LEGALSÓ VIDEÓ

Emil Durkheim- 1858- 1957 – 19. sz közepétől, 20. sz közepéig.

- a társadalom létezik önmagán túlmutatóan is.
 ez azt jelenti, hogy több mint a részek összege, több mint az összes egyén egybefoglalva
 ez nagyon hasonlít a gestalt pszichológiához , ill a szociálpszichológia lényegéhez.
társadalmi tény- önmagán túlmutató realitás
 kollektív aktusok = kollektív értékek, kollektív gondolkodásmód.
 tt megfigyelése mindig indirekt módon.  vagyis csakis a hatásukon keresztül .
Az öngyilkosság c. műve.
 alapvetően azt kezdte el vizsgálni , ami akkoriban újnak számított, hogy maga az öngyilkosság, nem
csak az egyén boldogtalanságában keresendő, vagyis de, de annak sokszor társadalmi okai vannak.
 Példa: protestáns férfiak akik nem élnek házasságban nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok.
 társadalmi integráció fogalmánka bevezetése  minél erősebben kapcsolódnak a társadalomhoz
annál inkább kevésbé hajlamosak az öngyilkosságra. ( ez lehet vallás , család stb ) .
anómia fogalma
 amikor a társadalom kevés segítséget tud nyújtani az egyénnek, morálisan, vagy az önbeteljesítésben.
reguláció/

társadalmi munkamegosztás
modern társadalmak = magasan specializált társadalom, hatékonyság a fő mozgatórugója
újabb fogalmak: mechanikus illetve organikus szolidaritás.
 társadalmi kapcsolódások: pl amikor az emberek morálisan osztoznak valamiben.
 preindusztiális társadalmakban mechanikus kötelékek, kapcsolódások, munkamegosztás minimális,
a kötelékek: rokoni, és családi kapcsolódások .  családi függőség.
 modern társadalmakban: organikus szolidaritás, a különbségek teszik egésszé, és adnak kapcsolódási
pontokat a társadalmakban az egyének között.  ez gazdasági kölcsönös függőség.

FERDINAN TOENNIES.
GEMEINSCHAFT VS GESELLSCHAFT.
 mi történt a prindusztriálból a modern társadalmak átmenete alatt?
gemeinschaft – emberi közösségek
gesellschaft – személytelen társadalmak ,amelyeket az egyének önérdeke hoz létre
 kritika
„Toennis” túlságosan dehumisztikusan képzelte el a modern társadalmakat.
EZT MÉG KICSIT NÉZD MEG JOBBAN .

KARL MARX
társadalmi és osztálykonfliktus.
Pl: a gazdagok egyre inkább gazdagabbak , a pénz egyre inkbább a kivételes elit kezében koncentrálódik.
 konfliktus fogalma VAGYIS a társadalmi konfliktusok fogalma.
kapitalista társadalmak  maximalizálni akarják a profitot, de a bérek alacsonyak az egyéns számára.
MARXnál a gazdaság volt az alapja minden más rendszernek a működését, így a társadamát is.
Marx kritikája főleg arra irányult hogy „ a gazdagok megérdemlik a pénzüket, megdolgoztak érte”.
Őnem gondolta így.
Marx szerint a társadalmi változást a technogia fejlődése hozza létre.
A Tv akkor jöhet létre, ha a munkásosztály tudatára ébred hogy milyen elnyomott helyzetben van .
És azon kívül ezt a tudatot magáévá is teszi.
A hamis tudatot fel kell váltania az osztálytudatnak.
ELIDEGENEDÉS
 a munkásosztály dehumanizált munkát is végez, és ez egy korlát számukra.

MAX WEBER
társadalmi változások és a modernizmus vizsgálata.
 alapvetően hitek és értékek mentén zajlik, nemcsak a technológia révén.
 pl a racionalitás mentén. Vs a preind társadalmkban a tradíció volt a lefontosabb.
tradíció = hiedelmek, érzelmek generációkon való átadása.
Azok az értékek amiket a társadalom jónak tartott nagyon hosszú időn keresztül fennmaradtak.
racionalizáció – a túlvilági hit és a varázstalanítás.
 a racionális kultúra adta meg a nyugati embernek azt az alapot, hogy felfedezze a világot

indusztriális kapitalizmus- Protestáns etika c. mű.

 miért jöhetett létre a kapitalizmus csakis nyugat európában, máshol nem?
pl az a vágy, hogy felhalmozzunk vagyont, az nagyon sok kultúrában megvan, nemcsak ny eu-ban.
 Weber a kávinizmusból indul ki = önfegyelem, önuralom, racionális megközelítés – a földi jólét Isten
adománya.  tehát az emberek önfegyelemmel viszonyultak a munkához, és a gazdasághoz.
A kálvinisták nem dőzsöltek , és nem éltek fel mindent saját jóllétük érdekében.
 Weber szerint ez idézte elő a modern kapitalizmus létrejöttét.
+1 Intézmények, szervezetek , intézményrendszerek = BÜROKRÁCIA valamint a speciális időfogalom
+2 az egyének megítélése tudásuk és skilljük alapján  szerinte is dehumanisztikus kissé.
A bürökrácia az egyéneket „esetekként kezeli”.  szemben az emberi értékek mentén történő
megítéléssel.  Bürokrácia ellen kritikát fogalmazott meg Weber.
MÁSODIK VIDEÓ

Társadalmi rétegződés
 foglalkozás, iskolai végzettség stb ismérvek hierarchiai rendje.
társadalmi réteg
 ez alapján a hasonlóak csoportja, egy társadalmi csoportba tartozóak.
társadalmi moilitás
 amikor az egyén elmozdul a saját rétegéből felfele/vagy lefele
a) amikor jobb fizetést kap b)amikor kibukik az iskolából
horizontális mobilitás még kell
-lakóhely változás, iskolaváltás ? ??? kell még

 intragenerációs – amikor a saját egyénnek megváltozik a saját életén belül

 intergenerációs – amikor a gyermeké lesz más mint a szülőé.
A TM alapján különböztetjük meg a zárt és a nyitott társadalmak.
 ahol lehetséges a mobilitás az nyílt, ahol nem az zártabb .
A TM alapján megkülönböztetünk még egy rendszert.
 a rabszolgaság utódja pl a gyermekprostitúció .
 vagy kasztrendszer, ahol nem házasodhatsz más kasztokkal

funkcionalista megközelítése a társadalmi rétegződésnek. = David és Moore

 mivel magyarázzuk, hogy ezek a rétegek létrejönnek és fennmaradnak.
Azzal hogy a javak elosztása egyenlőtlenül van, azzal marad fent a társsadalom hatékonysága.
 tehát ha pl a legfontosabb foglalkozások a társadalom szempontjából, járnak a legjobb fizetéssel,
akkor ez a haszon és a hatékonyság gyümölcse együtt.
 az egyén motivációja nagyon fontos ebben az elméletben.
 de ezt megcáfolja pl az, hogy a táradalmi átöröklés/ődés a szülőktöl.
MERITOKRÁCIA: amikor az egyént a teljesítménye alapján ítélik meg, a kapott fizetése pl ennek
megfelelő  ez inkább szellemi tudás, ne keverjük össze a legjobb takarítónővel a világon.
AMERIKAI ÁLOM: „Amerika a korlátlan mobilitási esélyek országa” .

Mcnamee és Miller : A meritokrácia mítosz. –> Ha valami normál eloszlású mint a javak és az érdem
eloszlása, az hogyan férne össze azzal mint ami a meritokrácia kiindulópontja, hogy ezek ferde eloszlású
dolgok.
 tehát nem esik egybe a két mérés.
 valamint az, hogy számos gátló tényező van az előrejutásban, és ez nem érdem alpaján dől el.
pl , az öröklés, a rosszabb kiindulópont, a motiváló családi háttér, stb.

A társadalmi rétegződés megközelítései gondolkodók szerinti lebontásban .

A) a marxi: a termelőseszközökhöz való viszony és hozzáférés alapján (ez az ismérv)
a) a burzsoázia vagyis a t. Eszközök birtoklása, valamint b) a proletariánus , akik bérmunkások.
A két osztály közötti hierarchia az osztálykonfliktus. – ez egy egydimenziós elmélet
Ugyan a kommunista országok jelszava az egyenlőség volt és az azonos bér, de ez csak a felszíni volt.
Valamint ez volt a lényege annak, hogy a szojetunió és a kommunista országok alacsony
termelékenységének oka. Ha valaki többet beletett, jobban dolgozott, nem kapott jobb bért.
B) Weber:
Az osztály csak egy a társadalmi rétegződés közül. –> nem egydimenziós. Hanem három.
a) osztály – ismérvek:hasonló tulajdon és munkaerőpiaci helyzet alkot egy osztályt
b) rend – ismérvek: társadalmi megbecsültség és presztízs – hasonló életvitel és fogyasztás.
c) hatalom- ugyanaz mint marxnál. (termelőseszköz birtoklása)

Státusz inkonzisztencia fogalma –> abból adódik, hogy három dimenzió van.
Pl : megbecsültség, de alacsony fizetésű munka. Pl : alacsony iskolázottság, de jó fizetés(kereskedő)
TOVÁBBI FOGALMAK:
foglalkozások presztízse – fizetés nem számít. –> időben állandó és országonként hasonló, orvos/kukás.
C) Pierre Bourdieu tőkeelmélete:
a)gazdasági tőke- nyilvánvalóan jövedelem és vagyon.
b)társadalmi tőke – kapcsolathálózati tőke – barátok, család, illetve intézményrendszer tagságok.
c) kulturális – képzettség, tudás, életmód, valamint kulturális minták.
Ezek valamilyen szinten átválthatóak egymásra – pl kapcsolatrendszer, jobb állás, jobb fizetés , jobb
jövedelem.

T – rétegződés – Magyarországon. – államszocializmusban

réteg – az értelmiség , és a szellemi foglalkozásúak.
két osztály:
- állami tulajdonon keresztül létesül a ter. melőeszközökben.
- termelőszövetkezeten keresztül létesül ezekben
kisebb kategóriák: pl kisiparosok, kulákok, egyéni gazdálkodók/vállalkozók.
Ez a 60- as évekig ment.
Ekkora már a társadalom több mint fele a munkásosztályhoz tartozott. – új megközelítés kellett.
Ferge Zsuzsa dolgozta ki, megújította a magyar szociológiát, valamint elsőként végzett ilyenfajta
felmérést.
a) munkajelleg modell , és kategóriák
- fizikai, -szellemi / mezőgazdasági, -nem mezőgazdasági stb,
a) vezető
b) középszintű, szellemi, technikus
c) irodai
d) szakmunkás
g) betanított munkás
h) segédmunkás
e) mezőgazdasági, fizikai
f) nyugdíjas
 ez nagyon hasonló a 60-as weberiánus modellhez, és a nyugati szociológiához
 rétegmodellek   a marxi modell ellenében .
Ferge Zsuzsa – nagyon lényeges különbségek a jövedelemben, nyugaton ugyan kisebb, de magasabb az
átlaga minegyiknek. VISZONT- a többi dimenzióban sokkal nagyobb különbségek mint jövedelemben.
 pl a művelődés a legdurvább különbség , ennél kevésbé a lakhatás, majd az eszközök.
EZ a RÉTEGEK KÖZÖTTI különbség!!!
Később a Szelényi Konrád- két háromszög modell.
 a piacgazdaság csúcsán a magánvállalkozók, míg az állami-redisztributív csúcsán a kádaerelit.
 a piaci csúcsa az fele olyan magasan van mint a másiké .
 az átfedés az pedig az állami szektor azon dolgozói , akiknek a piacgazdaságból is van jövedelmük,
legalsó szinten egyébként együtt másik kategóriákkal.

EGYENLŐTLENSÉGEK – GLOBALIZÁCIÓ
globalizáció kérdése
globális egyenlőtlenségek
ezek magyararázatai
modernizáció elmélete
dependencia elmélete.
Globalizáció: lényege a kölcsönös függőség növekedése , ebből áll a globalizáció
, gazdaság és termelés – transznacionális vállalkozások, pénzügyi piacok összekapcsolódása
kultúra- transznac tömegmédia, illetve globális termékek terjedése, globális marketing
a) kultúra globalizálódása, b)de interpretálható kulturális imperializmusként is(bizonyos termékek
abszolút eluralják a piacot, erőközpontok melynek kulturális termékei mindenhol ott vannak.
politika- szabadpiaci kapitalizmus, és a liberalális demokrácia terjedése – esetleg történelmi korszak
hozzákapcsolása magához a globalizációhoz?
IDŐSZAK: A SZOVJETÚNIÓ VÉGE, A HIDEGHÁBORÚ VÉGE, A KÉT PÓLUSÚ VILÁGREND KIALAKULÁSA
FRANCIS FUKUYAMA a történelem vége és az utolsó ember c. műve
 a lineáris történelemfejlődés végpontja a szabadkapitalizmus.
SAMUEL HUNTINGTON a civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása c. műve.
 a nemzetek nem ideológiák alapján fognak már összecsapni.
 kulturális és civilizációs alapon inkább

Egyenlőségek: 3 dimenziós
a)országok közötti, régiók közötti- nemzeti jövedelem alapján.
b) a világ polgárai közötti, nemzeti tekintet nélkül.
 különösen fontos, a legszegényebbek és a leggazdabbak közötti különbség.
? a globalizáció beindulásával a különbség egyre csak tágul(máig is?) ? – nézz utána
c) országok polgárai közti
kifejtve:
A) – országok közötti, az egy főre jutó jövedelemmel mérik
tendencia—Az 1800-as évek leggazdagabb országai, ma is a leggazdagabbak, tehát ez alig változik, vagy
lassan változik időben.  tartós fennmaradás
II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN:
első világbeli országok- iparosodott
második világbeli – kommunista, szocialista országok
harmadik világbeli – aluliparosodott szegény országok- földrajz.
MA: ÚJABB OSZTÁLYOZÁSI SÉMA – gazdasági alapon és nem politikai ideológia alapján - relatív fejlettség
magas jövedelmű – 40 ország, magas életszínvonal
közepes jövedelmű – 90 ország kb
alacsony jövedelmű országok – 60 ország –
A globális egyenlőtlenségek magyarázata::::::::: és megközelítései
a)Dependencia elmélete
b)Modernizáció elmélete
 mindkettő abból indul ki, hogy miért nem számolta fel az ipari forradalom a szegénységet
B) Modernizációs – technológiai fejlettség a fő magyarázat,
200 évvel ezelőtt, még mindenki szegény volt.
- maga az iparosodás teszi gazdaggá az országokat.  nem is a szegénységet magyarázza, hanem a
gazdagságot – de ez nem kritika, hanem kiindulópontja az elméletnek.
- a szegénység oka, magukban a szegény társadalmakban keresendő, ilyen pl a tradíciókat fenntartó
kultúra, és ez akadályozza a technológiai fejlődést.
 szegény országokon lehet segíteni a gazdagabb országoknak.
-segélyprogramok, népességmegfékező programok, élelmiszertermelési programok.
M elméletének témogatói és kritikái
- támogató gondolkodók- példának és érvnek a kistigrisek gazdasági fejlődését hozták
- kritikai gondolkodók- érvnek : figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kapcsolatok hatását az M,
és a gazdagabb országok befolyását, akik a saját érdemük helyett inkább a globális szegénység okozói.
A) Dependencia elmélet.  válasz a modernizációs elméletre. ANDRÉ GUNDER FRANK.
A magyarázatuk abban áll, hogy a gazdag országok a történelem folyamán kizsákmányolták a
szegényebb országokat.  gazdag országok felelőssége.
-FŐ KÉRDÉS: a szegénység és a gazdagság nem elválaszható, a szegénység a gazdagabb országok javára
történt és fordítva.
-kritika: a gazdaságban nem csak egymás rovására lehet nyerni, ez kimutatható.
„az alulfejlettség fejlődése- „ a politikai függetlenség, és a gyarmati rendszer felbomlása, nem egyenlő a
gazdasági függetlenséggel a szegényebb országokban, a gazdagabb országok ma is olyan gazdasági
kapcsolalatokat létesítenek a szegényebb országokkal ami kizsákmányoló.
-IMMANUEL WALLERSTEIN világrendszer elmélete – amerikai
A kapitalista világrendszer 16 századtól való kifejlődésére vezeti vissza , a g. Egyenlőtlenségeket.
a világrendszer:
-centrumállamok
-felperiféria
-periféria
 még: a D. A kérdést a gazdasági eloszlás mentén, az M. a kérdést a gazdaság típusán keresztül
vizsgálja meg.
JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉGEK .
- mérési eszközök
 decilisben – 10 rétegre leosztva az összes ember jövedelmét. PL a legalsó a legfelsőhöz viszonyítva.
Portugáliában 12x-eres. (itt a decilisek átlagát nézzük)
 GINI index- jövedelem egyenlőségek 0-100 közötti értéke – értéke akkor nő régiókra, vagy világra,
vagy országra lebontva, ha minél nagyobb az egyenlőtlenség. 100 akkor lenne, ha minden jövedelem egy
ember kezében összpontosulna. – ? kumulatív?  az egész világra nézve 56-66 % .
 a legnagyobb egyenlőtlenség fejletlen térségekben = Dél amerika, és Afrika.
 európai országok a fejlett világon belül alacsonyabb, míg USA-ban sokkal nagyobb.

Magyarországon – az államszocializmus alatt egy „egalitáriánus” rendszernek mondták, ez ugyan nem

volt igaz, de az államszocializmus alatt valóban kevesebb volt az egyenlőtlenség, mint a rendszerváltás
után. A legalsó és legfelső decilis közötti különbség pl 1987 és 2003 között kétszeresére nőtt.(4x8x)

Az egyenlőtlenség előnyei, vagy van e optimális egyenlőtlenségi érték, a társadalom szempontjából.

 az alapkérdés, ahol nincs egyenlőtlenség, ott nincs motiváció.
DE HÁTRÁNYOK KÖZÖTT:
 politikai instabilitás – növeli a befektetési kockázatot , nincs gazdasági növekedés.
 életminőség és hasonlóak.

SZEGÉNYSÉG
a) relatív szegénység
 az egyén vagy a család átlagos jövedelme jelentősen alulmarad az áatlagjövedelmtől
 egyik meghatározás  medián 60% -a alatt.
 többi réteghez viszonyított szegénység.
b) abszolút szegénység
bizonyos erőforrások hiánya, a túlélést veszélyezteti.
pl a táplálkozásra való erőforrás hiánya, az életfenntartást veszélyezteti.
c)relatív depriváció fogalma
 abszolút értelemben akár javuló körülmények is lehetnek
 DE relatív értelemben, azok a rétegek akiket ez érint a társadalom átlagánál lassabban
gazdagodnak/javulnak az életkörülményeik.
PÉLDA: a cigányság helyzete a 70-80-as években. Sokkal jobban éltek mint eddig bármikor, mégis sokkal
kevésbé gazdagodtak, mint a társadalom többi rétege.
PÉLDA: feketék helyzete amerikában esetleg?

SZEGÉNYSÉGI CSOPORTOK MAGYON- 90-ES ÉVEK ÓTA:

- magyarországon az egyenlőtlenségeket két tényező befolyásolja alapvetően
 a munkaerőpiaci helyzet,  és az iskolázottság
-ezentúl az elmúlt évtizedekben a szegénység relatíve nagyfokú növekedése ezekben a csoportokban
megfigyelhető:
sokgyermekes családok(3 vagy több),  falusi lakosság
valamint  enyhe visszaszorulás az időskorúak között.
SZEGÉNYSÉG „TÍPUSAI”

- hagyományos szegénység  hagyományosan generációkon átöröklődik, alacsony iskolai végzettség és

emiatt mindenki segédmunkás stb.
- új szegénység  megváltozik a munkaerőpiac, és emiatt munkanélküliek lesznek bizonyos csoportok.
Pandémia, stb vagy gépesítés , rendszerváltás is.
- demográfiai csoportok  pl gyermekszegénység(?) vagy időskorúak szegénysége, pályakezdőké
esetleg.
-etnikai szegénység  pl cigányok helyzete magyarországon, sokdimenziós szegénységi helyzet ez a
típus.
 területi szegénység  ez közérthető, történelmi adottságok, illetve területi adottságok játszanak
benne szerepet főleg, például van olaj az arab országokban, vagy a nehézipar leépülése a rendszerváltás
után bizonyos régiókban (hiába volt, ha megszűnt, akkor munkanélküliség a régióban)
() elmondta de nem biztos hogy ide tartozik, a zsákfalvak, nagyvárosok, középvárosok, községek
közötti alapvető különbség

ÉRDEKESSÉG – a társadalmi egyenlőtlenségek stabilitása, tegyük fel a GINI index konstans

változatlansága éveken át, vagy sokkal kisebb kilengése mint más országokban, főleg történelmi
tényezők befolyásolják.
PÉLDA: közép – kelet európai országoknál nagyobb instabililás, mint például Franciaországban, vagy
Ausztriában.

