FELÉPÜLÉS-ORIENTÁLT

FEJLESZTÉS
A felépülés-orientált szemlélet kialakulásának néhány
történelmi előzménye
a felépülés fogalmának egyik legkorábbi gyökere, jelenlegi tudásunk szerint
a 18. századig nyúlik vissza

Philippe Pinel, munkatársával Jean-Baptiste Pussin úttörő

tevékenységeként létrejött az ún. „morális alapú orvosi
támogatás”, amely koncepciójában az emberi jogi mozgalma révén,
a kor körülményeihez képest úttörő módon helyezte középpontba a
támogatás humanista elveit.

Philippe Pinel (1745-1826) két zárt intézményben tanúsított

főorvosi működése tette ikonikussá a mentális beteghez való, a
korban megszokotthoz képest demokratikusabb hozzáállása miatt.
Pinel munkatársa, Jean-Baptiste Pussin (1745-1811) ápolóként
segítette az orvos munkáját, a történetek szerint, ezeket az
ikonikus, felszabadító cselekedeteket együtt, egymást támogatva
vitték végbe.
A felépülés-orientált szemlélet kialakulásának néhány
történelmi előzménye

az érintetteket partnernek, a felépülési folyamatuk főszereplőjének tekintik

mindkét folyamatban kulcsszerepet tulajdonítanak a sorstársi támogatásnak

mára nyilvánvalóan ez a folyamat a zárt intézményi ellátás teréből a közösségi

alapú megoldások irányában épült tovább, gyökereit mégis felfedezhetjük a
munkásságukban

a felépülés-orientált szemlélet, elsősorban a mentális problémában –, illetve

szenvedélybetegségben érintett emberek révén vált mára már a pszichoszociális
területű beavatkozások fő irányvonalává
Az érintettek hangjai
1840-re tehető, amikor is John Perceval (Anglia egyik miniszterelnökének fia)
saját narratívája alapján mesélte el, s tette közzé, hogyan szenvedett
pszichózisban 1830 és 1832 között, s mi segített számára, az általa elért
felépülési folyamatról, nagy nyilvánosság előtt, könyvében számolt be

Abraham Low, az illinois-i állami elmegyógyintézetben dolgozó pszichiáter,

1937-ben megalapította a Felépülés önsegítő csoportot

a közelmúltban kórházi kezelésben résztvevő, ám azóta az intézeti

kezelést elhagyó érintettek egymást támogassák abban, hogy a
„visszaeséseket” csökkentsék, valamint fontos területként határozták meg
a szociális megküzdési mechanizmusok –, és az önbizalom fejlesztését
tapasztalati szakértők csoportja azóta feloszlott és újjáalakult, azonban
mind a mai napig nyújt sorstársi segítséget

Bateson, 1961
Az érintettek hangjai

Deegan (1988) az elsők között ismerte fel, hogy a felépülés többet jelent,
mint maga a „gyógyulási folyamat” narratívája

a felépülés nem egy teljesítményre épülő lineáris folyamat: „az apró

kezdeti lépések sorozataként” fogható fel

a felépülés tehát az ismétlődő újrakezdésekben érhető leginkább tetten,

ahol a folyamatban résztvevő személyek hajlandóak arra, hogy újra és újra
megpróbálják, folytassák ezt a folyamatot, mégha nemrégiben éppen
kudarcot is vallottak

kritikai észrevételeit fejezte ki azon rehabilitációs programok iránt,

amelyek korlátozzák a felépülés ezen, véleménye szerint, alapvető
hullámzó természetét
Mi is az a felépülés-szemlélet?

„a pszichés zavarban szenvedő emberek felépülnek a lényük megbélyegzéséből; a

kezelések iatrogén hatásaiból [az orvosi beavatkozás mellékhatásaiból]; az
önrendelkezési lehetőségek közelmúltbeli hiányából; a kezelések negatív
mellékhatásaiból; a munkanélküliség negatív mellékhatásaiból; és az összetört
álmokból”. (Anthony, 1993:79)

„a felépülés egy mélyen személyes, egyedi folyamat, amelynek során az egyén

megváltoztatja hozzáállását, értékeit, érzéseit, céljait, készségeit és/vagy
szerepeit. Ez egy módja annak, hogy elégedett, reményteli és érdemi hozzájárulást
tanúsító életet éljen, még a betegség okozta korlátok ellenére is”(Anthony,
1993:79)

„holisztikus, önkéntes, a személyes életutat a jól-lét irányába befolyásoló

folyamatos, élethosszon átívelő folyamat”. (McPherson et al. 2017, p. 17)
Mi is az a felépülés-szemlélet?

A felépülési folyamat sajátossága, hogy nem csupán az érintett esetében igényel

eltérő látásmódot, de a szakemberek, család, hozzátartozók és a tágabb közösség
körében is. E szélesebb perspektíva lehetőséget ad arra, hogy a felépülés
környezete is megteremtődjön.(Bugarszki, 2015)

A felépülés-orientált rehabilitáció tehát egy olyan látásmódot közvetít, amelynek

során lehetőséget teremtünk az egyén és környezete számára, hogy a felépülés
számukra is elképzelhetővé, átélhetővé váljon, melynek révén az érintett személy
„újra felfedezi az identitását és az élete értelmét”. (Wilken & den Hollander,
2015, p. 21
A felépülési folyamat

Tapasztalati szakértők
Szakemberi megközelítése
megközelítése

e két irány azonban végeredményben kiegészíti

egymást, olyannyira, hogy a közösségi alapú
szolgáltatások kiépülése által mára már a
professzionális, valamint a felhasználói
megközelítés egyre inkább közelít egymáshoz, sokszor
pedig egybeolvad
Bugarszki, 2013
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése
Young és Ensing (1999)

I. fázis - A helyreállítási folyamat elindítása: A

"megrekedtség" állapotának a leküzdése

az érintettek meglátása szerint a legnehezebb

fázis akkor veszi kezdetét, amikor az egyének
felismerik problémájukat, belátják és elfogadják
azt

továbblépéshez azonban szükséges, hogy a változás

iránti vágy, motiváció megfogalmazódjon bennük,
és megtalálják a remény és inspiráció forrását

a pszichoszociális fogyatékosságban megrekedt

érintettek a felépülés útjára lépjenek
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

I. fázis: A helyreállítási folyamat elindítása: A"megrekedtség"

leküzdése
1 A mentális probléma elismerése és elfogadása
A felhasználók perspektívájából, a felépülési folyamat kezdete tehát
a mentális probléma felismerésével indul, amin nagyon nehezen mennek
keresztül, ugyanis ezt sokszor úgy élik meg az érintettek, hogy
sérül az önállóságuk és egyfajta kontrollvesztett állapotba kerülnek

2 A motiváció felfedezése: a változásra való hajlandóság

Az érintettek tapasztalata szerint legtöbbször az jelenti a

fordulópontot a változás iránti vágy felkeltésében, hogy a mentális
problémához gyakran társuló reménytelenségérzés ellenére kialakul
egyfajta vágy a fejlődésre, a változásra. Sokszor mindez az önmaguk
iránti gondoskodás újbóli felismeréséből táplálkozik
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

3 A remény/inspiráció forrásának megtalálása

A változás iránti hajlandóság megerősödését a remény és inspiráció

megtalálása segítette, amelynek elsősorban két forrását jelölték
meg: a lelkiség, hit, valamint a sorstársi példaképek szerepét.

