Szociológia

közgazdászoknak
1. tananyag
A szociológia tárgya és módszertana. A szociológia története.

Hegedűs Rita
Bevezetés, követelmények
 Bevezetés
A tantárgy célja átfogó ismereteket nyújtani a szociológia
alapfogalmairól és kategóriáiról, Továbbá a szociológia és gazdasági élet
egyes jelenségeinek, folyamatainak összefüggéseiről a szociológiai
elméletek hátterében.

Az előadások diái és egyéb, a vizsgához szükséges tananyagok

megtalálhatók lesznek a Moodle felületén.
 Követelmények (részletek a tematikából)
•A kurzus sikeres elvégzéséhez az előadásokon való aktív részvétel és a
vizsga sikeres teljesítése szükséges.
•A végső jegy a követelmények teljesítéséért kapott pontokból áll: max.
20 pont a részvételért, max. 80 pont a vizsgáért. Egy hallgató összesen
legfeljebb 100 pontot szerezhet.
•A 100-90%, B 89-80%, C 79-70%, D 69-60%, E 59-50%. FX osztályzatot
kap, ha a hallgató az összes jegy 50%-ánál kevesebbet ér el.
•Teljes hallgatói terhelés: 4 kredit = 100 óra (26 óra: előadáson való
részvétel 74 óra: szakirodalom tanulmányozása)
 Vizsga
• Írásbeli, feleletválasztós teszt
• Tananyag hozzá:
Diák (feltöltve a Moodle-ra)
Szakirodalomból különösen:
 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, učebnica, Osiris, Budapest,
2006. ISBN 963389848X. Részletek.
 Lengyel György – Szántó Zoltán: Gazdaságszociológia: Alapfogalmak,
elméletek, alkalmazások. AULA Kiadó Kft., Budapest, 2006. ISBN 963 9698
03 2. Részletek.
 Kapcsolattartás
Hegedűs Rita:
hegedusr@ujs.sk
A szociológia és néhány kapcsolódó fogalom
 Mi a szociológia?

Gondolják végig és írják le röviden a saját szavaikkal,

hogy önök szerint mit jelent, mivel foglalkozik a
szociológia? Milyen képek, témák jutnak eszükbe a
szociológia szó hallatán?

Mindezen előzetes ismereteik tükrében milyen

várakozásokkal rendelkeznek a kurzussal
kapcsolatban?
 Néhány szociológiadefiníció
„A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány.”
(Andorka Rudolf (2006) Bevezetés a szociológiába. 2. kiadás. 33. o.)

„A szociológia a társadalmi valóságot szeretné minél jobban megismerni; a

társadalmi jelenségek, történések, problémák megismeréséhez,
megértéséhez, illetve magyarázatához kíván információval szolgálni a saját
részterületéről, a valóságból nyert információk speciális kutatási és
elemzési módszertannal történő vizsgálatával.” (Kiss Zoltán László (2019): A
szociológia kialakulása, fejlődése és helye a tudományok rendszerében. In:
Bevezetés a szociológiába, Budapest, Dialóg Campus Stúdió, 27. o.)
Néhány szociológiadefiníció

„Sociology is the scientific study of human social life, groups, and societies.”
(Anthony Giddens and colleagues (2018) Introduction to Sociology. 19. o.)
(A szociológia az emberi társadalmi/társas élet, csoportok és társadalmak tudományos
vizsgálata.)

