Nemes Magdolna: A Korai idegennyelv-oktatás speciális modul a Debreceni Egyetem

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán

dr. Nemes Magdolna

A Korai idegennyelv-oktatás speciális modul a Debreceni Egyetem

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán

1. Bevezetés

Az angol nyelvtanulásnak elsődleges célja egészen a rendszerváltásig az általános műveltség emelése

volt. Ez a lehetőség kevesek számára teremtett olyan helyzeteket, mely valóban igényelte volna a
nyelvtudást. Az elmúlt egy-két évtized változásai azonban változást jelentettek az angol nyelv
értékelésére nézve. Az angol nyelv oktatása felértékelődött: a családok és egyének társadalmi helyzete
megváltozott, mind többen utaznak külföldre nyaralni, és sokan vállalnak munkát hosszabb-rövidebb
időre angol nyelvterületen. A globalizáció jelensége és az elektronikus úton történő kommunikáció is
igényli a nyelvtanulást (Kovács 2009a).

2002-ben az Európa Tanács barcelonai ülésén azt a célt tűzte ki, hogy legalább két idegen
nyelvet oktassanak iskolai keretek között, egészen fiatal kortól kezdve (www.ksh.hu 2010). Az
Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország is részesült különböző programok által nyújtott
támogatásban, mint például a PHARE, a TEMPUS, a Leonardo és a Socrates. Az Európai Unió
Piccolingo programja 2009-ben indult azzal a céllal, hogy a legfiatalabb korosztályt vonja be a
nyelvtanulásba. Ezek a programok mind a nyelvoktatást segítették különböző formákban. A
nyelvtanároknak szóló, nyelvi szintjüket fejlesztő nyelvtanfolyamok, a hallgatói és oktatói
csereprogramok külföldi intézmények hallgatóival és oktatóival, a szaknyelvoktatás fejlesztése, az
eszközbeszerzés támogatása, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy elősegítsék a nyelvtanulást.

Az 1990-es évektől kezdődően a szülők tömege igényelte a korai nyelvoktatást, megjelentek

az első üzleti vállalkozások, melyek a gyerekeknek kínáltak angol nyelvi foglalkozásokat.
Magyarországon a legismertebb gyermeknyelvoktató intézmény a Helen Doron Early English, mely
1993 óta van jelen Magyarországon (Doron 2010). Emellett a Kids Club, a Dinamóka Nyelvstúdió, az
English Gym & Fun és a Katedra Kids & Teens szervez tanfolyamokat gyerekeknek, akiket szülő akár
már 3 hónapos kortól beírathatnak a nyelviskolába. A nyelviskolai angolórák mellett az állami
intézményekben (bölcsődékben, óvodákban) és a családi napközikben is megjelentek az angol nyelvű
foglalkozások. Az általános iskolák is igyekeznek minél hamarabb kínálni angolórákat a gyerekeknek.
A nyugati idegen nyelvek ma már mindenütt jelen vannak az általános iskolák alsó tagozatain, egyes
iskolákban már első osztálytól heti rendszerességgel vannak nyelvórák. Az iskolák esetében az idegen
nyelv beillesztése a tantervbe komoly egzisztenciális küzdelmet jelent, mely jelentős presztízsértéket
jelent (Kovács 2009a). „A szülők értékrendjében az idegen nyelv különleges árunak minősül,
amelyhez minél előbb és minden áron célszerű hozzájutni.” (Kovács 2009a: 14). A Nemzeti
alaptanterv értelmében az általános iskola negyedik évfolyamától egészen a tankötelezettség végéig
kötelezően jelen vannak a nyelvórák a diákok órarendjében, egy idegen nyelvből minden
középiskolásnak érettségi vizsgát kell tennie.