AZ ELIT fogalma:
„azon emberek csoportja akik a gazdasági, kulturális és politikai szféra legfontosabb döntéshozatali
folyamatait alapvetően befolyásolják, a kulcspozíciókat birtokolják.”
 ez nem összekeverendő a leghíresebb popcsillaggal, vagy alapvetően nagyon gazdag emberekkel.
(státusz inkonzisztencia fogalma!)
 a lényeg , a kulcspozíció és a befolyás a döntéshozatalba.

TÁRSADALMI MOBILITÁS 2.0

belső vándorlás  egyének és családok mozgása települések között
horizontális m
vertikális m
intergenerációs m – egy nemzedéken kívüli
intragenerációs m – nemzedéken belüli
külön ide tartoznak a nyitott t. És zárt társadalom fogalmak –> minél nyitottabb annál több a TM
lehetősége
------demográfiai fogalmak: -------
vándorlás/migráció  olyan lakóhelyváltoztatás amely településhatárt átlépve történik.
paradox helyzet pl : a csepelről rózsadombra nem számít vándorlásnak, pedig köze van a társadalmi
mobilitéshoz
 állandó és lakónépesség : majd nézz utána
ideiglenes lakóhely feladása , önkormányzati kijelentkeztetése adminsztratíve, semmilyen jogi előnnyel
nem jár, ezért gyakran elmulasztják az emberek.  probléma a stastisztikában
ingázás : amikor az aktív keresőnek más településen van munkahelye, mint a lakóhelye
(napi, heti, vagy ritkább)
Nemzetközi ávndorlás – országhatárt átlépő költözés
 vándorlási egyenleg – a településre beköltözők és a településről kiköltözők különbsége
(vagy országból, ba)  bevándorlás, és kivándorlás

MÓDSZEREK:
a)ISA paradigma( international sociological association)
 pl mobilitási kereszttáblázatok. (nézz egyet a google-ön)
- általában 5-10 közötti osztály/réteg megkülönböztetése
- egyik síkon az elért osztály
- másik síkon a származási osztály
- cellákban azoknak az embereknek a száma, akik ezt a mobilitást érték el.
- utána vízszintesen és függőlegesen százalékolják és a százalékarányok kifejeznek mindent.
+fogalmak pluszban: kilépési és belépési mobilitási arányszámok(százalékok)
+Összes mobilitás és strukturális mobilitás különbsége adja ki a cirkuláris mobilitást.
 strukturális mobilitás = a társadalom szerkezetéből fakadó szükségszerű vagy kényszer mobilitás.
nemzedékek között nézzük mindig(?) vagy csak a tanár esetében.
pl: bizonyos munkatípusok megszűntek  akkor ott mobilitás történik. (lefele, vagy felfele)
magasabb cirkuláris mobilitás  annál nyitottabb a társadalom.
MÉG TÖBB MOBILITÁSI PARADIGMA
b) stratifikációs paradigma/útelemzés.
PÉLDA: 1960-as években kezdték el használni, nem táblázatokat használ, és a megközelítés is más T.-hez.
- eleve több réteget vizsgál 10-nél, legalább 50-100.
1. százfokú skálán mindegyik réteg kap egy pontszámot.
2. presztízsskálát és társadalmi státusz skálát hozunk az előbbiből létre.  SES . (ez egy SKÁLA)
 akkor lesz mobilitás, ha ez a skála eltér a (?????????????????????????????)
 az útmodellek a fő eszközök == TÖBBVÁLTOZÓS REGRESSZIÓS SKÁLÁK!!
és ebből azt számítják le hogy egy egy változónak/tényezőnek milyen hatása van a mobilitásra!
(regressziós együttható tényezőnként ? 😉 ) – iskolai végzettség stb.
 előnye hogy sokkal finomabb és összetettebb módszer, több adatot tudunk meg.
c)loglineáris paradigma
cél: a strukturális hatások kidomborítása, és eleve összehasonlító módszer
pl: országokat, illetve időperiódusokat.
azt is vizsgálja, hogy a szakpolitika illetve a programok, képesek a mobilitást befolyásolni, vagy csak az
adottságok eleve (pl történelmi adottságok, vagy iskolai végzettség)
esélyegyenlőtlenségi hányados – nézd majd meg jobban – egyébként arányszám.
EREDMÉNYEK:
-komplexebb elmezések országonként  a társadalom nyitotsága más periódusokban sem változik meg.
-egyszerűbb összes mobilitási arányszámok  rétegenként nagyon különböznek.
TÁRSADALMI MOBILITÁS 3.0
társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra, strukturális tényezők hatása, a poszt-indusztriális
társadalmakban a tudás felértékelődése.
Két tényező befolyásolja a társadalmi mobilitást és ezek mentén vannak a magyarázó elméletek
a) a társadalom politikai berendezkedése, programjai – társadalmi rendszerek
PÉLDA:
- a kasztrendszer. – foglalkozások kasztonként, valamint csak azonos kasztból házasodhatnak az
emberek, és beleszületés a kasztba
- rabszolgaság. – ha felszabadították a rabszolgákat, csak akkor volt egy mobilitás
- rendi/feudális rendszer. – jogi értelemben is elkülönülnek a rétegek – öltözködés, meghajlás ilyesmi
az uralkodók bírtak befolyással arra, hogy valaki átlépett egy rendet, egyedül.
- polgári társadalalmak. – a réteghez tartozás csakis gazdasági (tulajdonalapon), jogi korlátai NINCSENEK
a mobilitásnak.
- államszocialista rendszerek. – „egalitárius” társadalmak az ideológia szintjén, ha mindenki egyenlő
jövedelemmel bír, akkor ”nincsenek korlátai a társadalmi mobilitásnak”(megintcsak az ideológia szintje)
b) az adott tényezők, strukturális tényezők (történelmi, stb)
PÉLDA:
- demográfiai tényező pl (tehát népességi)  hogy alapvetően bármilyen korban, ha egy réteg
gazdagszik, akkor ott több gyerek van, a réteg népessége nő.
 ez azzal jár együtt, hogy a társadalmi mobilitás a rétegben lefele(!) nő!
---------((történelmi kitekintés)) --------
Az iparosodással az egész társadalom struktúrája megváltozik.
 nőtt a munkásosztály, és a szellemi réteg, valamint a mezőgazdasági réteg csökken.
 a mezőgazdasági réteg számára megnőtt a proletarianizmus lehetősége (ipari munkás)
 a szellemi réteg számára megnőtt a lehetőség hogy belépjenek a privilegizáltak csoportjába.
 születésszabályozás viszont először a felsőbb rétegekben történt, így a proletariánus száma megnőtt.
-----+ KÉRDÉS : megnő-e a társadalmi mobilitás esélye, a poszt-induszt társadalmakban?----
FONTOS: a poszt-indusztriális társadalmakban sokkal fontosabb a tudás, az elképzelés szerint a tudás
teszi hatékonnyá a poszt-induszt társadalmat.
van ennek egy ellentéte/kritikája : ha a tudás a legfőbb mozatórugója a társadalmi mobilitásnak, az
sokkal jobb mintha a vagyon lenne, ellenben az örökölt tényezők ugyanakkora fontossággal bírnak mint
korábban.
PÉLDA: fizikai munkás gyermeke, nem biztos hogy elvégez egy gimnáziumot, mert nem ambicionálták rá.

TÁRSADALMI MOBILITÁS 4.0

A környezet és öröklés kérdése: régi kérdés a társadalomtudományokban
Nő-e a társadalmi mobilitás esélyegyenlősége( a társadalom nyitottsága) a szakpolitikák és programok
révén : elsősorban az oktatás demokratizálása révén?
 elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányainak támogatásával, vagy az alsóbb
évfolyamokban is az esélyegyenlőség nő, de mennyire?
 az amerikai szociológia felvetette, hogy az oktatás demokratizálása Amerikában nem sokszor talál
támogatásra, (nem megy át a jogszabáy)?
 ezért felvetődik a kérdés, hogy mi az egyén teljesítményét mi határozza meg(IQ,szorgalom,háttér?)

mobilitás a szocialista társadalmakban – egyenlőbben voltak-e mint a kapitalista társadalmakban?

tények: ténylegesen megnőtt.
De mekkora szerepe volt ebben a politikának?
Vagy a gazdaság fejlődése tette – itt most csak az iparosodásra gondolunk.
 Osotszvi vagy ki, azt állítja, hogy ha az iparosodás ugyanúgy ment volna végbe a kapitalista
országokban, ugyanúgy nőtt volna ott is a társadalmi mobilitás.

mobilitás társadalmi hatásai:

Marx értelmezésében negatív hatása van. Mivel Marx eleve azt feltételezte hogy a privilegizált
csoportok kiszipolyozzák a proletariánus csoportokat, ezért szerinte a valóság nem más, mint hogy a
proletariánus legtehetségebb, legszorgalmasabb tagjait a priv elszívja, és így a proletariánusban nem
marad már tehetséges, szorgalmas ember, ami alapvetően nem tesz jót a prol-nak.
Weber: az osztály definíciójának már eleve kritériuma az, hogy bekerülni, kikerülni nehéz az osztályból.

Minél nagyobb a cirkuláris mobilitás(tehát a helycsere száma) annál nagyobb a mobilitás

esélyegyenlősége.
Loglineáris vizsgálatok: azt a tényt, hogy a különböző hátterű családok gyermekeinek eltérő esélyei
vannak a társadalmi mobilitásra
 egyik fajtása a t. Egyenlőtlenségnek. == A pozicíóba való bejutás különbsége
Pozicionális egyenlőtlenség
 tehát hogy egyik osztályának a társadalomnak magasabb a jövedelme

Parsons amerikai szociológus – a jobb mobilitási esélyek (ha adottak) elfogadhatóvá teszik a nagyobb
jövedelmi különbségeket is.  más szerint ez nem igaz.
John Rawls – társadalmi egyenlőtlenségek/ vagy egyenlőségének két feltétele van—Papa
 hosszútávon a legalacsonyabb rétegeknek is hasznára válnak.
 kedvezőbb poziciók elérése mindenki számára nyitott, ennek ellenére is.
 Rawls szerint a társadalmi mobilitási egyenlőség az egyenlő társadalom egyik sarokköve.

Hozzárendelés/Ascription elv
veleszületett tulajdonságok kijelölik a társadalmi pozíciót eleve is.
Teljesítmény/Achievement elv
az egyén a maga szerencséjének kovácsa kvázi
----- ezek mindketten jelen vannak, kérdés, hogy melyik a hangsúlyosabb -------
NÉPESSÉG/demográfia
- termékenység,
- halandóság
- vándorlás
fogalmak -
---------nyers élveszületési arányszám: az adott évben születettek számát, ugyanazon évközép
népességére viszonyítva, 1000 főre adjuk meg.-------
 világ : 20
 afrika és nagyon fejletlen országok : 35
 kevésbé fejlett országok : 22
 európa : 11
 magyarország : 10
 fejlett világ : 12 (japán, észak-amerika, új zéland, ausztrália, és európa együtt)
--------teljes termelékenységi arányszám-------
korspecifikus termelénységi arányszámok összege, az a hipotetikus gyermekszám, amit egy nő szülne
élete folyamán, mindig egy adott évi gyakoriság szerint. – nem értem teljesen. 10.39 népesség videó.
 teljes reprodukciót egy 2.1 -es érték biztosítana
 ÉRDEKESSÉG: sokkal kevesebb lehet 2100 -ra a föld népessége, 2064 után csökkenne
 ez felülírja az ENSZ véleményét korábbról.
--------nyers halálozási arányszám------ ugyanaz mint az élveszületés
--------természetes szaporodás---------- az élveszületések és a halálozások különbözete.
--------csecsemőhalálozási arányszám- egy év alatti gyermekek halálozása – fejletlen országban: 80!
--------halandóság--------------------------- születéskor (adott évben) várható élettartam
fejlettsági szint a meghatározó
--------vándorlás egyenleg-----------------bevándorlás, kivándorlás különbsége(magyarországon minuszban)
--------belső vándorlás különbözet------ régióra lebontva, Budapesten minuszban(what?)
DEMOGRÁFIAI ELMÉLETEK:
Robert Malthaus : 1843-ig élt
exponenciális népességnövekedés
az élelmiszertermelés függvénye
DEMOGRÁFIAI ÁTMENET elmélete
technológiai és gazdaság fejlődés szintjeihez kötve
 preindusztriális társadalom: nincs születésszabályozás, magas halálozási ráta és magas születésszám
iparosodosás kezdete: csökken a halálozási ráta (közegészségügy, élelmiszertermelés nő), születési
ráta változatlan = gyors népességnövekedés = fejletlenEBB országok
 indusztrális társadalom: születési ráta csökken (gyermeknevelés költségei növekednek,
fogamzásgátlás)
 posztindusztriális társadalom: születési ráta még tovább csökken = növekedési ráta nagyon lelassul,
nőknek is karrier stb.
 ötödik szakasz:
TRENDEK AZ EUBAN A JÖVŐBEN: - a népesség növekedése, a népesség öregedése / időskorú
eltartottsági ráta: most egy idősre 4 munkavállaló jut(25 %) , 2050-re már csak kettő fog(50 %, 65 éves
és idősebb személyek viszonyítva a 15-65 éves munkavállalói korosztályhoz.
ETNIKUMOK 1.0
 KK európában, fontos téma.
 vallásilag nyelvileg, etnikailag, ez a régió összetett
 a kulturális és a politikai határok nem esnek egybe
A nemzetté válás folyamata nem feltétlenül kulturális alapon ment végbe.
+fogalmak:
-- rassz : genetikai, testi, jellemzők alapján, ám a történelem során egyre több az átmenet a rasszok
között a keveredés oka miatt.
-- etnikum/etnikai csoport : azon emberek csoportja, akik közös kulturális identitással rendelkeznek.
vállalják a közös múltat és emiatt szolidárisak egymással. (etnikai identitás == etnicitás)
 nyelv
 vallás
eltérő történelem
 eltérő megjelenés (öltözködési szokások)
ezek tanult, nem örökölt jelenségek, általában több generációs folyamat( vagy hosszabb)?
valamint az elsődleges szocializáció alatt (család!) , ezek nagyon erősen kialakulnak.
-- nemzetiség : olyan etnikumi csoport, melynek létezik anya-nemzete.  romák(?)
 KK európai nemzetté válás fontos terméke/jelensége(?)
 adatok: pl magyarországon a szlovákok, lengyelek, németek.
20012011 re 100 000-el több embert jegyeztek romának (önbevallás alapon mindkét évben)
 népesség növekedés nem volt a romák korában ilyen durván
 ezt a két népszámlálás közötti módszertani különbség adta: először csak egy identitást lehetett
megjelölni.
 de volt egy másik oka is: a roma szervezetek indítottak egy kampányt  hogy a romák a nsz-en
vallják magukat romának.
FONTOS: az etnicitás nem egy állandó kategória, hanem egy kosntruktum.
 egyrészt önbesorolással szokták mérni, másrészt a környezet ha ezt az etnicitást megkülönbözteti a
többitől, az szintén egy jelzés.
-- kisebbség : kulturális illetve rassz szerint, ezek a csoportok hátrányban vannak a többségghez képest,
de nem számszerűleg feltétlenül, hanem a hatalmi viszonyok tekintetében inkább. Például bezsélhetünk
a nőkről is mint kisebbségi csoportról.
------------ cigányon belüli kategóriák ---------- (nyelv szerint)----------
a) romungrók : magyar anyanyelvűek
 muzsikus cigányok legfelsőbb rétege a cigányságnak, legnagyobb csoport
 államszocializmus idején valami volt utánanézni 22.53 a videóban
b) oláh cigányok : hagyományos romani cigánynyelv
c) beás cigányok : román nyelvű cigányok – archaikus román nyelv , legszegényebb csoport, Baranyában
főleg de az unokák már nem beszélik a beás nyelvet
---------1893-as népösszeírás ----
88% - már letelepedett, nem vándorolt
40 % - már a lakossággal együtt lakott, teljesen vegyesen élt,  ebben a csoportban már nagyon
hasonló volt az iskolázottság mint a nem cigány csoportokban
52 % -uk már nem tudott cigányul  nyelvi asszimiláció
ezt az összeírást a településenkénti felelősök csinálták.( tehát nem túl pontos , de a kornak megfelelt)
------1970-es évek----------- államszocializmus
férfiak körében nagyon hasonló foglalkoztatottsági arány a nem cigányokkal!
munkaerőpiaci integrálódás hogy nézett ki: az iskolai végzettség alacsony volta miatt, a cigányok a
segeédmunkás és a betanított munkás rétegét tette ki, de az akkori viszonyokban lehetőség volt a
gyáron belüli felfele mobilitásra!
 azt mondhatjuk, hogy ebben az időszakban, abszolút értékben rengeteget javult, de relatíve nem
sokat javult a cigányság helyzete
-------rendszerváltás---------- nagyon fontos a cigányság helyzete szempontjából
 ipari munkahelyek és alacsony képzettséget igénylő munkahelyek nagyrészt megszűntek
 területileg a cigányság főleg mezőgazdasági területeken él
 valamint súlyos diszkrimináció van velük szemben
 a helyzetük nagyon sokat rosszabodott.

ETNIKUMOK 2.0
együttélési minták a a többség és a kisebbség között
--------------multikulturalizmus/pluralizmus = mindenki megőrzi a saját identitását, diszkrimánáció alig
vagy nincs----------
--------------asszimiláció = az etnikai csoportok hasonulnak egymáshoz: --------
a) olvasztótégely: különböző kultúrák keveredése új kultúrát hoz létre: A+B = E kultúra
tiszta formájában soha nem jelelmző, ideológiai típusú megközelítés inkább
példa: Amerika: az amerikai kultúra mindenki kultúrája sokáig ez egy uralkodó nézet volt , és ez adja az
amerikai kultúrát
b) domináns kultúrához hasonul a kisebbség : a többség kultúrájához hasonult a kisebbség
példa: a nemzetállamok létrejötte kk európában
----------szegregáció---------- : amikor a kisebbség fizikailag is elkülönül a többségtől, de ez nem önkéntes
alapon történik, hanem folyamat alapján jön létre (? A kisebbség számára kényszer hatására vagy hogy?)
----------előítélet: merev , általában negatív általánosítás egy csoport felé( szociológiában a csoport felé)--
a) a bűnbakképzés magyarázata
b) az autoriter személyiség elvének magyarázata
---------diszkrimináció-------- : az előítélet gyakorlatban való megnyílvánulása
a)intézményes : intézménytípusokban ilyen mechanizmusok működnek
példa: romák szisztematikusan nem kerülnek be a jobb státuszú iskolákba
b)jogi: már nem léteznek, de történetileg pl a zsidók, numerus clausus, apertheid rendszer ( az mi is? )
c) rejtett: nyíltan nem, de az összes típus jelenléte a valóságban
---------migrációs jelenségek-----------
 a multikulturalista társadalmakat alapvetően a migráció hozta létre
okai : célállomás vonzereje, vagy kényszerhatások
példa: európában a második világháború után
 a gazdasági prosperitás miatt főleg alacsony képzettséget igénylő munkerőre való igény:
 vendégmunkások seregei érkeztek ny euba (észak afrika, d olasz, arab, jugoszláviából)
 az volt az elképzelés hogy egyszer majd hazamennek, de nem mentek haza
 családegyesítés pontja = a családjuk is később ideköltözött
 EZ MÁR BEVÁNDORLÁS.
-------------Multikulturalista ideológiák megkérdőjelezése-----------
- 90-es évek kezdetétől már láthatóak a társadalmi konfliktusok
- az utolsó generációk, már identitásválságban, mivel a befogadás még rájuk sem terjedt ki
 nem beszélik az eredeti nyelvet, de a befogadó ország pedig nem fogadja el őket.
-----------globális migrációs jelenségek----------
példa: 2015-ös migrációs válság
 egyrészt egy migrációs hullám része, másfelől viszont nagyon erős kényszerhatás(háborús zónák)
adatok: 2018 = 2,4 millió eu bevándorló, 2016 = 4.8 millió international student globálisan
: 2017 = 466 milliárd usd a hazaküldött pénz az alacsony és középjövedelemű országokba
MIGRANT INTEGRATION POLICY INDEX
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0

1. közgazdaságtan emberek hogyan termelnek meg jószágokat + hogyan

definíciója osztják el Qket

2. kémia természeti vegyületek univerzális törvénye

törvénye

3. biológia természeti önreproduktív öröklQdQ változatosság univerzális ter-

törvénye mészeti törvénye (pl.: darwni evolúció, Dollo törvénye)

4. pszichológia ter- tudat törvényei (pl.: kognitív disszonancia, érzelmek

mészeti törvénye szerepe a gondolkodásban, módosult tudatállapotok)

5. közgazdaságtan ter- termelés és eloszlás törvénye (pl.: komparatív elQnyök

mészet törvénye elve, egyensúly törvényei)

6. Komparatív elQnyök David Ricardo

elve (+ felfedezQje) - az számít, hogy mit áldoz fel, az adott termék ter-
melésekor, mit termelhetne helyett
- komparatív elQnye = akinek a legkevesebb az egyéb
feláldozása
- elv alapján az egész társadalom meg tudja termelni
mindenki szükségletét (de termelQk maguknak nem
tudják)
- nem az érdemes csinálni, amiben a világon a
legjobb, hanem amiben az aki nála jobb, azoknak nem
éri meg csinálni (DE: miben érzi jól magát, miben nincs
versenystressz)