„Sociology (…) is a science concerning itself with the interpretative

understanding of social action and thereby with a causal explanation of its
course and consequences.” (A szociológia… a társadalmi cselekvés interpretatív
megértésével, s így folyamatainak és következményeinek oksági magyarázatával
foglalkozó tudomány.)
(Max Weber (1921) Economy and Society [Gazdaság és társadalom]. 4. o.)
 Néhány szociológiadefiníció
„The tasks of sociology therefore include not only examination and
interpretation of specific compelling forces to which people are exposed in
their particular empirically observable societies and groups, but also the
freeing of speech and thought about such forces from their links with
earlier heteronomous models. In place of words and concepts bearing the
mark of their origin in magicomythical ideas or in natural science, sociology
must gradually develop others which do better justice to the peculiarities of
human social figurations.”
(Norbert Elias (1971) What is Sociology? 18. o.)
 Mi a szociológia? - Összegzés
 Empirikus tudomány (tapasztalati úton megismerhető, vizsgálható jelenségekkel
foglalkozik).
 Empirikus tudomány (szisztematikus; az empirikus adatokon alapulnak az
értelmezések; a feltett kérdéseket és az eredményeket elméleti keretekbe,
modellekbe helyezi).
 Az individuális szint fölé megy: társadalmi jelenségekkel, társadalmi csoportokkal, az
egyén/csoportok és a társadalom kapcsolatával foglalkozik.
Alapvető feltételezés például, hogy az egyén társadalmi rétegződésben elfoglalt
helyzete jelentős hatással van az életére (cselekvési lehetőségek, értékrend, életesélyek
stb.). Emellett a szociológiai értelemben vett kultúra (normák, értékrend stb.), illetve a
társadalmi élet egyes aspektusait meghatározó társadalmi intézmények (oktatás,
gazdaság, technológia, család, vallás stb.) hatása is rendkívül jelentős.
 Miért érdemes szociológiát tanulni?
Videó (angol)
Sam Richards: The wisdom of sociology
https://www.youtube.com/watch?v=gWD6g9CV_sc

Richards amellett érvel, hogy mindent, amit az egyén tesz (ideértve a legprivátabb,
legszemélyesebb cselekvéseket is), olyan, az egyén kontrollján kívül eső tényezők
formálják, amelyeket soha nem fog látni vagy akár megérteni. Milyen mértékben
ért vagy nem ért egyet az adott állítással? Miért?

Tud más olyan példát hozni, ahol személyes, egyéninek tűnő cselekvéseket erősen
befolyásol a társadalmi kontextus?
 Néhány kapcsolódó kulcsfogalom
Társadalmi tények (Émile Durkheim): a társadalmi élet olyan aspektusai, amelyek formálják az
egyén cselekedeteit. Tulajdonképpen egy külső kényszerítő erő, amely a megszegéséből
származó szankciókon, illetve az adott társadalmi tényt veszélyeztető cselekvésekre adott
ellenreakciókon keresztül válik a legjobban láthatóvá.
Példák: normák, értékek, társadalmi intézmények, társadalmi státuszok

Társadalmi cselekvés (Max Weber): olyan cselekvés, melynek során a cselekvő egyén szubjektív
jelentést kapcsol a cselekedetéhez, és viselkedésében mások viselkedéséhez igazodik.