A felépülés iránti remény, inspiráció a kezdeti időszakban ugyan

kulcsfontosságú, azonban a felépülési folyamat során,
általánosságban is nagy jelentősége van a folyamat fenntartásában
(pl. egy visszaesés, vagy újbóli kezdés esetén).
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

II. fázis: Visszaszerezni, amit elvesztettünk és

továbblépni egy új megélés felé

A második szakasz veszi kezdetét, amikor alapvetően a fogyatékosság

elfogadásán túl, a fejlődés iránti igény, motiváció kifejlődik.
Ekkor egy tanulási szakasz indul el, amelyben új perspektívák
nyílnak meg mind önmagukkal, mind a mentális zavarral és
környezetükkel kapcsolatban is, azáltal, hogy kísérletet tesznek az
alapvető funkcióiknak a visszaszerzésére és fenntartására.

1 Az önrendelkezés újbóli felfedezése és előmozdítása

az önrendelkezés (önállóságérzet újbóli kialakítása) és

felelősségvállalás területének fejlesztése, ami hozzájárul ahhoz,
hogy a felépülési folyamatot önmaguk irányítani tudják, amely
lehetőséget ad az áldozat szerep elhagyására, és az önbizalom
megerősödésére
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

II. fázis: Visszaszerezni, amit elvesztettünk és

továbblépni egy új megélés felé

2 A tanulás és az önmeghatározás folyamata

az érintettek önmagukról, a mentális problémájukról és a

világról, e következő szakaszban, egyfajta új perspektíva
kialakításán dolgoznak

új attitűdök és magatartásformák elsajátításának pozitív

tapasztalata után lehetőség nyílik arra, hogy mind belső, mind
pedig külső világukat újból felfedezzék: a felépülés
előrehaladtával, korábban elveszettnek hitt erőforrásokat, én-
részeket (pl. képességeket) fedeznek fel újra önmagukban

a mentális problémával való kapcsolatukat is újradefiniálják: új

perspektívába helyeződik a fogyatékosságuk is
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

II. fázis: Visszaszerezni, amit elvesztettünk és

továbblépni egy új megélés felé

3 Az alapvető működéshez való visszatérés folyamata

az adaptív viselkedés fejlesztése

az alapvető működésekhez való visszatérés és ezáltal a társadalomba való

visszailleszkedés fontos aspektusait érintik ekkor

mindez azért tekinthető fordulópontnak a felépülés folyamatában, mert itt

tapasztalhatja meg az egyén, hogy az intenzív betegségepizódok hatására
kialakult funkcióképtelenség után hogyan válnak újra képessé alapvető
szükségleteikről gondoskodni

a felépülés biztos jele, amikor az érintettek önállóbbá válnak, és

képesek újból a saját szintjükhöz mérten felelősséget vállalni saját
működésükért
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

III. fázis: Az életminőség javítása

az életminőség továbbfejlesztése áll a felépülés fókuszában,

amelynek során egyrészt az általános jóllét érzésének
fenntartása a cél, másrészt nagyobb aktivitási szint, új
lehetőségek elérésére való törekvés jelenik meg

1 Az általános jó közérzet elérésére való törekvés

az érintettek már annyira megerősödtek, hogy arra fókuszáljanak, hogy

lehet ezt a stabil, önmegvalósítás felé való elmozdulást megerősíteni,
milyen stratégiákat tudnak alkalmazni ennek az állapotnak a minél további
fenntartása érdekében, céljuk a minél hatékonyabb adaptív viselkedés, és
a pozitív önkép hosszútávú megőrzése
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

III. fázis: Az életminőség javítása

2 Magasabb szintű funkcionálás új lehetőségeire való törekvés

olyan magasabb szintű célok kezdték őket foglalkoztatni, amelyek

túlmutatnak az alapvető öngondoskodás területén

amint visszanyerték a stabilitásukat, önbizalmuk megerősödött, és

betegségüket is jobban kiismerték, kezelték, egyfajta értelmesebb élet
képzete került a középpontba: olyan ügyek iránti elkötelezettség, amely
célt, s ezzel értelmet adott az életüknek
A felépülési folyamat: Érintettek megközelítése

III. fázis: Az életminőség javítása

Érintettek hangjai:

- „számos lehetőség megnyílt számomra”

-„végeláthatatlan folyamata a fejlődésnek, felfedezésnek és
változásnak”
- „a visszatalálásom, amely a következő négy fő tényezőt foglalja
magában: kapcsolat, biztonság, remény és a spirituális énemről alkotott
tudás”
-„a kezdete annak a hitnek, hogy a rossz idők elmúlnak, és a lappangó
erősségek felszínre kerülnek”
-„hogyan tudom jobban kezelni magam és a külsődleges tényezők
kapcsolatát”
A felépülés A felépülés multidimenzionális modellje
professzionális
A folyamat
megközelítése
1. a felépülés idő dimenziója, amely az idő
Wilken és den Hollander, 2015 múlásával fejlődési, önmegerősítő folyamattá
válik:
i. szétesés,
ii. stabilizálódás,
iii. újraintegrálódás,
a. leválasztódás,
b. újrakapcsolódás az Énhez,
c. újrakapcsolódás a közösséghez,
 A felépülés multidimenzionális modellje

Személyes faktorok
2. motiváció/ösztönző erő a felépülés iránt: a képessé
válás erősítése a felépülés érdekében

A felépülés i. remény, jelentőséghit, hogy a felépülés lehetséges

professzionális ii. spiritualitás

iii. akaraterő: vágy az önállóságra, az önrendelkezésre
megközelítése
3. kompetenciák/képességek, amelyek segítenek együtt élni a
Wilken és den Hollander, 2015
betegséggel, a környezet és az öngondoskodás figyelembe
vételével,
i. képessé válni a diagnózissal együtt élni, valamint
annak következményeivel
ii. lelki kompetenciák fejlesztése, amellyel lehetővé
válik, hogy új perspektívába kerüljön az élet és az
identitás
iii. öngondoskodáshoz kapcsolódó képességek
iv. szociális képességek
 A felépülés multidimenzionális modellje

4. környezeti erőforrások

A felépülés anyagi erőforrások

professzionális kapcsolati tőke

jóléti rendszerek erőforrásai (szociális –
megközelítése és egészségügyi ellátás

Wilken és den Hollander, 2015

Egyén és környezet közötti interakció

5. Társadalmi szerepvállalás és közösségi

integráció / a társadalmi státuszban való
elmozdulás

jelentőségteljes cselekvések
társadalmi szerepvállalás
A felépülés
professzionális
megközelítése
Wilken és den Hollander, 2015
 két, valóban markánsan eltérő világról van szó