7. Darwini evolúciós nem az erQsebb egyed marad fenn, hanem az, aki
elmélet levezetése adaptívabb, jobban alkalmazkodik = aki megtalálja a
a komparatív elQnyökkomparatív elQnyét és azt csinálja (pl.: kis halak az
elvébQl örvényes tengerben) --> elv alapján új faj alakul ki

8. Szociális mindenki azt viszi a szociális térbe, amiben kompara-

csereelmélet tív elQnye van
levezetése a
komparatív elQnyök
elvébQl

9.
1 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
Máté-effektus / In- minden innováció következtében valaki elveszti a
novációs lopás komparatív elQnyét --> nQ a különbség az emberek
között

10. specialisták - munkaerQpiac igényli

- szqk területen van spéci tudása, spéci eszközökkel
- jól kihasználja a komparatív elQnyét

11. generalista - munkaerQpiac fele

- már kész eszközök felhasználása speciális felada-
tokra, amire még nincs speciális eszköz
- van olyan feladat amire generalista megoldás a jó
(svájci bicska) --> munkaerQpiac igényli

12. Cserearány (x) a pi- (2 termék közti "átváltási érték")

acgazdaságban Piacgazdaságban nincs olyan cserearány, ami esetén
mindenki meg tudja vásárolni a szükségleteit kielégítQ
terméket

13. Piacgazdaság egész társadalom mindenkinek megtermeli a szük-

igazságtalansága ségleteit, DE van akinek több jut / semmi nem jut,
nem tud nem igazságtalan lenni (nincs megfelelQ
cserearány)

14. szükségletek fogal- gazdaságtanban értelmetlen fogalom --> minden

ma helyettesíthetQ valamivel
helyette: Helyettesítési hajlandóság

15. Helyettesítési haj- - minden gazdasági jószág helyettesíthetQ valamivel

landóság - mindenkinél más, hogy miért mit áldozunk fel
- milyen mennyiséget mennyire vagyunk hajéandóak
helyettesíteni

16. Haszonáldozati költ- nem annyit ér egy jószág / szolgáltatás, amen-

ség nyit fizetünk érte, hanem amennyirQl lemondunk az
érdekében

17. csere értéket teremt - célszerqbb helyre kerülnek a dolgok (kereskedelem

(miért?) ezt pénz megteremtésével segíti)
- mindkét fél gazdagodik, értékteremtQ dologhoz jut
2 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
- mindenkinek más értékteremtQ, más kell, más a kom-
paratív elQny --> gazdaság ezért mqködik

18. minek van költsége, Nem a jószágnak / szolgáltatásnak, hanem az emberi

mi nem költség? döntésnek
- Nem költség = ami nem a döntés hatására
- Költség = mostani döntés miatti áldozat,
következmény

19. Elsüllyedt költség
ami egy múltbeli döntés eredménye (áldozata) -->
nem tekinthetQ költsgének
--> költségbe verjük magunkat, mert az elképzelt
jövQben annak a "terméknek" helye, haszna van (pl.:
diploma)

20. due diligence elsüllyedt költség kezelése befektetQi szempontból -->

saját protokoll arra, hogy mikor döntsenek a befek-
tetés mellett (ha szimpatikus az ötlet kitalálója " meg-
bízható)

21. Marshall-kereszt Piaci kereslet függvénye (csökkenQ) + Piaci kínálat füg-

gvénye (növekvQ)
- mindig adott termékre kell felrajzolni (lehet a pénzre
is)
- kereslet és kínálat görbék az ártól függetlenek
- lehet vele matematikai számításokat végezni =
közgazdasgátan tudomány lett

22. Mikor mozdul el a - divatba jön a termék --> 2 görbe jobbra

kereslet görbe - kimegy a divatból, új vívmány --> 2 görbe balra

23. Piaci kereslet füg- - helyettesítés fogalmának absztrakt megfogalmazása

gvénye - milyen mennyiséget hajlandóak megvenni egy adott
termékbQl az adott áron
- milyen mennyiséget hajlandó ezen az áron nem más-
3 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
24. Rugalmas kereslet
25. Rugalmatlan
kereslet
26. Piaci kínálat füg-
gvénye
27. Egyensúlyi állapot
28. Fogyasztói többlet
29. TermelQi többlet
sal helyettesíteni
- nem függ a dörbe a termék árától
kis árváltozás esetén is nagy mennyiségi változást
okoz, olyan termékeknél, amit könnyq helyettesíteni
(pl.: sajt)
kis árváltozás után nem változik a keresett mennyiség,
nem könnyen helyettesíthetQ terméknél (pl.: cigaretta)
- komparatív elQnyök elvének absztrakt megfogal-
mazása
- milyen áron hajlandóak a termelQk adott mennyiségq
terméket megtermelni
- ha nagy a kereslet, olyanok is termelni kezdenek,
akiknek nem ebben van a koparatív elQnyük
- nem függ az ártól, kínálat = maga a függvény
kereslet és kínálati függvény metszéspontja
- ilyen ár mellett pont annyit hajlandóak termelni a ter-
melQk, mint amennyit az emberek ilyen áron hajlandóak
megvenni és nem helyettesítik
- az egyensúly magától, külsQ segítség nélkül visszaáll
(piacgazdaságnak ez az elQnye) - ha kibillen vissza tud
állni =tehát nem balansz, ami nem áll vissza)
- árat kereslet + kínálat együtt határozza meg
összességében a teljes társadlaom mennyivel kap
többet, mint amennyit fizet érte
- minden vásárláskor több szubjektív hasznot kapunk,
mint amiért fizetünk
- mindenki azonos áron kapja meg a terméket, az is
aki 3-szor annyit is képes lenne kifizetni érte
- ár emelkedésekor a szegényebbek elvesztik a fo-
gyasztói többletüket
termelQ többet kap annál, mint amennyiért éppen
megérné neki termelni az adott terméket
- ez a tQke alapja, ezzel indul be a kapitalizmus
- Gazdasági autokatalízishez vezet
4 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0

30. Adózás közösségi / társadalmi beruházással finanszírozható

bevezetésének oka dolgokat senki nem akarja fizetni, de szükség van rá
(pl.: általános iskola, rendQrség)
ÁFA = fogyasztási termelQ adó (Mo.: 27%)
- adóval emelt ár magasabb, mint a piaci egyensúlyi ár

31. Adó holtteherköltség ami költség az állampolgároknak, de nem haszon az

államnak
- korrupció melegágya

32. Presztízsjavak
minél drágább a termék, annál több fogy belQle, mert
presztízst jelent (Snob érték)
-hibrid görbe: mindenki bizonyítani akarja, hogy
megengedheti magának --> normál javak szerinti gör-
bévé alakul
(Veblen)

33. Giffen-javak (minél drágább az alaptermék annál több fogy belQle

pl.: krumpli) - alapvetQ szükségletet kielégítQ terméket
vesszük, ha szqkös az erQforrás, akkor is ha magas az
ára
Azok a termékek, amelyek árának növekedésekor töb-
bet vásárolnak belQlük, mert az eddig vásárolt más
drágább termékeket az adott termékkel helyettesítik.

34. Melyik pszichológiai Weber-Fechner törvény (növelni kell az inger intenz-

törvény érvényes, itását azonos hatásért)
ha a gazdaság- pl.: gyorshajtás büntetés magamnak, opiátok hatása
ban van összeha-
sonlítási alap?

35. Melyik pszichológiai Stevens-törvény (exponenciális növekedés kiv vál-

törvény érvényes, tozásra)
ha a gazdaságban pl.: Giffen jószágok, gyorshajtási büntetés ál-
nincs összehason- talánosságban, szintetikus drogok hatása
lítási alap?

36. Holtteherköltség egyik félnek nem haszon, de a másiknak költség

- ha az egyensúlyi ár alá / fölé kerül az ár
5 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
(nagy kínálat tárolási költsége, hiány a piacon sor-
banállás: költsége)
- gazdaság célja a holtteherköltség csökkentése

37. Holtteherköltség - Korrupció: igazi költségbe invesztálás, holtteherkölt-

csökkentése ség saját nyereséggé alakítása (sorbanállás helyett
eladó lefizetése)
- Piactisztító ár: egynesúlyi árra vissza
- Bizalom genezise
(bizalmatlanság = költség)

38. Bizalom genezise kapitalizmus alapja a bizalom, mert költség lenne ha

holtteherköltség nem
csökkentésére - vállalati kultúrában versengés + kooperáció együtt
- közös tevékenységekkel járó civil kulturális hagy-
ományok (pl.: üzleti ebéd)
- konfliktuskezelés (csata-értekezlet + esküvQ-érteke-
zlet)
- cselekvés + döntés szinkronban

39. TQke gerjeszti az in- - pénzre vonatkozó kereslet + kínálat is nQ --> tQke
novációs kedvet hozam egyensúlyban (9-10%)
- pedig a csökkenQ hozadék törvénye szerint a tQke
hozamnak csökkennie kellene
- nem csökken a hozam mert az innovációkra van
kereslet, tQke, ami gerjeszti is az innovációt
- kapitalista társadalmakban gyorsult az innovációk
megjelenése

40. Innováció 3 fontos 1. Üzleti gondolkodó

szereplQje 2. Vállalkozó
3. BefektetQ

41. Üzleti gondolkodó - intellektuális álmodozó

jellemzQi - bármilyen alapképztesség
- nem könyvbQl tanulta
- szakértelmét az adott helyzetbe forgatja, régi ele-
meket új módon összerak
- nem elQre megmondható mit mikor talál ki

6 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
42. Vállalkozó jellemzQi - zavarja ha valami ami lehetne az nincs
- lehet Q az üzleti gondolkodó közben / csodálója, követQ-
je
- nem Q a befektetQ általában

43. BefektetQ jellemzQi - pénz motiválja (amit mozgat nem az amibQl él)
- az számít kibe fektet, nem az hogy mibe (due dili-
gence = bofa + bizalom = dollárverés-csapda elk-
erülése
- tQkéjükkel versenyeznek a jó ötletekért

44. Innovatív ötlet ami valahol újdonság

45. Innovatív ötlet értéke - cégben tudjon maradni

ötletgazda szem- - cége felértékelésével az ötlete is felértékelQdjön, mert
pontból sok gondolat, munka, kockázat van már benne
- lehet kis százalékkal jelen az ötlete alapján készült
cégben

46. Innovatív ötlet értéke - hosszú távon megérje - ehhez megfelelQ összeget
a befektetQ szempon-fektessen be
tjából - ötleteket fejben versenyezteti
- amit cégbe tett onnantól nem az Q pénze, csak nagy
kérdésekben van vétó joga

47. mitQl függ az inno- attól hogyan illeszkedik az adott pénzügyi + gazdasági
vatív ötlet értéke környezetbe
(nem szellemességtQl, nem haszontól, nem innovációs
lopás nagyságától)

48. Hozamelvárás - tQkejószág értéke ettQl függ

- minél magasabb, annál alacsonyabb az érték
- kockázatosabb, megbízhatatlanabb területeken ma-
gasabb a hozamelvárás (pl.: Mo-on)

49. 2 kockázat fajta 1. Nem szisztematikus kockázat

2. Szisztematikus kockázat

50. Nem szisztematikus kockázat

7 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
melyik kockázat tí-
pus nem számít be-
fektetési döntéskor?

51. Nem szisztematikus - befektetésnél nem számít

kockázat - elQre jól kalkulálható, lehet tudni a valószínqségét (pl.:
járvány megjelenése)
- hozamelvárást növeli
(befektetQ sokfélébe fektet, nem lehet mindegyik épp
érintett)

52. Szisztematikus - rendszer szintq kockázat (pl.: magyarok puskáznak)

kockázat 4 típusa van (regionális, iparági, bizalom általános
szintje, munkaerQ hozzállása)

53. Mi a szisztematikus 1. Regionális kockázat

kockázat 4 típusa 2. Iparági kockázat (pl.: informatikánál stabilabb a gu-
miipar)
3. Bizalom általános szintje
3. MunkaerQ hozzáállása

54. Béta érték - 1 számban megadva a cég kockázata + mennyire

független a teljes gazdaságtól
- a tQke memóriája (mennyire volt sikere a régióban)
B < 1 = kicsi a kockázat
B > 1 = nagy a kockázat, nQ a hozamelvárás
- ez alapján hozza meg a befektetQ a döntést

55. Mi a bétaszámító - rövid múltú cégek béta értéket megadni (ahol

cégek feladata? szisztematikus kockázattal nehéz számolni)
- üzleti terv alapján felmérés: SWOT analízis

56. SWOT analízis üzleti terv elemzése + cég jövQjérQl konkrét számok
- komparatív elQny, hátrány
- piaci lehetQségek
- konkurencia

57. Kikhez köthetQ a 1. Daniel Kahneman (Amos Tversky)

2 Közgazdasági Nó- 2. Richard Thaler

8 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
bel-díj (pszichológiai
háttérrel)

58. Miért kapott közgaz- viselkedés gazdaságtan diszciplínájának kidolgo-

dasági Nobelt zásában való úttörQ szerep (Kahnemanék besz-
Richard Thaler? ervezése)

59. Régi + új elképzelés - régi: színtiszta racionalitás, ember racionális lény,

az emberi racional- tudja mi jó neki és eszerint dönt
itásról: - Kilátáselmélet óta: ember nem racionális, önellent-
mondó, nem logikus viselkedés, egyszerre kockázatk-
eresQ + kerülQ is lehet ugyanakkor

60. kockázatkeresés fel- alulról konkáv

rajzolása (régi
elképzelés)

61. kockázatkerülés fel- alulról konvex

rajzolása (régi
elképzelés)

62. Milyen kísérletet Közömbösségi pontok kimérése

végezett Kahneman (hol van az a pont, ahol kb. egyforma szubjektív
+ Tversky értékqnek látunk 2 dolgot)
Biztos / Kockázatos kilátás összehasonlítása

63. SEU képlet szubjektív várható hasznossága = összegzi minden

lehetséges kimenetelre:
- kimenetel szubjektív értékét: u(x)
- kimenetel valószínqségét px
(ennek a görbének mindenhol van egy értéke)
klasszikus gazdaságelmélet

64. Kilátáselmélet mit eltorzítjuk a valószínqségeket

javasol a px helyett - kis valószínqségqt felbecsüljük (lottó)
- nagy valószínqségqt alábecsüljük (szeretsz még?)

65. Kilátáselmélet mit szubjektív hasznosság nulla pontja nem állandó

javasol u (x) helyett - mindig adott helyzet a 0
- 0 pontot folyton csúsztatjuk
9 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
- veszteség fontosabb, mint a nyereség
- meredekebben nQ a veszteségérzet, mint a ny-
ereségérzet

66. Milyen modellbe CAMP modell

helyettesítették a
SEU képlet helyett
a kilátáselmélet ké-
pletét

67. Mit mutat meg a tQkepiaci egyenest

CAMP modell (kilátáselmélet behelyettesítésekor is egyenes)
- befektetQk ezzel számolnak

68. TQkepiac egyenes béta és várható hozamelvárás közötti lineáris kapc-

soalt

69. Milyen tétel minden Brouwer-féle fixponttétel

egyensúlyi tétel alap-
ja?

70. Brouwer-féle fixpont- minden folytonos függvénynek, ami az n-dimenziós

tétel egység-gömböt önmagára képezi le: létezik egy fix-
pontja
(kávé keverve, lefagyasztva: lesz olyan atom ami kev-
erés elQtti helyen van)

71. Neumann János közgazdaság leképezések sorozata, tehát mindig van

alapján Brouw- fixpontja
er-féle fixponttétel DE kilátáselmélet irracioanlitás belekavarna
értelmezése

72. Mi történik, ha a elméleti egyensúly nincs, de korlázotott hullámzás van

CAMP modellbe a - ez a valószínqségi torzításokból következik
kilátáselmélet kerül

73. Nagy valószínqségq kockázatKERÜLÉS

nagy nyereség es- (munkabér)
etén:

10 / 12
 Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
74. Kis valószínqségq kockázatKERÜLÉS
nagy veszteség (biztosítás)

75. Nagy valószínqségq kockázatKERESÉS

nagy veszteség (sarlatánhoz)

76. Kis valószínqségq kockázatKERESÉS

nagy nyereség: (lottó)

77. ha gazdag valaki kovkázatKERÜLP

mennyire vállal kock-
ázatot

78. ha valaki gyqjt, men- kovkázatKERESP

nyire vállal kockáza-
tot

79. Mennyire vagyunk eléggé érzéketlenek vagyunk (pl.: kaszinó)

érzékenyek a
közepes
valószínqségek
változására

80. vállalkozás indítása KERESÉS

esetén: kockázat...

81. Párkereséskor, ud- KERÜLP

varláskor: kock-
ázat...

82. Behavioral econom- viselkedés gazdaságtan

ics pszichológiai eredmények beépítése a közgazdasági
modellekbe
racionalitás hiánya nem okoz káoszt, irracionalitás is
kiszámítható
- marketingtechnikákhoz fontos

83. Miért volt sikeres - kísérleti pszichológiai technika betartása

Kahneman és Tver- - más tudományok eredményét, szemléletmódjához
sky alkalmazkodott, figyelembe vette
11 / 12
Gazdaságpszichológia
Study online at https://quizlet.com/_9tdzn0
- olyan pszichológiai tendencia leírás, ami közgaz-
dasági elméletbe illeszthetQ

12 / 12
Kommunikáció és média-
tudomány
Fábri György
2022. tavasz
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
 Definíciók
•  Információ
–  Mentális helyzet: a belső és külső világ találkozása
–  (neuro)biológiai folyamat
–  mindaz, ami képes tudást adni (Dretske)
•  A kommunikációs jelenség:
–  szándékos álapotváltozás, beavatkozás
–  nyíltan, átlátható módon visz át információt
–  az információk felismerésének képessége
•  Beszédaktus-elmélet: a nyelv is lehet cselekvés (Austin)
–  konstatív – performatív
–  de inkább: lokúció-illokúció
–  alapegysége az illokúciós aktus
•  Kognitív tudományi előzmények (Winograd) a nyelv funckiójáról:
–  leíró (elemi kijelentések-elemi tények)
–  Játék és konvencionalitás: a nyelv “energia” (Humboldt)
–  A reprezentáció helyett a kommunikáció kerül előtérbe
 A kommunikatív cselekvés
stratégiai kommunikatív
cselekvés cselekvés

perlokúciós hatás kölcsönös megértés

•  Propozíció igazsága
•  Normák teljesülése
•  Őszinteség
 Szemiotikai alapfogalmak
•  jelölő ---- jelölt --> amire a jelölő rámutat
•  \ /
•  jelentés --> ami mögötte van

•  ikonikus: a jelölő hasonlít a jelöltre (pl.

zebránál a lámpában a kis zöld emberke)
•  indexikus: a jelölőből következtetni lehet a
jelöltre (pl. az irányjelző használata)
•  szimbolikus: a jelölő és a jelölt kapcsolata
megállapodáson alapul (pl. közlekedési
lámpa színe)
 Etimológia
•  communio 1. közösség 2. közös vacsora,
Úrvacsora
•  communitas 1. közösség, közérzület 2.
közlékenység
•  communico 1. közöl, közössé tesz, részesít
2. megoszt 3. megbeszél, tanácskozik
•  communicatio 1. közzététel 2. teljesítés 3.
gondolatok közlése
•  excommunicatio kiátkozás, kitagadás a
közösségből
•  communis 1. közös 2. barátságos 3.
közönséges 4. tisztátalan
 Kommunikáció és közösség
•  Dewey (1915): a társadalom nem csupán
a közlés által, hanem a közlésben létezik

individuális kognitivizmus kommunikációs

paradigma
A megmutatkozás vágya = a
közösség vágya

“Nem mondhatom el senkinek,

Elmondom hát mindenkinek…
Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Itt lent a porban nem tudok beszélni…”
 Kommunikáció és jelrendszer
•  a jelrendszerek kontextus-kötöttsége
•  a kontextus kitágulása

https://www.youtube.com/watch?v=yiKFYTFJ_kw https://www.youtube.com/watch?v=uqGwekWZeRI
 Technológia és kommunikáció
•  Torontói Iskola (Harold Innis, Marshall
McLuhan, Eric Havelock, Elizabeth
Eisenstein)
•  Hajnal István
•  Determinizmus
•  Eszköz- és média-értelemzés
A szóbeliség kora
•  „Kezdetben vala a fül.” (Kottwitz 1994)
•  „being the paradigm of all sound for man, sound itself
of itself suggets presence” (Ong )
•  Orális kultúra: a maximális sávszélességű multimédiás
adatátvitel
•  Nem csak az írás hiánya:
–  a szavak és beszéd, mást jelentenek!
–  a közlés és üzenet,
–  a tudás és emlékezet
•  A nyelvi dimenziók együtt vannak!
•  Képírás: nem írás. Mivel a jel közelebb van a dologhoz, mint
a nyelvhez (Ong)
 Guttenberg
•  Nyomda és gondolkodás:
–  rögzítettség,
–  generalitás,
–  időtállóság
•  Az elnémulás kora: offline információszerzés, az
individuum stabilizálódása
Ø hálózatosodás
Ø hatalmi tényezők átformálódása
 Másodlagos oralitás
•  A szupra- és extra-lingvisztikai
jelhasználat visszaemelése, rögzítettsége,
egységesítése
•  univerzalisztikusság kiterjesztése
•  részvételi misztika, közösségiség,
tömeghatás
•  a jelen, a pillanat újra-erősödése
•  mögötte az írásbeliség kultúrája!
 Médium és énkiterjesztés
(McLuhan)
•  A kozmikus egység és részvétel töredezése:
óra, ábécé
•  A média minden formája testünk kiterjesztése
•  az eletronikus média magát az idegrendszert
helyettesíti/terjeszti ki: lényege az információ
•  A médium maga válik az üzenetté, vagyis
nem az üzenet tartalma, hanem a tény, hogy
„medializálva vagyunk”
•  TV-ideológia
 A képi eszközök forradalmai
•  A kommunikációs funkciók (világmegértés,
közlés, tudás-horizont rögzítése és
generalizálása, közösség-identifikáció, közlés,
hagyományozódás) radikális kiterjesztése
•  A világ totális rögzíthetősége
•  A világ totális manipulálhatósága
•  Az én paramétereinek elmosódottsága s
egyben parttalanná válása
Média-realitás?
Konstruált világok
https://www.youtube.com/watch?v=e1LJpKWxJVk
Hyper-realitás (szimultanitás)