2. Az életkor szerepe az idegennyelv-tanulásban

1
A szakértőket leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi az ideális életkor az idegennyelv-tanulás
elkezdéséhez. Többen egyetértenek abban, hogy az életkornak nagy jelentősége van az idegennyelv-
elsajátításban, és minél fiatalabban kezd valaki nyelvet tanulni, annál jobb eredményt érhet el. „A
nyelvtudomány, a pszicholingvisztika, a kognitív tudományok álláspontja szerint minél korábban
érdemes elkezdeni idegen nyelvet tanulni, mert akkor lesz igazából hatékony” állítja Németh Dezső,
az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének pszicholingvisztikusa (Laza: 2013). Met
és Phillips (1999) is a korai kezdés mellett érvelnek: „Csak azért, mert a tizenéves nyelvtanulók
gyorsabban tanulnak, nem jelenti azt, hogy az idegen nyelv tanulásával várni kellene. Például: ha
bebizonyítják, hogy a nagyobb gyerekek könnyebben megértik a matematikai fogalmakat, mint a
kicsik, lehet-e az ok arra, hogy az iskolai tantervek csak a 9. osztálytól írják elő a matematika
oktatását?” (Kovács: 2009a).
A korai (azaz tíz éves kor előtt elkezdett) nyelvtanulás legfőbb célja nem a választékos kommunikáció
elsajátítása, hanem fonémarendszer megalapozása és a kiejtés elsajátítása. A hosszabb távú, sikeres
nyelvtanuláshoz több tényező együttes jelenléte szükséges. A siker egyik összetevője a környezet, a
másik a belső motiváció, de meghatározóak a kognitív és személyes képességek is (erről bővebben
Polonyi 2013).
3. Angol nyelv az óvodában

A kisgyermekek idegen nyelvi fejlesztése speciális feladat. Korábban az óvodai

nyelvfejlesztés nem rendelkezett semmiféle hagyománnyal, csupán az elmúlt évtizedben – engedve a
társadalmi és szülői nyomásnak – vált gyakorlattá az óvodákban a heti egy-két alkalommal idegen
nyelven tartott játékos foglalkozás. Mivel a feladat speciális, így azt csak erre a célra speciálisan
képzett szakemberek képesek jól ellátni. Magyarországon több felsőoktatási intézményben felkészítik
a hallgatókat az óvodáskorúak idegen nyelvi fejlesztésére. Elsőként, 2006-ban a Nyugat-
magyarországi Egyetem soproni Benedek Elek Pedagógiai Karán indult Angol nyelv az óvodában
specializáció. 2006 óta az ELTE Tanító és Óvónőképző Főiskolai Karán (Budapest) Angol nyelv az
óvodában szakirányú továbbképzési szakot is hirdetnek. A Szegedi Tudományegyetem Angol nyelv az
óvodában specializáció keretében 15 kredites programot kínál az óvodapedagógus hallgatóknak. A
Kodolányi János Főiskola Óvodai nyelvoktatás módszertana (angol, német) szakirányú továbbképzési
szakot hirdet azok számára, akik szeretnék megismerni a korai nyelvtanításra vonatkozó legújabb
kutatási eredményeket és az óvodás korosztály tanításához szükséges módszertani ismeretekre is
nyitottak. A Tempus Közalapítvány Kisgyermekkori angol nyelvoktatás címmel 30 órás továbbképzést
hirdet a korai nyelvoktatás iránt érdeklődő óvodapedagógusoknak és tanítóknak, akik a 3-10 éves
korosztály nyelvoktatását végzik.