Hogyan ér a szakmai kommunikáció fő eszközei a tudományos közlések, szakkönyvek,

folyóirat cikkek, a szakmai konferenciák előadásai, vagy a formális oktatási

össze ez rendszerek, elsősorban egyetemek és továbbképzések képzési anyagai

a két miközben a szakmai megközelítés a klinikai hagyományokhoz közelebb álló,

általánosító, távolító nyelven fogalmazza meg a jelenséget, addig a

megközelí felhasználók által közvetített értelmezés mindvégig megmarad egy egyéni,

személyes hangvételű szinten

tés? a felépülés modell nem minden tudatosság nélkül szakít a hagyományos

kommunikációs formákkal
Bugarszki, 2013
a megközelítés leginkább ismert és inspiráló felhasználói múlttal bíró
szereplői, kevés kivételtől eltekintve, jellemzően nem tudományos
szakfolyóiratok közlései formájában fogalmazzák meg mondanivalójukat, (...)
hanem annak kimondott-ki-mondatlan kritikájaként, és megnyilvánulásaikkal
inkább szépirodalmi, művészeti keretek között, az emberi jogi mozgalmak
mozgósító, olykor akár militáns nyelvén, vagy napjainkban a modern, közösségi
média csatornáin találkozhatunk

megközelítés úgy szól az integrációról és a társadalmi beilleszkedés,

visszailleszkedés lehetőségeiről, hogy ehhez nem kívánja a jellemzően
távolító, általánosító, és tárgyiasító tudoányos közlések fogalmi készletét,
nyelvi megoldásait és kommunikációs csatornáit használni
PSZICHOSZOCIÁLIS
REHABILITÁCIÓ
 Egyészségügyi Világszervezet (WHO) és a
Pszichoszociális Rehabilitációs
pszichoszociális rehabilitáció Világszövetség (WAPR)

A PSZR egy olyan folyamat, amely elősegíti, hogy a pszichés

zavar miatt sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos
helyzetben lévő személyek a tőlük telhető legjobb módon
elérjék önálló, független működésüket a közösségben.

Ez magában foglalja mind az egyének

kompetenciafejlesztését, mind a környezeti változások
elősegítését, annak érdekében, hogy a lehető legjobb
minőségű életet élhessenek a mentális zavart átélő emberek,
vagy akik bizonyos fokú fogyatékosságot eredményező
károsodással rendelkeznek.

WHO, 1996
PSZR több módszer
magában
együttes alkalmazását foglalja

jellemzői a szolgáltatások szervezésének módjaira és módszereire

vonatkozó, empirikus tudásanyag
Wilken & den Hollander, 2015
Endre, Sz. 2019
WHO, 1996 egy gyűjtőszó, amely tartalmazza azokat a
segítségnyújtási formákat, melyek lehetővé teszik,
hogy a mentális problémával élő emberek az általuk
választott közegben éljenek

a multidiszciplinaritás a központi eleme: átfogó és

ambiciózus, mivel számos különböző ágazatot és
szintet felölel

célja az egyéni és társadalmi szintű működések

optimális szintjének biztosítása

a PSZR célja a megbélyegzés és a hátrányok csökkentése

és a lehetőségek előmozdítása

gyakran közösségi pszichiátria néven foglaljuk

össze ezt az irányzatot
PSZR jellemzői (folyt.)

a földrajzi, kulturális, társadalmi, szervezeti jellemzőktől függ

akkor a leghatékonyabb,ha közösségi alapú tevékenység keretében

nyújtják

az egyének, családok és közösségek bevonásával

társadalmi mozgalomként a mentális zavarok miatt fogyatékossággal élő

emberek emancipációját és önállósodását célozza meg
PSZR jellemzői (folyt.)
Endre, 2019:33

A pszichiátriai rehabilitáció célja, amennyire megvalósítható a pszichiátriai

korlátozottsággal élők számára lehetőséget biztosítson, hogy társadalomba
visszailleszkedjenek, s lehetőségük legyen, hogy teljes életet élhessenek.

A rehabilitáció összekapcsolja a mentális betegséggel élő egyének számára fontos

egyéni célokat azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek csökkentik a korlátozottságot
és a felépülés irányába mutatnak (Liberman, 2010).

A mentális egészségügyi ellátás és a közösségi források elérhetőségének különbsége

is meghatározza, hogy a felépülés útján milyen utat tesz meg az egyén, és mennyi
ideig tart
 a tünetek csökkentése megfelelő
farmakoterápiával, pszichológiai kezeléssel és

PSZR pszichoszociális beavatkozással,

a fenti beavatkozások iatrogén hatásának

folyamata csökkentése, valamint - különösen - a hosszan

tartó intézeti kezelés káros fizikai és
viselkedési következményeinek csökkentése és
WHO, 1996 minimalizálása, amikor csak lehetséges,

a szociális kompetencia fejlesztése az érintett

személyek szociális készségeinek, pszichológiai
megküzdésének és foglalkozási működésének
fokozásával,

a megkülönböztetés és a megbélyegzés
csökkentése,
PSZR
a mentális betegségben szenvedő családok
támogatása,

folyamata egy olyan hosszú távú szociális támogatási

rendszer létrehozása és fenntartása, amely
kiterjed a lakhatással, a foglalkoztatással, a
WHO, 1996 társadalmi hálózatépítéssel és a szabadidő
eltöltésével kapcsolatos alapvető
szükségletekre,

a mentális betegségben szenvedő emberek

képessé tétele a saját és gondozóik
autonómiájának, önellátásának és önérvényesítő
képességének fokozásával

A PSZR-t a pszichiátriában ma folyamatnak, és

egyúttal olyan orvosi, pszichológiai,
pedagógiai és szocioökonómiai intézkedések
rendszerének tekintik, amelyek célja az
érintettek életfunkciókban való
korlátozottságának megszüntetése vagy lehetőség
szerinti kompenzálása.
 A PSZR-nek mind egyéni, mind közösségi szinten

PSZR működnie kell, növelve a betegek készségeit és

csökkentve a társadalom fogyatékosságra adott

potenciális
válaszait is.
Az a PSZR-megközelítés, amelyik nem
foglalkozik e két szemponttal együtt,

elemei hatástalan lesz.

A PSZR-programnak ezért az alábbi dimenziókkal
szükséges foglalkoznia:
WHO, 1996

Lakókörnyezet

Társadalmi szerepvállalás

Szociális háló
 Lakókörnyezet dimenziója

PSZR amely nem csupán a ház mint fizikai

potenciális
tér, hanem a mindennapi életkörnyezet
egésze, beleértve a fogyatékossággal
élő személyek életmódjának minden

területei színterét

a PSZR-nek minden ellátási szinten

Saraceno, 1997 javítania kell az életkörülményeket

Társadalmi szerepvállalás dimenziója

A társadalmi érték előállítása, amely

nem csak a munkára és
foglalkoztatásra irányuló
szakterápiára utal, hanem arra is,
hogy a személy önbecsülését egy olyan
munkatevékenységen keresztül kell
növelni, amely képes pénzt és
társadalmi értéket nyújtani.
 Szociális háló dimenziója