Jean Baudrillard
Virtuális realitás – a kommunikációs
realitás?
 Digitális és mobil eszközvilág
•  linearitás helyed szinkronitás és asszociativitás?
•  motorikus készségek és billentyűzet
•  pillanatnyi technológiai állapot: rövidtávú iparági szempontok szerint
rendezett adottságokból idején nem érdemes kommunikáció-filozófiai
következtetéseket levonni…
•  Hely és idő koordinátarendszere és reprezentációja egyaránt átalakul
•  Identitás: az elérhetőség és elérés-képesség meghatározóvá válik
•  A médiacsatornák végtelen növekedése
•  A kommunikációs platformok sokszínűsége és interprenetrációja
•  A kommunikációs közösségek szétesése, önkéntelen szegmentáció, tudatos
szegregáció
•  Visszatérés az eredeti kiterjedésekhez?
•  A személyiség többrétegűségének megélése
•  Hubok révén újradefiniált kommunikációs architektúrák
•  A kommunikáció eredeti értelmének totalizálódása:
a közösségben levés időbeli és térbeli határainak lebomlása
Web2.0 pillanatkép – folyamatos
alakulás, jósolhatatlan jövő
 Most múlik pontosan…

1992-1998
2001 2003
2004
2005
2007
2009
2010
2008 2011
2007 2012
 Kommunikáció?
•  szegmentáltság
•  hagyományos kommunikációs és viselkedési
normák érvénytelensége
–  vagy: még brutálisabban érvényesülő
normák?
•  instabil közösségek
•  anonimitás
•  laza kapcsolat a valósággal
– vagy: átstrukturálódó valóság?
Újmédia – morfológia

Felhasználó Tartalomalkotó
 Mi az új az újmédiában?
Új közönség
Új tartalom –  Radikális bővülés
–  Kommentek –  Értékes szereplő
–  Like-ok –  Megszűnő passzivitás
–  Önprezentációk –  Folyamatosan újraformálódó
közösségek
–  Kapcsolatok –  Hálózatosság

Új közvetítő közeg
–  Poszt-materialitás
–  Folyamatos formálódás
–  A közönség maga alkotja, formálja
–  Vizualitás dominanciája
–  Gyorsuló ritmus
–  Nyelvi standardok változékonysága
 A munka világa is medializálódik:
tudásmegosztás és közösségi tudásépítés
•  A tacit (néma) tudás felszínre •  A hierachizált viszonyok
hozása az újmédia révén: ellenében is lehetővé válik a
–  nincs szükség reprezentációs kreativitást segítő horizontális
megnyilvánulásra együttműködés:
–  az információk személyessége –  az információk áramlása nem
segít megnyilvánulni kötött elosztó központokhoz
–  kommunikatív munkakörnyezet –  a visszaigazolások közvetlenül a
–  elismerési vágy közvetlen társaktól is érkeznek
visszajelzésekkel elégül ki –  a tudás-morzsák
–  jólinformáltság erősíti a kis véletlenszerűsége ötleteket ad,
tudások megnyilvánulását kezdeményezésre sarkall
–  a szervezeti határokon való –  a tudáscsomagok eléthetősége
átlépés segíti a tudásegységek újreértelmezhetővé teszi a
felszabadulását korábbi, elejtett ötletek
újragondolását
 Felhőben élni
A cloud-élmény és valóság
•  A felhasználó ottléte ideiglenes és a felhőbe belemerítkezve történik.
•  Saját világunk lehatároltsága
•  Ösztönöz:
Ø  tudásmegosztásra
Ø  nyitottságra
Ø  közös munkára
Ø  közösségekben való létezésre
•  Alapfeltétel: a folytonos online lét
A digitális világ alapkérdése:
kommunikálunk és élünk –
vagy kommunikálva élünk?
 Kommunikáció és élet

•  Valódi tevékenység •  Önmutogatás

•  Amit megeszünk… •  Divatok
•  Az anyag értéke •  Ködképek képzeletek
•  Realitás •  Virtualitás
Kommunikáció és élet
•  Mit csinálnak a Kalahári sivatag szélén a reális
törzsek?
–  Kommunikációs anyagszerűség
–  Kommunikációmentes élet
–  A virtualitás rögvalósága
•  Az életvezetés, a cselekvések hagyományos
tagolásai felbomlottak
–  Munkaidő/szabadidő
–  Munkahely/otthon
–  Intimitás és közszemlére kitettség
•  De valóban ez volt a hagyományos???
A kommunikáció kulcskérdése
•  A nézetek és vélemények önértéke
•  Egyenlő felek interakciója
•  A hagyomány és kontextus tudatosítása
•  A hagyomány és kontextus reflexiója
•  A tekintély rehabilitációja
•  A tekintély reflexiója

Autonómia
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
 Milyen tudományos stílus
jellemzi az adott
kommunikációelméleti iskolát?

•  Természettudományos
•  Értelmező

Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. (Harmat

Kiadó, 2001.) alapján
A diétás kóla és az elefánt
https://www.youtube.com/watch?v=8oFcJW5kMi4
 Kommunikáció-elméleti
hagyományok

•  Szociálpszichológiai Deskriptív/
•  Kibernetikai természettudományos

•  Retorikai
•  Szemiotikai
•  Szociokulturális

•  Társadalomkritikai
•  Fenomenológiai Értelmező
 Módszertanok
•  Kísérletezés
•  Felmérés
•  Szövegelemzés
•  Etnográfia
 Szimbolikus interakcionizmus
(Mead)
•  Jelentés-alkotás: társadalmi konstrukció
•  Jelentés-adás: nyelvhasználat teremti,
szimbolikus
•  Emberi specifikum:
–  Mózes I. 19. És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle
mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez,
hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az
ember az élő állatnak, az annak neve. 20. És nevet ada az
ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden
mezei vadnak;
•  Gondolkodás: belső párbeszéd (meaning),
szerepátvétel, én/engem reláció,
 Szimbolikus interakcionista
paradigma alkalmazásai
•  Valóságalkotás
•  Résztvevő megfigyelés (szemben a behaviorista
paradigmával)
•  Generalized Other:
“And I have known the eyes already, known them all -
The eyes that fix you in a formulated phrase,
And when I am formulated, sprawling on a pin,”
“ha a sok szem mind előjön újra,
S kész meghatározás-hálóját rám veti?“
T.S. Eliot: The Love Song of J. Alfred Prufrock
•  Sértés, mint agresszió
•  A virágáruslány és a hölgy, avagy a királynő és a prostituált
•  Szimbólum-használat, mint társadalmi cselekvés
(dehumanizálás, aktivizmus stb.)
 A kommunikációelméleti
sokszínűség rendezése

Empirikus Hermeneutikai
Összefoglalás
 Kommunikáció:
a racionalitás és érvelés közössége
•  Kommunikatív racionalitás (Habermas)
•  Deliberatív társadalmak
•  Tolerancia és megértés
•  A medializálódás és a közösségi (tömeg)média ellensúlya
•  A tudományos racionalitás jelenléte

Kommunikáció – Közösség – Racionalitás –

Hagyomány – Autoritás – Szabadság
Köszönöm a figyelmet!

Kutatócsoportunk
kommunikációelméleti anyagai
követhetők itt:
https://www.facebook.com/hunscan/
Kommunikáció és média-
tudomány
Fábri György
2022. tavasz
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
 TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ

kommunikációs
tér Társadalmi
egyének csoportja (nyilvánosság) Ø cél,
Ø intézmény
Ø mozgás
Ø csoport

Medializálódás -
tömegmédia

Új média?
 Társadalmi jelenség – kollektív
reprezentáció
•  Tudományterületi helykeresés: szociológia a
pszichológia és bölcsészet között
•  Képzetek és cselekedetek: reprezentációk
•  Emberi reprezentáció specialitása: az
intencionalitás (valami tőle külsőre irányul) /
Dennett/
•  Intencionális mozzanat /Brentano/: a
reprezentáció lényege, hogy valamire irányul
(szemben a szintaktikai felfogással /Wundt/)
•  Társadalmi reprezentációk:
–  „gondolati emelődaruk/égi emelődaruk” (Dennett)
–  „3. világ objektumai” (Popper)
–  fizikai-társadalmi-pszichológiai realitás (Festinger
 Radikális individualizmus
•  Csak az egyénben keletkezik reprezentáció
•  Társadalmi közegben „terjed” (járvány), de
nem abban létezik!
 Klasszikus kognitivizmus
•  Önmagában zárt individuum
•  Rendszeren belüli, szintaktikai elemzés
•  Tárgyi intencionalitás és személyközi
vonatkozások nélkül
 Kommunikációs paradigma
•  kiindulópontja a jelhasználat
•  a reprezentáció feltétele: az ingerhelyzetről
való leválás
•  A reprezentáció szintaktikai felfogása szerint a
lelki jelenségeket a fizikai jelenségektől a
belső hozzáférhetőség különbözteti meg
•  szocialitás viszonya a megismeréshez:
elidegeníthetetlen kerete (Pléh Csaba)
 Társadalmi reprezentáció – társadalmi
kommunikáció

Kollektív (társas)
reprezentáció:
modern társadalmi tagolódás vallás és tudomány generalitása
• nyelv megszűnik!
• intézmény
• szokás

Durkheim szociális reprezentáció Moskovici

Egyéni reprezentáció
„Ha a már létrejött reprezentációk önmaguktól
fennállnak, anélkül, hogy létük folyamatosan
függne az idegi központok állapotától, ha
képesek arra, hogy közvetlenül hassanak
egymásra, hogy saját törvényeik szerint
kombinálódjanak, ez azért van, mert olyan
valóságos létezők, amelyek, bár bensőséges
kapcsolatot tartanak fenn szubsztrátumukkal,
bizonyos mértékben mégis függetlenek attól.”
Durkheim 1898
•  Kognitív reprezentációk (szociális tudás) az egyéni
mentális működés eredményei
•  Kognitív reprezentációk: szociális dinamika,
csoportcélok, csoportfenyegetés, csoportkohézió
Ø kollektív tudat (Durkheim)
Ø „harmadik világ” (Popper)
Ø közvélemény (Harry Alpert)
Ø intézményesültség (Bloor, Barnes)

•  Az új jelenség megismerésének útja

 Kollektív emlékezet
•  Az emlékezet társas keretei (Halbwachs)
•  Az emlékezés társas tevékenység – narráció!
•  Az emberi emlékezet nem individuális,
hanem a társadalmi kommunikációhoz kötött
•  Az emlékezet kitüntetett formái korhoz kötődő
társadalmi konstrukciók (múzeumok,
restauráció stb.)
•  Az idő fogalma, értelmezése
 Szociális reprezentáció
•  Kollektív reprezentáció (Durkheim):
–  Eredet
–  Referencia
–  Tárgy
•  Szociális reprezentáció (Moscovici):
Közös alkotás, a kommunikáció révén!
Az információ terjedése (Moscovici)
•  diffúzió vélemény
•  propagáció attitűd
•  propaganda sztereotípia

kommunikáció: dupla kogníció!

racinonális/logikai reflexió az asszociációkra,

reakciókra, következtetésekre
 Szociális reprezentáció

társadalmi alcsoportok kulturális tárgyak

sajátos
reprezentációs
formák

kommunikáció
 Funkciója
•  A világ megragadása (értelemadás)
egzakt tudásbázis hiányában is
(hétköznapi gondolkodás)
•  Kommunikációs platform
•  Mentális biztonságadás
•  A hiedelemvilágok helyébe lépő
racionalizáció
 Megismerési modell
Lehorgonyzás Objektiváció
(folyamat és mechanizmus) •  tárgyhoz kapcsolás
•  osztályozás •  kell hozzá kelően széles
–  generalizálás körben ismert tárgyi
–  parikulálás megfelelés!
•  megnevezés •  figuratív mag: nem csak
–  azonosít hivatkozás, realitás-
–  elhelyez élmény is!
–  kommunikálhatóvá tesz
A szociális reprezentáció: tudomány
és köznapiság különbsége

kategorikus:
a tudomány formális
logikája rendezi

A kommunikációs
közvetítés hétköznapi
valósága:
természetes logika,
közérzet, közvélekedés

“Science was before based common sense
and has made less common; now common
sence is science behind common”

Serge Moscovici (1984)

 A tudás leképezése
•  Tudományos tudás percepciója
•  Figuráció: perszonalizáció
•  Freud, Einstein
 Nem mindegy, mennyire
“igaz” a hétköznapi
gondolkodás háttérbázisa!
Összefoglalás
 Kommunikáció:
a racionalitás és érvelés közössége
•  Kommunikatív racionalitás (Habermas)
•  Deliberatív társadalmak
•  Tolerancia és megértés
•  A medializálódás és a közösségi (tömeg)média ellensúlya
•  A tudományos racionalitás jelenléte

Kommunikáció – Közösség – Racionalitás –

Hagyomány – Autoritás – Szabadság
Köszönöm a figyelmet!

Kutatócsoportunk
kommunikációelméleti anyagai
követhetők itt:
https://www.facebook.com/hunscan/
Kommunikáció és média-
tudomány
Fábri György
2022. tavasz
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
 A.
Klasszikus retorika
 Platon: filozófia szemben a technikával

•  „aki jó szónokká akar válni, igazságosnak kell

lennie, s tudnia kell, mi az igazság.”
•  a dolgokat egyben kell látnia
•  tehetség és gyakorlás
•  ismernie kell az emberi lelket
 Arisztotelész: Retorika
I. könyv
•  Inventio (feltárás)
•  Éthosz (jellem)
•  Pathosz (hatás az érzelmekre)
•  A példák bizonyító ereje
•  Enthünéma (következtetés)
•  A beszéd és fajai
II. könyv – A bizonyításról (érvelésről)
III. könyv: A beszéd stílusa és felépítése
illő világosság
 A beszéd részei
ü Bevezetés (exordium): a hallgatóság
megnyerése, az érdeklődés felkeltése
ü Elbeszélés (narratio): a tényállás rövid
ismertetése
ü Tétel (divisio): véleményének (egyetértés,
egyet-nem-értés) ismertetése
ü Bizonyítás (confirmatio):érvek és bizonyítékok
logikus előadása
ü Cáfolás (confutatio): az ellenkező vélemények
helytelenségének kimutatása
ü Kitérő (egressio): nem állandó, célja a hallgatók
pihentetése, érzelmi ráhatás, az ellenfél
lejáratása
ü Befejezés (conclusio): a beszéd művészi
lezárása, a bizonyítás főbb pontjainak
összegzése, érzelmi ráhatás
 Bevezetés (exordium/principium)

•  Jóindulat megnyerése (captatio benevolentiae)

•  Figyelem megragadása
•  Téma megadása
•  Toposzok: felkészületlenség, bizonytalanság,
ráígérés, megbízatás, ajánlás, belső kényszer
stb.
•  Élénk, ismétlő, fokozó jelleg, kérdések,
felkiáltások stb.
•  A felsorolás a fontos, nem a részletezés,
egyszerű, közepes stílusban, pátosz nélkül stb.
 Elbeszélés (narratio)

•  Célja: informálás, történet formájában

•  Formája: leírás és jellemzés, példázatokkal
•  Az elbeszélés rendje:
§  Természetes rend: időrend, tér, ok-okozat
§  Mesterséges rend: a szónok szándéka szerint
•  Rövidség
•  Világosság
•  Valószerűség
 Tétel (divisio/propositio, partitio)

–  beszéd gondolati magvának összegzése

–  A beszélő álláspontjának kimondása
–  terjedelme: rövid
–  szerkezete
•  Egyszerű (simplex)
•  Összekapcsolt (juncta)
 Bizonyítás (confirmatio/argumentatio)

o  : a retorikai szöveg „szíve”

Feladata:
•  Meggyőzés
•  A hallgató gondolatainak irányítása

A közlés elfogadásának okai:

•  Bizonyító erejű érv (~logikus érv)
•  Pozitív hangulatkeltés (~etikus összetevő)
•  Kellemes v. kellemetlen következmény (~patetikus
összetevő)
 Cáfolás (confutatio~refutatio)

•  Ellenkező vélemények helytelenségének

kimutatása -- része a bizonyításnak
•  Akkor van szükség rá, ha a hallgatót ellentétes
hatás is érheti vagy ellenvéleményen van.
 Befejezés (conclusio/peroratio)