Szociológiai képzelőerő (C. Wright Mills): annak a társadalmi kontextusnak a felismerése, amely
befolyásolja az egyén viselkedését és döntéseit. Tulajdonképpen az egyéni és a társadalmi szint
összekapcsolása, az egyéni helyzetek/problémák és a társadalmi kontextus közötti kapcsolat
felfedezése, túllépés a mindennapi tapasztalatok szintjén.
Néhány példa
 Más példák
1. Virág vásárlása
2. Ajándék adása
3. Egyéb saját példa
Társadalomelméleti megközelítések
 „Alapító atyák”
• Karl Marx (1818-1883)
A kapitalista rendszer elemzése, tőkések és munkások ellentéte
A tőke, Kommunista Kiáltvány
• Émile Durkheim (1858-1917)
Társadalmi tények
Mechanikus és organikus szolidaritás
Anómiaelmélete, Az öngyilkosság c. műve
• Max Weber (1864-1920)
Megértő szociológia
Célracionális, értékracionális, tradicionális társadalmi cselekvések, illetve affektív cselekvés
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. műve
 Fő elméleti megközelítések
Strukturalista funkcionalista
Elemzés szintje Makroszint
Milyen a •A társadalom egy
megközelítés viszonylagosan stabil
társadalom- rendszer egymástól
képe? kölcsönösen függő elemekkel.
•Minden egyes elem a
társadalom szabályos
működését hivatott
elősegíteni.
•A társadalom tagjai
általában egyetértenek
abban, hogy morálisan mi
helyes és helytelen.
Melyek a Mi tartja össze a társadalmat?
megközelítés Melyek egy társadalom fő részei?
alapkérdései? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz
ezek a részek?
Mint csinálnak a részek külön-
külön, hogy elősegítsék a
társadalom működését?
Konfliktuselméleti
Makroszint
•A társadalom a társadalmi
egyenlőtlenségek rendszere,
amelyek vagy osztály, vagy
nem, vagy etnikai alapúak.
•A társadalom kiemel egyes
privilegizált csoportokat más
csoportok rovására.
•A társadalmi
egyenlőtlenségek konfliktust
szülnek, amelyek elvezetnek
a társadalmi változásokhoz.
Hogyan oszlik meg a társadalom?
Az előnyösebb helyzetben lévők
hogyan védik meg a
privilégiumaikat?
Hogyan küzdenek a társadalmi
változásokért a hátrányos
helyzetű csoportok?
Szimbolikus interakcion.
Mikroszint
•A társadalom egy
állandóan zajló folyamat.
•Az emberek számtalan
helyzetben érintkeznek
egymással
szimbólumokon alapuló
kommunikációt
használva.
•Az emberek által
felfogott valóság
változékony és sokféle.
Hogyan érzékelik, hogyan
fogják fel a társadalmat az
emberek?
Hogyan alakítják az emberek
a valóságukat?
Hogyan változik a viselkedés © Király
és a jelentés a különböző Gábor
helyzetekben? diája
 Strukturális funkcionalizmus paradigma
• Az alapok
• Makroszintű kérdésfelvetések, a társadalom egészét alakító intézményekkel,
rendszerekkel foglalkozik .
• Úgy tekint a társadalomra, mint egy összetett rendszerre, amelynek részei
együttműködnek, hogy a rendszer egészében érvényesülhessen a szolidaritás és
stabilitás.

• Kulcselemek:
• Társadalmi struktúra: egy társadalmi intézményhez kapcsolódó társadalmi
cselekvés viszonylag stabil mintája
• Társadalmi funkció: az egész társadalom működése szempontjából játszott
szerepe
© Király
Gábor
diája
 Konfliktuselméleti paradigma
• Az alapok
• Makroszintű kérdésfelvetések
• Úgy tekint a társadalomra, mint a társadalmi egyenlőtlenségek kialakítójára és
fenntartójára
• Az egyenlőtlenség konfliktusokat generál (ki, mikor, mit, hogyan kap meg)

• Kulcselemek:
• A társadalom jelenlegi struktúrája kevesek hasznát szolgálja a többség ellenében
• Olyan tényezők, mint az etnikai hovatartozás, a nem, az osztály és az életkor, társadalmi
egyenlőtlenségek forrásai
• Domináns csoportok vs. hátrányos helyzetű csoportok kapcsolatai

© Király
Gábor
diája
 Szimbolikus interakcionizmus paradigma
• Az alapok
• Mikroszintű megközelítés: a társadalmi érintkezések (interakciók) közvetlen
vizsgálata meghatározott társadalmi helyzetekben
• Úgy tekint a társadalomra, mint az egyének mindennapi érintkezéseinek
eredményére

• Kulcselemek:
• A társadalom nem más, mint egy megosztott valóság, amelyet az emberek
hoznak létre társas érintkezéseik során
• A társadalom a szubjektív jelentések egy összetett, állandóan változó
mozaikja