PSZR a fogyatékossággal élő személyeknek

potenciális
szükségük és joguk van arra, hogy a
társadalmi kapcsolatok valódi
hálózatában maradjanak: a saját

területei családjukban, a közösségben, amelyhez

tartoznak, és a mentális egészségügyi
szolgálatban, amely gondoskodik róluk
Saraceno, 1997
a családot a szociális hálózat
különleges összetevőjeként kell
figyelembe venni, valamint a családi
tájékoztatás, oktatás és kezelés
fontosságát a pszichózis
visszaeséseinek megelőzésében
 PSZR
mentális
rehabilitációs
egészségügyi lakhatás
szolgáltatások
kezelések

multidimenzionális
jövedelmi
támogatás
érdekvédelem -, és egyéb
támogatás

családi és sorstársi
kríziskezelés közösségi támogatás
támogatás
 gyógyszeres kezelés

PSZR önálló életvezetési készségek és szociális

potenciális
készségek fejlesztése

pszichológiai támogatás a betegeknek és

elemei családtagjaiknak

lakhatás
WHO, 1996
munkarehabilitációs támogatás

szociális támogató hálózat kiépítése

szabadidő-eltöltés támogatása
 A PSZR 3-féle megközelítése Dröes-Weeghel, 1994

1. probléma-fókuszú megközelítés

a panaszt vagy a problémát központi kérdéssé teszi

a probléma diagnózisát az anamnézis és a jelenlegi helyzet

leírása vagy tanulmányozása alapján fogalmazzák meg
a rehabilitációs tervek és beavatkozások célja a probléma
megoldása
A PSZR 3-féle megközelítése Dröes-Weeghel, 1994

2. fejlesztésorientált megközelítés
az érintett kívánságai, szükségletei a fejlesztésközpontú
megközelítés alapja
cél nélkül a fejlesztésnek nincs iránya - azt vesszük alapul,
hogy az ügyfél mit szeretne a jövőben
a cél megfogalmazása is egy fontos folyamatbeavatkozás
az ügyfél szerepe a tanulási folyamat résztvevőjeként
jellemezhető
A PSZR 3-féle megközelítése Dröes-Weeghel, 1994

3. környezeti fókuszú megközelítése

középpontjában a kliens társadalmi környezetbe való
beilleszkedése áll
szakmai szempontból mindez annak a fizikai és kapcsolati
környezetnek a kialakításáról szól, amelyben a probléma- vagy
fejlesztésközpontú munka folyik
a diagnosztika a kliens és mások közötti szerepekkel,
kapcsolatokkal és interakciókkal foglalkozik
 probléma-fókuszú fejlődés-fókuszú környezeti fókuszú

probléma, funkciókképesség, szerepek

felmérés
diagnózis erőforrások elemzése

beavatkozás kezelés tanulás interakció

befejeződik,
a tanuláson
kimenet amint a problém szereptisztázások,
keresztüli változás
a megoldódik kapcsolati bővülés
ÉLETMINŐSÉG
Életminőség-modell

Érzelmi jólét: Személyközi Anyagi jólét:

Elégedettség, kapcsolatok: Anyagi helyzet,
önkoncepció, Interakciók, foglalkoztatás,
stresszmentesség kapcsolatok, lakhatás
támogatások

Személyes fejlődés: Fizikai jólét:

Oktatás, személyes Egészség és
kompetencia, egészségügyi
teljesítmény ellátás, mindennapi
életvitel, szabadidő

Emberi jogok:
Önrendelkezés: Társadalmi befogadás:
(tisztelet, méltóság,
Autonómia/személyes Közösségi integráció
egyenlőség) és jogi
irányítás, célok és és részvétel,
(állampolgárság,
Schalock & személyes értékek, közösségi szerepek,
hozzáférés,
Verdugo, 2002 választások szociális támogatások
jogszerű eljárás)
Életminőség-
vizsgálatok a biomedikális szemléletű paradigma - elsősorban
klinikai eredmények mérésén alapul

jellemzői
Bugarszki, 2013 p. 25-31.
az "életminőség mint társas és szociális szempontokat
előtérbe helyező megközelítés az 1980-90-es évek
folyamán kezdett egyre nagyobb hangsúlyt kapni"

a mérőeszközök többsége tartalmazza "a fiziológiai és

biológiai sajátosságokat mérő klinikai dimenziókat,
azonban ezek mellett mostanra azonos hangsúllyal
jelentek meg az élethelyzetre és a szociális státuszra
vonatkozó szociológiai jellemzők".

mentális jól-lét: "egy dinamikus egymásra hatásról

beszélünk, ahol az egyéni (genetikai és fiziológiai)
diszpozíciók mellett a társas és társadalmi
kontextusnak is jelentős hatása van"
Életminőség- Egészségügyi Világszervezet (WHO) mérőeszköze: az

vizsgálatok életminőség vizsgálatán alapszik (WHO, 1997)

jellemzői "A fejlesztés eredményeképpen két átfogó eszköz került

kidolgozásra, a részletes WHOQOL 100, és annak 26
Bugarszki, 2013 p. 25-31. itemre szorítkozó rövidített változata a WHOQOL-BREF".
WHO, 1997

Az életminőséget mindkét eszköz 6 dimenzióra osztja,

(24 aldimenzióból áll), melyekhez 4-4 specifikus rész
és összesen 4 általános terület tartozik.

A 6 fő dimenzió:

- Fizikai egészség
- Pszichológiai állapot
- Önállóság mértéke
- Társas kapcsolatok
- Szociális környezet
- Spirituális, vallási és hitéleti dimenziók

A WHO eszköze nem vált egyeduralkodóvá a területen

Életminőség- "Míg a hagyományos „biomedikális” paradigma keretein

vizsgálatok belül a hangsúlyok az etiológiai vonatkozásokra,

patológiai folyamatokra, és biológiai, fiziológiai,

jellemzői
klinikai eredményekre kerültek, addig a
társadalomtudományok megközelítései a hétköznapi
értelemben vett működőképesség, az általános jól-lét,
és a társas környezet, intézményi kontextus viszonyait
Bugarszki, 2013 p. 25-31. vizsgálja".

korábban: szolgáltatás és szakember központú módszerek

ehelyett egyre elterjedtebb: a felhasználói szempontú,
individualizált eszközök

Individualised Outcome Measure (IOM) rendszer

"A megközelítés hátterében az elsősorban angol

nyelvterületen a mentális problémák kezelésére nagy
hatással bíró Felépülés-modell (Recovery Model) áll,
mely különös hangsúlyt fektet az érintettek
narratíváira, és mely alapvetően kérdőjelezi meg a
jelenleg ismert ellátórendszere szolgáltatás és
szakember centrikusságát".
 "Módszertani szempontból ez a megközelítés nehezen tud
mit kezdeni a professzionális kategorizációkkal és az
Életminőség- ún. „betegutakat” optimalizáló protokolláris
eljárásokkal azonban továbbra is a bizonyítékokon

vizsgálatok alapuló megközelítések talaján képzeli el az

ellátórendszer alakítását."

jellemzői
Bugarszki, 2013 p. 25-31.
Individualised Outcome Measure
(IOM) rendszer
"a Felépülés-modell egy személyes felépülési
folyamatra helyezi a hangsúlyt, melynek középpontjában
az érintett áll, és mely természeténél fogva teljesen
egyéni sajátosságokat mutathat"