–  a beszéd művészi lezárása,

–  a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, az
emlékezet felfrissítése
–  érzelmi ráhatás
–  az értelmi és érzelmi jegyek aránya a céltól,
témától függően változó lehet.
•  érzelmi: a szöveg legemelkedettebb része
•  értelmi: cselekedetre buzdítás
 B.
Retorikai példák
https://www.youtube.com/watch?v=0bi1PvXCbr8&pbjreload=10
Barátaim, rómaiak, földieim,
Figyeljetek rám.
Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni.
A rossz, mit ember tesz, túl éli őt;
A jó gyakorta sírba száll vele.
Ez legyen Caesar sorsa is. A nemes
Brutus mondá, hogy Caesar nagyra vágyott:
Ha ez való, úgy súlyos bűne volt,
És Caesar érte súlyosan lakolt meg.
Most, Brutus engedvén s a többiek,
(S Brutus derék, becsületes férfiú),
Jövök beszélni holt Caesar fölött.
Barátom volt ő, hozzám hű s igaz.
De Brutus mondja, hogy nagyokra tört;
S Brutus derék, becsületes férfiú.
Rómába ő sok foglyokat hozott;
Váltságok a közkincstárt gazdagítá:
Ez nagyravágyását jelenti-e?
Szegény ha jajdúlt, Caesar sirt vele;
A nagyravágyásnak nem ily szelíd
Anyagból kéne szerkeztetve lenni:
De Brutus mondja, hogy nagyokra tört;
S Brutus becses, derék egy férfiú.
Láttátok, a Lupercal ünnepen,
Háromszor nyújtám a koronát neki,
S ő visszatolta. És ez nagyravágyás?
De Brutus mondja, hogy nagyokra tört,
S bizonynyal ő derék egy férfiú.
Nem szólok én, hogy Brutusnak beszédét
Czáfoljam: azt mondom csak, mit tudok.
Mind kedvelétek őt és volt miért:
Mi tilthat el most érte sírnotok?
Vad állatokba szöktél, oh itélet,
S az ember ész nélkül maradt! Türelmet!
Caesarral szívem ott a gyászpadon van:
Pihennem kell, míg hozzám visszatér.
Még tegnap hasztalan daczolt vala
Caesarral a világ. Ma itt hever
S nincs oly szegény, ki bókoljon neki.
Oh honfiak, ha dühre, lázadásra
Ingerleném a lelket bennetek,
Megbántanám Brutust, meg Cassiust,
Kik, tudva van, derék jó férfiak.
Nem bántom őket hát, inkább leszek
Igaztalan holtunkhoz és magamhoz,
Hozzátok, mint oly tisztelt férfiakhoz.
De itt egy irat, rajt’ Caesar pecséte:
Vég rendelménye; házában lelém.
Csak hallja ezt a község (melyet én,
Bocsássatok meg, fel nem olvasok),
Csókolni járand holt Caesar sebeit;
Kendőket áztat szent vérébe; sőt
Emlékül egy hajszálért esdekel,
S majd haldokolva feljegyzendi vég
Intézetében s dús örök gyanánt
Utóira szállítandja.
Nyugottan, jó barátim; nem lehet
Felolvasnom; nem jó megtudnotok,
Miként valátok Caesartól szeretve.
Ti nem vagytok fa, kő; de emberek,
S mint emberek, hallván végrendelését,
Az lángra gyújt és őrületbe hoz.
Nem tudnotok jobb, hogy ti lettetek
Örökösi; mert ha tudtotokra esnék,
Mi lenne abból!
Békével lesztek, vártok egy kicsint?
Meggondolatlanság volt róla szólnom.
Kell tartanom, hogy a derék férfiak,
Kiknek ledöfte Caesart fegyverök,
Meg lesznek bántva általam.
Ha van könyűtök, most ontsátok el. palásttal, Én szónok, milyen Brutus, nem
Ezen palástot mind ösméritek. Pompejus oszlopalján, honnan a vér vagyok.
Emlékezem, hogy felvevé először, Mindegyre folyt, nagy Caesar Hanem miként ismertek, egyszerű,
Egy nyári este volt az, sátorában: elesett. Őszinte ember, a ki szeretém
Az nap veré meg a Nerviusokat. Oh mily esés volt ez, jó honfiak! Barátomat, s ezt jól tudák azok,
Nézzétek, itt járt Cassius vasa, Elestem akkor én, ti, és mi mind, Kik róla nyilván szólnom engedének.
S mily rést csinált a fondor Casca itt; Míg véres ármány kérkedett Sem szóm, sem elmém, sem
fölöttünk. tekintetem;
E helytt a kedvelt Brutus döfte át,
S hogy elvoná az átkozott aczélt, Oh most ti sírtok; látom, érzitek Sem a beszéd hatalmát nem birom,
Ím mint követte Caesar vére, A metsző szánalmat. De mind ez itt Hogy vért keverjek. Én csak
mintegy Szelíd könyű még. Jó lelkek, ti egyenest
sírtok, Beszélek. Mondom, a mi tudva van.
Ajtóhoz futva meggyőződni, vajjon
Ámbár ruháján láttok csak sebet. Itt felfödöm kedves Caesar sebeit,
Brutus kopogtat-e ily barátiatlan?
Ide nézzetek, itt fekszik ő maga, Ez árva néma szájakat, s hagyom
Mert, tudjátok, Caesarnak angyala
Sebekkel rakva áruló kezektől! Helyettem szólni. Volnék Brutus én,
Volt Brutus; oh itéljetek
Édes barátaim, ne kapjon el És Brutus Antonius, úgy volna egy,
Ti istenek, miként szerette őt!
A zendülés vad árja szózatomra. Ki nyelvet adna Caesar mindegyik
Ez mindenek közt legfájóbb döfés
volt; Kik ezt tevék, derék, jó férfiak: Sebének, mely Rómának még kövét
Mert a mint Caesar döfni látta Én nem tudom, minő magán boszu is
Brutust, Birhatta rá; hisz bölcs, jó férfiak, Boszúra s lázadásra keltené.
Hálátlanság jobban mint áruló kéz S nincs benne kétség, számot
Végkép leverte. Akkor megszakadt adnak érte.
Nagy szíve, s arczát elfödvén Én nem jövök kilopni szűtöket.
 V. Henrik

https://www.youtube.com/watch?v=A-yZNMWFqvM&t=39s
HENRIK KIRÁLY. Ki e napot meglátja s agg leend,
Ki óhajt ilyet? Westmoreland rokon? Szomszédait évenkint majd e nap
Nem, jó rokon! ha csakugyan halálra Elő estvéjén megvendégeli,
Jelölteténk, hazánk elég sokat Így szólva: Holnap lesz szent Crispián;
Veszít mibennünk; s ha élünk, minél Aztán feltűri öltönyujjait
Kevesb a szám, annál több a dicsőség. És megmutatja seb-helyét. A vén
Többet tehát egy emberrel se kívánj. Sokat felejt; de bár mindent felejtsen,
Zeüszre! én kincset nem szomjazom, Megemlékszik rá körülményesen,
Se nem kérdem, ki él költségemen, Miket tett e napon. Akkor neveink
S nem bánom, hordja más díszöltönyöm’, Szokott szavak leendenek szájában:
Vágyam nem csügg ily külső tárgyakon: Henrik király. Bedford és Exeter,
De hogyha a dicsőség szomja bűn, Warwick és Talbot, Salisbury, Gloster,
Úgy a legbűnösebb lélek vagyok. S élénken emleget tölt kelyhinél.
Nem! egy embert se kívánj Angliából. Fiának megtanítja e regét,
Legjobb reményért sem veszítenék És Crispin, Crispián sohsem vesz el
Én a dicsőségből annyit, biz Isten, Eme naptól világ végezteig;
Mint tőlem egygyel több ember levonna. De sőt ránk emlékeznek általa,
Egygyel se kívánj többet, Westmoreland; Nehányunkra, e kis testvér csapatra:
Hirdesd ki inkább hadsergem között, Mert a ki vérit ontja ma velem,
Hogy a kinek harczolni kedve nincs, Testvérem lesz: bármily alantsorú,
Az elmehet, útlevelét kikapja, Nemessé válik rangja e napon,
Zsebébe úti költséget teszünk. És a nemesek Angliába’, kik
Olyannal együtt halni sem kivánunk, Most ágyba’ vannak, önmagokra majd
Ki, vélünk társaságban, halni fél. Átkot szórnak, hogy nem valának itt,
Ez a nap Crispián névünnepe: S elcsöndesednek, ha olyan beszél,
Ki e napot túléli s haza jut, E napról hallva, lábujj- Ki itt harczolt Crispin napján velünk.
hegyre áll
S a Crispián nevére felszökell;
https://www.youtube.com/watch?v=z02LKJ1hlIc
Ceglédnek népe, nemzetem büszkesége!

Kérni jöttem tőletek, midőn lelkes soraitokat szemlélem, szűnik bensőmben a kétség, nem marad
védtelen szegény árva hazánk. Tudjátok mindannyian, minő cél vezérelt bennünket, midőn ide
egybehívtunk benneteket, mégis kimondom.
Álnok hitszegők el akarják venni tőlünk az áprilisban kivívott szabadságunkat, s mindazokat a
jogokat, amelyeket maga őfelsége, a császár biztosított számunkra.
Jellasich hordái császári zászlók alatt a szent magyar földet rabolják, fosztogatják. Szőlőink híres
borát idegenek prédálják fel.
Veszélyben a haza! Sorsdöntő órák előtt áll nemzetünk. A kérdés az, hogy: Veszni hagyjuk kivívott
jogainkat, függetlenségünket? Odahajtjuk büszke magyar fejünket a császári sas karma alá? A
válasz: NEM!
Én esküszöm az igazságos Istenre, hogy hazánk szabadságából elrabolni egy hajszálnyit nem
engedek!
Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, szent királyaink véres kardot hordattak körül az
országban. Én zászlót ragadék kezembe, és e zászló alá hívom e város polgárait.
Honfitársaim! Cegléd polgárai! A nemzet sorsa a ti kezetekben van. Testvérek vagyunk mindnyájan.
Választanunk kell a szabadság és szolgaság között. Gondoljunk őseinkre, kik a szabadságot
választották! Ragadjunk mi is fegyvert hazánk oltalmára! Fordítsuk fegyvereinket az árulók, a
hitszegők ellen!
Fegyverbe szólítom e város lakóit. Hozzunk áldozatot a haza szent oltárán!
Ha magyar vér folyik, folyjon a szabadságért, ne idegen célokért és ne idegen földön!
Most, hogy titeket látlak, tudom, hogy oly hatalmas e nép, hogy ha fölkel és összetart,
Magyarországon a pokol kapui sem vesznek erőt. Az összerogyó ég boltozatait is képes karjával
fenntartani.
Harcunkhoz adjon erőt a magyarok Istene, hitünk igazsága, népünk szabadság szeretete!
https://www.youtube.com/watch?v=9TCMHVmNc5w&pbjreload=10
Nyolcvanhét esztendővel ezelőtt e kontinensen atyáink új nemzetet hoztak létre, mely
szabadságban fogant, s azon elvnek szenteltetett, hogy minden ember egyenlőnek
születik.

Most nagyszabású polgárháborút vívunk, mely eldönti majd, hogy e nemzet, vagy
bármely ily módon született és ezen elven alapuló nemzet tartósan fennmaradhat-e. A
háború egyik nagy csatamezején állunk most. Azért gyűltünk össze, hogy e mező egy
részét mindazok végső nyughelyévé szenteljük, akik itt áldozták életüket, hogy e nemzet
élhessen. Illő és helyes, hogy így cselekedjünk.

Tágabb értelemben véve azonban mi nem szánhatjuk valamire e földet—nem

szentelhetjük valamire—nem szentelhetjük be. Sokkal jobban megszentelték már ezt
mindazon bátor emberek—élők és holtak—akik itt küzdöttek, minthogy a mi csekély
hatalmunkban állna, hogy ehhez bármit hozzátegyünk, vagy belőle elvegyünk. A világ
kevéssé figyel, s nem is fog túl sokáig emlékezni arra, amit most itt mondunk, azt
azonban sohasem fogja elfeledni, amit ők tettek.

Mi, akik életben vagyunk, szenteljük inkább magunkat nemes küzdelem árán elért
befejezetlen művüknek! Mi, akik itt állunk, szenteljük magunkat inkább a reánk váró
komoly feladatnak: e dicső halottak példája erősítse bennünk az odaadást az ügy iránt,
melyért ők a legvégső áldozatot is meghozták; mondjuk ki eltökélt szándékkal, hogy
haláluk nem lesz hiábavaló; hogy Isten segedelmével e nemzet a szabadság jegyében
újjászületik, s hogy a nép kormányzata, a nép által és nép érdekében létrejött
kormányzat nem fog eltűnni a Föld színéről!
 C.
Gyakorlati tanácsok előadás-
tartáshoz
 Mi teszi a jó előadót?

•  Felkészültség

•  Begyakorlottság

•  A közönség ismerete
–  Milyen módjai lehetnek az információszerzésnek?
 Írott műfaj Szóbeli műfaj

•  Kontroll az olvasónál •  Kontroll az előadónál

•  Saját ritmusban, •  A hallgatóság egyszer
visszatérhet, hallja, az előadó által
újraolvashat, diktált tempóban
előreugorhat, •  Kapcsolat a
átolvashat, közönséggel
szelektálhat •  Érzelmeket könnyebb
átadni
 Prezentációs alapismeretek
Előzetes ismeretek felmérése:

§  Hol lesz az előadás?

§  Mennyi időm van az előadásra?

§  A közönség előzetes ismereteit/tudását felmérni

§  Utánajárni, hogy milyen médiaeszközök állnak

rendelkezésre
 Az előadás általános
felépítése
•  Mondd el mit fogsz mondani / Mondd el / Foglald össze mit
mondtál
•  Címdia
•  Áttekintés (a beszéd felépítése, tartalomjegyzék)
•  Bevezetés és háttérinformációk
•  Tartalom diák: A mondanivaló veleje. Mit vizsgáltál és mik az
eredmények
•  Záró dia: A konklúziók bemutatása a legfőbb érvekkel,
amelyek alátámasztják azokat
•  Opcionális utolsó dia: Köszönetnyilvánítás a veled együtt
dolgozó munkatársaknak / az anyagi támogatóknak
 Az időkeret

1.  A rövidebb vagy a hosszabb prezentációt a nehezebb?

Miért?
2.  Hogyan befolyásolja az időkeret a felkészülést?
3.  Mi a legrövidebb időkerete egy előadásnak?

Minél rövidebb annál fontosabb:

•  Szelekció: Mi a fontos? Mi a fő üzenet? Mi a
legfontosabb információ az előadás egyes részeiben?
Fontos a fókusz megtartása.
•  „Elevator speech” ill. 3 perces előadás
Technikai eszközök

•  Helyszín
megismerése:
technikai felszereltség
és fizikai elrendezés,
konnektorok
•  Technikai problémák
(kompatibilitás,
konvertálás) – előre
ellenőrizni
•  Az előadói háromszög
 Felkészülés

•  Az időkeret tartása – gyakorlás, lényegkiemelés (Ha

megcsúsztál: engedd el!)
•  Készíts jegyzeteket! - kártyákon vagy a ppt diasor jegyzet
részében és nézheted az előadó nézetben
•  Tanuld meg szó szerint: kezdő és záró mondatokat, az
átkötéseket és az idézeteket
•  Megjelenés (ruházat és haj)
•  Önfejlesztés: beszédtechnikai gyakorlatok, önismeret (video),
hibák pl. öözés javítása
•  HITELESSÉG: természetesség, begyakorlottság, „magadévá
tétel”
•  Stresszkezelés
 A prezentáció megtartása
•  Kezdés: sietség nélküli és méltóságteljes mozgás, a
beszéd kezdése
•  Szókincs, átkötések
•  Nem verbális kommunikáció: hangszín, tempó,
szemkontaktus a teljes közönséget lefedve, testtartás a
közönség felé (ha lehet előlépve a katedra mögül) – ne
fordíts hátat!, maradj az előadói háromszögben, használj
a mondandódat támogató gesztusokat, állj
magabiztosan, használj lézer pointert
 Javaslatok (Hofmann, 2010)

1.  Tanuld meg szó szerint az első néhány mondatot!
2.  Tudatosan irányítsd a beszédsebességed!
3.  Nézz a közönségre ahányszor csak lehet!
4.  Párhuzamosan mutasd a dián az információt, amiről beszélsz!
5.  Magyarázz el mindent ami a dián látható!
6.  Minden kulcsmozzanatot jeleníts meg a kivetítőn!
7.  Ellenőrizd a helyesírást!
8.  A beszélt nyelvnek megfelelő megfogalmazásokat használj!
9.  Egyszerűen, de professzionálisan beszélj!
10.  Használj világos és vizuálisan kellemes diákat!
11.  A címsorok legyenek informatívak!
12.  Légy önmagad! – Ez az előadó legfőbb erénye
13.  Tudatosan figyelj a test-, kar-, kéz- és lábmozgásaidra!
14.  Öltözz az alkalomhoz illően!
 Ellenjavallatok

1.  Ne csak a monitort nézd!

2.  Ne csak a jegyzeteidet nézd!
3.  Ne olvass fel szóról szóra (se a diáról se a jegyzetedből)!
4.  Ne adj ki zavaró hangokat (pl. öözés)!
5.  Ne beszélj az írott műfaj szabályai szerint!
6.  Ne végezz pótcselekvéseket (ne játssz a hajaddal vagy más
tárggyal)!
7.  Ne olvasd fel a címsorokat!
8.  Ne készíts semmitmondó címsorokat vagy szövegeket!
9.  Ne hagyj ki semmit, ami a dián van!
10.  Ne vitatkozz a kérdezővel!
 Diasorok kinézete
•  A háttér nem zavarhatja meg a diasorokat

•  Fehér háttér zavarja az olvasó szemét

•  Kontrasztos háttér és betűszín választás

 Példa
olvashatatlan, hosszú szöveg

econo
my
 Példák
Miért rossz?

forrás: speakingofcrypto.com
 Formázás és színek
•  Jóleső legyen a szemnek
•  A túl világos színek kerülése
•  Színvakok miatt: a zöld/piros és a kék/
narancsságra kontraszt kerülése
•  Balrazárt
•  Erős kontraszt a háttér és a szöveg ill. ábra között –
olvashatóság
•  Figyelni pl. arra hogy előfordul hogy a projektor fakón
jeleníti meg a színeket
 A jó diasor jellemzői
•  Döntést hozni arról, hogy MIT és
MENNYIT tegyünk a diasorba
•  Diánként egy fő gondolat, üzenet
•  Önmagában is megálljon, egyszerű stílus
•  Az elhangzottakat támogatja, nem elvonja
róla a figyelmet
•  Küllem: kellemes és professzionális – ne
használjunk furcsa színeket, betűtípust
•  Az összetartozó részek vizuálisan is
azonosan jelenjenek meg
 A szövegezés sűrűsége
Az előadó ill. a közönség szempontjai

•  Vázlatpontok, kulcsszavak
•  Max. 40 szó/dia, 40 karakter/sor, 14 sor/dia
–  (vagy: max. 6 sor 6 szóban soronként)
•  A sűrű szövegezés veszélyei:
–  A kontroll elvesztése
–  Vizuális kifáradás
•  Helyette: 3-6 vázlatpont, amelyet szóban magyarázunk
•  Időben: 1 slide átlagosan fél perc (de függ a tartalomtól!)
Diagramok és táblázatok
megjelenítése

•  Mindig legyen cím és

jelmagyarázat
•  Nem biztos, hogy egy az
egyben áttehető az írott
anyagból (pl. betűméret)
•  A táblázatnál jobb a
diagram
•  A szöveget mindig
vízszintesen jelenítsük meg
 D.
Vita és érvelés
 Vitahelyzet értelmezése
•  Pszichológiai Ø Lelki motívumok,
pszichés állapot stb.
•  Szociálpszichológiai Ø Közösséghez
tartozás, determináció
•  Szociológiai Ø Társadalmi helyzet,
érdekek

•  Argumentációtechnikai
Ø Nyelvi eszközök,
logika
 Vitafajták
•  Önprezentációs („veszekedés”)
•  Racionális érvelés
•  „Törvényszéki tárgyalás”
•  Megismerő, tényfeltáró
•  Egyeztető, tárgyaló
 Racionális vita szabályai
•  Logikai platform azonossága
•  Hivatkozási platform azonossága
•  Szimmetria/asszimetria szereposztásának
elfogadása
•  Bizonyítási kényszer elfogadása
•  Kritizálhatósági tartomány azonossága
•  Dramaturgia elfogadása!!!
 Érvelési módok
•  Internális: premisszák (hivatkozási alapok)
azonossága, logikai ellentmondások
•  Externális: premisszák (hivatkozási
alapok) módosítása, szűkítése/tágítása
•  Vegyes
 Illegitim érvelés-elemek
•  Hatalmi pozíció érvényesítése
•  Személyeskedés
•  Megértésre törekvés feladása
•  Öncélúság (parttalanság stb.)
•  Érvelési síkok önkényes változtatása
•  Árnyékbokszolás (szalmabáb-érvelés)
 Érvelési kényszer
•  Civilizációs fejlemény
•  „Evolúciós” előnyei:
–  Ismeretátadási hatékonyság
–  Csoport-együttműködés
–  Közösségi stabilitás
–  Én-fejlődés
–  Innovációs erőforrás
–  Túlélési esély növelése
•  (Időszakos) hanyatlásának okai:
–  Hosszadalmasság
–  Közös beleegyezést feltételez
–  Erő-kultusz, autoriter Zeitgeist
Összefoglalás
 Kommunikáció:
a racionalitás és érvelés közössége
•  Kommunikatív racionalitás (Habermas)
•  Deliberatív társadalmak
•  Tolerancia és megértés
•  A medializálódás és a közösségi (tömeg)média ellensúlya
•  A tudományos racionalitás jelenléte

Kommunikáció – Közösség – Racionalitás –

Hagyomány – Autoritás – Szabadság
Köszönöm a figyelmet!

Kutatócsoportunk
kommunikációelméleti anyagai
követhetők itt:
https://www.facebook.com/hunscan/
Kommunikáció és média-
tudomány
Fábri György
2022. tavasz
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
 Mediatization
(medialization)
Egy “meta”-folyamat, amelynek révén a
mindennapi gyakorlat és a társadalmi
viszonyok mindinkább a médiában való
megjelenés és a média-intézmények által
alakulnak
(Livingstone)
 A médiának játszó alrendszerek
Társadalmi alrendszerek És akkor jött a (tömeg)demokrácia…
•  saját logika, szabályok, •  az érintettség és beleszólás
értékmérők, értékelés, összekapcsolása
közönség (Luhmann: bináris
kód) •  résztvevők rekrutációs
•  viszonylag zárt, bázisának kiszélesedése
hivatásrend-jellegű •  közmegegyezésre,
működés
beleegyezésre alapozódó
•  a szaktudás, hozzáértés
legitimál legitimáció
•  finanszírozottság, •  finanszírozás, érvényesség,
érvényesség és hatékonyság nyilvános
hatékonyság: nem megítélésen múlik
megkérdőjelezett

Média: felzabált alrendszerek?