© Király
Gábor
diája
A társadalomkutatás módszerei
 A szociológia mint empirikus tudomány
 Empirikus: tapasztalati úton ellenőrizhető
 Tudomány: közvetlen, módszeres adatgyűjtés és elemzés
 Szociológiai szemlélet: az emberi élet minden jellemzőjét (az ember
életesélyeit) meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt
helyzete
 Sztochaszikus (valószínűségi) összefüggések
 A tudományos objektivitást a saját és társdalami értékek
befolyásolhatják (pl. témaválasztásban)  folyamatos önreflexió
szükséges
 Három kutatási orientáció a szociológiában
Pozitivista szociológia
•A társadalom egy
szabályosan működő
rendszer.
Mi a valóság?
•Létezik egy objektív realitás
„ott kint”.
•A kutatók empirikus,
jellemzően kvantitatív
(számszerűsíthető) adatokat
gyűjtenek.
Hogyan végezzünk
kutatást?
(pl. kérdőíves vizsgálatok,
kísérletek segítségével)
•A kutatók próbálnak
semleges, nem beavatkozó
megfigyelők lenni.
Kapcsolódó elméleti
•Strukturális funkcionalizmus
megköz.
Megértő szociológia Kritikai szociológia
•A társadalom egy folyamatosan
•Társadalom különböző
zajló interakció.
egyenlőtlenségek mintázata
•Az emberek hozzák létre a
•A valóság, hogy egyes
valóságot azáltal, hogy
csoportok elnyomnak más
jelentéseket csatolnak a
csoportokat.
cselekedeteikhez.
•A kutató egy kvalitatív képet
kap arról, hogyan érzékelik,
értelmezik az emberek a világot.
•A kutatás egy társadalmi
változást elősegítő stratégia.
(pl. egyéni és csoportos
interjúkon, résztvevő
•A kutató aktivista.
megfigyelésen keresztül)
•A kutató is résztvevő.
•Szimbolikus interakcionizmus •Konfliktuselmélet
25
© Király Gábor
 A szociológiai vizsgálat (tipikus) lépései
1. A kutatási probléma megfogalmazása
2. Elméleti hipotézisek megfogalmazása
3. Konceptualizálás, operacionalizálás
4. Adatgyűjtési módszerek kiválasztása
5. Adatgyűjtés
6. Elemzés
7. Az eredmények publikálása (tanulmány, szakdolgozat stb.)
 1. A kutatási probléma megfogalmazása
 Felmerül egy társadalmi jelenség, amelyet (jobban) meg akarunk érteni és
magyarázni (pl. öngyilkosság, hajléktalanság). Ezen belül megfogalmazunk
egy konkrét, tényleges – még nem megválaszolt –, jól lehatárolt, vizsgálható
kérdést (pl. miért lesz több férfi öngyilkos, mint nő; mi jellemzi a hajléktalan
emberek pszichés állapotát).

Hogyan találjunk kutatási problémát?

• Lehet „közismert” probléma (ott van a médiában, közbeszédben stb.)
• A szakirodalom olvasása során is felmerülhet (pl. olyan kérdés, részkérdés, amelyet
még nem vizsgáltak, vagy valamilyen újszerű megközelítésmódból még nem vizsgáltak)
• Kaphatjuk készen a szemináriumvezetőnktől is 
 2. Elméleti hipotézisek megfogalmazása
 A választott témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása
 A szakirodalom alapján elméleti hipotézisek megfogalmazása

Hipotézis: feltételezés arról „hogyan is néznek ki a dolgok”, mi lesz a kutatás

eredménye (pl. „A gyermek nélküli felnőttek boldogabbak.”)
 A kutatás célja a megfogalmazott hipotézisek ellenőrzése

A kutatás vagy cáfolja vagy nem cáfolja (és ezzel megerősíti ≠ ”bizonyítja”) az adott
hipotézist.
(Érdemes óvatosnak lenne az egy vizsgálatból levont következtetésekkel!)
 2. Elméleti hipotézisek megfogalmazása
Nem minden kutatás fogalmaz meg explicit módon hipotéziseket (pl. feltáró
kutatás, ahol még nem áll rendelkezésre elegendő előzetes szakirodalom).

Dedukció: általános alapelvekből speciális feltételezéseket (hipotéziseket)

alakítunk ki, és megvizsgáljuk ezek fennállását a gyakorlatban.