Az IOM:
"a szigorú szabályok szerint zajló klinikai vizsgálatok
világába miképpen lehet olyan módszertani eszközöket
illeszteni, mely nem a szakemberek által előre
felállított kategóriák, hanem az érintettek saját
narratívái mentén vizsgálja az eredményességet és a
kimeneteket is"
Az IOM két részből áll:
Goal Attainment (GA)3 - "az érintettek által felállított
egyéni célok elérését méri"
a Personalized Primary Outcome (PPO) - "valamivel tágabb
keretet nyújtva az adott célhoz köthető előre
kiválasztott terület érintettre vonatkozó viszonyait
méri fel a szolgáltatás igénybevétele előtt és azt
követően"
 a felhasználók számára a közösségben, lakóhelyükhöz
közel biztosítja a lehető legtöbb pszichiátriai és
Mi az a rehabilitációs szolgáltatást

közösségi alapvető célja a közösségi inklúzió fenntartása, illetve

elérése
pszichiátria?
az érintett és hozzátartozói számára „felhasználóbarát”,
Ébredések Alapítvány, együttműködésüket ösztönző szolgáltatásokat kínál fel

www.ebredesek.hu
a rehabilitáció során a lehető legnagyobb mértékben
támaszkodik a közösségi erőforrásokra és a természetes
segítőkre (pl. hozzátartozók, barátok)

a közösségi pszichiátria mint közösségi alapú ellátás

hozzájárul a pszichiátriai rehabilitáció hatékonyságának
fokozásához

rehabilitáció akkor a leghatékonyabb, ha az érintett

természetes életterében, hatékony terápiás stratégiák
igénybevételével történik, és nem onnan kiszakítva
 A KÖZÖSSÉGI
PSZICHIÁTRIA
SZOLGÁLTATÁSAI
Közösségi pszichiátriai
szolgáltatások

a közösségi pszichiátriai szolgáltatások elsősorban a krónikus

pszichiátriai zavarokkal élő személyeket célozzák meg, akik folyamatos
gondozást igényelnek

működése különbözik a szakrendeléstől:

a közösségi pszichiátriai gondozó szorosan együttműködik a
háziorvossal és más szolgáltatókkal,
munkatársai mobilisak és a terápiás és rehabilitációs igények szerint
kapcsolatba lépnek más segítőkkel (például a nappali klub, a drog-
ambulancia, a családsegítő, a kórház munkatársaival) akikkel a
teammunka elvei szerint együtt dolgoznak
A közösségi pszichiátriai gondozás céljai közé tartozik a tartós intézeti
tartózkodás megelőzése (közösségi integráció fenntartása), az érintett
gondozásában illetve rehabilitációjában az intézményes lehetőségekkel
szemben a természetes segítők aktív közreműködését és az egyéni
megoldásokat preferálja
Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Ambuláns szolgáltatások Lakóformák a Nappali programok Munkába állítási

közösségi programok
Mobil krízisintervenció pszichiátriai klubházszerű működések
Esetmenedzsment ellátáson belül Támogatott
nappali ellátás
munkábaállítási
program
Önálló életvitel
Védett munkahelyek
Átmeneti intézmények
Fejlesztő
Védett lakások
foglalkoztatás
Támogatott lakhatás
Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Ambuláns szolgáltatások

Mobil krízisintervenció
Esetmenedzsment

Mobil krízisintervenció

Egy olyan multiprofesszionális teamet megfogalmazó kifejezés, mely napi 24 órában

krízisintervenciós célból elérhető
A team tagjai egy-egy akut hívást követően azonnal a helyszínre érkeznek, s próbálják
lehetőség szerint az adott környezetben (az érintett lakásán, környezetében vagy akár
közterületen) kezelni a krízishelyzetet
A krízisintervenció tagjai azok a személyek, akiket az érintett szükségesnek tart
bevonni (általában: jelenlévő családtagok, háziorvos, pszichiátriai ellátórendszer
tagjai, bizonyos esetekben rendőrség)
A mobil krízisintervenció egyik fontos alapelve, hogy minden intézkedés lehetőleg az
érintett kezdeményezésére, vagy legalábbis beleegyezésével történjen.

Magyarországon jelenleg sem az egészségügyi, sem a szociális jogszabályok nem

rendelkeznek hasonló mobil krízisintervenció létrehozásáról.
Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Ambuláns szolgáltatások

Mobil krízisintervenció
Esetmenedzsment

Esetmenedzsment

Személyes, bizalmi kapcsolat keretében végzett támogató munkát jelent, az érintettet

problémája több fázisán kíséri végig
A hazánkban közösségi ellátásnak nevezett szolgáltatást a nemzetközi szakirodalom
rendszerint esetmenedzsmentként (case management) említi.
Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Lakóformák a közösségi
pszichiátriai ellátáson
belül

Önálló életvitel
Átmeneti intézmények
Védett lakások
Támogatott lakhatás
Átmeneti intézmények

ideiglenes lakhatási lehetőséget biztosítanak, családias közegben

hazánkban: pszichiátriai betegek átmeneti otthona

Támogatott lakhatás

a szolgáltatás igénybevétele során a pszichés problémával élő személyek lakhatása a

településeken belül valósul meg, integrálva, szükségleteiknek és igényüknek megfelelő
kis létszámú lakásokban, teljes társadalmi részvételt gyakorolva a különböző
életterületeken
egy lakásban legfeljebb 6-12 fő él egy - segítő támogatásával
Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Nappali programok

klubházszerű működések
nappali ellátás

Klubházszerű működés - nappali ellátás

A nemzetközi Clubhouse mozgalom tagjai protokollban kötik ki, hogy az odalátogató

emberek hivatalos státusa és megszólítása: klubtag, ezzel is jelezve, hogy nem az
egészségügyi intézményekhez tartozna hazánkban
A dolgozók kerülik a hierarchia minden nagy intézményből ismert megnyilvánulását
Egyfajta „inkubátor hatás” kialakítása a cél, vagyis, egy megtartó, támogató közeg
biztosítása, amelyben az érintettek biztonságban érezhetik magukat.

pszichiátriai betegek nappali intézménye

pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátása

Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Munkába állítási programok

Támogatott munkábaállítási
program
Védett munkahelyek
Fejlesztő foglalkoztatás
Támogatott munkábaállítási program

Olyan kezdeményezések, melyeknek nem célja saját munkahelyek létrehozása, hanem a

klienseiket segítik a munkaerőpiacon való elhelyezkedésében.
Ez történhet munkaközvetítéssel, munkavállalással kapcsolatos készségek elsajátításán
keresztül,vagy egy speciális munkába állítási program keretében.
Ez irányú tevékenység történhet megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató
(rehabilitációs) vagy nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésben történő
segítségnyújtással.
Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Munkába állítási programok

Támogatott munkábaállítási
program
Védett munkahelyek
Fejlesztő foglalkoztatás
Védett munkahelyek

A pszichiátriai intézmény vagy egy külön erre a célra létrehozott foglalkoztató központ
olyan munkahelyeket üzemeltet, ahol megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak.