 Médiavilág és kommunikáció(s
közösség)
•  közvetlen közösségek medializálódása
•  közvetlen reflexiók és reprezentációk
medializálódása
•  értékek és értékelések medializálódása
•  szegmentálódás, szegregáció
 A jogszolgáltatás mediatizációja
“Adjatok nekem bírákat, aminőket akartok,
legyenek hanyagok, legyenek részrehajlók,
legyenek megvesztegetve, legyenek
ellenségeim, nem bánom: csak azt
engedjétek, hogy semmit se tehessenek
másként, csak a közönség szeme előtt.”
Kossuth Lajos
A sport mediatizációja
A sajtó /média-/
szabadság és
dilemmái
"Sohasem lehetünk biztosak abban, hogy az a
vélemény, melyet elnyomni próbálunk, helytelen; és
még ha biztosak lennénk is ebben, elnyomása akkor is
káros”
(Szókratész, Jézus)
John Stuart Mill
„Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot?
Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó
törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha
nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra
kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy
előny.”
Thomas Mann – Goethe

Blaszfémia és szólásszabadság

Isten védelme

Az ember (érzékenységének) a
védelme
Gyűlöletbeszéd és szólásszabadság
„azonnali és
közvetlen veszéllyel járó uszítás”

– érzékenység
– köznyugalom megzavarása
– emberi méltóság megsértése
– a közösség legitimációs bázisának
kétségbevonása

 Szabadosság és szabadság
határán

Szexualitás, közízlés

Kritikák:
– konzervatívok
– vallásosok
– feministák
– egyenlőségpártiak

 Pánik-keltés
Ø A tűz egy térben levő emberek közös
lélegzetvételéből származik.
Ø Ezek az építkezési formák tűzveszélyes
anyagokat használtak.
Ø Ebben az épületben könnyen keletkezhet
tűz.
Ø Ebben az épületben gyakran tűz szokott
lenni.
Ø Tűz van!!!
 A morális pánik mechanizmusa
•  Érintettség
•  Ellenséges hangulat
•  Társadalmi konszenzus
•  Aránytalanság
•  Változékonyság

„erkölcsi értékek fenyegetettsége”́

 Fake News – újdonság?
“Nem-igazság” a
hagyományos társadalmi Fake News
kommunikácóban •  Magukban a hírekben
•  Tévedések •  A képek kiemelt szerepe
•  Hibák
•  Propaganda
•  Az igazság és hamisítás
•  Vélemény
összekeveredik
•  Téves/hazug tudósítás •  Feloldódika határ a
•  Pletyka bulvár, a politikai
•  Média-manipuláció propaganda és a
De: komoly média között
§  Elsődlegesen a bulvárban és •  A közösségi média
a politikai propagandában felerősíti a terjedését
§  Világos elválasztva a
“komoly” médiától
 A “Fake News” kora:
a “szabad és demokratizált” információs
világ totalizálódott győzelme
•  Információs társadalom: az információ “túl” fontossá
válik
•  Medializáció
•  A társadalmi kommunikáció demokratizálódik
–  Mindenki adhat és terjeszthet információt a társadalmi
kommunikáció terében
–  A médiatartalmak elérése nagyon olcsóvá válik
–  A médiatartalmak szolgáltatása nagyon olcsóvá válik
–  A hagyományos autoritások (szerkesztőslg stb.)
elgyengülnek, eltűnnek
 A képiség használatának új
szakasza: a “Deep Fake”
•  Politika
•  Pornográfia
https://www.youtube.com/watch?v=cQ54GDm1eL0
 Megoldási kísérletek
•  Cenzúra?
•  Algoritmusok?
•  Józan közízlés?
•  A piac ítélete?

Az alapkérdés:

egyén és közösség
 vélemény (glossza, „produkció” (szór
elemzés/ olvasói
publicisztika, kritika, akoztató, önprezentá
média forma típus/műfaj hír tudósítás oknyom interjú riport közlemény recenzió levél – vita
egyéni/külsős/ művészeti, esszé ció
ozás komment?
szerkesztőségi) stb.)

szeriőz

életmód

bulvár média
szöveges (digitális
vagy nyomtatott)
gonzó

közösségi média

propaganda

szeriőz

életmód

bulvár média
mozgóképes
(televízió, internet)
gonzó

közösségi média

propaganda

szeriőz

életmód

bulvár média
rádiós
gonzó

közösségi média

propaganda
 Az igazság, mint megismerési/
technológiai probléma

•  Kétértékű logikák alternatívái

•  Meghatározatlansági relációk
•  “Hinni a szemünknek” – klasszikus
történettudományi/narrációs probléma
•  “Hinni a szemünknek” – a képi világ
manipulálhatóságának problémája
•  Információs- és vélemény-buborékok
•  Megoldás: autoritások újrafogalmazódása
•  DE: lehetséges-e az autoritások
generalizálása?
 Média és az igazság
•  Tömegmédia: observáció + operáció!
(Luhmann)
•  Dreyfus-ügy: a média, mint normaadás – tehát
nem csak narráció!
•  Katharina Blum: a média, mint
normakényszerítés – a személy
kiszolgáltatottsága
Életmód-szabadság

Ki lehet részeg?
1.  Kommunikációelméleti alapok – 04.08
2.  Kommunikációelméleti iskolák – 04.08
3.  A szociális reprezentáció, mint
kommunikációelmélet – 04.22
4.  Retorika, prezentáció, érvelés – 04.29
5.  Medializáció, médiahasználat,
sajtószabadság, fakenews – 05.13
6.  Tudósok és pszichológusok a médiában
(tudománykommunikáció, Jordan
Peterson-jelenség, „Terápia”) – 05.13
 Az egyetem/tudomány, mint
kommunikációs jelenség
•  kommunikációs aktusokból épül fel (oktatás,
publikálás stb.)
•  kommunikációs intézmény: közösség, amelyet
a formalizált és saját protokollú
kommunikációs meachanizmus konstituál
•  legitimációja (finanszírozása) jórészt
társadalmi kommunikációs pozíciójától függ
 A.
A tudomány, mint társadalmi
kommunikációs jelenség
 Bizalmi index 2013
  2013 2013 2013
összes 18-29 év diplomás
Egyetemek 3,2 3,1 3,21
MTA 3,09 3,19 3,2
alkotmánybíróság 2,74 2,61 2,8
köztársasági elnök 2,67 2,36 2,68
helyi önkormányzat 2,71 2,44 2,7
bíróságok 2,65 2,61 2,66
rendőrség 2,63 2,54 2,65
hadsereg 2,6 2,57 2,58
kereskedelmi bankok 2,03 2,1 2,04
napilapok 2,22 2,13 2,15
egyházak 2,51 2,28 2,44
parlament 2,21 2,05 2,22
biztosítók 2,04 2,1 2,03
szakszervezet 2,06 1,99 2,1
kormány 2,18 2 2,19
31
politikai pártok 1,9 1,76 1,76
 Szakmai tekintélyek
•  Tudás-tételezésen alapulnak
•  Képzettségi meritokráciák
•  Korporációk intézményesítik
•  Hatékonyság és társadalmi konszenzus
legitimálja
•  Demokratizálódás: varázstalanítás?
•  Végső legitimáció: tudáskonszenzus
•  Fikciós média-reprezentáció dilemmája: hős
legyen vagy egy közülünk?
Új tudós szerepek

kutató, tudós

33
 Mi a tudománykommunikáció?
•  Communication continuum
Cloatrie and Terry Shinn (1985)
•  “Science in Public”
Gregory and Steve Miller (1998)
•  Key social groups interact in producing
science news
David Miller (1999)

35
 Deficit-modell:
Ø A laikusok túl keveset tudnak a tudományról
Ø Alacsony a tudományos írástudás szintje
Ø A tudományos ismeretterjesztés egyirányú folyamat a szakértőktől a
közönség felé
Ø Ha jó a tudásátadás, csökken majd a tudás-deficit
Ø A pontosabb tudás jobb döntésekhez vezet, ami jó a tudománynak is

Laikus szakértelem – A közönség Kontextus-modell

modell bevonásának Ø Figyelembe kell venni az
Ø  tudományos tudás modellje érintettek szociális, iskolai,
hatóköre korlátozott Ø S zakpolitikai vagy kulturális stb. hátterét
Ø A közönség tudása helyi politikai ügyek Ø Hangsúlyt kell helyezni a
releváns t u d o m á n y o s közönség információ-
Ø A tudományos folyamat vonatkozásaira kell befogadási képességének
interaktív koncentrálni adottságaira
Ø A tudósokon kívül is Ø  A k ö z ö n s é g Ø K ockázat-kommunikáció
vannak hozzáértők b e v o n á s á n a k szempontjainak fontossága
demokratikus eszméje
az alapelv
Ø A közösségnek kell
rendelkeznie a forrásk 36
A tudománykommunikáció
tudomány-realista és
közösségi funkciója
A tudományos racionalitással
szembeni társadalmi kihívás
 B.
Ranking Games
 Ø  Hitelesség
Ø  Értékmérés
Ø  Elszámoltathatóság
Miért lettek média-rangsorok?

•  Demokratizálódás: információs igény

•  Tömegesedés: információs piac
•  Kapacitás-bővülés: információs hiány
•  Medializálódás: információs kultúra

Rangsorok = médiakommunikációs eszközök

 C.
Professziók a médiában
 Szakmák a társadalmi
reprezentációban és a fiction-
médiában
•  Orvos, rendőr/nyomozó, katona, újságíró,
politikus
•  Szükségképpeni elnagyoltság
•  Dramaturgiai alap: konfliktus
 Miért ezek?
•  Speciális tudást igényelnek
•  Az értékük speciális képzésen alapul
•  Társadalmi hivatást látnak el
•  Hivatásrendek, korporációk
•  A hatékonyságuk nyilvános viták tárgya
•  Varázstalanítódnak – kevésbé vagy inkább
érdekesek?
•  Dilemma: hős vagy ember a mindennapjainkból?
 Professziók leképeződése
•  Kétértékűség
•  „Felkészült betegek”
•  A komornyik és Napóleon
 Média-vita:
az interjúalany riposztja

Peterson – Cathy Newman

Peterson: Because, in order to be able to think, you have to risk being offensive! I
mean, look at the conversation we’re having right now. You know, like you’re certainly
willing to risk offending me in the pursuit of truth. Why should you have the right to
do that? It’s been rather uncomfortable!

Newman: Well, I’m very glad I’ve put you on the spot!

Peterson: [laughing loudly] But you get my point! You get my point. Like, you’re doing
what you should do, which is digging a bit to see what the hell’s going on. And that is
what you should do. But you’re exercising your freedom of speech to certainly risk
offending me! And that’s fine! I think more power to you, as far as I’m concerned!

Newman: You haven’t sat there and, I’m just, … [she’s lost for words] ... Sorry, I’m
just trying to work that out. I mean, ... [long pause, about 4 seconds]

Peterson: Ha! Gotcha! [Peterson kindly put her out of her misery]

Newman: You have got me! You have got me! I’m trying to work that through my
head. Yeah, … It took a while, it took a while, …

Peterson: It did! It did! Yeah!
 Pszichológusok média-képe

•  https://www.youtube.com/
watch?v=Ow0lr63y4Mw
Összefoglalás
 Kommunikáció:
a racionalitás és érvelés közössége
•  Kommunikatív racionalitás (Habermas)
•  Deliberatív társadalmak
•  Tolerancia és megértés
•  A medializálódás és a közösségi (tömeg)média ellensúlya
•  A tudományos racionalitás jelenléte

Kommunikáció – Közösség – Racionalitás –

Hagyomány – Autoritás – Szabadság
Köszönöm a figyelmet!

Kutatócsoportunk
kommunikációelméleti anyagai
követhetők itt:
https://www.facebook.com/hunscan/
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

Kérdések és válaszok

Jelmagyarázat:
leellenőrizve, biztosan jó így
leellenőrizve, de nem biztos
még nincsen leellenőrizve

(1) KOMMUNIKÁCIÓ KÉRDÉSEK

1. A kommunikáció definíciója: A kommunikáció elsősorban:

A. jelrendszer
B. közlés (ez nem)
C. közösségben levés
D. információ

2. Hány elméleti irányt rekonstruált Anderson a kommunikációelméleti szövegekben?

A. 30
B. 6
C. 18 (internet szerint 18, könyv szerint is)
D. 2 (ez nem)

3. Hány féle valóság létezik Festinger szerint a kognitív disszonancia elméletében

kifejtettek alapján?
A. transzcendens-metafizikai-tudatos-racionális
B. fizikai-társadalmi-pszichológiai
C. egyik sem létezik
D. szellemi-fizikai

4. Melyik elmélet alaptétele hangzik így: „A média nem azt közli az emberekkel, mit
tegyenek, hanem azt közli velük, miről gondolkodjanak.”
A. a hallgatás spirálja
B. a társadalmi cselekvés elmélete
C. a témameghatározás elmélete

1
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

D. narratívaelmélet

5. A kommunikációs jelenségek kutatásának kétféle módszertani megközelítése:

A. empirikus-értelmező (vagy: természettudományos/deskriptív-hermeneutikus)
B. kísérleti-deduktív
C. empirista-racionalista
D. racionális-emocionális

6. A Bormann-féle szimbolikus konvergencia-elmélet módszere:

A. fantázia-téma-elemzés
B. pszichoanalízis
C. álomértelmezés
D. nagymintás adatfelvétel

7. A kommunikációelmélet szociálpszichológiai hagyományának kulcskategóriája:

A. attributálás
B. sztereotípia
C. tulajdonítás
D. interperszonális befolyásolás

8. Hogyan nevezte el Ong a telekommunikációs eszközök világában zajló kommunikációt?

A. tömegkommunikáció
B. média
C. propaganda
D. másodlagos oralitás

9. McLuhan: a média…
A. maga az üzenet
B. utópia
C. elsősorban a televízió
D. a közvetítő közeg fizikai formája (ez nem)

10. Mi az átlagos információmennyiség fizikából kölcsönzött elnevezése az

információelméletben?

2
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A. byte
B. speed
C. entrópia (szakirodalom szerint)
D. bit (ez nem)

11. Mi az információ definíciója Dretske szerint?

A. ismeretközlés
B. … mindaz, ami képes tudást adni
C. jeladás
D. … bitek tömege

12. A felsoroltak közül melyik nélkülözhetetlen feltétele a kommunikációs jelenségnek?

A. az információk felismerésének képessége
B. verbális kifejezés
C. szándékos állapotváltozás, beavatkozás
D. nyíltan, átlátható módon visz át információt

13. A kommunikációs paradigma/propaganda kiindulópontja:

A. nyelvi struktúra
B. információfeldolgozás
C. jelhasználat
D. szimbólumok

14. Kihez fűződik az „intencionális mozzanat” fogalma?

A. Freud
B. Austin
C. Brentano
D. Dennet

15. A klasszikus kognitivizmus kiindulópontja megismerés-elméleti szempontból?

A. test-lélek dualizmus
B. önmagában zárt individuum
C. hálózatos megismerés
D. közösségi tudat

3
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

16. A kommunikációelmélet szociokulturális hagyományának kulcskategóriája

A. kulturális örökség
B. a társadalmi valóság létrehozója és megtestesítője
C. multikulturalizmus
D. kulturális összemérhetetlenség

17. A kommunikációelmélet szemiotikai hagyományának kulcskategóriája

A. jelek segítségével történő jelentésátvitel

18. A kommunikációelmélet társadalomkritikai hagyományának kulcskategóriája

A. marxizmus
B. intellektuális kihívás az igazságtalan diskurzus ellen
C. forradalom
D. nyelvi háború

19. Sperber kommunikációs járvány-elméletének kiinduló tétele

A. csak egyénben keletkezhet reprezentáció (Sperber felfogása szerint a reprezentációk
hordozója és az új reprezentációk keletkezésének egyedüli terepe az egyén világa.” -
radikális individualizmus)
B. epidemiológia

20. Az autókon található irányjelző melyik szemiotikai jel-kategóriát testesíti meg?

A. indexikus
B. mindegyiket
C. szimbolikus
D. ikonikus

21. Guttenberg jelentősége a kommunikáció történetében

A. könyvnyomtatás
B. Biblia-fordítás
C. hírszolgáltatás
D. sajtó

4
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

22. Mely tényező NEM volt jellemző a reformáció kommunikáció-történeti vonatkozásaira?

A. hálózatos terjesztés
B. nemzeti nyelv használata
C. hangos olvasás megkövetelése
D. oktatás fejlesztése

23. Melyik kategória nem része a szociális reprezentáció elméletének?

A. figuráció (ez tuti nem)
B. anchoring (magyarul lehorgonyzás, szóval ez sem)
C. előítélet
D. perszonalizáció (magyarul figuráció)

(2) KÖZGAZDASÁGTAN KÉRDÉSEK

24. Egy bizonyos jószágra a kereslet csökkenése, ha az ár nem változik, akkor:

A. van, hogy növeli és van, hogy csökkenti az adott jószág átlagos termelési költségét
B. csökkenti az adott jószág átlagos termelési költségét (szerintem is ez a helyes, mert
a jegyzet szerint: minél nagyobb a kereslet, annál magasabb az egy termékre jutó
beszerzési költség, tehát fordítottan a kereslet csökkenése csökkenti az adott jószág
termelési költségét)
C. növeli az adott jószág átlagos termelési költségét
D. nem befolyásolja az adott jószág átlagos termelési költségét (a másik fáljban ezt
jelölték, de nem biztos)

25. Ha egy termék ára a Marshall-kereszt metszéspontjának megfelelő ár alatt van, akkor…
A. egyensúly alakul ki
B. hiány alakul ki
C. többlet alakul ki
D. komparatív előny alakul ki

26. Ha egy termék ára a Marshall-kereszt metszéspontjának megfelelő ár fölött van,

akkor…
A. komparatív előny alakul ki

5
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

B. többlet alakul ki
C. hiány alakul ki
D. egyensúly alakul ki

27. Az alábbi állítások közül csak egy igaz:

A. az ár emelkedése többnyire csökkenti a keresletet
B. egy termék ára elsősorban a megtermelésének átlagos társadalmi költségétől függ
C. a termelőnek és a fogyasztónak akár egyidejűleg is lehetnek holtteher-költségei
(szerintem ez az igaz pl.: raktárköltség és sorban állás egyszerre)
D. egy régi elsüllyedt költség jelenléte nehezíti egy vállalkozás elindítását

28. Az alábbi állítások közül csak egy igaz:

A. egy termék ára elsősorban a megtermelésének átlagos társadalmi költségétől függ
B. az adó holtteherköltsége elsősorban a beszedésének a költségeiből fakad
C. a termelőnek és a fogyasztónak is akár egyidejűleg is lehetnek holtteher-költségei
D. az ár emelkedése többnyire csökkenti a keresletet (hamis)
E. egy régi elsüllyedt költség jelenléte nehezíti egy vállalkozás elindulását

29. Egy termék iránti keresletet megváltoztathatja a(z)…

A. innováció
B. rossz időjárás (ez nem)
C. árváltozás
D. piaci többlet vagy hiány

30. A keresletet megváltoztathatja a(z)

A. árváltozás
B. divat változása
C. ideiglenes hiány
D. ideiglenes többlet

31. Ha úgy döntök, hogy inkább alszom egy mozielőadáson, akkor ebből adódóan a károm
A. a mozijegy ára, plusz amennyivel kényelmesebb máshol aludni
B. annyi, mint a mozijegy ára, levonva belőle azt, amennyit nekem ez az alvás ér

6
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

C. annyi, amennyit érne álmosan végignézni a filmet, levonva belőle azt, amennyit
nekem ez az alvás most ér
D. annyi, amennyire jó volt a film, amit kihagytam (ez nem)

32. A bizalomra nem igaz, hogy

A. holtteher költség-csökkentő tényező
B. sok esetben a kölcsönösen előnyös üzlet nélkülözhetetlen feltétele (ez nem)
C. szintjével együtt nő az ország bétája
D. építése a normál üzleti tevékenység része

33. A bizalomra nem igaz, hogy

A. holtteher-költség csökkentő tényező
B. szintjével együtt nő az ország bétája
C. a befektető szempontjából legalább annyira fontos, mint az ötlet ígéretessége
D. sok esetben a kölcsönösen előnyös üzlet nélkülözhetetlen feltétele (ez nem)

34. Ha az árakat tisztán csak a piac határozza meg, akkor…

A. legtöbbször nagyjából annyi szubjektív értéket kapunk egy vásárlásnál, mint amennyit
konkrétan fizetünk
B. legtöbbször kisebb szubjektív értéket kapunk egy vásárlásnál, mint amennyit
konkrétan fizetünk
C. legtöbbször nagyobb szubjektív értéket kapunk egy vásárlásnál, mint amennyit
konkrétan fizetünk
D. az, hogy mennyi szubjektív értéket kapunk egy vásárlásnál, független attól, amennyit
konkrétan fizetünk

35. Ha valaki valamiben a legjobb a világon, akkor

A. lehet, hogy komparatív hátránya van abban a tevékenységben
B. ezzel többnyire elveszi a kedvét a többieknek attól a tevékenységtől
C. mindig komparatív előnye is van abban a tevékenységben
D. lehet, hogy abszolút hátránya van abban a tevékenységben

36. Magyarország bétáját önmagában is növeli az, hogy

A. alacsony az átlagos képzettség

7
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

B. nincsenek jelentős természeti kincsei, nemesfém- és hasonló bányái

C. az átlagos bérszínvonal aránylag alacsony a hasonló fejlettségű országokhoz képest
D. a puskázást diákcsínynek tekintjük és nem csalásnak

37. Egy bizonyos termék iránt a keresletet csökkentheti

A. az áremelkedés
B. a divat változása
C. az ideiglenes hiány
D. az ideiglenes többlet

38. Ha a banki betét átlagos kamata 5%-ról 3%-ra csökken, akkor egy korábban 15M
forint értékű esztergapad értéke mennyi lesz?
A. 9M
B. kb 21M
C. 25M (úgy kell kiszámolni, hogy 5/3 x 15M)
D. 15M

39. Ha a banki betét átlagos kamata 5%-ról 4%-ra csökken, akkor egy korábban 15M
forint értékű esztergapad értéke mennyi lesz?
A. 9M
B. 18,75M (18.750,000 ft)
C. 25M (ez nem)
D. 15M

40. Mi volt Kahnemanék Nobel-díjat érdemlő kutatásának témája?

A. az ember kockázatérzékelő mechanizmusai
B. a heurisztikák alkalmazása a gondolkodásban
C. az elsüllyedt költségek érzékelésének pszichológiája
D. a komparatív előnyök elvének pszichológiai háttere

41. Egy termékre kirótt fogyasztói adó holtteher-költsége elsősorban

A. a bizalomhiányból fakad
B. közösségi beruházások szükségességéből fakad (ez nem)

8
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

C. az adó behajtásának költségéből fakad (szakirodalom alapján igaznak tűnik:

“beszedési infrastruktúra fenntartása költség az adózóknak, de nem külön haszon az
államnak, sem a politikusoknak”)
D. magából az adók természetéből fakad

42. Egy innovatív ötlet értéke elsősorban attól függ, hogy

A. mennyire szeret bele egy befektető
B. mennyire könnyen megvalósítható az ötlet
C. mennyire szellemes az ötlet
D. mennyire illeszkedik az adott gazdasági környezetbe

43. Melyik esetben vagyunk általában kockázatkeresők, és nem kockázatkerülők?

A. nagy valószínűségű nagy veszteség (kis valószínűségű nagy nyereség)
B. nagy valószínűségű nagy nyereség
C. kis valószínűségű nagy veszteség
D. közepes valószínűségű közepes nyereség

44. Melyik esetben bizonyultak az emberek kockázatkerülőnek?

A. nagy valószínűségű nagy nyereség (kis valószínűségű nagy veszteség)
B. kis valószínűségű nagy nyereség
C. nagy valószínűségű nagy veszteség
D. a három közül egyikben sem

45. Az órán bemutatott számpélda esetében A, B és C, ha megtermel összesen 10 egységnyi

spirituáliát, akkor legfeljebb hány egységnyi matériát tudnak még emellett
megtermelni? Emlékeztetőül, a termelési képességek:
A – 4 matéria vagy 8 spirituália
B – 3 matéria vagy 3 spirituália
C – 2 matéria vagy 1 spirituália
A. kb 3,5
B. 3
C. 2
D. 4

9
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

46. Az órán bemutatott számpélda esetében A, B és C, ha megtermel összesen 9 egységnyi

spirituáliát, akkor legfeljebb hány egységnyi matériát tudnak még emellett
megtermelni? Emlékeztetőül, a termelési képességek:
A – 4 matéria vagy 8 spirituália
B – 3 matéria vagy 3 spirituália
C – 2 matéria vagy 1 spirituália
A. kb 3,5 (nem feltétlen jó, de a másik fájl szerint ez a helyes)
B. 3 (ez nem)
C. 2
D. 4 (a mesterfájl szerint ez a helyes)
ELLENŐRIZNI!