A korai idegennyelv-oktatás, elsősorban angol nyelvoktatás egyre több óvodában és családi

napköziben működik, 2013-ban Debrecen 46 óvodájából 25-ben voltak angol nyelvi foglalkozások
(Muszka 2013: 12). Az óvodákban folyó munka azonban nagyon sokféle. A legtöbb óvodában hetente
egyszer 30-40 perces foglalkozásokat tartanak, a foglalkozásvezető az egyik óvodapedagógus vagy
egy általános iskolai nyelvtanár. A foglakozások anyaga a foglalkozásvezetőtől függ, hiszen nincsen
olyan útmutató, hogy melyek az óvodai nyelvoktatás céljai és alapelvei, melyek azok a szövegek,
melyeket az egyes korosztályoknak érdemes megtanulniuk. Az óvodai foglalkozásokat többnyire nem
követi az általános iskolai angolóra, a gyerekek különböző óvodai csoportokból különböző nyelvi
előképzettséggel érkeznek. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Karán célul tűztük ki egy ilyen
munka elkészítését, amely segítené az óvodapedagógusokat a nyelvi foglalkozások tervezésében. A
továbbiakban hajdúböszörményi program bemutatásakor – mintegy keresztirányú szempontként –
utalunk a tantárgyak közvetlen gyakorlati hasznosítására is.

2
 4. Korai idegen nyelv specializáció a Debreceni Egyetemen

Az óvodai nevelésben nem elég az, hogy a gyermek ismereteket szerez a tevékenységeken
keresztül, hanem arra törekszik, hogy a gyakorlatokat is el tudja végezni. Az óvodás gyermekeket
állandó tevékenykedtetés jellemzi és ezeken a tevékenységeken keresztül sajátítják el a kompetencia
különböző területeit. Szükség van arra, hogy a pedagógusok folyamatosan biztosítsák a gyermekek
számára a motivációt, hogy a gyermekek külső kényszer nélkül vegyenek részt ezekben a
tevékenységekben (Bakonyi 2006). A korai nyelvi fejlesztés sikerét biztosítja a kiváló
kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki megfelelő intenzitású fejlesztést végez, melynek
módszerei a gyermek igényeit és szükségleteit veszik figyelembe (Kovács 2009b). Lényeges az is,
hogy a pedagógus biztosítson kellő motivációt, és a gyermeket ne érje kudarc az idegen nyelv
elsajátításának folyamatában (Varga 2008).

2011-ben a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Kar vezetősége úgy döntött, elindít egy
speciális programot, mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók felkészüljenek az óvodai angol nyelvi
foglalkozások vezetésére. A Korai idegen nyelv program eddigi három évében évfolyamonként
átlagosan 10-15 hallgató vállalta a képzéssel járó többletfeladatokat. 2013 őszén a program a levelezős
hallgatók számára is elérhetővé vált. A négy féléves képzés célja, hogy felvértezze a hallgatókat
azokkal a korszerű módszertani ismeretekkel, melyek alkalmassá teszik őket az óvodai angol
foglalkozások vezetésére. A programban való részvétel a középfokú C típusú nyelvvizsga, mely
egyben a diploma megszerzésének is feltétele.
A tanulmány jelen fejezete tartalmaz játékleírásokat is, melyek az óvodai angol
foglalkozásokon használhatók. A játékleírások megértését a mellékletben látható fényképek segítik. A
képeken látható játékokat a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Kar első- és másodéves
óvodapedagógus szakos hallgatói készítették, akik részt vettek a Korai idegen nyelv speciális
programban 2011 és 2014 között.

A kétnyelvűség elmélete és gyakorlata a program elméleti hátterét jelenti. Az előadás a