Fejlesztő foglalkozások

Egy első lépcsőnek tekinthető a munkaerőpiacra való visszailleszkedés szempontjából

A fejlesztő foglalkoztatásba vonás során elsődleges cél, hogy az ellátottak megismerjék
a különböző munkafolyamatokat, a betanítás és a foglalkoztatás révén önálló munkavégzés
képességét ki lehessen alakítani, fejleszteni.
Pszichiátriai érintettek közösségi típusú ellátása

Ambuláns szolgáltatások Lakóformák a Nappali programok Munkába állítási

közösségi programok
Mobil krízisintervenció pszichiátriai klubházszerű működések
Esetmenedzsment ellátáson belül Támogatott
nappali ellátás
munkábaállítási
program
Átmeneti intézmények
Védett munkahelyek
Védett lakások
Fejlesztő
Támogatott lakhatás
foglalkoztatás
Közösségi
A közösségi ellátás esetében a közösségi kifejezés arra
ellátás utal, hogy az érintettek ellátása eredeti
lakókörnyezetükben, közösségükben történik, s nem az
érintett kiemelésével, intézményi keretek között.
Szakmai ajánlás, 2018
A lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatás biztosítja,
hogy az érintett ott kapjon segítséget problémáira,
ahol azok keletkeztek, javítva ezzel a segítséghez
jutás esélyét és az igénybevételi hajlandóságot.

A közösségi gondozás kiemelt része, hogy az ellátottal

együtt élő családtagok is a gondozás részét képezik,
szintúgy mindenki, aki fontos a kliens számára.
Közösségi
ellátás Jogszabályok
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról - 65/A. §, 114-119/B. §
Szakmai ajánlás, 2018
1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást
nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről, 39/F-39/L. §
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes
gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet a személyes
gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről
 A közösségi ellátás - hosszú távú gondozás keretében - az

Közösségi ellátott személy otthonában, lakókörnyezetében valósul

meg, tanácsadás, tájékoztatás, esetkezelés (egyéni

ellátás
problémák kezelése) és készségfejlesztés révén.

Beletartozik:
a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek részére
Szakmai ajánlás, 2018 nyújtott közösségi ellátás, valamint
a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű
ellátás.

A pszichiátriai érintettek részére a közösségi

alapellátás keretében biztosított szolgáltatások:
segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában,
segítség a meglevő képességek megtartásában,
fejlesztésében,
az ellátott személy állapotának folyamatos figyelemmel
kísérése a háziorvossal és a kezelőorvossal való
kapcsolattartás révén,
a pszichoszociális rehabilitáció, a szociális és
mentális gondozás,
az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen,
szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel
ösztönzése és figyelemmel kísérése.
Közösségi
A pszichoszociális rehabilitáció eszköztárával segíti a
közösségi ellátás az igénybe vevők felépülését :

ellátás –
–
Az érintettek megküzdési képességének erősítésével
Önsegítő aktivitásuk ösztönzésével
– Felelősségérzetük ébren tartásával
Szakmai ajánlás, 2018 – Készségfejlesztéssel
– Személyes szabadságuk tiszteletben tartásával
– Erőforrások felkutatásával
– Segítő intézmények közti együttműködés serkentésével
– Hozzátartozók támogatásával

A lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatás biztosítja,

hogy az érintett ott kapjon segítséget problémáira,
ahol azok keletkeztek, javítva ezzel a segítséghez
jutás esélyét és az igénybevételi hajlandóságot.

Célcsoportját az otthonukban élő, intenzív támogatást igénylő,

hosszan tartó pszichiátriai problémával élők képezik, akik
pszichiátriai kezelésben részesülnek, betegségük ambuláns
szakorvosi ellátás mellett egyensúlyban tartható, ugyanakkor a
szükségleteiknek megfelelő életvitelük, rehabilitációjuk és
szociális biztonságuk intenzív közösségi ellátással segíthető
optimálisan.
 A közösségi pszichiátriai ellátás elsődleges célcsoportjába

A szolgáltatást azok a hosszan tartó, pszichiátriai problémával élő emberek

tartoznak, akik betegségük remissziós fázisában vannak,
igénylők köre rendszeres pszichiátriai ambuláns gondozásban részesülnek,
ugyanakkor otthonukban intenzív, szükségleteiknek megfelelő,
Szakmai ajánlás, 2018 hosszú távú pszichoszociális rehabilitációs támogatást
igényelnek.
A szolgáltatást igénybe vevők kiemelt
diagnóziskódjai az alábbiak:

Schizofrénia, schizotípiás és paranoid

(deluzív) rendellenességek (F20-F29)

F20 Schizofrénia
F21 Schizotípiás rendellenesség
F22 Tartós deluzionális rendellenességek (pl.
Paranoid (deluzív) zavar
F23 Akut és átmeneti pszichotikus
rendellenességek
F24 Indukált deluzionális rendellenességek
F25 Schizoaffektív rendellenességek
F28 Egyéb nem organikus (nem szervi), tehát
funkcionális pszichotikus rendellenességek
F29 Nem organikus(funkcionális) pszichózis k.m.n.
 A szolgáltatást igénybe vevők kiemelt
diagnóziskódjai az alábbiak:
A szolgáltatást
igénylők köre Hangulatzavarok (affektív rendellenességek)

Szakmai ajánlás, 2018

F30 Mániás epizód
F31 Bipoláris affektív zavar
F32 Depressziós epizód
F33 Ismétlődő depressziós rendellenesség

A pszichotikus problémákkal élők betegségstádiumaira

tekintettel, azok változásaira reagálva több szintű
adaptív feladata van a közösségi ellátásnak.

A közösségi ellátás szolgáltatásait leghatékonyabban a

remissziós, fenntartó, kiegyensúlyozott fázisban
tudja nyújtani, ahol tere van a rehabilitációs, fejlesztő
tevékenységeknek
 A közösségi pszichiátriai ellátásnak nemcsak a saját

Támogatott otthonukban élő, pszichiátriai diagnózissal rendelkező,

mentális zavarral élő személyek és természetes támaszként
lakhatás, mint megjelenő hozzátartozóik, hanem a támogatott lakhatási
szolgáltatást igénybe vevők pszichoszociális rehabilitációja,
közösségi felépülésének elősegítése is fontos cél

pszichiátriai
szolgáltatási A közösségi pszichiátriai ellátás pszichoszociális
rehabilitációs módszertanával képes a támogatott
környezet lakhatási szolgáltatást igénybe vevőknek is azt a
tevékenységkosarat nyújtani, amivel elősegítheti a
Szakmai ajánlás, 2018 felépülést, az integrált szociális működést.
 Szolgáltatási elemek

SZOLGÁLTATÁSI I. MEGKERESÉS
II. TANÁCSADÁS
ELEMEK – III. ESETKEZELÉS
IV. GONDOZÁS, MENTÁLIS GONDOZÁS
KAPCSOLÓDÓ V. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

