- A közgazdaságtan a 18-19. században jött létre.

- A közgazdaságtan, mint tudomány a kapitalizmus tudománya  azért találták fel a 18-

19. században, hogy megértsék az addig kialakult társadalmi rendszert, a kapitalizmust.
- Korábban is volt némi közgazdasági gondolkodás: pl. az ókori filozófusok gazdasági
problémákat is felvetettek (pl. hogyan kell helyesen vezetni egy birtokot  inkább
gyakorlatiasabb problémák).
- Áttörés: 18. század 2. felében  brit filozófusok elkezdtek kifejezetten a gazdasági
elemzés céljából fogalmakat létrehozni
- Cél: bizonyos gazdasági kérdések tudományos módszerekkel való vizsgálata
- Klasszikus közgazdaságtan  a mai közgazdaságtan alapja
- Adam Smith & David Hume
- DE: ekkor még nem alkalmazott matematikát, nem úgy, mint a kor legfejlettebb
tudománya, a fizika
- 19. század: Neoklasszikus közgazdászok
- A matematika alkalmazására is szükség van a közgazdaságtudományban
- Nagyon hasonló a mai tudományhoz
- A kapitalizmus, a szabad piac működését akarta kutatni
- A közgazdaságtan erősen formális (matematikai alapokra helyezett) tudomány lett
- A közgazdaságtan fogalmakat alkot
- 18-19. századi közgazdaságtan alap fogalma a szabadság volt
- Szabad verseny  ha nincsen külső erő, ami torzítaná a piacot
- Előnye: biztosítja az erőforrások optimális elosztását
- Minden gazdasági szereplő eléri a boldogságának a legmagasabb fokát
- „Láthatatlan kéz” (Adam Smith)  mai közgazdaságtan egyik legfontosabb
alapfogalma
- Mindenkinek vannak igényei  ezeket szeretné kielégíteni  DE: az erőforrások
szűkösek ahhoz, hogy mindenki kielégíthesse minden szükségletét  emiatt a gazdasági
szereplők versenyre kényszerülnek (pl. állásokért, termékekért…)
- A szabad versenyben mindenki a saját érdekeit tartja szem előtt, hogy neki hogyan lehet
a lehető legjobb (többé-kevésbé)
- Láthatatlan kéz: olyan mechanizmus, ami a gazdasági életben mindenhol jelen van 
mindez ahhoz vezet, hogy kialakul egy bizonyos „rend a rendezetlenségben”
- Azzal, hogy a gazdasági szereplők önzők, létrehoznak egy rendet a rendezetlenségben,
ami mindannyiunk felett áll  ez a kapitalizmus
- Piaci rendszer, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe, funkciója
- Mindez anélkül történik, hogy bárki rendre törekedne
- A versengésből ez a rend spontán kialakul
- 18-19. századi közgazdászok úgy gondolták, hogy a láthatatlan kéz és a szabad verseny
mindent megold a társadalomban  csak tisztességes versenyre van szükség a
társadalomban ahhoz, hogy kialakuljon az erőforrások optimális elosztása
- Modern követői is vannak ennek a nézetnek
- „Piac fetisizmus”: a piac mindent megold
- DE: a 19-20. században bebizonyosodott, hogy ez nem feltétlenül van így
- Pl. 1929-33-as válság: a piac bukása  a piac szabad működése nem biztosítja azt,
hogy a társadalom tökéletesen működjön
 - A magára hagyott gazdaság nem biztos, hogy biztosítja a jólétet és az anyagi
biztonságot
- Mit lehet ez ellen tenni?
1. Állami beavatkozás
- Kérdéses volt a szükségessége és a módja is
- A válasz attól függött, hogy a közgazdász mit gondolt a szabad piac működéséről
- Egyik feltevés: lehet, hogy a szabad piac működése azért vezetett válsághoz, mert
mégsem volt teljesen szabad torzító tényezők miatt (pl. monopóliumok alakultak ki a
háttérben  uralták a piacot, magasabbra emelték az árakat)
- Másik feltevés: a szabad piac eleve nem képes mindenki számára jó kimenetelt
biztosítani  igényli az állami beavatkozást
- Ez a nézet a 30-as években általánosan elfogadottá vált
- Szükség van állami beavatkozásra  de ez milyen legyen?
- Egy válasz: szocializmus és kommunizmus
- Alapja: a kapitalista piac alkalmatlan arra, hogy biztosítsa a jólétet  a
bürokrácia, az állami koordináció döntsön arról, hogy miből, mennyit, milyen áron kell
termelni és eladni
- Verseny: termelő a termelővel, fogyasztó a fogyasztóval versenyez
- Termelők: innováció által csökkentik a termelés költségeit, így olcsóbban tudják adni
ugyanazt az árut, mint a versenytársaik
- Fogyasztók: versenyeznek az olcsóbb áruért
- Tehát: az ár az, ami meghatározó
- Pl. ha egy árunak nő az ára, arra nagy a kereslet, így a termelő tudja, hogy ezt
megéri termelni
- A szocialista-kommunista szerzők úgy gondolták, hogy ezt a piaci mechanizmust le kell
cserélni – ne a piaci szereplők döntsék el, miből mennyit kell termelni
- Ez az elképzelés nem működött – oka: a szocialista-kommunista gazdaságtermelés
úgy gondolta, hogy a profit igazságtalan dolog, kizsákmányolásnak tekintették („a
burzsoázia meglopja a munkásosztály tagjait”)  a gazdaság igazságos működésének az a
módja, ha megszűnik a magántulajdon, megszűnnek a vállalatok, ezáltal kizárjuk a
profitot, és minden az államhoz tartozik  nincs kizsákmányolás  minden családhoz a
jólét legnagyobb mértéke jut el
- DE: a profittal a gazdálkodás leglényegesebb eleme szűnik meg  nem motiválja a
gazdasági szereplőket arra, hogy termeljenek
- Az állami döntések nem helyettesíthetik a piaci mechanizmusokat
- Szórt információk a gazdaságban  nem lehet őket egy kézben tartani