Indukció: konkrét megfigyeléseket végzünk, és ezek alapján általános

alapelveket fogalmazunk meg.
 Hol találunk szakirodalmat?
 Könyvtár
 Online adatbázisok, pl. Jstor, EBSCO, Science Direct
Néhány magyar nyelvű, online elérhető szociológiai folyóirat:
• Szociológiai Szemle
• socio.hu
• Esély
• Replika
 3. Konceptualizálás, operacionalizálás
Konceptualizálás: annak meghatározása, mit értünk a vizsgálni kívánt
fogalmon vagy fogalmakon (pl. boldogság, előítélet, sikeresség)

Operacionalizálás: meghatározzuk azt, hogyan mérjük majd az adott

(konceptualizált) fogalmat.
 3. Konceptualizálás, operacionalizálás
PÉLDA
Mit értünk iskolai sikerességen?
Jó tanulmányi eredményeket? A személyiség fejlődését? Jó
kapcsolatokat az osztálytársakkal?

Ha mondjuk jó tanulmányi eredményeket, hogyan mérjük ezt?

Az év végi osztályzatok átlagával? Ha igen, minden tantárgyat
beleszámítsunk? Vagy elég egyetlen tárgyból kiemelkedőnek lenni?
Esetleg nézzük inkább a tanulmányi versenyeken való
részvételt/helyezéseket?
 4. Adatgyűjtési módszerek kiválasztása
Kvantitatív módszerek: „mennyiségi”, számszerűsíthető adatokat
létrehozó módszerek (pl. kérdőíves adatgyűjtés, kísérlet, létező
statisztikai adatok másodelemzése).

Kvalitatív módszerek: „minőségi”, nem (vagy nehezen)

számszerűsíthető adatokat hoz létre, a cél jellemzően az adott jelenség
mélyebb megértése (pl. egyéni és csoportos interjúk, résztvevő
megfigyelés, tartalomelemzés).

Kevert módszerek: különböző kutatási módszerek kombinálása.

 Néhány fontos fogalom
Populáció: az alapsokaság, amelyről meg szeretnénk tudni valamit (pl. a szavazásra jogosult
választópolgárok).

Mintavétel: A teljes alapsokaságot általában túl körülményes/költséges vizsgálni, ezért mintát veszünk
belőle.

Reprezentatív és valószínűségi minta: A reprezentatív minta egy valószínűségi mintavételi eljárás

eredménye, és az alapsokaság jellemzőit (pl. nemi, etnikai, életkori megoszlása) jól közelíti. Ha az
alapsokaság minden elemének ugyanakkora esélye van bekerülni a mintába (valószínűségi minta egyenlő
kiválasztási esélyekkel), akkor az általunk ismert és nem ismert (!) jellemzőkre is reprezentatív lesz a minta.

Nem valószínűségi mintavételi eljárások: kényelmi minta/egyszerűen elérhető alanyok mintája, kvótás
minta, hólabda-módszer stb.
 Néhány fontos fogalom
Megfigyelési egység: vizsgálhatunk egyéneket, csoportokat (pl. háztartások) vagy egyéb
társadalmi produktumokat is (pl. újságcikkeket).

Változó: olyan empirikus tulajdonság, amely megfigyelési egységenként változó értéket vehet
fel (pl. nem, iskolázottság, jövedelem)

Függő változó: az a változó, amelyről feltételezzük, hogy egy másik változótól függ, egy másik
változó befolyásolja (pl. a jövedelem mint függő változó függ az iskolai végzettségtől).

Független/magyarázó változó: Olyan változó, amelyről feltételezzük, hogy meghatározza a

függő változónk értékeit.
 Függő és független változók
Az ok-okozat problémája: gyakran egy harmadik változó áll a háttérben,
amely hat a függő és a független változónkra is (pl. gólyák és újszülöttek
száma)
https://www.psychologytoday.com/us/blog/how-we-do-it/201307/the-
stork-and-baby-trap

A korreláció (összefüggés) nem azonos az ok-okozattal!