TEVÉKENYSÉGEK
I. MEGKERESÉS
Szakmai ajánlás, 2018

Szakmai intézmények, lakókörnyezet közötti

kapcsolat kialakítása
Jelzőrendszer, közösségi munkacsoport
működtetése, tájékoztatása
Esetkonferencia szervezése, esetvitel képviselet
Antistigma-programok, szakmai rendezvények
szervezése
Tájékoztató anyagok közzététele, szakmai
információszolgáltatás
 Szolgáltatási elemek

SZOLGÁLTATÁSI I. MEGKERESÉS
II. TANÁCSADÁS
ELEMEK – III. ESETKEZELÉS
IV. GONDOZÁS, MENTÁLIS GONDOZÁS
KAPCSOLÓDÓ V. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

TEVÉKENYSÉGEK
II. TANÁCSADÁS
Szakmai ajánlás, 2018

Információszolgáltatásra épülő tevékenységek:

Életvezetési tanács nyújtása
Életvitelre vonatkozó tanácsadás
Szociális tanácsadás, szociális ügyekben való
segítés
Egészségügyi szolgáltatói tanácsadás, orvosi
és/vagy szakorvosi konzultáció szervezése
Munkavállalási tanácsadás
Pszichológiai, jogi tanácsadás szervezése
 Szolgáltatási elemek

SZOLGÁLTATÁSI I. MEGKERESÉS
II. TANÁCSADÁS
ELEMEK – III. ESETKEZELÉS
IV. GONDOZÁS, MENTÁLIS GONDOZÁS
KAPCSOLÓDÓ V. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

TEVÉKENYSÉGEK
III. ESETKEZELÉS
Szakmai ajánlás, 2018

Állapot, életvitel felmérése

Szükségletfelmérés
Személyre szabott gondozási (rehabilitációs) terv
elkészítése
Problémaelemzés -kezelés
Krízisintervenció
Családi, társadalmi kapcsolatok fenntartásának
támogatása
Utánkövetés
Ügyintézés, hivatalos ügyek intézésének segítése
Munkahely feltárásának segítése, munkavállalók
utánkövetése
 Szolgáltatási elemek

SZOLGÁLTATÁSI I. MEGKERESÉS
II. TANÁCSADÁS
ELEMEK – III. ESETKEZELÉS
IV. GONDOZÁS, MENTÁLIS GONDOZÁS
KAPCSOLÓDÓ V. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

TEVÉKENYSÉGEK
IV. GONDOZÁS, MENTÁLIS GONDOZÁS
Szakmai ajánlás, 2018

Pszichoedukáció
Korai \gyelmeztető tünetek felismerésének
segítése
Stresszkezelés
Agressziókezelés
Gyógyszer-compliance segítése
Speciális technikák (pl. egészséges étkezési
szokások kialakítása, alvási problémák kezelése,
napi tevékenységek megszervezése)
Csoportmunka
 Szolgáltatási elemek

SZOLGÁLTATÁSI I. MEGKERESÉS
II. TANÁCSADÁS
ELEMEK – III. ESETKEZELÉS
IV. GONDOZÁS, MENTÁLIS GONDOZÁS
KAPCSOLÓDÓ V. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

TEVÉKENYSÉGEK
V. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS
Szakmai ajánlás, 2018

Életviteli készségek fejlesztése

Kommunikációs készségek fejlesztése
Problémamegoldó készség fejlesztése
Asszertív viselkedés fejlesztése
Munkakereséshez és megtartásához szükséges
kompetenciák fejlesztése
Szabadidő hasznos eltöltésének támogatása
Társas kapcsolatok kialakításának fejlesztése
 Állapot és életvitel felmérése

PSZR célja az érintettek működésmódjainak felmérése

a mindennapi életmód

beavatkozás
lakhatási körülmények
közösségi kapcsolatokat
társadalmi életben való részvétel
területei kommunikáció
problémamegoldás
stressz terhelést/kezelés
Endre, 2019:45 betegség ismerete
betegséghez való viszonyulás
hozzátartozókkal, lakókörnyezettel és barátokkal
való kapcsolatot
kríziskezelés

kliens készségfelmérése, funkcióvizsgálata, az

életminőség felmérése

kulcsproblémák felmérése és elemzése

"az állapotfelmérés során rajzolódik ki, hogy a mentális

zavarral élő személy mit tud a mentális problémájának
alapvető jellemzőiről, ismeri-e a mentális zavarának
típusát, mit tud annak kialakulásával kapcsolatban, a
problémát enyhítő, illetve súlyosbító tényezőkről és azok
kezelés, rehabilitációs módjairól"
 Pszichoszociális intervenciók: Pszichoedukáció

PSZR "strukturált tréning, melynek során a mentális zavarral

élő személyek és lehetőség szerint családtagjaik

beavatkozás
tájékoztatást kapnak az adott mentális zavarra
vonatkozóan"

területei folyamatos orvosi konzultáció, kapcsolattartás, bevonás

kríziskezelés: "a krízis, egy lehetőség, arra, hogy a

Endre, 2019:45 kliensek megtanulják, hogyan lehet hatékonyan kezelni a
későbbi krízishelyzeteket, illetve, hogyan lehet azokat
elkerülni vagy megelőzni a kialakulásukat a jövőben"

"a pszichoedukációs tréning során feltárt korai

figyelmeztető tünetekre építve a pszichiátriai
betegséggel élő személlyel és hozzátartozójával közösen
érdemes elkészíteni az állapotrosszabbodás során
szükséges krízistervet"

"a krízisterv fontos eleme a korai figyelmeztető tünetek

megnevezése, egy cselekvési terv készítése
állapotrosszabbodás esetén, amit a kliens és
hozzátartozója is elfogad, lehetőség szerint az Ő
javaslatuk alapján készül el"
 Pszichoszociális intervenciók: Pszichoedukáció (folyt.)
PSZR
beavatkozás
"tartalmazza azt, hogy a korai figyelmeztető tünetek
fellángolásakor kivel, melyik szakemberrel lép
kapcsolatba a kliens, mi a teendő, melyet mindenki
területei elfogad"

"az állapotrosszabbodáskor jobb kimenetelt biztosít, ha

Endre, 2019:45-46 pszichiátriai betegséggel élő személyek és hozzátartozóik
már korábban elkészített krízisterv alapján tudja, hogy
Bulyáki, 2016
mi a teendő"

Pszichoszociális intervenciók:
Korai figyelmeztető tünetek felismerésének
segítése

"a periodikus lefolyást mutató mentális zavarok kimenete

jobb prognózist mutat, ha az epizódok kezdete időben
beazonosítható, s ezáltal kezelhető"
 Pszichoszociális intervenciók: Stresszkezelés