2. válasz: modern vegyes gazdaság

- Elismerjük, hogy a piac rendkívül hatékony a javak elosztásában, de azt is, hogy nem
mindenható
- Vannak területek, amelyeken a piac nem képes az alapvető funkcióját ellátni
- Pl. piaci alapon nem lehet honvédelmet biztosítani
- Azoknál a jószágoknál / termékeknél, ahol nem működik a piac, be kell avatkoznia az
államnak
- Azoknál a szegmenseknél, amelyeknél jól működik a piac, hagyni kell a piacot működni
- Meg kell találni a rosszabbul / nem működő szegmenseket
 - Vannak ágazatok, amelyek nem tudnak spontán módon kialakulni  ezeket pl.
adókedvezményekkel támogat az állam; később, ha már jól működnek, az állam elengedi a
kezüket
- A nyugati nemzeteknél jellemző a vegyes gazdaság

Kereskedelem, pénz, tőke

- Szakosodás: a gazdasági fejlődés során történt egy fontos változás – önellátásból fokozatosan
az árutermelés, a piac felé mozdult a társadalom
- 2 véglet: önellátás és szabad versenyes kapitalizmus
- Az emberek rájöttek arra, hogy gazdaságtalan, ha mindenki mindent csinál
- Valamilyen munkamegosztás a kisebb társadalmakban is volt (pl. a férfiak vadásztak, a nők a
családról gondoskodtak)
- Ez a munkamegosztás teljesedett ki a cserekereskedelemben – további előny nyerhető azzal,
ha tovább erőltetik a szakosodást: nem állítanak elő mindent a mikrotársadalmakban, hanem
némelyeket máshonnan szereznek be  kialakult a csere (pl. búzát ekevasért)
- Nehézség: meg kellett találni a megfelelő cserepartnert (akinek az van, amire nekem
szükségem van, és az nincs, amit kínálok)
- Spontán módon kiemelkedett az áruk közül valamilyen speciális árucikk, amit
általánosan mindenki elfogadott  így alakult ki a pénz (először pl. marha, kagyló)
- Ezt az árucikket egyszerűbb elcserélni, mert mindenki elfogadja
- Bármi lehet pénz, amit egy társadalom bizalommal fogad el
- A régebbi társadalmakban olyasmi lehetett pénz, aminek önmagában is volt értéke
(pl. arany) – ez ma már többnyire nincs így
- Kialakult a pénz: FONTOS  segítette a szakosodást
- Ha egy termelő szakosodik, akkor más terméket nem tud előállítani – ezeket a piactól
fogja beszerezni
- A pénz többé-kevésbé elengedhetetlenné vált a modern gazdaságokban (kivétel: pl.
hiperinfláció)
- A pénznek piacai alakultak ki

Redisztribúció

- Az állam bizonyos mértékben feladatának érzi azt, hogy beleszóljon a társadalmi csoportok
közötti jövedelemelosztásba
- A gazdagoktól többet vesz el, hogy aztán a szegényeknek adja