47. Melyik állítás igaz a gazdasági elmélet szerint?

A. ami nem helyettesíthető valami mással, az eleve nem gazdasági jószág
B. a levegő nem gazdasági jószág, mert nem helyettesíthető semmi mással
C. a világítótorony nem gazdasági jószág, mert nem építhető meg a szabadpiac
segítségével
D. a víz nem helyettesíthető, mert vízre mindenkinek szüksége van

48. A gazdaság főbb szereplőiről melyik állítás igaz?

A. a profi befektetők elsősorban az ötletgazdába, és csak másodsorban a konkrét
ötletbe fektetnek bele pénzt

49. Az alábbiak közül melyik befolyásolja leginkább egy innovatív ötlet pénzbeli értékét egy
befektető számára:
A. mennyire eredeti az ötlet (nem kell, hogy az legyen)
B. lehetőleg jól illeszkedjen az ötlet a meglévő befektetési portfóliójához
C. mennyire nagy haszonnal kecsegtet az ötlet (ez nem)
D. lehetőleg minél kevesebb innovációs lopással járjon az ötlet

50. Az alábbi kockázatok közül melyik nem számít a Bétába?

A. az adott földrajzi helyen a meteorológiai katasztrófa esélye (villámcsapás,
földrengés, cunami, stb.)
B. az adott iparág művelőinek általános erkölcsi színvonala

10
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

C. az adott országban a munkaerő hajlandósága a határidők betartására

D. az adott régióban az iskolák gyenge minősége az ország többi részéhez képest

51. Kahneman felfedezéséből következik, hogy:

A. a nagyon nagy valószínűségeket felbecsüljük
B. a közepes valószínűségek közötti különbségek jelentőségét alulbecsüljük
C. a nagyon kis valószínűségeket alulbecsüljük
D. a közepes (30-70%) valószínűségeket általában sem alul, sem felül nem becsüljük

52. A kereslet megváltoztatható

A. ideiglenes hiány vagy többlet kialakításával
B. pszichológiai eszközökkel (mi számít divatosnak, presztízsjavak)
C. az árak változtatásával (nem jó)
D. az egyensúly megbillentésével

53. A CAPM modellre melyik nem érvényes:

A. garantálja a tőkepiaci egyensúly létezését
B. garantálja, hogy a béta és a hozamelvárás közötti kapcsolat lineáris
C. nem veszi figyelembe a személyes preferenciákat
D. a kilátáselmélet segítségével javítható

54. A kamat gazdasági szempontból

A. a pénz használatának az ára (mesterfájl szerint ez a helyes)
B. annak az ára, hogy más pénzét használhatjuk
C. az időpreferencia ára (másik fájl szerint ez helyes)
D. az erkölcstelenség jutalma

55. A béta értéke

A. elvileg akármennyi lehet
B. mindig 0 és 1 között van
C. mindig -1 és +1 között van
D. csak pozitív szám lehet

56. A kilátáselmélet szerint melyik nem igaz?

11
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A. a kis valószínűségeket fölébecsüljük

B. a nagy valószínűségeket alulbecsüljük
C. a veszteségre érzékenyebbek vagyunk, mint a nyereségre
D. a közepes valószínűségek közötti különbségekre érzékenyebbek vagyunk, mint
elvileg kellene

57. A Weber-Fechner törvény és a Stevens törvény együtt megmagyarázzák, hogy

A. miért vannak kivételek a csökkenő határhaszon törvénye alól (a másik doksi
szerint ez a helyes)
B. a Giffen-jószágok keresleti görbéje miért nem a szokásos alakú (a mesterfájl szerint ez
a helyes)
C. miért becsüljük alul a nagy valószínűségeket
D. miért örülünk kevésbé a két kisebb ajándéknak, mint egy ugyanolyan értékű
nagyobbnak

58. Az állatkísérletekből kiderült, hogy

A. a patkányok számára nem léteznek Giffen-jószágok (hamis)
B. a prérifarkasok nem tekintik gazdasági jószágnak a területet (európai körülpisili
annak az, de sztyeppeinek nem gazdasági jószág és a prérifarkas az sztyeppei)
C. a patkányok számára nem létezik rugalmatlan kereslet
D. az állatok esetében nem működik a kereslet fogalma

59. A diverzifikálás
A. csökkenti a szisztematikus kockázatot
B. csökkenti a nem szisztematikus kockázatot
C. növeli a várható hozamot
D. csökkenti a várható hozamot

(3) KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA KÉRDÉSEK

60. Kitől származik az alábbi kultúra definíció?

„Általános értelemben az ember teljes társadalmi örökségét jelenti, Míg konkrét
jelentése: egy meghatározott embercsoport tanult hagyománya, életmódja, amelyben

12
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

osztoznak a csoport tagjai. Ez a kultúrafelfogás valószínűleg az antropológia legfőbb

hozzájárulása az ember megismeréséhez. A koncepció lényege, hogy az emberi
viselkedés nem ösztönös, és nem genetikai mechanizmusok segítségével öröklődött,
hanem szerzett és tanult viselkedés, amely nemzedékről nemzedékre kommunikálódott.”
A. Edward Burnett Taylor
B. Franz Boas
C. Boglár Lajos
D. Hollósi Marida

61. Mi a kulturális antropológiai résztvevő megfigyelés?

A. cenzus készítése
B. bizalmas részvétel egy közösség mindennapi életében
C. mélyinterjú készítése
D. tárgyak gyűjtése

62. Mi a holizmus a kulturális antropológiában?

A. az a folyamat, amelyen keresztül felügyelik bizonyos növények és állatok
megoszlását, bőségét és biológiai tulajdonságait abból a célból, hogy növeljék azok
hasznosságát az ember számára
B. annak feltételezése, hogy a kultúra egyes aspektusai integrálódnak más
aspektusokkal, ezért nem egy aspektust érthetünk meg kiragadottan, a többitől
elszigetelve
C. elméleti megközelítés, amely a társadalmi kulturális elemeket annak tükrében
vizsgálja, hogy azoknak milyen hasznos hatásai vannak az egész társadalmi-kulturális
rendszerre nézve
D. az az ismeretelméleti kiindulópont, mely szerint a világról szóló tudásunknak meg kell
felelnie a tapasztalatnak

63. Mi a relativizmus a kulturális antropológiában?

A. természetfeletti lényekbe vetett hit
B. társadalmi-kulturális elemek átadása vagy terjesztése
C. az a meggyőződés, mely szerint minden szokás, értékítélet és erkölcsi norma egy
komplex kulturális hagyomány és rendszer része, és csak annak sajátos keretei
között érthető meg

13
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

D. a 20. sz. végén elterjedt tévtan, mely szerint az emberi cselekvés erkölcsi minőségét
nem objektív tényezők (törvény, tárgy) határozzák meg, hanem a viszonylatai és a
hasznossága

64. Mi található a Nuerek földjén akkor, amikor E. Evans-Pritchard az 1930-as években

végzi a terepmunkáját?
A. Totem, amelyből az emberiség eredeztethető
B. barlang, amelyből az emberiség a világosságra lépett
C. kunyhó, amelyből az emberiség származik
D. fa, amely alól az emberiség származik

65. Kihez köthető az az elképzelés, amely szerint a vallás a társadalom szakrális szimbolikus
rendszere?
A. Clifford Geertz
B. Papp Richárd
C. Émile Durkheim
D. James Clifford

66. Ki végzett terepmunkát a dél-szudáni azande törzsnél?

A. E. Evans-Pritchard
B. Thomas H. Eriksen
C. Boglár Lajos
D. Clifford Geertz

67. Ki írta a „Purity and Danger” (1966) c. könyvet?

A. Mary Douglas
B. Ruth Benedict
C. Margaret Mead
D. Anne Sutherland

68. Ki folytatott résztvevő megfigyelésen alapuló terepmunkát a piaroa indiánok között?

A. Boglár Lajos
B. Papp Richárd
C. Michael Steward

14
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

D. E. Evans Pritchard

69. Mit jelent az „alus” kifejezés?

A. tiszta
B. érzéketlen
C. piszkos
D. tiszteletlen

70. Mikor dolgozott Clifford Geertz Jáván?

A. 1950-es években
B. az 1980-as években
C. az 1960-as években
D. az 1970-es években

71. Melyik terminus jelöli a sámánt a piaroa kultúrában?

A. menyeruwa
B. jupó
C. marime
D. vuzso

72. Mihez hasonlítja Clifford Geertz a jávaiak személyiségjegyeit?

A. filozófiához (ez nem)
B. semmihez, önmagukban vizsgálja őket
C. színházhoz
D. cirkuszhoz

73. A tradicionális indiai világnézet értelmében, melyik négy alapelv szabályozza az ember
életét?
A. artha, dharma, káma, móksa
B. artha, brahman, káma, móksa
C. artha, dharma, káma, navarazsa
D. átman, dharma, káma, móksa

74. Hogyan nevezik a Malinowski által vizsgált trobriandiak a szent történeteket, a mítoszt?

15
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A. kula (ez nem)

B. kukuwanebu (= tündérmesék)
C. libwogwo (= legendák)
D. liliu

75. Hol végezte Borislaw Malinowski kutatását?

A. Trobriandi szigeteken - Melanézia
B. Dél-Afrikában
C. Amazonas vidékén
D. Szamoán

76. Mit jelent a „common sense” kifejezés?

A. kultúra evidenciakészlete
B. kultúra mítoszainak gyűjteménye
C. kultúra rítusainak összessége
D. kultúra szimbólumrendszere

77. Hogyan történik a piaroa indiánok esetében a természet emberi kultúrába való
transzformálása?
A. mitikus történetek éneklésével
B. mitikus történetek lerajzolásával
C. mitikus történetek eljátszásával
D. maszkok felrakásával

78. Az identitás mely dimenzióira hat a vallás?

A. minden identitás dimenzióra hat
B. öltözködés
C. étkezés
D. párválasztás

79. Mi az animizmus?
A. legrégebbi vallási forma
B. gazdasági csere
C. adoptációs forma

16
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

80. Mi történik az idővel Thomas H. Eriksen szerint a modernitásban?

A. objektívvé válik
B. fragmentálódik
C. szubjektívvé válik
D. cseppfolyóssá válik

81. Kiknek az ezer évig tartó szeretkezéséből született a Káma-szútra?

A. Síva és Párvati
B. Káli és Durga
C. Szitá és Ráma
D. Visnu és Laksmi

(4) SZOCIOLÓGIA KÉRDÉSEK

82. Mit neveznek szociológiai szemléletnek?

A. elméletek és empíria összekapcsolása (ez nem)
B. empirikus kutatásokból levont következtetések
C. az a gondolkodásmód, amely képes elszakadni a személyes körülményektől, és
tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat (könyvben is így szerepel)
D. a definíciók pontos használata

83. Mikor alakult ki a társadalom szisztematikus vizsgálatának igénye és

gyakorlata?
A. 20. század eleje
B. 19. század eleje (ez nem)
C. 19-20. század fordulója (nem jó válasz)
D. 1700-as évek vége, 1800-as évek eleje (szakirodalom szerint)

84. Mit jelent a társadalmi rétegződés?

A. a társadalmakon belül az egyének és csoportok között fennálló egyenlőtlenségek
B. a társadalom különböző hierarchikus osztályozási rendszereinek gyűjtőfogalma
C. az alsóbb és felsőbb társadalmi csoportok viszonya

17
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

D. a gazdagok és a szegények közötti konfliktus

85. Milyen rétegződési rendszereket különböztetünk meg a különböző történelmi

korokban?
A. rabszolgaság, kasztrendszer, rendi tagozódás, osztálytagozódás (= polgári
társadalom és az államszocialista társadalom)
B. rabszolgatartó társadalmak, hűbéri rendszer, osztálytársadalmak, osztálynélküli
társadalmak
C. mélyszegénységben élők, szegénységben élők, középosztály, vagyonosok
D. alsó-középosztály, középosztály, felső-középosztály, elit

86. Mit jelent az „egyenlőség” fogalma?

A. a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos jövedelme, a vagyona,
lakásviszonyai (könyvben: Az aktuális pozíciók egyenlősége azt jelenti, hogy a
társadalom minden tagjának az adott id szakban azonos a jövedelme, a vagyona,
azonosak a lakásviszonyai stb. Az esélyek egyenlősége pedig azt jelenti, hogy a
társadalom minden tagjának - legalábbis életpályája elején - egyenlő esélye van arra,
hogy a jövedelem stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje.)
B. az alsóbb- és felsőbb osztályba tartozók ugyanolyan módon élnek
C. a jobb- és rosszabb helyzetűek azonos megítélés alá esnek
D. a jövedelmet a társadalmi pozíciók alapján osztják el

87. Mivel szokták leírni a „szegénységet”?

A. alacsony jövedelem, ebből adódó egyéb hátrányok, nem megfelelő táplálkozás,
rossz lakásviszonyok (könyvben is így van)
B. nem megfelelő viselkedés, tanulmányi elégtelenség, munkanélküliség, egészségtelen
életmód
C. pénzügyi nehézségek, lakhatási gondok
D. rövidebb várható élettartam, egészségügyi és más szolgáltatásokhoz való rosszabb
hozzáférés

88. Melyik állítás igaz?

A. annál nyitottabb egy társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből
származók mobilitási esélyei, arányszámai között

18
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

B. minél nyitottabb egy társadalom mobilitási szempontból, annál nagyobb az esélye,

hogy a külföldről érkezők integrálódni tudjanak
C. annál nyitottabb egy társadalom, minél inkább biztosítani tudja a más etnikumuak
számára a mobilitási esélyeket
D. nyitott társadalomnak azt nevezzük mobilitási szempontból, amely befogadó a
külföldiek irányában

89. Az ingázás jelensége arra vonatkozik…

A. amikor az aktív keresőnek más településen van a lakóhelye és a munkahelye, és a
kettő között településhatár húzódik
B. amikor a munkavállalót a munkáltató kötelezi, hogy a munkavégzés céljából más
településre menjen
C. amikor napi vagy heti rendszerességgel az aktív keresőnek munkavégzés céljából a
lakóhelytől messze kell közlekednie
D. amikor a munkavállaló gépkocsival vagy egyéb közlekedési eszközzel közelíti meg a
munkahelyét

90. Mi a „két osztály és egy réteg” modell jelentése?

A. a szocialista társadalmakban a termelőeszközökhöz való viszony alapján két
osztályt-munkásosztály és termelőszövetkezeti parasztság-lehet
megkülönböztetni, és egy réteget, az értelmiséget
B. a szocialista társadalmakban a termelőeszközökhöz való viszony alapján két
osztályt-munkásosztály és termelőszövetkezeti parasztság-lehet megkülönböztetni, és
egy harmadik osztály van kialakulóban, a politikai elit, melyet rétegnek neveznek
C. a szocialista társadalmakban a termelőeszközökhöz való viszony alapján két
osztályt-munkásosztály és termelőszövetkezeti parasztság-lehet megkülönböztetni, és
egy réteget, mely a kettő között helyezkedik el: a parasztból munkássá válók rétege
D. a szocialista társadalmakban a termelőeszközökhöz való viszony alapján két
osztályt-munkásosztály és termelőszövetkezeti parasztság-lehet megkülönböztetni, és
egy réteget, a pártelitet

91. Mi tette a magyar szociológiát nemzetközi viszonylatban „piacképesség” a szocialista

időszakban?