 Mérési szintek
A változók különböző mérési szinteket vehetnek fel:
 Nominális: a különböző attribútumok megkülönböztethetők, de nem
állíthatóak sorrendbe (pl. nemzetiség, nem)
 Ordinális: a különböző attribútumok sorrendbe állíthatóak, de az egyes
értékek közötti távolság nem számszerűsíthető (pl. 1 – nagyon elégedetlen, 2 –
inkább elégedetlen, 3 – inkább elégedett, 4 – nagyon elégedett)
 Intervallum: az attribútumok közötti távolság értelmesen kifejezhető egységnyi
intervallumokban, de ezek aránya nem értelmezhető (pl. hőmérséklet, IQ)
 Arányskála: olyan, mint az intervallum, de van valódi nullpontja is, teljes körű
aritmetikai műveletek végezhetők rajta (pl. jövedelem, barátok száma)
 Milyen mérési szint?
 Születési hely
 Életkor korcsoportokban és életévekben
 Iskolai végzettség (általános iskola, középiskola, egyetem, stb.)
 Testmagasság cm-ben
 Boldogság (nagyon boldog – boldog – boldogtalan – nagyon
boldogtalan)
 Tanulmányi átlag
 A tanult egyetemi szak
 Az előadásból hátralévő percek száma
 Néhány gyakori adatgyűjtési módszer
 Kísérlet

Kérdőíves felmérés

 Megfigyelés

Interjú (egyéni vagy csoportos)

 Létező adatforrások másodelemzésre történő megszerzése; meglévő

kimutatások, statisztikák felhasználása
 Kísérlet
Kutatási módszer az oksági kapcsolat vizsgálatára
erősen kontrollált feltételek között

• A kísérletet arra használják, hogy egy ok-okozati kapcsolatot teszteljenek. Szigorú

hipotézisvizsgálat zajlik.
• A klasszikus kísérlet két feltétele:
1. A független változó értékei a beavatkozás jelenlétét vagy hiányát mutatják (= kísérleti és
kontrollcsoport megléte)
2. Randomizálás: a résztvevők véletlenszerűen kerülnek a kísérleti vagy a kontrollcsoportba.

Példa:
Álláshirdetésre való „jelentkezés” különféle hangzású nevekkel
Hipotézis: A roma etnikumhoz tartozó(nak vélt) nevű jelentkezőket nagy arányban
elutasítják.
 Kérdőíves felmérések
 Többségében zárt kérdések (de lehetnek benne kis számban nyitott
kérdések is)
 Zárt kérdések esetén előre megadott válaszlehetőségek vannak, például:
• Előre megadott lehetőségek közötti egyszerű választás
• Likert típusú skála (többfokozatú skála, az egyetértés mértékét jelöljük pl. 1 –
Nagyon elégedetlen, 2 – Inkább elégedetlen, 3 – Inkább elégedett, 4 – Nagyon
elégedett)
• Válaszlehetőségek rangsorolása
 Személyes, telefonos, online vagy postai úton való lekérdezés
Mindenkitől ugyanazt, ugyanolyan módszerrel kérdezik.
 (Résztvevő) megfigyelés

• A vizsgálatot végzők módszeresen megfigyelnek

embereket rutincselekvéseik végzése közben
• a vizsgálat a terepen zajlik, ott, ahol az emberek
mindennapi életüket élik
• nehezen megközelíthető emberek, csoportok
körében gyakran használt módszer (pl.
droghasználók, vallási közösségek)
• Kulturális antropológiai háttér: „Hogy néz ki egy
tipikus indián család?”
• Megfigyelői szerepek: résztvevő – részben
résztvevő – nem résztvevő; titkos - nyílt