hallgatókat megismerteti az anyanyelv és az idegen nyelvek elsajátításával, a korai kezdés előnyeivel
és hátrányaival, korszerű ismereteket nyújt a gyerekkori nyelvtanulás előnyeiről és a gyermekeknek
szervezett nyelvvizsgákról. A szóbeli vizsgán a diákok számot adnak a korai kétnyelvűség, valamint a
nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák jellemzőiről. A hallgatók ismereteik birtokában alkalmassá
válnak a kétnyelvűségből adódó problémák felismerésére és a helyzetek megoldására.
Az angol nyelvi foglalkozást vezető óvodapedagógus kompetenciái közül az egyik
legfontosabb terület az a kiejtés, mivel a nyelvfejlesztés óvodás korban szóbeli formában történik. A
helyes mintaadás, a jó hangképzés, a kiejtés a gyermekek számára kiemelkedően fontos. A képzés
során ezért kiemelt fontosságú a fonetika tárgy, a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteit egyaránt
bővíti. „A gyermeki nyelvtanulás legfontosabb jellemzője, hogy a szóbeliségen alapul. Az orális
készségek, vagyis a hallás utáni megértés és a beszéd a nyelvtanulás domináns csatornái. A szóbeliség
kitüntetett szerepe teszi a kiejtést, mint kifejlesztendő kompetenciát elsődleges fontossá a 3-10 éves
életkorban” (Kovács 2009: 93a).
A kiejtés az a terület, amelynek szoros kapcsolata van az óvodás korral, ezért is mondhatjuk
kulcsterületnek. Az óvodás korú gyermek a nyelvi foglalkozások folyamán elsődlegesen a hallás utáni
megértés készségét gyakorolja. Az angol nyelvű foglalkozások folyamán a gyermekeknek
folyamatosan lehetőségük van arra, hogy a célnyelvet elsajátítsák. Ezt segítik elő azok a szövegek,
melyek a hallgatók a tanórai keretekben is feldolgoznak.
A kiejtés gyakorlására jó lehetőségek biztosítanak az angol nyelvű nyelvtörők is a gyermekek
számára.

3
 3-4 éves korú gyermekeknek ajánlott nyelvtörők:
 Red lorry, yellow lorry, red lorry, yellow lorry.
 Five white kites ride high

4-5 éves korú gyermekeknek:

 She sells seashells by the seashore
 The bug on the bag, doesn’t budge
 Put a better bit of butter on your bread

5-6 éves korú gyerekeknek:

 Fuzzy Wuzzy was a bear, Fuzzy Wuzzy had no hair, If Fuzzy Wuzzy had no hair, then Fuzzy
Wuzzy wasn't fuzzy, was he?
 A big black bug bit a big black bear, A big black bear bit a big black bug.

A szókincs a másik igen fontos kompetenciaterület az idegen nyelvet tanuló gyermek számára. A
szókincs minden foglalkozás alkalmával jelen van, nincs olyan alkalom, amikor az adott célnyelv
szavai ne lennének jelen. A szótanulás is játékosan, cselekvésbe ágyazottan mutatkozik meg az óvodai
nevelés folyamatában, elsősorban reáliák (pl. növények, ételek, hétköznapi tárgyak) és képek
segítségével (pl. vadon élő állatok). A képzés első félévében a Játékos angol nyelv foglakozások I.
keretében a hallgatók a szókincsüket bővítik. Az órák során megismerik – többek között – a ház és a
lakás, a környező állatok, növények, a tengerpart világának kifejezéseit. A tananyaghoz kapcsolódóan
játékeszközt is készítenek.
A szavak ismétlésére játéklehetőség a dominó. A dominókon ismert szavaknak, vagy érzéseket
kifejező jelenségeknek (tárgyak, testrészek, ételek, italok, színek, növények, állatok, számok, időjárás)
a képeit helyezzük el és a gyerekeknek úgy kell a dominókat elhelyezni, hogy közben mondják a
kártyákon található jelenségeknek a nevét. A dominókra elhelyezhetjük gyümölcsök képeit is (orange,
banana, grape, peach, melon, lemon, kiwi, és pear), a játék során a gyermekek mondatba foglalják,
mit látnak a képen (It's a pear., It's an orange., It's a melon.).
A Játékos angol nyelv foglakozások II. a szókincs folyamatos bővítésén túl a hallgatók célnyelvi
kulturális ismereteit is fejlesztik. Az órán közösen feldolgozzák az angol, amerikai vagy ausztrál élet
egy szeletét, például szövegolvasás vagy hallás utáni értés keretében. A tanórákon a hallgatók is
beszámolnak egy szabadon választott, de angol nyelvterülethez kapcsolódó témáról, és erről angol
nyelvű prezentációt tartanak (pl. londoni parkjai, nevezetességei, múzeumai; írók, zenészek, művészek
élete és munkái stb.)
A Játékos angol nyelv foglakozások III. a hallgató csoportos hospitálás ideje. Az elméleti ismeretek
megalapozása után a DE Gyakorló Óvoda Katica csoportjában a hallgatók rendszeresen irányított
megfigyelést végeznek és elemzik a látottakat.
A Játékos angol nyelv foglakozások IV. a korai idegen nyelvi képzési program lezárása. A félév során
a hallgatók megismerik az óvodai angol nyelvi foglalkozások felépítését, angol nyelvi foglalkozásokat
néznek és elemeznek. Ezt követően választott szöveghez óratervet készítenek, a hallgatói csoportban
mikrotanítás formájában foglalkozást tartanak. Zárásként a gyakorló óvoda Katica csoportjában
tartanak angol nyelvű foglalkozást. A módszertani foglalkozások célja, hogy a hallgatók megismerjék
és gyakorolják az óvodás korosztály nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai
eljárásokat.

