FEHÉRVÁRI ANIKÓ:

TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS AZ
ISKOLA

KÉSZÍTETTE: MIKULA ÉVA NLHED6

GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPSZAK I. ÉVFOLYAM
LEVELEZŐ M. 2020/2021.
Társadalmi mobilitás és az iskola

Hozzájárul-e az iskola a társadalmi mobilitáshoz? Képes-e az iskola a hátrányok kezelésére? Ilyen és

ehhez hasonló kérdésekkel régóta foglalkozik már az oktatáskutatás.

Társadalomszerkezet, egyenlőtlenségek és iskola

A társadalmi mobilitásról nem beszélhetünk anélkül, hogy ne tisztáznánk a társadalomszerkezet és az

egyenlőtlenség fogalmát.
Fontos tudni, hogy hogyan kapcsolódik össze a társadalmi egyenlőtlenség témaköre az oktatással és
milyen meghatározó elméletek állnak mai gondolkodásmódunk hátterében.
A társadalomkutatók régóta keresik a választ arra, hogyan értelmezhetőek a társadalom differenciálódása,
a társadalmi hierarchia, az egyenlőtlenségek.
 Marx (1818.05.05. – 1883.03.154.)
Német filozófus közgazdász, szociológus.
Munkássága hozzájárult a társadalomtudomány
fejlődéséhez

Marx szerint a társadalom osztályokra tagozódik, amelyet

a termelőeszközökhöz való viszony határoz meg.

Max Weber (1864.04.21. – 1920.06.14.)

Német közgazdász szociológus. Marx és Durkheim mellett a
modern szociológia alapító atyja.

Weber a gazdasági dimenzión túl a társadalomszerkezet még

további két dimenzióját különbözteti meg:
- a hatalmat és
- a társadalmi megbecsültséget (Weber, 1992).
A társadalmi csoportokat a szociológia klasszikusai, de a mai tudomány művelői is másképp definiálják.

Marx osztályokról, Weber rendekről ír.

Az osztály fogalma helyett a 20. század első felében Geiger vezeti be a réteg elnevezést. Geiger azokat
sorolta egy társadalmi rétegbe, akik bizonyos mutatók (pl. jövedelem, iskolázottság) alapján hasonló
helyzetben vannak. Az osztály megközelítés valamilyen elméleti nézőpont szerint különíti el a társadalmat
osztályokra (Róbert, 1997), kategóriákban gondolkodik, amelyek nem feltétlenül hierarchikus viszonyt
jelentenek.

Sokan vélik úgy, hogy a társadalom fejlődése maga után vonja a nagycsoportok, osztályok eltűnését és a
csoporthatárok feloldódását. Angelusz (2000) és Beck (1992) szerint a modern társadalmakban már
elmosódnak az osztályok és a rétegek közötti határok.
A társadalmi egyenlőtlenségek szerkezete a fejlett országokban változatlan, ugyanakkor az emberek
életfeltételei látványosan megváltoztak.
Indokolt egy másfajta csoportosítási módot választani, s ez az élethelyzet, életstílus.

Vannak olyan vélemények is (Esping-Andersen, 1993), amelyek azt hangsúlyozzák, hogy az osztályok nem
tűntek el, csak a társadalom változott meg. Így a korábbi ipari társadalmakra vonatkozó rendezőelvek
(tulajdon, hatalom, piac) helyett újakat kell keresnünk, amelyek a posztindusztriális társadalmakat jellemzik.
De miből fakadnak az egyenlőtlenségek?

A rétegződési vizsgálatok klasszikusai Davis és Moore (1999) szerint nincs olyan társadalom, amely ne
rétegződne, de az egyes társadalmak különböznek a rétegződés foka és fajtája szerint.
A rétegződés úgy alakul ki, hogy a társadalomban egy szelekciós mechanizmuson keresztül minden
egyén (teljesítménye, képessége szerint) a számára megfelelő helyre kerül, a különböző pozíciókhoz
különböző jutalmak rendelődnek, a társadalmi egyenlőtlenség pedig ezekből az eltérő jutalmakból ered.
 Pierre Bourdieu (1930.08.01. – 2002.01.23.)
Francia szociológus, antropológus és filozófus.

A konfliktuselméleti megközelítés szerint az

egyenlőtlenségek egyszerűen a javakért folytatott harc
során keletkeznek. Ehhez az irányzathoz tartozik
például a marxi osztályelmélet vagy a bourdieu-i
tőkeelmélet (Bourdieu 1999).