PSZR a stresszkezelés a készségfejlesztés egy formája

beavatkozás operáns kondícionálás és a szociális tanulás elméletén

alapul

területei Robert Paul Liberman, Magyarországon pedig Mórotz Kenéz

és Lajkó Károly a legismertebb képviselői

Endre, 2019:47 a PSZR legalapvetőbb technikája

Bulyáki, 2016
"a stresszkezelési tréning során a megcélzott viselkedést
először kisebb egységekre bontják, és az adott
viselkedés-egységeket didaktikus instrukciókkal, szükség
esetén modellezéssel, gyakorlással és ismétléssel,
korrektív visszacsatolással, pozitív megerősítéssel, a
tréning alkalmak közötti természetes környezetben történő
gyakorlással tanítják meg"

a sérülékenységi és a stressz tényezők megismerése

a vulnerabilitás lehetséges okai:

genetikai tényezők,
biológiai/környezeti tényezők,
pszichoszociális stressz faktor.
PSZR
Pszichoszociális intervenciók: Kommunikációfejlesztés

beavatkozás "a kommunikációs tréning során az új kommunikációs

készségek fejlesztése és a meglévő hatékony készségek
területei erősítése valósul meg

hogyan fejezhetik ki a mindennapi életben a

Endre, 2019:48 pozitív érzéseiket?
Wallace és Liberman,1985
hogyan kérhetnek egymástól konstruktívan?

hogyan fejezhetik ki a mindennapi életben

kellemetlen érzéseiket?

hogyan figyeljenek hatékonyan a kommunikációs

folyamatra, és a kommunikációban részt vevő
partnerre?"
PSZR
Pszichoszociális intervenciók: Asszertív viselkedés
fejlesztése/ asszertív tréning

beavatkozás "képessé tegye a mentális zavarral élő személyt arra,

hogy ki tudja fejezni az érzéseit és szükségleteit
területei olyan helyzetekben, amelyekben mások talán
megfélemlítőnek, dominánsnak tűnnek"

Endre, 2019:49 a személyes hatékonyság növelése

Pszichoszociális intervenciók: Problémamegoldó

készségek fejlesztése

a célokat akadályozó kulcsproblémák megismerése,

feltérképezés
a probléma megoldó készségek fejlesztése
 Pszichoszociális intervenciók: Agressziókezelés

PSZR az indulatkezelési stratégiák (kognitív és

viselkedéses intervenciókból)

beavatkozás prevenció elsődlegessége

területei Pszichoszociális intervenciók: Életviteli

készségfejlesztés
interperszonális és szociális készségek fejlesztés
Endre, 2019:50
Falloon és mtsai 1998 potenciális területei:
az önellátás,
a rendelkezésre álló pénzbeosztása,
az új ismeretek elsajátítása (tanulás),
segélykérés,
a beszélgetés,
a bensőséges viszony kialakítása,
a munkavégzési készség,
a lakóhely fenntartása,
a szabadidő aktív eltöltése

"a sikeres életviteli készségfejlesztés hozzásegíti a

mentális zavarral élő személyt ahhoz, hogy elérje
személyes örömteli céljait, önállóbb működésre legyen
képes, kevesebb családi és professzionális segítséget
igényeljenek"
Felépülés-központú
Psychosocial
Rehabilitation/Readaptation
Psychosociale (PSR/RPS) Canada

rehabilitáció alapelvei Code of Ethics

Remény és tisztelet: A pszichoszociális rehabilitációs szakemberek

reményt és tiszteletet közvetítenek, és hisznek abban, hogy minden
egyén képes a tanulásra és a fejlődésre

Támogatott döntéshozatal: tájékozott és közös döntéshozatalban

vesznek részt, minden egyénnek joga van ahhoz, hogy saját döntéseket
hozzon, beleértve az igénybe vett szolgáltatások és támogatások
típusaira vonatkozó döntéseket is

Interkulturalitás: A pszichoszociális rehabilitációs szakemberek

elismerik, hogy a kultúra és a sokszínűség központi szerepet játszik
a felépülésben, és arra törekszenek, hogy minden szolgáltatás és
támogatás kulturálisan relevánsak a szolgáltatásokat és
támogatásokat igénybe vevő egyének számára.
Felépülés-központú
rehabilitáció alapelvei

Erősség-fókuszú: személyek erősségeire és képességeire építik a

szolgáltatásokat és támogatásokat, arra ösztönzik az egyéneket, hogy
személyre szabott jóléti terveket dolgozzanak ki és alkalmazzanak

Személyközpontú: az egyének sajátos szükségleteivel összhangban, az

egyéni értékekkel, reményekkel és törekvésekkel kölcsönhatásban
terveznek

Inklúzió: támogatják az emberek teljes körű integrációját a

közösségükbe, ahol gyakorolhatják a felépüléshez való jogukat,
állampolgárságukat, vállalják a felelősséget, és felfedezhetik
azokat a lehetőségeket, amelyeket a közösségi és a társadalmi
tagságból fakadnak
Felépülés-központú
rehabilitáció alapelvei
Holisztikus szemlélet: a pszichoszociális rehabilitációs
gyakorlatok arra törekszenek, hogy segítsenek az egyéneknek javítani
életük minden aspektusának minőségét, beleértve a szociális,
foglalkozási, oktatási, lakóhelyi, szellemi, lelki és pénzügyi
szempontokat, minden egyén számára hozzáférhetőnek kell lennie,
amikor csak szüksége van rájuk; ezek a szolgáltatások és
támogatásokat jól össze kell hangolni, és szükség szerint integrálni
kell őket más pszichiátriai, orvosi és holisztikus kezelésekkel és
gyakorlatokkal
Bateson, G. (Ed.). (1961). Perceval's narrative: A patient's account of his psychosis, 1830-
1832. Stanford Univer. Press.
Bugarszki, Zs. (2013) A mentális problémák felépülés alapú megközelítése. Esély.2013/5. p.
68-85.
Bulyáki, T. (2016) Mentális zavarral élő emberek felépülését támogató pszichoszociális
stratégiák. ELTE TÁTK, Budapest.
Degaan, P. E. (1988) Recovery: The lived experience of rehabilitation. Psychosocial
Rehabilitation Journal, 11(4), 11.19.
Dröes, J., Weeghel, J. van, Psychiatric rehabilitation: Different perspective. In. Weeghel,
J. van (szerk.) (2002) Community care and psychiatric rehabilitation. Sphera, Kyiv
Endre, Sz. (2019) Integrált közösségi ellátások szerepe a felépülésben – egy
hatékonyságvizsgálat tükrében. PHD értekezés
Falloon, I. R.H.-Graham-Hole, V.-Fadden, G: Az integrált pszichiátriai ellátás. Ébredések
Alapítvány, 1998.
Young, S. L., Ensing D. S. (1999) Exploring recovery from the perspective of people with
psychiatric disabilities. Psychiatric Rehabilitation Journal, 22, (3), 219-231.
Psychosocial Rehabilitation/Readaptation Psychosociale (PSR/RPS) Canada Code of Ethics
Saraceno, B. (1997). Psychosocial rehabilitation as a public health strategy. Psychiatric
Rehabilitation Journal, 20(4), p. 10–15.
Schalock, R. L., & Verdugo, M. A. (2002). Handbook on quality of life for human service
practitioners. Washington, DC: American Association on Mental Retardation.
World Health Organization. Division of Mental Health & WHO Initiative of Support to People
Disabled by Mental Illness. (‎
1996)‎
. Psychosocial rehabilitation : a consensus statement.
World Health Organization.
Wilken J. P., den Hollander, D. (2015) Supporting Recovery and Inclusion. SWP Publisher.
Amsterdam.