A kompetencia alapú nyelvoktatásban a gyermekek a nyelvtant elsajátítják. Ahhoz hogy a

nyelvelsajátítás létrejöjjön, megfelelő célnyelvi kommunikációra van szükség, gyakorlatokra, játékos

4
szituációkra, amelyek során a gyermek a kommunikációs szerepre koncentrál. Az óvodás korú
gyermekeknél a nyelvtan elsajátítása indirekt módon történik ellenben az iskoláskorú gyermekeknél
direkt módon. A gyermek a szókincsen keresztül ismerkedik meg a nyelvi struktúrákkal, így az
óvodapedagógusnak megalapozott angol nyelvtani ismeretekkel kell rendelkeznie. A gyermek nem
tudatos módon, hanem különböző tevékenységeken keresztül sajátítja el a célnyelv nyelvtanát. A
gyermek a tevékenységeken keresztül, a problémák megoldása közben magától rájön a helyes
nyelvtani formák használatára. A óvodapedagógusnak az a feladata, hogy olyan tevékenységeket,
olyan lehetőségeket biztosítson a gyermek számára, amely távol áll a didaktikus tanító oktatató jellegű
neveléstől. A hallgatók erre a feladatra az Angol nyelvi előkészítő az óvodai angol foglakozások
vezetésére óra keretében készülnek. Az alapvető nyelvtani ismeretek gyakorlásán túl azokra a
nyelvtani szerkezetekre helyezzük a hangsúlyt, melyek az óvodai angol foglalkozások során előtérbe
kerülnek.
Helyhatározók tanulásakor a tárgyak, játékok, játék állatok, képek egyaránt segíthetnek megjeleníteni
a térbeli viszonyokat a gyermekek számára. Például:
1. Where is the bear? The bear is behind the box. Hol van a mackó? A mackó a doboz mögött van.
2. Where is the bear? The bear is next to the box. Hol van a mackó? A mackó a doboz mellett van.
3. Where is the bear? The bear is over the box. Hol van a mackó? A mackó a doboz fölött van.
4. Where is the bear? The bear is under the box. Hol van a mackó? A mackó a doboz alatt van.
A gyerekekkel el is játszhatjuk a helyhatározókat, például az egyik gyereket a másik mellé vagy elé
állítjuk: Laci is next to Sára, vagy Sára is in front of Dávid.