19
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A. a Ferge Zsuzsa által bevezetett rétegmodell használata a „két osztály és egy

réteg” modell helyett
B. a Ferge Zsuzsa által bevezetett rétegmodell használata a „két osztály és egy réteg”
modell használata
C. az, hogy a hagyományos szocialista elméletekkel is pontosan le tudták írni a
szocialista társadalom rétegződését, így érthetővé tették a nyugat számára a
különbözőséget
D. a Hegedűs András által bevezetett „két osztály és egy réteg” modell használata

92. Mi az a két háromszög modell?

A. Szelényi Iván és Konrád György modellje, amelyben két, egymást részben átfedő
háromszögként írják le a 80-as évek magyar társadalmát: a nagyobb háromszög
az állami redisztribúció elvei szerint működő gazdaságon alapul, a kisebbik
háromszög pedig a piaci gazdaságon
B. az a modell, mely leírja, hogy a szocialista Magyarországon hogyan viszonyult
egymáshoz a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság
C. Kemény István modellje, mely a munkásosztály rétegződését mutatja be a
szakmunkások és a képzetlen, betanított munkások egymáshoz egymáshoz való
viszonyát
D. Hegedűs András modellje, melyben két egymást részben átfedő háromszög mutatja be,
hogy a szocialista Magyarországon hogyan rétegződött a pártelit

93. Mit jelent a „nyers halálozási szám”?

A. az adott évi halálozások száma osztva az évközépi népesség számával (adott évi
halálozások száma 1000 főre vetítve)
B. az adott évi halálozások száma osztva a lakosság átlagéletkorával
C. az adott évi várható halálozások száma
D. az adott évi halálozások száma

94. Népesedési szempontból releváns kérdés, hogy történészek szerint hányan lehettek a
honfoglaló magyarok?
A. 400 ezer
B. több, mint egymillió
C. 2-3 millió között

20
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

D. 100 ezer

95. Mit jelent az etnocentrizmus fogalma?

A. az a felfogás, mely szerint a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű,
mint a többiek
B. az a felfogás, mely szerint az egy etnikai csoporthoz tartozók legalább három
attribútum szerint hasonlítanak egymásra
C. az a nézet, hogy az etnikai csoport megelőzi a nemzet kialakulását
D. az a képzet, mely az etnikai csoportot magasabb rendűnek tartja, mint a nemzetet

96. Mi az az F-skála?
A. Fasizmus-skála, melyet Adorno és munkatársai hoztak létre annak mérésére,
hogy a kérdezett személy mennyire hajlamos fasiszta és antiszemita nézeteket
magáévá kenni
B. a nemzetszocialista időszakban a fasiszta nézeteket vallók attitűdjeinek mérésére
kialakított skála
C. Fasizmus-skála, melyet amerikai kutatók alakítottak ki, hogy az USA-ban mérni
tudják a rasszizmus jelentétét
D. az a skála, amely a fasiszta nézeteket vallók osztályozását teszi lehetővé

97. Mi a szociológia?
A. az emberi társadalmak módszeres vizsgálata
B. elméletalkotás
C. elméletekből levont következtetések
D. empirikus kutatások összessége

98. Miben tér el az osztály a kaszttól?

A. az osztály szemben a kaszttal képlékeny, a pozíciók egy része szerzett, gazdasági
alapon nyugszik, nagyszabású (könyvben is így szerepel)
B. a kasztrendszer nem változik, az osztály igen, de mind a kasztok, mind az osztályok
közötti határok merevek
C. az osztályból ki lehet lépni, a kasztból nem, az osztályba sorolás nem születési alapon
történik, az osztályba sorolást jogilag szabályozzák

21
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

D. a kaszt-rendszerek újratermelik az egyenlőtlenségeket szemben az

osztálytársadalmakkal

99. Mit jelent a „relatív szegénység” fogalma?

A. az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól
B. azt, ha az egyén vagy a család nem tud kitörni a szegénységből
C. az a fajta élethelyzet, amikor a jövedelem nem elegendő a megélhetéshez
D. amikor az egyén vagy a család mindent megtett, mégsem tudja a megélhetését
biztosítani

100. Milyen elméleti megközelítésekkel magyarázzák a szegénység okait?

A. biológiai adottságok, gazdasági-társadalmi rendszer jellege, egyéb adottságok:
iskolai végzettség, lelki és egészségi állapot, családi helyzet
B. segélyezési rendszer fejletlensége, munkaerőpiac rugalmassága, oktatási rendszer
méltányossága

101. Kinek a nevéhez fűződik a „két osztály és egy réteg” modell?

A. Joszif Visszarionovics Sztálin

102. Melyik állítás igaz?

A. Magyarországon a szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus
működött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette, a hátrányos
helyzetűek hátrányát pedig növelte (benne van a könyvben ez a mondat)
B. Magyarországon a szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött,
amely lehetővé tette, hogy a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenségek csökkenjenek
C. Magyarországon a szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött,
amely az egyenlőtlenségek csökkentését rövidtávon ugyan nem, de hosszútávon
csökkentette
D. Magyarországon a szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött,
amely lehetővé tette, hogy a hátrányos helyzetűek hátrányai csökkenjenek és a
privilegizált rétegek ne legyenek még privilegizáltabbak

103. Melyik állítás igaz?

22
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A. a szociálpolitikán keresztül befolyásolni lehet azt, hogy mekkora az adott

társadalomban a szegénység, és hogy a szegények mennyire szakadnak le a
társadalom többi rétegétől (ez a mondat benne van így a könyvben)
B. a szociálpolitika egy fontos szakpolitikai terület, azonban nagyon limitáltak a
szegénység csökkentésének eléréséhez
C. a szociálpolitikán keresztül befolyásolni lehet, hogy egy adott társadalomban a
szegények és a vagyonosok között ne legyenek konfliktusok
D. szociálpolitikai eszközökkel el lehet érni, hogy egy társadalomban ne legyenek
vagyoni különbségek

104. Mivel foglalkozik a demográfia?

A. a népességszámmal és a népesedési folyamatokkal
B. a népességszám alakulásával és a földrajzi eloszlással
C. a népességen belül a nemek eloszlásával
D. a népességszámmal és azzal, hogy a különböző társadalmi rétegekhez tartozók száma
hogyan alakul

105. Történészek szerint hányan lehettek a honfoglaló magyarok?

A. 400 ezer
B. 100 ezer
C. több mint egymillió

106. A többféle kultúra együttélését tényszerűen leíró kifejezés:

A. multikulturalitás
B. multikulti
C. multiplikált kultúra
D. multikulturalizmus

107. Az oktatás politikán/oktatáspolitikán keresztül…

A. meghatározható, hogy ki milyen iskolába fog járni és ezáltal a szegényebbek számára
is jobb oktatást lehet biztosítani
B. befolyásolható a társadalmi mobilitás azáltal, hogy a szegények számára felzárkóztató
oktatási kereteket biztosít

23
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

C. messzemenően befolyásolni lehet a társadalmi mobilitást, vagyis az egyes

osztályok, rétegek zártságát, nyitottságát (konkrétan benne van a könyvben)
D. meghatározható, hogy ki milyen vagyoni helyzetbe fog kerülni

108. Mit jelent a „morbiditás”?

A. a betegségek előfordulások gyakoriságát
B. halandósági rátát
C. várható élettartamot
D. a betegségek lefolyásának gyorsaságát

109. Mit mutatnak a magyar nemzettudat-vizsgálatok a 90-es és 2000-es években?

A. a nemzettudat a 2000-es években a globalizáció erősödésével radikálisan megváltozott
B. a nemzettudat szerkezete a rendszerváltást követő évtizedben erőteljesen megváltozott
és … folytatódott a 2000-es években
C. a nemzettudat alapvető szerkezete, alkotóelemei alig változtak és összhangban
vannak más … európai népeknél tapasztaltakkal (könyvben: “a nemzettudat
alapvető szerkezete, alkotóelemei alig változtak, esetleg némi modernizálódásról
beszélhetünk -Csepeli et al. 2004”, illetve “nemzetközi összehasonlításból pedig az
derül ki, hogy a magyarok nemzettudatának szerkezete összhangban van azzal, amit
más közép-kelet-európai népeknél tapasztalhatunk -Csepeli-Örkény 1998”)
D. a nemzettudat szerkezete nem változott számottevően, azonban erőteljes elmozdulás
volt … középkelet európai népekhez képest

110. Kiket tekintenek romának a gondos mintavételen alapuló adatfelvételen?

A. azokat tekintik romának, akik magukat annak vallják
B. azokat tekintik romának, akik magukat annak vallják és akik roma többségű
lakókörnyezetben élnek
C. azokat tekintik romának, akik felmenőik közt volt roma származású
D. azokat tekintik romának, akiket egyrészt a környezetük annak tart, másrészt
azokat, akik nem utasítják vissza, hogy egy roma vizsgálatban vegyenek részt

111. Milyen fordulóponttal függött össze elsősorban a modern tudományos

gondolkodásmód kialakulása?
A. a hagyományos életformát felváltotta az ipari társadalmakra jellemző életforma

24
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

B. a forradalmak kora új szemléletmódot eredményezett

C. az ipari termelés megváltozása radikális gondolkozásra ösztönözte az embereket
D. a vallás helyett a tudomány került a világmegismerés középpontjába

112. Mely állítás igaz?

A. az „amerikai álom” mobilitási esélyt jelent, ami lehetővé tette a feketék társadalmi
integrációját
B. az „amerikai álom” egy mítosz, a 20. század közepétől az USA már nem a
korlátlan mobilitási esélyek… (szerintem ez a helyes, jegyzet szerint: az “amerikai
álom “ az amerikai társadalom mobilitásra vonatkozó elképzelése, miszerint a 20. század
közepéig azt gondolták, az volt a közmeggyőződés, hogy ebben a társadalomban nagyobb a
felfelé irányuló mobilitás lehetősége, mint az EU-ban, a meritokratikus elképzelésre épül)
C. az „amerikai álmot” amerikai politikusok találták ki a bevándorlás serkentésére, de
arányszámnem segítették a bevándorlókat (a mesterfájl szerint ez a helyes válasz)
D. az „amerikai álom” szerint a származás nem számít a siker elérésében, de a vagyoni
helyzet meghatározó (szerintem ez nem helyes)

113. A tulajdonon és vagyonon kívül mi határozhatja még meg a társadalmi

rétegződést?
A. életkor, nem felekezeti hovatartozás vagy katonai rang
B. lakóhely, földrajzi elhelyezkedés, városi vagy falusi környezet
C. az, hogy milyen módon lehetséges az alsóbb rétegből egy felsőbb rétegbe kerülni
D. az egyének szemléletmódja, hite, vallása, világnézete

114. Elméletekből levont következtetések

A. az, hogy milyen módon lehetséges az alsóbb rétegből egy felsőbb rétegbe kerülni (ez
nem)
B. életkor, nem, felekezeti hovatartozás, vagy katonai rang (szerintem ez a helyes,
jegyzet szerint: a társadalmi mobilitás nagyságát és irányát befolyásoló tényezőkről
szó elméleteknek 2 csoportja van: (1) gazdasági, politikai, társadalmi rendszer
jellegében keresik a mobilitást meghatározó okokat vagy (2) társadalmi foglalkozási
struktúra és változásaira, illetve demográfiai okokra vezetik vissza, pl. az eltérő
születési és halálozási arányszám hogyan befolyásolja a mobilitást - az életkor és a
nem ezek közül a demográfiai adatok)

25
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

C. az egyének szemléletmódja, hite, vallása, világnézete

D. lakóhely, földrajzi elhelyezkedés, városi vagy falusi környezet

KEVERT KÉRDÉSEK

115. Mely észak amerikai indián csoportról írja Whorf, hogy: a képzeletüknek nincs külön
tere?
A. Benjamin L. W.: a hopi indiánoknál nincs szó az absztrakt térre

116. A felsoroltak közül melyik Boas álláspontja?

A. France Boas: az emberiség minden tagja érez esztétikai gyönyört
B. France Boas: bizonyos művészeti stílusok a valóság ábrázolása felé törekednek, és
bizonyos művészeti ágak nem a valóság ábrázolása felé törekednek

117. Mi van az iskolában? / Hol folyik az oktatás?

A. oktatás, nevelés = otthon és az iskolában

118. Melyik kifejezést használja Bernard Formoso a gyermeknevelésre?

A. orális optimizmus: a csecsemő mindent a szájába vehet, nem tiltják neki a szülei –
így alakul ki az orális optimizmus

119. Kitől származik az alábbi definíció?

„A kultúra az a komplex egész, amely magában foglalja a tudást, vélekedést, a művészetet, az
erkölcsöt, a törvényt, a szokást és minden olyan viselkedést és sajátosságot, amelyet az ember
a társadalom tagjaként elsajátít.’
A. Edward Burnet Tylor
B. Lewis Henry Morgan
C. Franz Boas

120. Mit csinál a kulturális antropológus, amikor résztvevő megfigyelést végez?

A. mélyinterjút készít
B. bizalmasan részt vesz a közösség mindennapi életében
C. cenzust készít

26
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

121. Kik írták: Az osztályozás néhány elemi formája c. tanulmányt?

A. Émíle Durkheim és Marcel Mauss
B. Karl Marx és Friedrich Engels
C. Gilles Deleuze és Félix Guattari

122. Milyen típusú a magyar rokonsági terminológia?

A. leíró
B. osztályozó
C. fiktív

123. Kinek a nevéhez köthető az ún. genealógiai módszer, amelyet az 1890-es évek óta
alkalmaznak a rokonsági viszonyok megállapítására?
A. Lewis Henry Morgan
B. William Halse Rivers Rivers
C. Clifford Geertz

124. Mit tesznek a mohave szülők, ha gyermekük ellentétes neműként szeretné leélni az
életét?
A. gyermeküket megverik
B. nem csinálnak semmit
C. engedélyezik gyermekük számára, hogy felvegye az ellentétes nem jellemzőit
D. elkezdenek felkészülni az átalakulásra (a szülők meghívókat küldenek a barátoknak,
rokonoknak egy ünnepségre, ahol közlik velük a gyermek terveit)

125. Mi a neve annak a gazdasági tevékenységnek, amelynek során vörös kagylókból készített
nyakláncok és fehér kagyló perecek cserélnek gazdát, és amelyet Bronislaw Malinowski
mutatott be: The Agronauts of the western pacific c. művében?
A. omega3
B. potlacs
C. kula-kör

126. Melyek a gazdasági cserék formái, ahogyan azokat Polányi Károly is megkülönböztette
egymástól?

27
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A. reciprocitás, redisztribúció (=újraelosztás), piaci csere

B. aniomizmus, levirátus, szororátus

127. Melyek a főbb adaptációs formák a kulturális antropológia szerint?

A. zsákmányolás, állattartás, növénytermesztés, halászás, gyűjtögetés, vadászat
B. szex, szerelem, halál
C. cigaretta, alkohol, drog

128. A társadalmaknak milyen szerveződési módjait különböztetik meg az antropológusok

(attól függően, hogy az egyéneknek mennyire van egyenlő esélye a hatalom, presztízs és a
létfenntartáshoz szükséges eszközök megszerzésére)?
A. feudális, kapitalista, szocialista
B. egalitárius, rangsorra épülő, rétegzett
C. hatalomra épülő, vagyonon alapuló, tekintélyelvű

129. Melyek a politikai rendszerek főbb fajtái a kulturális antropológia szerint?

A. vadság, barbárság, civilizáció
B. horda, törzs, főnökség, állam
C. demokratikus, autoriter, laissez faire (megengedő)

130. Mekkora a Föld népessége?

A. 2 milliárd 500 millió (1950-ben)
B. 6 milliárd felett (2000-ben)
C. 7 milliárd felett (2020-ban)

GAZDASÁGTAN TESZTKÉRDÉSEK

IGAZ-HAMIS

HAMIS VÁLASZOK

1. A béta együttható értéke nő, ha a következő időszakban általános gazdasági recesszió

várható.

28
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

2. A CAPM modell a kilátáselmélettel kiegészítve garantálja a tőkepiac egyensúlyának

létezését.

3. A CAPM modell szerint a tőzsde elvileg sohasem kerülhet egyensúlyi állapotba, ezért a
tőzsdézés eleve kockázatos tevékenység.

4. A befektetőket csakis a remélt hozam érdekli, amikor a befektetés mellett vagy ellen
döntenek.

5. A dollárárverés játékban az emberek viselkedése a határhaszon-elmélet

szempontjából nézve teljesen racionálisnak tekinthető.

6. A kamat a pénz használatának ára.

7. A kereskedelem új értéket nem termel, mert semmiféle új jószágot nem állít elő.

8. A komparatív előnyök elve csak a teljes nemzetgazdaság szintjén érvényesül, az egyéni

választási döntésekben nem jelenik meg.

9. A profit fő forrása elsősorban az adott gazdasági tevékenységben rejlő bizonytalanság.

10. A termékekre kirótt fogyasztói adó holtteher-költsége elsősorban az adó

behajtásával járó adminisztratív költségekből adódik.

11. A spekulánsok azért elítélendők, mert mások tájékozatlanságából húznak hasznot.

12. A tőkések gazdasági viselkedését elsősorban saját mohóságuk motiválja.

13. Az emberek nyereség esetében mindig kockázatkerülők, veszteség esetében

pedig kockázatkeresők.

14. Egy ötlet gazdasági értékét nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire eredeti az ötlet.

15. Egy termék ára elsősorban az iránta való piaci kereslettől függ.

16. Egy termék ára elsősorban attól függ, hogy mekkora költséggel képesek a gyártók
megtermelni.

29
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

17. Ha egy ország kivétel nélkül minden terméket alacsonyabb költséggel képes előállítani,
mint egy másik ország, akkor nem lehetséges kölcsönösen előnyös kereskedelem e két ország
között.

18. A tőkések gazdasági viselkedését elsősorban saját mohóságuk motiválja.

19. Egy termék ára elsősorban az iránta való piaci kereslettől függ.

20. Ha egy évben nagyon rossz az időjárás, akkor a gazdaság átlagos össz-bétája nő.

21. A kilátáselmélet szerint, ha valakinek három különböző ajándékot veszünk, akkor jobban
fog örülni, ha egyetlenegy nagy csomagolásba tesszük, mint ha háromba.

22. A komparatív előnyök elve csak a teljes gazdaság szintjén jelenik meg, az egyén szintjén
már nem érvényesül.

23. Egy befektető általában igyekszik többségi tulajdonrészt szerezni a

befektetésben, hogy részleteiben is kontrollálni tudja a cég működését.

24. Ha egy termék ára emelkedik, akkor csökken iránta a kereslet, legalábbis ideiglenesen.

25. A fogyasztói többlet megjelenésének pszichológiai alapjai vannak, konkrétan

az, hogy mindenkinek más és más jószágok jelentenek nagyobb értéket.

26. A spekulánsok azért elítélendők, mert mások tájékozatlanságából húznak hasznot.

27. Ha egy termék ára nő, akkor csökken iránta a kereslet, legalábbis egy darabig.

28. A szabad versenyes piac a leghatékonyabb minden gazdasági jószág megtermelésében.

29. A fogyasztói többlet létezése elsősorban attól a pszichológiai tényből adódik, hogy
különböző emberek más és más jószágokat hajlandóak helyettesíteni valami mással.

30. Egy üzleti gondolkodónak a legjobb, ha közgazdasági végzettsége van.

31. Egy egyszerű csere nem hozhat létre új gazdasági jószágot, mivel semmiféle új
jószág nem termelődik közben.

32. A befektető fő feladata a befektetési tárgyalások során, hogy igyekezzen leleplezni a

befektetést kérő vállalkozó blöffjeit.

30
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

33. Ha egy termékből hiány alakul ki, s így az ára is nő, akkor csökken iránta a kereslet.

IGAZ VÁLASZOK

1. A befektető olyan vállalkozó, aki pénzével vesz részt a vállalkozásban a hozam

reményében.

2. A csökkenő határhaszon törvénye analóg a Weber-Fechner törvénnyel.

3. A fogyasztói többlet megjelenésének pszichológiai alapjai vannak, konkrétan az,

hogy mindenkinek más és más jószágok jelentenek nagyobb értéket.

4. A gazdaságtan egyik alapaxiómája, hogy tárgyaknak soha sincs költsége, költsége csakis
az emberi döntéseknek van.

5. A homár iránti kereslet növekedése növeli a homár átlagos termelési költségét.

6. A kereskedelem magasabb szintre emeli a termelési lehetőségek határát.

7. A marketing tevékenység lényege egy termék iránti kereslet növelése.

8. A mentális könyvelés-elméletéből következik, hogy a rossz híreket érdemes egyszerre

közölni, a jókat viszont egyesével, külön-külön.

9. A patkányok esetében a víz iránti kereslet rugalmatlannak bizonyult.

10. A profit forrása elsősorban a kínálkozó üzleti lehetőségek okos kihasználása.

11. A termelőnek és a fogyasztónak is lehetnek holtteher-költségei.

12. A Tom Sawyer-effektus lényege, hogy pszichológiai tényezők akár egy költség
előjelét is megfordíthatják.

13. Egy termék iránti kereslet pszichológiai eszközökkel befolyásolható.

31
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

14. Egy pékség vállalkozás bétája általában alacsonyabb, mint egy koncertszervező
vállalkozásé, mert az előbbi az időjárásra kevésbé érzékeny.

15. A tőke szempontjából a vállalkozók a változások fizetett ügynökeinek tekinthetők.

16. Egy termék iránti kereslet pszichológiai eszközökkel befolyásolható.

17. Egy terméket addig éri meg termelni, amíg a termelés határhaszna nem válik negatívvá.

18. A csökkenő határhaszon törvénye analóg a Weber-Fechner törvénnyel.

19. A kereslet növekedése növeli az adott jószág termelési költségét.

20. A piacgazdaság még olyankor sem tudja kielégíteni az összes ember

szükségletét, amikor a társadalom össz-szükségletét meg tudja termelni a társadalom.

21. Ha a kereslet nem 100%-osan rugalmas vagy rugalmatlan, akkor majdnem minden
vásárláskor nagyobb értéket kapunk a pénzünkért, mint amennyit fizetünk érte.

22. Ha egy jószág iránti keresletben sikerül tisztán pszichológiai eszközökkel elkülöníteni
különböző árrugalmasságú vásárlói csoportokat, az a nyereség növekedéséhez vezethet.

23. A Tom Sawyer-effektus lényege, hogy pszichológiai tényezők akár egy költség
előjelét is megfordíthatják

24. Ha az árakat tisztán csak a piac határozza meg, akkor legtöbbször nagyobb szubjektív
értéket kapunk egy vásárlásnál, mint amennyit konkrétan fizetünk.

25. Az egyetlen dolog, ami nem okoz változást egy termék keresletében, a termék ára.

26. Ha valaki valamiben a legjobb a világon, akkor is lehet, hogy komparatív hátránya van
abban a tevékenységben.

27. Egy termék iránti kereslet pszichológiai eszközökkel befolyásolható.

28. Ha egy termék árát tisztán csak a piac határozza meg, akkor az egyensúlyi ár a keresleti és
a kínálati görbe metszéspontjában található.

29. Ha egy piaci terv súlyosan alulteljesül, akkor a cég piaci értéke mindig csökken.

32
 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

30. A gazdasági gondolkodás szerint tárgyaknak soha nincs költségük, mert csakis
az emberi döntéseknek van költsége.

31. A viselkedés-gazdaságtan irányzata a klasszikus közgazdaságtani modellekből indul ki.

32. A CAMP modellből következik, hogy a tőkepiacon elvileg létezik egyensúlyi állapot.

33. A befektetőket a kockázat és a hozam érdekli, amikor a befektetés mellett vagy ellen
döntenek.

33