Bourdieu több művében is foglalkozik a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésével, és az iskola

ebben játszott szerepével (Bourdieu, 1978).
Felismeri, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek iskolai egyenlőtlenséggé alakulnak át, amelyek eltérő
diplomák, végzettségek révén különböző karriereséllyel párosulnak, így ismét társadalmi
egyenlőtlenséggé válnak. Véleménye szerint az oktatási rendszernek kettős funkciója van: egyrészt saját
rendszerének, másrészt az adott társadalmi rendszernek a megőrzése. Ennek megfelelően az iskola
hozzájárul az osztályviszonyok újratermelődéséhez, és mindezt úgy tudja leplezni, hogy közben az
iskola az autonóm működés látszatát kelti.
 A magyar társadalom vizsgálata az első világháborútól az ötvenes évekig igencsak szegényes.
Az első említésre méltó elemzés Ferge Zsuzsa (1969) nevéhez kötődik.

Ferge Zsuzsa (1931.04.25. - )

Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia rendes tagja.
A szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai
aspektusának jelentős kutatója.

Tanulmánya az egyenlőség mítoszát rombolta szét, mivel megállapítja, hogy a szocialista társadalom
struktúrájában is vannak olyan csoportok, amelynek nagyobb az esélyük helyzetük javítására, míg másoknak
kisebb.
Kijelenti, hogy akik a tudás és/vagy hatalom magasabb szintjén állnak, jobban tudják érvényesíteni érdekeiket.

Ferge rétegződésvizsgálatában hét (aktív) csoportot különböztet meg munkájuk jellege alapján.
 Andorka Rudolf (1931.04.30. - 1997.06.30.)
Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár.
A társadalmi rétegződés és a demográfia neves kutatója

Ezt a Ferge Zsuzsa féle modellt módosította Andorka (1982), majd a magyar modellt több más nyugati
modellel hasonlította össze (Giddens, Bolte, Haller, Blau, Lipset).

Megállapította, hogy a modellek mindegyike visszanyúlik a Weber-féle munkamegosztás szerinti

osztályfogalomhoz, illetve valamennyi modell a társadalmi egyenlőtlenségek mentén tagolja a társadalmat.
Az elméleti hasonlóságok mellett Andorka azt is megállapítja, hogy a magyar modell igen hasonlít a
kapitalista rétegkategóriákhoz, vagyis nem valósult meg a társadalmi egyenlőség eszménye (Andorka,
1995)
Míg Ferge és Andorka modelljében a foglalkoztatáson volt a hangsúly, addig Kolosi és Utasi modellje szerint
a munkamegosztásban betöltött pozíció már kevésbé határozza meg az egyén helyét a társadalomban, az csak
egyik jellemzője.

Kolosi Tamás (1946-ban született - )

1969-ben szerzett diplomát az ELTE BTK filozófia-esztétika-
magyar szakán. 1974-től a szociológiai tudományok kandidátusa, 1985 óta doktora.
Kutatási területe a társadalomszerkezet, mobilitás, metodológia. Munkássága
meghatározó a "rétegződés-modell" kutatásmódszertanának kidolgozásában.
A 80- as években megalkotja a társadalmi struktúra "L-modelljét", melyben
bemutatja a kései szocializmus kettős társadalomszerkezetét

Kolosi 1987-ben megjelent Tagolt társadalom című munkájában az egyenlőtlenségek hierarchikus rendszere
mentén klaszteranalízis módszerével 12 státuscsoportot különít el.
 Utasi Ágnes (1940-ben született Hegyeshalmon
1980-ban az MTA levelező aspiránsa lett, s kutatásvezetője Kolosi
Tamás volt. Később a Kolosi által vezetett Országos Rétegződés-modell
vizsgálat céljára felállított kutatócsoportba is bekerült.

2005-től az MTA doktora. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem

Szociológiai Tanszékén magántanári státuszban van.

Utasi (1984) szintén a klaszteranalízis módszerét használva alkotja meg életstíluscsoportjait.