A kisgyermekek nyelvi fejlesztésének legfontosabb és leggazdagabb kiindulópontja a

gyermekirodalom. „A gyermekirodalom tehát az idegennyelv-oktatás legfőbb közege, nem pedig,
ahogyan a hagyományos nyelvészetközpontú felfogás véli, kiegészítő anyag, aminek csupán a
függelékben van helye” (Kovács 2009a: 40). A versek, gyermekdalok, nyelvtörők, mondókák vagy
mesék használata kiváló lehetőség a szókincs fejlesztésére. „A mesék, mondókák, gyermekdalok,
mindazt kínálják, amire a gyermeki nyelvelsajátítás épülhet, a ritmus és a rím, a szavak ismétlődése
(akár a dalokban, akár a mesékben), a hangutánzó szavak és az alliterációk által kiválasztott kellemes
érzés éppúgy, mint a kiszámolós, és a mozgásos tevékenységekkel együtt járó verselés fizikai öröme.”
(Kovács 2009a: 153). A képzés Kétnyelvű óvodai foglalkozások vezetése (játék, irodalom) óráján a
hallgatókkal áttekintjük, milyen típusú feladatokat, gyakorlatokat lehet használni a kisgyermekek
idegen nyelvi nevelése során. A hallgatók megismerkednek az angol mondókákkal és dalokkal,
amelyekre az óvodai munkájuk során alapozhatnak. A fiatal nyelvtanulóknak is könnyen érthető a
Goldilocks and the Three Bears vagy a Hansel and Gratel (Jancsi és Juliska) című mese. A hallgatók a
szövegekhez kellékeket (dominó, társasjáték, báb, kép stb.) készítenek.
A kétnyelvű óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata (testnevelés) tantárgy célja, hogy a
hallgatókat megismertesse azokkal az ismeretekkel és módszerekkel, amelyek a testnevelés
foglalkozások angol nyelven való irányításához szükségesek. A hintáztató, mozgásos játékok (This is
the way the ladies ride…) mellett a mozgásos és labdajátékok, szabadtéri játékok, sportvetélkedők
szervezése és lebonyolítása is szóba kerül az órákon. A Walking, walking – Sétálj, sétálj című dal
során a gyerekek körben haladva végzik a dalban elhangzó cselekvéseket, amelyek kitűnő alkalmat
biztosítanak a mozgásigényük kielégítésére, miközben angolul éneklik a dalt.

A kétnyelvű óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata (környezet, matematika) tantárgy

keretében a félév során kialakítják azokat a módszertani kompetenciákat, amelyek az angol nyelvű az
óvodai környezetismeret és matematika foglalkozások vezetéséhez szükségesek, elsajátítják a
szükséges nyelvi bázist és szakterminusokat. A félév során a tenger és a szárazföld növény- és
állatvilága, az ember és az emberi test felépítése, a környezetvédelem, az egészségvédelem, az időjárás

5
és a természeti jelenségek megismerése jelenti a kurzus anyagát. Matematika területéről megismerik a
matematikai alapfogalmak szókincsét (pl. számok 1–20-ig, formák). A Head and shoulders című
angol dalocskával a testrészek angol megnevezését gyakorolhatják. Az óvodapedagógus, hogy még
színesebbé, izgalmassá tegye a játékot a gyerekek számára a gyors – lassú tempó váltogatásának
módszerét alkalmazhatja, ami a tempóérzék, figyelem fejlesztését is szolgálja.

A kétnyelvű óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata (ének-zene és vizuális nevelés) a képzés

harmadik félévnek tárgya. A hallgatók a félév során kialakítják azokat a módszertani kompetenciákat,
amelyek az angol nyelvű vizuális és ének-zenei neveléshez szükségesek, elsajátítják a szükséges
nyelvi bázist és szakterminusokat (anyagok, technikák, a vizuális művészetek elméleti alapismeretei);
gyerekdalok, gyerekjátékok, népdalok és táncos dalok, valamint a dalokhoz kapcsolódó zenei
szakszavak, kreatív angol zenei játékok adják a félév anyagát. A kisgyermekkori nyelvtanulási
módszerek nem válaszhatók külön a gyermekek fejlődési szükségleteitől. Ebből adódóan a
gyermeknek hallgatnia kell a beszédet, mielőtt ő maga is beszélővé válna. A jó ritmusú dalok,
mondókák tapsolva és mozgással kísérve biztos keretet adnak a gyermeknek, segítik az új szövegek
bevezetését is.

