük meg a résztvevőket, hogy osszanak meg
példákat stresszorokra.

A stressz az, ahogyan valaki egy kihívásra reagál. Mind a testet, mind az elmét befolyásoló nyomásként
vagy feszülésként tapasztalható. A stresszt bármilyen pozitív vagy negatív változás okozhatja. Ez a
mindennapi élet megszokott jellemzője mely pozitív is lehet, mivel lehetővé teszi az emberek számára,
hogy jól teljesítsenek. Pozitív stresszre példa a "pillangók a gyomorban" érzés és az éles koncentráció,
amikor egy különösen megerőltető feladatra készülünk, például vizsgára.

A stressz akkor válik negatívvá, amikor felülkerekedik az egyénen úgy, hogy az nem tud megbirkózni
vele. A negatív stressz kumulatív(halmozott) vagy akut lehet:

A kumulatív(halmozott) stressz a napi stressz felhalmozódása hosszabb időperióduson keresztül. Ez

lehet például betegség vagy hosszabb munkanélküliség eredménye. Egy átmeneti és hirtelen stresszor,
mint például egy szerettünk elvesztése, baleset vagy katasztrófa akut stresszhez vezethet.

Érjünk el változást a világban 36

Az elhúzódó vagy súlyos akut negatív stressz pszichés és / vagy fizikai megbetegedéshez vezethet.
Egyesek szerint csak egyfajta stressz létezik és az mindig negatív és elsöprő. A stressz kutatói azonban
egyetértenek abban, hogy a rövid távú stressz ösztönző lehet és fejlődéshez vezethet, az alacsony
követelmények és kihívások pedig unalomhoz és passzivitáshoz vezethetnek. Az emberek valójában
tapasztalhatnak túl sok vagy túl kevés stresszt. A kihívás a megfelelő egyensúly megteremtése a kettő
között.

Az IFRC PS Központ "Stressz és krízis kezelése" című tájékoztatóját az alábbi linken érhetjük el:
http://pscentre.org/resources/coping-with-stress-and-crisis/

PP10: A stressz jelei

Vegyük végig a dián látható három kategóriát, és kérjük meg a résztvevőket, hogy mondjanak példákat
a stressz fizikai, pszichológiai és viselkedési jeleire és tüneteire. Magyarázzuk el, hogy a stressz reakciók
a testünk normális/természetes megküzdési módjai a szokatlan eseményekkel vagy követelményekkel
szemben.

Megjegyzés a facilitator számára:

A fizikai tünetek közé tartozik a fáradtság, gyomorfájás, fejfájás, hátfájás, álmatlanság és
étvágycsökkenés.

A pszichológiai tünetek közé tartozik a szorongás, a bűntudat, a hangulat ingadozások, a túlzott

pesszimizmus vagy optimizmus, az ingerlékenység, a rémálmok, a depressziós hangulat (vagy a
depresszió tünetei), a memóriavesztés, a koncentrációhiány, a csökkent munkaképesség, a negatív
hozzáállás, a kreativitás és a motiváció hiánya , az unalom, az alacsony önbecsülés és az önérzékelés.

A viselkedési tünetek közé tartozik a társadalmi visszavonás és az elszigetelődés, az agresszió és a mások

iránti intolerancia érzése, a magány, indulatosság, az alkoholfogyasztás, a cigaretta és más kábítószerek
fogyasztása, az étkezési szokások megváltozása, fokozott kockázatvállalás, hiperaktivitás, bizonyos
helyzetek elkerülése, cinizmus.

Érjünk el változást a világban 37

PP11: A stressz jelei és tünetei

Megjegyzés a facilitátor számára: osszuk ki a "A stressz jelei és tünetei" PowerPoint dia másolatait
a résztvevőknek (opcionális).

PP12: Gyakorlat: A családon belüli erőszak áldozatait érintő stressz

Érjünk el változást a világban 38