A rendszerváltást követően Kolosi (2000) kísérletet tesz arra, hogy tesztelje státuscsoportjainak
változását. A korábbi módszeréhez hasonló eszközökkel méri a rendszerváltás után bekövetkező
változásokat. Megállapítja, hogy a nyolcvanas években meghatározott státuscsoportok többsége a
kilencvenes évek végére változatlan maradt, bár az egyenlőtlenségi viszonyok átrendeződésével bizonyos
csoportok eltűntek vagy egymásba olvadtak. 2010-ben közzétett tanulmánya tovább fűzi eddigi
társadalomszerkezeti kutatásait, és a négy különböző időpontban mért vizsgálatai alapján közel harminc
év társadalomszerkezeti változásait írja le egységes módszertani elvek alapján. A tanulmány fontos
megállapítása (Kolosi és Keller, 2010), hogy a kétezres években nőtt a foglalkoztatottság és a társadalmi
státus közötti kapcsolat, illetve megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek.
Összegzés, saját vélemény

Megítélésem szerint az iskolák csak minimálisan képesek az egyenlőtlenségi hátrányok kezelésére.

Saját tapasztalat, hogy míg az iskola elfogad, és a gyerekeket az elfogadásra neveli, addig a szülői közösség
nagy része a gyermekbe neveli az elutasítást és a társadalmi megkülönböztetést.

A szülők munkahelyi besorolása, tanultsága továbbra is nagyon befolyásoló tényező a megítélésben.

Sajnos ebben még nagyon nem vagyunk elfogadóak, mindig hasonlítjuk magunkat másokhoz, s ahhoz
viszonyítunk.

A mai viszonylatban ismét nagy eltérés van a társadalmi rétegek között és a megítéléseikben is.
Meglátásom szerint sokkal több lehetőségekkel rendelkeznek a vagyonosok (azonos tudással bíró gyermekek
esetében), mert Ők igénybe tudnak venni Elit Oktatási Intézményekben történő oktatást, míg a
középosztálybeli és alacsony jövedelemmel rendelkező rétegeknek sokkal többet kell bizonyítaniuk,
tehetségüket illetően is sokkal többet kell tenniük, hogy felfigyeljenek rájuk, kiemeljék Őket, és segítsék a
tudásuknak megfelelő Oktatási Intézménybe való eljutását, hogy Ők ezzel tudják bebizonyítani, hogy érnek
annyit, mint a felsőbb társadalmi rétegbe tartozó személyek.

Sajnos megint a pénz dominál és nem az egyénben rejlő tudás, a vagyoni helyzet miatti társadalmi réteg
szétcsúszása egyre jobban látható, mert sajnos a középosztály megszűnni látszik .
A társadalmi rétegek között az emberi irigység tesz tönkre sok mindent.
Felhasznált irodalom:

Varga Aranka (szerk.): A nevelésszociológia alapjai

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwj4rJTA1YDwAhWqtIsKHZQCDsUQFjABegQIBBAD&u
rl=http%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F14500%2F14566%2F14566.pdf&usg=AOvVaw3R1_fqciixvtw-fU5EXnzh

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwiLtcD584DwAhUwx4sKHbBACUUQF
jAAegQIChAD&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FKarl_Marx&usg=AOvVaw0msUc6TIsb1_e3Vae83HfL

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwix_p6q9IDwAhVSAxAIHZQ4Be0QFj
AAegQIBhAD&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FMax_Weber_(szociol%25C3%25B3gus)&usg=AOvVaw3d7jz8ZIz_5ZikXja
UhRs-

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwjc8oju9IDwAhVBw4sKHVeLCRcQFj
AAegQIBhAD&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FPierre_Bourdieu&usg=AOvVaw0HRl2EliKNIlM0ypoTDo33

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwjD-vmI9YDwAhUSxYsKHUzQDtoQFj
AAegQIBhAD&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FFerge_Zsuzsa&usg=AOvVaw0v3wfaCOQJtsido0NTqINN

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwiR7Piv5IDwAhVNkMMKHZxMBfYQ
FjAAegQIBxAD&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FAndorka_Rudolf_(szociol%25C3%25B3gus)&usg=AOvVaw0AYytZ5mM
BSqe6pblgg2Kf

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwic5rys84DwAhWvpYsKHWxZA_oQFj
AAegQIAxAD&url=https%3A%2F%2Fwww.elte.hu%2Fcontent%2Felte-sikerek-kolosi-tamas.e.12096&usg=AOvVaw0j3wlEAC--opcoUsQquLG
p

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwjZ5qCL84DwAhXjkYsKHdZYAtYQFj
ABegQIBBAD&url=https%3A%2F%2F20szazadhangja.tk.hu%2Fszakmatortenet%2Futasi-agnes&usg=AOvVaw0bh0MJLzrWUTm2F2Py2sTK