5. Összefoglalás

Óvodáskorban az idegen nyelv elsajátítása a szóbeliségen alapul. A gyerekek az új nyelvet érzelmi

alapon közelítik meg, a kommunikáció eszközeként tekintenek rá. Az óvodás korú gyermek a tanár
kiejtését hallva, illetve különböző kiejtési gyakorlatok segítségével kaphat ismeretet a kiejtésről. Az
óvodás korú gyermekek számára a szavak értelmét és megjegyzését a szituáció, és a cselekvések
biztosítják. Ezzel párhuzamosan a gyermek idegen nyelvi szókincse is folyamatosan bővül, megérti a
hozzá intézett utasításokat. fokozatosan válik képessé arra, hogy önállóan, idegen nyelvi
megnyilatkozásokat hozzon létre. A listen and do (hallgasd és csináld) típusú feladatok
nyelvhasználatát a gyermek könnyen megérti, és végrehajtja az utasításokat (például draw a circle,
colur the hat blue etc.). A Gestures and mime – Arcjáték és némajáték című játékban a különböző
elhangzott cselekvéseket kell imitálni, mint például laugh/play/cook/swim/sleep /eat/open stb., majd
ezekhez a cselekvésekhez kapcsolhatunk főneveket is, például Play the piano! – Játssz zongorán! .

Az óvodai idegen nyelvű foglalkozások célja, hogy a gyermek megszeresse az angol nyelvet. A
foglalkozások alkalmával az angol nyelvtanári kompetenciák mellett jelentős szerep jut, az általános
pedagógiai kompetenciáknak (képességek, motivációs elemek és emocionális tényezők). A korai
idegen nyelv elsajátításának folyamatában a gyermek megismerkedik más nép kultúrájával, pozitív
hatással van a gondolkodási képességek fejlődésére, valamint további nyelvek elsajátítására is
ösztönözheti (Nikolov 2004).

Felhasznált irodalom

1. Bakonyi Anna (2006): Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Óvodai Nevelés 59. évf. 7. sz.
2. Doron, Helen (2010): A nyelv zenéje. Helen Doron Early English Országos Franchise Központ.
J.G.K.Kft. Budapest.

3. Dr. Bauer Nándorné (2000): A korai idegennyelv – oktatás didaktikai kérdései. Veszprém Megyei
Pedagógiai Intézet. Veszprém.

4. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21003.pdf letöltés ideje: 2013.02.14.

5. Kovács Judit (2009a): A gyermek és az idegen nyelv. Budapest. Eötvös József Könyvkiadó

6
6. Kovács Judit (2009b): Az óvodáskori nyelvtanulás, mint jelenség
http://www.pagony.hu/index.php?page=article&id=342 (2014-03-30 17:39)
7. Laza Bálint: Akkor most németet vagy angolt?
http://index.hu/tudomany/2013/01/15/akkor_most_nemetet_vagy_angolt/ letöltés ideje:
2013.05.22.
8. Muszka Gabriella (2013): Az óvodás gyermek és az óvodai angoloktatás Debrecenben (kézirat).
Hajdúböszörmény.
9. Nikolov Marianna (2004): Az életkor szerepe a nyelvtanulásban. Modern Nyelvoktatás, 10. 1. sz.
3–26.

10. Polonyi Tünde Éva (2013): Az idegennyelv-tanulás kezdete. Szó- és szabálytanulás fiataloknál és
időseknél. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen.

11. Varga Melinda (2008): Idegen nyelvek az óvodában. Óvodai Nevelés. 2008/6. 218 p

Melléklet

fruit - játék a gyümölcsök gyakorlására

memóriajáték a hangszerek és a színek együttes gyakorlására

7
8