Bevezetés a társadalomismeretbe

A szociológia kialakulásának társadalomtörténeti és

tudománytörténeti háttere
Általánosságban:
 A szociológia a 19. század elején kezdett el kialakulni.
o Viszonylag fiatal tudomány
o Nyugat-Európában alakult ki, majd átterjedt Észak-Amerikára is, ahol még
jelentősebbé vált, mint Európában
o 19-20. század: intézményesedés
o A szociológia világszerte művelt tudománnyá vált
 
Társadalomtörténeti háttér: iparosodás, kapitalizmus
 A 19. században társadalmi, gazdasági és kulturális változások következtek be
 Polgári forradalom = jogi + ipari
 Rövid időn belül létrejött egy teljesen új társadalmi forma
 Tradícionális társadalmak: ezekben a társadalmi változások üteme lassú
 Nyugaton ellenben gyors társadalmi változások következtek be → probléma
 A hagyományos társadalmakban az emberek nincsenek hozzászokva a gyors
változásokhoz
 Legfőbb megnyilvánulásai:
o Tradícionális társadalmak: mezőgazdaság, kisebb, rurális közösségek →
spontán társadalmi kontroll, fontosak a kapcsolatok
o A társadalmi változások visszaszorítják az ilyen típusú társadalmakat
o Átalakul a munkamegosztás
o Átalakulnak a párválasztási szempontok
 Korábban: anyajelölt, munkabírás, ugyanarról a településről
származzon
o A tradícionális társadalmakban a túlnyomó többség kis településeken lakik
o Az iparosodás ezt felszámolja: az emberek a városokba áramlanak
o A munkaerő a mezőgazdaságból az iparba áramlik ("kék gallérosok")
o Akik nem jutottak munkához, nem mentek vissza a régi lakhelyükre, mert ezek
felszámolódtak
o Magyarországon mindez a II. világháború alatt következett be
 Következmény:
o A szociális élet központjává a város válik.
o Tipikus munkahelyek a gyárak lesznek.
o A falvak kevésbé fontosak.
o A város politikai színtérré is válik (választójog változása, szociáldemokrata
pártok megjelenése)
o A közigazgatás is a nagyvárosokba koncentrálódik
o Kiépül a vízvezetékrendszer
o Mellékhelyiség
o Gázlámpák, majd elektromos rendszer, áram
o Közegészségügy
o Deviáns viselkedések megjelenése
 Olyan magatartásformák, amelyeket az adott kultúra nem tolerál

1
Bevezetés a társadalomismeretbe

 Pl. bűnözés, alkoholizmus, öngyilkosság (gyakoribb az iparosodottabb

nagyvárosokban; státuszvesztéshez, elszegényedéshez köthető)
o A 20. században megjelenik az egzisztencializmus filozófiája
 Mostantól nincs biztos társadalmi státusz → nagyfokú szorongás
 Az ember társadalmi életében meghatározó tényező a szorongás →
depresszió, pánikbetegség → nem jó számunkra a versengés
o Társadalmi mobilitás (19. század közepétől)
o Felértékelődik az időbeosztás, ami a trad. társadalmakban nem volt még fontos
o Alacsony a biológiai reprodukció
o Max Weber (1864-1920)
 Miért pont a nyugati civilizációban jön létre a kapitalizmus?
 Egy társadalmi változás esetében nagy szerepe van a véletlennek is,
nemcsak racionális tényezők vannak
 Vallás szerepe (A protestáns etika és a kapitalizmus jellege)
 A protestantizmusnak vannak olyan elvei, amelyek
összefüggésbe hozhatók a kapitalizmussal (pl. mindenkinek van
rendeltetése; dolgozz szorgalmasan; ne éld fel a jövedelmed; a pénzedet
fektesd be; növeld a vagyonodat; ne pazarolj)
o Kapitalista társadalom: formálisan nyitott (a társadalmi szerepek változhatnak);
ellentétben a trad. társadalmak formálisan zártak (a társadalmi szerepek, helyzetek
állandóak) - pl. kasztrendszer, feudalizmus, taláros nemesség (noblesse de robe) -
formális, jogi, adminisztratív akadályok
o Forradalmak: hatályon kívül helyezik a korábbi rendet → a rend vezetőinek ez
nem érdeke → erőszak
o Társadalmi, gazdasági fejlődés → haszon, piaci viszonyok szükségessége →
feudalizmus lebontása
o Nyitott társadalom → nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanannyi esélye
van egy adott társadalmi státusz betöltésére, viszont ezek nem hivatalos akadályok,
csak spontán társadalmi folyamatok
 Senki sem részesülhet megkülönböztetésben a származása alapján,
minden ember egyenlő
o Zárt társadalom: magától értetődőnek tekintik, hogy állandóak a társadalmi
szerepek (legitimáció)
o Minden társadalomnak van legitimációja (igazolás)
 Egyház általi (szakrális) → a francia forradalomban
szembehelyezkedtek vele
 Valójában a társadalomban rejlő folyamatokkal magyarázható
 Rousseau: a társadalmi egyenlőtlenségek oka a magántulajdon →
természetes állapotba kéne visszatérni
 Csak a felvilágosodás kérdőjelezte meg a legitimációt: az egyház
kártékony, fel kell számolni a feudalizmust, megalapozta a 19. századi
változásokat
o Szükség van önreflexióra, tudományos társadalomkutatásár
o Adam Smith, David Ricardo: a piac egy tökéletes önszabályozó rendszer, nincs
szükség beavatkozásra → ezt cáfolják a válságok → az állam beavatkozása is kell
→ információra van ehhez szüksége → társadalomtudományok
 
Társadalomtudományok kialakulása:

2
Bevezetés a társadalomismeretbe

 A társadalomtudományok a 19. században még fejletlenek: a természettudományokkal

ellentétben nem használnak tényszerűségeket, spekulatív tudományok
 Saint Simon, Auguste Comte: a természettudományok tényeket gyűjtenek be, a
társadalomtudományokra ez nem jellemző ("A természettudományok pozitív
tudományok…") → a társadalomnak is szüksége van egy "pozitív tudományra"
 Természettudományok: nem tudomány, ahol dogmák vannak; minden tudományos
állítás / eredmény megkérdőjelezhető
 Pozitív tudomány = adat (empiria, empirikus megismerés) + elméleti megismerés
(teória)
 Megfigyelés, kísérlet + összefüggések értelmezése → a természettudományokban ez
megvan
 Van kérdésfeltevés
 Meg kell fogalmazni a kutatás tárgyát
 Statisztika → adatgyűjtés, de nincs mögötte elmélet; kormányzati, közigazgatási
ágazat
 Emile Durkheim: Az öngyilkosság
o Öngyilkossági statisztikákat vizsgál
o Nemcsak pszichés, de társadalmi okai is vannak
 Comte: "létre kell hozni a társadalom természettudományát"
 Szociológia = társadalmi fizika / fiziológia
 1820-as évek: Adolphe Quetelet tanulmánya: Társadalmi fizika
 Comte: átnevezi szociológiára
o Pozitív tudomány
o Nem ő találja ki, de ő bukkan rá
o Socius (társ) + logosz (ismeretek összessége)
o A társas lét tudománya
o Kutatásának tárgya a társadalom