© Király Gábor alapján

 Interjú
• Szóban lefolytatott vizsgálat, az
interjúalanyokat szemtől szemben
kérdezzük többnyire nyitott és
rugalmas kérdésekkel.
• Néhány tanács:
Egyszerre egy kérdést tegyünk fel!
Ne erőltessük a válaszadást!
Próbáljunk semlegesek maradni!
Ne oktassuk ki az interjúalanyt!
Ne tegyünk fel eldöntendő kérdést!
• Típusai:
spontán interjú
strukturált interjú
félig strukturált interjú
nem strukturált interjú
mélyinterjú (“in-depth interview”
vagy “intensive interview”)
narratív interjú
életútinterjú
fókuszcsoportos interjú
 Másodelemzés és meglevő statisztikák
felhasználása
• A kutató mások által gyűjtött adatokat vagy
kimutatásokat használ.
• Nem minden kutatás igényli, hogy a kutató saját
adatokat használjon.
• A leggyakrabban használt anyagok a kormányzati
szervek által gyűjtött adatok.
• A másodelemzés nem keverendő össze az elemi
adatok szintjén rendelkezésre nem álló
statisztikák és kimutatások érvelésre történő
felhasználásával: míg az elsőben az elemi szintű
adatok a rendelkezésünkre állnak, s azokat mi
magunk elemezzük, a másodikban kimutatások,
táblázatok információit építjük be érvelésünkbe.
© Király Gábor alapján
 Négy kutatási módszer
(Résztvevő)
Kísérlet Kérdőíves felmérés Interjú
megfigyelés
•Magyarázó vizsgálathoz, amely a •Információ gyűjtése •Mind leíró, mind magyarázó •Feltáró és leíró
változók közötti kapcsolatokat közvetlenül nem megfigyelhető vizsgálatokhoz. vizsgálatokhoz
kutatja. jelenségekről (attitűdök, „természetes” környezetben használható
•Kvantitatív adatokat eredményez. értékek) vagy szokásos •Kvalitatív adatokat alapvetően.
•Szociológiában ritkább a cselekedetekről, jellemzőkről. eredményez. •Leginkább motivációk,
használata. •Kvalitatív és kvantitatív élmények,
Alkalmazás adatokat eredményez tapasztalatok
•Használható magyarázó és megismerését célozza.
leíró vizsgálatokhoz. •Kvalitatív adatokat
eredményez, de
feldolgozható
kvantitatív
módszerekkel is.

•Ok-okozati kapcsolatok •Mintavétel, formalizált •A „természetes” viselkedés •Mélyebb megértést

meghatározásának legjobb módja.
•A kutatás megismétlése viszonylag
Előnyei egyszerű.
•A laboratóriumi körülményeknek
van egy mesterséges minősége.
•Ha a kutatási környezet nem
kontrollált megfelelő módon, az
Korlátai eredmények torzíthatnak.
© Király Gábor alapján
kérdőívek lehetővé teszik
viszonylag nagy populáció
vizsgálatát.
•Megbízható, általánosítható
következtetéseket tesz
lehetővé.
•A kérdések „középre lőnek”,
átlagos népességre készülnek.
•Kevéssé mély megértést tesz
lehetővé.
•Alacsony válaszolási
hajlandóság kockázata.
vizsgálatát teszi lehetővé.
•Általában nem drága.
•Rugalmas
•Időigényes.
•A kutatás megismétlése
bonyolult; nehéz rögzítés.
•A kutatónak
egyensúlyoznia kell a
résztvevő és a megfigyelő
szerepek között.
tesz lehetővé, az
egyéni értelmezések
nem vesznek el.
•Rugalmas
•Nagy válaszadási
arány
•Időigényes, rutint
igényel a lefolytatása.
•Az adatok feldolgozása
bonyolultabb.
•Kevéssé
45
általánosítható.
•Az anonimitás hiánya
Létező adatforrás és kimutatás

• Alkalmazás: feltáró, leíró és magyarázó vizsgálatokhoz egyaránt, ha

rendelkezésre áll adat vagy kimutatás
• Előnyei:
Mentes az adatgyűjtés idő- és pénzköltségétől
Lehetővé teszi a történeti áttekintést
• Korlátai:
•A kutató nem tudja befolyásolni az adattorzítást
•Az adatok, anyagok csak részlegesen felelhetnek meg a kutatási céloknak
 Etikai kérdések
Alapelv: a vizsgálatban résztvevő személyeknek semmilyen kára ne
származzon a vizsgálatban való részvételből.

 Önkéntes részvétel
 A résztvevők tájékoztatása a kutatásról  beleegyező nyilatkozat
 Anonimitás biztosítása, személyes és érzékeny adatok kezelése
 Politikai vonatkozások (pl. a kutatási eredmények felhasználása politikai
ideológiák alátámasztására a kutató akaratától függetlenül)
 Törvényességi vonatkozások (pl. drogkereskedelem vizsgálata)